ESZTERLÁNC ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA

ESZTERLÁNC ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA

Készítette: Balog Tiborné Tibádné Nagy Zsuzsanna Sziráki Istvánné

Elfogadta: Óvoda nevelőtestülete

Dátum: 2011. július 27.

Dátum: 2011.

Jóváhagyta: Képviselő Testület Besenyszög Dátum: 2011.aug. Érvényesség: 2011. szeptember 1-től

Iktatószám:

Készült: 13 példányban

Oldalak száma: 285 Melléklet: 5

Kapják: Fenntartók Intézményvezető Tagintézmény vezetők Csoportok /9/ Szülők Irattár

Megjegyzés:

Tárolási hely: Eszterlánc Óvoda Besenyszög Vasvári Pál út 4. OM : 201096

1

TARTALOMJEGYZÉK

I. SZ. TAGINTÉZMÉNY, BESENYSZÖG: .............................................. 6. BEVEZETŐ ....................................................................................................................... 6. Küldetésnyilatkozatunk ............................................................................................................................. 7. Mottónk ........................................................................................................................................................ 8. Helyzetkép az óvodánkról ........................................................................................................................... 9. Helyzetelemzés .............................................................................................................................................. 11.

I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FELADATAI, RENDSZERE............................. 12. 1. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP .................................................................................. 12. 1.1.Gyermekkép ........................................................................................................................................... 12. 1.2.Óvodakép ................................................................................................................................................ 13. 1.3.Céljaink ................................................................................................................................................... 13. 1.4.Alapelvek ................................................................................................................................................ 17.

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ...................................................................... 20. 2.1.Az óvodai nevelés általános feladatai.................................................................................................... 20. 2.2.Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása .................................................................................. 21. 2.3.Első alappillér: individualizálva szocializálás ...................................................................................... 22. 2.4.Második alappillér: Tevékenységközpontok rendszere ...................................................................... 27. 2.5.Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ........................................................................................ 27.

3.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................ 30. 3.1.Személyi feltételek .................................................................................................................................. 30. 3.2.Tárgyi feltételek...................................................................................................................................... 30. 3.3.Az alapellátás biztosításához szükséges eszközök ............................................................................... 31. 3.4.Az Eszterlánc Óvoda I. sz. Tagintézmény Programjának végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke .................................................................................................................................. 36. 3.5.Az óvodai élet megszervezése ................................................................................................................ 37. 3.6.Az óvoda kapcsolatai.............................................................................................................................. 41. 3.7.Gyermekvédelem az óvodában ............................................................................................................. 41. 3.8.Harmadik alappillér:a család bevonása az óvodai életbe ............................................................ 44. 3.9.Negyedik alappillér: Családgondozás, szociális munka ..................................................................... 49.

II. PEDAGÓGIAI FELADATRENDSZER ÉS TARTALOM ......................................... 52. 1. ÓVODAI AZ ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉSAZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ..................................................................................................................... 52. 1.1.Játék ........................................................................................................................................................ 52. 1.2.Vers, mese ............................................................................................................................................... 54. 1.3.Ének, zene, énekes játék ........................................................................................................................ 55. 1.4.Rajzolás, mintázás, kézi munka ............................................................................................................ 56. 1.5.Mozgás, mozgásos játék ......................................................................................................................... 57. 1.6.A külső világ tevékeny megismerése ..................................................................................................... 58. 1.7.Matematikai nevelés .............................................................................................................................. 59. 1.8.Munka jellegű tevékenységek ................................................................................................................ 59. 1.9.A tevékenységekben megvalósuló tanulás ............................................................................................ 60.

2. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE .................................... 62. 2.1.Érzelmi nevelés és a szocializáció jellemzői az óvodáskor végére ..................................................... 63. 2.2.Játék fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ....................................................................................... 63. 2

2.3.Az anyanyelv fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére ............................................................ 63. 2.4.Ének- zenei nevelés fejlődésének jellemzőn az óvodáskor végére........................................................ 64. 2.5.Vizuális nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére ............................................................. 64. 2.6.Irodalmi nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére ............................................................ 64. 2.7.Külső világ tevékeny megismerésének jellemzői óvodáskor végére ................................................... 64. 2.8.Matematikai nevelés fejlődésének jellemzői óvodáskor végére ....................................................... 65. 2.9.Munka jellegű tevékenységek fejlődési jellemzői az óvodáskor végére ............................................ 65.

III. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE .............................. 66. 1.A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése ........................................................................................... 66. 2.Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése ........................................... 66. 3.A gyermekek személyiség - fejlődésének nyomon követése ................................................................. 67. 4.A helyi program ellenőrzése, értékelése .................................................................................................. 67. 5.Dokumentáció ............................................................................................................................................ 70. MELLÉKLETEK: ....................................................................................................................................... 71. 1.Intézményi átfogó innováció .................................................................................................................... 72. 2.Önálló innováció ....................................................................................................................................... 87

II. SZÁMÚ TAGINTÉZMÉNY: TISZASÜLY .......................................... 102. BEVEZETŐ ...................................................................................................................... 102. Küldetésnyilatkozatunk ............................................................................................................................. 103. Mottónk ........................................................................................................................................................ 104. Helyzetelemzés .............................................................................................................................................. 105.

I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FELADATAI, RENDSZERE1........................... 106. 1.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP .................................................................................. 106. 1.1.Gyermekkép ........................................................................................................................................... 106. 1.2.Óvodakép ................................................................................................................................................ 106. 1.3.Céljaink ................................................................................................................................................... 106. 1.4.Alapelveink ............................................................................................................................................ 107.

2.AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ...................................................................... 108. 2.1.Egészséges életmód alakítása................................................................................................................. 108. 2.2.Az érzelmi nevelési és a szocializáció biztosítása ................................................................................. 111. 2.3.Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ................................................................. 114. A sajátos nevelési idényű gyermekek fejlesztésének célja ........................................................................ 115.

3.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................................... 118 3.1.Személyi feltételek .................................................................................................................................. 118. 3.2.Tárgyi feltételek...................................................................................................................................... 118. 3.3.Az alapellátás biztosításához szükséges eszközök ............................................................................... 119. 3.4.Az óvodai élet megszervezése ................................................................................................................ 126. 3.5.Óvodánk kapcsolatrendszere ................................................................................................................ 127. 3.6.Gyermekvédelem az óvodában ............................................................................................................. 132.

II. PEDAGÓGIAI FELADATRENDSZER ÉS TARTALOM ......................................... 135. 1.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ..................................................................................................................... 135. 1.1.Hetirend, napirend ................................................................................................................................. 135. 1.2.A szervezet tanulás időkeretei életkoronként ...................................................................................... 136. 1.3.Játék ........................................................................................................................................................ 138. 1.4.Vers, mese, dramatikus játék ................................................................................................................ 140. 3

1.5.Ének, énekes játékok, zenehallgatás ..................................................................................................... 142. 1.6.Rajz, mintázás, kézi munka ................................................................................................................... 144. 1.7.Mozgás, mozgásos játék ......................................................................................................................... 146. 1.8.A külső világ tevékeny megismerése ..................................................................................................... 148. 1.9.Munka jellegű tevékenységek ................................................................................................................ 151. 1.10.A tevékenységekben megvalósuló tanulás .......................................................................................... 153.

2.A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ..................................... 155. 2.1.Az érzelmi nevelés és szocializációs fejlődés eredménye óvodáskor végére ...................................... 156. 2.2.A játék fejlődés eredménye óvodáskor végére ..................................................................................... 156. 2.3.A mese, vers dramatikus játék fedődés várható eredménye az óvodáskor végére ........................... 156. 2.4.Az ének, énekes játékok, zenehallgatás fejlődés eredménye óvodáskor végére ................................ 157. 2.5.A rajz, mintázás, kézi munka fejlődés eredménye óvodáskor végén ................................................. 157. 2.6.A mozgás, mozgásos játék fejlődés várható eredménye óvodáskor végén ........................................ 157. 2.7.A külső világ tevékeny megismerésének várható eredménye óvodáskor végén ................................ 157. 2.8.A munka jellegű tevékenységek fejlődés várható eredménye óvodáskor végén ............................... 158.

III. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE .............................. 159. 1.A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése ........................................................................................... 1592.Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése ........................................... 159. 3.A gyermekek személyiség - fejlődésének nyomon követése ................................................................. 160. 4.A helyi program ellenőrzése, értékelése .................................................................................................. 161. 5.Dokumentáció ............................................................................................................................................ 164. MELLÉKLETEK: ....................................................................................................................................... 164. 1.Színes élmények a faluházban „Föld projekt” keretében ...................................................................... 165. 2.Intézményi átfogó innováció Adventi készülődés .................................................................................. 172. 3.Önálló innováció:”Parázsló ősz, téli szikrák” 8 hetes projekt ............................................................. 186.

III. SZÁMÚ TAGINTÉZMÉNY: SZÁSZBEREK .................................... 226. BEVEZETŐ ...................................................................................................................... 226. I. A PROGRAM CÉLFEJEZETE ................................................................................... 230. 1. ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP ................................................................................... 230. 1.1.Alapvető célok ........................................................................................................................................ 231 1.2.Általános nevelési feladatok .................................................................................................................. 231. 1.3.A program rendszerábrája .................................................................................................................... 233.

2. A NEVELÉS KERETE ................................................................................................. 234. 2.1.Egészséges életmód alakítása................................................................................................................. 234. 2.2.Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása .......................................................................................... 237. 2.3.Anyanyelvi- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása ......................................................................... 240. 2.4.Napirend ................................................................................................................................................. 242.

3. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE ............................................................... 242. 3.1.Hagyományőrzés, népszokások ............................................................................................................. 242.

4. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG FORMÁI ............................................................... 246. 4.1.Játék, játékba integrált tanulás............................................................................................................. 246. 4.2.Vers, mese, szimbolikus szerepjáték ..................................................................................................... 251. 4.3.Ének, énekes játék, zene ........................................................................................................................ 253. 4.4., Rajzolás, mintázás, kézimunka ........................................................................................................... 256. 4.5.Mozgás, mozgásos játék ......................................................................................................................... 258. 4.6.A környezet megszerettetése, megismerése .......................................................................................... 260. 4.7.Munkajellegű tevékenységek ................................................................................................................. 264. 4

5. SAJÁTOS FELADATAINK ........................................................................................ 269. 5.1.Gyermekvédelem .................................................................................................................................... 269. 5.2.Óvodánk szolgáltatásai .......................................................................................................................... 272.

6. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE.............................................................. 273. 6.1.Az óvoda és a család ............................................................................................................................... 273. 6.2.Az óvoda és az iskola .............................................................................................................................. 274 6.3.Az óvoda és szakmai kapcsolatok ......................................................................................................... 274. 6.4.Az óvoda és a közművelődési intézmények .......................................................................................... 275. 6.5.Az óvoda egyéb kapcsolatai ................................................................................................................... 275.

7. A PROGRAM ERŐFORRÁSAI ................................................................................. 275. 7.1.Személyi feltételek .................................................................................................................................. 275. 7.2.Tárgyi feltételek...................................................................................................................................... 276.

8. A PROGRAM TERVEZÉSI, ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUMAI ........................ 281. Felhasznált irodalom.................................................................................................................................... 282. Érvényességi rendelkezések ......................................................................................................................... 284. Legitimációs záradék ................................................................................................................................... 285.

5

I. SZÁMÚ TAGINTÉZMÉNY, BESENYSZÖG: BEVEZETŐ Besenyszög, Tiszasüly és Szászberek település önkormányzatai az ÖTV 8. §. (1) és (4) bekezdéseiben előírt kötelező közoktatási közszolgáltatási alapfeladataikat- a közoktatásról szóló 1993.éi LXXXIX. tv 24§- ban meghatározott óvodai nevelési feladatot közösen, kistérségi keretek között,- a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon kívánja ellátni. Ennek érdekében döntött a három települési önkormányzat arról, hogy közoktatási intézményi társulást hoz létre. A társulásban résztvevő települések közoktatási feladatellátásának biztosítását –a településeken működtetett közös igazgatású, egységes szervezetű és irányítású közoktatási intézmény-egységek szakmai önállóságának megtartásával oldják meg. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, három intézményegységből álló közös igazgatású intézménnyé szervezik át a három település közoktatási intézményeit. Célja továbbá: 1. A közös intézmény keretei között az oktató-nevelő munka színvonalának javítása. 2. A munkaerő kihasználtság növelése, 3. A gazdaságosság növelése, az intézmények egy gyermeklétszámra vetített fajlagos költségeinek csökkentése. 4. Az intézmények szakmai együttműködésének fejlesztése. Ezért szükségessé vált Helyi Óvodai Nevelési Programunk felülvizsgálata és összehangolása óvodánk többi alapdokumentumával.

6

KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

Küldetésünknek tekintjük, hogy az programjaink szellemében neveljük.

óvodánkba

járó

kisgyermekeket

választott

Vállaljuk, hogy olyan gyermekeket nevelünk, akik érdeklődők a világ dolgai iránt, képesek a problémáik megoldására, megértő magatartást tanúsítanak társaikkal szemben, tiszteletben tartják a másságot, pozitív énképpel rendelkeznek, döntések hozatalára képesek.

Vállaljuk, hogy olyan óvodai életet szervezünk, amelyben biztosítjuk a szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört a hozzánk járó kisgyermekek számára. Óvodánk nyitott, a családi nevelés elsőbbségét ismerve-, lehetőséget nyújtunk a szülőnek, hogy gyermekük mindennapi óvodai élet aktív részesei legyenek.

Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról. Mindezt úgy érjük el, hogy olyan tevékenységeket szervezünk, melyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátránykompenzáció biztosítása kiemelt feladatunk.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. Szeretnénk esélyt adni arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is megismerhessék értékeiket és pozitív énképüket erősítjük. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak. Lehetőségeinkhez mérten és kompetenciánk határain belül segítjük a rászoruló családokat.

7

MOTTÓNK

A szülőkkel együttnevelve olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik: Egészségesek testben és lélekben Szeretik és védik társadalmi és természeti környezetüket Tiszteletben tartják a másságot Egyedül is képesek döntések hozatalára Rendelkeznek kompromisszumkészséggel Leleményesek, kíváncsiak a világ dolgaira Általános helyzetben problémamegoldó gondolkodásra képesek Nyelvünk és az írott nyelv iránt érdeklődőek Céljaik elérése érdekében kitartóak, együttműködnek társaikkal

8

HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL Társadalmi elvárások az óvodától A helyi óvodai nevelés jogi és tartalmi keretét az alábbi jogszabályok határolják be: Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról A 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet. Az oktatási törvény végrehajtásáról Az 1996. évi LXXII tv. A közoktatási törvény módosításáról A 23/1997. (VII.04.) MKM rendelet 1. melléklete. A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve A 32/1997. (XI.05) MKM rendelet. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve A 227/1997. (XII.22.) MKM rendelet. A pedagógus továbbképzésről és szakvizsgáról Az 1/1998. (VI.08.) OM rendelet. A nevelési – oktatási intézmények (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény Az 1993. évi LXXIX. törvény módosítása az 1999. évi LXVIII. Törvénnyel A 2003/LXI.tv.29§(2) 2004.jún.30: Kikerült a törvényből a minőségirányítással kapcsolatos tartalmi szabályozás. Külön szabályozásra került az intézményi és a fenntartói minőségirányítás. Az 1/2004.(III.23). Kormányrendelet az integrált nevelésről A 255/2009. /XI. 20./ Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása Kiemelt alapelv a gyermeki jog deklarálása az óvodai nevelésben és minden élethelyzetben. Az óvoda speciális szerepet vállal a személyiségfejlesztés folyamatában. Az óvoda a 3-6-7 éves gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatait a közoktatás intézményrendszerében látja el. Átmeneti intézmény a családi nevelés és az iskola között. A családi nevelés kiegészítőjeként folytatja a gyermek beszédének, szokásrendszerének alakítását, és nevelési programjával fejleszti az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. Az óvoda biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A gyermek értelmi, testi – lelki egészségnevelésével, gondozásával, a szociális magatartás formálásával meghatározó szerephez jut a szocializáció folyamatában. Az óvodai neveléshez rendező elveket az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” fogalmazza meg. A nevelési gyakorlatban, a központi programban behatárolt nevelési, fejlesztési tartalmakat a gyermekek között fennálló fejlődési különbségek figyelembe vételével kell alkalmazni. Valamennyi óvodai intézmény kiemelt feladata a gyermekvédelem, a sérült gyermekekkel való megkülönböztetett, differenciált bánásmód. Az óvodai nevelő munkában az etnikai csoportokhoz tartozó gyermekekkel való kapcsolattartást és speciális szolgáltatást a szülői igények, a gyermekvédelmi feladatok indokolják. 9

Az óvodai nevelés nyelve magyar. Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények vallás semlegesek, de egyeztetéssel biztosítani kell a feltételeket valamennyi felekezetnek a gyermekek vallásgyakorlásához. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, gondoskodás, elfogadás bizalom és különleges védelem illeti meg. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermeki személyiséghez kell igazodniuk. Az óvodai nevelésben innovatív, pedagógiai törekvések érvényesülnek. Az óvodai nevelés befogadó, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával. b) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző –köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodai nevelési program elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe kell venni a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igénylő gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igénylő gyermek nevelését végzi. 10

HELYZETELEMZÉS Besenyszög Szolnoktól mintegy 15 km-re található. Az intézmény 1985-ben került átadásra, óvodai céllal épült. Eredetileg 4 csoportszoba került kialakításra, de a magas gyermeklétszám miatt szükség volt az óvónői szoba csoportszobává való átalakításra. Néhány éve a gázfűtésre való átállás miatt felszabadult kazánházat átalakítottuk tornaszobává, amit jól ki tudunk használni a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Rendelkezünk só szobával is, amelyek a gyermekek légúti megbetegedéseit segít csökkenteni a só barlangi klíma megfelelő kialakításával. A szülőkkel történő négyszemközti beszélgetésekre „Szülői szobát” alakítottunk ki, ahol lehetőség nyílik az egyéni problémák nyugodt körülmények között történő megbeszélésére. Ebben a helyiségben találhatók szakkönyveink, melyek a könyvtári kölcsönzés szabályai szerint a szülők számára is elérhetők. Az épület folyamatos karbantartásával, fejlesztésével, eszközeinek bővítésével igyekszünk otthonos környezetet biztosítani a hozzánk járó gyermekek számára. 2010. novemberében befejeződött óvodánk akadálymentesítése. A jelentkezők közül azokat a gyermekek vesszük fel, akik már betöltötték a 3. életévüket, illetve akiknek szülei dolgoznak és a halmozottan hátrányos gyermekeket. Óvodánkba 125 gyermek jár. Az óvodába járógyermekek közül 54 óvodás után kap a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ez az összlétszám 43%-a. 9 óvodás gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, ami az összlétszám 7,%-a.

11

I.ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FEKADATAI, RENDSZERE: 1.GYERMEKKÉP. ÓVODAKÉP 1.1.Gyermekkép Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesítheti individuum és szociális lény egyszerre. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Programunk a 3-7 éves gyermekek fejlődését biztosítja és a személyiség fejlesztését vállalja fel. A gyermekhez, mint egyedi, mint mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelítünk. A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra és a családok értékrendjének sokféleségére. A legfontosabbnak tartjuk az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak kialakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését az esetleges hátrányok korrekcióját. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Individualizálás szempontjából olyan gyermekeket nevelünk, akik: érdeklődők a világ dolgai iránt, képesek problémáik megoldására, megértő magatartást tanúsítanak társaikkal szemben, tiszteletben tarják a másságot, pozitív énképpel rendelkeznek, képesek döntések hozatalára, képesek saját szükségleteik kielégítésére, gazdag érzelemvilággal rendelkeznek, kulturált magatartási szokásokkal rendelkeznek, kreatív gondolkodásra képesek. képesek a multikulturális nevelést támogató tartalmak fogadására Szocializáció szempontjából olyan gyermekeket nevelünk, akik: elsajátítják a kontaktuskeresés és kommunikálás technikáját, 12

társaikkal szemben kompromisszumra képesek, kellő önfegyelemmel és önkontrollal rendelkeznek, felvállalják a közös tevékenységekben a megfelelő szervezési teendőket, kielégítik játékszükségletüket. Az értelmi fejlődés szempontjából olyan gyermekeket nevelünk, akik: az utánzásra épülő tanulással együtt felfedeznek, próbálkoznak, érdeklődnek a hagyomány iránt és ápolják azokat szeretik és védik természeti, és társadalmi környezetünket érdeklődnek az írott nyelv és a jelzések iránt. az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását,esélyegyenlőségét, a hátrányokat csökkentő pedagógiai attitűd érvényesülését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatni kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 1.2.Óvodakép Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.” Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). 1.3.Céljaink A tevékenységek tudatos befolyásolásával segítjük a gyermeki személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra és a családok értékrendjének sokféleségére. Mindezt úgy érjük el, hogy a tevékenységközpontokban olyan tevékenységeket szervezünk, amelyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését, fejlesztik problémamegoldó gondolkodásukat, kreativitásukat. Ezen képességek fejlesztése által, alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére. A család mással nem pótolható, a gyermek fejlődése szempontjából, az elsődleges szocializációs szintér. Óvodai nevelésünk, elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. -

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családjainak megsegítése, esélyegyenlőség megteremtése, a hátrány kompenzáció biztosítása, 13

az

-

-

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. A kompetencia alapú oktatás bevezetésében, megvalósításában résztvevő csoportok számára az óvodai programcsomag szellemében történő nevelés, oktatás. Az óvodánk innovációjának megvalósítása a néptánc által, a gyermekek képességeinek, mozgáskultúrájának fejlesztése, illetve a néphagyományok, népszokások megőrzése A néptáncra alapuló pedagógiai módszer kidolgozása.

Érzelmi nevelés és szocializáció terén: -

Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. (kérés, köszönés, válaszolás, megszólítás) Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletének kielégítését. Tisztelettudó viselkedésre, igazmondásra törekszik. Kialakul egymás iránti toleranciája. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében, érdeklődik a társai és a felnőttek iránt. Igyekszik a szituációtól függően elfogadni, alá- fölé- és mellérendeltségi helyzeteket.

Játékfejlődés terén: -

Szükségletüknek és életkoruknak megfelelő játékot válasszanak. Kapcsolódjanak be a közös játékba, alkalmanként a projekthez kapcsolódva kezdeményezzenek önálló játékot Legyenek képesek szabályjátékok megtanulására, tartsák be és kövessék a megismert szabályokat. Fogadják el társaik javaslatait, ötleteit.

Egészséges életmódra nevelés terén: -

Önállóan végezze a gondozási teendőit (tisztálkodásban, WC használatában, fogápolásban, öltözködésben, zsebkendő használatában, stb.). Megfelelően használja az óvoda helységeit és berendezési tárgyait. Legyen igénye az őt körülvevő környezet tisztaságára. Segítsen a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Kialakul testdominanciájuk, finom motorikus mozgásuk, nagymozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá válik. Önállóan kielégíti alapvető testi szükségleteit. Törekszik egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő, egészségmegőrző szokások megtartására. Óvodáskor végére álljon nyitott érdeklődéssel az iskola felé. Érzékelése, észlelése fejlődjön.

Anyanyelv fejlődése terén: -

Gondolatait, mondanivalóit tisztán ejtve, jól érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Beszédében az anyanyelvi szabályok betartására törekedjen (minden szófajt használjon, különböző mondatfajtákat alkosson). 14

-

Elbeszélése folyamatos legyen, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel tudja kifejezni. Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Figyelmesen és türelemmel hallgassák végig a felnőttek és társaik mondanivalóját.

Ének-zenei nevelés terén: -

Gyerekek örömmel, oldott hangulatban játszanak énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tudjanak mondókázni, énekelni, zenei feladatokat megoldani. Fejezzék ki a dal, mondóka ritmust és az egyenletes lüktetést. Különböztessék meg a zenei fogalom párokat (halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély). Élvezettel hallgassák a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Tudjanak improvizálni (mozgást, ritmust, dallamot). A gyermekek mozgáskultúrájának gazdagítása népi körjátékokkal, néptánc elemekkel a kompetencia alapú oktatást megvalósító csoportokban.

Vizuális nevelés terén: -

Jelenítsék meg saját tapasztalataikat, élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon. Szívesen és örömmel tevékenykedjenek, használják az általuk kedvelt technikát. Díszítsenek tárgyakat saját elképzelésük alapján. Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, esetleg a mozgások. Törekedjenek a színek harmóniájára, a forma gazdagságra. Tudjanak rácsodálkozni saját, társaik és a felnőttek alkotásaira. Kézműves foglalkozások, új technikák bevezetése (csuhé, szalma) a kompetencia alapú oktatást megvalósító csoportokban.

Irodalmi nevelés terén: -

Spontán módon mondjanak mondókákat, verseket, meséket. Örömmel vegyenek részt mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. Szívesen hallgassanak mesét. Örömmel lapozgassanak könyveket, vigyázzanak azok épségére.

A külső világ tevékeny megismerésére nevelés terén: -

A gyerekek tudják saját nevüket, szüleik nevét, lakcímüket. Szűkebb hazájukban ismerjék fel a legfontosabb intézményeket, középületeket. Gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Környezetükben ismerjék a házi és vadállatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, ismerjék fel az öltözködés és időjárás közötti összefüggéseket.

Matematikai nevelés terén: -

Nevezze meg térbeli állások irányait (jobb- bal, előtt - mögött, alatt- fölött, stb.). A tízes számkörön belül végezzen különböző műveleteket. Számképek felismerése. Tárgyakat tudjanak sorba rendezni. Tárgyakat tudjanak összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. 15

Munkajellegű tevékenységek terén: -

Vállaljon önként munkajellegű tevékenységeket. Ismerje fel az eszközök használatával járó veszélyeket. Teljesítse pontosan a megbízatásait. Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. Legyen képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére és az eszközök megóvására. Legyen igénye a kisebb hibák kijavítására Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. Vállaljon közösségi feladatokat a csoport érdekében.

Gyermekvédelem területén: -

Segítséget nyújtunk A gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, A szülői kötelességek teljesítéséhez, A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez és megszüntetéséhez, A hiányzó szülői gondoskodás pótlásához.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése területén: -

-

Az elfogadó környezet megteremtése. Olyan gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálati leletek beszerzése, amelyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, ezek alapján tervezhetjük specifikus fejlesztést. Az akadályozott fejlődésű, ill. fogyatékos gyermek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése. A szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus segítségével. A mozgásuk váljon összerendezetté. Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat. Ismerjék fel az alapvető testi szükségleteiket.

A céljainkhoz rendelt sikerkritériumok, azok eredményei megtalálhatóak a fejlődési naplóban, a csoport-, és az óvodai összesítőkben. Ezek a dokumentációk a programunk mellékletei. Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.”

16

1.4.Alapelvek Alapelveink, specialitásaink: Individualizálva szocializál Óvodai nevelési programunk a család és az óvoda szocializáló szerepét hangsúlyozza a három- hét éves korban intenzív „én- fejlődés" szakaszában. Kiemelt jelentőségű az egyediség, az egyéniség támogatása, megalapozása. A személyi fejlődés, az individuum alakulása külső hatásokra következik be, miközben a gyermek másokkal együtt létezik. Ezekben az együttlétekben következik be a szocializáció. Az individualizáció áthatja az egész óvodai életünket és annak minden tevékenységét. Figyelembe véve, hogy az azonos korú gyermekek között is fejlődésbeli különbségek vannak. Ez megnyilvánulhat: a gyermekek eltérő biológiai szükségleteiben, az adottságaiban, a tapasztalataiban, a mozgásigényükben, a szociabilitásban, az érdeklődésben, egyéni élményekben, az énképben, a tanulás stílusában, a kontaktusteremtésben. A szocializáció összetett folyamat, amelyben a gyermekek sokféle tapasztalatot szereznek. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitás, az együttműködés szokásait, az alapvető magatartásokat tekintve. Ezek a különbségek részben az egyéni jellemzők, másrészt a családi nevelés hatására alakulnak ki. Az óvodáskorú gyermek szociális viszonyai kezdetben helyzeti eredetűek. A hely, a téri összetartozás meghatározó a „mi" tudatban. A szocializációt, a csoportélet kohézióját szolgálják a programunkban azok az eszközök, felszerelések, tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tehetők a gyermekek és a társaik, barátaik felé irányuló törődés jelei. A kompetencia programot megvalósító csoportban a mozgásfejlesztésre irányuló projektek jó hatással vannak a gyermekek egészségére és közösségformáló erővel is bírnak. Ez megnyilvánulhat: spontán beszélgetések során, a „beszélgető kör" alkalmával, közös élmények megélésében, napi tevékenységekben A tevékenység központok rendszere Óvodai programunk tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely, egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munka jellegű tevékenységéket. A gyermekek természetes életterében zajló és szerveződő tevékenységek, cselekedtető 17

helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, óvodás korban meghatározó szerepe van a tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű cselekedtetésre gyermekek szükségletéinek megfelelően. Programunk tevékenységközpontjai: 2/1. A családi és egyéb szerep- szituációs drámajáték központja, valamint a gyermek saját szükségleteire szervezett munka jellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés, stb.). 2/2. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok, kezdeményezések központja. 2/3. Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali játékok központja. 2/4. Építő játékok, barkácsolás, szerepjátékok központja. 2/5. Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézimunka, kézműves, konstruáló tevékenységek) 2/6. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja. 2/7. Természetismereti központ-udvar külső környezet. A tevékenység központok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környez etet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel és tájékozódásukat segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcokon az eszközök helyét jelzik. Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. A család bevonása az óvodai életbe Programunk harmadik alappillére a családok bevonása óvodánk életébe. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepet tölt be. Az óvodai nevelésünk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A családokban keresni kell az együttműködés szálát, a gyermek szeretetet. Lényeges a családhoz közeledés szemlélete. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetben lévő családoké. A családok bevonásának formái: - Elsősorban saját gyermeke megfigyelése - A szülő közreműködik gyermeke beszoktatásában, részt vesz gondozásában - Alkalmanként vagy előre tervezve közreműködik a közös élmények biztosításában, egyes tevékenységekben - Gyűjtőmunkában való részvétel - A kompetencia alapú oktatást bevezető csoportban bevonjuk a szülőket a néphagyomány továbbadásába (élménybeszámolók, kézműves tevékenység bemutatása, néptánc ruhák varrása) Családgondozás, szociális munka Óvodai programunk negyedik pillére a családgondozás, szociális munka. A szociális munka átfogó kategória, amely magába foglalja a szociális tevékenységek széles körét.

18

Programunk szellemében közvetlenebb kapcsolatba kerülünk a családokkal, így további információt szerezhetünk a család belső életéről. Az óvodánk akkor is vállalkozik családgondozásra, amennyiben erre a feladatra nem áll rendelkezésre felkészült szakember. Óvodapedagógusainknak rendelkezniük kell minimális ismeretekkel a segítő munkáról és etikai szabályokról. Segítő kapcsolatunk alapfeltétele a családok megértésére való törekvés, amely elválaszthatatlan a társadalmi folyamatok hatásaitól. Érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtunk a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek. Képviseljük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit és támogatjuk a segítő kapcsolatok keresését a bajbajutott gyermekek esetében. Segítő munkánk nem lehet erőszakos. Az együttműködés formái: Óvoda - Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő központ Óvoda - Önkormányzat Gyámügyi előadója Óvoda - Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága Óvoda - Önkormányzat jegyzője Óvoda - óvoda orvosa, védőnője Óvoda – Iskola Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Óvodaképünk- a” Nyitott Óvoda”- amely a szülőkkel kialakítandó új minőségi kapcsolatra, együttnevelésre épít. Elismerve a családi nevelés elsőbbségét, lehetőséget nyújtunk a szülőknek, hogy gyermekük mindennapi Óvodai életének aktív részesei legyenek (séta, megfigyelés, kirándulás, ünnepi készülődés, gyűjtőmunka, stb.). szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk a hozzánk járó kisgyermekek számára. Mindezt úgy érjük el, hogy otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról, s a tevékenységközpontokban olyan tevékenységeket szervezünk, amelyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését.

19

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 2.1.Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: -

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermek testi képességei fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása.

Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelést fontosnak tartjuk, és ennek érdekében biztosítjuk - Az érzékszervek fejlesztését - Napfény, víz, levegő edzőhatását - Higiénés szokások elsajátítása - Életkoruknak megfelelő táplálkozást - Nyugodt alvás feltételei - Biztonságos környezetet - Mozgásigény kielégítését - Mozgásfejlesztés (finom- és nagymozgások, testséma és térérzékelés fejlesztését, testi képességek, mozgáskultúra fejlesztését) Az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés elősegítése érdekében a legfontosabb terület - Prevenciós gyakorlatok (lúdtalp megelőző, tartásjavító) - Zenés torna Feladatunknak tartjuk, hogy differenciáltan végezzük, alkalmazkodva a napirendhez és az időjáráshoz. 20

Egészségvédelem A szabadlevegőn való tartózkodásnál ügyelünk az időjárás károsító hatására. Télen -10C alatt nem visszük a gyermekeket levegőzni, nyáron az UV sugarak káros hatásai ellen óvjuk. Hetente egy alkalommal gyümölcs-napot tartunk a csoportokban. Az egészséges táplálkozás érdekében változatos étrendet szeretnénk biztosítani, ezért megbeszéléseket folytatunk a főzőkonyhával. Mindezek elősegítik a helyes egészségtudat kialakítását a HH és a HHH gyermekek esetében is. Programunkban a mozgásfejlesztés és az egészségvédelem az alábbi formában valósul meg: Sószoba 2003. szeptemberétől lehetőségünk nyílt sószoba létrehozására, amely jótékony hatást gyakorol a légzőszervekre, hozzájárul a jó közérzet, a jó egészségi állapot fenntartásához. Séta A gyermekek örömmel sétáljanak, közben figyeljenek környezetükre és tájékozódjanak szűkebb hazájukban. Évszaktól függetlenül heti rendszerességgel történjen a séta. A sétának mindig legyen célja, a fokozatosság betartása az időtartamra és az út hosszára egyaránt érvényes. Kirándulás A gyermekek fedezzék fel tágabb környezetüket, hegyes, dombos vidékeket. Évente egy alkalommal, ősszel vagy tavasszal szervezünk kirándulást hosszabb távra. A kirándulás megszervezésében és lebonyolításában a szülők segítségére is számítunk. Figyelmet fordítunk arra, hogy a HH és a HHH gyermekek családjai részt vehessenek ezeken a programokon. /anyagi hozzájárulás/. Egy alkalommal környezetünkbe szervezünk kirándulást, sütést- főzést a szülők bevonásával. 2.2.Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemzi sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket; - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező önérvényesítő törekvéseinek; - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

21

2.3.Első alappillér: individualizálva szocializálás A Helyi Óvodai Nevelési Programunk specialitása az a négy alappillér, amire a programunk épül. Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával kiemelten foglalkozunk a HH és a HHH gyermekekkel. Átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. A családban meghatározó a szülők szerepe, az a színtér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek, és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal. Az óvodai programunkban az érzelmi biztonság és pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg: A családból kikerülve a HH és HHH gyermekek számára is az első szocializációs színtér, ahol megtanulhatják az együttműködés formáit. -

-

Különböző élethelyzetekben az érzelmeket aktiváló hatásokkal, a művészetek eszközeivel segítjük a gyermekek érzelmi biztonságának és pozitív érzelmeinek fejlődését. Az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulásokat támogatjuk, és a szükséges kontrollal erősítjük. Az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás- mintáját közvetítjük. Erősítjük, formáljuk a gyermekek érzelmi kötödését. Szeretetteljes elfogadás (minden megnyilatkozásunkban, cselekedetünkben érezze a gyermek a feléje irányuló szeretetünket). Pedagógiai optimizmus a kommunikációban és ezt kifejező metakommunikációban (pozitív gondolkodásnevelésünkben).

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás– és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedi képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.

22

Individualizálva szocializálás Individualizálás -

-

-

-

-

-

-

A gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve (családlátogatások, anamnézis, beszoktatás, beszélgetés az óvodapedagógus-szülő között, fejlődési napló vezetése évente). Különös tekintettel a hátrányos, és a HHH-s gyerekek körében az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek egyéni fejlesztése (napi tevékenységekben a gyermekek megfigyelése). A személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben (óvodapedagógusainknak és gyermekeink közötti bensőséges- meghitt kapcsolatra törekszünk, pl megnyugtatjuk a síró gyermeket, érkezésénél ügyelünk arra, hogy minden gyermeket külön személyhez szólóan üdvözöljünk). A gyermekek eltérő egyéni testi- lelki szükségleteinek figyelembe vétele (pl. megnyugtatjuk a szülőtől nehezen elváló gyermeket, a nap folyamán figyelemmel kísérjük egyéni szükségleteiket). Az igény szerinti szeparáció biztosítása (A csoportszoba kuckósításával lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermek kívánsága szerint félre vonulhasson, ugyanakkor a tevékenységközpontokban megfelelő hely biztosításával lehetőséget adunk a pajtásaival való tevékenységre is). Az eltérő időpontban jelentkező mozgásigény folyamatos kielégítése (a nagyobb mozgásigényű gyermekek számára lehetőséget biztosítunk, hogy felügyelet mellett bármikor a tornaszobába, teraszon, udvaron kimozoghassa magát). A személyesség biztosítása a gyermekeink munkájának, személyes tárgyainak tárolásában (a gyermekek számára elérhető és állandó helyen tároljuk a „kincses dobozaikat"). - A gyermekekre vonatkozó információkat bizalmasan kezeljük. - A gyermekek jelei mellett a nevük kezdőbetűinek a jelzése (személyes tárgyaikon, ahol az óvodai jelük szerepel, nyomatot nagybetűvel megjelenítjük a nevük kezdőbetűit). - A hétvégi családi élmények megbeszélése, írásbeli megjelenítése a szülő által a csoport füzetben. Személyre szóló pedagógiai hatások (az egyéni bánásmód érvényesítése) Szeretetteljes elfogadás (minden megnyilatkozásunkban, cselekedetünkben érezze a gyermek a feléje irányuló szeretetünket). Pedagógiai optimizmus a kommunikációban és ezt kifejező metakommunikációban (pozitív gondolkodásnevelésünkben). Segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, amennyiben a gyermek ezt igényli. A személyiség értékeinek hangsúlyozása, elfogadtatása a kortársakkal (a pozitív én erősítése) Személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetés (egyéni beszélgetések, beszélgető körök). Szülő bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe (egyéni beszélgetések a szülői szobában, szülői értekezleten és csaláslátogatások alkalmával). A tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénekre szabott befolyásolása (funkció táblák, kártyák). A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (A magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítse, csoportban a társak érdeklődését felkeltjük a kevésbé elfogadott gyermekek iránt, ezzel erősítjük a pozitív státuszt). 23

-

-

-

-

-

A közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítése. (A gyermekek számára minél több lehetőséget biztosítunk a felnőttek viselkedési formáinak megfigyelésére. Jó alkalom erre, a szülők munkahelyének a megismertetése). A gyermekek elképzelései a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása (születésnap megünneplése az érdekelt szülők közreműködésével). A viselkedés- kultúra megalapozása személyes példaadással. A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításába bevonjuk a gyermekeket. A társas, szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével (aktuális projekthez kapcsolódóan). A hazához, tájhoz, kultúrához kötödés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés (gondoskodunk róla, hogy a gyermekek számára fellelhetőek legyenek olyan eszközök, melyek elősegítik hazánk kultúráját, néphagyományainak megerősítését, beleértve szűkebb környezetünket is). A gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a csalások, idősebb generációk bevonásával (Idősek Otthona). A nemzeti ünnep hagyományainak ápolása az óvodai életünkben (március 15.-e megünneplése a községben található emlékműnél). A megkezdett tevékenységek befejezésével ösztönzés (a tevékenységekben a célok és eredmények előrevetítésével ösztönözzük a gyermekeket a megkezdett tevékenységek befejezésére). A gyermekek által vállalt feladatokban akadályok leküzdésére motiválás (a felvállalt tevékenységekben az önbizalom növelésére, és törekszünk, sikerélményhez juttatására). - Éreztessük a gyermekkel, hogy számon tartjuk, szükségünk van rá és „fontos vagy nekem". A család alapozza meg az óvodásgyermek „én-kép"- ének alakulását és elindítja a szocializáció útján. Az óvodapedagógusok személyisége az érzelmi kötödés alapján jelentős szerepet tölt be az „én-kép" formálásában. Az „én-kép"- et befolyásolják a társak megnyilvánulásai is.

A szocializációt segíti az egyénre építő individualizációs nevelés. Az egészséges személység megőrzi egyediségét, megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást és a társadalmi lét szabályait. Szocializálás -

-

-

A személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a kortársakkal (a pozitív én erősítése, alapvető illemszabályok megismertetése, értékes magatartási formák megerősítése). A közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő, valamint a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. (partnerként szerepet vállalunk a játékban, így segítjük a nehezen beilleszkedő gyermekeket). Személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetések (egyéni beszélgetések, beszélgető körök). Szülő bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe (egyéni beszélgetések a szülői szobában, szülői értekezleten és csaláslátogatások alkalmával). A tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénekre szabott befolyásolása (funkció táblák, kártyák).

24

-

-

-

A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (A magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítse, csoportban a társak érdeklődését felkeltjük a kevésbé elfogadott gyermekek iránt, ezzel erősítjük a pozitív státuszt). A közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítése. (A gyermekek számára minél több lehetőséget biztosítunk a felnőttek viselkedési formáinak megfigyelésére. Jó alkalom erre, a szülők munkahelyének a megismertetése). - A gyermekek elképzelései a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása (születésnap megünneplése az érdekelt szülők közreműködésével). A viselkedés- kultúra megalapozása személyes példaadással.

Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözi formáinak alakítása - beszélő környezettel,helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az anyanyelv fejlesztése külön jelenik meg programunkban, egy nevelési területként, bár elválaszthatatlan minden tevékenységtől és nevelési feladattól. A kontaktusteremtés legfontosabb eszköze a nyelv. A tevékenységek, cselekvések során kerül a gyermek legelőször kapcsolatba társaival és ennek kísérője a beszed. A beszédfejlődés óvodáskorban nagyon intenzív ezért ez indokolja e feladat kiemelését. A gyermek azokban a helyzetekben tud görcsök nélkül kommunikálni, ahol személyes kapcsolat jön létre, módja van az élmények, cselekvések, nyelvi kifejezésére. A beszédkapcsolatban a gyermekre irányuló érdeklődés alapvető feltétel. Az óvodai nevelésünkben sokat teszünk az anyanyelv fejlesztéséért. A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba. A szerepekhez hozzátartoznak a felnőttek beszédmintáinak utánzásai. Hozzászoktatjuk a gyermekeket ahhoz, hogy szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. Lehetőséget teremtünk arra, hogy rögtönözzenek, improvizálhassanak és játszhassanak a nyelvvel. A beszélgetések, közös társalgások, „beszélgető kör", nyelvi játékok, mesedramatizálások által segítjük a szókincs bővülését, a beszédminőség alakulását. Beszédfejlesztés óvodánkban: - Felmérjük a gyermekek beszédfejlettségét és szükség esetén, logopédushoz irányítjuk. - Segítjük a beszélőkedv kialakítását. - Erősítjük a játék, mozgás, ritmus, érzelmek és beszéd kapcsolatát. - Támogatjuk a sokrétű önkifejezést. - Játékos helyzeteket teremtünk a megkezdett mese befejezésére, képről való olvasására. - Fejlesztjük a mesealkotást szóban és rajzban. - Biztosítjuk a dramatizálás lehetőségét. - Megfelelő minőségű beszédmintát adunk, különösen fontos ez az ingerszegény környezetből kikerülő HH és HHH gyermekek esetében Az anyanyelvi fejlesztésünknek három alaphelyzete van: 25

-

Spontán helyzetekben és tevékenységekben. Az irodalmi nevelés fejlesztő hatása. Az általunk kezdeményezett helyzetekben: tevékenységekben, szabálytársasjátékokkal.

Írásbeliség, megjelenítése a programunkban A gyermekek korán képesek arra, hogy összekapcsolják az írott és a kimondott szövegeket, jeleket. 4-5 éves gyermek kíváncsiságát mar felébresztik a környezetében lévő írások, ábrák, amelyekből a felnőttek olvasnak. Az a kisgyermek, aki olvasó embert lát maga körül, utánozza azt a mozdulataival. Az a gyermek, akinek ugyanabból a képes mesekönyvből többször felolvasnak, egy idő után már könyvből, a képekből „tud olvasni", bár a betűket még nem ismeri. Mindezek az ismerkedések a betűk világával jó előkészítői lehetnek az olvasásnak. Az írásbeliség megjelenítése: - A gyermekek nevének kezdőbetűinek nyomtatott formájával jelezzük a személyes holmi helyét, a személyes tárgyait. - A heti- és a napirend rajzos formáit kiegészítjük a napok nyomtatott betűkkel, valójelzésével. - rajzokra, albumokra az írni tudó gyermek felírhatja a nevét. - Szerepjátékhoz rajzos és szöveges jelzéseket készítünk (FODRÁSZ, RENDELŐ, stb.). - Sütés - főzés előtt receptfüzeteket készítünk. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különbözi tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

26

2.4. Második alappillér: Tevékenységközpontok rendszere A Helyi Óvodai Nevelési Programunk specialitása az a négy alappillér, amire a programunk épül. Óvodai programunk tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely, egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munka jellegű tevékenységéket. A gyermekek természetes életterében zajló és szerveződő tevékenységek, cselekedtető helyzetek szolgálják a fejlődést és a fejlesztést. A gyermekek képességeinek kibontakoztatásában, óvodás korban meghatározó szerepe van a tevékenységeknek. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű cselekedtetésre gyermekek szükségletéinek megfelelően. Programunk tevékenységközpontjai: - A családi és egyéb szerep- szituációs drámajáték központja, valamint a gyermek saját szükségleteire szervezett munka jellegű tevékenységek színtere (sütés, salátakészítés, stb...). - Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok, kezdeményezések központja. - Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali játékok központja. - Építő játékok, barkácsolás, szerepjátékok központja. - Művészeti tevékenységek központja (ábrázoló, kézimunka, kézműves, konstruáló tevékenységek) - Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja. - Természetismereti központ-udvar külső környezet. A tevékenység központok választásokra, elmélyült tevékenységekre ingerlő környezetet jelentenek. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel és tájékozódásukat segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcokon az eszközök helyét jelzik. Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. 2.5.Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése 1. A sajátos nevelési idényű gyermekek fejlesztésének célja: A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan neveljük óvodánkban. Célunk, hogy a még kialakulatlan, sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók le hető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztésével a gyermekek életminőségét javítsuk, segítsük, minél teljesebb beilleszkedésüket a társadalomba. - A másságot elfogadó környezet megteremtése. - Olyan gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálati leletek beszerzése, amelyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, s ezek alapján tervezhetjük specifikus fejlesztést. - Az akadályozott fejlődésű, ill. fogyatékos gyermek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. - A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése. 27

-

A szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus segítségével. A mozgásuk váljon összerendezetté. Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat. Ismerjék fel az alapvető testi szükségleteiket.

Fejlesztő tevékenységünk során nagy figyelmet szentelünk annak, hogy lehetőleg minél több sikerélménnyel, elfogadással találkozzon a sérült gyermek. 2. Feladataink: Feladatunk az óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyatékos gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, és a módszerek, elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. - A játék, tanulás és munka, mint a nevelés eszközei, egységes tevékenységrendszerben valósul meg. - Az óvónői magatartás együttműködésre, fejlődésre, felfedezésre ösztönöz. - Egyéni tapasztalatok élmények felszínre hozása alapján differenciált fejlesztést folytatunk. - Tevékenységünkhöz hozzátartozik a sérült gyermekeket nevelő családokkal való szoros kapcsolattartás, tanácsadás, továbbá a szakintézményekkel való munkakapcsolat. - Reális célok és feladatok kitűzése a környezeti feltételek és saját lehetőségeink számbavételével. - A tehetséges gyermekek differenciált terhelése és fejlesztése. - A tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése. - A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. - Egyénre szabott fejlesztő programok készítése. - A fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenységek megszervezése. - Szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodás képessége. 3. Tevékenységek tartalma: A szakemberek egymás munkáját megerősítik, kiegészítik, hiszen az óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, szükség esetén a szakorvos, pszichológus az egyéni programokat egyeztetve végzik terápiás munkájukat. Ennek összehangolása alapozza meg a sikeres, hatékony integrációs tevékenységet. Az egyéni fejlesztési tervek a szakvélemények alapján készülnek. A terápiák kiscsoportos és egyéni formában folynak. A komplex fejlesztést mindig két-három évre tervezzük. -

Nagy mozgások fejlesztése Beszédhiba javítása Beszédészlelési és beszédmegértési zavar Megkésett ill. akadályozott beszédfejlődés terápiája Pöszeség terápiája Hipermotilitás terápiája Figyelem és koncentrációs gyengeség fejlesztése 28

-

Grafomotoros éretlenség fejlesztése Lelassult értelmi fejlődés (mentális retardáció) Tanulási nehézség fejlesztése Diszlexia-, diszkalkulia- prevenció

4. Intézményünkön belüli személvi feltételek: Intézményünkben lehetőségünkhöz mérten fejlesztjük a gyerekeket. Természetesen ez nem jelent minden esetben intenzív fejlesztést, de az intézményen kívüli egyéb terápiás lehetőségek felajánlásával a hatékonyság növelhető. - Gyógypedagógus - Logopédus - Fejlesztőpedagógus 5. Intézményünkön kívüli személyi feltételek: Keressük a gyermekek számára a legoptimálisabb megoldásokat, az integrációra nyitott oktatási intézményeket. A vitatott esetekben szakértői bizottságokhoz vagy a nevelési tanácsadóhoz fordulunk. A szülők többnyire egyet értenek javaslataikkal. Vizsgálatokat végző intézmények: - Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Nevelési Tanácsadó - Ideggondozó 6. Tárgyi feltételeink: -

Szakkönyvek Képes, meséskönyvek Anyanyelvi kártyák Értelmi fejlesztő játékok Nagyméretű tükör Hengerek, labdák Vizuális tevékenység eszközei

7. Az óvodából kikerülő gyermekek lehetőségei: -

Az óvodában maradnak, vagy Speciális intézménybe kerülnek, vagy Első osztályba mehetnek, vagy Fejlesztő, kis létszámú osztályba javasoljuk őket.

29

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 3.1.Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus., Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A 125 gyermek 5 csoportban kerül elhelyezésre. 2 csoportban 27 fő, 2 csoportba 25 fő, 1 csoportba 21 gyermek jár. A férőhelyhez viszonyítva feltöltöttségünk több mint 100%-os. 3 csoportban vegyes összetételű a létszám, 1 csoportban kis-középső, 1 csoportban középsőnagy. Az óvoda vezetője biztosítja az irányítása alatt álló tagintézmények szakszerű, törvényes és gazdaságos működését. Munkáját a tagintézményen belül az általános helyettes segíti. A gyermekek nevelését, fejlesztését 8 fő jól felkészült, hivatás szerető óvónő végzi. Az óvónők állandó önképzés, egymástól való tanulás és szakvizsgát adó képzések által fejlesztik tudásukat, hogy az óvodás gyermekek nevelése egyre magasabb színvonalon történjen. 3 csoportban nem biztosított a kettős váltás az óvónők részéről. A gyermekek gondozását, a helyiségek rendben tartását, a konyhai teendőket 5 fő szakképzett gyermekszerető dajka látja el. Azért, hogy munkájukat megkönnyítsük, rendszeresen alkalmazunk Munkaügyi Központ által kiközvetített konyhai dolgozókat, és egyéb segítő dolgozókat. 3.2.Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás-és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsenek lehetőséget a szülők fogadására.

30

3.3. Az alapellátás biztosításához szükséges eszközök A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről alapján I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések csoportszoba

Mennyiségi mutató gyermekcsoportonként 1

Megjegyzés 5 csoportszoba

tornaszoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

van

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba


van

játszóudvar


van

óvodánként 1

van

óvodavezetői iroda óvodavezető-helyettesi iroda


közös

nevelőtestületi szoba


van

orvosi szoba


van

gyermeköltöző

gyermekcsoportonként 1

2 db van

gyermekmosdó, WC


másik gyermekcsoporttal közösen

Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző

épületenként 1

van

elkülönítő szoba


van

melegítőkonyha


van

tálaló-mosogató, ezen belül felnőttétkező


van

felnőttmosdó

épületenként 1

van

felnőtt WC

épületenként 1

van

mosléktároló


van

egyéb raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen 1)

van

épületenként 1

van

szertár

31

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Csoportszoba óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

van

gyermekszék


van

gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

van

ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben

van

gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben

van

csoportszobánként 2, fogyatékos gyermek esetén további 1

van

valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség

van

élősarok állvány


van

hőmérő


van

óvodapedagógusi asztal


van

felnőttszék


van

eszköz-előkészítő asztal


van

textiltároló szekrény


van

edény- és evőeszköz-tároló szekrény


van

szeméttartó


van

fényvédő függöny szőnyeg

játéktartó szekrény vagy polc fektetőtároló

2. Tornaszoba tornapad

2

100%

tornaszőnyeg

1

100%

bordásfal

2

100%

óvodai többfunkciós mászó készlet

1

100%

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel

Folyamatos fejlesztés alatt

tükör

1

100%

asztal

1

100%

szék

2

100%

szőnyeg

1

100%

32

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

4. Játszóudvar kerti asztal


van

kerti pad


van

babaház


1 db van

udvari homokozó


van

homokozónként 1

van

takaróháló mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

a fejlesztés folyamatos

5. Óvodavezetői iroda íróasztal és szék

1-1

100%

tárgyalóasztal

1

100%

szék

2

100%

telefon

1

100%

könyvszekrény

1

100%

iratszekrény

1

100%

7. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

Asztal van

szék

pedagóguslétszám szerint 1

van

könyvtári dokumentum

könyvszekrény

pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek stb. az óvodapedagógusok felkészüléséhez

500

legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak van

2

8. Orvosi szoba berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint 9. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, fogas


öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló

öltözőpad


Elegendő


100 %

falitükör

mosdókagylónként 1

nincs

hőmérő

helyiségenként 1

100%

10. Gyermekmosdó, WC törülközőtartó

rekeszes fali polc (fogmosótartó)


33

van

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

egyéni tisztálkodószerek

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

tisztálkodófelszerelések

mosdókagylónként 1

fésűtartó

csoportonként 1

törülköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3

Megjegyzés fésű, fogkefe, fogmosópohár ruhakefe, körömkefe, szappantartó 100% gyermeké saját

abrosz

asztalonként 3

takaró


gyermeké saját

gyermeklétszám szerint 3-3

gyermeké saját

ágyneműhuzat, lepedő

100%

IV. A FELNÕTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

szennyesruha-tároló


100%

mosottruha-tároló


100%

mosógép


100%

centrifuga


100%

vasaló

épületenként 1

100%

vasalóállvány

épületenként 1

100%

szárítóállvány

épületenként 1

100%

takarítóeszközök

épületenként 1

100%

kerti munkaeszközök, szerszámok

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1

ásó, kapa, gereblye, lapát, kerti locsolókanna

hűtőgép

épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2

100%

porszívó

épületenként 1

100%

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTÕ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

34

Csoportszoba és udvar 75%

Csoportszoba 100% Az udvari eszközök felújítást igényelnek

ének, zene, énekes játékok eszközei


90%

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei


90%

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök


90%

ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök


90%

a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok


90%


95%

munka jellegű tevékenységek eszközei

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó)

óvodánként 1

100%

televízió

óvodánként 1

100%

három csoportonként 1

100%

diavetítő

épületenként 1

100%

vetítővászon

épületenként 1

100%


100%

hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

100%



magnetofon

hangszer (pedagógusoknak)

Fejlesztés alatt

VI. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Beszédfogyatékosok tükör 120x180 cm

csoportonként 1

van

logopédiai alapkészlet

csoportonként 1

Fejlesztést igényel

35

3.4. Az Eszterlánc Óvoda I. sz. Tagintézmény Programjának végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke Számítógép Nyomtató Fax Szakkönyvek Polcok Falitükör gyermekmosdóban Öltözőrekesz, ruhatároló Öltözőpad Rekeszes fali polc Abrosz Mosott ruha tároló Labda Ugrókötél Roller Kerékpár Dömper Szánkó Mászó háló Lego játék készlet Mimii trambulin Dob Csörgődob Turmixgép Mikroszkóp Társasjáték Kirakójáték Kártyajáték Memóriajáték Lexikonok Könyvek (természetről, állatokról) Mesés, verses leporelló Szintetizátor Fényképezőgép Kamera Homok-víz asztal Kisméretű babaház(udvarra) Egyensúly fejlesztő fajátékok projektor erősítő mikrofon

l db l db 1db 20db 10db 11 db 14db 14db 5db 35db 1 db 30db 25db 30db 10 db 20db 3db 2db 10 db 5db 5db 5db l db l db 15db 15 db 30db 15db 10 db 30db 30db l db l db l db 5db 2db 2db 1db 1db 1db

A kompetencia alapú programcsomag megvalósításához szükséges eszközök: kalapok 15db kosarak 10db szoknyák 17db kötények 17db 36

blúzok kendők szalagok ingek gatyák cipők csizmák népzenei CD szakirodalom agyag gyöngy szalma szövőkeret fonal méhviaszlap

17db 17db 30m 15db 15db 17pár 17pár 20db 20db 10kg 1kg 1kg 10db 3kg 5kg

Óvodánk 25 éve épült óvodai céllal, világos csoport szobákkal, nagy, tágas udvarral. Az évek során állandó karbantartással tudjuk a felvizesedett parkettát javítani, a kisebb nagyobb javításokat megoldani. Csoportszobáink eszköz felszereltsége jónak mondható. Az eszköznorma révén, illetve pályázatok segítségével törekszünk a bővítésre. 2009. júniusában nyertünk a TÁMOP 3.1.4 /08/2-2009-0207 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázaton. Fejlesztő eszközeink száma ezáltal gyarapodott, videó kamerával, fényképezőgéppel, laptopokkal, spirálozóval, laminálóval, CD-lejátszóval. Informatikai pályázat által az alábbi eszközökkel bővült intézményünk: 4 db asztali számítógép, 2 db multifunkcionális irodagép. Ezenkívül meglévő eszközeink: tv, diavetítő, videó lejátszó, dvd lejátszó,és minden csoportszobában magnó található. Pályázatokon keresztül próbáljuk az eszköz ellátást tovább növelni. 3.5. Az óvodai élet megszervezése „A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfeleli időtartamú párhuzamosan végezheti, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különbözi tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi-és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Csoportjaink kialakítása Programunk vegyes és részben osztott csoportokban valósul meg, melyet már a szülők támogatásával korábbi években kialakítottunk. Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építve döntünk a felajánlott tevékenységek formáinak megválasztásában. Programunk szervezeti keretei - A felajánlott tevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak: - Választható tevékenységek (egy időben többféle tevékenységből) - Kötelezően választható tevékenységek (időtartamuk a tevékenység eredményes 37

-

befejezéséig tart, max. 20-25 perc) Kötött foglalkozás (testnevelés minden korosztálynak)

Csoportközi foglalkozást szervezünk havonta egy alkalommal a nagycsoportosoknak (ének- zene és testnevelés). Felajánlott tevékenységeink formái A gyermekek a tevékenységeket felajánlásaink alapján, saját döntésüknek megfelelően egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. A mikrocsoportos együttműködés lehetőségei a gyermekek szocializációjának minőségétől is függenek. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege befolyásolják a formákat. A kötelező foglalkozásokat differenciáltan szervezzük. A tevékenységeink időkeretei: a napirend és a hetirend. A rövidebb távra szóló tervezést a napi és a hetirend, illetve a projektterv jelenti. A hosszabb távú tervezés alatt a csoport nevelési tervének elkészítését értjük, amely a helyi pedagógiai programunk egy szintje. Hosszabb távú terveink komplexek. Napirendünk A napirendünket a stabilitás és rugalmasság jellemzi. A rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységekkel biztosítjuk (étkezés, levegőzés, játék időtartama). A rugalmasság a tízóraizás módjában és az évszakokhoz igazodó napirendben nyilvánul meg. Megfelelő játékidőt biztosítunk különösen a téli hónapokban, amikor a gyermekek több időt töltenek a csoportszobában és kisebb a mozgástér. A napirend időkereteit az életkori összetételtől és egyéb tényezőktől függően rugalmasan alakítjuk.

38

Napirend 3- 7 éves gyermekek részére (vegyes és részben osztott csoport) Időbeosztás

Tevékenységek

600-900

- Érkezés folyamatosan - Szabad játék a tevékenységközpontokban - A folyamatokat, változásokat jelző táblák kezelése - alkalmanként beszélgetőkör - Mozgásos játékok szervezése - Folyamatos vagy kötött tízórai

900-1045

- Az óvodapedagógus által szervezett, kezdeményezett, irányított játékos tanulás, kötelező, kötelezően választható és választható formában - Szabadjáték

1045- 1145

- Rendrakás a felelősök irányításával - Folyamatos öltözködés, udvarra menés - Játék a szabadban - Séta, megfigyelések és gyűjtőmunka alkalmanként

1145- 1250

- Mosdás, terítés, ebéd

1230 - 1500

- Készülődés a pihenéshez, csoportos mesehallgatás

1500 – 1500

- Folyamatos ébredés, rendrakás, uzsonna - Csendes-pihenő

1530 - 1800

- Délutáni szabadjáték - Játék a szabadban - Folyamatos hazamenetel

39

Hetirend 3- 7 éves gyermekek részére (vegyes és részben osztott csoport) Heti két alkalommal

Testnevelés

Kötelező tevékenységek

Heti egy-két alkalommal

Integráló nap(Személyi feltételek függvénye)

Választható vagy kötelezően választható tevékenységek (2 óvodapedagógus)

Heti egy alkalommal

Közös élményszerző séták, kirándulások

Szülők bevonásával történik

Heti egy alkalommal

Egyéni élmények megbeszélése, feldolgozása (beszélgető kör)

Kötelezően választható

A gyermekek szükségletei szerint

Mozgásfejlesztés szabályjátékok

Választható tevékenység

A választható vagy kötelezően választható tevékenységeket egy- egy napon a személyi feltételektől függően 2-3féle tevékenységközpontban (integráló feldolgozásban) kezdeményezzük. A tevékenységek közül eldöntjük, hogy hol van szükség közvetlen részvételünkre, segítő közreműködésünkre. A gyermekek a kezdeményezett helyzeteket szabadon továbbfejlesztik, illetve összekapcsolhatják más tevékenységközpontban folyó játékkal. A heti és napirendnek megfelelő rendszerben kerül sor a projektterv (2-3-4 hétre szóló terv) készítésére. A projektterv készítése során a differenciálásra nagy hangsúlyt fektetünk, kiemelve a HH és a HHH gyermekeket. Hetirendünk A hetirendünkben vannak visszatérő, stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek, ugyanakkor lehetőség van a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől, a gyermek fejlődési ütemétől függően, a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű variációja lehetséges. A hetirend összeállításának elvei: - A hetirendben életkortól függően naponta biztosítjuk a rendszeres mozgásfejlesztést. Ezt szervezhetjük kezdeményezett vagy kötött formában. - Heti 2 alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezetjük be a gyermekek eltérő fejlettségét figyelembe véve. Más napokon mozgásfejlesztő szabályjátékokat ajánlunk fel a részképességek fejlesztésére. - A csoportokban havonta 1 alkalommal a nagyobbaknak más csoportbeliekkel közös kötelező ének- zenei tevékenységet, testnevelést szervezünk. - A felajánlott, választható műveltségtartalmat, integráló tevékenységeket úgy alakítjuk, hogy naponta legyen a gyermekeknek lehetőségük a művészeti tevékenységekre. 40

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végzi többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különbözi kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.” A rövidebb távra szóló tervezést a napi- és a hetirend, illetve a projektterv jelenti. A hosszabb távú tervezés alatt a csoport nevelési tervének elkészítését értjük, amely a helyi pedagógiai programunk egy szintje. Hosszabb távú terveink komplexek. Az elmúlt tanévben óvodánk Süni csoportjában bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Ennek értelmében ez a csoport komplex tervet készít, melyben megjelenik egyrészt a négy őselem ( Tűz, Föld,Víz, Levegő), másrészt a terv három szintre épül. Gondol az átlag-és az átlagtól eltérő képességű gyermekekre (differenciálás).3.6. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A család és az óvoda kapcsolata - beiratkozás - tájékoztató szülői értekezlet az újonnan érkező gyermekek szüleinek családlátogatás - beszoktatás - szülői szobában egyéni beszélgetések - szülők bevonása a csoport életébe - munkadélután - közös ünnepek szervezése - közös kirándulások - szülő értekezlet 3.7. Gyermekvédelem az óvodában Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 41

A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban, illetve az óvodában és iskolában lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá. Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái: Étkeztetés: Bölcsődében, óvodában és a nappali rendszerű oktatás 1-5. évfolyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek az étkezés ingyenes. Kötelező óvodai felvétel: A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét, ha az a harmadik életévét betöltötte. Gyermekvédelmi tevékenységünk célja: Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramja megfogalmazza az óvoda funkciói között az óvó- védő funkciót. Ezért a gyermekvédelmi tevékenységünk legfontosabb célja, hogy a gyermek családban, harmonikusan nevelkedjen, mivel azt valljuk, hogy a nevelésben az elsődleges szerep a családé. Óvodánk a családi nevelés támogatására, kiegészítésére törekszik. Az óvodai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermek minden problémája itt érzékelhető (éhség, kék foltjai, agresszivitás, a szorongása stb.) További céljaink: - Segítséget nyújtunk a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, - A szülői kötelességek teljesítéséhez, - A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez és megszüntetéséhez, - A hiányzó szülői gondoskodás pótlásához. Óvodánk minden településünkön élő óvodáskorú gyermeknek biztosítja az óvodai ellátást. - Elősegítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását, szellemi és fizikai tehetségének és képességének a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését. - Biztosítjuk az óvodás gyermekek egészséges táplálkozását: - A főzőkonyhával egyeztetve a gyermekek életkorának megfelelő ételeket készíttetünk. - A szülőket tájékoztatjuk az étrendről. - A gyermekek vitamin szükségleteit gyümölcsnap keretében biztosítjuk hetente egy alkalommal - Minden év novemberében egészségügyi vetélkedőt szervezünk óvodásainknak. - Külön figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek a családban nem t udják biztosítani a megfelelő mennyiségű, minőségű étkezést. - Javaslatot teszünk az önkormányzat felé a rászoruló gyermekek étkezési díjának csökkentésére vagy ingyenessé tételére. 42



Egyetlen gyermek se maradjon ki a szülő szegénysége miatt az óvodából a HHH gyerekek közül.



Támogatjuk a gyermek orvosi ellátásban és gyógyító nevelésben való részesülését, és a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát. - Óvodába csak egészséges gyermeket fogadunk - Három napon túli hiányzás esetén orvosi igazolást kérünk - A szülőnek kötelessége jelezni, ha gyermeke fertőző betegségben szenved - Óvodánk orvosa rendszeresen szűrővizsgálatot végez - A védőnő havi rendszerességgel végez tisztasági vizsgálatot - Évente 1 alkalommal látás-és hallás vizsgálatot végez - A védőnő igény szerint előadást tart a szülők számára az aktuális gyermek egészségügyi problémákról. - Elsősegélyben részesítjük, illetve orvoshoz visszük azt a gyermeket, akit óvodánkban baleset ér. - A gyermekek napirendjét úgy állapítjuk meg, hogy életkoruknak megfelelő idő jusson a pihenésre, játéktevékenységre. - A délutáni pihenést differenciáltan oldjuk meg, a gyermek alvásigényétől függően. - Folyamatosan biztosítjuk a játék feltételeit a gyermekek számára és fejlesztő tevékenységük is játékos formában valósul meg.



Megakadályozzuk a gyermekek elrablásának lehetőségét: - Megteszünk mindent annak érdekében, hogy a gyermeket ne érje erőszak, fizikai és lelki durvaság, az elhagyás, vagy elhanyagolás, rossz bánásmód, nemi erőszak. - Ha a fentieknek bármilyenjelét tapasztaljuk, akkor jelezzük a gyermekvédelmi felelősnek, illetve általa a Gyermekjóléti Szolgálat felé



A vallásszabadságot úgy támogatjuk óvodánkban, hogy termet biztosítunk a hitoktatás számára.



Figyelemmel kísérjük az óvodás gyermekek szociális helyzetét, nyilvántartását. - Évente egyeztetünk az önkormányzat gyámügyi előadójával a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és HHH gyermekek nyilvántartásával kapcsolatban. - Havi rendszerességgel esetmegbeszélésen vesz részt a gyermekvédelmi felelősünk a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. - Szükség szerint környezettanulmányt végzünk. Részt veszünk a gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken.

 

Figyelemmel kísérjük a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, és lehetőség szerint pályázunk.



Idegen személynek nem adunk ki gyermeket



Írásos nyilatkozatot kérünk, ha a gyermeket nem a szülő viszi haza



A gyermeket csak írásos szülői nyilatkozat után engedjük el az óvodából egyedül



Elvált vagy külön élő szülőktől írásos nyilatkozatot kérünk a gyermek elhelyezéséről 43

Ezek a feladatok minden óvodapedagógus hatáskörébe tartoznak. A gyermekkel kapcsolatos gyermekvédelmi problémákat a gyermekvédelmi felelős felé kötelesek jelezni. A gyermekvédelmi felelős jelzőrendszerként működik a Gyermekjóléti Szolgálat felé, majd tájékoztatja az óvodapedagógusokat a gyermek érdekében tett intézkedésekről. Kapcsolatot tart fenn: - Az óvodapedagógusokkal, - Gyámhivatallal, - Gyermekjóléti Szolgálattal, - Pedagógiai Szakszolgálattal, - Polgármesteri Hivatal segélyezési csoportjával, - Az óvoda orvosával, védőnőjével, - Segélyszervezetekkel. Tetteinkkel, véleménynyilvánításainkkal minden esetben a gyermekek érdekeit képviseljük. 3.8. Harmadik alappillér:a család bevonása az óvodai életbe A Helyi Óvodai Nevelési Programunk specialitása az a négy alappillér, amire a programunk épül. Az óvodai programunk harmadik alappillére a családok bevonása óvodai életünkbe. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepet igyekszik betölteni. Az óvodai nevelésünk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. A családokban keresni kell az együttműködés szálát, a gyermekszeretetet. Lényeges a családhoz közeledés szemlélete. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetekben lévő családoké. A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai A szülők felelősségérzete megnő az által, hogy közvetlenül tapasztalják az óvodapedagógusaink a gyermekük fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Bővül pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékozottságuk. Az együttműködésünk, az együttes tevékenységünk során a szülők sok információt szereznek gyermekükről. A szülők érdekes gyűjteményeikkel gazdagíthatják a csoport tapasztalatait. A problémáikkal magukra maradó szülők társakra találhatnak, bátorítást és segítséget kaphatnak az óvodai ismeretségek kapcsán a hasonló sorsúaktól. A családokhoz közeledés jellemzői Minden család közvetít értékeket valamilyen mértékben. A szülő partner a nevelésben, akinek igényei és szükségletei vannak. A szülővel szemben nincsenek előítéletek. A gyermekek fejlődéséről az óvónő rendszeres információkat ad a személyes beszélgetésekben. A szülőknek jogaik vannak, és azokat a gyermek érdekében érvényesíthetik. A családok bevonásának alapszabályai Az óvodapedagógusaink a családról és a gyermekről nem adhatnak ki információt illetéktelen 44

személynek, ezeket bizalmasan kell kezelniük. Véleményt más személy jelenlétében nem nyilváníthatunk. A szülő nem nyilváníthat véleményt más gyermekeiről. Csak egészséges szülő vállalhat aktív részvételt a csoportban. A gyermekek önálló felügyelete, nevelési helyzetek megoldása nem bízható szülőre. A családok bevonásának formái -

Passzív részvételt vállaló szülő: elsősorban saját gyermeke megfigyelését szolgálja Passzív- segítő szülő: közreműködik a gyermek beszoktatásában, részt vesz a saját gyermeke gondozásában Aktív- segítő szülő: alkalmanként, vagy előre tervezve közreműködik a gondozásban, a közös élmények biztosításában, egyes tevékenységekben

Kapcsolattartás a családdal A családok, szülők, testvérek fogadására alkalmas hely a szülői szoba. Ez a helyiség több funkciót is betölthet. Alkalmas lehet arra, hogy a szülők igényeinek megfelelően, rendszeresen találkozhassanak egymással, az óvodapedagógusokkal és a speciális szakemberrel. Gyűjtőhelye a családok segítő adományainak. Kölcsönzések színhelye, könyvek, folyóiratok, játékok és egyéb eszközök vehetők igénybe. A kölcsönzés időtartama 2-3 hét és ezt regisztrálni kell. A szülők bevonása az óvodai nevelésünk programjaiba A családok sokféleségéből adódóan, szokásaik, szükségleteik és a kapcsolatfelvétel is eltérő lehet. Ezért a kapcsolattartás stratégiájának vannak informális és formális változatai. -

-

Informális lehetőségek az együttműködésünkben Az óvodába érkezés és a hazavitel időpontjában kialakítandó kapcsolat, a beszélgetések, hirdetőtábla információi, csoportfüzet. Formális lehetőségek a kapcsolattartásunkban. Elsősorban az értekezlet, családlátogatás, kérdőív, szórólap, telefonbeszélgetés, beszámoló, SZMK tartozik ide.

Közös szabadidőprogramok, közös kirándulás, nyílt- nap, ünnepeken való részvétel, melyeken érzelmileg gazdagodhatnak a gyermekek, a családok és az óvoda dolgozói. Az óvodapedagógusaink felkészülése a családok fogadására A családból az óvodába való átmenet könnyítése érdekében feloldjuk a szülők, gyermekek félelmeit, szorongásait. A szülőket megismertetjük programunkkal, az óvodával és a nevelőtestülettel. Minden nevelési év kezdetén tájékoztatjuk a szülőket mely csoportban valósul meg a kompetencia alapú nevelés, oktatás. Ezáltal a szülőknek lehetősége nyílik megismerkedni az új módszerek alkalmazásával. Az újonnan érkező gyermekek szüleinek az első szülői értekezleten átnyújtjuk a küldetésnyilatkozatot, a házirendet és a szükséges felszerelések jegyzékét. Szorgalmazzuk a szülők körében, hogy csak betegség esetén hiányozzanak a HH és a HHH gyermekek. Óvodánk nyitva tartásának megtartására törekszünk, ezáltal támogatjuk a szülők munkába 45

állását. Óvodánk és a szülők kapcsolata Célunk a szülők segítése, pedagógiai hatékonyságunk növelése, óvodánk segítő partner legyen a gyerekek nevelésében. Feladataink: - A beiratkozáskor elemi információkat biztosítunk a szülők számára - Tájékoztató szülői értekezletet szervezünk - A beszoktatás megkezdése előtt családlátogatást végzünk, melynek során felvesszük a gyermek anamnézisét A szülők bevonása az óvodánk mindennapi életébe a következő formákban: - Szükségszerűen egyéni beszélgetés a szülői szobában a gyermek fejlődéséről - A szülőknek lehetőséget biztosítunk a csoport életében, tevékenységeiben való részvételre (aktív-segítő szülő) - Munkadélutánokat szervezünk a nagyobb rendezvényekre való készülődés jegyében (farsang, bál, gyermeknap) - Közös ünnepeket szervezünk csoportonként és óvodai szinten - Közös kirándulásokon részvételt biztosítunk az érdeklődő szülők számára is - Szülői értekezleteket tartunk Óvodai beíratás A beíratás előtt településünkön feltérképezzük a 3-5 éves korú HH és a HHH gyermekeket. Az óvodai beíratás május hónapban történik, amelyről tájékoztatást adunk a településen lakók számára /plakát, újság, hangosbemondó/ Megadott szempontok alapján bizottság dönt a gyermekek felvételéről, majd kiértesíti az érintett szülőket. A gyermekek csoportba való elhelyezésénél ügyelünk arra, hogy a HHH gyerekek arányosan legyenek szétosztva. Minden év június végéig írásban értesítjük a családot az óvodai felvételről és tájékoztató szülői értekezletet tartunk: - A csoportban dolgozók bemutatása - A beszoktatás ütemezése, jelek kiosztása - Felszerelési tárgyak jegyzéke, küldetésnyilatkozat, házirend átadása - Tájékoztató kiadvány átadása a szülőknek - A csoportban dolgozó óvodapedagógussal közös egyeztetés alapján a gyermek óvodába lépése előtt családlátogatást végzünk, ahol egységes anamnézist adunk át A szülők bevonása az óvodánk mindennapi életébe Minden korcsoportban időszakonként szükséges a szülővel egyéni beszélgetésen tisztázni a gyermek nevelésével kapcsolatos észrevételeinket. Kötelező a nagycsoportban a szakvélemény kiadása előtti egyéni beszélgetés, a döntés megkönnyítésére az iskolakezdés időpontját illetően. A szülők jelentős segítséget 46

nyújthatnak saját munkájukkal és anyagi hozzájárulásukkal is az óvodánknak (alapítványon keresztül is). Biztosítjuk az óvodai tevékenységben való aktív részvétel lehetőségét, amelyet az óvónővel való egyeztetés után bármikor megtehetnek. Munkadélelőtt-délután során segítséget adnak a szülők: a Mikulás, karácsonyvárás, a farsang, , a gyermeknap szervezési feladataiban, eszközeinek elkészítésében. Aktívan részt vállalnak a szülők a gyermekek részére szervezett csoport ünnepeken. A környezet- megismerés, környezetvédelmi programunk alapján, a tanév során többször szervezünk csoportonkénti kirándulást, nagyobb sétát, melyhez minden alkalommal kérjük a szülők részvételét, segítségét. Az értekezletek A szülői értekezletek nagyon jó alkalmat teremtenek számunkra az óvodai munka céljainak, feladatainak megismertetésére. Lehetőséget teremtünk a szülők nevelési attitűdjének alakítására és a gyermeknevelés sajátosságaiból adódó problémák megvitatására. Feladatunk az aktivizáló beszélgető módszerek alkalmazása (tréningek). Rétegszülői értekezletet szervezünk, az újonnan beiratkozott gyermekek szülei részére. Igyekszünk meggyőzni a HH és a HHH gyermekek szüleit, hogy minél nagyobb létszámban vegyenek részt programjainkon. Közös élmény-közös tevékenység A hagyományőrzés áthatja az ünnepi előkészületeket, az ünnepek szervezését. A kompetencia alapú programcsomaghoz kapcsolódó hagyományainkat részletesebb kidolgozást a Helyi Nevelési Programunk melléklete tartalmazza.

bemutató

Elvek: - Óvodánk élő hagyományainak őrzése - Az előkészületek kapcsolódjanak a mindennapi tevékenységekhez, az ünnep külsőségekben emelkedjék ki ebből, a játékosság, aktív részvétel, az élmények közös megélése. - Évenként változó felelősökkel történik a szervezés, az ünneplés külsőségeiben megállapodás szerint a munkaterv alapján. Hagyományaink: -

Születésnapok ünneplése Nagycsoportosok óralátogatása az iskolában, valamint a tanító nénik meghívása óvodánkba. Az iskolai évnyitóra a leendő tanítónénikkel együtt a nagycsoportosok átkísérése az óvodából az iskolába Csoportkirándulások szervezése Egészségügyi vetélkedő Műsor az Idősek Otthonában Télbúcsúztató

47

Ünnepeink: - Mikulás: nyitott ünnep, a szülők részvételével történik. Mikulás látogat minden csoportba, ahol verssel, dallal várják a gyermekek. A Mikulás minden gyermeknek csomagot ad, előtte azonban közösen ünnepelünk, ahol a szülőkkel, közös előadással ajándékozzuk meg a gyermekeket. -

Karácsony-várás: a szülőkkel való közös készülődés (süteménysütés, meglepetés ajándékok készítése). A gyermekeket beszélgetésekkel, dalokkal, versekkel készítjük fel a közelgő ünnepre. Advent idején folyamatosan díszítjük az óvoda helyiségeit, majd az advent zárásaként ünnepi műsorral lepjük meg a gyermekeket.

-

Farsang: óvodai szintű ünnep. Az előkészületekbe a szülőket is bevonjuk. A farsangot az óvodán kívül, a Művelődési Házban rendezzük. Ünnepélyes, táncos bemutatóval kedveskedünk a vendégeknek. A gyermekek jelmezbe, az általuk készített farsangi kiegészítőkbe öltöznek, közösen játszanak, közös tánc a felnőttekkel. A felnőttek süteménnyel és üdítővel kínálják a vendégeket.

-

Anyák-napja: május első hétvégéjéhez közeledve készülünk az édesanyák és nagymamák köszöntésére. Meghívókat készítünk, verseket, dalokat, mondókákat mondogatunk, beszélgetünk a családról. A gyermekek maguk készítette ajándékkal, virággal, énekkel, rövid műsorral köszöntik az anyukákat, nagymamákat.

-

Gyermeknap: Községünk lakói számára nyitott ez az ünnep. Meghívjuk a II. sz. Tagintézmény gyermekeit, szüleit, dolgozóit. Ezen a napon biztosítjuk a gyermekek változatos tevékenységét, szórakozását, vendéglátását.

-

Nagycsoportosok búcsúztatása: május végén búcsúztatjuk el a nagycsoportos gyerekeket. Nyílt ünnep mindenki számára. A közös búcsúztatóra a folyosón, jó idő esetén, az udvari teraszon kerül sor. A kisebb gyermekek búcsúverssel köszöntik a nagyokat, majd a nagycsoportosok verssel és énekkel búcsúznak az óvodától.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei: - Mikulás - Karácsony-várás - Farsang - Anyák napja - Gyermeknap - Nagycsoportosok búcsúztatása Külső kapcsolatokhoz igazodó ünnepek: - Március 15. Egyéb rendezvények: - Kiállítások megtekintése - Színház- és bábelőadások

48

3.9. Negyedik alappillér:Családgondozás, szociális munka A Helyi Óvodai Nevelési Programunk specialitása az a négy alappillér, amire a programunk épül. Óvodai programunk negyedik pillére a családgondozás, szociális munka. A szociális munka átfogó kategória, amely magába foglalja a szociális tevékenységek széles körét. Programunk szellemében közvetlenebb kapcsolatba kerülünk a családokkal, így többlet információt szerezhetünk a család belső életéről. Az óvodánk akkor is vállalkozik családgondozásra, amennyiben erre a feladatra nem áll rendelkezésre felkészült szakember. Más a lehetősége a szakembernek és más az óvodapedagógusainknak. Az óvodapedagógusainknak rendelkezniük kell minimális ismeretekkel a segítő munkáról, az etikai szabályokról. A segítő kapcsolatunk alapfeltételt a családok megértésére való törekvés, mely elválaszthatatlan a társadalmi folyamatot hatásaitól. Érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtunk a krízishelyzetekben élő gyermekeknek és szüleiknek. Képviseljük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érdekeit és támogatjuk a segítő kapcsolatok keresését a bajbajutott gyermekek esetében. Segítő munkánk nem lehet erőszakos. Team munka az óvodában -

A beóvodázott gyermek meglátogatása a családi környezetben A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek feltárása a csoportokban dolgozó óvónők, Gyermekjóléti Szolgálat segítségével A tanévnyitó szülőértekezleten a szülők tájékoztatása az Önkormányzatnál igényelhető segélyezési lehetőségekről Esetmegbeszélés a team- ben Igény és lehetőség szerint szakember kérése (Logopédus, Gyermekgyógyász, Nevelés Tanácsadó) Az arra rászoruló, a HH és a HHH gyermekek számára ingyenes színházi, bábszínházi előadás látogatását biztosítjuk A csoportokban dolgozó óvónőkkel javaslattétel rendkívüli és rendszeres nevelési támogatásra az Önkormányzat felé A szociálisan rászoruló, a HH és a HHH gyermekek nyári óvodáztatásának figyelemmel kísérése Évente „játék és ruha csere- bere” akció szervezése A rászoruló gyermekek kedvezményes étkeztetésére javaslattétel a Szociális Bizottság felé

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. 49

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. Az óvoda és az iskola kapcsolata A kapcsolat felvétele, az iskola felé nyitás és hatékony, kölcsönösen gazdagító szakmai együttműködésben a kezdeményező szerep az óvodáé. -

-

Az alsó tagozatos nevelőket szívesen látjuk a második félévben (ismerkedés a leendő első osztályosokkal) Bármikor, előzetes megbeszélés alapján, hospitálási lehetőséget nyújtunk az alsó tagozatos nevelőknek A kompetencia alapú nevelés, oktatás alkalmazásába bevont óvónők hospitálása, jó gyakorlat átvétele érdekében ellátogatnak a művészeti alapiskola néptánc csoportjaiba valamint a kézműves csoportokba Kérdőív segítségével tájékozódunk az iskola igényeiről A nagycsoportosokkal ismerkedünk az iskolai élettel, iskolalátogatást végzünk A leendő elsősöket elkísérjük az évnyitóra Az intézményekben szervezett különféle kiállításokat, megtekintjük

Kapcsolatunk a Művelődési házzal, a Könyvtárral - Részt veszünk az intézmény által szervezett kiállításokon, rendezvényeken - Pályázatokon biztosítjuk a HHH gyerekek számára az ingyenes részvételt - Rendszeresen látogatjuk, a könyvtárat a gyermekekkel

műsoros

Kapcsolatunk a fenntartóval - Napi kapcsolatot tartunk a Polgármesteri Hivatallal - Kérdőívvel tájékozódunk a fenntartó elvárásairól - Rendszeres kapcsolatot tartunk a Pénzügyi, - Szociális,-és Egészségügyi Bizottsággal - Szükség szerint kapcsolat a Jegyzővel és a gyámügyi előadóval Kapcsolatunk a logopédussal Hetente megbeszéljük a felmerült problémákat, a fejlesztési lehetőségeket Kapcsolatunk a gyógypedagógussal Hetente 3 alkalommal foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekkel Kapcsolatunk az orvossal, védőnővel - Óvodánk orvosa rendszeres szűrővizsgálatot végez - A védőnők havi rendszerességgel végeznek tisztasági vizsgálatot, míg évente egy alkalommal látás- és hallásvizsgálatot is - Meghívjuk a védőnőket a hagyománnyá vált novemberi egészségnevelési vetélkedőnkre - A védőnő az egészségnevelési hónap keretében játékos, ismeretterjesztő előadást tart a nagycsoportosoknak Kapcsolatunk a Besenyszögi Óvodásokért Alapítvánnyal Részvétel az alapítvány kuratóriumának ülésein. 50

Kapcsolatunk a hitoktatóval Felmérjük az igényeket, s amennyiben van rá jelentkező, helyet biztosítunk az oktatáshoz Kapcsolatunk a Gyermek Ideggondozó Intézettel és a Nevelési Tanácsadóval Szükség szerint az intézménybe irányítjuk a rászoruló gyermekeket Kapcsolatunk az Idősek Otthonával Évente több alkalommal, kis műsorral, apró ajándékokkal kedveskedünk az otthon lakóinak .A kompetencia alapú oktatás bevezetése keretében, olyan műsorokat tervezünk, amelyek szorosan kapcsolódnak a néphagyomány ápoláshoz, és a néptánchoz. Kapcsolatunk a Vehiculum Házzal A kompetencia alapú oktatás bevezetése keretében a Süni csoportban jó néhány közös program került megszervezésre. A továbbiakban óvodaszinten is erre törekszünk. Együttműködési lehetőségek a három tagintézmény között A társulás olyan lehetőségeket teremtett, amelyet szeretnénk messzemenően kihasználni intézményeink között. Törekszünk a tagintézmények közötti munkaközösségek létrehozására, működtetésére, meghívjuk egymást szakmai napokra, közös tréningekre. Mindkét óvodában gyűjtőmunkát végeznek az óvónők különféle irodalmi, szakmai anyagokból, készség fejlesztési ötlettárral, szabályjáték gyűjteménnyel rendelkeznek, így adva van a lehetőség ezek cseréjére is. Gondolkodunk közös torna- és mesemondó verseny megrendezésében, de felmerült a közös gyermeknap megrendezésének gondolata is. Jó lenne, ha nem csak az óvónők, de a csoportok is közelebbről megismerhetnék egymást (p1.: besenyszögi Maci csoport - tiszasülyi Maci csoport,. Kapcsolatunk a Gyermekjóléti Szolgálattal -

Problémás esetekben jelzéssel élünk, alkalmanként esetmegbeszélést tartunk Óvodai egészségnevelési vetélkedőre meghívással élünk Játék, ruha, könyv gyűjtése, adományozása, kölcsönzése a HH és a HHH gyerekek körében.

51

II. PEDAGÓGIAI FELADATRENDSZER ÉS TARTALOM 1.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 1.1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt -a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, , a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus- szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.” Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. Itt alakulna társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben a gyermekek választásai, kezdeményezései és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formált eredményezik. Ezekre a helyzetekre szolgál az „óvodapedagógus által felajánlott tevékenység" elnevezése. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő kezdeményezett, vagy irányított játékoknak is minősíthetőek. A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. Az eszköztár az igények változását követi, aminek gyarapításában a szülők is bekacsolódnak. Az óvodai életbe bevont szülők egy- egy játékban, tevékenységben maguk is mintát adhatnak. - Az egyéni érdeklődésüknek megfelelő játék feltételek megteremtése (élmény, 52

eszközök, hely biztosítása). Az egyéni szándékok, elképzelések támogatása (a gyermekek játékba való bevonásának segítsége, ösztönzése, estenként ötletek adása). - a játék során kialakult konfliktushelyzetekben a részt vevő gyermekek bevonásával szabályok alkotása és megoldások keresése. - Konfliktushelyzetben a kulturált visszautasítás módjának elsajátítása („Ha befejezem, szólok neked!"; „Ne haragudj de már Pistinek ígértem!"; „Ne haragudj, de most nincs kedvem veled játszani, majd máskor!", stb). - A gyermekek élményeire és igényeire építve az óvodapedagógus bekapcsolódása a játékba. - Segítjük a gyermek önérvényesítő törekvéseit a szocializáló és individual izáló hatásokban való egyensúly megteremtésével. - Az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése a játék során /HH és HHH/ - Az egyénekre irányuló kommunikáció (a szabadjáték folyamán az óvodapedagógusainak összes megnyilatkozása). - A gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása. - Lehetőség adása a szemlélődésre a játszani nem kívánó gyermekeknek („Most nem játszom, mert nincs kedvem!"; stb). Nyugodt játék feltételei: - A csoportszobába biztosítjuk a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységek elkülönülését - Térelválasztás mobilrendszer segítségével formáljuk, és a gyermekek igényei szerint alakítjuk át a teret - A napirendben elegendő időt biztosítunk a szabad játékra. -

Az élmények biztosítása A közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. A gyerekekkel közösen megbeszéljük, hogy hová mennének szívesen „élményszerzésre". A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élményt szerveztünk. Óvodai programunkban a projekt- rendszerű műveltségtartalom feldolgozása a felajánlott tevékenységekben, a játékban is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be. A szabályjátékok helye a tevékenységekben A gyermekek személyiségének ismeretében a kezdeményezett szabály és társasjátékokkal tudatosan fejlesztjük az egyének képességeit, részképességeit. A mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat fejlesztő játékok alkalmasak a gyermekek személyiségének formálására. A kezdeményezett irányított szabályjátékokban biztosítjuk a gyermekek szabadságát, érdeklődésükre építve. A szabad játék időtartama (október 1-től - május 31-ig)

Délelőtt 600-1200 Délután 1500- 1730 Összesen:

3-4 évesek számára 3, 5 óra

4-5 évesek számára 3 óra

2 óra 5,5 óra

5-6 évesek számára 3 óra

3-7 évesek számára 3- 3, 5 óra

2óra

2 óra

2-2, 5 óra

5 óra

5 óra

5-6 óra

53

1.2.Vers, mese Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megeleveníti, átlelkesíti szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre, . A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.” Az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik a gyermekek kezdeményezésére. A mesék között szerepeljenek állatmesék, tréfás mesék és tündérmesék is a csoport összetételétől függően. Hosszabb, bonyolultabb meséket a gyermekek érdeklődésének, felfogó képességének megfelelően átalakítjuk. Maradandó élményt a szabadon, emlékezetből folyamatosan mesélő felnőtt adhat. A felnőtt mintaadó szerepe itt hatványozottan fontos, mivel a HH és HHH családokban az ilyen mintát sok esetben nélkülözik a gyermekek. Feladataink: - Megismertetjük a gyermekekkel a magyar népköltészet, népmesék, népi mondókák világát. - Olyan verseket, mondókákat választunk, amelyek kapcsolódnak az aktuális projekthez. - Támogatjuk a mese dramatizálást, bábozást.

54

1.3. Ének, zene, énekes játék Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik a zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.” A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Az ének- zenei tevékenység az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermekek számára. Programunk a Kodály Zoltán és Forrni Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatot, érzelmet, a jó közérzet fontos kiegészítőjét. A projekt- rendszerben elválaszthatatlan a tevékenységtől a gyermeki asszociáció által kezdeményezett ének, énekes játék és az óvodapedagógus által felajánlott lehetőség. Ez utóbbi kötelező (nagyoknak alkalmanként havi 1 alkalommal más csoportbeli kortársaikkal a vegyes csoportokban), illetve választható formában is felajánlható. Feladataink: - A mozgás- hang- szöveg összekapcsolásával készségeket fejlesztünk - Fejlesztjük a zenei hallást, ritmus és forma érzéket - Megismertetjük a beszédhanggal való játékokat, a környezet hangjait - Megismertetjük a mondókákat, gyermekjátékokat, táncokat, dalokat és népdalokat - Fejlesztjük zenei kreativitásukat, támogatjuk az improvizációkat - Olyan zenei élményeket nyújtunk, amelybe bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, zenét művelő szülők - Igényes zenei anyagot választunk a zenehallgatáshoz. Szervezési formáink, módszereink: 3-4 évesek kötetlen formában 4-5 évesek kötetlen és kötött formában 6-7 évesek kötetlen és kötött formában, havonta 1 alkalommal más csoportbeli azonos korúakkal minden gyermek részvételével Zenehallgatás a nap folyamán az aktualitáshoz igazodva jelenik meg. A zenehallgatásra szánt daloknak nincs szövegbeli, ritmikai, hangterjedelmi megkötése, az 55

egyetlen szempont a zene szépsége és művészi értéke, amelyet az óvónő egyszerűen és természetesen beilleszthet az egész napi tevékenységbe. A felnőtt mintaadó szerepe itt hatványozottan fontos, mivel a HH és HHH családokban az ilyen mintát sok esetben nélkülözik a gyermekek. Mindezek megvalósítása az óvodapedagógus mintaadásán túl a tervszerűséget is feltételezi. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, ugyanakkor elválaszthatatlan más népek zenéjétől. A település zenei hagyományainak ápolásában az idősebb generáció szerepe is fontos. Intézményünk innovációs elképzelését a néptáncra alapuló pedagógiai módszer kidolgozásában látjuk. Ennek érdekében szükségünk van más intézményekben már jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerésére, adaptációjára. Tervezzük az intézmények pedagógusai közötti szakmai konzultáció tapasztalatcsere megvalósítását. 1.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különbözi fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó-és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek térforma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.” Az önkifejezés a teljes személyiségfejlesztés fontos eszköze, ezért ezeket a tevékenységeket állandóan biztosítjuk a gyermekek számára. Kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Eszközöket és lehetőséget biztosítunk a HH és a HHH gyerekek számára A szülők bekapcsolódására és közreműködésére sok lehetőség van a környezet kialakításában. A gyermekek munkáinak megbecsülését szolgálják a kiállítások, felhasználásuk a környezetünk szépítésében. Feladataink: - a vizuális látásmód befolyásolása - az önkifejezés technikáinak bemutatása - műalkotások megismertetése - a csoportszobáink külső megjelenésükben is tükrözik az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játék tevékenység témáinak alakulását - az előtereket a gyermekekkel közösen dekoráljuk, az aktualitásoknak és a projekteknek megfelelően. 56

Programunkban a vizuális nevelés három tevékenységközpontban valósul meg: Művészeti tevékenység központja: - Tárgyak, környezet, emberalakok rajzolása saját elképzeléseik alapján, különböző cselekményes jelenetek, mese- vers megjelenítéseként - Képek festése egyénileg választott színekkel, a gyermekek érzelmeinek, élményeinek, képzeletének alapján - Agyagkompozíciók alkotása - Egyszerű ajándéktárgyak, bábok készítése - Ismerkedés különféle technikákkal (nyírás, tépés, hajtogatás, ragasztás, stb.) - Művészeti album nézegetése, tárlatok megtekintése. Homok- víz asztal tevékenység központja: - Természeti tárgyak (termések, leveles ágak, kavicsok stb.) gyűjtése, felhasználásuk díszítéshez, plasztikai munkához - Homok, víz, agyag, gyurma stb. használata (domborzatok, alagutak, házak, hidak stb. megépítéséhez). A téri látásmód kialakítása, fejlesztése. Építőjáték, barkácsolás, konstruálás központja: - Az óvónő és a gyermekek közös munkájaként makettek készítése - Berendezési tárgyak, takarók, nagyméretű dobozelemek felhasználása - Térbeli tapasztalatok és megfigyelések. A kompetencia alapú oktatás bevezetése keretében törekedni kell a természetes anyagok mind szélesebb körű felhasználására. 1.5. Mozgás, mozgásos játék A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A testnevelés foglalkozás a kötelező mozgásfejlesztés szervezeti keret. A foglalkozás a mozgásos játékblokkal anatómiai- élettani szempontokat érvényesítő rendszerére épül. Ha az időjárás engedi, mindig a szabad levegőn történjen a testnevelés.

57

Tartalma: a természetes mozgások, mozgásos játékok, játékos mozgások, prevenciós gyakorlatok. A gyermekek mozgásigénye és készsége eltérő, ezért differenciálni kell az időtartamban. A mozgásfejlesztés tartalma: - Az eltérő szükségletű gyermekek mozgásigényeinek folyamatos kielégítése a csoportszobában, a szabad tevékenységközpontokban, tornaszobában. Szabad mozgás az egész évben rendelkezésre álló udvaron, ahol a nagy mozgástér és az egyéb tevékenységek, elkülönítése biztosítja a zavartalan mozgást a fából készült egyszerű felszerelésekkel és egyéb eszközökkel. - A gyermekek igényeinek megfelelően, az óvodapedagógusaink döntése alapján naponta szervezett kezdeményezett mozgásfejlesztés. A heti rendbe két alakalommal testnevelés és igény szerinti mozgásfejlesztést, szabályjátékokat és versenyjátékokat tervezünk. Ezekhez igénybe vesszük a szülők által készített eszközöket (rongylabda, babzsák, szalag, kendő, stb.) Szervezett mozgás: - Mindennapi mozgás: a gyermek belső indíttatásából végezze, és örömteli legyen a számára. A mindennapi mozgás tartalma: - játék (szabály, verseny) A kompetencia alapú oktatás bevezetése keretében rendszeresen szervezünk népi- ,mozgásos játékokat, labdajátékokat, sornövelő-és fogyasztó játékokat, stb. 1.6. A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfeleli biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott éli emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A külső világ tevékeny megismerése óvodánkban két területen zajlik: - természetismereti készségek és tevékenységek integrációja - matematikai nevelés A természetismereti nevelés olyan tevékenységközpontokban zajlik, amelyekben az eszközök és anyagok önálló ismeretszerzésre, játékra, munkára serkentik a gyerekeket Az óvodapedagógus feladata, hogy segítse a gyerekeket a hétköznapi tárgyak és események megfigyelésére. A természetismereti tevékenységeken túl lehetőség van a szűkebb-tágabb társadalmi környezet megismerésére. 58

A családokkal való kapcsolattartás sokféle formája gazdagítja a társadalmi tapasztalatokat. Az óvodás gyermekek még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezet védelmében, de azt már elvárhatjuk tőlük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket és legyenek kíméletesek az állatokkal szemben. Ugyanakkor szemléletük formálható, érzékenységük alakítható azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetet károsító jelenségekkel kapcsolatban szereztek. A kompetencia alapú oktatás bevezetése során vállalt innováció a néphagyományok ápolása. Törekszünk arra, hogy minden tervezett projektünkben jelenjen meg az aktuális néphagyomány. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-és mennyiségszemlélete. 1.7. Matematikai nevelés A matematikai tapasztalatok akár a nyelv áthatják az ember egész életét. Az óvodánkban minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek matematikai tapasztalatok szerzésére. A tevékenységközpontokban elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbségek felismerésére, sorba rendezésre, matematikai műveletek végzésére. Az óvodapedagógus segíthet a HH és a HHH gyermeknek konkrét élményeken keresztül fejleszteni a matematikai nyelvet.

Feladataink: - Bővítjük a gyermekek matematikai tapasztalatait a szabályjátékokban, társasjátékokban, a térben, élethelyzetekben. - A manipulációs tevékenységközpontban olyan eszközöket biztosítunk, amelyekkel egyénileg is tevékenykedhetnek, ezáltal részképességeik fejlődnek (rész- egész viszony, egyenlőségek-egyenlőtlenségek, relációk) - A homok- víz asztali és a családi szituációs tevékenységközpontban lehetőséget nyújtunk az anyagokkal való ismerkedésre, a mérésre, becslésére - Az építőtevékenység központjában elhelyezett építőelemek felhasználásával bővítjük a gyermekek térbeli matematikai ismereteit (kreativitás, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése) Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat-és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.” 1.8. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeesi munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt,

59

értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény-és állatgondozás stb.). A gyermek, munka jellegű tevékenysége - önként - azaz örömmel és szívesen - végzett aktív j tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A leggyakoribb munkafajták: - Az önkiszolgáló munka. (Saját szükségleteinek a kielégítése.) - A gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei. (Saláta-készítés, sütés...) - A csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák. (Ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, teremrendezés, ajándékok készítése.) - Az élő környezet rendszeres ápolása. (Növényápolás, az udvar rendben tartása, lehullott falevelek összetakarítása stb.) - Az önként vállalt alkalmi megbízatások. (Tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok, naposi munka.) - A játékfajtákkal egybeeső munkák. (Játékeszközök készítése, javítása.) - Együttműködés a szülőkkel az óvodánkért felvállalt munkában. (Óvoda környezetének rendben tartása, növények ápolása.) Feladataink: - Olyan gyermekméretű eszközöket biztosítunk, amelyekkel a gyermekek testi épségüket veszélyeztető munkákat önállóan végezhetnek - A munkavégzést jó példák kiemelésével ösztönözzük, értékeljük - A vegyes és részben osztott csoportokban a feladatokat differenciáljuk - Az emberi munka jelentőségét, az alkotás szépségét egyéni példákon keresztül mutatjuk be - Támogatjuk a gyermekek önálló, szükségletből fakadó munkavégzését - Segítjük a HH és a HHH gyermekek próbálkozásait a munka jellegű tevékenységek során. 1.9. A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

60

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. ; A tanulás „érzelmi klímájának” megteremtése ebben az életkorban azért fontos, mert a kisgyermekkori tanulásnak milyensége befolyásolja a későbbi intellektuális kompetenciájának szintjét. Programunk jellemzője, hogy minden gyermekben, akár tehetséges, átlagos vagy lassan tanuló típus, kialakíthatja azokat a képességeket, amelyek alapján örömet jelent számára a későbbi tanulás, önfejlesztés. De nemcsak a tanuláshoz , hanem az élethez is szükséges a :flexibilitás, a találékonyság, az érdeklődés és a felelősségérzet. Ennek érdekében szakszerűen válogatjuk össze és integráljuk a különböző területekről származó megfelelő tanulási tartalmakat. Az integrált témakör-feldolgozás flexibilissé teszi a programot. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.” Projektcím lista: A négy elem, a TŰZ, VÍZ, FÖLD, LEVEGŐ feldolgozása az óvodai projektekbe beépítve, szabadidőben, kirándulások, erdei óvodai nap keretében történik. Kidolgozott projektek a Csoportnaplóban találhatók az óvoda helyi és önálló innovációja keretében.

61

2. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknélaz önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfeleli tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különbözi mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében éli növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnittel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

62

Az ötéves kortól kötelezi óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerüli gyermekekkel szemben. 2.1. Érzelmi nevelés és a szocializáció jellemzői az óvodáskor végére -

Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. (kérés, köszöntés, válaszolás, megszólítás). Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletének kielégítését. Tisztelettudó viselkedésre, igazmondásra törekszik. Kialakul egymás iránti toleranciája. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében, érdeklődik a társai és a felnőttek iránt. Igyekszik szituációtól függően elfogadni, alá, - fölé - és mellérendeltségi helyzeteket.

A kiemelt kompetencia területek a néptánc és néphagyományőrzés nagyszerű alkalmat teremt a gyermekek számára a csoportba történő szocializációra. 2.2.Játék fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -

-

Szükségletüknek és életkoruknak megfelelő játékot válasszanak Kapcsolódjanak be a közös játékokba, alkalmanként a projekthez kapcsolódva kezdeményezzenek önálló játékokat Legyenek képesek szabályjátékok megtanulására, tartsák be és kövessék a megismert szabályokat Fogadják el társaik javaslatit, ötleteit Önállóan végezze a gondozási teendőit (tisztálkodásban, WC használatban, fogápolásban, gyakorol a Egészséges életmódra nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére öltözködésben, zsebkendő használatban, stb.). Megfelelően használja az evőeszközöket, alakuljanak ki a kulturált étkezés szokásai. Megfelelően használja az óvoda helyiségeit és berendezési tárgyait. Legyen igénye az őt körülvevő környezet tisztaságára Segítsen a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Kialakul testdominanciájuk, finom motorikus mozgásuk, nagy mozgásuk összerendezettebbé és harmonikusabbá válik. Önállóan kielégíti alapvető testi szükségleteit. Törekszik egészsége megőrzésére, az alapvető egészségvédő, egészségmegőrző szokások megtartására. Óvodáskor végére álljon nyitott érdeklődéssel az iskola.

2.3. Az anyanyelv fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére: -

Gondolatait, mondanivalóit tisztán ejtve, jól érthetően, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Beszédében az anyanyelvi szabályok, betartására törekedjen (minden szófajt használjon, 63

-

különböző mondatfajtákat alkosson). Elbeszélése folyamatos legyen, a történések logikai, időbeli sorrendjét segítséggel tudja kifejezni. Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Figyelmesen és türelemmel hallgassák végig a felnőttek és társaik mondanivalóját.

2.4. Ének- zenei nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére: -

Gyermekek örömmel, oldott hangulatban játszanak énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tudjanak mondókázni, énekelni, zenei feladatokat megoldani. Fejezzék ki a dal, mondóka ritmust és az egyenletes lüktetést. Különböztessék meg a zenei fogalom párokat (halk- hangos; gyors- lassú; magas- mély). Élvezettel hallgassák a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Tudjanak improvizálni (mozgást, ritmust, dallamot).

2.5. Vizuális nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére: -

Jelenítsék meg saját tapasztalataikat, élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon. Szívesen és örömmel tevékenykedjenek, használják az általuk kedvelt technikát. Díszítsenek tárgyakat saját elképzelésük alapján. Emberábrázolásban jelenjenek meg a részformák, esetleg a mozgások. Törekedjenek a színek harmóniájára a forma gazdagságára. Tudjanak rácsodálkozni saját, társaik és a felnőttek alkotásaira.

Az óvodai programcsomag a népi hagyományok megőrzése köré épül. A projekt kapcsán szeretnénk elérni a gyermekek képességeinek fejlődését. Kézműves foglalkozásokkal, népi körjátékokkal, mesejátékokkal élményszerűvé tesszük nekik a fejlődést. 2.6. Irodalmi nevelés fejlődésének jellemzői az óvodáskor végére -

Spontán módon mondjanak mondókákat, verseket, meséket. Örömmel vegyenek részt a mesélésben, bábozásban, dramatizálásban. Szívesen hallgassanak mesét. Örömmel lapozgassanak könyveket, vigyázzanak azok épségére.

2.7. Külső világ tevékeny megismerésének jellemzői óvodáskor végére -

A gyermekek ismerjék saját nevüket, szüleik nevét, lakcímüket. Ismerjék fel szűkebb környezetük, intézményeit, középületeit. Gyakorlatban tudják alkalmazni a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Környezetükben ismerjék fel a házi és vadállatokat, növényeket, azok gondozását, védelmét. Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, ismerjék fel az öltözködés és időjárás közti különbséget. Ismerje környezete szokásait, hagyományait.

64

2.8. Matematikai nevelés fejlődési jellemzői az óvodásk or végére -

Nevezze meg térbeli állások irányait (jobb - bal, előtt - mögött, alatt - fölött, stb.). A tízes számkörön belül végezzen különböző műveleteket. Számképek felismerése. Tárgyakat tudjanak összehasonlítani mennyiség, forma, szín szerint. Tudjanak tárgyakat sorba rendezni.

2.9. Munka jellegű tevékenységek fejlődési jellemzői az óvodáskor végére: -

Vállaljon önként munka jellegű tevékenységeket. Ismerje fel az eszközök használatával járó veszélyeket. Teljesítse pontosan a megbízatásait. Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. Legyen képes a saját és társai testi épségének a megőrzésére és az eszközök megóvására. Legyen igénye a kisebb hibák kijavítására. Gondozza és óvja a környezetében lévő növényeket. Vállaljon közösségi feladatokat a csoport érdekében.

65

III. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 1. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE: Az ellenőrző, értékelő munka a pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése érdekében történik. Területei:  Az óvodai csoportok: - Szokás - és szabályrendszerének - Játékának - Társas kapcsolatok alakulásának - Viselkedéskultúrájának ellenőrzése.  A gyermek fejlettsége (egyéni fejlettségi lapon rögzítve) Annak vizsgálata, hogy a gyermek mennyit fejlődött önmagához képest az adott időszak alatt. 

Az óvodapedagógus gyakorlati munkája: - a végzett munka értékei - megújulás képessége - innovációs fejlesztés adott szakmai kontroll mellett.

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvodavezető felel. A gyakorlati munka során tiszteletben tartjuk az önálló munkát, biztosítjuk a módszertani szabadságot, kiemeljük a pozitívumokat. A gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan rögzítjük, így figyelemmel kísérhető a fejlődés. Az óvónők pedagógiai munkájának értékelésére megfigyelés, beszélgetés, konzultáció útján kerül sor. A nevelési év végén értékeljük az óvoda éves pedagógiai, működési tervét.

2. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A gyermekek fejlesztését, személyiségük kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével tervezzük. Építünk a helyi sajátosságokra, a spontán helyzetekre, az aktuális feladatokra. A csoportok nevelési, tevékenységi programját olyan céllal értékeljük, hogy az mennyire szolgálta a helyi nevelési program céljait és feladatait. A nevelési év végén a gyermekek szokás- és szabályrendszerének, közösségi életének, egyéni fejlődésének alakulásáról az óvónők szóbeli tájékoztatást adnak. A fejlődésnaplóban illetve a gyermektükörben rögzítjük a megfigyelés, megismerés eredményeit az esetleges lemaradásokat, azt, hogy mit és hogyan fejlesztünk, hogy munkánk eredményes legyen. Az óvoda sikerkritériumai a gyermekek eltérő fejlődési üteme és az egyéni eltérések miatt nem mindig valósíthatók meg. A céloknak való megfelelés sikerkritériumát a nevelőtestület határozza meg. A vizsgálat feldolgozó módszerei nálunk a beszélgetés, a dokumentum - elemzés, a szociometria 66

Nevelési eredményeket vizsgáló módszerek: Óvodánkban a közvetlen és a közvetett megfigyelési módszereket alkalmazzuk, a gyermeket nem emeljük ki természetes környezetéből, csoportjából. Az egész gyermeki személyiséget vizsgálva dokumentáljuk a mérés eredményét, lehetővé tesszük az ismételhetőséget és az összehasonlíthatóságot. Igyekszünk biztosítani az objektivitást, illetve a mérési eredményekre épülő egyéni tervezést, amely átgondolt célokat feltételez.

3. A GYERMEKEK KÖVETÉSE:

SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK NYOMON

Az óvodapedagógus gyakorlati munkája Folyamatosan törekszünk az innovációs tevékenységre, célunk a pedagógiai ismereteink szinten tartása, a szakirodalom figyelemmel kísérése. A továbbképzések témájának megválasztása arra irányul, hogy az azokon szerzett ismeretek elősegítsék helyi Nevelési Programunk minél hatékonyabb megvalósítását. Óvodánkban a gyermekekkel kapcsolatosan működik a titoktartás a gyakorlatban is. Az óvodapedagógus adhat a gyermekről tájékoztatást saját szülőjének. Az óvodai munkával kapcsolatos információkat is titkosan kell kezelni az óvoda minden dolgozójának. A tájékoztatást formája a fogadóóra, de foglalkozási időn kívül bármilyen kérdéssel bizalommal fordulhatnak hozzánk a szülők, szükség szerint a szülői szobában. Szülői értekezleteken általános tudnivalókat közlünk a csoportunkról. A gyermekekkel kapcsolatos dolgokról elsősorban a szülőknek van joga dönteni, esetleg szakmai segítséget adunk a döntéshez (Szakvélemény stb.) A munkaköri leírások tartalmazzák az óvoda dolgozóinak pontos kötelességeit, hatáskörét. Önértékelő tevékenységet végzünk a Nevelőtestületi Értekezleteken, ahol szó esik arról is, hogyan tudjuk mindennapi nevelőmunkánkat hatékonyabbá tenni, megosztjuk egymással továbbképzéseken szerzett új ismereteinket. Mindkét óvodában közös gyűjtőmunkát végeznek az óvónők, amely bármilyen jellegű használható tudásunk megosztását célozza. (Versgyűjtés, közmondások, népszokások, ötletek, szabályjátékok gyűjtése, készségfejlesztési módok, szakmai anyagok) Az óvodai alapdokumentumokat átfogalmaztuk, kibővítettük annak figyelembevételével, hogy választott programunk szellemének, céljainak megfeleljenek, annak minél hatékonyabb megvalósítását segítsék elő.

4. A HELYI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A program sikerkritériumát a „Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén" címmel kiemelt programelem tartalmazza. A gyermekek fejlettségi szintje ehhez viszonyítva értékelhető, mérhető. A gyermekek képességének és szociokulturális körülményeinek ismeretében minden csoport maga határozza meg, hogy hány százalékos teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának. A program ellenőrzésébe, értékelésbe miden óvónő bekapcsolódik. A gyermekek nevelésében megjelennek-e a nevelő-fejlesztő tartalmak. Milyen eredményeink vannak a szocializáció terén, a megismerésben, a kommunikációban. Biztosítottak-e a tapasztalatszerzés játékos lehetőségei. 67

A program milyen mértékben befolyásolta a nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját. Mit mutatnak a szülők visszajelzései. - A program időszakos vizsgálata a kimenet oldaláról 3 évenként. - Nevelési - fejlesztési elképzeléseink összevetése a „Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén" című fejlettségi szinttel. - A csoport által felállított sikerkritériumok figyelembe vétele - Szaktanácsadó és Szakértő segítségének igénybe vétele. Ellenőrzés értelmezése: Óvodánkban a fenntartói, irányítói ellenőrzés célozhatja: - az óvoda gazdálkodását - a működés törvényességét - a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet - a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket - a szakmai munka eredményességét (szakértő közreműködésével). Belső ellenőrzést az óvodavezető végez. Az ellenőrzés területei A pedagógiai munka ellenőrzésén túl szükség van a tanügy-igazgatási feladatok, munkáltatói feladatok, gazdálkodási feladatok, közéleti feladatok, és egyéb tevékenységek végzésére, ezek ellenőrzésére, értékelésére. Tanügyigazgatás terén: - Gyermekátvétel más óvodából - Gyermekcsoportok kialakítása - Éves statisztika készítése - Mulasztások pontos jelölése, összesítése - Év közbeni létszámváltozások pontos vezetése - Nevelési év rendje - Nyári zárva tartás feladatainak ellátása - Dolgozók munkarendjének kialakítása - SZMK tanüggyel kapcsolatos feladatainak segítése - Óvodakötelezettséggel kapcsolatos feladatok - Gyermekek egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése - Beiskolázás megszervezése - Gyermekvédelmi munka ellátása Munkáltatói feladatok terén: - A munkaidő pontos betartása (túlmunka elszámolás) - A dolgozók munkavégzése - Szabadságolási terv - Szociális juttatások Gazdálkodási feladatok terén: - karbantartási feladatok - tárgyi feltételek javítása - leltározás, selejtezés 68

-

étel minősége és kiosztása nyilvántartások vezetése

Közéleti feladatok: - Az intézmény közéleti tevékenysége - Az intézmény menedzselése - Kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel - Pályázatokon való eredményes részvétel Egyéb: - Tisztaság - Munka- tűz- vagyonvédelem - Gyermekbalesetek megelőzése - Rendszeres orvosi ellátás megszervezése - Dekoráció Az ellenőrzés folyamata: Az ellenőrzés nem más, mint megfeleltetés, összehasonlítás a Helyi Program által megfogalmazott sikerkritériumokat. Fontos az objektivitás, tervszerűség, demokratizmus biztosítása. Az ellenőrzési terv az első Nevelési Értekezleten ismertetjük a dolgozókkal. Az ellenőrzési terv tartalmazza: - az ellenőrzés témáját - a törvényi hátteret - az ellenőrizendő csoportok megnevezését - az ellenőrzés idejét 1-2 hetes intervallumban - az ellenőrzéshez használható dokumentumokat - az ellenőrzést végző személy nevét - a sikerkritériumokat. Eredménye: megfelelt, részben felelt meg (kontroll ellenőrzés szükséges) nem felelt meg (ismételt ellenőrzés szükséges) Az ellenőrzés eredményét ismertetjük az illetékessel, egyetértés esetén zárás, ha nincs egyetértés, külső vagy belső szakember segítségét kérjük. A nevelő-fejlesztő munka értékelési-mérési rendszere Az óvodai nevelőmunka szempontjából nagyon fontos, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk a gyermekek fejlettségét, képességeit, készségeit illetően. Ehhez ismernünk kell a gyermekek életkori sajátosságait, az egyes gyermekek eltérő fejlődési ütemét. Az egyéni fejlődés nevelési eredményvizsgálattal mérhető (sikerkritériumok alapján).

69

Az ellenőrzés belső színtere: A neveléssel óvodán kívüli kapcsolatos tevékenységek és tevékenységek kapcsolatrendszere Csoportellenőrzés a helyi program alapján, Szülői értekezletek külön nevelési célokkal Dokumentumok ellenőrzése

Fogadóórák

Eszközök kiválasztása, Séták kirándulások felhasználása

Rendezvények, ünnepélyek

Kirándulások

Óvodai program specifikus szolgáltatások

Közművelődési intézmények látogatása (Műv. Ház, könyvtár)

Minőség fejlesztés

Pedagógiai attitűdök

Egyéb

Belső szabályozók betartásának ellenőrzése

Szociális érzékenység

Gyermekvédelem

Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése

Empátia

Munkatársak együtt működése

Mérések, megfigyelések

Pozitív bánásmód

Házirend betartása

Egyéni fejlesztés a Értékelés (szülők Helyi Program tájékoztatása) egyéni arculata szerint

Továbbképzéseken való részvétel és ennek kamatoztatása

5.DOKUMENTÁCIÓ Óvodánk programunkhoz kapcsolódó dokumentumai: -

ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA ESZTERLÁNC ÓVODA KÖZÖS NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ÓVODAVEZETŐ ÉVES MUNKATERVE A GYERMEKCSOPORTOK NEVELÉSI, TEVÉKENYSÉGI PROGRAMJA EGYÉNI FEJLŐDÉS, FEJLESZTÉS DOKUMENTUMAI FELVÉTELI-MULASZTÁSI NAPLÓ CSOPORTNAPLÓ ILLETVE CSOPORTKÖNYV

Éves nevelési tervünk és annak értékelése három havonta Tanulás tervezése 2 -3 -4 hetenként (a projekttől függően) A gyermek fejlődésének nyomon követése évenként a sikerkritériumok tükrében (fejlődési napló, csoport, - óvodai összesítő)

70

MELLÉKLETEK: 1. Átfogó intézményi innováció 2. Önálló innováció, Adventi készülődés

71

MELLÉKLET: 1. TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0207 A képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás bevezetése a Besenyszög- Tiszasüly Eszterlánc Óvoda I. sz. Tagintézmény Süni csoportjában

Átfogó intézményi innováció

A pályázat megvalósításának ideje: 2009. június 09.-2010. augusztus 28.

A pályázat megvalósításában résztvevő óvodapedagógusok: Molnár Istvánné Varga Józsefné

A pályázat megvalósításában résztvevő gyermekek: Süni csoport 25 fő Besenyszög-Tiszasüly Eszterlánc Óvoda I. sz. Tagintézmény 5071 Besenyszög Vasvári P. út 4. Az óvoda e-mail címe: [email protected] Telefon: 06/56 487-073

72

GONDOLATOK A HAGYOMÁNYÁPOLÁSRÓL

A hagyomány nem vész el csak átalakul. De mi is a hagyomány? Emlékezet, szokásrendszer? Több meghatározásból próbáljuk összerakni. „A népek emlékezete a hagyomány. A hagyomány: egy nemzet válasza életkörülményeire, a nemzet igazi személyisége, mellyel időben önmagához és feladataihoz hű maradhat.” Németh László: A minőség forradalma IV. Szükséges ma egyáltalán erről beszélnünk? Abban a korban, amikor minden arra ösztökél, hogy újulj meg, dobd el a régit, hisz az új még jobb, hogy vegyél, fogyassz, pazarolj. Szinte el is felejtjük az ünnepet, ami pedig a hagyomány fontos része. Tehát tennünk kell azért, hogy az, ami volt, ami szokás volt – megmaradjon. „A hagyomány ui. – a legáltalánosabban véve - az ág, amin ülünk. Ami ránk maradt őseinktől, ami fönntart bennünket, amire a jövőt, az újat építeni fogjuk. Ahogy eleink is tették. Egyszerűen nincs más lehetőség. A semmin lehetetlen megállni. A hagyományt hasonlíthatjuk a bőrszínhez is: valamennyien színes bőrűek vagyunk, különben nem látszanánk” (Czakó Gábor) „A tradíció, vagyis a néphagyomány, a parasztság kultúrája – tudása, készségei, értékrendje , amelyben a megtartó erő a domináns, s amelyet az idősebb nemzedék átszármaztat a fiatalabb nemzedéknek. Ebben a kultúrában azonban megőrződtek magasabb társadalmi rétegek kulturális elemei is. Egy kultúra gyökeres megváltoztatásával, vagy erőszakos megváltoztatásával egy nép karaktere is megváltozik. Ezért mondhatjuk, hogy a néphagyomány a nemzet fennmaradásának és fejlődésének a feltétele. Ez az időben lejátszódó folyamat felmenti ugyan a fiatalokat attól, hogy újból és újból felfedezzék a spanyolviaszkot, de nem ment föl senkit a kultúra elsajátításának kötelessége alól. Kultúrát nem lehet örökölni – mondja Kodály.” A hagyományt ma már nem elég csodálni. (Igaz is, lassan nem is lesz mit.) Ki kell alakítani a ránk bízottakban a hagyományra való igényt., Ez a mi feladatunk egy része, s nekünk, pedagógusoknak nagy a felelősségünk a témával kapcsolatban. De vajon van e megfelelő kompetenciánk erre, vagy csak a hivatástudat vezet minket? Ezekre a kérdésekre is választ adunk innovációnk bemutatása során.

73

BEVEZETŐ Óvodánkban mindig is fontosnak tartottuk a hagyományok ápolását. Igyekeztünk a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy az előttünk járó nemzedékek által felhalmozott tudást, ismeretet beépítsük gyermekeink életébe. Minden nemzedék hozzáadott valamit ehhez a tudáshoz, s rajtunk áll, hogy ez a tudás, hagyomány megőrződjön. Megragadtuk a gazdag népi kultúra nyújtotta lehetőségeket, s közben figyelembe vettük a helyi sajátosságokat. A hagyományok ápolása mellett fontosnak tartjuk azt a jó kapcsolatot, amely a Chiovini Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez fűz bennünket. Óvodánk pályázatában a néphagyomány ápolás mellett a néptáncot kezeljük kiemelten, mellyel szeretnénk megalapozni az Alapfokú Művészetoktatási intézményben folyó néptánc oktatást. Az innováció tervezésekor az is meghatározó volt, hogy mi, akik elsőként részt vállaltunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésében, rendelkeztünk olyan szakvizsgás és egyéb továbbképzésekkel, amely kompetensé tett bennünket a pályázatban való részvételben. Azt is fontosnak tartjuk azonban megemlíteni, hogy mindez nem lett volna elég bizonyos fokú elszántság, elhivatottság, érdeklődés híján, mely úgy érezzük mindkettőnkben megtalálható.

74

ÓVODÁNK ÉS A PÁLYÁZATBA BEVONT CSOPORT BEMUTATÁSA Óvodánk Szolnoktól mintegy 16 km-re található. Településünkön már az 1950-es évek óta működött óvoda, de a jelenlegi intézmény csak 1985-ben került átadásra. Négy csoporttal, s óvodai céllal épült, de a magas gyermeklétszám miatt hamarosan át kellett alakítani az óvónői szobát is csoportszobává. Tíz évvel ezelőtt községünkben is bevezetésre került a vezetékes gázfűtési mód, így a felszabadult kazánházból tornaszoba került kialakításra. Rendelkezünk só szobával is, amely a mesterséges só barlangi klíma segítségével a gyermekek légúti megbetegedéseit igyekszik csökkenteni. A szülőkkel történő négyszemközti beszélgetésekre jó lehetőség nyílik a „Szülői szobában”, ahol az egyéni problémákat nyugodt körülmények között tudjuk megvitatni. Ez a helyiség ad helyet szerény, de egyre bővülőbb könyvtárunknak is. Az épület folyamatos karbantartásával, fejlesztésével, eszközeinek bővítésével igyekeztünk és igyekszünk ma is otthonos környezetet biztosítani a hozzánk járó gyermekek számára. Jelenleg is folyik óvodánkban felújítás: UNIO-s pályázat keretén belül történik a teljes óvoda akadálymentesítése. Az új gyermekek közül szinte mindenkit fel tudunk venni, esetleges túljelentkezés esetén előnyben részesítjük a már dolgozó szülők gyermekeit, ill. a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A jelenlegi 120 fős óvodai férőhely mellett 123 kisgyermekkel foglalkozunk. Az óvodába járó gyermekek közül 53 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, míg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeké 9 fő. Hogy bemutatkozásunk teljes legyen, szeretnénk még elmondani, hogy 2007. augusztusában községünk és Tiszasüly község Önkormányzat Képviselő-testülete közös igazgatású, intézményfenntartó társulást hozott létre. Ennek eredményeként jelenleg két tagintézményünk van, s mindkét nevelőtestület jó kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszik Mint már említettük, óvodánk 25 éve épült óvodai céllal, világos és tágas csoportszobákkal, nagy udvarral. Az évek során állandó karbantartással tudjuk a felvizesedett parkettát javítani, a kisebb-nagyobb javításokat megoldani. Az óvoda udvarának betonburkolata nagymértékben leromlott, az udvaron található fák gyökérzete a csatornarendszert is veszélyezteti. A fenntartónk évek óta próbál pályázni a felújításra, de mindez ideig sajnos eredménytelenül. Mivel a betonburkolat balesetveszélyessé vált, így azt tavaly nyáron felbontották és átmenetileg befüvesítették. Ezzel azonban megszűnt az a rész, amely lehetőséget nyújtott a vizes, esetlegesen szemerkélő esőben is az udvaron való tartózkodásra, betonrajzok készítésére, ugróiskolára. Csoportszobáink eszköz felszereltsége jónak mondható. Az eszköznorma révén, pályázatok segítségével, ill. az alapítvány révén törekszünk a bővítésre, míg a tavalyi év során egy IPR- pályázat révén tudtunk fejlesztő eszközöket vásárolni minden csoportba. 75

Miután jó néhány udvari játékunk nem felelt meg az UNIO előírásainak, így már két esztendő farsangi bevételét új játékok vásárlására fordítottuk. Fejlesztő eszközeink száma véleményünk szerint mára már megfelelő: több televízió, video lejátszó, DVD lejátszó, minden csoportban CD lejátszós magnó található. Négy számítógép, lamináló, spirálozó, több nyomtató, fénymásoló segíti munkánkat- közülük néhány e pályázat által került beszerzésre. Szintén e pályázat nyújtott lehetőséget arra is, hogy csoportunkba fényképezőgépet, videokamerát és új CD lejátszót vásároljunk. Személyi feltételeink már nem ilyen rózsásak. Egy pár évvel ezelőtti létszámleépítést követően pár óvónő hiányzik a mindennapi munka során. Az óvoda vezetője biztosítja az irányítása alatt lévő tagintézmények szakszerű, törvényes és gazdaságos működését. Munkáját a tagintézményen belül az általános helyettes segíti. A gyermekek nevelését, fejlesztését 7 fő jól felkészült óvónő végzi. Az óvónők közül négyen már szakvizsgáztak, de jelenleg két óvónő is tanulmányait végzi. Látható tehát, hogy a létszámleépítést követően három csoportban nem megoldott a váltás. Itt pedagógus asszisztens és munkatapasztalaton lévő pályakezdő pedagógus igyekszik segítséget nyújtani. A gyermekek gondozását, a helyiségek rendben tartását 5 fő szakképzett dajka látja el. Miután sem konyhai alkalmazottunk, sem takarítónk nincs, ezért rendszeresen alkalmazunk ezekre a munkákra a Munkaügyi Központ által közvetített dolgozókat. Csoportunkban tavaly őszén elsőként került bevezetésre a kompetencia alapú oktatás programcsomagja. Egy évvel ezelőtt így, ebben a formában ez a csoport még nem létezett. Mindketten külön csoportban dolgoztunk, váltótárs nélkül. A pályázati kiírás megismerése után merült föl annak lehetősége, hogy olyan innovációt vállaljunk föl, amelyhez mind a ketten kompetensek vagyunk. Ehhez azonban vállalnunk kellett azt, hogy egy vegyes és egy kis-középső csoportból „ alkottunk” egy új csoportot. Nagy munka előzte meg, hiszen túl a szülők tájékoztatásán, nekünk is közös nevezőre kellett jutnunk- a hetekig tartó teremrendezésről nem is beszélve. A kisebb létszámú Süni csoporthoz csatlakoztak a Katica csoport nagycsoportosai, így a szeptembert 25 fővel, nagy-középső csoporttal kezdtük meg. A csoporton belül 1/3-2/3 a korosztályok aránya: 17 középsős és 8 nagycsoportosunk van. Ez kis segítség azért is, mert nem kell csak két korosztályra terveznünk, ugyanakkor korosztályon belül is tudunk differenciálni, vagyis egyszerűbb a szintek megtervezése. Heti váltásban dolgozunk, s programunk sajátosságából adódóan hetente két alkalommal integrált napot tartunk. Ezeken a napokon mindketten egész nap a csoportban vagyunk, így jóval több fejlesztésre, egyéni munkára van lehetőségünk. Ezek a napok nyújtottak bővebb lehetőséget több nagy projekt megvalósítására, a néphagyományok felelevenítésére, a néptáncra. Gyermekeink igen érdeklődők, nyitottak minden újra, de a szülők segítőkészségéről is csak elismerőleg szólhatunk. Munkánkat egy agilis, gyermekszerető dajka néni segíti. Úgy véljük, nem hoztunk rossz döntést tavaly, amikor belevágtunk ebbe a nagy feladatba, s munkánk mindenkinek hoz valami újat, valami előremutatót.

76

A PROGRAMCSOMAG BEVEZETÉSÉNEK MOTIVÁCIÓS HÁTTERE

Föld-víz-tűz-levegő: a régi emberek ezeket tartották a négy őselemnek, minden alapvető dolog alkotó elemének. Manapság e négy elem mindegyikét veszély fenyegeti: a vizek, a levegő, a talaj szennyezéséről, ill. a tűz-mint energiaforrás-kimerüléséről mindennap hallhatunk és olvashatunk. A programcsomag olvasásakor örömmel tapasztaltuk, hogy a kompetencia alapú oktatás is fontosnak tartja a négy élettelen környezeti tényező minél alaposabb megismertetését már óvodáskorban. Játékos tapasztalatszerzések, vizsgálódások adnak erre lehetőséget, s eközben alakul szemléletük, vigyáznak környezetükre, megtanulják becsülni az erőforrásokat. Óvodánkban mindig is fontosnak tartottuk a hagyományok ápolását. Igyekeztünk a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy az előttünk járó nemzedékek által felhalmozott tudást, ismeret beépítsük gyermekeink életébe. Megragadtuk a gazdag népi kultúra nyújtotta lehetőségeket, s közben figyelembe vettük a helyi sajátosságokat is. A hagyományok ápolása mellett fontosnak tartjuk azt a jó kapcsolatot, amely a Chiovini Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez fűz bennünket. Óvodánk Pályázatában a néphagyományok ápolása mellett a másik innovációt ezért a néptánc jelenti, amellyel szeretnénk megalapozni az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyik művészeti ágát, a néptánc oktatást. Végezetül talán még annyit: a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatban olyan sok nyitott kérdés van, hogy óvodánkban csak mi mertük fölvállalni a programcsomag bevezetését. Ugyanakkor, csak mi rendelkezünk egyrészt néptánc oktatói szakvizsgával, ill. néphagyományőrzéssel és ápolással kapcsolatos továbbképzéssel, amely már kompetensé tesz bennünket a programcsomag bevezetésére. Mindketten nyitottak vagyunk az új dolgokra, mindamellett fontosnak érezzük már gyermekkorban megismertetni a gyerekekkel a népi kultúrát, hagyományaink ápolását és a néptánc alapjait. Remélhetőleg a közeljövőben akadnak kollégák, akik belátják hasznát, leszűrik eredményeit, s ők is belevágnak. Hiszem azt, hogy tapasztalatainkra, segítségünkre bizton számíthatnak.

77

A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK HOZADÉKA AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA

A kompetencia alapú programcsomag bevezetése révén úgy érezzük szakmailag, módszertanilag megújultunk, ugyanakkor a pályázat révén a következő továbbképzéseken bővíthettük tudásunkat, vagy kaptunk munkánkhoz megerősítést: Vezetőképzés: Pályázati projektek sikeres megvalósítása: projektmenedzsment és változásmenedzsment befogadó (többségi) intézmények pedagógusai számára (1fő) Tanulói differenciálás heterogén csoportban (1fő) Az IPR módszertan alkalmazására felkészítő tantestületi képzés (1fő) Az óvoda-iskola átmenet támogatása (1fő) A kompetencia alapú oktatási csomagok alkalmazása (2fő) A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában (2fő) Pedagógus professzionális kommunikációja (1fő) Együttnevelés elmélete és gyakorlata. Módszertani, elméleti kalauz a SNI gyermekeket, tanulókat nevelő pedagógusoknak (1fő)

AZ INNOVÁCIÓ CÉLJA A néphagyományok, ill. az óvodában meglévő hagyományok megőrzése, ápolása mellett fontosnak érezzük a közösségi érzés erősítését, a közösségi kapcsolatok alakítását, ápolását. A családdal és a társintézményekkel kialakított kapcsolatok erősítése, elmélyítése is igen fontos célunk- s programunk egyik sajátossága. Olyan oktatási-nevelési módszerek és tanulás szervezési eljárások bevezetése, melyek elősegítik az élethosszig tartó tanulás képességének kibontakozását. A különböző tevékenységközpontokba szervezett tevékenységekkel differenciált személyiségfejlesztés. Esélyegyenlőség teremtése és hátrány kompenzáció biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek számára ( Jelenleg nincs SNI gyermek csoportunkban.).

78

A TOVÁBBIAKBAN 19 MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGET MUTATUNK BE

A TEVÉKENYSÉG megnevezése

ideje

Néptánc a csoportszobában

résztvevői

eszközei

Gyerekek, óvónők, dajka néni

Kendő, zsebkendő, seprő

Zenei és mozgáskészség fejlesztése, téri tájékozódás

Gyerekek, óvónők

Fehér és színes textil anyagok, csutka, filctoll, fonal

Csomókötés gyakorlása, segítsenek társuknak

Gyerekek, óvónők, dajka néni, szülők, testvérek

Alma, söprű, kosarak, bóják poharak, almalé, tálca

Közösségi érzés erősítése, mozgásigény kielégítése, téri tájékozódó készség

Gyerekek, óvónők, szülők

Szoknyák, blúzok, kendők, kötények, nadrágok, ingek, koszorú

Gyerekek, óvónők, szülők, dajka néni, a Múzeum dolgozói

A sütemény hozzávalói, cirokszár, tálak, tepsi, tálcák, pohár

szeptember

Csutkababa készítése

Almabál

Népi játékfüzér előadása az Idősek Otthonában

október

október

november

Süteménysütés a Múzeumban november

Márton napi csuhé liba készítése

Gyerekek, óvónők november

Gyertyaöntés és gyertyamártás a csoportszobában

fejlesztési feladatok

Gyerekek, óvónők, dajka néni december

79

Idősek tiszteletére nevelés, udvarias magatartás, önbizalom, én-kép Szem-kéz koordináció fejlesztése, társ segítése

Csuhé, kötöző rafia, Szemfonal, kis név kézkoordinációja, kártyák fantázia, csomó kőtés Viasz, fazék, nagy tál, elektromos főzőlap, kanóc, fém sütőformák, agyag

Biztonságos munkavégzés, egymásra figyelés, új technika megism.

Szalmadísz készítés a Múzeumban december

Munkadélután a csoportszobában

Gyerekek, óvónők, szülők, dajka néni, a Múzeum dolgozói

december

Pásztorjáték az Idősek Otthonában Karácsonyi műsor

Toboz, falap, festék, ragasztó, gyöngy, méhviaszlap, zsinór, üvegfesték, CD lap

Közösségi érzés erősítése, csoportkohézió, készülődés az ünnepre

Gyerekek, óvónők, szülők, nagyszülő, dajka néni

A mézes hozzávalói, nyújtófa és deszka, kötény, kendő, cukorka, dió

Szem-kéz koordináció, közösségi érzés, az ünnep öröme

Gyerekek, óvónők, szülők

Néptáncos ruha, kucsma, suba, ing, gatya, kendő, bot, tarisznya

Énkép, önbizalom erősítése, udvarias magatartás

Gyerekek, óvónők, szülők, dajka néni

Homok-víz asztal, búza, locsoló

Ismeretek bővítése, ok-okozati összefüggések, új fogalmak, Luca hagyománya

december

Luca napi búzavetés Luca napi gombócfőzés

Kenyérsütés a pékségben és a csoportszobában

Farsangi készülődés, csoportfarsang

december Főzőlap, tészta, víz

január

február

Lezárult advent időszaka Kiszebáb égetése

Gyerekek, óvónők, Kenyérsütő gépek, dajka néni, a pékség kenyértészta dolgozói hozzávalói,

Új fogalmak megismerése, régi és modern technikák a gyakorlatban és képeken

Gyerekek, óvónők, dajka nénik, szülők, testvérek, nagyszülők

Jelmezek, versenyjáték kellékei, üdítő, sütemény, pohár, tálca, szívószál

Télbúcsúztató, közösségi érzés erősítése, személyiség fejlesztés

Gyerekek, óvónők

Szőlővesszőből és textilből készült kiszebábok, rőzse

Hagyományápolás, a régi értékek megőrzése, biztonság, figyelem fejlesztése

Gyerekek, óvónők

Székek, kendő, tarisznya, söprű

Téri tájékozódó készség fejlesztése, az eddig tanult népi játékok bemutatása, hagyományápolás

február

Népi játék bemutató az óvoda óvónőinek

Finom motorikus mozgás fejlesztése,Figyelem, megfigyelőkészség

Gyerekek, óvónők, szülők december

Karácsonyi mézes sütése a csoportszobában

Beáztatott szalma, színes fonal, olló, nedves törölköző, kis névkártyák

március

80

Húsvéti készülődés

Gyerekek, óvónők, dajka néni március-április

„Húsvétozás” a csoportban

Májusfa állítása az óvoda udvarán

április

május

Kifújt tojás, ragasztó, szalvéta, zseníliadrót, virágcserép, karton, hurkapálca stb.

Szem- kéz koordináció fejlesztése. beszédkészség, figyelem fejlesztése

Gyerekek, óvónők, dajka néni, szülők, testvérek, óvodai dolgozók

Kosarak, kölni, tojás, csoki tojás, magnó, CD, pohár, tányér, a szülők által készített sütemények

Hagyományápolás, a közösségi érzés, a csoportba tartozás érzésének erősítése

Gyerekek, óvónők, dajka néni, kertész

Facsemete, krepp papírszalagok,

Hagyományápolás, régi értékek megőrzése, közösségi kapcsolatok erősítése

81

MÓDSZERTANI LEÍRÁSOK 1. Néptánc a csoportban Cél: A gyermekek zenei és mozgáskészségének alakítása, fejlesztése. A gyermekek mozgás igényének kielégítése Leírása: Az óvónők, a gyermekek és a dajka nénik közös tánca, saját énekre, illetve népzenére. 2. Csutkababa készítés Cél: A régi idők játékainak felidézése, hagyományápolás. A kötés, csomózás technikájának gyakorlása, olló használat során ügyeljenek a biztonságos munkavégzésre. Leírás: Az előre leszabott textilanyagokon alakítsák ki a baba ruháját, segítséggel csomózzanak. A munka során kérjék egymás segítségét. 3. Alma bál Cél: A gyerekek, az óvónők és a szülők közös együttléte során az őszi ünnepkör lezárása. Közösségi érzés, a csoporthoz való tartozás érzésének erősítése. Leírás: Csoportunkban lezárjuk az őszi témakört, s egy közös délelőttel búcsúztatjuk. Különböző versenyjátékokat, tréfás vetélkedőket játszunk: alma gurító, alma cipelő, alma szedő, almalé ivó verseny után táncolunk és énekelünk. A délelőtt során a szülők által készített almás süteményeket fogyaszthatja bárki. 4. Népi játékfüzér előadása az Idősek Otthonában Cél: Az óvoda és az Idősek Otthona közötti jó kapcsolatunk elmélyítése, az otthon lakói számára a hétköznapi tevékenységek színesítése. Leírás: Az elmúlt hetekben tanult játékok és dalos játékok fűzérben kötése, előadása. 5. Süteménysütés a Múzeumban Cél: Az óvoda és a múzeum közötti kapcsolat erősítése. Ismerjék meg a sütemény készítés folyamatát. Leírás: A múzeumban az előző nap beadott anyagokból a múzeum dolgozói készítik el a kalács tésztáját, így a kelesztésre nem kell várnunk. A gyerekek, az óvónők, a dajka nénik és a múzeum dolgozóinak segítségével készítik el a cirkos kalácsot. A jó hangulatban elkészített sütemények a délelőtt végén kóstolásra kerülnek, leöblítve a múzeumi dolgozók által készített házi bodzaszörppel. A várakozás során a gyerekek megtapasztalják a múzeumi viselkedés szabályait.

82

6. Márton napi csuhé liba készítése Cél: Ismerjék meg a kukoricacsuhé, mint természetes anyag jellemzőit. Gyakorolják a vele való munkát, a csomózást. Ismerjék meg a Márton nap hagyományát. A tevékenység során fejlődjön a szem-kéz koordinációjuk. Leírás: Az előzőleg meleg vízbe áztatott csuhét nedves törölközőben tároljuk, ha szükséges méretre vágjuk. A liba testét a csuhéba csavart dió adja, majd raffia kötéssel kialakítjuk a farkát és a nyakát. Száradásig zsinórral átkötjük. 7. Gyertyaöntés és gyertyamártás a csoportszobában Cél: A gyertyaöntés és gyertyamártás hagyományának megismertetése. Új technika bemutatása során ügyeljenek a biztonságos munkavégzésre, legyenek egymáshoz türelmesek, várják ki a sorukat. Leírás: A csoportszobában bevitt elektromos főzőlapon nagy edényben vizet forralunk, melyben a színezett viaszt tartalmazó fazék kerül. A gyerekek egymás mögé állnak, kezükben a hurkapálcával, melyre a kanócot kötöttük. Óvatosan a viaszba, majd a hidegvízbe mártják, majd a sor végére sietnek. Így lesz a gyertyájuk egyre vastagabb. A fém süteményformát a kinyújtott agyagba nyomjuk, melynek közepébe helyezzük el a kanócot. A forró viasszal óvatosan kitöltjük a formát, kihűlés után eltávolítjuk a formát és az agyagot. 8. Szalmadísz készítés a Múzeumban Cél: A szalmafonás és kötés technikájának megismertetése, hagyományápolás. Figyelem, megfigyelő képesség fejlesztése. Leírás: A meleg vízben áztatott szalmát nedves ruhára helyeztük. A megfelelő méretű szálak kiválasztása után összekötjük a szálakat, majd egyszerű fonással összefonjuk. A felnőtt segítségével alakítjuk ki a különböző szalmadíszeket. A nehezebben elkészíthető angyalkához a múzeum dolgozói nyújtottak segítséget. Az elkészített díszeket dobozba raktuk, s az óvodában még kiraktuk, hogy kiszáradjon. 9. Munkadélután a csoportszobában Cél: A szülők bevonása az adventi készülődésbe, az összetartozás érzésének erősítése. A különböző technikák során egymás segítése. A gyerekek az ajándékkészítés során érezzék azt, hogy nem csak kapni, adni is jó. Leírás: A délután pihenő időt követően a gyerekek és a szülők együtt készítettek különböző ajándékokat, gyertyatartót, asztaldíszt, méh viaszgyertyát, karácsonyfadíszt. Alvásidő alatt a dajka néni frissen főzött teát és pattogatott kukoricát készített elő a vendégeknek. 10. Karácsonyi mézes sütése a csoportszobában Cél: Az ünnepi hangulat fokozása a mézeskalács sütés folyamán. A sütkérezés is hozzájárul az adventi készülődéshez, s jó alkalom arra, hogy a gyerekek szüleikkel együtt tevékenykedjenek. 83

Leírás: Az egyik nagyszülőnk által ajánlott mézeskalács került elkészítésre. A hozzávalókat már előzőleg behozták a szülők, majd többen is jelentkeztek sütkérezésre. A gyerekek fehérkötényeket és kendőt, sapkát kaptak, s a nagymamával közösen begyúrt tésztát kiszaggatták és kidíszítették. Természetesen a sütést követő kóstolás volt a legkapósabb, de a kis kukták már a formázás és a díszítés során megízlelték a finom mézest. 11. Pásztorjáték az Idősek Otthonában, Karácsonyi műsor Cél: A régi pásztorjáték hagyományának felidézése, hagyományápolás. Tiszteletteljes viselkedés és magatartás az Otthonban, a mások előtt való kiállás, önbizalom erősítés. Tapasztalják meg, hogy milyen jó érzés, ha ők adnak másoknak. Leírás: Már hetek óta gyűjtöttük a subákat, a kucsmákat, kiegészítve az óvodai paraszt ingekkel és gatyákkal igazi pásztorokat sikerült elővarázsolnunk. A rövidebb és mókásabb pásztorjátékot tanultunk, s adtunk elő, majd ízelítőt adtunk a karácsonyra tanult dalainkból és verseinkből. Befejezésül mi, óvónők is énekeltünk két karácsonyi dalt. Az otthon lakói közül jó néhányan megkönnyezték műsorunkat, jó volt látni, hogy mennyire nagy örömükre szolgált. 12. Luca napi búzavetés – Luca napi gombócfőzés Cél: A Luca nap hagyományának megismertetése, hagyományápolás. Az elvetett búzát kísérjék folyamatosan figyelemmel, keressék az ok-okozati összefüggéseket a föld, a víz, a meleg hatását az elvetett magra. Leírás: Ezen a délelőttön a Luca nap hagyományaival ismerkedtünk. Elsőként elvetettük a búzát a homok-víz asztalba. A gyerekek szórták, locsolták a vetőmagot, s a munka során megbeszéltük, melyik élettelen környezeti tényezőre miért van szükség, mi történne bármelyik hiánya esetén. Eközben a dajka néni vizet forralt az elektromos főzőlapra helyezett fazékban, két kislánnyal egyszerű, tojásnélküli tésztát gyúrtunk. A többi lány kis lapokra rárajzolta a fiúk jeleit, s ezeket a cédulákat „bújtattuk” a gombóc tésztába. A víz tetejére feljött gombócokat kicsit hűlni hagytuk, majd a lányok választhattak egyet. Nagy nevetés közepette, így jósoltuk meg a lányok jövendőbelijét. 13. Kenyérsütés a pékségben és a csoportszobában Cél: A mai kenyérsütési technikák megismerése, ismeretek bővítése, összehasonlítása a régi módszerrel. Figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése. Viselkedési szokások gyakorlása, ügyeljenek arra, hogy csak a számukra kijelölt helyen tartózkodjanak. Leírás: Már korábban ellátogattunk az egyik kislány nagyszüleihez kemence nézőbe, s megtekintettük a régen használt sütőlapátot, kaparót. Sajnos a sütés a rossz idő miatt elmaradt, így csak képekről tudtuk megfigyelni a régi sütési technikát. Ezt hasonlítottuk össze a csoportban történt sütési móddal: két kenyérsütőgépben sütöttünk sima és magvas kenyeret. A következő nap a pékségbe látogattunk, ahol az ott dolgozók bemutatták a kenyérsütés nagyüzemi módját, az eszközeiket, végül a kész tésztából mindenki nyújthatott, sodorhatott,

84

gömbölyíthetett kedvére. Az elkészült süteményeket ki is sütötték, így csoportba visszatérve nagy lakmározás kezdődött a meleg finomságokból. 14. Farsangi készülődés, csoportfarsang – Lezárult advent időszaka Cél: Vízkereszttel lezárult az adventi időszak, s megkezdődött a farsang. A hagyományápolás mellett a csoporthoz tartozás érzésének erősítése, személyiségfejlesztés. Leírás: A farsangot a csoportban is megünnepeljük, mindig az óvodai farsangot követő napok egyikén. Ilyenkor a szülők hoznak süteményeket, üdítőt. Mókás vetélkedőt szerveztünk most is, melybe bevontunk a testvéreket, szülőket. Jelmezes felvonuláson a gyerekek elmondták, hogy minek öltöztek be, majd megkezdődött az eszem-iszom, s ezt követően a tánc. Jó hangulatú délelőttön ígí búcsúztattuk el a telet, s vártuk a mielőbbi jó időt. 15. Kiszebáb égetése Cél: A kiszebáb égetés hagyományának megismerése, hagyományápolás. Tűzugrás során legyenek egymással toleránsak, várjál ki a sorukat. Leírás: Pár nappal korábban szőlővenyige darabokból és színes textíliából apró bábokat készítettünk. Ezen a napon az egész óvoda kivonult az udvar hátsó részére, ahol a kertész nagy tüzet rakott. Kicsit vártunk, míg leég, s rádobtuk az egyik csoport által készített nagy bábunkat, majd tűzbe kerültek a mi bábjaink is. Eközben hangosan kiabáltuk a télűző mondókánkat, s a tűz elhamvadtával a bátrabbak átugorhatták a parazsat-egészséget, szépséget remélve tőle. 16. Népi játék bemutató az óvoda óvónőinek Cél: Elsődleges célunk, hogy a gyerekek élvezzék a játékokat, váljon számukra örömforrássá a korábban megtanultak bemutatása. Fejlessze téri tájékozódó képességüket, mozgásigényüket elégítse ki, alakítsa teljes személyiségüket. Leírás: Már napokkal korábban meghívtunk minden óvónőt a bemutatónkra. Szerettük volna bemutatni, hogy a pályázat felvállalása mennyi újat jelentett nekünk. Teremrendezéssel kezdtük a délelőttöt, majd összegyűjtöttük a játékokhoz szükséges kellékeket. Jó hangulatú délelőtt során bizonyítottuk, mennyire jó és hasznos mit csinálunk. 17. Húsvéti készülődés Cél: A tavaszi ünnepkör keretében a húsvéti szokások felidézése, hagyományápolás. A különböző technikák megismerése, kézügyesség, fantázia, alkotókészség fejlesztése. Leírás: Több héten át gyűjtöttük a kellékeket, eszközöket. Változatos technikákkal díszítettünk tojásokat, hajtogattunk nyulat, kiscsibét, majd a homok-víz asztalba tettük őketahová korábban virágokat ültettünk.

85

18. „Húsvétozás” a csoportban Cél: Húsvéti szokások felidézése, locsolási szokások. A csoporthoz tartozás érzésének erősítése, összetartozás. Leírás: A húsvéti locsolást az ünnep utáni napok egyikén rendezzük meg. Tojásgyűjtéssel kezdtük az idén-bár ezt még az ünnep előtt szoktuk megejteni, de a rossz idő miatt most erre a napra maradt. Az udvaron több zacskó apró tojást rejtünk el, majd mindenki egyszerre indul keresésére. Persze vannak szemfülesebb, gyorsabb gyerekek, de odafigyelünk arra, hogy mindenkinek jusson. Ezt követően a csoportban folyik az ünneplés, ahol kanálban viszik a kifújt tojást, gurítják, vagy épp söprűvel terelik. Ilyen és hasonló versenyeket rendezünk, majd fölsorakoznak a lányok és a fiúk, s a locsolóverset követően kezdetét veszi a locsolkodás. A lányok az otthonról hozott tojásokat tartalmazó kosárból kínálják meg a fiúkat fizetségképpen. Ezt követően kezdődhet a tánc, az eszem-iszom. A fiúk meglocsolják a jelenlévő anyukákat és bennünket is. 19. Májusfa állítása az óvoda udvarán Cél: Hagyományápolás és őrzés Leírás: Az óvoda kertésze a szomszédos Millér partról hoz fel olyan ágakat, amelyeket a csoportszoba közelében helyezünk el. A gyerekekkel szalagokkal díszítjük, körbejárjuk, énekelünk körjátékokat játszunk. Elmondjuk azt is, hogy régen kinek és miért állítottak májusfát. Az így feldíszített fát még napokig csodálják a gyerekek az ablakból is. ÖSSZEGZÉS Az elmúlt nevelési év során a fent leírt tevékenységekbe próbáltuk belevinni a néphagyományőrzést és ápolást. Természetesen egyéb tevékenységeket is terveztünk, illetve már tervezzük újabb hagyományok felelevenítését és bevitelét a jövő évi témaköreinkbe. Úgy hisszük, a néphagyomány ápolás által gyermekeink élete színesebbé, tartalmasabbá vált. Szeretnénk, ha éreznék azt, hogy egy népi játékkal is lehet olyan jót játszani, mint a boltból vásárolt csoda holmikkal Nem kell ahhoz mindig újat venni, hogy tartalmasan teljen a napjuk, a régi dolgok megbecsülését kell átérezniük. Természetesen nem vetjük el a különböző fejlesztőjátékok vásárlásának tényét, de meg kell találni a kettő összhangját. A néptánc bevezetése is sok újat és hasznot hozott a csoportunkba. Mindamellett, hogy kielégítette a gyermekek napi mozgásigényét, fejlesztette mozgásukat, téri tájékozódásukat, fejlesztette személyiségüket minden téren. Hozzájárult ahhoz is, hogy megszeressék a táncot, s szívesen jelentkezzenek majd az Alapfokú Művészetoktatási Iskola néptánc szakára, ahol hisszük, már nem lesznek az alapok híján. Végezetül: sikeresnek ítéljük innovációnk végrehajtását. Új módszerek bevezetésén túl, reméljük sikerült megalapoznunk a gyermekekben a néphagyomány ápolás fontosságát, s később, talán majd felnőttként igényükké válik annak továbbadása is. Így őrizhetjük meg a mai rohanó, s modern világban értékeinket a jövő számára.

86

MELLÉKLET: 2. TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0207 A képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás bevezetése a Besenyszög- Tiszasüly Eszterlánc Óvoda I. sz.Tagintézmény Süni csoportjában

Adventi készülődés

A pályázat megvalósításának ideje: 2009. június 09.-2010. augusztus 28.

A pályázat megvalósításában résztvevő óvodapedagógusok: Molnár Istvánné Varga Józsefné

A pályázat megvalósításában résztvevő gyermekek: Süni csoport 25 fő Besenyszög-Tiszasüly Eszterlánc Óvoda I. sz. Tagintézmény 5071 Besenyszög Vasvári P. út 4. Az óvoda e-mail címe: [email protected] Telefon: 06/56 487-073

87

I.BEVEZETŐ „Önmagunkat becsüljük meg azzal, ha nem feledkezünk meg elődeinkről, akiktől nemcsak életünket, de tudásunkat, kultúránkat, erkölcsünket kaptuk. Olyan örökséget, melynek ismeretében emberibben, tartalmasabban tudunk élni.” (Gazda József: Mindenek mestere…)

II. TÉMAVÁLASZTÁSUNK INDOKLÁSA Óvodánkban mindig is fontosnak tartottuk a hagyományok ápolását. Igyekeztünk a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy az előttünk járó nemzedékek által felhalmozott tudást, ismeretet beépítsük gyermekeink életébe. Minden nemzedék hozzáadott valamit ehhez a tudáshoz, s rajtunk áll, hogy ez a tudás, hagyomány megőrződjön. Megragadtuk a gazdag népi kultúra nyújtotta lehetőségeket, s közben figyelembe vettük a helyi sajátosságokat. A hagyományok ápolása mellett fontosnak tartjuk azt a jó kapcsolatot, amely a Chiovini Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez fűz bennünket. Óvodánk pályázatában a néphagyomány ápolás mellett a néptáncot kezeljük kiemelten, mellyel szeretnénk megalapozni az Alapfokú Művészetoktatási intézményben folyó néptánc oktatást. Az innováció tervezésekor az is meghatározó volt, hogy mi, akik elsőként részt vállaltunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésében, rendelkeztünk olyan szakvizsgás és egyéb továbbképzésekkel, amely kompetensé tett bennünket a pályázatban való részvételben. Azt is fontosnak tartjuk azonban megemlíteni, hogy mindez nem lett volna elég bizonyos fokú elszántság, elhivatottság, érdeklődés híján, mely úgy érezzük mindkettőnkben megtalálható. III. A PÁLYÁZAT LÉNYEGE Az alábbiakat tekintjük a pályázat lényegének: innovatív pedagógiai eljárások, módszerek beépítése a helyi nevelési programunkba, új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozása, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése komplex módon segítse a minőségi oktatást, hátrányos helyzetű ( HH és HHH) és SNI gyermekek esélyegyenlőségének javítása, komplex óvodai programcsomag bevezetése, alkalmazása, önálló intézményi innováció megvalósítása.

88

IV.ÓVODÁNK ÉS A PÁLYÁZATBA BEVONT CSOPORT BEMUTATÁSA Óvodánk Szolnoktól mintegy 16 km-re található. Településünkön már az 1950-es évek óta működött óvoda, de a jelenlegi intézmény csak 1985-ben került átadásra. Négy csoporttal, s óvodai céllal épült, de a magas gyermeklétszám miatt hamarosan át kellett alakítani az óvónői szobát is csoportszobává. Tíz évvel ezelőtt községünkben is bevezetésre került a vezetékes gázfűtési mód, így a felszabadult kazánházból tornaszoba került kialakításra. Rendelkezünk só szobával is, amely a mesterséges só barlangi klíma segítségével a gyermekek légúti megbetegedéseit igyekszik csökkenteni. A szülőkkel történő négyszemközti beszélgetésekre jó lehetőség nyílik a „Szülői szobában”, ahol az egyéni problémákat nyugodt körülmények között tudjuk megvitatni. Ez a helyiség ad helyet szerény, de egyre bővülőbb könyvtárunknak is. Az épület folyamatos karbantartásával, fejlesztésével, eszközeinek bővítésével igyekeztünk és igyekszünk ma is otthonos környezetet biztosítani a hozzánk járó gyermekek számára. Jelenleg is folyik óvodánkban felújítás: UNIO-s pályázat keretén belül történik a teljes óvoda akadálymentesítése. Az új gyermekek közül szinte mindenkit fel tudunk venni, esetleges túljelentkezés esetén előnyben részesítjük a már dolgozó szülők gyermekeit, ill. a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A jelenlegi 120 fős óvodai férőhely mellett 123 kisgyermekkel foglalkozunk. Az óvodába járó gyermekek közül 53 gyermek részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, míg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeké 9 fő. Hogy bemutatkozásunk teljes legyen, szeretnénk még elmondani, hogy 2007. augusztusában községünk és Tiszasüly község Önkormányzat Képviselő-testülete közös igazgatású, intézményfenntartó társulást hozott létre. Ennek eredményeként jelenleg két tagintézményünk van, s mindkét nevelőtestület jó kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszik Mint már említettük, óvodánk 25 éve épült óvodai céllal, világos és tágas csoportszobákkal, nagy udvarral. Az évek során állandó karbantartással tudjuk a felvizesedett parkettát javítani, a kisebb-nagyobb javításokat megoldani. Az óvoda udvarának betonburkolata nagymértékben leromlott, az udvaron található fák gyökérzete a csatornarendszert is veszélyezteti. A fenntartónk évek óta próbál pályázni a felújításra, de mindez ideig sajnos eredménytelenül. Mivel a betonburkolat balesetveszélyessé vált, így azt tavaly nyáron felbontották és átmenetileg befüvesítették. Ezzel azonban megszűnt az a rész, amely lehetőséget nyújtott a vizes, esetlegesen szemerkélő esőben is az udvaron való tartózkodásra, betonrajzok készítésére, ugróiskolára. Csoportszobáink eszköz felszereltsége jónak mondható. Az eszköznorma révén, pályázatok segítségével, ill. az alapítvány révén törekszünk a bővítésre, míg a tavalyi év során egy IPR- pályázat révén tudtunk fejlesztő eszközöket vásárolni minden csoportba. Miután jó néhány udvari játékunk nem felelt meg az UNIO előírásainak, így már két esztendő farsangi bevételét új játékok vásárlására fordítottuk. Fejlesztő eszközeink száma véleményünk szerint mára már megfelelő: több televízió, video lejátszó, DVD lejátszó, minden csoportban CD lejátszós magnó található. Négy számítógép, lamináló, spirálozó, több nyomtató, fénymásoló segíti munkánkat- közülük néhány e pályázat által került beszerzésre. Szintén e pályázat nyújtott lehetőséget arra is, hogy csoportunkba fényképezőgépet, videokamerát és új CD lejátszót vásároljunk. Csoportunkban tavaly őszén elsőként került bevezetésre a kompetencia alapú oktatás programcsomagja. Egy évvel ezelőtt így, ebben a formában ez a csoport még nem létezett. Mindketten külön csoportban dolgoztunk, váltótárs nélkül. A pályázati kiírás megismerése 89

után merült föl annak lehetősége, hogy olyan innovációt vállaljunk föl, amelyhez mind a ketten kompetensek vagyunk. Ehhez azonban vállalnunk kellett azt, hogy egy vegyes és egy kis-középső csoportból „ alkotunk” egy új csoportot. Nagy munka előzte meg, hiszen túl a szülők tájékoztatásán, nekünk is közös nevezőre kellett jutnunk- a hetekig tartó teremrendezésről nem is beszélve. A kisebb létszámú Süni csoporthoz csatlakoztak a Katica csoport nagycsoportosai, így a szeptembert 25 fővel, nagy-középső csoporttal kezdtük meg. A csoporton belül 1/3-2/3 a korosztályok aránya: 17 középsős és 8 nagycsoportosunk van. Ez kis segítség azért is, mert nem kell csak két korosztályra terveznünk, ugyanakkor korosztályon belül is tudunk differenciálni, vagyis egyszerűbb a szintek megtervezése. Heti váltásban dolgozunk, s programunk sajátosságából adódóan hetente két alkalommal integrált napot tartunk. Ezeken a napokon mindketten egész nap a csoportban vagyunk, így jóval több fejlesztésre, egyéni munkára van lehetőségünk. Ezek a napok nyújtottak bővebb lehetőséget több nagy projekt megvalósítására, a néphagyományok felelevenítésére, a néptáncra. Gyermekeink igen érdeklődők, nyitottak minden újra, de a szülők segítőkészségéről is csak elismerőleg szólhatunk. Munkánkat egy agilis, gyermekszerető dajka néni segíti. Úgy véljük, nem hoztunk rossz döntést tavaly, amikor belevágtunk ebbe a nagy feladatba, s munkánk mindenkinek hoz valami újat, valami előremutatót. V. CÉLJAINK Mint már említettük, nevelési programunk sajátossága értelmében témaköreinket projektmódszerrel dolgoztuk fel. Véleményünk szerint ez a módszer a differenciált fejlesztés célkitűzéseinek minden tekintetben megfelel. A bemutatni kívánt projekt céljai összetettek. A különböző tevékenységközpontokba tervezett tevékenységekkel a képességek egyéni fejlődését, kiteljesedését kívánjuk elérni. A mindennapok játékai, a dal, a mese-vers, a pásztorjáték, a sütkérezés, kézimunkázás mind-mind az ünnepi hangulat megteremtését célozzák. Az advent hangulatának megéreztetése egyben ráhangolódás az elkövetkező ünnepre. A különböző tevékenységek differenciált szervezésével segítjük a gyermeki személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, a családok sokféleségére. Tevékenységeink során biztosítjuk a gyermeki kíváncsiság kielégítését, fejlesztjük a problémamegoldó gondolkodásukat, kreativitásukat. Kiemelten kezeljük a hátrányos helyzetű ( HH és HHH ) és a SNI gyermekeket, igyekszünk esélyegyenlőséget teremteni és a hátrány kompenzációt biztosítani. A pedagógiai innováció megvalósítása során legfőbb célunk a néphagyományok, népszokások megőrzése, a néptánc által a gyermekek képességeinek, mozgáskultúrájának fejlesztése ( helyes testtartás, esztétikus mozgás, egyszerű néptánc elemek megismerése…). VI. FELADATAINK Fő feladatunknak tekintjük, hogy a jeles napokhoz kapcsolódó népszokásokat, néphagyományokat felelevenítsük, hagyományaink átörökítésével megismerjük múltunkat. Tevékenységeinkbe bevonjuk a szülőket, mely erősítheti, mélyítheti a család-óvoda kapcsolatát. Külső intézményekkel, szervezetekkel is jó viszony elmélyítésére törekszünk. Eddigi kapcsolatunk erősödhet a néphagyomány, a néptánc által. Ezen látogatásaink alkalmával gyakorolhatják a kulturált viselkedés szokásait éppúgy, mint a gyalogos közlekedés szabályait. 90

Feladatunk továbbá, olyan differenciált tevékenységek szervezése, melyek elősegíthetik az egyéni képességek fejlesztését, s olyan jártasságokat, képességeket alakítanak, melyek megalapozzák az életen át tartó tanulás igényét. Új ismeretek nyújtása során ok-okozati összefüggések megláttatásával egyszerű elemi következtetések észre vétetésére törekszünk. Olyan programokat szervezünk, amelyek a családias hangulat kialakítása mellett az összetartozás érzését is erősíti. Új ábrázolási technikák (fűzés, hajtogatás, szalmázás, gyertyamártás, gipszfestés, sablonfestés) megismerése, szem-kéz koordináció fejlesztése. Önálló vers-és mesemondással, dalos játékokkal, dalokkal emlékezet fejlesztése, önbizalom erősítése. A változatos tevékenységek során a gyermekek figyelmének, megfigyelőképességének fejlesztése. A társasjáték készítésével együttműködési képességek fejlesztése, szabályalkotással szabálytudat alakítása, anyanyelvi nevelés, kifejezőkészség, gondolkodási műveletek gyakorlása.

91

PROJEKT: ADVENTI KÉSZÜLŐDÉS

2009. 11.30.-12.22.

Projektzárás: Karácsonyi ünnepség

Néphagyomány ápolás, néptánc: Advent, Luca jelentése, hagyománya. Pásztorjáték tanulás, betlehemezés hagyománya Dunántúli ugrós és tovahaladó csárdás gyakorlása Tevékenység központok Tervezett tevékenységek Művészeti tev. központ Irodalom Művészeti tev. központ Ének-zene Művészeti tev. központ Ábrázolás és kézimunka A külső világ tevékeny megismerése Természetismeret A külső világ tevékeny megismerése Matematika Építő-barkácsoló tevékenységközpont Családi-szituációs tevékenységközpont Homok-víz asztal Mozgás

Karácsonyi pásztorjáték bemutató az Idősek Otthonában Személyiség fejlesztés

Vers: G.E.: Télapónak Mese: Holle anyó D.M.: Karácsony Nyakigláb, Csupaháj, T.J.: Karácsony Málészáj Dalok Mikulás, Mikulás… Itt kopog, ott kopog… Cseng a csengő… Télapó itt van… Hulla pelyhes… Szalmadíszek készítése Festés a Múzeumban Mikulás csizmája, zsákja (szív, angyalka, csillag) Színezés folyamatosan Itt a tél! Az időjárás és az öltözködés közötti összefüggés megláttatása. Fűtési módok. Állatok télen Madáretető kihelyezése, folyamatos feltöltése, megfigy.

Mese felolvasásra: Sürgős levél A didergő király A kis Jézus… A zöld fenyőfán… Hulla hó… Hajtogatás Mikulás alak, Mikulás csizmája A téli időjárás jellemzői, csapadékfajták Kísérletek hóval, jéggel

Pásztorjáték ( szereptanulás ) Dalos játékok Hej, ruca máca… Csicseri borsó… Fűzés Mikulás csizma fűzése körbe, masni kötés(diff.) Luca-napi búzavetés, a fejlődés nyomon követése Gombócfőzés nevekkel

Önálló vers-és mesemondás gyakorlása Önbizalom erősítése Esztétikus mozgás, helyes testtartás kialakítása. Jeles napok szokásai Figyelem, szem-kéz koordináció fejlesztése Új technikák megism. Ok-okozati összefüggések észrevetetése, megláttatása ítéletek megfogalmazása

Több-kevesebb ugyanannyi gyakorlása Halmazok bontása Mikulás-doboz készítés színezéssel, vágással, ragasztással Adventi készülődés folyamatosan, babaszobai takarítás, teremdíszítés

Sorozatok kirakása téli dominó kártyákból Sorszámlálás gyakorlása Gipszöntés Gyertyatartó és fenyőfadísz öntés, festés Cirkos kalács készítése a Múzeumban. A Múzeum megismerése, szokások

Fenyőfadísz fűzése mazsolából, kukoricából, tésztából (sorozatok) Tészta angyalka készítés ragasztással, festés arany színű festékkel Kukorica pattogtatás, teafőzés a játszóházra Karácsonyi játszóház

Halmazképzés, halmazbontás gyakorlása Szabálytudat kialakítása Új technikák megismerése Ügyeljenek a biztonságos munkavégzésre Családok bevonása, Összetartozás érzésének erősítése. Szabálytudat

Az advent időszakában készített gyertyákból, KARÁCSONYI gyertyatartókból, fenyődíszekből kiállítás szervezése ÜNNEPSÉG XII: 22. 10 MIKULÁS ÜNNEPÉLY XII.04.10 óra óra/ ajándékozás/ Labdagyakorlatok Képességfejlesztő játékok Feldobás, elkapás, pattintás, gurítás, labdavezetés Babzsákfoglaló - Féltek e a medvétől? – Farok lopó Társas labdagyakorlatok Játék: Labdakidobó Terpeszfogó- Házatlan mókusok- Halászás

Az ünnepvárás érzésének erősítése. Nem csak kapni, adni is jó érzés! Erő, ügyesség, gyorsaság, figyelem, kéz-láb-szem koordinációjának fejleszt.

Karácsonyi társasjáték és puzzle készítése Szabályalkotás Gyertyázás Gyertyakészítés mártással Méhviaszgyertya készítése Mézeskalács sütése szülők, nagyszülő bevonásával Mézes díszítése mázzal

Játék mikulások gyűjtése, elhelyezése az asztalban

92

VII.A PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓ TARTALMI KIDOLGOZÁSA

2008.őszén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Új Magyarország Fejlesztési terv keretén belül meghirdette a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatát. Fenntartónk minden lehetséges feladat ellátási helyre pályázott, s mint 2009. júniusában értesültünk róla, nyert több mint 70 Millió Ft-ot. Óvodánk saját pedagógiai innovációjának keretében a hagyományok ápolására, s a néptáncra helyeztük a hangsúlyt. Június-július-augusztus hónapban átgondoltuk a tennivalókat, átrendeztük a csoportszobát, megírtuk a tervezeteket. Több, három hetet meghaladó projektet terveztünk, s közülük az Adventi készülődés című projektet szeretnénk bemutatni. Óvodai programunknak megfelelően a projektek feldolgozása tevékenységközpontokban történik, melyet táblázat formájában jelenítünk meg. A projekt megkezdésekor figyelembe vettük az óvoda és a csoport évek óta kialakult, s jól bevált szokásait, de ügyeltünk arra is, hogy a feldolgozott téma látható legyen már az öltözőben, s ezt követően a csoportszobában. Elsőként az adventi ajtódísz és koszorú került elkészítésre. Az óvoda melletti telken bőségesen nő a borostyán, így egy délelőtt a nagycsoportosokkal jó néhány dús ágat metszettünk le. A koszorúalapra kötésnél is tudtak a gyerekek segíteni, de az ügyesebbek már a masni kötéssel is megpróbálkoztak. Munka közben beszélgettünk az advent fogalmáról, kinek mit jelent ez a szó, s arról, kinél hogyan ünneplik a karácsonyt. Csoportunkban minden évben apró ajándékokat készítünk mi felnőttek, melyeket kis zsákokban helyezünk el. A zsákok számozottak, s a hét minden napján bonthat belőle valaki. Természetesen nem mindig a legjobb magaviseletű gyermekek bontanak, hisz egy amolyan rosszcsont is tud tenni olyat, ami tőle már nem mindennapi, vagy épp értéket jelent. Általában az ebéd előtti várakozás során értékeljük röviden a napot, itt dől el, hogy aznap ki érdemelte ki a zsákbontást. Előfordult már az is, hogy váratlan program, látogató miatt majdnem elfeledkeztünk róla, de a gyermekek ennél szemfülesebbek, s figyelmeztettek bennünket. Hagyomány óvodánkban, hogy a Mikulás ünnepélyen az ünnepet szervező csoport óvónői és szülei valamilyen meseelőadással készülnek. Már a próbákon jó a hangulat, sok a nevetés. Ilyenkor a szülők is kicsit gyerekké válnak, s élvezik az önfeledt előadást. A műsort megelőzően elővesszük az előző években készült fényképeket, s nincs olyan év, hogy ne találnának a gyerekek a fotókon régi csoporttársat, testvért, ismerőst. Közben tanuljuk az új verseket, dalokat, felelevenítjük az elmúlt évben tanultakat. Mindez egyrészt új ismereteket ad, emlékezetet fejleszt, ugyanakkor érzelmileg is ráhangol a közelgő ünnepekre. Mielőtt egy projektet elkezdünk, mindketten átgondoljuk, hogy mit szeretnénk átadni a gyerekeknek, milyen és mennyi újat tervezzünk. Ötleteinket, elképzelésünket projekttervben rögzítjük (fentebb már megjelenítettük). Előfordul, hogy valami bármely oknál fogva nem valósul meg, ugyanakkor arra is volt már példa, hogy egy-két előre nem tervezett tevékenység is létrejött. 93

Odafigyelünk arra is, hogy többféle, változatos tevékenység biztosításával differenciálni tudjunk. Igaz, hogy csak két korosztállyal dolgozunk, de nagy az eltérés ezen belül is. Az átlagos, az átlagtól eltérő képességű gyermekek tevékenységének tervezetét külön táblázat formájában jelenítjük meg. (a továbbiakban ezt is mellékeljük) Miután tevékenységeink előre tervezettek, így azt is előre tudjuk, hol és mikor számítunk a szülők részvételére. Az Apa, anya segíts nekem… kezdetű felhívást mindig nagy figyelemmel böngészik a szülők, s ha tudnak, segítenek, vagy tevőlegesen vesznek részt a megvalósításban. A napi beszélgető körben , ill. a tevékenykedés során megismerkedtünk a tél jellemző jegyeivel, az állatok téli életmódjával, az időjárás és az öltözködés kölcsönhatásával, régi és korszerű fűtési módokkal. A csoportszobánk ablaka alatt álló fára madáretetőt helyeztünk, melynek feltöltése, pótlása, figyelemmel kísérése folyamatos feladat volt. Nagy örömünkre szolgált a megjelenő gerlepár, s ettől kezdve szinte naponta nézték a gyerekek, hogy van e a madárszállónak látogatója. Ha az időjárás engedte, mindig megnéztük személyesen is az etetőt, van e elegendő eleség benne. Fontos, hogy tudják, ha már egyszer elkezdtük az etetést, azt folyamatosan kell végezni, mert a madarak odaszoknak. Ezzel is a környezet iránti tiszteletre szerettük volna felhívni a figyelmet. Szerencsére az idei tél kedvezett az általunk tervezett témának s a gyermekek önfeledten játszhattak a hóban, élvezték a tél örömeit, ismerkedtek a hó tulajdonságaival. A különböző kísérleteinknél a nagyító is elő került: megfigyelték a hópelyhet, a megfagyott vizet. A csodálatos hókristályokat megpróbáltuk létrehozni is: kevés liszt, só és víz keverékével, sablonfestés technikájával alkottunk képeket. Száradás után a hópelyhek gyönyörűen csillogtak. Mint már több alkalommal is említettük, nagy hangsúlyt fektetünk a családok bevonására. Egyrészt programunk sajátossága, másrészt mindig szívesen is vesznek részt az aktív munkában. Kíséretet nyújtottak, segítettek az öltözködésben, amikor az Idősek Otthonában adtunk elő népi játékfűzést, pásztorjátékot, de eljöttek velünk a Múzeumba is, ahol részt vettek a szalmadíszek készítésében, cirkos kalács sütésében. Jó néhány anyukánk gyes-en van, de sajnos többen is munkanélküliek, így talán jobban ráérnek, mint azok, akik dolgoznak. De róluk sem szabad elfeledkeznünk, mert sokan ez utóbbiak közül igen hatékony gyűjtőmunkát végeztek: gyűjtötték a terméseket, képeslapokat, szalvétákat, száraztésztát, szalagokat, hoztak nyersanyagot a sütkérezéshez, hogy csak kiemeljünk néhányat a számtalan dolog közül. A karácsonyi játszóházat éppen ilyen megfontolásból terveztük a kora estére, s ekkor az is el tudott jönni, aki a délelőtti órákban nem ért rá. Pattogattunk kukoricát, főztünk teát, s jó hangulatban töltöttünk másfél órát. A szülők ügyes keze által sok-sok fenyőfadísz, gyertyatartó, méhviaszgyertya, asztaldísz készült. Közben alkalom nyílt arra, hogy megbeszéljük a csoport ügyes-bajos dolgait, tanácsokat adtunk azoknak, akik tanácstalanok voltak a karácsonyi ajándékokat illetően. Az ünnepeket megelőzően levelet írtunk a Mikulásnak Nagykarácsonyba, s a válasz szerencsésen, s épp időben érkezett: két nappal az ünnepség előtt. Többen is egyéni rajzzal készültek a „jóságos öregnek”, míg mások fűzték a piros csizmát, gyakorolták a masni kötést, hajtogattak apró Mikulás figurákat, zsákot, dobozt vágtak, ragasztottak. A várakozás időszaka hamar és igen tevékenyen telt el, s végre elérkezett a várva várt nap. Az egész óvodában nyílt nap volt ez a nap. Vártuk a szülőket, kisebb testvéreket, s egyáltalán minden érdeklődőt. A Nyuszi csoportos óvónők a szülőkkel közösen egy meseelőadással készültek. A kissé 94

átdolgozott, mókásra sikeredett Három kívánság című mese igen nagy sikert aratott mind a gyerekek, mind a felnőttek körében. Dalokkal vártuk vendégünket, s mikor a gyerekek meghallották a csengőszót, egymás ellen ugrottak fel helyükről. A köszöntő után a megfáradt Mikulás megpihent, s eközben a csoportok versekkel köszöntötték. Hagyomány óvodánkban, hogy a gyerekek az ajándékot csoportjukban kapják meg, s így a Mikulás még egy-két személyre szabott szót, gondolatot is megoszt velünk. Ilyenkor kissé megilletődnek, s furcsállják, hogy a Mikulás mi mindent tud róluk. Természetesen ehhez némi óvónői huncutság is kell, s egy alapos gyermekismeret. Sokszor elhangzott a projekt alatt, hogy nemcsak kapni, adni is jó dolog, s a gyerekeket is erre neveljük. Az ünnep adott jó lehetőséget arra, hogy kis műsorral kedveskedhessünk az Idősek Otthonában élőknek. Miután nagyon szeretünk táncolni, népi játékfüzért állítottunk össze, s adtunk elő az ott élők nem kis örömére. Voltak olyan játékok, amelyek felidézték az idős nénik, s bácsik gyermekkorát, s nem is kevesen elérzékenyültek műsorunk alatt. Külön köszönet illeti azt az anyukát, aki megvarrta az összes kislány szoknyáját, illetve rendbe rakta a már meg lévő blúzainkat. A fenyőünnepre is folyamatosan csinosítottuk, díszítettük termünket. Elsődlegesen a gyermekek által készített díszeket használjuk fel, hisz sokkal nagyobb az értéke ezeknek a forgóknak, hajtogatott, színezett, ragasztott munkáknak. Az alkalomnak megfelelő dalokat, verseket tanultunk, ami az idén kibővült pásztorjátékkal is. Hetekig gyűjtöttük a subákat, kucsmákat, kampósbotot, nagykendőt, majd előkerültek az óvodai parasztgatyák és ingek is. Az óvodai karácsonyi ünnepséget megelőzően újból az Idősek Otthonának vendégei voltunk. Rövid pásztorjátékot adtunk elő az ott élő gondozottaknak, majd ízelítőt adtunk a karácsonyra tanult dalokból és versekből. S hogy a meglepetés teljes legyen, végezetül mi óvónők is előadtunk néhány dalt. A sok-sok kellék, jelmez átvitelében most is segítséget kaptunk néhány szülőtől, de ugyanez mondható a Múzeumi programunk során is. Mindamellett, hogy kíséretet nyújtottak, a szalmadíszek készítésében és a kalácssütésben is besegítettek. Rendszerint ide is rengeteg eszközt viszünk, hisz a beáztatott szalmán túl szükség volt ollóra, szalagokra, a gyermekek jeleit jelölő ragasztószalagokra,a cirkos kalács alapanyagaira. Mivel a kalács kelt tésztából készül, így a hozzávalókat már előző nap bevittük a Múzeumba, így mire odaértünk már vártak a megkelt tésztával és a ledarabolt cirokkal. A beolajozásban segítettek az ott dolgozók is, majd azt is megmutatták, hogyan tekerjük rá a tésztát. A gyerekek nagyon élvezték a munkát, egyéni alkotások, különböző fonatok, kiflik, karikák is készültek. Amíg a tésztánk kicsit pihent, ill. kisült, szétnéztünk a különböző kiállított tárgyak között. A legfontosabb szabályunk az volt: mindent megszabad nézni, de megfogni csak azt lehet, amit a tárlatvezető enged. Jó alkalom volt ez arra is, hogy a gyerekek gyakorolhatták azokat a magatartási és viselkedési szabályokat, normákat, amelyeket egy ilyen helyen majd elvárnak tőlük. A Múzeumba lassan már hazajárunk, hisz harmadik délelőttünket töltöttük itt, mondhatni igen jó hangulatban. A múzeum igazgatónője megénekeltette munka közben a gyerekeket, de mint énektanár és kórusvezető, így tudott olyan dalokat is, melyeket a gyerekek és mi felnőttek is csodálattal hallgattunk. Egy katonadal refrénje még sokáig visszacsengett az óvodában a gyermekek előadásában. Időközben szóba került a közelgő ünnep is, ill. az is hogy az időseknél jártunk. Az igazgatónő egy olyan terembe invitált bennünket, ahol a régi pásztorélet kellékei voltak kiállítva. Megnézhettük, megfoghattuk és felpróbálhattuk a subát, kucsmát, csizmalehúzót, kampósbotokat, csengőket, a különböző 95

kolompokat… Nagy élmény volt a sok, számunkra ismeretlen tárgyal ismerkedni, s hallgatni az előadást a régmúlt időkről. Eközben megsült a kalácsunk, s a jól végzett munka érzetével ültek asztalhoz a gyerekek. A finom falatokat a Múzeum dolgozói által készített bodzaszörppel öblíthették le, majd várt bennünket a konyhában egy idős néni, akivel mézeskalácsot díszítettünk, ő pedig egy igazi mézeskalács házat díszített. Ámulattal néztük, hogy a mézes lapok hogyan alakulnak a meséből is jól ismert házikóvá. Sajnos hamar eltelt a délelőtt, s indulnunk kellett vissza az óvodába, de megígértük, hamar visszajövünk (azóta már kétszer is voltunk). Luca nap előtt sokat beszélgettünk arról, hogy ki tudja, hallotta már ezt a szót, vagy ismeri a hagyományát. Luca napi búzát ültettünk, egyszerű tésztába a lányokkal belegömbölygettük a fiúk neveit tartalmazó cédulákat, s így főztünk gombócokat. A kifőtt gombócokból választottak a lányok, s nagy nevetések közepette megjósoltuk a jövendőbelijének a nevét. Készítettünk különböző társasjátékokat, melyek szabályát közösen alkottuk. Fejlődött szabálytudatuk, ugyanakkor odafigyeltek egymásra is, hogy a közösen hozott szabályt mindenki tartsa be. Nemcsak a múzeumban, hanem az óvodában is sütkéreztünk. A karácsonyi mézes, vagy linzersütés régi hagyomány már nálunk. Az ünnepet megelőző napokban minden csoport süt valamit, mi az idén mézeskalácsot készítettünk egy nagyszülő jól bevált receptje alapján. A munkába besegített e nagymamán kívül még néhány anyuka, s kiegészülve a számtalan kiskuktával jó hangulatú sütkérezés kerekedett. Akinek nem volt kedve e munkában részt venni, az fűzhetett száraztésztából díszeket, vághatott, ragaszthatott színes füzéreket, hajtogathatott csillagot, s készíthette a szülőknek szánt karácsonyi képeslapokat. Néhány nappal a karácsonyi ünnepély előtt rendeztük meg a játszóházunkat, melyre nagy szeretettel vártuk a szülőket. Még aznap délután, az alvásidőben elkészítette a friss teát a dajka néni, ill. kipattogtatta a kukoricát. Volt, aki egyedül, míg mások a gyerekekkel érkeztek. Lehetett méhviasz gyertyákat, kis falapra asztaldíszt, gyertyatartót, üvegfestéssel fenyőfadíszeket készíteni. A jó hangulatban, s gyorsan eltelt másfél óra alatt beszélgettünk, nevetgéltünk, s személyesen is meghívtuk a jelenlévőket a közelgő ünnepélyre. Végre elérkezett a várva várt karácsonyi ünnepség! Ez a nap is nyitott az óvodában, ill. ezen a napon is együtt ünnepel az egész óvoda. Már kora reggeltől, folyamatosan érkeznek az ünneplőbe öltöztetett gyerekek, s a folyosóra fölállított fenyőfát közösen varázsoljuk karácsonyfává. Ebben az évben a zenei munkaközösségünk adott karácsonyi hangversenyt, majd a gyerekekkel közösen énekeltünk karácsonyi dalokat. Míg a folyosón zajlott az ünneplés, néhány szülő a dajka nénivel „belopta” az öltözőnkből a becsomagolt ajándékokat a csoportszobába. A közös ünneplés után a terembe érve nagy volt az öröm, szinte rávetették magukat a játékokra. Az idei karácsony ajándék szempontjából igen gazdag volt: fenntartónk és az alapítvány segítségével igen sok játékot tudtunk venni. Bár a különböző projektekhez mindig készítünk puzzle játékot, memóriakártyákat, társasjátékot, de annak is és a boltból vásároltnak is más az értéke. Az ajándékbontást követően közösen játszottunk a gyerekekkel, ismerkedtünk a szabályokkal, cserélgettük egymást közt a játékokat. Megérkezett az ünnepi ebéd, mely elfogyasztása után még a délben hazajárók is maradni akartak egy kicsit játszani. Csupán azzal vigasztalhattuk őket, hogy az ünnepség után kezdetét veszi a téli szünet, s 96

immár otthon is ugyanígy lehet készülni karácsonyra, várni a közös ünnepet a családdal, a játékok pedig megvárnak januárban. Így telt hát el az adventi készülődés csoportunkban. A felsorolt változatos tevékenységek során igyekeztünk fejleszteni a gyermekek rövid és hosszú távú emlékezetét, megfigyelőképességét, gondolkodását, ismereteiket bővítettük, új technikákat ismertettünk meg. Gyakoroltuk a szabályalkotást, fejlesztettük együttműködési képességüket, közben bővült szókincsük, kifejezőkészségük. Vágtunk, ragasztottunk hullámkartonra, fűztűnk mazsolát és pattogatott kukoricát, mártottunk gyertyát, öntöttünk gyertyát dióhéjba. Megismertük a gipsz tulajdonságait: kiöntéskor folyékony, megszilárdulva kissé fehéredik, törékeny. Festettünk tésztaangyalkát aranyszínű festékkel, zsinórt kötve rá gyakorolhatták a gyermekek a csomózás és masni kötés technikáját. Az idősekhez és a múzeumba látogatva gyakorolhatták a gyalogos közlekedés szabályait, a megfelelő magatartást és viselkedést. Minden tevékenységünk folyamán nagy hangsúlyt fektettünk a hátrányos helyzetű, ill. a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére. Törekedtünk az óvodai hagyományok megőrzése mellett a néphagyomány ápolására, mindeközben hetente tervezetten, de sokszor naponta is megjelentek a néptánc, a népi játék elemei. Tettük mindezt úgy, hogy közben ismerkedtek gyermekeink a négy élettelen környezeti tényező, a levegő, a tűz, a víz, a föld tulajdonságaival, kísérleteztünk, játékos vizsgálódásokat végeztünk. Reméljük, elértük célunkat, s a kompetencia alapú oktatás bevezetésével olyan ismereteket adtunk át, olyan képességeket fejleszthettünk, melyek megalapozzák az élethosszig tartó tanulás képességét.

97

ADVENTI KÉSZÜLŐDÉS A TŰZ TÉMAKÖR 6.-7.-8. HETÉBEN

Tapasztalatszerzés

Séta a piacra: fenyődíszek vásárlása

Gyűjtőmunka, séta

Gyűjtünk karácsonyról képeket, könyveket, fényképeket, cd-t. Agyag, cserép, kanóc, mazsola. Kukorica (pattogatott), csengő. Gyertyamártás Játékos mozgások zenére. Iglice- kerülő bújások, kapu alatt. Járás ütemtartással zenére. Kibetekerő (rétes) bújással kombinálva. Sarokemelő, térdroggyasztó, páros lábú szökdelés- tapssal, forgással. Népi játék: Kakas bácsi, Nem eladó a túrócska.

Néphagyomány ápolás Néptánc, népi játék

Játék, építőjáték

Nagytakarítás az egész csoportszobában. Teremdíszítés.

Barkácsolás

Gyertyamártás

Homok-víz asztal

Az elkészített gyertyák, fenyődíszek elhelyezése.

Családi-szituációs központ

Gipszöntés, gipszfestés.

Tevékenységi formák

I. szint

II. szint

III. szint

Külső világ tevékeny Megismerése Természetismeret

Pislákoló tűz égetése.

Pislákoló tűz.

Pislákoló tűz.

Advent- Karácsony, képek nézegetése

Advent- Karácsony, képek nézegetése. Állítások megfogalmazása.

Külső világ tevékeny Megismerése Matematika

Halmaz alkotása (fenyőfa)

Halmaz alkotása (fenyőfa)

Advent- Karácsony, képek nézegetése. Állítások megfogalmazása. Ajándékozás megfogalmazása. Halmaz alkotása (fenyőfa)

Kisebb- nagyobb

Kisebb- nagyobb Megadott szempont szerint. Több, kevesebb, ugyanannyi

Művészeti nevelés Ábrázolás- kézmunka

Agyag cserépből csengettyűkészítés (festés, összeállítás)

Fenyőfadísz fűzése (mazsola, pattogatott kukorica)

Művészeti nevelés Mese- vers Művészeti nevelés Ének- zene Mozgás

D.M.: Karácsony (új vers)

Jön a mikulás (új mese)

T.J.: Karácsony (új vers)

Mikulás, mikulás (új dal)

Cseng a csengő (új dal)

Hull a hó (új dal)

Féltek a medvétől?(fogójáték)

Terpeszfogó (fogójáték)

Labdakiütő

98

Kisebb- nagyobb Megadott szempont szerint. Több, kevesebb, ugyanannyi. Bontás két felé. Gyertyamártás

Tapasztalatszerzés

Séta a templomba (Betlehem jászol megtekintése)


Gyűjtünk karácsonyról képeket, könyveket

Néphagyomány ápolás

Luca napja, Luca napi jóslások, gombócfőzés, búzavetés

Néptánc, népi játék

Járás, köralakítás zenére, körtartás, irányváltoztatás zenére. Járás ütemtartással zenére. Kibetekerő (rétes) bújással kombinálva. Sarokemelő, térdroggyantó, páros lábú szökdelés- tapssal, forgással. Népi játék: Gyere Kati táncolni…


Szalmadíszek elhelyezése- teremdíszítés. Fenyőfüzérrel teremdíszítés. Karácsonyi társasjáték.

Barkácsolás

Luca napi búza vetése, gombócfőzés

Homok-víz asztal

Kukoricapattogtatás.

Családi-szituációs központ

Cirkos kalács készítése a múzeumban.


I. szint

II. szint

III. szint


Parázsló tűz

Parázsló tűz

Parázsló tűz

Kísérlet- tűz, víz

Kísérlet- tűz, víz Állítások megfogalmazása Ok- okozati összefüggések

Kísérlet- tűz, víz Állítások megfogalmazása Ítéletalkotás, ok- okozati összefüggések megfogalmazása

Külső világ tevékeny Megismerése Matematika

Sorozatok létrehozása

Sorozatok létrehozása, megadott szempont szerint

Sorozatok létrehozása, megadott szempont szerint. Megnevezés, sorszámlálás

Művészeti nevelés Ábrázolás- kézmunka

Fenyőfa festése, díszítése

Fenyőfüzér készítése (vágás, fűzés, ragasztás)

Szalmadíszek készítése (fonás)

Művészeti nevelés Mese- vers

Holle anyó (új vers)

Áll a fenyő (új vers)

Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj (új mese)

Művészeti nevelés Ének- zene Mozgás

Kiskarácsony (új dal)

Csicseri borsó (új dalos játék)

A zöldfenyőfán (új dal)

Labdafeldobás, elkapás

Labdavezetés

Halászás (fogójáték)

99

Tapasztalatszerzés

Fenyőünnep az óvodában.


Karácsonyi dalok, cd, kucsma, suba, mellény, ködmön, kendő, szoknya, kosár.

Néphagyomány ápolás

Karácsony napja.

Néptánc, népi játék

Forgás, fordulás zenére. Járás ütemtartással zenére. Ki- betekerő (rétes) bújással kombinálva. Sarokemelő, térdroggyantó, páros lábú szökdelés- tapssal, forgással. Népi játék: az eddig tanultak ismétlése.


Teremdíszítés az ünnepre. Karácsonyi üdvözlőlappal teremdíszítés.

Barkácsolás Homok-víz asztal Családi-szituációs központ

Mézeskalács sütés a csoportban a szülőkkel.


Vendégvárás, süteménysütés- babszobában. Tea főzése.

I. szint

II. szint

III. szint


Tűztánc Fenyőünnepről képek nézegetése.

Tűztánc Fenyőünnepről képek nézegetése. Állítások megfogalmazása.

Külső világ tevékeny Megismerése Matematika Művészeti nevelés Ábrázolás- kézimunka

Szimmetria- tükör előtt.

Szimmetria- társsal.

Rajz zenére.

Festés zenére.

Karácsonyi üdvözlőlap készítése (vágás, ragasztás)

Művészeti nevelés Mese- vers

A didergő király (új mese)

Karácsony első napja van (vershallgatás)

Pásztorjáték

Művészeti nevelés Ének- zene

Jaj, de pompás fa (új dal)

Hej,rucamáca…(új kifordulós dalos játék)

A kis Jézus (új dal)

Mozgás

Labda gurítása társnak

Labda dobása társnak

Labda pattogatása társnak

100

Tűztánc Fenyőünnepről képek nézegetése. Állítások megfogalmazása, megnevezése. Szimmetria síkon egyedül.

VIII. ÖSSZEGZÉS

A pedagógiai innovációnk megvalósítása során az adventi készülődést mutattuk be csoportunkban. Úgy érezzük, hogy céljaink, feladataink megvalósultak, a kompetencia alapú oktatási programcsomagot sikerült összhangba hozni nevelési tervünkkel. A megvalósítás során rengeteg új ismerettel gazdagodtak a gyermekek, fejlődtek készségeik, képességeket sajátítottak el. Fokozottabban ügyelnek a hagyományok tiszteletére, legyen az óvoda, csoport, vagy néphagyomány. A szinte mindennapos néptánc, népi játék által fejlődött mozgásuk, mozgásigényük szinte mindennap kielégítésre talált. Úgy véljük, hogy a kezdeti bizonytalanság után, a szülők is partnerré váltak, s minden területen csak a segítségüket, pozitív hozzáállásukat emelhetjük ki. Eddigi tapasztalataink alapján, nem hoztunk rossz döntést, amikor az óvodánkban először vállalkoztunk a programcsomag bevezetésére. Reméljük, akad még további vállalkozó a kollégák között, mi biztosan segíteni fogjuk munkája során. Ugyanakkor már tervezzük a jövő évet, teli új ötletekkel, keresve a kapcsolat bővítését a Múzeummal, Idősek Otthonával, más intézményekkel, szervezetekkel. Összegzésképpen: a program nagymértékben továbbfejlesztette, színesítette a munkánkat, nagy segítséget nyújtott a differenciálásban, az egyénre jellemző tulajdonságok keresésében. Reményeink szerint ennek a fejlesztésnek az eredménye, hogy született egy olyan innovatív óvodai programcsomag, amely megőrizve az eddigi óvodai értékeket, odafigyelve a hagyományok ápolására, már

101

II.SZ. TAGINTÉZMÉNY: TISZASÜLY BEVEZETŐ Besenyszög, Tiszasüly és Szászberek település önkormányzatai az ÖTV 8. §. (1) és (4) bekezdéseiben előírt kötelező közoktatási közszolgáltatási alapfeladataikat- a közoktatásról szóló 1993.éi LXXXIX. tv 24§- ban meghatározott óvodai nevelési feladatot közösen, kistérségi keretek között,- a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon kívánja ellátni. Ennek érdekében döntött a három települési önkormányzat arról, hogy közoktatási intézményi társulást hoz létre. A társulásban résztvevő települések közoktatási feladatellátásának biztosítását –a településeken működtetett közös igazgatású, egységes szervezetű és irányítású közoktatási intézmény-egységek szakmai önállóságának megtartásával oldják meg. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, három intézményegységből álló közös igazgatású intézménnyé szervezik át a három település közoktatási intézményeit. Célja továbbá: 1. A közös intézmény keretei között az oktató-nevelő munka színvonalának javítása. 2. A munkaerő kihasználtság növelése, 3. A gazdaságosság növelése, az intézmények egy gyermeklétszámra vetített fajlagos költségeinek csökkentése. 4. Az intézmények szakmai együttműködésének fejlesztése. Ezért szükségessé vált Helyi Óvodai Nevelési Programunk felülvizsgálata és összehangolása óvodánk többi alapdokumentumával.

102

KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

Küldetésünknek tekintjük, hogy az programjaink szellemében neveljük.

óvodánkba

járó

kisgyermekeket

választott

Vállaljuk, hogy olyan gyermekeket nevelünk, akik érdeklődők a világ dolgai iránt, képesek a problémáik megoldására, megértő magatartást tanúsítanak társaikkal szemben, tiszteletben tartják a másságot, pozitív énképpel rendelkeznek, döntések hozatalára képesek. Vállaljuk, hogy olyan óvodai életet szervezünk, amelyben biztosítjuk a szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört a hozzánk járó kisgyermekek számára. Óvodánk nyitott, a családi nevelés elsőbbségét ismerve-, lehetőséget nyújtunk a szülőnek, hogy gyermekük mindennapi óvodai élet aktív részesei legyenek. Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakozásáról. Mindezt úgy érjük el, hogy olyan tevékenységeket szervezünk, melyek biztosítják a gyermeki kíváncsiság kielégítését.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjainak megsegítése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátránykompenzáció biztosítása kiemelt feladatunk. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, ezzel csökkentve az esetleges iskolai kudarcokat. Szeretnénk esélyt adni arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is megismerhessék értékeiket és pozitív énképüket erősítjük. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséghez igazodnak. Lehetőségeinkhez mérten és kompetenciánk határain belül segítjük a rászoruló családokat.

103

MOTTÓNK

A szülőkkel együttnevelve olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik: Egészségesek testben és lélekben Szeretik és védik társadalmi és természeti környezetüket Tiszteletben tartják a másságot Egyedül is képesek döntések hozatalára Rendelkeznek kompromisszumkészséggel Leleményesek, kíváncsiak a világ dolgaira Általános helyzetben problémamegoldó gondolkodásra képesek Nyelvünk és az írott nyelv iránt érdeklődőek Céljaik elérése érdekében kitartóak, együttműködnek társaikkal

104

Helyzetelemzés: Az óvodánk a falu egyetlen óvodája. Szép környezetben, a főúttól távol, a Tisza parthoz közeli tájvédelmi körzet szomszédságában helyezkedik el tágas udvarral. Az óvodaépület 2000-ben külső felújítást kapott, 2003-ban be lett kerítve. A 2003-2004-es tanévtől csoportösszevonás történt, mivel az alacsony születési létszám miatt már két csoport is el tudja látni az óvodába jelentkező gyermekeket. A felszabadult 3. csoportszoba helyen tornaszoba kialakítására nyílt lehetőség. A két csoportot ellátó kiszolgáló helyiségek száma az új körülmények következtében most már ideálisnak mondható. Nincs azonban az óvodában óvónői szoba, rendes szertár, különálló betegszoba. Minden jelentkezőt fogadni tudunk. Az óvodába a 3. évüket betöltött gyermekeket vesszük fel. Az óvodába járó gyermekek között nagy a bejárók, a hátrányos helyzetűek és az etnikai származásúak aránya. Általában a gyermekek testi fejlettsége megfelelő, de a szülők alacsony iskolázottsága, az otthoni ingerszegény környezet meghatározza az egyéni fejlesztés fontosságát. -

-

-

A tiszasülyi óvodásokat a néphagyományok ápolására épülő programcsomagunkba szeretnénk bevonni. Az innovációt a jeles napok körüli ünnepek felelevenítése jelenti. A programok része a kézművesség, népi játékok, színdarabok megvalósítása. Innovációnkban az élménynyújtásra törekszünk, továbbá az ismeretek feldolgozására, ami a személyiségfejlődésben és közösségkialakításban transzfer hatást fejtene ki. Az intézményi innovációt egy projekt nappal indítjuk, ahol a pedagógustestület egésze és az óvodahasználók képviselői áttekinthetik az innováció céljait és eszközrendszerét. A megvalósításban sokat segít a jó gyakorlatok átvétele. A nevelési programunkban kiemelt szerepet kap a hagyományok őrzése, lehetőségeinket kihasználva törekszünk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően a napi tevékenységeken keresztül a hagyományok ápolására, védelmére, megbecsülésére nevelni gyermekeinket. A szülők jogainak érvényesítése a gyermekükkel kapcsolatos dolgokban, a nevelőtestület a szülőkkel egyetértésben gondoskodik az óvodás gyermekek optimális fejlesztéséről, a szabad vallásgyakorlásról, a másság tiszteletben tartásáról. A vezetői felelősség kiterjed az intézménybe lépéstől annak jogszerű elhagyásáig.

105

II.ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI, FELADATAI, RENDSZERE: 1.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP: 1.1.Gyermekkép: Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételrendszerének megteremtésére, és folyamatos fejlesztésére törekszik Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik érzelmileg kiegyensúlyozottak, nyitottak, érdeklődőek, tudnak felszabadultan játszani. Az óvodákba járó gyermekek legyenek kreatívak, ismerjék fel a problémákat, legyenek képesek önmagukat és társaikat elfogadni. Fejlődjenek szociális és környezeti kompetenciáik. Legyenek döntésképesek, értsék a humort, ismerjék az emberi érintkezés szabályait. Iskolába kerülve legyenek képesek az ottani követelményekhez alkalmazkodni. 1.2.Óvodakép: Az óvodai nevelés a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 1.3.Céljaink: Egyéni képesség- fejlesztés, amely mindig az aktuális életkori sajátosságokhoz, aktuális fejlettséghez igazodik. Óvodásaink nyugodt, harmonikus fejlődésének biztosítása, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása. Falujában, és a tágabb környezetében is biztonsággal eligazodni képes, az emberi értékekre fogékony, a természettel, a művészetekkel, a népi kultúrával életkorának megfelelő szinten foglalkozó gyermekek nevelése. Az általános emberi értékeket elfogadó gyermekek nevelése. Integrációval, inklúzióval kapcsolatos feladatok felvállalása. Migrációs traumák kezelése, éntudat, jövőkép alakítása a migráns kis- gyerekeknél. Érzelmi, értelmi nevelésük megvalósítása. Önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése, interkulturális nevelésen alapuló integráció megvalósítása. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme.

106

1.4.Alapelveink: -

-

-

Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai környezetben a szülőkkel együttműködve a gyermekek testi, szociális és értelmi képességeinek egyéni és életkor-specifikus alakítása. Gyermekközösségben végezhető, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenység biztosítása, ezeken keresztül megfelelő műveltségtartalmak közvetítése. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, egészséges és biztonságos feltételek között. Különleges védelem az óvodai nevelés keretein belül, amely a gyermekek testi épségének megóvását, erkölcsi fejlődését is tartalmazza. Az óvoda minden dolgozója elfogadja a gyermek személyiségét, tisztelettel, szeretettel, és bizalommal kezeli. Az óvodapedagógus törekszik a gyermek személyiségéhez igazított pedagógiai intézkedések alkalmazására. A gyermeki jogok betartása, és alapvető tisztelete, különös tekintettel az egyenlő hozzáférés biztosítására.

107

2.AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: -

-

-

-

-

-

Az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülőkkel, az óvodapedagógusokkal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása. Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Az egészséges életmód alakítása érdekében az óvoda biztosítja a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását, a testi képességek fejlődésének segítését, az edzést, a gyermek egészségének védelmét, megőrzését, óvását. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Felismerve a partnerközpontú gondolkodás fontosságát,a minőségi munka jelentőségét, törekszünk az intézményi kulcsfolyamatok szabályozására. Olyan készségeket, képességeket, kompetenciákat szeretnénk kibontakoztatni, amelyek megalapozzák az életen át történő tanulást. A gyermeki közösségben végezhető-az életkornak és fejlettségnek megfelelő-tevékenység biztosítása, különös tekintettel a játékra. A tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítése. A kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet biztosítása. Esélyegyenlőség biztosítása az SNI, a hátrányos helyzetű és HHH gyermekek érdekében, differenciáló módszertan és kompetenciafejlesztő programok alkalmazásával, amelyet az óvodapedagógusok és egyéb szakemberek bevonásával valósítunk meg. Nemzeti, etnikai kisebbség és migráns gyermekek és családjuk számára az önazonosság megőrzésének biztosítása, ápolása, erősítése, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció. Nemi sztereotípiák erősítésének elkerülése Nemek társadalmi egyenlőtlenségével kapcsolatos előítéletek lebontásának elősegítése. Az iskolai közösségbe való beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődésének segítése Az óvodapedagógus modellszerepe elve alapján az óvodában utánzás, modellkövetés útján magatartási formákat, viselkedési mintákat tanul meg a gyermek, ezért fontos, hogy az óvodapedagógusokat és a technikai dolgozókat esztétikus, kiegyensúlyozott, empatikus, toleráns, jó konfliktuskezelő kreatív stratégia és gondolkodás jellemezze.

Feladataink: 2.1.Egészséges életmód alakítása Cél: A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése. Feladat: - A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. - Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. - A gyermekek testi képességei fejlődésének elősegítése. 108

-

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás,az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. Környezetvédelmi, környezet megóvási szokások kialakítása. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Egészségtudatos magatartás fenntarthatóságához kapcsolódó szokások kialakítása.

A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kialakítása: A gyermekek jó közérzetének feltétele a testi szükségleteik kielégítése. Óvodai felvételkor készült Anamnézisünk lehetővé teszi az otthoni körülmények, a családi nevelés jobb megismerését, a szülőkkel való elbeszélgetés a bizalmuk megnyerését a gyermek optimális fejlesztése céljából. A gondozási szokások kialakításában is törekszünk a fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség elvének alkalmazására. A beszoktatástól a testápolási teendők sorrendjét együtt végezzük a gyerekkel, hogy azokat könnyebben el tudja sajátítani. Ebben segítenek a dajka nénik is. Minden csoportban megismertetjük a szülőkkel az óvodai szokásokat, életritmust, napirendet. Minden gyermeknek saját tisztálkodási felszerelése van. Ezek helyes használatát a kihelyezett képek ismertetik. A fejlődés egyik feltétele a helyes táplálkozás. Az óvodában főzőkonyha működik, amely napi háromszori étkezést biztosít. Az óvodások, iskolások és felnőttek ugyanazt a menüt kapják, ami nem mindig optimális. Megfelelő felszerelés, evőeszközök biztosítottak a kultúrált étkezés elsajátításához. A konyhai folyamatos étkeztetés miatt (mosogatás) nem tértünk át a folyamatos óvodai étkezésre, mert más iskolai csoportoknak kellenek az evőeszközök, mivel azok száma behatárolt. Igyekszünk megtanítani a gyerekeknek a kulturált étkezés szabályait, saját példával is élve. Vizet a nap bármely időszakában szabadon ihatnak. Testápolási teendőkre szükség szerint óvónői és dajkai felügyelet mellett az önállóság fokozatos növelésével bármikor lehetőség van. Igyekszünk a szülőkkel megbeszélni a réteges és az időjáráshoz igazodó öltözködés fontosságát. Az öltözködés terén is folyamatosan növeljük gyermekeink önállóságát. A mindennapi megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás elengedhetetlen. Naponta legalább egy alkalommal kocogunk az udvaron, vagy a tornaszobában. Szívesen vesznek részt a zenés mozgásos perceken is a gyerekek. Heti egy-két alkalommal egy egész délelőttöt töltünk mozgással a szabadban, vagy a tornaszoba változatos tornaszereivel mozgunk. Itt főleg szabad gyakorlás folyik. Minden alkalommal felhívjuk figyelmüket önmaguk és társaik testi épségének védelmére, a balesetek megelőzésére. A felnőtt felügyelet alapos, körültekintő. Szervezett sétáink, rendszeres kirándulásaink is hozzájárulnak a mozgásszükséglet kielégítéséhez. A gyermekek fizikai állapotát rendszeresen méri az orvos, a védőnő, és az óvónők. Az erdei óvodai programokat rendszeressé tettük, ott mód nyílik a sokoldalú mozgáson túl helyszíni megfigyelésekre, sportversenyekre is. Szabadidőben játékos láb- és tartásjavító tornát végzünk. Alvásidőben a nyugodt pihenés feltételeit szellőztetés, csend, nyugodt légkör/ biztosítjuk. Minden nap mesével, altatódalok dúdolásával, halk zenével, simogató bábbal altatjuk a gyerekeket. A nagyobbak altatási ideje rövidebb, mivel az ők alvásigényük már kisebb, „kisiskolások" szintű. A hátrányos helyzetű gyermekek száma viszonylag nagy, mindkét csoportba jár néhány etnikai származású gyermek is. Náluk néha az alapoknál kell kezdenünk az egészséges életmódra nevelést. Differenciált egyéni bánásmóddal jó eredményeket tudunk elérni. Az 109

otthoni néha egyoldalú táplálkozást az óvodai étkeztetés ellensúlyozza. Az óvoda szokásrendszerét megismertetjük a szülőkkel is. A gyerekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: Az óvodások sokat mozognak, minden nap friss levegőn tartózkodnak. A fertőzések elkerülése érdekében a csoportszobákat gyakran szellőztetjük, portalanítjuk. Ha a gyermek az óvodában megbetegszik, a többiektől elkülönítjük a szülő megérkezéséig. A csoportba érkezett krónikus beteg gyermekeket (asztma, allergia, anyagcserezavar) regisztráljuk, figyelemmel kísérjük, illetve lehetőségeink szerint segítjük őket (diéta, stb.). Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, próbáljuk az okokat megkeresni, megszüntetni. Évente szervezünk orvosi, fogorvosi, védőnői szűréseket, az ezeken részt vevő gyermekeket megnyugtatjuk, a kiszűrt rendellenességeket megbeszéljük a szülőkkel. Nyáron kihasználjuk a napfényt és a víz edző hatását, az udvaron napfürdőzünk, pancsolunk. A téli friss levegőn való szánkózás, hógolyózás, csúszkálás növeli edzettségüket. A baleset-megelőzés, a gyermekek testi épségének védelme feltételezi a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. A gyermekeket arra neveljük, hogy ügyeljenek önmaguk és társaik testi épségére. A gyermekközösséget folyamatosan úgy alakítjuk, hogy kialakuljon alapvető toleranciájuk, és konfliktuskezelésük. Súlyt helyezünk a helyes táplálkozásra, felhívjuk a szülők figyelmét a gyógyszerek, vegyszerek veszélyeire. A gyermekek szokásrendszerének alakításában fontos szerepet szánunk a dajkáknak is, igyekszünk modell értékű bánásmódot kialakítani a gyermekekkel kapcsolatos nevelés terén. Az edzés, a napi mozgás során fejleszthetők: -

Nagymozgások (járás, futás, mászás) Finommotorika (evőeszközök használata, gombolás, vágás stb.) Szem-kéz koordináció (fésülködés, kötés, folyadéktöltés stb.)

Testséma fejlesztése: -

Testrészek megismerése (öltözködés) Testrészek megnevezése Meghatározott testrészek igénybevétele (csúszdázás, kerékpározás)

A környezeti ingerek megtapasztalása érzékszervek útján: Mozgásos tapasztalatok a térben (mozgásos játékok) - Irányok megismerése, használata (helyes fogmosás, öltözködés) - A tapasztalatok megfogalmazása, szóbeli megerősítése (használati tárgy, testrész stb.) A fedődés eredménye óvodáskor végére: -

Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni. Saját tisztálkodási eszközeiket használják, azokra vigyáznak, igénylik a zsebkendő, szalvéta használatát. Esztétikusan étkeznek, az asztalt megterítik és leszedik, rendeltetésszerűen használják a kanalat, villát, kést. 110

-

Étkezés közben halkan beszélgetnek, önállóan döntik el, miből mennyit kérnek. Tudnak kancsóból önteni. Teljesen önállóan öltöznek, vetkőznek. Cipőjüket befázik, bekötik ruhájukat összehajtják. Az esztétikus, tiszta környezet saját rendezett külsejük igényükké válik.

A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges biztonságos környezet biztosítása: Óvodásaink egészséges életmódjának alakításához próbálunk olyan esztétikus tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja fejlődésüket. Az udvar füves, lombos fákkal árnyékolt, egy része betonborítású. Itt mód nyílik szabad játékra, szervezett mozgásokra, énekes és dramatikus játékok eljátszására. Az elavult fém eszközök lecseréléseit esztétikus fajátékszerekre pályázati úton tervezzük. A fedett babaház feleslegessé vált csoportszobai eszközökkel berendezve lehetőséget nyújt szerepjátékra, bábozásra, barkácsolásra, rajzolásra. Csoportszobáink barátságossá, otthonossá tétele szükséges a gyermeki esztétikai érzék formálásához. Fontos, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az óvodában. A különböző tevékenységformáknak elkülönített helye van a csoporttokban. A mesesarok alkalmas a személyes percekre, mesehallgatásra, dramatikus játékra, bábozásra. A rajzsarokban a nap minden percében rendelkezésre állnak a szabadon elvehető eszközök, anyagok. Az évszaksarokban az évszaknak megfelelő „kincseink", albumok kapnak helyet. Az öltözőkben minden gyermeknek külön polca van, minden csoport rendelkezik külön mellékhelyiséggel. A kisméretű mosdók felett tükrök és a fogmosó polc van, amin saját jellel ellátott fogmosófelszerelés található, illetve szemben mindenki számára a saját, otthonról hozott törölközője. A csoportszobák nagyok, kiszolgáló helyiségek szellőzése megoldott. A gyerekek bármikor vízhez juthatnak. Megfelelő fényforrásokat használunk, különös tekintettel a természetes világításra. Amink van, az megóvjuk, könyvek, eszközök rendben tartása folyamatos. Az egészségvédelmi szokások óvodai szinten kidolgozottak/haj, bőr, fog védelme, WC használat, saját törölköző/. Szalvétát, papír zsebkendőt a kellő mennyiségben mindenki szabadon elvehet, használatra. A folyosókon levő hirdetőtáblákon megtalálhatók nevelési- fejlesztési elképzeléseink, a tanult vers, a kedvenc mese, a tevékenységekhez szükséges gyűjtőmunka, a csoport eseményei, tervei, egyes gyermekekre vonatkozó fejlődési mutatók, csoportunk szokásrendszere. 2.2.Az érzelmi nevelési és a szocializáció biztosítása Célunk: gyermekek egyéni tulajdonságainak, érdekeinek, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül. A hátrányokkal küzdő gyermekeknél stabil, szeretetteljes kötődés kiépítése a felnőttekkel és a társakkal. Feladat: - Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtése az óvodáskor teljes idejére. - Szokás-és normarendszer megalapozása. - Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikáció.

111

-

-

-

-

Pozitív érzelmi viszony a gyermek-gyermek, illetve a gyermek-felnőtt kapcsolat terén. A dajkák és az óvónők közös elvek alapján, szeretettel támogassák a gyermeki önkifejezést, a szokások alakulását. Közösségi érzés és magatartás formálása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség kialakítása. Szociális érzékenység, éntudat kialakítása, önkifejezési és énérvényesítési törekvések támogatása. Az óvoda egész tevékenységrendszere segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának kialakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. A gyermek elégíthesse ki társas szükségleteit, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük őket. Tolerancia, megértés és a migráció tiszteletben tartása. Szülőföldhöz való kötődés erősítése, a szűkebb és tágabb környezet megismertetésével. Kulturált viselkedés, megfelelő metakommunikáció és kommunikáció használatára nevelés az óvoda dolgozóinak modell értékű példája nyomán. Szokás-és normarendszer megalapozása A gyermeki nyitottságra építve a szűkebb és tágabb környezet megismertetése, a szülőföldhöz való kötődés kialakítása A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális törődést igényel, szükség szerint megfelelő szakemberek/pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb./közreműködésével.

Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában, érzelmi biztonságban, derűs légkörben történjék az érzelmi kötődés kialakulása felnőttekhez, társakhoz. - A beszoktatásról kezdve törekszünk arra, hogy kedvező hatások érjék a gyermeket. A család, az otthoni nevelés, az- érzelmi viszonyok a családon belül, mind értékes kiindulópontok a gyermek óvodai életének megtervezéséhez. A fokozatos átmenet a beszoktatás során lehetővé teszi, hogy a gyermek a szülő biztonságot adó jelenlétében ismerkedjen az óvoda életével, szokásaival. Magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. Ők választanak jelet maguknak. Kis verset kapnak, ami az óvodai jelükhöz kapcsolódik. A kiscsoportban közös játékkal, mesével, bábbal, ölbeli játékkal segítjük a személyes kapcsolat kialakulását. Lefekvéskor nagy hangsúlyt helyezünk megnyugtatásukra, a személyes törődésre, simogatással, dúdolgatással altatunk. A gyermek biztonságérzetét, közösséghez tartozását növeli a kialakított szokás, hagyományok, a közösen átélt élmények, tevékenységek. A bátortalanabb, visszahúzódó gyermekeket dicsérettel, biztatással segítjük. Arra törekszünk, hogy a gyermekek vegyék észre, ha társuknak segítségre van szüksége. -

Pozitív érzelmi viszony a gyermek-gyermek, illetve a gyermek-felnőtt kapcsolat terén: A gyermek pozitív kapcsolatai csak akkor alakulnak ki, ha jól érzik magukat a csoportban, a gyermekközösség részévé válnak. Ezt segítjük feltétel nélkül szeretettel, de korlátokkal

112

együtt. A korlátok úgy lesznek kialakítva, hogy az adott közösség az elvárásoknak meg tudjon felelni. Közösségi érzés és magatartás formálása. A gyermekek nevelésében a, bátorító nevelés elveit érvényesítjük. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára érezhetővé és vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaikat figyelembe véve. A gyermekek együttneveléséhez meg kell nyernünk a szülő bizalmát. A gyermekek óvodai életében dominálnak a közös élmények, amelyek során fejlődik segítőkészségük, önfegyelmük, szorgalmuk, kitartásuk, szabálytartásuk, kialakul a közösen végzett munka öröme. Figyelünk arra, hogy peremhelyzetű gyermek ne legyen a csoportban személyes beszélgetésekkel, választási és javítási lehetősek biztosításával, áttereléssel küszöböljük ki a konfliktusokat. A humor segít esetenként legyőzni a nehézségeket. Figyelünk egymásra, számon tartjuk a hiányzást, a születés és névnapokat közösen ünnepeljük. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség kialakulása segít abban, hogy minden gyermek megtalálja helyét a csoportban. Az eltérő képességű, nemzetiségű és tulajdonságú társak elfogadására neveljük őket, ami azért is fontos, mert az enyhe fokban sérült, illetve egészségügyi gondokkal küzdő társakat fokozottan kell segíteni a felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt ahhoz, hogy megállhassák a helyüket gyermekközösségükben. A segítőkészség, együttérzés, a figyelmesség megjelenése dicséretet érdemel és követendő példát teremt. Az ilyen gyermekekkel való fokozottabb egyéni foglalkozás, fejlesztés terén számítunk a csoportbeli társak és az egész óvodai közösség segítségére. Beilleszkedéssel, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység: A magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekeknél is legelőször ezek okát vizsgáljuk, tárjuk fel, anamnézissel, a szülővel történő négyszemközti beszélgetés során. Amennyiben ezen eltéréseknek nincs fiziológiai oka, megtervezzük és megszervezzük az ezekkel a gyermekekkel való fogalakozási tervet. Kérjük a Nevelési Tanácsadó és a tanulási Képességet Vizsgáló' Bizottság segítségét, útmutatását nevelőmunkánk eredményesebbé tétele érdekében. Amennyiben az eltérésnek egészségügyi oka van, az óvoda orvosa vizsgál és ad beutalót a megfelelő szakrendelésekre. Óvodánk ellát enyhe fokban sérült, anyagcserezavaros, kancsal, halmozottan beszédhibás gyermekeket is, a megfelelő bánásmód alkalmazásával, amellyel ezek a gyermekek eredményesen fejleszthetők. Eltérő képességű lehet a kiemelkedően tehetséges gyermek is, ilyen esetben külön végzünk tehetséggondozást. Általában kis csoportokban vagy egyénileg fejlesztünk, ezért minden gyermek egyéni képességfejlesztése megvalósul. A szülőket nevelőpartnerként kezeljük, velük minden gyermeküket érintő kérdésben konzultálunk. A HHH gyermekek részére DIFER- mérésre épülő egyéni fejlesztési tervet készítünk, és fejlesztésük ennek alapján történik .A szülőkkel az eredményt rendszeresen megbeszéljük. A nemzeti, etnikai származású gyermekek fejlesztése a többiekkel együtt történik. Migráns gyermek jelenleg nincs óvodánkban. Érzelmi neveléssel kapcsolatos néhány szokásfajta: -

Önellátási szokás: öltözködési tempó, igényszint, beszédkultúra Játéktevékenység szokásai: egymás játékterületének tiszteletben tartása Társas kapcsolatok szokásai: udvariasság, segítőkészség, bizalom, mások elfogadása Munkával kapcsolatos szokások: növénygondozás lépései, rendje Környezetükkel kapcsolatos szokások: A környezet esztétikájának fenntartása 113

2.3.Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: A gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezet életkornak megfelelő szintű megismerése. Feladata: A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságára építve változatos tevékenységeken keresztül az értelmi képességek fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés az óvodai élet egészében jelen van. Fontos a beszélő környezet, a helyes mintaadás, a szabályközvetítés (javítgatás elkerülése). A migráns gyerekek számára lehetőséget biztosítunk egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerésére. A migráns gyerekek számára segítjük a magyar nyelv tanulását az anyanyelv megőrzése mellett. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvodai tanulás folyamán a kezdeti, érzelmektől meghatározott megismerési sémától el kell jutnunk a valóság pontos megismeréséig. A fejlesztést a gyermek örömteli, szívesen vállalt tevékenységén keresztül valósíthatjuk meg eredményesen, ezért életkoruknak megfelelő szintű, sokoldalú tapasztalatszerzési alkalmakat teremtünk, amelyek során meglevő élményeikre, tapasztalataikra építve nyújtunk új ismeretet, illetve rendezzük a régieket. Spontán szerzett ismereteiket bővítjük, rendezzük, másrészt értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitásukat fejlesztjük. A lakóhely, a környezet adottságaihoz igazodunk, a témákat lineárisan bővítjük, koncentrikusan mélyítjük. Törekszünk arra, hogy az óvodai élet egészét áthassa a környezet megismerése. A spontán játékokban, az önkiszolgáló munkában, az udvari életben, a séta során és a többi nevelési területtel összekapcsolva sokoldalúan fejlesztjük értelmi képességeinket. Ennek alapja a cselekvés és az érzékszervi megtapasztalás. Folyamatosan megfigyeljük az évszakokat, az időjárás változásait, a színeket, a környezet esztétikáját a természetben. Az, óvodába kerülő gyermekek szemléletes- cselekvő gondolkodása a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosításával nagycsoportos korára fejlődik az elvont gondolkodásig. Az óvodai tanulást az óvodai élet egészét átfogó folyamatként alkalmazzuk, óvodásaink így képessé válnak azonosságok, különbségek meglátására, fogalmak alkalmazására adott és saját szempont szerint. A tanulás alapja az évszakok váltakozása, a többi tevékenységi formák ehhez komplexen kapcsolódik. A hetirend meghatározza a fejlesztő tevékenység napját. Ez a tevékenység 6-8 fős mikrocsoportos formában valósul meg, alapja az egyéni képességekből való kiindulás, így minden gyermek saját magához mérten fejleszthető, jobb a kudarc kiküszöbölésének lehetősége, a tanuláshoz való pozitív viszonyulás. A játékba integrált tanulás során meg kell szokniuk, hogy nem zavarhatják egymást. A kötetlenség nálunk választási lehetőséget, önkéntességet jelent. Mindenkit meghallgatunk, ami fokozza a beszédkedvet. Az 5-6 éveseknél ragaszkodunk a feladat befejezéséhez (kitartás, szándékos figyelem, feladattudat fejlesztése). A tanulási kudarcnak kitett gyermekek felzárkóztatása, a szociális hátrányok kiküszöbölése Az érintett gyermekek kiszűrése után a Nevelési Tanácsadó Szakvéleményét kérjük. Ebben benne vannak azok a szempontok, célok, amelyek megadják a tanulási kudarcnak kitett gyermekek fejlesztésének irányvonalát. Fejlesztésük kis (1-2 fős) csoportokban, differenciáltan történik a kudarcnak kitett terület erősítése a cél, de ezt csak a többi terület 114

komplex fejlesztésével érhetjük el (nagypályák erősítése). Őket másként kell fejleszteni, mint a többieket, együtt, a csoportban, de nagyobb hangsúllyal, felelősséggel A szociálisan hátrányban lévő gyermekek általában ingerszegény környezetből érkeznek, nekik szinte minden új, amivel itt az óvodában találkoznak. Ebből az ismerethalmazból kell személyre szabott rendszert, fejlesztési tervet alkotnunk, amely csak az adott gyermek személyiségére szabott, differenciáltan fejleszt, és a legoptimálisabban készíti fel a gyermeket az ismeretek befogadására, feldolgozására. Az óvoda egyik dolgozója felsőfokú gyógypedagógiai asszisztensi végzettséggel rendelkezik, de gyógypedagógus irányításával mindegyik felsőfokú végzettségű óvónők képes az érintett gyermekek fejlesztésére. A fejlesztés heti egy-két alkalommal történik speciálisan ebből a szempontból szakember irányításával. Az óvodában heti egy délelőtt utazó logopédus is jár, aki a beszédfejlesztésüket végzi. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A beszélő környezet, a helyes mintaadás és szabályközvetítés az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismerete, megbecsülése, szeretete a gyermek természetes kommunikációs kedvének fenntartása hatására alakul. A gyermek meghallgatása, kérdéseik támogatása, a válaszok igénylése az óvónők és a dajkák feladata egyben, illetve fontos még a spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása, az értelmi képességek, a kreativitás fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés közben törekszünk a gyermek természetes beszéd-és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítunk. Szabálykövetést alakítunk ki a javítgatás elkerülésével. Fejlesztjük az értelmi képességeket és a kreativitást/érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás. 2.4.A sajátos nevelési idényű gyermekek fejlesztésének célja: A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan neveljük óvodánkban. Célunk, hogy a még kialakulatlan, sérült, illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb fejlesztésével a gyermekek életminőségét javítsuk, segítsük, minél teljesebb beilleszkedésüket a társadalomba. - A másságot elfogadó környezet megteremtése. - Olyan gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálati leletek beszerzése, amelyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját, s ezek alapján tervezhetjük specifikus fejlesztést. - Az akadályozott fejlődésű, ill. fogyatékos gyermek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése. - A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése. - A szükséges módszerek, terápiás eljárások, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus segítségével. - A mozgásuk váljon összerendezetté. - Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat. - Ismerjék fel az alapvető testi szükségleteiket.

115

Fejlesztő tevékenységünk során nagy figyelmet szentelünk annak, hogy lehetőleg minél több sikerélménnyel, elfogadással találkozzon a sérült gyermek. Feladataink: Feladatunk az óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyatékos gyermekeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, és a módszerek, elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. - A játék, tanulás és munka, mint a nevelés eszközei, egységes tevékenységrendszerben valósul meg. - Az óvónői magatartás együttműködésre, fejlődésre, felfedezésre ösztönöz. - Egyéni tapasztalatok élmények felszínre hozása alapján differenciált fejlesztést folytatunk. - Tevékenységünkhöz hozzátartozik a sérült gyermekeket nevelő családokkal való szoros kapcsolattartás, tanácsadás, továbbá a szakintézményekkel való munkakapcsolat. - Reális célok és feladatok kitűzése a környezeti feltételek és saját lehetőségeink számbavételével. - A tehetséges gyermekek differenciált terhelése és fejlesztése. - A tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése. - A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. - Egyénre szabott fejlesztő programok készítése. - A fogyatékosságból eredő speciális fejlesztő tevékenységek megszervezése. - Szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodás képessége. Tevékenységek tartalma: A szakemberek egymás munkáját megerősítik, kiegészítik, hiszen az óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, szükség esetén a szakorvos, pszichológus az egyéni programokat egyeztetve végzik terápiás munkájukat. Ennek összehangolása alapozza meg a sikeres, hatékony integrációs tevékenységet. Az egyéni fejlesztési tervek a szakvélemények alapján készülnek. A terápiák kiscsoportos és egyéni formában folynak. A komplex fejlesztést mindig két-három évre tervezzük. -

Nagy mozgások fejlesztése Beszédhiba javítása Beszédészlelési és beszédmegértési zavar Megkésett ill. akadályozott beszédfejlődés terápiája Pöszeség terápiája A dadogás terápiája Hipermotilitás terápiája Figyelem és koncentrációs gyengeség fejlesztése Grafomotoros éretlenség fejlesztése Lelassult értelmi fejlődés (mentális retardáció) Tanulási nehézség fejlesztése Diszlexia-, diszkalkulia- prevenció

116

Intézményünkön belüli személvi feltételek: Intézményünkben lehetőségünkhöz mérten fejlesztjük a gyerekeket. Természetesen ez nem jelent minden esetben intenzív fejlesztést, de az intézményen kívüli egyéb terápiás lehetőségek felajánlásával a hatékonyság növelhető. - Gyógypedagógus - Logopédus - Fejlesztőpedagógus Intézményünkön kívüli személyi feltételek: Keressük a gyermekek számára a legoptimálisabb megoldásokat, az integrációra nyitott oktatási intézményeket. A vitatott esetekben szakértői bizottságokhoz vagy a nevelési tanácsadóhoz fordulunk. A szülők többnyire egyet értenek javaslataikkal. Vizsgálatokat végző intézmények: - Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Nevelési Tanácsadó - Ideggondozó Tárgyi feltételeink: -

Szakkönyvek Képes, meséskönyvek Anyanyelvi kártyák Értelmi fejlesztő játékok Nagyméretű tükör Hengerek, labdák Vizuális tevékenység eszközei

Az óvodából kikerülő gyermekek lehetőségei: -

Az óvodában maradnak, vagy Speciális intézménybe kerülnek, vagy Első osztályba mehetnek, vagy Fejlesztő, kis létszámú osztályba javasoljuk őket.

Nevelőtestületünk sokirányú képzettsége és az eddig elért eredmények sarkallnak bennünket arra, hogy ezen az úton haladjunk tovább.

117

3.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 3.1.Személyi feltételek: Az óvodai nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottaknak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzeti-etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyerekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A nevelő-oktató munka feltételei két csoport ellátásához biztosítottak. Az 50 férőhely általában nem kerül kihasználásra. A csoport összetétele kor szerint változhat, vegyes, illetve homogén összetételű csoportszervezés lehetséges a jelentkezők számához igazodva. Az intézményvezető munkáját az állandóan az intézményben tartózkodó tagintézmény vezető segíti, biztosítja az óvoda szakszerű és törvényes működését. Mindkét csoportban szakképzett óvónők dolgoznak, az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt biztosítják az óvónői ellátást. A délutáni altatás összevontan történik. A gyermekekkel foglalkozó pedagógusok mindent megtesznek a gyermekek megóvása, védelme, személyiségük fejlesztése érdekében, a gyermek közösségek fejlesztése érdekében. Kötelességük a gyermekek emberi méltóságának megóvása, jogainak képviselete, az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása, erkölcsi védelmük. Elsődleges szempont, hogy felmenő rendszerben ugyanazok a nevelők foglalkozzanak a csoporttal, így a gyermekek egyéni fejlesztése hatékonyabbá tehető. A továbbképzési kötelezettség teljesítésre került, témakörei a HOP szerint kerülnek kiválasztásra. 3.2.Tárgyi feltételek: Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvodának megfelelő munkakörnyezetet, és a szülők fogadására megfelelő lehetőséget kell biztosítania. Az óvodaépület egy része a régebbi épület kiegészítéseként épült, a két épületrész nem átjárható. Az épület külső része felújított, belső képe sokat romlott (parketta, nyílászáró, vizesblokk stb.) Ezek felújítása a közel jövőre vár. Az egy gyermekre jutó előírt hasznos alapterületet biztosítani tudjuk. A komfortfokozat megfelelő, gáz- központi fűtés van, a csoportszobák természetes megvilágítása jó, a kiszolgáló helyiségek száma elegendő. A játék és eszközellátottság megfelelő, főleg pályázati úton bővíthető. Az udvar nagy, az udvari játékszerek nagy része régi, elavult. Egy rugós játékkal sikerült bővítenünk az udvar felszereltségét pályázati úton. Csoportszobai fejlesztő eszközeink megfelelő számúak, van videó lejátszónk, tv, magnó, DVD lejátszó, diavetítő. A tornaszoba eszközellátottsága mondható a legjobbnak. Minden lehetőséget megragadva folyamatosan pályázunk minden óvodát célzó témában.

118

3.3.AZ ALAPELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről alapján I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

csoportszoba


2 csoportszoba

tornaszoba


van

logopédiai óvodánként foglalkoztató, (székhelyen és telephelyen) 1 egyéni fejlesztő szoba

tornaszobában

játszóudvar


van

óvodavezetői iroda

óvodánként 1

van

óvodavezetőhelyettesi iroda


közös

nevelőtestületi szoba


nincs

orvosi szoba


nincs

gyermeköltöző


2 db van

gyermekmosdó, WC


van

Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző

épületenként 1

nincs

elkülönítő szoba


van

melegítőkonyha


nincs

tálaló-mosogató, óvodánként ezen belül felnőtt (székhelyen és telephelyen) 1 étkező

nincs

felnőtt mosdó

épületenként 1

van

felnőtt WC

épületenként 1

van

mosléktároló

óvodánként

nincs 119

(székhelyen és telephelyen) 1 egyéb raktár

óvodánként (székhelyen és telephelyen 1)

van

szertár

épületenként 1

nincs

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelése k

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Csoportszoba óvodai fektető


van

gyermekszé k


van

gyermekaszt gyermeklétszám van al figyelembevételé vel fényvédő függöny

ablakonként, ablak lefedésére alkalmas méretben

az van

szőnyeg

gyermekcsoporto van nként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben

játéktartó szekrény vagy polc

csoportszobánké van nt 2, fogyatékos gyermek esetén további 1

fektető tároló

valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség

van

élősarok állvány


van

hőmérő

gyermekcsoporto van 120

Eszközök, felszerelése k

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

nként 1 óvodapedag ógusi asztal

gyermekcsoporto van nként 1

felnőttszék


eszközelőkészítő asztal


textiltároló szekrény


edényés gyermekcsoporto nincs evőeszköz- nként 1 tároló szekrény szeméttartó


2. Tornaszoba tornapad

2

100%

tornaszőnye g

1

100%

bordásfal

2

100%

óvodai 1 többfunkció s mászó készlet

100%


három gyermek egyidejű foglalkoztatásáh oz

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba , tornaszobában a fogyatékoss ág típusának megfelelő, a tanulási képességet

Folyamatos fejlesztés alatt

121


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tükör

1

100%

asztal

1

100%

szék

2

100%

szőnyeg

1

100%

fejlesztő eszközökkel

4. Játszóudvar kerti asztal


kerti pad


babaház

gyermekcsoporto 1 db van nként 1

udvari homokozó

gyermekcsoporto 100% nként 1

takaróháló

homokozónként 1

mozgáskultú rát, mozgásfejlő dést segítő, mozgásigén yt kielégítő eszközök

van 40%

5. Óvodavezetői iroda íróasztal és 1-1 szék

100%

tárgyalóaszt al

1

nincs

szék

2

100%

telefon

1

100%

könyvszekré 1 ny

100%

iratszekrény

100%

1

122


Mennyiségi mutató

Megjegyzés

7. Nevelőtestületi szoba nincs fiókos asztal pedagóguslétszá m szerint 1

csoportszobában

szék

pedagóguslétszá m szerint 1

van

könyvtári dokumentu m

200

pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek stb. az óvodapedagógusok felkészüléséhez

könyvszekré ny

nincs

8. Orvosi szoba berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint 9. Gyermeköltöző öltözőrekesz gyermeklétszám öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló , ruhatároló, figyelembevételé fogas vel öltözőpad

gyermeklétszám Elegendő figyelembevételé vel

10. Gyermekmosdó, WC törülközőtart gyermeklétszám 50% ó figyelembevételé vel falitükör

mosdókagylónké 100% nt 1

hőmérő

helyiségenként 1

100%

rekeszes fali gyermeklétszám 100% polc figyelembevételé (fogmosótart vel ó) III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

egyéni tisztálkodószerek

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

fésű, fogkefe, fogmosópohár

123

tisztálkodófelszerelések mosdókagylónként 1

ruhakefe, szappantartó

fésűtartó

csoportonként 1

100%

törülköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 75% 3-3

abrosz

asztalonként 3

50%

takaró


100%

ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3-3

50%

körömkefe,

IV. A FELNÕTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

szennyesruha-tároló


100%

mosottruha-tároló


100%

mosógép


100%

centrifuga

óvodánként és telephelyen) 1

vasaló

épületenként 1

100%

vasalóállvány

épületenként 1

100%

szárítóállvány

épületenként 1

100%

takarítóeszközök

épületenként 1

100%

(székhelyen nincs

kerti munkaeszközök, óvodánként szerszámok (székhelyen és telephelyen) 1-1 hűtőgép

épületenként amennyiben helyben főznek 2

porszívó

épületenként 1

ásó, kapa, gereblye, locsolókanna 100%

kerti

1, 100% 100%

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTÕ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák

gyermekcsoportonként a gyermekek Csoportszoba és udvar 70% 30%-ának megfelelő mennyiségben

124

(mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, gyermekcsoportonként mozgásfejlődést gyermeklétszám segítő, mozgásigényt figyelembevételével kielégítő eszközök

a Csoportszoba 70% Az udvari eszközök felújítást, bővítést igényelnek

ének, zene, énekes gyermekcsoportonként játékok eszközei gyermeklétszám figyelembevételével

a 70%

az anyanyelv gyermekcsoportonként a gyermekek 80% fejlesztésének, a 30%-ának kommunikációs megfelelő mennyiségben képességek fejlesztésének eszközei értelmi képességeket gyermekcsoportonként a gyermekek 80% (érzékelés, észlelés, 30%-ának megfelelő mennyiségben emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló gyermekcsoportonként tevékenységet gyermeklétszám fejlesztő (rajzolás, figyelembevételével festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök

a 80%

a természeti-emberi- gyermekcsoportonként tárgyi környezet gyermeklétszám megismerését figyelembevételével elősegítő eszközök, anyagok

a 80%

munka jellegű gyermekcsoportonként a gyermekek 50% tevékenységek 30%-ának megfelelő mennyiségben eszközei 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó)

óvodánként 1

50% 125

televízió

óvodánként 1

100%

magnetofon

három csoportonként 1

100%

diavetítő

épületenként 1

100%

vetítővászon

épületenként 1

50%

hangszer (pedagógusoknak)

óvodánként telephelyen) 1

hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként, a gyermekek 50% 30%-ának megfelelő mennyiségben

(székhelyen

és 50%

egyéni fejlesztést gyermekcsoportonként Fejlesztés alatt szolgáló speciális a gyermekek 30%-ának felszerelések megfelelő mennyiségben VI. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

tükör 120x180 cm

csoportonként 1


logopédiai alapkészlet

csoportonként 1


1. Beszédfogyatékosok

3.4.Az óvodai élet megszervezése: Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet, és a gyermek neveléséhez szükséges, és a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez Napirend és Hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A harmonikus arányok kialakítása fontos, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet megszervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

126

3.5.Óvodánk kapcsolatrendszere Formális Családlátogatások Fogadóóra Nyíltnapok SZMK „véleményláda" Kérdőívek Közös ünneplések Munkadélutánok Sportdélután Szabadidős programok

Informális - Napi beszélgetések közérdekű hírek a falitáblán - A szülők pedagógiai és játékkultúrájának fejlesztése- óvónői példa - Esetmegbeszélő tanácskozások szakemberek bevonásával.

Óvoda és a család kapcsolata: Óvodai nevelésünk a családdal együttműködve, a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermekek optimális fejlődését. Az óvoda kapcsolatot tart minden olyan intézménnyel, amely meghatározott szerepet tölt be a gyermek életében. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, igyekszünk megismerni a családi nevelés eljárásait, szokásait. A kapcsolatok terén az óvoda legyen nyitott és érdeklődő, kezdeményező. A családok segítését a családhoz illeszkedő megoldásokkal végezzük. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi szervezetekkel. A családokkal való kapcsolatukra a nyitottság és a kölcsönös bizalom a jellemző. Együttműködésünk az információáramlás, a szemléletformálás, a gyermekek egyéni fejlődésének segítése szempontjai szerint működik. Figyelembe vesszük a családok anyagi lehetőségeinek, kulturáltságának, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségeit. Igyekszünk megismerni a családok igényeit az óvodai neveléssel szemben. A családok életében igyekszünk megtalálni azt a pont, amelyen keresztül meg tudjuk-valósítani a gyermek mélyebb megismerését. Igyekszünk a gyermeken keresztül pozitív hatást gyakorolni a szülőre. Az óvoda befogadó feladatai: -

Az ott dolgozó felnőttek megismerése, az óvoda, mint közeg megszerettetése, biztonságérzet Szokások rendjének kialakítása A szülő és a gyermek érezze magát otthonosan az óvodában Eszközök fogásának megtanítása, elmaradások kompenzálása. Adleri céltételezés: a gyermek elindítása a játékba. Tudjon választani, megfogalmazni, mit szeretne. Szokásrendszer célértékelése: ki tartja be, milyen szinten.

Az óvoda és a család kapcsolatának elvei:

127

-

-

A gyermek fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok az egységes értelmezése és megvalósítása. Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése. Az óvodai és a családi nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok szokásait, sajátosságait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz igazított megoldásait. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel. Nyitottság, kezdeményezés az óvoda partnerei felé. A szülők és az óvodai dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával. Az egyenrangú kapcsolat alapja az óvoda kezdeményező, és elfogadó szemlélete.

Az óvodapedagógus kompetenciája: A gyermek céltudatos fejlesztésének megvalósítása. A szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. Az óvoda menedzselése a szülő felé: - Nyílt napok a leendő óvodásoknak. - Szülői fórum a leendő óvodások szüleinek. - A Helyi Nevelési Program fő vonalainak közvetítése a szülők felé - Helyi sajtó, faliújság stb. útján. - szolgáltatások végzésére külső embert nem alkalmazunk. Kapcsolatfelvétel az óvodába érkező gyermekek szülőivel: Az együttműködés lehetséges tartalmi formái: -

Szülők fogadása Az óvoda bemutatása Helyi Nevelési rendszer fő vonalának megismertetése Az óvodát bemutató helyi nevelési program rövid kivonatának (küldetésnyilatkozat) átadása.

Kapcsolat az orvossal, fogorvossal, védőnővel, családsegítő szolgálattal: Az orvossal, fogorvossal, védőnővel, családsegítő szolgálattal az óvoda kapcsolata jó, eredményes. A szúróvizsgálatok rendszeresek, a felvilágosító munka segít a szülőknek abban, hogy az egészséges életmód szokásait magukévá tegyék, gyermekük egészségi állapotát megismerhessék. Formái: - Alkalmankénti megbeszélések - Évenkénti orvosi, fogorvosi vizsgálatok - Védőnői vizsgálat szükség szerint - Hallásvizsgálat - Felvilágosító előadások, cikkek megismertetése a szülőkkel. Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval: 128

Óvodánkban az óvónők által javasolt esetekben a szülő kérésére iskolaérettségi vizsgálatot végez a Nevelési Tanácsadó, amely segítséget ad az adott gyermekek iskolaérettségének megítéléséhez, illetve a további fejlesztés módozataihoz. Mivel a logopédiai ellátásra rászoruló gyermekek utaztatása-n-em lenne megoldható a nagy távolság miatt, ezért második éve utazó logopédus jár ki óvodánkba, ő végzi a fejlesztést. Kapcsolat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal: A Nevelési Tanácsadó javaslatát követően a Szakértői Bizottság dönt néhány tanulási és egyéb gondokkal küzdő óvodásunk elhelyezésének kérdésében. Kapcsolat a Pedagógiai Intézettel: Minden nevelési évben figyelemmel kísérjük a szakmai továbbképzéseket, konferenciákat. Ezeken az egyéni fejlődésnek, érdeklődésnek megfelelően veszünk részt. Nagyrészt a Pedagógiai Intézet által szervezett továbbképzéseken szereztük meg a kötelezően előírt 120 órát. Szakmai tevékenységünkhöz folyamatosan igényeljük segítségünket. Kapcsolat a közművelődés intézményeivel: A Művelődési Ház, a Könyvtár rendezvényeiből úgy választunk, hogy az elősegítse, színesítse nevelőmunkánkat. - Gyermekműsorok, programok - Könyvtárlátogatás, a könyv szeretetésére nevelés Kapcsolat a Cigány kisebbségi Önkormányzattal: Tájékoztatás a cigány gyermekek be óvodáztatásról, óvodai magatartásról, differenciált fejlesztésükről, integrált nevelésükről. Közösen keresünk megoldást arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek Célunk az, hogy a kisebbségi Önkormányzat képviselője segítségével, és saját munkánkkal elérjük az ilyen gyermekek teljes be óvodáztatását, ezzel összhangban az etnikai származású gyermekek integrált nevelését, esélyegyenlőségük biztosítását. Az óvoda kapcsolatot tart azon kisebbségi szervezetekkel, amelyek érintettek az óvodában nevelt gyermekek által. Az óvoda és az iskola kapcsolata: Az iskolával való kapcsolatunkra a kölcsönös együttműködés, érdeklőség, nyitottság jellemző. Arra törekszünk, hogy az iskola megismerje az óvodai nevelésünk főbb irányelveit, azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket, egyéni képességeiket figyelembe véve fejlesztjük úgy, hogy együttműködők, környezetükben jól tájékozóak, jó kapcsolatteremtők, és az iskolai tanulmányok megkezdésére alkalmasak legyenek. Ennek érdekében más munkájára épülő, egymást segítő kapcsolatra törekszünk. Az együttműködés formái. 129

-

Tanév elején meglátogatjuk az első osztályosokat. Tapasztalatcsere a nevelőkkel a beilleszkedésről, a felmerülő problémákról. Nyílt napok: a leendő elsős nevelők látogatása az óvoda nagycsoportjában Szülői értekezlet: az iskola vezetése, a leendő első osztályos nevelő tájékoztatja a szülőket pedagógiai elképzeléseiről, az iskolába lépés teendőiről. Nagycsoportosok látogatása az első osztályban: ismerkedés a tanító nénivel, az iskolai környezettel. Óvónők és az elsős tanító kapcsolatfelvétele: ennek során egyénileg beszélgetünk a gyermekekről, feltárjuk az esetleges gyengébb és kiemelkedő képességeket, amely segít az elsős nevelőnek abban, hogy differenciáltan tervezhesse meg a tanévkezdés feladatait.

Kapcsolatunk a fenntartóval: -

Kapcsolatunk az egymás munkáját megismerő, segítő, kompromisszumkereső, támogató szemléletre épül. Kölcsönös tájékoztatás, beszélgetések Beszámolók Részvétel a Képviselő testületi üléseken, információáramlás

KACSOLATTARTÁSI LEHETŐSÉGEK

CÉL

MUNKAFORMA

Beiratkozás

- Anamnézis felvétele - Ismerkedés az óvodával

Egyéni beszélgetés

Családlátogatás

- a gyermek életkörülményeinek megismerése - Az óvoda programjával való ismerkedés

Játék a gyermekkel, egyéni beszélgetés

Óvodaképzés

- ismerkedés az óvodai élettel - A szülőktől való fájdalommentes elválás - A szülő- gyermek kapcsolat megismerés - bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt

Közös játék, tevékenység a szülővel

Szülői értekezlet

- az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése - Jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember meghívása

Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet Helyzet-megbeszélés

Nyílt nap

- 1-2 napon keresztül betekintés az óvoda mindennapjaiba - Megfigyelési szempontok szerkesztésével a szülő- óvónő partnerkapcsolat bővítése

Megfigyelés Egyéni problémák megbeszélése

130

SZMK

- szülői feladatok koordinálása - szülői kezdeményezések megvalósítása - szülők érdekképviselete

SAJÁTOS FELADATAINK: Családi játékdélután - szülő-gyermek kapcsolat megismerése - közös élménnyel a óvodai kötödés erősítése - a játék elsődlegességének megerősítése a szülőkben

Értekezlet megbeszélés

Közös játékbarkácsolás, képművesség, versenyek, közös mesejáték

Munkadélután

- egy-egy elkészített játékeszköz fejlesztő hatásának megismertetése - kellemes hangulatú beszélgetések a szülőkkel - a szülők jobb megismerése

Közös munkatevékenység, beszélgetés

Mikulásvárás

- az ünnep közös megszervezésével az óvoda-család kapcsolat elmélyítése

Szervezés, közös ünneplés

Közös adventi készülődés

- az óvoda-család kapcsolatának Munkadélután, érzelmi síkra terelése játékdélután, közös - a közös készülődés elősegíti aéneklés, dramatizálások Karácsony mondanivalójának előtérbe kerülését - az Adventi gyertyagyújtás közelebb hozza a család ünnepét

Farsang

- vidám hangulatú együttléttel a közösség formálása - a hagyományok ápolására nevelés

Táncos mulatság, vidám vetélkedés

Kirándulások

- egészséges életmódra nevelés - szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzése - közös beszélgetések kezdeményezése - közös élménnyel óvodai kötődés erősítése

Túrák, kirándulások

Együttműködési lehetőségek a két tagintézmény között A társulás olyan lehetőségeket teremtett, amelyet szeretnénk messzemenően kihasználni intézményeink között. Törekszünk a tagintézmények közötti munkaközösségek létrehozására, működtetésére, meghívjuk egymást szakmai napokra, közös tréningekre. Mindkét óvodában 131

gyűjtőmunkát végeznek az óvónők különféle irodalmi, szakmai anyagokból, készség fejlesztési ötlettárral, szabályjáték gyűjteménnyel rendelkeznek, így adva van a lehetőség ezek cseréjére is. Gondolkodunk közös torna- és mesemondó verseny megrendezésében, de felmerült a közös gyermeknap megrendezésének gondolata is. Jó lenne, ha nem csak az óvónők, de a csoportok is közelebbről megismerhetnék egymást (p1.: besenyszögi Maci csoport - tiszasülyi Maci csoport. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal: -

Óvodaköteles gyermekek felkutatása Szülők meggyőzése az óvodai nevelés hasznosságáról Esetfeltárás, problémás esetek kezelése, prevenció előtérbe helyezése. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez.

3.6.Gyermekvédelem az óvodában Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban, illetve az óvodában és iskolában lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az óvodába, iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá. Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái: Étkeztetés: Bölcsődében, óvodában és a nappali rendszerű oktatás 1-5. évfolyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek az étkezés ingyenes. Kötelező óvodai felvétel: A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét, ha az a harmadik életévét betöltötte. Gyermekvédelmi tevékenységünk célja: Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramja megfogalmazza az óvoda funkciói között az óvó- védő funkciót. Ezért a gyermekvédelmi tevékenységünk legfontosabb célja, hogy a gyermek családban, harmonikusan nevelkedjen, mivel azt valljuk, hogy a nevelésben az elsődleges szerep a családé. Óvodánk a családi nevelés támogatására, kiegészítésére törekszik. Az óvodai 132

gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermek minden problémája itt érzékelhető (éhség, kék foltjai, agresszivitás, a szorongása stb.) További céljaink: - Segítséget nyújtunk a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, - A szülői kötelességek teljesítéséhez, - A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséhez és megszüntetéséhez, - A hiányzó szülői gondoskodás pótlásához. Óvodánk minden településünkön élő óvodáskorú gyermeknek biztosítja az óvodai ellátást. - Elősegítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását, szellemi és fizikai tehetségének és képességének a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését. - Biztosítjuk az óvodás gyermekek egészséges táplálkozását: - A főzőkonyhával egyeztetve a gyermekek életkorának megfelelő ételeket készíttetünk. - A szülőket tájékoztatjuk az étrendről. - A gyermekek vitamin szükségleteit gyümölcsnap keretében biztosítjuk hetente egy alkalommal - Minden év novemberében egészségügyi vetélkedőt szervezünk óvodásainknak. - Külön figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek a családban nem tudják biztosítani a megfelelő mennyiségű, minőségű étkezést. - Javaslatot teszünk az önkormányzat felé a rászoruló gyermekek étkezési díjának csökkentésére vagy ingyenessé tételére. 

Egyetlen gyermek se maradjon ki a szülő szegénysége miatt az óvodából a HHH gyerekek közül.



Támogatjuk a gyermek orvosi ellátásban és gyógyító nevelésben való részesülését, és a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát. - Óvodába csak egészséges gyermeket fogadunk - Három napon túli hiányzás esetén orvosi igazolást kérünk - A szülőnek kötelessége jelezni, ha gyermeke fertőző betegségben szenved - Óvodánk orvosa rendszeresen szűrővizsgálatot végez - A védőnő havi rendszerességgel végez tisztasági vizsgálatot - Évente 1 alkalommal látás-és hallás vizsgálatot végez - A védőnő igény szerint előadást tart a szülők számára az aktuális gyermek egészségügyi problémákról. - Elsősegélyben részesítjük, illetve orvoshoz visszük azt a gyermeket, akit óvodánkban baleset ér. - A gyermekek napirendjét úgy állapítjuk meg, hogy életkoruknak megfelelő idő jusson a pihenésre, játéktevékenységre. - A délutáni pihenést differenciáltan oldjuk meg, a gyermek alvásigényétől függően. - Folyamatosan biztosítjuk a játék feltételeit a gyermekek számára és fejlesztő tevékenységük is játékos formában valósul meg.



Megakadályozzuk a gyermekek elrablásának lehetőségét: - Megteszünk mindent annak érdekében, hogy a gyermeket ne érje erőszak, fizikai és lelki durvaság, az elhagyás, vagy elhanyagolás, rossz bánásmód, nemi erőszak. - Ha a fentieknek bármilyenjelét tapasztaljuk, akkor jelezzük a gyermekvédelmi felelősnek, illetve általa a Gyermekjóléti Szolgálat felé 133



A vallásszabadságot úgy támogatjuk óvodánkban, hogy termet biztosítunk a hitoktatás számára.



Figyelemmel kísérjük az óvodás gyermekek szociális helyzetét, nyilvántartását. - Évente egyeztetünk az önkormányzat gyámügyi előadójával a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és HHH gyermekek nyilvántartásával kapcsolatban. - Havi rendszerességgel esetmegbeszélésen vesz részt a gyermekvédelmi felelősünk a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. - Szükség szerint környezettanulmányt végzünk. Részt veszünk a gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken.

 

Figyelemmel kísérjük a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, és lehetőség szerint pályázunk.



Idegen személynek nem adunk ki gyermeket



Írásos nyilatkozatot kérünk, ha a gyermeket nem a szülő viszi haza



A gyermeket csak írásos szülői nyilatkozat után engedjük el az óvodából egyedül



Elvált vagy külön élő szülőktől írásos nyilatkozatot kérünk a gyermek elhelyezéséről

Ezek a feladatok minden óvodapedagógus hatáskörébe tartoznak. A gyermekkel kapcsolatos gyermekvédelmi problémákat a gyermekvédelmi felelős felé kötelesek jelezni. A gyermekvédelmi felelős jelzőrendszerként működik a Gyermekjóléti Szolgálat felé, majd tájékoztatja az óvodapedagógusokat a gyermek érdekében tett intézkedésekről. Kapcsolatot tart fenn: - Az óvodapedagógusokkal, - Gyámhivatallal, - Gyermekjóléti Szolgálattal, - Pedagógiai Szakszolgálattal, - Polgármesteri Hivatal segélyezési csoportjával, - Az óvoda orvosával, védőnőjével, - Segélyszervezetekkel. Tetteinkkel, véleménynyilvánításainkkal minden esetben a gyermekek érdekeit képviseljük.

134

II.PEDAGÓGIAI FELADATRENDSZER, ÉS TARTALOM: 1.Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai: 1.1.Hetirend, napirend: A gyermek egészséges fejlődésének érdekében rendszeres hetirend és napirend biztosítása fontos. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó segíti az óvoda munkáját, a gyermekek fejlődésének kerete. A dajkák és az óvodapedagógusok a gondozás folyamatában is nevelik a gyermekeket, segítik önállóságuk kialakulását, építik kapcsolataikat. Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységeket biztosítunk a gyerekek egyéni szükségleteinek figyelembevételével az egész nap folyamán. A szervezett tanulás formái: Kötelező: mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok 4-5-6-7 éveseknek Közvetve kötelező: vers, mese, dramatikus játék Kötetlen:

rajz, mintázás, kézi munka Ének-zene Énekes játékok 3-4 éveseknek A környezet tevékeny megismertetése matematikai tartalommal

A szervezett tanulás munkaformái Frontális: mozgás Vers, mese, dramatikus játék Zenés, mozgásos percek, Énekes játékok Futás, kocogás Mikrocsoportos: ének-zene Rajz, mintázás, kézi munka A környezet tevékeny megismertetése, matematikai tartalommal Egyéni: részképességek fejlesztése egyéni igények szerint. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését kötelező és nem kötelező dokumentumaink szolgálják. Kötelező: Csoportnapló, a Hiányzási napló vezetése, projekttervek készítése, a HHH gyermekek Egyéni fejlesztési tervének elkészítése, a többi gyermekről feljegyzés vezetése. DIFER- mérés dokumentumai, Egyéni Fejlesztési tervek, és a szülőkkel való egyeztetés, megbeszélés dokumentumai.

135

1.2.A szervezett tanulás időkeretei életkoronként

Vers, mese, dramatikus játék Ének- zene Rajz, mint kézi munka Mozgás, mozg. játékok Zenés, mozgásos játék A környezet tevékeny megismertetése

3-4 évesek

4-5 évesek

5-6-7 évesek

Napi 5-10 perc

10-15 perc

15-20 perc

Heti l x 10-15 perc Heti l x 10-15 perc

15-20 perc 15-20 perc

30-35 perc 30-35 perc

Heti l x 10-15 perc

15-20 perc

30-35 perc

Heti 2 x 6perc

8perc

10 perc

Heti l x 10-15 perc

15-20 perc

30-35 perc

A tevékenység kerete Évszakok, ünnepek, hagyományok. Nevelési folyamatunk alapritmusát az évszakok változásai adják, amelyet ünnepek, események tagolnak. Kihasználjuk a helyi lehetőségeket, a tárgyi és személyi feltételek és igények figyelembevételével megismertetjük a gyermekekkel a népi kultúrát, népszokásokat, helyi hagyományokat, ezzel is segítve a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmek kialakulását, a gyermekek erkölcsi magatartásának formálását. Az óvodai élet ünnepeinek megszervezése során törekszünk a meglévő hagyományok ápolására, új szokások kialakítására. Arra törekszünk,hogy érvényesüljön a hagyományőrző tevékenység személyiségformáló szerepe, hatása, legyen értékközvetítő, ízlésformáló. Ősz: -

A nyár elmúlása-megfigyelések, séták, kirándulások Termések, száraz levelek, ágak, magvak gyűjtése, felhasználása (lánc, termésbábok, mozaik, levélkép, töklámpás, pengető stb.) A madarak készülődésének, gyülekezésének megfigyelése A természetsarok alakítása az évszakalbum elkészítése Betakarítás: Szüretelés, mustkészítés, gyümölcssaláta készítése. Szept. 29. Mihály napi vásár Határban folyó őszi munkák megfigyelése, kukoricatörés, fosztás Dióverés az óvoda udvarán, a dióból karácsonyra süteményt készítünk minden évben. Levélsöprés, az óvoda udvarának rendbetétele, környezetszépítés Állatok világnapja - okt. 4. Beszélgetések, dalok, versek, házi rajzkiállítás, vetélkedők, könyvek, képek nézegetése, állatos társasjátékok eljátszása Őszi piac: Zöldségbolti látogatás, vásárlás Gyümölcsök, zöldségek kóstolása 136

-

Befőzés télire, savanyúság eltevése közösen.

Tél: Mikulásvárás - Téli képek gyűjtése az albumhoz - Adventi koszorú készítése - Készülődés, ünnepvárás: díszek készítése közösen, szülőkkel együtt - Fonás, szövés, batikolás, mozaikkép - Agyagozás, gipszöntés Karácsonyi készülődés, közös ünneplés - Süteménysütés a nagyokkal - Pásztorjáték a fa alatt - Közös ünneplés, vendégeskedés Téli sportok, játékok: - Megfigyelések (hó, jég, dér, zúzmara stb.) - Szánkózás, hógolyózás, csúszkálás a Válykos jegén - Hóember, hóvár építése - Hódetetés - Állatnyomok keresése a hóban - Kísérletek hóval, jéggel - Madárvédelem - madáreleség, madáretető készítése - Újévi kívánságok, tréfás mondókák tanulása - Készülődés a Farsangra - Sütemény, gyümölcssaláta készítése - Csoportdíszítés - Játékos vetélkedők, télbúcsúztatók - A természetsarokban ágak rügyeztetése, magvak hajtatása - Téli képekből album készítése Tavasz: - A természet ébredése-megfigyelések, kirándulások a szabadban - A ,,mi fánk" - folyamatos megfigyelések, faápolás, változások - A természetsarok alakítása, képek gyűjtése az albumhoz - Veteményezés, palántanevelés, fásítás az udvaron, kertgondozás - A hazatérő költöző madarak fészkének meglátogatása - Tavaszi piac-nézelődése, vásárlása, gyümölcssaláta készítése - Húsvétra készülünk: csoportszoba díszítése, locsolóversek, tojásfestés, ajándékkészítés - Május 1. Majális - Anyák napja: az évzáróval egy időben emlékezünk meg az édesanyákról. Ajándékot készítünk, köszöntőt mondunk. - Máj. 10: madarak, fák napja - Szabadtéri játékok az udvari fák alatt - Erdei, mezei kirándulás virágpréselés ajándékhoz - Túra a szabadba, főzés bográcsban, játék - Környezetvédelmi ismeretek nyújtása - Gyermeknap: - Közös népi, és énekes játékok - Tavaszi hangverseny rendezése - Állatkerti kirándulás 137

Nyár: -

Ajándékozás, vendégeskedés a nagyoknál Nagycsoportosok búcsúztatása: A nagyok búcsúztatása a kicsiktől, az óvodától, az itteni dolgozóktól. Szabad mozgások, sportjátékok Dramatikus és szerepjátékok, bábjátékok, énekes játékok Koszorúkötés, fonás, népi hagyományok ápolása, Pünkösd. Veteményeskert gondozása, kísérletek vízzel, öntözés Papírsárkány eregetés, repülőzés, versenyjátékok Nyári gyümölcsök kóstolása

Óvodánk hagyományai: A gyermekek születés- és névnapjának megünneplése: Az ünnepelt köszöntése dallal, gyertyagyújtással, kedves meséjének elmondása, eljátszása, ajándékozása, vendégeskedés Kirándulások folyamán gyűjtőmunka, határlátogatás, a gyűjtött termésekből barkácsolás, csoportdíszítés. Egyéb témák, tevékenységi formák: - Lakóhelyünk alapos megismerése - Szüleink munkahelyének meglátogatása - Háziállatok: istálló, baromfiudvar - Vadállatok: könyvnézegetés, képgyűjtés, állatkerti látogatás. - Vizek élővilága: halastó, meglátogatása 1.3.Játék Cél: A gyerekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélése a nagyfokú örömélmény biztosítása érdekében. Kiemelt fontosságú szabad játék túlsúlyának biztosítása. Feladat: - A játékhoz szükséges feltételek, élményszerzési lehetőségek biztosítása - A pszichikumot, a kreativitást fejlesztő, élményt adó játéktevékenység lehetőségének biztosítása. - A játékfajták tartalmának gazdagítása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével - Az óvodapedagógus tudatos jelenléte, indirekt irányítása, játéksegítő módszerei - A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékba, A játékhoz szükséges feltételek biztosítása, élmények feldolgozása: Nyugodt, biztonságos légkörrel elősegítjük, hogy a gyermekek szabadon dönthessenek arról, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, melyik helyen és mennyi ideig játszanak. A különböző játszóhelyeket úgy alakítjuk ki, hogy a tevékenységek elkülönüljenek egymástól/mesesarok, babakonyha, kézműves sarok, énekes, mozgásos játékok helye, udvari játékok tere. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb, és zavartalanabb legyen a játékidő. A játéktevékenységet csak az étkezés, az önkiszolgáló tevékenységek, és a pihenés szakíthatja 138

meg. Biztosítjuk a több napon keresztül tartó játék lehetőséget is. Ha a feltételek adottak, növeljük az udvari játék idejét. A játékeszközöket úgy választjuk ki, hogy azok tartósak, tisztíthatóak, esztétikusak legyenek, keltség fel a gyermekek érdeklődését, csináljanak kedvet a játékhoz. Késztessék a gyermekeket kreativitásra, gondolkodásra, problémamegoldásra. Az udvari játék során is biztosítjuk a több játék közötti választási lehetőséget. A játék tartalmi gazdagítása érdekében lehetőséget adunk a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett élmények újbóli átéléséhez. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy fel tudják oldani a játék során keletkezett negatív tapasztalatokat, érzelmeket, a feszültséget. A tárgyi feltételek biztosítása folyamán ügyelünk arra, hogy a gyermekeket körülvevő tárgyak esztétikusak, jó minőségűek, kényelmesek, biztonságosak legyenek, megfeleljenek testméretüknek. Tegyék lehetővé játék-és mozgásigényük kielégítését, teremtsenek harmóniát, legyenek mindenki számára hozzáférhetőek. Az óvodában dolgozó felnőtteknek is biztosítani kell az egészséges munkakörnyezetet, és a szülők fogadásának megfelelő színterét. A játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlya. A játékfajták tartalmának figyelembevételével:

gazdagítása

a

gyermekek

egyéni

sajátosságainak

A játék és a tanulás nem választható el egymástól a gyermek az együttes tevékenységben arra is képes, amire egyedül még nem. A tevékenységi vágy tapasztalatszerzésre ösztönöz. Egyik feladatunk, hogy a spontán szerzett tapasztalatok tevékenységben való megélését elősegítsük. A gyakorló játék során a gyermekeknek lehetőséget adunk önálló próbálkozásra, a játékeszközök összerakására, szétszedésére, illesztgetésére, ami fejleszti látásukat, hallásukat, tapintásukat, finomítja és összerendezettebbé teszi mozgásukat. A halandzsázás, a hangok ritmikus ismételgetése örömérzést vált ki. A már a kisebbeknél is megjelenő szerepjáték lehetőséget nyújt a pozitív és negatív érzelmek kijátszására. A nagyobbak szerepjátékában a gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. A „mintha" helyzet átéléshez fontos a szabálytudat. Ezt fejleszti a szabályjáték, amely már gondolkodási stratégiát követel. A felnőtt minta utánzása révén megtanulnak alkalmazkodni társaikhoz, az egyes élethelyzetekhez. A szerepjátékhoz szükséges eszközök egy részét maguk a gyermekek konstruálják, amelyhez az anyagokat, eszközöket biztosítjuk. A dramatizálás, bábozás alapja a többször átélt meseélmény. Érdeklődést felkeltő bábjátékkal, esztétikus bábokkal ösztönözzük őket a bábjátékra. A hiányzó kelléket közösen készítjük el. A konstrukciós játékban a gyermek átéli az alkotás örömét. Fejlődik kreativitása, kézügyessége. Az építő tevékenységet barkácsolással gazdagítjuk, amely során fejlettségéhez igazodik. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok hozzájárulnak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, értelmi képességeik fejlesztéséhez. Az óvónő játéksegítő módszerei: A kicsiknél még mindig a gyerekek között vagyunk, együtt játszva velük megmutatjuk az eszközök helyes használatát. A szerepjátékokban szerepet vállalunk, mintát adunk azok 139

eljátszásához. Az óvodai éle alapja a szabad játék, az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség. Meg kell találni a tevékenységek közötti harmonikus arányt. Az óvodában minden tevékenységet kizárólag óvodapedagógus irányíthat. A nagyobbaknál szükséges esetén a rendelkezésükre állunk, ha igénylik, bekapcsolódunk, segítségnyújtásunk olyan szintű, amire a gyerekeknek szükségük van. Segítjük az eltérő fejlettségű gyermekek együttjátszását. A konfliktusaik önálló megoldást segítjük, a durva játékba beavatkozunk, áttereljük. Az óvodapedagógus és a dajka segítő, elfogadó, támogató attitűdje, összehangolt munkája kiemelt fontossággal bír. A HH és HHH gyermekek játékba való bekapcsolódását segítjük, kézen fogjuk őket, a bátorító nevelés elveit alkalmazva vonjuk őket a közös játékba A HH és HHH gyermekek eltérő szükségleteit figyelembe vesszük és kielégítjük. Érzelmi kötődésüket segítjük A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban: A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra. A kicsiknél a játék közbeni halandzsázás jó érzéseket kelt. A hangszín a hangerő alkalmazását a báb- és dramatikus játékban gyakorolják. Az óvónő beszédének modellértékűnek kell lennie. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékokban gyakorolható a helyes artikuláció gyarapodik a szókincs, fejlődik a kifejezőkészség. (hangutánzó játékok, légzéstechnika, szinonimakereső játékok) 1.4.Vers, mese, dramatikus játék A tevékenység célja: gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása meseélményeken, verseken keresztül. Az óvodás gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok alkalmazása. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és /vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Feladat: - A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. - A 3-6-7 éves korban kedvest jellegzetes formák (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) biztosítása. - A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése az irodalom eszközeivel. - Más népek verseinek, meséinek megismerése, multikulturális értékek bevitele. - -A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Óvodánkban a magyar népi kultúra mondókái, énekes gyermekjátékai és meséi a gyermek nevelésének törzsanyagai. Igényesen válogatott, a gyermek életkorához igazodó kortárs meséket, verseket is megismertetünk a gyerekekkel.

140

A mesén keresztül szót válthatunk a gyermekekkel arról, ami legjobban foglalkoztatja. Játékként éli meg, ami az átélés, és nem az ésszerűség vonalán hald, választ ad a lét alapkérdéseire. A mese hatása ott kezdődik, ahol a gyermek érzelmi, értelmi etikai fejlettségére tart. Segíti a kultúraátadást, megalapozza a műveltségi tartalmak iránti fogékonyságot. Segít a kapcsolatteremtésben, megmutatja a tér és idő tagolását, az ok és következmény összefüggését, támpontot ad az emberi viszonyokhoz, a természet megismeréséhez. Ezért óvodánkban a megélést, verselést, dramatizálást kiemelten kezeljük. Az esztétikai élményeket a pedagógiai, módszertani tudatosságot a választott irodalmi anyaggal biztosítjuk. A kisebb versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, melyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később már többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus ismétlődések jellemzik, alkotják a gyermekek meséit. Helyet adunk a mai írók modem meséinek is. Kortárs és klasszikus írók, költők műveit ismertetjük meg a gyermekekkel, illetve vidám, humoros verseket, a magyar népköltészet ritmus élményt nyújtó verseit. A nagyobbak mesetere bővül az állatmeséken át a cselekményes meséig, a novellisztikus, folytatásos meséig. Beépítjük a tündérmeséket, tréfás és műmeséket, más népek, nemzetiségiek mezit. Folytatásos meseregényeket is felolvasunk nekik. Versanyagukat gazdagítjuk különböző típusú népi mondókákkal; kiolvasókkal, más népek verseit is megismerik. A mesék tanulságaihoz minden korosztály számára közmondásokat, és szólásokat keresünk és mondunk. A lírai versek bemutatásával segítjük a költői képek, környezet, természet szépségének bemutatását. Az óvodánkba jár néhány cigány gyermek is, így törekszünk arra, hogy sajátos mondavilágot, cigányírók, költők művei is szerepet kapjon az irodalmi anyag kiválasztásánál. A 3-6-7 éves korban kedvelt jellegzetes formák biztosítása Az óvodánkba kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi vers élménye a megnyugtatásukra elmondott ölbeli mondóka, játék. A felnőtt testmelegében átélt biztonságérzést fokozzák a népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, amelyek ismétlődése segít a felnőtt és a gyermek egymásrátalálásában. Lehetőséget teremtünk a vidám, ritmusok korai megkedveltetésére. A gyermekekkel együtt sokszor ismételjük az állathívogatókat, kiolvasókat, altatókat. Az egyszerű állatmesékkel, az érdeklődés fenntartását segítő bábbal hozzászoktatjuk a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatásához. Többszöri meghallgatás után a meséket dramatikus játékban dolgozzuk fel. A bábozáshoz kedvet ébresztünk rövid, párbeszédes jelenetekkel. A vershez, meséhez, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használunk, így a gyermeki képzelet szárnyalhat, a meséhez való kötődés szabadon fejlődhet. A nagycsoportos gyermekek már kisebb társaikat is báboznak, eljátszanak rövidebb jelenteket, ezekkel főleg a közös óvodai ünnepeket fényét emelik. A kiscsoportos gyermekekkel 10-12 új mondókát és 10-14 mesét ismertetünk meg. A 4-5 éves gyermekekben már kialakult a vers a mese szeretete. Ők már igénylik, várják, kérik az óvónő meséit. Játékukban egyre gyakrabban jelenik meg a mesélés, a bábozás, az ismert mondókák mondogatása. Az új verseket az aktualitásnak megfelelően, a gyermeki élményekhez, tevékenységekhez kapcsolódva választjuk meg.

141

A pozitív személyiségjegyek megalapozása érdekében a mesék mondanivalóját közmondással erősítjük meg. A 4-5 éves gyermekekkel 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét ismertetünk meg. Az 5-6-7 éves gyermekeknél minden lehetőséget megragadunk az irodalmi ízlésük fejlesztésére. Kiolvasókat, ritmusokat ismétlünk, illetve felelevenítjük az eddig tanult verseket, mondókákat. Az új verseket (15-20) a gyermekek élményeihez kapcsoljuk. Ügyelünk a szavak tiszta ejtésére, az érzelemszerű hangsúlyozására. A kórusban való szavaltatást, az éneklő hanglejtés kerülendő. A délutáni pihenés fontos eleme a mese. Folytatásos és állatmesék, novellisztikus mesék gazdagítják az altató perceket. A kitalált meséket is szeretik, illetve szívesen találnak ki ők is mese befejezéseket. A születés, és névnapok közös megünneplésének része az ünnepelt kedves meséjének elmondása, néha eljátszása. A mese erkölcsi mondanivalóját fokozzák a kapcsolódó közmondások, illetve a mesék képi megjelenítése (könyv, saját rajz, báb... stb.) Az év folyamán 15-20 új mesét ismernek meg. A mese minden nap megjelenik az óvodában. Szimbólumrendszer segít ráhangolódni a mesélésre (gyertyafény, mesepárna). Egy héten keresztül meséljük ugyanazt a mesét, majd dramatizáljuk, bábozzuk, megjelenítjük. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése az irodalmi eszközeivel Az óvodai nevelés egészében kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, amelynek leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás, és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül elsajátítható a helyes ejtés, a tiszta beszédhallás, a nyelvtanilag helyes beszéd. A népi mondókák segítenek a magán- és mássalhangzók tiszta ejtésének elsajátításában, a megfelelő artikulációban. A gyermekek a meséből, a versből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják helyes önkifejezésüket. A kommunikációs helyzetelv megteremtésével ösztönözzük a gyermekek közötti beszédkapcsolatok kialakulását. Kiemelten foglalkozzunk a nyelvileg hátrányos helyzetűekkel, a testi, érzékszervi és mentálisan sérült gyermekekkel, de a kiemelkedő képességűekkel is. 1.5.Ének, énekes játékok, zenehallgatás Az ének-zene, az énekes játékok játszása, a zenei érdeklődés felkeltése segít a zenei anyanyelv megalapozásában. A zenei nevelés célja: A gyermekek zenei fogékonyságának, zenei ízlésének formálása a közös éneklés, énekes játékok örömén keresztül. A gyermekek jussanak minél több oly zenei élményhez, amely megalapozza zenei anyanyelvüket. A magyar népi kultúra népdalai, énekes játékai alkotják a zenei nevelésünk törzsanyagát, melyek a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek: ritmus, éneklés, hallás, mozgás és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus válogat a különböző nemzetiségek, valamint az etnikai kisebbséghez tartozó

142

gyermekek népzenei kultúrájához tartozó zenei anyagból is. A népi gyermekdalok mellett igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokat is megismertetünk. Az énekes játékokban a játék kapja a hangsúlyt. Reményeink szerint az óvodások szívesen vesznek részt a népi ünnepkörre épülő foglalkozásokban és programokban, elsősorban a régi idők játéktevékenységeinek gyakorlására, különböző mozgáskészség fejlesztő módszerek kidolgozása a cél. Feladat: - A felhasznált zenei anyagok életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Kortárs művészeti alkotások megismertetése, zenei képességek alakítása/ritmus, éneklés, hallás, mozgás/. - A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása - A migráns gyermekek kultúrájának bevitele. Más népek dalainak megismerése. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozásának figyelembevétele. A felhasznált zenei anyagok életkornak és az adott csoport képességszintiének megfelelő válogatása: Óvodánkban az ének-zene, az énekes játékok eljátszása örömteli napi tevékenységi forma. Aktuális érzelmi állapot szerint éneklünk népdalokat, amely a népi hagyományok ápolását is szolgálja. A dallam, a ritmus, a kísérő mozgások örömforrást jelentenek. A 3-4 évesek főleg ölbeli játékokat játszanák a felnőttekkel. A szeretet-kapcsolat, biztonságérzet kialakításának egy-egy láncszeme az arc, kéz, ujj játék, a lovagoltatók. Álló helyzetben játékos mozdulatokkal kísért, 4-5 hangból álló énekes játékokat játszunk. Komponált dalokat ünnepekre tanulunk. A 4-5 éves gyermekek zenei ismereteit mondókákkal, énekes játékokkal bővítjük. A térben való mozgásaik a csigavonal, hullámvonal, újak a szerepcserés játékok. Az alkalmi dalokat úgy választjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozgásokat lehessen kitalálni. Az 5-7 évesek is játszanak ölbeli játékokat a kisebbekkel. A kiolvasókat játék során is alkalmazzák. Bonyolultabb szabályú, népi hagyományokra épülő dalos játékokat tanulunk, ünnepeken értékes műveket adunk elő, illetve hallgatunk meg. (altatók, klasszikus műzene, más népek dalai). A 3-6-7- éves korban megjelenő hagyományos zenei tartalmak biztosítása: A 3-4 éves gyermekek megismernek 6-8 mondókát, ölbeli játékot, és 10-15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. Játék közben megismerik a zenei alapfogalmakat. Beszélünk, mondókázunk, énekelünk hangosan és halkan. Megfigyeljük a csendet, egymás és a környezet hangjait, a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Változatos mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. A játékhoz nevüket, jelüket énekelgetve csalogatjuk őket. Felkeltjük érdeklődésüket a zenehallgatás iránt, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódva nyújtunk zenei élményeket.

143

A 4-5 éves gyerekekkel megismertettünk 4-5 új mondókát, és 12-15 új gyermekdalt. Ismételjük a már korábban tanult dalos játékokat. Az énekes játékok összetettebbek, szerepcserés, párválasztó, sor-gyarapító játékok jelennek meg. A tiszta éneklés kialakulását önálló mikrocsoportos énekléssel segítjük. A halk-hangos, magas-mélyéneklést önállóan is gyakorolják. Kérdés-felelet játékot, nevünk éneklését, ritmusérzék-fejlesztő játékokat játszunk. A mindennapi zenei élményt biztosítjuk számukra. A 5-6-7 éves gyermekekkel megismertetünk 4-7 új mondókát, 15-18 énekes játékot, és 34, alkalomhoz illő műdalt. Minden tanult játékhoz, mondókához szimbólumot helyezünk az ének sarokba. Ezek segítenek a tanult dalok felidézésében. A bonyolultabb szabályú játékok (hidas, szerepcserés, párcserés, kapus, sorgyarapító, néptáncos) a kedveltebbek a nagyobbaknál. Az énekes játékok mozgásanyagát egyszerű tánclépésekkel variáljuk. Tiszta éneklésüket egyre több egyéni énekléssel segítjük. A hallásfejlesztést összekapcsoljuk tempóváltoztatással, dallambújtatással. Meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalritmust. Egyszerűbb hangszereink vannak, ezek egész nap rendelkezésükre állnak az éneksarokban. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása: A zenei képességfejlesztést kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában végezzük. Az énekes játékokat kötött jelleggel jó idő esetén az udvaron, rossz időben a csoportban játsszunk. Biztosítjuk a nyugodt élményt nyújtó játék feltételeit. Önfeledten játszhatnak, a témákat más tevékenységekhez kapcsoljuk, hogy az élmények feldolgozása hatékonyabb legyen. A zenehallgatás anyagát igényes művekből válogatjuk. Jeles napokhoz kapcsolódó zenei élmény biztosítása: Karácsonyi, Húsvéti élő és hangszeres előadások. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése A gyermekek helyes artikulációjának, a jó beszédtempónak kialakítását segíti az éneklés, mivel lassabban énekelnek, mint ahogy beszélnek. A szöveg hanglejtése, ritmusa, hangsúlya, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. A sokféle énekes játék a szókincset bővíti. 1.5.Rajz, mintázás, kézi munka A tevékenység célja: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, téri, szabad önkifejezés. Tér- forma- szín képzetük gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A tevékenység öröme fontos az alkotásra való igény, az önkifejezés, a környezet esztétikai alakítása és az esztétikai élmények befogadása szempontjából. Fontos része a fejlesztésnek a természetes anyagokból történő játékkészítés. Feladat: - A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése 144

-

A 3-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységének és az azok lehetőségének biztosítása. Önkifejezés formáinak biztosítása, helyes eszközhasználat, technikák megtanítása. A tevékenységhez szükséges szervezeti formák megteremtése.

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, mennyiségben, minőségben megfelelő eszközöket biztosítunk. Rajzoló, ábrázoló sarkot alakítottunk ki, ahol minden megtalálható, és az alkotó kedvű gyermekek védve vannak mozgó játszótársaiktól. A tevékenység befejezésére mindig van elegendő idő. A technikai megoldást, az eszközök használatát egyenként tanítjuk meg mindenkivel. A mindennapi szabad játék része az alkotó tevékenység. A 3-7 éves korban tervezhető alkotó - alakító tevékenységek, és azok lehetőségének biztosítása. Az óvodánkba kerülő 3-5 éves gyermekekkel megismertetjük az ábrázoló tevékenységhez szükséges eszközöket, anyagokat, a technikai kivitelezés módját. Gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban, elkezdjük esztétikum iránti érzékenységük fejlesztését. Mindenkinek lehetősége van szabad képalakításra festéssel, színes ceruzával, zsírkrétával, ragasztással, nyomattal stb. segítjük képalakításukat a firkától, a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák egymáshoz rendeléséig. Agyagozunk, építünk, megismerjük az ezen tevékenységek gyakorlása során érzett funkcióörömöt. A 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét élményeihez kapcsolódó témákkal, és az azokhoz illeszkedő technikai megoldások bemutatásával ösztönözzük. Megismertetjük őket újabb eszközökkel. Segítjük őket abban, hogy emberábrázolásukat, környezetükről szerzett ismereteiket a rájuk jellemző sajátos módon jelenítsék meg. Játékukat saját készítésű eszközökkel bővítik, esztétikus ajándéktárgyakat készítenek. Az eszközök elkészítésében, tisztántartásában, elrakásában számíthatunk segítségükre. Az 5-6-7- évesek már bátran használják az ismert eszközöket, technikákat a képalakító tevékenységükhöz. Többször készítünk közös kompozíciót, a szokványos eltérő, érdekesebb technikákkal ismerkedünk. Témáikban egyéni módon jelenítik meg saját élményeiket mesékről, dalokról, ünnepekről, jeles eredményekről. Készítenek kellékeket, ajándéktárgyakat. Szépítik, alakítják környezetüket. A gyűjtőmunkába (anyagok, kellékek) bevonjuk a szülőket is. Minden alkotáshoz szükséges eszközt szabadon és önállóan kezelnek évszakonként „ovi" galériánkban kiállításokat rendezünk, amelyeket kis csoportokban többször megnézhetnek, véleményt mondhatnak róla, szüleiknek is megmutathatják. A hátrányos helyzetű gyermekek otthoni alkotó munkája a helyeztük miatt bizonytalan, nincs felszerelésük, így az óvodában fokozottan figyelünk rájuk, egész nap alkothatnak, ha kedvük tartja. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

145

Az alkotó - alakító tevékenység óvodánkban a mindennapi élet szerves része, a játékba integrálódik, kötetlen formájú. Arra törekszünk, hogy valamilyen formában minden gyermek megalkothassa képi plasztikai elképzelését. Az ábrázoló tevékenység szorosan kapcsolódik a több játékba integrált tanulási formához. A gyermekek érdeklődését érdekes technikákkal, eszközökkel, témajavaslatokkal keltjük fel. 1.7.Mozgás, mozgásos játék A tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Feladataink: - A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. - A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. - Társakra való figyelés megtanítása - Mindennapos , eszközzel és eszköz nélkül való mozgás biztosítása.

egyéni

A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A mozgás a gyermekek számára létszükséglet, amely jelentősen befolyásolja fejlődésüket. A testi képességek mellett jelentősen hat érzelmi, szociális képességeikre, társas kapcsolataikra, megtanulják a társra figyelést. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához, az egészséges életmódra neveléshez, a mozgáskultúra fejlődéséhez, az egészség megőrzéséhez. Fontos a mozgások során a társra figyelés, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele, és minden gyermek számára a mozgás lehetőségének biztosítása. Óvodásaink mozgásos tevékenységét, mozgásos játékát, az eszközök kiválasztását, a mozgástér kialakítását aktuális fejlettségük, csoport összetétele, életkora szerint tervezzük meg. A mozgásos tevékenység során sikerélményhez juttatunk mindenkit, mert csak így alakulhat ki a mozgáskedv, az önbizalom. Figyelembe kell venni a gyermekek egyéni szükségletét, és képességeit, és minden gyermek részére biztosítani kell a mozgásos tevékenységi lehetőségeket. Ehhez rendelkezésre állnak különböző csoportszobai kéziszerek, mozgásfejlesztő eszközök, a tornaszoba eszköztára, amelyet a lehetőségek szerint folyamatosan bővítünk. Inspiráló eszközökkel tesszük lehetővé a kondicionáló és koordináló mindennapos mozgást. Rossz idő esetén mozgásos fejlesztő szabályjátékokat játszunk a tornaszobában. A 3-4 évesek szabad játékában, irányított mozgásos tevékenységében a nagymozgások fejlesztése az elsődleges. Ezek végzése közben spontán fejlődik az észlelés, megtanulják a testrészek nevét, tárgyhoz viszonyított helyzeteket gyakorolnak.

146

Minden kínálkozó alkalmat megragadunk a kúszás, mászás, bújás, egyensúlyozás gyakorlásához. Futás, ugrás, dobás-gyakorlatainak színtere az udvar, játékos formában gyakoroljuk a felés lelépés, átlépés, megkerülés stb. próbálkozunk a hossztengely körüli gurulással. A gyakorlatok végzését kézi szer alkalmazásával tesszük vonzóvá (kötél, bot, karika, labda, babzsák stb.) Végzünk mezítlábas lábstatikai tornát, játszunk egyszerű futó és fogójátékokat. Az utánzáson alapuló gyakorlatvégzés a jellemző. Törekszünk a mozdulatok pontos és esztétikus kivitelezésére. A 4-5 évesek nagymozgásának fejlesztése az összetettebb mozgások felé irányul. Nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése, mozgáskülönböző irányokban, egyensúlyérzék fejlesztése, oldaliság tanítása, észlelés fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció. Az irányított mozgásos játékokban összetettebb futás-ugrás és dobásgyakorlatok vannak. (futás akadályon át, szökdelés egy lábon, felső és alsó dobás, irány- és tempóváltoztatás). Ügyességük növelése érdekében gyakran játszunk labdajátékokat. Az udvari létra, fa mászóka, kötélgyűrű játékos gyakorlást tesz lehetővé. A kisebb korban megszeretett mozgások után a talajtorna elemei gurulóátfordulással, és kézállás előkészítő gyakorlatával egészülnek ki. Végzünk lábboltozat erősítő és speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat is. Az irányokat, az oldaliságot a csukójukra erősített gumiszalag mutatja. Az 5-6-7 évesek mozgása összerendezett, harmonikus. Hangsúlyt kap az észlelés, az alaklátás, a formaállandóság, a kisebb testrészekkel végzett mozgások. A gyakorlatok tökéletesítését kéziszerek alkalmazásával segítjük. Többször játszunk sorversenyeket, váltóversenyeket, versenyfutást. A sorozatugrásokat különböző távolságú és magasságú, akadályokon át végzik. Gyakorolják a magas- és távolugrást. A labdagyakorlatokat feladattal kapcsoltan (járás, futás), a dobásokat nehezített formában (egykezes alsó, felső és irányított dobás) végzik. A talajtorna tanult elemeit gyakorolják, amelyet a kézállás előkészítő gyakorlatával, és a hátrafelé történő gurulóátfordulással egészítünk ki. A gyakorlatokat végzik egyedül, párosan, változatos körülmények között. Minden lehetőséget kihasználunk a szabad levegőn való mozgásra. A zenés, mozgásos percek növelik az együttes mozgás esztétikáját. A zene sugározta bensőséges hangulat, a ritmus, a felnőtt és gyermek harmonikus együttmozgása a mozgáskultúra megalapozását segíti elő. Az ügyességi, váltó és sorversenyekben mindenki kipróbálhatja erejét, ügyességét, bátorságát, kitartását. Minden esetben felhívjuk figyelmüket a balesetveszélyre, egymás testi épségének megőrzésére. A hátrányos helyzetű gyermekek sokszor egészségtelen otthoni környezetből érkeznek, ezért ügyelünk arra, hogy itt az óvodában biztonságos körülmények között, szabadon mozoghassanak, használva az itteni kéziszereket, sporteszközöket, játékokat. Az edzettség növelésével a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket is erősíthetjük. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyerekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében: Óvodánkban a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék, csoportszobai és tornaszobai mozgás, séta biztosítja. Irányított mozgásos tevékenységet mindkét csoportban heti egy alkalommal szervezünk, különböző időkerettel. A mindennapi kocogás a kertben, az udvaron, a parkban zajlik, rossz időben a tornaszobában, nyitott ablaknál. A zenés percekkel 147

fejlesztjük a gyermekek ritmikus, utánzó mozgását, melyhez változatos mozgásformákat váltogatunk. A szabad udvari és mozgásos játékokba mindenki kedve szerint kapcsolódik be. Fontos, hogy a mozgás örömforrás legyen, és mindenki számára felfrissülést jelentsen. 1.8.A külső világ tevékeny megismerése Cél: A felfedezés örömének megismertetése a környezet megismerése során. A természeti, társadalmi környezettel kapcsolatos élményeiken keresztül megfelelő tájékozottsági szint elérése. Pozitív érzelmi viszony a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Népi hagyományok tiszteletére nevelés. Feladat: - A 3-6-7 éves korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése érdekében. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. - A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. - Önálló véleményalkotás, döntési képesség fejlesztése, segítő pedagógus attitűd. - Kortárs kapcsolatok segítése, a környezet alkotó és védő alakítása. - Matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése a környezet megismerése során, és a szerzett tapasztalatok alkalmazása tevékenységekben. - Saját és mások elismerésére nevelés a közösségi kapcsolatok alakítása során. - Konkrét, reális, a gyermeket saját magához mérten fejlesztő értékelés. - Néphagyományok megismerése, családi kultúra értékeinek bevitele - Szülőföld szeretete, értékeinek megőrzése - Önálló véleményalkotás, döntési képességek fejlesztése, kortárs kapcsolatok és a környezet alakításában. A 3-6-7 éves korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése érdekében. Az óvodánkban lépő gyermekeket esztétikus, melegséget sugárzó környezetbe várjuk, ezzel elősegítve beilleszkedésüket. Az óvoda és környezete megismerése után elbeszélgetünk velük, megismerik társaikat, az óvoda dolgozóit, az itteni szokásokat. Témáink megválasztását, tapasztalataink megfigyeléseink helyszíneit befolyásolja a csoport fejlettségi szintje, a gyerekek érdeklődése, a falusi környezet érdekességei. Már a kicsikkel teszünk rövid sétákat az óvoda közelében. Megfigyeljük az évszakok jellemzőit, szépségét, színeket, érdekes formákat, jelenségeket. Az élményszerzés során gyűjtünk kincseket (termések, ágak, levelek, tollak, kavicsok). Ezeket mindenki szabadon gyűjtögetheti, a természetsarokban helyet kapva később felhasználjuk barkácsolásra. Képeket gyűjtve az évszakokról ezekből albumot készítünk. Projektmódszer alkalmazásával teremtjük meg az ismeretszerzés legkedvezőbb módját. Csoporttársuk családjánál tett látogatásunkon beszélgetünk a családtagokról, otthonukról, de szétnézünk az udvaron is (háziállatok megfigyelése), illetve az úton gyakoroljuk a helyes közlekedés szabályait is. Az utcai járműveket megfigyeljük, ha lehet utazunk is rajtuk. A természetes környezetükben megfigyelt háziállatok után vadállatok képeit nézegetjük, videofilmen, illetve Gyermeknapon mindkét csoportlátogatást tesz a Jászberényi Állatkertbe. 148

Az Állatok Világnapján (okt. 4.) képeket nézegetünk állatokról, színezünk, gyurmázunk, vetélkedünk, ki mit tud, milyen élményeket mesél el nekünk. A 4-5 évesek élményszerző sétái már az óvodától távolabb vezetnek a Tisza természetvédelmi területére, erdőkbe, parkokba. Összefüggéseket keresünk az időjárás és természet változásai között. Gyűjtőmunkánk célratörőbb, tudatosabb. A barkácsolásban ügyesebbek fantáziájuk összetettebb. Készítünk gyümölcssalátát, savanyúságot az őszi gyümölcsökből, zöldségfélékből. A fejlődés feltételeivel ág rügyeztetése és magvak csíráztatása közben ismerkedünk. Az évszakhoz kapcsolódóan tablót, albumot készítünk. Meglátogatjuk óvodástársunk családját ennek kapcsán beszélgetünk saját családunkról, a szülők munkájáról. Az óvoda környékén lévő középületeket meglátogatjuk. A Művelődési Házban levő rendezvényeken részt veszünk. Gyakoroljuk a helyes közlekedés szabályait, összehasonlításokat végzünk a teher- és személyszállító járművek között. Autóbuszos kirándulásra megyünk. Erre HH és HHH gyermekeknek is biztosítjuk a részvételi lehetőséget. A háziállatok mellett madarakkal, vadállatokkal, bogarakkal ismerkedünk. Változatos módon tanulmányozzuk ezek életmódját. Az 5-6-7 éves gyermekek már az óvoda tágabb környezetével is megismerkednek. Erdőben, a határban, a parkban figyeljük meg a természet változásait, ennek okát megbeszéljük. Csodáljuk a természeti szépségeket, a színeket, formákat. Rengeteg „kincset" gyűjtünk, amiket a természetsarokban helyezünk el, és változatos felhasználási módokon tesszük vele széppé a csoportunkat (lánc, kis hangszerek, falidísz, ragasztás, szövés, stb.) A gyümölcsöket, zöldségeket befőzzük. A gyermekek részesei környezetük szépítésének (avarseprés, takarítás, szüretelés, dióverés, élő növények gyűjtése) és alakításának. Bábokat készítünk termésekből, az élősarokban az évszakok mellett az időjárást és a napszakot is jelöljük. Ellátogatunk a költöző madarak fészkéhez. Télen madáreleséget és madáretetőt készítünk az itt maradt madaraknak. Tavasszal ismeretlen növényeket azonosítunk be Növényhatározó segítségével. Az 5-6-7 évesekkel már a hosszabb kirándulások, séták is megvalósíthatók. Eljutunk a határba, erdőbe, a Tiszai tájvédelmi körzetet is feltérképezzük. A helyszínen tett megfigyeléseken ok-okozati összefüggéseket keresünk, csodáljuk a természet változását, színeit, szépségét. Részt veszünk a betakarítási munkákban. Tapasztalatokat szereznek a növények fejlődési feltételeiről, beszélgetünk velük a környezetvédelemről, a környezetszennyezési károkról. Ők is részesei a környezet szépítésének (udvartakarítás, kerti munka, „szemétszüret". Megismerik a gyógynövényeket (bodza, csalán, kamilla) ezeket teának elkészítjük, a bodzából szörp készül. Gyűjtőmunka során ezeken kívüli terméseket, ágakat, leveleket, száraz virágokat szedünk, ezekből barkácsolunk, díszítjük a csoportuntat, az óvodát. A begyűjtött zöldségeket, gyümölcsöket befőzzük, szárítjuk. Egyszerűbb kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, hóval, jéggel. Az évszaktáblán a napszakokat is bemutatjuk. Megismerkednek a hónapokkal, a hét napjaival. Ellátogatunk a költőző madarak fészkéhez. Az itthon maradt madaraknak madáretetőt, madáreleséget készítünk, folyamatosan etetjük és 149

megfigyeljük ezeket a madarakat. Eddig nem ismert számunkra új növényeket ismerünk meg a Növényhatározó segítségével. Csíráztatunk, rügyeztetünk, palántát nevelünk. Ezekből okokozati, mennyiségbeli következtetéseket vonunk le. Az évente egy alkalommal szervezett Állatkerti kirándulásokon mód nyílik a vadállatok közeli megfigyelésére. A háziállatokat lakóhelyükön figyelhetik meg. Beszélgetünk életmódjukról, gondozásukról, hasznokról. Videofilmeken nézzük meg az olyan állatokat, melyeket máshol nem láthatunk. Megismerkedünk lakóhelyünk középületeivel, nevezetességeivel. A közlekedési szabályokat a sétákon gyakoroljuk, ilyenkor a helyszínen figyeljük meg az utakon közlekedő járműveket. Bővítjük és rendszerezzük ismereteinket a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről. Ellátogatunk a szülők munkahelyére. Az óvodai eseményeket nagyrészt a szabadban tartjuk (Állatok Világnapja, madara, Fák napja, Majális). Óvodásainkat a természet szeretetére, megbecsülésére neveljük. A hátrányos helyzetű és a HHH gyermekeket megkülönböztetett figyelemmel fejlesztjük, mivel az otthoni ingerszegény környezetük nem teszi lehetővé a sokoldalú, alapos tapasztalatszerzést számukra. A környezet megismerése során matematikai tartalmú ismereteket is szereznek a gyerekek. A környező világgal való ismerkedés az óvodai nevelés egészében ismétlődő feladat. Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában. A környezet megismerése során szerzett tapasztalatokat tevékenységeiben alkalmazza. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály (mindkét csoport) részére heti egy természetiemberi-tárgyi környezetet megismerő téma feldolgozásával történik udvari megfigyelések, séták alkalmával. Mikrocsoportos formában járunk élményszerző sétákra, amelyek tapasztalatit a csoportszobában rendszerezzük. Az erdei óvoda program keretében az életkort figyelembe véve különböző érdekes helyszínekre látogatunk. A sétákra magunkkal visszük a tízórainkat, illetve a megfigyeléseket segítő eszközöket. (nagyító, rovargyűjtő doboz, fényképezőgép). A kinn készült felvételeket sokszor nézegetjük, beszélgetünk róluk. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során A kisebb csoportokban történő tapasztalatszerzés azért előnyös, mert több idő jut a gyermekkel történő egyéni beszélgetésre. Megnyilvánulásaikra, kérdéseikre azonnal tudunk reagálni. A valóságos élethelyzetek segítik a szókincs bővítését, nyelvi kifejezőkészségük fejlődését. Megtanulják a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, kérdést, szándékos kifejezést, tudakozódást. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően beszélhessen átélt élményeikről, kifejezésre juttathassák érzelmeiket, kíváncsiságaikat. A gyerekeket keresztnéven szólítjuk, nem okítjuk, utasítgatjuk. Mellőzzük az etikai beszélgetéseket. Az udvariassági formákat, amelyeket az óvodában használunk, a szülők elé tárjuk. 150

Igyekszünk mindenben felhívni a figyelmet a jóra, a szépre. Projektpedagógiai módszereket használunk, vannak ötletdobozaink/versek, drámajáték/, komplexitásra törekszünk. Matematikai ismeretek megalapozása: Az óvodában kerülés kezdetén megismerjük a gyermekek aktivitását, érdeklődését, képességeit. A kisebbekkel a matematikai fogalmakat a játékba, a mindennapi életbe ágyazva ismerjük meg. A számlálgatás-méricskélés, a tér alakítása, az irányok megismerése. Összehasonlítások, válogatások a mindennapi életet átfogó mozzanatok. A természetesen adódó lehetőségeket meglátni és kihasználni a mi feladatunk. Ezen a módon észrevétlenül ismerkednek meg környezetük térbeli, mennyiségi és formai vonatkozásaival. A nagyobbak matematikai nevelése olyan játékos, egyéni képességfejlesztésre épülő cselekvések sora, ahol ok-okozati összefüggéseket keresünk, problémahelyzeteket oldunk meg elősegítve ezzel a gyermekek logikus gondolkodásának kialakulását. Az óvodapedagógus a HH és HHH gyermekeknek konkrét élményeken, a valóság összefüggésein keresztül mutatja be környezetükben tapasztalt matematikai összefüggéseket. Matematikai tárgyú ismeretek nyújtásának formái: -

-

Tárgyak, személyek összehasonlítása Válogatás, rendezés saját és adott szempontok szerint Tárgyak, növények, épületek összemérése, a különbségek megfogalmazása Sorba rendezés, tőszámok, sorszámok Számlálás, a környezetben fellelt tárgyakból halmazok létrehozása több, kevesebb, ugyanannyi Tízes számkörben számlálás, bontás, soralkotás, mennyiségi összefüggések megláttatása Irányok megfigyelése, megnevezése környezetükben

1.9.Munka jellegű tevékenységek Cél: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyerekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladat: - Különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása 3-6-7 éves korban. - A gyermek magához viszonyított értékelésének kiemelt szerepe legyen a munkavégzés terén. - Cselekvő tapasztalás - Konkrét, reális, saját magához mérten fejlesztő értékelés, saját és mások elismerésére nevelés A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése s azok feltételeinek biztosítása 34, 6-7 éves korban.

151

A munkára nevelés az óvodai élet egészét átszövő feladat. Az óvodás korú gyermekek munkáját a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. A cselekvő tapasztalással a gyermek sikerélményhez jut, képes lesz saját és mások elismerésére, értékelésére. Az értékelést mindenkinek saját magához kell mérni, fejlesztő módon alkalmazni. Óvodánkban az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, a gyermekek önkéntességére alapozva. A munkatevékenység a felkínált lehetőségekből önállóan választható, és mindig a gyermeki képességeket figyelembe véve végezhető. Óvodánk munkajellegű tevékenységei Önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés) Alkalomszerű munkák (megbízások, segítségnyújtás), felnőtteknek (üzenetek átadása) Közösségi munka (naposság, közösségért vállalt feladatok) Környezet, növény- és állatgondozás (élősarok, veteményeskert, udvarrendezés, madáretetés) Mindegyik munkafajtánál mintát és segítséget adunk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék az adott munka mozzanatait, eszközeit, kivitelezését. Az elvégzett munka értékelésével alakítjuk ki a munkához való pozitív viszonyukat (buzdítás, dicséret). Arra törekszünk, hogy a többi tevékenység mellett a munka is örömforrás legyen számukra. A 3-4 évesek kezdetbegy segítséggel, később teljesen önállóan végzik önkiszolgáló feladataikat. A kicsik óvónőik és társaik munkáját kísérik figyelemmel. Segédkeznek a termések összegyűjtésében, falevelek összegyűjtésében. A mindennapos alkalomszerű munkába bekapcsolódnak (csoportszoba-rendbetétele, játékok mosása, teremdíszítés stb.) A 4-5 évesek önkiszolgáló tevékenysége már elég fejlett ahhoz, hogy a naposság, mint közösségért végzett munka, elvégezhető legyen számukra. Az óvónő és a dajka példája fontos a munkafogások megismertetése során. Az 5-6-7 éves óvódások már önállóan végzik a naposi munkát. A munkafolyamatot felosztják egymás között. Étkezés után segítenek a terem rendbetételében. A munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok bármikor a rendelkezésükre állnak. Az alkalomszerű munkákat a gyerekek önálló vállalkozás alapján végzik. Minden esetben értékelni kell az elvégzett munkát. A gyakori dicséret, buzdítás fokozza a munkakedvet. Gyakori a környezetszépítő munka, amit a gyermekek is kezdeményeznek. A csoport játékainak tisztántartása, a kerti munka, a téli madáretetés, a kisebbek segítése és számukra ajándékkészítés szívesen vállalt tevékenységek óvodánkban. A hátrányos helyzetű gyermekek estében néhány munkafolyamat otthoni személyes példája hiányzik (fogmosás stb.). ezeket az óvodában észre kell vennünk, és több figyelemmel, fokozatosan megtanítani nekik. A munka szeretete, az ehhez szükséges képességek az óvoda hatására alakuljanak ki a gyermekekben, amellyel a szülők szemléletét is formáljuk.

152

1.10.A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését támogatja, és játékos formában, a játékba integráltan folyik. Az óvodás gyermek esetében a kíváncsiság a tanulási vágy mozgatója, új és meglévő élmények, tapasztalatok szerzése a cselekvés mozgatórugója. Különböző élethelyzetekben és tevékenységekben spontán tapasztalatszerzéssel, ismereteik rendszerezésével és bővítésével különböző tevékenységekben való gyakorlással eredményesen fejlődnek a gyerekek. Pozitív elvárásokat tárunk a gyermekek elé, olyan helyzetekbe visszük bele őket, amelyek segítségével megtudjuk, ki miben jó, és abban sikerélményhez juttatjuk. A felfedezés öröme segítségével tevékenységekben megvalósuló tanulásirányítás történik, amelyet mindig lezár egy pozitív értékelés. Az óvodai tanulás átmenet az iskolai tanulás felé, de az óvodában tilos az iskolásítás. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre./testi, lelki, szociális érettség/.Az óvoda 5 éves kortól kötelező. Az óvodai tanulás terén a kompetencia alapú tanulást alkalmazzuk. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elsődleges tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a kompetencia alapú oktatásnál az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, a gyermek cselekvő részvétele, aktivitása, a közvetlen., sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, a kreativitás erősítése. Az ismeretszerzés a gyermeki kérdésekre, válaszokra épül, és felfedezést,gyakorlati problémamegoldást feltételez. A gyermekek hozzáadják saját tapasztalatukat a közöshöz, gyakorlati problémamegoldást és feladatmegoldást végeznek, miközben egymástól is tanulnak. Kialakítjuk a gyermekek környezettudatos magatartását, a természet védelmére, megőrzésére nevelünk. Folklórismeret, helyi szokások ismerete, a táj szülötteivel való találkozás, a szülőföld szeretete kiemelt fontossággal bír. Az élmények feldolgozása fontos területe a felidézésnek, rendszerezésnek. Kibontakoztatjuk egyéni képességeiket, készségeiket, amelyek alkalmassá teszik őket az iskolarendszerben történő tanulásra. Személyre szabott pozitív értékelés segíti a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Az óvodai tanulás szervezetten, kötött és kötetlen formában, a játékba integráltan valósul meg. Mindkettőt jellemzi a nevelői céltudatosság, tervszerűség és pedagógiai önállóság. Az óvodapedagógus a csoport fejlettsége, állapota, a tevékenység tartalma, a helyi adottságok alapján dönti el, hogy az adott tevékenységet mely szervezeti formában alkalmazza. A tanulás differenciált formában, projektmódszerrel folyik, cselekvéses tanulás formájában, az óvodapedagógus által irányított felfedezésre építve. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodai nevelés célja a kompetenciák fejlesztése. A kompetencia alatt a valamire való képességet, a használható hatni tudást, a hatékonyság érzését értjük.

153

Képesség, valamint a tudás fejlesztését, attitűdformálást, optimális motivációs állapot elérését használjuk ehhez eszközül. Az óvónő kialakít a gyermekek között tanulást támogató környezetet, amelynek felszereltsége elősegíti az örömteli játékot, a gyermekek fejlesztését, és ismeretszerzését a szabadon választott játékos tevékenység által. A tanulásirányítás során építünk a gyerekek folyamatos megfigyelésére, előzetes tapasztalataira, ismereteire. Olyan feladathelyzeteket teremtünk, amelyekben a gyerekek maguk találják ki a megoldást, miközben átélhetik a felfedezés örömét, ezáltal biztosítjuk kreativitásuk fejlődését, erősítését. Programunk szellemében tanulásnak tekintjük azoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítását, amelyek segítik a gyermekek mindennapi életbe való beilleszkedését, érzelmi és akarati tulajdonságaik fejlődését. Az óvodai tanulás a gyermekek kíváncsiságára, élményeire, tapasztalataira épül, a helyi adottságok figyelembevételével. A játék közbeni problémamegoldás segíti az értelmi képességek fejlesztését. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek játékidőben zajlanak, a játékból indulnak, és oda térnek vissza (a szervezett mozgás kivételével.) a játékok elrakása nélkül. Az utánzásos formában kiemelt az óvónő példája, majd a társak szerepe. Az óvónő az adott témához és szituációhoz igazodva maga választja meg a tevékenység formáját. A kötetlen formán belül tervszerű a fejlesztés. Projektcím lista: A négy elem, a TŰZ, VÍZ, FÖLD, LEVEGŐ feldolgozása az óvodai projektekbe beépítve, szabadidőben, kirándulások, erdei óvodai nap keretében történik. Kidolgozott projektek a Csoportnaplóban találhatók az óvoda helyi és önálló innovációja keretében.

154

2.A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges:testi, lelki, szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészséges gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy eltérések lehetségesek)végig tuja hallgatni és megérti mások beszédét. - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait, ismeri szűkebb lakhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. - Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

155

A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ezt a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének kialakulása biztosítja ezt a tevékenységet. - - Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 2.1.Az érzelmi nevelés és szocializációs fejlődés eredménye óvodáskor végére - Ragaszkodjanak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez - Legyenek képesek érzéseiket szóban is kifejezni - Váljék igényükké a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása - A szabály megszegése esetén figyelmeztessék egymást - A felnőtt kérése nélkül is segítsenek egymásnak, érezzenek együtt a közösség tagjaival. - Konfliktusos helyzetben egyezkedjenek egymással. - Érdeklődjenek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, köszöntsék egymást. - A csoportba érkező vendéggel legyenek udvariasak, figyelmesek. - Hallgassák meg egymást, figyeljenek a szavak nélküli jelzésekre - Legyenek képesek nyugodtan ülni, végighallgatni egymást és a felnőtteket. - Dolgozzanak szíves egymásért, a megkezdett munkát fejezzék be - Szociálisan váljanak éretté az iskolába lépésre 2.2.A játék fejlődés eredménye óvodáskor végére: - A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együtt játszani. - Játékukban dominál a szerepjáték - Az ismert meséket szívesen dramatizálják, bábozzák. - Bonyolult építményeket képesek kreálni - Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok betartására - Igényükké válik a társakkal való együttműködés. - Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált szabályok. - Bátran nyilvántartanak véleményt, beszédük kulturált, érthető 2.3.A mese, vers, dramatikus játék fedődés várható eredménye az óvodáskor végére: - A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, ritmusokat, várják, igénylik a mesehallgatást. - Szívesen mesélnek, verselnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is. - Megjegyzenek 10-14 új mondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét. - Tudnak meséket, történeteket kitalálni, azokat megjeleníteni.

156

2.4.Az ének, énekes játékok, zenehallgatás fejlődés eredménye óvodáskor végére - A gyermekek szívese, élvezettel játszanak énekes játékokat. - Gátlások nélkül, egyedül is képesek énekelni. - Élvezettel figyelnek a zenehallgatásra. - Meg tudják különböztetni a zenei fogalompórokat. - Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. 2.5.A rajz, mintázás, kézi munka fejlődés eredménye óvodáskor végén: - Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. - A gyermekek alkotásaira jellemző a részletező formagazdaság, a színek egyéni alkalmazása. - Örülnek alkotásainak, a közösen készített kompozícióknak. - Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. - Téralakításában, építésében együttműködők, bátrak, ötletesek. - Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne - Megfogalmazzék értékítéleteiket, tudnak beszélgetni alkotásaikról. 2.6.A mozgás, mozgásos játék fejlődés várható eredménye óvodáskor végén - A gyerekek szeretnek mozogni, és kitartóak a mozgásos játékokban. - Betartják a szabályokat a különböző játékok, versenyek, ügyességi gyakorlatok során. - Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. - Tudnak ütemtartással járni, labdát vezetni. - A gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik, mozgásuk összerendezett, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult. - Tudnak kitartóan futni. 2.7.A külső világ tevékeny megismerésének várható eredménye óvodáskor végén: - A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. - Tudják születési helyüket, idejüket - Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, gyönyörködjenek a természet szépségében. - Ismerjék fel a napszakokat. - Ismerjék lakóhelyüket, szülőfalujukat. - Ismerjenek háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. - Tudják, mit takar a „növény" szó, gyakorolják a növénygondozást. - Gyakorolják és ismerjék az elemi közlekedési szabályokat, a közlekedés eszközeit. - Tudjanak tárgyakat számlálni 10-ig, összehasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. - Tudják megkülönböztetni a „jobbra” „balra” irányokat, értsék a helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé, mellé stb.) - Alakuljon ki a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd. - Ismerjék az alapvető viselkedési szabályokat. Alakuljanak ki azok a szokás és magatartásformák, melyek a társadalmi és természeti környezet megóvásához fontosak. - Szívesen igézgessék a tapasztalatszerző séták, kirándulások élményeit. - 6-7 éves korukra érjék el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 157

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

2.8.A munka jellegű tevékenységek fejlődésének várható eredménye óvodáskor végén: - A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. - Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. - Önállóan, igényesen végeik a naposi munkát. - Szívesen vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére. - Szívesen közreműködnek a növények és az állatok gondozásában. - Örömmel segítenek társaiknak. - Szeretnek meglepetést készíteni. - Kifejlődtek tanulási képességeik, megjelenik a szándékos figyelem, az elemi fogalmi gondolkodás, érthetően, folyamatosan kommunikálnak. - Elemi ismereteik vannak önmagukról, környezetükről. - Kialakult szabálytudatuk, feladattudatuk. - Hat-hét éves korra elérik az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. - Az iskolakezdés feltételei: testi, szociális, lelki érettség, amelyek szükségesek a sikeres iskolai munkához. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el csak a megfelelő fejlettségi szint.

158

III.ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Óvodánk programunkhoz kapcsolódó dokumentumai: -

ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA A BESENYSZÖG- TISZASÜLY ÓVODA KÖZÖS NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ÓVODAVEZETŐ ÉVES PEDAGÓGIAI MŰKÖDÉSI TERVE A GYERMEKCSOPORTOK NEVELÉSI, TEVÉKENYSÉGI PROGRAMJA EGYÉNI FEJLŐDÉS, FEJLESZTÉS DOKUMENTUMAI FELVÉTELI-MULASZTÁSI NAPLÓ CSOPORTNAPLÓ ILLETVE CSOPORTKÖNYV

1.A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE: Az ellenőrző, értékelő munka a pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése érdekében történik. Területei:  Az óvodai csoportok: - Szokás - és szabályrendszerének - Játékának - Társas kapcsolatok alakulásának - Viselkedéskultúrájának ellenőrzése.  A gyermek fejlettsége (egyéni fejlettségi lapon rögzítve) Annak vizsgálata, hogy a gyermek mennyit fejlődött önmagához képest az adott időszak alatt. 

Az óvodapedagógus gyakorlati munkája: - a végzett munka értékei - megújulás képessége - innovációs fejlesztés adott szakmai kontroll mellett.

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvodavezető felel. A gyakorlati munka során tiszteletben tartjuk az önálló munkát, biztosítjuk a módszertani szabadságot, kiemeljük a pozitívumokat. A gyermekek megfigyelési adatait folyamatosan rögzítjük, így figyelemmel kísérhető a fejlődés. Az óvónők pedagógiai munkájának értékelésére megfigyelés, beszélgetés, konzultáció útján kerül sor. A nevelési év végén értékeljük az óvoda éves pedagógiai, működési tervét. 2.AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A gyermekek fejlesztését, személyiségük kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével tervezzük. Építünk a helyi sajátosságokra, a spontán helyzetekre, az aktuális feladatokra. A csoportok nevelési, tevékenységi programját olyan céllal értékeljük, hogy az mennyire szolgálta a helyi nevelési program céljait és feladatait. A nevelési év végén a gyermekek

159

szokás- és szabályrendszerének, közösségi életének, egyéni fejlődésének alakulásáról az óvónők szóbeli tájékoztatást adnak. A fejlődésnaplóban illetve a gyermektükörben rögzítjük a megfigyelés, megismerés eredményeit az esetleges lemaradásokat, azt, hogy mit és hogyan fejlesztünk, hogy munkánk eredményes legyen. Az óvoda sikerkritériumai a gyermekek eltérő fejlődési üteme és az egyéni eltérések miatt nem mindig valósíthatók meg. A céloknak való megfelelés sikerkritériumát a nevelőtestület határozza meg. A vizsgálat feldolgozó módszerei nálunk a beszélgetés, a dokumentum elemzés, a szociometria Nevelési eredményeket vizsgáló módszerek: Óvodánkban a közvetlen és a közvetett megfigyelési módszereket alkalmazzuk, a gyermeket nem emeljük ki természetes környezetéből, csoportjából. Az egész gyermeki személyiséget vizsgálva dokumentáljuk a mérés eredményét, lehetővé tesszük az ismételhetőséget és az összehasonlíthatóságot. Igyekszünk biztosítani az objektivitást, illetve a mérési eredményekre épülő egyéni tervezést, amely átgondolt célokat feltételez. 3.A GYERMEKEK SZEMÉLYISÉG - FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE: Az óvodapedagógus gyakorlati munkája Folyamatosan törekszünk az innovációs tevékenységre, célunk a pedagógiai ismereteink szinten tartása, a szakirodalom figyelemmel kísérése. A továbbképzések témájának megválasztása arra irányul, hogy az azokon szerzett ismeretek elősegítsék helyi Nevelési Programunk minél hatékonyabb megvalósítását. Óvodánkban a gyermekekkel kapcsolatosan működik a titoktartás a gyakorlatban is. Az óvodapedagógus adhat a gyermekről tájékoztatást saját szülőjének. Az óvodai munkával kapcsolatos információkat is titkosan kell kezelni az óvoda minden dolgozójának. A tájékoztatást formája a fogadóóra, de foglalkozási időn kívül bármilyen kérdéssel bizalommal fordulhatnak hozzánk a szülők, szükség szerint a szülői szobában. Szülői értekezleteken általános tudnivalókat közlünk a csoportunkról. A gyermekekkel kapcsolatos dolgokról elsősorban a szülőknek van joga dönteni, esetleg szakmai segítséget adunk a döntéshez (Szakvélemény stb.) A munkaköri leírások tartalmazzák az óvoda dolgozóinak pontos kötelességeit, hatáskörét. Önértékelő tevékenységet végzünk a Nevelőtestületi Értekezleteken, ahol szó esik arról is, hogyan tudjuk mindennapi nevelőmunkánkat hatékonyabbá tenni, megosztjuk egymással továbbképzéseken szerzett új ismereteinket. Mindkét óvodában közös gyűjtőmunkát végeznek az óvónők, amely bármilyen jellegű használható tudásunk megosztását célozza. (Versgyűjtés, közmondások, népszokások, ötletek, szabályjátékok gyűjtése, készségfejlesztési módok, szakmai anyagok) Az óvodai alapdokumentumokat átfogalmaztuk, kibővítettük annak figyelembevételével, hogy választott programunk szellemének, céljainak megfeleljenek, annak minél hatékonyabb megvalósítását segítsék elő.

160

4.A HELYI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A program sikerkritériumát a „Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén" címmel kiemelt programelem tartalmazza. A gyermekek fejlettségi szintje ehhez viszonyítva értékelhető, mérhető. A gyermekek képességének és szociokulturális körülményeinek ismeretében minden csoport maga határozza meg, hogy hány százalékos teljesítményt fogad el sikeres fejlesztő munkának. A program ellenőrzésébe, értékelésbe miden óvónő bekapcsolódik. A gyermekek nevelésében megjelennek-e a nevelő-fejlesztő tartalmak. Milyen eredményeink vannak a szocializáció terén, a megismerésben, a kommunikációban. Biztosítottak-e a tapasztalatszerzés játékos lehetőségei. A program milyen mértékben befolyásolta a nevelőtestület munkakedvét, pedagógiai kultúráját. Mit mutatnak a szülők visszajelzései. - A program időszakos vizsgálata a kimenet oldaláról 3 évenként. - Nevelési - fejlesztési elképzeléseink összevetése a „Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén" című fejlettségi szinttel. - A csoport által felállított sikerkritériumok figyelembe vétele - Szaktanácsadó és Szakértő segítségének igénybe vétele. Ellenőrzés értelmezése: Óvodánkban a fenntartói, irányítói ellenőrzés célozhatja: - az óvoda gazdálkodását - a működés törvényességét - a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet - a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket - a szakmai munka eredményességét (szakértő közreműködésével). Belső ellenőrzést az óvodavezető végez. Az ellenőrzés területei A pedagógiai munka ellenőrzésén túl szükség van a tanügy-igazgatási feladatok, munkáltatói feladatok, gazdálkodási feladatok, közéleti feladatok, és egyéb tevékenységek végzésére, ezek ellenőrzésére, értékelésére. Tanügyigazgatás terén: - Gyermekátvétel más óvodából - Gyermekcsoportok kialakítása - Éves statisztika készítése - Mulasztások pontos jelölése, összesítése - Év közbeni létszámváltozások pontos vezetése - Nevelési év rendje - Nyári zárva tartás feladatainak ellátása - Dolgozók munkarendjének kialakítása - SZMK tanüggyel kapcsolatos feladatainak segítése - Óvodakötelezettséggel kapcsolatos feladatok - Gyermekek egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése - Beiskolázás megszervezése 161

-

Gyermekvédelmi munka ellátása

Munkáltatói feladatok terén: - A munkaidő pontos betartása (túlmunka elszámolás) - A dolgozók munkavégzése - Szabadságolási terv - Szociális juttatások Gazdálkodási feladatok terén: - karbantartási feladatok - tárgyi feltételek javítása - leltározás, selejtezés - étel minősége és kiosztása - nyilvántartások vezetése Közéleti feladatok: - Az intézmény közéleti tevékenysége - Az intézmény menedzselése - Kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel - Pályázatokon való eredményes részvétel Egyéb: - Tisztaság - Munka- tűz- vagyonvédelem - Gyermekbalesetek megelőzése - Rendszeres orvosi ellátás megszervezése - Dekoráció Az ellenőrzés folyamata: Az ellenőrzés nem más, mint megfeleltetés, összehasonlítás a Helyi Program által megfogalmazott sikerkritériumokat. Fontos az objektivitás, tervszerűség, demokratizmus biztosítása. Az ellenőrzési terv az első Nevelési Értekezleten ismertetjük a dolgozókkal. Az ellenőrzési terv tartalmazza: - az ellenőrzés témáját - a törvényi hátteret - az ellenőrizendő csoportok megnevezését - az ellenőrzés idejét 1-2 hetes intervallumban - az ellenőrzéshez használható dokumentumokat - az ellenőrzést végző személy nevét - a sikerkritériumokat. Eredménye: megfelelt, részben felelt meg (kontroll ellenőrzés szükséges) nem felelt meg (ismételt ellenőrzés szükséges) Az ellenőrzés eredményét ismertetjük az illetékessel, egyetértés esetén zárás, ha nincs egyetértés, külső vagy belső szakember segítségét kérjük. A nevelő-fejlesztő munka értékelési-mérési rendszere Az óvodai nevelőmunka szempontjából nagyon fontos, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzünk a gyermekek fejlettségét, képességeit, készségeit illetően. Ehhez ismernünk

162

kell a gyermekek életkori sajátosságait, az egyes gyermekek eltérő fejlődési ütemét. Az egyéni fejlődés nevelési eredményvizsgálattal mérhető (sikerkritériumok alapján). Az ellenőrzés belső színtere: A neveléssel kapcsolatos tevékenységek Csoportellenőrzés a helyi program alapján, külön nevelési célokkal

óvodán kívüli Minőség tevékenységek és fejlesztés kapcsolatrendszere Szülői értekezletek Belső szabályozók betartásának ellenőrzése

Pedagógiai attitűdök

Egyéb

Szociális érzékenység

Gyermekvédelem

Dokumentumok ellenőrzése

Fogadóórák

Empátia

Munkatársak együtt működése

Pozitív bánásmód

Házirend betartása

Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése

Eszközök kiválasztása, Séták kirándulások Mérések, felhasználása megfigyelések Rendezvények, ünnepélyek

Kirándulások

Óvodai program specifikus szolgáltatások

Közművelődési intézmények látogatása (Műv. Ház, könyvtár)

Értékelés (szülők Egyéni Továbbképzéseken tájékoztatása) fejlesztés a való részvétel és Helyi Program ennek kamatoztatása egyéni arculata szerint

163

5.DOKUMENTÁCIÓ Óvodánk programunkhoz kapcsolódó dokumentumai: -

ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA ESZTERLÁNC ÓVODA KÖZÖS NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ÓVODAVEZETŐ ÉVES MUNKATERVE A GYERMEKCSOPORTOK NEVELÉSI, TEVÉKENYSÉGI PROGRAMJA EGYÉNI FEJLŐDÉS, FEJLESZTÉS DOKUMENTUMAI FELVÉTELI-MULASZTÁSI NAPLÓ CSOPORTNAPLÓ ILLETVE CSOPORTKÖNYV

Éves nevelési tervünk és annak értékelése három havonta Tanulás tervezése 2 -3 -4 hetenként (a projekttől függően) A gyermek fejlődésének nyomon követése évenként a sikerkritériumok tükrében (fejlődési napló, csoport, - óvodai összesítő) Nevelési tervünk és annak értékelése három havonta Tanulás tervezése 2 -3 -4 hetenként (a projekttől függően) A gyermek fejlődésének nyomon követése félévenként a sikerkritériumok tükrében (fejlődési napló, csoport, - óvodai összesítő) MELLÉKLETEK: 1. Színes élmények a Faluházban, „Föld projekt” keretében 2. Önálló innováció, Adventi készülődés: „Parázsló ősz, Téli szikrák” nyolc hetes projekt 3. Intézményi átfogó innováció.” Jeles napok Télen” témahét.

164

Mellékletek: 1.

„Színes élmények a Faluházban” „FÖLD PROJEKT” keretében

Besenyszög-Tiszasüly Eszterlánc Óvoda II.sz.Tagintézmény, Tiszasüly

Időszak:2010.április-májusi időszakban

Föld témakör TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0207. Készítette:Tibádné Nagy Zsuzsanna

165

A projekt előkészítése, lebonyolítása: Előkészületek: Beszélgetés a falusi és városi emberek életmódjáról Régi idők felidézése: egy idős ember meghívása a csoportba. Kenyérsütés, gyógyteafőzés csipkebogyóból. A friss kenyér és a tea elfogyasztása közben beszélgetés a falu régmúltjáról/emberek élete, a régi és a mostani életmód közötti különbség, népszokások, régi mesterségek, népviselet./ Film megtekintése a régi időkről: földművelés, aratás, munkák a régi háztartásban, a gyerekek élete régen. Gyűjtőmunka: régi képek a faluról, régi eszközök képei, maguk az eszközök, ruhák, kalap, kendő, mindaz, ami a múlt idézésében segít. Az élő és élettelen környezet: A régi népi életmód: a falusi ember és a természet szoros kapcsolata. Élő és élettelen környezetünk. Épített környezetünk. Középületek, műemlék. Régi falusi ház meglátogatása. Tisztaszoba fogalma. Természetes anyag, műanyag. Hulladékgazdálkodás. Hulladékgyűjtés és szelektálás, újrahasznosítás. Ökonómiai és matematikai tapasztalatok: nagyság, forma, anyag, szín. Emberek közötti kapcsolatok: ünnep régen és most. Húsvét. Az ünnep tartalma, tojásfestés. Tavaszi munkák a kertben és a szántóföldön. Hagyományos, lóval történő szántás megtekintése a Faluház földterületén. Kertészkedés az óvoda kertjében, virágültetés, bokrok rendbetétele, udvar gereblyézése a szülőkkel együtt. Játékok lefestése. Természetvédelem. Növényvédelem: illat, szín, a természet ébredése. Virágjáték. Kapcsolatteremtő játékok. A Föld és a levegő. Séta a Válykoshoz. Talajlakók, vízi állatok. Kísérletezés. Mezei óvodai nap: kinn étkezünk, kísérletezünk, vízzel, talajjal,versenyjátékok a szabadban. Madarak és fák napja. Az élet körforgása. A Föld napja. Fa és bokor ültetése az óvoda udvarára. Nap, hold és a csillagok. Nappalok és éjszakák. Az idő múlása. Közmondások, mondások gyűjtése a természetről. Fecskefészek, gólyafészek. Madárhangok megfigyelése. Madárles az erdőben. Mozgás, mozgásos játékok: Héterdő kapcsolatteremtő játék

166

Természetjáró játék Vivaldi:Négy évszak című művére/virágszedés, gólya és béka, fűrészelés, gombaszedés, labdázás. Szaladj az erdőben mozgásos játék szék, bólya megkerülésével Csúszkás játék szabadtéren Ugra-bugra füles labdával Bújkáló nyuszik játék Gombafogó játék Népi mozgásos játékok megismerése. Verselés: Locsoló-vers Tamkó Sirató Károly: Darázs garázs Csanádi Imre: A négy testvér Varga Imre: Gyermekláncfű Mesehallgatás: Erdőzöldítő és mezővirágoztató királykisasszony meséje. A világszép Nádszálkisasszony Az égig érő fa A kerek kő. Mesefeldolgozás, drámajáték. Gyermekszínházi előadás megtekintése Éneklés, tánc:

Élvezik az előadást

-Iglice, szívem… -Négy vándor… -Süss fel Nap… -Eresz alól… -Gólya bácsi, gólya… -Borsót főztem… -Szánt a babám…

167

Művészeti tevékenység: Mozaikragasztás: nap, hold és a csillagok Közös tavaszi kép vegyes technikával: a szép természet Kékfestő technika: pöttyözés, díszítőmunka papírra és ruhaanyagra Évkör tábla készítés: a négy évszak Évszakképek: filctollrajz Gyermekláncfű ragasztás Gyermekláncfű korona készítés a szabadban, a réten Tavaszi ovigaléria megnyitó: Művészeti tevékenység: meghívó készítése az óvoda partnerei részére: tavaszi préselt kép saját készítésű papírmaséból. ”Újrapapír” fogalmának megismerése. Környezetvédelem, a fák, a Föld védelme. Meghívó küldése a szülőknek és az óvoda partnereinek, civil szervezeteknek. Zenehallgatás : citerazenekar műsora. Óvodások népi tánca: Iglice..dalra. -Régi ruhák, eszközök, népviselet kiállítása Múzeumpedagógiai nap a Faluháznál: Kis ajándék készítése a Faluház gondnoka részére Zöldhagyma, retek szedés a kiskertben Séta a Faluházhoz A Faluház bemutatása: Régi korok használati eszközei  viseletei  Szobaberendezései  Életmódja képeken A Faluház képviselője, az óvónők és a gyerekek, szülők közös játéka/népi dalos játékok, a gyerekek játékszerei régen-a játékok kipróbálása./ Sütés a kemencében Gyermeknap

168

Húsvét

Húsvéti készülődés

Drámajáték

Sütés

Kirándulás

169

Ismerkedés régi eszközökkel, játék a Faluháznál

Mezei óvodai nap

170

Gyermeknap

171

Mellékletek: 2.

Besenyszög – Tiszasüly Eszterlánc Óvoda II.számú Tagintézmény 5061. Tiszasüly, Móra Ferenc út.26.

TÉMAHÉTTERV TÉMA: „JELES NAPOK – TÉLEN” - ADVENTI KÉSZÜLŐDÉS – „MACI CSOPORT „

2009.

KÉSZÍTETTE : DEÁKNÉ PÁSZTI ERZSÉBET ÓVODAPEDAGÓGUS

172

TÉMAHÉT terve : „Jeles napok télen…” 2009. november 30. – december 6. A projekt célja:  Tapasztalatok és megfigyelések összegyűjtése  November hónap utolsó hete már az ADVENT jegyében telik el  A tél jeles napjainak összegyűjtése  A jellemző jegyek kidomborítása és a kommunikációs képesség tovább fejlesztése.  Az ünnep hagyományainak felelevenítése és ápolása  A hétre tervezett tevékenységekkel és az élményszerző sétákkal az ünnepekre való ráhangolódás  A bensőséges kapcsolat kialakítása, közösségi érzék fejlesztése  A csoport és a civilszervezetek kapcsolatának szorosabbra fűzése  A szent ünnepre készülődés, a kis Jézus születésnapjára a szeretet ünnepére való előkészülettel felkészítjük testünket, lelkünket az örömre és a békére.

„Advent, Advent gyertya ég, egy , kettő, három, négy kis Jézuska, üdvöz légy ! ”

173

Előzmények:

 Beszélgetésekkel, séták alkalmával, képek és képeslapok gyűjtésével élményszerzés  A jeles napok megünneplésének tervezése, készülődés  Óvodánk / a csoportszoba, öltöző ablakainak ünnepi díszbe való öltöztetése  Adventi naptár készítése  Adventi koszorú összeállítása az ősz folyamán gyűjtött termésekből  Betlehemi-házikó barkácsolása, faháncsból és lisztgyurmából  A nyugdíjas klub tagjainak meghívása a Télapó ünnepségre  Napközben meghitt, ünnepi hangulatot keltő dalok hallgatása barkácsolás és mintázás közben  Diós golyók készítése, amivel megkínáljuk az ünnepség résztvevőit  Egy közös teázás a szülőkkel és nagyszülőkkel, ahol felidézik és elmesélik a régi Karácsonyok szokásait és hagyományait  Az Ovigalériában régmúlt ünnepeket és szokásokat idéző képek és tárgyak elhelyezése  Elsétálunk a Faluházba, ahol a csoportba járó gyermekünk nagymamája Mézeskalács figurákat és kézzel készített szaloncukor és habkarikák gyártásának fortélyait mutatja be.

174

A TÉMAHÉT megvalósításának célcsoportja:

Maci csoport

Csoportunk bemutatása: A TÁMOP 3. 1. 4. Kompetencia alapú programcsomagot az óvodánk vegyes életkorú Maci csoportjában vezettük be. A csoportban dolgozó óvónők: Tibádné Nagy Zsuzsa és Deákné Pászti Erzsébet Immár két éve foglalkozunk jelenlegi gyermek csoportunkkal, létszáma 20 fő, ebből 14 fiú és 6 lány. A gyermekek tiszasülyiek, mivel községünkben nincs bölcsőde, itt az óvodában kovácsolódnak össze kisközösségé, és itt ismerkednek meg a közösségi élet szabályaival és szokásrendszerével. Többségben vannak a fiúk, de a lányokat is egyenrangú társként fogadják a tevékenységeikben és a játékaikban egyaránt. Lelkes kis csoport, jó velük dolgozni szívesen veszik az új ötleteket és kezdeményezőek.

175

A szülők és nagyszülők is partnerek a program bevezetésében, nagyon sokat segítenek és támogatják rendezvényeinket. Jó a kapcsolatunk a civil szervezetekkel /pl. Nyugdíjas klub / ők is aktív közreműködői a csoport mindennapjainak és segítségüket ajánlották fel a program megvalósítása érdekében.

Produktumok:

       

Diós golyók Adventi díszek Kenyér Mézeskalács Kis fenyők Hópelyhek Tálapó műsor Fenyőünnepi műsor

176

Az elkészült Diós golyókat meg is kóstoltuk…

A betlehemi kisház a helyére került !

Ellátogattunk a faluházba, ahol bepillantást nyerhettünk a régi idők mézes figuráinak készítéséről és fortélyairól…

177

A Mézeskalácsok már sorakoznak a tepsiben, amit a nagymami készített a faluházban.

A nagymama megmutatta a régi idők szalmából készített Adventi angyalkáját, ami mindenkinek kedvencévé vált.

178

A PROJEKT HETEDIK HETE: Tapasztalatok szerzése élmények gyűjtése, élményszerző séták alkalmával. Játék:  Mikulásképek kivágása  Közmondások és szólások gyűjtése / Luca-napról, Szent Miklós püspök legendájáról /  Hóember építése Kísérletek: Hó és jég olvadása, jégvirág, jégcsap

Készül a hóember ...

179

Már kész is!!!

180

Külső világ tevékeny megismerése,

Matematika

Rajz és mintázás

Mese - Vers

Zene - Mozgás

Testnevelés

-hópehely

Andersen:

-Nagy a hó

Téli örömök…

hajtogatása

Hó királynő…

igazán ÉNÓ:

/Hógolyózás/

-hógolyó gyúrása /liszt

mese hallgatás

-Triangulum – ütése.

gyurmából /

-mese szereplőire

-hóember

bontása

Élő - élettelen - ősszel összegyűjtött termések válogatása 1. szint

- összehasonlítás, megkülönböztetés /színes, azonos, különböző/

- téli képeslapok nézegetése

-

- diótörés

-

több – kevesebb sok - kevés

-Suttog a fenyves zöld erdő

építése

2. szint

-a kiválogatott képek kivágása

- Kör – kerek formák keresése

- a megtört dió ledarálása

- szögletes

-Karácsonyfa

- A mese

-Csengő szó..

-Hógolyózás…

barkácsolás

szereplőiből

-A karácsony

-Hóember

tobozból

fakanálbáb készítése

akkor szép…-

építés…

- párosítás

181

-a kivágott képek felragasztása - a termések koszorúba k. 3. szint

diósgolyó gy. képeslapok dió süteményhez

- kerek – nem kerek

- lisztgyurma

- kerek formák keresése

betlehem készítése

- gömbölyű…

-házikó barkácsolás fából

- A mese dramatikus feldolgozása… -Csanádi Imre:

-Karácsonynak

-Szánkózás…

éjszakáján

-Csúszkálás…

-Kis karácsony…

-Hógolyózás… -Hóember

Doromboló…

- gurul…

építés…

golyók

faháncs

Külső világ tevékeny megismerése témakörében

Matematika

Rajz és

-Érzelmi ráhangolódás,

-Gondolkodás,

-Finommotorika

-Számfogalom,

-Eszközhasználat

-Relációk,

-Együttműködési érzék fejlesztése

szén, seprő

Eszközök

-Kézügyesség fejlesztése, -Fogalom, ismeret bővítése,

Mese - vers

Zene - mozgás

Testnevelés

-Helyes artikuláció

-Tiszta énelés

-Mozgás

-Hallás fejl.

koordináció

-Ritmus érzék

-Szociális

-Ütemérzék

érzék

mintázás

-Mennyiség fogalom kialakulása,

-Célirányos mozgás

182

-Értelmi képességek, -Verbális képességek, Nyelvhaszná-

-Egyensúlyi

Kompetenciafejlesztés

Összetartozás élménye, -Családhoz való tartozás, kötődés

-Síkformák,

-Színismeret

lat,

érzék

-Sorbarendezés

fejlesztése

-Beszéd

-Mozgás

-Összehasonlítás

-Kooperáció, közösségi

tisztaság,

-Több-kevesebb -ugyanannyi

szellem fejlesztése

Pszichikus Funkciók Működése

183

A Télapó érkezését a szülők és nagyszülők is izgalommal várták!

A kisfenyő öltöztetésében mindenki kivette a részét!

184

Összegzés: A témahét befejeztével a tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az ADVENTI előkészületek megmozgatták kis közösségünket, e mellett a szülők, nagyszülők és a civil szervezetek is kivették részüket. Nap, mint nap más - más élménnyel lettünk gazdagabbak és átjárta testünket, lelkünket az ünnep bensőséges hangulata. A készülődés kapcsán feltöltődtünk és a különböző tevékenységekbe felszabadultan és lelkesen kapcsolódott be minden kisgyermek. Bízunk benne, hogy a héten átélt élmények által tudásuk gazdagodott. A bevezetésre került kompetencia alapú program alapján, a kitűzött célunkat, pedig sikerült megvalósítani és a gyermekeink javára fordítani!

185

Melléklet 3.

ADVENTI PROJEKT „Parázsló ősz, téli szikrák” 8 hetes időszakra

KÉSZÍTETTE: Tibádné Nagy Zsuzsanna

A MEGVALÓSÍTÁS IDŐSZAKA: 2009.november 1-december 20.

FELADATELLÁTÁSI HELY NEVE, CÍME: Besenyszög-Tiszasüly Eszterlánc Óvoda II.sz.Tagintézmény, 5061.Tiszasüly, Móra Az óvoda Email címe:[email protected]

Ferenc út 26.

TÁMOP 3.1.4/08/2-2009-0207.

187

A PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA: Óvodánk a Besenyszög-Tiszasüly Eszterlánc Óvoda II. sz. Tagintézményeként működik már két éve. Az I. sz. Tagintézmény 5 csoportjával szemben nálunk csak két vegyes csoport van, a csoportok létszáma kedvező, 18, és 20 fő. A kisebb létszám lehetőséget ad arra, hogy minél több gyermek részére biztosítsuk az egyéni fejlesztést. Erre sajnos szükség is van, mivel az óvodában 19 a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, és még ennél is több a hátrányos helyzetűek létszámát is hozzászámítva. A családok tagjainak nagy része munkanélküli, vagy közmunkát végez. A gyerekek ingerszegény környezetben élnek, a szülők iskolai végzettsége alacsony, döntő többségük csak a 8 osztályt végezte el. Az óvodaépület régi, a két csoport nem átjárható, külön épületben helyezkedik el. A csoportok felszereltsége megfelelő, igyekszünk folyamatosan szépíteni, pályázati lehetőségeket találni az eszközellátottság javításához. Fejlesztő játékaink száma bővült az elmúlt évek során, jól felszerelt tornaszobánk van, az udvari mozgásfejlesztő játékellátottságunk hiányos. A kompetencia program végrehajtása során olyan eszközökre is szükségünk lesz, amelyek kis számban állnak rendelkezésünkre. A pályázat írása során sajnos kimaradt a Meseládikó a tervezésből. Bízunk abban, hogy a pályázat fenntarthatósága további forrásokat is biztosít a későbbiekben a hiányzó eszközök pótlására. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA: Az Adventet közvetlenül megelőző, és az Adventi témakör feldolgozása módot ad arra, hogy óvodánk által választott kiemelt kompetenciaterületen gazdagítsa a gyermekek hagyományismeretét, a népi ünnepkör, a jeles napok élményekkel teli feldolgozását. A TŰZ témakörön belül a játékba integrált sokfajta érdekes tevékenység zajlik. Óvodánk évszakokhoz, népi jeles napokhoz köthető Helyi Nevelési Programjához a kompetencia alapú programcsomag jól illeszthető. A mikrocsoportban, egyénileg végezhető, szabadon választott irányított tevékenységeken keresztül komplex személyiségfejlesztés zajlik, készségeket, képességeket fejlesztünk a drámajáték, érzékszervi játékok, rácsodálkozást feltételező megtapasztalások segítségével. Projektmódszer segítségével dolgozzuk fel a témákat, szélesítjük a képzeletet, a fantáziát, az érzékszervi úton történő színes tapasztalatszerzést kiemelve. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembevéve elősegítjük, hogy a hagyományokra épülő tevékenységek örömforrássá váljanak, táguljanak a gyermekek kompetenciahatárai, és olyan képességekre, készségekre tegyenek szert, amelyek befogadóvá teszik őket , segítsék egymás és a világ felé fordulásukat, nyitottakká, befogadóvá váljanak. A népi kultúra ismerete segítse nemzeti identitásuk alakulását, a szülőföldhöz való kötődést.

188

CSOPORTUNK BEMUTATÁSA: A TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú programcsomag óvodánk vegyes,”Maci”csoportjában került bevezetésre. A csoportban dolgozó óvónők: Tibádné Nagy Zsuzsanna, és Deákné Pászti Erzsébet. A csoport létszáma: 20, a fiúk száma 14, a lányoké 6. A gyerekek mindegyike több éve jár óvodánkba, a községben bölcsőde nincs, így a közösségi élet szabályaival, szokásaival az óvodában kezdenek ismerkedni a gyerekek. A csoport összetételét a fiúk jóval nagyobb létszáma határozza meg. A tevékenységek szervezése során igyekszünk minden mikrocsoportba kislányt is választani. A projekt bevezetését tájékozódás, anyaggyűjtés előzte meg. Képzések során tisztázódtak a módszertani követelmények, sok ötletet, segítséget kaptunk a képzések során a programmal kapcsolatosan. Az óvodai programok nagy részén a családok is részt vesznek, több civil szervezettel is kapcsolatban állunk, akik segítik munkánkat/pl. Nyugdíjasklub/. A PROGRAM CÉLJA: -Az Adventet megelőző időszak, és az Adventi ünnepkör keretein belül a gyermekek minden oldalú ismeretszerzésének elősegítése -A környezetükhöz való pozitív viszonyuk kialakítása, a környezet értékeinek, szépségének megtapasztalása -Környezetvédelem, a hazai táj szeretetére nevelés, a hagyományok tiszteletére nevelés -A népi ünnepkör hagyományainak élményekkel teli felelevenítése -A munkához való pozitív viszony alakítása -Kommunikációs képességek fejlesztése: összefüggő beszéd, nyelvhelyesség, beszédértés, nyelvi kifejező képesség -Értelmi képességek fejlesztése: fogalomismeret, tájékozottság, összehasonlítás, megkülönböztetés, osztályozás, csoportosítás, téri-időbeli viszonyok -Pszichikai funkciók fejlesztése: koncentráció, feladattartás, figyelem, problémamegoldó képesség -Szociális képességek fejlesztése, társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képesség, erkölcsi megítélő képesség -A családokkal való kapcsolat alakítása -Kompetenciák fejlesztése: 189

Anyanyelvi kompetencia: beszédhanghallás, beszédmotorika, beszédészlelés Vizuális, motoros, verbális emlékezet készségeinek fejlesztése Érzékszervi kompetecia: látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás, koordinációs működés, keresztcsatornák, irányok, relációk, időérzék Szociális kompetencia: együttműködés képessége, érzelmi kötődések alakítása, kapcsolatteremtés, egymás iránti érdeklődés, metakommunikáció, egymáshoz való alkalmazkodás, idősek tisztelete Mozgáskoordináció fejlesztése, testi képességek alakítása

ŐSZBŐL TÉLBE Részei: -Időjárás, emberek, állatok, növények alkalmazkodása a változásokhoz -A melegítő tűz -Népi ünnepkör: András nap, Mikulás, Luca -Advent 190

-Karácsony Az őszi-téli ünnepkör hangulata: -Album készítés -Mozgásos tevékenységek -Érzékelő és szabályjátékok -A természet színei, formái, jelenségei -Népszokások, készülődés, sütés, vendéglátás -Tárgykészítés természetes anyagokból Tevékenység

Résztvevők

Ősz végi,téli időjárás megfigyelése, kísérletezés, természetsarok alakítása

óvónők, gyerekek

Téli tevékenységek a szabadban/ hóember építés, hógolyózás, csúszkálás, szánkózás, fakutyázás/

óvónők, gyerekek

Állatok , növények alkalmazkodása a

óvónők, gyerekek

Helyszín

Időpont

Eszköz

Az óvoda környéke, udvara

folyamatos

nagyító,

Szabadban történő mozgások

folyamatos

Helyszíni megfigyelések

folyamatos

edények

korcsolya, szánkó

képek, DVD film, 191

télhez.Betakarítás, befőzés télre Fűtés, meleg.

tűz,

füst,

lejátszó óvónők, gyerekek

Csoportszoba

folyamatos

képek, DVD film,

A tűz haszna veszélyei

és

lejátszó, helyszíni megfigyelés eszközei

Téli tevékenységek: Időjárás: -megfigyelések, helyszíni látogatások: zöldségbolt, piac hideg idő, havas környezetben való séták a Tisza természetvédelmi terület élete /favágók, ártéri erdő, állatok, a víz áramlásának, lassú fagyásának megfigyelése/ -kísérletezés: víz párologtatás, hóolvasztás, jégvirágos ablak, jégcsap olvasztás, a hó szennyezettségének megtapasztalása -Természetsarok alakítása: ősz-téli képek gyűjtése, szép formájú ágak, termések, madártollak elhelyezése -Babák átöltöztetése téli ruhába Őszi-Téli tevékenységek a szabadban: -dióverés, udvar takarítás -szelektív hulladékgyűjtés -hóember építés, hó gyúrása, szánkózás, csúszkálás, hókunyhó építés az udvaron 192

-A leesett hó közös eltakarítása -Balesetforrások az úton Állatok, növények alkalmazkodása a télhez: -Költöző madarak télen -Itt maradó madarak: madáretetés, madáretető készítés, madárpogácsa, madárhangok hallgatása, felismerése -Erdei, mezei, háziállatok élete télen. Külső jegyek változása, alkalmazkodás.Az ember segítő tevékenysége. -Erdész, vadász. Vadászat, vadvédelem. TŰZ TÉMAKÖR Fűtés, tűz, füst, meleg. A tűz haszna és veszélyei: Külső világ megismerése 1 . A melegítő tűz. A családi otthon melege, a közeledő tél hidege, állatok, növények, emberek alkalmazkodása Gyümölcsök, zöldségek. Játék az udvaron, levélszórás, dióverés. Szelektív hulladékgyűjtés Tűz 2. Kompetencia fejlesztés:szociális képességek fejlesztése, értelmi képességek fejlesztése, figyelem, emlékezet, téri és mennyiségi viszonyítások, ítéletalkotás, testi képességek:nagymozgás, térbejárás

Matematika Relációk,színek, irányok ,egész, fél. Több, kevesebb, ugyanannyi

Vizuális Őszi témák,levélnyomat, mozaik,gyümölcsök mintázása,dombormű, virágszőttes, levélkorona

Irodalom Weöres:Galagonya Drégely L:Almafácska Kányádi:Aki fázik

Kompetencia fejlesztés:gondolkodás, logikai műveletek, figyelem

Kompetencia fejlesztés:alak-és formaállandóság, tapintásos észlelés, osztályozás, vizuális diszkrimináció

Kompetencia fejlesztés. Verbális képességek fejlesztése

193

2 . Tűzhely. Téma 3. A tűz az ember barátja. Nagymama meghívása, beszélgetés régi szokásokról. Kenyérsütés. Kompetencia fejlesztés:figyelem, megfigyelőképesség, taktilis percepció, szociális:társas kapcsolatok, udvariassági, közösségi szokások

3 . Téma 4.A tűz, mint energiaforrás Pattogó tűz: kompót készítés, kukorica pattogtatás, töksütés, savanyúság elrakás Táncház, más népek kultúrája, szokásai.Márton nap Kompetencia fejlesztés:szabálytudat, ítéletalkotás, verbális képességek, önálló gondolatok verbális megjelenítése

Mennyiségi viszonyok, anyagok, halmazok. Síkformák, sorbarendezés

Sütemények lisztgyurmából, terméskép, festékolvasztásos technika, csöpögtetés

Téma 7. Csanádi Imre: Reggel süt a pék…

Kompetencia fejlesztés:gondolkodás, számfogalom, rendezés, összehasonlítás

Kompetencia fejlesztés:figyelem , képzelet, vizuális memória, egymás elképzeléseinek tiszteletben tartása Kukoricafüzér fűzés, töklámpás készítés Dekupázs, csuhémunka, kukoricaszár állatfigura

Kompetencia fejlesztés: tiszta, szép beszéd, ritmus-és ütemérzék, esztétikus mozgás

Kompetencia fejlesztés: testi képességekfinommozgásfejlesztése, együttműködés, helyes eszközhasználat

Kompetencia fejlesztés: együttműködés, kifejezőkészség, verbális memória, finommozgás, figyelem

Ízek, illatok, többkevesebb, ugyanannyi. Számosság, formák, irányok

Kompetencia fejlesztés:akarati tényezők, gondolkodás, logikai műveletek, tevékenységet kísérő párbeszéd

Móricz: Iciri-piciri árnyjáték. Egy cső kukorica A telhetetlen méhecske

194

4 . Tűzmanó. A tűz Mérés: rész és egész, tulajdonságai.Avartüzek.3./3.Tűzoltók súly, tömeg akcióban Tűz 5. Tél, tűz és víz, hó, fűtés Tűzrakás az udvaron, szalonnasütés, csipkebogyó tea főzés

„Tűzmanók tánca” kreppapír gyűréssel, ragasztással, viaszcsepegtetéssel, textil technikával. Tűzoltóautó rajza filctollal

Tamkó Sirató Károly:Törpetánc Nemes Nagy Ágnes: Piros autó Fésüs Éva: Rakoncátlan lángocska

Kompetencia fejlesztés: mennyiségi összehasonlítás, beszédértés

Kompetencia fejlesztés: finommotorika, helyes eszközhasználat, együttműködés, esztétikai érzék

Kompetencia fejlesztés: beszéd tisztasága, nyelvi kifejezőkészség, ritmusérzék

Hasznos és káros szétválasztása, hosszúságmérés. Bontás, összeadás, kivonás, üres halmaz

Dohányzás elleni puzzle készítés, mozaik ragasztás, tabló készítés.Adventi naptár készítés

Gazdag Erzsi: Kémény száján füstgyerek…vers Ne kérdezd a disznótól…vers A kismalac és a farkasok dramatizálás kukoricaszár állatokkal

fejlesztés:tapintásos Kompetencia fejlesztés: fogalomismeret, fogalomismeret bővítése, levonása, ellentétek, ok-okozati

Kompetencia fejlesztés: ujjmozgások finomítása, célirányos mozgás, együttműködés, rendezés,

Kompetencia fejlesztés: egymás türelmes meghallgatása, meghallgatása, produktív képzelet, figyelem

Kompetencia fejlesztés: szabálytudat, környezetvédelem, megkülönböztetés, ítéletalkotás, beszédértés, kreatív mozgásformák, látás, szaglás, hőérzékelés 5 . András nap .Advent kezdete. A tűz és a füst. Dohányzás elleni nap az első osztályosokkal. András nap.Advent kezdete.Disznóvágás

Kompetencia észlelés, következtetések összehasonlítás, összefüggések

195

6 . Boszorkányság.Téma 5: Luca napi Jó és rossz, szép és Az én boszorkányom.. jóslás. Árnyszínház Búza csúnya.Azonosságok, jelmez,fejmaszk, ültetés.Lucaszék A méz, méhészet, különbségek gyűjtése boszorkánybáb mézkóstolás. Mikulás érkezése készítés, gombvarrás.Méhviasz gyertya készítés , mécsestartó, komatál

Téma 5.”Tündér és boszorkány”: A háromágú tölgyfa tündére…mese dramatizálás Kotyoló vers Kippkopp- télapós vers

Kompetencia fejlesztés:fogalomismeret, társas kapcsolatok, egymás iránti figyelmesség, érzékszervek fejlesztése, ok-okozati összefüggések, következtetések, fogalomismeret, hagyományok tisztelete

Kompetencia fejlesztés:összehasonlítás, nyelvi kifejezőkészség, ítéletalkotás

Kompetencia fejlesztés: technika , anyagismeret, kontrasztok, fantázia

Kompetencia fejlesztés: képzelet, emlékezet, önállóság, figyelem, beszédkészség

7 . Az anyagok és a tűz. Téma 6.A tűz és a Föld.Téma 7:A tűz és a víz Kísérletezés tűzzel-vízzel, gyertyával: Éghető, nem éghető Diótörés, diós golyó készítés, Mézeskalács sütés

Összehasonlítás, megkülönböztetés, miből van, csoportosítás,tükörkép játék, kör, jobb és bal, irányok

Akvarellfestés téli zenére, minta kirakás, tépés, ragasztás.Karácsonyfa hajtogatása,mécsestartó agyagból.Lisztgyurma Betlehem.Képeslap vegyes technikával

Tűzmadár…népmese Téma 3. Zelk Z:Nem fáztok, ti téli fák? Csanádi Imre: Doromboló

196

Kompetencia fejlesztés:természet megóvása, összefüggő beszéd gyakorlása, egyszerű és összetett mondatok alkotása, ízlelés, arányérzék, szeriális emlékezet

8 . Izzó gyertyaláng: szeretetlánc.Téma 8.Betlehemezés ,Karácsonyi dísz. Ajándék és kopogtató készítés együtt a szülőkkel, munkadélután.A csillagszóró.Karácsony ünneplése

Kompetencia fejlesztés:érzelmi hangolódás, kézügyesség fejlesztése, fogalomismeret bővülése, összetartozás élménye, családhoz való tartozás, kötődés

Kompetencia fejlesztés: forma és mennyiség azonosítása, megfigyelés, emlékezet, számlálás, irányérzék

Hosszúságmérés, összehasonlítás. Párok.Tájékozódás térben

Kompetencia fejlesztés:produktív képzelet, síkban való tájékozódás, színek ismerete és használata, új technika elsajátítása és használata

Kompetencia fejlesztés: értelmi képességek, megfelelő hangulat, szókincsbővítés, izmok ellazító képessége

Gyertya alakzat festése lehúzható a üvegfestékkel. Gyertya dísz almában. Szegfűszeges narancs. Szövés, körmönfonás Téma 5:Gyertyakészítés mártogatással

Weöres: Köszöntlek, Karácsony…vers Téma 8. Drégely L: Karácsonyi köszöntő

Kompetencia fejlesztés: relációk, osztályozás, téri tájékozódás, ok-okozati összefüggések, csoportosítás

Kompetencia Kompetencia fejlesztés:új technika fejlesztés: értelmi elsajátítása, környezet képességek díszítésének öröme, fejlesztése, beszélgetés, egymás élményszerű verselés, megismerése, szókincsbővítés, kooperáció, esztétikai egymás érzék megbecsülése, szeretete, beleérző képesség

197

Őszi-Téli játékok: Az ősz vége felé, a tél közeledtekor a természet lassan olyan jeleket ad, amelyeket feltétlen látnunk kell, kinn a szabadban. A Tisza természetvédelmi területe nem messze van tőlünk, ott láthatjuk, hogyan készülődnek a növények, a madarak, a kisebb rágcsálók a télre. Szép formájú leveleket, terméseket gyűjtünk, későbbi felhasználásra. Mielőtt hagyományőrző, és saját fantáziánkat megmozgató játékokat készítenénk belőle, a környezeti sarokba tesszük, ŐSZ-ANYó figurája elé, aki egy őszi levélruhába felöltöztetett, lopótök fejű nénike. Téli tevékenységeink a természet jelenségeivel, a népi ünnepkör jeles napjaival függenek össze. Fontosnak tartjuk, hogy minden olyan játékot megtanuljunk eljátszani, és készíteni, ami a falu hagyományaiban szerepel, amelyeket a rég itt élő gyerekek játszottak és készítettek. A helyi Nyugdíjasklub tagjainak kedves elbeszélései, és a Faluház kiállításai segítenek a hagyományőrző, népi játék készítő munkában, amelyet pályázatunkban vállaltunk. Sokat kísérletezünk, kirándulunk, nagyítóval figyeljük a növényeket, a hangyák vonulását, a természet érdekes apró jelenségeit. Folyamatosan figyelünk arra, hogy minden óvodásunk részére folyamatos, érdekes, értékes tevékenységi alkalmakat biztosítsunk.

198

Tevékenység

Résztvevők

Helyszín

Időtartam

Eszköz

Érzékszervi játékok: óvónők óvodások ízlelés, tapintás hó hidege, hóolvasztás, kísérletezés

és óvoda csoportszoba, óvoda udvara

folyamatos

edények, zöldségek

Hófestés udvarán

óvónők óvodások

és

óvoda udvara

folyamatos

festék, flakonok

óvónők óvodások

és

óvoda udvara

folyamatos

kellékek a hóemberépítéshez

folyamatos

játékszerek, puzzle, dominó, társasjáték, tapintásérzékelő zsák

az

óvoda

Hóember, hóvár építés

Játékok a óvónők csoportszobában: óvodások -Egyensúlyozó csík -Kaláris fűzés -Dominózás -Puzzle játék Kontaktusteremtő játékok -Játékos tapintásérzékelés -Tűzoltós társasjáték -3/3.Egy, kettő, három…tűz! -Fűrészelés

és csoportszoba, tornaszoba

Kukorica pattogtatás, óvónők füzér készítés óvodások

és

csoportszoba

Karácsony munkadélutánon

előtti pattogatni damil, tűk

mécses,

való

gyümölcsök,

kukorica,

edény,

199

Tevékenység

Résztvevők

Érzékszervi játékok: ízlelés, tapintás hó hidege, hóolvasztás, kísérletezés

óvónők és óvodások

Hófestés udvarán


Hóember, hóvár építés


Játékok a csoportszobában: -Egyensúlyozó csík -Kaláris fűzés -Dominózás -Puzzle játék Kontaktusteremtő játékok -Játékos tapintásérzékelés -Tűzoltós társasjáték -3/3.Egy, kettő, három…tűz! -Fűrészelés


Kukorica pattogtatás, füzér készítés


az

óvoda

Helyszín óvoda csoportszoba, óvoda udvara

Időtartam

Eszköz

folyamatos

edények, mécses, gyümölcsök, zöldségek

óvoda udvara

folyamatos

festék, flakonok

óvoda udvara

folyamatos

kellékek hóemberépítéshez

folyamatos

játékszerek, puzzle, dominó, társasjáték, tapintásérzékelő zsák

csoportszoba, tornaszoba

csoportszoba

Karácsony munkadélutánon

a

előtti pattogatni való kukorica, edény, damil, tűk

200

Tapasztalatok, élmények gyűjtése

Séták a szabadban. Látogatás egy családnál.Beszélgetés a régi népszokásokról.Régi szobaberendezések, a családok élete régen.Látogatás a Faluházban, kiállítás megtekintése

Játék, néphagyomány

Főzős, sütős,játékok a babaszobában.3/10.Szimulációs játék:hideg van. Árnyjáték :állatok mozgása Elemek harca játék/társasjáték/ Szappanbuborék fújás.Ki lehet…játék Népi időjárásnaptár, népi megfigyelések

Kísérletek, megfigyelések

Kísérletezés a szabadban, meleg és hideg hatásai Külső világ tevékeny Külső megismerése tevékeny megismerése

világ

Élő, élettelen.

Matematika

Rajz, mintázás, kézimunka

Mese-vers

1.szint

Ősz végi időjárás megfigyelése. Állatok, emberek, növények alkalmazkodása. Kóstolgatás. Madáretetés

Relációk, színek

Felületfestés egy színre, rá őszi kép festése, nyomdázása Lisztgyurmázás

Weöres: Galagonya

2.szint

Időjárás jelenségeinek Relációk: okai. színek, Családtagok. irányok, egész, fél A család otthona Őszi termések,

Őszi kép festése nagy felületre Levélmozaik, lisztgyurma gyümölcsök, zöldségek

Drégely L: Almafácska

201

gyümölcsök kóstolása 3.szint

1.szint

2.szint

3.szint

Kísérletezés, tapasztalatok dokumentálása Albumkészítés. Feladatlapos kiválasztás, hiányos kép, puzzle

Relációk, egyéni szempont szerinti halmazalkotás, félgömb

Vágás, kivágott Kányádi S:Aki fázik formákból őszi kép ragasztása Levélnyomat, dombormű virágszőttes, levélkorona

Ének, énekes játék, zenehallgatás

Mozgás

Lipem-lopom… Jákobnak volt… Zh:Hull a szilva

Játékok a szabadban,gesztenyelopó, Fújja a szél a fákat Fűrészelés

Kis kertemben az ürge Zenehallgatás: A part alatt Harangjáték:névéneklés, varázslás, harangnyelv zene:Mozart:Szimfónia no.17 KV 129, G dúr 2.tétel:Andante

Jön a hideg szél… Átlépések, bújások

Hej a Sályi piacon Zenehallgatás: Virágéknál

Sorversenyek, bölcső játék Kúszás talajon mozgásos népi játékok

202

Kóstolás az ősz kincseiből

203

MÁSODIK HÉT

Tapasztalatok, élmények gyűjtése Játék Néphagyomány, Kísérletek:

HETI TERV

Nagymama meghívása, beszélgetés a kenyérsütésről.A hozzávalók megvásárlása.Kemence megtekintése az óvoda udvarán Főzős, sütős játékok, tűzzel kapcsolatos szabályjátékok.Volt egyszer egy kemence… Régi korok szokásai.Az ételek régen.Látogatás a Faluházban.A kenyérsütés eszközeinek megtekintése Vízmelegítés a radiátoron fedett és fedél nélküli pohárban.Gyertyaláng melege Külső tevékeny megismerése

világ

Élő, élettelen 1.szint

2.szint

Külső világ tevékeny megismerése Rajz, mintázás, kézimunka

Mese-vers

A tűz az ember Mennyiségi barátja.A kenyér viszonyok, anyagok, Tűz halmazok 3.Kenyérsütés

Lisztgyurmázás:sütemények

Reggel süt a pék…

Régi szokások.Mi Hosszú, kell a kenyérhez? rövid, sok, kevés Kenyér

Lisztgyurma sütemények díszítése

Matematika

Süti-süti pogácsát

A macska mint szakács…bábozás

dagasztása 3.szint

A kemence.Mi Kicsi, nagy, Festékolvasztásos kell a kenyérhez? sok, kevés, csöpögtetés A búzától a semmi

technika,

Nemes Ágnes:Kukuca

Nagy

kenyérig.Más népek szokásai, kenyere.

204

Kenyérsütés

Készen van a kenyerünk

205

játék

Terménybábok, természetes anyagból készült kukoricapattogtatás.Táncház:más népek kultúrája

bábok,

figurák

készítése.Töksütés,

Színes víz fagyasztása, jégvirág.Jégcsap olvasztás, vízmelegítés, gőz. Külső világ tevékeny megismerése Élő, élettelen

Külső világ tevékeny megismerése Matematika


Ízek, illatok

Kukoricafüzér fűzés

Egy kukorica…

Töklámpás készítés

Móricz:Iciripiciri

Mese-vers

A tűz mint energiaforrás Tűz 4. 1.szint

A pattogó tűz.Kukoricamorzsolás, töksütés.

2.szint

Égő tűz.Tűzgyújtás az Több, udvaron, kukorica kevesebb, pattogtatás lábasban ugyanannyi Savanyúságnak valók összeállítása, üvegmosás

cső

Márton nap 3.szint

A tűz szépsége:szalonnasütés Számosság, az udvaron.Csipkebogyó tea , formák, irányok kompót főzés , lekvárfőzés a csoportban.Más népek kultúrája, táncai, szokásai

Csuhémunka, A telhetetlen terménybábok, méhecske mese dióbölcső, pengető, kukoricaszár állatfigura 206

Ének, énekes játék

Mozgás

1.szint

Egyél libám.. Róka és a rucák. Zh:Háp, háp, Dobásformák háp gyakorlása

2.szint

Gyertek ludaim… Zh:Egy alma

3.szint

Ennek kislánynak.. Zh: táncot

haza, Csőszjáték. Belegyorsuló futás üveg a Mérges pulyka

Kézállás előkészítő Járjunk gyakorlata

Kompót készítés

Már fő is…..

Elkészült a kompót 207

NEGYEDIK HÉT

HETI TERV

Tapasztalatok, Tűzoltók munkájának megismerése, film megtekintése. élmények gyűjtése Játék Tűzoltós játék, főzős, sütős játékok, tűzoltóautó készítés, tűzzel kapcsolatos szabályjátékok Néphagyomány

Tűzoltás régen.Avartűz, régi tűzoltóeszközök, a varroda udvarán lévő régi tűzoltókocsi megtekintése


Tűzgyújtás szabályai, tűzoltás módjai

Külső világ tevékeny Külső világ tevékeny megismerése megismerése Élő, élettelen

Matematika


Mese-vers


A tűz mint veszélyforrás Tűz 5. 1.szint

2.szint

Felelősség a Mérés, tűzért.Tűzmanó összehasonlítás, súly Téma 5.A tűz tulajdonságai, fűtés

Nagy kartondoboz befestése pirosra

Tamkó Sirató K:Törpetánc

A családi tűzhely, a Hosszú, rövid, Tűzoltóautó Fésüs Éva:A tűz veszélyei.A sok, kevés, mérés kialakítása a rakoncátlan tűzgyújtás befestett dobozból lángocska.Tűz 8. szabályai.Tűzoltók. Tél, víz, hó, hideg-

Jön a róka, ne nézz hátra Zh:A bundának

Tüzet viszek Zh:Ez a kapa… Zenés festés:Tűzkép.névéneklés, varázslás, zenés festés

208

meleg 3.szint

ÖTÖDIK HÉT

A tűzoltók Mérés, rész és Festékcseppek Nemes Nagy Ácsorogjunk… munkája.Tűzoltók egész, súly, tömeg görgetése dobozban Ágnes:Piros autó Zh:Négy vándor akcióban.Tűzrakás papíron:a lángoló Tűzőrzés:névéneklés, az udvaron. tűz képzete. zenehallgatás:Lully:12 szvit Szalonnasütés Tűzoltóautó:filcr ajz

HETI TERV

Tapasztalatok, élmények gyűjtése

Séták a szabadban, hentesbolt, boltok kirakatának díszessége, változó időjárás megfigyelése rövidülő napok, közeledő év vége.Advent.

Játék

Disznóvágás, állatok lakhelye építkezés, hangkereső, csöpörög az eső…

Néphagyomány

Disznóvágás eszközei a Faluházban, és egy gyermek családjánál.Advent kezdete


Hófestés, a csapadékok fajtái, szilárd csapadék, hó szennyezettsége Külső világ tevékeny megismerése Élő, élettelen

1.szint

Külső világ tevékeny megismerése Matematika


Mese-vers

Ének, játék

énekes

Mozgás

Adventi Ne kérdezd Kis hurka… Akadályverseny naptár képek a disznótól.. Zh:Széles az én akadálypályán

209

ragasztásával

kedvem ma…

2.szint

A füst Hosszúságmé Dohányzás A kismalac Ácsorogjunk… egészségkárosító rés, hosszúság elleni puzzle és a farkasok Zh:Itt kopog hatása.András nap kirakása rövid készítés mese jelentése.Advent darabokkal dramatizálás kezdete.Adventi naptár

3.szint

Dohányzás Összeadás, Mozaik elleni nap az első bontás, üres ragasztás, osztályosokkal. halmaz tabló készítés Adventi kalendárium jelentése

Gazdag Lányok ülnek Erzsi:Mesebolt a toronyban..

Tüzet viszek…sorverseny

Hajítás célba

Zh:Hopp, Juliska

Dohányzás elleni nap az első osztályosokkal

210

Dohányzás elleni nap az elsősökkel

211

Látogatás a Faluházban

212

Ők éltek régen a faluban

213

HATODIK HÉT Tapasztalatok, élmények gyűjtése Játék

HETI TERV Búzát hozunk otthonról.Madarak etetése.Állatnyomok a hóban.Mikulásvárás, csoport díszítés

Mikulásos képek kivágása, közmondások, szólások gyűjtése a Luca napról.Mikulás vár építése, szánkózás, hóemberépítés

Néphagyomány

Miklós nap, Luca nap hagyományai


Hó és jég, zúzmara.Hógolyó gyúrás, jégvár olvasztás.Mennyiség, halmazállapot változásai Külső világ tevékeny megismerése

Külső világ tevékeny megismerése

Élő, élettelen

1.szint

Luca boszorkányság

napi

Lucaszék

Matematika


Mese-vers

Jó és rossz

Boszorkány síkbáb készítés

Kipp-kopp..

Mécsestartó Mikulás festés

2.szint

Jóslás.Árnyszínház Búza Mikulás

A leves


Mozgás

Komatálat Nehezített futás Mikulás hoztam... Zh:Hej, két átfutással:jönnek tyúkom tavalyi a boszik…

Szép és Boszorkány Kotyoló vers Télapó van.. ültetés. csúnya.Ellentétek. fejmaszk Népi Színek, Komatál rigmusok Zh:Egy relációk boszorka A Mikulás Lucára van… csizmája

itt

Átkelés mocsáron

a

Méhecskék a kaptárban

214

3.szint

Luca szék.Méz, Azonosságok, méhészet, mézkóstolás. különbségek Boszorkánykodás Téma 5.

Boszorkány jelmez Gombvarrás Gyertyaöntés

Hófestés

A háromágú Tormás Futás tölgyfa tündére ember, el ne feladattal, mese lopd a tárgyhordással: mézemet… mesevárat Zh:Méz, építünk méz

Téli Mulatságok

215

Készül ahóember

Elfáradtak a szánkózók

216

HETEDIK HÉT Tapasztalatok, élmények gyűjtése Játék Néphagyomány Kísérletek, megfigyelések

HETI TERV Családok készülődése a Karácsonyra.Bevásárlás, az általunk gyűjtött dió megtörése, darálása, tésztagyúrás, képek gyűjtése, nézegetése, tablókészítés.Boltok ünnepi kínálata Vándor játék, Fűrészelés.Tükör előtti játékok, nagytakarítás a babaszobában, babák téli öltözete Karácsonyvárás, Advent harmadik hete, időjárás népi megfigyelései, Madárhangok megkülönböztetése, sütőformákkal, hogy nem ragad le?

mézeskalács

sütés

anyagai,

a

sütés

hőfoka,

időtartama,Szaggatás

Külső világ Külső világ tevékeny tevékeny megismerése megismerése Élő, élettelen

1.szint

Matematika


Anyagok és a Összehasonlítá Mécsestartó tűz.Ég, nem ég. s, agyagból megkülönböztetés Diótörés,

Mese-vers

Tűzmadár mese


Ég a gyertya, ég…karácsonyi dalok

Tüzes golyó

Zh:A Karácsony..

Csőszjáték

kóstolás 2.szint

Tűz és Föld.Dió darálás, golyó gyúrás

3.szint

Tűz és víz

A kör, kerek Karácsonyfa hajtogatás, diós formák keresése minta kirakás, ragasztás Kerek,

nem Lisztgyurma

Mozgás

játék

Zelk Karácsonyi dalok Erre csörög a Zoltán:Nem Kiszáradt a diófa… dió fáztok, ti téli Árokcica Zh:Karácsonynak fák? éjszakájánFenyőünnep immár eljő.. Csanádi

A zöld fenyőfán..

Méhecskék 217

Éghető, éghető

nem kerek.Kerek formák keresése Viasz olvasztás a környezetünkben Mézes sütés

Betlehem Képeslap vegyes technikával

Imre:Doromboló

Zh:Szálljatok le…

játék Komámasszony, hol az olló?

218

NYOLCADIK HÉT HETI TERV Tapasztalatok, élmények gyűjtése

Karácsonyvárás, Betlehem megtekintése a Templomban. Film megtekintése különböző népek Karácsonyáról.Időjárásváltozási tapasztalatok gyűjtése

Játék

Karácsonyos, ajándékozós, sütős, főzős, postásjáték, Hideg van…játékHangutánzók, szabályjátékok

Néphagyomány

A kis Jézus születése.Régi korok emberei Karácsonykor.Suba, nagykendő, karácsonyi étkek, mézes dió, alma, étel megáldása


Kísérletezés gyertyával illatok, ízek felismerése, narancs, citrom szárítás Külső világ Külső tevékeny világ megismerése tevékeny megismerése Élő, élettelen

Matematika


1.szint

Izzó gyertyaláng. Ünnepi hangulat, családi melegség Téma 8. Betlehem

Hosszúságm érés. Több, kevesebb

Gyertya almában

2.szint

Szeretetlánc.

Halmazok Szegfűszeges képzése, narancs, összehasonlít fenyődísz ása, rész és

Karácsony, csillagszóró.

Mese-vers

dísz Weöres:Köszöntle k Karácsony

Drégely László:Karácsonyi köszöntő


Fenyőünnep… Zh:Adjon Isten..

Szálljatok szálljatok le… Zh:Pásztorok…

Mozgás

Madarász Kapus játékok

le, Babzsákos sorverseny Páros fogó

219

3.szint

Ünnep falun és egész városon.

hajtogatás

Ünnep régen és Számlálás most. 10-ig, Munkadélután a fenyődíszek számlálása, szülőkkel: Karácsonyfadísz színe, formája készítés,

Szövés, körmönfonás, gyertyamártoga tás

A fenyőfácska… mese

kis Szőjünk, fonjunk… Zh:Báránykának

Adj katonát!

király

Játék ugrókötéllel: Piri, Feri

kopogtató, az óvodai Karácsony megünneplése Megjött a Mikulás

220

Mézeskalács sütés

221

Mézeskalács sütés

Betlehem

Várjuk a Karácsonyt

222

Gyertyaöntés

Grillázs készítés

Összegzés:

Amikor óvodánk négy másik intézménnyel együtt vállalkozott a TÁMOP 3.1.4.kompetencia alapó oktatás bevezetésére, még nem volt semmilyen tapasztalatunk erről az újfajta módszerről.Projektmódszerrel folyt a tanulás már a program bevezetése előtt is az óvodában, így a dokumentumok megismerése után örömmel láttuk, hogy eddigi munkánkhoz a program jól illeszthető, azt gazdagítja, kibővíti, érdekesebbé, élvezhetőbbé teszi. A gyerekek, és a szülők is örömmel fogadták a program sokszínűségét, a sokfajta közös tevékenységi alkalmat, mivel a családokat, és a velünk kapcsolatban lévő civil szervezetet a Nyugdíjasklubot is bevontuk a tevékenységek nagy részébe.Az óvoda gyakorlatába átültetett tartalmak sok örömet, szép időszakokat hoztak.A tevékenységek során figyelembe vettük az óvodás gyermekek eltérő fejlődési ütemét, sajátosságait,

223

a faluban élő néphagyományokat felkutattuk, és azokra építve alakítottuk ki saját értelmezésünket a kompetencia alapú oktatás, és a saját gyakorlatunk összefűzésével. A szülők, gyerekek sikeresnek, és hasznosnak ítélték meg a programot, szívesen veszik az új ismereteket, tartalmas tevékenységeket, a néphagyományok ápolását, tiszteletét. Az idősebb korosztályt is örömmel töltötte el az a tény, hogy számítunk tudásukra, tapasztalataikra, érdekelnek bennünket a falu régmúltjának emlékei. Szeretnénk a jövőben is fenntartani, és folytatni a TÁMOP 3.1.4. programot.

224

225

III. SZ. TAGINTÉZMÉNY: SZÁSZBEREK BEVEZETŐ Besenyszög, Tiszasüly és Szászberek település önkormányzatai az ÖTV 8. §. (1) és (4) bekezdéseiben előírt kötelező közoktatási közszolgáltatási alapfeladataikat- a közoktatásról szóló 1993.éi LXXXIX. tv 24§- ban meghatározott óvodai nevelési feladatot közösen, kistérségi keretek között,- a közoktatási intézményrendszer integrálása útján magasabb színvonalon kívánja ellátni. Ennek érdekében döntött a három települési önkormányzat arról, hogy közoktatási intézményi társulást hoz létre. A társulásban résztvevő települések közoktatási feladatellátásának biztosítását –a településeken működtetett közös igazgatású, egységes szervezetű és irányítású közoktatási intézmény-egységek szakmai önállóságának megtartásával oldják meg. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, három intézményegységből álló közös igazgatású intézménnyé szervezik át a három település közoktatási intézményeit. Célja továbbá: 1. A közös intézmény keretei között az oktató-nevelő munka színvonalának javítása. 2. A munkaerő kihasználtság növelése, 3. A gazdaságosság növelése, az intézmények egy gyermeklétszámra vetített fajlagos költségeinek csökkentése. 4. Az intézmények szakmai együttműködésének fejlesztése. Ezért szükségessé vált Helyi Óvodai Nevelési Programunk felülvizsgálata és összehangolása óvodánk többi alapdokumentumával.

226

Bevezető Szászberek község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megye központjától 20 km távolságra északi irányban található. A Zagyva folyó, az Orczy és Vadászerdő szép, természetes látványa övezi a falut. A település földrajzi helyzete kedvező. Szolnokot Jászberénnyel, ill. Jászapátival összekötő közút és Szolnok-Jászapáti vasútvonal a település határában húzódik, így a közúti és vasúti közlekedése jó. Belterületi útjainak többsége aszfalt burkolattal vagy zúzott kővel kiépített. A községben megoldott a telefon-, vezetékes gáz, és ivóvízellátás, csatornázás, kábel információs rendszer kiépítése. Az elmúlt években lakópark épült, amelynek következtében a lakosság gyarapodásnak indult. Emelkedett az óvodás gyermekek létszáma is. A községben ill. a környéken korlátozott a munkalehetőségek száma. Településnek mégis van lakosságmegtartó ereje, mivel több nagyobb városhoz viszonylag közel van, a megélhetés és a lakáshoz jutás lehetősége itt olcsóbb. Sok megüresedett ház és közművesített üres telek vár vevőre. Óvodánk gyermekközpontúságával optimális feltételek mellett biztosítja a gyermekek fejlődését. Személyközpontúságával a gyermeki jogok érvényesítését helyezi előtérbe. Játékközpontú napirendünkben a szabad játék túlsúlyával, annak elsődleges szerepét hangsúlyozza. Üzenet: „Egyenlő esélyt minden kisgyermeknek, a gyermek érdekei elsőrendűek!” Ennek érvényesítése érdekében minden gyermek sajátos bántásmódban részesül. Elfogadjuk a gyermekek különbözőségét, integrációját, inklúzióját támogatjuk. A fent említettek biztosítéka, hogy óvodánk az Alapprogrammal összhangban Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív adaptált program alapján működik. Minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosít a nevelés teljes személyi, tárgyi feltételeiben. Tiszteletben tartja a gyermekek családi kultúráját, a családi neveléssel együtt annak kiegészítéseként az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot. Óvodai nevelésünk biztosítja az egyenlő hozzáférést. - Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása - Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek - Migráns gyermekek Intézményünkben a tanulás folyamatos tevékenységkeretekben, az óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes, szimulált környezetben, kirándulásokon és egyéb óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységekben spontán, mely a teljes személyiségfejlődést szolgálja. Részterületek értékelése A gyermekek testápolási szokásai óvodáskor végén a fejlődés várható eredményét minden területen maximálisan elérték. Az öltözködési szokások kialakításában a szép öltözködés iránti igény alakult a legpozitívabb irányban, ruházatuk praktikuságán, kezelhetőségén még van alakítani való a szülőkkel együttműködve. Az étkezési szokások területén kiemelkedő, hogy teljesen kiszolgálják magukat, a legtöbb nehézséget a kés, villa használata okozza. A gyermekek délutáni pihenése nyugodt kiegyensúlyozott. Az egészségügyi szokások megerősítését, a vizuális megjelenítést szimbólumok segítik. Személyi feltételek: két szakképzett dajka segíti az óvónők munkáját.

227

Délelőtt csoportonként egy-egy óvónő, délután összevont csoportban egy óvónő dolgozik. A szokásokat minden részterületen szimbólumok erősítik. A gyermekek társas viselkedési szokásaiban kiemelkedően pozitív eredmény, hogy szívesen segítenek felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt, a konfliktusokat fizikális agresszió nélkül, megegyezéssel igyekeznek megoldani. Az udvarias viselkedési normákat kérés, köszönés nem csak az óvodában, hanem az óvodán kívül is alkalmazzák. A legnagyobb eredményt a gyermekek érzelmi nevelésében és azon keresztül a gyermekek lelki nevelésében értük el. Óvodapedagógusi mentalitásunkban elsődleges a gyermekközpontúság és a feltétel nélküli, bátorító gyermekszeretet. Minden gyermeket testileg, lelkileg, szellemileg értékelünk, ismerjük egyéni szükségleteiket, igényeiket. A gyermekek egyéni fejlődését nyomon követjük, a bátorító nevelés alkalmazásához szükséges hathatós módszereket egymás között megbeszéljük. A gyermekek elmélyülten játszanak, önállóan döntenek kivel, mit hol tevékenykednek. Tovább kell fejlesztenünk a játéktevékenységben megnyilvánuló kreativitást. A gyermekek játéktevékenységükben önállóak, ha szükséges segítséget bátran kérnek. A közösségben szívesen beszélgetnek, használják a kommunikációt kísérő meta jelzéseket. Egyes játszó csoportra alkalmanként a hangos beszéd stílus a jellemző. Szerepjátékuk témái változatosak szívesen játszanak a hagyományos játéktémákban, de egyéni élményeket is beviszik a játékukba. Tovább fejlesztést a drámajáték igényel. Játékirányításunkra jellemző a gyermekek szükségletét figyelembe vevő, követő, kiváró magatartásmód. A játékidő alatt a gyermekekről információt gyűjtünk, megfigyeléseket, feljegyzéseket készítünk. Biztosítottak az állandó kuckósított játékterek, játékeszközök helyei, különböző fejlesztő játékok, kézimunka sarok, mesesarok, zenesarok, kockázó szőnyeg, melyeket szimbólumokkal jelöltünk. A gyermekek szívesen mondják a verseket, rigmusokat. Igénylik, szeretik a mesét. A meséket mozgásban fantáziadúsan is megjelenítik. A bábjátékot kedvelik, maguk is szívesen mozgatják a bábokat. Élményszerű mesemondás keretében a gyermekek minden nap hallgatnak mesét. Összegyűjtött irodalmi anyaggal rendelkezünk. A gyermekek zenei képességének fejlődése láthatóan pozitívan változott. Élvezettel játszanak énekes játékokat, szeretik a zenét hallgatni, érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Ritmus, mozgás, dallamrögtönzés változó fejlettségi szintet mutat. Alapvető hangszeren, furulyán egyszerű zeneműveket játszunk. Gyűjtjük a magyar és világ zeneirodalmának remekeit. Hívóképeket rendszeresen alkalmazunk. Képalkotásban a gyermekek megjelenítik élményeiket, elképzeléseiket. Színhasználatukban megjelenik a kedvenc színük. Örülnek a munkáiknak, amelyek nagyobb százalékban részletezőek. Képalkotásukban, plasztikai munkájukban tükröződik egyéniségük, rácsodálkoznak a szépre. Továbbfejlesztést igényel az önálló és csoportos kellékkészítés. Legyenek kreatívabbak. A nevelés teljes időszakában biztosítjuk az ábrázolás és kézimunka feltételeit. Ötletekkel gazdagítjuk és ösztönözzük a gyermekeket, hogy különböző témájú alkotást hozzanak létre. Gyűjtjük az óvodában alkalmazható technikákat és ezt mindenki számára elérhetővé tesszük. Biztosítjuk a rajzos teret, eszközöket, technikaként elrendezve. Bővíteni kell a nyomatokhoz, márványozáshoz, kollázshoz, montázshoz, batikoláshoz szükséges eszközöket. További cél egy korongozó beszerzése.

228

A gyermekek szervezett mozgásának lehetősége a heti kétszeri kocogás. Zenés tornát hetente háromszor szervezünk. A lábboltozat és a gerincdeformitást javító tornát beépítjük a szervezett mozgásos tevékenység anyagába. Minden héten egyszer a gyermekeknek szervezetten mozgásos játéktevékenységet szervezünk. Gazdag játéktárral rendelkezünk. A gyermekek szeretik a mikrocsoportos foglalkozást. Kialakulóban vannak, azok a magatartási formák, szokások, amelyek a környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Biztonságosan tájékozódnak a környezetükben. Az elemi közlekedési szabályokat betartják. Kiemelt feladatoknak kell tekintenünk, hogy a környezetvédelem fontossága a szülők szemléletében is beépüljön. A környezeti témákban tudatosan építjük be a gyermekek matematikai képességének fejlesztését tapasztalati úton. A tanult ismereteket évszakalbumba rendezzük. Csoportszobákban egy helyen található a környezet megszerettetéséhez tartozó tárgyi eszközök, összegyűjtött kincsek, albumok és tárgyak. Biztosított a növény- és kisállat gondozás. A gyermekek örömmel végzik a közös munkát, kitartóan dolgoznak. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat. Különös gondot fordítunk a másokért végzett munka megbecsülésére. Egyszerű ételeket készítünk közösen a melegítő konyhában. Az intézmény és a szülők kapcsolata nyílt, őszinte, kiegyensúlyozott. A következő igényeket határozottan elvárják az óvodától: szeretetteljes légkör, a gyermekek személyiségének, képességeinek fejlesztése, a társadalmi hátrányok leküzdésével segítse a közösségi ill. társadalmi beilleszkedést, nagycsoportosok iskolára való felkészítését. A szülők szívesen vesznek részt közös szabadidő programjainkon.

229

I. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 1.GYERMEKKÉP - ÓVODAKÉP A program alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségek fejlesztését hangsúlyozza.

HUMOR "HAHA"

Robbanásszerűen oldja a feszültséget, lazít, jó közérzetet biztosít

FELFEDEZÉS "AHA"

Hagyja a gyermeket kíváncsiskodni, kutatni, a tárgyi, természeti, társadalmi környezetet észrevenni.

MŰVÉSZET "AH"

Segít megélni a művészet által kiváltott érzelemgazdag és ellenőrzött feszültségoldást.

A program alapelve: szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Kiindulási pontok: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért A felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy "Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre." Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságaik. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Gyermekképünket a következőképpen tudjuk összegezni: Feltételezzük, hogy minden gyermek egyedi befogadó, vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt minden gyermek az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.

230

1.1 Alapvető célok 1.2 Általános nevelési feladatok Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok, képességek figyelembevételével. Sokoldalú egyéni készség- és képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése, amely optimálisan, közvetetten támogatja az iskolai közösségbe történő beilleszkedést. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

A gyermekek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának segítségével.

Az erkölcsi-szociális érzelmek kialakításának feladatai Érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Szeretet szükségletének kielégítése. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatában a szeretet minden megnyilvánulása jelenjen meg. Szeretethez, empátiához társuló gesztusok, finom mozdulatok melegséget, védettséget adó simogatások és a testközelség biztosítják a gyermek felé áradó szeretet. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességeihez igazodva fejlessze az erőnlétet, az alkalmazkodó képesség fejlődését, testi harmónia kialakulását. A gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka viszonyában megmutatkozó pozitív attitűd érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önkifejezést, önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képes legyen a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat. A gyermekek igénylik a pozitív megerősítést, dicséretet, elismerést. A pozitív elismerés formáinak gyakori alkalmazásaival minden gyermek legyen tisztában az értékeivel, hiányosságaival. Az érzelmekre épülő természetes kapcsolatteremtő képességek megerősítése, különbözőségek elfogadása, tisztelete. Segítse a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek elfogadják a különbözőségeket, szeretetre, tiszteletre, megbecsülésre igényt érezzenek. A szociális érzékenység kialakulása segítse a különbözőségek elfogadását, tiszteletét.

231

A lassabban fejlődő érzékszervi értelmi mozgássérült hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztésében szükség esetén szakemberek közreműködését is bevonjuk.

Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai Az egyéni szükségletekhez, életkorhoz és egyéni képességekhez igazodó gondozás, foglalatoskodás teremtsen pozitív emocionális kapcsolatot. A biológiai-fiziológiai szükségletek kielégítése az életkorhoz, egyéni képességekhez igazodó mozgásigény lehetőségének megteremtése segítse a harmonikus önkifejező, összerendezett mozgás, szép mozdulatok kialakulását. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási élményeket, hogy a gyermekekben erősödjön az élménybefogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek az alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, szülőföldjüket, amely az érzelmi kötődés alapja. A gyermekek legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.

Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek természetes kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítésére. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések pozitív attitűdje erősítse a gyermek-gyermek óvodapedagógusgyermek, gyermek-dajka kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket az önkifejezésben, érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. Óvodánk modellértékű, minden dolgozó kommunikációja gyermekekkel való bánásmódja, viselkedése minta a gyermekek számára.

232

1.3 A program rendszerábrája A nevelés célja

A nevelés feladata A nevelés keretei

Egészséges életmód alakítása

Az érzelmi, szociális nevelés és társas kapcsolatok A tevékenység kerete Hagyományőrzés, népszokások

Tevékenységformák Játék, játékba integrált tanulás Mese, vers dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése Munka jellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, iskolák, közművelődési intézmények, mesterek, alkotók, művészeti együttesek, szakmai egyesület A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

233

2. A NEVELÉS KERETE 2.1. Egészséges életmód alakítása Célja: a gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi, lelki fejlődésük elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: Gondozás, szokásrend kialakítása. Testi, lelki nevelés, mozgásigény kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Szakemberek bevonásával, szülővel, óvodapedagógussal együttműködve prevenciós testi, lelki feladatok ellátása. A fejlődésükhöz szükséges egészséges környezet fenntartása. Az egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a testápolásban, az étkezésben, az öltözködésben, a betegségmegelőzésben. Tárgyi feltételek: Gyermekméretű mosdó, folyékony szappan, körömkefe, tiszta törölköző áll a gyermekek rendelkezésére. A gyermekeknek a fogmosáshoz esztétikus, tiszta fogmosó felszerelésük van olyan magasságban, hogy azt önállóan tudják kezelni. Fésülködéshez biztosított a fésű, a tükör és a fésűket elkülöníthető fésűtartóban tárolják. A gyermekeknek a fürdőszobában könnyen kezelhető wc-jük van, wc papír tartó, eltakaró függöny az intim cselekvés biztosításához. Minden gyermeknek esztétikus, jellel ellátott polca, öltöző szekrénye van. A öltöző szekrény nyitott, takarófüggönnyel a jövőben kell ellátnunk. Étkezéshez ép és tiszta evőeszközök, esztétikus terítők, szalvéta áll a gyermekek rendelkezésére. A szokásokat mindenütt szimbólumokkal erősítjük meg. Az udvaron a kocogáshoz, futáshoz fákkal kijelölt hely van. Az udvar takarításához, kertek gondozásához részben biztosítottak a gyermekméretű eszközök. A jövőben pótolni kell. Az óvodában magasságmérő, testsúlymérő esztétikus tábla van, a szülőknek is láthatóan elhelyezve. A gyermekek gondozása, szokásrend kialakítása. Az egészséges személyiségfejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka közötti jó kapcsolat. A kiegyensúlyozott, nyugodt légkör megteremtésével fenntartjuk a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez szükséges. Az óvodába lépéskor, miután anamnézist készítünk a gyermekekről, megtervezzük az egyéni bánásmódot. Folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, kéz, láb, stb. összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. Fontosnak tartjuk, hogy óvodai szokásrendünk, nevelési hatásaink elősegítsék, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően képesek legyenek a környezetükhöz optimálisan alkalmazkodni. Őszinte tapintattal igyekszünk közeledni hozzájuk személyiségünkkel, értékrendünkkel példaként

234

szolgálni. A helyes életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családból hozott szokásokat, ill. a családdal együtt alakítjuk ki fokozatosan. Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek személyigéséhez igazodó szükségleteket, higiénikus gondozásra fordítható időszükségletet. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk, a teendőket mindaddig együtt végezzük, amíg nem biztosak a napi élethez szükséges szokások sorrendjében. A szokások személyre szabott, pontos menetét a csoportban dolgozó óvónők, a dajka nénik bevonásával megbeszélik az azonos alkalmazása miatt. Az önkiszolgálási, önellátási szokásokon túl figyelemmel kísérjük: az egészséges életmód szokásainak személyre szabott fejlődési menetét a játéktevékenység szokásait, (gyermeki különbözőségek elfogadása, játéktevékenységeik, játékterületeik tiszteletben tartása) a társas kapcsolatok szokásait (udvariasság, segítőkészség, empátia, a gyermeki különbözőség elfogadása, a beszédkedv ösztönzése), a munkaszokásokat (növények gondozásával kapcsolatos tevékenységek, takarékossági szokások, víz, energia, használati tárgyak). A természeti és technikai környezettel kapcsolatos környezettudatos magatartási szokások. (környezetesztétika, hulladékkezelés) Fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. Testi, lelki nevelés, mozgásigény kielégítése A gyermekeknek mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, amely növeli a gyermekek testi, lelki edzettségét, ellenálló képességét. Programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szabadban való tartózkodásra. A nagy parkosított udvar adja a lehetőséget a gyermekek rendszeres mozgásigényének kielégítésére, egyéni szükséglet kielégítésével. Futás, kocogás programja:

- Kijelölt futópályán heti két alkalommal kocogás, futás. - A távot közösen meghatározzuk, de a gyermekek önmaguk döntsék el mennyit futnak. - Mintakövetés elvét követve az óvodapedagógusok is részt vesznek a futásban. - Rajzos diagnosztika segítségével és pozitív elismeréssel ösztönözzük a gyermekeket a minél hosszabb táv megtételére.

Zenés mozgásos percek programja: - Heti három alkalommal. - Feladata: esztétikai élménynyújtás, mozgás szépségének együttes átélése, a zene árasztotta bensőséges hangulat szépsége. - Mozgáskultúra megalapozása - Utánzáson alapuló, kreativitást fejlesztő, gyermeki fantáziára építő mozdulatok, mozdulatsorok, a zene dinamikájának megfelelően. - A lelki harmónia megteremtése. - Játékos lábstatika, lábboltozat mozgások. - Látványos lehetőséget biztosít az óvodai rendezvényekhez.

235

A mozgásigényük kielégítése mellett fontos szerep jut a pihenésnek és alvásnak az óvodás gyermek napirendjében az egyéni szükségletnek megfelelően. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (szellőzés, csend, nyugalom). A délutáni pihenés előtt minden nap mesélünk, vagy altatódalt énekelünk. Az egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása A táplálkozás, a növekedés és a fejlődés alapfeltétele az egészséges táplálkozás és az immunrendszer megerősítése. Az óvodában napi háromszori étkezés biztosított. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni ízlését, étvágyát, érzékenységét, hogy pozitív viszonya alakuljon ki a táplálkozáshoz. Lehetőségük van, hogy a nap bármely szakában igény szerint ihassanak. A feldolgozott projektekhez illeszkedő ételeket közösen készítünk. Szülői támogatással zöldség-gyümölcsnapot tartunk. Gyümölcsitalt, gyümölcstálat készítünk. Az óvodai étrendről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk. Az épület folyamatos levegőcseréjére kiemelt figyelmet fordítunk. A csoportok információs tábláján tájékoztatjuk a szülőket az egészséges életmód és egészségmegőrzés szokásainak egyéni nevelési tervéről, annak személyre szabott értékeléséről. Egészségvédelem A meglévő értékek mellett a prevenciós szemlélet megtartását, fejlesztését valamint az aktív egészségtámogató magatartást ösztönözzük. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik felnőve összhangot tudnak teremteni a testi, lelki társadalmi lehetőségek között, tudjanak a változó terhelésekhez alkalmazkodni. Az óvodában megbetegedett gyermekek szüleit értesítjük. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, réteges öltözködéssel, jelükkel ellátott törölköző használatával igyekszünk elkerülni. Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását, a fertőtlenítés, a környezet tisztán tartását. A gyermekek egészségügyi szűrése óvodánkban biztosított (tartás, látás). Egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, amelyet minden évszakban a szabadlevegőn való tartózkodással biztosítunk. Télen a téli örömöket élvezhetik, szánkózás, csúszkálás, hógolyózás. A víz edző hatását jó időben vödrökben lévő vízpancsolással élvezhetik. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  tudnak önállóan felszólítás nélkül tisztálkodni, fésülködni, fogat mosni.  zsebkendő használatát igénylik, köhögésnél, tüsszentésnél önállóan használják.  önállóan használják a mosdót.  esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.  az evőeszközöket ismerik, helyesen használják.  az ételfogyasztásnál önállóan felismerik a szükségletüknek megfelelő mennyiséget, önállóan töltenek vizet a kancsóból.  önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  igényükké válik a tiszta, esztétikus környezet.

236

2.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Célja: A gyermekek egyéni szükségleteiknek, képességeiknek, tevékeny kibontakoztatása a közösségen belül. Az óvodapedagógus feladatai: Az érzelmi biztonságot nyújtó kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig, melyben kapjon teret az önkifejezés. A gyermek-gyermek, az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka érzelmi kapcsolatát pozitív attitűd jellemezze. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében, különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása.. Tárgyi feltételek: A személyes percek nyugalmát állandó hely biztosítja. A csoportnak van kedvenc bábja. A csoportnak van „Megérkeztem” táblája, saját versek gyűjteménye. A csoport különböző összehasonlító táblával rendelkezik. A gyermekek szociális szokásairól megfigyeléseket, méréseket készítünk. Az egyéni fejlesztés dokumentálása: gyermektükör. A folyosói halk zenéhez szükséges felszerelések biztosítottak. (mini hi-fi, zenei cd-k) A szülők a bátorító nevelés elveit – közlő tábla segítségével – minden nap olvashatják. Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, migráns gyermekek neveléséhez és a továbbfejlesztéséhez atárgyi feltételeket folyamatosan bővítjük. A szülők a félévi „Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok” tervét és annak értékelését az öltözőben elolvashatják. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket a beszoktatás fogadási pillanatától kezdve szeretetteljes, kiegyensúlyozott. gondoskodó, biztonságot nyújtó családias légkörben fogadjuk. Érzelmi biztonság megteremtése a beszoktatás folyamatában meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat kialakítása család-óvoda, szülő-gyermek-óvodapedagógus között. Lehetőséget biztosítunk a folyamatos és fokozatos beszoktatásra. Minden gyermeknek az általa választott saját jeléről verse van. A saját versek elindítják a gyermek és a művészetek közötti erős kötődés kialakulását. Beszoktatás fogadási terv: - Minden tanév kezdetén beszoktatási tervet készítünk. - Ezen meghatározzuk, hogy mivel kedveskedünk, mikor és ki a felelős az új gyermekek iránti figyelmesség megszervezéséért. Előzetes beszélgetések, családlátogatások alkalmával megismerjük a gyermekeket. Az érzelmi megnyugvást elősegítő személyes tárgyaikat elhozhatják az óvodába. Az ismerős és nagyobb gyermekek szeretettel veszik körül az újonnan érkezőket, "bemutatják az óvodát".

237

Ilyen családias légkörbe kedvezően alakulnak társas, baráti kapcsolataik, egymáshoz való viszonyuk. A beszoktatás várhatóan 6 hónap. Megérkeztem megerősítő programunk: - Családias, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkörben a gyermekek az óvodában szabadon mozognak. - Mindenkinek saját kosara van, ebben tartják személyes kincseiket, eszközeiket, ezzel tovább növeljük az otthonosság érzését. - Mindkét csoportnak saját neve és szimbóluma van: Napsugár és Katicabogár. - A gyermekek biztonságérzetének erősítését szolgálja a megérkeztem jelrendszer alkalmazása. - Használata: érthető, egyszerű, könnyen áttekinthető. - Naponta figyelemmel kísérjük ki a hiányzó és ki van jelen. - Az érkezés és hazabocsájtás idejében a folyosón halk zene szól, ezzel erősítjük az érzelmi nyugalmat. Személyes percek programja: Alapelvei: - Minden gyermeket egyenként vegyünk át a szülőktől. Ha lehet, adjunk a szülőknek, gyermekeknek egy-egy szeretetüzenetet. - Minden gyermeknek szükséglete, hogy a védőszemély testmelegében, az anyaölben elmondhassa érzéseit. - A gyermekekkel játszunk minél több ölbeli játékot! Simogassuk, dédelgessük, csiklandozzuk, lovagoltassuk őket. - Vegyük elő a gyermek jelét, és minél többször mondjuk el pl. a mondókáját, ami a jeléről szól. - A gyermekeknek ajánljunk fel játékpartnereket, játéktémákat, játékeszközöket. - Azokkal a gyermekekkel próbáljunk együtt játszani, akik nem tudják elfogadni ajánlatainkat. - A szeretet leggazdagabb megnyilvánulási formája jelenjen meg a felnőtt és gyermek kapcsolatában. A gyermekek biztonságérzetének fenntartása érdekében mindennapos tevékenységgé válik a személyes percek kiemelése. Az egyéni képességek figyelembe vételével játékosan gyakoroljuk a különböző tevékenységeket. A csoportok közötti átjárást biztosítjuk, segítjük a barátságok kialakulását, a különbözőség elfogadását, tiszteletben tartását, az érzelmileg átélt közös feladatok megvalósulását. Több csatornás megerősítés alkalmazásával kihasználjuk a jelrendszerek önállóságot adó lehetőségét, ezáltal segítenek a gyermeknek az eligazodásban és egyedül is tudják ellenőrizni cselekedetüket. Rajzos diagnosztikai összehasonlító program: - Minden területen alkalmazzuk, nem csak a gyermekek, hanem a szülők körében is népszerűvé vált. - A táblákon jelek vagy számszerű kimutatások alapján folyamatosan leolvashatóak a gyermekek eredményei, amely ösztönzőleg hat az egyéni teljesítményre.

238

- A rajzos képek összehasonlítása alkalmat ad az újabb ismeretek megszerzésére, meglévőek gyakorlására és a szokásrendszerek megerősítésére. - A folyosón minél több információs nyújtó tábla nyújt tájékoztatást az óvoda életéről, ezzel a szülőkben is megerősítjük, hogy mi a fontos a gyermek nevelésében. A pozitív érzelmeket erősítjük. A közösség "lelki egészségét" és harmóniáját építjük, mely alapján a gyermekek reális ÉN-képe, pozitív értékrendje formálódik. A felnőttek pozitív példája, bátorító nevelése, türelme, szeretete segíti e feladat megvalósulását. Az óvónő által közvetített értékrenddel a gyermekek kezdetben érzelmileg, később empátia alapján azonosulnak. Az azonosulás elősegíti a csoport közösséggé formálását. Óvodánkban hagyomány a gyermekek születés- és névnapjának megünneplése. A közös ünneplés, együttlét, élmény erősíti a csoport összetartozását. A bátorító nevelés:  Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatába a következő elvek jelenjenek meg:  A felnőtt próbálja megérteni a gyermeket.  Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni.  A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába.  A felnőtt magyarázatába jelenjen meg a dolgok pozitív oldala.  A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri "határátlépésnél" vezessen be konzekvenciákat.  Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását.  A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakítását, formálja úgy a kis csoporttanulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.  A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön.  A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek is.  Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges.  A felnőtt - gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszédpartner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás.  A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege, és a szemlélete, ami a sikert észre véteti és a sikertelenséget segít elviselni.  Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, és csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat.  A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszűnteti.

239

Ezeket az elveket nyilvánosságra hozzuk, értelmezzük az óvoda minden dolgozójával. A nevelési szokások tervezésébe, a szokások mindennapi gyakoroltatásába, betartásába, értékelésébe szorosan együttműködünk a szülőkkel is. Kitesszük a folyosóra, mert ez sugallja nevelésünket, felfogásunkat is. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén  A gyermekek szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben is kifejezik.  Igényükké válik a helyes viselkedés, és cselekvés szabályainak betartása.  Türelmesen meghallgatják egymást és a felnőtteket.  Az ÉN-kép - önismeret - önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásokra.  Örülnek a közös élményeknek, sikereknek.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.  Érzelmileg elfogadják egymást, értik környezetük jelzéseit.  A közösségért szívesen dolgoznak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul.  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 2.3. Anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célja: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében való megvalósítása. A gyermekek egyéni fejlődésének biztosítása, az intézményben dolgozók személyes példájával ösztönözzék a kommunikációt. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Feladatunk a gyermekek érzékelésének, észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének, gondolkodásának fejlesztése. Az érzékelés és észlelés fejleszteni kívánt területein belül fejlődjön az auditív érzékelés, észlelés, a tapintásos érzéskelés, észlelés, szaglás, ízlelés. Fejlődjön figyelmük tartóssága és terjedelme, emlékezetük, képzeletük, kreatív gondolkodásuk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Szíves ismételgessék a meséket, mondókákat, verseket, maguk szórakoztatására is játsszák el bábbal, dramatikus játékkal.  Találjanak ki meséket.  Mikrocsoportos tevékenységben bátran kérdezzenek a felnőttektől, társaiktól.  Számoljanak be társaiknak a környezetükben történtekről.  Szókincsük legyen árnyalt, gazdag, változatos.  Alakuljon ki beszédfegyelmük.  Helyesen, tisztán, érthetően beszéljenek.  Használják a kommunikációt kísérő meta jelzéseket.  Migráns gyermekek értsék meg az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, legyen képesek magukat megértetni.

240

 Folyamatos, kölcsönös kapcsolattartás logopédussal, fejlesztőpedagógussal, ezzel biztosítva a gyermeki személyiség egyéni készségeinek, képességeinek kibontakozását, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  A gyermekek képesek hallás alapján történő aktív figyelemre, tájékozódásra, társukat követik és komolyan veszik társaik utasításait.  Fejlődjön taktilis érzékelésük, észlelésük, felismerik a tárgyak formáját, felületét.  Képesek legyenek a feladatukra szándékosan, tartósan koncentrálni.  Szituációk alapján visszaemlékeznek élményeikre, rövid- és hosszútávú memóriájuk fejlett.  Fejlődik produktív képzeletük, fantáziadúsak, kombinatívak.  Testbeszédükben, mozdulataikban megjelenik a minél kifejezőbb reproduktív képzelet.  Bátran kérdeznek, hogy újabb információhoz jussanak.  Vizuális, akkusztikus érzékeléssel fejlődik matematikai műveletek képzése.  Fejlődik, erősödik alkotóképességük, képesek szokatlan feladatok megoldására, egyéni ötletek megvalósítására.  A szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlődéséről igény szerint.  Féléves ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek fejlődési üteméről. (február)  Folyamatos kapcsolattartás a sajátos nevelésű gyermekeket fejlesztő szakmai segítő intézményekkel, fejlesztőkkel.

241

2.4 Napirend Időtartam

Tevékenység JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN

J Á T É K

6:00 - 8:00

Személyes percek Szabad játék

8:00 - 11:00

11:00 - 12:00

Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos teendők, tevékenységek Testápolási teendők Tízórai Vers, mese Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének-zenei készségek fejlesztése Zenés-mozgásos percek JÁTÉK A SZABADBAN

12:00 - 13:00

Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séták Énekes játékok az udvaron Kocogás, futás Ebéd

13:00 - 15:10 15:10 - 16:15

Tesápolási teendők Pihenés, altatás mesével, altatódallal Testápolási tevékenységek

16:15 - 17:00

Uzsonna JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN SZABADBAN

VAGY

J Á T É K

A

J Á T Egyénenkénti és/vagy kis csoportos részképesség- É fejlesztés K

Egy héten egyszer - a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt - a játékba integrált tanulás rendje felborul. Tárgyi feltétel: Esztétikus formában a folyosón kihelyezzük. 3. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG KERETE 3.1 Hagyományőrzés, népszokások A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt. Ismerjék meg, szeressék és védjék értékeit, szülőföldjüket, a hazai tájat, a helyi hagyományokat, néphagyományokat, a családi kultúra értékeit.

242

A hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását feladatunknak tekintjük. Beépítjük a nevelési folyamatainkba mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött az óvodások számára. Az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként jelen van a hagyományápolás. Ismerjük a népszokások eredetét, lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Számos népi játékot, népmesét, népdalt énekelünk gyerekeinknek szívesen az évszaki hangversenyeken és a jeles napokon. Olyan zenei anyagot választunk, amelyek a népdalok és a népzenei értéket közvetítik a gyermekek felé. Lakóhelyünk hagyományai szerint tervezzük feladatainkat. A hagyományőrzés úgy marad fenn, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról-szájra hagyományozódik. Nevelési folyamatunk alapritmusát az évszakok változásai adják, amelyet ünnepek, események tagolnak. Ősz jeles napjai - Szüretelés - mustkészítés Tél jeles napjai - Advent - Mikulás - Karácsony - Farsang Tavasz jeles napjai - Március 15. - Húsvét -Május 1. - Pünkösd Nyár jeles napjai - Medárd napja - Péter-Pál napja Néphagyományőrzés tartalma: Ősz jeles napja köré csoportosuló tevékenységek Tárgyi feltételek: Zenei cd-k, tálak, kancsók, poharak, szőlőprés. Szüret (szeptember 29 - október 15.) A (2,5) 3 - 4 éves óvodások hallgassanak énekeket, mondókákat a szüretről és gyümölcsökről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten és a mulatságon. Szemezzék a szőlőt, kóstolják meg az őszi gyümölcsöket és a mustot. A 4 - 5 éves óvodások ismerjenek meg egyszerű szüreti énekes játékokat. Gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. A szüret előkészítésében vegyenek részt. A környezet segítségével vegyenek részt szüreten: játszanak a nagyokkal népi játékokat, préseljék a mustot, és népzenére próbálgassák a táncos mozdulatokat. Az 5 - 6 -7 (8) éves gyermekek az óvodapedagógusok segítségével szervezzék meg a szüretet. Díszítsék fel a kaput gyümölcsökkel. Szemezzék, préseljék a szőlőt. Tudjanak verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről. Legyenek aktív részesei a mulatságnak:

243

táncoljanak, énekeljenek, játszanak szüreti játékot. A termésekből készítsenek egyszerű hangszereket. A tél jeles napjai köré csoportosuló tevékenységek Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig Mikulás (december 6.) Karácsony (december 24-26.) A legkisebb óvodások ismerkedjenek meg az advent jelképeivel (koszorú, naptár). A naptár alapján minden nap készüljenek feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Rajzoljanak levelet a Mikulásnak. Nyílt rendezvényen várják a szülőkkel együtt a Mikulást. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal, az óvodapedagógus segítségével készítsenek egyszerű fenyődíszeket az otthoni karácsonyfájukra. A nagyobb óvodások az adventi naptár és a koszorú elkészítésében segítsenek. Naponta nézzék meg mi a feladatuk az adventi naptár szerint. Mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot és készítsenek fenyődíszeket nehezebb technikával. A Mikulás és a karácsony előtt tanuljanak egy ünnepi köszöntő verset. mondókát, éneket. Egyenek almát, mézes diót és gyújtsák meg az adventi gyertyát. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek önállóan, az óvodapedagógus segítségét kérve készítsenek adventi naptárt és koszorút. A kijelölt feladatokból naponta bontsanak ki egyet és oldják meg azt. Figyeljék meg az időjárás változásait. A karácsony köszöntésére úgy tanulják meg a verset, hogy otthon nagyszüleiknek, szüleiknek is el tudják mondani. A szüleiknek készítsenek ajándékot, a azt csak szentestén adják át. Készítsenek asztaldíszeket, öntsenek gyertyát. Az ünnepi étkezési szokásokat ismerjék meg: gerezdeljenek almát, törjenek diót és süssenek mézeskalácsot. Tárgyi feltételek: adventi koszorúk, ajtókopogtatók, színes égők, gyertyák, fenyőágak, téli karácsonyi albumok, gyermekek által gyűjtött termések, magvak, természetes anyagok, zenei cdk, mikulásruha, mézeskalács sütéshez alapanyagok, sütőformák. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokás A (2,5) 3-4 évesek egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha van kedvük, utánozzák az óvodapedagógus és a szülők táncos mozdulatait. A 4-5 éves gyermekek díszítsenek farsangi álarcot, gyűjtsenek tombola tárgyakat, és vegyenek részt a farsangi játékokban. A farsang köszöntésére tanuljanak egyszerű óvodásdalt vagy mondókát. Hallgassanak tréfás mesét, éneket és verseket. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek tanuljanak farsangi éneket, bálba hívogató mondókát. Jelmezük, maszkjuk elkészítésében, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében segítsenek az óvodapedagógusoknak. Vegyenek részt a farsangi meghívó elkészítésében, hívogassák a szüleiket, a kisebbeket és az iskolásokat az óvodai mulatságba. Vegyenek részt az ügyességi játékokban és a tombola húzásában. Tárgyi feltételek: Papírmasé álarcok, szerpentinek, lampionok, léggömbök, zenei cd-k, kékfestő szoknyák, kötények, farsangi népszokások albuma, fánk sütéshez alapanyagok

244

Tavasz jeles napjai köré csoportosuló tevékenységek Március tizenötödike Legyen a magyarság, szabadság jelképe, szimbólumok megismertetésének napja. Az óvodapedagógusok énekeljenek Kossuth-nótákat, a gyermekek mutassanak korabeli képeket huszárokról, katonákról és az akkori öltözködési szokásokról. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek a kisebb óvodásoknak készítsenek kokárdát. Tárgyi feltételek: Nemzeti színű zászló, nemzeti színű szalagok, gyertyák, hintalovak, seprűk, csomagoló papír, március 15-i képekből albumok, zenei cd-k Húsvét (a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap) A (2,5) 3-4-5 éves gyermekek tanuljanak locsolóverset, és az óvodapedagógusuk segítségével fessenek tojásokat. Locsolkodjanak és vegyenek részt a tojás-játékokban. Fogadják a kiszézőket, tegyenek nagy sétát az óvoda környékén. Az 5-6-7 (8) évesek tegyenek nagyobb sétát a folyópartra. Minél többféle technikával írjanak tojást, pl. viasszal, berzseléssel, maratással, karcolással, és díszítsék fel vele csoportszobájukat. Kiszebábbal kiszéznek a kisebbek csoportjában. Az ablakot díszítsék festéssel. Vegyenek részt a tavaszi határkerülésben. A locsoláshoz, komáláshoz, komatálküldéshez tanuljanak éneket, mondókát. A fiúk locsolják meg a lányokat, és az óvodapedagógusokat, a lányok készítsenek tojást a fiúknak is. Tárgyi feltételek: Kifújt tojások, barka ág, húsvéti néphagyományokkal képes albumok, seprű, szalma, textilek, zenei cd-k, kékfestő szoknyák, kötények, korsók, fonott kosarak Május elseje Az óvodapedagógusok és az 5-6-7 (8) éves gyermekek által feldíszített májusfát járják körbe az óvoda „lakói” tavaszi dalokat énekelve. A májusfa díszeit minden csoport közösen készítse el. Tárgyi feltételek: Színes szalagok, kék kendők, majális képekből albumok, zenei cd-k Pünkösd (Húsvét után 50. napon) A fiúk rendezzenek versengést: ki tud felmászni a fára, ki éri el a fára függesztett tárgyakat. A lányok közül királylány választás. Népi dalos játékok, játékos, zenés mozgás – tánc. Tárgyi feltételek: Kékfestő szoknyák, kötények, kendők, virágkoszorú, virágalbumok, pünkösd hagyományokkal képes albumok, zenei cd-k Nyár jeles napjai köré csoportosuló tevékenységek Medárd napja (június 8.)

245

Az óvodás gyermekek Medárd napján az időjárást figyelemmel kísérik, ha esik az eső, akkor ezután 40 napig esni fog. (népi hiedelem szerint) A kalendáriumban minden nap jelölik a változásokat. Tárgyi feltételek: Jeles napok táblája a folyosón. Péter-Pál napja (június 29.) Az aratás kezdete. Az óvodások a kenyérboltban különböző péksüteményeket vásárolnak, melyeket az óvodában fogyasztanak el. Ízlelik és megkülönböztetik a sós és édes ízeket. Az 5 - 6 – 7 (8) éves gyermekekkel búzakoszorút készítünk. Egyszerű kézi eszközökkel búzát őrölnek, lisztet szitálnak. Összehasonlítják a szétválasztott anyagokat. Tárgyi feltételek: Lapos kövek, kézi daráló, szita, tányérok, búza, zenei cd-k

4. A Program tevékenységformái 4.1 Játék, játékba integrált tanulás Játék A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, melyre jellemző az önkéntesség, önállóság, kezdeményezés, aktivitás. Kreativitásukat fejlesztő, erősítő, élményt adó tevékenység. A könnyedén, jó hangulatban zajló játék örömet jelent. Célunk, hogy a játék a gyermek tevékenységi vágyára, természetes kíváncsiságára épüljön és a tapasztalatok többszöri átélésével minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon. Óvodapedagógus feladatai: A játékhoz szükséges feltételek biztosítása, élmények feldolgozása A játékfajták tartalmának gazdagítása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével, gyakorló játék, szimbolikus szerepjátékok Az óvónő játéksegítő módszerei, tudatos jelenléte, indirekt irányítással A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. Tárgyi feltételek: A csoportteremben elkerített játékterekben zajlik a gyermekek szabad tevékenysége. Minden játékeszköznek meg van az állandó helye, melyet az óvónő szimbólumokkal megerősít. A gyermekek rendelkezésére sokféle fejlesztő játékot biztosítunk. A játékidő alatt a rajz, mintázás, kézimunka sarokban minden rajzos eszköz a gyermekek szolgálatára áll. Mesesarok mesekönyvvel, bábokkal, drámajáték eszközökkel, albumokkal várja a tevékenység iránt érdeklődő gyermekeket.

246

A zenesarokban találhatók a ritmushangszerek, dallamjátszó hangszerek és a körjátékokhoz szükséges kellékek, melyet a gyermekek a szabad játékban is felhasználhatnak. Az építőjátékokhoz különböző méretű és anyagú kockákat biztosítunk. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása, élmények feldolgozása Nyugodt, biztonságos légkörrel elősegíthetjük, hogy a gyermek szabadon dönthessen arról, kivel játszik, milyen játékot választ, milyen eszközöket használ ehhez, melyik helyen és mennyi ideig játssza játékát. Az oldott, nyugodt légkör kreativitásra, alkotásra ösztönzi a gyermeket. A gyermekek játszóhelyeit úgy alakítjuk ki, hogy a különböző tevékenységek elkülönülhessenek egymástól. /mesesarok, babakonyha, rajzolás, mintázás, kézimunka sarok, a zenei tevékenység, a mozgás tere, udvari játékok/ Arra törekszünk, hogy a játékidő minél hosszabb és zavartalanabb legyen. A játéktevékenységet az étkezések, önkiszolgáló tevékenységek és a pihenés szakítja meg. Óvodásaink számára biztosítjuk a több napon át tartó játékot is. A napirend és a játékba integrált tanulásfelfogás lehetővé teszi, hogy a gyermekek minél több időt játszhassanak egybefüggően. A szabadban töltött játékidőt a feltételek megléte esetén növeljük. A játékeszközök kiválasztásánál arra törekszünk, hogy azok tartósak, tisztíthatóak, esztétikusak legyenek, keltsék fel a gyermekek érdeklődését, csináljanak kedvet a játékhoz. Késztessék a gyermekeket kreativitásra, gondolkodásra, problémamegoldásra. A gyermekek az udvari játékban is kedvük szerint választhatnak az egyes tevékenységek között. A játék tartalmának gazdagítása érdekében lehetőséget adunk a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett élmények újbóli átéléséhez. A gyermekek játékában megjelenő negatív tapasztalatok, érzelmek, feszültségek feloldásához segítséget nyújtunk. (2,5) 3-6-7 (8) éves korban megjelenő játékfajták, és azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva A gyakorló játék során a gyermekeknek lehetőséget adunk az önálló próbálkozásra, a játékeszközök rendezgetésére az asztalon, szőnyegen. Összerakásuk, szétszedésük, illesztgetésük fejleszti látásukat, hallásukat, tapintásukat, összerendezettebbé teszi, finomítja mozgásukat. A véletlen cselekvéshez kapcsolódó „AHÁ” élmény a felfedezés örömét jelenti. A hangok ritmikus ismételgetése a halandzsa, mely pozitív érzelmeket vált ki. Már a kisebbeknél is megjelenő szerepjáték lehetőséget ad a pozitív és negatív élmények kijátszására. Az óvónői minta segíti a különböző kapcsolatok kialakítását, a „mintha” helyzetek megteremtését. A gyermekek a felnőtt minta utánzása révén tanulnak meg alkalmazkodni társaikhoz, az egyes élethelyzetekhez. A szerepjátékok eszközeit könnyen elérhető helyen tároljuk. Az egyszerű mesék megjelenítésében a gyermekek számára modellt nyújtunk a szereplők megformálásához. A konstrukciós játékban a gyermek átéli az alkotás, az „én készítettem” örömét. Általa fejlődik kreativitása, értelmi képessége. A sokféle formájú, színű eszközök segítsék az elmélyült, alkotó játékot.

247

A szabályjáték lényege, hogy a játék meghatározott szabályok szerint zajlik. Feladatunknak tartjuk, hogy a csoport fejlettségi szintjének megfelelő szabályjátékokkal ismertessük meg óvodásainkat, melyeket később önállóan is alkalmazni tudnak. Arra törekszünk, hogy a szabályjátékok hozzájáruljanak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, értelmi képességeik fejlesztéséhez. Az óvónő játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása A játékban kiemelten fontos az óvónő szerepe, aki mindig készen áll az együttműködésre, segítségnyújtásra, felvetődő problémák megoldására. Segítségnyújtása akkor fejlesztő, ha az olyan szintű és mértékű, amilyenre a gyermekeknek szüksége van. A gyermek nyugodt játéka esetén az óvónő irányítása a játékot követő, szemlélő, cselekvése mintául szolgáló. Törekszünk a gyermekek pozitív megnyilvánulásainak kiemelésére. Segítjük a különböző fejlettségi szintű gyermekek együttjátszását, az önálló konfliktusmegoldást. Érvényesüljön a szabad játék túlsúlya, személyre szabottan. Tudnunk kell, hogy: - mi a kedvenc játékszere, - milyen hosszú ideig képes azzal játszani, - mi az, amit nem próbál ki sosem, - vannak-e olyan társai, akikkel gyakran kerül konfliktushelyzetbe, - melyik játékirányítási módszert fogadja el leginkább? Lényegesnek tartjuk, hogy a gyermekek önmagukhoz mérten fejlődjenek. Valljuk, hogy mindenki valamiben jó. A kisebb eredmények megerősítésével újabb próbálkozásokra, sikerekre ösztönözzük őket. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, párbeszédek kialakítására. Az óvoda minden dolgozójának beszéde, kifejezése, szókincse modellértékű. A mimikát, hanglejtést, hangerőt utánozzák a gyermekek. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok lehetőséget adnak a helyes artikulációhoz, szókincs gyarapításhoz, kifejezőkészség fejlesztéséhez /hangutánzó játékok, fonémahallást fejlesztő játékok, légzéstechnika, szinonímakereső játék stb./ A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül ugyanazon játéktémában együtt játszani.  Játékaikban meghatározó a szerepjáték.  Ismert meséket többször dramatizálnak, báboznak.  Bonyolultabb építményeket képesek létrehozni.  Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására.  Igényükké válik a társakkal való együttműködés.  Viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok.  Bátran nyilvánítanak véleményt, beszédük kultúrált, érhető. A játékba integrált tanulás Programunkban a tanulás tág értelmezése került előtérbe, mely szerint tanulásnak tekinthetők mindazok a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek a kialakítása, melyek a gyermekek érzelmi és akarati tulajdonságainak fejlődését, kialakítását elősegítik.

248

Az óvodai tanulás a gyermekek élményeire, tapasztalataira, tevékenységeire, kíváncsiságára épül, mely elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Meghatározónak tartjuk a helyi adottságokat /esetünkben a falusi környezetet/. Játék közben a gyermek problémákkal kerül szembe, melyet próbál többféleképpen megoldani. Ezáltal fejlődik értelmi képessége: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, szemlélete, gondolkodása. A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek játékidőben zajlanak, a játékból indulnak ki és oda térnek vissza, a játékok elrakása nélkül. /kivétel, a szervezett mozgástevékenység/ A személyre szabott képességfejlesztést tartjuk eredményesnek. Az utánzásos tanulási formában kiemelt az óvónő példaértékű tevékenysége, magatartása, majd a társak szerepe. Az óvodapedagógus csoportját ismerve, az adott témához és szituációhoz igazodva maga választja meg a tevékenykedés formáját. A kötetlen, mikrocsoportos fejlesztések alkalmával a kötetlenség fontos, de benne tudatosan, tervezett módon történik a fejlesztés. Nagyobb gyermekeknél már alkalmazzuk a kötelező tanulási formát - a szándékos figyelem, a kitartás, a türelem, önfegyelem fejlesztése - az iskolára való felkészültség kialakításához. A folyamatos és alkalmi megfigyelések, a motiváltságon alapuló ismeretszerzés. A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek: Módszereinket a tanuláshoz úgy választjuk meg, hogy alkalmazkodunk a gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez, az adott szituációhoz. Biztosítjuk a felfedezés, a ráébredés, problémamegoldás elemezgetés örömét. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: A szokástanulást és az alapvető ismeretek elsajátítását évszaki projektekben tervezzük meg. Információs tábláinkon a szülőknek tájékoztatást adunk az aktuális témákról, melyet piktogramokkal jelölünk. Az együttnevelés érdekében rajzos diagrammokon információkat közvetítünk a gyermekek tanulásának eredményeiről. Programunkban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett személyre szabott fejlesztés, mely probléma- és feladatmegoldás lehetőségét kínálja a gyermek számára. A gyermekek otthoni élményeinek meghallgatásával, óvodai és otthoni megbízatások adásával, szülők bevonásával, az önállóság növelésével formáljuk az önértékelést. A gyermekek önbizalmának növelését személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük.

249

Gyermekek hetirendje

Délelőtti játékba integrált tanulás

Hétfő Vers, mese, dramatikus játék Ének-zene Zenésmozgásos percek

Udvari játékba integrált tanulás

Énekes játékok

Délutáni játékba integrált tanulás

Egyéni fejlesztések

Kötelező Közvetve kötelező Kötetlen

Frontális

Mikrocsoportos Egyéni

Kedd Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka Zenésmozgásos percek Környezet megszerettet ése, megismerteté se

Szerda Vers, mese, dramatikus játék Mozgás, mozgásos játékok Zenésmozgásos percek Környezet megszerettet ése, megismerteté se



Csütürtök Vers, mese, dramatikus játék

Péntek Vers, mese, dramatikus játék

Környezet megszerettet ése, megismerteté se Futáskocogás Egyéni fejlesztések

Futáskocogás


A szervezett tanulás formái Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok (4-5-6-7 (8) éveseknek) Vers, mese, szerepjáték Rajzolás, mintázás, kézimunka Környezet megszerettetése, megismertetése Ének-zene Egyéni fejlesztések A szervezett tanulás munkaformái Mozgás Vers, mese, szerepjáték Zenés-mozgásos percek Énekes játékok Futás, kocogás Ének-zene Rajzolás, mintázás, kézimunka A környezet megszerettetése, megismertetése Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet szerint

Tárgyi feltételek: Esztétikus formában a folyosón kihelyezzük.

250

A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként Korosztály Vers, Ének-zene Rajz, Mozgás, mese, mintázás, mozgásos dramatikus kézimunka játékok játék

Zenésmozgásos percek

(2,5) 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 (8) évesek

heti 3x6’ 8’ 10’

Naponta 510’ 10-15’ 15-20’

heti 1x 10-15’ 15-20’ 30-35’

heti 1x 10-15’ 15-20’ 30-35’

heti 1x 10-15’ 15-20’ 30-35’

A környezet megszerettetése, megismerése heti 1x 10-15’ 15-20’ 30-35’

4.2 Vers, mese A tevékenység célja: a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mindennapi mesélés, mondókázás és verselés mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása szolgálja az önkifejezés fejlődését és egyben biztosítja a kisgyermekek lelki nyugalmát, békéjét, kiegyensúlyozottságát. Óvodapedagógus feladatai: Felhasznált irodalmi anyagok (népi, klasszikus és kortárs) igényes összeállítása A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban kedvelt jellegzetes formák /mesélés, mondókázás, verselés/ a gyermekek mentális higiénéjének megteremtése A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel

Tárgyi feltételek: A csoportszobába meghitt mesesarkot alakítottunk ki. Mesesarok tartozékai: párnák, mesék albumai, közmondások gyűjteménye, szimbólumai, magnó, mesekönyvek, bábok. A jövőben kiegészítjük a meseszékkel. Az átváltozáshoz szükséges kellékeket biztosítottuk. A ceremóniához szükséges eszközöket folyamatosan pótoljuk. (gyertya, zene) Különböző típusú bábokkal rendelkezünk. A versek, dramatikus játékok megörökítéséhez fényképezőgépünk van. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása Az esztétikai élményt művészi értékű irodalmi alkotások válogatásával biztosítjuk. A kisebbek versanyagát népi mondókákból, ritmikus, zenei hatású, játékos versekből állítjuk össze.

251

Olyan meséket választunk, melyeknek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később már többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások novellisztikus- realisztikus mesék alkotják a gyermekek meséit. Helyet adunk a mai magyar írók modern meséinek is. Megismertetjük a gyermekekkel a vidám, humoros verseket, a magyar népköltészet ritmusélményt nyújtó verseit. A nagyobbak mesetárába már az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb meséken, novellisztikus-realisztikus meséken át beépítjük a klasszikus tündérmeséket, tréfás- és műmeséket. A meseregényeket folytatásokban mondjuk el. A gyermekek versanyagát különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal gazdagítjuk. A mese tanulságaihoz közmondásokat keresünk. A lírai versek bemutatásával segítjük a költői képek, környezet, természet szépségeinek felfedezését. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása Az óvodába kerülő (2,5) 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbéli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok nagy élvezetet jelentenek a gyermeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt ölbeli játék sokat jelent a felnőtt és gyermek egymásra találásában. Lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekekkel együtt sokszor ismételgetjük az állathívogatókat, kiolvasókat, altatókat mozgással kísérve. Az egyszerű állatmesékkel fokozatosan hozzászoktatjuk a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatásához. A mese többszöri meghallgatása után feldolgozzák azt szerepjátékukban. Az egyszerű meséket először az óvónők, majd a gyermekek bevonásával jelenítjük meg. Programunk azzal segíti elő a meseélmények többszöri átélését, hogy egy mesét kéthetes ciklusban „tart életben”, azért, hogy azt a gyermekek minél jobban elsajátíthassák és önállóan is képesek legyenek annak eljátszására, elmondására. Rövid, ötletes, párbeszédes jelenetekkel ébresztünk kedvet a szerepjátékhoz. A vers, mese, szerepjátékhoz csak kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, a meséhez való kötődést. A nagycsoportos gyermekekkel 10-12 mondókát és 10-14 új mesét ismertetünk meg, melyet többször ismételgetünk. A 4-5 éves gyermekekben kialakul a vers, a mese szeretete. Igénylik, várják az óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkező áhitat, a figyelő ámulat. Játékukban egyre gyakrabban jelenik meg a mesélés, az ismert mondókák halandzsaszerű mondogatása. Az új verseket a gyermekek élményeihez, tevékenységeihez kapcsolva választjuk meg. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját közmondással erősítjük meg. Segítségünkkel megjelenítenek ismert meséket, élményeket, befejeznek megkezdett meséket. A 4-5 éves gyermekkel 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét ismertetünk meg. Az 5-6-7 (8) éves gyermekeknél minden lehetőséget megragadunk a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. Ismételgetjük az előző évben tanult verseket, mondókákat. Az új verseket /15-20/ a gyermekek élményeihez kapcsoljuk.

252

Elvünk, hogy a gyermekek kevés verset tanuljanak meg, de azt tudják elmondani jó hangsúlyozással, érthetően, ügyelve a tiszta kiejtésre. Kerüljük a kórusban szavaltatást és az éneklő hanglejtést. A délutáni pihenés alatt folytatásos meséket olvasunk. A mese önálló befejezése, kitalált mese alkotása a gyermekek fantáziáját gazdagítja. (a mi mesénk) A mese erkölcsi mondanivalóját közmondásokkal erősítjük meg. A gyermekek meseélményeiket vizuális tevékenységeikben is újra élik. Az élményrajzokból mesealbumot készítünk, melynek segítségével a gyermekek felidézhetik kedvenc meséiket. A nevelési év folyamán 15-20 új mesét ismertetünk meg. A mese, vers, mondóka minden nap megjelenik az óvodában. Minden csoportnak sajátos a szimbólumrendszere. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versek, mesék dramatikus szerepjátékok segítségével A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, szerepjátékok. Ezen keresztül a gyermekek elsajátíthatják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, kialakítható a gyermek megfelelő artikulációja. A gyermekek a versekből, mesékből új fogalmakat ismerhetnek meg. A szimbolikus szerepjátékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. Ez lehetőséget ad a társalgási kedv fokozására, az önálló versmondásra. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat egyénileg is.  Várják, igénylik a mesehallgatást.  Szívesen mesélnek a kisebbeknek és társaiknak.  Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét.  Tudnak meséket, történeteket kitalálni. 4.3 Ének, énekes játékok, zene A zenei nevelés célja: a közös éneklés, a közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A gyermekek jussonak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket, művészet iránti fogékonyságukat. Óvodapedagógus feladatai: A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének, fejlettségének megfelelő válogatása A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése ölbeli játékokkal, mondókákkal, népi gyermekdalokkal, énekes játékokkal és zenei képesség- és készségfejlesztő játékokkal Zenei kreativitás formálása

253

Tárgyi feltételek: A csoportszobában kialakítottuk a zenei sarkot, ahol a mikrocsoportos fejlesztés keretében foglalkozunk a gyermekekkel. Ebben a sarokban esztétikus kivitelben megtalálható a tanult óvodás dalokról készült hívókép. A zenei részben legalább háromféle ritmuseszköz áll a gyermekek rendelkezésére – gyermekek által készített is. Megtalálható a metallofon, hogy a gyermekek dallamokat kreálhassanak rajta. Itt tartjuk a dalos játékokhoz szükséges kellékeket, hogy a gyermekek szabad játékukban is használhassák. A funkciósarokban megtalálható a dob, a triangulum és a cintányér is. Itt tartjuk a fejlesztéshez szükséges kazettagyűjteményt: altatáshoz, drámajátékokhoz, ünnepekhez és a szülői rendezvényekhez felhasználható válogatott zenei anyagokat. Az évszaki koncerteken készült videófelvételek, melyeket a gyermekek igényük szerint megnézhetnek. A felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodai nevelés során a gyermekeket mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal ismertetjük meg. (2,5) 3-4 éves korban főleg ölbéli játékokat ismertetünk meg, melyeket felnőttekkel játszanak. A szeretet-kapcsolat, biztonságérzet kialakításának egy-egy láncszeme az arc-, kéz-, ujj- és lovagoltató játék. Álló helyzetben, játékos mozdulatokkal kísért, 4-5 hangból álló énekes játékokat játszunk. Komponált dalokat ünnepek köszöntésére tanulunk. A 4-5 éves gyermekek zenei ismereteit mondókákkal, énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük őket a csigavonallal, hullámvonallal, a szerepcserére épülő játékokkal. Az énekes játékok alkalmasak a gyermek mozgásának fejlesztésére. A zenei anyagot, dalos játékokat eleinte utánzó mozgásokkal kísérjük, mely által később improvizatív önkifejező mozgásuk fejlődik Az 5-6 éves gyermekek ismereteit kiolvasókkal bővítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben tudnak alkalmazni. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt. Többször énekelünk népdalokat, de felhasználjuk más népek dalait, a magyar komponált műzenét, altatókat és klasszikus műzenét is. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban megjelenő hagyományos zenei tartalmak biztosítása A (2,5) 3-4 éves gyermekekkel megismertetünk 6-8 mondókát, ölbéli játékot és 10-15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben a negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. Játék közben megismertetjük a zenei alapfogalmakat. Beszélünk, mondókázunk, énekelünk hangosan és halkan. Megfigyeljük a csendet, a környezet- és egymás hangjait, a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Változatos mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. A gyermekek nevét, jelét énekelgetve csalogatjuk őket játékba. Énekes előadásunkkal felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez kapcsolva nyújtunk zenehallgatási élményt. Negyedévenként ovikoncertet tartunk. 254

A hangversenyekbe az érdeklődő szülőket bevonjuk. A 4-5 éves gyermekekkel megismertetünk 4-5 új mondókát és 12-15 új gyermekdalt. Ismételgetjük a már korábban tanult dalokat is. Az énekes játékok közül már nehezebbeket is válogatunk, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékok stb. A tiszta éneklés kialakítását önálló és mikrocsoportos énekléssel segítjük. Játszanak kérdés-felelet játékot változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal. Saját maguk által készített és népi ritmushangszerekkel ismételgetik az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a mondókák, dalok ritmusát. Lehetőséget adunk arra, hogy a mikrocsoportban átélt élményeiket újra játszhassák a zenesarokban. Biztosítjuk a különböző tevékenységekhez kapcsolt mindennapi zenei élményt. Az 5-6-7 (8) éves gyermekekkel megismertetünk 4-7 új mondókát 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. A tanult mondókáknak, gyermekjátékoknak szimbólumokat keresünk és elhelyezzük a zenepolcon vagy falon. Ezek segítenek a tanult dalok felidézésében. Ebben a korban már bonyolultabb játékokat választunk, pl. párcsere, hidas, kapus, sorgyarapító, fogyó játékok, ami ennek a korosztálynak a néptánca is. Az énekes játékok kiválóan alkalmasak a gyermekek társas kapcsolatainak alakítására, általa megtanulhatják egymás elfogadását, tiszteletét. Mélyíthetjük pozitív tulajdonságaikat, érzelmeiket. Az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű tánclépésekkel variáljuk, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak. A gyermekek tiszta éneklését egyre több egyéni énekléssel segítjük elő. A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat összekapcsoljuk a tempóváltoztatással, dallambújtatással. A gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekeknek lehetőséget adunk az egyszerűbb hangszereken való játékra, (metallofon) zenei alkotókészségük fejlesztésére, a zenei képességfejlesztő játékok újra játszására. A zenei képességfejlesztő játékokat egy hétre tervezzük. A zenei térben mikrocsoportos formában foglalkozunk a gyermekekkel, mely addig folytatódik, amíg mindenki részt nem vesz a fejlesztésben. Ebben a munkaformában mód nyílik az egyéni segítségadásra, a gyermek zenei képességeiről, a fejlesztés eredményéről pontos információval rendelkezünk. A képesség megfigyelés eredményét rajzos diagramon a szülők felé is közvetítjük. Zenei nevelésünk alapelve, hogy óvodásaink az önfeledt, jó hangulatú együttjátszásban megérezhessék a zene léleknevelő hatását. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában tartjuk, ahol a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben dolgozhatunk. Az énekes játékokat kötött jelleggel az udvaron, rossz idő esetén a csoportszobában a délelőtti levegőzés előtt tartjuk. Így biztosítjuk az önfeledt, élményteli játékot. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. Jeles napokhoz, évszakokhoz kapcsolódó zenei élményeket hangversenyen biztosítunk.

255

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekek játék alkalmas a szókincs bővítésére. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.  A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni.  Élvezettel tudnak zenét hallgatni.  Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.  Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.  Saját kedvtelésből tudnak rögtönzött ritmust, kitalálni dallamot.  Szívesen énekelgetnek játék közben. 4.4 Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezés öröme. A gyermekek tér-, forma-, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakítása. Az ovigaléria programja adjon lehetőséget a műalkotásokkal való találkozásra a gyermekek és szüleik részére. Óvodapedagógus feladatai: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység iránti igény kialakítása, önkifejezés formájában, esztétikai élmények befogadása. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. A tevékenység differenciált szervezési formáinak biztosítása. Ismerkedjenek meg a rajzolás, mintázás, kézimunka különböző anyagaival, eszközeivel, technikai eljárásaival. Tárgyi feltételek: A csoportszoba legnyugodtabb részében rajzos tér áll a gyermekek rendelkezésére. A rajzos részben minigaléria van, ahol a gyermekek saját rendezési elvük alapján kitehetik alkotásaikat. A rajzos eszközök esztétikus tartókban technikánként elrendezetten áll a gyermekek rendelkezésére. A rajzoláshoz biztosítottak a különböző formájú és nagyságú papírok, ceruzák, zsírkréták. A festéshez különböző nagyságú ecsetek állnak a gyermekek rendelkezésére. A nyomatokhoz szükséges krumpli, papír, textil gazdagítják az alkotás terét. Márványozáshoz, kollázshoz, montázshoz papír, spárga, száraz levél, textil található, mely alkotásra ösztönzi a gyermekeket.

256

Az óvodában a fonáshoz, szövéshez madzag, szalma, szövőkeretek vannak. Gyöngyfűzéshez vékony damil, tű és különböző nagyságú gyöngyök vannak. Az óvónők az origamihoz különböző színű és formájú papírt készítenek a gyermekek alkotásához. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység iránti igény kialakítása, önkifejezés formájában, esztétikai élmények befogadása A tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközök állnak rendelkezésre. Fontosnak tartjuk, hogy a szabadon elvehető eszközök és az alkotó-alakító tevékenységhez megfelelő állandó hely álljon a gyermek rendelkezésére. Az anyagok elhelyezése esztétikus tároló edényekben. A munkaasztalokat úgy helyezzük el, hogy a körülötte elhelyezkedő gyermekeknek szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani. Ebben a térben van a mini galéria, ahol a gyermekek önállóan helyezik el alkotásaikat. A „műveket” szemlélgetve tanulnak egymástól formát, színt, alkotást. A szülők a gyermekek munkáit albumokban összefűzve nézegethetik. Az alkotó légkörben sikertelen próbálkozás esetén is szívesen újrakezdik a tevékenységet. Az alkotások elkészítéséhez elegendő idő áll a gyermekek rendelkezésére. A gyermekeket egyénenként tanítjuk meg az eszközök biztonságos használatára. A mindennapi szabad játékba beépül a festés, rajzolás, mintázás, szövés-fonás, hajtogatás, nyírás, ragasztás és egyéb érdekes technikák kipróbálása. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az óvodánkba kerülő (2,5) 3-4 éves gyermekek játékos formában ismerkednek meg az anyagokkal, eszközökkel, az egyes technikákkal. A gyermekek esztétikai érzékenységére alapozva gyönyörködünk saját és mások alkotásaiban. Egymáshoz kapcsolva tervezzük az építést, képalakítást, plasztikai munkát. Élményeiket érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásban dolgozhatják fel. A képalakításban megismerkednek a különböző eszközök használatával, technikai eljárásokkal - festés, zsírkréta, ragasztás, agyagba-homokba karcolás, nyomat. Segítjük a gyermekek képalakító képességének kialakítását, fejlődését, a szétszórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. Megismertetjük az anyagok alakíthatóságát. Építés során felfedeztetjük a tárgyak formáit, alakzatait. Arra törekszünk, hogy óvodásaink gyönyörködjenek saját alkotásaikban. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét tovább gazdagítjuk, bővítjük ceruzákkal, zsírkrétákkal, különböző vastagságú ecsetekkel és filctollakkal, spárgával, fonállal, papírral, textillel, termésekkel stb. A képalakításban az önkifejezés öröme adja a téma feldolgozását, melyben technikai megoldás is szabadon választható. Élményeikhez kapcsolódóan megjelenik alkotásaikban az emberábrázolás, környezetük tárgyainak, eseményeiknek a megjelenítése saját elképzeléseik alapján. Játékukat saját készítésű eszközökkel bővítik, esztétikus ajándéktárgyakat készítenek. Segítségükre számítunk az eszközök elkészítésében, tisztán tartásában, elrakásában. Az 5-6-7 (8) évesek az ismert eszközöket bátran használják képalakító tevékenységükhöz. Többször készítünk közös kompozíciót. Érdekesebb technikákkal ismerkedünk. Témáinkban egyéni módon megjelenítik a saját élményeiket mesékről, dalokról, ünnepekről, különböző eseményekről.

257

Ajándéktárgyak, kellékek készítésére ösztönözzük őket. Környezetünk alakításába, szépítésébe, a gyűjtőmunkába bevonjuk a gyermekek szüleit is. Az alkotáshoz szükséges eszközöket önállóan kezelik. Ha van rá lehetőség, kiállításokat látogatunk, ahol műalkotásokkal ismerkedünk. Az óvodában évszakonként megrendezett ovigaléria bemutatja a gyermekek életkoruknak és egyéni érdeklődési körüknek megfelelő műalkotásokat, rácsodálkoztatja őket szépre, esztétikusra. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása Óvodánkban a gyermekek alkotó-alakító tevékenysége a mindennapi játékba integrálva jelenik meg. Heti egy alkalommal mikrocsoportos formában, az egyéni segítségnyújtást alkalmazva, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. A gyermekek érdeklődését érdekes technikákkal, eszközökkel, témajavaslatokkal keltjük fel. Képi-, plasztikai elképzeléseikben megjelenik az önkifejezés, saját fantázia- és élményvilágukat, érzelmeiket, vágyaikat, szorongásaikat dolgozzák fel. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.  A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.  Örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozíciónak.  Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.  Téralakításban, építésben együttműködőek.  Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne.  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásról.  Szívesen készítenek ajándékokat, kellékeket, játékokat. 4.5 Mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A gyermekek esztétikus, összerendezett mozdulatainak fejlesztése. A tornák, játékos mozgások és az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységekben kapjon helyet a társra figyelés attitűdje, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. Óvodapedagógus feladatai: A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás-szükségletének differenciált kielégítése érdekében. Tárgyi feltételek: A zenés tornához 4, 5 féle kézi szert (szalag, bot, labda, kendő, karika) biztosítunk és feszes ritmusú zenét (cd,-k lejátszó) A szülők segítségével a gyermekeknek tornafelszerelésük van. 258

Az udvar biztosítja a különböző típusú mozgásos képességek begyakorlását. Az udvaron a futópálya fákkal van kialakítva. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A mozgás a gyermekek számára életszükséglet, mely jelentősen befolyásolja fejlődésüket. A testi képességek mellett jelentősen hat érzelmi, szociális képességeikre, társas kapcsolataikra, testi-lelki egyensúly megteremtésére. A mozgásos tevékenységek eszközeit a gyermekek életkorához, egyéni szükségleteik, képességeik szintjéhez választjuk meg. A napi tevékenységekben a gyermekek zavartalanul, szabadon mozognak, a mozgásos percek lehetőséget adnak az irányított mozgás során megismert mozgásformák ismételgetésére, a saját elképzelésen alapuló mozgáselem kipróbálására, az önbizalom, kreativitás, önkifejezés, bátorság növelésére. Ehhez rendelkezésre állnak a csoportszobákban elhelyezett, mozgásra késztető eszközök. A (2,5) 3-4 évesek szabad játékában, irányított mozgásos tevékenységében a nagymozgások fejlesztését állítjuk előtérbe. Minden kínálkozó alkalmat megragadunk a kúszás, mászás, bújás, egyensúlyozás gyakorlásához. A futás-, ugrás- és dobás gyakorlatainak színtere az udvar, melyet játékos formában gyakorolunk /fel-, le és átlépés, megkerülés, szökdelés stb./. A talajtorna elemei közül a test hossztengelye körüli gurulással próbálkozunk. A gyakorlatok végzését kéziszerek alkalmazásával tesszük vonzóbbá. /kötél, karika, labda, babzsák/ A lúdtalp megelőzését mezítlábas tornával és lábstatikai gyakorlatok beiktatásával segítjük. E korosztály játékanyaga jórészt egyszerű futó- és fogójátékok begyakorlásából áll, mely által megismerik a teret, alkalmazkodnak társaikhoz. Jellemző az utánzáson alapuló gyakorlatvégzés, melyet az óvónő mutat be. A mozdulatok pontos és esztétikus kivitelezésére törekszünk. A 4-5 évesek nagymozgásának fejlesztését bővítjük. Az irányított mozgásos játékokban összetettebb futás-, ugrás és dobásgyakorlatokat iktatunk be. /Futás akadályokon át, szökdelés egy lábon, felső és alsó dobás, irány- és tempóváltás/. Gyakrabban játszunk labdajátékokat ügyességük növelése érdekében. A különböző mozgásos játékok lehetőséget adnak a csúszás, mászás, kúszás játékos gyakorlására, talajon és szereken egyaránt. A talajtorna elemei a gurulóátfordulással és a kézállás előkészítő gyakorlatával egészülnek ki. Az egyensúlyérzék fejlesztését a különböző testhelyzet változtatásokkal, fordulásokkal gazdagítjuk. Az irányokat, a szem-kéz, szem-láb koordinációt, az oldaliságot különböző segédeszközökkel segítjük. Tervezetten olyan gyakorlatokat is végzünk, melyek a tartásjavítást és a lábboltozat erősítését szolgálják. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek mozgása már rendezett, harmonikussá válik. Ebben a korban kiemelt jelentőségű a finommotorika fejlesztése, a szabályjáték gyakorlati alkalmazása, fontos az érzékelés, alaklátás, formaállandósság fejlesztése. Gyakrabban tervezünk kisebb testrészekkel való mozgásokat.

259

A gyakorlatok tökéletesítését kéziszerek változatos alkalmazásával segítjük. A gyerekeknek a különböző tempójú futások mellett egyre több lehetőségük van a sorversenyek, váltóversenyek, versenyfutások megismerésére. A sorozatugrásokat különböző távolságú és magasságú akadályokon át végzik. Gyakorolják a magas- és távolugrást. A labdagyakorlatokat feladattal kapcsoltan /járás, futás/, a dobásokat nehezített formában /egykezes alsó, felső és irányított dobás/ végzik. A talajtorna tanult elemeit gyakorolják, elyet a kézállás előkészítő gyakorlatával és a hátrafelé történő guruló átfordulással egészítünk ki. A gyakorlatokat párosan, társakkal, változatos körülmények között végzik. A szabad levegőn való mozgásra minden lehetőséget kihasználunk. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kiegészítése érdekében A gyermekek mozgásigényét szabad mozgással biztosítjuk. Minden korcsoportban heti egy alkalommal kötelezően szervezett, irányított mozgásos tevékenységet szervezünk. Futó-kocogó programban a távot a gyermekek önként választják meg. Futás közben a gyermeknek szinte minden izomzata mozgásban van, frissül a vérkeringése, oxigénellátottsága, növekszik ellenálló- és állóképessége, akarata. Az ügyességi-, váltó- és sorversenyek mindenkinek lehetőséget adnak saját képességei kipróbálásához. A gyermekek figyelmét minden esetben felhívjuk a balesetveszélyre, egymás testi épségének megőrzésére. Zenés, mozgásos perceket hetente három alkalommal szervezünk. Az utánzáson alapuló kreativitást fejlesztő mozgás anyagát főleg gimnasztikai elemekből állítjuk össze. Célunk, hogy a gyermekek mozgása esztétikusabbá, összerendezettebbé váljon. A zene sugározta bensőséges hangulat, a felnőtt és gyermek harmonikus mozgása a mozgáskultúra megalapozásához nyújt segítséget. A lelki harmónia megteremtése. Látványos lehetőséget biztosít az óvodai rendezvényekhez. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek szeretnek mozogni és kitartóak a mozgásos játékokban.  Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban, ügyességi játékokban.  Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni.  Tudnak ütemtartással járni, labdát vezetni helyben.  A gyermekek gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik, mozgásuk összerendezett, nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult.  Tudnak kitartóan futni. 4.6 A környezet megszerettetése, megismerése A tevékenység célja: A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-emberi-tárgyi világ értékei iránt. Ismerjék meg, szeressék és védjék értékeit. A tevékenység közben formálódjon mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemlélete.

260

Óvodapedagógus feladatai:

A (2,5) 3-6-7 (8) éves korú gyermekek számára érthető helyi környezeti értékek összeállítása a szűkebb és tágabb környezetük felfedeztetése és megszerettetése. Ismerjék meg a környezetvédelem alapjait, a föld, a víz, a levegő, a növény- és állatvilág, tájvédelem meghatározó szerepét. Környezetbarát, környezettudatos életformára nevelés. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése tapasztalat- és ismeretszerzés során. Tárgyi feltételek: A csoportszobában egy helyen található a környezet megszerettetéséhez tartozó tárgyi eszközök, szimbólumok, összegyűjtött kincsek, albumok és tárgyak. A növény- és a kisállat gondozás kellékei megtalálhatók a csoportban (locsoló, teknős, teknős eledel, terrárium) Minden gyermeknek kincseket gyűjtő doboza van. Ismereteket összehasonlító, elemző táblákat készítenek. A szülőknek látható helyre kitesszük az évszaki projekttervet. A csoport néhány videó anyaggal rendelkezik a vadállatokról. A csoportnak az óvoda udvaron virágos kertje van. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korú gyermekeknek érthető helyi környezeti értékek összeállítása a szűkebb és tágabb környezetük felfedeztetése és megszerettetése

Óvodába lépő gyermekeinket esztétikus, melegséget sugárzó környezetben várjuk, elősegítve beilleszkedésüket. Témáink megválasztását, tapasztalataink, megfigyeléseink helyszíneit meghatározza a falusi környezet, melyben óvodánk elhelyezkedik. A (2,5) 3-4 éveseket az óvoda elfogadása után közvetlen környezetükkel ismertetjük meg /óvoda udvara, helyiségei, dolgozói/. A környező utcákban tett rövidebb sétákon megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, az időjárás változásit, az állatokra, növényekre, emberekre tett hatását. Az élményszerzések során „kincseket” gyűjtünk /termések, magvak, levelek, ágak, tollak, kavicsok/, melyek a természetsarokban kapnak helyet. Az évszakokhoz kapcsolódó képekből tablót, albumot készítünk. Meglátogatjuk a közelben lakó csoporttársunk családját, beszélgetünk a családtagokról, otthonukról. Családi albumokat nézegetve átélt élmények kerülnek felidézésre. Az utcai séták során gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Felismertetjük a személyés teherszállító járműveket, utazunk autóbusszal.

261

Felfedezzük és összehasonlítjuk környezetünk formáit nagyságbeli, mennyiségi jellemzőit. Az állatok a gyermekek kedvencei, érzelmileg közel állnak hozzájuk. A háziállatokat minden esetben természetes környezetükben látogatjuk meg. /kutya, macska, baromfi, nyúl/ A vadon élő állatokkal rövid videofilmek segítségével ismerkedünk. Az állatok világnapján /október 4./ játékos vetélkedőket szervezünk, állatokat rajzolunk, festünk, gyurmázunk, természetkönyveket nézegetünk, az állatokkal kapcsolatos élményeinkről beszélgetünk. A 4-5 évesek élményszerző sétái már az óvodától távolabbi helyszínekre vezetnek. Erdőkben, parkokban gyönyörködünk az évszakok változásaiban, színárnyalataiban. Összefüggéseket keresünk az időjárás és a természet változásai között. Gyűjtőmunkánk kibővül, az összegyűjtött termésekkel. Gyümölcsöket, zöldségfélét a zöldségestől vásárolunk, melyből befőtteket, zöldségsalátát készítünk. A fejlődés feltételeivel ágak rügyeztetése és magvak csíráztatása közben ismerkedünk. Az évszakhoz kapcsolódóan tablót, albumot készítünk. Meglátogatjuk egyik óvodatársunk családját. A gyermekek bemutatják saját családjukat, beszélnek szüleik munkájáról. Sétáink során ellátogatunk az óvodához közel álló üzletekbe, orvosi rendelőbe. Gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedés szabályait. A teher- és személyszállító járművek között összehasonlításokat végzünk. Autóbusszal kirándulunk. A háziállatok mellett madarakkal, bogarakkal ismerkedünk. A vadon állatait természetkönyvek, videofilmek segítségével ismerjük meg. Gondoskodunk a terrárium lakóiról. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek már az óvoda tágabb környezetével ismerkednek. Erdőben, parkokban, határban az évszakok jelenségeire, változásaira ok-okozati összefüggéseket keresünk, csodáljuk szépségüket, színváltozásaikat. Részt veszünk a betakarítási munkákban /szüretelés, dióverés stb./ A gyümölcsöket, terméseket befőzéshez, savanyításhoz használunk fel. A gyermekek részesei környezetük szépítésének /levélsöprés, virágoskert gondozás, élő növények gyűjtése stb./. Gyűjtött „kincseink” a természetsarkot gazdagítják, melyekből bábokat készítünk. Az évszakokat bemutató tábla mellett heti- és napszaktáblát is elhelyezünk. Ellátogatunk a költöző madarak fészkeihez. Télen madáreleséget készítünk az itt maradtaknak. Réten, parkokban bogarakat, mezei virágokat keresünk, melyeket növény- és állathatározó segítségével ismerhetünk meg. Kísérleteket végzünk növényekkel. /csíráztatás, rügyeztetés, fejlődés/ 262

Felhívjuk a gyermekek figyelmét a környezeti ártalmakra, azok káros hatására /víz, föld, levegő szennyezettsége/, környezet és természet pusztulásának, romlásának példáira. Megismerik a környezetvédelem alapjait, egyben környezetbarát szokásokat alapozunk meg, víz-, áramtakarékosság, hulladékkezelés, szelektálás. Virágos kertünkben a gyermekek közreműködnek a növények ültetésénél, segédkeznek a növények gondozásában. A gyermekek ellátogatnak munkahelyekre, ahol szüleik dolgoznak /üzlet, asztalos műhely, posta, iskola, hivatal stb./. Cselekvési lehetőséget is kínálunk számukra. Kipróbálják az üzletben való vásárlást, számítógéppel ismerkednek, megismerik a fűrészpor és forgács különbségét és szerszámokat munka közben. Megismerkedünk lakóhelyünk középületeivel /iskola, könyvtár, vasútállomás stb./. A közlekedési szokásokat autóbuszon történő utazás közben gyakoroljuk. Bővítjük és rendszerezzük ismereteinket a szárazföldi, vízi és légi közlekedésről. A háziállatokat lakóhelyükön /istálló, ól/ látogatjuk meg. Beszélgetünk életmódjukról, hasznukról, gondozásukról. A vadon élő állatokról, óceánok, tengerek élővilágáról szóló filmek tágítják ismereteiket az állatvilágról. Óvodásainkat arra neveljük, hogy ismerjék a természetet, éljenek vele barátságban, szeretve és védve azt. Fontos, hogy óvodásaink önmagukról valamint szűkebb és tágabb környezetükről elemi ismeretekkel rendelkezzenek. A gyermekekkel játékos formában sajátíttatjuk el nevüket, lakcímüket, születési helyüket, idejüket, szüleik nevét, munkáját. Szeretnénk, ha a gyermekek meg tudnák mondani, melyik óvodába járnak, kik az óvoda dolgozói. Óvodásainknak meg kell tanulni érzékelni az idő múlását. Így megnevezni az évszakokat, a hét napjait, a napszakokat.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése

A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében heti egy természeti-emberi-tárgyi környezetet megismerő téma feldolgozásával történik udvari megfigyelések, séták alkalmával.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a tapasztalat- és ismeretszerzés során

A mikrocsoportos tapasztalatszerzés előnyös, mert lehetőséget ad az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek személyes beszélgetéseire.

263

Minden gyermeknél személyesen figyelünk kérdéseire, megnyilvánulásaira, észrevételeire azonnal reagálunk. Minden gyermeknek lehetősége van arra, hogy gondolatát, tapasztalatát összefüggően elmondhassa óvónőnek, dajkának, társának. A természetes helyzetekben alkalmazzuk a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, a kérést, tudakozódást.

Matematikai ismeretek megalapozása

A számfogalom előkészítése, megalapozása tapasztalatszerzés a geometria körében, tájékozódás térben és síkban, matematikai képességek kialakulását segítő tevékenységek fogalmait a mindennapokba ágyazva ismertetjük meg. A mennyiségi szemléletük formálói - számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megismerése, összehasonlítások, gyűjtések, válogatások. Tudatosan figyelünk a lehetőségekre, melyben a gyermekek észrevétlenül megismerkednek környezetük térbeli, mennyiségi és formai vonatkozásaival. A matematikai nevelés olyan játékos, egyéni képességekre épülő cselekvés, ahol ok-okozati összefüggéseket keresünk, problémahelyzeteket oldunk meg elősegítve ezzel a gyermekek logikus gondolkodásának megalapozását.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, munkáját, óvodájuk nevét.  Tudják születési helyüket, idejüket.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködnek szépségeikben. Felismerik a napszakokat. Ismerik a hét napjait.  A gyermekek ismerik környezetük üzleteit, intézményeit.  Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.  Tudják mit takar a „növény” szó. Gyakorolják a növénygondozás műveleteit.  Gyakorolják az elemi közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedés eszközeit.  A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyet kifejező névutókat /alá, fölé, közé, mögé, mellé/.  Kialakul a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.  Ismerik az alapvető viselkedésszabályokat. Kialakulnak azok a szokás- és magatartásformák, melyek a társadalmi és természeti környezet megóvásához fontosak.  Szívesen idézgetik a tapasztalatszerző séták, kirándulások élményeit. 4.7 Munka jellegű tevékenységek

A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, 264

kötelességteljesítését. A gyermekek együttműködésének, szervezőképességének fejlesztése, munkavégzéshez szükséges attitűdök alakítása.

Óvodapedagógus feladatai: A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek szervezése, és azok feltételeinek biztosítása (2,5) 3-6-7 (8) éves korban. A munkaeszközök használatának megtanítása. Saját és mások elismerésére nevelés. Óvodapedagógus feladatai: A (2,5) 3-6-7 (8) éves korú gyermekek számára érthető helyi környezeti értékek összeállítása a szűkebb és tágabb környezetük felfedeztetése és megszerettetése. Ismerjék meg a környezetvédelem alapjait, a föld, a víz, a levegő, a növény- és állatvilág, tájvédelem meghatározó szerepét. Környezetbarát, környezettudatos életformára nevelés. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése tapasztalat- és ismeretszerzés során. Tárgyi feltételek: A csoportszobában egy helyen található a környezet megszerettetéséhez tartozó tárgyi eszközök, szimbólumok, összegyűjtött kincsek, albumok és tárgyak. A növény- és a kisállat gondozás kellékei megtalálhatók a csoportban (locsoló, teknős, teknős eledel, terrárium) Minden gyermeknek kincseket gyűjtő doboza van. Ismereteket összehasonlító, elemző táblákat készítenek. A szülőknek látható helyre kitesszük az évszaki projekttervet. A csoport néhány videó anyaggal rendelkezik a vadállatokról. A csoportnak az óvoda udvaron virágos kertje van. A (2,5) 3-6-7 (8) éves korú gyermekeknek érthető helyi környezeti értékek összeállítása a szűkebb és tágabb környezetük felfedeztetése és megszerettetése Óvodába lépő gyermekeinket esztétikus, melegséget sugárzó környezetben várjuk, elősegítve beilleszkedésüket. Témáink megválasztását, tapasztalataink, megfigyeléseink helyszíneit meghatározza a falusi környezet, melyben óvodánk elhelyezkedik. A (2,5) 3-4 éveseket az óvoda elfogadása után közvetlen környezetükkel ismertetjük meg /óvoda udvara, helyiségei, dolgozói/. A környező utcákban tett rövidebb sétákon megfigyeljük az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, az időjárás változásit, az állatokra, növényekre, emberekre tett hatását. Az élményszerzések során „kincseket” gyűjtünk /termések, magvak, levelek, ágak, tollak, kavicsok/, melyek a természetsarokban kapnak helyet.

265

Az évszakokhoz kapcsolódó képekből tablót, albumot készítünk. Meglátogatjuk a közelben lakó csoporttársunk családját, beszélgetünk a családtagokról, otthonukról. Családi albumokat nézegetve átélt élmények kerülnek felidézésre. Az utcai séták során gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait. Felismertetjük a személyés teherszállító járműveket, utazunk autóbusszal. Felfedezzük és összehasonlítjuk környezetünk formáit nagyságbeli, mennyiségi jellemzőit. Az állatok a gyermekek kedvencei, érzelmileg közel állnak hozzájuk. A háziállatokat minden esetben természetes környezetükben látogatjuk meg. /kutya, macska, baromfi, nyúl/ A vadon élő állatokkal rövid videofilmek segítségével ismerkedünk. Az állatok világnapján /október 4./ játékos vetélkedőket szervezünk, állatokat rajzolunk, festünk, gyurmázunk, természetkönyveket nézegetünk, az állatokkal kapcsolatos élményeinkről beszélgetünk. A 4-5 évesek élményszerző sétái már az óvodától távolabbi helyszínekre vezetnek. Erdőkben, parkokban gyönyörködünk az évszakok változásaiban, színárnyalataiban. Összefüggéseket keresünk az időjárás és a természet változásai között. Gyűjtőmunkánk kibővül, az összegyűjtött termésekkel. Gyümölcsöket, zöldségfélét a zöldségestől vásárolunk, melyből befőtteket, zöldségsalátát készítünk. A fejlődés feltételeivel ágak rügyeztetése és magvak csíráztatása közben ismerkedünk. Az évszakhoz kapcsolódóan tablót, albumot készítünk. Meglátogatjuk egyik óvodatársunk családját. A gyermekek bemutatják saját családjukat, beszélnek szüleik munkájáról. Sétáink során ellátogatunk az óvodához közel álló üzletekbe, orvosi rendelőbe. Gyakoroljuk a helyes gyalogos közlekedés szabályait. A teher- és személyszállító járművek között összehasonlításokat végzünk. Autóbusszal kirándulunk. A háziállatok mellett madarakkal, bogarakkal ismerkedünk. A vadon állatait természetkönyvek, videofilmek segítségével ismerjük meg. Gondoskodunk a terrárium lakóiról. Az 5-6-7 (8) éves gyermekek már az óvoda tágabb környezetével ismerkednek. Erdőben, parkokban, határban az évszakok jelenségeire, változásaira ok-okozati összefüggéseket keresünk, csodáljuk szépségüket, színváltozásaikat. Részt veszünk a betakarítási munkákban /szüretelés, dióverés stb./ A gyümölcsöket, terméseket befőzéshez, savanyításhoz használunk fel. A gyermekek részesei környezetük szépítésének /levélsöprés, virágoskert gondozás, élő növények gyűjtése stb./. Gyűjtött „kincseink” a természetsarkot gazdagítják, melyekből bábokat készítünk. Az évszakokat bemutató tábla mellett heti- és napszaktáblát is elhelyezünk. Ellátogatunk a költöző madarak fészkeihez. Télen madáreleséget készítünk az itt maradtaknak. Réten, parkokban bogarakat, mezei virágokat keresünk, melyeket növény- és állathatározó segítségével ismerhetünk meg. Kísérleteket végzünk növényekkel. /csíráztatás, rügyeztetés, fejlődés/ Felhívjuk a gyermekek figyelmét a környezeti ártalmakra, azok káros hatására /víz, föld, levegő szennyezettsége/, környezet és természet pusztulásának, romlásának példáira. Megismerik a környezetvédelem alapjait, egyben környezetbarát szokásokat alapozunk meg, víz-, áramtakarékosság, hulladékkezelés, szelektálás. Virágos kertünkben a gyermekek közreműködnek a növények ültetésénél, segédkeznek a növények gondozásában. A gyermekek ellátogatnak munkahelyekre, ahol szüleik dolgoznak /üzlet, asztalos műhely, posta, iskola, hivatal stb./.

266

Cselekvési lehetőséget is kínálunk számukra. Kipróbálják az üzletben való vásárlást, számítógéppel ismerkednek, megismerik a fűrészpor és forgács különbségét és szerszámokat munka közben. Megismerkedünk lakóhelyünk középületeivel /iskola, könyvtár, vasútállomás stb./. A közlekedési szokásokat autóbuszon történő utazás közben gyakoroljuk. Bővítjük és rendszerezzük ismereteinket a szárazföldi, vízi és légi közlekedésről. A háziállatokat lakóhelyükön /istálló, ól/ látogatjuk meg. Beszélgetünk életmódjukról, hasznukról, gondozásukról. A vadon élő állatokról, óceánok, tengerek élővilágáról szóló filmek tágítják ismereteiket az állatvilágról. Óvodásainkat arra neveljük, hogy ismerjék a természetet, éljenek vele barátságban, szeretve és védve azt. Fontos, hogy óvodásaink önmagukról valamint szűkebb és tágabb környezetükről elemi ismeretekkel rendelkezzenek. A gyermekekkel játékos formában sajátíttatjuk el nevüket, lakcímüket, születési helyüket, idejüket, szüleik nevét, munkáját. Szeretnénk, ha a gyermekek meg tudnák mondani, melyik óvodába járnak, kik az óvoda dolgozói. Óvodásainknak meg kell tanulni érzékelni az idő múlását. Így megnevezni az évszakokat, a hét napjait, a napszakokat. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében heti egy természeti-emberi-tárgyi környezetet megismerő téma feldolgozásával történik udvari megfigyelések, séták alkalmával. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a tapasztalat- és ismeretszerzés során A mikrocsoportos tapasztalatszerzés előnyös, mert lehetőséget ad az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek személyes beszélgetéseire. Minden gyermeknél személyesen figyelünk kérdéseire, megnyilvánulásaira, észrevételeire azonnal reagálunk. Minden gyermeknek lehetősége van arra, hogy gondolatát, tapasztalatát összefüggően elmondhassa óvónőnek, dajkának, társának. A természetes helyzetekben alkalmazzuk a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, a kérést, tudakozódást. Matematikai ismeretek megalapozása A számfogalom előkészítése, megalapozása tapasztalatszerzés a geometria körében, tájékozódás térben és síkban, matematikai képességek kialakulását segítő tevékenységek fogalmait a mindennapokba ágyazva ismertetjük meg. A mennyiségi szemléletük formálói - számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megismerése, összehasonlítások, gyűjtések, válogatások. Tudatosan figyelünk a lehetőségekre, melyben a gyermekek észrevétlenül megismerkednek környezetük térbeli, mennyiségi és formai vonatkozásaival. A matematikai nevelés olyan játékos, egyéni képességekre épülő cselekvés, ahol ok-okozati összefüggéseket keresünk, problémahelyzeteket oldunk meg elősegítve ezzel a gyermekek logikus gondolkodásának megalapozását. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, munkáját, óvodájuk nevét.  Tudják születési helyüket, idejüket.

267

 Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködnek szépségeikben. Felismerik a napszakokat. Ismerik a hét napjait.  A gyermekek ismerik környezetük üzleteit, intézményeit.  Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.  Tudják mit takar a „növény” szó. Gyakorolják a növénygondozás műveleteit.  Gyakorolják az elemi közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedés eszközeit.  A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyet kifejező névutókat /alá, fölé, közé, mögé, mellé/.  Kialakul a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.  Ismerik az alapvető viselkedésszabályokat. Kialakulnak azok a szokás- és magatartásformák, melyek a társadalmi és természeti környezet megóvásához fontosak.  Szívesen idézgetik a tapasztalatszerző séták, kirándulások élményeit.

268

5. SAJÁTOS FELADATAINK 5.1 Gyermekvédelem Célja:  Problémák feltárása, kezelése  A családokkal való jó kapcsolat fenntartása  Szociális problémák kezelése a kompetencia határokon belül: segélyjavaslat, környezettanulmány  A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése Hátránykompenzálással és esélyegyenlőség biztosításával az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára. Az óvodapedagógus feladatai:

Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének megismerése Szükség szerint környezettanulmány végzése  Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése  A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése, fejlesztése A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybe vétele Anyagi gondokkal küzdő családok támogatása, térítési díj csökkentése Felterjesztés segélyre Nyilvántartás vezetése Beszámoló készítése évente

269

Az óvodavezető feladatai:  Bizalomelvű kapcsolat kiépítése a családokkal  Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása  Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről  Kedvezményes étkezési, térítési díj biztosítása: a törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás az önkormányzat térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján  A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló családoknak  Jelzéssel él a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál  Hatósági eljárást kezdeményez a gyermek bántalmazása illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén Hátrányos helyzetű gyermek: Az, akinek családi körülményei szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: A hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a gyermek 3 éves korában legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen: halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:  A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem.  Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy főre jutó alapterület.  Egészségtelen lakhatási feltételek – vizes, salétromos falak, nagy páratartalom  A szülők alacsony iskolai végzettsége – csak általános iskolai vagy olyan, érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő piaci értéke.  Deviáns környezet szocializációs ártalmai – alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély.  Család hiánya – állami gondozásba vett illetve onnan kikerült gyermekek, egyszülős család, elvált szülők.  A beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük megfelelő ellátására, gondozására. Veszélyeztetettség: Olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek:  Fizikai bántalmazás  A gyermek szexuális zaklatása

270

      

Szülői felügyelet hiánya Elhanyagoló szülői magatartás Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények Pszichés bántalmazás Éhezés, nem megfelelő táplálkozás Indokolatlan hiányzás az óvodából Minimális jövedelmi viszonyok

Sajátos nevelési igényű gyermek: Az óvoda alapító okiratába foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. Cél:

- A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

Az óvodapedagógus feladatai: Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztő játék a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél figyelembe vesszük a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát. Kiemelten gondozzuk a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködünk a szaksegítőkkel – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus. Szükség szerint szakvéleményt, fejlesztési javaslatot kérünk a megfelelő szakszolgálatoktól. A fejlesztési terv megvalósítására speciális tervet dolgozunk ki. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:  Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermek jusson el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra való törekvés, együttműködés Migráns gyermek: Migráns gyermek az a gyermek, aki valamint akinek a családja nem magyar állampolgár és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon illetve menekült státuszú. Cél:

- A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vegyék igénybe az óvodai nevelést. - Az emberi méltóság elismerése, jogaik tiszteletben tartása, egyéni bánásmód elve. - Migráns gyermekek nevelésében az önazonosságuk biztosítása mellett erősítjük a többségi társadalomba való beilleszkedést, a gyermekekkel elfogadtatjuk azt a világot, ahol él.

271

Tehetséggondozás: Célja: A tehetségek felismerése, azon oldalak megtalálása és segítése, amelyben a gyermek az átlagnál jobb teljesítményt nyújt. A tehetséggondozó feladata: - Kreativitás felkeltése és éltetése - Sokrétű, komplex tevékenység biztosítása - A gyermek környezete, a családdal való szoros kapcsolattartás Tehetséggondozásra már az óvodában fel kell figyelni. Az óvodai tehetséggondozás a képességeknek, készségeknek a megalapozása. A tehetség hosszú távú nevelése szempontjából fontos a korai gyermekkori fejlesztési alapállás, amely az élmények gazdag skáláját, a gazdagítás legváltozatosabb lehetőségeit mutatja meg a fejlődő gyermeknek és nem engedi, hogy beszűküljön az érdeklődése egy fontos és sikeres részterületre. A tehetség fejlődésében fontos a tehetséggondozóval való találkozás, mely bizalmat és szeretetet sugároz, a majdani a kibontakozott embert álmodja bele a tehetségbe. A saját tehetségeink fejlesztéséhez kapcsolatot alakítunk ki a tehetséggondozással foglalkozó szervezetekkel. 5.2 Óvodánk szolgáltatásai: Logopédia - heti 1 alkalommal 1 órában. (ingyenes, az önkormányzat fizeti) Hitoktatás heti 2 alkalommal Térítéses szolgáltatás az óvodában nem működik.

272

6. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE 6.1 Az óvoda és a család Célunk e kapcsolatrendszer erősítése érdekében, hogy a szülőkkel való partneri viszonyt tovább erősítjük annak érdekében, hogy a családi nevelést alaposan megismerve, arra építve neveljünk, fejlesszük a gyermekeket. Tájékoztatjuk, megismertetjük a szülőkkel a nevelési programunk célját, feladatát. Gyermekük fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk őket, a problémákat tapintatosan, segítő szándékkal megbeszéljük, ezzel is segítve a kölcsönös szemléletalakítást. Óvodánk nyitottságát továbbra is biztosítjuk. Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve segítse a gyermekek fejlődését... Korrekt, partneri együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A kapcsolattartás formái: Beíratkozás: A szülő és a gyermek első találkozása az óvodai élettel. Megbeszéljük a legfontosabb tudnivalókat. Alkalom nyílik arra, hogy a szülők és a gyermekek együtt ismerkedjenek meg az óvodával és dolgozóival Családlátogatás Minden gyermeket az óvodába kerülése előtt meglátogatunk az otthonában. Megismerkedünk az otthoni szokásrendszerrel. Egyéni igény szerint visszatérő családlátogatásokat végzünk. Hatékony segítséget adunk a gyermek fejlesztéséhez. Napi kapcsolattartás Alkalmat kell adnunk arra, hogy a szülő folyamatosan tájékozódhasson a gyermekeivel történt napi eseményekről. Szülői értekezletek Biztosítják az óvodai élet szervezésével kapcsolatosan felmerülő kérdések megbeszélését. Tájékozódnak a csoportok életéről, a gyermekek tevékenységeiről, fejlődésük alakulásáról. Félévi beszélgetések Az egyéni beszélgetések alkalmával tájékoztatjuk a szülőket a gyermekük aktuális fejlettségéről, megbeszéljük a fejlesztendő területeket. Esetlegesen felmerülő problémák kölcsönös megoldására javaslatok cseréje. Szülőkkel együtt szervezett rendezvények Mikulás váró est meghitt közös együttlét Ünnepváró munkadélutánok: advent farsang húsvét

273

A gyermekek a szülők és óvónők közös tevékenykedése, az egyes ünnepi körök hagyományainak megfelelően mézeskalács sütés, díszítés, farsangi maskarák készítése, tojásfestés. Anyák napja Meghitt hangulat kialakításával személyes köszöntés Az iskolába készülő gyermekek búcsúja Kiállítások A gyermekek, szülők és a helyi gyűjtők anyagából időszakos kiállítások szervezése az ovigalériában. Hangversenyek December végén karácsonyi koncert Családi kirándulások Kultúrális rendezvények A gyermekekkel és szülőkkel közösen benevezünk a községi szinten szervezett rendezvényekbe. Igény és elégedettségi vizsgálatok Évente felmérjük a szülők igényeit, és elégedettségét. A tanévnyitó szülői értekezleten nyilvánosságra hozzuk. A hiányosságok megoldására intézkedési tervet készítünk. Javasoljuk, hogy a szülők panaszaikkal bátran forduljanak a csoportos óvónőhöz, vezető óvónőhöz. Elsődleges célunk a közös megnyugtató megoldás. Amennyiben a szülő megoldatlannak találja problémáját, érdekeinek érvényesítése céljából forduljon az intézmény munkáltatójához, valamint a Községi Önkormányzat jegyzőjéhez. 6.2 Az óvoda és az iskola Folyamatos kapcsolatot tartunk az alsós nevelőkkel. Arra törekszünk, hogy megismerjék helyi nevelési programunkat, nevelési elképzeléseinket az iskolába menő gyermekek fejlesztésével, felkészítésével kapcsolatosan. Igyekszünk az átmenetet zökkenőmentessé tenni. Ennek formái: Kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék. Egymás munkájának tiszteletben tartása, megbecsülése alapján. 6.3 Az óvoda és szakmai kapcsolatok          

"Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" egyesület Megyei Művészeti Óvodák Szakmai Műhelye Művészeti egyesület bázisintézményei Mesterek, alkotók Iskolánk rajztanára Iskolánk énektanára a Jász- Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Logopédiai szolgáltatás a Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Speciális képességeket vizsgáló bizottság Szolnoki Kistérség Több Célú Társulása Humán Szolgáltató Központ Módszertani Gyermekjóléti Központ

274

6.4 Az óvoda és a közművelődési intézmények Színház, könyvtár, múzeum rendezvényeit a gyermekek érdeklődését és életkori sajátosságait figyelembe véve látogathatják csoportosan pedagógus vezetésével vagy egyénileg szüleikkel. 6.5 Az óvoda egyéb kapcsolatai Ennek formái:  A védőnő rendszeres havi látogatása  Orvosi vizsgálat évente  Tanköteles korú gyermekek iskolaérettség vizsgálatai  Rendszeres kapcsolat önkormányzat gyámügyi előadójával  J-Nk-SZM Hetényi Géza kórház- Rendelőintézet Gyermek Pszichológiai Gondozóval  Hitoktatás 7. A PROGRAM ERŐFORRÁSAI 7.1 Személyi feltételek A program erőforrásai Személyi feltételek Óvónői példaképünk Személyisége elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Képes a művészetek közvetítésére A fejlesztésben egyéni módszereket használ annak érdekében, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma erősödjön. Igényes az önművelésre Személyiségében a humanizmus, a pedagógiai optimizmus jellemzi, tetteit hitelesség, tapintat és empátia nyilvánul meg. Munkatársaival a feladatait összehangoltan végzi. Ismerje és tudja értékeit, de azt is tudja, melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Minden előítéletes pedagógusi magatartást elutasítunk. Az óvodában a nevelő munkát az óvodapedagógus végzi. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos, feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott összehangolt, együttműködő munkája feltétele az óvodai nevelésnek. Óvodánk két vegyes csoporttal működik. 3 fő óvodapedagógus látja el a nevelési feladatokat, közülük 1 fő tagintézmény-vezető, 2 fő beosztott óvónő. Az óvónői párok csak az egyik csoportban biztosítottak, így a programunk eljárásai, módszerei, munkaformái nehezebben valósíthatóak meg. Óvodapedagógusaink felsőfokú szakképesítéssel és 36 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Folyamatos önműveléssel készek vagyunk a művészi értékek közvetítésére, személyes mintaadásra, erkölcsi, szociális, intellektuális érzelmek alakítására és esztétikai élmények nyújtására.

275

Ezzel párhuzamosan szervezett továbbképzéseken egy-egy részterületen tovább mélyítjük ismereteinket: - drámajáték, - néphagyomány-ápolás, - környezet tevékeny megismerése, - környezetesztétika, - anyanyelvi nevelés, - kommunikáció (számítógépes alapismerettől az internetig) - mozgás, mozgásos játékok Az óvodapedagógusok munkáját 2 fő szakképzett dajka segíti, akik egyben megosztott munkakörben látják el a melegítő konyhai és az udvari teendőket. A programban előírás az esztétikus, gondozott udvar. 7.2 Tárgyi feltételek Az óvoda épülete a község központjában található. Az óvoda épületét 1962-ben építette a község lakossága társadalmi munkában. Két foglalkoztató terem, egy melegítő konyha, öltöző, vizesblokk, egy folyosó és egy kis méretű iroda - mely egyben az öltöző is - található meg az épületben. A gázkazánnal működő központi fűtés biztosítja a kellő hőmérsékletet. Az udvarunk rendkívül kedvező körülményeket biztosít a szabad levegőn való tartózkodásra. Mérete többszöröse a gyermeklétszámhoz viszonyítva, 1876 m2. Az óvoda udvara tágas, füvesített, fákkal, bokrokkal árnyalt. A beépített udvari játékok megfelelnek az EU szabványoknak. Az udvarunkat körülvevő telkek folyamatos megfigyelésre adnak lehetőséget: baromfiudvar, virágoskert, konyhakert, szántóterület és közlekedési eszközök. Foglalkozási eszközeinket óvónőink folyamatosan egészítik ki saját maguk által készített segédanyagokkal (meseképek, bábok, barkácsolt játékeszközök stb.). A program végrehajtásához szükséges a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. Megnevezés Játékok (csoportonként) Konstrukciós játékok Társas játékok Értelmi képesség fejlesztő játék Kártya, dominó Szerepjátékok eszközei Barkácsolás eszközei Anyanyelvi játék tükör Ének-énekes játék, zenehallgatás

Meglévő mennyiség

Hiányzik

10 doboz 10 db 10 db 10 db 10 db 4 doboz

4 doboz

4 db

4 db

276

Pótlás

(csoportonként) Magnó CD lejátszó CD-k, kazetták Ritmusbotok Triangulum Ujj cintányér Csörgődob Csettegő Szilfon, metalofon Kisebb, nagyobb csengő Dalos játékok kellékei: kalap, kendő, zsebkendő, kötény, szoknya, mellény, bot, stb. Maszkok, fejdíszek Felnőttek játékához: - furulya - gitár, citera - "Á" síp, vagy hangvilla Folyosói zenéhez: - hangszóró - hi-fi torony Vers, mese, báb, dramatikus játék (csoportonként) Mesepárna Meseszék Bábok Bábtartó Átváltozás kellékei Nagy méretű színes leplek Meleg szőnyegek Kincsesláda Képeskönyvek Gyertyák Rajzolás, mintázás, kézimunka (csoportonként) Rajzoláshoz: Zsírkréta, különböző vastagságú ceruzák, filctollak,

3 db 3 db 10 db 10 db 4 db 4 db 2 db 2 db 2 db

2 db

8 db 7 db

7 db 1 db 1 db 1 db

2 db 2 db

30 db 1 db 10 db 2 db 2 db 6 db 2 db 2 db 5 db Folyamatos

5 db

Folyamatos

277

pasztellkréta, viszktéta Festéshez: Víz-, üveg-, textilfesték, tempera, Különböző vastagságú ecsetek Szivacshenger, szivacskocka Gyurmázáshoz Plasztilin, liszt, só, olaj Agyagozáshoz Agyag, simító lapát, palatábla, mintázó eszközök, damil, vizes tál, fokhagyma prés Korongozó állvány, korongozó Különböző papírok: rajzlap, színes karton, színes hajtogató lapok, krepp papír, fűző lapok, csomagoló papír, fotókarton, műszaki rajzlap, pausz papír, selyempapír stb. Nyíráshoz: Tompa hegyű olló Cikk-cakk olló, és mintavágó olló Forma lyukasztó Fonalmunkához: különböző vastagságú fonalak (hímző-, felvető fonal) Szövőkeret, körmöcske, szalagszövő, tompa hegyű tű Barkácsoláshoz: textília, darált szivacs, hurkapálca, fakanál, csipke, bőr, gomb, szög,

1 db

4 db

Folyamatos

5 db 4 db

Szükség szerint 4 db

1 db

Szükség szerint

15 db 10 db 10 db Szükség szerint

5 db

Szükség szerint

278

szerszámok, puha fa Batikoláshoz: méhviasz, gyertya, íróka, vászon, textil, festék Kismesterségekhez: csuhéj, szalma, gyékény, raffia, vessző Egyéb eszközök Lemosható asztalterítő Lemosható kötény gyerekeknek Polc az alkotásoknak Különböző ragasztók Eszköztároló kosarak Mozgás Udvari játékhoz Mászókötél, gyűrűhinta Egyensúlyozó gerenda, csúszda Mászóvárak, bástyák Homokozó medence Libikóka Rugós billegő Kosárpalánk, focikapu, röplabda háló Futópálya Pódium Mobil padok Labda különböző méretben Homokozó játékok Babaház Ivókút Csoportszobai eszközök (csoportonként) Padok Zsámoly Bordás fal

Szükség szerint

Szükség szerint

4 db

5 db

5 db

5 db

1 db

1 db

5 db

Szükség szerint 5 db

2 db

2 db

1 db

1 db

1 db

1 db

2 db

2 db

1 db 1 db 1 db 1 db 2 db

3 db 1 db 2 db 10 db 15 készlet 1 db

1 db 2 db

279

TINI-KONDI Tornaszőnyeg Ugráló kötél Karika Tornabot Szalag, kendő, babzsák Bodyroll készlet Gymnastic ball Ugráló asztal Rácsos billegő, egyensúlyozó tölcsér Gogo roller Greswald készlet Összerakható mobilkészlet Félgömb lépegető, rönk út Egyensúlyozó teknő Zenés mozgásos percek megvalósításához: Magnó CD-k, kazetták Szalagok, kendők Szalagos botok, zászlók Környezet megszerettetése (csoportonként) Videókamera Fényképezőgép Terrárium Teknős Állateleség Nagyító, távcső, mikroszkóp Állat- és növényhatározó Enciklopédia Színes természetkönyvek Kosarak, csírázó tálak Térkép Természetfilmek Madáretető Munkajellegű

1 db

1 db

25 db

25 db

1 db 1 db

1 db 1 db

1 db

1 db

1 db 1 db 1 db

1 db 1 db 1 db

1 db

1 db

1 db

1 db

1 db

1 db

2 db 25 db 15 db 35 db

1 db

3 db 10 db 35 db 35 db

1 db 1 db 2 db Folyamatos 2 db 1 db

1db

2 db 4 db 10 db 1 db 6 db 5 db

280

1db

tevékenységek (csoportonként) Kerti szerszámok Öntözőkanna Gyúrótábla, nyújtófa Daraboló kések Mérleg Gyümölcsmosó Ruhakefe, cipőkefe Ovigaléria Videószoba Szakkönyvek Óvoda színvilágának megkomponálása: festékek, textíliák, díszek Tájékoztató táblák

6 készlet 1 db 2 db 5 db 1 db 1 db 6 db 1 db 1 db 12 db

1 db Folyamatos

Folyamatos Folyamatos

8. A PROGRAM TERVEZÉSI, ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUMAI Az óvoda első számú dokumentuma: Az óvodai nevelés országos alapprogramja Második számú dokumentum: „Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív program A harmadik dokumentum az óvoda helyi nevelési programja A vezető óvónő pedagógiai, működési terve időkeret: 1 év Aktuális szervezési feladatok. A helyi program kiemelt feladatai. Ellenőrzés, értékelés. A csoportok látogatásának tervezése. A gyermekcsoportok nevelési, fejlesztési terve: Nevelési terv időkeret: fél év Eseményterv - szervezési munkák időkeret: havonta A tevékenységi terv időkeret: negyedévenként Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai: Gyermektükör A folyamatos megfigyelésen alapuló, a gyermekek képesség szintjeit és fejlesztési elképzeléseket tartalmazó dokumentum, amelyik tervezése (2,5) 3-7 (8) éves korra terjed ki.

281

Felhasznált irodalom: I. Sz. Tagintézmény; Besenyszög: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2009. Minőségfejlesztési Program Bp. Oktatási Minisztérium. Dr. Deliné Dr .Fráter Katalin: Lépésről- Lépésre Fejlesztő Óvodai Program Forrai Katalin: Ének az óvodában Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Ghymes: Csak a világ végire – zenei album Ghymes: Bennünk van a kutyavér – zenei album A Kormány 255/2009 (XI. 20.) számú Korm. Rendelet melléklete: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja51/2004. (III.23.) Kormányrendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

II. Sz. Tagintézmény; Tiszasüly: 1. Pereszlényi Éva-Porkolábné Dr. Balogh Katalin: JMK Program Budapest, Alcius Bt. 1996 2. B. Méhes Vera: magyarországi Montessori óvodai program Minősített óvodai program, 1997. 3. B. Méhes Vera: Montessori Pedagógiai Rendszere és alkalmazása az óvodában Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 1995. 4. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Calibra Kiadó, 1993. 5. Tátrai Zsuzsanna - Karácsony M. Erika: Jeles Napok, Ünnepi Szokások Planétás Kiadó, 1998. 6. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok, JNSZ Pedagógiai Intézet 1997. 7. Szentesné N. Éva: Hagyományok lépésről lépésre Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, 1995, 8. Néphagyományőrző Óvodai Program: Választató Óvodai Program Gödöllő, 1998. 9. Dr. Bucherna N.Né - Faust D.né - Zadravecz T. : Néphagyományőrzés az óvodában Budapest, Hogyf Edito 2. Módosított Kiadás 10. Napról Napra - A mi kalendáriumunk: Debrecen, Pedellus Bt. 1992. 11. Az óvodáskor fejlesztőjátékai: OKKER Kiadó 12. Komplex Prevenciós Óvodai Program: Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. 1999. 13. Dr. Tótszőllősiné V. Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Fer-Co Kft. 1994. 14. Dr. Krizsaneczné N. Edit: Játékos gyermektorna Sport, 1984. 15. Steve és Ruth Bennett: Gyerünk a szabadba Pécsi Direkt Kft, Alexandra Kiadó, 1993. 16. Steve és Ruth Bennett: Kapcsold ki a tévét ! Pécsi Direkt Kft, Alexandra Kiadó, 1993. III. Sz. Tagintézmény; Szászberek: 1. A Kormány 255/2009 (XI. 20.) számú Korm. Rendelet melléklete: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2. 51/2004. (III.23.) Kormányrendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 3. Nagy Jenőné: Óvodai Programkészítés, de hogyan ? NAT-TAN Sorozat Bp. OKI 1996. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel óvodai alternatív program J-N-Sz Megyei Pedagógiai Intézet

282

4. Nagy Jenőné(2002): Csak tiszta forrásból. Szolnok, Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Óvodapedagógusok Országos Egyesülete 5. Nagy Jenőné – Németh Menyhértné – Novákné Cseh Ibolya (1999): Rajz, mintázás, kézimunka. Szolnok Óvodai Nevelés a művészetek eszközeivel Óvodapedagógusok Országos Egyesülete 6. Nagy Jenőné (1995): Zenei nevelés az óvodában. Az óvónők zenei képzettségének és az 5-6-7 éves korú gyermekek zenei fejlettsége közötti összefüggések. Szolnok, J-NSz Megyei Pedagógiai Intézet 7. Nagy Jenőné (2001): Óvodatükör. Óvodai intézmények szakmai munkájának elemzése, értékelése. Szolnok, Óvodai Nevelés a művészetek eszközeivel Óvodapedagógusok Országos Egyesülete 8. Nagy Jenőné (2006): Gyermektükör. A gyermekek fejlődését, fejlesztését segítő útmutató. ONME Egyesülete 9. Forrai Katalin: Ének az óvodában 10. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában 11. Ghymes: Csak a világ végire – zenei album 12. Ghymes:Bennünk van a kutyavér – zenei album 13. Ghymes:Mesealbum I-II – zenei album

283

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A módosított Nevelési Program érvényességi ideje: A nevelőtestület alapján: határozatlan ideig, visszavonásig. A Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: -

szervezeti átalakítás

-

ha a nevelőtestület más program bevételezését javasolja (nev.test.2/3-ad része).

-

egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol

Előírás a programmódosításhoz: -

írásbeli előterjesztés az óvodavezetéshez

-

írásbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

284

Legitimációs záradék A helyi nevelési programot fenntartói jóváhagyás előtt véleményezte: …………………………………………. szakértő

Dátum

Véleményezte: …………………………………………. szülői szervezet képviselője

Dátum

Elfogadta: …………………………………………. a nevelőtestület képviseletében

Dátum

Jóváhagyta: …………………………………………. fenntartó részéről

Dátum

Tájékoztatásul megkapták:

Dátum:

Besenyszög Önkormányzat Képviselő-testülete Tiszasüly Önkormányzat Képviselő-testülete Szászberek Önkormányzat Képviselő-testülete Eszterlánc Óvoda nevelőtestülete Eszterlánc Óvoda Szülői Képviselete

Irattár

Dátum:

285

ESZTERLÁNC ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents