Megújuló energiaforrások helyzete az EU-ban és Magyarországon készítette: Bohoczky Ferenc vezető-főtanácsos
Forrás: gkm.hu
Az EU-hoz való csatlakozási szándékunk és az ehhez elvárt megújuló energiaforrás felhasználási részarány, a Kyotoban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt CO2 egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának hathatós emelését. A megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Az üvegház gázok kibocsátása következtében egyre növekvő veszélyként fenyegető klímaváltozás megelőzésére ezért fontos eszközként kínálkozik a megújulók növekvő felhasználása. Az Európai Parlament által elfogadott határozatok, illetve a folyamatban lévő javaslatok, direktíva tervezetek mind azt a célt szolgálják, hogy a megújuló energia források felhasználása jelentősen növekedjen és a környezet szennyezésének mértéke csökkenjen. A megújulók középtávú felhasználása szempontjából irányadónak tekinthető az 1997 novemberében az EU Bizottság által kiadott Energia a Jövőért –Megújuló energiaforrások c. "Fehér Könyv", mely elismeri, hogy a megújuló energiaforrások használatának - 2010-re az EU-ban kívánt 12 %os értékre - növelése kizárólag piaci alapokon nem biztosítható az összenergia felhasználáson belül, ezért támogatási lehetőségeket biztosít a megújuló energiaforrások elterjedésének segítése érdekében. Az EU elvárások a csatlakozni szándékozó országok esetében hasonlóak a saját terveikkel. Az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra kell növelni. Ez ma Magyarországon 3,6% és az energiapolitikai elvárása ennek megduplázása 2010-re. 2001/77/EK Irányelv Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én fogadta el a 2001/77/EK Irányelvet a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamosenergia-piacon történő támogatásáról. A 2001/77/EC direktíva előírja az EU15 tagállamai számára, hogy 2010-re a jelenlegi 13,9%-os EU átlag helyett, összesen 22,1%-os részesedése legyen a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiának. A következő tíz évre tagállami szintre is lebontották az elérni kívánt célt. Pl. Ausztria villamos energia termelésének 78,1%-a, Svédországénak 60%-a, Spanyolországénak 29,4%-a, Németországénak 12,5%-a, Luxemburgénak 5,7%-a kell, hogy megújuló forrásból keletkezzen. Magyarországon a jelenleg termelt villamos energia 0,5%-át állítják elő megújuló energiaforrásból és optimista becslések szerint sem érheti el az 5%-ot 2010-re. A dokumentum szerint a Közösségben (EU tagállamaiban) a megújuló energiaforrások kiaknázása elmarad a lehetőségektől és a Közösség felismeri a megújuló energiaforrások támogatások elsődleges szükségességét. A megújulók hasznosítása nem csak a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez járul hozzá, hanem ösztönzi a helyi munkahelyteremtést, biztonságosabbá teszi az energiaellátást, lehetővé teszi az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kyotói Jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések gyorsabb megvalósulását és kedvezően hat a társadalmi kohézióra. Az Irányelv kötelezi a tagállamokat olyan nemzeti célelőirányzatok elkészítésére, amelyben, az országok az adottságaikhoz igazodva növelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia középtávú piaci részarányát. Az Irányelv külön foglalkozik a fogalmak tisztázásával. Ez nagyon fontos a számonkérési periódusban. Így nem lehet eltérő módon értelmezni a vállalások teljesítését. Pl. a „megújulókból előállított villamos energia" a kizárólag megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek által előállított villamos energiát, valamint a hagyományos energiaforrásokat is hasznosító vegyes erőművek által előállított villamos energia megújuló energiaforrásokból előállított részét (a bevitt tüzelőanyagok hőértékének arányában) jelenti. A „biomassza" a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható részét, valamint az ipari és települési hulladékbiológiailag lebontható részét jelenti. A hulladékhasznosítás (szemétégetés) csak akkor számolható el a megújuló energiaforrások támogatási rendszerében, ha az megfelel a hulladékgazdálkodás hatályos közösségi jogszabályainak, azaz a szelektív, az elkülönített gyűjtés előírásainak. A „megújuló energiaforrások" a nem fosszilis megújuló energiaforrásokat (szél-, nap-, geotermikus-, hullám-, árapály-, víz-, biomassza-energia, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája) jelenti.
Az Irányelv külön foglalkozik a fogalmak tisztázásával. Ez nagyon fontosnak tartják a számonkérési periódusban. Így nem lehet eltérő módon értelmezni a vállalások teljesítését. Pl. a „megújulókból előállított villamos energia" a kizárólag megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek által előállított villamos energiát, valamint a hagyományos energiaforrásokat is hasznosító vegyes erőművek által előállított villamos energia megújuló energiaforrásokból előállított részét (a bevitt tüzelőanyagok hőértékének arányában) jelenti. A „biomassza" a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható részét, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható részét jelenti. A hulladékhasznosítás (szemétégetés) csak akkor számolható el a megújuló energiaforrások támogatási rendszerében, ha az megfelel a hulladékgazdálkodás hatályos közösségi jogszabályainak, azaz a szelektív, az elkülönített gyűjtés előírásainak. A „megújuló energiaforrások" a nem fosszilis megújuló energiaforrásokat (szél-, nap-, geotermikus-, hullám-, árapály-, víz-, biomassza-energia, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája) jelenti. Általában az EU irányelvek nem támogatják a kivételezettséget, a piaci feltételektől való eltérést. Ez esetben, ettől az elvtől eltérve, a vállalások elérése érdekében a tagállamokban különböző szintű támogatási rendszereket alkalmazhatnak az állami hatóságok a villamos energia-termelők közvetlen, vagy közvetett támogatására. Ilyenek a zöld tanúsítványok, a beruházási támogatások, az adómentesség, az adókedvezmények, az adó visszatérítés, vagy a közvetlen ártámogatás. Meg kell tartani a befektetői bizalmat a rendszerek megfelelő működésének szavatolásával. Az irányelv alapján meg kell teremteni a megújuló energiaforrások piacának jogszabályi kereteit. A csatlakozni kívánó országok – megnyilt/megnyíló - villamos energia piac rendszerét hozzá kell igazítani az EU-s elvárásokhoz. A 2001/77/EK Irányelv alapján viszont nincs megkötve a kezük a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia támogathatóságával kapcsolatban. Az országok adottságai szerint lehet a támogatásokat kidolgozni Feladataink Az EU tagságra váró országok is számítottak arra, hogy a direktíva hatályát értelemszerűen ki kívánják terjeszteni a jelölt országokra. Várható volt, hogy a DG TREN által kidolgoztatott, a csatlakozni kívánó országokban 2010-re elérendő megújuló villamos energia termelésre meghatározott értékeket – amelynek figyelembe kellene venni az illető ország megújulóból termelhető villamos energia lehetőségeit - előzetes egyeztetésre leosztják. Az egyeztetések után az eredetileg leosztott 11,5 %-ot sikerült egy reális, azaz még – ha nem is könnyen, de teljesíthető értékre csökkenteni és ez 3,6 %. A 2010-es várható villamos energia fogyasztást alapul véve, 1600 GWh villamos energiát kell megújul alapon termelni. Magyarországon 2001-ben a villamos energia felhasználás 39,5 TWh volt, melyből a statisztika szerint a megújulóból termelt áram 300 GWh. Így a megújulóból termelt áram aránya a bruttó felhasználáson belül 0,8 %. Ez a szám azonban tartalmazza a budapesti szemétégető-műben termelt 112 GWh áramot is, ami viszont nem felel meg az EU által támasztott előírások szerinti megújuló áram kategóriájának. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelésének bővítése nem csak a beruházási költségek meglététől függ. Komoly műszaki, technikai problémákat kell megoldani és a megújuló energiaforrás lehetőség hiánya is fenn áll. Mindannyian tudjuk, hogy sem vízenergia, sem szélenergia, sem pedig geotermikus energia alapon nem lehet jelentős növekedést elérni. Példának okáért 150 darab kulcsi méretű (600 kW teljesítményű) szélturbina letelepítésével lehetne megduplázni a jelenlegi 0,5 %-ot, vagy egy 50 MW villamos teljesítményű - az EU előírásainak eleget tevő - szemétégető mű a 2010-ben elvárt megújuló áramtermelés 20 %-át tudná fedezni. Még 1-2 kisebb méretű geotermikus erőmű sem oldaná meg a problémát, nem is szólva a fotovillamos áramtermelésről. A jelenlegi meglévő kapacitások által termelt áramot is figyelembe véve a következő területeken lehet növelni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelését, úgy, hogy további termelő kapacitásokat létesítünk 2010-ig. Először a kisebbeket vesszük figyelembe, majd megnézzük, hogy a biomassza –amiből a legtöbb van - milyen mértékben hasznosítható. A napenergia áramtermelésre alkalmas, fotovillamos panelek segítségével. Ez ma Magyarországon az előállítás magas költsége miatt csak a távközlés, a hírközlés (autópályák melletti segélykérő telefonok, stb) alkalmazza kismértékben. Jelenleg mintegy 60 TWh kisfeszültségű áramtermelés van. Áramszolgáltatói hálózatra szerződéses kapcsolatban nincs fotovillamos áramtermelés. Több kisebb fotovillamos egység telepítésével mintegy 1 MW kapacitás kiépítése – alig 2-3 GWh áram termelhető.
A meglévő vízerőművek (Kisköre, Tiszalök, Kesznyéten) beépített kapacitása 37,5 MW, a kihasználás évi átlag kapacitása 20 MW körül van, a kis vízerőművek (Ikervár, Nyugati törpék, Gibárt, Felsődobsza, Keleti törpék) évi átlagkapacitása 1,8 MW. 2001-ben az összes vízerőműben termelt villamos energia 0,186 TWh. Vízenergia területén előre lépési lehetőség a kis vízerőművek felújítás utáni újraindítása, illetve újak építése mellett, az erőművek hűtőrendszeri elfolyó, már hasznosított vizének energia célú tovább hasznosítása területén lehetséges. Ezekkel a jelenlegi vízenergián alapuló áramtermelést 30 %-kal lehetne növelni (56 GWh). A növekedés jelenlegi legnagyobb akadálya nem az áram átvételi ára, hanem az engedélyezés körüli huzavona, pedig ahol már működtek ilyen kis erőművek van arra tapasztalat, hogy milyen környezet és természetbarát ez az energiatermelés. Külön elemzés alá kell vetni esetlegesen a nagyobb folyókra telepíthető – árvízvédelmi feladatokat is ellátó – vízenergia hasznosítási rendszerek megépítésének lehetőségeit. A szélenergia hasznosítása kezdeti szakaszban van. 2001. év végéig négy villamos energia termelésére alkalmas szélturbina készült el (Kulcs, Inota, Mosonszolnok) és teljesen környezetbarát módon termelik az áramot. Teljes évi üzemidővel számolva évente ~ 4 millió kWh áramot termelhetnek. Jelenleg több szélerőmű beruházása van engedélyeztetés alatt. Számítások alapján 20-50 MW teljesítmény tartományba lehet szélerőmű parkokat létesíteni. Minden szélerőmű, vagy szélerőmű park telepítésnél figyelembe kell venni, hogy a hálózatra kapcsolódás vagy szélcsend miatti leválás nem okoz e műszaki, ellátási problémát. A termelhető villamos energia évente 20-52 GWh. A Budapesti Szemétégető-műben földgáz támasztóláng segítségével égetik el a válogatatlan kommunális hulladékot. A termelt hőt a távhőszolgáltatás veszi át, a termelt áramot, 112,5 GWh-t az áramszolgáltató vásárolja meg. A már említett válogatott hulladék égetésére alkalmas öt darab, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített regionális - összesen 50 MW villamos kapacitású - hulladékégető erőművek áramtermelése elérheti a 400 GWh-t is évente. Jelenleg Magyarországon nincs geotermikus alapú áramtermelés. Szakértői vizsgálatok szerint az adottságok meglennének, de a bizonytalansági tényezők miatt a kockázati és vállalkozói tőke csak államilag garantált feltételek esetén hajlandó befektetni. A geotermikus alapú villamos energia termelése 2010-re évente elérheti a 200-300 GWh-t. Az EU-s elvárások és előírások miatt a kommunális és állattartási szennyvizek tisztítása előtérbe kerül és folyamatosan épülnek a szennyvíz-tisztító telepek. A tisztítási folyamatban az anaerob rohasztás következtében keletkező metán tartalmú biogáz alkalmas az energetikai hasznosításra, áramtermelésre. Jelenleg 7,6 GWh áram termelése és hasznosítása történik biogáz alapon. A 2010-ig megépítendő szennyvíztisztító rendszerekre további biogáz termelő és hasznosító berendezések telepíthetők és ezzel legalább 50 GWh áram termelése valósítható meg. Az előzőekben felsorolt hasznosítási folyamatok eredményeként évente 550-600 GWh megújuló energiaforrás alapú villamos energia állítható elő. A szükséges eszközök, berendezések, infrastruktúra kalkulált beruházási igénye 28-30 Mrd Ft. Ami a megújulókból maradt, az a biomassza áramtermelésre való hasznosíthatósága. Az utóbbi időben elindult egy kedvező irányba mutató folyamat. 2002-ben Szigetváron 2 MW, Mátészalkán 5 MW teljesítményű faaprítékkal üzemelő kazánt telepítettek a távhőellátás biztosítására, Papkesziben 5 MW-t üzemi energia előállítására. Szentlőrincen tervezés alatt van a távfűtés olajról biomassza alapúra való átállítása. Körmenden 5 MW, Szombathelyen 7 MW-os kazán-beruházások előkészítés alatt állnak a távfűtés bővítése érdekében. Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én elfogadott (2001/77/EK) irányelve, az új villamos energia törvény megújuló energiát támogató passzusai (Magyarországon a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerint kötelező az átvétele és emeltszintű az átvételi ára) és a környezetvédelmi előírások szigorodása arra késztethették az erőműveket, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy a jelenlegi szénbázisú, környezetszennyező tüzelésről részben, vagy teljes egészében átálljanak faalapú, hulladékalapú tüzelőanyagra. Az AES Borsodi Erőműben (Kazincbarcika) fabázisra alakítják át a meglévő széntüzelésű erőmű egy részét. Jelenleg a kísérleti folyamatnál tartanak. 2002-ben 25.300 t biomasszát, 302 TJ hőértékben hasznosítottak és az így előállított villamos energia 16,9 GWh. A Bakonyi Erőmű Rt Ajkai Erőműben szintén elkezdődtek az apríték tüzelési kísérletek. Itt 21 TJ hőértékű tüzelőanyagból 1,4 GWh megújuló energiaforrás alapú áramot állítottak elő. Ezeken a helyeken a kedvező tapasztalatok alapján idén is folytatják a biomassza alapú áramtermelést. Pécsett az erőműben tervezési, előkészítési fázisban van 150 MW hő és 49,9 MW villamos teljesítmény biztosításának faalapú megoldása. Ennek működtetéséhez, az átalakítás után évente 380 et faalapú biomassza biztosítása szükséges. Összességében az EU elvárás teljesítéséhez mintegy 1-1,3 millió tonna biomassza szükséges, melynek egy jelentős része a meglévő erdőkből kitermelhető, de ha nem, akkor mintegy százezer hektáron – az EU csatlakozás után a gabonatermő területekből ugaroltatásra ítélt termőföld egy részén - nevelt fásszárú, gyors
növekedésű energiaültetvényből biztosítható. Ennek eltüzeléséhez és belőle villamos energia termelés megvalósításához további beruházásokra van szükség. Energetikai növénytermesztés Mint már említésre került Magyarországon a legnagyobb előre lépési lehetőség a megújuló energiaforrások között a biomassza hasznosítás, ezen belül az energetikai növénytermesztés területén van. Az EU csatlakozás következtében felszabaduló élelmiszeripari növénytermesztési területeken nagymennyiségű energetikai célú (nem élelmiszer célú) növénytermesztés valósítható meg. Az energetikai növénytermesztés különböző hasznosítási módjai lehetnek a már említett és a távfűtésben már alkalmazott faapríték létrehozását biztosító rövid vágásfordulójú fás szárú növények termeltetése mellett; az évenkénti betakarítású, közvetlenül tüzelésre felhasználható száraz biomasszák (magkender, különböző fűfélék, nádféleségek, stb); az olajmag termelésére alkalmas növények (repce, napraforgó, stb.), melyekből metilészterezéssel a gázolaj kiváltására alkalmas biodízel állítható elő, vagy metilészterezés nélkül tüzelőberendezésben hőenergia előállításra felhasználni; a termelhető gabona féleségek, kukorica, burgonya, különféle répák, melyekből folyékony üzemanyag, vagy üzemanyag adalék, azaz etilalkohol állítható elő. A bioetanol benzin oktánszám javító adalékként etil-tercier-butiléter (ETBE) formájában keverhető a benzinbe, a jelenleg alkalmazott metil-tercier-butil-éter (MTBE) kiváltására. Az etanolt (víztelenített finomszeszt) több meglévő üzem képes előállítani, kisebb pótlólagos beruházás segítségével, illetve jövedéki adó 0 %-ra csökkentésével, de vannak új beruházásra vonatkozó kezdeményezések is. A bio-üzemanyagok elterjedését segítheti az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a közúti közlekedésben használt alternatív üzemanyagokról a bio-üzemanyagok használatát előmozdító intézkedésekről szóló irányelv javaslata a COM (2002) 508 final melynek célja, hogy 2005 végéig 2 %, 2010-ig 5,75 %-os aránya teljesítve legyen. Az Irányelvet 2003. március 12-én az Európai Parlament és Tanács elfogadta. A 2001/0266 CNS direktíva javaslat szerint lehetőséget kell biztosítania bioüzemanyag tartalmú ásványolajokra, illetve bioüzemanyagokra vonatkozó fogyasztási adó csökkentésére. Az EU támogatási politikájában jelentős szerepet szán a megújuló energiaforrások hasznosításának és ezen belül a mezőgazdasági élelmiszer termelésből kieső földterületek energia ültetvény célú hasznosításának. Összefoglalás Magyarországon jelenleg lassan de növekszik a megújuló energiaforrások aránya. Az eddig elért eredmények ellenére nagyon sok a tennivaló, hogy a kitűzött célt, a megújuló energiaforrások hasznosításának megduplázását, ezen belül pedig a megújulóból termelt villamos energia termelés meg hétszerezését el tudjuk érni. Ha tovább kívánunk lépni, akkor a helyi adottságokat figyelembe véve kell alkalmazni az EU-ban használt és elfogadott támogatási elveket. Az EU támogatási lehetőségeinek kiaknázása, az állam által adott vissza nem térítendő támogatások mellett a vállalkozói tőke bevonására is szükség van és az utóbbi, csak úgy működik, ha az áram átvételi árából a beruházott tőke, az egyéb tőkebefektetések megtérülési idején belül, vagy a körül térül meg. A hazai támogatási programok beindítása mellett minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy már a társulás előtt is, de a társulást követően még inkább részesüljön Magyarország is azokból az EU támogatásokból, amelyek segítségével a megújuló energiákra vonatkozó célkitűzések megvalósíthatók. Hosszú távon a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kérdésének rendezését a zöld bizonyítvány és a CO2 kvóta rendszer fogja EU- és piac konform módon biztosítani.
Hazai helyzet
Az EU-hoz való csatlakozási szándékunk és az ehhez elvárt megújuló energiaforrás felhasználási részarány, a Kyotoban a Klimaváltozási Keretegyezményben vállalt CO2 egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának hathatós emelését. A megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Az üvegház gázok kibocsátása következtében egyre növekvő veszélyként fenyegető klímaváltozás megelőzésére így fontos eszközként kínálkozik a megújulók növekvő felhasználása. Az EU elvárások a csatlakozni szándékozó országok felé hasonlóak a saját tagországi terveikkel. Az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra kell növelni. Ez ma Magyarországon 3,6% és az energiapolitikai elvárása ennek megduplázása 2010-re. Rosszabb a helyzet a megújulóból termelt villamos energia területén. A jelenleg termelt villamos energia 0,5%-át állítják elő megújuló energiaforrásból és optimista becslések szerint sem érheti el az 5%-ot sem 2010-re. Ezt az EU is figyelembe vette, mert a 2010-re elérendő értéket 3,5 %-ban határozta meg az eredetileg tervezett 11,5 %-kal szemben. Magyarország földrajzi fekvésénél fogva, természeti adottságait is figyelembe véve abban a kedvező helyzetben van, hogy a megújuló energiaforrások - több évszázados hagyományt folytatva - jelentős szerepet játszhatnak az ország energiaellátásának biztonságosabb kielégítésében. A különféle megújuló energiaforrások (vízenergia, napenergia, szélenergia, geotermia, biomassza) hasznosításának lehetőségei függnek a forrás mennyiségétől, a rendelkezésre állás rendszerességétől és gyakoriságától, a tárolhatóság lehetőségeitől, valamint a hasznosítás gazdaságossági feltételeitől. A fosszilis tüzelőanyagok kedvező ára, az elérhetőségük, a rendelkezésre állásuk, nagyobb fajlagos energia tartalmuk, korszerű felhasználási technológiájuk értelemszerűen hátráltatja a megújuló energiaforrások hasznosításának gyors növekedését. Magyarország energiafelhasználása 2001-ben 1069 PJ volt, melyből 37 PJ a megújuló energiaforrások értéke. 2001-ben sem változott ennek az aránya. A megújuló energiaforrások felhasználás alakulása 2001-ben. Megújuló energia fajta
Villamosenergia-termelés Hőhasznosítás
GWh Víz energia 186 Szél energia 1,5 Geotermia Napkollektor Fotovillamos 0,06 Tűzifa Egyéb szilárd hulladék 3000 Szeméttelepi biogáz 2 Települési szennyvíz gáz 7 Hőszivattyú Egyéb növényi hull Szemétégetés 86
TJ/év 670 5,4
TJ/év
3600 56 0,3 24000 7,2 25,2
310
12 120 40 4869 480
A táblázat adataiból kiolvasható, hogy magyarországi viszonylatban az összes megújuló energia-felhasználás 71,9 %-át a tűzifa jelenti. (Ez többségében elavult, rossz hatásfokú házi tüzelést jelent.) A geotermia a 10,8 %-ot, a vízenergia 3,0 %-ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 11,3 %-ot, a hasznosított napenergia 0,2 %-ot tesz ki az összes felhasználáson belül. A szeméttelepi, valamint a települési szennyvizekből nyert biogázból és a kommunális szemétégetésből 2,8 % származik.
