HOTE
KÖH-Miskolc
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december III. évfolyam, 12. szám
Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi műemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklődésére számot tarthat.. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi e-mail címekre:
[email protected] [email protected] (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerősei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkről. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerőseinek.
A TARTALOMBÓL… A hónap műemléke Hajdók Judit: A sáárospataki Református templom orgonája Építészet – tér - esztétika Szunyogh László: A miskolci Erzsébet-tér esztétikája Hírek Év végi munkarend és adatváltozások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál Két "miskolci" előtt Osskó Judit nyerte a Prima Primissima Díjat magyar építészet és építőművészet kategóriában Tisztelt népvándorlás, magyar honfoglalás, valamint kora Árpád-koros régész és antropológus Kollégák! Új tiszteleti tagok és szabályzatok a Magyar Régész Szövetségben Főépítész szakmérnöki képzés Folytatódnak a Múzeumok és Látogatók Alapítvány Műhelymunkái Megnyílt a MUSTRA 2006 Átadták az idei Kós Károly-Díjakat Aktuális rendezvények, konferenciák Műemléki beszélgetések 2007. I. negyedévi programjai Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső című könyvének bemutatója Miskolci rendezvények Ajánló Csontos Györgyi - Csontos János: Tizenkét kőmíves Linkajánló Impresszum
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december
A HÓNAP MŰEMLÉKE A sárospataki Református templom orgonája 1. kép: A templombelső a historikus orgonaházzal
A 2700 férőhelyes sárospataki református templomot 1781-ben szentelték fel, de az orgonaépítésre csak közel száz év múlva került sor. Az orgonát a négy generációt számláló Mooser orgonaépítő-dinasztia nálunk legismertebb mestere, a Salzburgból az igen jelentős magyar megrendelések hatására mint az esztergomi, egri bazilika, a fóti Ybl-féle templom orgonaépítései - Egerben letelepedett Ludwig/Lajos (1801-1881) építette 1871-ben. Az orgona 2 manuálos 24 regiszteres, mechanikus csúszkaládás rendszerben készült. Diszpozíciója a sok alaphangos sípsornak köszönhetően romantikusan színdús. Egy 1834-ben bekövetkezett földrengés következtében a templom falai megrepedeztek, és a mennyezetjavítás miatt a 19. század végén az orgonát lebontották. A hangszer újjáépítését a nagyhírű Angster József-orgonaműhely végezte, melynek során a gépezet néhány elemét átalakították, a diszpozícióban kis mértékű változtatás történt, és új regiszterhúzók készültek. A közelmúltra az orgona szinte használhatatlan állapotba került az elmaradt karbantartások hatására. A Református Egyházközség Virágh Sándor esperes példamutató hozzáállásával 2005-ben az eredeti Mooserféle állapot helyreállítása mellett döntött, amelyet az Aquincum Orgonagyár napjainkban végez. Hajdók Judit
2. kép: Orgonabelső a restaurálás előtt
3. kép: A historikus orgonaház
___ („A hónap műemléke” – írtuk a fejezetcímben, de e cikkel szándékunk szerint az örökségvédelem egy újabb, a műemlékekkel szoros kapcsolatban lévő területe, az „ingó kulturális javak”, ismertebb nevükön műtárgyak felé szeretnénk nyitni. Bár műtárgyas témák eddig is szerepeltek hírlevelünkben, a téma fontosságára tekintettel, a jövőben rendszeresen jelentkezünk majd régiónk kiemelkedően gazdag műkincsállományát bemutató cikkekkel. Elsőként Hajdók Judit orgonaművész és orgonaszakértő írását adjuk közre – melyet reményeink szerint több
2
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december hasonló témájú írása is követ majd. Természetesen a műkincs-műtárgy-üggyel kapcsolatban is várjuk Tisztelt Olvasóink reakcióit, véleményét, írásait... (A Szerk.)
_____________________________________________________
ÉPÍTÉSZET – TÉR – ESZTÉTIKA A miskolci Erzsébet tér esztétikája A szépség nem szorul magyarázatra. Tetszik – akár érdek nélkül is. Ennek ellenére, az élmény mellett, előszeretettel boncolgatjuk, elemezgetjük szobrok, irodalmi művek és más műalkotások esztétikájának mibenlétét. Benne van ebben a kíváncsiság, a titok megfejtésének izgalma, és a tudásvágy, mert hát, okulni is lehet belőle. Egy tér esetében, amely összetettsége folytán építészeti alkotás is, a város szövetének élő eleme, ez utóbbi sem elhanyagolható. Sem a várost alakító szakembereknek, a tervező építészeknek, sem a város lakóinak. Okulásként is. Mert aki járt már a miskolci Erzsébet téren tanúsíthatja, hogy a legszebb terek egyike az országban. Esztétikájának megfejtése izgalmas feladat, feladvány is.
Dobrossy István több helyütt is részletesen leírta a tér keletkezését, történetét. A nagy árvíz után a Pap-malom végleges elbontásával kialakult üres területen szándékosan városi teret kívántak kialakítani a városvezetők. Az Avast, amelynek oldalában egykor született, s ahonnan leköltözött a központja a jelenlegi főutcai tengelyre, a város szinte teljesen kizárta magából. Egyáltalán, a főutca teljes egészében mesterséges környezet, a zárt házsorok kiiktatják a természet látványát, hiába a közeli Szinva patak, s két oldalt a hegyek, nem láthatjuk őket. Számtalan példát tudunk csak a Kárpát-medencéből is, ahol egy-egy természeti képződmény látványa a település meghatározó eleme, gondoljunk csak a Duna és a budai Várhegy látványára Pesten, vagy a MagasTátra poprádi panorámájára. Egy szinte beépítetlen, természeti arculatot mutató, növényzettel borított hegy a város közepén lenyűgöző, már-már kultikus hatású. Nem olyan régen, amikor a Városház tér déli oldalán bontásokkal tárult föl az Avas, a látvány maga kikövetelte a jelenlegi Szent István tér kialakítását, kialakulását. Nem tudhatom, de valószínűleg hasonló hatással lehetett a miskolciakra a Pap-malom helyén föltáruló Avas. Nem lehetett kétséges a teresedés „üresen” hagyása, az amúgy is terekben szűkölködő Miskolcon új dísztér kialakítása. A zárt déli házsorban hirtelen „ablak” nyílt a természetre, s ez ablak előtt ott magasodott az Avas hegye, tövében ott húzódott a Szinva patak szalagja. A természeti háttér szépségét ráadásul fokozzák a hegyen található épületek, mert különleges, értékes, a helyi és az országos építészettörténetben is méltán fontos építményekről van szó. Három meghatározó épület festői módon, lépcsőzetesen helyezkedik el a hegyoldalban. Az avasi templom évszázados, s valóban méltóságteljes gótikus támpillérei fölé emelkedik a harangtorony reneszánsz sisakja, s fölötte áll a város szimbólumának szerepét épp az előbbitől átvevő, a világon egyedi formálású kilátó.
3
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december Lehet, ezzel be is érhetnénk, meg van az esztétikum meghatározó eleme; egy épített tér, amelynek hátterét egy szép hegy biztosítja. De további elemek szükségeltettek, hogy ez az adottság különleges esztétikai térélménnyé váljon. Mert elmondható, hogy ha többnyire nem is tudatos tervezés okán, de több egy irányba ható tényező eredményezte, adja ma is az Erzsébet tér szépségét, számos, ellenkező irányú hatás ellenére is. A tér szélessége alig nagyobb a főutcáénál, geometriája alapján egy a főutcába befutó merőleges utca is lehetne. A főutca zárt házsora a tér két sarkán befordul, s fut tovább a „mellékutca” kétoldali zárt házsorában. A főutca házainak többsége, s így a térre befordulók is, eklektikusak, zártságukat fokozza a homlokzat szigorú rendje, az ablakok szabályos ritmusa, s a folyamatos, hangsúlyos zárópárkány. A zárópárkány egymagasságban indul a főutcaival. Azonban, közelítve a szabálytalan formákból építkező természeti háttérhez, ez a szigorúság enyhülni kezd. A zárópárkány mindkét oldalon lejjebb esik, folyamatossága megszakad. A jobboldali térsorban nem csak a homlokzati elemek oldódnak, tömegében is tagolt, szertelen lesz a beépítés, a fürdő épületénél már kupolás és pavilonos részekre esik szét a házsor addig merev kontúrja. Kicsit enyhébben ez a folyamat a bal oldalon is lejátszódik. Itt a kupolás, teljesen szétszabdalt tömegformálásig nem merészkedik el az épület, de a zárópárkányt, az egyenes nyeregtetőt először megtöri egy pavilonos lezárású középrizalit, majd, egy, a tető fölé nyúló oromzat. S az oromzat játékos formálású, szabdalt. Miképpen a homlokzat is játékosan kezeli az eklektikus elemeket, már az Akadémia épületén golyvákkal oldja az oszlopok merev rendjét. Mondhatjuk, hogy a mesterséges belvárosi környezet ezen a téren kinyílik a természet felé, a térfalak szabályos kontúrja feloldódik, a beépítés magassága lecsökken, az együttes egyre játékosabb, kötetlenebb, azaz természetközelibb lesz. Ezt a hatást akarva, akaratlanul is erősíti a fürdő bádogozott kupolájának üvegre cserélése is. Véletlen, s tudatosan nem is érzékelhető, hogy kitűzési hiba folytán a baloldali utolsó ház töri a beépítési vonalat, nem párhuzamos az út tengelyével; hátrafelé szűkül az utca. A szűkülő utca, a kétoldali párkányvonal magasságának folyamatos csökkenése, csakúgy, mint a reneszánszban tudatos tervezés eredményeképpen, a perspektíva torzítása folytán kiemeli, nagyobbnak mutatja a hátteret, itt az avasi hegyet. Csakhogy az Erzsébet téren ez egyáltalán nem tudatos, hanem szerves fejlődés eredménye. Az előbbiekben a főutca felől írtam le a térfalak változását, azonban a tér nem innen épült be. Elsősorban az Avas felől kezdődtek az építések. Itt, a hegy alatt, a patak parton, természetes, hogy szellősebb, kötetlenebb épületek emelkedtek, amelyeknek sora aztán találkozott a főutca zárt eklektikus házsorával. De nem véletlen, hogy a főutca felől írtam le a térfal változását. A tér ugyanis egyirányú, csak innen igazán tér, szépsége elsősorban innen mutatkozik meg. A hegy felől az utcajelleg hangsúlyos, út, amely bevezet a városba, a főutcára. Nem tudja ezt a hatást elnyomni az sem, hogy az „utca” térnek van berendezve, középtengelyén növényszigetek, szökőkutak, középpontjában pedig szobor emelkedik. A berendezés már tudatos építészeti tevékenység. A szobor és alépítményének arányai, méretei a tér arányaihoz szabottak. A két oldali fasort többször cserélték, de mindig kisnövésű fákat ültettek. Sosem törekedtek tekintélyes fasor fölnevelésére, hogy ne az utca jelleg domborodjon, hanem így csak keretet biztosítanak a középső növénysziget körül. S ahogy a szökőkutas vízmedencék a tér végében lévő vízfolyás mesterséges leképzései, úgy a hegy fái is csak „kicsinyített változatban” jelennek meg a téren. Eredetileg a teret északi irányban folytatni kívánták. Nyílván, építészetileg sok mindent ki lehetett volna hozni egy, a főutcát keresztül szelő, a völgy kétoldali hegyvonulatát összekötő térrendszerből. Abban az esetben a térfolyosó és a főutca metszéspontja lett volna a város és a természet találkozásának színtere, azonban így a „félnek” maradt tér tölti be ezt a szerepet. Nem tartozik eddigi okfejtésem fő vonalába, de szólok a tér két apró érdekességéről is. Az akadémiai székház homlokzatán a régi nagymagyar címer hibás, mintegy igazodva a térvég megkövetelte játékossághoz, a legfölső sorban Dalmácia és Horvátország címere fölcserélődött. Mintha a címer készítője, talán olvasva, hogy a horvát sakktábla a jobboldalon, a három dalmát oroszlán a balon, csak ezek elkészülte után világosíttatott volna föl, hogy a címertanban az oldalakat sosem szemből, hanem a pajzs „viselője” felől határozzák meg, mert utána már a többit a jó oldalra tette. A másik, hogy Miskolcon már a költő előtt „békévé oldotta az emlékezés eleink
4
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december harcát”, hiszen az ország első szabadtéri Kossuth szobrával büszkélkedő teret éppen a forradalmárt jelképesen halálra ítélő Habsburg király feleségéről, Erzsébetről nevezték el. El kell mondani, hogy a tér annak ellenére is szép tudott maradni, jól tudta és tudja betölteni „kapcsolatszerepét”, hogy szemben a jól megválasztott térberendezéssel, épületei nem különlegesek, sőt az eklektikán belül sem tartoznak az értékesebb vonulatba. A fürdő épülete kimondottan dekadens, túlontúl romantikus formálású, az akadémiai székház homlokzati elemei nem szerves rendszert képeznek. Az észak-keleti saroképület két homlokzatán a nyíláskeretezések szögletes és háromszögű záródása bántóan fordítva van a rizaliton és a közbenső mezőben. A tér szinte teljesen kiépült, foghíj nincs rajta, így mivel bontásra nem számíthatunk, az elrontás veszélye nem fenyegeti. Vitát váltott ki szakmai berkekben és a közvéleményben is, a fürdő kupolájának üvegre cserélése. Hogy ez szerencsés-e, megengedhető-e ezen az eklektikus épületen, nézőpont kérdése. Véleményem szerint az épület önmagában nem annyira értékes, hogy ne lehetett volna drasztikusan hozzányúlni, s Viszlai József átlátszó kupolája tovább fokozza a természet felé történő nyitást, tehát erősíti a tér esztétikáját. S a modern építészeti geg növeli a tér különlegességét is. Ugyanez a pavilonok manzárdján sorolt tetősíkablakokról, illetve a kupolához csatolt szögletes üvegdobozokról már nem mondható el. A térfalban egy tűzfal található, amelynek bántó hatása a kevésbé fontos irányból, a hegy felől jelentkezik. Itt indokolt a csatlakozó pavilon megmagasításával, több szint ráépítésével a tűzfal eltakarása. Erre Halmai Attila készített jelenleg nem engedélyezett tervet, amelynek homlokzatánál fontos lenne a zárópárkánynak a csatlakozó épületénél lentebb helyezése, hogy ne a városi eklektikus tömeg folytatódjon, hanem megmaradjon ezen a ponton is a térfal lépcsőzése. A földszintes pavilon saroktornyának tervtanács által javasolt megemelése aránytalan, a térfalban feleslegesen hangsúlyos függőleges elem megjelenését eredményezné. Jelenleg a tér végében folyó Szinva le van fedve. Újbóli kibontása erősítené a tér természetfelőli végének szerepét, s a rajta átvezető híddal emelné az épített környezet gazdagságát, a tér esztétikáját. Amilyen kultikus, szinte a városi közhangulatot emelő szerepe van az avasi hegynek, úgy szolgálná ezt a Szinva visszaadása is, amint ennek példáját már a Szinva-terasz esetében láthatjuk, ahol visszavezették a térszintet a patakhoz, kézzelfoghatóvá, elérhetővé tették a természetes vizet. Szunyogh László
_____________________________________________________
HÍREK Év végi munkarend és adatváltozások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál Értesítjük valamennyi Tisztelt Ügyfelünket, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci-, illetve Egri Irodája az év végi ünnepek alatt - vagyis a 2006. december 23-a és 2007. január 1-e közötti időben - többi irodánkhoz hasonlóan zárva tart. Az Új Évben hivatalunk a szokott nyitvatartási és ügyfélfogadási rendben fogadja ügyfeleit. Amint azt már bizonyára sokan tapasztalták, miskolci épületünkön teljes felújítási munka kezdődött, emiatt onnan irodánk kiköltözött. Szerencsére nem messze, hanem a szomszédos, Rákóczi utca 13. szám alatti épületben működünk tovább. A felújítás előre láthatólag 2007. őszéig tart. Felhívjuk Tisztelt Partnereink figyelmét, hogy irodáink telefonos elérhetőségei megváltoztak. Miskolci Irodánkban a jövőben a 46/508-927 és 508-928 telefonokon és az 501-297-es faxon, míg Egerben a 36/516-006 és 516-007-es számon (utóbbi fax is) állunk az Önök rendelkezésére.
5
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december Tájékoztatjuk a feltárási engedélyek ügyében érintetteket, hogy az Ásatási Bizottság soron következő ülését 2007. január 15-én (hétfőn) tartja, melyre a 11-éig beérkezett ügyeket terjesztjük fel. Minden Kedves Ügyfelünknek, Örökségvédőnek megköszönjük idei munkáját, együttműködését, segítségét! Békés, boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Új Esztendőt kívánnak, Tisztelettel: A KÖH Miskolci Irodájának munkatársai
_____________________________________________________ Két "miskolci" előtt Osskó Judit nyerte a Prima Primissima Díjat magyar építészet és építőművészet kategóriában Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat pénteken este Budapesten, a Művészetek Palotájában. A díjazottak: Esterházy Péter író, Kállai Ferenc színművész, Kő Pál szobrászművész, Sajó András jogászprofesszor, Szerémy Gyula tanító, Osskó Judit építész, szerkesztő, Czigány György szerkesztő, a Csillagszemű gyermek táncegyüttes, Sztevanovity Zorán előadóművész, Kemény Dénes vízilabdaedző. A közönségdíjat Papp Lajos orvosprofesszor vehette át. Ismert, hogy a "magyar építészet és építőművészet" kategóriában a három, döntőbe került díjazott közül kettő is régiónk szülötte, a "Miskolci Építész Műhely" tagja. Az Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél valamennyi munkatársa nevében szívből gratulálunk a győzteseknek! Emlékeztetőül a nyertesek életrajzai BODONYI CSABA 1943-ban született Nyíregyházán. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát, ahol a mai napig címzetes egyetemi tanár. Nevéhez fűződik több tokaji, miskolci és Borsod megyei középület. Munkásságát Ybl Miklós-díjjal, Széchenyi-díjjal és Miskolc város és Borsod megye Alkotói Díjával valamint Tokaj város és Miskolc város Pro Urbe díjával ismerték el. 2003-ban Tokaj város főépítészeként elnyerte Az Év főépítésze címet. FERENCZ ISTVÁN
6
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december 1944-ben született Edelényben. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát, 1973 és 1986 között tanára is volt az intézménynek., mai napig tanszékvezetője. Fő műve a nemzetközi sikereket is kiérdemelt Miskolc-Avasi Jezsuita Központ templom és gimnázium együttese, a mai téglaépítészet egyik remeke. Számtalan kitűntetés birtokosa, munkáságát Ybl Miklós-, Pro Architectura-, Magyar Művészetért-, Steindlés Kossuth-díjjal ismerték el. OSSKÓ JUDIT 1950-ben született Szombathelyen. A Budapest Műszaki egyetemen szerzett diplomát. 1973 óta a Magyar Televízió munkatársa. Számos portréfilmben mutatta be hazánk és a világ legkiválóbb építészeinek a munkásságát. Unokáink is látni fogják, Arcok és városok, Magyar építészek Amerikában - csak néhány televíziós munkái közül. 1989ben a lausanne-i nemzetközi építészeti és urbanisztikai filmszemlén elnyerte a Tudományos Filmintézet díját. Akadémiai Újságírói-, Táncsis Mihály-, és Ybl-díjjal tüntették ki. Forrás: www.hirado.hu
______________________________________________________ Tisztelt népvándorlás, magyar honfoglalás, valamint kora Árpád-koros régész és antropológus Kollégák! Immár négy esztendő telt el a megújult ADAM1 megjelenése óta, mely a Kárpát-medence 1993 végéig előkerült avar kori lelőhelyeit tartalmazza. A lelőhelykataszter ünnepélyes átadásán, 2002. október 31-én a budavári Jakobinus teremben kért föl Bálint Csanád akadémikus, az MTA Régészeti Intézetének igazgatója, hogy vegyek részt a FÉK2 új kiadását előkészítő munkálatokban. Ekkor kapcsolódtam a Kovács László vezette szerkesztőbizottsághoz, amely 1992 óta foglalkozott a magyar honfoglalás és kora Árpád-kori lelőhelykataszter kiadásával. 2006 őszén úgy döntöttünk, hogy a kötet belátható időn belüli megjelenése érdekében az eddigiekhez képest más megközelítést kell alkalmaznunk. Terveink szerint az új ismeretekkel bővülő ADAM és a szerkezetében és tartalmában is megváltozó FÉK II. (legyen a beceneve: ÁRPÁD) közös internetes portálra kerül: egységes szerkezet, térinformatikával támogatott számítógépes adatbázis, magyar és német nyelvű lekérdezési lehetőség, valamint (az ÁRPÁD esetében) angol nyelvű verzió is készül 2011 végéig. Ezt az elképzelést – mindenki tisztában vele – csakis az érintett szakterület széles körű összefogásával tudjuk megvalósítani. Ehhez a vállalkozáshoz kérem minden korszakkal foglalkozó kolléga segítségét, támogatását. A részletekről a szerkesztőbizottság tagjai (Benkő Elek, Kovács László, Langó Péter, Nevizánszky Gábor, Révész László, Takács Miklós, Türk Attila) nevében 2006. december 11-én (Árpád napján) felhívást bocsátok közre e-mail-en, melyre 2007. január 2-ig várom a leendő szerzőtársak visszajelzését munkahelyi elektronikus postacímemen:
[email protected]. Szívélyes üdvözlettel: Szentpéteri József az ÁDÁM és ÁRPÁD-program témavezetője
7
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december 1
. ADAM = Szentpéteri, József (Hrsg.): Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa I–II. Varia Archaeologica Hungarica XIII/1–2. Budapest, 2002. 2 . FÉK = Fehér Géza–Éry Kinga–Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Régészeti tanulmányok II. Szerkesztette: Szőke Béla. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962.
______________________________________________________ Új tiszteleti tagok és szabályzatok a Magyar Régész Szövetségben Első rendes közgyűlését tartotta a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében 2006. december 4-én a múlt évben alakult Magyar Régész Szövetség. A régészet elismertségének növelését, a szakmagyakorlás feltételeinek javítását, később pedig egy Régész Kamara megalapítását maga elé célul tűző, önszabályozó egyesület egy éves működéséről kaphattak számot a jelenlévők. A mintegy négyszáz hazai régészből több, mint háromszázhúsz főt soraiban tudó szervezet a régész hivatás "nagy öregjei" közül a szövetség tiszteleti tagjává választotta Barkóczi Lászlót, Kovalovszki Júliát, Makkay Jánost, Nováki Gyulát, Póczy Klárát és Trogmayer Ottót. A szövetség egyik fő törekvéseként tartja számon a régészek etikus magatartását - a köz szolgálatában és a magánszférában egyaránt. E cél elérésében jelenthet határkövet az MRSZ Etikai Kódexének és Fegyelmi Szabályzatának december 4-ei elfogadása a közgyűlésen. E szabályzatok nyilvánosak, a világhálón elérhetőek. Az eddigi pályázat eredménytelensége miatt továbbra is érvényes maradt a felhívás a szövetség logójának megtervezésére. Várjuk tehát az anonim pályázatokat e grafikai "jel" megalkotására. (A részletekkel kapcsolatban az MRSZ elnökétől, dr. Jankovich-Bésán Dénestől (
[email protected]) szerezhető be bővebb információ. Forrás és a MRSZ híreinek, dokumentumainak ideiglenes internetes elérése: http://www.koh.hu/index.php?_url=all.php&_mp=kapcsolat&_amp=MRSZ -k I-
______________________________________________________ Főépítész szakmérnöki képzés 2006. november 29. - 14:30 Kategória: magyarországi pályázatok Beadási határidő: 2006. december 22. - 22:59 Leírás:
A BME Urbanisztika Tanszéke és az Országos Főépítészi Kollégium felvételt hirdet akkreditált, posztgraduális önkormányzati főépítész szakmérnöki szakirányú továbbképzési szakára. A képzés időtartama: 4+1 szemeszter (1 szemeszter 16 oktatási nap) Oklevéli szakképzettség: önkormányzati főépítész szakmérnök A térítés összege: 150.000.- Ft/félév A képzésre jelentkezhetnek: •
okleveles építészmérnökök;
8
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december •
szakirányú felsőfokú kiegészítő szakképzettséggel rendelkező építészmérnökök, vagy településmérnökök Maximális csoportlétszám: 30 fő Az oktatás első napja: 2007. február 8. (csütörtök) Az oktatás az általános főépítészi ismeretek, a személyiségfejlesztés, a környezetkultúra és az önkormányzati ismeretek tantárgycsoportok köré szerveződik, a témák elismert hazai szakembereinek vezetésével. Jelentkezési határidő: 2006. december 22. A képzés korlátozott létszámára való tekintettel a jelentkezőket felvételi beszélgetésre várjuk 2007. január 8-12. között. A szakmai rátermettségen kívül a főépítészi hivatás iránti elkötelezettség kiemelt szempont a felvételnél. Szeretettel várjuk mindazokat, akik aktív főépítészként szakmai ismereteiket bővíteni kívánják, vagy szeretnének elhivatott főépítésszé válni településeink, táji és épített környezetünk javát szolgálva. Bővebb információ (a szak tematikája, jelentkezési lap, stb.): a tanszék honlapja a főépítészek induló honlapja (www.foepiteszek.hu) (www.urbanisztika.eszk.bme.hu), Kissfazekas Kornélia - szakmai titkár (tel:06/30-2849577, email:kissfazekas/kukac/acenet.hu) BME Urbanisztika Tanszéke Országos Főépítészi Kollégium
Forrás: www.epiteszforum.hu
___________________________________________________ Folytatódnak a Múzeumok és Látogatók Alapítvány Műhelymunkái: Már jelentkezhetnek a 2007-es programokra is!!! Kooperatív tanítási technikák lehetőségei a múzeumpedagógiában Hogyan szervezhetjük foglakozásainkat kooperatív módon? Van-e más célunk is a múzeumfoglalkozásainkkal, mint az ismeretátadás? Mik ezek? Sajátélményű ízelítő a kooperatív tanulási technikák felhasználási lehetőségeiről, elveiről a múzeumi pedagógiai munkában. Helyszín: Időpont: Vezeti: Részvételi díj:
Szépművészeti Múzeum gyermekfoglalkoztatója (Dózsa György úti bejárat) 2006. december 6-án 10:00-17:00 Drinóczky Viktória, Szépműhely 2000,- Ft (kávé/tea, pogácsa + anyagok)
Hatékony sajtókapcsolatok
Múzeum, kiállítás, rendezvények és a sajtó - egynapos - kétszer 3 órás stúdium múzeumi munkatársaknak. Témák: Hogyan népszerűsítsük a múzeumot a médiában? Hogyan írjunk sajtótájékoztató anyagot, háttér információt, kiállítási meghívót? Mikor rendezzünk sajtótájékoztató? Kell e írott szöveget, CD-t, képeket biztosítani? Milyen a használható információ? Mit mondjunk el az intézményről, az eseményről? Hogyan nyerjük meg mindehhez az újságírókat? Milyen a jó reklám-sajtóanyag? Hogyan és kivel ápoljuk a sajtókapcsolatokat? Mikor emeljük fel a telefont? A két előadó a több évtizede a kulturális sajtóban dolgozó - azon belül is kiemelten a múzeumokkal foglalkozó - Kádár Márta újságíró, szerkesztő és Pataki Kata újságíró. Akik rendhagyó módon, egymás szavába vágva, olykor vitatkozva mondják el véleményüket a múzeumi sajtómunkáról.
9
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december Időpont: Vezetik: Részvételi díj:
2007. január 16. 9:30-16:00 Kádár Márta, Élet és Tudomány valamint Pataki Kata, MTI 2500,- Ft (kávé/tea, pogácsa + anyagok)
A kiállítástervezés (design) mint az értelmezés eszköze Hogyan használjuk a világítást, grafikát, különböző médiát egy igazán élvezetes kiállítás tervezésekor? A célközönség igényeit hogyan építsük be a kiállítás elkészítésekor? Egy nyelvet beszélnek-e a tervezők és a muzeológusok? –Az Alapítvány és a British Council ösztöndíjasai megosztják velünk a leicesteri (UK) kiállítástervezői mesterkurzuson tanultakat. Helyszín: Időpont: Vezetik: Részvételi díj:
egyeztetés alatt (a jelentkezőknek írásban küldjük el) 2007. március 20. 9:30-16:00 Batári Zsuzsanna, SZNM, Bihary Sarolta, Narmer Stúdió, Mihalkov György és Kemény Gyula, PIM, Urbán Zsuzsanna, Tragor Ignác Múzeum, Vác 1000,- Ft (kávé/tea, pogácsa + anyagok) a British Council támogatásával
Három műhely együtt (előre fizetve): 5000,-Ft!!! A műhelyeket minimum 7 és maximum 15 fő jelentkezése esetén tudjuk csak megtartani. Jelentkezés a részvételi díj befizetésével (OTP Bank 11703006-20070414) és a jelentkező főbb adatainak (név, munkahely, elérhetőségek) elküldésével történik. Információ és jelentkezés: Miszné Korenchy Anikó, Múzeumok és Látogatók Alapítvány Tel: 30/280-7265 vagy 240-6092 (fax is) E-mail:
[email protected]
____________________________________________________ Megnyílt a MUSTRA 2006 Válogatás a kulturális örökségvédelem ez évi eredményeiből! Immár négy éve annak, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal intézményei - a Műemlékek Állami Gondnoksága, az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, a Magyar Építészeti Múzeum, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság - közreműködésével megrendezi évzáró kiállítását, a MUSTRÁT, hogy bemutassa az eltelt esztendő legfontosabb műemlékes felújításait, rekonstrukcióit, régészeti feltárásait, műtárgyvédéseit, visszatekintsen lényeges szakmai eseményekre. A MUSTRA markánsan szemlélteti a hivatalban és az örökségvédelem területén végzett szerteágazó munkát, a kutatástól a hatósági határozatok megszületéséig és a megvalósuló helyreállításokig. A kiállítás szervezői és létrehozói arra törekedtek, hogy a KÖH minden regionális irodája szerepeljen, ily módon országos képet tárva az érdeklődő elé. Mindezen túl kiemelt szerepet kapnak a határon túli magyar épített örökséggel kapcsolatos támogatások és szakmai programok. A végső pusztulástól megmentett templomok, műemlék épületek mellett, például Fülek és környékének elkészült építészeti és művészettörténeti értékleltára mutatja az e területen végzett munka sokszínűségét. Ugyancsak erőssége a KÖH munkájának a védett műtárgyak, régészeti lelőhelyek és műemlékek körének folyamatos bővítése, azaz új értékek felkutatása és védettség alá helyezése. Örökségünk szerteágazó, sokoldalú értelmezésére is szolgál a Mustra 2006 kiállítás, nemcsak az épületek védelméről szól, hanem a többi között megújult orgonákról, víz alatti régészetről, műtárgyak védéséről és restaurálásáról, történelmi emlékhelyek felméréséről és síremlékek helyreállításáról, avatásáról is. A kiállítás önálló egységében jelennek meg azok az információk, amelyek a sikeres, jellemzően EU-s pályázatokból eredő források (köztük a PHARE, az AVOP, a ROP) eredményes felhasználását jelzik. Így indulhatott el, vagy fejeződhetett be városok főterének, történeti magjának rekonstrukciója (például Baja - Fő
10
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december tér, Székesfehérvár - Hiemer tömb, Kőszeg - Fő tér, Balatonfüred - Fürdőtelep). A szakmai összefogás szép példái láthatók azokon a tablókon, ahol a régészeti feltárás aprólékos munkáját az építészek látványos helyreállítási terve követi. És hogy folytatódjék a logikai sor, az építészek után érkeznek a tájépítészek, és a műemlék épület környezete is megújul (például: Szécsény történelmi városmagja és a várkert, Szikszó - a református templom kertje). Örökség Galéria Budapest, I. ker., Táncsics u. 1. A kiállítás látható 2007. február 25-ig, naponta 9-17 óráig Forrás: www.koh.hu
____________________________________________________ Átadták az idei Kós Károly-Díjakat Egyéni díjban részesült Krizsán András építész, Mednyánszky Miklós építőmérnök és Sisa Béla építész (a KÖH budapesti munkatársa), a díjazott szervezetek: az Építész Mester Egylet Mesteriskolája, a Gutenberg Ház Lakóközössége és a nagyváradi székhelyű Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A Kós Károly-Díjakat ebben az évben Dr. Szaló Péter, területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár adta át, az ünnepségen jelen volt Fegyverneky Sándor, az ÖTM építésügyi és településrendezési főosztályának vezetője. A 2006. évben kiadható Kós Károly-díjakra egyéni kategóriában 17, közösségi kategóriában 8 javaslat érkezett be. A beérkezett javaslatokat a Kós Károly-Díj Bizottság november 21-én plenáris ülésen értékelte és készített előterjesztést az adományozásra. Az ünnepélyes átadásra december 14-én az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) földszinti nagytermében került sor. (Forrás: www.epiteszforum.hu)
_____________________________________________________
AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Tisztelettel meghívjuk Önt és Barátait a Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesület és a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájának alábbi közös rendezvényére :
MŰEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK
Előadássorozat a sokszínű műemlékvédelemről
2007. év első negyedévi programait szeretnénk a figyelmükbe ajánlani Január Dr. DIENES DÉNES: A sáropataki könyvek útja Hazánkba Február SÁRKÖZY SEBESTYÉN: Torna vármegye középkori topográfiája
11
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december (könyvbemutató és előadás) Március SZOLYÁK PÉTER: A bükki paleolit barlangok helye kulturális örökségeink között Helyszín: Herman Ottó Múzeum kiállítási épülete, Miskolc, Papszer 1. Rendezvényeink minden hónap harmadik szerdáján, du. 16.00-tól kerülnek megrendezésre. Kapcsolattartó: Hajdú Ildikó Mobil: 06/70-515-7997 E-mail:
[email protected]
_____________________________________________________ Könyvbemutató MEGHÍVÓ A Novotel Budapest Centrum Palace Étterme, a Holnap Kiadó és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tisztelettel meghívja Önt
VÁRALLYAY RÉKA: KOMOR MARCELL ÉS JAKAB DEZSŐ című könyvének bemutatójára. Helyszín: Novotel Budapest Centrum, volt Palace Szálló Budapest VIII., Rákóczi út 43-45. (Megközelíthető a Blaha Lujza térről.) Időpont: 2006. december 19. kedd, 16 óra PROGRAM A megjelenteket üdvözli: Lukács Attila, a Novotel Budapest Centrum igazgatóhelyettese Dr. Milkovich Eszter, a Holnap Kiadó igazgatója Dr. Deme Péter, a KÖH Társadalmi Kapcsolatok igazgatója A kötetet bemutatja: Gerle János DLA, az Építészet Mesterei sorozat szerkesztője Várallyay Réka, a könyv szerzője Komor Marcellra emlékezik: Székely Tamás, Komor Marcell unokája Közreműködik: Szalai Éva, zongora szakos hallgató Gemma Énekegyüttes, művészeti vezető: Tóth Márton A kiadvány a helyszínen 9900 forint helyett 4950 forintért megvásárolható.
12
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december
_____________________________________________________
MISKOLCI RENDEZVÉNYEK Kiállítások: December 30-ig Munkácsy képek Amerikából. Válogatás Pákh Imre gyűjteményéből a Herman Ottó Múzeum központi épületében December 30-ig Munkácsy és kortársai a Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében. Papszer 1. December 30-ig Mit festene ma Munkácsy? a Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében. Papszer 1. December 31-ig látható Elfeledett életművek III. - Nyitray Dániel (1890-1971) emlékkiállítása a Miskolci Galériában 2007 Január 11-ig látható Miskolci Grafikai Biennále – Életmű-díjasok II. Baranyay András grafikusművész retrospektív kiállítása a Miskolci Galériában
_____________________________________________________
AJÁNLÓ Szeretnénk bemutatni a régiónkból - az Ózd melletti Hódoscsépányból - elszármazott szerzőpáros új könyvét. Csontos Györgyi - Csontos János: Tizenkét kőmíves (Terc Kiadó (www.terc.hu) Budapest, 2006. Ára a 2 db CD melléklettel: 5900 Ft) A szerkesztők előszavából idézve: "A könyvben közreadott beszélgetések egy építészeti est-sorozat rendezvényein hangzottak el. A rendezvényekre élénk érdeklődés és telt házak előtt 2005 őszén került sor a Magyar Építőművészek Szövetsége Ötpacsirta utcai székházában hat alkalommal, tizenkét kortárs építész mester részvételével. Egy-egy esten két-két építészt faggattak a moderátorok: négy alkalommal Wesselényi-Garay Andor, egyszer Dévényi Tamás, egy ízben pedig Csontos Györgyi és Csontos János... Az apropót a "Tizenkét kőmíves" című filmsorozatnak sokszor a televíziós közvetítést is megelőző szakmai bemutatója szolgáltatta... Az oldott hangulatú beszélgetésekre az érintett építészek epizódjainak vetítését követően került sor. könyvünkben e szakmailag sem érdektelen nyilvános társaslgás szerkesztett, olykor rövidített változatát közöljük." A könyv 2 dvd-vel együtt kapható a könyvesboltokban.
_____________________________________________________ 13
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december
LINKAJÁNLÓ Amire büszkék lehetünk www.geocities.com/cecye2006 E havi linkajánlómat csupa nagybetűs KÖSZÖNÖM-mel kell, hogy kezdjem. A negyedik Fiatal Egyiptológusok konferencia (Fourth Central European Conference of Young Egyptologists) résztvevőinek idén az ELTE és a Szépművészeti Múzeum támogatásával Budapest adott otthont. Az előadások színvonala, akárcsak a szervezők ötletességét dicsérő arculat mindenképp hálássá teszi azokat, akik részt vettek a rendezvényen, és e résztvevők kötelessége, hogy az elektronikus formában elérhető információkat, ahol tudják, promotálják. Nos, én e helyütt tehetem ezt, és mindenkinek ajánlom figyelmébe az „ifiket”; az előadások letölthető kivonatai kiváló képet mutatnak arról, hogy az egyiptológia címszó alatt terjeszkedő interdiszciplináris kutatások milyen sokszínűvé, előremutatóvá teszik ezt a tudományágat. Bár a honlap külcsíne nem „ötös”, a tartalom mindenért kárpótol. Szomorú kötelességem végül megemlíteni, hogy a konferencia Gaál Ernő professzor emléke előtt tiszteleg, aki az ELTE egyiptológia tanszékének vezetőjeként sosem tévesztette szem elől a fiatalokat, közös hangot talált velük, és minden bizonnyal élvezte volna az eszmecserét a nyüzsgő előadótermekben, complettával ízesített kávéval a kézben. Király Attila
_____________________________________________________
IMPRESSZUM Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájának értesítője. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztők: Hajdú Ildikó (
[email protected]) és Paszternák István (
[email protected]) Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: +36 46 508-927 (KÖH). A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hírlevél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhető. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetről származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetőek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=MSKHIRL címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztőknek küldött e-maillel lehet. A megrendelők e-mail címeit a Szerkesztőség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább.
14
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél 2006. december Híreink részben a KulturPont aktuális hírleveléből származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a www.kulturpont.hu címen!
Minden Kedves Olvasónknak Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánunk!
15
