ÉSZAK ÉS DÉL AVAGY KÉPES LESZ-E A POLITIKAI KONFLIKTUSBÓL SZABADULÓ, GAZDASÁGILAG ÉBREDEZŐ ÉSZAK-ÍRORSZÁG MEGLOVAGOLNI A KELTA TIGRIST?

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GD. SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

ÉSZAK ÉS DÉL – AVAGY KÉPES LESZ-E A POLITIKAI KONFLIKTUSBÓL SZABADULÓ, GAZDASÁGILAG ÉBREDEZŐ ÉSZAK-ÍRORSZÁG MEGLOVAGOLNI A „KELTA TIGRIST”?

Készítette: Keszthelyi Zsuzsanna

Budapest, 2003


Tartalomjegyzék KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ........................................................................................3 BEVEZETÉS...................................................................................................................4 1. A KAPCSOLATOK POLITIKAI HÁTTERE ........................................................5 1. 1. AZ ÍR NÉP KETTÉSZAKADÁSA ......................................................................................................5 1. 2. KÜLÖN UTAKON INDULNAK EL ...................................................................................................6 1. 3. KIÉLESEDIK AZ ÉSZAK-ÍR KONFLIKTUS .......................................................................................7 1. 4. A KONFLIKTUS JELENLEGI ÁLLAPOTA, AKTUALITÁSOK ..............................................................9 1. 6. AZ AMERIKAI KAPCSOLAT.........................................................................................................15

2. ÍRORSZÁG GAZDASÁGA.....................................................................................19 2. 1. A „KELTA TIGRIS”.....................................................................................................................19 2. 2. KEZDETI NEHÉZSÉGEK ..............................................................................................................20 2. 3. AZ EU-CSATLAKOZÁS KEDVEZŐ HATÁSAI ................................................................................21 2. 4. UNIÓS TÁMOGATÁSOK A ’80-AS, ’90-ES ÉVEKBEN ...................................................................22 2. 5. A 2000-2006-OS IDŐSZAKRA KÉSZÜLT ÍR NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ....................................24 2. 6. AZ EU-BŐVÍTÉS KÖVETKEZMÉNYEI ÍRORSZÁG SZÁMÁRA.........................................................27 2. 7. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS TOVÁBBI FELTÉTELEI .........................................................................28 2. 8. ÍRORSZÁG KERESKEDELME .......................................................................................................32 2. 9. AZ ÍR GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE ....................................................................................35

3. ÉSZAK-ÍRORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ................................................44 3. 1. AZ ÉSZAK-ÍR TÁRSADALOM ......................................................................................................45 3. 2. FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG ..................................................................................47 3. 2. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS, KÜLKERESKEDELEM .............................................................................51 3. 3. AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK .........................................................................................................57 3. 4. ÉSZAK-ÍRORSZÁG PILLANATNYI GAZDASÁGI KILÁTÁSAI ..........................................................61 3. 4. NAGY-BRITANNIA TERVEI AZ ÉSZAK-ÍR GAZDASÁG FEJLESZTÉSÉRE.........................................63

ÖSSZEFOGLALÁS......................................................................................................67 IRODALOMJEGYZÉK ..............................................................................................68 MELLÉKLETEK

2


Köszönetnyilvánítás Szeretnék röviden köszönetet nyilvánítani azoknak az embereknek, akik segítettek engem e dolgozat megírásában. Először is hálás vagyok konzulensemnek, Ferkelt Balázsnak a kitartó bátorításáért, és szakmai segítségéért. Remélem, nem okozok csalódást neki a mostani teljesítményemmel! A másik fontos személy, akinek szeretném megköszönni szakmai és személyes hozzájárulását a diplomamunkámhoz, a szakmai gyakorlatom ideje alatti „főnököm”: dr. Vízhányó Lászlóné. Az ő Írország iránti elkötelezettsége erősítette meg bennem a dolgozattémám választásának helyességét. A szakmai gyakorlatom idejét az útmutatásával és segítségével sikerült produktívan és jó hangulatban eltölteni. Hálás vagyok neki a rám szánt időért, és remélem, én is a segítségére tudtam lenni a mindennapi munkában. Köszönet illeti további a főiskolai tanáraimat, és egyéb dolgozókat, akik segítségemre voltak, az itt töltött éveim során.

3


Bevezetés Az észak-írországi angol-ír konfliktus egy nyolcszáz éves történet: az angol csapatok a 12. században szálltak partra, hogy meghódítsák a „Zöld Szigetet” és lakóit jobbágysorba taszítsák. A 20. század tízes éveiben a véres polgárháború megoldása, Írország függetlenségének ára az északi megyék (ma: Észak-Írország) átengedése lett az Egyesült Királyságnak. Az alig 14 ezer négyzetkilométernyi területen élő, több mint másfélmilliós lakosság 57 százaléka protestáns, míg 43 százalék katolikus vallású. A katolikusok és a protestánsok - mint az az előzményekből nyilvánvaló gyűlölik egymást. A „civilizált Európa” szívében a legfejlettebb államok közül kettő máig nem tudta feloldani lakóinak történelmi alapú, vallási-etnikai gyűlölködését, mely minden évben számos halálos áldozatot követel. Az 1998-as Belfasti Egyezmény reménysugár volt a békére és stabilitásra vágyó emberek számára. Sokáig úgy tűnt, hogy végre valahára beköszönt a nyugalom, de az elmúlt évben ismét válságba került a békefolyamat. A „kelta tigris” árnyékában kullogó észak-ír gazdaság az elmúlt években komoly fejlődést mutatott. Jelenleg az Egyesült Királyság régiói közül a legnagyobb gazdasági növekedést produkálja. Nemcsak a britek, hanem mindenek előtt az amerikai írek által támogatott észak előtt most komoly lehetőség áll, hogy követni tudja a „Nagy Testvért” a fejlődés útján. Mióta a politikai és a társadalmi helyzet stabilizálódni látszik, a külvilág kezdi felismerni az országban nyugvó korlátlan lehetőségeket. Észak-Írország hasonló adottságokkal rendelkezik mostanság, mint amilyenekkel déli szomszédja rendelkezett a példa nélkül álló gazdasági fejlődésének kezdetén. Írországnak már régóta nincs olyan törekvése, hogy a hat északi megyét visszacsatolják, és újra egységesítsék az Ír Szigetet; a gazdaságilag sokáig fejletlennek számító észak túl nagy megterhelés lenne dél számára. Természetesen felelőséget éreznek a „szegény rokon” iránt, és minden segítséget megadnak, ami tőlük telik; azonban a britekre bízzák a felügyeletet. A sokáig a legelmaradottabb brit régiónak számító Ulster –a helybeliek így hívják Észak-Írországot - jelenleg a leggyorsabb fejlődést produkálva igazi ékköve lehetne a Királyságnak.

4


1. A kapcsolatok politikai háttere 1. 1. Az ír nép kettészakadása A mai Írország és Észak-Írország kialakulásáig igen hosszú, küzdelmekkel és viszályokkal teli évszázadok teltek el. A véres, embertelen harcok csúcspontjára az első világháború befejezését követően került sor. Két éven keresztül folyt a függetlenségi harc, végül az angolok felajánlották, hogy fegyverszünetet kötnek, ha az írek hozzájárulnak a hat grófság (Ulster) kiválásához. 1920. december 23.-án a Government of Ireland Act kimondta a hat ulsteri tartomány elszakadását, majd az 1921. december 6.-án megkötött londoni egyezmény az Ír Szabad Állam létrejöttét. Az ír parlament szűk többséggel ratifikálta az egyezményt. A protestáns Észak-Írország is megszavazta természetesen, hiszen észak kelta kultúrája már a múlté volt, nyelve, vallása, fejlettebb ipara Angliához kötötte és így megszabadult a fejletlen déli ipari hátráltató hatásaitól. A határokat 1925-ben rögzítették, a viszonylagos gazdasági fejlődés a húszas évek végén indult meg. Észak-Írországban önálló parlamentet állítottak fel, amely helyi jellegű ügyekben intézkedett. Az uralkodót kormányzó képviselte (egyébként ma is így

van),

akinek

jogában

állt

összehívni,

elnapolni

vagy

feloszlatni

a

westminszterihez hasonló két házból álló parlamentet (Stromont). Észak-Írország 12 képviselőt küldött a brit parlamentbe (Westminster). Mára a westminsteri képviselők száma már 17, az Európai Parlamentbe 3 főt delegált Észak-Írország a legutóbbi választásokat követően. Érdekesség, hogy a brit miniszterelnök Winston Churchill 1939-ben felajánlotta akkori ír kollégájának, De Valerának a két Írhon egyesítését annak fejében, hogy az írek belépnek a háborúba (természetesen a brit oldalon). Az írek nemet mondtak, ettől eltekintve 50 000 ír önkéntes harcolta végig a második világháborút angol és amerikai kötelékekben - jó zsoldért.

5


1. 2. Külön utakon indulnak el 1949-ben Írország köztársasággá alakult, majd kilépett a Brit Nemzetközösségből. Azóta stabilnak nevezhető demokráciát építettek ki, politikai stabilitása egyik alapja volt a rendkívüli gazdasági növekedésének – melyet a következő fejezetben elemeznék részletesen Északon rosszabbra fordult a helyzet, az 1916-ban alakult britellenes fegyveres csoport az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) újra aktivizálta a tagokat. Az 1960-as években jöttek létre az olyan katonai jellegű protestáns szervezetek, mint az UDA (Ulster Védelmi Szövetség) és az UVF (Ulsteri Önkéntesek). Ezek a szervezetek folyamatos támadásokat intéztek a katolikus lakosság ellen. Ahogy az erőszakos cselekmények mindennapossá váltak a briteknek végül elfogyott a türelme, és 1969ben csapatokat vezényeltek a tartományba. Az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus mozgalom /Northern Ireland Civil Rights Association (NICRA)/ akkori egyik legforróbb gócában, Londonderryben 1972. január 30-án tizenhárom holttest maradt az utcán, miután a brit hadsereg máig vitatott indokkal tüzet nyitott a tüntető tömegre (egy további áldozat később, a kórházban halt meg). A korabeli brit vizsgálat azt állapította meg, hogy a hadsereg csak viszonozta a tüzet, amikor a tüntetők közül az IRA katolikus terrorcsoport tagjai lőni kezdtek a katonákra. Azóta is folyamatosan követelik a történelembe Véres Vasárnapként bevonult súlyos incidens aktáinak újbóli felnyitását. Erre azonban csak Tony Blair, a munkáspárti brit kormány vezetője kerített sort 1998 januárjában. A független vizsgálatok eredményét várhatóan csak évek múlva fogják nyilvánosságra hozni. Szeretném megemlíteni, hogy a dolgozatom írásának időpontjában éppen tart a meghallgatási folyamat! Ezért is gondoltam, hogy a békefolyamat rövid bemutatása után említést teszek néhány aktuális eseményről melyek a napokban történtek. A dolgozatom elkészülte időpontjában éppen rendkívül eseménydús az észak-ír konfliktus. Sajnálom, hogy nem sikerült a dolgozatleadás előtt megkötni a békét!

6


1. 3. Kiélesedik az észak-ír konfliktus Az 1972-es merényletsorozatokat követően feloszlatták a stromonti észak-ír parlamentet és a tartományt közvetlen brit irányítás alá vonták. Az 1974. december 9.-én az új parlament kereteinek meghatározására létrehozott Sunningdale-i Egyezmény az unionisták vétóján bukott meg, akik az egyezményt az ír egyesítés első lépésének tekintették. Tíz év bizonytalanságot, éhségsztrájkot és brit konzervativizmust követően végül 1985. november 15.-én a brit miniszterelnökasszony Margaret Thatcher és az ír miniszterelnök Garret FitzGerald aláírták az Angol-Ír Szerződést. A szerződéssel Írország formálisan elismerte Észak-Írországot, London pedig ígéretet tett a katolikus kisebbség jogainak tiszteletben tartására. Az IRA 1987 decemberében az enniskilleni bombamerénylettel fejezte ki haragját az újabb egyezményről, 11 embernek kellett meghalnia. Észak-Írország lakossága ezek után megelégelte az erőszakot, s a sok ellenségeskedésbe belefáradt katolikusok és protestánsok elfordultak az erőszak kizárólagosságát hirdető, szélsőséges szervezeteiktől. A katolikus IRA-nak és protestáns riválisaiknak nem maradt más választásuk, mint - akármennyire nehezükre is esett - önkéntesen megtenni az első lépést a béke felé vezető politikai rendezés irányába. Hosszú tárgyalásokat követően megszületett a Downing Street-i Nyilatkozat, melyet 1993. december 15.-én írta alá a brit és az ír miniszterelnök, John Major és Albert Reynolds. A deklaráció kimondta, hogy Nagy-Britanniának nincsenek „önző tervei és gazdasági érdekei Észak-Írországgal”, továbbá, hogy „az észak-ír embereknek joguk van az önrendelkezésre és -ha kívánják- egy egyesült Írországra. A következő évek hosszú politikai csatározásai után 1998 áprilisában végül megszületett az északír rendezésről szóló megállapodás. Az utólag Nagypénteki vagy Belfasti Megállapodás névre keresztelt rendezési terv magába foglalta egy északír Nemzetgyűlés és egy kvázi-kormány létrehozását, mely garantálta a tartományban kisebbségben lévő katolikusok jogait. A választásokon diadalmaskodó UUP addig azonban nem volt hajlandó beengedni a Sinn Féin képviselőit az új „kormányba”, amíg az IRA meg nem kezdte fegyvereinek semlegesítését. 7


1998. augusztus 15.-én Omagh-ban 29 ember halt meg egy robbantásos merényletben, melyet az öntörvényű republikánus csoport, a Valódi IRA1 követett el egy bevásárló utcában. A merénylet, melyben katolikusok, protestánsok és két spanyol turista is odavesztek, sokkolta a világot. Az elítélő beszédekre reagálva az IRA bocsánatot kért a veszteségekért, három nappal később beszűntettek minden fegyveres akciót. Az omaghi robbantás körülményei a mai napig nem tisztázottak, különösen azután, hogy 2002 októberében a Valódi IRA börtönben lévő vezetői állítólag a szervezet feloszlatására és a fegyveres harc befejezésére vonatkozó nyilatkozatot adtak ki, amiben elismerik, hogy az IRA másik kemény magjával, az Ideiglenes IRA-val közösen követték el az Omagh-i merényletet. A Belfast Egyezmény feltételeinek megfelelően 1999 decemberében a brit parlament átruházta a hatalmat a Gyűlésnek, de az IRA lefegyverzés körül létrejött patthelyzet miatt 2000. február 12.-én ismét bevezették a közvetlen irányítást Észak-Írország felett. 2001. július elsején az elnök és helyettesének lemondásával teljes káosz volt a politikai életben. A helyzet kilátástalannak tűnt, amikor is egy szerencsétlen külső esemény arra kényszeríttette az Ideiglenes IRA-t, hogy megkezdje a fegyverei azonnali megsemmisítését. Ahhoz, hogy erre az elhatározásra jussanak, több ezer embernek kellett meghalnia (köztük sok ír származásúnak is) és két toronynak ledőlnie. A szeptember 11.-ei amerikai terrortámadások után akkora volt a nemzetközi nyomás, hogy 2001. október 23.-án az IRA végül is megkezdte a leszerelést. Vagy legalább is ígéretet tett annak megkezdésére! Az IRA egyébként korábban nyíltan szimpatizált a palesztin terrorszervezettel, a PLO-val; amit az amerikaiak erősen nehezményeztek! Az IRA legnagyobb támogatói az Egyesült Államok jómódú polgári közül valók!

1

A Valódi IRA (REAL IRA) 1997-ben vált ki az IRA-ból, mert ellenezte az

együttműködést a békefolyamatba. 8


1. 4. A konfliktus jelenlegi állapota, aktualitások Az IRA hírszerzési tevékenysége után nyomozó rendőrség 2002. október 4.-én rajtaütésszerű házkutatást tartott az ír fegyveres csoporthoz kötődő Sinn Fein nemzetgyűlési irodáiban a Stormont épületében. A házkutatások során számítógépes lemezeket, és több száz oldalnyi dokumentumot vittek el a kivonult tévékamerák, újságírók szeme láttára. Észak-ír biztonsági források szerint az iratok között észak-ír politikusokról, magas rangú rendőrtisztekről, a brit hadsereg észak-ír egységeinek parancsnokáról szóló adatok voltak, amik bizonyítják, hogy az IRA ügynökei épültek be az északír kormányba, és a brit kormány Belfastban székelő északír ügyek minisztériumába. Az általuk megszerzett adatok birtokában a Sinn Fein párt előre tudhatta a brit kormány, a protestáns pártok szándékait az északír béketárgyalásokon. A Sinn Fein vezetői tiltakoztak a brit kormánynál a páratlan rendőrségi akció ellen, politikai indíttatásúnak minősítve azt. Az északír kormánykoalíció legnagyobb protestáns ereje, David Trimble kormányfő pártja másnap kilátásba helyezte, hogy azonnal visszavonja minisztereit a kormányból. A válság megelőzésére a brit kormány 2002. október 14.-én felfüggesztette a protestáns és katolikus közösség hatalommegosztásán alapuló északír nemzetgyűlést és kormány jogköreit, ezzel a tartományt ismét saját igazgatása alá rendelte. A nagypénteki egyezmény több mint négy évvel ezelőtti aláírása óta a brit kormány negyedszer kényszerült az északír alkotmányos testületek hatalmi jogkörének felfüggesztésére. 2002. október 30.-án az IRA bejelentette, hogy nem hajlandó tovább együttműködni azzal a nemzetközi szervezettel, amely a fegyver-beszolgáltatásokat ellenőrzi. A csoport azzal indokolta döntését, mert szerintük a britek nem tartották be a Belfasti Egyezményben tett ígéreteiket; és nem volt joguk a stormonti parlament október 14.ei feloszlatásához. A tavalyi év további részében mindenki ujjal mutogatott a másikra, és senki sem volt hajlandó megtenni az első lépéseket a helyzet megoldására. A britek mielőtt kiírnák

9


az észak-ír választásokat az IRA ígértére vártak, hogy megkezdik e fegyverebeszolgáltatásokat. Az IRA az unionisták ígéretére vártak, hogy hajlandóak lesznek a Sinn Feinnel együttműködni. Az unionisták pedig a britekre vártak, hogy először írjanak ki új választásokat! Totális patthelyzet! A megoldásra sokáig kellett várniuk. A brit kormány 2003. október 21.-én hivatalosan bejelentette, hogy november hónap végére kitűzte a tavaszról elhalasztott észak-írországi választásokat. A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a választások időpontja november 26. A bejelentés megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint áttörést értek el az Észak-Írországban szembenálló koronahű protestáns és britellenes katolikus erők képviselői a szakadár Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyverzetének kérdésében.2 A radikális erők térnyerését hozta a többször halasztás után 2003. november 26.-án megtartott észak-írországi helyi törvényhozási választás. Nem végleges adatok szerint a legtöbb parlamenti hely a protestáns Demokratikus Unionista Párté (DUP), amelynek vezére a rendkívül éles katolikusellenes retorikájáról ismert, 78 éves Ian Paisley tiszteletes. A katolikus oldalon pedig a Sinn Fein jelentősen megelőzte a Szociáldemokrata és Munkáspártot.

A 2003. november 26.-ai észak-ír választások előzetes eredményei SDLP 17% egyéb 8%

Sinn Fein 22%

DUP 28%

UUP 25%

2

Forrás: MTI, 2003-10-21

10


Forrás: www.cnn.com, 2003-12-01 A DUP tagjai elvetik az 1998-as nagypénteki egyezményt, amely életre hívta az egyébként

több

mint

egy

éve

felfüggesztett,

a

katolikus-protestáns

hatalommegosztáson alapuló - észak-írországi törvényhozási és végrehajtó intézményrendszert.

Az elnyert parlamenti helyek számszerű megoszlása DUP

30

UUP

27

Sinn Fein

24

SDLP

18

egyéb

9

Forrás: www.cnn.com, 2003-12-01 Az

1

millió

északír

választó

egyébként

egy

nem

működő

parlament

képviselőjelöltjeire szavazott, mert az októberi, áttörést ígérő tárgyalások ellenére sem sikerült végül újjáéleszteni a befagyasztott helyi önkormányzatiságot. A tervek szerint a mostani választások után folytatódnak a katolikusok és a protestánsok tárgyalásai a brit és az ír kormány közvetítésével.3 A választási eredmények komoly meglepetést okoztak a szakértőknek is, senki sem várta a két radikális oldal ilyen mértékű előretörését. A brit, az ír és az amerikai kormányzat is úgy véli, hogy a Nagypénteki Egyezményben meghatározott béketerv veszélybe kerülhet a választások kimenetele miatt. London további tárgyalásokat sürget, és ha kell új választásokat is hajlandóak kiírni. A reményt most az jelenti, hogy a győztes pártok tagjai korábban mind azt nyilatkozták, hogy törekedni fognak a konfliktus békés rendezésére. Bár mindenkinek más elképzelései vannak a megvalósításról! Jelen pillanatban (2003-1201) a tárgyalások azért nem kezdődtek – és szerintem nem is fognak egyhamar –

3

MTI, 2003-12-01

11


mert a győztes unionista DUP vezetői - akik „felfegyverzett terroristáknak” nevezték ellenfeleiket – nem hajlandók együttműködni a Sinn Feinnel.

12


1. 5. A vallás még mindig meghatározó? Észak-Írország szinte minden tekintetben megosztott társadalom. Az alig 14 ezer négyzetkilométernyi területen élő másfélmilliós lakosság 57 százaléka protestáns, míg 43 százalék katolikus vallású. A két közösség között mobilitás szinte alig van, a katolikusok és a protestánsok ugyanis - mint az az előzményekből nyilvánvalóan kiderült - gyűlölik egymást. A katolikus és a protestáns életforma különbségeit Európában a legszembetűnőbben véleményem szerint az észak-ír vallási ellentét szolgáltatja. Az Egyesült Királyság 92% protestáns és 3% katolikus vallásúak lakóhelye; Írországban 4% a protestánsok aránya és 93% a katolikusoké. A probléma gyökerét az jelenti, hogy az évszázadokkal korábban bevándorló, többnyire skót és angol protestánsok leszármazottai a Nagy-Britanniával való unió fenntartását tartják kívánatosnak, míg a katolikus vallású írek az Írországgal való egyesülést szeretnék elérni. A protestánsok nem érzik magukat angoloknak, de briteknek nevezik magukat; és Ulstert az Egyesült Királyság részének akarják megtartani. Politikai szárnyaikat unionistáknak, vagy lojalistáknak nevezik. A katolikusok íreknek érzik magukat, nem briteknek. Politikailag nacionalisták, el akarnak szakadni Nagy-Britanniától minden áron, és esetlegesen csatlakozni akarnak Írországhoz (őket hívják republikánusoknak). Megjegyezném, hogy erre jogilag sem lenne már lehetőség, hiszen az írek az 1998-as Belfast Egyezmény értelmében lemondtak a több mint nyolcvan éve elszakított területek visszacsatolásáról! A nacionalisták radikális szárnya a köztársasági mozgalom, amelynek politikai pártja a Sinn Fein, fegyveres ereje pedig az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg). A Nagy-Britannia legszegényebb vidékeként számon tartott Ulster (Észak-Írország ír/gael neve) gazdasága az évtizedek során lassan alkalmazkodott az országban uralkodó állapotokhoz, az erőszak munkát is adott: az itt állomásozó brit katonák ellátására, a robbantások utáni helyreállítási munkálatokra épülő iparágak sok új munkahelyet teremtettek.

13


A vegyes házasság errefelé teljesen ismeretlen fogalom, így aztán abból sosincs veszekedés, a gyerek melyik iskolába járjon; a protestánsok állami iskolákba, a katolikusok saját egyházi intézményeikbe íratják fiaikat és lányaikat. A pszichológusok szerint a gyermekkori szocializáció egy életre meghatározza egy ember identitását. Az észak-írországi katolikus „gettóban” elszigetelten élő gyermekek többnyire csak katolikusokkal kerülnek kapcsolatba. Katolikus templomba járnak, katolikus gyerekekkel tanulnak, játszanak. A közösségek területi elkülönülése, a „gettók” határai is könnyen megállapíthatók. Van olyan vidék, ahol még a szegélyköveket is nemzetiszínűre festik, de ha nem, a házak falára kitűzött nemzetiszínű lobogók mindenképpen tájékoztatást adnak. Ezekben a vallási gettókban a munkanélküliség akár a 80 százalékot is elérheti, ami tovább súlyosbítja az amúgy is kiélezett helyzetet. Hiszen a vallási diszkrimináció a foglalkoztatottságban is érvényesül, a protestáns vezetésű vállalatok többnyire protestáns alkalmazottakkal dolgoznak, és fordítva. A szociológusok szerint – és én is ezen a véleményen vagyok - egyetlen járható út a kapcsolatok fejlesztése, a korlátok lebontása lehet, a katolikus és protestáns közösségek között. Természetesen mindenki más eszközökkel szeretné ezt elérni, de abban egyet értenek, hogy a kölcsönös megértéssel kell kezdődnie a folyamatnak. Az előítéletek

csökkentésének

egyéni,

csoport-

és

intézményi

szinten

kell

megvalósulnia. Sajnos a választások kimenetele komoly kételyeket vethet fel az észak-ír lakosság vallási toleranciájával kapcsolatban. A radikális pártok győzelme azt jelenti, hogy a két vallási közösség tagjai nem voltak megelégedve a saját érdekképviselőikkel. A Nagypénteki Egyezmény volt a remény az észak-ír konfliktus végleges rendezésére, de most ez komoly veszélybe került. Szerény véleményem szerint elképzelhetetlen, hogy akár jövőre helyreállhatna a rend, és visszatérnének a viszonylagos normalitásba a dolgok – bármit is jelentsen ez az észak-íreknél!

14


1. 6. Az amerikai kapcsolat Egy ír közmondás azt tartja, hogy kétféle emberek élnek a Földön: írek, és akik írek akarnak lenni! Bár a dolgozatom a két ír terület kapcsolatát hivatott elemezni, mégis úgy gondoltam érdemes egy fejezetet szentelni az írek egy bizonyos harmadik országgal való kapcsolatának elemzésére – az Egyesült Királysággal való kapcsolatuk elemzése is felmerült benne, erre azonban kb. tíz dolgozatnyi helyre lenne szükségem! Úgy gondolom köztudott tény, hogy az Amerikát 400 évvel ezelőtt benépesítő bevándorlók között sok ír is volt. Ettől az időszaktól kezdve a szigetlakók folyamatosan kerekedtek fel, és hajóztak el nyugatra egy új, jobb jövő reményében. Becslések szerint ma több mint tízmillió írországi születésű él az Egyesült Államokban. Ezen felül további negyvenmillió (!) amerikai rendelkezik ír gyökerekkel, ami azért is rendkívüli, mert Írország lakossága nem éri el a négymilliót! Ha összeszámoljuk a világ ír származású embereit, – akiknek a száma jóval 100 millió fölé tehető – akkor arra az elképesztő eredményre jutunk, hogy a Föld ír lakosai közül csak minden harmincadik él az anyaországban! Az Egyesült Államok mellett elsősorban Ausztrália rendelkezik jelentős ír népességgel, leszármazott-állománnyal.

Megközelítőleg a lakosság 1/3-a, vagyis

közel 6 millió ausztrál mondhatja el magáról, hogy ír vér csörgedezik az ereiben. Az amerikaiak és az ausztrálok ír kötődését mi sem mutatja jobban, minthogy évről-évre mindkét országban milliók – és nemcsak a ténylegesen ír származásúak – ünneplik meg azt a napot, melyen „mindenki egy kicsit írré válik”. A hagyományos St. Patrick Nap-i felvonulások manapság New Yorkban, Bostonban, Sydneyben vagy Melbourneben sokkal lélegzetelállítóbbak, mint Írországban bárhol. Véleményem szerint mindenki tisztában van azzal, hogy a 40-50 millió amerikai ír között rengeteg igen befolyásos személyiséget találhatunk. Sokan közülük a gazdasági életben elért eredményeiknek köszönhetik vagyonukat és hírnevüket, több művész, sportoló is feltűnt a köreikből. Mindazon által kétség sem fér ahhoz, hogy az ír bevándorlók legsikeresebben az amerikai politikai életben telepedtek meg.

15


Az eddigi 43 amerikai elnök közül nem kevesebb, mint nyolc rendelkezett ír gyökerekkel. Bár az amerikai történelem első száz évében inkább az angol származásúaknak állt a zászló, az első ír származású elnök Andrew Johnson volt 1865 és 1869 között. Őt olyan nevek követték, mint Theodore Roosevelt, Woodrow Wilson, vagy Harry S Truman. Természetesen kétség sem fér ahhoz, hogy a valaha volt leghíresebb ír származású elnök John Fitzgerald Kennedy volt. A Kennedy-klán megalapítói 1848-ban, a Nagy Burgonyavész idején hagyták el Írországot, és telepedtek le az Újvilágban. Joseph Kennedy, a milliomos üzletember és volt diplomata, fiait mindig is politikai pályára szánta; és nem is titkolta, hogy elnököt akar csinálni egyikükből. A legidősebb fia, Joe halála után John lett a papa elnökjelöltje, és 1961-ben valóra is vált a családfő kívánsága. A 60-as évek komoly világméretű konfliktusainak, és korai halálának tudható be, hogy JFK nem tudta a családi hátterének eleget téve támogatni az anyaországot. Az amerikai ír elnökök következő képviselője Richard Nixon volt, akinek ugyan még sikerült - amolyan íresen - lereagálnia az 1972-es Véres Vasárnap eseményeit, de az év többi részében sajnos „egyéb elfoglaltságai” miatt nem volt képes közvetíteni a britek és az írek között. Végül is, ha lehet ezt mondani, akkor Jimmy Carter - aki nem büszkélkedhet ír ősökkel - volt az első amerikai elnök, aki kifejezte az Egyesült Államok északírországi szerepvállalásának fontosságát és szükségességét. 1977-es nyilatkozatában ígéretet tett arra, hogy egy egyezmény megkötését követően országa hajlandó pénzügyi segítséget nyújtani annak végrehajtásához. Ronald Reagan elnök – apai ágon ír - tovább folyatatta a carteri politikát, igen erőteljesen támogatta az 1985-ös Angol-Ír Megállapodást megelőző tárgyalások. Az amerikai támogatás pénzben megtestesült formája az Írországi Nemzetközi Alap (International Fund for Ireland) felállítása volt 1986-ban. Az alapot az ír és a brit kormányok hozták létre az erőszak által legjobban érintett területek gazdasági regenerációjának és újjáélesztésének támogatására. Az Egyesült Államok 85 millió USD azonnali hozzájárulásával kezdte meg az alap a működését. 16


A következő 15 év alatt közel 350 millió USD-ral járultak hozzá az amerikaiak az észak-ír helyzet javításához, kizárólag ezen a pénzforráson keresztül. Az Európai Unió, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália hozzájárulásaival az alap napjainkig közel 500 millió USD-ral segített, megközelítőleg 3.500 projektet, melyek által 32.000 új munkahely teremtődött a legelmaradottabb területeken. A projektek különböző hivatalos és magán forrásokból további 950 millió USD-ral gazdagodtak, így összesen közel 1,5 milliárd USD-t használhattak fel. Az amerikai kongresszus is igen segítőkésznek bizonyult ebben az időben, az ún. „négy lovas” - Tip O’Neill házelnök, Edward Kennedy szenátor, Danile Patrick Moynihan szenátor és Hugh Carey New York-i kormányzó - lettek az észak-ír békefolyamat legambiciózusabb amerikai támogatói. A négy békepárti amerikai vezényletével alakult meg nemsokára az Írország Barátai elnevezésű szervezet, melynek azóta több amerikai szenátor és képviselő is tagja. Az amerikaiak a békefolyamatban való részvételének Bill Clinton személye, és politikai állásfoglalásai adtak újabb lendületet. 1992-ben az ír ősökkel rendelkező, akkori arkansasi kormányzó az elnöki kampánya során határozottan állást foglalt az észak-ír ügyben; elnökké választása után pedig aktívan hozzájárult a béketárgyalások folyamatához. Egyebek mellett az ő érdeme volt, hogy a Sinn Fein hajlandó volt bekapcsolódni a tárgyalásokba. Clinton 1994-ben a brit kormány kérésének ellenére adott vízumot a Sinn Fein vezetőjének, Gerry Adamsnek. A pártvezető több beszédet tarthatott az Egyesült Államokban, ahol megtapasztalhatta azt, hogy az amerikai írek komoly nyomás gyakorolnak rá és pártjára, hogy haladjon a békefolyamat. Clinton 1994-ben George Mitchell volt szenátort nevezte ki írországi gazdasági tanácsosnak, a szenátor vezette a későbbi IRA lefegyverzést irányító nemzetközi testület (International Body on Decommissioning), melynek keretében 1996-ban elkészítették a nevével fémjelzett beszámolót („Mitchell Report”). Mitchell ezt követően a többpárti tárgyalások társelnöke lett, melyek lezárásaként 1998-ban aláírták a Nagypénteki (Belfasti) Egyezményt.

17


1995 májusában Clinton elnök Washingtonban, a Fehér Házban konferenciát tartott, melynek témája az észak-ír gazdasági befektetési lehetőségek voltak. Ezt követően az amerikai kereskedelmi minisztérium szervezésében több kereskedelmi és befektetési találkozóra került sor Észak-Írországban. Ugyanezen év novemberében Bill Clinton első amerikai elnökként látogatást tett mindkét ír területen. Igen meleg fogadtatásban részesült, az emberek hálásak voltak neki az észak-ír békefolyamat melletti kiállásáért. A Clinton személye által felmelegedett ír-amerikai kapcsolatok lehűlni látszanak George W. Bush elnöksége alatt, természetesen ő is elkötelezett híve a békének, de az elnökségének eddigi ideje alatt fontosabb nemzetközi konfliktusok foglalták le az idejét. Összefoglalásként elmondható, hogy az Egyesült Államokban élő közel 50 millió ír származású amerikai némelyike komoly befolyással bír a politikai, gazdasági életben; és komoly pénzekkel támogatják az „anyaországot”, cserébe megbékélést vártnak a katolikus-protestáns ellenfelektől. Az elmúlt évtizedek során egyértelműen kiderült, hogy az Egyesült Államok fontos szerepet kíván játszani nemcsak az északír békefolyamatban, hanem mindkét ír terület gazdasági és politikai életében. Ennek megnyilvánulás képpen 2002 szeptemberében egy amerikai-ír üzleti találkozót szerveztek, melynek célja többek között az amerikai, ír és észak-ír gazdasági szervezetek kooperációjának elősegítése volt. A konferencia elsősorban három gazdasági területet érintett: az információs és kommunikációs technológiát; a biotechnológiát és a pénzügyi szolgáltatásokat. A témák a következők voltak: piacfejlesztés,

kutatás-fejlesztés,

oktatás,

szellemi

tulajdon

védelme,

versenyképesség, vállaltvezetés. A találkozó végeztével, az együttműködési szándékuk kifejezésének érdekében, a felek létrehozták az Amerikai-Ír Kutatási Társulást.

18


2. Írország gazdasága 2. 1. A „kelta tigris” Az utóbbi években sokféle jelzővel illették már Írországot. Elképesztő gazdasági fejlődésével kivívta mind az „Európa kistigrise” vagy a „kelta tigris”4, mind az „Európai Unió csodagyereke” címet. A szakemberek Írországot állítják példaként arra, hogyan lehet a viszonylagos elmaradottságot gyorsan felszámolni, többnyire szerény erőforrásokkal kiemelkedő fejlődést produkálni. Kétsége nem fér ugyanis ahhoz, hogy Írország egy generáció alatt a 19. századból a 21. századba lépett. A fejlődéshez jelentős mértékben hozzájárult az írek alapvető nyitottsága a világ, és új dolgok felé. Írország függetlensége óta a liberalizmus híve, és ehhez kapcsolódó nézeteit minden nemzetközi fórumon ki is fejti. Természetesen érthető, hogy az írek szabad

piacokat

szeretnének,

hiszen

rendkívül

nagymértékű

gazdasági

nyitottságuknak (export + import / GDP aránya 125%!) ez kedvez leginkább. Az óriási mértékű gazdasági fejlődésnek több kulcstényezője is volt, ezeket a következőkben részletesebben kifejteném, majd kiterjedtebben beszámolnék az ír gazdaság jelenlegi állapotáról és jövőbeli kilátásairól. A siker kulcstényezőit a szakemberek többféle képpen határozzák meg, eltérő véleményeik vannak a tényezők kapcsolatáról, és arról, hogy melyik volt a legfontosabb feltétele a sikernek. Véleményem szerint a siker titka elsősorban az volt, hogy az egyes elemek együtt alkottak egy jól működő egységet, sőt erősítették egymás hatásait, nem pedig kioltották – mint ahogy erre az esély meg volt, és más országokban láthattunk erre példákat! Én a kulcstényezőket a következő képpen határoznám meg: 1. Az EU tagságból származó előnyök, 2. A külföldi tőkebeáramlás, 3. A versenyképesség javítása, 4. Az oktatás, szakképesítés fejlesztése, 5. Az intézményrendszer jó működése.

4

A „kelta tigris” kifejezést egyébként 1994. augusztus 31.-én használták először, de nem az ír gazdaság, hanem az ír nép jellemzésére; az IRA történetesen ezen a napon jelentette be a tűzszünetet.

19


2. 2. Kezdeti nehézségek Írország gazdaság lemaradásának oka főleg az a kíméletlen gyarmati helyzet volt, amibe a britek kényszeríttették őket. 1922-es függetlenségekor Írország elmaradott agrárország volt, kereskedelme az angoloktól függött, akik egyoldalúan határozták meg az írek piacra jutási lehetőségeit. A 20-as évek ír kormányai erős protekcionizmust alkalmaztak, a gazdák elsősorban a belföldi piacra termeltek, elzárkóztak az importversenytől. Az 1932-ben megindult iparosítási politika csak a 60-as évek közepén kezdett eredményeket hozni, ekkor jelent meg az exportorientált fejlesztés is. A gazdaság szerkezeti átalakítása a második világháborút követően indult meg Írországban, mindezt az ország különböző nemzetközi pénzügyi (IMF, Világbank) és kereskedelmi (GATT) szervezetekhez, majd végül az Európai Közösséghez való csatlakozása sürgetett. A vezetők célja mindenek előtt az volt, hogy a gazdasági és társadalmi struktúra reformjával elősegítsék az akkor még európai fejlettségi szintet messze alulról súroló ír gazdaság nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódását. Emellett az 1950-es évektől beindul az intézkedések egy olyan átfogó folyamata, amely körülbástyázza a kezdetben döcögve induló, a 90-es évekre azonban vágtába szabadult ,,Kelta Tigris"-t. 1973-ban az EGK csatlakozása idején Írország volt az egyetlen szegény ország a közösségben. A tagság következtében - perifériális elhelyezkedésének megfelelően – igen gyorsan, igen nyitott, kereskedelem-orientált országgá vált. A többi tagot a GDP növekedés tekintetében a 90-es évek óta folyamatosan többszörösen meghaladja. (A következő oldal táblázatából kiolvashatók a konkrét értékek). Egyértelműen elmondható, hogy a csatlakozása óta Írország gazdagabbá vált mint a történelemben valaha volt. A társadalmi jólét számunkra elképzelhetetlen magasságokba emelkedett, és az írek nagyon büszkék a teljesítményeikre. Egy tavalyi felmérés szerint az írek 97%-a „nagyon büszke” a származására, az Egyesült Királyságban ez az arány 91%, Németországban 68%! Az EU15 átlaga 83%-os!

20


2. 3. Az EU-csatlakozás kedvező hatásai

Az ír gazdaság fejlődése 1961-től napjainkig 1. táblázat 1961- 1974- 1986- 199173 85 90 95

2000

2002

GDP növekedés (%)

4,4

3,8

4,6

4,7

10

3,3

Exportnövekedés (%)

8,7

8

8,9

12,8

20,6

4,9

Importnövekedés (%)

9,7

4,4

7,1

9,9

21,2

5,3

Foglalkoztatás növekedése (%)

0,1

0,3

1

2

5,1

1,3

Foglalkoztatási ráta (%)

62,7

55,8

51,7

53,1

65,5

65,6

Munkanélküliségi ráta (%)

5,6

10,6

15,5

14,5

4,2

4,4

Államadósság (GDP arányában) 45,1

109,6

101,5

82,7

39,3

35,3

Hosszú távú kamatláb

-

14,6

10,2

8,5

5,4

4,9

Rövid távú kamatláb

-

13,4

10,5

8,8

4,4

3,4

Forrás: Eurostat, Yearbook 2002 A Magyarországnál kisebb területű Írország kétségtelenül elmaradott országként lépett be 1973-ban az Európai Gazdasági Közösségbe, az Európai Unió elődjébe. Az egy főre jutó GDP itt akkor a közösségi átlagnak körülbelül a 40 százalékát érte el. Napjainkban az egy lakosra jutó ír GDP az uniós átlag 110-115 százaléka. Ennek köszönhetően a kis ország újabban minden feltörekvő nemzet példaképévé vált. Írország egyike azoknak az országoknak, amelyek a legtöbbet profitáltak az Unió különböző alapjaiból, elsősorban azokból, amelyeket a közösségi átlagtól elmaradt régiók felzárkóztatására hoztak létre. Szakértők szerint viszont még ennél is nagyobb jelentősége volt annak, hogy az EGK, majd az EU Írország számára korlátlan piac, nagymérvű politikai-gazdasági mozgástér volt, amint az most is, és lesz a jövőben is. Természetesen nem lehet ezek mellett sem elhanyagolni az unió tényleges pénzügyi segítségét, amellyel az elmúlt harminc évben Írországot segítette.

21


2. 4. Uniós támogatások a ’80-as, ’90-es években 1987-ben a „The Economist” nevű lap az ír gazdaságot a világ „egyik legsikertelenebbének” minősítette. A megállapítás alapja az igen gyenge gazdasági mutatók voltak: 20%-os munkanélküliségi ráta, 1%-os gazdasági növekedés, az államadósság a GDP 129%-át éri el! Az olyan makrogazdasági mutatók, mint a munkanélküliségi ráta, a folyó fizetési mérleg és a költségvetési deficit GDP-hez mért nagysága a legrosszabb volt a nyolcvanas

években

a

12

tagú

Közösségben.

Ezeken

felül

a

politikai

intézményrendszer reformjának halogatása is kedvezőtlenül befolyásolta az üzleti kilátásokat. 1988-tól kezdődően azonban drámai fordulatnak lehettünk tanúi. Az ír gazdaság az EU tagállamok átlagos növekedési ütemét messze túlszárnyalva, 10 év alatt 80%-kal növelte a teljesítményét, meghaladva a kilencvenes évek végére az Unió egy főre jutó GDP-jének átlagát is. 1988-ban Írország egy főre jutó GDP-je még csak a közösségi átlag 64,1%-a volt. Ez viszont 1993-ra az vásárlóerő paritáson a közösségi átlag 79%-a volt, ami elvileg már kizárhatta volna az országot az 1. célkitűzés támogatott régiói közül. Az ír kormány erre válaszul sürgősen kidolgozott egy új közigazgatási beosztást, amelyben az Észak-Írországgal határos régiót, továbbá a nyugati partvidéken és az ország középső részén fekvő, gazdaságilag elmaradottabb területeket leválasztották volna Dublin környékéről, valamint a déli és keleti partszakaszról. A brüsszeli partnerek azonban nem fogadják el ezt az ügyeskedést, azt hangoztatva, hogy az ír kormány felelőssége az utóbbi években megszerzett támogatások egyenlőbb elosztása. A megoldást az jelentette, hogy az 1989-1993 közötti időszak öt évének az átlagával indokolták - amely 73% volt - Írország jogosultságát a támogatásokra. Az 19891993-as időszakban Írország a strukturális alapokból mintegy 4,6 milliárd euro társfinanszírozásban részesült.

22


A következő programozási időszakban (1993-1999) a - strukturális és a Kohéziós Alapból származó - támogatások összege 7,2 milliárd euróra emelkedett.1994-ben, a program indulásakor már a közösségi átlag 91%-a volt az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson.

1 főre jutó GDP alakulása 1990 és 2000 között (százalékban) 2. Táblázat 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Írország Észak-Írország

71 74

72 75

76 76

82 79

91 80

95 79

97 104 106 112 115 80 82 81 78 78

Egyesült Királyság 74 75 76 79 78 76 75 77 77 75 EU átlag 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Forrás: Eurostat, Yearbook 2002; UK Statistics Az uniós programozási időszaktól eltérően az ír Nemzeti Fejlesztési Terv (NDP) 1995 és 1999 közötti periódusra szólt, mely távra az ír kormányzat csaknem 8 milliárd ír fontnak megfelelő közösségi támogatási pénzzel számolt; ebből 7,2 milliárdot kaptak meg. Az ír fejlesztési politika érdeme, – többek között - hogy a gazdasági fellendülés Írország valamennyi térségében jól érzékelhető. Ennek érdekében az elmaradottabb, a határmenti, középső és nyugati részt magában foglaló régió (BMW régió) egy főre jutó támogatása mintegy harmadával lesz magasabb a 2000-2006-os időszakban, mint a keleti és déli területekre kiterjedő régióé (S&E). 3. Táblázat GDP/fő (EU15=100)

Foglalkoztatottság

Munkanélküliség

1995

1999

Mezőg.

Ipar

Szolgált.

1990

2000

Írország

93,3

111,7

7,9

28,8

63,4

13,1

4,4

BMW régió

70,4

82,6

13,5

32,5

54

12,4

5,8

S&E régió

101,7

122,1

6,1

27,6

66,4

13,4

3,9

Forrás: Central Statistics Office Ireland, 2000

23


2. 5. A 2000-2006-os időszakra készült ír Nemzeti Fejlesztési Terv A jelenlegi NDP, azaz az Ír Nemzeti Fejlesztési Terv Írország eddigi legnagyobb szabású, 52 milliárd euró értékű fejlesztési terve, melynek célja az ország nemzetközi versenyképességének

és

kiegyensúlyozott

gazdasági-társadalmi

fejlődésének

erősítése és javítása. A terv az Unió költségvetési tervezésének megfelelően hat éves időintervallumra készült (2000-2006) és négy stratégiai célkitűzést fogalmaz meg: a gazdaság és a foglalkoztatottság fenntartható növekedésének biztosítását, Írország nemzetközi versenyképességének erősítését, a kiegyensúlyozott regionális fejlődést és a társadalmi beilleszkedés elősegítését. A programoktól a következő általános hatásokat várják: A szegénység elleni küzdelem A társadalmi beilleszkedést a lakáshoz juttatási, oktatási, közösségi és helyi fejlesztési, gyermekjóléti és családtámogatási intézkedések segítik elő. Nemi esélyegyenlőség Ezt a célkitűzést főként az oktatási és képzési programok szolgálják, valamint a gyermekgondozási szolgáltatások, melyek lehetővé teszik a családos emberek munkavállalását és képzését.

Környezetvédelem A gazdasági-társadalmi infrastruktúrába való befektetés (pl. a hulladék elhelyezés

megoldása),

a

tömegközlekedés

fejlesztése,

a

regionális

környezetvédelmi programok és erdősítési intézkedések mind elősegítik az EU környezetvédelmi direktíváival való összhang megteremtését.

Vidékfejlesztés Új adminisztratív eljárások és intézkedések biztosítják, hogy a szakpolitikák felelősei figyelembe vegyék a nemzeti fejlesztési terv javaslatainak hatását a vidéki közösségekre. Ezek az intézkedések biztosítják a szakpolitikák összhangját a vidékfejlesztés tekintetében.

24


A Nemzeti Fejlesztési Terv költségvetésének megoszlása:

Gazdasági és szociális infrastruktúra operatív program: 28,7 milliárd € o 34% - lakásépítésre o 27% - nemzeti utakra o 14% - környezetvédelemre o 13% - tömegközlekedésre o 11% - egészségügyre o 1% - energiapolitikára

Foglalkoztatás és humán erőforrás operatív program: -12,6 Md € - 24,5%

Termelő szektor operatív program: 5,7 Md € - 11% ¾ 46% - kutatás-fejlesztés, innovációk – 2,5 Md € ¾ 45% - ipar – 2,4 Md € ¾ 8% - marketing – 0,4 Md € ¾ 1% - halászat – 0,06 Md €

Regionális operatív programok: o Déli és Keleti régió (S&E) 8,5% - 3,8 Md € o Határmenti-Középső-Nyugati régió (BMW) – 7,25% és 2,6 Md €

Helyi infrastruktúra – 2,3 Md € és 1,94 Md €

Helyi vállalkozás-fejlesztés – 0,33 Md € és 0,31 Md €

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés – 0,28 Md € és 0,29 Md €

Társadalmi beilleszkedés és gyermeknevelés – 1,06 Md € és 0,28 Md €

CAP – 5% és 4,3 Md €

PEACE Program (határmenti régiók és Észak-Írország): 0,13 Md € - 0,25%

A jelenlegi terv az eddigiektől abban különbözik, hogy összköltségvetésének már mintegy 90 százaléka belföldi forrásokra épít, azaz nemcsak az Unió strukturális alapjaihoz való hozzáférés céljából készült (az NFT megléte ugyanis feltétele az Uniós Alapok támogatásainak elnyeréséhez).

25


Az Európai Unió hozzájárulása a Terv megvalósításához így sem lebecsülendő, hiszen összesen közel 6 milliárd euróról van szó, amiből csupán a Strukturális és Kohéziós Alapoktól érkező rész 3.8 milliárd euró. A Strukturális Alapok támogatásainak megoszlása: 1. Ágazati operatív programok: o

Gazdasági és szociális infrastruktúra – 855 M EUR (Strukturális Alapok) + 576 M EUR (Kohéziós Alap) - 22,5% + 15,2%

o

Foglalkoztatás és humánerőforrások – 901 M EUR - 23,7%

o

Termelő szektor – 333 M EUR - 8,7 %

2. Regionális operatív programok:

Déli és Keleti régió – 607 M EUR - 16%

Határmenti-Középső-Nyugati régió (BMW) – 422 M EUR - 11%

3. PEACE operatív program - 106 M EUR – 2,8 % A támogatások megoszlása a két régió között: ¾ BMW (Border, Midlands, Western) a lakosság 27%-át adja, a támogatások 33%-át kapja (EU támogatás 41%-át) ¾ S&E (South and East) a lakosság 73%-át adja, a támogatások 67%-át kapja (EU támogatás 59%-át)

Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért kaphat Írország még mindig támogatást a Kohéziós Alaptól? Ráadásul nem is keveset – 576 millió eurót! Ha lehet az mondani, akkor az írek – az uniós átlag 120-125%-át elérő GDP-jükkel – „kisírták”, hogy a 20002006-os költségvetésből kapjanak még valamennyit! A hét év során folyamatosan fog csökkeni a rendelkezésükre álló összeg, és 2006-re teljesen meg fog szűnni a támogatásuk a Kohéziós Alapból (ez az u.n. OPT-OUT).

A strukturális támogatásokat ábrázoló képek a mellékletben találhatók!

26


2. 6. Az EU-bővítés következményei Írország számára Az írek az EU bővítésével kapcsolatban több aggályuknak is hangot adtak az elmúlt években. Mint ismeretes a 10 új állam csatlakozásáról szóló népszavazás Írországban, az első körben nemleges választ hozott. Az Unió és Írország vezetői és politikusai (kivéve természetesen a Sinn Fein tagokat) komolyan féltek attól, hogy az ír vétóval meghiúsulhat az évtizedek óta gondosan előkészített bővítés. Az írek jogosan tartanak az agrárgazdasági verseny növekedésétől, mivel az ágazat fontos szerepet játszik Írország gazdasági életében. A mezőgazdaság termeli a GDP 7 százalékát, itt talál munkát a foglalkoztatottak 8-9 százaléka, és ebből a szektorból származik a kivitel 9-10 százaléka. Továbbá félnek az EU-alapokból származó pénzforrások elapadásától, ámbár erre a keleti országok csatlakozása nélkül is számítaniuk kell! Végül aggódnak amiatt, hogy intenzívebb lesz a működő tőkéért folyó küzdelem, az új tagok elcsábíthatják a beruházók egy részét. A keleti országok csatlakozása az írek számára ugyanakkor sok szempontból előnyös is lehet. Először is Írországnak jelentős hasznot hozhatnak az érintett országok felvétele után megnyíló piaci lehetőségek. Emellett a közép- és kelet-európai országok, melyek legtöbbje kisországnak számít, erősíthetik az ír érdekérvényesítési törekvések esélyeit is a már 25 tagú Európai Unióban. A strukturális támogatások pedig nem a csatlakozók miatt fognak elmaradni. Írország akkor sem részesedhetne a korábbi mértékben az EU kohéziós és strukturális alapjaiból, ha megvétóznák a keleti bővítést. A legpesszimistább elemzők szerint az írek nemsokára egyenesen nettó befizetőivé válnak a közösségnek! Ennek ellenére nem hinném, hogy az írek az Unió évtizedeken át kapott segítségét azzal „hálálnák” meg, hogy a Konvent új alkotmánytervezetére hivatkozva, élnének a Közösségből való kilépés jogával!

27


2. 7. A gazdasági fejlődés további tényezői Az uniós támogatások, és a csatlakozásból származó előnyök fontos, de nem kizárólagos feltételei voltak Írország gazdasági sikereinek. A fejlődés másik fontos alapfeltétele az ország gazdasági versenyképességének megteremtése volt. Ez utóbbit a gazdaság megfontolt kézbentartásával, a magántőke befektetéseit ösztönző vállalkozásbarát környezet, továbbá a fejlett társadalmi partnerség révén sikerült elérni. Mindez segítette elő a külföldi működő tőke beáramlását, mely szintén kulcsfontosságú volt a fejlődéshez. A külföldi befektetők becsábításában nagy szerepük volt az ír befektetés-ösztönző állami ügynökségeknek, melyek rendkívül rugalmasan, mindig a megfelelő segítőeszközöket nyújtva, a problémákra koncentrálva érték el a sikereket. Ezzel nagy mértékben hozzájárultak az ír gazdaság fejlődéséhez. Az egyik legfontosabb ilyen ügynökség az IDA Ireland (Irish Development Agency), mely a 10 írországi irodája mellett Koreában, Japánban, Hong Kong-ban, Tajvanon, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban és az Egyesült Államokban (San Jose, Chicago, Atlanta, Boston, New York) tart fenn képviseletet. A másik fontos ügynökség az Enterprise Ireland, mely öt irodát tart fenn az Egyesült Államokban (Boston, New York, Silicon Valley, Los Angeles, Washington D.C.), nyolcat Ázsiában (Kína, Dubai, Hong Kong, Malajzia, Indonézia, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Japán ) egyet Ausztráliában. Írországban 13 irodájuk van, és a többi európai országban további 13 (2 Németország, 2 Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Dánia, Spanyolország, Olaszország, Oroszország, Franciaország, Svédország, Ausztria, Lengyelország). A másik két fontos befektetés-ösztönző intézmény a Shannon Develpoment és a Forfás. A külföldi működő tőke a kedvező adózási feltételeknek, az euró-övezeti tagságnak és a kvalifikált munkaerőnek köszönhetően már jó ideje valósággal ömlik az országba (évente 2-3 milliárd €). Az adókulcsok köztudottan eltérnek az uniós országokban, és Írországban hagyományosan alacsony volt a vállalati és a forgalmi adókulcs.

28


Nemrégiben, hosszú huzavona után Brüsszel beleegyezett, hogy az ír kedvezményes adórendszer, amely nem felel

meg az

uniós

versenyfeltételeknek,

2005-ig

fennállhasson. A kedvezmény lejártát bizonyosan követő tőkekivonulást elkerülendő, az írek cselhez folyamodtak: az általános társasági adókulcsot, amely 1998-ban még 28%ot tett ki, 2003-ig fokozatosan 12,5%-ra csökkentették, amely végül is alig több az EU által kifogásolt 10%-nál. Ezzel Írország Brüsszelnek tett ígéretét meg is tartotta meg nem is! A nemzetközi multinacionális cégek befektetései magukkal hozták Írországba a know-howt, a technológiát, a vezetési ismereteket és a nagy felvevő piacokat. Az Foreign Policy Magazin (A. T. Kearney) című lap tavalyi számából kiderül, hogy az ír gazdaság globalizációs indexe a legmagasabb a világon. A cikk szerint 2002-ben Írország volt a Föld legglobálisabb állama, megelőzve Svájcot, Szingapúrt és Hollandiát az első helyért. Az indexet olyan szempontok alapján számítják, mint a gazdasági integráció szorossága (kereskedelem, direkt külföldi befektetések), személyes kapcsolatok (nemzetközi kereskedelem, turizmus, telefonhálózat, stb.), technológia (Internet felhasználók, szerverek, stb.), politikai részvétel (nemzetközi szervezetekben való tagság, konzulátusok száma, stb.).

Az ír népesség életkor szerinti megoszlása 2002-ben Kor

Érték (fő)

4. Táblázat Százalékban

0-14 év

822.400

21%

15-24 év

664.700

17%

25-44 év

1,151.700

30%

45 év felett

1,258.200

32%

Összesen

3,897.000

100%

Forrás: Population & Migration Estimates Sept. 2002, CSO A siker egyik további kulcspontja a gazdaság és a mindenkori kormány folyamatos és hosszú távú befektetése volt az oktatásba az elmúlt 20, 30, 40 évben. Ennek következtében létrejött jól képzett, rugalmas, fiatal, angolul beszélő munkaerő rengeteg külföldi céget vonzott Írországba. 29


Az ír oktatási minisztérium éves költségvetése 1999-ben – az euró bevezetését megelőző időszak adatai szerint – 3 millió ír font feletti volt (1 ír font 0,787564 eurót ért az átálláskor). Az ír lakosság jelenleg a legfiatalabb Európában, a táblázatbók kiolvasható, hogy a lakosság 37 %-a 25 évnél fiatalabb! Az írek közel 1/3-a tanul manapság még valamilyen szintű oktatási intézményben. A iskolai tanulás 6 és 15 év között kötelező, és minden szinten ingyenes. A diákok 80%-a érettségizik, a középiskolások 50%-a továbbtanul valamilyen felsőoktatási intézményben. A fellendülés óta gyakorlatilag megszűnt a két évszázada tartó emigráció és az „agyelszívás”. 1987-ben a főiskolás végzősök fele külföldön keresett magának munkahelyet, ez az arány mára 10% alatti. A gazdasági fellendülés hatására rengeteg kivándorolt ír cégtulajdonos helyezte haza a székhelyét. Az 1990-es években közel 1.200 óriáscég telepedett Írországba a tengerentúlról.

A munkaerő jövőbeli elérhetősége A 25 évnél fiatalabbak várható aránya 2050-ben 5. Táblázat Arány (%)

Ország Írország

29.0

Egyesült Királyság

12.5

Franciaország

25.0

Hollandia

23.0

Portugália

21.0

Németország

19.0

Spanyolország

15.6

EU átlag

16.1

USA

30.8

Japán

19.0

Forrás: World Population Prospectus: The 2000 Revision, United Nations

30


A teljes népesség jelenleg több mint egyharmada (37%) 25 éven aluli, az EU-ban ez az arány csak 16-18%. Mint ismeretes Európa népessége folyamatosan fogy és öregszik. A táblázat szerint, ötven év múlva a fiatalok aránya bár csökkenni fog az ír népességen belül, de még így is közel kétszerese lesz az uniós átlagnak. A vállalatok számára mindenképpen pozitív, hogy a fiatal ír munkaerő a jövőben is továbbra magas létszámban lesz elérhető a számukra. Végezetül el kell mondani, hogy az ír gazdasági teljesítmény motorja mindenképp az export töretlen fejlődése volt. Szinte biztos, hogy nincs még egy ország, amelynek négy év alatt sikerült volna csaknem megkétszereznie egyébként is jelentős exportját. Írország ezt megtette: az 1995. évi 43,7 milliárd dollárral szemben 1998-ban 70 milliárd dollár értékű terméket értékesített külföldön. Importja ennél jóval szerényebb mértékben, 32,2 milliárdról 44 milliárd dollárra bővült, vagyis ezen időszak alatt aktívuma megkétszereződött.

A fontosabb ír exportpartnerek 2003 márciusában 6. Táblázat százalék

Országok, országcsoportok Nagy-Britannia és Észak-Írország

19%

Más EU ország

40%

USA és Kanada

19%

egyéb

22%

Forrás: Central Statistics Office, External Trade A

fő

kereskedelmi

útvonalaktól

földrajzilag

kissé

távol

eső,

gazdaságilag

viszonylagosan elmaradott Írországnak egyetlen esélye a felzárkózásra és a fennmaradásra a kereskedelmi nyitás volt. Az ír gazdaság jelentős változáson ment keresztül az utóbbi években. A 90-es évek óta átalakult az exportja, megnőtt az ipari cikkek aránya és megszűnt ez egyoldalú függés Nagy-Britanniától. Az exportsikereket főleg a külföldi vállalatok érték el, nem a hazaiak. A nemzetközi multinacionális cégek manapság az ipari dolgozók több mint felét foglalkoztatják, és sok ír cégnek is munkát adnak beszállítóként, bedolgozóként. 31


2. 8. Írország kereskedelme Az ír gazdaság kisország lévén rendkívül kereskedelemfüggő. Az exportjának - mely az ír GDP több mint 70%-a – közel 2/3-a irányul az uniós országokba. A legfontosabb kereskedelmi partnere mégsem az Egyesült Királyság, hanem az Egyesült Államok.

Az ír export legfontosabb célországai (2002-2003) 7. Táblázat 2003. jan-ápr.

2002. jan-ápr.

érték (M EUR)

érték (M EUR)

Egyesült Államok

5.759

5.413

Nagy-Britannia

4.523

8.505

Belgium

2.943

4.344

Németország

2.086

2.174

Franciaország

1.517

1.573

Hollandia

1.138

1.208

Olaszország

1.127

1.214

Kína

1.026

1.159

Spanyolország

691

696

Japán

672

881

-

456

ország

Észak-Írország

Forrás: Central Statistics Office, External Trade Tavalyhoz képest legjelentősebben a Nagy-Britanniába irányuló export esett vissza – közel felére - az idei év első négy hónapjában, ezáltal az Egyesült Államok mögé szorult, mint a legfontosabb ír exportpartner. Az ír export 1997 és 2001 között évente átlagosan 15,3%-al bővült, az import ugyanezen időszak alatt 14,9%-os növekedést produkált. 2001-ben az írországi kivitel 10%-al nőtt, 92,2 milliárd € értékre, ezzel akkor a világ 19. legnagyobb exportőre volt. Az export 20%-a szolgáltatások adták (22,6 md €), ami 23%-os növekedés az előző évhez képest. A 3 legnagyobb ír exportőr vállalat - Intel, Dell, Microsoft - 2001-ben a késztermékexport 20%-áért, és a teljes export 15%-áért volt felelős.

32


A legfrissebb adatok szerint Írország 2002-ben 93.723 milliárd eurót szedett be a kiviteleiből, ami az előző évhez képest mindössze 1%-os növekedést jelent. 2003-re az elemzők az elmúlt 15 év legrosszabb exportadatait „várják”, negatív növekedéssel – vagyis csökkenő kivitelre számítanak, a globális trendeknek megfelelően.

Az ír kereskedelmi mérleg (millió EUR) 2002

8. Táblázat 2003. január-április

EXPORT

93,690

33,612

IMPORT

55,303

15,714

Kereskedelmi mérleg

+ 38,387

+ 17,898

Forrás: Central Statistics Office External Trade Az ír import 4%-os visszaesést produkálva 2002-ben 55,303 milliárdos kiadást jelentett. Ez volt a második olyan éve Írországnak, - 20 év óta először - hogy a néhány százalékos exportnövekedés mellett az import csökkent, ezáltal javult a kereskedelmi mérlege.

A 10 legfontosabb ír importpartner-ország (2002-2003)

2003.jan-ápr

9. Táblázat 2002.jan-ápr.

érték (M EUR)

érték (M EUR)


4.454

7.744

USA

2.293

3.334

Németország

1.245

1.227

Japán

800

655

Franciaország

646

816

Kína

630

399

Hollandia

582

591

Olaszország

376

384

Szingapúr

364

372

Észak-Írország

320

349

ország

Forrás: Central Statistics Office, External Trade 33


Az árubehozatal visszaesését némiképp kompenzált a szolgáltatásimport közel kétszeresére

növekedése

az

előző

évhez

képest.

2003-ra

az

írek

10%-os

importcsökkenéssel kalkulálnak! Az euró tavalyi bevezetése miatt Írország fontban való kereskedelme – természetesen az Egyesült Királysággal – jelentősen visszaesett. A nem EMU országokból származó import GDP-hez viszonyított aránya Írországban a legnagyobb a tagállamok közül, ezért az euró árfolyam-ingadozása erőteljesen érinti.

Az ír külkereskedelem termékcsoportok szerinti megoszlása (2002-2003)

TERMÉKCSOPORTOK

2002.jan-ápr.

10. Táblázat 2003.jan-ápr.

érték (M EUR)

érték (M EUR)

IMPORT EXPORT IMPORT EXPORT

Élelmiszerek, élő állatok

999,4

983,1

1.832

1.733

zöldség, gyümölcs

200,9

208,4

gabona, gabonakészítmények

153,6

156,8

állattakarmány

143,2

130,7

hús, húskészítmények

526

553

tejtermékek, tojás

254

246

halászati termékek

159

133

204,8

178,9

263

292

Nyersanyagok, kiv. üzemanyagok

266

253

255

287

Ásványi fűtőanyagok, kenőolaj

599

672

105

153

Állati és növényi olajok, zsírok

39

40

8

11

2.402

2.468

13.087

11.804

szerves kemikáliák

804

680

6.670

5.296

orvosi és gyógyszerészeti termékek

637

784

4.435

4.355

Feldolgozott termékek

1.480

1.417

640

595

Gépek, berendezések

11.636

6.977

12.752

7.707

irodai gépek

3.104

2.724

5.931

4.871

elektronikus gépek, berendezések

4.549

1.487

4.746

1.675

Vegyes feldolgozott termékek

1.966

1.926

2.751

2.628

478

426

882

880

20.758

15.927

32.887

26.369

Italok és dohányáru

Vegyszerek

Egyéb ÖSSZESEN

Forrás: Central Statistics Office, External Trade 34


2. 9. Az ír gazdaság jelenlegi helyzete A tavaly még 6,9 százalékos ütemben bővülő ír gazdaság az idén alig 2,5 százalékos GDP növekedést érhet el, aminek az okát a Nemzetközi Valutalap (IMF) a pangó világgazdasági környezetben, az ír versenyképességet hátrányosan érintő euró drágulásban, valamint a feszített munkaerő-piaci helyzetben látja. Az IMF éves jelentésében azt hangsúlyozza, hogy a „kelta tigris” kezdi felvenni a sokkal alacsonyabb euró-övezeti tempót. Az ír GDP jövőre várhatóan 3 százalékkal bővülhet, - a világgazdasági felélénküléssel párhuzamosan - utána pedig a gazdaság egy 4-5 százalékos növekedési pályára állhat rá. Az írországi tőkebefektetések 2000-ben 26,2 milliárd € értékűek voltak, 2001-ben 10,9 milliárd €. Az írek által külföldön befektetett tőke 2000-ben 4,3 milliárd €, míg 2001ben 6 milliárd € nagyságú volt. 2002-ben a befektetések csökkentek. Írország az államadósság GDP-hez mért 39%-os arányával 2001-ben dobogós helyen állt az EUban, példamutató volt 4,7%-os költségvetési többlete is. 2002-ben a többletük már „csak” a GDP 0,6%-át érte el. A kilencvenes évek elején még rekordméretű, 15%-os munkanélküliség jelenleg az EU-ban a legalacsonyabb, 3,6%-os. A mára kialakult jellege miatt az ír gazdaság igen sebezhető. A növekedés során felszínre került problémák közül több is gondokat jelent már most az államnak, és a jövőben – ellenlépések hiányában – válságos helyzetbe sodródhatnak. Az egyik legnagyobb probléma az infláció folyamatos növekedése lehet. 2001-ben az 5,6%-os értéke több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, 2002-ben valamelyest csökkenve 4%-os volt. Az euró bevezetése miatt számítani lehetett az árak további emelkedésére, de úgy tűnik, hogy az írek nem igazán tudják kezelni a megnövekedett inflációt. Az infrastruktúra továbbra is fennálló fejletlensége gátja lehet a további fejlődésnek, és a fokozódó környezetterhelés is komoly gondokat okozhat. Egyre nagyobb problémát jelent az immigránsok és vendégmunkások növekvő száma, akik beilleszkedési gondokkal küszködnek. Az ország pénzügyi és gazdasági nyitottsága szintén veszélytényező, a külső tényezőktől való függés kiszolgáltatottá teszi őket.

35


Az infrastruktúra területén gondot okoz, hogy az ország periférikus helyzetű, amit eddig egyre súlyosbított az országon belüli infrastruktúra elmaradottsága. Az ország kis méreteire hivatkozással korábban nem épültek autóutak, melyek össz-hossza elenyésző töredéke a közösségi átlagnak. Azt, hogy az ország közútjai nem felelnek meg a forgalmi igényeknek jelezte, hogy a 100.000 gépkocsira jutó balesetek száma másfélszerese volt a tagállamok átlagának. Írországban a közutak bonyolítják le a személyforgalom 96%-át és a teherforgalom 90%-át. A vasúthálózat hossza megfelelt a közösségi átlagnak, minősége és kiépítettsége azonban messze elmaradt attól. Ez megdrágítja az országon belüli szállítások költségeit, megnöveli a menetidőt, ami miatt az ország belső és nyugati része – Border, Midland, West - belső perifériává vált. Az első programozási időszakban Dublin térségébe koncentrálódtak az infrastrukturális befektetések, melyek fő célja az volt, hogy a külföld felé nyissanak. Ezért kaptak elsőbbséget olyan projektek, mint a dublini repülőtér és kikötő bővítése. A belső infrastruktúra fejlesztése a második programozási időszakra maradt. A periférikus helyzet hatásait csak növelte, hogy a postai és a távközlési szolgáltatások a legdrágábbak Európában. A vízhálózat kiépítettsége is hiányos. Egyes elemzők szerint – a jelenlegi adatra hivatkozva – fennáll a veszélye annak, hogy Írország olyan gyorsan eshet vissza, ahogy felemelkedett! Az írek szerint ez nem következhet be, mert tisztában vannak a veszélyekkel, és megelőzéseket tesznek. Azt mondják, hogy amíg képesek fenntartani az egyensúlyt a társadalmi jólét; és a befektetések, a versenyképesség, és a szolgáltatások fejlesztése között, addig nem lehet probléma. Dublin az 1973-as belépés óta elszánt híve az EU-nak: az írek zöme inkább Brüsszeltől akar függni, mint Londontól, s nem véletlen, hogy Írország a britekkel ellentétben alapító tagja volt az euró-övezetnek.

36


Az egyes ír iparágak helyzete 2002-ben Repülés és űr: o 160 cég van jelen, 2001-ben Írországban a személytranszferek a következőképp alakultak: 9,226 kiutazó és 9,173 beutazó. Gépkocsi tartozékok, alkatrészek: o Előző évben 565 millió €-s forgalmat bonyolított le a szektor, 30 nagy cégnél 5,100 foglalkoztatott dolgozik jelenleg e gazdasági területen. Építkezések: o A GNP 18%-áért felelős szektorban - az EU-átlag kétszerese - 170,000 direkt

foglalkoztatott

(indirekt

+35,000

fő)

dolgozik,

7,000

cég

alkalmazásában. 2002-ben 20 milliárd €-s forgalmat bonyolítottak le (-4% 2001-hez képest), az export értéke 275 millió € volt a tavalyi évben. o A tavalyi év jellemzője volt a csökkenő foglalkoztatás; a keresletek szintén csökkennek, átlagosan 10%-al keresnek kevesebbet a szektorban dolgozók. Jelenleg a heti átlagbér 700 € körüli, a cégek költségeit tavaly az is növelte, hogy 50%-al emelkedtek a biztosítási díjak. o Az idén komoly kiesést jelent a szektornak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NDP) meghatározott útépítési programok csúsznak, mert kimerült a rendelkezésre álló keret. A legnagyobb folyamatban lévő terv jelenleg a dublini kikötő alagútjának kiépítése. o Az ingatlanpiac egyáltalán nem mondható stabilnak. 2003 első felében a lakásárak rövid csökkenés után ismét nőni kezdtek. 2002-ben 44,000 új házat építettek (12,000 kevesebbet, mint előző évben), az építkezések ¼-e a kereskedelmi és ipari szektor számára történt. Nemzetközi kereskedelmi szolgáltatások (láthatatlan export): o 21,000 foglalkoztatott dolgozik ebben a szektorban, mely az összes ír export 13%-át adja. 2002-ben 1,4 milliárd eurós bevételt (28,6%-os növekedés). A szektor fő ágazatai: informatika, digitális média, e-business, nemzetközi oktatás és tréning, logisztikai szolgáltatások.

37


Konstrukció / építészet: o 82,800 fő dolgozik a szektorban, mely 2002-ben 14 milliárd € forgalmat termelt. Az ágazat legfőbb jellemzője, hogy erősen függ a brit piactól, ami jelenleg – csakúgy, mint Európa több országában - általános recesszióban van. A konkurencia szintén jelentős, és a saját házuk tájáról érkezik. ÉszakÍrországban ugyanis különösen igen erős ez a szektor, de jelenleg náluk is tart a válság: folyamatosan szűnnek meg a munkahelyek, a rendelések folyamatos visszaesése tapasztalható. Feltárás és bányászat: o A legfrissebb hírek szerint nemrég új földgáz lelőhelyet tártak fel a Poraupine-medencében, melynek hasznosítási jogát az Enterprise Energy Ireland már el is adta a brit-holland vegyes-tulajdonú Shellnek. o A kőolaj, földgáz terén egyébként még sosem voltak ilyen jó kilátásai az országnak. Elsősorban mélyvízi készleteik vannak, kb. 1 mérföldes mélységben, a technológia is rendelkezésükre áll a kiaknázáshoz. o Elemzők szerint a legjobbkor leltek az új készletekre, mert az iraki helyzet miatt a vevők biztonságos, stabil politikai helyzetű országoktól vásárolnának majd szívesebben; mellőzve a Közel- és Távol-keleti országokat. Ásványok: o Az országban első sorban arany található, leginkább a határmenti területeken.

Ennek

kiaknázásából

származó

bevételek

az

észak-ír

gazdaságnak is jól jönnének, de nem lenne gazdaságos a feltárás, ezért nem is kezdtek bele eddig. o Írországban található Európa legnagyobb cinkbányája: Tara. A mesés profitban reménykedő befektetők folyamatosan érkeznek a bánya feltárására, de nemcsak ők, hanem az ír kormány is komoly bevételben reménykedik. Általában azonban inkább az mondható el, hogy az ásványok világpiaci árai csökkenőben vannak. Ezért nem biztos, hogy a cinkbánya képes lesz megfelelni az érdekeltek elvárásainak.

38


Szoftverek: o Az egyik legjövedelmezőbb ágazat Írországban, az eladásokból 2002-ben 2,8 milliárd € bevétel származott (27%-os növekedés 2001-hez képest). 2002-ben a szektorban dolgozók száma elérte a 14,000 főt (1,358-al több, mint 2001-ben). A szektor exportjának értéke folyamatosan emelkedik, évente 5-10%-kal, legnagyobb piacai az USA és az Egyesült Királyság. Annak ellenére, hogy a szoftver-szektorban globális recesszió van, Írországban az elmúlt évben mégis közel 50%-al nőtt a telekommunikációs termékek exportja. Vegyszerek, gyógyszerek: o 20,000 foglalkoztatott dolgozik közel 150 cégnél e szektorban. 2002-ben 30 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le, ami 30%-os növekedést jelent 2001-hez képest. A rendkívül kicsi belső piac miatt az előállított termékek 99%-a exportra kerül, mely évről évre stabil bevételt jelent az államnak. o Az ír vegyiparban, a közelmúltban egy kis hazai cég igen nagy nemzetközi sikereket könyvelt el. Az ELAN egy kis kemikáliákkal kereskedő cégként indult, ám 1969-ben az első ír cég lett, melynek részvényeit az amerikai tőzsdén, a NASDAQ-on jegyezték. A cég - melyet a csúcsidőszakában 20 milliárd fontra értékelték - tavaly óriási megrázkódtatásokon ment keresztül. A csillaghullásnak két oka volt: problémák egy új vakcina (ANI 92) kifejlesztése körül; és - a nagyobbik gond - kapcsolatba hozták az ENRON céggel. Az amerikai botrány kitörését követően az ELAN részvényei az év végére 95%-al esetek vissza. A botrány leültével a javulás jelei mutatkoznak, 2003 januárja óta ismét emelkedőben vannak a részvényárak. o Az ELAN sikere egyedi esetnek mondható, hiszen a szektorban egyértelműen a multinacionális cégek dominálnak. A világ 15 vezető gyógyszergyártó cége közül 13-nak van bázisa Írországban. Ezen cégek vállalati adójából származó kormánybevételek arányukat tekintve a legmagasabbak az össze adóbevételek közül. Elemzők szerint a már elért sikerek ellenére még igen komoly tartalékok vannak a szektorban, és nagy tervek vannak készülőben.

39


Biotechnológia: o 70 cég közel 4,100 főt foglalkoztatott az ír biotechnológiai szektorban. Sok információt nem tudtam szerezni az ágazatról, mivel igen fiatal iparágról van szó, gyakorlatilag minden információt ipari titoknak minősítettek. Annyi biztos, hogy a szakértők szerint igen rossz évük volt a tavalyi a biotechnikai cégeknek. Orvosi műszerek, felszerelések: o A szektorban 20,000 közvetlen foglalkoztatott van, közvetve további 600 fő dolgozik a kutatás-fejlesztés terén. A statisztikák szerint jelenleg közel 75 gyógyszergyár található Írországban, regionálisan elszórva. A szektor összexportja 2002-ben 3 milliárd euró körül mozgott. A piac folyamatosan terjeszkedik, mára már a világ 25 legnagyobb műszergyártó vállalata közül 13 megtalálható Írországban. Mint a legtöbb tőkeigényes iparágazatban, itt is jelentős a külföldi cégek száma, elsősorban természetesen a kedvező adórendszer miatt. Műanyaggyártás: o Írországban évente közel 46 millió tonna műanyagot termelnek. 350 cég kb. 22,000 foglalkoztatottat tart el. 2002-ben a szektor összforgalma 2,5 milliárd € volt, elsősorban a nagyobb nemzetközi cégeknek köszönhetően. Az ágazat kis- és középvállalatai a multinacionális cégek beszállítóiként járulnak hozzá a bevételekhez. Az előállított termékek ¾-ét csomagolásra használják, és jelentős részét újra is hasznosítják. A „Bring Back Centerek” évente 21,000 tonna műanyaghulladékot vesznek vissza! Elektronika: o 50,000 foglalkoztatott dolgozik 300 cég alkalmazásában, ebben a szektorban. Az öt legnagyobb cég - Dell, Hewlett-Packard, IBM, Intel, Microsoft - foglalkoztatja dolgozók közel 1/3- át (15,500 főt). o A 2002-es év vegyes eredményeket hozott, de általában elmondható, hogy a globális válság e szektorban az export csökkenését eredményezte.

40


Csomagolás: o A szektorban tevékenykedő 250 cég tavaly kereken 1 milliárd eurós összforgalmat bonyolított le, az exportjuk 350 millió € értékű volt. A 2002es adatok szerint a foglalkoztatottak száma elérte a 7,500-at, idén azonban csökkenés várható. A tavalyi évben indult gyárbezárási hullám idén is folytatódott, a csúcspontját várhatóan jövőre fogja elérni. o A szektornak nagy kiesést jelent, hogy a műanyag zacskókat környezetvédelmi megfontolásból - folyamatosan vonják ki a forgalomból. Az írek híres környezet-barátiasságát példázza, hogy egyre kevesebb csomagolási hulladékot termelnek, és egyre több csomagolóanyagot hasznosítanak újra. 2002-ben 250,000 t csomagolási hulladékot dolgoztak fel, ami kb. 20%-os arányt jelent! Telekommunikáció: o A szektor a GDP 2,9%-áért felelős, a foglalkoztatottak száma 2002-ben 16,000 volt, ami 7%-os visszaesés jelent 2001-hez képest. A tavalyi bevételek 3,4 milliárd € körül mozogtak. o Írországban a mobil lefedettség 76%-os volt 2002-ben, 7%-al növekedett az előző évhez képest. Az uniós ország között ezzel az értékkel a középmezőnyben helyezkedik el, közvetlenül az Egyesült Királyság előtt. o A piac a következőképpen oszlik fel: 79% vonalas telefon-szolgáltatások, 15% mobil szolgáltatások, 6% kábel-szolgáltatás. o 2002 első negyedévében az írek 500 millió SMS-t küldtek, ez havi 62-es átlagot jelent! Mezőgazdaság: o A primer szektorban jelenleg 270,000 a foglalkoztatottak száma, de folyamatosan csökken. A farmok száma 141, 500-re tehető, a termelés hatékonysága nagyon gyenge. A teljes output 2002-ben 5,9 milliárd € értékű volt, 2,6 milliárd € többlettel zárták az évet. o A termelés erősen időjárás függő és tavaly komoly problémák voltak, bevételek kb. 10%-al csökkentek.

41


Erdőgazdálkodás: o Írország területének kb. 6%-a erdő. Az ágazatban 650,000 ha területen 16,000 fő dolgozik, az éves bevétel 612 millió € körül mozog. Élelmiszer, italok: o 2002-ben az élelmiszer-, és italeladásokból 14,3 milliárd € bevétel származott, a cégek 7,8 milliárd eurós értékben export külföldre termékeiket. Megközelítőleg 44,000 foglalkoztatott áll alkalmazásban, ezen ágazatban. Halászat: o A 15,000 foglalkoztatott tavaly 210 millió €-t termelt. A tengeri halászat során eddig évente 300,000 tonna halat fogtak ki, de az EU kvótarendszere miatt folyamatosan csökkeni fog a kifogható mennyiség. A fogások 20%-a kerül exportra, elsősorban Skóciába, Norvégiába és Spanyolországba szállítanak. o A fejletlen feldolgozó kapacitás, és az infrastruktúra hiánya évről-évre komoly kieséseket jelent. Ezért a szektorban folyamatosak a fejlesztések, a flotta is állandóan cserélődik. Nemzetközi pénzügyi szolgáltatások: o Írországban közel 1,000 befektetési alap működik, kb. 400 milliárd € nettó állománytőkével. 48,000 foglalkoztatott dolgozik a szektorban. o A szektor bevételeinek csökkenése várható, mert az ír vállalati adókulcs 2003 január elsejétől kezdve a korábbi 10%-ról 12,5%-ra nőtt. Az egyetlen reménysugarat az jelenti, hogy bizonyos iparágaknál és szolgáltatásoknál az Írországban már megtelepedett cégek 2010-ig jogosultak a 10%-os csökkentett adókulcs használatára Ruházat, textilipar: o A könnyűiparban 1990-ben még 23,000 fő dolgozott, manapság a foglalkoztatottak száma mindössze 12,000. Az ágazati export értéke tavaly 858 millió € volt, az importé pedig 2,5 milliárd €. A kivitelek 1/3-a Európába irányul, az behozatal felel nem EU országokból származik.

42


Kézművesipar: o Ez az iparág a tavalyi évben 91 millió eurós forgalmat bonyolított le, melynek 80%-a belföldhöz kötődött. Egyébként csökkenő tendencia jellemzi az ír kézművesipart, csakúgy, mint minden uniós tagállamban. Bútorkészítés: o Tavaly 937 millió € volt a szektorban tevékenykedő 400-600 cég forgalma, mely közül a legtöbb 50 főnél kevesebbet foglalkoztat. A ír piac folyamatosan bővül. Turizmus: o 2002 januárja és márciusa között 1,15 millió látogatót fogadtak Írországban, közülük 754,000 fő érkezett Nagy-Britanniából. A szektor 5,2 milliárd € forgalmat bonyolított le tavaly – de szezonálisan erős eltérések voltak. A turizmusban dolgozók száma kb. 15,000, a bevételek 7%-ban járulnak hozzá az írországi GDP-hez. o Becslések szerint a 2001. szeptember 11.-ei amerikai terrortámadásokat követően csak az amerikai látogatók száma kb. 60%-al esett vissza. Kutatás-fejlesztés: o Az állam a GDP 1,02%-át költötte kutatás-fejlesztésre az elmúlt évben (OECD átlag 1,5%). Szállítás: o A Nemzeti Fejlesztési Tervben 7,2 milliárd € összeget különítettek el metrófejlesztésre, és 1 milliárd € új utakra. Mint már korábban említette, Írországban a közutak bonyolítják le a személyforgalom 96%-át és a teherforgalom 90%-át. Ezért fontos az új utak építése, és a régiek rendbehozatala.

o Az ír kikötők 2002-ben 1 milliárd € értékű összforgalmat bonyolítottak le, 47,5 tonna súlyt mozgatva. 12 nagy kikötővel rendelkeznek, 750 fő dolgozik a dokkokban. Írország kereskedelemének 80%-a a kikötőktől függ, első sorban Dublintől, ahol az összforgalom 1/3-át kezelik.

43


3. Észak-Írország gazdasági helyzete Bevezetésként elmondanám, hogy igen nehéz volt adatokat szerezni az észak-ír gazdaságról (mivel nem önálló állam, mint Írország, hanem az Egyesült Királyság egyik régiója). Bár léteznek ügynökségek a tartomány gazdaságának vizsgálatára, ezek mégis inkább a brit adatokra hagyatkoznak. Az Európai Unió adatai közül a tartományra vonatkozó gazdasági adatokat csak a régió fejletlensége miatt lehet találni, mert az Objective 1-es kategóriába tartozik. 1964-ben határozták meg a jelenleg fennálló brit régiókat, a 8 angol régió mellett önálló közigazgatási egységet képez Wales, Skócia és Észak-Írország. A regionalizmusnak 1997 óta, a Munkáspárt megválasztásával lett nagyobb szerepe az Egyesült Királyságban. A decentralizációnak és a szubszidiaritásnak – az EU gyakorlatnak megfelelően – természetesen az Egyesült Királyságban is komoly háttere van, de ÉszakÍrország egyedi múltja miatt kivételt képez. A brit gazdasági elemzések többnyire egy-két mondatban említik csak meg az észak-ír gazdasági mutatókat, de a legtöbb adat csak megközelítés, saccolás. Az én adataim legtöbbje Európai Uniós – EUROSTAT - adatokra épül, bár igen nehéz volt friss számokat találni. A 2003-re vonatkozó előrejelzések például néhány esetben annyira eltérőek voltak, hogy nem vehettem számításba ezeket. Próbáltam inkább régebbi, megbízhatóbb adatokkal dolgozni.

44


3. 1. Az észak-ír társadalom A legfrissebb felmérések szerint Észak-Írország lakosságszáma elérte az 1,69 milliót. Ez köszönhető a csökkenő emigrációnak, a növekvő bevándorlásnak, valamint a születések számának erős gyarapodásának.

Észak-Írország népességének életkor szerinti megoszlása 11. táblázat 0-15

15-24

25-44

4559/64

60/65-

Személyek (ezer fő)

397,2

240,3

490,8

326

262

Százalékos arány (%)

21,91

14,22

29,05

19,29

15,53

Kor (év)

Forrás: Eurostat, 2001 Észak-Írország lakossága az egyik legfiatalabb Európában, az EU-ban a második helyet foglalja el; csak Írország előzi meg. Minden ötödik észak-ír 15 év alatti! A nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 60 év; a népesség közel 16%-a nyugdíjas, akik közül majdnem kétszerannyi a nő. Közel 7,300 ember érte meg a 90 éves kort, az újszülöttek száma 2001-ben 21,500 volt. A korcsoportok nemek szerinti megoszlás igen változatos: 25 év alatt több a férfi, csakúgy, mint 45 és 50 között; ezen kívül azonban nőtöbblet van! A fiatal észak-ír népesség mindenképp kiváló lehetőségeket jelent a jövőre nézve, természetesen az ír példára hivatkoznék, ahol a gazdasági sikerek egyik kulcspontja az oktatás milliókkal való támogatása volt. Az oktatási rendszer egyébként északon és délen is hasonló szerkezetű: a 6 és 15 év közötti gyermekek iskolakötelesek, az oktatás minden szinten ingyenes. Jelenleg a lakosság több mint 25%-a tanuló mindkét területen. Az egyik korábbi fejezetben, a vallási különbségek taglalásánál megemlítettem már, hogy az egyházi hovatartozás határozza meg leginkább az iskolaválasztást. Az elmúlt években nem egyszer láthattuk, hogy a katolikus gyerekeket reggelente rendőri felügyelet mellett kísérik a szülők iskolába, keresztül a protestáns lakónegyeden!

45


A migráció mértéke 1997-98-ban 1. Ábra

Forrás: Eurostat, 1999 Mint látható, az északi mérték 0 és 2,5% között mozgott, a déli mérték 2,5 és 5% között. Információim szerint azóta valamelyest csökkent az észak-ír arány. 2002-ben a nettó migráció 0,74 / 1000 fő értékű volt, míg az írországi adat 4,69 / 1000 fő körüli. Sajnos a - tavaly októbere óta ismét - bizonytalan politikai helyzet egyáltalán nem csalogatja a letelepedni vágyókat. Észak-Írországban, ha lehet mondani még mindig (szinte) minden nap történik valami vallási indíttatású erőszakos cselekmény!

46


3. 2. Foglalkoztatás, munkanélküliség Az észak-ír foglalkoztatási ráta jelenleg felülmúlja az EU átlagot, de várhatóan még növekedni fog az arány. A foglalkoztatottság magas mértéke többek között annak köszönhető, hogy még mindig igen sokan dolgoznak az állami szektorban. A munkaerőmobilitás viszont igen alacsony, ami a befektetni kívánó vállalatoknak komoly problémát jelenthet, ha úgy döntenének, hogy Ulsterben kívánnak letelepedni. Írország hagyományosan magas mobilitási rátával rendelkezett, ami igen vonzónak bizonyult a külföldi cégek számára, akik gyakran „vidékre” is hajlandóak voltak gyárat telepíteni. A részmunkaidős foglalkoztatottak arányát tekintve Észak-Írország megelőz minden (más) EU tagállamot. A mutató magas értéke – amely nemcsak délen, hanem északon is jelentős - leginkább az össz-ír népesség fiatal mivoltával magyarázható. A népesség több mint ¼-e tanul, de iskola mellett sokan dolgoznak is, de csak részidőben.

Foglalkoztatottság (a lakosság százalékában) 12. táblázat Nemek százalékában 1988

1993

1997

2000

nők

férfiak

Írország

51,5

52,7

57,7

65,2

54,5

71,8

Észak-Írország

58,3

60

64,2

63,1

53,5

77


58,3

60,6

64

72,2

65,2

79,1

Forrás: Eurostat, 2001 Az észak-ír munkaerő jelenleg 760,000 fős, akik közül – természetesen – több a férfi dolgozó. A foglalkoztatottság mértéke folyamatosan emelkedik északon és délen is. A nemek

közötti

foglalkoztatottsága

különbségek az

EU

15

a

munkaerőpiacon tagországa

közül

is csak

szembetűnők,

a

Spanyolországban

nők és

Olaszországban alacsonyabb, mint a két ír államban. A jövőben nem várható jelentős növekedés a női foglalkoztatottság rátájában.

47


Foglalkoztatottság szektoronként (százalékban) 13. táblázat Primer

Szekunder

Tercier

Észak-Írország

5,4

28,3

66,3

Írország

7,9

28,8

63,4


1,5

25,4

73,1

Forrás: Eurostat, 2001 Az elmúlt öt évben nem nagyon változott Észak-Írországban az egyes szektorokban dolgozók száma, a primer és a szekunder foglalkoztatottak száma minimálisan csökkent (0,2%-al ill. 1,0%-al), a tercier szektorban dolgozók száma ennek megfelelően kicsit nőtt. Észak-Írországban a mezőgazdasági szektorban jelenleg kevesebben dolgoznak, mint délen. Az Egyesült Királyság egészét tekintve itt a legmagasabb a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, és az egész UK mezőgazdasági kibocsátásának 7%-át adják. Összességében 1,4 millió hektár az észak-ír mezőgazdasági terület, melynek 80%-a legelő. A Mezőgazdasági Minisztérium éves költségvetésének 40%-a az EU forrásokból származik, ez közel 350 millió font. Bár a mezőgazdasági termékekből származó bevételek 1995 és 1999 között csökkentek, az elmúlt két évben azonban jelentős emelkedés mutatkozott. Az iparban dolgozók aránya Írországban, és északon is magasabb a brit átlagnál, emiatt a tercier szektori foglalkoztatások jóval alacsonyabb. Az ipari foglalkoztatottak közel 2/3-a 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégnél áll alkalmazásban, az ipari egységek 90%-a kisvállalkozás. A 66%-os foglalkoztatottság a szolgáltatás szektorban igen rossznak számít a többi brit területhez képest, és főleg egy fejlett nyugat-európai területhez képest. Sokat számít az, hogy a turizmus – amely iparág jelentősen hozzájárul a tercier szektor bevételeihez – a többi európai országban jóval fejlettebb és kiterjedtebb, mint Észak-Írországban. Ez is a bizonytalan politikai helyzetnek tudható be.

48


A munkanélküliségi ráta 1988 és 1999 között (százalékban)

EU 12

1993

1995

1997

14. táblázat 1998 1999

8,2

10,7

10,7

10,7

10,1

9,4

1987

1989

1991

10

8,3

8,1

EU 15 Írország

18,6

14,9

14,6

15,7

12,2

10,1

7,9

5,9

Észak-Írország

18,1

17,7

16

15,1

12,9

8,4

10,3

9,4

Forrás: Eurostat, 2000 1987-ben Észak-Írországban még 18,6 százalékos volt a munkanélküliség, míg Írországban 18,1%. Ezzel mindkét ír terület az Európai Unió munkanélküliségtől legjobban sújtott 25 régiója közé tartozott. A 10 legrosszabb rátájú (19,7% - 37,9%) területből 9 Spanyolországban helyezkedett el, és ezekből 3 a mai napig az első tíz között van. Írország és Észak-Írország viszont a tíz év alatt sikeresen kikerült a legrosszabbak közül, mindketten 18%-ról 10%-körülire csökkentették a rátájukat 1997-re. Írország azóta folyamatosan képes mérsékelni a munkanélküliek számát, köszönhetően a multinacionális cégek tömeges „betelepedésének”, akik több százezer helybélinek adnak munkát.

A munkanélküliségi ráták megoszlása 2000-ben 2. Ábra

Forrás: Eurostat

49


Északon a munkanélküliségi ráta 2001-ben 6% körül mozgott, tavaly becslések szerint 6,8% volt az érték, ez körülbelül 50.000 embert jelentett. Az Egyesült Királyság rátája 2002-ben 5,0-5,5% között mozgott, az EU átlag 7,5-8,0% volt. 15 év alatt Észak-Írországnak sikerült a rossz munkapiaci helyzetből az EU átlag alá szorítani a rátájukat, ami nem kis teljesítmény nemcsak Európában, hanem világszinten sem. Természetesen Írország még jobban teljesített, 14%-os rátacsökkenés 15 év alatt! Elképzelhetetlen, hogy erre a közeljövőben bármelyik másik európai ország képes legyen - mi magyarok azonban nem ismerjük a lehetetlent!

Korcsoportos munkanélküliség (%-ban) 15. táblázat nők

fiatalok

1999

2000

1999

2000

Észak-Írország

7,7

4,9

16,8

12,1

Írország

5,7

4,3

8,6

6,6


5,1

4,9

12,3

12,1

Forrás: Eurostat, 2001 A munkanélküliségi ráta magasabb a férfiaknál, mint a nőknél, de a fiatalok körében a legnagyobb. A külföldi cégek megjelenésével azonban valószínű nőni fog a pályakezdők foglalkoztatása, a multinacionális cégek a képzett fiatalokat fogják először alkalmazásba venni, csakúgy, mint azt korábban Írországban tették. Ha van egy terület, ami arra utal, hogy az északiaknak tényleg képesek lesznek az ír példát követve felzárkózni, akkor az feltétlenül a foglalkoztatás! Mindkét területnek hasonló népesség-felépítéssel rendelkezik, a munkanélküliség radikális csökkentésében mindketten sikerrel jártak, a munkalehetőségek folyamatosan bővülnek, ezzel párhuzamosan nő a lakosság munkakedve. Szociológusok szerint a munka szintén egy olyan kötelék lehet, ami közelebb hozhatja egymáshoz a két tábort! Ennek érdekében a munkavállalók manapság már kötelesek mindkét vallási közösség tagjaiból összeállítani a munkaerejüket! 50


3. 2. Gazdasági fejlődés, külkereskedelem Észak-Írország sokáig az Egyesült Királyság legelmaradottabb régiója volt, jelenleg azonban a leggyorsabban növekvő gazdasága. Természetesen hivatkozhatunk arra, hogy volt honnan fejlődniük. Bár a „Nagy Testvér” által elért magasságokba még nem jutottak el – valószínűleg nem is fognak – de a jelenlegi kilátások mindenképp biztatónak mondhatóak.

Az 1 főre jutó GDP megoszlása 1998-ban az EU 27 tagállam átlagához viszonyítva 3. Ábra

(EU 27=100)

Forrás: Eurostat Az 1 főre jutó írországi GDP 1997-ben már túlszárnyalta az EU átlagot, és azóta sem torpant meg, csak lelassult. A ír GDP növekedés 1999-ben 8%-os volt, míg északon csak 1%-os. 1989 és 1999 között az 1 főre jutó észak-ír GDP 58%-al nőtt, míg ez az arány az Egyesült Királyságban átlagosan csak 50% volt. A GDP növekedés északon 1990 óta kisebb ingásokkal 7-8% körül mozgott, de az évtized végére lecsökkent 2-3%ra. 2000-ben azonban már 10% körüli volt a bővülés. Az 1 főre jutó GDP tekintetében Észak-Írország annyira le volt maradva, hogy az 19931998-as időszakban az uniós régiók közül a 21 legrosszabb „vezetője” volt. 1993-ban az EU átlag 79%-a, 1998-ban a 77%-a volt az észak-ír GDP / fő. Ebből kiolvasható, hogy az öt év alatt a többi régiónak sikerült számszerű fejlődést produkálnia, - és ezzel javítania az átlagon – Észak-Írországnak azonban nem!

51


Az 1 főre jutó GDP alakulása 1986 és 1999 között (EU12 ill. EU15 = 100%) 16. táblázat Év

’88 ’89 ’90 ’91 ’92 ’93 ’94 ’95 ’96 ’97 ’98 ’99

EU átlag

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

Írország

64

66

71

72

76

82

91

95

97

104 106 112

76

75

74

75

76

79

80

79

80

82

77

78

76

75

74

75

76

79

78

76

75

77

77

75

ÉszakÍrország Egyesült Királyság

Forrás: Eurostat, 2000 Amint a táblázatból kiderül, Észak-Írország 1988-ban jobb helyzetben volt az 1 főre jutó GDP tekintetében, - ami akkor az EU átlag 76%-át tette ki - mint Írország. De amíg északon az arány a következő 5 évben nem növekedett, addig délen ugyanennyi idő alatt utolérték az északi arányt. A következő években pedig folyamatosan túlteljesítettek, nemcsak ez északiakon, hanem egész Európán is.

Külkereskedelem Korábban már említettem, hogy az ír gazdasági csodának több kulcstényezője volt, melyek szerintem Észak-Írország számára is adoptálhatók lennének. Két ilyen kulcstényező a kivitel növelése és a külföldi befektetések ösztönzése lenne. Az 1970-es évek óta a befektetők száma folyamatosan növekszik Észak-Írországban, mindegyikük célja az ország potenciáljának kihasználása. A külföldi befektetések következtében Észak-Írország termékkibocsátása 1995 és 2000 között 22%-al nőtt, az elvárásokat jelentősen alulmúlva. A készterméket exportáló cégek minden esetre igen jól kerestek az észak-ír gazdaságon, 1996-óta közel megkétszerezték a forgalmukat, ami jelenleg eléri a 4,5 milliárd fontot. Az export tekintetében az ötven főnél több embert foglalkoztató nagy cégek bizonyultak sikeresebbnek Észak-Írországban. Ők adják a teljes értékesítések közel 81%-át,

52


elsősorban külföldön – és egyre inkább Európán kívül – értékesítenek. A kis cégek inkább a belföldi piacra koncentrálnak. Az export 68%-át külföldi tulajdonú cégek bonyolítják le, az Egyesült Királyság mellett a legnagyobb piacaik: Írország, USA, Ázsia, Kanada, Hollandia, Németország és Franciaország.

Az észak-írországi cégek exportjának célországok szerinti megoszlása (százalékban)

Észak-Írország Nagy-Britannia Ír Köztársaság EU többi része EU-n kívüli

1991/92

1993/94

1995/96

35 37 7 12 9

36 35

32 33 8 14 13

1 9

17. táblázat 1997/98 1999/2000 30 35 9 12 14

27 34 9 12 18

Forrás: www.economicstatistics-ni.gov.uk A táblázatból láthatjuk, hogy az elmúlt 10 év alatt az észak-ír cégek igen jelentős mértékben csökkentették a belső piaci értékesítésüket, helyette Európán kívülre koncentráltak, különösen az Egyesült Államokra. Nagy-Britannia szerepe is gyengült az elmúlt időkben, de még mindig ő a legnagyobb termékfelvevője az észak-ír cégeknek. Észak és dél kereskedelme egyébként nem olyan erős, mint ahogy azt sejteni lehetne. Az ír export mindössze 1.9%-a irányul északra, az importjából viszont 2.2%-al részesedik a „kistestvér”. Ez azt jelenti, hogy észak javára billen a kereskedelmi mérleg. A két ország egymással való kereskedelme azért nem olyan jelentős, mert hasonló adottságaik miatt közel azonos exporttermék-kínálattal rendelkeznek. De az is közre játszik, hogy mind az Egyesült Királyság, mind az Egyesült Államok fontosabb partnere a másiknak. Az elmúlt években folyamatosan, több mint 9%-al bővült az észak-ír termelés, míg az Egyesült Királyságban átlagosan 4,7%-os visszaesést tapasztaltak. Az elmúlt öt évet figyelembe véve igen kimagasló eredményt produkáltak, 1996 és 2001 között 25%-al bővült az észak-ír termelés; míg ez az arány az Egyesült Királyság egészében csak 1,6% 53


volt. Az ipari szektoron belül a gépipar bővült a legnagyobb mértékben, 46,3%-ot produkálva az elmúlt öt év alatt. Az ipari export 1991/92-óta 10 év alatt 109%-al nőtt, a gépipari export – ami az export több mint felét jelenti – 205%-al nőtt ugyanezen időszak alatt!

Az észak-ír export szektorális összetétele 2000-ben Ágazat

Érték (M €)

18. táblázat Változás 1999-hez képest (%)

Mezőgazdaság

4,4

+9

Ipar

77

+26

Szolgáltatások

1,6

+42

Összesen

83

+25

Forrás: www.economicstatistics-ni.gov.uk, 2003-11-01 A teljes észak-ír export 1999-ről 2000-re 1,17 millió fonttal nőtt, mely százalékban kifejezve 25%-os emelkedést jelentett. A táblázatból leolvasható, hogy a tercier szektor bővült a legerősebben, míg a primer szektor a legkisebb mértékben. A legfontosabb azonban, hogy egyik szektorban sem tapasztaltak visszaesést. 2001-ben valamelyest csökkent az export-bővülés, 10%-val növekedett (mindössze) az észak-ír export. Az import 1999-ről 2000-re 26%-ös növekedést produkált, 2001-re mindössze 2%-os volt ez az érték. Az összes import értéke 2001-ben 57 millió € volt, a kereskedelmi mérleg így 25 milliós pluszt tudott felmutatni. Írországhoz hasonlóan észak is igen erősen exportorientált marad továbbra is, a kereskedelmi mérlegeik folyamatosan pozitívan zárnak, méghozzá igen jelentős mértékben. Észak-Írország fontosabb primer szektorból származó exporttermékei a marhahús és a tej. A kerge marha kór (BSE) terjedése miatt az elmúlt években többször is export tilalmat vezettek be a termékeire, de mostanra normalizálódott a helyzet, és újra emelkedett az észak-ír marha-export. A száj-és körömfájás járvány nem sújtotta olyan mértékben Észak-Írországot, mint Nagy-Britanniát. Ezáltal a brit termékek piacának egy részét időlegesen meg is tudta szerezni.

54


Az EU tagországok tejtúltermelése miatt Észak-Írország tejexportja is a kvótarendszer hatálya alá esik, ezáltal nem bírja kihasználni komparatív előnyeit a tejtermelés tekintetében. Egyébként Magyarországra ugyanez a sors vár a csatlakozást követően.

Az észak-írországi export összetétele 2000/2001-ben (millió euró) Elektronikus és optikai berendezések

19. táblázat 1.173

Étel, ital, dohányáru

648

Szállítási berendezések

603

Egyéb gépek és felszerelések

339

Vegyszerek

309

Gumi és műanyag

266

Szövetek, ruházat és bőráruk

208

Fémek és feldolgozott fémtermékek

199

Fa és fatermékek

96

Egyéb

317

összesen

4.158 Forrás: www.economicstatistics-ni.gov.uk

Az export összetétele sokat változott az elmúlt években. Az elektromos és egyéb berendezések értéke 20-30%-al nőtt, a szállítási berendezések értéke azonban 2000-ben az előző évhez képest 33%-al csökkent. Nőtt a fém- és fatermékek értékesítése (24% ill. 35%-al 1999 óta). Az export összértéke az előző évhez képest 5%-al nőtt. Az összes észak-ír export értéke az elmúlt négy évben 1,169 millió fonttal (39%) nőtt.

Észak és délen is a legjelentősebb tercier ágazat a banki szolgáltatások. A turizmus északon a merényletek évtizedei alatt igen gyenge volt, de 1998-óta egyre növekszik a látogatók száma. 1999-ben már 10%-al többen jöttek, mint az előtte való évben. A teljes turisztikai potenciált azonban még mindig nem sikerül kihasználni. 1999-ben a GDP mindössze 1,8%-a származott a turisztikai szektorból, míg délen ez az arány 7% fölött

55


volt. A turizmus bővülése új munkalehetőset adhat az észak-íreknek, az állami szervek ezért különösen nagy hangsúlyt fektetnek a turisták megnyerésére. Észak-Írország az Egyesült Királyság egyik legkevésbé látogatottabb régiója. Az 1 főre jutó látogatók száma, és az eltöltött éjszakák száma is igen jelentősen alulmúlja a brit átlagot.

2002-ben

1,74

millió

külföldi

látogatott

Észak-Írországba,

ami

a

lakosságszámot figyelembe véve (1,69 millió) jónak tekinthető, ők azonban mindössze 274 millió fontot költöttek. A látogatók úti cél szerinti megoszlása is tájékoztató jellegű, 817,000 fő családlátogatás céljából, 518,000 fő üzleti céllal, és mindössze 285,000 fő érkezett nyaralási célokkal Észak-Írországba az elmúlt évben. A látogatók 45%-a angol vagy walesi volt, 21,5%-a skót, 19%-a ír és mindössze 4%-uk amerikai; a maradék 10,5% a világ más országaiból érkezett.

Korábban már említettem, hogy az amerikaiak elmaradása első sorban a 2001. szeptemberi terrortámadásoknak köszönhető. Bár azóta eltelt több, mint két év, de a tengerentúliak nagy része mégsem vállal a hosszabb utazást. Ha mégis rászánják magukat, és nem Európa más országaiban töltik szabadságukat, akkor is inkább az Ír Köztársaságot választják úti célul. A turizmus ágazat – és a szolgáltatás szektor – fellendülésének első számú feltétele a politikai helyzet normalizálódása kell, hogy legyen! Előtte semmi jóra sem számíthatnak, sajnálatos, hogy a történelmi helyszíneikben rejlő lehetőségeket nem tudják kihasználni.

56


3. 3. Az uniós támogatások A

fő

kereskedelmi

útvonalaktól

földrajzilag

kissé

távol

eső,

gazdaságilag

viszonylagosan elmaradott Észak-Írországnak részben az uniós támogatások révén sikerülhet utolérnie a „nagy testvérét”. Írország egyike volt azoknak az országoknak, amelyek a legtöbbet profitáltak az Unió különböző alapjaiból, elsősorban azokból, amelyeket a közösségi átlagtól elmaradt régiók felzárkóztatására hoztak létre. A segélyeket rendkívül jól használták fel, főleg az infrastruktúra és az oktatásügy fejlesztésére. Észak szintén sok anyagi támogatást kap az EU-tól, de ezeknek elsősorban hosszú távú hatásaira számíthatnak majd. 1998-ig Észak-Írországon kívül, a 37-ből mindössze két brit régió tartozott az Objektív 1-es csoportba, ez azt jelentette, hogy gazdaságilag nem érték el az EU átlag 75%-át. Részben a támogatásoknak köszönhetően Észak-Írország kiváló gazdasági teljesítményt mutatott az elmúlt időkben, és ezáltal jelenleg az Egyesült Királyság leggyorsabban fejlődő régiója.

A támogatások első két időszaka (1989-93 és 1994-99) 1989 és 1993 között a Strukturális Alapok több milliárd fontot (ECU-ből átszámítva) bocsátottak az Egyesült Királyság rendelkezésére, melyből a britek közel 750 millió fontot szántak Észak-Írország fejlesztésére. Az első időszakban a legnagyobb hangsúlyt az infrastrukturális fejlesztések kapták, mert a régió ezen a téren komoly lemaradással küszködött. A programok viszonylagos sikerrel zárultak, és a következő időszakban folytatódott a megkezdett projektek kivitelezése. Természetesen újabb és újabb programok is indultak. 1994-1999 között a támogatások 5 fő célterületre korlátozódtak:

Versenyképesség javítása

Fizikai és szociális környezet fejlesztése

Szállítási és energiainfrastruktúra megújítása

Mezőgazdasági szektor fejlesztése

Környezetvédelem

57


1994-ben a Bizottság felállított egy PEACE I elnevezésű programot, melynek elsődleges feladata az észak-ír békefolyamat anyagi támogassa volt. Az EU-nak mindenképp érdekében áll, hogy a felek megbékéljenek; ezáltal rend és stabilitás legyen Ulsterben, és általa az Unióban. A program közösségi kezdeményezésre indult el, és a Strukturális Alapok fennhatósága alatt futott. 1995 és 1999 között 440 millió ECU-t emésztett fel a program. Az egyes projektek maximum 75%-át állta a Közösség, a többi pénz

a

magánszektorból,

közösségi

illetve

önkéntes

csoportoktól,

helyi

önkormányzatoktól és egyéb szervezetektől származott.

A harmadik időszak (2000-2006) Észak-Írország strukturális támogatását 2000 és 2006 között az Észak-Írországi Közösségi Hozzájárulási Keretben (Northern Ireland Community Support Framework) határozták meg. A Keret összesen 1.315 milliárd euro támogatást jelent, melynek 57%-a az ERDF-től ( Európai Regionális Fejlesztési Alap), 33%-a az ESF-től (Európai Szociális Alap), 8%-a az EAGGF-től (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) és 2%-a a FIFG-től (Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz) származik. A Keret két fő programra oszlik: az Észak-ír Program a Fenntartható Jólét Megteremtésére (Northern Ireland Programme for Building Sustainable Prosperity) és a Speciális Program a Békéért és Egyeztetésért (Special Support Program For Peace and Reconciliation - PEACE II). Az első programra 890 millió eurót (68%), a másodikra 425 millió euró-t (32%) szánnak a hét évre összesen. A szakemberek próbálták a programokat új megalkotni, hogy prioritásaik nem fedik egymást, de minden lehetséges fejlesztendő területre kiterjednek. A jóléti programnak 5 fő prioritási területe: 1. gazdasági növekedés és versenyképesség 2. foglalkoztatottság 3. városi és szociális újjáélesztés 4. mezőgazdasági és vidékfejlesztés, erdőgazdálkodás és halászat 5. környezetvédelem

58


A Békeprogram - mely elsősorban az Észak-Írország és Írország határmenti megyéinek támogatására hivatott – a következő célokat és prioritásokat tartalmazza: Célok: 1. a konfliktus örökségének témája 2. a béke által kínált lehetőségek megragadása Prioritások: (felhasználható összeg): a. Gazdasági megújítás (154 millió € ) b. Szociális integráció, bevonás és megbékélés (107 millió €) c. Helyi regeneráció és fejlesztési stratégiák (86 millió €) d. Kifelé és előre tekintés regionális szinten (25 millió €) e. Határon átnyúló együttműködés (40 millió €)

A két operatív program segítségével az Európai Unió reméli, hogy az észak-ír helyzet rohamosan fog javulni. Természetesen a pénzügyi támogatáson kívül morális támogatásban is részesíti Észak-Írországot a Közösség minden tagja. A tagállamok politikusain kívül, a közösségi intézmények képviselői mellett, az uniós polgárok is többször tettek állásfoglalást az észak-ír béke mellett. Természetesen nem gazdasági érdekekre hivatkoznak, hanem emberi értékekre. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatásai mellett természetesen ÉszakÍrország is hozzájuthat egyéb közösségtől származó összegekhez. Az alapok keretein kívül több olyan közösségi szerv is működik, melynek pénzügyi segítsége komolyan hozzátett az észak-ír gazdasági fejlesztéshez. A következő oldalon az Európai Unió Közösségi Kezdeményezésinek észak-ír vonatkozásait említeném meg.

59


Közösségi Kezdeményezések Észak-Írországban 2000 és 2006 között INTERREG III A kezdeményezés fő célja a határon átnyúló, nemzetek közötti és nemzetközi együttműködés támogatása, ezáltal a Közösség gazdasági és szociális kohéziójának erősítése. A 2000-ben indult 7 éves programozási időszak alatt 4,875 milliárd €-t osztanak szét az Interreg keretében. Az Egyesült Királyság 362 millióhoz jut hozzá, ebből 81 millió €-t szánnak Észak-Írország fejlesztésére. LEADER + A vidékfejlesztés a Leader kezdeményezés fő célja, mindenek előtt helyi társulások támogatásával. A 2000-2006-ös időszak költségvetéséből 2,020 millió € jut e kezdeményezésre, melyből a britek 106 milliót kaptak. Az előzetes tervek szerint a 7 év alatt összesen közel 15 millió €-t továbbítanak az észak-íreknek. EQUAL A kezdeményezés fő célja a munkaerő-piaci diszkrimináció, egyenlőtlenség és kirekesztés elleni küzdelem. Észak-Írországban az Equal két fő prioritása a foglalkoztathatóság növelése és a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása. 2,847 millió €-t fognak szétosztani 2000 és 2006 között a kezdeményezés keretében, ebből az Egyesült Királyság 376 millióhoz juthat hozzá. Az észak-írek mindössze 12 millió euróra számíthatnak majd. URBAN II A gondokkal küzdő vidéki területek gazdasági és szociális regenerációjához innovatív fejlesztési modellek alkalmazását támogatja, valamint az információ-, és tapasztalatcserét az EU-n belül. A kezdeményezés 2000-2006-os időszakban 700 millió €-val rendelkezik, melyből 117 milliót az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsátottak; akik az Észak-Írország által felhasználható összeg mértékét 10 millió €-ban határozták meg.

60


3. 4. Észak-Írország pillanatnyi gazdasági kilátásai Általában elmondható, hogy Észak-Írországban a globális recesszió hatása érződött ugyan, de a gazdaság mégis viszonylag jól teljesített. 2002-ben. Megközelítőleg 2%-os gazdasági növekedést produkált, ami világszinten – és főleg európai szinten – ezekben a nehéz időkben elfogadhatónak minősíthető. 2003-ra az előzetes becslések 2,5%-os éves GDP növekedést prognosztizálnak, természetesen ezen adat csak 2004-ben nyerhet legkorábban megerősítést. A munkanélküliség történelmi mélyponton van, jelenleg kb. 5,2%-os, ami 2-3%-al alacsonyabb az uniós átlagnál. 2003 márciusában becslések szerint 668,190 munkavállaló tevékenykedett Észak-Írországban, ez a szám messze meghaladja az eddig valaha mért legmagasabb értékeket. Az ipari szektorból 4,210 főt bocsátottak el az elmúlt évben, ez 4,3%-os csökkenést jelent a szektor foglalkoztatásában. Egyébként az Egyesült Királyság egész területét vizsgálva az ipari foglalkoztatottság 3,5%-al csökkent. A szolgáltatás szektorban Észak-Írországban 12,420 új munkahelyet létesítettek, ami 2,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A Királyságban mindössze 0,4%-al bővült a szolgáltatási szektor foglalkoztatottsága. Összesen tehát 6,600 új munkahely létesült Észak-Írországban, ami 1%-os bővülést jelent a munkaerőpiacon; míg a teljes brit (UK) piac 0,5%-al zsugorodott. Az elmúlt öt évben egyébként közel 70.000 munkahelyet hoztak létre a szolgáltató szektorban, az iparban viszont hasonló periódus alatt 13.000 hely szűnt meg. 2003 áprilisa és júniusa közötti időszakban 40.000 volt a regisztrált munkanélküliek száma, ez 5,2%-os rátát jelent. A tavalyi év azonos időszakához képest 0,25%-os csökkenést tapasztalhatunk. Az arány a fiatalok körében (18-24 évesek) az április és június közötti időszakban 10,8% volt, a megfelelő brit (UK) arány 10,7% volt. Az észak-ír munkanélküliségi ráta jelenleg az ötödik legmagasabb a brit régiók közül, csak London (7.1%), North East (6.0%), West Midlands (5.6%) és Skócia (5.5%) rendelkezik rosszabb mutatóval.

61


Az államadósság - mely 1987-ben érte el 125%-os csúcspontját – folyamatosan csökkent az elmúlt 15 évben, általában 5-6%-al, de előfordult, hogy évente 9-10%-al csökkent az adósságuk. 2001-ben a hivatalos adatok szerint mindössze 37,8%-os volt az észak-ír kormány eladósodása! A jelenlegi gazdasági helyzet igazán biztatónak mondható, vannak azonban bizonyos problémás területek az észak-ír gazdaságban. Az egyik legjellemzőbb, hogy az 1 főre jutó észak-ír bruttó hazai össztermék (GDP) nem éri el az Egyesült Királyság átlagát. Jelenleg kb. 75%-a, és nem várható, hogy a közeljövőben közelíteni fog az adat. A gazdasági produktivitás (GDP/foglalkoztatott) a brit átlag 89%-a, igen alacsony szintű az észak-ír innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység. Nagyon kevés új vállalkozás alakul, és a foglalkoztatási ráta is jóval alatta van a brit szintnek. A hosszú-távú munkanélküliség is relatív magasabb, mint az Egyesült Királyság többi régiójában. Az előbbiekben taglalt adatokra egy brit statisztikákat tartalmazó internetes oldalon találtam, amely azért is figyelemre méltó, mert a tavalyi év hasonló időszakában még komoly hiány volt regionális brit (észak-ír) adatokból. Általános észrevételem, hogy a békefolyamat előrehaladtával az írek és a britek (az Unióval kart karba öltve) egyre több időt és fáradságot szentelnek az észak-ír gazdaság elemzésének, lehetőségek felmérésének. Véleményem szerint már nemcsak unottan és céltalanul „pumpálják” a pénzt a régióba, hanem komoly motivációt és lelkesedést jelent nekik a régió fejlesztése! Szerintem elértük azt az időt, amikor az Egyesült Királyság nemcsak „problémás gyerekként” tekint a régióra, nemcsak kötelességének tekinti a támogatását, hanem igazi lehetőséget lát Észak-Írországban. Mind a gazdaságban, mind az emberekben. E véleményem megerősítéseként a következőkben szeretném közvetíteni a britek álláspontját az észak-ír gazdaság jelenlegi, és a jövőben kívánatos helyzetéről.

62


3. 4. Nagy-Britannia tervei az észak-ír gazdaság fejlesztésére Észak-Írország és Nagy-Britannia nemrég az „Együttműködés egy erősebb gazdaság érdekében” elnevezésű Gazdasági Fejlődési Fórum keretében több prioritási területet határoztak meg az észak-ír gazdasági fejlődés irányának meghatározása érdekében. A célok megvalósításának kitűzött ideje 2010. Bevezetésként el kell mondani, hogy a Fórumot megelőzően a britek komoly átvilágítást készítettek az észak-ír gazdaságról. Ezáltal képesek voltak a gyengeségekerősségek és a veszélyek-lehetőségek felmérésére. Ezekre reagálva tudtak hosszú távú fejlesztési terveket meghatározni. Összesen hat prioritási területet határoztak meg, ezen belül általános célokat és számszerűsíthető célokat is közzé tettek. A britek által fejlesztésre kijelölt területek tehát a következők: 1. Prioritási terület: Innováció és kreativitás Cél: innovációs kultúra és környezet létesítése, melyen belül az észak-ír cégek fejleszthetik a szaktudásukat és gyarapíthatják ötleteiket, majd adaptálhatják és felhasználhatják ezeket a továbbfejlődésre. Számokban kifejezett célok: •

Kutatás-fejlesztés kereskedelmi célokra való felhasználása: 1999ben Észak-Írország a brit átlag 107%-át éri el, a cél ezen érték fenntartása 2010-ig.

•

1 dolgozóra eső K+F növelése: 1999-ben Észak-Írország a brit átlag 39%-át éri csak el, a cél 2010-re 100%-ra növelni a rátát.

•

A

kutatás-fejlesztésben

dolgozók

aránya

az

összes

foglalkoztatotthoz viszonyítva: 1999-ben Észak-Írország rátája (0,6%) a brit átlag 55%-a, a cél a ráta megfeleltetése a brit átlagnak.

63


2. Prioritási terület: Vállalkozások Cél: vállalkozásokat támogató és segítő környezet és kultúra létesítése Számokban kifejezett célok: •

Túlélési ráta (3 év): 2000-ben Észak-Írország a brit átlagot 12%-al szárnyalja túl, a cél 2010-re ezen szint fenntartása.

•

A de-regisztráltak bukási rátája: Észak-Írország a brit rátának 53%-a, a cél 2010-re 79%.

•

Közepes méretű cégek száma (250 fő alatt): 2000-ben a 250 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező cégek aránya: 31%, 250 dolgozónál többet foglalkoztató cégek arány: 69%.

•

Kis cégeket közepes méretűvé tenni – ezáltal az ipari export növelése, cél 2010-re megduplázni a reál növekedést.

3. Prioritási terület: Kifelé tekintés Cél: az észak-ír cégek versenyképességének javítása a nemzetközi piacokon, globális látásmód ösztönzése az üzleti lehetőségek terén. Számokban kifejezett célok: •

Az áruexport értéke: 2000-ben Észak-Írország fontban számítva a brit átlag 83%-át éri el, a cél 2010-re 100%.

•

Forgalmazható szolgáltatások exportja: Nincs adat – cél meghatározása folyamatban.

•

1 látogatóra jutó turistakiadások fontban számolva: 2000-ben Észak-Írország a brit átlag 48%-át éri el, a cél 2010-re 100%.

•

Turizmus kiadások: 2000-ben Észak-Írországban 265 millió fontot költöttek a szektor fejlesztésére, 2010-re ezt az összeget 530 millióra akarják növelni.

•

Vegyes-vállalatok száma: Nincs adat – cél meghatározása folyamatban.

64


4. Prioritási terület: Esélyegyenlőség, szociális bevonás Cél: A hátrányos helyzetű egyének és csoportok re-integrációjának támogatása a gazdasági életbe. Számokban kifejezett célok: •

Foglalkoztatási ráta: 2001-ben a különbség Észak-Írország és az Egyesült Királyság átlaga között +6,7%, a cél 2010-re +4,7%-ra csökkenteni a szakadékot.

•

Munkanélküliségi ráta (ILO): 2001-ben a szakadék ÉszakÍrország és az Egyesült Királyság átlaga között +0,9%, a cél 2010-re 0,0%.

•

Gazdaságilag inaktívak rátája (39%): 2001-ben a különbség Észak-Írország és az Egyesült Királyság átlaga között +6,4%, a cél 2010-re +4,9%.

5. Prioritási terület: Humán erőforrás – növelni a képesítések számát, fejleszteni a képességeket Cél: biztosítani, hogy az észak-ír munkaerő megfelelő képességekkel rendelkezzen, melyek megfelelnek a gazdaság jelenlegi és a jövőbeli elvárásainak. 6. Prioritási terület: Versenyképes fizikai infrastruktúra Cél: jól fejlett, nemzetközileg versenyképes fizikai infrastruktúra biztosítása Észak-írországban, mely megfelelne a már ittlévő cégek igényeinek, és emellett újabb külföldi befektetőket vonzanak. Számokban mérhető célok: •

Háztartások számára hozzáférhető gázszolgáltatások: 2001-es helyzet: 47%, 2010 –re a cél 75%.

•

Kereskedelmi többlet növelése.

65


Az idő majd igazolni fogja a tervek megvalósíthatóságát, a várt eredmények szerintem igen optimisták - ha lehet mondani - túl optimisták. A britek alapvető pesszimizmusát figyelembe véve számomra egyértelmű, hogy a fejlesztési tervet olyan közgazdászok készítették, akik – a saját érdekükben – reménykednek az észak-ír gazdaság jövőbeli fejlődésében. Szerintem – és a dolgozatomnak talán ez az elsőszámú mondanivalója – az észak-ír gazdasági fejlődés további sikerének éppen az a gátja, ami az ír fejlődésnek lehetett volna az elmúlt 80 évben. Névlegesen az, hogy a britek irányítják! Természetesen a saját módszereik, meggyőződésük, igényeik és érdekeik által! Amihez végül is joguk van, hiszen az övék a terület; de szerintem…

66


Összefoglalás Az előző gondolatomat folytatva, de már az egész dolgozatom összefoglalása képpen a következőket mondanám. Észak-Írország az elmúlt minden lehetőséget megkapott a gazdasági és szociális fejlődésre. Az 1998-óta fennálló béke, politikai és gazdasági stabilitást hozott. A befektetők bíznak a tartomány békés jövőjében, talán először a történelem folyamán. Mindenképp el kell mondani, hogy az észak-írek lakosság végre úgy érezheti, hogy elindultak felfelé a hegyen. A déli gazdasági fejlődést sokáig irigyen nézők most abban reménykednek, hogy ők is követni tudják a példáját. Bár az északi gazdaság jóval szerényebb, a népesség jóval alacsonyabb; mégis közel azonos adottságokkal rendelkezik a két ország, amit eddig a délnek sikerült jobban kihasználnia. A britek, akik eddig az észak-íreket úgymond „vonszolták maguk után”, mostantól csak a hátukat nézhetik. Ulster az Egyesült Királyság leggyorsabban és legdinamikusabban fejlődő régiójává vált mindössze tíz év alatt. A szakemberek egyet értenek abban, hogy a jövőbeli kilátások igen rózsásak Észak-Írországban, míg a Királyság többi része egyre gyengébben fog hozzá képest teljesíteni. A tartomány nemcsak a brit, hanem a legtöbb uniós régión is túlteljesít, emiatt folyamatosan fog megszűnni a közvetlen támogatása. A béke volt az, ami önmagában esélyt adott a régiónak a felemelkedésre. Én személy szerint szívből remélem, hogy nem jelentkeznek majd olyan nacionalista erők, akik a vallási nézeteik miatt egy nap alatt lerombolják azt, amit az elmúlt öt év alatt katolikusok és protestánsok együtt felépítettek. Sajnos a november 26.-ai választási eredmények éppen erre adnak lehetőséget! Úgy tűnik, hogy túlságosan megelőlegeztem mind az észak-ír lakosságnak, mind az észak-ír gazdaságnak a bizalmamat. Nem tagadom, igen csalódott vagyok, mert én – aki már régóta figyelemmel kísérem az észak-ír konfliktust, és az elmúlt másfél évben naponta olvasom a híreket az ottani aktuális helyzetről – komolyan reménykedtem abban, hogy a 21. századra képesek emberek félrerakni a vallási ellentéteiket. 67


A felszabadult energiáikat pedig arra használják, hogy közösen felépítsenek egy virágzó „államot”, melynek gazdasági fejlődése által nyújtott előnyöket együtt élveznék! De nem! Gyakorlatilag mást sem látni manapság szerte a világban, mint azt, hogy emberek vallási meggyőződésből irtanak másokat. A harmadik évezred háborúi tényleg vallási, etnikai indítatásak; de köztudott, hogy minden mögött komoly gazdasági érdekek húzódnak meg! Ezzel zárnám az összefoglalást, és megköszönném az olvasónak a rendületlen figyelmet! Remélem sikerült valamelyest érdemi tájékoztatást nyújtanom az északírországi és az írországi helyzetről. A téma iránt érdeklődőknek a figyelmébe ajánlom az irodalomjegyzéket, melyben több általam igen hasznosnak és érdekesnek vélt internetes honlap elérhetősége is megtalálható.

Dolgozatomat egy neves fizikus idevágó gondolatával zárnám:

„Peace cannot be kept by force, it can only be achieved by understanding. A békét nem lehet erőszakkal megtartani, csak megértéssel jöhet létre.”

68


Irodalomjegyzék Könyvek, tanulmányok: 1. Verzár István : Írország, Panoráma kiadó 2. Forman Balázs : Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja 2001 3. Próbáld Ferenc : Európa regionális földrajza, ELTE Eötvös kiadó 2000 4. Randé Jenő : Nagy Britannia és Észak-Írország, Panoráma kiadó 1996 5. David McDowall : Britain in close-up, Longman 2000 6. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2001 7. IMD World Competitiveness Yearbook 2001 8. P. Honohan: EU Structural Funds in Ireland, 1997 9. R. Sweeney: The Celtic Tiger: Ireland’s economic miracle explaned, 1998 Internetes oldalak: 1. http://europa.eu.int - Európai Unió hivatalos honlapja, 2003-11-23 2. http://cain.ulst.ac.uk - CAIN szervezet honlapja, az észak-ír konfliktus elemzése, 2002-12-01 3. http://modelun.bke.hu - Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, ENSZ Modellezés, 2002-11-15 4. http://sinnfein.ie - Sinn Fein hivatalos honlapja, 2003-10-10 5. http://www.theinnovators.net/tv: Celtic Tiger.html - Információk az ír gazdasági fejlődésről, 2003-11-23 6. www.idaireland.com - Ír Fejlesztési Ügynökség hivatalos honlapja, 2003-10-15 7. www.tcd.ie - Trinity College, Dublin, 2003-10-15 8. www.enterprise-ireland.com

-

Enterprise

Ireland

befektetési

ügynökség

hivatalos honlapja, 2003-10-15 9. www.shannon-dev.ie - Shannon Development ügynökség hivatalos honlapja, 2003-10-15 10. www.foreignpolicy.com - Foreign Policy, amerikai politikai magazin honlapja, 2002-11-15 11. www.shamrock.org - Írország turizmus honlapja, 2003-10-15

69


12. www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ei.html - CIA World Factbook, 2002-09-30 13. www.mfa.gov.hu - Külügyminisztérium honlapja, 2003-11-23 14. www.irlgov.ie - Ír kormány honlapja, 2003-11-23 15. www.taoiseach.gov.ie - Ír miniszterelnök hivatalos oldala, 2003-11-23 16. www.ofmdfmni.gov.uk - The Office of the First Minister and Deputy First Minister of Northern Ireland, észak-ír kormány honlapja, 2003-11-23 17. www.time.com - Time Magazine, 2002-11-15 18. www.strategy2010.com, 2002-12-01 19. www.uup.org - Ulster Unionist Party, Ulsteri Unionista Párt honlapja, 2003-1010 20. www.dup.org.uk - Democratic Union Party, Demokrata Unió Pártjának honlapja, 2003-10-10 21. www.nisra.gov.uk - Northern Ireland Statistic & Research Agency, Észak-ír Statisztikai és Kutatási Ügynökség, 2003-11-23 22. www.ulsternation.org.uk - Észak-ír nacionalista honlap, 2003-10-10 23. www.economicstatistics-ni.gov - Észak-ír gazdasági statisztikák, 2003-11-23 24. www.detini.gov.uk - Department of Enterprise, Trade and Investment for Northern Ireland, Észak-ír Vállalkozási, Kereskedelmi és Befektetési Hivatal, 2003-10-15 25. www.nics.gov.uk Észak-ír kormány hivatalos honlapja, 2003-10-10 26. www.cec.org.uk/info/pubs/regional

-

Európai

Bizottság

brit

regionális

tájékoztatója, 2003-11-23 27. www.teror.gen.tr/deutsch/organisationen/ira.html - IRA-ról szóló tájékoztató német nyelven, 2002-12-01 28. www.oecd.org - OECD hivatalos honlapja, 2002-12-01 29. http://www.worldbank.org - Világbank hivatalos honlapja, 2003-11-23 30. http://web.amnesty.org/web/ar2002.nsf/eur/uk!Open honlapja, országjelentés 2002, 2003-11-23 Újságcikkek: 1. Népszabadság kapcsolódó cikkei (2002-2003. október) 2. HVG kapcsolódó cikke (2002.10.18) 23.oldal

70

- Amnesty International

ÉSZAK ÉS DÉL AVAGY KÉPES LESZ-E A POLITIKAI KONFLIKTUSBÓL SZABADULÓ, GAZDASÁGILAG ÉBREDEZŐ ÉSZAK-ÍRORSZÁG MEGLOVAGOLNI A KELTA TIGRIST?

Recommend Documents