313
Valami a madarak énekérl.
Etwas über Vogelgesang. Von
Matunák Mihály
Irta:
Dechant-Pfarrer in Breznóbánya.
esperes-plébános Brezuóbányán.
Az énekl-madarak nemcsak megfizethetetlen hasznot hajtanak
emberiségnek a káros
az
hanem
rovarvilág pusztítása által,
szép énekükkel gyönyörködtetnek nélkül a legvirulóbb természet
is
változatos, is.
Énekük
néma, szinte
A különböz nyelv keznek
emberek
nemzetek
és
nyelvükön igye-
énekét a saját
megérteni és a fáradhatatlan
felfogni,
dalosokat mindenki
magának akarja
lefoglalni.
így a német szerint, ha a szénczinege éhes, mindjárt jelenti, hogy „Zit (Zeit)
unbezahlbaren Nutzen durch
der
schädlichen
auch
ergötzen
Vertilgung
sondern
Insekten weit,
Menschheit durch
die
Ohne
vielartigen Gesang.
ihren
sie
ihren
Gesang wäre
da!"
ist
tot.
Die Menschen und Nationen verschiedener
Sprachen trachten den Gesang der Vögel ihrem Idiom zu erfassen und jedermann die unermüdlichen
Sänger
in
will
für sich haben.
sagt das Männ-
Im Sinne der Deutschen chen der Kohlmeise:
(Itt
az
id
az evésre.) 1
Mire a tojó vidám hangon fogadja párját
itt
Die Singvögel bringen der Menschheit nicht nur
auch die blühendste Natur stumm, beinahe
holt volna.
a madarak
Michael Matunák
:
„Sind Sie da, sind Sie da? u van?)
(Hát
:
maga
„Zit (Zeit)
ist
da
!"
(d.
Worauf das Weibchen erwidert „
i.
Essenszeit.)
in
l
lebhaftem
Ton
:
Sind Sie da, sind Sie da
(Woraus auch
folgt,
?"
dass sich die Meisen-
paare nicht duzen. 0. H.)
A tavasz mvest
beálltával
a föld-
figyelmezteti
Im Frühjahr mahnt Landmann
die
Kohlmeise
den
:
:
„Zieh aus den Pelz
!"
(Vesd
le
a ködmönt.)
Ha azonban még hidegebb napok
követ-
meg
Kommen spricht sie
keznek be, akkor ismét megszólal, hogy „Flick dir 'nen Pelz!" (Foltozd
„Zieh aus den Pelz!"
a köd-
aber
noch
kühlere
Tage,
so
:
„Flick dir 'nen Pelz."
mönödet.)
A magyar ember
ennél
sokkal
több
ma-
gyar elemet ismer a szénczinege énekében. így mikor a szorítja,
erdbl
az
tél
a gyümölcsösbe
a kis madár ernyedetlen
szorgalom-
ágak hónaljában, csupa alvó bogárság a kéreg repedésében az, mely fának, virágnak, gyümölcsnek kármal keresgéli
eledelét,
az
Der Ungar erkennt im Gesang der Kohlmeise viel mehr ungarische Elemente. Wenn der Vogel im Winter in den Obstgarten gedrängt wird und unermüdlich im Geäste der Bäume, in den Sprüngen der Rinde seine
Nahrung sucht:
sekten, die schädlichen
der
Blüte und
der
schlafende In-
lauter
Feinde des Baumes,
Frucht,
da spricht die
:
Ekkor a czinege keresgé-
tékony ellensége.
közben így
lés
Kohlmeise, während
sie sucht,
wie folgt
„Hier nichts, auch hier nichts
!"
3
szól: Die deutschen Deutungen nach J. Bendel:, Der Gesang des Vogels. Regensburg 1907. Manz. S. 14, 15. ' Aus Otto Hermans Mutzen und Schaden der Vögel 1901. S. 23—24. Auch deutsch von Prof. J. C. Rosier, Gera Untermhaus 1903, mit Erklärungen im sächsischen Dialekt. Für diejenigen, die sich für den Klang und Tonfall in ungarischer Sprache inter1
„Nincs, nincs,
1
Johann Bendel
itt
:
sincs
/" a
Der Gesang des Vogels. Regens-
burg, 1907. Manz. S. 14. 15. '
Herman Otto
Budapes', 1901.
:
:
A
madarak hasznáról
18, 23, 24.
Aquila XVIII.
I.
és káráról.
40
314
A
mikor pedig mégis csak
ekkor ezt mondja
talál
Und wenn
valami
vagy mást,
petét
hernyócskát,
iczipiczi alvó
sagt er
:
und
da doch
oder Eichen
erwischt,
Vogel
der
irgend ein Kiiupchen
hie
:
„Kicsit ér, kicsit ér!"
„Wenig
Tavaszkor a szllsgazdát figyelmezteti, hogy
Im Frühjahr ermahnt
„Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék!"
„Aufgedeckt, aufgedeckt
d. h.
wert, wenig wert".
den Winzer:
!"
Weinstöcke
zugedeckten
Erde
die mit
sie
freimachen.
Toroczkón meg a czinege azt
kiáltja a rest
nem
font a télen
leánynak,
nem sztt
ki
és
úgy, hogy tavaszra kirongyosodik
In Toroczkó ruft die Kohlmeise der faulen
nicht
:
im Winter nicht gesponnen und gewebt hat:
Maid, die
„Brust hängt 'raus, Brust hängt 'raus
„Küncsics, küncsics, küncsics!"
!"
hogy
Der Ungar weiss auch davon zu reden,
mikor a poroszlók az Üdvözítt halálra keres-
dass als die Schergen den Heiland zu Tode
A magyar ember ték, a
banka
azt kiáltotta
„Hup-pupu
A
suchten, der Wiedehopf:
:
„Hup-pupu, hier!^
itt!*
meg
bibicz
arról is tud regélni,
azt:
„Verkriecht
„Búvik, búvik, búvik!"
Utána a
fürj,
„Itt szalad,
itt
und der Kiebitz
rief,
Dann
hogy szalad!"
Mind a három madár tehát áruló volt. De nem ám a kis czinege, mely azt mondta :
die
:
verkriecht sich!"
sich.,
Wachtel
:
„Hier läuft
er,
Diese
Vögel waren
drei
hier läuft er!"
so die kleine Meise, die da sagte
„Nicht
„Nincs erre! Nincs erre!"
:
hier, nicht hier!"
dass die Kohlmeise
Ich habe es erfahren,
auch
Nicht
Verräter.
in slovakischer
Wie rührend
ist
es,
Gegend ungarisch wenn sie sagt
spricht.
:
„Winzige, Winzige, Winzige, Kleine, Kleine, Kleine".
diene beim Lesen der ung Texte das folgende zur Berücksichtigung á, l, 6, ú gedehnt wie in Rat, mir, so, Ruh e wie im Französischen, sonst sind die Vokale kurz, essieren,
:
Magam is még a tót
tapasztaltam, hogy a szénczinege
felvidéken
is
magyar,
madárka. Szépen, magyarul beszél,
hazafias énekel.
Mily megható gyöngédséggel szólítja kicsinyeit
:
„Piczikék, piczikék, piczikék!
1
„Kicsikék, kicsikék, kicsikék!"
Majd:
;
c
=
z,
cz
in schier,
=
z,
sz
in
=
sagen
ss
in
;
es
= tsch,
Schüssel,
z
cz wie c
=
s
in
;
s
—
= seh
sanft.
Die
Konsonanten ty, gy, ny werden nicht diphthongisch als sondern mit an den Gaumen gebrachter tj. g)> n i> breiter Zunge mit freier Spitze als Laut gesprochen; ö wie in Körper, o wie in Öhr. ü wie in füllen, ü wie in Tür.
—
315
Nevükön
is
ket
szólítja
„Laczi, Laczi, Laczi, Laczi!" „Czila,
Czila
Czila,
Czila,
„
(Laczi
Cäcilia, Cäcilia, Cäcilia !" (Abgekürzt: Cila).
„Klein' Käthe, Klein' Käthe!" (Abgekürzt
von Katalin
Auf
hosszas hívásra sorban megjelenik a sok
A gondos mama
hogy a
észreveszi,
gyermekek elrongyolták a czipójüket rájuk szól szemrehányó figyelmeztetéssel
vásott s
:
abgekürzt, schmeichelnd: Laczi.)
Kata!'
fióka.
sie sie
„Ladislaus, Ladislaus, Ladislaus!"
P
„Piczi Kata, piczi Kata, piczi Kata, piczi
A
Namen nennt
Selbst beim
:
piczi
;
= winzig.)
Rufen kommen die vielen Kleinen
ihr
der Reihe nach
;
sorgsame Mutter bemerkt
die
dass ihre Schuhe zerrissen sind und spricht
:
:
„Schuhe, Schuhe, Schuhe!"
„Czip,
czip!"
czipö,
Die Schuhe sind sehr zerrissen, da sagt Igen rongyos a czip
megint más,
s
új
„Schuhe braucld's, Schulte braucht' s !" (kék aus kellene
„Czipö kék, czip kék, czipö kék!"'
Várjatok, majd ad az apátok ott
!
És csakugyan
terem az apa és látván a sok neveletlen
kölykét az apjának, erélyesen
rendre
utasítja
sie:
= brauchen.)
Er kommt und ungezogenen Rangen und sagt
Wartet, der Vater bringt! sieht die
ket „
:
Schön Händchen, Range, schön Händchen,
:
Bange !"
„Pacsit kölyök, pacsit kölyök, pacsit, pacsit, pacsit kölyök!"'
midn
S rek „
Csitt kölyök
!
szidásra,
csitt !"
hiszen mikor
nem volna éhes
a fiók czinege?!
hogy nincs mit adni nekik, mondja az öreg, hogy
„Nincs, nincs (az
vacsora,
(mert)
piczi,
Es dauert nicht lange, so bitten die Jungen um Nahrung, denn wann wäre die Meise nicht hungrig!? Es scheint aber nichts da zu sein, denn der Alte spricht :
„Nichts,
piczi
De
íme épp jókor hozok én nekik egy kis elemózsiát. A kíváncsi czinege-anyukom rögtön ott terem s szaporán kérdi: „Bácsi, bácsi, bácsi
—
Hozok,
még
jezést
szavakkal
!
.
.
.
Mit
visz,
mit visz?"
pedig apróra vágott
Ez
a
kell
(denn)
klein
Da
bringe
aber ich (der Beobachter)
ein
wenig Essen. Das kleine Meisenmütterchen sofort zur Stelle und fragt:
czinkének
I
sajt-,
Kife-
„
Onkel, Onkel, Onkel, was trägst ?"
—
bringe
Ich
kleingeschnittenen
Käse,
Ostyepka- (eine beliebte slovakische Käseart) Rinde.
Das
will
das Meis'chen, es sagt auch:
:
„Schön Abendmahl
„Szép, szép vacsora,
Igen ám, félve,
Abendbrot,
ist
ad örömének az éhes szárnyas e
is
nichts
Kämmerlein !"
élés-kamara/"
ostyepka-héját.
:
el.
úgylátszik,
mert azt
der eine raunzt, spricht der Alte
„Schweig, Bange, schweig, Bange!"
szóval hallgattatja
Nemsokára a gyerekek enni kérnek, mert
De
Wenn dann
az egyik-másik megszeppent gye-
bgni kezd a
de
ott
.
a
.
.
Szép, szép
macska
panaszkodva mondják
„Czinkét
öli,
czinkét öli!"
:
;
a
.
.
.
schön Kämmerlein
!"
kamara!" czinegék
Ja,
da
ist
aber die Katze. Die Meisen spre-
chen fürchtend und klagend ,Sie tötet die
:
Meisen!" 40*
"
316
um den
Eine Erdkrume genügt,
Egy göröngy elég a ravasz ellenségnek, hogy átvesse magát a kerítésen, mire a meg-
genen Feind zu vertreiben und die Kleinen
könnyebbüli kis szárnyasok vigan kinevetik a
lachen den Feind aus
felsült
ragadozót
verschla-
:
:
„Hehe, hehehe, hehehe!"
„Hehehe, hehehe, hehehe!"
is
Különben tavaszszal minálunk a czinege arra figyelmezteti ;iz embereket, hogy könnyebb
ruhát öltsenek magukra „
ködmön !
Eltekintve a czinege soknyelvfiségétl, van
neki saját
igazi
nyelve
éneke
és
is,
melyet az énekre oly kedvez, kellemes idjárású múlt (1910. évi) tavaszszal
megfigyel-
tem és úgy a melódiáit, mint a szöveget, szótagokat a lehetség, az én hallásom szerint
lejegyeztem
s
a czikk
végén mellékle-
ten közlöm.
Több
megjegy-
zem, hogy mint minden madárfaj úgy a szénczinege is az egyed, a vidék, az idszakok
st évek
szerint is
különböz-
képen énekel. Egy-egy vidék czinegéinek más-más madár-tájszólása van, st az egyes családokból származó egyedek is ugyanazon a vidéken némileg eltér nüanszszal szólnak. is megfigyeltem, hogy ugyanazon egyed minden évben más modulatióval énekel. Valamint az is igaz, hogy minden ember máskép hallja és írja le a madarak énekét, fleg a szöveget, szótagokat. *
Azt is
els kísérletem els sorban kérelem akar lenni, hogy a finomabb hallású, zeneért egyének figyeljék meg és jegyezzék le a madarak énekét, mely a zeneszerzk fanJelen
táziájára csak termékenyítleg hathat.
érdekes, de többnyire csak általánosságban
részét. 1
A
und die Melodien silbengetreu niedergeschrieben habe, freilich nach meinem Gehör, wie dies die Beilage zeigt.
Auf Grund einer mehrjährigen Beobachtung bemerke ich, dass so wie jede andere Vogelart, auch die Kohlmeise ihrer Individualität, der Gegend, der Jahreszeit, ja den Jahren verschieden
fleg a szénczinege 88—90. 1. s
zene viszonylata
nem
énekére
Dialekt
singt.
Meisen
Die
Gegend haben ihren
gewissen
einer
besonderen
ja sogar die aus verschiedenen Fa-
;
stammenden Individuen einer und derGegend weisen Verschiedenheit in ihrem Gesang. Auch das habe ich beobachtet, dass ein und dasselbe Individuum in jedem Jahr den Gesang anders moduliert. Auch das ist wahr, dass jedermann den Gesang anders hört und nach Silben und milien
selben
Text anders niederschreibt.
Mein
erster
Versuch
1
will
allem
vor
eine
Männer mit feinem Ge-
Bitte sein, damit sich
hör und musikalischen Kenntnissen mit
Vogelgesang befassen mögen, der kann.
Komponisten
der
tasie
1
:
müvét
Abgesehen von der Vielsprachigkeit der Meise, hat sie auch ihre eigene wahre Sprache und ihren Gesang, welche ich im sehr geeigneten angenehmen Jahre 1910 beobachtet
die
dem
Phan-
machen
fruchtbar
2
2
1 L. pl. Dr. A. Voigt «Exkursionsbuch zum Studium der Vogelstimmen Dresden. 1906. H. Schultze?
ez.
„Klein Böckchen, Mein Röckchen .'"
nach,
évi megfigyelésem alapján
különfélesége,
:
:
Piczi ködmön, piczi ködmön, piczi
ám
Im Frühjahr mahnt uns übrigens die Meise, wir mögen leichtere Kleidung anziehen
mozgó
vonatkozó
az egyedüli, a melynek
értelmezett hang a nyelv szellemének tüköré is;
és
z.
B. in Dr.
der
Schulze. Das
Werk
meist in
A.
Exkursionsbuch Dresden 1906. H.
ist interessant,
bewegt
sich aber
Allgemeinheiten, hauptsächlich der Gesang
—
!
Voigt:
Vogelstimmen.
der Kohlmeise pag. 88
Die Beziehung
90.
auf die Musik
ist
nicht die ein-
Beobachtung des Vogelgesangs anzeigt. Derselbe kann auch auf die Sprachforschung dadurch einwirken, dass der sprachlich erfasste Gesang der Spiegel der Sprache selbst sein kann auch folkloristisch kann die Beobachtung wichtig sein, weil zige,
érdekében lehet és van a madarak énekének megfigyelése. Lehet még hatása a nyelvészetre, mert az
Siehe
zum Studium
welche
die
;
nagy jelentsége lesz arra, a mit folklore alatt értünk, a mennyiben a hangok értelmezése az adott nép lelkületét jellemz módon adja vissza. Csak üdvös
der unterlegte sprachliche Sinn das Seelenleben eines
lehetne a vizsgálatnak a nemzetiségekre
die Nationalitäten
való kiter-
jesztése s az anyagnak összehasonlító tárgyalása. H. 0.
gegebenen
Volkes
charakteristisch
wäre von Wichtigkeit, die
wiedergibt.
Es
Untersuchungen auch auf
auszudehnen,
des vergleichenden Studiums.
schon im
Interesse O. H.
317
A A
többi megfigyelt faj
következ
ii
Die übrigen Arten
:
kerti rozsdafarkú (Ruticilla plioenicura L.)
Der Gartenrotsckwanz.
éneke.
még
Volt az én kertemben egy szép színes s
gyönyörséget
szerzett
hvösebb
hol a
alján,
Gyömbér
a
itt
éghajlat alatt a nálánál
jobb
ének
nem
fészkelvén, hivatva van azt pótolni.
fülemile, énekeseink királya,
de már nincsen.
Volt,
három
éve.
sával,
úgy
Nem
Hiába várom
jön vissza, mert számos
látszik,
vidékünkön
Herman
nak,
pár
déli
kora
reggeli
s
alig
népek falánk
megfigyelés
után
leje-
gyeztem.
A víd
phoenicura
Ruticilla .
.
víd
.
.
.
víd,
.
szava
hívogató
mely
:
vagy
tek-tek-tek-,
kattogásban végzdik.
t'k-t'k-t'k-íéle
Egész verseket énekel, melyek el- és
utó-
viel
Freude bereitete.
genossen aus.
Er verschwand und ich sah den letzten Jahren kaum zwei Paare dieser
in
Unser Direktor, Herr Otto Herman, hat er sagte mir auf meine Klage, dass
Art.
recht,
eine grosse Zahl unserer lieben
Sänger dem
Magen der Völker des Südens zum Opfer bedaure
Ich
trachte das
den
Wiedergabe seines Gesanges derzugeben,
falle.
und Andenken des Lieblings durch Verlust
so wie
lebhaft
in Silben
wie-
zwei Jahre
diesen
ich
hindurch, besonders zeitig in der Frühe be-
obachtete und niederschrieb.
Der Lockruf der
Ruticilla phoenicura lautet:
víd
víd,
.
.
.
víd
welcher mit
.
.
.
oder
tek-tek-tek-
t'k-t'k-t'k- artigem
Der Vogel
singt ganze Verse, die in zwei
Teile zerfallen.
rész jí-riorio, jí-tyiotyio, jí-tyiutyiu, :
jí-tyuityui, jí-tyityityityi, jí-huihui, ji-hüihüi, jí-üiüi, jí-vivivivi, jí-cücücücü,
jí-viiivüi,
hindurch
Schnalzen endet.
részre oszlanak.
Az els
mehr
nicht
nicht zurück, er blieb mit vielen seiner Art-
gyomrának esett áldozatul. Nagyon sajnálom elpusztulását s hogy némi emléket állítsak neki, igyekezem visszaadni énekét szótagokban, a hogyan azt két évi, kivált
Nachtigall
tár-
mondotta, hogy a mi kedves énekeseink egész
nagy csoportja aligha nem a
Sänger, die
Der Vogel war, ist aber nicht mehr. Seit drei Jahren erwarte ich ihn vergebens. Er kommt
panaszomra azt
ki
unserer
már
és tisztelt igazgatónk-
Orróuak,
ein farbigschüner sin-
nistet, drei Jahre
rozsdafarkúnál.
kerti
nagyérdem
Igaza van
meinem Garten war
In
gender Vogel, welcher mir, hier am Fusse des Gyömbér,wo das Klimarauheristund die Königin
már
végkép elmaradt, eltnt
a legutolsó években egész
láttam többet két
(Ruticilla phoeni-
cura L.)
szebb szavú madárka, mely három év tavaszán sok
:
jé-
tyetyetyetye, jé-veveveve, jé-vüivüi, stb.
Der
erste Teil lautet
jí-riorio,
:
ji-tyiotyio,
ji-tyiutyiu, ji-tyuityui, jí-tyityityityi, ji-httihui,
ji-hüihüi, ji-vüivüi, ji-üiüi, ji-vivivivi, ji-cü-
cücücü, jé-tyetyetyetye, jé-veveveve, jé-vüivüi,
usw.
Az
még
utórész
ezen változatait csihi,
csiri csiri,
ciò,
kükü,
firic,
bíbic
ci cut,
bíbic,
még
lejegyeznem
csics csuí,
cuic,
eie
eie
jic
változatosabb,
sikerült
eie cüi,
pedig
:
eie
es mir folgende Elemente festzustellen
cvr\
csihi,
jic kr', jicki jicki,
inibii
bülbül,
jic
DerEndteilistabwechslungsvollerundgelang
csihi
firic
jej pürü, jej pürütír, csicsi baba, csicsi
eie
csiri csiri, csics csuí, eie cuic,
ciò,
jic kükü, firic,
ci cui,
bíbic bíbic,
eie cüi,
csihi
jicki jicki,
jic kr',
bilbil
:
eie evr,
bülbül,
jic
firic
jej pürü, jej pürütír, csicsi baba, csicsi
pini, idiici, céjr, szényör, csics csurín, cs'rcs,
plíu, idúci, céjör, szényör, csics csurín, cs'rcs,
csics csere csics, csics csirics,
csics csere csics,
csücsü jicki,
dió dió,
csics csviri
ci kvebek,
csi,
csres esuics
esuics, csics csr', bilbicka, esperes szí, eie küí, eli-
Mö,
eie
firic,
eie
ciò,
csics
kurics,
csics
csücsü jicki, esuics, eie kiä,
csics csirics,
dió dió,
csics csr', eie firic,
purutir, csi csiri csiri, csics csürí, csres csúi,
purutir, csi csiri
szirup szirup,
szirup
cserép cserép, csrk
kiii,
bisz küí, csi!
esni,
esik csres, csiu riu,
csrk ut,
csres
esui,
esik kvr, esi esiirii ik. csics firicski,
esik kiii, csics kiri, stb.
szirup,
cserép cserép,
csics csviri csi,
ci kvebek,
csres esuics
bilbicka, esperes szí, eie küí, eie
ciò,
csiri,
bisz
csics kurics,
csics csürí,
küí,
csil csal,
esik csres,
csiu riu,
csrk küí, esik kvr, esi csürü esik küi, csics kiri, usw.
ik,
csics
csres csúi,
csrk ui,
seres
csui,
csics firicski,
.'lis
Az el-
és utórészt így köti versbe
Den
:
ersten und den Endteil
wie folgt esihi csihi, stb. jí-tyio tyio: esiri
ji-rio rio:
tyiu
csiri. jí-tyiu
:
csicsi plíu, stb. jí-tyui tyui:
csics csurín, stb. jí-tyi
üt
:
stb. ji-cii
bülbül,
jé-tyetyetyetye
cü cü
csík
:
stb. jé-vüi
h/l/iicka,
hiti
:
csacsit jicki,
:
jí-riri rivi
firir firir, stb.
jir
esik kvr,
stb. jí-hüi
vüi
csere csics, stb. ji-viii
tyi tyi:
tyi
Stb. jírhui Inti: bis: küí,
ji-iii
cü
küí,
kvelek,
ci
:
:
esics stb. liilliil
stb.
coelebs L.)
:
jí-tyio tyio
rio: cserép
ji-rio
pintykét
a
pl.
a csil-csal
cserép,
acredula
(Phylloscopus
(Fringilla
csucsuríu, a czinegét
:
L.)
füzikét
jé-tyetyetyety
:
:
usw. ji-hui hui:
más gyengébb énekesek
énekel,
ö
st
mintegy csodálkozva, szájtátva, féltékenységgel
hallgatják
elhallgat a szapora szavú
kezdenek mutatni,
így
ha
s
bizonyos
egy
ideig
hangversenyz, ezek
nem felejmeg akarnák tudnak ám énekelni
mintha próbálnák,
rá,
éneküket, vagy mintha
tették- e
k
hogy
a pintyke
pl.
csisz,
csisz,
is
!
csisz,
esi esi esi esi
csiu
csiu
tyisz,
tyisz,
tyi tyi tyi tyi tyiu tyiu
St
tyü tyü tyü tyü, tyiu tyiu tyütyüré,
tyisz,
tyisz, tyiu cucii ré,
Nach dem coelebs L.)
;
B.
z.
er
oft
den Buchfink
jí-tyió tyió
:
andere
(Fringilla
csucsuríu. die Meise
Solange der Gartenrotschwanz
csil csal:
singt, schwei-
und wenn der Gartenrothschwanz schweigt, heben sie an als würden sie versuchen, ob sie ihren Gesang gewissen
einer
Eifersucht,
nicht vergassen, oder als wollten sie zeigen,
auch
dass
Sänger
sie
sind.
So
z.
B.
der
:
csisz,
csisz,
csisz,
esi esi esi esi csiu csiu
tyisz,
tyisz,
tyisz,
tyi tyi tyi tyi tyiu tyiu
tyisz,
tyü tyü tyü tyü, tyiu tyiu tyütyüré,
tyisz,
tyisz,
tyiu cücü ré, usw.
Ja es mischt sich auch der Meistersänger, folgt
(Hypolais hypolais L.)
"para
visz
drein,
:
visz,
para
visz
doktor
para
esek esek esek
tülerí,
tüleri tüleri, kiríjo, kiríjo, kiríjo.
visz,
;
doktor visz visz,
bikfic,
visz
visz,
para
visz
visz,
para
visz
csaucsaucsau, íhaha, íhalta,
esek esek esek tülerí,
esek esek esek tülerí,
liileri tüleri tüleri tüleri, kiríjo,
Und
kiríjo,
rijo.
ohne Ende in die Welt ahmt den Ruf des Hahnes, der Katze,
És fecseg a világba, se vége, se hossza. Közben utánozza a kakas kukorékolását, a macska nyávogását, énekes társai hangját, a
hinein,
ragadozó tövisszúró gébics
Gartenrotschwanz hört weder den Buchfinken,
sem
:
gen die schwächeren Sänger verdutzt, ja mit
Doktor Cseh, doktor Cseh
visz visz,
esek esek esek tülerí,
de a mi
:
doktor visz visz,
bikfic,
liileri
ci l.fehek,
cserép cserép, den Zülp-Zalp (Phyl-
der Laubvogel
csaucsaucsau, íhaha, íhdha,
tüleri
:
loscopus acredula h.) jé-tyetyetyetye:
tyisz,
stb.
:
Doktor Cseh, doktor Cseh
visz,
:
ahmt
ersten Teil
nach,
ji-rio rio:
wie
para
eil
usw. jé-veveveve
tyisz tyiu tyiu tyiu tyütyü ríu,
megszólal a szintén mester énekes, a
géze (Hypolais hypolais L.)
doktor
CÜ
tyutyu ríu,
tyisz tyiu tyiu, tyiu tyütyü ríu, tyisz,
fii
csík küí,
csucsu ríu,
tyutyu ríu, tyisz,
:
jicki,
usw. ji-vivivivi:
firic firic,
usw. jé-vüi vüi: szényr, usw.
Buchfink
:
csucsu ríu, tyisz,
esik kvr,
:
usw. ji-hüi hüi:
bisz kiii,
USW. ji-CÜ
liiilhiil,
tyi tyi
tyi
usw. ji-vüi vüi: csücsü
usw. ji-üi üi: jic
Vögel
csiri
usw.
csil csal, stb.
Míg
usw. ji-tyi
usw. jé-tyetyetyetye
vüi: szényör, stb.
:
tyiu: csicsipltu, usw. ji-tyuityui:
csics csere csics,
:
Az elrész után gyakran más madarak éneutánozza,
csihi csihi, usw. jí-tyio tyio
:
csics esurin,
hllliil
jé-veueveve
stb.
ji-rio rio csiri, jí-tyiu
bilbicka,
két
verbindet er
:
kerti
rozsdafarkúnk
kehr hangját
nem
;
hallgatja
sem a czinegét, sem versenysem az erlköd s szárnyait
a pintykét,
társát a gézét,
kein
er schwatzt
das kehé kehè des Dorndrehers nach
;
aber unser
noch die Meise, nicht den wettbewerbenden Laubvogel,
noch
den die Flügel lüftenden
grauen Fliegenfänger mit seinem monotonen
319 folyton próbálgató szürke légykapó ce,
cc hangját, sem
cc,
csörgését
rasselnden
Girlitz,
nicht den
Ruf der
utánzó csicsörkét, sem a tengelicze
ken-
és
sem a mezei poszáta
derike szapora szavát,
„Száz liba egy sorban" nótáját
£ra-kogását,
cc Ton und nicht den, wie
monoton
az apró láncz
:
den
fein'
Kettchen
den Hänfling,
Stieglitz,
Feldirrasmücke
:
er ver-
schwindet auf
dem Boden, um
fangen und
den vid vid-vld-Rni erschallen.
lässt
Fliegen
zu
Allegro.
mz^m
j—t—-¥-
-t Csi
-
esi
-
esi
CSI
hanem beoson a padlásra
-
s ott
CSI
-
CSI,
legyet
más
s
férget keresgélve hallatja víd-víd-vid szavát.
midn
Majd
megsokalja a sok fecsegést,
a legmagasabb fa tetejére kap, gattatja világért
versenytársait
sem engedné
újra
sza\ aval s a
változó el
Wird ihm
des
seinem Gesang die
Denn
elsbbségét.
viel,
fliegt er
Baumes und bringt mit Rivalen zum Schweigen.
er will der erste sein.
megjelenvén a kertem-
1910 októberében
temben, az idén elször a Hypolais hypolais L. arpeggio-motivumait utánozta
Im Oktober 1910
zum erstenmal
liess er
das Arpeggiomotiv vom Laubvogel hören
:
í
:
%.
W-
A sármány
(Emberiza
Die Goldammer (Emberiza
citrinella L.).
1910. február 4-én kezdett hangicsálni elször.
Geschwätz zu
d;is
auf den Gipfel
elhall-
A míg nagyobb
csapatban ülve
crp, csrp hangokat hallatott, addig
már megkezdte a Febr. 10-én már
:
magában
csrji
hören
;
allein
Februar 1910 Ton zu
4.
Schwärm
notone cececece
primitiv cececececezést.
tisztábban, 12-én egész
begann am
Sie
geben. Im
cp, esp,
citrinella L.)
liess sie
begann
= zezeze
das
cp, esp, crp,
schon das mo-
sie
züi.
tisz-
Am
tán énekelte egyszer, de a tavasz közeledésé-
nek hirdetése miatt szívesen hallgatott nótáját
Februar tönte
10.
ganz rein und lautete
:
es
reiner,
am
12.
:
«eeÉIIzÈecE Ce
ce
-
(Jellemz és a
ce
-
ce
ce
-
ce
ce
-
ce
ce
zata a felföldi tótságnál, a mint azt
Vidonyi
József megszólaltatta (Vasárnapi Újság 1886.
Vidonyi
616. oldal).
mondja
A
szerint a
[helyes tótsággal
Zie Keel
fordítás ez
Felneveled
ft.
zie
zie
vy
cho
sármány
Mattinak úr
zie -
zie
ezt
szerint]
zie
—
ce
(Es
-
ce
ist
ce
ce
-
ce
-
ce
ce.
charakteristisch und auf das folklo-
wie die Slovaken
Oberungarnsden Gesang derGoldammer deuten Yidonyi im Vasárnapi Újság 1886 [laut J. S. 616]
;
darnach sagt der Vogel
zie
zie
zie
— Schlecht,
elröpül.
ce
ristische Interesse weisend,
vas
gyermek nélkül
-
:
:
:
Baj, baj, baj
ce
folklorisztikai érdekre kivá-
sármány énekének magyará-
lóan reáutaló a
-
schlecht,
bez
de
ti,
od
le
ti.
schlecht,
schlecht
ohne
Kinder,
;
H. O.)
Ziehst
du
sie auf,
weg
fliegen sie.
O. H.)
— 320
A pintyke Az
etethöz
lítlO télen a kerti
a czinegék
Der
(Fringilla coelebs L.).
járt s
Január
fölszedegette.
elejtettek,
a mit
—
25—29-, február 5 6. hangja gyorsan tyiu, vagy tyuv. Mikor a fáról ejtve
összelrö-
:
pülni készült
Vad,
latott.
nélkül csin
szép,
bizalmatlan
félénk,
Február
hím.
a
szótagokat
csin
midn
20-án,
tyatyak, tyatyak hangokat hal-
:
12-én:
párja
csin,
csin,
Márczius
hangoztatott,
kezdte
megérkezett,
párja
a
üdit tavaszi
volt
dalát.
lindi link (Fringilla coelebs L.).
Der Vogel kam im Winter 1910 zum Futterapparat im fiarten und was die Meisen verstreuten, das nahm er auf. Jänner 25 29 und Februar 5 6 ist die Stimme ein rasches
—
—
oder tyuv.
tyiu
Wenn
gen
vernehmen
er
vom Baum
ohne Weibchen blieb der
;
Am
furchtsam, wild, unvertraut. lautete 20,
Ruf:
der
März
abflie-
den Ruf: tyatyak, tyatyak
wollte, Hess er
12.
\'<>lt<*I
Februar
Am
csin, csin, csin, csin.
Weibchen ankam, begann
als sein
sein schöner, belebender Frühlings-Gesang.
A
kékczinege (Parus coeruleus
Die Blaumeise (Parus coeruleus
L.).
Kam vom
1910 jan. 23 febr. 5-ig járt az etetre. Mikor alatta álltam, a fán Parus major L.
zum
cserrerererereje gyanánt a
erscholl auf
:
Jänner
23.
Als
Futterapparat.
dem Baum
bis
ß-
*-
csrrr
-
re
hangokat
-
cse
•
cse - cse
hallatta,
•
midn
m
pedig elmentem az
csrrr
ging ich
fort,
-
re
-
sie
flog
útjából, ßL
M.
ß.
ß-
M.
m-
ß-
ß-
£ SZÍ
hangokkal
szállt az
-
etetre.
:
EEf
csrrr-re-cse-cse-cse-cse
cse
stand
des cerrerercrere
£ A
*-
m
k ?-
Februar
darunter
ich
stat
der Kohlmeise, der folgende *-
5.
L.).
SZÍ- SZÍ -SZÍ
-
SZÍ
-
SZI
SZÍ
-
SZÍ
-
SZÍ
-
SZÍ- SZÍ
-
SZÍ
auf den Futterapparat,
cse
-
mit
cse
:
-
cse
-
cse
AQUILA TOM.
XVIII. 1911.
A
szénczinege
énekének
(Parus maior L.) tavaszi
fejldése 1910-ben. Megfigyelte és leírta
MATUNÁK MIHÁLY
esperes-plébános Breznóbányán.
Der Gesang der Kohlmeise (Parus maior L.) nach seiner Entwickelung im Jahre 1910. MICHAEL MATUNÁK
Von
Dechant Pfarrer
Breznóbánya.
in
Tétem eaek/.t
Pira
-
pun
pi,
^frfr* Jm.
10-in
katicát
t
la
la-ci,
ci
la
-
csa-ra-ra,
csín
lrtfTf tfTf La -ci
•
re-re,
cserre
-
re
re -re
-
-
re
-
re
-
re,
f
csm
csra.
cserre-re-re
pi,
%^J-[^T^-^ g
5 J
csín
-
csín
csara-ra,
csín
- tftftftf
1
- T.f i
i
ka
ci,
-
cei
ka
•
e
i
ka-cai ka
ka-tyi
cai,
-
rfilfe^ ka
-
tyi ka-tyi
ka-tyi f
fama*
cu
•
cha-la
cii-eba
-
cu,
la
cip
-ka-la cip-ka-la -fi
pi -pi
-
pi
-
pi
-
pi
-
ssfl
pi.
^-[fyf-yff^rrr cün
cä
-
-
pi -pi,
szi
m
7
m
-
cser-re
cserre -re-re -re -re,
-
re-re
•
cain
-
pi
cali
ì_yX»LJt- ì i-:
-
pi.
csli
csli,
va
caio
-
-
-
caeire
-
re
-
re
pi.
celi
pira
-
re
uj -t^yl cee-re-re,
cali,
«in
-csin
-
p:m
-
pi,
-
csi-csir-hé,
csekltoke-ke-ke-ke.
tyün
re,
t r -
r_r
cse -rè-
fr
y fr »
celi
cali
[
yl^yilTyTyfryl -
ci-cirhé,
cserre -re -re -re-re,
pi.
L fyjlf^fyîyl
-
pim
csin - csin
re -re,
ci-ccipé,
ci-bé,
1-iî^^g^Hi -\h h
t t I^xixxx-m^tI y csün-csün
cibé
ci,
S-
^
f
cserre
tylín
f
f
f
•
re
-
9
re - re
f -
re
fefe*
i
csin,
re,
csin,
csín,
T »fe cali
|
3, 4, 3,
cali,
fr
rgJL?^
l
szib
pzib.
3
thli,
3
thi.
csa-ra
pszt
-
sze-rep sze-rep sze-rep,
cse-rep cse-rep cse-rep
ra-ra-ra-
csararararara.
pi-cit pi-cit
Február 7-én
£f[ffffî f1;tf-t i
pl
•
pi pi
pl
pl
•
cucii
pl.
azi pi
-
pi
-
pi
pi
-
pi.
c(i
cu pi
-
^
csara rara rara,
cit
-
fity-fity
«
O
» 9
rara
csara ra
-ra,
$ - if:fif[tLîUiMxîiTlTlf&Xiîsï \
ka-csi ka-csi ka-csi
ka
cai
ka
ka-csi-ka
-
ci
ka
-
ci
ka
ci
ka
ri
ka-ci
ta
ci
ka-ci
ka
ci
ka
-
ci
ka
Fihruár 8-án ci
-
cipapkat,
ci
-
cipapkat,
pi-ci padcialj, pi ci
padmuly
pi ci
paikuuy. pi
ci
patkâay, pic:
kodmün pici koimüa
ùiert iiió
enyhe volt.
—
êmêM ä 4
S-
t'er a-e»
csín
febr.
esi
-
csín
esi,
-
esi -cai,
-í-
-«-
c sin- esi,
osin-csi
txiiiri-#tttr -ifrtrfrf f
Wën
i
bz da
bz da
bz da bz
brda
da.
brda
brda brda.
da pr-da pr
pr
-
da pr
da,
-
^trtrWi-itrfj^ psz-da psz-da psz-da psz-da, -fi-
«y
pitypitypitypity
Febr
-
da pf da
brda
6, 6, 5, 9, 10. 8, 9, 7, 6,
-
6,
7,
7,
7, 8, 6,
prd»
5,
6 pity
4, 3, 3,
4
£f
4-
da pf da pf
pf
4
4-
4-4.
-#..£-•
llén pity
pi-pity, pity
4- 4-
m^^m^m^n
pipity, pity
pi pity
f
r cu klinklinc,
kiinklinc,
c!i
pity
eli
pity
pi
4
-!»--
pipity,
cü bic-bic,
klinklinc,
8 pitypipity,
3, 11,
3, 8, fity fi-fity
cü bikfic
cGkvinkvinc,
ci
ka
ka
ci-ka
ci
ka
kacic,
ci-ka ka
ci
ci
ka ka
ci
ka ka
ci
ci
kaka
ci-
ci
3=
tvityit,
=
ctikvinkvinc,
4
ci
2,4
4-
*-.
ci]- ci
-kaka cicka.
íüééé ka-ka
ci
ka ka
ci
ci
ci
-
ka-ka 12-szer
*f
ft
y » » f \
pis
11, 7, 6, 9, 6, 4, 7, 3-szor,
4,
10,8cicikaka eie és cicka végzdéssel,
I
I
»
fH
y
ka-tyika-tyi
ka-tyi ka-tyi.
^HW-+ ì k^
I
pis
4-4-
4-4Febr. 12-én
á
ci
-
pap kat
ci
ci
•
ci
-
pap-kat,
4-
-f-
-gsj"
ci ci
-fi-
pap kat -fi-
—g=j— —
áci-ci-ka-ka
eie
1
-fi-
ci
4
i. J(
•
ci
-
ka ka
ci- ci
-
4-4 4
4f- 4-
ka ka cic-ka,
-
5, 4-saer
-
44-
-fi-
-M--*A-Jfi-
-fi- -fi-
-fi--*-
*==
es;
;
végzdéssel,
ci
tyi-tyi-ké
tyi-tyi-ké tyi-tyi-ké' tyi-tyi-tyi, -f-
2 tiliké
tlti,
3
tyi-tyi-ké tyi-tyi,
-f- -f-
tì'iké tititi
la
ci
ka
-
la
-
ka
la
^
4-'
-*•
-j* -»*
à
e=
3,
M-
-
ka
cit
la
-
ti
ka
-
+
;£ £f ±_
-
cik
-
ka
la
-
ka
la,
m
» -#-
5
miu'a^U^bLHLa
-
cik -kft- la
-
cii-ka
-
ia-cik ka-la ka-la,
rrrtrf
1—1
g
la -ci-ta -la
-f- -\--f-
i
rtì^
,o
»li
j
i, l, i, ï, a, 2, *, i, Z-ttot.
'-*
ci
ka
la,
1
1
Milli
laci ka
la
ka
la
ka
ti
-
lo
Pa
lo,
La-.-i
Ls-ci Pi
-
lo
la cik
Fa
ti
ké
ti
ti,
^
£• a
lo.
+-
-&-
^i
ka
la
cik ka la
fafty* t7\J-^f=^^
La-.-: l'a
•
Ê
E la
tiké
tSbbeslir
-
ka-la.
)
,-
Azuián
fl
1>
-f-
'
^
*
f-
Ft'jon
-£
t-
f
tyo-rij, szo-rij,
**f f f
-f-
+;
T
?
,
tyo-ri,
+
—
fnW.fffrfê
tompa hangon
halk,
Gyuri
tübbstör
+ * £*:£*.£££ :-.
-
1
pacsit kölyök pacsit kölyök pacsit pacsit pacsit kölyök.
+ -r
i pacsit
pacsit
m
pa-CBit kölyök, pa-csit pa-csit
pa-csit kölyök,
többször.
Rekedt hangon
Ftir. 13-án
*
e
if
»
*
f
«
*
E
cserép
cse-rep
cserép,
eze-rep
szerep
sze-rep
3, 2, 3,4,4, 3, 4, 2, 5, 5,
3-szor ugyanaz.
Gyorsan
tff,f tyo-ri,
Gyn
ri
ftf.
mint fentebb
fity
£iy
fr£r. - iff iffff
.
fity,
ci
-
sz
bá, ci-bó.
szü,
co cü •
-
cü cü •
1, 2, 3,
4-Bzer,
JHHH*szít
szit
trrr,
JjtjJr
ßebr. I4rin
2, 2,
1 i
bz
m
-
da bz da -
í
ic
|
A. h Lì _
c*
y
-
da
í
e
cse-rep
Ê ct
y
trrr
û t tfu-o-
4-
bz-ds
bz
-r- -<-
-
-e-
da bz da
rJUrJTJ
TJLf i
i
ka-ci ks-
ci
ka-ci kr.
c.
*-
3
cse-rep
ftir. 19-én
isi
szít
^=¥^
cse-rep
3, 4-szer
P-u£-^ üt
ct
ct
ttr
Ezentúl újabb motívumokat na.:
ci
ka-ci
ka -ci ka-ci
ka-ci
