ETUC Végrehajtó Bizottság ülése 2013. október 22-23. Napirend 1. Ülés megnyitása 2. Alapszabály szerinti testületek változásai 3. Előző Irányítóbiztossági és VB ülések emlékeztetőjének elfogadása a. VB 2013. június 6. b. Irányító Bizottság 2013. szeptember 17. 4. Európai beruházási terv a munkahelyteremtéséért 5. A főtitkár tájékoztatója a Bizottság „REFIT” közleményéről 6. ETUC kiáltvány az európai parlamenti választásokra 7. ETUI munkaprogram és prioritások 8. Az ETUC prioritásai a 2014. évi Növekedési Jelentéshez 9. Tagdíjak 2014 10. Az európai szociális partnerek határozattervezete a szociális partnerek érintettségéről az európai gazdasági kormányzásban 11. A megszorítások kihívása a jog eszközén keresztül – tájékoztató jelentés 12. Az információs, a konzultációs és a részvételi jog megerősítése minden munkavállaló számára 13. ETUC határozattervezet: a kollektív szerződések és a bérek koordinálása és a gazdasági kormányzás 14. A főtitkár kiegészítő tájékoztatója 15. Egyebek A megnyitó után elfogadtuk a napirendet és az irányító testületekben bekövetkezett változásokat. A főtitkár röviden elemezte a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet, majd az „Európai beruházási terv a munkahelyteremtéséért” című napirendi pont került megvitatásra. Ezt a javaslatot az Irányítóbizottsági ülésre készült dokumentumból és az ott elhangzott hozzászólásokból, valamit az e célra alakult munkacsoport javaslatai alapján vezető közgazdászok segítségével készítették elő. A terv azt irányozza elő, hogy az európai GDP 2 %-át, azaz kb. 250 milliárd EUR-ót használjon az EU beruházásokra, hogy ez segítse a válságból való kilábalást és legyen végre vége a megszorításoknak. Pontokban szedi össze, hogy hogyan kell megvédeni a szociális Európa vívmányait, fel kell lendíteni a gazdaságot, felszámolni a munkanélküliséget, és azt, hogy milyen intézkedéseket kell hozni ezek megvalósításhoz. A javaslat fontosnak tartja, hogy az EIB (Európai Beruházási Bank) tevékenységi körét bővítsék és az európai beruházási tervet az EIB irányítsa. Ehhez szükséges a bank további feltőkésítése a tagországok által és plusz munkaerő felvétele. A beruházási tervnek a hosszú távú befektetésekre kell koncentrálnia és olyan hamar kell elkezdeni, amilyen hamar csak lehet. A szándék az, hogy az elkészült dokumentumot az ETUC majd a novemberi szociális csúcson fogja bemutatni. A felszólalók szerint a terv támogatható, de még tovább kell rajta dolgozni. A németek nem akarták gyorsítani a folyamatot, a spanyolok aznap el akarták fogadtatni a tervet legrövidebb időn belül, mások nem látták át, hogy mi lesz a terv sorsa, ki valósíja majd meg, hova kerül a pénz, ki fogja azt kezelni. Sokak szerint túlzó jelentősége van az Európai Központi Bank szerepének a dokumentumban. A cseh kollégák említették meg azt a problémát, amit mi magyarok is meg szoktunk említeni, nevezetesen, hogy az eurozónán kívüli országokkal is foglalkozni kell. Bernadette Ségol főtitkár véleménye szerint abban minden szervezet egyetért, hogy rossz helyzetben vagyunk, kell egy beruházási terv. Hosszú és kimerítő vita után a végső döntés az
lett, hogy a dokumentum alapján most csak egy nyilatkozatot fogunk kiadni és november 7én újratárgyaljuk az addigra átírt előterjesztést. A „REFIT” közleménnyel - Célravezető és hatásos szabályozás a növekedésért – a Bizottság egyszerűsíteni kívánja az EU joganyagát. A közleményében a Bizottság konkrétan meghatározza, hogy milyen intézkedéseket kíván bevezetni az uniós jogszabályok egyszerűsítésére és miket von vissza a vállalkozások terheinek csökkentése, és a végrehajtás megkönnyítése érdekében. A közlemény a teljes uniós joganyag vizsgálatának eredményei nyomán született. A VB kifejezte az ezzel kapcsolatos ellenérzését, mert ezzel a közleménnyel a Bizottság lerombolja a szociális partnerekre vonatkozó eddigi pozitívnak beállított hozzáállását és kifejezi, hogy visszatérünk a múltba, ahelyett, hogy előre lépnénk. A munkaegészségügyi szabályok könnyítése helyett inkább foglalkozni kellene ezekkel, a fodrászok ügye miatt az UNI Európa bírósághoz fordul. ETUC kiáltvány az európai parlamenti választásokra 2014. május 22-25 között kerülnek megrendezésre az Európai Parlamenti választások, melynek eredménye kiemelkedően fontos a munkavállalók, így az ETUC számára is, mert ekkor dől el, hogy maradnak-e az EU-ban a megszorítások, vagy véget tudunk-e már vetni ennek, és ismét a szociális Európa felé haladunk-e tovább, mivel az Európai Parlament hatáskörébe tartozik, hogy elutasítson vagy jóváhagyjon európai törvényeket, döntsön az európai költségvetésről és megválassza az Európai Bizottság elnökét. A Kiáltvány szövege az európai parlamenti választásokra való felszólítás a nemzeti konföderációk számára, melyben arra hívja fel az ETUC a figyelmet, hogy kampányoljunk a részvételért. A dokumentum kitér a jobboldali populizmus veszélyére, és egyben megfogalmazásra kerülnek a legfontosabb szakszervezeti követelések is, mint a foglalkoztatás és a minőségi munkahelyek, a megszorítások azonnali befejezése, annak garantálása, hogy a gazdasági alapjogok nem kerülhetnek az alapvető szociális jogok fölé, a munkaegészségügy, a bizonytalan munkaszerződések visszaszorítása, a kollektív szerződések és a szociális partnerek tiszteletben tartása, egyenlőség szolidaritás és a demokrácia kérdése. Az ETUI munkaprogram prioritások 2014-2015-re Az ETUI általános küldetése, hogy tevékenységével támogassa, és megerősítse az ETUC-t és az európai szakszervezeti mozgalmat. Az intézet szerkezete 2012-2013-ban megváltozott, a volt Kutatási osztály több részlegre tagozódott, az Ipari kapcsolatok, és a Gazdasági, foglalkoztatási és szociálpolitikai részlegre, ezzel egyidejűleg az osztályhoz került még a Munkaegészségügyi osztály harmadik egységként. Az ETUI prioritásai: • A válság és az európai szemeszter • Munkavállalói részvétel • Fenntartható fejlődés és iparpolitika • Munkakörülmények és minőségi munkahelyek • Szakszervezeti megújulás Az intézet kommunikációs és megjelenítési eszközei: hírlevelek, folyóiratok, politikai levelek, munkadokumentumok, szórólapok, hálózatok, könyvek és egyéb kiadványok. Az ETUC prioritásai a 2014. évi Növekedési Jelentéshez Az ETUC javaslatai az Európai Bizottság által kiadandó 2014 évi növekedési tervhez:
A megszorításoknak és azon belül is a fiskális megszorításoknak véget kell vetni, ez most Európa számára a legnagyobb kihívás. Át kell állni egy önmagát fenntartó rendszerre, a befektetés megerősítése mellett a munkahelyteremtésre kell koncentrálni és növekedési pályára kell állítani a gazdaságot. Az EU-nak be kell fejeznie azt a politikát, melyben nyomást gyakorolt a tagországokra és bérek alacsonyan tartására, és nem szabad beindítani egy negatív bérversenyt. Az EU foglalkoztatási stratégiájának hatékonyan kell foglalkoznia a minőségi munkahelyek létrehozásával. Az EU-nak szüksége van egy beruházási tervre, melybe az EU GDP-nek 1-2%-át fektetik be, mert ez tudna segíteni a fenntartható fejlődés és a munkahelyteremtés problémáinak megoldásában. Az ETUC kifogásolja, hogy az EU döntéshozói még mindig a strukturális reformokra helyezik a hangsúlyt, ahelyett, hogy közvetlenül próbálnának cselekedni a szegénység, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség megoldásában. Tagdíjak 2014 Az ETUC taglétszáma sajnos tovább csökkent, bár tavaly néhány kisebb szervezet belépett a szervezetbe. A tagszervezetek tétszáma 2013-ban 45,3 millióról 44,1 millióra csökkent. Az előterjesztést, miszerint a tagdíjak 1,75%-kal emelkednek minden tagszervezet számára, a VB elfogadta. A kampányalap továbbra is megmarad, számunkra a befizetendő összeg 70 EUR-t jelent 1000 tagonként, plusz 0.53 EUR-ót /1000 fő a kampányalapba. Az európai szociális partnerek határozattervezete a szociális partnerek érintettségéről az európai gazdasági kormányzásban A munkaanyag az Irányítóbizottsági üléshez képest nem változott. Az ETUC athéni kongresszusán elfogadott akciótervében volt szó arról, hogy nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak mind a nemzeti, mind az európai szociális partnerek az új gazdasági kormányzási folyamatban. Az ETUC javasolta, hogy az európai szociális partnerek munkaprogramjában szerepeljenek ajánlások az európai gazdasági kormányzásra vonatkozóan. Az ETUC prioritásai: Az ETUC nem tudja elfogadni, hogy a gazdasági kormányzás és a válság nevében kényszerítsenek különböző megszorításokat a munkavállalókra. Bár történt némi javulás a szociális partnerek bevonását illetően, továbbra is kívánatos, hogy a szociális partnerek még nagyobb mértékben kerüljenek bevonásra a folyamatba, mind nemzeti, mind EU szinten. A határozattervezet elfogadásra került. A megszorítások kihívása a jog eszközén keresztül – tájékoztató jelentés Mivel 2008-ban elkezdődött a gazdasági válság, a tagállamok különböző intézkedéseket vezettek be a költségvetési hiány csökkentésére és csökkentették a közkiadásokat. Ezek a megszorító intézkedések nagyban érintették a szociális jogokat is, és a nemzeti munkajogra is hatással voltak, és elkezdődött a nemzeti kollektív tárgyalási rendszerek lebontása is. Az ETUC szerint néhány esetben a megszorítások jogi eszközökkel megtámadhatók, ez különösen az alapvető szociális jogokra és a foglalkoztatással kapcsolatos nemzetközi jogi szabályozókra vonatkozik. A nemzeti kormányok új munkaügyi szabályokat vezettek be a bérekre, a kollektív szerződések rendszerére, a munkaszerződésekre, a munkaidőre az elbocsájtásokra stb. vonatkozóan és egyéb európai szabályokra is. Az európai és nemzetközi intézetek, akik pénzügyi alapokat adtak a válság által leginkább sújtott országoknak, olyan szabályozókat léptettek életbe, melyek teljes mértékben rugalmassá tették a munkaerőpiacot. Azzal lehet érvelni, hogy a kollektív tárgyalási rendszerek megváltoztatása és a bérek csökkentése nemzeti szinten nemcsak nemzeti alkotmányokat, hanem az európai alapjogokat is sértik. Ugyanezeket az érveket lehet felhozni az országajánlásokkal szemben is,
amelyekben a bérek alacsonyan tartását követelik, és olyan reformokat akarnak bevezetni, melyek további bércsökkentéseket eredményeznek, és lefelé mutatnak. A lehetséges színterek: bíróság, ugyanakkor az Európai Bírósághoz fordulni az európai ágazatok tudnának az európai ágazati szociális párbeszéd elvének megsértése miatt. Lehet még az Európai Emberjogi Bírósághoz is fordulni, panaszt lehet tenni az Európai Bizottságnál, és az európai ombudsmannál. Panasszal lehet fordulni az Európa Tanácshoz is, mert a szervezet Európai Szociális Kartája garantálja, többek között a szervezkedési, a kollektív szerződések és a sztrájk jogát. Ez azonban nem minden tagországra vonatkozna, hanem csak azokra, melyek azt ratifikálták. (Magyarország sajnos nem) Panaszt lehet tenni az az ILO-nál is. Sajnos azonban mindez nagyon hosszadalmas, nehézkes folyamat. A VB jóváhagyta az előterjesztést. Az információs, a konzultációs és a részvételi jog megerősítése minden munkavállaló számára A válságra való hivatkozással csorbultak a munkavállalói jogok, és ezzel együtt a munkavállalók információs, a konzultációs és a részvételi jogai is. A legújabb ilyen jellegű támadás a görög nemzeti TV és rádió leállásakor volt, mivel a munkatársakat semmiről sem tájékoztatták. Az ETUC az EPSU-val közösen levelet küldött az európai intézményeket, melyben kérik, hogy vizsgálják meg, hogy ez hogyan történhetett meg, hogy 2500 főt minden előzetes információ nélkül bocsájtottak el. Ez teljes mértékben ellenkezik a munkavállalók jogaival. Az ETUC konkrét javaslatot tett a 2002/14-es EU direktíva felülvizsgálatára, hogy biztonságosabbá váljon a közalkalmazottak és köztisztviselők helyzete azzal, hogy a munkavállalók információs, a konzultációs és a részvételi jogai erősödjenek és azzal, hogy ezek megsértése komoly szankciókat vonjon maga után. ETUC határozattervezet: a kollektív szerződések és a bérek koordinálása és a gazdasági kormányzás A napirendi pont a Kollektív alku munkabizottság javaslatát tárgyalta meg, melynek kidolgozásában a magyar szakszervezetek képviseletében Borbély Szilvia az MSZOSZ szakértője is részt vett. Mellékelem annak a dokumentumnak a magyar változatát, amit ez a munkabizottság készített. A VB a határozati javaslatot elfogadta. Budapest, 2013. november 30. Koller Erika Az ETUC Kollektív alku és bérkoordinációja az EU gazdasági kormányzása során • Az EU gazdasági kormányzása nem kívánatos módon avatkozott bele a kollektív alku és béralakítási mechanizmusokba, különösen a vállalati társadalmi felelősség kihasználásával. •
Az ilyen beavatkozások kivédésére szükséges lenne egy új belső és független koordináció kialakítása, amibe bevonásra kerülnének az ETUC tagszervezetek több szinten (EU, országos, ágazati)), amellett, hogy teljes mértékben tiszteletbe tartanánk a szociális partnerek autonómiáját az egyes szinteken.
•
Ezt az új koordinációs módszert tartalmazza az ETUC Kollektív Alku Koordinációs Munkabizottsága által elkészített határozat-tervezet.
•
Ezt támogatja a “Kollektív alku és bérek koordinációját elősegítő eszköztár” azzal, hogy összehasonlítható adatokat és jó példákat gyűjt össze és ezzel kapcsolatban támogatja az ETUC belő képzését.
Háttér 1. A 2012. március 6-7-én elfogadott határozat és az ezzel kapcsolatos fejlemények 2. 2012. március 6-7-én az ETUC VB elfogadta a “Kollektív alku: az ETUC prioritásai és munkaprogram” elnevezésű dokumentumot. A határozat az ETUC-on belül a kollektív alku és bérpolitika belső koordinációjának új módját alapozza meg, figyelembe véve a szakszervezeti stratégiákban a válság okozta következményeket. 3. A határozat a koordinációt erősítendő négy prioritást tartalmaz: •
Az úgynevezett “aranyszabályt” (azaz a béremelés mértéke feleljen meg az infláció+termelékenység összegének) betartása a béralkuk során, bizonyos rugalmasságot engedve az egyes országok és ágazatok sajátosságai következtében, de úgy, hogy a nominális bér alakulása pozitív tartományban maradjon, valamint kerüljön elutasításra minden olyan ajánlat, amely bérbefagyasztásra vagy bércsökkentésre irányul; a kollektív alku jogok és a szociális partnerek autonómiájának megtartását célzó akciók, az országos szintű kollektív megállapodások aláásásával elért és nem kívánt béralku decentralizáció elleni küzdelem.
•
Az ágazatközi, ágazati és vállalati szinten kötött kollektív szerződéseknél az azok hatását gyengítő záradékok tilalmát, mint irányvonalat;
•
Az ETUC-vel közös prioritásokat a minimálbéreket és a kollektív alkuval való lefedettséget illetően;
•
Az európai keretmegállapodások gyakorlatának erősítését és elterjesztését a multinacionális vállalatoknál.
4. Mindezek érdekében – a határozatban rögzített prioritások megvalósítását elősegítendő az ETUC titkársága, a Kollektív Alku Koordinációs Munkabizottság és az akciócsoport közösen több tevékenységet és projektet kezdeményezett. 5. Olyan tevékenységek kerülnek megvalósításra, mint:
•
Új ETUC kollektív alku és bérkoordináció az EU gazdasági kormányzásán belül (az ETUC VB-nek jelen előterjesztéssel ezt kell most elfogadnia).
•
A jelenlegi gazdasági kormányzással és az EU szemeszterrel és a bérek alakítását és a kollektív alkut befolyásoló következményeikkel kapcsolatos állásfoglalást (A Kollektív Alku Koordinációs Bizottság által elfogadott állásfoglalás)1.
•
Az ETUC és tagszervezeteit támogató eszköztár2 a megerősítésére, valamint képzés ennek használatát illetően.
belső
koordináció
6. Az új gazdasági kormányzás sokszintű politikaképzésen és a felügyelet sokoldalú rendszerén alapul, amelyben a nemzeti és európai politikák szorosan összekapcsolódnak. Az európai szemeszter során megvalósul a bértrendek és a kollektív alku reformok monitoringja és gyakran politikai javaslatok születnek velük kapcsolatban. 7. Az ország specifikus ajánlások a a dolgozók jogait és munkakörülményeit rontó munkajog és munkaügyi kapcsolatok reformjainak alapjául szolgálnak. A kollektív alku jelenlegi decentralizációjára irányuló stratégia a kollektív alku rendszer deregulációját eredményezi. 8. Ha folytatódik a jelenlegi – a béreket lefele kiigazító – mechanizmus, akkor az ebből következő nemzeti reformprogramok és ország specifikus ajánlások következménye a további bércsökkenés és lassuló növekedés, valamint a kollektív alku rendszer további támadása ott, ahol ezt semmi nem indokolja. 9. A kollektív alku megvalósításával és a bérmegállapítással kapcsolatos döntések nemzeti kompetenciába, a szociális partnerek autonóm és szuverén döntési jogkörébe tartoznak. A kollektív alku rendszerek a nemzeti munkaügyi kapcsolatoknak és hagyományoknak megfelelően különböznek. Az EU Szerződés 153 5 pontja rögzíti, hogy a keresetekkel kapcsolatos kérdések az EU hatáskörén kívül esnek. Ezt az EU intézményeinek és az egyes országok kormányainak szigorúan tiszteletben kell tartaniuk. 10. Alapvető, hogy a szakszervezetek befolyása az EU szemeszterre nőjön. Sajnos a kormányok többsége nem vonja be a szociális partnereket a nemzeti reformprogramok elkészítésébe. A szociális partnereket gyakran kizárják a nemzeti reformprogramoknak az ország specifikus ajánlásokká történő alakításának folyamatából. 2012-ben csak a svéd és (részben) az olasz kormány ért el változtatásokat az ország specifikus ajánlásokban a kollektív alkut és a béralakítási mechanizmusokat érintően, miután ezt a szociális partnerek kérték tőlük. Ha az európai szemeszterben az európai
szakszervezeti mozgalom gyengének is mutatkozna, a fenti két példa azt mutatja, hogy lehetséges erősíteni a szakszervezetek hangját. 2012. decemberi csúcstalálkozóján az Európai Tanács konklúziójában úgy nyilatkozott, hogy kész a szociális partnerek szerepét erősíteni az új gazdasági kormányzás során, és elindított egy vitát arról, hogyan lehetne a szociális partnereket bevonni az európai szemeszterbe. Ez hosszú és bonyolult folyamat. 11. Az európai szakszervezeteknek most kell erősíteniük befolyásukat az európai szemesztert illetően. A 2013-as ország specifikus ajánlások ismét országos szintű kollektív alkura és bérrendszerekre fókuszálnak, az ETUC viszont nem hagyhatja magára tagszervezeteit, hogy egyedül szálljanak szembe a kormányok beavatkozásaival és reformjaival. 12. Az ETUC elutasította EU szinten az új háromoldalú, a bértendenciák monitoringjára és a kollektív alkuval összefüggő tevékenységekre vonatkozó olyan próbálkozást, mint amilyen a 2013. február 1-i EMCO volt. Ugyanakkor az ETUC felhívja a figyelmet a megújult és megerősített belső koordináció fontosságára, ami számol az EU szemeszterben a bérfejleményekkel kapcsolatos részvétel során a szociális partnerek autonómiájával. 13. Az európai gazdasági kormányzásban való részvétel céljával az ETUC részéről kialakított kollektív alku koordinációnak autonómnak és könnyen alkalmazhatónak kell lennie. E folyamat során a szakszervezeti hangoknak még erősebbé kell válniuk, ugyanakkor el kell kerülni az EU-ból és a nemzeti intézményekből a kollektív alkuval és a bérek alakításával kapcsolatos interferenciát. 14. Ezt a célt a szakszervezeti konzultációs kapacitások erősítésével lehet elérni, s azzal hogy a szakszervezetek képesek legyenek időben reagálni az EU szemeszter során hozott határozatokra. 15. Az ETUC koordinálásnak az ETUC tagok kollektív alku rendszereik védelmével és alkupozíciójuk erősítésével kapcsolatos álláspontját kell erősíteni. Egy-egy tagállam szociális partnereit – teljes autonómiájuk figyelembe vételével – a kormányoknak a nemzeti reformprogramok ország specifikus ajánlásokká történő alakítás valamennyi lépésébe be kell vonni, különösen akkor, amikor a bérek és a kollektív alku van napirenden. Az ETUC-nek ezt követelnie kell az európai intézményektől. 16. Az ETUC javítani és jobban fogja koordinálni az adat-, információ- és értékelések gyűjtését a tagszervezeteitől, annak érdekében, hogy elkészítse EU szinten a bérekkel és kollektív alkuval kapcsolatos jelentését és koordinált módon legyen képes reagálni az Európai Bizottság által elkészített általános stratégiákra az ország specifikus ajánlásokon keresztül. 17. A koordinációnak ez a „kétszintes” módszere – a közös stratégia kialakításának céljával az információknak a korábbiaknál strukturáltabb és folyamatosabb cseréjét teszi
szükségessé. Ez magába foglalja a koordinált tevékenységek mennyiségi és minőségi hatásai mérése céljából megvalósított összehasonlítást is. 18. Ez magába foglalja a kollektív alku és béralakítás szempontjából fontos monitoringot is minden szinten (országos, ágazati, vállalati, határokon átívelő, nemzetközi), valamint egyéb, a bér alakulására és a vásárlóerőre ható komplementer tényezők elemzését is, mint pl. a bruttó munkaerőköltséget, az adóterheket, a munkanélküliek gazdasági függését, stb. 19. Az ETUC specifikus akciókat is tervezhet a tagszervezetei kérésére. Ez akkor történhet meg, amikor pl. egy tagszervezetnek a kormány által a kollektív alkut és/vagy béreket érő támadással kell számolnia, legyen ez az EU intézmények, EU szemeszter keretében kibocsátott ajánlások hatására, vagy sem. ETUC eszköztár a kollektív alku koordinációját és a béreket illetően 20. Az ETUC Kollektív alku koordinációs munkabizottsága hozzáfogott az új koordinációs módszert támogató eszköztár elkészítéséhez. Az utóbbi hónapokbanz eszköztár továbbfejlesztésre került és végleg elkészült. 21. 5 eszköz készült el, amelyek egyben a Kollektív alku koordinációs munkabizottságának munkamódszeréül is javasolhatóak. A kollektív alku európai koordinációját elősegítő eszköz létrehozása elsősorban a „kapacitás építés” sorába tartozik. 22. Közös módszert csak együttesen lehet készíteni. Ezért van az, hogy a jelen dokumentumot „folyamatban” lévőnek lehet csak tekinteni. 23. Azért is csak „folyamatban lévő”, mert az 5 eszköz csupán az ETUC 2012. márciusi határozatában rögzített egyes számú prioritást fedi le: “Kollektív alku: ETUC prioritások és munkaprogram”, az e határozatban foglalt prioritások mellett. 24. Az 1-3-ig eszköz célja az EU szemeszterben a szakszervezeti pozíció megerősítése. A 45-ös eszköz az úgynevezett aranyszabállyal foglalkozik (infláció+termelékenység összegének megfelelő bérnövekedés szükségessége). 25. Az 2012-es ETUC határozat védekező megállapodásokat is tartalmaz, záradékokat, minimum bér és kollektív alku általi lefedettséget. Ezekkel a jövőben fogunk foglalkozni. 26. A transznacionális jellegű alkuval az ETUC specifikus projektjei foglalkoznak. 27. A pontos adatok gyűjtése és elemzése nehéz feladat. Ezt lépésről lépésre, időt adva, vezetjük be. Az ETUC, az európai ágazati és a nemzeti szakszervezeti szövetségekkel kialakított különféle módszereket és eszközöket ennek támogatására, már eddig is. Most eljött annak az ideje, hogy mindezt rendszeresebben és hatékonyabban tegyük.
28. Az egyik eszköz e folyamatot igyekszik elősegíteni: ez az interaktív weboldal az ETUC webhelyén belül (etuc.org). Továbbá, ez az eszköz fogja elősegíteni a kollektív alku munkabizottság belső képzését, ami az ETUI-al együttműködve kerül megrendezésre. Az ETUI adatgyűjtése és felmérései képezik az eszköztár alapját. 29. A koordinációs és adatgyűjtési tevékenység teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a nemzeti és az ágazati szakszervezetek autonómiáját és stratégiájukat az alku során. E gyakorlat célja az ETUC belső koordinációjának megerősítése és alkalmazása a 2012. márciusi határozat alapján.
Borbély Szilvia, az ETUC Kollektív alku munkabizottság tagja
