EU és magyar környezeti stratégiák -vázlat segédletVárkonyi László Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék
[email protected]
Tartalom • • • • • • •
I. Technológia előretekintés II. Technológia hatáselemzés III. Konstruktív technológia hatáselemzés IV. Kockázatelemzés fejlődése V. Kockázat értékelés VI. Kockázat becslés VII. Elővigyázatosság elve
I. Technológiai előretekintés •
Technológia előrekentés (Technology Foresight):
•
Alapvetően technológiai szempontú stratégiai tervezési célokra kifejlesztett módszer
•
Később szakpolitikák és regionális fejlesztéspolitikák készítése során is elkezdték alkalmazni
•
Már több mint 30 éve alkalmazzák a világ számos országában
•
1950-es évek: USA (pl. RAND Corporation)
•
1970 Japánban meghatározó gyakorlati kialakítása – NISTEP, MEXT: National Institute of Science and Technology Policy
•
Európában az elmúlt 10 évben kezdtek érdemben felfigyelni erre a megközelítésre, elsőként nemzeti technológiai programok stratégiai megalapozása céljából. – 1990-es évek: többi ország, főleg Európában • 1990 Németország
Technológiai előretekintés • Az EU Bizottsága által finanszírozott FOREN program definíciója szerint (2001): • „az előretekintés egy szisztematikus, aktív és széles társadalmi részvétellel zajló, a jövőre irányuló információ-gyűjtő, közép-, illetve hosszú távú jövőképeket (víziókat) megfogalmazó eljárás, amely egyúttal megjelöli a legfontosabb mai döntéseket is, miközben összehangolt, közös lépéseket kezdeményez.
Technológiai előretekintés • Az előretekintés felhasználja a szakmapolitikai (policy) elemzés, a stratégiai tervezés és a hagyományos jövőkutatás egyes módszereit és eredményeit is. Közös gondolkodásra és cselekvésre ösztönzi a változásokat akaró, a stratégiai vízió kidolgozásában érdekelt kulcsszereplőket, és ezzel egyesíti, hasznosítja az egyes szakmai közösségek eltérő ismeretanyagát, tudását.”
Technológiai előretekintés • Célzott, jövőorientált, tudatosan szervezett folyamat, amely ütközteti, majd egyezteti az egyes szereplők várakozásait a lehetséges fejlődési útvonalakat illetően, miközben a jövőre irányuló stratégiai elképzeléseket fogalmaz meg. • A módszer a stratégiai döntéshozatalt segíti, és lényegéből fakadóan a mai döntések meghatározására koncentrál, amelyeket a lehetséges jövőképek értékeléséből vezet le.
Technológiai előretekintés • Az elmúlt évtizedekben az előretekintésnek két alapvető módszere alakult ki: –Munkacsoportok által készített elemzések (helyzetértékelés, jövőképek, ajánlások) és a –Delphi-felmérés.
Technológiai előretekintés •
Az előretekintési programok munkacsoportjai a gazdasági, társadalmi és piaci folyamatok várható változásait, a tudomány és technika fejlődési irányait elemzik.
•
Egy-egy munkacsoportot általában 15-20 tag alkot, akik eltérő, de egymást elismerő, egymással kommunikálni képes szakmai iskolákat képviselnek.
•
A munkacsoportok elemezik az adott területet, a jelenlegi helyzetből és fejlődési trendekből kiindulva különböző, egymástól alapvetően eltérő jövőképeket vázolnak fel.
•
A legkedvezőbb és egyben elérhetőnek ítélt jövőképhez ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek megjelölik azokat a fordulópontokat, ahol gazdasági, társadalmi és/vagy tudomány-, technológia- és/vagy innovációpolitikai döntésekre van szükség.
•
A jelentéseket külső szakértők bevonásával vitatják meg, hogy minél szélesebb szakmai közösség véleménye, tudása hasznosuljon, minél többen érezzék magukénak az eredményeket, és ennek révén elkötelezetten vegyenek részt az ajánlások megvalósításában.
Technológiai előretekintés •
A konszenzusteremtés másik módszere a Delphi-felmérés.
•
A kérdőívek általában a tudomány és technika fejlődését, illetve az eredmények alkalmazását, gyakorlati hasznosítását várhatóan befolyásoló jövőbeni eseményeket, azok feltételezhető időpontját, a gazdasági, a társadalmi és a természeti környezetre gyakorolt hatásukat, a lehetséges akadályozó tényezőket és a versenytársakhoz viszonyított fejlettségi szintet tárják fel.
•
A válaszadók egyrészt információt adnak a kérdések megválaszolásával, másrészt információt kapnak a szakmai közösség álláspontjáról.
•
A felmérés több fordulós: az első körben adott válaszok megoszlása szerepel a második körben alkalmazott kérdőíveken (tehát azok ismeretében születik meg a második válasz).
•
A Delphi-felmérés eredményei alapján megjelölhetők azok a valószínűsíthető fejlődési irányok, amelyeknek jelentős gyakorlati értéke van a vállalati és állami döntéshozók számára.
Technológiai előretekintés fejlődése: 3 generáció • 1. generáció: tudomány és technológia fókusz • 2. generáció: technológiai-gazdasági fókusz (ipari és piaci perspektívák) • 3. generáció (jelenleg kialakuló): széles társadalmi-gazdasági orientáció (társadalmi perspektíva bevezetése, érintettek aktív társadalmi részvétele)
1. TF generáció • Tudomány és technológia prioritások azonosítása (saját logikát követve) • Szakértők kis csoportja • Trend analízis, technológia utitérkép, brainstorming, instant Delphi • Nem alkalmaz: szcenáriók, széleskörű konzultáció • Közép és hosszú táv (20-25, akár 50 év) • Hatás a társadalomra (egyirányú…)
2. TF generáció • Tudomány és technológia lehetőségek azonosítása • Üzleti logikát követ • Versenyképesség növelése • Egyetem ipar kapcsolat erősítése • Rövid távú üzleti horizont kiterjesztése • Kutatók, üzletemberek, szakpolitikai döntéshozók is bár kis számban • SWOT, brainstorming, nagy-skálás Delphi, szcenáriók, széleskörű konzultáció • Közép táv (10-15 év) • A társadalmi tényezők hatása a keresletre, de nem társadalmi kihívások
3. TF generáció • Tudomány és technológia lehetőségek azonosítása, illetve társ.-gazd. témák feltárása, szakpolitikai segítség • Életminőség növelése, rendszerhibák kiküszöbölése • Kutatók, üzletemberek, szakpolitikai döntéshozók, társadalmi érintettek (nem ‘szakértő’) • SWOT, brainstorming, nagy-skálás Delphi, szcenáriók, széleskörű konzultáció, nem szakértő bevonása • Nyitott felfogású ország, képzett szakpolitikai döntéshozók, elég erős civil társadalom • Időtáv: vizsgált problémától függő • Társadalmi témák és technikai aspektusok
II. Technológia hatáselemzés • A kockázat kezelésének (risk management) társadalmi szintű megvalósulása • Társadalmi, környezeti és kockázat elemzés (social, environmental and risk assessment), értékelés (evaluation), management • A tudományos tanácsadó intézetek szükséges implementációja a politikai döntéshozási folyamatokhoz • A politikai döntéshozási folyamat demokratizálása • Intézményesülési folyamat (USA és Európa esete)
A kockázatmenedzsment koncepciók fejlődése • Technológia hatáselemzés (TA): korai figyelmeztetés és szakpolitika releváns tanácsadói szerep • Fejlődés: reaktív megközelítésmódtól a proaktív és interaktív megközelítések felé, mint kiegészítő koncepciók • Konstruktív technológia hatáselemzés (CTA) – Participáció és konstruktív szerepek • Példák: USA – OTA; Dánia és Hollandia TA megközelítése, intézményrendszere, szabályozás, projektek; Magyarország helyzete
III. Konstruktív technológia hatáselemzés A konstruktív technológia hatáselemzés jelentősége: Köz által a szakértői tevékenység számára kilakított keret Elmozdulás az elitista szemléletmódtól a participáció felé A szakértői szerep konzulensi jellegének dominanciája előtérbe kerül A szakértői tudás tudományos szintjének emelése (‘laikusok’ bevonásával): Lokális értékek ismeretének beépítése Kontextualizált tényszerű tudás Speciális gyakorlati viszonnyal rendlekezők ismereteinek bevonása
Konstruktív technológia hatáselemzés A konstruktív technológia hatáselemzés jelentősége: Tudástípusok integrálása a technológia fejlesztési döntéshozásba Participatív alapra helyezett kutatás és innovációs folyamatok Keret interaktív társadalmi tanulási folyamat szerveződéséhez Reflektivitás elősegítése
Megjegyzés • A TA és TF koncepciók a CTA koncepcióban folyamatosan közeledtek egymáshoz, jelenleg a PTA (várható technológia elemzése) van kialakulóban • A PTA: TF és TA egyesített stratégiai szövetsége, amely továbbá magában foglalja az értékelést is a fenntarthatóság eléréséért
IV. Kockázatelemzés (risk assessment) fejlődése •
Elitista időszak (1980-as évekig domináns) - kvantitatív orientáció qRA (kvantitatív kockázat formula) alkalmazása - technokratizmus
•
Participatív szemlélet (1980-as évektől van jelen) -
kvalitatív faktorok prioritás meghatározása szakértői szerep átértékelődése társadalmi értékrendszerek harmonizálása döntési folyamatok demokratizálódása probléma strukturálás és gyakorlati eszközök igénye
Elitista időszak - Kvantitatív orientáció qRA (kvantitatív kockázat formula) alkalmazása - Technokratizmus - Természettudományos egzaktsággal meghatározott kockázat - Jellemzői voltak a racionalitás, kiszámíthatóság, tervezhetőség, és ennek megfelelően tervezhetőnek látszott a veszélyekkel szembeni védekezés - A valóságot túlzottan leegyszerűsítő matematikai formákkal próbálták meghatározni, amelyek azonban konkrét eseteknél nem alkalmazhatók teljes körűen (eszközök korlátosnak bizonyulnak).
Participatív szemlélet - Az 1980-as évekre annak ellenére, hogy a kockázat pontosan meghatározhatónak tűnt, elkezdek eltérések mutatkozni, a kiszámított és a valóságban tapasztalható értékek között. - Új kockázatkezelési szemléletmód kezdett kialakulni - Több jellemzős, több résztvevős modellek, amelyek már figyelembe vették a komplexitást és a problémát részekre bontva és elemezve próbálták kezelni, figyelembe véve a részproblémák interakcióit egymással és a helyzet egészével is. - A kockázat problémájának komplex kezelése megkívánta a szükséges érdekegyeztetési mechanizmusok, információs és döntési rendszerek kialakítását és a tudományt alkalmazhatóvá tételét a politika számára.
Participatív szemlélet •
Participatív szemlélet: - Kvalitatív faktorok - Prioritás meghatározása - Szakértői szerep átértékelődése - Társadalmi értékrendszerek harmonizálása - Döntési folyamatok demokratizálódása - Probléma strukturálás és gyakorlati eszközök igénye
Megjegyzések 1. qRA (kvantitatív kockázat formula): A kockázatot alapvetően a valószínűség és a kár függvényében, ezek szorzataként értelmezi: Risk=Probability x Damage (Kockázat= Valószínűség x Kár)
Megjegyzések 2. A qRA korlátai: - Ha pontosan is számítható….. - Nem mutatja meg a minőségi különbségeket (elhúzódó, katasztrófikus) - Becsléshez hiányzó adatok (P*D=R) - Emberi tényező - Modell-valóság (kvantitatív modellálás, kvalitatív tényezők elhanyagolása) - Érték dimenziók… 3. Kockázat érzékelést számos tényező befolyásolhatja: -
Reverzibilis vagy irreverzibilis Elhúzódó vagy katasztrófikus Önként vállalt vagy kényszerített Stb…
Megjegyzések -Az elfogadhatóság igen összetett és kényes problematikája magában foglalja az ember szemléletbeli, gondolkodásbeli szokásainak jellegzetes torzító hatásait. - Gyakorlatilag nem létezik általánosan elfogadható kockázat, csak adott helyen, időben, adott személyek által, adott módszerrel szabályozott elfogadott kockázatszint van, amely szintet a társadalom alapvető értékeinek kell meghatározniuk. - Döntések – politikai felelősség
Példa • Technológia hatáselemzés és technológiával kapcsolatos döntéshozás: – GM technológia alkalmazása a mezőgazdaságban (Stirling, 1999)
Témakör
Hatás osztály
Példa
Környezet
Biodiverzitás Kémiai használat
ökológiai terület körülhatárolása hosszútávú víz és levegő szennyezés, a jelenleg alkalmazott gyomírtószerek használatának csökkenése gének átterjedése más növényekre és természetes flórára a gyakorolt hatások ellenőrizhetősége előre nem látható rejtett hatások a környezettel kapcsolatos érzések
Genetikai szennyeződés Vadvilágra gyakorolt hatások Váratlan hatások Esztétika Egészség
Allergia Mérgező hatás Táplálkozás Váratlan hatások Irányíthatóság
ételfogyasztásból származó hatások emberi és állati egészség a fogyasztóra gyakorolt hatás az alkotórészek váratlan kölcsönhatása kimutathatóság és a visszakozás megoldása
Mezőgazdaság
Élelem ellátási stabilitás
fenntarthatóság, monokultúrák tendenciája, globális élelmezési biztonság a termelők jogai, választási lehetőségek és életminőség, talajigények
Mezőgazdasági alkalmazás
Gazdaság
Fogyasztói haszon Termelői haszon Feldolgozói haszon Társadalmi-gazdasági hatások
Társadalom
Etika
Egyéni hatások
kiskereskedelmi ár rövidebb távú költségek, hozam és hosszabb távú hozzáadott érték jövedelmezőség kistermelők jóléte, a fejlődő országok helyettesíthetősége
Intézményi hatások Társadalmi igények
fogyasztói választás, átláthatóság, hozzáférhetőség, részvétel hatalom koncentráció, intézményi felelősség és bizalom, szabályozási komplexitás
Alapelvek Tudásbázis
állatok jóléte, gondoskodás a természetről a tudományos ismeret teljessége
Megjegyzések • A műszaki kockázat multidimenziós és összehasonlíthatatlan jellege (Stirling,1999) - szubjektív értékítélet
• ‘Eredeti meglepetés’ (Stirling, 1999) • Irreverzibis folyamatok jelentősége
V. Kockázat értékelés Attitűdök: Multipoláris értékrendszerű társadalom Ugyanazon kockázat különböző értékelése ‘Divided we stand’ modell (Schwartz és Thompson, 1990) - > Kockázat értékelés
‘Divided we stand’ modell (Schwartz és Thompson)
Kiszámíthatatlan természet
Megbocsátó természet
Toleráns természet
Átmeneti (megtorló) természet
A „természet mítoszai” (Schwartz és Thompson, 1990, 5)
• A görbéken elhelyezkedő golyó adott, bizonytalan kimenetelű természeti jelenség helyzetét mutatja, azt, hogy az egyes elképzelések milyen mozgásteret engedélyeznek az emberi beavatkozás számára.
‘Divided we stand’ modell (Schwartz és Thompson) Társadalmi kényszerek FATALISTA
+
Fatalista racionalitás ’Nem számít mit választasz’
BÜROKRATA
Procedurális racionalitás ’Mindenhez a megfelelő hely’
Vállalkozó
Környezetvédő
Önálló racionalitás ’Eredménycentrikus’
+
Elemző racionalitás ’Óvatosan nyomot hagyni a földön’
-
A ‘társas lét’ két dimenziója és a négyféle racionalitás (Schwartz és Thompson, 1990, 6)
Csoport
‘Divided we stand’ modell (Schwartz és Thompson) Társadalmi kényszerek Kiszámíthatatlan természet
+ Toleráns természet
FATALISTA
BÜROKRATA
Fatalista racionalitás ’Nem számít mit választasz’
Procedurális racionalitás ’Mindenhez a megfelelő hely’
-
+
Megbocsátó természet
Átmeneti (megtorló) természet
Vállalkozó
Környezetvédő
Önálló racionalitás ’Eredménycentrikus’
Elemző racionalitás ’Óvatosan nyomot hagyni a földön’
-
Egyesített koordinátarendszerek
Csoport
Divided we stand Individualista, vállalkozói felfogás, magatartás: - A természetet jóindulatúnak és öngyógyítónak feltételezi. - A végeredményt tekinti fontosnak, mert a folyamatok önszabályozását feltételezi. - Szubsztantív racionalitás, kinyilvánított preferencia jellemzi, valamint az individumnak megfelelően a közösségbe tartozás, illetve a társadalmi szabályok ellen cselekszik.
Divided we stand -Környezetvédő, aggódó: - Számára a természet instabil, ennek megfelelően az óvatosságot hangsúlyozza a környezetbe történő beavatkozások esetén, és ehhez kritikai racionalitás járul. - A folyamatokat úgy értékelik, hogy azok valamilyen potenciál tetején helyezkednek el, így nagy annak a valószínűsége, hogy valamelyik irányban katasztrófa jön létre. - Ennek megfelelően az óvatosság által, nagy biztonságra törekszik, kimondott preferencia mellett. - A társadalmi kényszerek ellen cselekszik, de közösségben.
Divided we stand
Hierachista, bürokrata:
- A természetet abnormálisnak és türelmes tekinti. - A folyamatokat úgy ítélik meg, hogy azok bizonyos szinten önszabályozók, de bizonyos határokon túl óvatosnak kell lenni, és szükség esetén beavatkozásokat kell eszközölni, illetve szabályozással meg kell akadályozni a rendszer instabillá válását. - Az eljárást tartja fontosnak, és hipotetikus konszenzus jellemzi. - A tevékenységek törvényi szabályozottságát igényli és eljárási racionalitás jellemzi. - Az erős társadalmi kényszereket elfogadja, és nagymértékű közösségi szellemben él.
Divided we stand Fatalista: - A természetet szeszélyesnek tartja, számára teljesen mindegy a folyamatok iránya, illetve ezekkel szemben közömbös magatartást tanúsít. - Fatalista racionalitás jellemzi, konszenzus-modellje nincs. - Általában sodródik, preferenciáit önállóan nem fejezi ki.
Divided we stand - Ennek megfelelően a kockázat nagyságán túl annak egyedi értékelését is figyelembe kell venni. - A döntéshozásnál kialakítandó konszenzusnál az alaptípusok értékeinek kölcsönhatását is vizsgálni kell. - Racionalitások különbözősége, figyelembevételük szükségessége, egymáshoz viszonyított kapcsolatuk (korlátaik észlelése, komplex viszonyulás)…
Divided we stand Így a kockázatkezelés folyamatába illesztve a modellt, az eredményességhez Schwartz és Thompson a következő folyamatot tartja célszerűnek: - Kezdetben a vállalkozó attitűdnek kell lehetővé tenni a cselekvést, majd ennek első eredményeit értékelve a bürokrata szemlélet szerint kell reagálni. - Amennyiben a vállalkozói attitűd nem tartható fennt, és a bizonyos határok között történő bürokratikus szabályozás sem bizonyul elegendőnek, akkor indokolt az aggódó szemlélet kiterjesztése az adott kockázat kezelésére. - Ennek eredményeként a három kockázatértékelési szempontból eredményt meghatározó szemlélet között megfelelő dinamika tartható fennt. -A különböző racionalitási típusok, illetve ezek tudatos felosztása tehát nem széthullást, és ezáltal döntésképtelenséget eredményez, hanem az életképes fennmaradást, amennyiben megfelelő dinamikába egyesítjük azokat.
IV. Kockázat becslés -„Nem tudjuk, hogy mint nem tudunk” (Andrew Stirling, 1999) -„Eredeti meglepetés” -Irreverzibilis folyamatok és „tudatlanság” felé haladás -(szakértői szerep és a participáció kérdése)
Kockázat becslés Események ismertsége
Kockázat
Eloszlás ismertsége
Egzakt matematikai formulák Bizonytalanság Szcenárió analízis
Kétértelműség/ Félreérthetőség Érzékenységi vizsgálat Tudatlanság ”Nem tudjuk, hogy mit nem tudunk”
Stirling: „The Concepts of ‘Incertitude’, ‘Risk’, ‘Uncertainty’ and ‘Ignorance’” modellje alapján, 1999, 17
Kockázat becslés •
1. Az egzakt matematikai megközelítés alkalmazási jogosultsága érvényes, ha az események és bekövetkezési valószínűségük pontosan vagy viszonylag pontosan ismert.
•
2. Érzékenységi vizsgálat alkalmazandó kevéssé ismert eseményeknél, amelyek az eloszlásai azonban ismertnek mondhatók. Ilyen estekben a már bevált módszerek alkalmazhatóságát vizsgálják.
•
3. Szcenárió analízis tartománya a jól meghatározható események, amelyek eloszlása kevéssé ismert. Szcenáriók azonosítása után, azoknak megfelelően közeledünk a problémához és döntünk a kezeléséről.
Kockázat becslés • •
• •
4. A ”nem tudjuk, hogy mit nem tudunk” a kevéssé ismeret események és nehezen meghatározható eloszlások tartománya (BSE). E tartomány egyre nagyobb jelentőséggel bír: A technikában rejlő kockázatok meghatározhatósága egyre nehezebben megoldható feladattá válik. A szükséges paraméterek megismerhetősége egyre gyakrabban, akár minden paraméter esetén is szinte teljesen korlátozott, a komplett tudatlanság területe felé szorítva a meghatározhatóság lehetőségét (pl.: géntechnológiák). A matematikai formulák alkalmazhatósága a változók ismeretlenségéből adódóan érvényét veszti. A negatív hatású esetekre nem nagyon tudunk hatékonyan felkészülni és a probléma kezelése szempontjából nem lehet megvárni, hogy tömegjelenséggé növekedjen, bár addigra vizsgálható lenne, de a kezelhetőség mértéke rohamosan csökken az idő múlásával. Ennek kezelésére két módszer lehetséges: a flexibilis organizáció és a tartalékképzés.
VII. Az elővigyázatosság elve Participáció és elővigyázatosság orientált megközelítések szükségessége Módszerek és technikák kidolgozásának szükségessége Szakpolitikák és vállalati menedzsment szinten való alkalmazhatóság
Példa: Szarvasmarha-szivacsos-agyvelőgyulladás járvány (BSE - Bovine Spongiform Encephalopathy) •
1986 A BSE-t először észlelik Nagy-Britanniában
•
1987 A BSE-t a kérődző proteineledelnek tulajdonítják
•
1988 Nagy-Britannia betiltja a kérődző proteineledelt
•
1994 Nagy-Britannia egészségügyi minisztere nem talál kapcsolatot a BSE és a CJD között
•
1994 EU betiltja az emlősök proteineledelét
•
1996 Nagy-Britannia beismeri a BSE-CJD összefüggést
•
1996 EU betiltja a szarvasmarha-exportot
Shepherd, I. (ed.) 2000: Science and Governance in the European Union. A contribution to the debate.
Az elővigyázatosság elve • A legismertebb definíció 1992-ben az ENSZ Riói Konferenciáján elfogadott Nyilatkozatában, az „Agenda 21”-ben fogalmazódott meg: • „A környezet védelme érdekében az Államok lehetőségnek megfelelően, széles körben törekedni fognak az elővigyázatosságra. Ahol súlyos, vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható fel indoklásként a környezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal arányos költségekkel járó intézkedések elhalasztására.”
EU irányelvi szabályozás • Az Európai Unió Bizottsága 2000 februárjában Brüsszelben közleményt ad ki az elővigyázatossági elvről. • Az elv alkalmazása: olyan esetekben, ahol a tudományos egyértelműség hiányos, nem meggyőző vagy bizonytalan és az elsődleges tudományos értékelés azt jelzi, hogy ésszerű meggondolni azt, hogy a környezetre, emberekre, állatokra, növényekre potenciálisan veszélyes hatások esetleg összeegyeztethetetlenek az Unió által választott magas szintű védelemmel.
• A közleményről elmondható, hogy határkőnek számít, mivel az elővigyázatosság elvének definiálására tett első Bizottsági lépés, de nem fedi le valamennyi szektor igényeit. • A kockázatelemzés szintjén nem participatív, ezt a szakértőkre bízza, ugyanakkor az értékelés és menedzsment szintjén már participatív megközelítést alkalmaz (felemás helyzet). • Európai Unió és USA közötti vita: az elv piacvédelem céljából való alkalmazása? • Bizonyítási kényszer áthelyezése a gyártóra (a fogyasztó érdekeinek prioritását hangsúlyozza) • Nincs győztes-győztes szituáció • Másodfajú hiba elkövetését kívánja mérsékelni • Az elővigyázatossági elv mint a qRA kiegészítése: együttes kialakításuk szükséges.
Felhasznált irodalom • • • • • • • • • • •
European Commission. 2000: Communication from the Commission on the precautionary principle. Brussels, 2.2.2000 COM(2000) 1 final. Havas, A. 2004: Innovation Policy and Technology Foresight. International Seminar on Technology Foresight Methods and Practices for Ukraine. United Nations Industrial Development Organisation. Kiev, Ukraine. Havas, A., Nyiri, L. 2002: Az előretekintés (foresight) regionális szinten. Budapest. Hronszky, I. 2002a: Kockázat és Innováció, A technika fejlődése társadalmi kontextusban. Arisztotelész Kiadó, Budapest. Hronszky, I., László, T. 1994. Bevezetés a technológia hatáselemzésbe. OMFB. OMIKK Nyomda, Budapest. Kuwahara, T. 2004: Japanese Science and Technology Foresight Project. International Seminar on Technology Foresight Methods and Practices for Ukraine. United Nations Industrial Development Organisation. Kiev, Ukraine. Schwartz, M., Thompson, M. 1990: Divided we stand, Redefining Politics, Technology and Social Choice. Hemel Hempstead: Harvester Wheatsheaf. Shepherd, I. (ed.) 2000: Science and Governance in the European Union. A contribution to the debate. Stirling, A. 1999: On Science and Precaution in the Management of Technological Risk. Vol.1. Joint Research Centre, Institute for Prospective Technological Studies. Luxembourg. Stirling, A. 2001: On Science and Precaution in the Management of Technological Risk. Vol.2. Joint Research Centre, Institute for Prospective Technological Studies. Luxembourg. United Nations 1992: Report of the United Nations Conference on Environment and Development. A/CONF.151/26 (Vol. I). Rio de Janeiro.
