EU-Georgikon 209. szám, 2008. január 9. TARTALOM: A francia búza Egyiptomban, Piac, amiért egyre inkább meg kell küzdeni .............................. 2 Az idegek háborúja................................................................................................................. 2 Szeszélyes vevők.................................................................................................................... 3 A GMO-ellenzőinek mozgósítása a törvénytervezet felülvizsgálata előtt ................................. 3 Sertés: 2007.-ben az átvételi átlagár 8,59%-kal 1,118 €/kg –ra csökkent.................................. 4 Borok: a fogyasztás 2007.-ben tovább csökkent........................................................................ 4 Bor Közöspiaci Szervezete: Mariann Fischer Boel elégedett a megegyezéssel ........................ 5
2
A francia búza Egyiptomban, Piac, amiért egyre inkább meg kell küzdeni A dollár gyengeségéből adódóan drágább francia búza már nemcsak az amerikai és ausztrál búzával konkurál. Az oroszok és ukránok is résen vannak… A 76 milliós lélekszámú Egyiptom ma a világ legnagyobb kenyérgabonavásárlói közé tartozik. Lakosonként 0,4 kg/ nap gabonát fogyasztanak, amely étkezésük legfontosabb részét képezi. Ez idő szerint e terményből egy átlagfrancia csupán 0,17 kg-ot használ fel naponta. Egyiptom ma – elegendő mezőgazdasági terület híján - a világ legnagyobb gabona-importőre is évi több mint 6 millió tonna (Mt) vásárolt gabonával. Piacára sóvárogva tekintenek az olyan nagy gabonatermelő országok, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Franciaország, s legújabban Oroszország is. A francia búza itt egyre ádázabb vetélkedéssel szembesül. Az utóbbi 10 évben Egyiptom évente átlagosan több mint 1 Mt búzát vásárolt Franciaországtól, amely szükségleteinek mintegy 15%-a. Mint ilyen, Egyiptom hosszú évek alapján Franciaország első vagy második legnagyobb vásárlója volt. De a francia búza már ebből a körből már kikerült. Az 1990-es évek végén megélte azt, hogy a kósza, szervezetlen export-szándékai hogyan törnek meg az amerikai export-hitel programon és a búza világpiaci értékesítését előmozdító amerikai szervezet, az US Wheat Associates hatékonyságán. Az 1998-1999 évi értékesítési szezonban elért több mint 1 Mt franciáktól vásárolt egyiptomi búzaimport a következő évre 250 000 tonnára esett vissza. Az idegek háborúja Azután jött a visszavágás: 2001-2002.-ben 750 000 tonnát értek el, és 2002-2003-ban Franciaország 2,5 Mt búzát szállított, kiszorítva az Egyesült Államokat ebben az évben Egyiptom legnagyobb beszállítójává vált. „Az Egyesült Államok 1,7 Mt francia búzát jelentett be 2,5 Mt helyett. Nem ismerte el Franciaország visszatérését a piacra” –mondta el Laurent Dornon a kairói Francia Gabona-export Iroda vezetője. Ez az idegek valódi háborúja volt. Mi történt?- A francia termelés hatalmas értékesítés-előmozdítási (promóciós) munkáját kezdték meg a France Export Céréales kezdeményezésére, amely a francia gabonaexportot harmadik országok felé igyekezett fejleszteni. 2000.-ben nyílott meg a kairói iroda, hogy az egyiptomiakban ismét kedvet ébresszen a francia búza (fogyasztása) iránt. De a siker mindig viszonylagos: 2003-2004 ismét fekete esztendő volt: az aszály drasztikusan csökkentette az értékesíthető francia készleteket. A következő
3
évben az értékesítés 1,7 Mt búza leszállítására tért vissza, azután újból erodálódott: 2005-2006.-ban 1,2 Mt-ra, majd az utóbbi évben 400 000 tonnára. Szeszélyes vevők Ma Franciaország keményen harcol azért, hogy megnyerje az egyiptomiakat. A piac szeszélyes, és élénken reagál a termelésből fakadó váratlan fordulatokra, de még inkább az árra… Aszerint, ahogy a búza világpiaci ára 2006 óta rekord-ugrásokat produkál. A francia alapvetően kenyér-búza pedig megfelel az egyiptomi igényeknek. „Az, akinek francia búzája van Ramadán (böjt) hónapja alatt, az a legjobb helyzetben van.”- magyarázta Mahmud Moselhy, az United Flour Mills Co magán-társaság malom-üzemének igazgatója. De elsősorban az ár számít, és a francia búzát túlságosan drágának találják. „2003-2004-ben ebből 60-70%-t őröltünk, ma már nem használjuk, mert felment az ára”- ismeri be Mohamed Abd El Ghafar El Saba, az United Flour Mills Co vezérigazgatója. 10-15 dollár/tonnával magasabb a francia búza ára, mint az orosz búzáé. A dollár-euró átváltási árfolyama a dollárt favorizálja, és a francia exportot sújtja. Ma a társaság malmai 90%-ban orosz búzát dolgoznak fel! Végül, francia búza más fajta bírálata az, hogy a nedvességtartalma magas a tároláshoz. A hajdani Szovjetunió utód-országaiból származó kínálat jelentősen nő, megsokszorozva a z egyiptomi piacon versengőket. „2004. előtt négy ország volt a piacon: az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Franciaország. Azóta csatlakozott hozzájuk Ukrajna és Oroszország”- magyarázta Laurent Dornon. Oroszország 2007.-ben a világpiacon 10-12Mt-t adott el. Mégis, legutóbb úgy döntött, hogy fékezi a búzaexportját, és azt áprilisig 40%-osan adóztatja meg. Ez valószínűleg hasznára lehetne a francia és amerikai búzának. Ám Tadzsikisztán és Kazahisztán is nyitott gyalogjaival ezen a sakktáblán… Forrás: Actuagri, 1788. szám, 2008. január 4. 5. oldal (CS.A.)
A GMO-ellenzőinek mozgósítása a törvénytervezet felülvizsgálata előtt Néhány nappal a génmanipulált (transzgénikus) szervezetekről GMO-ról szóló törvénytervezet parlamenti felülvizsgálata előtt, amelyet a francia Szenátusban január közepére iktattak be, a transzgénikus növényeket ellenző szervezetek mozgósítanak. Egy sajtóközleményben a francia Parasztszövetség felhívja a polgárokat, hogy szólítsák fel parlamenti képviselőjüket és írják alá a „GMO-mentes termelés és fogyasztás szabadságáért és jogáért” kibocsátott
4
petíciót január 15. előtt (a www stop-omg.org honlapon). José Bové, a maga részéről – „mintegy 15 személlyel együtt” - ezt január 3.-án éhség-sztrájkkal kezdte el, hogy így mozgósítsa Franciaországot a GMO-kukorica ellen védő klauzula érdekében. A Természetes Környezetű Franciaország Szövetsége (FNE) a maga részéről jelezte, hogy részt fog venni a GMO-val kapcsolatos legfelsőbb hatóság előzetes bizottságának következő két ülésén, amelyet január 4. és 9. közötti időre ütemeztek, majd részvételét fel fogja függeszteni, mert azt várja, hogy a kormány kétértelműség nélküli felelős magatartást fog tanúsítani e valóban védő tartalmú klauzula tárgyában. Forrás: Agrafil, 2008. január 3. (CS.A.)
Sertés: 2007.-ben az átvételi átlagár 8,59%-kal 1,118 €/kg –ra csökkent A Breton Sertéspiac (MPB) átlagára a 2007. évben 1,118 €/kg volt, ami 8,59% csökkenést jelent a 2006. évihez (1.223 €/kg –hoz) képest. Ez ugyancsak kevesebb a 2004. és 2005. évi (1.128 €/kg és 1.159 €/kg) átlagáraknál is, s így megszakítja az árfolyamok 3 éves lassú emelkedésének folyamatát. „A 2007. évet a nyersanyagok árának hirtelen felszökése jellemzi. Az átlagos évi önköltség magasabb az átlagos értékesítési árnál. Az előbbi 1,40 eurót közelíti meg, míg az utóbbi 1,25 euró.” – állapítja meg az MBP. Az MBP havi hírlevelei szerint az EU országaiban az árfolyam átlagos csökkenése 10 % nagyságrendű. Egyébként az MBP megjegyzi, hogy ez a csökkenés növekvő európai termelési folyamat mellett következett be, és a termelés eléri az EU 15-ök 1999.-ben 210 000 000 sertéssel elért rekord termelési szintjét. Forrás: Agrafil, 2008. január 2. (CS.A.)
Borok: a fogyasztás 2007.-ben tovább csökkent. A francia Zöldség, Gyümölcs, Bor és Kertészeti Szakmaközi Országos Iroda (Vinifhlor) legutóbbi adatai szerint az utóbbi esztendőben, Franciaországban már megint 4 %-kal csökkent a megadóztatott borok fogyasztása. 2007. szeptember végéig a megállapított halmozott éves fogyasztás 32 millió hl-t ért el 12 hónapra vetítve: 4%- csökkenéssel 17,5 millió hl-t a minőségi boroknál (mely változatlan érték), és 14,6 millió hl-t a többi bor esetében, amely viszont érzékeny csökkenést szenvedett el (-8,5%-t, azaz mintegy -1,3 millió hl-t). Forrás: Agrafil, 2008. január 3. (CS.A.)
5
Bor Közöspiaci Szervezete: Mariann Fischer Boel elégedett a megegyezéssel „A Bor Közöspiaci Szervezetének reformját nem a legkönnyebb volt tető alá hozni” - jelenti ki blogján Mariann Fischer Boel mezőgazdasági főbiztos. De szerinte „ez a megegyezés olyan eszközt ad a kezünkbe, mellyel újra helyreállíthatjuk a piac egyensúlyát, és a termelőket versenyképesebbekké tehetjük”. „A 3 éves szőlő-kivágási program lehetővé fogja tenni az ágazat gyors átszervezését, (…) és a költséges irányítási intézkedések rövid átmeneti idő után meg fognak szűnni”. – állította a főbiztos. Az a véleménye, hogy „ahelyett, hogy a nem kívánatos többlettermés finanszírozására tékozolnánk el a pénzt, mi azt arra költjük, hogy borainkat feljavítsuk, és úgy teszünk, hogy termelőinknek módjában legyen szembeszállni a konkurenciával”. Mariann Fischer Boel is úgy véli, hogy a regionális és országos szabályzók fenntartása, és az egyszerűsített címkézési szabályok bevezetése „lehetővé fogja tenni, hogy bejussunk egy bizonyos - az Új Világ (Amerika) számára bort szállító - szabad kereskedelmi területre”. Végül leszögezte: „Jó feltételeket, és kedvező lehetőségeket teremtettünk a tetterős termelők számára azzal, hogy megegyeztünk abban, hogy a szőlőtelepítési jogokat megszorító intézkedéseknek program szerint fogunk véget vetni.” Forrás: Agrafil, 2008. január 4. (CS.A.)
Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ 314-334, 06-30/ 496-23-35 E-mail:
[email protected] [email protected] Internetes elérhetőség: http://tudashaz.georgikon.hu
