EU-Georgikon 210. szám. 2008. január 16. TARTALOM: Megdöbbenés és gyanakvás Brüsszelben................................................................................... 2 Brüsszel tanácstalan a génmódosított növények (GMO) ügyében............................................. 3 GMO: az Egyesült Államok időlegesen felfüggeszti az Európa elleni eljárást ......................... 3 Alkohol és a rák: a Rákkutató Intézet szerint kis alkohol-fogyasztás mellett is van kockázat .. 4 Sertéshús rendelkezik legjobb “ár-íz” aránnyal a fogyasztók szerint ........................................ 5
2
Megdöbbenés és gyanakvás Brüsszelben Amikor Franciaország a tartózkodók között foglalt helyet GMO ügyben, se ellene, se határozottan mellette nem foglalt állást, viszont Brüsszelben szemében immár belépett az anti-GMO-sok táborába, mint ahogy azt Lengyelország, Görögország, vagy Ausztria is már régóta megtette. Egy brüsszeli fő-illetékes szerint az Európai Bizottság nem számított arra, hogy a MON 810-es kukorica ügye „ilyen nagy vihart kavar”. A Bizottság fél attól, hogy Nicolas Sarkozy „a populizmus kártyájával játszik, aminek az a lényege, hogy a Bizottságot a gonosz szerepébe helyezi, mint ahogy ez egyszer a múltban is megtörtént”. Kétségkívül Párizsnak joga van ahhoz, hogy arra használja fel a védelmi záradékot, hogy megtiltsa a területén az EU-ban egyébként engedélyezett GMO növényeket. Ugyanakkor e záradéknak nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelnie, és Brüsszellel is el kell fogadtatni. Mindezeket új és megalapozott tudományos érvekkel különösen alá kell támasztani. Ellenkező esetben „a Bizottságnak a jogszabályok szerint kell eljárnia, és nem tarthatja fenn azt, hogy Franciaországot kivételes módon kezelje” – jelentették ki. Más szóval kötelezni fogja Párizst a MON 810-es akadályok nélküli forgalmazására. Hiszen Lengyelország, Ausztria és Németország már megpróbálták betiltani ezt a génmódosított kukoricát, ám sikertelenül, mivel érveik nem voltak megfelelően alátámasztva. Mindennek ellenére egy átfogó „politikai megegyezés” segíthetne abban, hogy a GMO ügy kimásszon abból a csávából, amelyben kezdettől fogva – immár 10 esztendő óta - benne van. A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, a biotechnológia ádáz védelmezője, több érzékeny határozatot megakadályozott, többek között az osztrák MON 810 és a T25-ös kukoricára vonatkozó védelmi záradékot. Január végén, vagy február elején képviselő kollégáival együtt tartani fog egy „vitanapot” az intézményi politikai irányvonalak tisztázása érdekében. Ez a munka annál inkább is nehéz lesz, mivel az Egyesült Államok hatékony nyomásgyakorló eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy rákényszerítse Európát arra, hogy változtassa meg álláspontját az GMO-ról. Washingtonnak – aki az EU-nak szemére veti csűrés-csavarásait ebben a kérdésben – a Világkereskedelmi Szervezet engedélyével - a Vén kontinens súlyos büntetése mellett kellene döntenie … mégpedig a védelmi záradékok előírásainak megfelelően. (Iv) Forrás: AgraPresseHebdo. N° 3136 - 2008. január 14.; p. 6 (K.I.)
3
Brüsszel tanácstalan a génmódosított növények (GMO) ügyében Az USA-nak január 11.-én kellett döntenie arról, hogy milyen mértékben szabjon ki büntetést Európára, amiért az az időt húzta a génmódosított növények engedélyezési eljárása alatt. De hogyan tud Brüsszel elégtételt adni az Egyesült Államoknak anélkül, hogy egyes uniós tagállamokat - nevezetesen Franciaországot- ne ingerelné fel maga ellen?- Az elkövetkező pár hétben az Európai Bizottságnak ezt az igen bonyolult problémát kell megoldania annak a vitának a keretében, amelyet a transzgénikus növények további helyzetéről dönt. Addig is a Bizottság elnöke, José-Manuel Barroso, úgy határozott, hogy egy időre felfüggeszti azoknak a különösen “érzékeny” döntéseknek a meghozatalát, amelyek az intézményre várnak. Brüsszelnek a Közösség területén főleg a piacra jutás és a felhasználás céljai kérdésében kell döntenie egy GMO burgonyafajta (az Amflora), és néhány génmódosított kukoricavonal esetében. A Bizottságnak teljesítenie kell annak az osztrák biztonsági záradéknak a visszavonását is, mely a MON 810 nevű kukoricavonalra vonatkozik, amelyet Franciaország is készül betiltani, mihelyt rá kerül a sor. Forrás: AGRA Presse Hebdo, 3136. szám, 2008. január 14. 5. oldal. (K.N.)
GMO: az Egyesült Államok időlegesen felfüggeszti az Európa elleni eljárást Az amerikai hatóságok január 14.-én bejelentették, hogy időlegesen felfüggesztették az Európai Unió ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél (CMO) a GMO ügyében kezdeményezett eljárásukat akkor, amikor az európaiaknak az CMO által meghozott döntés elfogadására engedélyezett határidő már három napja lejárt. „Az EU-val megegyeztünk abban, hogy meghatározott időre felfüggesztjük a CMO elé terjesztett kérelmünk eljárását (…) hogy lehetőséget adjunk az EU-nak arra, hogy a biotechnológiai termékek engedélyeztetésében jelentős módon fejlődhessen” – jelentette be egy Washingtonban leadott sajtótájékoztatóban az Amerikai Kereskedelemi Képviselet Szolgálata (USTR). „Az Európai Unió vállalta, hogy tudományos alapokon, felesleges határidők nélkül hoz döntéseket a biotechnológiáról, és mind a két fél érdekeit az szolgálja, ha a vállalt kötelezettségeit az EU betartja” – állapították meg. Forrás: Agrafil, 2008. január 15. (CS.A.)
4
Alkohol és a rák: a Rákkutató Intézet szerint kis alkohol-fogyasztás mellett is van kockázat Az Országos Rákkutató Intézet (INCA) 2007. december 11.-én közzétette jelentését az „Alkohol és a rák kockázata: a tudományos adatok értékelésének áttekintése és a közegészségügyi ajánlások” címmel, amely az alkoholt - bármiféle típusú italban, és bármilyen kis mértékű dózisban is rákkeltő hatással vádolja meg. A INRA-nak az Országos Élelmezési és Rák-Kutató Hálózattal együtt elkészített jelentése „rámutat arra, hogy a rák kockázata az alkoholos italokkal szervezetbe juttatott etilalkohol dózissal – küszöbhatás nélkül – növekszik. (…) Még a szerénynek mondott fogyasztás mellett is, (amely férfiaknál napi 3 pohárnál, nőknél 2 pohárnál kevesebb) nő a kockázat. Másrészről a tanulmányok vizsgálata (…) rámutatott arra, hogy az alkoholos italok hatása főleg a bevitt alkohol mennyiségétől függ, és nem attól, hogy az ital milyen típusú” – szögezi le az INCA sajtóközleménye. „Fontos, hogy hívják fel az alkoholos italokat fogyasztó nők és férfiak figyelmét arra a kockázatra, amely a rendszeres alkoholfogyasztásból fakad. És nem helyes dologivásra buzdítani az absztinens személyeket és azokat, akiknek az ivás árt” - tanácsolja a jelentés „Franciaországban a közegészségügye fontos dolog”, mert az alkoholfogyasztás, még ha csökkenőtendenciát mutat is, „a világon a legmagasabbak közé tartozik: a 15 évesnél idősebb lakosokra vetítve 12,7 liter/fő. A felnőtt lakosság mintegy 12%-a (hat millió fő) beismeri, hogy naponta fogyaszt alkoholt és 4% (két millió fő) pedig bevallja, hogy legalább 3 pohárral iszik meg naponta. Mi több, a rákot okozó halálokok közül az alkohol a második helyen van, rögtön a dohány után” – az INCA szerint. Nemzetközi egyetértés van abban, hogy alkoholfogyasztással kapcsolatos rák-esetek a felső légútat és emésztőcsatornát érintő rákos megbetegedések. Az alkoholfogyasztás növeli egyúttal a máj-rák, és mell-rák kockázatát, valamint a vastag – és végbél-rákét (mind a két nemnél). A mellráknál „10%-kal nő a kockázat átlagos - 10 g/nap (azaz egy pohár) - alkoholfogyasztás esetén” – az INCA becslése szerint. (AFR) Forrás: AGRA Presse Hebdo, 3136. szám, 2008. január 14. 36. oldal. (CS.A.)
5
Sertéshús rendelkezik legjobb “ár-íz” aránnyal a fogyasztók szerint Egy 2007. augusztus 1. és november 30. között a “Cochon de Bretagne” védjegy számára végzett felmérés szerint, - amelyben 211 személyt kérdeztek meg - az“ár és íz” arány tekintetében a sertésnek van a legjobb húsa. Fontossági sorrendben a fogyasztók azt kérik a tenyésztőktől, hogy elsősorban a termék élelmiszerbiztonságát biztosítsák, majd a hús íz-minőségét, és végül, hogy a környezetvédelmi szabályokat tartsák be. 63% a sertéshúst „eléggé ízletesnek”találja, és 18% véli úgy, hogy a sertés húsa “nagyon ízletes”. A sertéshúsfogyasztók úgy ítélik meg, hogy az ár az első, és legfontosabb tényező a sertéshús-vásárlás során. Mint kritérium, csak ezután következik az íze és az eredete. Végül a megkérdezett személyek 52%-a véli úgy, hogy a sertéseknek adott takarmány az, ami a leginkább meghatározza a hús ízét, 28% szerint pedig a zsír. Forrás: AGRA Presse Hebdo, 3136. szám, 2008. január 14. 26. oldal. (K.N.)
Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail:
[email protected] [email protected] Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu
