209

> A D unakanyar

kinek-kinek kedve szerint Gyerekekkel utazóknak / 202 Bakancsot fel! / 206 Tanösvények, jelzett utak / 209

Kisvasúton hegyek-völgyek között / 212 Vízen, vízparton / 215 Sportról sportra / 220

K inek- k inek

kedve szerint

Gyerekekkel utazóknak Bárhol is időzzünk a Dunakanyarban – a börzsönyi kisvasúton, a dobogókői ösvényeken, a visegrádi szánkópályán, a Szentendrei Skanzenben vagy valahol a Duna-parton – biztos, hogy a madarak csivitelése mellett gyerekzsivajt is hallhatunk. A táj és az itteni szabadidős tevékenységek lehetősége, sokszínűsége egész évben utazásra, kikapcsolódásra csábítja a gyerekes családokat és az iskolás diákokat.

202

Az egyik legnagyobb vonzerőt maga a tájat formáló folyó, a Duna jelenti. Kijelölt strandok hiányában a homokos és finom kavicsos partjain és a sekély part közeli vízben – különösen alacsony vízállásnál – csak saját felelősségre lehet strandolni. Fürdésre elsősorban a Szentendrei-sziget (➤ 132) két nagy üdülőterületén, Surányban és Horányban található Duna-szakaszok ajánlhatók, de a Szent-endrei-Duna mentén, a bal parton Verőcénél és Vácnál is lehet fürödni, játszani, homok- és kavicsvárat építeni. Kedvező adottságai miatt gyerekekkel is pihenhetünk a pócsmegyeri Pázsit-tó mellett. Ha kevésbé „vad” környezetre vágyunk, akkor válasszuk az > A D unakanyar

G y e r e k e kk e l esztergomi Aquaszigetet (➤ 218), a leányfalui termálstrandot (➤ 218), a szentendrei Vizes Nyolcas uszodát, a váci strandot és uszodát (➤ 219), a gödi termálfürdőt (➤ 219), vagy a szállodák wellness részlegeit. Az egyik legjobb családi program a közös kirándulás, amire szinte megszámlálhatatlan lehetőséget kínál a régió. Ha nem csak kirándulni, túrázni akarunk, de közben a természetben található állatokat és növényeket is meg akarjuk ismertetni a gyerekekkel, akkor válasszuk valamelyik erdei tanösvényt (➤ 209). A tanösvényeken kihelyezett ismertető táblák mellett a Duna–Ipoly Nemzeti Park (➤ 13) honlapja, és a beszerezhető információs füzetek is segíthetnek a gyerekek tájékoztatásában. A jelzett turistautak (➤ 206) és erdei tornapályák között is jó néhány akad, amivel a kevésbé gyakorlott túrázók és a kisebb gyerekek is megbirkóznak. Ha jó levegőn, természetközelben akarunk akár egy egész napot eltölteni, akkor utazzunk el a kisvasúttal Királyrétre (➤ 37), vagy telepedjünk le a Visegrádi kirándulóközpontban a nagy játszótér közelében. Nagyobb gyerekekkel akár kalandosabb programra is indulhatunk: felfedezhetjük a Sátorkőpusztai-barlangot, vagy Leányfalun, Budakalászon, Vácott és Gödön csónakba, kenuba szállva szervezett evezőstúrára indulhatunk. Különleges élmény a menetrend szerinti kiránduló- vagy szárnyashajóval utazni a Dunakanyarba. A Duna mentén kiépített kerékpárutakon (➤ 220) mind a jobb, mind a bal parton biztonságosan kerekezhet együtt az www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

u ta z ó k n a k



A kavicsos folyópart nagyszerű játszótér

egész család, de a hegyvidéki jelzett kerékpáros utakon a közös hegyikerékpározás is kipróbálható. A Budapest–Szob között közlekedő vonaton, illetve a Szentendrei HÉV-en külön kerékpáros jeggyel kerékpárt is lehet szállítani. Különösen a városi gyerekek számára fontos, hogy megismerkedjenek a különböző háziállatokkal, a falusi ételekkel és szokásokkal. A lovas tanyákon nem csak a lovaglásba lehet belekóstolni, de lehet látni kiscsikót, a Gizella-majorban pedig más háziállatokat is megismerhetnek, sőt meg is simogathatnak. Ősi magyar háziállatokkal találkozhatnak a Tahitótfalu közelében lévő Bodor-tanyán (➤ 135), és akár egy egész napot eltölthetnek igazi falusias körülmények között a Szokolya melletti Kacár-tanyán (➤ 173).

203

K inek- k inek Még a számítógép előtti világban feltehetően a legtöbb fiú gyerek vágya egy kisvasút volt. Ha modell vasutakkal nem is, de igazi keskeny nyomközű erdei vonatokkal (➤ 212) utazhatnak a családok a Börzsönyben. Sőt, Királyréten a hajtányokkal versenyre is kelhetnek egymással! Különösen érdemes a kisvasutak napján (➤ 32) ellátogatni Nagybörzsönybe és Királyrétre, amikor a vonatozás mellett számos programmal is várják a látogatókat. Esztergomban is vonatozhatunk: városnéző kisvonattal (➤ 38) járhatjuk be az utcákat, és látogathatjuk meg a Mária Valéria hídon át a szomszédos Párkányt. Más jellegű „utazásban” vehet részt az a gyerek, aki a visegrádi Nagy Villám-hegy

kedve szerint

oldalában kanyargó téli-nyári bobpályán suhan végig. Sok szülő azt vallja, hogy a múzeumok, műemlékek túl komolyak, nem a kisebb gyerekeknek valók, legfeljebb az iskoláskorúak, közülük is csak a nagyobbak érdeklődését keltheti fel egy-egy kiállítás vagy történelmi épület. Vannak azonban kivételek! Ilyen, az esztergomi Duna Múzeum (➤ 68), ahol még a belépőjegyet is egy különleges vízzel működő gépezet pecsételi le, és játékos formában ismerkedhet meg a látogató mindennel, ami a vízhez kapcsolódik. A történelmet még a legkisebbeknek is könnyebb megérteni, ha nem csak vitrinekben látható tárgyak és feliratok, de az egykori személyiségek is megjelenítik. Az esztergomi vár (➤ 64)

Száguldás a hegyről télen-nyáron

204

> A D unakanyar

G y e r e k e kk e l panoptikumában a magyar királyok, a visegrádi fellegvárban (➤ 85) pedig a nevezetes középkori királytalálkozó és a reneszánsz királyi udvar „elevenedik” meg az életnagyságú figurák segítségével. A fellegvár sziklafalánál a gyerekek is kipróbálhatják a középkori hadijátékokat, az íjászatot, de akár trónszékbe ülhetnek, vagy kalodába dughatják a fejüket – egy fotó kedvéért. A technika iránt érdeklődő nagyobb gyerekek számára bizonyára élményt jelent a szentendrei és pomázi Rádiótörténeti és hangkiállítás (➤ 118), a zebegényi Hajózástörténeti gyűjtemény (➤ 188), vagy a Szentendrei Mikrocsodák (➤ 118) kiállítása, ahol tényleg átfér „egy teve a tű fokán”. A szobi Börzsöny Múzeum (➤ 184) természettudományos kiállításán olyan, a Börzsönyben található madarakkal és állatokkal is megismerkedhetnek a gyerekek, amelyekkel életmódjuk miatt az erdőben csak ritkán, vagy egyáltalán nem találkozhatnak. Ha lehetne rangsort állítani, akkor a leginkább családbarát intézmény címét bizonyára a Szentendrei Skanzen (➤ 108) nyerné el. Egy család akár többször egy napot is eltölthet a hatalmas területen, ahol minden tájegységben található egyegy épület, ahol éppen „történik” valami. Vagy a kovácsműhely működik, vagy a vegyesboltban lehet gumicukrot vásárolni, a hétvégenkénti „szombati szöszmötölés” (➤ 111) során pedig valamelyik népi kismesterséggel lehet megismerkedni. Ami a legfontosabb: 2009 óta nosztalgiavonatra ülve is körbe utazhatjuk és megismerhetjük a hazai tájegységekre jellemző épületeket és szokásokat. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

u ta z ó k n a k

Játék a múzeumban

A kisebb gyerekek számára elsősorban a skanzenbeli Húsvét és a Pünkösdi játékok jelenthet élményt, míg a nagyobbak biztosan jól érzik magukat a Szüreti sokadalomkor és a Szent Márton újborfesztiválon és libatoron is. Igazi családi programnak számítanak a Visegrádi palotajátékok (➤ 30) és az alsóvárban rendezett lovagi tornák, de a régió valamennyi fesztiválján (➤ 28) található kifejezetten a gyerekek számára szervezett előadás vagy foglalkozás. Bizonyára az egész családnak „édes” élményt jelent a részvétel a tahitótfalui Eperfesztiválon (➤ 28), de ne hagyjuk otthon a gyerekeket akkor sem, ha a Váci Világi Vigalomba vagy a Fóti Ősz rendezvényeire indulunk!

205

K inek- k inek

kedve szerint

Bakancsot fel! „A láb mindig kéznél van” – mondják a természetjárók. Kevés olyan helye van az országnak – vagy talán nincs is –, amelyik elmondhatja magáról, hogy olyan nagyszerű helyzetben van a gyalogos turizmus szempontjából, mint a Dunakanyar. A helybeliek a lakás ajtaján, vagy a kertkapun kilépve néhány méter után már az erdőben vagy a mezőn találják magukat, de a legmesszebb lakónak sem kell egy óránál több, hogy jelzett ösvényre leljen.

A Duna két oldalán, a Pilisben, a Visegrádi-hegységben, vagy az ország harmadik legmagasabb hegycsúcsát (938 m, Csóványos) magáénak valló Börzsönyben egyaránt megtalálhatók a könnyű sétára, túrára csábító, illetve a „sportosabb” erőfeszítést igénylő hegygerincek, hegycsúcsok. A nemzetközileg is nyilvántartott tájelemek, a védelemre szoruló növények és állatok nagy száma indokolja, hogy a régió természeti értékeinek legnagyobb részét 1997 óta a legmagasabb rangú természetvédelmi intézmény, a Duna–Ipoly Nemzeti Park őrzi.

206

Túrajavaslatainkat három különböző nehézségi fok szerint csoportosítottuk: > A D unakanyar

Bak ancsot Könnyű túra: 5-10 km, 2-3 óra gyaloglás, emelkedő nélkül vagy kis emelkedővel (kb. 50 m szintkülönbség) Közepes túra: 10-15 km, 4-5 óra gyaloglás, emelkedőkkel (100-200 m szintkülönbség) Nehéz túra: 15-30 km, 6-10 óra gyaloglás, emelkedőkkel (3-500 m szintkülönbség) A turistautak jelzéseire különböző színek: országos kéktúra (OKT), kék (K), piros (P), sárga (S), zöld (Z), jelzetlen útvonal (Ø) és formák: (sáv – , kereszt + , négyszög < , háromszög 5 , kör = , rom L , barlang , körút P, síút X szolgálnak, ezeket találják meg az útvonal leírásoknál is. U

A Pilis

A fővárostól észak-északnyugatra, a Duna ölelésében mintegy 400 négyzetkilométer nagyságú, a Pilisvörösvári-árok és a Pomáz–Pilisszentkereszt–Pilisszentlélek által határolt mészkőhegység kapta a Pilis nevet. A hegységnek is nevet adó 756 m magas Pilis-tető a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa. A túrázók elsősorban Pomáz, Pilisszentkereszt és Pilisszántó felől közelítik meg a hegyet, de a legismertebb túraközpont – mindkét hegység irányába – természetesen a Dobogókő.

fel!

Közepes Két-bükkfa-nyereg (Volánbusz mh.) – Döme-halála – Szántói-nyereg – Hosszúhegy – Csobánka – Csúcs-hegy – Pomáz (Volánbusz mh.) Z–, S+, Z–, OKT–, S–. Táv, menetidő: 16 km, 4 óra, 30 perc Nehéz Pilisszentkereszt (Volánbusz mh.)– Vaskapu-völgy – Simon-halála – Pilis-tető – László-kúpja – Szántói-nyereg – Hosszúhegy – Csobánka – Nagy-Kevély – Pilisborosjenő (Volánbusz mh.) P–, Z–, OKT–, P–, P< . Táv, menetidő: 25 km, 8 óra A Visegrádi-hegység

A fiatalkori vulkáni kőzetekből (andezit, -tufa, -agglomerátum) felépülő hegység a legújabb ismeretek szerint valójában már az Északi-középhegységhez tartozik, hiszen a Börzsönytől csak a Duna szakította el. Legmagasabb csúcsa a Dobogókő, egyúttal talán a legismertebb magyarországi turistaközpont, és a névadó „dobogó-kő” egyike a legszebb kilátópontoknak. Könnyű 1. Pilisszentlászló – Szent László-völgy – Apátkúti-völgy – Bertényi Miklós Fűvészkert – Visegrád (Volánbusz mh, rév.) P–. Táv, menetidő: 9 km, 2 óra 30 perc 2. Dobogókő (Volánbusz vá.) – Zsivány-sziklák – Kakas-hegy – Pilisszentkereszt (Volánbusz mh.) OKT–. Táv, menetidő: 4 km, 1 óra

Könnyű Pilisszentkereszt (Volánbusz mh.) – Dera (Kovácsi-patak)-szurdok – Szentkút Közepes – Csobánka (Volánbusz mh.) OKT–, Z–. 1. Kiskovácsi puszta (Volánbusz mh.) Táv, menetidő: 10 km, 3 óra – Holdvilág-árok – Bölcső-hegy – Lajoswww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

207

lagi útelágazás (Volán busz mh.) Z–, Z< . Táv, menetidő: 11,5 km, 4 óra 2. Királyrét (Erdei Kisvasút vá.) – Kisinóci th. – Kóspallag (Volánbusz mh.) Z–, OKT–. Táv, menetidő: 6 km, 2 óra

208

Közepes 1. Nagymaros (MÁV áll.) – Köves-mező – Hegyes-tető – Szt. Mihály-hegy – ZebeLétrát is lehet mászni gény (MÁV áll.) K+, OKT–, S–, S+. Táv, menetidő: 7,5 km, 3 óra forrás – Zengő-völgy – Pomáz (HÉV mh.) 2. Nagybörzsöny (Volánbusz mh.) – KisirP+, Z5,K+. Táv, menetidő: 12 km, 4 óra táspuszta – Nagyirtáspuszta – Érsek-tisztás 2. Két-bükkfa-nyereg (Volánbusz mh.) – Ró- – Kóspallag (Volánbusz mh.) S–, S+, Z+, Z–, mai út – Ráró-hegy – Enyedi-halála – Do- S–. Táv, menetidő: 12 km, 4 óra 30 perc bogó – Hosszú-hegy – Hideglelős-kereszt – Búbánatvölgy (Volánbusz mh.) Z–, P+, Nehéz P5 ,. Táv, menetidő: 15,5 km, 4 óra 30 perc Királyrét (Erdei Kisvasút vá.) – Magas-Tax – Nagy-Hideg-hegy – Csóványos – FultánNehéz kereszt – Diósjenő (MÁV áll.) P–, OKT–, 1. Dömös (Volánbusz mh.)– Rám-szaka- PX. Táv, menetidő: 18 km, 6 óra 30 perc dék – Szakó-nyereg – Jász-hegy – Dobogókő – Pilisszentkereszt (Volán busz mh.) A Naszály Z-, P-. Táv, menetidő: 12 km, 5 óra A Börzsönytől délre, a Dunával majdnem A Börzsöny párhuzamosan egy hatalmas „fehér sebbel” éktelenkedő hegytömb hívja fel maHa van magyarországi hegység, amire ráillik gára a figyelmet. Ez a váciak „házi” hegye, a „vadon” jelző, akkor az a Börzsöny. A 15-18 a Naszály vagy régebbi nevén Nagyszálmillió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység ha- hegy (652 m). A bányászat ellenére több tására kialakult hegycsoport máig megőrizte turistajelzés (többek között az országos érintetlenségét, vadságát. Belső vonulata- kék-jelzés is) segít a hegység felfedezéit nem keresztezik utak, 800-900 m magas sében. hegytetői sokszor még a turisták által is aligalig járt ösvényeken közelíthetők meg. Közepes Szendehely-Katalinpuszta (Volánbusz Könnyű mh.) – Bik-kút – Sárkány-gödör – Naszály 1. Zebegény (MÁV áll.) – Malom-völgy (csúcs) – Vác (MÁV áll.) OKT–, S–. Táv, – Törökmező – Só-hegy – 12-es út kóspal- menetidő: 14,5 km, 5 óra > A D unakanyar

Ta n ö s v é n y e k ,

j e l z e t t u ta k

Tanösvények, jelzett utak Az ismereteket is közlő, könnyű sétával bejárható gyalogutak gazdag kínálatából a legfontosabbakat válogattuk ki.

Fóti Somlyó tanösvény

Fótról, a Fáy-présház mellől induló, kör vonalvezetésű gyalogút a Somlyó-hegy fokozottan védett területét járja be. Indulás előtt a présházban érdemes megvásárolni a tanösvényhez készült füzetet. Hossza: 3500 m A bejárás ideje: 2,5 óra Információ és szakvezetés: 30/663-4653 Honlap: www.dinpi.hu Strázsa-hegyi tanösvény

Az évtizedeken át katonai lőtérként használt Strázsa-hegy szinte érintetlenül megőrzött természeti értékeit ismerteti meg a Duna–Ipoly Nemzeti Park Esztergomi Bemutatóközpontjától induló tanösvény. Az út érdekes látványossága a löszfalba vájt partifecske- és gyurgyalagtelep, de a tavaknál a vízpartok rejtett élővilága www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

209

K inek- k inek

kedve szerint

Hossza: 510 m A bejárás ideje: 0,5 óra További információ: 27/512-034 Honlap: www.goncol.hu Gyadai tanösvény

210

A Naszály-hegy északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és a Gyadai-rét természetvédelmi terület biológiai és kultúrtörténeti érdekességeit ismerteti meg a 13 állomásból álló tanösvény Szendehely határában. A gyermekek részére külön munkafüzet készült a természeti értékek felfedezéséhez. Hossza: 5 km A bejárás ideje: 2,5–3 óra További információ: Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészet; 2600 Vác, Báthori utca 32. „Vízen járva” ismerhető meg az árterek élővilága Tel.: 27/318-989; E-mail: [email protected] is megfigyelhető. Indulás előtt érdemes Honlap: www.ipolyerdo.hu megnézni a bemutatóközpont emeletén berendezett kiállítást, amely a terület élő- Mogyoró-hegyi világát mutatja be. tanösvény Hossza: 1200 m A bejárás ideje: 1 óra A visegrádi Várhegy oldalában kimonInformáció és szakvezetés: 30/663-4614 dottan a gyermekek számára kialakított Honlap: www.dinpi.hu tanösvény tájékoztató táblák segítségével mutatja be az erdő és a rét élővilágát, vaVáci ártéri tanösvény lamint a vadon élő állatokat. Az út induló állomása a Mogyoró-hegyi kirándulóközAz árterek élővilágába enged betekintést pontban kialakított vadbemutató kertnél a Duna-parton kialakított tanösvény. A van. cölöpökre rögzített pallósoron járva a Hossza: 1000 m nedves élőhelyekre jellemző növény- és A bejárás ideje: 1 óra állatfajok, valamint a terület madárvilága Információ: Erdei Művelődés Háza tanulmányozható. A fajok felismerésében Tel.: 26/398-227 tájékoztató táblák nyújtanak segítséget. Honlap: www.parkerdo.hu > A D unakanyar

Ta n ö s v é n y e k ,

További tanösvények Áprily-völgyi rege-termő tanösvény > A Dunabogdány és Visegrád közötti Szentgyörgypusztáról elérhető, 11 állomásból álló tanösvény vadregényes útvonala vízesések, búvópatakok, sziklák és szakadékok között vezet. Kisvillámi vadvirágos tanösvény > A Visegrádi-hegységre jellemző védett természeti értékeket mutatja be a 14 állomással jelzett útvonal, amely a visegrádi kirándulóközponttól indul. Nagyvillámi erdészeti tanösvény > A visegrádi Nagy-Villám hegy északi oldalán, az Erdei Művelődés Háza közelében induló tanösvény 10 állomása az erdészeti és természetvédelmi tevékenységekkel, növényritkaságokkal ismerteti meg a látogatót. Szurdok tanösvény > A Kovácsi-pataknak a Pilisszentkereszt, Csobánka és Pomáz határán húzódó szurdokvölgyében található 1,5 km hoszszú tanösvényen földtani érdekességek figyelhetők meg. Bükkös-patak tanösvény (Bükk-ös-vény) > A Bükkös-patak élővilágát, valamint a patak menti kultúrtörténeti érdekességeket feltáró tanösvény Szentendre belvárosából, a dunai torkolattól indul, és egy hajdani kőbányában ér véget. (Szakvezetés: 70/235-02-54)

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

j e l z e t t u ta k

Püspökmajor tanösvény > Szentendrén, a Püspökmajori-lakótelep központjából induló tanösvény a hajdani szerb püspökségi gazdaság visszavadult területeit járja be: molyhos tölgyeseket, erdősült gyümölcsösöket. (Szakvezetés: 30/439-14-76.) Sztelin tanösvény > A turistajelzéssel és két táblával jelzett, néhány kilométer hosszú útvonal a szentendrei Pap-szigettől a Sztelinpatak völgyében húzódó kerékpárút mentén vezet. Ártéri ligeterdőket, sziklakibukkanásokat és barlangokat érintve jut el a Szentendre északi részén emelkedő 288 méter magas, Kada Mihály római katolikus plébánosról elnevezett Kada-csúcsig. Napraforgó tanösvény > A Zebegény természeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatása céljából létrehozott tanösvény névadója az 1931ben a Virágegylet Zebegényt alapító gróf Károlyiné gróf Apponyi Franciska, aki az egyesületben a Napraforgó (Sonnenblumen) nevet viselte. A tanösvény érinti többek között a Dőry-kastélyt, a kálváriadombot, a Havas Boldogasszony templomot és a Szőnyi István Emlékmúzeumot. Veresegyházi tavak tanösvény > A 3,5 kilométer hosszú, 2–2,5 óra alatt bejárható tanösvény Veresegyház vízi élőhelyeinek élővilágát mutatja be, megismertetve az ökológiai folyamatokat. Érinti a Malom- (Öreg-) tó védett lápterületét, a Tőzeges-, a Hínáros- és az Ivacsi-tavat, valamint a Natura 2000 hálózat részévé tett Pamut-tavat. (Szakvezetés: 30/651-6534)

211

K inek- k inek

kedve szerint

Kisvasúton hegyek-völgyek között A Börzsöny hegységet egykor behálózó kisvasútvonalaknak ma már csak hírmondója az az öszszességében mintegy 30 kilométeres szakasz, amelyen az elmúlt évtizedben fennmaradt, vagy a lelkes vasútbarátoknak köszönhetően újraindult a közlekedés.

212

A keskeny nyomtávú vasutak történetében alapvető hasonlóság, hogy az utóbbi fél évszázadban a vasútüzemek megszűnése, majd az újraindításukra tett kísérletek sűrűn követik egymást. Az 1970-es évek második felétől jelentkező válságot túlélt vasútvonalak napjainkban ismét reneszánszukat élik. De kezdjük a börzsönyi erdei vasutak történetét az elején, a XIX–XX. század fordulóján! Gróf Franken-Siersttorpff János földbirtokos ugyanis ebben az időben, pontosabban 1893-ban adott megbízást az első, a királyréti vasút megépítésére, hogy a Börzsönyben lévő hatalmas erdőbirtokán kitermelt fa szállítását gyorsabbá és gazdaságosabbá tegye. A kornak megfelelő, 600 > A D unakanyar

K i s va s ú t o n

hegy ek- vö lgy ek közöt t

Egy börzsönyi vonatozás minden korosztálynak élmény

milliméteres nyomközű vasútvonalon egy Mária nevű gőzmozdony vontatta a tehervagonokat a Kismaros–Szokolya–Királyrét–Adolf-kúti rakodó szakaszon. 1912-re pedig elkészült a Királyrét–Bajdázó szárnyvonal is, amelyen a hegység másik kincsét, a vulkanikus andezit kőzetet szállították. A vasútfejlesztések nyomán végül 30 kilométeresre bővült hálózat egészen a Kismaros melletti Duna-parti rakodóig, illetve a nógrádverőcei vasútállomásig ért. Lényegében mai is ez a Királyréti Erdei Vasút (➤ 37) nyomvonala, amely napjainkban már csak 11 kilométer hosszon járható. A 760 milliméter nyomtávúra átépített vonalon naponta tizenhárom vonatpár közlekedett 1990-ig. Az utazók számának csökkenésével gazdaságtalanná vált vasútüzem 1992 májusában leállt, és a következő években csak időszakosan működött az állami támogatás függvényében. Mewww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

netrendszerű, de már csak turisztikai célú közlekedés 2001-től van ismét a szakaszon. A mai Nagybörzsönyi Erdei Vasút (➤ 37) elődje az Ipolypásztó–Nagybörzsöny közötti 600 milliméteres nyomközű, 8 kilométer hosszú vonal volt. Első, 4 kilométeres szakaszát Nagybörzsöny és Kisirtás között 1908-ban kezdte lerakni az esztergomi érsekség tulajdonában lévő birtok bérlője, a Wolfner-Schanczer és fiai cég. Miután Ipolypásztót 1920-ban a trianoni békediktátum – Pastovce néven – Csehszlovákiához csatolta, az érseki uradalom déli irányban, a 400 m magas nagyirtási Vízválasztón és a Bezina-völgyön át építtette ki az új vonalat a szobi MÁV- és hajóállomás felé, bekapcsolva a hálózatba a Szob és Márianosztra közötti 760 milliméter nyomtávolságú bányavasutat is. Kisirtásról a Nagy-Hideg-hegy csúcsa alá számos csúcsfordító-szakasszal szárnyvonalat építettek. (Ezek közül a ma is használt,

213

K inek- k inek

Utazhatunk tető nélkül...

214

Kisirtás és Nagyirtás közötti Tolmács-hegyi csúcsfordítót 1999-ben ipartörténeti műemlékké nyilvánították.) A teherszállítás viszszaesése miatt 1973-ra csak a Szob–Nagybörzsöny fővonal maradt meg, majd azt is tovább rövidítették Nagybörzsöny–Nagyirtásig. A kirándulók személyforgalma azonban ezt a 8 kilométeres vonalat sem tudta eltartani, ezért a vasút 1984 őszén leállt, és az újraindításra tett próbálkozások is csak 1992-ig tartották életben. Az egy évtizeden át tartó Csipkerózsikaálomból a kisvasút 2002 szeptemberében ébredt fel: ekkortól közlekedik újra rendszeres járat Nagybörzsönytől Nagyirtásig. Sikerült helyreállítani a Szob-Márianosztra közötti 7 kilométeres szakaszt is, amelyen 2009-ben megindult a kiránduló forgalom. Bár a Márianosztra–Nagyirtás vonalrész helyreállítása szerepel a kiemelt országos projektek között, a megvalósítás azonban még várat magára. Mostoha sors jutott a Kemence környéki, egykor több mint félszáz kilométernyi vasúti hálózatnak is. Emlékét a nem egészen 8 kilométeres csarnavölgyi vonal > A D unakanyar

kedve szerint

őrzi, amelynek rövid szakaszán a Kemencei Erdei Múzeumvasút (➤ 36) működik. A vasútvonal kiépítése 1910-ben kezdődött ugyancsak a Wolfner-Schanczer és fiai cég megbízásából. A csarnavölgyi szakaszt 1913-tól építették ki, és külön nevet is kapott: ez lett a Csarnavölgyi Vasút, amely Kemence–Wirterház–Hamuház–Halyagos között, 9,4 kilométeren közlekedett. Az évtizedeken át lóvontatással működő vasútüzemben közforgalom sohasem volt. Személyforgalmi fejlesztésre csak egy érseki látogatást megelőzően gondoltak: ekkor szerezték be azt a négytengelyes nyitott személykocsit, amely ma is megvan a kemencei telephelyen. A II. világháború után a megcsonkított pályát előbb 1995 áprilisában, majd 1999 nyarán tette tönkre a hirtelen lezúdult esőtől felduzzadt Csarna-patak vize. Az újraindítást a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület szervezte meg: 2000-ben jelképes összegért kibérelték a vasút telephelyét az Ipoly Erdő Zrt.-től, hogy ott erdészeti és kisvasúti múzeumot hozzanak létre. A vasút első, 1850 méter hosszú szakaszának felújítása tavasszal kezdődött, és 2000. július 29-én el is indult az első kisvonat Kemencéről Godóvár felé.

... és tető alatt

Vízen,

v í z pa r t o n

Vízen, vízparton A Dunakanyartól elválaszthatatlan a vízi turizmus: a dunai vízi túrázás, a hajókirándulások és a horgászat. A folyóparti homokpadok mellett napjainkban ugyan egyre kevesebb fürdésre alkalmas helyet találni, kárpótlásként azonban megújult és újonnan épített fürdők között lehet válogatni.

A Duna Esztergomtól Budapestig mintegy 70 kilométernyi, 300–600 méter széles utat kínál a vízi turistáknak. A meder átlagos mélysége 2–6 méter, a folyó sebessége pedig óránként 6 kilométer, ami ideális tempó az evezős közlekedés számára. Vízre szállni pedig nemcsak azok tudnak, akiknek saját hajójuk van, mivel szinte valamennyi part menti településen találhatóak olyan sportegyesületek, magánvállalkozások, sőt szállásadó vendéglátóhelyek, amelyek szolgáltatásai között szerepel a kajak- és kenukölcsönzés is. A tapasztalt dunai evezősök azonban arra intenek, hogy a kezdő túrázók lehetőleg ne a Nagy-Dunát válasszák első gyakorlóterepüknek, mert a jelentős hajóforgalom, valamint a nagy vízfelület miatt a széltől és www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

215

K inek- k inek a hajóktól származó hullámzás, valamint az örvények kivédése alapos felkészültséget igényel. A gyakorlott vízi turistáknak azonban kiváló terep a Dunakanyar – és őket azért a kezdők is elkísérhetik. A hagyományos dunai vízi túrák Esztergomból, vagy a szobi Ipoly-torkolattól indulnak (itt a kirándulást akár össze lehet fűzni egy Ipoly-túrával is, amely a határfolyó természetes állapotának és a duzzasztókon való átemeléseknek köszönhetőn különleges élményt ígér). A kiindulási helytől

Horgászbottal a kézben

A Dunában több mint harmincféle halfaj él, de az egyes folyószakaszokon más-más halfajták akadnak horogra. A felső szakaszon, Szob és Esztergom között főként márnát és paducot fognak, míg lejjebb a sziklás, köves Duna-meder már süllőt és pontyot rejt. A jobb part egyik legkedveltebb horgászhelye a Pilismaróti-öböl. A Zebegény–Nagymaros 216

> A D unakanyar

kedve szerint

a Budapestig tartó távot egy nap alatt is meg lehet tenni, de általában két szakaszra osztják, mert úgy alkalom nyílik néhány útba eső település nevezetességeinek megtekintésére is. Az első, 33 kilométeres táv Esztergomtól a Szentendrei-szigeten fekvő Kisoroszi-szigetcsúcsig tart, ahol a túrázók remek táborhelyet találnak. A Szentendrei-sziget csúcsától két utat lehet választani Budapest felé: a szigetet bal felől kerülve a folyó forgalmasabb, váci nagyágán, ahol Kismaros, Verőce, Vác,

és a Dömös–Visegrád közötti szakasz a keszeghorgászatnak kedvez, különösen a Lepence-patak torkolata környékén. A Szentendrei-Dunában a keszeg mellett a jász, a domolykó, valamint a márna találja meg életfeltételét. A váci Dunaágban a kőrézsűkről süllő, domolykó, paduc akad horogra. A Dunán a jogszabályi előírások és az országos horgászrend szerint érvényes engedéllyel lehet horgászni. A vízterületre érvényes horgászjegy valamennyi part menti településen beszerezhető. A Dunakanyarban található horgásztavak kisebb vízterületen nagyobb hal- és fajsűrűséget kínálnak. A legkedveltebb horgászvizek közé tartozik a festői szépségű nagymarosi Békás-réti horgásztó és a pócsmegyeri Pázsit-tó. A túlsó parton, Göd mellett a nem túl nagy Feneketlen-tó és a Szakáts-kerti horgásztó található, de említésre méltó még a Királyréti és a Kisváci horgásztó, valamint a budakalászi és a dunakeszinél található bányatavak is.

Vízen,

v í z pa r t o n

Göd és Dunakeszi közelében egyaránt találni kikötésre alkalmas helyeket. Nyugodtabb az evezés a kiságon, a Szentendrei-Dunán, itt Dunabogdány, Tahitótfalu, Leányfalu, Szigetmonostor és Szentendre mellett halad el a folyó. A motoros hajóval érkezők Nagymaroson, Szentendrén és az Óbudai-szigeten lévő yacht-kikötőkben tudnak biztonságosan parkolni, tankolni, és itt a szükséges javításokat is elvégzik. A dunai fürdőzés – a sekély parti vizek kivételével – az erős sodrás és a kiszámíthatatlan fenékmélység miatt veszélyeket rejt. De közegészségügyi megfontolásokKeleti kényelemben ból sem ajánlják, mivel a folyóparton napjainkban – Dunabogdány és Verőce kivé- nyitáshoz kötelező alapfeltételek (öltötelével – már nem is nagyon találni olyan ző, WC, zuhanyzó, orvosi és vízimentő kijelölt fürdőhelyet, amelyen a strand- ügyelet) meglennének. Ennek ellenére az

Lehet motorral és lehet kézi erővel is... www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

217

K inek- k inek évtizedek során kialakult és „bejáratott” szabad strandokat, amilyen például a Horány és Surány melletti homokos-kavicsos partszakasz is, nyaranta több ezren keresik fel. Aki az ellenőrzött vízminőség mellett dönt, strandok, termál- és élményfürdők között válogathat. Az Esztergomban felépült Aquasziget például Magyarország egyik legújabb és legmodernebb fürdőkomplexuma. A Finta József Ybl- és Kossuth-díjas építész által tervezett fürdő tíz medencéje közül beltéren található az óriási élménymedence (gejzírrel, sodrófolyosóval, buzgárokkal, barlanggal), a pihenőmedence masszírozó vízsugarak-

A Nemzetközi Duna-túra

A Nemzetközi Duna-túra – a Tour International Danubien (TID) – a legrégebbi és leghosszabb szervezett vízi túra Európában. Az elsőt 1956-ban magyar és szlovák kajakosok indították Pozsony és Budapest között. Az évek során egyre több Duna menti ország csatlakozott a szervezéshez, így a TID – a történelmet messze megelőzve – már a hatvanas

218

> A D unakanyar

kedve szerint

kal, a tradicionális törökfürdő, valamint a gyermekeknek kedves vízivilág. Közvetlenül a Duna-parton található a Leányfalui Termálfürdő és Strand, amelyben hat medence üzemel, közülük a melegvizes élmény- és a gyógymedence, az úszómedence és a tanmedence egész évben. A gyógymedencéket 1008 méter mélyről feltörő, 53,4 Celsius-fokról visszahűtött kalcium-, magnézium- és hidrogénkarbonátos, szulfátos gyógyvízzel töltik meg. Kis vízhozamú termálkútra alapozott strand üzemel Leányfalutól nem messze, a Szentendre melletti Pap-szigeten is. Az egykor ugyancsak népszerű VisegrádLepence strandfürdő jelenleg zárva van,

években egyesítette Európát, igaz, csak néhány hétre. Az általában június végén kezdődő túra részletekben is teljesíthető, bárhol lehet csatlakozni hozzá, és bárhol befejezhető. A Fekete-erdőből, Ingolstadtból induló és a Duna-deltában lévő Sf. Gheorghe-ba érkező hajósok – azok, akik 75 nap alatt a teljes hosszt végigevezik – végül 2451 folyamkilométert tudhatnak maguk mögött. A magyarországi szakasz Visegrád és Mohács között 272 kilométer, a táborhelyek Esztergomban (páros években), Lepence-Visegrádon, Budapesten, Százhalombattán, Dunaújvárosban, Pakson, Baján és Mohácson vannak. A Nemzetközi Duna-túra magyarországi szervezői Tel.: 1/465-0095, 20/442-1051 E-mail: [email protected] Honlap: http://tid.hu

Vízen,

v í z pa r t o n

a területen szálloda, élmény- és barlangfürdő kivitelezési munkálatai zajlanak. A felújított létesítményeket a tervek szerint 2011-ben lehet majd birtokba venni. A Duna bal parti oldalán a több medencével működő Váci Uszoda és Strandfürdő, valamint a Gödi Termálfürdő kínál kellemes, csendes környezetet. A vendégek ez utóbbinál három, elismert gyógyhatású vízzel töltött medence, valamint egy úszómedence között válogathatnak. Az izgalmakat keresők a Budakalászhoz tartozó Omszki-tavon a vízisípályát Termálvízben Leányfalun próbálhatják ki, de lehet a vízen siklani Verőcénél, és a szentendrei Duna-ágon nakanyarban, de fel kell készülnie arra, Dunabogdány mellett is. Aki akar, motor- hogy az ilyesféle kikapcsolódás költsége csónakos kirándulásra is indulhat a Du- jóval nagyobb az átlagnál. Praktikus Aquasziget Esztergom Cím: 2500 Esztergom, Táncsics M. u. 5. Tel.: 33/511-100 Fax: 33/511-122 E-mail: [email protected] Honlap: www.aquasziget.hu Nyitva: H–P 10–20, Szo–V 9–20 Leányfalui Termálfürdő és Strand Cím: 2016 Leányfalu, Móricz Zs. u. 142. Tel.: 26/383-370 Fax: 26/313-122 E-mail: [email protected] Honlap: www.leanyfurdo.hu Nyitva: H–V 6–19 Váci Uszoda és Strandfürdő Cím: Vác, Ady E. sétány 16. Tel.: 27/ 510-400 Fax: 27/ 510-400 E-mail: [email protected]

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Honlap: www.vacisport.hu Nyitva: máj.–aug.: H–P 6–20, Szo–V 7–20; szept.–máj.: H–P 6–20, Szo 6–19, V 7–17 Gödi Termálfürdő Cím: 2132 Göd, Kinizsi utca Tel.: 27/532-045; 532-046 Nyitva: H–V 6–20 Pap-szigeti Strand Cím: 2000 Szentendre, Pap-sziget Tel.: 26/310-697 Fax: 26/313-777 Omszk Wake Centrum Cím: Budakalász, Omszk park Tel.: 70/380-3506 E-mail: [email protected] Honlap: www.omszkwakecentrum.hu Nyitva: ápr. 1–okt. 31.: H–V 8.30–20 219

K inek- k inek

kedve szerint

Sportról sportra A Dunakanyarban nem engedhetjük meg magunknak a láblógatást! Igaz, nincsenek több ezer méteres hegyek, százméteres sziklafalak, vagy sebesen rohanó hegyi folyók, de egyébként szinte minden aktív kikapcsolódási lehetőséget megtalálhatunk vízen, havon, levegőben és szárazon.

220

A Duna-part és a Szentendrei-sziget az országúti kerékpárosok paradicsoma. A jobb parti kerékpárút – bár egy-egy szakasza még kiépítésre vár – az Eurovelo úthálózat része. A bal parton Zebegénytől Dunakesziig többnyire kiépített kerékpárúton kerekezhetünk. Ha esetleg történne valami a kétkerekűvel, akkor a nagyobb településeken mindenhol találhatunk műhelyt vagy szerelőt, aki megjavítja gépünket. A vidék a hegyi kerékpárosok paradicsoma is. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén számos jelzett kerékpárút vezet a Visegrádi-hegységen és a Börzsönyön át. Az utakat – a turistautakhoz hasonlóan – színes kerékpárszimbólumok jelölik. A kék színnel jelzett út a kevésbé edzett kerékpárosok számára is > A D unakanyar

teljesíthető, a piros a sportosabb hegyi kerékpárosoknak ajánlott. A zöld jelzésű utak a kék és piros utakhoz kapcsolódó szakaszokat jelölik, és különböző nehézségűek lehetnek. A 36 kilométeres kaland körtúra a Visegrádi-hegység és a Szentendrei-sziget legszebb részeit fűzi fel a Szentendre– Paprét–Tahitótfalu–Pócsmegyer–Leányfalu–Szentendre útvonalon. Aki inkább aszfaltúton kerekezne, annak a Szentendre–Pilisszentlászló–Lepence, vagy a Szentendre–Hegy-tető–Pap-rét–Apátkúti-völgy–Visegrád útvonal ajánlható. Számos kijelölt bringaút várja a Börzsönybe kirándulókat is. Kezdőknek is ajánlható a javarészt aszfaltúton haladó Törökmező–Panoráma út–Köves-mező– Csizmadia-völgy–Zebegény, vagy a Kismaros–Szokolya–Deszkametsző-völgy– Kóspallag–Nagyirtáspuszta útvonal. A kényelmesebb, emelkedők nélküli országúti kerékpározást választók számára a jobb parton Leányfaluig kiépített, a bal parton Zebegénytől Dunakesziig járható kerékpárutat, valamint a Szentendrei-sziget útjait javasoljuk. (A sziget árvízvédelmi töltésének legtöbb szakaszán a Fővárosi Vízművektől beszerezhető engedélyhez kötött a kerékpározás!) A Dunakanyarban számos helyen átszállhatunk a „drótszamár” nyergéből valódi nyeregbe is. Lovaglás kezdőknek és haladóknak, kifutóban és fedett lovardában, díj- és tereplovaglás, lovasterápia, lovasíjászat, fogathajtás – nincs olyan lovaglási mód, amit ne lehetne kipróbálni. Lovas tanyákat találunk a jobb parton nem messze Dunabogdánytól, Szentendwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Pihenőben

rén, Csobánka és Pomáz határában, valamint a Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Kisoroszi és Szigetmonostor közelében. A bal parton sem maradnak hoppon a lovagolni vágyók. Nagymaros, Verőce, Vác, Göd-Sződliget, Dunakeszi a Duna mellett, Szokolya a hegyek között, Vácrátót és Fót a Gödöllői-dombság közelében várja a lovasokat. Lóháton még nem lehet kipróbálni a száguldás örömeit, amit viszont megtapasztalhatnak azok, akik Visegrádon a Nagy-Villám szabadidőparkban végigsuhannak a nyári bobpályán vagy a canopypálya kifeszített drótkötelén. A kevésbé extrém kikapcsolódást kedvelők közben ugyanitt a mini-golffal tölthetik idejüket, de a gyepsípályán akár gyakorolhatnak a télre is. Ez utóbbi sportot a Börzsönyben, a Szokolya melletti Kántordombi pályán is űzhetjük. Ha versenyautóba itt nem is ülhetnek az autósport szerelmesei, de tudásukat kipróbálhatják a váci gokartpályán. Aki ragasz-

221

K inek- k inek

222

kodik a négy kerékhez, az Szentendrén a quaddal, azaz a négykerekű terepmotorral is megtehet néhány kört. A „fehér sportot” számos helyen űzhetjük a Dunakanyarban: Esztergomban, Szentendrén, Pomázon és Budakalászon, valamint Vácott, Gödön, Dunakeszin és Fóton, ráadásul nem csak szabadtéri, de fedett pályák is várják a teniszezőket. Aki inkább a fallabdát ütné, az keresse fel a tahitótfalui Bodor-majorban a squash-pályát, a budakalászi sportcsarnokot, vagy a Néveri Squash Clubot Vácon. Bár nevében szerepel a labda, mégsem nevezhető labdajátéknak napjaink egyik kedvelt, különleges csapatjátéka, a paintball (festéklabda), amit Szentendrén, Vácon és Dunakeszin játszhatunk. Még mindig a labdánál maradva: a golfozók is remekül érezhetik magukat a régióban, a gödi Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel 18 lyukú, nemzetközi versenyekre is alkalmas pályáján. Aki nem akar a „földhöz ragadni”, igénybe veheti a Dunakanyarban lévő repülőterek és helikopter felszállóhelyek szolgáltatásait, hogy madártávlatból is megismerhesse a tájat. Dunabogdányból akár ballonnal is a levegőbe emelkedhet, és a Pilis-tetőről paplanernyő vagy sárkányrepülő segítségével madárként ereszkedhet le a környező völgyekbe. A szabadban űzött sportokhoz természetesen a tavasztól őszig tartó jó idő is szükséges. De mihez kezdjen a sportolni, kikapcsolódni vágyó, ha beköszönt a tél? Szerencsére a régióban négy olyan területet is találunk, ahol – ha hó borítja a tájat > A D unakanyar

kedve szerint

A Nagy Hideg-hegy télen a síelőké

– felcsatolhatjuk a síléceket, vagy elővehetjük a szánkókat. A Dobogókő a hazai téli sportok egyik bölcsője volt már a XX. század kezdetén is. Ma 2 felvonó szolgálja ki a mintegy 1,5 kilométer hosszú sípályákat, de a bátrabbak akár Pilisszentkeresztig síelhetnek a 6 kilométer hosszú, jelzett síúton. Visegrádon, a Nagy-Villám-hegy oldalában a 2,3 kilométer hosszú pályákat 7 felvonóval lehet megközelíteni, de érdemes magunkkal hoznunk ide a futóléceket és a szánkót is. Különleges élményben lehet része annak, aki kipróbálja az itteni téli bobpályát. A Börzsönyben a téli sportok központja a Nagy-Hideg-hegy, ahol a pályák mentén 3 felvonó működik. De itt is találhatunk szabad stílusú sífutó és szánkópályát is. Jelzett síúton csúszhatunk le innen Királyrétre, vagy akár Diósjenőig. Zebegényben 2 felvonó szolgálja ki a 600 m hosszú pályákat.