AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.3
Az energiagazdaság helyzete az EU-csatlakozás előtt Közép-Európában Tárgyszavak: energiaintenzitás; hatékonyság; privatizáció; liberalizáció; erőműpark; atomerőművek; környezetvédelem.
Csehország, Magyarország és Szlovákia három olyan ország KözépEurópában, ahol a leginkább igyekeztek az Európai Unió gazdasági feltételeihez igazodni. Ezt mutatja az ún. „lezárt” fejezetek nagy száma a csatlakozási tárgyalások témáinál.
Energiagazdálkodás Az egykori KGST-országokban az energiagazdaság olyan állapotban van, amely némileg megnehezíti az EU-ban elért helyzethez való illeszkedést, bár vannak eltérések. • Viszonylag kevés az értékes energiaforrás, így az összes primerenergia-felhasználásuknak alig 40%-át tudják saját forrásból kielégíteni. • Nagy a gazdaság energiaintenzitása; főleg politikai okokból fejlődött aránytalanul jobban az energiagazdaság, különösen a villamosenergia-felhasználás. • Gazdasági és szociális okok miatt az energiaárak nem fedezik a költségeket. • Az energiagazdaság vállalatai stratégiailag nagyon fontosnak számítanak, így nemzeti érdekből az állami ellenőrzésről nem szabad lemondani. • Az energiatermelő berendezések nagy része erősen elöregedett. • A berendezések üzemeltetőinek kevés vagy egyáltalán nincs anyagi hátterük a beruházásokhoz. A három ország fontosabb 2000. évi energetikai és gazdasági jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze (1. táblázat). Az energiaintenzitás magas szintje elsősorban az alacsony bruttó hazai terméknek köszönhető. Az energiaigényes gazdasági szerkezetnek, a gazdaságtalan termelési technológiáknak is jelentős szerepük van. Az egy főre jutó energiafelhasználás – különösen a villamosenergia-fogyasztásban – azonban messze az EU-szint alatt van. Nagyok a tartalékok az energia hatékonyabb felhasználását tekintve, ugyanakkor a gazdaság fejlődése, a korszerű készülékek elterjedése miatt a jövőben a fogyasztás növekedésére lehet számítani.
1. táblázat Energiafelhasználási jellemzők 2000-ben Jellemző
Mértékegység
Bruttó hazai termék (BHT)
Mrd EUR
Primerenergia-felhasználás Primerenergia-intenzitás
15
PJ (10 J)
Magyarország 49,0 1034
Szlovákia 20,3 731
Csehország 52,7 1637
MJ/EUR
21,1
36,0
31,1
Fajlagos primerenergia-felhasználás
GJ/fő
102,0
135,4
159,4
Villamosenergia-felhasználás
TWh
38,6
28,2
52,2
Villamosenergia-intenzitás Fajlagos villamosenergia-felhasználás
MWh/EUR
730
1380
991
kWh/fő
3670
5222
5088
Magyarország Az országban felhasználható szén többnyire gyenge minőségű barnaszén és lignit, amelyet főleg az erőművek használnak. Azokat a bányákat, amelyek közvetlenül erőműveket látnak el, 1993/94-ben az erőművekhez csatolták, ezáltal a szénbányászat 90%-ban szervezetileg a villamosenergia-iparhoz tartozik. A többi bányát 1998-ig be kellett volna zárni, de ez csak részben történt meg. A földgázfelhasználás 1990 óta jelentősen növekedik, bár a saját termelés egyre kisebb, és nő a behozatal. Ebben az évtizedben további növekedésre számítanak. Az ipar gázigénye csökken, a háztartásoké nő. Jelenleg egyharmad-egyharmad arányt képvisel az ipar és a háztartási szektor a fogyasztásban, egyötödöt az erőművek, a többi a kommunális fogyasztás. A magyar lakások kétharmadát földgázzal fűtik. A földgáz beszerzésének diverzifikálásához kiépítették Ausztria felé a csatlakozást (Győr–Baumgarten), és ezen a vezetéken évente 4,5 Mrd m3-t tudnak behozni. Az ellátás biztonságához növelik a tárolók befogadóképességét; jelenleg 3,4 Mrd m3-t lehet tárolni, az évi felhasználás egy negyedét. További 0,6 Mrd m3 tárolási lehetőséget építenek ki. A kőolaj felhasználásának részaránya csökken, de a későbbiekben növekedéssel számolnak. A saját kitermelés itt is mérséklődik, az import nő. A fő szállító Oroszország (Baskíria, Tatárföld). Az ún. „Barátság” kőolajvezetéken évente 12 Mt-t lehet szállítani, délről, az Adria-vezetéken pedig 10 Mt-t. A feldolgozást a MOL Rt. az elmúlt években közel fél Mrd USD kiadással korszerűsítette. Szlovákia Az országban a vízenergia és a földgáz használatának növelésével csökkentik a szén felhasználását. A teljes primerenergia-felhasználásban még 2010-ben sem érik el az 1990-es szintet.
A felhasznált földgáz 96%-a Oroszországból származik (a saját termelés csak 0,24–0,25 Mrd m3). Az országon megy keresztül az a gázvezeték, amelyen át az orosz gázszállítás 85%-a jut Nyugat-Európába. A jelenlegi tranzit mennyisége eléri az évi 90 Mrd m3-t, és ennek a szállításnak a költsége 70%ban fedezi a szlovák gázfogyasztást. Meg akarják erősíteni a gázimportot az ún. Jamal-csővezeték (orosz-lengyel terv) déli leágazásával. A kőolajat jelenleg szinte teljes egészében Oroszországból hozzák be, hiszen a saját termelés igen kevés (kb. 60 000 t). A „Druzsba” (Barátság) vezeték részben Szlovákia területén halad át, amiből szintén tranzitbevétel adódik. A vízenergia lehetőségét eddig mintegy 35%-ban használták ki. Ennek felét a Bősi vízi erőmű adja. Célul tűzték ki, hogy a vízenergia-potenciál kihasználását 2005-ig 65%-ra növelik - elsősorban a Vágon épített erőművekkel (a torkolattól Zsolnáig hajózhatóvá teszik a folyót). Az atomenergia felhasználása közel állandó marad. Az elsőgenerációs egységekből álló Apátszentmihályi (Bohunice) Atomerőmű két blokkját 20062008-ig leállítják, és ezt pótolják a Mohi (Mochovce) Atomerőmű korszerűbb, újabb blokkjaival (az első kettőt már 1999-ben és 2000-ben üzembe helyezték). A megújuló energiák lehetőségét - a nagyobb vízi erőművek kivételével az országban évi 22 TWh-ra becsülik, de ebből eddig csak kb. 3 TWh-t használtak ki, ami az ország teljes energiafelhasználásának 1,6%-a. Ez is elsősorban tűzifa (2,7 TWh), amely kizárólag a hőellátást szolgálja. Üzembe helyezték már az első szélerőművet, és spanyol részvétellel tervezik a többit. Csehország Az ország energiakészleteit szinte kizárólag a szilárd energiahordozók fekete- és barnaszén - jelentik. Az országos energiafogyasztásban a szénnek még mindig a legnagyobb a részaránya. A szén 67%-át az erőművek használják fel, az iparra 21%, a lakosságra 10% jut. Az új energiapolitika a széntermelés visszafogásával számol. Nagyobb lesz a földgázimport és az atomenergia részaránya. A barnaszén-kitermelés az elmúlt évtizedben 87 Mt-ról 44 Mt-ra csökkent, és 2010-re 34 Mt-val számolnak. A feketeszén kitermelése 1989 és 1999 között 34,9 Mt-ról 15 Mt-ra mérséklődött, és további visszaeséssel számolnak 2010-re (11 Mt). A becslések szerint 2030-ban már csak 29 Mt barna- és 1 Mt feketeszenet fognak termelni. Az olajat és a gázt 1995-ig 100%-ban az egykori Szovjetunióból importálták. A közép-európai kőolajvezeték (Ingolstadt - Kralupy - Litvínov) üzembe helyezésével (1996 áprilisa) csökkentették az Oroszországtól való importfüggőséget. Külföldi segítséggel tervezik a feketeszénhez kötött metán kinyerését. A teljes energiafelhasználásból a megújuló források (a vízenergiát is ide értve) csak 3%-ban részesednek. A támogatási programokhoz hiányoznak az anyagi eszközök, így csak 2010 után lehet jelentősebb növekedésre számítani ezen a területen.
Villamosenergia-ipar Mindhárom országban a fosszilis tüzelőanyaggal működő hőerőművek adják a villamosenergia-termelés többségét. Jelentős az atomerőművi arány is, a vízierőműveké azonban alacsony (2. táblázat). Az üzembe helyezett villamos teljesítmény kihasználása azonban alig haladja meg az 50%-ot, sőt Szlovákiában csak 42,5%. Jelentős tehát a többletkapacitás. 2. táblázat Az erőműpark szerkezete (teljesítőképesség, termelés) Jellemző Beépített teljesítőképesség ebből
Magyarország
Szlovákia
MW
7 855
8 288
Csehország 16 508
hőerőművek (és ipariak)
%
76,5
38,4
72,1
atomerőművek
%
22,5
31,9
16,6
vízerőművek
%
1,0
29,7
11,3
%
51,1
42,5
54,1
A teljesítménykihasználási tényező Villamosenergia-termelés ebből
Mértékegység
GWh
35 190
30 877
73 466
hőerőművek (és ipariak)
%
59,0
31,0
78,3
atomerőművek
%
40,4
53,0
18,5
vízerőművek
%
0,6
16,0
3,2
Export
GWh
6 083
9 030
12 229
Import
GWh
9 523
6 357
2 357
A legtöbb hőerőmű elavult, gazdaságtalan és sürgős korszerűsítésre szorul. Csehországban jelentős korszerűsítési és helyettesítési programot hajtottak végre, megnövelték az erőművek megbízhatóságát. Az atomerőművek nagy kihasználással és megbízhatóan működnek. Igen jelentős a cseh villamosenergia-export, és kiviteli többlettel számolnak Szlovákiában is. Csak Magyarország szorul importra. A három ország – Lengyelországgal együtt – 1997 szeptembere óta szinkron üzemben együttműködik a nyugati UCTErendszerrel. Csehország jelenleg intenzíven dolgozik a villamos hálózatának korszerűsítésén, ami központi fekvése miatt nagyon fontos. A villamos energia ára lényegesen elmarad az EU-szinttől vagy Németországétól (1. ábra). A lakosság kereseti helyzete nehezíti az árak növelését, ezért különösen a háztartási tarifáknál nagy az elmaradás (úgy is lehet mondani, hogy az ipar és a lakosság között „keresztfinanszírozás” van). Az energiahordozók árának növelése, a meglévő berendezések korszerűsítési igénye, újak építése jelentősen növeli a költségeket, szükség van az életszínvonal sürgős növelésére is, ezért fokozatos közelítés várható az EU-szinthez. Az árkorlátok eltávolítását az EU-irányelvek szerinti liberalizálás is követeli.
1. ábra A villamos energia ára 2000-ben
Az atomenergia hasznosítása Mindhárom országban már a politikai fordulat előtt elhatározták a nukleáris energia részarányának növelését atomerőművek kiépítésével. Mivel a nyugati technológiát nem hasznosíthatták, a szovjet fejlesztést választották (különféle „hazai” beszállításokkal). Magyarországon a VVER 440-es egységek második nemzedékét használva építették meg a négy blokkból álló Paksi Atomerőművet (1982-1987), amely nagy megbízhatósággal és kis kiesési aránnyal működik. A további biztonságnövelő intézkedésekre 2002-ig sor kerül. Várható, hogy hamarosan megoldódik a gyenge és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolása is. Csehszlovákiában az első atomerőművet szlovák földön építették fel: Apátszentmihályon (Jaslovské Bohunice), Nagyszombattól (Trnava) 12 km-re északra, az osztrák határtól 52 km-re. Itt már 1958-ban kezdték építeni a 140 MW-os, nehézvízzel moderált, gázhűtésű reaktort (HWGCR), az A1-blokkot, mert a kormány célja az volt, hogy saját nukleáris ipart épít ki. Aztán ugyanitt kiépítették és 1979-85 között üzembe helyezték a szovjet VVER 440-es típus elsőgenerációs (230-as) egységeit (V1 és V2). Már a nyolcvanas években megkezdték Mohi (Mochovce) térségében az újabb atomerőmű építését. A politikai fordulat után leállt az építkezés, majd a szlovák kormány határozata alapján 1995-ben újra kezdték, és 1998-2000-ben két korszerűbb (213-as) VVER 440-es típust helyeztek üzembe. Szlovákia elfogadta 2001-ben az EU ajánlásait az Apátszentmihályi Atomerőmű egységeinek részleges korszerűsítésére, majd 2006-2008-ban való végleges leállítására.
Csehországban 1985-87 között helyezték üzembe a korszerűbb VVER 440-es típusokból álló Dukovany Atomerőművet (Morvaország). Mint Pakson, itt is folyamatosan növelik a biztonságot. Az 1996-ban indult MORAVAprogram keretében (2004-ben zárul, az irányítástechnikai része 2010-ben) az élettartamot 40 évre növelik, a teljesítőképességet pedig 5%-kal. Különös figyelmet szenteltek Nyugat-Európában és különösen Ausztriában a Temelín Atomerőműnek. Az első blokkot 2000 decemberében kapcsolták a hálózatra, névleges teljesítményét (925 MW) 2002 januárjában érte el. A második blokk próbaüzeme 2002 júniusában kezdődött. Az Európai Bizottság néhány kiegészítő intézkedést kíván ugyan, de nincs ellene az atomerőmű üzemeltetésének.
Privatizáció és újraszabályozás Magyarország Mindhárom országban törekszenek az energiagazdaság privatizálására és átszervezésére, de a legnagyobb lépést Magyarország tette meg. A kőolaj és a kőolajtermékek piacát szabaddá tették. A MOL mellett nagyon sok olajimportőr jelent meg. A földgáz területén kétfokozatú rendszer vezettek be: a nagykereskedő a MOL maradt. Az elosztóhálózat, a szolgáltatás kisebb társaságok és önkormányzati cégek tulajdonába került. A gázellátás 20%-a van magyar beruházók, 20%-a kommunális beruházók kezében, míg 60%-a a külföldieké (ebből 32% a németeké). A villamosenergia-iparban 13 erőműtársaság kapott koncessziót termelésre. A szállítás, a külkereskedelem az MVM-nél maradt. Ő veszi át hosszú távú szerződésekkel az erőművektől a villamos energiát. A nagy erőműtársaságok közül állami tulajdonban maradt a Paksi Atomerőmű és a Vértesi Erőmű, a többi társaságban és a szolgáltatás területén a külföldi beruházók többségbe kerültek. Az MVM monopóliumának megszüntetése érdekében 2000 októberében megalakult a független rendszerirányító, a MAVIR. Megalakult a független energiahatóság (Magyar Energiahivatal), de a földgáz, a villamos energia és a távhő árát továbbra is az állam szabta meg. Az Európai Bizottság sürgette a gyorsabb piaci bevezetést, új törvény kellett a villamos energiára és a földgázra. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyar Energiahivatalt tovább kell erősíteni. Szlovákia A kormány 2000 szeptemberében határozta el a villamosenergia-ipar átszervezését és privatizálását, amit 2002 végéig kell végrehajtani. A Szlovák Villamos Műveket (Slovenské Elektrárne = SE) ezek alapján fel kell osztani, és részben magánkézbe kell adni. A stratégiai befektetők 49%-os részvényarányt szerezhetnek az ország monopolhelyzetben lévő olaj- és gázcégében (Slovenský Plynársky Priemysel = SPP). Az állami szabályozás a 70/98. sz.
energiatörvényre támaszkodik. A berendezések üzemeltetéséért a gazdasági miniszter, az árak szabályozásáért a pénzügyminiszter a felelős. Monopolellenes hatóság vigyáz arra, hogy senki ne élhessen vissza a monopolhelyzettel. Független szabályozási hatóság jött létre 2001 augusztusában a vezetékhez kötött energiaipar felügyeletére. Előkészítik az energiatörvény módosítását, és 2003 elejétől ennek a hatóságnak a felelőssége az árak megállapítása. Nincs független hálózati üzemeltető (rendszerirányító). Az energia belső piacának kialakítására irányelveket adtak ki. 2001 nyarán elhatározták, hogy a belső villamosenergia-piacot 33%-ban megnyitják. Az Európai Bizottság rámutatott arra, hogy konkrét intézkedésekre van szükség az átalakításhoz, erősíteni kell a független szabályozási hatóságot, és létre kell hozni a független hálózatüzemeltetőt. Csehország Az országban 2001. január 1-jén új energiatörvény lépett életbe. A villamos energia piacát 2002 elejétől fokozatosan meg kell nyitni, és 2006-ra teljesen szabaddá kell tenni. A gázellátás fokozatos piaci megnyitását is jogszabály rendezi. Az energiapiacon szabályozási hatóság jött létre a verseny támogatására. Feladata az árak meghatározása is. Állami energiafelügyelő hivatal ellenőrzi a jogszabályok betartását. A kormány 2000 októberében elhatározta a piacvezető villamos társaság, a CEZ privatizálását, a regionális áramszolgáltatók eladását, a monopolhelyzetben lévő Transgas és a regionális gázszolgáltatók részvényeinek az értékesítését. A kormány azt is eldöntötte, hogy 2003 végéig bezárják az utolsó uránbányát.
Környezetvédelem A három országban a politikai fordulat utáni első években sok gondot jelentett az erőművek károsanyag-kibocsátása. A villamosenergia-termelés visszaesésével csökkent ugyan a környezet terhelése, de - különösen a szénerőművek körzetében - igen jelentős maradt a környezetszennyezés. Csehország és részben Szlovákia is az elmúlt években igen nagy erőfeszítéseket tett a szénerőművek korszerűsítése érdekében. Magyarországon a terhelés még viszonylag nagy maradt (2. ábra), de az új üzemeltetők támogatásával itt is megkezdődött a változás.
Esélyek A három, az EU-hoz csatlakozni kívánó ország a politikai és gazdasági illeszkedések terén eddig elért eredményei alapján kiérdemelte az elismerést. Ez elvben az energiagazdaságra is érvényes. További nagy erőfeszítésekre van azonban még szükség az energiagazdaságban ahhoz, hogy a csatlakozás során elkerüljék a nagyobb veszteségeket. A következő problémák várnak
még megoldásra (3. táblázat). Összességében úgy ítélhető meg a helyzet, hogy a három országnak reális esélye van arra, hogy legyőzzék a nehézségeket.
2. ábra Az erőművek emissziói 2000-ben 1990-hez képest (%) 3. táblázat Az energiagazdálkodás hiányosságai Hiányosság Túl kicsi az energiafelhasználás hatásfoka Nem megfelelő az energiabehozatal diverzifikációja Túl kevés megújuló energiaforrást használnak Elmaradás a hőerőművek korszerűsítésében Túl alacsony az áramdíj, különösen a háztartásokban Vontatott az energetikai privatizálás Elmaradás az EU-irányelvek bevezetésében Elmaradás az energiaipar liberalizációjában
Magyarország x x x x x x
Szlovákia x x x x x x x x
Csehország x x x x
(Dr. Stróbl Alajos) Bauer, H., Kraemer, J., Riesner, W.: Stand der energiewirtschaftlichen EU-Beitrittsvorbereitungen in Mittel-Osteuropa. = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 52. k. 8. sz. 2002. p. 526–531. Riesner, W.: Transformation der Stromwirtschaften in Mittel- und Osteuropa. = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 51. k. 7. sz. 2001. p. 432–438.
X Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk kedves Olvasóinknak!
X
