ESZTERLÁNC ÓVODA MINŐSÉG IRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Készítette: Balog Tiborné

ESZTERLÁNC ÓVODA

MINŐSÉG IRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2011.

Készítette: Balog Tiborné

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................... 4. 2. Intézményi helyzetelemzés ..................................................................... 5. 2. 1. Az intézmény rövid bemutatása ........................................................... 5. 2. 2. Az intézmény működése személy és tárgyi feltételei .......................... 7. 3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája ........................ 8. 3. 1. Az óvoda küldetés nyilatkozata ........................................................... 9. 3. 2. Az óvoda jövőképe ............................................................................. 10. 3. 3. Minőségpolitikai nyilatkozat .............................................................. 10. 4. Az intézmény célrendszere .................................................................. 11. 4. 1. Az óvodai intézmény minőség céljai, feladatai ................................. 11. 5. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer .. 15. 5. 1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége .............................................. 16. 5. 2. Jogszerű működés, jogszabály tisztelet .............................................. 16. 5. 3. Tervezés.............................................................................................. 18. 5. 4. Vezetői ellenőrzés .............................................................................. 19. 5. 5. Az intézmény működésének értékelése ............................................. 20. 5. 5. 1. Irányított önértékelés ...................................................................... 21. 5. 6. Az intézmény információs rendszere ................................................. 24. 5. 7. Partneri kapcsolatok működése .......................................................... 24. 5. 7. 1. Partneri igény és elégedettség mérés.............................................. 26. 5. 8. Erőforrás, gazdálkodás ....................................................................... 28. 5. 8. 1. Kiválasztás és betanulás ................................................................. 28. 5. 8. 2. Továbbképzési rend ........................................................................ 29. 5. 8. 3. Belső értékelési rendszer működtetése........................................... 29. 5. 8. 4. Ösztönző rendszer működtetése ..................................................... 30. 5. 9. Nevelés, szakmai működés ................................................................ 31. 5. 9. 1. A pedagógusok szakmai együttműködése ..................................... 31. 5. 9. 2. A gyermekek értékelése ................................................................. 33. 6. A minősítés ............................................................................................ 35. 7. Felelősség mátrix .................................................................................. 37. 8. Iratminták:……………………………………………………………39. 8. 1. Pedagógus teljesítményértékelés……………………………………40. 8. 2. Az óvodapedagógus teljesítményértékelésének szempontrendszere..43. 8. 3. Óvodapedagógus éves teljesítményértékelésének emlékeztető lapja.45. 2

8. 4. A dajkai munkakört betöltő közalkalmazott éves teljesítményértékelésének szempontrendszere:…………………..........................47. 8. 5. A dajkai munkavégzés éves értékelése:……………………………..48. 8. 6. Dajkai éves értékelő lap:…………………………………………….50. 8. 7. A vezető és vezetőség munkáját értékelő kérdőív:………………….52. 8. 8. Minősítési lap………………………………………………………..58. 8. 9. Fejlődési napló:……………………………………………………...61. 8.10.Szülői elégedettségmérő kérdőív:…………………………………...70. 8.11.Tanulói adatlap- DIFER bemeneti mérés:…………………………..72. 8.12. Gyermektükör………………………………………………………75. 9. Záró rendelkezések:…………………………………………………..88. 10. Mellékletek:…………………………………………………………..88.

3

„Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt a fejlődésben. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel elősegíted őt életútján” (Goethe)

1. Bevezetés Besenyszög, Tiszasüly és Szászberek település önkormányzatai az ÖTV 8. §. (1) és (4) bekezdéseiben előírt kötelező közoktatási közszolgáltatási alapfeladataikat- a közoktatásról szóló 1993.éi LXXXIX. tv 24§- ban meghatározott óvodai nevelési feladatot közösen, kistérségi keretek között,- a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon kívánja ellátni. Ennek érdekében döntött a három települési önkormányzat arról, hogy közoktatási intézményi társulást hoz létre. A társulásban résztvevő települések közoktatási feladatellátásának biztosítását –a településeken működtetett közös igazgatású, egységes szervezetű és irányítású közoktatási intézmény-egységek szakmai önállóságának megtartásával oldják meg. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, három intézményegységből álló közös igazgatású intézménnyé szervezik át a három település közoktatási intézményeit. Célja továbbá: 1. A közös intézmény keretei között az oktató-nevelő munka színvonalának javítása. 2. A munkaerő kihasználtság növelése, 3. A gazdaságosság növelése, az intézmények egy gyermeklétszámra vetített fajlagos költségeinek csökkentése. 4. Az intézmények szakmai együttműködésének fejlesztése. Ezért szükségessé vált az Intézmény Minőségirányítási Programjának felülvizsgálata és összehangolása óvodánk többi alapdokumentumával.

A 2006. Évi LXXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX törvény módosítása. E törvény 9.§-a módosítja a közoktatási törvény 40.§-ának (11) bekezdését. „(1 1) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény hosszá távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program 4

végrehajtása során figyelembe kell venni az Országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az Országos értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.” A 2006. Évi LXXJ. Törvény 9. §-ával megállapított Kt. 40. §-ának (1 A1) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009. Nevelési évet kell értékelni a közoktatási intézménynek. Az óvodák 2007. Március 31-ig küldik meg a fenntartónak a minőségirányítási programjukat jóváhagyás céljából. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008/2009. Tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről köteles első ízben gondoskodni.

2. Intézményi helyzetelemzés 2. 1. Az intézmény rövid bemutatása I. sz Tagintézmény Besenyszög Besenyszög Szolnoktól mintegy 15 km-re található. Az intézmény 1985-ben került átadásra, óvodai céllal épült. Eredetileg 4 csoportszoba került kialakításra, de a magas gyermeklétszám miatt szükség volt az óvónői szoba csoportszobává való átalakításra. Néhány éve a gázfűtésre való átállás miatt felszabadult kazánházat átalakítottuk tornaszobává, amit jól ki tudunk használni a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Rendelkezünk só szobával is, amelyek a gyermekek légúti megbetegedéseit segít csökkenteni a só barlangi klíma megfelelő kialakításával. A szülőkkel történő négyszemközti beszélgetésekre „Szülői szobát” alakítottunk ki, ahol lehetőség nyílik az egyéni problémák nyugodt körülmények között történő megbeszélésére. Ebben a helyiségben találhatók szakkönyveink, melyek a könyvtári kölcsönzés szabályai szerint a szülők számára is elérhetők. Az épület folyamatos karbantartásával, fejlesztésével, eszközeinek bővítésével igyekszünk otthonos környezetet biztosítani a hozzánk járó gyermekek számára. A jelentkezők közül azokat a gyermekek vesszük fel, akik már betöltötték a 3. életévüket, illetve akiknek szülei dolgoznak és a halmozottan hátrányos gyermekeket. 5

Óvodánkba 125 gyermek jár. Az óvodába járógyermekek közül 53 óvodás után kap a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ez az összlétszám 42 %-a. Tagintézményünkben 9 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, ami az összlétszám 7 %-a. Óvodánk a Lépésről- Lépésre Óvodafejlesztő program adaptált formájával dolgozik. II. sz. Tagintézmény Tiszasüly Az óvoda, falu egyetlen óvodája. Szép környezetben, a főúttól távol, a Tisza parthoz közeli tájvédelmi körzet szomszédságában helyezkedik el tágas udvarral. Az óvodaépület 2000-ben külső felújítást kapott, 2003-ban be lett kerítve. A 2003-2004-es tanévtől csoportösszevonás történt, mivel az alacsony születési létszám miatt már két csoport is el tudja látni az óvodába jelentkező gyermekeket. A felszabadult 3. csoportszoba helyen tornaszoba kialakítására nyílt lehetőség. A két csoportot ellátó kiszolgáló helyiségek száma az új körülmények következtében most már ideálisnak mondható. Nincs azonban az óvodában óvónői szoba, rendes szertár, különálló betegszoba. Minden jelentkezőt fogadni tudunk. Az óvodába a 3. évüket betöltött gyermekeket vesszük fel. Az óvodába járó gyermekek között nagy a bejárók, a hátrányos helyzetűek és az etnikai származásúak aránya. Általában a gyermekek testi fejlettsége megfelelő, de a szülők alacsony iskolázottsága, az otthoni ingerszegény környezet meghatározza az egyéni fejlesztés fontosságát.

III. sz. Tagintézmény Szászberek Szászberek község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megye központjától 20 km távolságra északi irányban található. A Zagyva folyó, az Orczy és Vadászerdő szép, természetes látványa övezi a falut. A település földrajzi helyzete kedvező. Szolnokot Jászberénnyel, ill. Jászapátival összekötő közút és Szolnok-Jászapáti vasútvonal a település határában húzódik, így a közúti és vasúti közlekedése jó. Belterületi útjainak többsége aszfalt burkolattal vagy zúzott kővel kiépített. A községben megoldott a telefon-, vezetékes gáz, és ivóvízellátás, csatornázás, kábel információs rendszer kiépítése. Az elmúlt években lakópark épült, amelynek következtében a lakosság gyarapodásnak indult. Emelkedett az óvodás gyermekek létszáma is. A községben ill. a környéken korlátozott a munkalehetőségek száma. Településnek mégis van lakosságmegtartó ereje, mivel több nagyobb városhoz

6

viszonylag közel van, a megélhetés és a lakáshoz jutás lehetősége itt olcsóbb. Sok megüresedett ház és közművesített üres telek vár vevőre. Óvodánk gyermekközpontúságával optimális feltételek mellett biztosítja a gyermekek fejlődését. Személyközpontúságával a gyermeki jogok érvényesítését helyezi előtérbe. Játékközpontú napirendünkben a szabad játék túlsúlyával, annak elsődleges szerepét hangsúlyozza. Üzenet: „Egyenlő esélyt minden kisgyermeknek, a gyermek érdekei elsőrendűek!” Ennek érvényesítése érdekében minden gyermek sajátos bántásmódban részesül. Elfogadjuk a gyermekek különbözőségét, integrációját, inklúzióját támogatjuk. A fent említettek biztosítéka, hogy óvodánk az Alapprogrammal összhangban Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív adaptált program alapján működik. 2. 2. Az intézmény működése személy és tárgyi feltételei I. sz Tagintézmény Besenyszög A 125 gyermek 5 csoportban kerül elhelyezésre. 3 csoportba 26 fő, 1 csoportba 27 fő, 1 csoportba 20 gyermek jár. A férőhelyhez viszonyítva feltöltöttségünk több mint 100%-os. 3 csoportban vegyes összetételű a létszám, 1 csoportban kis-középső, 1 csoportban középső nagy. Az óvoda vezetője biztosítja az irányítása alatt álló tagintézmények szakszerű, törvényes és gazdaságos működését. Munkáját a tagintézményen belül az általános helyettes segíti. A gyermekek nevelését, fejlesztését 8 fő jól felkészült, hivatás szerető óvónő végzi. Az óvónők állandó önképzés, egymástól való tanulás és szakvizsgát adó képzések által fejlesztik tudásukat, hogy az óvodás gyermekek nevelése egyre magasabb színvonalon történjen. 3 csoportban nem biztosított a kettős váltás az óvónők részéről. A gyermekek gondozását, a helyiségek rendben tartását, a konyhai teendőket 5 fő szakképzett gyermekszerető dajka látja el. Azért, hogy munkájukat megkönnyítsük, rendszeresen alkalmazunk Munkaügyi Központ által kiközvetített konyhai dolgozókat. II. sz. Tagintézmény Tiszasüly A nevelő-oktató munka feltételei két csoport ellátásához biztosítottak. Az 50 férőhely általában nem kerül kihasználásra. A csoport összetétele kor szerint változhat, vegyes, illetve homogén összetételű csoportszervezés lehetséges a jelentkezők számához igazodva. Az intézményvezető munkáját az állandóan az intézményben tartózkodó tagintézmény vezető segíti, biztosítja az óvoda szakszerű és törvényes működését. Mindkét csoportban szakképzett óvónők dolgoznak, az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt biztosítják az óvónői ellátást. A közelmúltban 7

egy óvónő leszázalékolásra került, így őt a három óvónő felváltva helyettesíti. A gyermekekkel foglalkozó pedagógusok mindent megtesznek a gyermekek megóvása, védelme, személyiségük fejlesztése érdekében, a gyermek közösségek fejlesztése érdekében. Kötelességük a gyermekek emberi méltóságának megóvása, jogainak képviselete, az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása, erkölcsi védelmük. Elsődleges szempont, hogy felmenő rendszerben ugyanazok a nevelők foglalkozzanak a csoporttal, így a gyermekek egyéni fejlesztése hatékonyabbá tehető. A továbbképzési kötelezettség 90%-ban teljesítésre került, témakörei választott Programunk szerint került előtérbe. Az óvónők munkáját 3 fő szakképzett dajka segíti, feladatuk a gondozáson túl a helységek rendben tartása, mosás.

III. sz. Tagintézmény Szászberek Az óvodában a nevelő munkát az óvodapedagógus végzi. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos, feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott összehangolt, együttműködő munkája feltétele az óvodai nevelésnek. Óvodánk két vegyes csoporttal működik. 3 fő óvodapedagógus látja el a nevelési feladatokat, közülük 1 fő tagintézmény-vezető, 2 fő beosztott óvónő. Az óvónői párok csak az egyik csoportban biztosítottak, így a programunk eljárásai, módszerei, munkaformái nehezebben valósíthatóak meg. Óvodapedagógusaink felsőfokú szakképesítéssel és 36 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Folyamatos önműveléssel készek vagyunk a művészi értékek közvetítésére, személyes mintaadásra, erkölcsi, szociális, intellektuális érzelmek alakítására és esztétikai élmények nyújtására. Az óvodapedagógusok munkáját 2 fő szakképzett dajka segíti, akik egyben megosztott munkakörben látják el a melegítő konyhai és az udvari teendőket. A programban előírás az esztétikus, gondozott udvar.

3. Az intézmény küldetése, jövőképe, minőségpolitikája 3. 1. Küldetésünk Óvodáskorú gyermekeinek mind teljesebb körű nevelése. Nevelési intézményként óvó,- védő,- nevelő feladatunk kiegészül a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek integrált ellátásával, az iskolai életmódra való felkészítéssel. Célunk a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez mért differenciált készség- és képességfejlesztés, a nyelvi, szociális hátrányok kompenzálása. Biztonságos, egészséges környezet, családias légkör biztosítása óvodánk gyermekei számára. Együttműködés, együttnevelés a családokkal. Partnereink igényeink figyelembevétele és kielégítése, a minőség biztosítása. 8

Küldetésnyilatkozat

Küldetésünknek tekintjük, hogy az óvodánkba járó kisgyermekeket választott programjaink szellemében neveljük. Vállaljuk, hogy olyan gyermekeket nevelünk, akik érdeklődők a világ dolgai iránt, képesek a problémáik megoldására, megértő magatartást tanúsítanak társaikkal szemben, tiszteletben tartják a másságot a pozitív énképpel rendelkeznek, döntések hozatalára képesek.

Vállaljuk, hogy olyan óvodai életet szervezünk, amelyben biztosítjuk a szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört a hozzánk járó kisgyermekek számára.

Óvodánk nyitott, a családi nevelés elsőbbségét ismerve-, lehetőséget nyújtunk a szülőnek, hogy gyermekük mindennapi óvodai aktív részesei legyenek. Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról. Mindezt úgy érjük el, hogy olyan tevékenységeket szervezünk, melyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátránykompenzáció biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. Szeretnénk esélyt adni arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is megismerhessék értékeiket és pozitív énképüket erősítjük. Lehetőségeinkhez mérten és kompetenciánk határain belül segítjük a rászoruló családokat. 9

3. 2. Az óvoda jövőképe Óvodánk a Helyi Nevelési Programunk szellemében, a Lépésről Lépésre fejlesztő program, valamint a Művészetek Eszközeivel a bátorító nevelés elvei szerint a községek óvodáskorú gyermekeinek magas színvonalú ellátására törekszik. Óvodaképünk- a” Nyitott Óvoda”- amely a szülőkkel kialakítandó új minőségi kapcsolatra, együttnevelésre épít. Elismerve a családi nevelés elsőbbségét, lehetőséget nyújtunk a szülőknek, hogy gyermekük mindennapi Óvodai életének aktív részesei legyenek (séta, megfigyelés, kirándulás, ünnepi készülődés, gyűjtőmunka, stb.). szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk a hozzánk járó kisgyermekek számára. Mindezt úgy érjük el, hogy otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról, s a tevékenységközpontokban olyan tevékenységeket szervezünk, amelyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését. Gyermekképünk: a játékot fő tevékenységének érző, kreatív gyermek, aki vonzódik a népi kultúrához, szeret alkotni, mozogni, képes konfliktusait kezelni, tud tevékenységet választani és váltani, szorongásmentes, érti a humort, képes felfedezni és rácsodálkozni az őt körülvevő világra. 3. 3. Minőségpolitikai nyilatkozat Óvodánk törvényes, eredményes és hatékony működésének alapja a minőség. A minőség biztosításában az óvoda minden dolgozója részt vesz, az óvodai élet összes területén köteles munkáját úgy végezni, hogy az megfeleljen a minőségpolitikai elvárásoknak. Az óvoda közvetlen és közvetett partnereinek felénk irányuló elvárásainak szeretnénk megfelelni, ezért minőségpolitikánkat érvényesítjük elvárásainkban, óvodai munkában és döntéseinkben. Ennek megfelelően biztosítjuk, hogy; Az óvoda működése feleljen meg a törvényesség, eredményesség és hatékonyság követelményeinek. Az óvoda alapító okiratának megfelelő közszolgáltatást biztosítson. Az óvoda dolgozóinak munkáját a szakértelem, a nyitottság, az eredményesség jellemezze. Az óvoda működésében a törvényesség és szakszerűség mellett jelentős szerep legyen a humánumnak és a kreativitásnak. Fordítsunk kiemelt figyelmet a környezetvédelemre, a dolgozók képzésére, kapcsolatainak fejlesztésére, az óvoda nevelőmunkájának fejlesztésére. Óvodánk elsősorban az ide járó gyermekek igényeinek kíván megfelelni és érdekeinek szolgálni. Fejlesztésüket olyan irányban végezzük, hogy az iskolai életmódra alkalmassá váljanak, és később társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberek legyenek. 10

4. Az intézmény célrendszere 4. 1. Az óvodai intézmény minőség céljai, feladatai Céljaink megvalósítása során a minőségi munkát befolyásoló problémákat feltárjuk és megoldjuk. A minőség legyen munkánk jellemzője. Szemléletmódunk a minőségbiztosítás szellemében alakuljon és fejlődjön. Céljaink megvalósítása érdekében vezetjük be óvodánkban a minőségirányítási rendszert. A fenntartói minőségpolitikai elképzelése Intézményünkre vonatkozóan: Az óvodára vonatkozó minőségi célok: Biztosítsák a működési körzetéből érkező gyermekek felvételét, illetve elhelyezését, valamint életkori sajátosságainak megfelelő nevelésüket. Biztosítsák a működési körzetéből érkező valamennyi, a Kt. 24. Paragrafus /3/ bekezdés hatálya alá tartozó gyermekek felvételét és életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelését. Érjék el, hogy a működési körzetében élő minél több hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. Folyamatosan kísérjék figyelemmel az intézmény területén a gyermekbalesetet esetlegesen előidéző okokat, ezek megszüntetésére haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. Folyamatosan törekedjenek arra, hogy a pedagógusok és gyermekek valamint a gyermekek és gyermekek kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. Fordítsanak kiemelt figyelmet a csoportszobák, illetve az óvodai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint a környezet védelmére. Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassák a gyermekek szüleit részletes és érdemi módon a gyermek fejlődéséről, adjanak tanácsokat, illetve nyújtsanak segítséget a gyermek neveléséhez. Tartsanak rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében. Érjék el, hogy az óvodából kilépő gyermekek birtokában legyenek saját ellátásuk képességének, illetve jó eséllyel kapcsolódhassanak be az iskolai tanulás folyamatába. Az óvoda vezetője legyen elkötelezett a minőségirányítás rendszerének kiépítse és folyamatos működtetése iránt. 11

Pedagógiai minőség A minőség, az óvoda feladata és hatáskörének gyakorlását biztosító folyamatban megjelenő jellemzők összességére vonatkozik Cél A dolgozók munkáját a szakértelem, a humán és a kreativitás jellemezze. Célunk, hogy javuljon az együttműködés az óvónők és a dajkák között. Az óvodai munkában a dolgozók együttműködése, javulásával fejlődjön a belső információáramlás. Az óvónők helyi közéleti szerepének növelése. Családgondozás és szociális munka támogatása.

Gyermeki, Fenntartói Pénzügyi Belső Tevékenység, szülői igények erőforrás erőforrás eszköz igények X X X önképzés

X

X

Dajkák képzése a HOP szerint

X

X

X

Megbeszélések Ötletbörze

X

X

X

Önkormányzati Képviselői tevékenység Esetmegbeszélések a Gyermekjóléti Szolgálat dolgozóival Szülői fórum Felvilágosítás

X

X

A gyermekek X magatartási problémáinak az okát fel kell tárni és orvosolni, óvodába járni szerető gyermekek nevelése Hatékonyabbá kell tenni X a roma gyermekek beóvodázását.

X

X

X

X

Célunk, hogy minden X HHH gyermek bekerüljön 3 évesen az óvodába. Célunk, hogy ne X történjen egyetlen baleset sem az udvaron. Cél Gyermeki igények

X

X

Felvilágosítás Együttműködés a Roma Önkormányzat. Képviselőivel. Felvilágosítás Szülők nevelése

Játékok felülvizsgálata, cseréje -, Fenntartói Pénzügyi Belső Tevékenység, igények erőforrás erőforrás eszköz X

X

X

12

Célunk az óvodai környezet esztétikájának megteremtése, a környezet védelme. Célunk a gyermekek testi-, lelki állapotának javítása, a gondozás színvonalas megvalósítása. Célunk a gyermekek érdekeit veszélyeztető problémák megszüntetése. Célunk az iskolaérettség értelmezésének felülvizsgálata, átértelmezése. Célunk a logopédiai ellátás hozzáférhetőségének bővítése. Célunk a szülők jobb bevonása az óvoda mindennapi életébe.

X

Célunk a gyermekek egyéni képességfejlesztése, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése. Célunk a gyermekek stabil szokásrendszerének megalapozása, munkára nevelésük, tevékenységközpontú óvodai életük biztosítása. Célunk a gyermeki értelem az esztétikai érzék fejlesztése, a sokoldalú megismerés útjának kijelölése, koordinálása. Célunk, hogy vegyes életkorú és homogén csoportokban is biztosítsuk az egymástól tanulás lehetőségét,

X

X

X

X

Külső és belső óvoda szépítés, korszerűsítés Kirándulás Mozgásfejlesztő eszközök beszerzése.

X

X

X

X

X

X

X

X

Együttműködés a Gy. védelmi Szoc. és Eü. Intézményekkel. Konzultáció a tanítókkal, A HOP megismertetése. Logopédus alkalmazása napi 4 órában. Közös kirándulás. Játékdélután, barkácsolás, Nyílt nap Fejlesztő eszközök beszerzése, Továbbképzés Gyógypedagógus alkalmazása. Gyermekméretű kerti szerszámok, homokozó játékok vásárlása, pótlása.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Fejlesztő játékok, könyvek, ábrázolási eszközök biztosítása.

X

X

X

Pedagógusok szakmai fejlődése, innováció.

13

valamint a közösségi élet alapvető normáinak hatékonyságát. Célunk, hogy megvalósuljon a pedagógus és nem pedagógus dolgozók ösztönzése kiemelkedő munkavégzés esetén.

X

X

Elismerés, Dicséret. Jutalom, Kitüntetés, Egyéb ösztönzési formák bevezetése.

Szervezeti minőségcéljaink Cél

Gyermeki, Fenntartói Pénzügyi Belső Tevékenység, szülői igények erőforrás erőforrás eszköz igények X X Csoportszoba, tornaterem építés, külső, belső tatarozás, nyílászárók korszerűsítése, vizesblokk felújítás.

Célunk az óvoda épületének bővítése, felújítása, belül a helyiségek jó kihasználása, külön öltöző, mosdó, elkülönítő kialakítása. A Közoktatási X Törvényben előírt dolgozói létszám biztosítása a minőségi ellátás érdekében.. Célunk az adminisztrációs adatfeldolgozói munka gyorsítása, pontosítása, megkönnyítése. Célunk az óvodai X eszköznorma szerinti felszereltség biztosítása. Célunk a környezetünk X nyugalmának megóvása, a gyermekek védelme. Célunk az óvoda udvar X jobb kihasználása, biztonságos óvoda megteremtése.

X

X

Létszámbővítés, finanszírozás,

X

Több számítógép beszerzése, Adminisztrátori munka segítése.

X

X

X

X

X

X

X

X

Az eszköznorma szerinti eszközök folyamatos beszerzése. Együttműködés Körzeti megbízottal, a Polgárőrséggel, A Roma Önkormányzati képviselővel. Játékok felülvizsgálata, cseréje, bővítése. Udvari vízhez szoktatás feltételeinek megteremtése. 14

5. Az intézmény működését szabályozó minőségfejlesztési rendszer A minőségpolitika és a minőségi célok megvalósítása érdekében az Óvoda megalkotta közoktatási minőségirányítási rendszerét a COMENIUS 2000. 1. intézményi modell alapjai. A megalkotott minőségirányítási rendszer az óvoda működtetési rendjét határozza meg az alábbi területen: irányítás tervezés kapcsolatok koordinációja, partnerközpontú működés ellenőrzés mérés, értékelés visszacsatolás (intézkedési terv) A rendszeren belül a helyzetfeltárásra és a folyamatos problémafeltárás adataira támaszkodva a nevelőtestületi döntéshozatal, a szervezetfejlesztésre irányuló továbbképzések, a minőségbiztosítás intézményi szintű kidolgozása, az óvoda által azonosított belső és külső partnerek elégedettségének elérése a feladatunk. A folyamatos önértékelés során feltárt problémákra megfogalmazott feladatokra minőségi kört működtetünk. A folyamatban résztvevők együttműködnek, elgondolásaikat végrehajtják, dokumentálják. Ennek eredményeként kialakult a szervezet minőségpolitikája, a nevelőtestület közös értékrendje. A működtetés feltételei: Nevelési Program eredményes megvalósításához szükséges személyitárgyi feltételek. Munkavégzéshez szükséges légkör, tárgyi feltételek Szakmai fejlődés, továbbképzés lehetősége a HOP-nak megfelelően Önmegvalósítás lehetősége Emberi jogok tiszteletben tartása Óvodát érintő ügyekben való beleszólás lehetősége Törvényben megfogalmazott jogok gyakorlása Óvoda által alkotott etnikai normák, elvek érvényesülése Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése 1. Minőségi kör létrehozása az óvodában 2. A minőségirányítási rendszer működtetése. Team munka. A vállalat feladatokat a team kérdések és megfigyelési tapasztalatok, valamint egyéni mérési technikák kimunkálásával értékeli.

15

A minőségbiztosítás szakmai háttere: kollégák felkészítése szakirodalom minőségfejlesztési team működtetése. infrastrukturális feltételek megteremtése (számítógép, fénymásolás, helyiség, idő) A finanszírozási feltételek megteremtése (minőségbiztosítással foglalkozó dolgozók anyagi megbecsülése). 5. 1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Törvényi kötelezettség, hogy a pedagógusok munkáját rendszeresen értékeljük. Az értékelés, az elismerés mozgósít az újabb feladatok színvonalas elvégzésére. A megfelelő pedagógiai klíma kialakításához, a kiegyensúlyozott szakmai közérzethez elengedhetetlen, hogy a munkatársak érezzék, tudják, hogy munkájukat észreveszik, értékelik. Az értékelés alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Az ellenőrzés és az értékelés szoros kapcsolatban állnak egymással. Az ellenőrzéssel objektíve megállapítjuk, hogy valami megtörtént-e, vagy sem. Az értékeléssel minősítünk: megállapítjuk, hogy ami megtörtént, létrejött, azt milyen minőségűnek tartjuk. Az értékelés funkciója felnőtt munkavállalók esetében az, hogy motiválja, serkentse, biztassa, jutalmazza, elismerje, elmarasztalja, esetleg büntesse az értékeltet a folyamatos hatékonyság, fejlődés, elkötelezettség érdekében. Fontos, hogy az értékelés a problémák és az eredmények feltárása mellett mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. Az értékelés a pedagógusok mellett kiterjed az óvodásra, a munkatársi közösségre, a folyamatban lévő -vagy hiányzó - innovációkra is. Az értékeléssel nyert információkról a feladatban részt vevő szervezeti tagoknak tudomást kell szerezniük. Az értékelésből nyert információkat differenciáltan kell közvetíteni az érdekeltek felé. A partnerekhez igazított információátadás segíthet az eredmények tudatosításában, és motiváló erővel is bír. Az értékelés személyiségformáló szerepe elsősorban az énképet alakító hatásában érhető tetten. 5. 2. Jogszerű működés, jogszabály tisztelet Az óvodavezetés és a dolgozók fontos feladata a jogi dokumentumok megismerése és azok betartása, mert ez biztosítja az intézmény törvényes működését. A dokumentumok hozzáférhetőségét, megismerését, betartását tervezzük. 16

Jogi dokumentumaink: Általános alapvető dokumentumok: Munka Törvénykönyve Közalkalmazotti Törvény Alapító Okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Szakmai dokumentumok: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2009. Helyi Óvodai Nevelési Programunk, Intézményi éves Munkaterv, Beszámoló Csoportnapló Beíratási napló Hiányzási napló Gyermekek egyéni fejlettségét mérő lapok Gyermek- és Ifjúságvédelemre vonatkozó rendelkezések. Intézményi ügyintézés dokumentumai: Ügyintézési, iratkezelési szabályzat Jegyzőkönyvek, Határozatok, Értesítések , Tanügyi nyomtatványok Munkaügyi dokumentumok: Munkaköri leírások Munkaidő beosztások Szabadságolási terv Karbantartási terv Törzskönyv Gazdálkodást Szabályzó dokumentumok: Pénzkezelés Szabályai Előirányzat, felhasználás, módosítás Bevételezés, értekezéssel kapcsolatos dokumentumok

17

Védelmi dokumentumok: Munkavédelmi Szabályzat. Tűzvédelmi Szabályzat Érdekvédelmi Szabályzatok: Közalkalmazotti Szabályzat SZMK szabályzatai 5. 3. Tervezés Az óvoda tervezési feladatai: Óvodavezető: Óvoda dolgozóinak Munkaköri leírása (hatáskör, feladatkör) Óvoda munkarendjének kialakítása évente Házirend összeállítása Éves feladatok megtervezése az Óvodai Munkatervben Továbbképzési terv 5 évre HOP-al összhangban Szabadságolási terv évente Karbantartási terv évente Beszerzési terv, gazdálkodással kapcsolatos tervek Belső ellenőrzési terv, ezek dokumentumai Gyermekvédelem tervezése évente Csoportbeosztás évente Gyermekek felvétele, átvétele Óvodai dokumentumok felfektetése, hitelesítése évente Óvodai balesetek dokumentálása Előírt eszközjegyzék vezetése Óvodai szakvélemény kiállítása

18

5. 4. Vezetői ellenőrzés Belső ellenőrzés területei Tanügy igazgatási feladatok:

Munkáltatói feladatok:

Gazdálkodási feladatok:

Gyermek felvétel, átvétel Gyermekcsoportok kialakítása Éves statisztika Mulasztások jelölése Nevelési év rendje Nyári zárva tartás feladatai Dolgozók munkarendje SZMK tanügyekkel kapcsolatos feladatainak segítése Óvodakötelezettséggel kapcsolatos feladatok Gyermekek egészségügyi ellátásnak figyelemmel kísérése Beiskolázás Gyermekvédelmi munka

Besorolás, átsorolás figyelemmel kísérése Munkaidő pontos betartása Túlmunka elszámolása Dolgozók megfelelő munkavégzése Szabadságolás Szociális juttatások

Költségvetéssel kapcsolatos adatok Karbantartási feladatok Épület felújítási feladatok Tárgyi feltételek javítása Étel minősége és kiosztás Leltározás, selejtezés Nyilvántartások vezetése

P.R. tevékenység Az intézmény közéleti tevékenysége Az intézmény menedzselése Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége Egyéb Munka - tűz - és vagyonvédelem Rendszeres orvosi ellátás Gyermekbalesetek megelőzése Dekoráció Tisztaság Óvónők: Gyermekcsoportok kialakítása Napirend, Heti rend kialakítása Gyermekek egyéni fejlesztésének megtervezése Munkatársak bevonása a stratégiai tervezésbe: stratégiai dokumentumok elkészítésébe . értékelések elkészítésébe szükséges erőforrásokról gondoskodás munkatársak erőfeszítéseinek elismerése . 19

munkatársak továbbképzése nevelési program elkészítésébe céljai teljesítményének ellenőrzésébe program felülvizsgálatába Pedagógiai ellenőrzés színterei Neveléssel kapcsolatos tevékenységek:

Óvodán kívüli tevékenységek:

Csoportlátogatás különböző céllal Dokumentumok ellenőrzése Eszközök kiválasztása, felhasználása, gazdaságossága Rendezvények, ünnepélyek Óvodai plusz szolgáltatások

Erdei óvoda Kirándulások Közművelődési Intézmények (könyvtár) Fogadóórák, szülői tevékenységek

Minőségfejlesztés

Pedagógiai módszerek, ellátások: Egyéb:

Gyermeki szokás, szabályrendszer értékelés szülők tájékoztatása mérések, megfigyelések partnerek elégedettségének mérése belső szabályok betartásának ellenőrzése

Szociális érzékenység empátia Pozitív bánásmód. Egyéni fejlesztés dajkákkal való bánásmód Gyermekvédelem iskolai életre való felkészítés

Beóvodázás. Házirend Továbbképzéseken való részvétel

5. 5. Az intézmény működésének értékelése Belső értékelés: Az intézményen belüli értékelés. A nevelésben-oktatásban részt vevő személyek végzik az értékelést, és az értékelés alapjául szolgáló kritériumokat az intézményben határozzák meg. Ezen a ponton kapcsolódik össze folyamattá az értékelés és a minőségfejlesztés. Az értékelésből kapott információkat vetjük össze egy előre meghatározott kritériumrendszerrel /sikerkritériumok/. Külső értékelés: A szakértői értékelés az intézmény belső folyamatairól. A nevelési-tanulási eredmények általánosan érvényes és megbízható megállapítása külső szakértőkkel, külső eszközökkel történik. Az értékelő nem vesz részt az értékelés tárgyát képező program megvalósításában, így sem egzisztenciálisan, sem szakmai érdekeltségből nem érintett az eredmények színvonalában. A külső értékelések megszervezése és bonyolítása az OKÉV feladata.

20

Normára irányuló intézményi értékelés: A normára irányuló értékelés során más szervezetekhez vagy standardizált mérésadatokhoz viszonyítunk. Normaorientált értékeléssel nem kapunk a hiányosságokra választ, csupán összehasonlítási lehetőséget. A Kt.-ben előírt kötelező mérések és a PISA vizsgálatok normaorientált értékelések. /Az előre meghatározott kritériumra irányuló mérések általában szervezeten belüli mérések/ 5. 5. 1. Irányított önértékelés A minőségelvűséget valló óvodába minden dolgozó munkájának természetes része az önellenőrzés, önértékelés. Területei: Nevelési program beválása (munkatervek, követelmények) Gyermekek fejlődése (nevelési tervek, fejlesztő tevékenységek) Nevelési gyakorlat (erőforrások, dokumentáció, napi nevelőmunka) Intézmény működése (óvónők felkészültsége, nevelőtestület és segítők kultúrája, Óvoda működési folyamatai, törvényesség betartása, óvoda kapcsolatrendszere, óvoda innovációs tevékenysége) Vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Meglévőfolyamatok szabályozottsága Szabályozási rendszer teljes körűsége Erőforrások figyelembevétele Partneri igények figyelembevétele Munkatársak bevonásának mértéke Folyamatos fejlesztés eredménye Partnerek elégedettsége Kitűzött célok megvalósítása Szabályozási rendszer. alkalmazásának hatékonysága Erőforrások felhasználásának hatékonysága Az ellenőrző, értékelő lapokból óvodai adatbázis létrehozása. Az óvoda éves Munkaterve tartalmazza ezen megállapítások visszacsatolásának lehetőségeit. Az önértékelés megállapítja, hogy az óvoda milyen mértékben teljesíti a törvény kötelezettségeiben rögzített és a saját helyi programjában vállaltakat. Az önértékelést 2 évente kell elvégezni. Felelős: minőségi team Módszerei: interjúk, kérdőívek Elvárt eredmény rögzítése: összesítő adattáblák, erősségekgyenge pontok

21

A nevelési folyamatok ciklikus ismétlődése által biztosított a visszacsatolás:  Hol vagyunk most?  Hová szeretnénk eljutni?  Hogyan?  Mennyi idő alatt?  Ki végzi?  Milyen módszerrel?  Ki ellenőrzi?  Ki értékeli? Az intézményt önmagához mérjük, a kitűzött célt mérhetővé tesszük, számszerűsítjük. A méréseknél figyelembe vesszük: Az óvoda felszereltségét, lehetőségeit A környezetet, ahonnan a gyerekek érkeznek A gyerekek képességeit. A minőség helyi, intézményi folyamat, amelynek teljesítésével az intézmény társadalmi elvárásoknak tesz eleget. A munkatársak minősítése A minősítés célja, hogy értékelje és felülvizsgálja az egyének és a munkát végző csoportok jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit. A minősítési rendszer javítja a kommunikációt a vezető és a beosztottak között a minőségi teljesítmény elérését. Módszer szempontjából a beszélgetés a minősítés legfontosabb része. Fontos követelmény, hogy vezető és beosztott közösen próbálják megoldani a felmerült problémákat és eljutni egy kölcsönösen előnyös megoldáshoz. A minősítés szempontjai: széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, döntéshozatal, célok meghatározása, tisztelet a gyermekek iránt, a nevelés, oktatás iránti elkötelezettség,

22

A teljesítményértékelés célja. A teljesítmény fejlesztése A munkatársak fejlesztése, egyéni fejlesztési ütem megfogalmazása. Rendszeres visszajelzés az egyének teljesítményéről, elismerés, jutalmazás, szankcionálás alapjának megteremtése. Jövőbeli fejlődési lehetőségek megbeszélése /karriertervezés/. Kölcsönös elvárások tisztázása. A fejlődés eléréséhez szükséges konkrét események /teendők, felelősök, időpontok/ meghatározása. Az eddigi tanulás, szakmai fejlődés eredményességének bemutatása, értékelése. A teljesítményértékelés folyamata Felkészülés Teljesítményértékelő beszélgetés Folyamatosság, visszajelzés A teljesítményértékelés módszere: Pedagógus önértékelése követelményrendszer alapján Vezető értékeli a pedagógust Vezető és pedagógus a végén egyeztetik álláspontjukat A bemutatott teljesítményértékelő lapon látható, hogy semmiféle személyi értékelés nem kerülhet nyilvánosságra, az kizárólag a vezetés és munkavállaló közötti, dokumentált, bizalmas anyag. A pedagógusi teljesítményértékelés felvet személyiségjogi kérdéseket is. A pedagógusok értékeléséről tájékoztatni kell a fenntartót, a fenntartónak pedig nyilvánosságra hozatali kötelezettsége van. Az intézményvezetés értékelése: A kölcsönösség alapján fontos, hogy a munkatársaknak is legyen fóruma a vezetés tevékenységének értékelésére. A kérdőívben szereplő 4 kérdéscsoport szempontjai szerint alkalmas arra, hogy árnyalt és differenciált képet adjon a dolgozói megítélésről. Évente végezzük el a vizsgálatot.

23

Ez a felmérés akkor hasznos, ha a vezetés több felmérés után trendvizsgálatot készít, és a célprioritáshoz viszonyítva megállapításokat tesz. A kérdőív és értékelési mód tükröt tart az intézményi vezetés elé, amely megmutatja az esetleges torzulásokat is. A feltárt problémás területek bekerülnek a következő munkaterv feladatai közé /korrekciós fázis/. Az eredményeket munkatársi értekezleten prezentáljuk. 5. 6. Az intézmény információs rendszere Az értékeléssel nyert információkról a feladatban részt vevő szervezeti tagoknak tudomást kell szerezniük. Az értékelésből nyert információkat differenciáltan kell közvetíteni az érdekeltek felé. A partnerekhez igazított információátadás segíthet az eredmények tudatosításában, és motiváló erővel is bír. Az értékelés személyiségformáló szerepe elsősorban az énképet alakító hatásában érhető tetten. 5. 7. Partneri kapcsolatok működése A partnerlista kommunikációs adatbázis, amely alapján folyamatos kapcsolattartásra van mód. Külső partnereinktől csupán a kapcsolattartás keretében kérünk igényeikre vonatkozó információkat. Amennyiben döntéseinkben szükség van elégedettségünk mérésére, szervezeti önismeretünk érdekében objektív tényekkel alapozzuk meg azokat, így kérhetjük véleményüket az óvodában folyó munkáról. A partnerlista felülvizsgálata évente történik. A partnerlista belső dokumentum, a munkatársak számára elérhető.

24

PARTNERKÖZPONTÚ ÓVODA SZERKEZET Belső, közvetlen partnerek

Gyermek

Óvónők, Ped. munkát segítők

Szülők

Iskola

Fenntartó

Közvetlen felhasználók

Külső, közvetett partnerek Jogalkotói szint OM Orvosi hálózat, Nevelési Tanácsadók

Partnere A partnerek k elégedettségén ek, elégedetlenség ének és igényeinek felmérési módja

Civil szervezetek

Szakmai szervezetek

elvárásokat megfogalmazók ÁNTSZ, Mentők, Tűzoltóság

A A mérés mintavé gyakorisá tel ga szabálya i

Az elemzés szempont jai

A mérést végző szemé ly

A tájéko z tatás módj a

szakmai és biztonságos működést ellenőrzők Rendőrség Az Utolsó Bizonyl at kelte

Az Utolsó Összefogl aló kelte

Belső Közvetl en partner Külső Közvetett partner

25

5. 7. 1. Partneri igény és elégedettség mérés Külső (közvetett partnereink listája) jogalkotó szint (OM) Pedagógiai Szolgáltató Szervezetek: J- NK- Sz. Megyei Pedagógiai Intézet, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság Általános iskolák Egészségügyi hálózat: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁNTSZ Tűzoltóság, Mentőszolgálat. Rendőrség Gyermekjóléti Szolgálat: Önkormányzatok Civil Szervezetek: Nagycsaládosok Egyesülete, Nyugdíjas Klub, Polgárőrség Kulturális Intézmények: Közalapítványok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" egyesület Megyei Művészeti Óvodák Szakmai Műhelye Művészeti egyesület bázisintézményei A partnerlista felülvizsgálata évente történik. A partnerlista belső dokumentum, a munkatársak számára elérhető. Külső partneri igény és elégedettségmérés Módszer: kérdőíves elégedettség és elégedetlenség vizsgálat . összehasonlító elemzés adatgyűjtés, adatfeldolgozás összevetés az óvoda alapértékeivel. Gyakoriság: szükség szerint Külső partneri igény szerint: beszámolók nevelési eredményvizsgálatok gyermekek fejlettségének vizsgálata gyermekek egészségügyi vizsgálata. 26

A partnerek igényeinek mérése: Szülők: évente Iskola: évente Fenntartó: 3 évente Gyerekek mérése folyamatosan Belső partnereink listája Óvodás gyermekek szülei (nagyszülei) Óvodás gyermekek Óvoda dolgozói A partnerlista felülvizsgálata évente történik. Belső partneri igény és elégedettségmérés Hirdetőtábla Nevelési értekezlet Kérdőíves felmérések. Óvodai Szakvélemény Gyermekek mérése az elégedettség elégedetlenség vizsgálat módszerével: Nyitott mese Beszélgetés, megfigyelés (mit szeret és mit nem az óvodában, mit szeretne még csinálni) . Rajz, feladatlap elemzés Szülők mérése kérdőíves módszerrel. A HOP- ban foglaltaknak mennyiben felel meg a szülők véleménye Óvodán belül: Klímavizsgálat 3 évente Vélemény az óvodai munkáról . Minőség-elv az óvodában Az igényeket nyilvánossá kell tenni. Felelős: a minőségi kör vezetője. Partneri igény és elégedettség mérése Információáramlás Panaszkezelési eljárás 27

Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése . Beiskolázás Nyomon követés és beválás vizsgálat Intézmény marketing 5. 8. Erőforrás, gazdálkodás Az óvoda dolgozói létszáma nem elegendő a gyermekek zavartalan ellátásához. Az óvónők száma az előírt 20 fő helyett csak 14 fő. Minden dolgozó rendelkezik munkája minőségi ellátásához szükséges képzettséggel, gyakorlati idővel. Továbbképzési tervünk igazolódik Helyi Nevelési Programunkhoz Továbbképzési kötelezettségüket az óvónők már egyszer teljesítették, és folyamatosan teljesítik. Célunk a pedagógus és nem pedagógus munkatársak továbbképzési rendszerének olyan jellegű kialakítása és működtetése, amely épít a pedagógusok országos továbbképzési rendszere által biztosított lehetőségekre, kötelezettségekre. Biztosítja az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek elérését a munkatársak egyéni elképzeléseivel összhangban. A belső ösztönző rendszer hatékony működésének egyik feltétele a dolgozók differenciált anyagi és erkölcsi megbecsülése lehet. 5. 8. 1. Kiválasztás és betanulás A dolgozók Munkaköri leírása tartalmazza a munkavállaló kötelességeit, heti munkaidejét kinevezés időtartamát, felelősségi és hatáskörét. A dolgozók adatait az Óvodai Törzskönyv tartalmazza. Kiválasztáskor interjú alkalmassági elbírálás, majd betanulási rend, az óvodai munka területeinek megismerése következik. Óvodánkban minden dolgozó hosszabb ideje dolgozik, munkakörüket, feladataikat jól ismerik, az óvodába járó gyermekek érdekében minőségi munkavégzésre képesek. Munkavégzésük során az óvodavezető adhat megbízásokat, jelöli ki a felelősöket, a végzett munkát ellenőrzi és értékeli. A munkatársak bevonásának, irányításának felelőse az óvodavezető. egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása. veszélyek felmérése, megelőzése, csökkentése mentálhigiénés és prevenciós munka szemléletformálás A minőségi munka biztosítása során a PCDA elvét, mint a mérés, elemzés folyamatszabályzó elvet alkalmazzuk: tervezés megvalósítás 28

ellenőrzés értékelés visszacsatolás 5. 8. 2. Továbbképzési rend A továbbképzési rendet az 5 évre szóló továbbképzési program, és az éves beiskolázási terv tartalmazza részletesen. 5. 8. 3. Belső értékelési rendszer működtetése Az új törvényi változtatás új fejezetet nyit az intézményi minőségértékelésben és a fenntartói értékelésben. Az értékelés az elvégzett munka során létrehozott sikerek, eredmények számbavétele, a hibákkal valószembenézés. Az eredményekkel és hiányosságokkal való szembesülés minősíti a munkában, projektben részt vett személyeket is. Az értékelés formái lehetnek: Jelentések Beszámolók Egyéni vagy csoportmegbeszélések Minősítések Különböző tematikus értekezletek Törvényi kötelezettség, hogy a pedagógusok munkáját rendszeresen értékeljük. Az értékelés, az elismerés mozgósít az újabb feladatok színvonalas elvégzésére. A megfelelő pedagógiai klíma kialakításához, a kiegyensúlyozott szakmai közérzethez elengedhetetlen, hogy a munkatársak érezzék, tudják, hogy munkájukat észreveszik, értékelik. Az értékelés alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Az ellenőrzés és az értékelés szoros kapcsolatban állnak egymással. Az ellenőrzéssel objektíve megállapítjuk, hogy valami megtörtént-e, vagy sem. Az értékeléssel minősítünk: megállapítjuk, hogy ami megtörtént, létrejött, azt milyen minőségűnek tartjuk.

29

5. 8. 4. Ösztönző rendszer működtetése Az értékelés funkciója felnőtt munkavállalók esetében az, hogy motiválja, serkentse, biztassa, jutalmazza, elismerje, elmarasztalja, esetleg büntesse az értékeltet a folyamatos hatékonyság, fejlődés, elkötelezettség érdekében. Fontos, hogy az értékelés a problémák és az eredmények feltárása mellett mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. Az értékelés a pedagógusok mellett kiterjed az óvodásra, a munkatársi közösségre, a folyamatban lévő -vagy hiányzó - innovációkra is. Az értékelés típusai: Értékelési funkció helyzetfeltárás fejlesztés-formálás az eredmények megállapítása Az értékelés célja

diagnosztikus Az egyén, közösség kiindulási szintjének összetételének megismerése. Információszerzés a bemeneti állapotáról.

Funkciója

A bemeneti feltételek, adottságok tisztázása, felmérése, az önértékelés, önellenőrzés segítése.

Értékelési típus diagnosztikus értékelés formatív értékelés minősítő értékelés fejlesztő A nevelési szervezeti folyamatok szabályozása. Koordináció, korrekció biztosítása.

minősítő és A nevelési és szervezeti folyamatok eredményének globális kifejezése. A „meglévő és elvárt” teljesítmény, eredmény meghatározása. A feladatok Újabb megvalósulásának minőségjegyekkel és a résztvevők a nevelési-oktatási haladásának, és szervezeti fejlődésének folyamatok elősegítése. további diagnosztizálását elősegíteni.

30

Az értékelés információtartalma Az értékeléssel nyert információkról a feladatban részt vevő szervezeti tagoknak tudomást kell szerezniük. Az értékelésből nyert információkat differenciáltan kell közvetíteni az érdekeltek felé. 5. 9. Nevelés, szakmai működés 5. 9. 1. A pedagógusok szakmai együttműködése Közvetlen Partnerek: Közvetlen partnerek

Együttműködési formák

Gyakoriság

Kapcsolattartó személy partner részéről

Gyermek

Napi óvodai élet, Egyéni és csoporthelyzet Napi kapcsolat az óvodai élet során. Új óvodások összevont Szülői értekezlete Családlátogatás

Naponta

Valamennyi gyermek

Szülök

szülői kérésre Családlátogatások probléma esetén Betekintés az óvodai életbe- Nyílt nap Információcsere a SZMK képviselőivel Hagyományos Ünnepek (Anyák napja, Farsang, Gyermeknapi közös kirándulás

Kapcsolattartó személy intézmény részéröl Adott csoport óvónöi

Frissítés

Minden nevelési év elsö napja

Naponta Az óvoda SZMK tagjai

Kijelölt óvodapedagógus

Évente

Óvodába lépés előtt 1 alkalom kérésre bármikor Igény szerint Intézményi munkaterv szerint Évente 1 alkalommal Évente I alkalommal

31

A közvetlen alkalmazotti kör: Pedagógusok, technikai dolgozók

Fenntartó

Napi munkakapcsolat Az óvoda hagyományai, felnőttek ünnepei Nevelési értekezletek, Munkatársi értekezletek Munkakapcsolat Tervezett értekezletek Hagyományok Falunap Vezetői pályázat Minőségirányítási Program

Közvetlen partnerek

Együttműködési formák

Iskolák

Napi munkakapcsolat Szülői értekezletek Bemutatkozások nagycsoportos gyermekek szülei

Naponta Karácsonyi köszöntés, Nőnap Évente 2 alkalommal (szükség szerint) A munka menetének megfelelően

Kijelölt óvodapedagógus

Irodavezető, jegyző

Óvodavezető

Óvodavezető

Évente 1 alkalommal 5 évente

Gyakoriság

Kapcsolattartó személy partner részéről Igazgató

Kapcsolattartó személy intézmény részéről Óvodavezető

Változásig minden nevelési év első napja Változás esetén azonnal

Változásig minden nevelési év első napja Változás esetén azonnal

Frissítés

Évente

Évente 1 alkalommal

számára Iskolaigazgató

Munkakapcsolat Kölcsönös látogatás, tapasztalatcsere nagycsoportokban és első osztályban

A munka menetének megfelelően Évente 1 alkalommal

helyettesek

Alsó tagozatos munkaközösség vezető

32

Közvetett együttműködés Egyéb ágazatok

Nevelési Tanácsadó

Együttműködés tartalma, formái

Gyakoriság

Kapcsolattartó személy Partner részéről

-logopédiai felmérés -Képességszint vizsgálat -Mozgásfejlettség mérése -Konzultáció -Szülői értekezletek, előadások -Iskolaérettségi vizsgálat

Évente 1 alkalommal

Logopédus Fejlesztő pedagógus

Évente 1 alkalommal

Egészségügyi Intézmények Gyermekorvos

-Hátrányos és veszélyeztetett gyermek kiszűrése, nyilvántartása -Jelzőrendszer működtetése -Esetmegbeszélések -Pártfogó kijelölése -Esetenkénti családterápia Státuszvizsgálat(gyermek egészségügyi állapotának vizsgálata) Tankötelesek vizsgálata (látás, hallás, általános vizsgálat) -Tisztasági vizsgálatok

Óvodavezető óvodapedagógus

Alkalomszerűen

Gyermekjóléti Szolgálat

Kapcsolattartó személy intézmény részéről

Tanév elején, folyamatosan aktualizálva

Havonta 1 alkalom Szükség szerint Évente 1 alkalom Évente l alkalom

Logopédus Fejlesztő pedagógus Pszichológus

Szociális Szolgáltató vezetője

Szülői nyilatkozatok a szűrés engedélyezéséről Feljegyzések a vizsgálatról Jegyzőkönyvek Szakértői vélemények

Gyermekvédelmi felelős

Szociális Szolgáltató munkatársa

Gyermekorvos Orvos Védőnő

Kapcsolattartás dokumentumai

Tagóvoda vezető Óvónők

Gyermekvédelmi Munkaterv Statisztikai adatok Levelezés Jellemzések Határozatok

Törzskönyv Megállapodási Szerződés Védőnő éves ütemterve

Havonként 1 alkalom, illetve szükség szerint

5. 9. 2. A gyermekek értékelése Az óvodai mérés-értékelés csak eszköze lehet a gyermekek megismerésének, a fejlesztés előkészítésének. A gyermek folyamatos változása miatt a mérésnek is folyamatosnak kell lenni. Minden területet meg kell ismerni, de apró részletekben. Természetes élethelyzetben kérjük, a mérés nem mehet a gyerekekkel folyó munka rovására. A résztvevők személyes jogait, adatait védenünk kell. Óvodai mérések: A mérés funkciója, célja: tevékenység módszer 33

eszköz érintettek határidő felelős Tudásszint mérés eszközei és folyamata: feladatlapok, mérőlapok felhasználása tartalmi elemzés kérdések és feladatok megszerkesztésének technikája . feladat- és mérőlapok összeállítása a mérőeszköz ellenőrzése a mérés megszervezése és lebonyolítása Képességszint mérés eszközei: intelligencia tesztek iskolaérettségi tesztek speciális képességtesztek A neveltségi szint mérésének eszközei: . megfigyelés kérdőíves módszer szociometria interjú személyiségtesztek A fejlettségi szint megállapításának módszeri: megfigyelés: természetes környezetben tevékenység közben folyamatos megfigyeléssel beszélgetés: természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori sajátosságok figyelembevételével gyermeki munkák elemzése: családrajz emberrajz dokumentum elemzés: csoportnapló, feljegyzések, fejlesztő programok

34

6. A minősítés A 2009. január 1-jétől bevezetésre kerülő előírások a minősítést törvényi szinten szabályozzák az alábbiak szerint: Kjt. 40. § (1) A közalkalmazottat a.) kinevezett, illetve megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b.) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c.)a 66. §(1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantált magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d.) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e.) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését , illetve a korábbi minősítést követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f.) címadományozást megelőzően, illetve g.) gyakornoki ideje alatt a 22.§ (15) bekezdésben foglalt esetben minősíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, - az (1) bekezdés e. pontja és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat. (6) A minősítés a közalkalmazott személyes adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés három pont, 35

b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a tényleges adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazottnak a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételét is. (10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül kérheti. (12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit. A minősítés dokumentálására a Kjt. 1. sz. mellékletében található minősítési lap szolgál 2009. január 1-jétől. A minősítési lap az iratminta V-ben található. A teljesítményértékeléseket hozzá kell igazítani a törvényi előírásokhoz. A teljesítményértékelési rendszer a vezetőkön kívül valamennyi alkalmazottra kiterjed, és az értékelés rendjét úgy kell módosítani, hogy az kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A módosított 138/1992. Korm. Rend. 8.§-a alapján a minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az 36

egyes szempontok értékelésekor rögzítettekkel megegyezően.

adható

pontszámokat

is

a

Kjt.-ben

A közoktatási intézményekben a teljesítményértékelés eredményének jogkövetkezményeire vonatkozóan, illetve a jogvita indításának lehetőségét tekintve a közalkalmazottak minősítésének megfelelő szabályait kell alkalmazni. A közalkalmazott minősítése a 2009. január 1-jétől hatályos szabály szerint az illetményt akként is befolyásolja, hogy az a – százalékos illetménynövekedéssel együtt megállapított – garantált illetménynél abban az esetben lehet magasabb, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. [ Kjt. 66.§ (7) bek.] A 2008. december 31-ét követő jogviszony – létesítéseknél alkalmazni kell a Kjt. 66.§ (8) bekezdésében foglaltakat: a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmatlan minősítést kapott, illetményét – e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti – garantált mértékre kell csökkenteni. 7. Felelősség mátrix Általános információk: A mátrix táblázatot minden önállóan értelmezhető folyamatra külön-külön el kell készíteni! A mátrixban szereplő lépések és felelősök számát a folyamat bonyolultsága határozza meg! A mátrix táblázatban szereplő megnevezések jelentése: Sorszám: a folyamat lépéseinek sorszáma. Feladat megnevezése: A folyamaton belül elkülöníthető (önállóan értelmezhető) feladat megnevezése (továbbiakban: folyamatlépés). Felelős: A folyamatlépés elvégzésének kijelölt felelőse (nem konkrét személy, hanem beosztás!). Igazolás módja: A folyamatlépés elvégzését igazoló feljegyzés elnevezése vagy hivatkozás. Megjegyzések: A jelenlegi gyakorlatot kell folyamatleírásként meghatározni! 37

Célszerű egy folyamatot annyi lépésre bontani, ahány igazoló feljegyzés eddig készült. Természetesen ahol logikailag hiányzik egy lépés, ott azt meg kell határozni, ki kell jelölni a felelőst és az igazolás módját.

FELADAT/FELELŐSSÉG MÁTRIX Sor szá m

Feladat Felel Felel Felelő megnevezé ős 1 ős 2 s3 se

Felelős 4

Felelős 5

Felelő s6

Felelős 7

Igazolás módja

38

8. Iratminták: 8. 1. Pedagógus teljesítményértékelés :………………………………………..40. 8. 2. Az óvodapedagógus teljesítményértékelésének szempontrendszere:…….43. 8. 3. Óvodapedagógus éves teljesítményértékelésének emlékeztető lapja:……45. 8. 4. A dajkai munkakört betöltő közalkalmazott éves teljesítményértékelésének szempontrendszere:…………………..................................47. 8. 5. A dajkai munkavégzés éves értékelése:…………………………………..48. 8. 6. Dajkai éves értékelő lap:………………………………………………….50. 8. 7. A vezető és vezetőség munkáját értékelő kérdőív:……………………….52. 8. 8. Minősítési lap……………………………………………………………..58. 8. 9. Fejlődési napló:…………………………………………………………...61. 8.10.Szülői elégedettségmérő kérdőív:………………………………………...70. 8.11.Tanulói adatlap- DIFER bemeneti mérés:………………………………..72. 8.12.Óvodatükör……………………………………………………………….75.

39

8.1. Pedagógus teljesítményértékelés A szakmai értékelés lényege: →A munka eredményének, a teljesítményének az értékelése →A szervezeti magatartás értékelése →A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek értékelése Alapelvei: →Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen →Az értékelést tényanyag támassza alá →Személyre szóló és ösztönző hatású legyen →A fejlesztés, a korrekció követhető legyen →Objektivitás, reális, humánus értékelés Az értékelés célja: →A pedagógusok teljesítményének átgondolása után, javítani a szükséges képességeket, készségeket, valamint a tudás és tapasztalat fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. →Segítségnyújtás, megerősítés, fejlesztés, minősítés →A minőségfejlesztés folyamatossága →Az egyéni képzési igények rendszeres felmérése, értékelése →Az egyéni erőfeszítések elismerése, ösztönzése →A pedagógusok erős és gyenge pontjainak megismerése →A munkavégzéshez szükséges források feltárása (javítás) →A pedagógusok szervezeten belüli helyének tisztázása →Információ a munkatárs adottságairól a munkaerő-tervezés számára →A munkaköri leírások és feladatok rendszeres áttekintése, felülvizsgálata Az értékelés alapvető funkciói: →Vezetői megerősítés, támogatás →A szervezeti és egyéni célok összehangolása →A pedagógusok teljesítményének egységes és folyamatos értékelése, visszacsatolás →A folyamatos fejlesztés biztosítása, egyéni karrierterv segítése →Önmegerősítés, motiváció, saját erőforrások feltárása →A nevelési programból vállalt feladatok teljesítése →Közvélemény-formálás, emberi kapcsolatok minőségének javítása →Probléma- és konfliktuskezelés →A belső kommunikációs rendszer javítása

40

Szempontrendszer meghatározása: →Intézményi minőségcélok →Munkaköri leírásban szereplő feladatok →HOP-ban meghatározott feladatok →Éves munkatervben meghatározott feladatok Az értékelés hatásai: →Önbecsülés, sikerélmény, problémák felvállalása, ambíció, együttműködés →Kompetenciák erősítése, növekedése, javítási szándék →Módszertani kultúra fejlődése, felelősségvállalás →Fejlesztés, képzés →Alkalmasság, munka színvonala Az értékelés módszerei: ű értékelésnél: →Önértékelés és a vezető értékelése →Partneri vélemény (kérdőív) →Szöveges minősítő értékelés (formanyomtatvány) őív kitöltése; minősítés (intézményvezető végzi) → minősítés eredménye: „kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, alkalmatlan” Szervezeti szabályozók: Teljesítményelvárást definiáló dokumentumok: A pedagógusok értékelési rendje Ösztönző rendszer Munkaköri leírások Minőségirányítási kör → Az értékelést végzi: intézményvezető és óvónők → Módja: kérdőív Értékelési szempontok: -kiemelkedő: 3 pont, -megfelelő: 2 pont, - kevéssé megfelelő: 1 pont, - nem megfelelő: 0 pont; - pontok összesítése; % számítás („összesítő értékelés”) - erősségek/elismerések; gyengeségek/fejlesztendő, javítandó területek (→ javaslatok, célkitűzések)

41

Értékelés eredménye: - kiválóan alkalmas: 80-100% - alkalmas: 60-79% - kevéssé alkalmas: 30-59% - alkalmatlan: 30% alatti (és abban az esetben, ha 1 minősítési szempontra 0 pontot kapott!) → Időpontja: évente

42

8.2.AZ ÓVODAPEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTRENDSZERE Óvodapedagógus neve: ………………………………………………………… Óvoda neve: ………………………………………………………… Értékelés időpontja: ………………………………………………………… Értékelési szempontok

Óvonő önértékelése

Vezető értékelése

MUNKAVÉGZÉS, MUNKAFEGYELEM 1. Munkaköri leírás szerinti munkavégzés. 2. Határidők betartása. 3. Munkaidő hatékony kitöltése. 4. Adminisztráció pontos kezelése. 5. Óvodai rendezvényeken aktív részvétel. 6. Feladatellátás, vállalt feladatok teljesítése. Összesen: NEVELÉS; EREDMÉNYESSÉG

Óvonő önértékelése

Vezető értékelése

7. A gyermekek egyéni sajátosságainak ismerete; sajátos nevelési igénylő gyermek, HH,HHH,BTMN, 8. Megfelelő háttér információ a gyermekekről, családlátogatás, fogadóórák, szülők segítése a problémák kezelésében, kapcsolattartás a gyermekvédelmi felellőssel. 9. Egészséges életmód -, gondozási feladatellátás színvonala. 10. Felkészülés a napi tevékenységekre. (játék, tevékenységformák) 11. Változatos módszerek alkalmazása innovatív munkavégzés. 12. Művészeti tevékenységi területek eredményessége. 13. Nevelőmunka -, egyéni fejlesztések (differenciálás) hatékonysága. 14. Óvodapedagógusi beszédkultúra -, stílus; anyanyelvi nevelés. 43

15. Esztétikus környezet biztosítása, felelősségvállalás az óvoda vagyonáért. Összesen: EMBERI KAPCSOLATOK, KOMMUNIKÁCIÓ 16. Munkatársakkal való jó kapcsolattartás. (konzultáció, együttműködés) 17. Szülőkkel korrekt munkakapcsolat tartása; együttműködés. 18. Elfogadó, szeretetteljes kapcsolattartás a gyermekekkel. Összesen:

Óvónő önértékelése

Vezető értékelése

ÓVODAI SZERVEZETHEZ VALÓ KÖTŐDÉS

Óvónő önértékelése

Vezető értékelése

19. Szakmai feladatok vállalása. 20. Aktív részvétel a tevékenységi team munkájában. 21. Rendezvények, jeles napok szervezése. Összesen:

ÓVÓNŐI ÖNÉRTÉKELÉS: Elérhető pont: 63 = 100% Elért pont:……....=……..%

ÓVODAVEZETŐI ÉRTÉKELÉS: Elérhető pont: 63 = 100% Elért pont:………=…….%

Dátum:……………………………………………… ………………………………………………………. ……………...................................... Óvodapedagógus

Óvodavezető

44

8.3. ÓVODAPEDAGÓGUS ÉVES TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK EMLÉKEZTETŐ LAPJA 1. A közalkalmazott személyi adatai Név: …………………………………………………………………………... Leánykori név: …………………………………………………………………………... Anyja neve: …………………………………………………………………………... Születési hely, idő: …………………………………………………………………………... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: …………………………………………………… A közalkalmazott besorolása: …………………………………………………… Az értékelés időpontja: …………………………………………………… 3. Értékelési szempontok

Átlag pontszám

Fejlesztési feladatok

Munkavégzés, munkafegyelem

Nevelés, eredményesség

Emberi kapcsolatok, kommunikáció

Óvodai szervezethez való kötődés

45

4. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevésbé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………................... ....................................................................................................................................................... .................................................................... 5. A közalkalmazott értékelése: ÉRTÉKELÉS Kiválóan alkalmas: 80-100% Alkalmas: 60-79% Kevésbé alkalmas:30-59% Alkalmatlan: 30% alatt

ELÉRT SZÁZALÉK

6. A közalkalmazott által az értékelésre tett észrevétel: …………………………………………………………………………………………………................... ........................................................................................ …………………………………………………………………………………………………................... ........................................................................................ …………………………………………………………………………………………………................... ........................................................................................ ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………... Dátum: ……………………………………. Óvodavezető

…………………………………… Óvodapedagógus

46

8.4.DAJKAI MUNKAKÖRT BETÖLTŐ KÖZALKALMAZOTT ÉVES TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTRENDSZERE MUNKAVÉGZÉS, MUNKAFEGYELEM 1. Munkaköri leírás szerinti munkavégzés 2. Határidők betartása 3. Munkaidő hatékony kitöltése, munkafegyelem 4. Vállalt feladatok teljesítése, önálló feladatvállalás 5. A konyha tisztasága, takarítás fázisainak betartása 6. A konyhai eszközök tisztasága, tárolása 7. A mosogatás fázisainak betartása, a mosogató- és fertőtlenítő szerek takarékos használata 8. A konyhai eszközök épségének megóvása NEVELŐMUNKA SEGÍTÉSE 9. Gondozási feladatellátás színvonala 10. Tisztaság, higiénés feltételek biztosítása; felelősségvállalás az óvoda vagyonáért 11. Nevelőpartneri tevékenység (óvónői munka kiegészítése) 12. A gyermek egyéni sajátosságainak-; sajátos nevelési igényének figyelembe vétele EMBERI KAPCSOLATOK, KOMMUNIKÁCIÓ 13. Szülőkkel korrekt kapcsolat, kompetencia határok betartásával 14. Munkatársakkal való jó kapcsolattartás (együttműködés, segítőkészség) 15. Elfogadó, szeretetteljes kapcsolattartás gyermekekkel 16. Beszédkultúra-, stílus ÓVODAI SZERVEZETHEZ VALÓ KÖTŐDÉS, TÖBBLETEK 17. Óvodai rendezvényeken, közösségi munkában aktív részvétel 18. Szerepvállalás az óvodai környezet esztétikusabbá tételében, fejlesztésében A teljesítményértékelés rendje: → Az értékelést végzi: intézményvezető → Módja: kérdőív -értékelési szempontok: kiemelkedő: 3 pont, megfelelő: 2 pont, kevéssé megfelelő: 1 pont, nem megfelelő: 0 pont; - pontok összesítése; % számítás („összesítő értékelés”) - erősségek/elismerések; gyengeségek/fejlesztendő, javítandó területek ( javaslatok, célkitűzések) - értékelés: kiválóan alkalmas: 80-100% alkalmas: 60-79% kevéssé alkalmas: 30-59% alkalmatlan: 30% alatti (és abban az esetben, ha 1 értékelési szempontra 0 pontot kapott!) → Időpontja: évente

47

8.5. A DAJKAI MUNKAVÉGZÉS ÉVES ÉRTÉKELÉSE ÉRTÉKELÉSI SZEMPONT MUNKAVÉGZÉS, MUNKAFEGYELEM

Dajka önértékelése

Vezető értékelése

1. Munkaköri leírás szerinti munkavégzés. 2. Határidők betartása. 3. Munkaidő hatékony kitöltése, munkafegyelem. 4. Vállalt feladatok teljesítése, önálló feladatellátás. 5.A konyha tisztasága, takarítás fázisainak betartása. 6. A konyhai eszközök tisztasága, tárolása. 7. A mosogatás fázisainak betartása. A mosogató-, és fertőtlenítő szerek takarékos használata. 8.A konyhai eszközök épségének megóvása. Összesen: NEVELŐMUNKA SEGÍTÉSE 9. Gondozási feladatellátás színvonala. 10. Tisztaság, higiénés feltételek biztosítása; felelősségvállalás az óvoda vagyonáért. 11. Nevelőpartneri tevékenység. (óvónői munka kiegészítése) 12. A gyermek egyéni sajátosságainak, sajátos nevelési igényének figyelembe vétele. Összesen: EMBERI KAPCSOLATOK, KOMMUNIKÁCIÓ 13. Szülőkkel korrekt kapcsolat, 48

kompetencia határok betartásával. 14. Munkatársakkal való jó kapcsolattartás. 15. Elfogadó, szeretetteljes kapcsolattartás a gyermekekkel. 16. Beszédkultúra, stílus. Összesen: ÓVODAI SZERVEZETHEZ VALÓ KÖTŐDÉS 17. Óvodai rendezvényeken, közösségi munkában aktív részvétel. 18. Szerepvállalás az óvodai környezet esztétikusabbá tételében, fejlesztésében. Összesen: DAJKAI ÖNÉRTÉKELÉS: Elérhető pont: 54 = 100% Elért pont:………=…….% ÓVODAVEZETŐI ÉRTÉKELÉS: Elérhető pont: 54 =100% Elért pont:…….. =………% Dátum:………………………………

49

8.6.DAJKAI ÉVES ÉRTÉKELŐ LAP 1. A közalkalmazott személyi adatai Név: …………………………………………………………………………... Leánykori név: …………………………………………………………………………... Anyja neve: …………………………………………………………………………... Születési hely, idő: …………………………………………………………………………... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: …………………………………………………… A közalkalmazott besorolása: …………………………………………………… Az értékelés időpontja: …………………………………………………… 3. Értékelési szempontok

Átlag pontszám

Fejlesztési feladatok

Munkavégzés, munkafegyelem

Nevelőmunka segítése

Emberi kapcsolatok, kommunikáció

Óvodai szervezethez való kötődés

50

4. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevésbé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 5. A közalkalmazott minősítése: ÉRTÉKELÉS Kiválóan alkalmas: 80-100%

ELÉRT SZÁZALÉK

Alkalmas: 60-79% Kevésbé alkalmas:30-59% Alkalmatlan: 30% alatt 6. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Dátum:

……………………………………. Óvodavezető

…………………………………… Dajka

51

8.7. A VEZETŐ ÉS VEZETŐSÉG MUNKÁJÁT ÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV Látni fogjuk, hogy a tanulmányban tárgyalt elvek, elvárások hogyan jelennek meg a vezetőket értékelő kérdőívben. A vezetőknek tehát mindent meg kell tenniük a jó szervezeti kommunikációért, mert munkatársaik a jól informáltság állapotában tudják visszaadni, elismerni az ő erőfeszítéseiket. Az óvoda vezetőjének és más vezetőinek tevékenysége ösztönzi-e, támogatja-e, előmozdítja-e a minőségügyi kultúrát? A pontozás módszere: 3 = Teljes mértékben így van 2 = Általában így van, azonban előfordulnak kivételek 1 = Részben így van 0 = Nincs így, és fel sem merült ennek szándéka Kitöltötte: Vezető Nem vezető beosztású pedagógus Pedagógiai munkát segítő munkatárs Dátum:

52

1.

A vezetők értékelése: 1.1 1.2

1.3 1.4

1.5 1.6 1.7 1.8

1.9

2.

Elkötelezettek a helyi óvodai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt, példát mutatnak ezek betartására Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot alakítsanak ki az óvoda külső partnereivel (szülőkkel, fenntartókkal, iskolákkal, pedagógiai szolgáltatókkal, kerületi munkaközösséggel, Oktatási és Kulturális Minisztériummal). A partnerekkel való kapcsolattartás során előadásokkal, bemutatókkal, továbbképzésekkel elősegítik az óvoda kedvező megítélését. Élére állnak az új kezdeményezéseknek a fejlesztésekben, pozitív változtatásokban.

3210

Támaszkodnak a munkatársak ötleteire, javaslataira, meghallgatják panaszaikat, kritikájukat és lehetőség szerint figyelembe veszik ezeket. Lehetőségük szerint mindent megtesznek a szükséges erőforrások megteremtésére a kitűzött feladatok teljesítéséhez. Észlelik, elismerik beosztottjaik erőfeszítéseit, törekvéseit a mindennapi munka során. Figyelemmel kísérik a nevelési-oktatási folyamatokban az egyének, a csoportok munkáját, fejlődését és ahol lehetséges, kialakítottak objektív mérőrendszert ezek megítélésére. Egyértelműen meghatározzák az óvodán belül a feladatokat és hatáskörüket.

3210

3210

3210 3210

3210 3210 3210

3210

Stratégia és operatív tervezés

Az óvoda hogyan fogalmazza meg küldetését, értékrendjét és stratégiáját? Miként alkalmazza az óvodában, valamint hogyan alakítja az ebben foglaltakat intézkedésekké? 2.1 2.2 2.3 2.4

2.5 2.6 2.7 2.8

2.9

A küldetés, a pedagógiai hitvallás, az értékrend egyértelműen meghatározott a helyi pedagógiai programban. Az óvodai célokat megfogalmazták, és meghatározták az ezek megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokat Rendszeresen aktualizálják, fejlesztik a pedagógiai programot. A pedagógiai program célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges aktuális feladatok megvalósítására munkatervet dolgoznak ki, amelyek egyértelművé teszik az elvárásokat és a felelősöket. Hatékony tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy a pedagógiai programot, munkaterveket mindenki megismerje és elfogadja (magáénak vallja). Figyelemmel kísérik a megfogalmazott értékrend és célok érvényre jutását. Ellenőrzik a kitűzött feladatok (munkatervek) teljesülését, a megvalósítás eredményeit, és szükség szerint módosítást hajtanak végre. A pedagógiai program aktualizálásánál, a munkatervek összeállításánál figyelme veszik az összes lényeges adatot és igényt, amely a rendeletekből, valamint a partnerek igényeiből következik. A munkatervek összeállításának stádiumában egyeztetnek, konzultálnak minden munkatárssal, hogy kiderüljön, miként tudnak hozzájárulni annak megvalósításához.

3210 3210 3210 3210

3210 3210 3210 3210

3210

53

3.

A dolgozók irányításának értékelése

Az óvoda hogyan hasznosítja a dogozók képességeit? 3.1 Rendszeresen tartanak csoportos, kétirányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket, ahol informálják a munkatársakat, valamint megválaszolják kérdéseiket, megismerik véleményüket, javaslataikat. 3.2 Készítenek továbbképzési terveket, összhangban a kollégium jövőképével és fejlesztési tervével. 3.3 A munkatársak teljesítményét írásban vagy személyes beszélgetés keretében értékelik, meghallgatják ezzel kapcsolatos véleményüket. 3.4 Elvárják, hogy a munkatársak saját hatáskörben hozzanak döntéseket olyan ügyekben és területen, ahol ehhez minden információval és kompetenciával rendelkeznek. 3.5 Az új belépőkkel megismertetik az óvoda küldetését, értékrendjét és belső szabályait. 4.

3210 3210 3210

3210

Erőforrások felhasználásának értékelése

Hatékonyan és hatásosan fejleszti-e az óvoda az erőforrásokat? 4.1 A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások felhasználása összhangban van az óvoda deklarált céljaival. 4.2 A gazdálkodási folyamatok szabályozottak, és ezek betartásával járnak el. 4.3 Ellenőrzik a pénzügyi erőforrások felhasználását. 4.4 Intézkedéseket hoznak az energiafelhasználás optimalizálására. 4.5 Az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök üzemeltetése biztonságos és szabályozott, karbantartásuk megoldott. 4.6 A rendelkezésre álló infrastruktúrát és technikai eszközöket hatékonyan használják ki. 4.7 Az összes dolgozót ellátják a munkájuk hatékony végzéséhez szükséges információval. 5.

3210

3210 3210 3210 3210 3210 3210 3210

A folyamatok és szabályozottságok értékelése

Hogyan azonosítja, irányítja, vizsgálja felül és fejleszti az óvoda a folyamatait? 5.1 A munkatervek összeállításának stádiumában egyeztetnek, konzultálnak minden (lásd 2.9) munkatárssal, hogy kiderüljön, miként tudnak hozzájárulni annak megvalósításához.

3210

5.2

A nevelési, oktatási és működési folyamatok összhangban vannak a pedagógiai nevelési programmal.

3210

5.3

Rendszeresen meghatározzák (azonosítják), hogy a célkitűzések megvalósítása és a sikeres működés szempontjából melyek a kulcsfolyamatok, és ezek kézbentartásának kiemelt figyelmet szentelnek. A folyamatokat felügyelik (ahol lehetséges, ezek eredményességét mérik), és továbbfejlesztik a partnerek elvárásai, az új ismeretek és a belső javaslatok alapján. Az értékrend és a célok teljesítését előíró dokumentumok a pedagógiai programban meghatározzák a vonatkozó eljárási módot, ezt minden érintett ismeri, és egységesen alkalmazza. Hogyan érvényesül ez a felsorolt területeken? Partnerkapcsolatok kezelése, kommunikáció a külső partnerekkel A nevelési-oktatási tevékenység folyamatának közös követelményei A gyerekek értékelésének közös követelményrendszere, mérőeszközei A nevelési-oktatási munka ellenőrzése, elemzése és javítása

3210

5.4 5.5

3210

3210 3210 3210 3210

54

6.

A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje

Az új ismeretek, a változó szabályozási környezet és a működési tapasztalatok alapján hogyan fejlesztik óvodánkat, működésünket? 6.1

6.2 6.3 6.4 6.5

7.

A vezetés az óvodát érintő külső és belső mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg a javítandó, fejlesztendő folyamatokat, területeket. A vezetés biztosítja a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az óvodában (ötletek meghallgatása, javaslatok bevezetése, vezetői támogatás). Az óvodában a fejlesztési feladatok kitűzése során határozott a cél, az elvárt eredmény, a teljesülés mérésének módja, a határidő és a felelős. A fejlesztési eredmények, javaslatok beépülnek az óvoda szervezeti rendszerébe. A vezetés rendszeres időközönként értékeli az eredményeket, és újabb magasabb célokat tűz ki a jobb eredmények elérése érdekében.

3210

3210 3210 3210 3210

A szervezeti kultúra értékelése

A szervezeti kultúra értékelését két szempont szerinti vizsgálattal végezzük. Az egyik szemponttal azt mérjük, hogy mennyire fontosak a megkérdezettek számára a szervezeti kultúra fejlettségére utaló megfogalmazások (ismérvek). A másik szempont segítségével, a helyi gyakorlattal való elégedettséget mérjük. Az első esetben a fejlett szervezeti kultúra iránti igény mérhető fel. A második esetben a helyi gyakorlat jellemezhető. A helyi gyakorlat megítélése, a teljesülés mértéke 7.1

7.2

7.3

7.4

7.5

7.6

7.7

Az óvoda hatékony, eredményes működése érdekében el kell érni a munkatársaknak a meghirdetett értékrenddel, célkitűzésekkel való azonosulását. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal? A célkitűzések meghatározásában, a feladatok megoldásában a csoportcéloknak legyen elsőbbsége az egyéni érdekekkel szemben. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal? A szervezetre vonatkozó vezetői döntésekben a feladatok megvalósítására való alkalmasság domináljon a személyes kapcsolatokkal szemben. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal? A hosszú távú célokat mindenkor vegyék figyelembe az operatív döntések meghozatalában. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal? Az ösztönzési rendszer objektív alapokra épüljön, határozzon meg számon kérhető, mérhető elvárásokat (kritériumokat), szemben a szubjektív vezetői megítéléssel. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal? Az ösztönzés legyen kellően differenciált (az elvégzett munka és az eredmények alapján), ne a javak egyenlő elosztására törekvés legyen a jellemző. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal?

3210 3210

3210 3210

3210 3210

3210 3210

3210 3210

3210 3210

Az óvoda vezetése vállalja fel, hozza felszínre, és igyekezzen feloldani a

55

7.8

7.9

7.10

7.11

8.

konfliktusokat, szemben az elkerülő, elodázó taktikával. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal? Az óvodában határozzák meg (előre) az elvárásokat minden munkatársra vonatkozóan, és részesüljön mindenki szubjektív megítélésben. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal?

3210 3210

3210 3210

A munkatársak rendelkezzenek önállósággal feladataik megvalósításában, az alkalmazott módszerek meghatározásában és a kapcsolódó döntésekben. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal?

3210 3210

Legyünk mindig nyitottak az újra, ne féljünk a változásoktól. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal? Figyeljünk arra, hogy mások mit tesznek, milyen eredményeket érnek el, ha lehet, tanuljunk tőlük, szemben azzal, hogy végsőkig ragaszkodjunk saját elképzeléseinkhez, jónak hitt hagyományainkhoz. Mennyire fontos a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a helyi gyakorlattal?

3210 3210

3210 3210

A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke)

Az elmúlt év során… 8.1

8.2 8.3 8.4

8.5 8.6 8.7 8.8 9.

A stratégiai és operatív tervezésbe (pedagógiai program felülvizsgálatába, minőségirányítási program, házirend elkészítése, munkatervek kidolgozásába) bevont munkatársak aránya a testületben. A minőségbiztosítási rendszer kifejlesztésébe bevont munkatársak aránya a szervezetben. A rendezvények, közösségi programok szervezésébe, lebonyolításába bevont munkatársak aránya a szervezetben. Az óvodafejlesztésekben (8.1, 8.2 pont…) és programjainak, rendezvényeinek (8.3 pont) szervezésében tevékenységet kifejtő munkatársak aránya együttesen a teljes munkatársi közösségből. Hány fejlesztő, problémamegoldó projektet (teamet) indítottak el? Hány team zárta le a munkát a javaslatok megfogalmazásával? Hány team javaslatának a bevezetéséről született döntés? Ebből hány team javaslatát valósították már meg a gyakorlatban?

%

% % %

db db db db

A külső partnerek elégedettsége

Mit ért el az óvoda a külső partnerek elégedettsége terén? 9.1

9.2

9.3

A nevelőmunka színvonaláról alkotott kép Szülők általi megítélése. Iskola általi megítélése: Az óvoda dolgozóiról alkotott közös kép (segítőkészség, problémakezelés, támogató magatartás) Szülők általi megítélése: Önkormányzat általi megítélése: Iskolák általi megítélése: Az óvodai légkörről alkotott közös kép Szülők általi megítélése: Gyerekek általi megítélése:

3210 3210

3210 3210 3210 3210 3210

56

9.4

Felnőtt-gyermek viszonyról alkotott közös képszülő általi megítélése:

9.5

Óvodapedagógus-szülő viszonyról alkotott közös kép Szülők általi megítélése: Óvodapedagógusok általi megítélése: Külső partnerek elégedettségének (elégedetlenségének) méréséből kapott belső mutatószámok alakulása az utóbbi négy évben Szülői panaszok száma: Az óvodából konfliktusok miatt elvitt gyerekek száma:

9.6

3210

3210 3210

20 20 20 20 20 20 20 20

év év év év év év év év

db db db db db db db db

fő fő fő fő fő fő fő fő

10. Belső partnerek elégedettsége A munkatársak elégedettsége… 10.1 10.2 10.3

10.4 10.5 10.6 10.7

A munkakörülményekkel (helyiségek, eszközök, munkabiztonság, alkalmazási feltételek, adminisztráció…) A rendelkezésre álló pénzügyi források (bérek, jutalmak, juttatások) elosztásával. A munkájuk nem anyagi megbecsülésével kapcsolatban (önmegvalósítás lehetősége, fejlődési, továbbtanulási lehetőségek, vezetői elismerés, felhatalmazás, támogatás…) Az óvoda menedzselésével. A szakmai irányítással. A munkahelyi légkörrel (vezetéssel való kapcsolat, tantestületen belüli légkör). Az elégedettségre (elégedetlenségre) utaló közvetett mutatók alakulása az elmúlt négy évben 20 Hiányzási ráta: 20 20 20 20 Munkaügyi panaszok száma: 20 20 20 20 Fluktuáció alakulása: 20 20 Nem kötelező belső rendezvényeken való önkéntes részvétel: 20 20

3210 3210 3210

3210 3210 3210 év év év év év év év év év év év év év

db db db db db db db db db db db db db

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő

11. Közösségi, társadalmi szerepvállalás Mit tett az óvoda a helyi közösség szükségleteinek és elvárásainak kielégítése terén? 11.1 11.2 11.3

Az óvoda által szervezett közösségi rendezvények száma: Más óvodák, szervezetek által meghirdetett rendezvények, ahol közösen vettünk részt: Regionális, országos szervezésű rendezvényeken való részvétel:

db db db

57

8.8. MINŐSÍTÉSI LAP

1. A közalkalmazott személyi adatai: Neve:( születési név ) ..................................................................................... Anyja neve:...................................................................................................... Születési hely, idő: .......................................................................................... 2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok: A közalkalmazotti jogviszony kezdete ............................................................ A közalkalmazott besorolása:.......................................................................... A vezetői megbízás / munkakör betöltésének kezdete: .................................. A minősítés indoklása: ................................................................................... ……………………………………………………………………………….. ..……………………………………………………………………………… 3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai: 1.1.

A munkakör ellátása szempontjából szükséges ismeretek.

Kiemelkedő ( 3 pont) – Megfelelő (2 pont) –Kevéssé megfelelő ( 1 pont ) – Nem megfelelő (0 pont ). Szöveges indoklás: ......................................................................................... 1.2.

A munkakör ellátása során végzett szakmai gyakorlati munka:

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő. Szöveges indoklás: ......................................................................................... 3.3.

A szakmai munkával kapcsolatos probléma megoldó képesség.

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő. Szöveges indoklás: ......................................................................................... 3.4.

A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat.

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő. Szöveges indoklás: .........................................................................................

3.5.

A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet.

58

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő. Szöveges indoklás: ......................................................................................... 3.6.

A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok.

Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő. Szöveges indoklás: ......................................................................................... 4.

Vezetői megbízáshoz/ munkakörhöz kapcsolatos minősítési szempontok.

4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/ intézmény munkájának színvonala. Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő. Szöveges indoklás: ......................................................................................... 4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/ intézmény munkavégzésének szervezése. Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő. Szöveges indoklás: ......................................................................................... 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő. Szöveges indoklás: ......................................................................................... 6.

A közalkalmazott minősítése:

kiválóan alkalmas ( 80-100% ) – alkalmas ( 60-79% ) – kevéssé alkalmas ( 30 – 59% ) – alkalmatlan (30% alatt ) 7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 59

Dátum: ……………………………………….

……………………………… A minősítést végző aláírása

………………………………. A minősített aláírása

A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

60

8.9. FEJLŐDÉSI NAPLÓ

GYERMEK NEVE: SZÜLETETT: Mérést végzi: Mérési módszer: Nem:(0%-30%); (31%-69%); (70%-100%) Játékfejlődés jellemzői

Fejlődési napló 3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Kimenet Tervezett

Elért

Szükségletének életkorának megfelelő játékot választ. Bekapcsolódik a közös játékba. Önnálló játékot kezdeményez. Képes játékszabályok megtanulására. Elfogadja társai javaslatait, ötleteit. Érzelmi nevelés és szocializáció jellemzői Képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel. Képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre a társaival. Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletének kielégítését. Tisztelettudó viselkedésre, igazmondásra törekszik. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. Elfogadja a szituációtól függő alá-fölé és mellérendeltségi helyzeteket. Kialakult egymás iránti toleranciája. Feladattudata kialakult.

Egészséges életmódra nevelés fejlődésének jellemzői

Kimenet Tervezett

Elért

Önállóan végzi a gondozási teendőit (tisztálkodás, WC használatában, fogápolásban, öltözködésben, zsebkendő használatában, stb.). Alakuljanak ki a kultúrált étkezés szokásai. Megfelelően használja az óvoda helyiségeit és berendezési tárgyait. Igényli az őt körülvevő környezet tisztaságát. Segít a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Kialakult a testdominanciájuk. Kialakult finommotorikus mozgásuk. Nagymozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá vált. Önállóan kielégíti alapvető testi szükségleteit. Óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel áll az iskola felé. Az anyanyelv fejlődésének jellemzői Gondolatait tisztán ejtve, jól érthetően tudja kifejezni. Gondolatait, mondanivalóit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki. Beszédében az anyanyelvi szabályok, betartására törekszik. (minden szófajt használjon, különböző mondatfajtákat alkosson.). Elbeszélése folyamatos, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel fejezi ki. (középző és nagy csoportosok) Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét. Figyelmesen és türelemmel végighallgatja a felnőttek és társaik mondanivalóját.

61

Ének-zenei nevelés fejlődésének jellemzői

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Kimenet Tervezett

Elért

Örömmel, oldott hangulatban játszik énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tud mondókázni, énekelni. Kifejezi az egyenletes lüktetést. Kifejezi a dal, mondóka ritmust. (nagy csoportos) Megkülönbözteti a zenei fogalom párokat (halk-hangos; gyors-lassú; magas-mély) Élvezettel hallgatja a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Képes improvizálni. (mozgást, ritmust, dallamot) Képes életkorának megfelelő tánclépések elsajátítására. Képessé válik zenei feladatok megoldására. Vizuális nevelés fejlődésének jellemzői Munkáiban megjeleníti saját tapasztalatait, élményeit, elképzeléseit egyéni módon. Szívesen és örömmel tevékenykedik, használja az általa kedvelt technikákat. Díszít tárgyakat saját elképzelése alapján. Törekszik a színek harmóniájára, a forma gazdaságára. Az emberábrázolásban megjelennek a részformák, esetleg a mozgások. Ollót megfelelően használja. Ceruzafogása megfelelő. Ecsethasználata megfelelő.

Irodalmi nevelés fejlődésének jellemzői

Kimenet Tervezett

Elért

Spontán módon mond mondókákat, meséket verseket. Örömmel vesz részt mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. Szívesen hallgat mesét. Örömmel lapozgat könyveket, vigyáz azok épségére. A tudományos nevelésfejlődési jellemzői Ismeri az egyszerűbb időbeli fogalmakat. A gyermek tudja saját nevét, szülei nevét és lakcímüket. Szűkebb hazájában felismeri a fontosabb intézményeket, középületeket. Gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Környezetében ismeri a házi és vadállatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Tud különbséget tenni az évszakok között, felismeri az öltözködés – időjárás közötti összefüggéseket. Színismerete életkorának megfelelő Ismeri környezete szokásait hagyományait

Matematikai nevelés fejlődési jellemzői

Kimenet Tervezett

Elért

Felismeri a környezet tárgyainak jellegzetes alakját Megnevezi a térbeli állások irányait / jobb – bal, előtt – mögött, alatt – fölött …../ A tízes számkörön belül különböző műveleteket végez. /nagy cs./ Tárgyakat tud összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. Tud tárgyakat sorba rendezni. Felismeri a számképeket. /középső, nagy cs. /

Munka jellegű tevékenységek fejlődési jellemzői. Önként vállal munka jellegű tevékenységeket. Felismeri az eszközök használatával járó veszélyeket. Pontosan teljesíti megbízatásait. Felismeri a segítségadás lehetőségeit. Képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére, és az eszközök megóvására. Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. Szívesen vállal közösségi feladatokat a csoport érdekében.

62

Gyermekvédelem területén

3-4 év igen nem

4-5 év igen

nem

5-6 év igen

nem

6-7 év igen

nem

Kimenet Tervezett

Elért

Került-e veszélyeztetett helyzetbe a gyermek? Került-e hátrányos helyzetbe a gyermek? A gyermek viselkedése, mutatott-e elhanyagolásra utaló jeleket? Az óvodai étkeztetés keretében megkapja-e a fejlődéséhez szükséges táplálékot? Részesül-e a gyermek önkormányzati támogatásban? / 50%-os térítési díj / Részesül-e a gyermek önkormányzati támogatásban? / 100%-os térítési díjkedvezmény / Hiányzik-e a gyermek indokolatlanul az óvodából? Részesül-e a gyermek az óvodában rendszeres orvosi szűrővizsgálatban? Részesül-e a gyermek az óvodában rendszeres védőnői szűrővizsgálatban? Az óvodában volt-e a gyermeknek szüksége orvosi elsősegély nyújtásra? Csonka családban nevelkedik-e a gyermek? Volt-e szüksége a gyermeknek a Gyermekjóléti Szolgálat segítségére?

Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése Jár-e a gyermek logopédiai foglalkozásra? Jár-e a gyermek fejlesztőpedagógiai foglalkozásra? Látásában akadályoztatott-e a gyermek? Hallásában akadályozott-e a gyermek?

CSOPORT NEVE: SZÜLETETT: Mérést végzi: Mérési módszer: Nem:(0%-30%); (31%-69%); (70%-100%) Játékfejlődés jellemzői

Csoport Összesítő Napló 3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Kimenet Tervezett

Elért

Szükségletének életkorának megfelelő játékot választ. Bekapcsolódik a közös játékba. Önnálló játékot kezdeményez. Képes játékszabályok megtanulására. Elfogadja társai javaslatait, ötleteit. Érzelmi nevelés és szocializáció jellemzői Képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel. Képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre a társaival. Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletének kielégítését. Tisztelettudó viselkedésre, igazmondásra törekszik. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. Elfogadja a szituációtól függő alá-fölé és mellérendeltségi helyzeteket. Kialakult egymás iránti toleranciája. Feladattudata kialakult.

63

Egészséges életmódra nevelés fejlődésének jellemzői

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Kimenet Tervezett

Elért

Önállóan végzi a gondozási teendőit (tisztálkodás, WC használatában, fogápolásban, öltözködésben, zsebkendő használatában, stb.). Alakuljanak ki a kultúrált étkezés szokásai. Megfelelően használja az óvoda helyiségeit és berendezési tárgyait. Igényli az őt körülvevő környezet tisztaságát. Segít a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Kialakult a testdominanciájuk. Kialakult finommotorikus mozgásuk. Nagymozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá vált. Önállóan kielégíti alapvető testi szükségleteit. Óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel áll az iskola felé. Az anyanyelv fejlődésének jellemzői Gondolatait tisztán ejtve, jól érthetően tudja kifejezni. Gondolatait, mondanivalóit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki. Beszédében az anyanyelvi szabályok, betartására törekszik. (minden szófajt használjon, különböző mondatfajtákat alkosson.). Elbeszélése folyamatos, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel fejezi ki. (középző és nagy csoportosok) Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét. Figyelmesen és türelemmel végighallgatja a felnőttek és társaik mondanivalóját.

Ének-zenei nevelés fejlődésének jellemzői

Kimenet Tervezett

Elért

Örömmel, oldott hangulatban játszik énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tud mondókázni, énekelni. Kifejezi az egyenletes lüktetést. Kifejezi a dal, mondóka ritmust. (nagy csoportos) Megkülönbözteti a zenei fogalom párokat (halk-hangos; gyors-lassú; magas-mély) Élvezettel hallgatja a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Képes improvizálni. (mozgást, ritmust, dallamot) Képes életkorának megfelelő tánclépések elsajátítására. Képessé válik zenei feladatok megoldására. Vizuális nevelés fejlődésének jellemzői Munkáiban megjeleníti saját tapasztalatait, élményeit, elképzeléseit egyéni módon. Szívesen és örömmel tevékenykedik, használja az általa kedvelt technikákat. Díszít tárgyakat saját elképzelése alapján. Törekszik a színek harmóniájára, a forma gazdaságára. Az emberábrázolásban megjelennek a részformák, esetleg a mozgások. Ollót megfelelően használja. Ceruzafogása megfelelő. Ecsethasználata megfelelő.

64

Irodalmi nevelés fejlődésének jellemzői

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Kimenet Tervezett

Elért

Spontán módon mond mondókákat, meséket verseket. Örömmel vesz részt mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. Szívesen hallgat mesét. Örömmel lapozgat könyveket, vigyáz azok épségére. A tudományos nevelésfejlődési jellemzői Ismeri az egyszerűbb időbeli fogalmakat. A gyermek tudja saját nevét, szülei nevét és lakcímüket. Szűkebb hazájában felismeri a fontosabb intézményeket, középületeket. Gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Környezetében ismeri a házi és vadállatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Tud különbséget tenni az évszakok között, felismeri az öltözködés – időjárás közötti összefüggéseket. Színismerete életkorának megfelelő Ismeri környezete szokásait hagyományait

Matematikai nevelés fejlődési jellemzői

Kimenet Tervezett

Elért

Felismeri a környezet tárgyainak jellegzetes alakját Megnevezi a térbeli állások irányait / jobb – bal, előtt – mögött, alatt – fölött …../ A tízes számkörön belül különböző műveleteket végez. /nagy cs./ Tárgyakat tud összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. Tud tárgyakat sorba rendezni. Felismeri a számképeket. /középső, nagy cs. /

Munka jellegű tevékenységek fejlődési jellemzői. Önként vállal munka jellegű tevékenységeket. Felismeri az eszközök használatával járó veszélyeket. Pontosan teljesíti megbízatásait. Felismeri a segítségadás lehetőségeit. Képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére, és az eszközök megóvására. Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. Szívesen vállal közösségi feladatokat a csoport érdekében.

65

Gyermekvédelem területén

3-4 év igen nem

4-5 év igen

nem

5-6 év igen

nem

6-7 év igen

nem

Kimenet Tervezett

Elért

Került-e veszélyeztetett helyzetbe a gyermek? Került-e hátrányos helyzetbe a gyermek? A gyermek viselkedése, mutatott-e elhanyagolásra utaló jeleket? Az óvodai étkeztetés keretében megkapja-e a fejlődéséhez szükséges táplálékot? Részesül-e a gyermek önkormányzati támogatásban? / 50%-os térítési díj / Részesül-e a gyermek önkormányzati támogatásban? / 100%-os térítési díjkedvezmény / Hiányzik-e a gyermek indokolatlanul az óvodából? Részesül-e a gyermek az óvodában rendszeres orvosi szűrővizsgálatban? Részesül-e a gyermek az óvodában rendszeres védőnői szűrővizsgálatban? Az óvodában volt-e a gyermeknek szüksége orvosi elsősegély nyújtásra? Csonka családban nevelkedik-e a gyermek? Volt-e szüksége a gyermeknek a Gyermekjóléti Szolgálat segítségére?

Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése Jár-e a gyermek logopédiai foglalkozásra? Jár-e a gyermek fejlesztőpedagógiai foglalkozásra? Látásában akadályoztatott-e a gyermek? Hallásában akadályozott-e a gyermek?

GYERMEK NEVE: SZÜLETETT: Mérést végzi: Mérési módszer: Nem:(0%-30%); (31%-69%); (70%-100%) Játékfejlődés jellemzői

Óvodai Összesítő Napló 3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Kimenet Tervezett

Elért

Szükségletének életkorának megfelelő játékot választ. Bekapcsolódik a közös játékba. Önnálló játékot kezdeményez. Képes játékszabályok megtanulására. Elfogadja társai javaslatait, ötleteit. Érzelmi nevelés és szocializáció jellemzői Képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel. Képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre a társaival. Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletének kielégítését. Tisztelettudó viselkedésre, igazmondásra törekszik. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. Elfogadja a szituációtól függő alá-fölé és mellérendeltségi helyzeteket. Kialakult egymás iránti toleranciája. Feladattudata kialakult.

66

Egészséges életmódra nevelés fejlődésének jellemzői

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Kimenet Tervezett

Elért

Önállóan végzi a gondozási teendőit (tisztálkodás, WC használatában, fogápolásban, öltözködésben, zsebkendő használatában, stb.). Alakuljanak ki a kultúrált étkezés szokásai. Megfelelően használja az óvoda helyiségeit és berendezési tárgyait. Igényli az őt körülvevő környezet tisztaságát. Segít a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Kialakult a testdominanciájuk. Kialakult finommotorikus mozgásuk. Nagymozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá vált. Önállóan kielégíti alapvető testi szükségleteit. Óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel áll az iskola felé. Az anyanyelv fejlődésének jellemzői Gondolatait tisztán ejtve, jól érthetően tudja kifejezni. Gondolatait, mondanivalóit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki. Beszédében az anyanyelvi szabályok, betartására törekszik. (minden szófajt használjon, különböző mondatfajtákat alkosson.). Elbeszélése folyamatos, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel fejezi ki. (középző és nagy csoportosok) Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét. Figyelmesen és türelemmel végighallgatja a felnőttek és társaik mondanivalóját.

Ének-zenei nevelés fejlődésének jellemzői

Kimenet Tervezett

Elért

Örömmel, oldott hangulatban játszik énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tud mondókázni, énekelni. Kifejezi az egyenletes lüktetést. Kifejezi a dal, mondóka ritmust. (nagy csoportos) Megkülönbözteti a zenei fogalom párokat (halk-hangos; gyors-lassú; magas-mély) Élvezettel hallgatja a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Képes improvizálni. (mozgást, ritmust, dallamot) Képes életkorának megfelelő tánclépések elsajátítására. Képessé válik zenei feladatok megoldására. Vizuális nevelés fejlődésének jellemzői Munkáiban megjeleníti saját tapasztalatait, élményeit, elképzeléseit egyéni módon. Szívesen és örömmel tevékenykedik, használja az általa kedvelt technikákat. Díszít tárgyakat saját elképzelése alapján. Törekszik a színek harmóniájára, a forma gazdaságára. Az emberábrázolásban megjelennek a részformák, esetleg a mozgások. Ollót megfelelően használja. Ceruzafogása megfelelő. Ecsethasználata megfelelő.

67

Irodalmi nevelés fejlődésének jellemzői

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

3-4 év

4-5 év

5-6 év

6-7 év

Kimenet Tervezett

Elért

Spontán módon mond mondókákat, meséket verseket. Örömmel vesz részt mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. Szívesen hallgat mesét. Örömmel lapozgat könyveket, vigyáz azok épségére. A tudományos nevelésfejlődési jellemzői Ismeri az egyszerűbb időbeli fogalmakat. A gyermek tudja saját nevét, szülei nevét és lakcímüket. Szűkebb hazájában felismeri a fontosabb intézményeket, középületeket. Gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Környezetében ismeri a házi és vadállatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Tud különbséget tenni az évszakok között, felismeri az öltözködés – időjárás közötti összefüggéseket. Színismerete életkorának megfelelő Ismeri környezete szokásait hagyományait

Matematikai nevelés fejlődési jellemzői

Kimenet Tervezett

Elért

Felismeri a környezet tárgyainak jellegzetes alakját Megnevezi a térbeli állások irányait / jobb – bal, előtt – mögött, alatt – fölött …../ A tízes számkörön belül különböző műveleteket végez. /nagy cs./ Tárgyakat tud összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. Tud tárgyakat sorba rendezni. Felismeri a számképeket. /középső, nagy cs. /

Munka jellegű tevékenységek fejlődési jellemzői. Önként vállal munka jellegű tevékenységeket. Felismeri az eszközök használatával járó veszélyeket. Pontosan teljesíti megbízatásait. Felismeri a segítségadás lehetőségeit. Képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére, és az eszközök megóvására. Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. Szívesen vállal közösségi feladatokat a csoport érdekében.

68

Gyermekvédelem területén

3-4 év igen nem

4-5 év igen

nem

5-6 év igen

nem

6-7 év igen

nem

Kimenet Tervezett

Elért

Került-e veszélyeztetett helyzetbe a gyermek? Került-e hátrányos helyzetbe a gyermek? A gyermek viselkedése, mutatott-e elhanyagolásra utaló jeleket? Az óvodai étkeztetés keretében megkapja-e a fejlődéséhez szükséges táplálékot? Részesül-e a gyermek önkormányzati támogatásban? / 50%-os térítési díj / Részesül-e a gyermek önkormányzati támogatásban? / 100%-os térítési díjkedvezmény / Hiányzik-e a gyermek indokolatlanul az óvodából? Részesül-e a gyermek az óvodában rendszeres orvosi szűrővizsgálatban? Részesül-e a gyermek az óvodában rendszeres védőnői szűrővizsgálatban? Az óvodában volt-e a gyermeknek szüksége orvosi elsősegély nyújtásra? Csonka családban nevelkedik-e a gyermek? Volt-e szüksége a gyermeknek a Gyermekjóléti Szolgálat segítségére?

Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése Jár-e a gyermek logopédiai foglalkozásra? Jár-e a gyermek fejlesztőpedagógiai foglalkozásra? Látásában akadályoztatott-e a gyermek? Hallásában akadályozott-e a gyermek?

69

8.10. SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRŐ KÉRDŐÍV A család és az óvoda kapcsolata igen fontos számunkra. Kérjük, hogy a kérdésekre adott őszinte válaszaikkal segítsenek megtalálni – gyermekük fejlődése és fejlesztése érdekébenazokat az együttműködési formákat, amelyeket Önök is támogatnak és hatékonynak találnak! Kérjük, aláhúzással jelölje a megfelelő választ! Köszönettel: Óvodánk Nevelőtestülete 1. Mennyire elégedett gyermeke óvodai életbe történő beszoktatásával, befogadásával? nagyon részben nem vagyok elégedett Miért?............................................................................................................... 2. Mennyire érzi biztonságban a gyermekét az óvodában? biztonságban érzem részben nem érzem biztonságban Miért?............................................................................................................... 3. Mennyire érzi jól magát a gyermeke az óvodában? nagyon részben nem Miért?.............................................................................................................. 4. Mennyire elégedett az óvónők munkájával? nagyon részben nem vagyok elégedett Miért?............................................................................................................. 5. Ön szerint mennyire partnerek az óvónők a nevelésben? partnerek részben partnerek nem partnerek Miért?............................................................................................................. 6. Mennyire elégedett gyermeke óvodai fejlődésével? nagyon részben nem vagyok elégedett Miért?............................................................................................................ 7. Melyik kapcsolattartási formát részesíti előnyben, amikor érdeklődik gyermeke fejlődéséről? naponta szülői értekezleten megbeszélt időpontban Miért?.......................................................................................................... 8. Mennyire elégedett az előző kérdésben az Ön által megjelölt kapcsolattartási formával? nagyon részben nem Miért?........................................................................................................... 9. Mennyire elégedett a csoport mindennapi életének megszervezésével? nagyon részben nem vagyok elégedett Miért?.......................................................................................................... 10. Mennyire elégedett az Ön által jelzett probléma megoldásával csoporton belül? nagyon részben nem Miért?........................................................................................................... 11. Mennyire elégedett az Ön által jelzett probléma megoldásával óvodai szinten? nagyon részben nem Miért?........................................................................................................... 12. Mennyire elégedett a közös óvodai programokról, szünetekről, rendezvényekről kapott tájékoztatással? nagyon részben nem vagyok elégedett Miért?..........................................................................................................

70

13. Mennyire elégedett az óvoda vezetésével? nagyon részben nem Miért?...........................................................................................................

Egyéb észrevételek:……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………

71

8.11. Tanulói adatlap DIFER bemeneti mérés …………..év.

Az intézmény neve: _______________________________________     A tanuló kódja:    Neme:  A csoport betűjele:________________ I. Szociális motívumok és készségek: Társas feladat (írás)

Kapcsolatfelvétel 2. 3. 1.vizsg. 2b vizsg. vizsg.

1a 1b viutaszony sítás

2a Ö

3a B+K

Erkölcsi érzék 3b

4a

5b

Feladatvállalás 6a

Feladattartás

2c 3c 4b 5c 6b

5a Sa- Jut- JanMari Laci Ö R+Sz nyi ka csi

B

K

R Sz

első vizsgálat

harmadik vizsgálat

második vizsgálat

2d 2e 2f 4c 4d 4e 6c 6d 6e kitart. érz. konc. kitart. érz. konc. kitart. érz. konc.

II. Írásmozgás koordináció: T

I E

M

T

O E

M

T

∩ E

M

T

Z E

M

T

E

M

T

E

M

T

E

M

T

E

M

72

III. Tapasztalati összefüggés: 1. Megbotlás vagy Forint N/C !/? O/E M/N

2. Eső vagy Sérülés N/C

!/? O/E

M/N

3. Radír vagy Kör

4. Felhő vagy Állat

N/C !/? O/E M/N N/C !/? O/E M/N

IV. Beszédhallás: Rövid változat: p-b 1.

I-II 2.

e-é 3.

ggygy 4.

-h 5.

m- 6.

t-d 7.

d-t 8.

-r 9.

p-p 10.

b-g 11.

k-k 12.

szz 13.

csz 14.

gyny 15.

d-t 16.

scs 17.

j-l sz-s f-v 18. 19. 20.

t-k 21.

r-l 22.

gyny 23.

zs-z 24.

é-í 25.

ú-ű 26.

gyty 27.

i-í 28.

ö-ő 29.

ll-l 30.

g-k 31.

szs 32.

szc 33.

tygy 34.

ö-ő 35.

-c 36.

b-g 37.

d-b 38.

ó-ó 39.

h40.

j-l 41.

zss 42.

nnn 43.

zs-z 44.

é-á 45.

ú-ű 46.

ű-ű 47.

d-b 48.

zscs 49.

r-r 50.

mn 51.

k-g 52.

i-í 53.

o-ö 54.

z-z 55.

ssz 56.

z-z 57.

n-58.

é-i 59.

szssz 60.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

V. Tapasztalati következtetés: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

73

VI. Relációszókincs: A B C D E F G H I

J K L M N O P R S T U V X Y Z

VI. Elemi számolási készség: Számlálás 0-21

Számkör átlépése

Számlálás visszafelé

A B C D E 30 40 50 100 500 A 0← 2

Műveletek pálcikákkal A B C D E F G H J I 1 1 1 2 1 4 1 3 5 6 0 2 5 0 6

K =1 6

A 1

B 1 ←3

B 2

C 3 ←6

D 8 ←11

Számfelismerés G C D E F1 c+ 3 5 7 0 d

H a+ b

E 18←21

I ac d

F 48 ←51

G 98 ←101

H 498 ←501

Számolvasás A B C D 1 10 22 118 … … … …

Dátum:…………………………….. A mérést végezte: …………………………

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

9. Záró rendelkezések: Legitimációs záradék: A Minőség Irányítási Program készítette: Nevelőközösségi elfogadás dátuma: A fenntartóhoz való benyújtás dátuma: A fenntartói jóváhagyás dátuma: A Minőség Irányítási Program hatályba lépésének dátuma: A Minőség Irányítási Program felülvizsgálatának dátuma: 10. Mellékletek: Szabályzatok, Előírások, Jegyzőkönyvek, Határozatok,

88

Elfogadó határozat: Az intézmény nevelőtestülete a Minőségirányítási Program tartalmát megismerte, nevelőtestületi értekezleten megvitatta, és a módosítást elfogadta. Kelt: ………………….., ……….év………………….hónap…….nap. ……………………………………….. A nevelőtestület képviselője Egyetértési nyilatkozat: A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. Évi LXXIX. Törvény értelmében biztosított jogánál fogva a Besenyszög- Tiszasüly Eszterlánc Óvoda SZMK elnöke kijelenti, hogy az intézmény Minőségirányítási Programjának tartalmával egyetért. Kelt: …………………..,……….év……………….hónap……nap. ………………………………… SZMK elnöke Jóváhagyás: A Besenyszög Község Önkormányzat Képviselő- testülete a közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX. Törvény értelmében biztosított jogánál fogva a BesenyszögTiszasüly Eszterlánc Óvoda Minőségirányítási Programját a ……..év …………..hónapján tartott ülésén hozott …………….számú határozatával jóváhagyta. Kelt:………………., ……….év……………..hónap……….nap. ……………………………….. polgármester

89