ETUC Végrehajtó Bizottsági ülés Brüsszel, 2012. március 6 -7. Napirend 1. 2. 3.
4.
5. 6.
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 16.
Ülés megnyitása / napirend jóváhagyása Változások az ESZSZ alapszabály szerinti testületeiben Elızı VB ülések jegyzıkönyveinek jóváhagyása • Irányító bizottsági ülés 2011. 12. 07. • VB ülés 2011. 12. 07-08. • Irányító bizottsági ülés 2012. 01. 25. • Irányító bizottsági ülés 2012. 02. 07. A fıtitkári beszámolója a) Téli egyetem következtetései b) Európai akciónap Befektetés a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – ESZSZ válasz a 2012-es Növekedési Jelentésre (határozattervezet) Szociális párbeszéd a) Munkaprogram b) Munkaidı irányelv a tárgyalások állása – beszámoló Fehér könyv a nyugdíjakról – ESZSZ nyilatkozattervezet EU közbeszerzési keretszabályozás (határozattervezet) Kollektív alku: A legfontosabb ügy az ETUC számára, munkaprogram (határozattervezet) Felkészülés a változásokra és szerkezetátalakításra: ESZSZ felhívása egy európai akcióra (határozattervezet) Milyen az európai vállalat szabályozásának jövıje? Egy fenntartható szabályozás felé (határozattervezet) ESZSZ akcióprogram a nemek közötti egyenlıségre: 2012 – 2013 Tagfelvételi kérdések Fıtitkár kiegészítı beszámolója Egyebek
A napirend jóváhagyása után a VB elfogadta az irányító testületekben bekövetkezett változásokat majd az elızı VB és az irányító bizottsági ülések jegyzıkönyveit, majd a fıtitkár kapott szót. Beszámolójának az elsı része a koppenhágai téli egyetem értékelése volt, amelyrıl írásos összefoglaló készült. A hozzászólások alapján a VB tagjai kifejtették, hogy az egyetem kifejezetten hasznos volt, a résztvevık színvonalas eszmecserét folytattak. Sokak szerint veszélyben van a szociális Európa, az európai szociális modell, ezért feltétlenül szükség lenne a már oly sokszor követelt szociális haladási jegyzıkönyvre, vagy egy európai szociális szerzıdésre a legalapvetıbb szociális jogok védelmében. Fontos lenne a magas színvonalú közérdekő közszolgáltatások biztosítása, de minden országban leépítik ezeket a megszorítások miatt. A munkajogi védelem is fontos lenne, ami viszont egyre kevésbé valósul meg, mert olyan munkajogi szabályozások születnek, melyek hátrányosan érintik a munkavállalókat. Többen felvetették, hogy nem demokratikus az EU mőködése, mert mindenben a Bizottság és a Tanács dönt, a szociális partnereket pedig gyakran mellızik. A résztvevık nem elégedettek az március 1-i Szociális Csúcs eredményeivel sem, mert az – bár üdvözlendı, hogy a foglalkoztatásról is tárgyalt - nem adott választ a legégetıbb problémákra.
A VB megállapodott abban, hogy az akciókat tovább kell folytatni, konkrét tettek kellenek, ezért a koppenhágai Téli Egyetem következtetéseit alapul véve az ETUC kidolgoz majd egy akciótervet, és azt végre is hajtja. A fıtitkári beszámoló második része a február 29-i akciónapra koncentrált. Ez volt az elsı eset az ETUC történetében, amikor ugyanazon a napon tartottak akciókat a tagszervezetek Európa összes országában. Az ETUC az akciónapot sikeresnek értékeli. 5. Befektetés a növekedésbe és munkahelyteremtésbe – ESZSZ válasz a 2012-es Növekedési Jelentésre Az Európai Bizottság a Növekedési Jelentést a gazdasági válság közepette adta ki, amikor az EU állampolgárai kénytelenek a munkanélküliséggel, a bizonytalansággal és egyre nagyobb százalékban a szegénységgel is megküzdeni. Az ETUC a Bizottság elemzésére a következı megállapításokat teszi: 1. Az anyag nem ad választ a valóságos problémákra, nem ad elfogadható megoldást a munkanélküliségre és növekedési válság problémáira, ezért változtatnia kell a módszereken. • Romlik a foglalkoztatási helyzet, nincs megoldás a fiatalok munkanélküliségére sem • Nem szerepel az anyagban kellı súllyal a méltó munka, viszont a munkavállalók egyre rosszabb szociális helyzetbe kerülnek • Egyre kisebb a bérek vásárlóereje, az ETUC elutasítja, hogy a bérek a verseny kellékei legyenek • A szociális rendszerek és a közszolgáltatások leépülnek, a közszféra „letámadás” alá került, mindent felülír a gazdasági kormányzás • A támogatásokat a bankok kapják, a gazdaság fellendítésére. Ez ugyan helyes, de a jelentés a politikai kereteket nem adja meg ehhez • A növekedésbarát adópolitikát és adópolitikák magasabb szintő összehangolását és az EU költségvetés növekedésbarát felhasználását az ETUC támogatja • A bevett módszereken változtatni kell, be kell fejezni a folyamatos megszorítási politikákat, jól átgondolt és jól szabályozott pénzügyi politikára van szükség, a befektetések felgyorsítására, méltó munkára és tisztességes bérekre. Azt egyértelmően üdvözli, hogy a dokumentum a fiatalok munkanélküliségét elsıdleges problémának tekinti. A hozzászólók szerint az elemzés jó, a határozati javaslat elfogadásra került. 6. Szociális párbeszéd a) Munkaprogram A munkaprogram a jelenlegi helyzetet, a válság miatti bizonytalanságot, bizonytalan foglalkoztatási körülményeket figyelembe véve született. A szociális partnerek kötelezettséget éreznek arra, hogy tárgyaljanak egy, a fiatalok munkanélküliségére vonatkozó keretakcióról. Elhatározták, hogy az oktatás, a fiatalok elvárásai és a munkaerıpiac szükségleteinek a figyelembevételére fognak koncentrálni. Az ETUC szerint a fiataloknak szilárdabb átmenetet kell biztosítani, ennek elemei a biztonság, a minıség és a stabilitás. A fiataloknak perspektívát kell adni, be kell integrálni ıket a munkaerıpiacra. A legfontosabb témák: Egyéni mentorálás és segítés kell
A szociálispartnereknek meg kell egyezniük abban, hogy ösztöndíjakat kell adni és tanulmányi szerzıdéseket kell velük kötni Ezeknek az ösztöndíjaknak biztosítaniuk kell a minıséget Segíteni kell a fiatalokat a munkában maradásban is Az Európai szociális Alap megfelelı forrás A megvalósítást monitorozni kell
A munkaprogram a következı témákat tartalmazza még:
Mély foglalkoztatási elemzés (2013) Nemek közötti esélyegyenlıség (2012 - 2013) Oktatás és képzés (2013- 2014) Mobilitás és gazdasági migráció (2014) A szociális párbeszéd eszközeinek hatékonyabb megvalósítása (2012) Gazdasági és szociális kormányzás (2012) Partnerszervezetek kapacitása (2012 - 2014)
7. Fehér könyv a nyugdíjakról A Bizottság idén február 16-án hozta nyilvánosságra a Fehér könyvet a nyugdíjakról. (Fehér könyvnek nevezik a nagy horderejő kérdések tervezett kezelési módjáról készült átfogó összeállításokat, amelyek iránymutatásul szolgálnak a késıbbi jogszabályalkotás számára.) Ezt megelızıen, február 14-én a szociális partnerek levélben fordultak az Európai Bizottság elnökéhez, melyben felhívják figyelmet arra, hogy együttmőködtek az Európai Szakmai Biztosítási és Nyugdíjak Biztosítójával (EIOPA) egy munkaanyag elkészítésben. Az ETUC úgy gondolja, - amint ez a Fehér könyv kibocsájtásakor megjelent sajtóközleményében is megjelent - hogy a Fehér könyv nem felel meg a kihívásoknak, mert egyáltalán nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése miatt a nyugdíjat sok foglalkozásban sokan el sem érik. A másik probléma, hogy a Fehér könyv nem veszi számításba a magánnyugdíjak szempontjából a gazdasági válság különféle hatásait. Az ETUC véleménye szerint stabil, kiszámítható nyugdíjakra van szükség. A VB tagok üdvözlik a dokumentumot, a hozzászólók mindegyike kiemeli, hogy a tagokat mindenhol nagyon érdekli a nyugdíj kérdése. A nyugdíj egész Európában kiemelten fontos téma, ezért fontos, hogy az ETUC-nak legyen álláspontja. Közbeszerzés A Bizottság 2011 januárjában publikálta az EU közbeszerzési politikájától szóló modernizációs tervét. Ekkor az ETUC kifejtette, hogy a közintézményeknek és közszereplıknek nagy a felelıssége abban, hogy a közpénzeket átláthatóan használják fel. Fontos továbbá, hogy a közérdekő közszolgáltatások jó színvonalúak legyenek és a minıségi foglalkoztatás is megvalósuljon. A Rüffert-eset után azonban már kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ez meg tud valósulni, amikor a munkavállalók ugyanazon helyszínen, ugyanazért a munkáért nem ugyanazt a munkabért kapják. Az ETUC tudja, hogy a közbeszerzés egy lehetıség, és nem kötelezı érvényő. 2011 decemberében a Bizottság egy új rendeletet adott ki a közbeszerzéssel kapcsolatban. Az ETUC véleménye szerint erre egyáltalán nem volt szükség, sıt véleménye szerint ez a rendelet csak növeli a közbeszerzések körüli bizonytalanságokat. Azt azonban üdvözli, hogy benne szerepel az új keretanyagban, hogy a szociális szolgáltatások nem kezelhetık ugyanúgy, mint a többi közszolgáltatás, azaz a szociális szolgáltatások és a szakszervezetek szolgáltatásai nem tartoznak e szabályozás alá.
A Vb résztvevıi elégedettek az elıterjesztéssel, de szerintük az ETUC számára nem lenne szerencsés, ha azt mondaná, hogy nem fogadja el, hogy szükség van a közbeszerzési direktívára, ezért inkább részt kell venni annak kidolgozásában. A szöveg „élesebbé tételén” kell dolgozni, és ezért kell lobbyzni. Meg kell ragadni a lehetıséget, hogy belekerüljenek a szociális vonatkozások. Az ETUC egyik munkacsoportja foglalkozna a témával. Többen aggodalmasnak tartják, hogy az ILO 94. konvencióját összesen csak 10 EU tagország írta alá, mások kifejtették, hogy aggódnak a PPP-k miatt, és nem támogatják azokat. Kollektív alku - A legfontosabb ügy az ETUC számára, munkaprogram Az európai intézmények és kormányok által alkalmazott megszorító intézkedések negatívan befolyásolják a bértrendeket, a bérrendszereket és a kollektív alkut. A legtöbb EU-s tagállamban romlott a szociális partnerek helyzete, sıt a szakszervezeteket is folyamatos támadások érik. A gazdasági válság idıszakában a valuták leértékelését a lefele mozgó bérspirállal helyettesítik, ez lett az EU-ban a versenyképesség növelésének kizárólagos eszköze. Felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán a kollektív alkuk koordinálása? Az ETUC erre egy újfajta kollektív alku koordinációt javasol, mely az összes tagországban megvalósítható. Az ETUC szerint nagyobb szolidaritásra van szükség, és különbözı stratégiákkal meg kell találni az egymás megsegítésének az útját. A stratégiákat mindig a különbözı helyzethez, az országhoz és a szervezethez kell igazítani. Meg kell erısíteni a szociális alku intézményét, mert ez a szakszervezeti tevékenység egyik legfontosabb eleme. Minden országban arra kell törekedni, hogy legyenek kollektív szerzıdések, mert ez a legjobb eszköze a tisztességes bérek elérésének. Ahol a kollektív alku nem elég erıs, a kötelezı minimálbér segíthet egy minimális bérszínvonal biztosításában. A kollektív alku szempontjából az lenne az egyik legfontosabb dolog, hogy meg lehessen elızni a bérdömpinget. Az ETUC javasolja, hogy ahol van minimálbér, akkor az ne legyen kisebb, mint az átlagbér legalább 50%-a vagy a medián bér 60%-a. (A medián a statisztikában használt középérték, a felmérésben részt vevık 50 százaléka keres ennél az értéknél többet, 50 százaléka pedig kevesebbet, emiatt értéke gyakran eltér a számtani átlagétól.) Ahol ezt már elérték, ott még többre kell törekedni. A Vb tagjai a dokumentumot jónak ítélik, a legtöbb hozzászóló szerint a határokon átnyúló szerzıdéseket kell megerısíteni. Felkészülés a változásokra és szerkezetátalakításra: ESZSZ felhívása egy európai akcióra A Bizottság 2012 januárjában tette közzé a témára vonatkozó on-line konzultációs Zöld könyvét a válsággal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztására. A konzultáció célja a hosszú távú versenyképesség megırzése, melynek kulcsai az iparpolitikák . Az ETUC szerint az ötlet szegényes, és teljes mértékben mellızi a szerkezetátalakítás és változások problémáinak megoldására vonatkozó javaslatokat. Ha az EU képes lenne sikeresen válaszolni a gazdasági válság, - mely a megszorításokat okozta - által támasztott kihívásokra, valamint a globalizációra, a klímaváltozásra, a demográfiai trendekre stb., akkor sürgıs, jogi keretek által biztosított lépéseket kellene tennie. Az ETUC kritikát gyakorol arra vonatkozóan is, hogy a Zöld könyv publikálása helyett inkább a szociális partnerekkel kellett volna egyeztetnie. Az ETUC úgy véli, hogy a munkavállalók már megfizették a válság árát. Annak a folyamatnak, hogy kizárólag ık fizessenek ezért, továbbra is ellen fog állni. Van már elég értékelés és tapasztalat, itt lenne már az ideje a politikai akciónak! Az ETUC szerint a következı öt elem segítségével lehetne végrehajtani a szerkezetváltást: • A munkavállalókat felkészíteni és képessé tenni: az oktatás és képzés kulcsfontosságú • Munkahelyek fenntartása és újak létrehozása: ez a legfontosabb az iparpolitikákban • Hangot adni a munkavállalóknak is a stratégiai döntéseken: kulcsszerepő az információ, a konzultáció és a részvétel • Az európai jogi keret biztosítása: kulcsszerepet a kollektív szerzıdéseknek
•
Biztonsági háló biztosítása: kulcsszerepben az aktív munkaerı-piaci politikák, a szociális védelem és a támogató intézkedések A határozattervezet elfogadásra került.
Mi az európai vállalat szabályozásának jövıje? Egy fenntartható szabályozás felé Az ETUC határozattervezete szerint a szakszervezeteknek alapvetı érdekük a nagyobb munkahelyi demokrácia megvalósulása, a mostani gyakori vállalatátalakítások nem kedveznek a munkavállalóknak. Az ETUC radikális változásra hív fel, mert az európai vállalati jog sokkal nagyobb jogot biztosít a részvényeseknek és az üzletnek, mint a munkavállalóknak. Az ETUC követeli a politikai irányokról szóló konzultációt, és nagyobb szerepet kér az európai szociális partnereknek, nem tartja elfogadhatónak, hogy az üzleti világ és a társadalom között felborult a korábbi egyensúly az üzlet javára, mivel a vállalatoknak a társadalmat kell szolgálniuk. A VB jónak találta az anyagot és a határozati javaslatot elfogadta. ESZSZ Akcióprogram a nemek közötti esélyegyenlıségre: 2012 – 2013 Az ETUC az eltel 50 év folyamán jelentıs haladást tett meg a nemek közötti egyenlıség területén. A 2010-2014 közötti idıszakra a Bizottság sok mindent fogadott el a nemek közötti egyenlıség elısegítésére. Ezek a következık: • EU Nıi Karta • Stratégia a férfiak és nık közötti esélyegyenlıség elısegítésére • Az EU 2020 Stratégia új cél megvalósítását tőzi ki, hogy mind a nık, mind a férfiak 75%-a dolgozzanak Az EU kétségtelenül politikai szempontból közelíti meg a kérdést, a törvényi keretek biztosításával akarja elérni, a kitőzött célok hogy megvalósuljanak. Az ETUC folyamatosan próbálta a témára felhívni a figyelmet. A munkadokumentum a következı témákat veti fel: • A nık foglalkoztatási szintje tagállamonként nagyon különbözı • A nıi foglalkoztatás fıként a nagyon elnıiesedett pályákon valósul meg • A szülıi terhek nagyrészt a nıkre hárulnak • Bérek közötti különbség • Az alacsonyan fizetett munkák nagy részét a nık végzik • Az egyetemi végzettséggel rendelkezı nık sem kerülnek nagy számban vezetı pozícióba • A folyamatos szakképzésben résztvevık között is kevesebb a nı • Gyakran 5 nıbıl 1 szenved az otthoni erıszaktól • A nık száma a szakszervezeti vezetık között is nagyon lassan növekszik Ráadásul a jelenlegi válság is nagyobb mértékben sújtja a nıket. A nemek közötti egyenlıség továbbra is elsıdleges fontosságú téma marad az ETUC számára. Az akcióterv pontjai: • A nemek közötti egyenlıség politikájának megvalósítása • Elérni az ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért • Megvalósítani a munka és a magánélet közötti egyensúlyt • Választ találni az otthoni és a munkahelyi erıszak problémakörére • Megvalósítani, beszámolni és értékelni az akcióprogramot
A hozzászólók elmondták, hogy a válság miatti, a közszférában történt leépítések nagy része is a nıket érintette. Többen említést tettek a fiatal nıi munkavállalókat érı diszkriminációról, pl. terhes nık, és kisgyerekes anyukák nehezen, vagy egyáltalán nem találnak munkát. A VB a határozati javaslatot elfogadta. Tagfelvételi kérdések Összesen 4 tagfelvételi kérdés érkezett az ETUC-hez. Lengyelország • Szakszervezeti Fórum A szervezet 2002-ben alakult, 400 000 tagja van, a tagfelvételi kérelmét tavaly ısszel nyújtotta be. Mivel a másik két lengyel szervezet támogatja a felvételüket, ezért a VB ellenvetés nélkül felvette ıket a soraiba. Macedónia • KSS (Szabad Szakszervezetek konföderációja) Megfigyelı státuszért folyamodott az ETUC-hoz, még 2008-ben. A szervezet 2005-ben alakult, 70 000 tagja van, tagjait fıleg a közszférából szervezi. Belsı problémái mostanra oldódtak meg, a VB döntése alapján a megfigyelı státuszt most megkapják, és amint az EU elkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával, a teljes tagságot is. Montenegró • CTUM (Montenegrói Szakszervezeti Konföderáció) A tagfelvételi kérelmét 2011. januárban nyújtotta be, amikor Montenegró tagjelölt országgá vált. 50 000 tagja van, 24 különbözı ágazatban. Montenegró legreprezentatívabb szervezete. • UFTUM (Montenegrói Szabad Szakszervezet) Az UFTUM 2008-ban alakult, 20 000 tagja van 9 ágazatban, de dinamikusan növekszik. A VB döntése, hogy a két szervezet közötti terhelt viszony és a megoldatlan vagyonproblémák ellenére, Montenegró jelölt ország státusza miatt a CTUM és az UFTUM a megfigyelıi státuszt megkapják, de az ETUC felhívja a figyelmüket a szorosabb együttmőködésre, és a vagyonproblémák megoldására. A VB javasolja, hogy használják fel a közép és kelet-európai tapasztalatokat a vagyonmegosztás problémáinak megoldására. A csatlakozási tárgyalások az EU és Montenegró között a tervek szerint 2012 júniusában megkezdıdnek, ezután, ha a problémás kérdéseket rendezik, mindkét szervezet megkaphatja a teljes tagságot. Fıtitkár kiegészítı beszámolója Az EU-ban, a közelmúltban történt ügyek ismertetése röviden • • • • • • •
Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó Monti II. szabályozás Migrációs ügyek Kis- és középvállalatok adminisztrációs terheinek csökkentése Energiahatékonyság Adatvédelem Egyiptomi események
• • • •
Kolumbia-Peru Szabadkereskedelmi Egyezmény Törökország Nemzetközi fejlesztési együttmőködés A durbani klímatárgyalások eredményei
Egyebek A VB elfogadott és azóta kiadott egy nyilatkozatot Görögországról Az elsı nap végén volt az ETUI Közgyőlés, mind a munkaprogram mind a költségvetés a bemutatásuk után elfogadásra került.
Készítette: Koller Erika
