EU és a Nyugat-Balkán gazdasági kapcsolatai

EU és a Nyugat-Balkán gazdasági kapcsolatai

Magyarország gazdasági érdekeinek irányai

2009.03.24.

Dr. Miszlai Sándor KJF tudományos munkatárs

1

Az előadásom tervezett témakörei

A nyugat-balkáni térség általános helyzetértékelése; Stabilizációs és társulási folyamat STF), mint a térség uniós felzárkóztatását célzó európai politikai program; A stabilizáció eszköze: Az Európai Unió gazdasági jelenléte (CARDS program Community Assistance for Reconstraction, Development and Stabilisation, új támogatási eszköz (2007.január 1. óta) IPA (Instrument for Pre-Accession Assistance) Privatizáció és külföldi befektetések a nyugat-balkáni régióban Magyarország aktuális gazdasági jelenléte a térségben (kereskedelmi kapcsolatok, befektetési kapcsolatok, infrastrukturális beruházások) Ajánlások és nemzetközi tapasztalatok a magyar gazdasági pozíciók további erősítésére

2009.03.24.


2

A Nyugat-Balkán EU-csatlakozási esélyei

„ a Nyugat-Balkán több történelmet ír, mint amit saját maga el is tud fogyasztani” (Winston Churchill) ezekre a szavakra utalva Olli Rehn, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa úgy foglalt állást, hogy „a NyugatBalkán számára még nincs vége a történelemnek”. Horvátország az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely számára az EU körülbelüli céldátumot tűzött ki a csatlakozáshoz: 2009 évvége. „Különbséget kell tennünk: Horvátország nagyobb előre haladást ért el.” (Olli Rehn) „A Nyugat- Balkán közelebb került az EU-hoz az elmúlt években, ugyanakkor az előrehaladás még elégtelen” (EU Bizottság) A régió országai tudatában vannak a jelenlegi pénzügyi válság és a Lisszaboni Szerződés elutasításának tükrében az EU bővítése már nem divatos az Unión belül („bővítési fáradtság”)

2009.03.24.


3

Nyugat-Balkán (Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Románia, Bulgária, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia)

2009.03.24.


4

Bevezetés

2009.03.24.

A dél-kelet-európai régió felértékelődése az európai politikai és gazdaságpolitikai döntéshozók szemében: Az EU első ízben bővült két dél-kelet-európai országgal (2007 januárja Románia, Bulgária); A jelenleg 27 tagú EU közvetlenebb és hosszabb szárazföldi határokkal rendelkezik a Nyugat-Balkán és Törökország irányába; Remélhetőleg lezajlódtak az utolsó állami, illetve nemzeti törekvésekhez kapcsolódó földrajzi változások (Montenegró és Koszovó független államisága); A régióval kapcsolatos gazdasági és politikai kockázati szint jelentősen csökkent az utóbbi időben ( a külföldi befektetők figyelme is egyre inkább a térségre irányul); Ugyanakkor a Nyugat-Balkán térsége nagyon különböző fejlettségű és adottságú országokat foglal magában – nem lehet egységesen megítélni (jelentős különbségek fejlettségi szint, gazdasági szerkezet átalakítása, jövőbeni gazdasági és politikai kockázatok); Dr. Miszlai Sándor KJF tudományos munkatárs

5

Ugyanakkor indokolt az egységes megközelítés is (etnikai sokszínűség és átfedések miatt a régió kompromisszum-kényszer alatt áll) Ezért a következő időszak régiót érintő legfontosabb kérdései az alábbiak: Miként alakulnak az uniós kapcsolatok keretei a Nyugat-Balkán országaiban; Milyen eredményekkel jár a térség számára a gazdasági átalakulás és fejlődés, versus intézményépítés probléma köre: sikeresek lesznek-e az alkalmazott felzárkózási stratégiák (normakövetés, az EU követelményrendszerének átvétele a gazdasági stabilizáció érdekében); Az esetleges bővítés hatásai az Unióra: gazdasági, intézményi, költségvetési és egyéb hatások ugyanakkor valószínűleg a Lisszaboni Szerződés minden tagállam általi ratifikációja nélkül nem lehetséges az Unió további bővítése (esetleg „talán Horvátország esetén kivételt lehet tenni” Hans-Gert Pöttering, EP-elnök szerint DE! Sarkozy, francia elnök „a Szerződés hatályba lépése előtt semmiféle bővítésre nincs lehetőség”

2009.03.24.


6

1.Stabilizációs és társulási folyamat (STF) A nyugat-balkáni országokkal kapcsolatos európai uniós politikai program Az EU politikai programjának hármas célkitűzése: a stabilizáció megvalósítása és a piacgazdaságra történő gyors áttérés, a regionális együttműködés elősegítése, az EU-hoz történő csatlakozás ígérete A régió országait segíti : európai szabványok, közösségi vívmányok, illetve a nemzetközi normák átvételét, a szükséges intézményrendszer kiépítését Ez a folyamat egy progresszív partnerség, amelynek keretében : az EU kereskedelmi egyezmények (Autonóm Kereskedelmi Intézkedések), gazdasági és pénzügyi támogatások (CARDS program), valamint szerződéses kapcsolatok (stabilizációs és társulási megállapodások) csoportját kínálja. 2009.03.24.


7

Privatizáció és külföldi befektetések a nyugat-balkáni régióban

A balkáni gazdaságok fejlődése szempontjából a privatizációnak és ebben a külföldi tőkebefektetéseknek kiemelkedő szerepe van; Bulgária: (1997. évi stabilizációt követően erősödő külföldi tőkebeáramlás hatására megindultak a szerkezeti változások – a privatizálásra kijelölt állami vagyon 90 százaléka jutott új tulajdonos kezébe (ugyanakkor tartó állami kezelésben maradt a teljes állami vagyon mintegy harmada , közel 600 vállalat – energiaszektor, közlekedés, hadiipar és a kultúra egyes területei), a zöldmezős és bővítő jellegű külföldi beruházások a külföldi tőkeállomány majdnem 70 százalékát tette ki Románia: az utóbbi időszakban a szolgáltató szektorban volt érzékelhető privatizációs hullám (regionális áramszolgáltatók, gázelosztó vállalatok) emellett élénk érdeklődés kíséri a bankprivatizáció következő lépéseit, így jelentős magánosítási lehetőségek maradtak (2004. évi kiugró adat a Petrom 3mrd dolláros privatizációjából adódik) + zöldmezős beruházások

2009.03.24.


8

Horvátország „belterjes privatizációs gyakorlat (nem külföldi befektetők, hanem a horvát vállalatok dolgozói,vezetői, az állami nyugdíjalap, illetve a kárpótlásban részesült állampolgárok váltak tulajdonossá) A privatizáció terjedelme, sebessége még sok kérdést vet fel. Privatizációs Alap még több mint 1000 cég magánosítását tervezi (feldolgozóipar, kereskedelem,turizmus, építőipari vállalat) Szerbia részben történelmi hasonlóságok miatt érdekes horvát párhuzamok jellemzik. A privatizáció csak későn indul 2003-ban! Az állami vagyon 70 százalékát stratégiai partnereknek juttatnák és 15 százalékot az alkalmazottak vehetnék meg. A magánosítás kiemelt területei: energiaszektor, vegyipar, élelmiszeripar és szolgáltatások, illetve a háborúban elpusztult vagy nagyon megrongálódott fizikai infrastruktúra gyakorlatilag minden eleme (a folyamat politikailag erősen befolyásolt (a nisi olajfinomító esete). Jelenleg! Az állami vállalatok felkészítése egy későbbi privatizációra, pl. az állami vállalatok egymás között felhalmozott tartozásainak leírása (mintegy 600 cég esetében)

2009.03.24.


9

Összességében megállapítható: a következő időszakban a privatizáció keretében várható külföldi tőkebefektetések országonként igen eltérően alakulhatnak (a rendelkezésre álló privatizálandó vagyon volumene eltérő, az adott kormányzat privatizációs elképzelései, belföldi mozgástere és a pénzügyi világválság hatásai) A térség két új EU tagországában (Bulgária és Románia) az erősödő külföldi tőkebeáramlás hatására a korábban megmutatkozó hatalmas gazdasági strukturális egyenetlenségek részben kiegyenlítődtek, de további privatizációs ügyletek várhatók Horvátország és Szerbia mindkettőre továbbra is jellemző: az állam jelentős (esetenként meghatározó) szerepe; A külföldi tőkével szembeni korlátozások; A sajátos „jugoszláv vállalati modell” túlélése (vállalati tevékenységi körök, irányítási mechanizmusok, lakossági „tudati” hatás Vállalati körbetartozások – fizetésképtelen vállalkozások problémaköre

2009.03.24.


10

Magyarország aktuális gazdasági jelenléte a térségben

Kereskedelmi kapcsolatok 1995-től folyamatos és dinamikus növekedés, az exportunk 8-9 %-ka a térségbe irányul, illetve az onnan származó behozatalunk aránya már több mint 3%-ra nőtt. Kiemelendő: az utóbbi 10-14 évben a dél-kelet-európai országokkal folytatott kereskedelmünk növekedési üteme mindig meghaladta a teljes magyar külkereskedelem összértékének növekedését! Így a kereskedelmi aktívumunk jelentős 2-3 Mld. Euro. Fontos a fenntartása! 90-es évek felismertük a térség gazdasági politikai jelentőségét>kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményeket kötöttünk – majd szorgalmaztuk a CEFTA kiterjesztését (Románia, Bulgária és Horvátország) A térség országai közül a kivitelünk 50%-kát, és behozatalunk 75%-kát Romániával bonyolítjuk. Export: Horvátország (20%), Szerbia (13%), Bulgária(10%). Import: Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina egyaránt 10-12%-kos részesedés.

2009.03.24.


11

Befektetési kapcsolatok

Magyarországi bejegyzésű magántulajdonú vállalkozások 1997-től jelennek meg, mint tőkeexportőrök>2000-től a tőkekihelyezés döntő többsége a balkáni térségbe irányul (magyar vagy magyar közvetítésű tőke mennyisége meghaladja a 3 Mld. Eurót. >a) multinacionális cégek Magyarországról lebonyolított beruházásai; b) magyar kis- és középvállalkozói kisebb értékű tőkekihelyezés; (Románia, Horvátország, Bulgária, Montenegró 2005-től élénkülés tapasztalható Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányába is Nagyobb (több százmillió eurós térségbeli beruházások (OTP, MOL, Magyar Telecom, Trigránit) a Nyugat-Balkánon – Albánia kivételével – Magyarország a 10 legnagyobb külföldi befektető között van A térségből származó befektetések Magyarországon alacsony volument képviselnek (elsősorban kereskedelmi, logisztikai bázisok > közel 6000 bejegyzett vállalkozás mintegy 80-90 millió USD tőkét képvisel (román Petrom és a horvát Agrokor emelhető ki közülük)

2009.03.24.


12

Infrastrukturális beruházások

M5 autópálya országhatárig kiépült, ezzel befejeződött Budapest-Belgrád autópálya magyar szakasza; Horvátország felé V/B páneurópai folyosó mentén az M7 autópálya országhatárig, ezzel kiépült a teljes Budapest-Zágráb autópálya Románia felé M43 autóút építése (2013-ig várhatóan kiépül) M3 autópálya Debrecen, Nyíregyházáig kiépült > jelentős élénkítő hatás a gazdasági kapcsolatok fejlődésére; Optikai kábel összeköttetés Szerbia és Románia irányába; Az EU TEN-T alapja támogatja „A Duna hajózhatóságának javítása” tárgyú projektet (Célja: a Duna egész évben tartósan és megbízhatóan 2,5 m-es merülésre legyen alkalmas) NFT II. nagyprojekt.

2009.03.24.


13

Egy főre jutó GDP az EU25 átlagának százalékában (PPP) 1991

1995

2001

2002

2003

2004

2005

10

15

19

19

20

20

20

-

-

25

26

26

27

27

Bulgária

35

31

28

29

30

30

32

Horvátország

42

37

42

44

45

46

47

Macedón Köztársaság

30

25

24

25

25

25

26

Románia

37

37

26

26

30

32

33

-

-

24

24

24

24

27

Magyarország

51

49

56

58

60

61

62

EU25

100

100

100

100

100

100

100

Albánia Bosznia és Hercegovina

Szerbia

Forrás: Eurostat, WIIW

2009.03.24.


14

Néhány kiválasztott magyar vállalat térségbeli piaci jelenléte Vállalat

OTP

MOL

Bulgária

X

Horvátország

Románia

X

X

X

X

EGIS

X

T-Com

2009.03.24.

Montenegró

X


15

Reál GDP növekedés (%) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Albánia

7,3

7,6

4,3

5,7

6,7

5,5

Bosznia és Hercegovina

5,9

4,5

5,5

3,0

5,0

5,5

Bulgária

5,4

4,1

4,9

4,5

5,6

5,5

Horvátország

2,9

4,4

5,2

4,3

3,8

4,3


4,5

-4,5

0,9

2,8

4,1

3,8

Románia

2,1

5,7

5,1

5,2

8,3

4,1

Szerbia

5,2

5,1

4,5

2,4

8,6

6,1

Forrás: Nemzeti statisztikai hivatalok, központi bankok Dr. Miszlai Sándor KJF 2009.03.24. tudományos munkatárs

16

Éves átlagos infláció (%) 2001

2002

2003

2004

2005

Albánia

3,1

5,2

2,3

2,9

2,0


3,1

0,4

0,6

0,7

2,9

Bulgária

7,4

5,8

2,3

6,1

5,0

Horvátország

4,9

1,7

1,8

2,1

3,3


5,5

1,8

1,2

-0,4

0,5

Románia

34,5

22,5

15,3

11,9

9,0

Szerbia

93,3

16,6

9,9

11,4

16,2

Forrás: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok 2009.03.24.


17

Munkanélküliségi ráta (% – LFS) 2001

2002

2003

2004

2005

Albánia

16,4

15,8

15,0

14,4

14,0*


39,2

40,9

42,0

42,8

46,0

Bulgária

19,7

17,8

13,6

11,9

10,1

Horvátország

15,9

14,8

14,3

13,8

13,1


30,5

31,9

36,7

37,2

37,3

Románia

6,6

8,4

7,0

8,0

7,0

Szerbia

12,2

13,3

14,6

18,5

20,0

Forrás: Nemzeti statisztikai hivatalok, központi bankok Dr. Miszlai Sándor KJF *Regisztrált munkanélküliek 2009.03.24. tudományos munkatárs

18

A költségvetés egyenlege (a GDP %-ában) 2001

2002

2003

2004

2005

Albánia

–6,9

–6,5

–4,3

–5,0

–3,3


–3,4

–3,7

-1,3

-1,1

0,0

Bulgária

–0,6

–0,6

0

1,7

3,2

Horvátország

–6,8

–5,1

–6,1

–4,9

–4,2


–6,3

–5,6

–0,7

–0,3

–1,0

Románia

–3,2

–2,5

–2,2

–1,2

–0,8

Szerbia

–1,4

–4,5

–3,4

–0,3

0,9

Forrás: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok

2009.03.24.


19

A folyó fizetési mérleg egyenlege (A GDP %-ában) Áruforgalom

Transzferek

Fizetési mérleg

2003

2004

2003

2004

2003

2004

2005

Albánia

–21,9

–19,6

13,7

13,6

–6,7

–4,4

–5,9


–58,4

–55,4

22,7

22,2

–24,5

–23,3

–22,6

Bulgária

–12,5

–14,0

3,4

3,5

–9,2

–7,4

–11,8

Horvátország

–27,3

–24,3

4,8

4,9

–6,9

–4,5

–6,3


–18,4

–20,9

15,9

14,7

–3,3

–7,7

–1,4

Románia

–7,8

–9,0

4,0

4,2

–6,0

–7,5

–8,7

Szerbia

–24,2

–31,7

12,1

15,3

–9,2

–13,1

–8,7

Forrás: központi bankok 2009.03.24.


20

Magyar érdekek, üzleti lehetőségek egy lehetséges stratégia néhány eleme

A magyar külügy a gazdasági diplomácia eszközeivel képes a magyar vállalati és nemzetgazdasági érdekeket támogatni; közvetlenül Brüsszelben kellene a Balkán-ügyekkel összefüggésben sokkal aktívabb lobbytevékenységet folytatni. Ehhez érdemes lenne nemzetközi tekintélyű, Balkán és EU-ügyekben elfogadott lobbistát alkalmazni; hazai fejlesztési intézetek térségben való aktívabb megjelenése, amely közvetlen és közvetett módon egyaránt hozzájárulhat hazai vállalkozások aktívabb bekapcsolódására a régióban zajló fejlesztések végrehajtásába; gazdaságdiplomáciai aktivitás erősítése a dél-kelet-európai piacépítés hatékonysága fokozására; tudás-háló(zat) építés (CEIA- Közép-és Délkelet-Európai Innovációs Térség); Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési politikájának (NEFE) keretében tervezett támogatási projektek megvalósítása; aktívabb partneri kapcsolatokat sikerülne kiépíteni a régió iránt hagyományosan érdeklődő más uniós országokkal; Nyugat-Balkán országaihoz fűződő gazdasági szálak szorosabbra fűzése érdekében újabb kiegészítő pénzügyi források megszerzése stratégiai célként kellene megfogalmazni a Balkánra történő gazdasági behatolás fontosságát, ami előfeltétele annak, hogy Magyarország információs és üzletigazdasági szolgáltatást nyújtó központtá fejlődjön a régió iránt érdeklődő multinacionális vállalatok terjeszkedése számára (talán még nem késő!) Magyarország EU elnöksége (2011 első félév) – a Balkán kiemelése a prioritások kiemelésénél, Magyarország szerepvállalása regionális Balkán-centrumként.

2009.03.24.


21

Közvetlen külföldi beruházások alakulása (millió euró) 2001

2002

2003

2004

2005

Albánia

232

151

158

269

209


133

282

338

488

240

Bulgária

903

980

1851

2728

1789

Horvátország

1503

1195

1788

989

1328


493

83

84

126

80

Románia

1294

1212

1946

5183

8197

Szerbia

186

502

1197

777

1196

Forrás: központi bankok, befektetési ügynökségek

2009.03.24.


22

EU és a Nyugat-Balkán gazdasági kapcsolatai

Recommend Documents