ETIKA ERKÖLCS JOG ETIKAI KÓDEX ETIKAI ELJÁRÁSOK DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA GYŐR MOSON SOPRON MEGYEI ETIKAI BIZOTTSÁG
ERKÖLCS
ETIKA
JOG
ERKÖLCS:.fogalma alatt, egy adott társadalom által a régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük. Az erkölcs szinte egyidős az emberi társadalommal.
Az erkölcsöt idegen szóval etikának, morálnak is nevezik. Az etika a görög ethosz szóból származik, melynek jelentése: szokás, illem, hagyomány. ETIKA: erkölcstan
„Hagyományainknak köszönhetően őrizzük meg
egyensúlyunkat, oly sok éven át. Anatevkában minden hagyományos, az alvás , az étkezés, a munka…” „Kérdezhetik, hogy kezdődött ez a hagyomány? Megmondhatom: Nem tudom. De akkor is hagyomány! És ennek köszönhetően közülünk mindenki tudja, ki is ő, és Isten mit is vár el tőle. TRADICIÓ Hagyományaink nélkül életünk, olyan ingatag volna, mint, a Hegedüs a háztetőn”
ERKÖLCS
ETIKA
JOG
ERKÖLCSTAN-ETIKA a filozófia egyik tudományága„az erkölcs tudománya” ETIKA iránti érdeklődés mindig akkor erősödik fel,amikor a hagyomány már nem elegendő az új erkölcsi kérdések megválaszolásához. Ez vezetett a bioetika/orvosetika/ létrejöttéhez. Modern orvosi technológia által felvetett erkölcsi dilemmák, már nem megoldhatóak az orvosi hagyományokra való hivatkozással./-60-as évek etikai kódexei orvosi kőtelesség oldalról, 70-es évektől a beteg oldaláról fogalmazzák a különböző deklarációkat. A betegekkel együtt azonban bevonult, a nem orvos társadalom is az orvos etikába./ BIOETIKA-egyfajta erkölcsi „érzékenyítő tréning”
ERKÖLCS
ETIKA
JOG
Az erkölcs és a jog homogén társadalmakban, mint amilyen pl.az ókori görög polisz is volt, még nem különült el élesen egymástól.
ERKÖLCS
ETIKA
JOG
Elkülönült jogra olyan heterogén társadalmakban van szükség, ahol sokféle erkölcs és szokás van.
ERKÖLCS
ETIKA
A középkori etika gondolkodását
is a kötelezettség fogalma uralta ( urával, királyával, istennel szembeni )-jogról nincs említés.
JOG
Jogok nyelve a filozófiai és
politikai gondolkodásban csak a XVII.sz. terjedt el. XVIII.századi forradalmakat már az ember természetes jogaira való hivatkozással vívták meg, illetve ezek deklarálásával fejezték be. Az első ilyen megfogalmazás ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948
Törvényadta jog és morális jog Törvényadta jog az egyén
azon képessége, hogy az állam beleegyezésével és segítségével befolyásolja mások viselkedését. Jog akkor tekinthető törvény adta jognak , ha a jogrendszerben megfogalmazásra került és érvényes.
Morális jog tulajdonképpen
indokolt igénynek tekinthető. Egy jog lehet egyszerre törvényadta jog és morális jog is, sőt a demokratikus jogrendszerek jellemzője, hogy olyan morális elveket önt jogi formába ,melyeket illetően széleskörű társadalmi konszenzus van. Pl: törvényadta jog a korai abortusz, de a katolikusok számára erkölcstelen, a házasságtörés is lehet morálisan helytelen, mégsem törvénytelen
Törvényadta jog és morális jog Bár mára a „kötelességek nyelve” helyett inkább a„ jogok nyelve” vált elterjedtté, de kettő között logikai összefüggés van, valakinek valamilyen joga mások részéről mindig kötelességet jelent. Egy jogból tehát, logikailag, mindig egy másik ember kötelessége következik. Attól függően, hogy ez a kötelesség, másokat egy tett megtételére vagy attól való tartózkodásra szólít fel, beszélünk negatív vagy pozitív jogokról.
Negatív és Pozitív jogok Negatív
Pozitív
Élethez
Pl: Jog az oktatáshoz,
Szabadsághoz
egészségügyi ellátáshoz. Ha elismerjük az egészségügyi ellátáshoz való jogot, akkor ez egyben másik részről kötelességet is jelent(pl. a kormány),ilyen ellátást valamennyi ember számára való biztosítását.
Magántulajdonhoz
Ez a jog azt a kötelességet írja elő ,hogy mások bizonyos tettektől tartózkodjanak, ne avatkozzanak bele életünkbe. / Véd a túlságos állami beavatkozástól./
Elidegeníthetetlenek-e a jogok,illetve abszolútak-e Vitatott kérdés mind kettő. Jogok egy része elidegeníthetetlen pl. szabadsághoz való jog- nem adhatjuk el magunkat rabszolgának. Lemondhatunk- e az élethez való jogunkról? (Eutanázia) Abszolútak-e a jogok ,vagyis soha semmilyen körülmények között nem szabad megsérteni őket. Helyesebbnek tűnik a jogokat ún. prima facie jogként felfogni. Ez azt jelenti, hogy minden jog ütközhet más jogokkal konkrét helyzetekben , s ilyen ütközés esetén az erősebb jog érvényesül. Az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozata csak egyetlen emberi jogot ismer el abszolútnak: azt a jogot, hogy ne vessenek alá bennünket kinzásnak.- EK I/3,I/4 I/21
A jogokra való hivatkozás manapság nagyon elterjedt, s ennek több oka is van. Elsősorban a jogokat általában a kiszolgáltatottak, a hátrányosabb helyzetben lévők szempontjából szokták megfogalmazni, ez összhangban van az igazságérzetünkkel. Másodsorban a jogokra való hivatkozás,morális vitákban hasonló szerepet játszik ,mint a kártyajátékban az ütőkártya. „Az elismert jogok a morális vita adui, melyek biztosan „ütik” a többi érvet.” /Dworkin/ Az egészségügyben a 70-es években zajlott le ugyanaz a változás ami a politikai nyelvhasználatban a XVII.században. A 60-as években az orvos etikai szinte kizárólag a hippokrateszi esküből levezetett néhány alapelvet tartalmazott, melyet pl.egyes országok orvosi kamarái kódexekké formáltak. Ezek inkább az orvosok figyelmét, arra hívták fel,hogy rendszeresen fizessen adót ne számítsanak fel méltánytalanul magas honoráriumot…
Etikai kódexek II világháború után a náci orvosok kísérleteinek hatására
alkották meg Nünbergi kódex-et ,ami alapja lett számos mai etikai kódexnek 1950 USA ANA 1973 ICN 1976 FINN ÁPOLÓK SZÖVETSÉGE 1983 KOREAI ÁPOLÓK SZÖVETSÉGE 1984 UKKC ANGLIA 2008 EUROPA
2000MAGYAR ÁPOLÁSI EGYESÜLET 2004 MESZK ETIKAI KÓDEX / 2011 11. 15.-JELENLEGI/
ETIKA FEJLŐDÉSE
BIOETIKA
Az utóbbi évtizedek orvosi technikának a fejlődése,jelentős változást hozott az orvos etika területén. A szervátültetés, az abortusz, az eutanázia számos olyan kérdést vetett fel, melyekre a hagyományos erkölcsi szabályok segítségével már nem lehet egyértelmű választ adni. Felszínre kellett hozni az e szabályokat megalapozó etikai elveket és meg kellett próbálni, ezeket alkalmazni konkrét, orvos etikai kérdések tisztázására. Mára, ezek a problémák rendkívül fontos gyakorlati, jogi és etikai kérdésekké váltak. Ismét felvetődött a probléma: a hagyomány már nem képes az új erkölcsi kérdések megválaszolására. Ez vezetett a bioetika létre jöttéhez. A kritikai orvosetika nem a tradíciókból, konvenciókból indul ki,hanem a modern medicina által felvetett erkölcsi kérdések szigorúan racionális megközelítését jelenti. Orvosetikusok jelentős része filozófus,kisebbik részük teológus, jogász illetve filozófiai érdeklődésű orvos.
ETIKA FEJLŐDÉSE
BIOETIKA
Modern orvosetika egyik nagy érdemének tartják, hogy elősegítette az orvos és a beteg partneri viszonyán alapuló szemlélet létrejöttét, kiáll a betegek jogaiért és harcol a betegek kiszolgáltatottsága ellen.(USAorvosetikai kurzusok tartanak, egyetemeken bioetikai tanszék működik. A kórházak etikai bizottságai pedig-szemben a Magyarországi gyakorlattal-nem fegyelmi vizsgálatok lefolytatásával foglalkoznak, hanem a kórházi dolgozók és betegek orvosetikai dilemmáiba való segítség nyújtás a feladatuk.) Bioetika célja:Megkönnyítse a mindennapi gyakorlat során felvetődő etikai problémák felismerését,világosan kimutassa hol vannak az orvosszakmai és hol az etikai kérdések határai. Fogalmi logikai rendszer kimunkálása, probléma megoldásának hatékonyabbá tétéle Olyan ismeretek átadása melyek segítik az orvost, hogy a betegek eü. dolgozók jogait megismerje, védje és tiszteletbe tartsa. Morális önismeretet eredményezhet-”erkölcsi érzéknyítő tréning"
MESZK Területi Szervezetei:minden megyében + Budapest, ahol önálló megyei etikai bizottságok működnek, amelyek munkáját az Országos etikai bizottság és az Etikai kollégium segíti Az EB a vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályok alapján
folytatja tevékenységét. Ezek közül kiemelendők az alábbiak: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Alapszabálya 2004.évi CXL.tv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Etikai eljárások Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2011.évi XXIII
tv. VI.fejezet Felelősségi szabályok: 20§ A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le…. 21§ Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll… 22§Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani./határidők/… 23§ (2)Az elsőfokú etikai határozattal szemben a fellebbezést a szakmai kamara országos etikai bizottságához kell benyújtani. (5) b) az ügyintézési határidő 60 nap, mely egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
24§ (1) Az első fokú eljárásban a bizonyítási eljárás
keretében tárgyalás tartása kötelező. 24§(4)Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a panaszos az eljárással összefüggésben nyilván valóan rosszhiszemű volt, az eljáró etikai szerv őt-a rosszhiszeműségre tekintettel indokolatlanul felmerült eljárási költségek viselésére kötelezi. 25§ (1) A kiszabható etikai büntetések: a) figyelmeztetés, b)megrovás, c)a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság, d)a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése..f)kirívóan súlyos etikai vétség esetén kizárás 26/A§(1)Az etikai bizottságok, valamint azok tagjai egyedi ügyekben lefolytatott etikai eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe tisztségviselőválasztási jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatóak.
Etikai eljárás a gyakorlatban Panaszra:
Hivatalból:
Beteg
Munkáltató
Beteg hozzátartozója
Az egészségügyi dolgozó maga ellen /határidőn túl is indítható/
Munkatárs Ezek képviseletében: Meghatalmazott Törvényes képviselő Jogi képviselő
„Nem indítható meg etikai eljárás, ha a cselekménynek a területi szervezet etikai bizottságának tudomására jutásától 6 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.” Illetékesség elbírálása Eljárás megindítása+ értesítés:bepanaszolt, panaszos,
munkáltató/ tértivevényes levél-2x nem át vétél után kézbesítettnek számít/ Hiánypótlás-pl. hiteles dokumentáció bekérése./ nem számít bele az ügyintézési időbe/ Felfüggesztés/más hatóság döntése nélkül nem bírálható el az ügy Tárgyalás. / adatok zárt kezelése/ Fellebezés Országos etikai bizottság / II fok/
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA ETIKAI KÓDEX AZ ETIKAI KÓDEX CÉLJA ÉS ALAPELVE 1. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (továbbiakban: MESZK) etikai kódexe az
alapvető hivatásbéli erkölcsi követelmények megfogalmazásával iránymutatásul szolgál az egészségügyi szakdolgozók számára a betegekkel és a társadalommal kapcsolatos, illetve az egymás között követendő etikus magatartás szabályairól, továbbá az etikai vétségnek minősülő cselekményekről.
2. Az etikai kódex elő kívánja segíteni az egészségügyi szakdolgozókat övező közbizalom
erősítését, az egészségügyi szakdolgozók megbecsülését, valamint az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő egyén emberi méltóságának és jogainak tiszteletét. 3. Az etikai kódex célja, hogy az egészségügyi szakdolgozói tevékenység, mint hivatás erkölcsi tisztasága felett őrködjék, védelmezze a hivatásukat megfelelően gyakorló egészségügyi szakdolgozókat és elmarasztalja azokat, akik szakmájuk erkölcsi szabályait megszegik. 4. Az etikai kódex célja továbbá az, hogy a benne foglaltak vétkes megszegése esetén alapul szolgáljon etikai eljárás lefolytatásához, az erre vonatkozó egyéb szabályok keretei között. 5. Az etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése etikai vétség. 6. A MESZK alapszabályában, illetőleg a kamara más belső szabályzatában foglalt, vagy a
választott tisztségből eredő kötelezettség vétkes megszegése etikai vétség.
Az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó etikai szabályok I. Az etikus magatartás általános elvei II.Az egészségügyi szakdolgozó kapcsolata a betegekkel III.Az egészségügyi szakdolgozó tájékoztatási kötelezettsége IV.Az egészségügyi szakdolgozó kapcsolata a nem-konvencionális eljárásokkal V. Az egészségügyi szakdolgozók egymással való kapcsolata VI.Az egészségügyi szakdolgozó betegsége, alkalmatlansága, tevékenységének
korlátai VII. A tudományos közlések etikai szabályai VIII. Az egészségügyi szakdolgozó kapcsolata a tömegtájékoztatással IX: Az egészségügyi szakdolgozó érdekeltsége, és a reklám Záró rendelkezések
ETIKAI BIZOTTSÁG CÉL: szakmavédelmi szervezet Elősegíti ,hogy az egészségügyi szakdolgozók magatartása megfeleljen az írott és íratlan szakmai és erkölcsi normáknak Védelmezi a hivatásuknak megfelelően élő egészségügyi szakdolgozókat Fellép azokkal szemben, akik a szakmai etikai szabályokat megszegik ETIKAI KÓDEX
CAUTER ÉS MTSAI /1996/: ETIKAI GYAKORLATI MODELLJE A NAPI RUTINHOZ Etikai kódex ismerete/ nem csak szakmai/ Az állami törvények és szabályok ismerete Munkaterület szabályainak és normáinak ismerete Azonosítsuk az etikai problémát Tanuljunk módszert az etikai problémák kezelésére / tréningek/ Konzultáció: kollégák, szupervizor, etikai bizottságok
Köszönöm a figyelmet!
