Észak-Alföld és azon belül a Karcagi kistérség helyzete *

KELEMEN NÓRA

Észak-Alföld és azon belül a Karcagi kistérség helyzete* Bevezetés Az ország település- és térségszerkezetében sajátos és egyben nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a kistérségek, hiszen valós, élő településkapcsolatokon alapulnak. Az észak-alföldi régió területén 27 statisztikai kistérséget határoltak le a legutóbbi felülvizsgálat alkalmával (2004. január 1-jei hatállyal), ezek közül az egyik a Karcagi kistérség. Ezt a körzetet öt település: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás és Kunmadaras alkotja. Karcag város – amelyet a Nagykunság fővárosának is hívnak – ennek a kistérségnek a központja. Az utóbbi években jelentős változások következtek be ennek a kistérségnek az életében, az eddig stagnáló Karcagi kistérség 2006-ra a lemaradó kistérségi típusba került.1 Ez azt jelenti, hogy a kistérségeket leíró fejlettségi térségtípusok besorolása alapján a használt jelzőszámok zöménél ebben a kistérségben a lemaradás a vidéki átlagtól meghaladta a 15%-ot.2 Írásomban arra keresem a választ, mire vezethető vissza, hogy ez a kistérség a leghátrányosabb térségtípusba került. Tanulmányomban elsősorban a leíró jelleg dominál, így az olvasóra bízom a következtetések levonását. A kistérség az alulról építkező regionális fejlesztési politika legkisebb térségi szintje, nagyságrendileg a megye és a települések szintje között található. A rendszerváltást követően valamennyi magyar kormány nagy hangsúlyt fektetett először az önkormányzati autonómiára, később pedig a települések egymás közötti szerveződésének kialakítására és működésük támogatására. A területfejlesztésről és egyben a kistérségek jogállásáról az 1996. évi XXI. törvény rendelkezett, amelyet azóta több alkalommal módosítottak (1999, 2004). A törvény életbe lépését követően gyorsan létrejöttek az egész ország területét lefedő kistérségek, amiben szerepet játszott a megyei területfejlesztési tanácsokban való képviseleti jog, a központi pályázatok meghirdetése, valamint egyéb pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás lehetősége. A Központi Statisztikai Hivatal szakemberei a statisztikai kistérségek kialakításánál figyelembe vették, hogy ezen a szinten a területfejlesztési, önkormányzati-közszolgáltatási, valamint államigazgatási szerepkörök ellátása mellett a kistérségeknek a statisztikai összehasonlítás elveinek is meg kell felelniük, továbbá olyan alapkövetelmények* A tanulmányt a Kovács Tibor-pályázat bírálóbizottsága publikálásra javasolta. 1 Az alkalmazott jelzőszámok alapján a kistérségeket öt összevont fejlettségi térségtípusba sorolják. Dinamikusan fejlődő az a kistérség, ahol a jelzőszámok nagy része több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot. Fejlődő az a kistérség, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot. A felzárkózó kistérségek azok, ahol a vidéki átlagot megközelíti a mutatók nagy része, és a növekedés jelei is látszanak. Stagnáló az a kistérség, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámoknál eléri, illetve megközelíti a 10%-ot. Lemaradónak hívják azt a kistérséget, ahol a jelzőszámok nagy részénél a lemaradás a vidéki átlagtól legalább 15%-os. 2 A vidéki átlag használatát a főváros kiugróan magas súlya indokolja, mivel az olyannyira megemeli az országos átlagot, hogy annak használata veszélyezteti a végeredmény értékelhetőségét.

ÉSZAK-ALFÖLD ÉS AZON BELÜL A KARCAGI KISTÉRSÉG HELYZETE

341

nek, mint az ország teljes, ismétlődés nélküli lefedettsége, a földrajzi kontinuitás, valamint az időbeli stabilitás. Többszöri módosítást, átsorolást és újabb felülvizsgálatot követően, 2004-ben már 168 területfejlesztési-statisztikai kistérség működött Magyarországon, a kezdeti 138-cal szemben. (A következő felülvizsgálat várhatóan tovább fogja növelni a statisztikai kistérségek számát.) A kistérségi területbeosztás rendszere az Európai Unióba történt belépésünket követően vált igazán fontossá, mivel azon túl, hogy az unióban a kistérség a területfejlesztés alapegysége, a 2007–2013 közötti időszak kohéziós politikájának központi eleme, így uniós szinten felértékelődnek a kistérségekből kiinduló és később ott megvalósuló projektek. A kistérségek intézményrendszere A kistérségeket az egész ország területén ismétlődésmentesen és területileg egymással összefüggően jelölték ki, statisztikai-területi szempontok figyelembevételével. (Az EU területi rendszerében az egyik legfontosabb követelmény, hogy az alsóbb szintekből fel kell tudni építeni a nagyobb egységeket, így a településekből a kistérségeket, megyéket, régiókat, nagyrégiókat és végül az országot. Emiatt indokolt az a szabály, hogy a statisztikai kistérségek lehatárolása nem lépheti át a megyehatárokat.) A statisztikai kistérségek eme csoportja mellett azonban meg kell említenünk az önkéntes alapon szerveződő és működő kistérségi társulásokat is. (Az önkéntes társulások területi korláttal nem rendelkeznek, emiatt sok település vonzáskörzete terjedhet túl a megyehatárokon. Ennek egyik legjobb példája Tolna megyében Dombóvár.) Ennek az önkéntes alapon szerveződő kistérségi formációnak az alapját a területfejlesztési önkormányzati társulások alkotják. Az önkormányzatok képviselő-testületei megállapodnak a közös tervezési és fejlesztési feladatok körében, a finanszírozás és a végrehajtás módjában, a társulás megalapításának és megszűnésének rendjében, illetve a tagok ki- és belépésének szabályaiban. Az így létrejövő társulás területfejlesztési koncepciót és programot készít, amit a megyei területfejlesztési tanács véleményezése után a társulás maga hagy jóvá. A kistérségi intézményrendszert, vagyis a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvényt 1999-ben (1999. évi XLI. tv.) felülvizsgálták, ekkor került sor a kistérségi megbízotti hálózat kialakítására. A kistérségi megbízottak feladata az együttműködés kialakítása a kistérségekben működő társulások, gazdasági és civil szervezetek között, ezen túlmenően részt vesznek a területfejlesztési pályázatok, hazai és külföldi (uniós) források felkutatásában, a térségi programok előkészítésében és megvalósításában. Segítik a társulások tagjai és a partnerek közötti információáramlást, valamint a helyi vélemények és kezdeményezések kormányzati szintre hozatalát. Munkájukat megyei szervezők és regionális koordinátorok segítik. A kistérségi fejlesztési tanácsokat 2004-ben hívták életre a 258/2004. (IX.16.) kormányrendelet alapján. A tanácsok tagjait a területfejlesztési-statisztikai kistérségen belül működő önkormányzatok delegálják. A testület feladata elsősorban a kistérségben megvalósuló fejlesztések véleményezése, a programok és koncepciók elfogadása, a pénzügyi források biztosítására benyújtott pályázatok koordinálása, valamint az állami és civil szervezetekkel történő együttműködés megteremtése. Ez utóbbi feladat átfedést mutat a kistérségi megbízott munkájával.

342

KELEMEN NÓRA

A kistérségi együttműködés hatékonyságának növelése érdekében, a kistérségi társulások ösztönzésének szándékával többcélú kistérségi társulásokat hoztak létre. Ennek hátterében a kistérségek hatékonyabb szerveződésre ösztönzése, és stabilabb, hosszú távra szóló területfejlesztési együttműködés kialakítása húzódik meg. A társulásnak legalább három közszolgáltatást, illetve a kistérség fejlesztési feladatainak ellátását kell vállalnia ahhoz, hogy a költségvetésből pályázati úton, a szakminisztérium döntésének megfelelően részesülhessen.3 A társulás tagjainak stabil együttműködését szolgálja, hogy vállalniuk kell, legalább három évig folytatják a közösen elkezdett munkát, ellenkező esetben szankciók lépnek életbe (például visszafizetés). A támogatás nagysága a vállalt feladat formájától függően minimálisan húszmillió forint, maximálisan pedig százhúsz millió forint lehet. A legfontosabb követelmény ezekkel a kistérségi intézményekkel szemben, hogy képesek legyenek elősegíteni a fejlesztési források megszerzését és minél hatékonyabb felhasználását, amivel támogatják a társult önkormányzatok területfejlesztési-területrendezési koncepcióinak, valamint a felzárkózási, fejlesztési, modernizációs célkitűzéseinek megvalósulását. Az észak-alföldi régió 27 kistérségéből 24-ben találunk többcélú kistérségi társulást. Ezek egyike a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás, ezt 2004. június 29-én, öt település részvételével hozták létre. (A társulás öt tagja azonos a Karcagi statisztikai kistérségben is szereplő településekkel.) A kötelezően ellátandó területfejlesztési feladat mellett – 3 kötelező jellegű közszolgáltatás közül – a karcagi társulás a következőket választotta: – a közoktatási feladatok közül a szakszolgáltatáson belül a logopédiai ellátást és a nevelési tanácsadást, – az egészségügyi feladatok ellátását a kistérségi központi ügyelet kialakításával és megszervezésével, – a gyermekjóléti alapellátáson belül a gyermekek átmeneti otthonának kialakítását és működtetését. 1. táblázat

A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás által eddig benyújtott, és nyertesként elbírált pályázatok, 2004–2005 (forint) Megnevezés Közoktatás – nevelési tanácsadás Közoktatás – logopédiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Területfejlesztés Belső ellenőrzés Központi diszpécserszolgálat Gyermekek átmeneti otthona Bűnmegelőzés Parlagfű-mentesítés Helymeghatározó Összesen

Összeg 3 000 000 13 110 000 6 600 000 9 000 000 8 680 500 2 475 000 48 284 000 2 200 000 1 000 000 200 000 94 549 500

Forrás: Tájékoztató a Karcagi Kistérségi Társulás által benyújtott pályázatok eredményességéről. 3 A többcélú kistérségi társulások támogatást kaphatnak a közszolgáltatások (közoktatás, szociális ellátás, egészségügyi alapellátás) együttes szervezéséhez, magasabb szakmai színvonalon történő ellátásához, a kistérségi programok támogatására, a közigazgatási ügyintézés (irodák) korszerűsítésére és a többcélú kistérségek létrehozására irányuló modellkísérletek (például Bajai, Marcali és Tabi) támogatására.


343

Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a társulás közel 100 millió forint pályázati pénz felhasználásáról dönthetett. Az öt településen ebből az összegből jelentős közszolgáltatási feladatok valósultak meg. Közoktatási feladatok A társulás ennek a feladatnak az ellátására 16 millió forintot fordított, aminek keretében logopédiai és nevelési tanácsadói tevékenységet láttak el. A nevelési tanácsadó az egész térségre kiterjedően Karcagon működik, a Madarász Imre Egyesített Óvodai és Pedagógiai Szakszolgálat közreműködésével. Ezenkívül minden településen logopédiai szobákat hoztak létre, amelyek felszereltségükben is megfelelnek az új, korszerű követelményeknek. Egészségügyi alapellátás Az orvosi ügyelet munkáját segítendő 2004 novemberében üzembe helyeztek egy Suzuki Grand Vitara gépkocsit. Ezenkívül 5 db számítógépet is vásároltak, amelyek a társult településeken az orvosi ügyeletet ellátó intézmények mindennapi munkáját könnyítik meg. Gyermekjóléti alapellátás Gyermekek átmeneti otthonának megvalósítását vállalta fel a társulás. Az átmeneti otthont Kunmadarason, a volt Petőfi Filmszínház épületéből alakították ki. A gyermekek átmeneti otthona 12 gyermek befogadására és elhelyezésére alkalmas. A gyermekotthon 2007 tavaszán nyitotta meg kapuit. Területfejlesztés A rendelkezésre álló összegből a kistérségre vonatkozó komplex területfejlesztési koncepciót, stratégiát és operatív programot készítettek, illetve a kistérség helyzetét elemző kiadványt is publikáltak. A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás a kötelező és vállalt feladatokhoz kapcsolódó pályázatok figyelemmel követésén túl részt vett egyéb, társulási formában benyújtható pályázatokon is. Ennek köszönhető, hogy az előbb felsorolt és elvégzett feladatokon kívül további pályázaton is sikerrel vett részt a társulás, amelynek keretében vissza nem térítendő, feladathoz kötött támogatást nyert el. Ilyen volt a bűnmegelőzési program (a polgárőrség bevonásával rendezvények szervezése és lebonyolítása), a parlagfűmentesítési program (minden település számára 1 fűkaszát adtak át), illetve a helymeghatározó eszközök beszerzése (2 db GPS helymeghatározó készülék). Sportpályák felújítására a 40% önrész vállalásával 7 és fél millió forint támogatást kapott a kistérség négy települése (Kisújszállás, Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras). Az összeg felhasználásával Kisújszálláson futópálya, valamint gerelyhajító, távolugró- és magasugrópálya kialakítását tervezik. Berekfürdőn fapadokat, lelátókat javítanak, korlátokat festenek, valamint helyreállítják a füves pályát. Karcagon felújították az öltözők épületét. Kunmadarason

344

KELEMEN NÓRA

felújítják a futópályát, és aszfaltozzák a röplabdapályát. A településeken a munkálatok már elkezdődtek, Karcagon pedig már be is fejeződtek. (A tanulmány 2006. szeptemberben készült – a szerk.) A Magyar Fejlesztési és Hitelbank Rt. szponzori támogatásként egyszeri, vissza nem térítendő támogatást ajánlott fel a Karcagi kistérség részére 400 ezer forint összegben. Ezt a támogatást kulturális rendezvények megszervezésére, színvonaluk emelésére lehet felhasználni. A kapott támogatást lakosságarányosan osztották el a települések között. A Karcagi kistérség társadalmi szerkezetének főbb jellemzői Lakónépesség és településszerkezet A Karcagi kistérség lakóinak száma 2005 végén 46 064 fő volt, ami 3,5%-kal volt kevesebb az öt évvel korábbinál. A lakónépesség csökkenése Jász-Nagykun-Szolnok megye valamennyi kistérségében megfigyelhető volt, és az észak-alföldi régió 27 kistérsége közül csupán kettőben (Derecske–Létavértesi, Hajdúhadházi) következett be növekedés 2001-hez képest. (Karcag az egyetlen város az országban, amelynek népessége 1960 óta folyamatosan csökken.) A népsűrűség 2005-ben 54 fő/km2 volt, ami kimondottan alacsonynak tekinthető, mind a régió (86), mind a vidék (91) átlagához képest. A Karcagi kistérség nagy kiterjedésű közigazgatási területtel rendelkezik, 857 km2-rel, ahol viszonylag kevés ember él, így a népsűrűség a vidéki átlag 60%-át éri el.4 A Karcagi kistérség lakóinak héttizede nagyobb lélekszámú (10 ezer főt meghaladó) településen élt 2005-ben, közel egynegyede pedig 5000 főt elérő nagyközségekben, és csupán 2%-a ezer lélekszám alatti aprófaluban. Ez abból a szempontból fontos, hogy a kistérségek fejlettsége és a településstruktúra szoros korrelációt mutat, hiszen a felaprózódott szerkezet egyértelműen a fejletlenebb térségek sajátossága. A Karcagi kistérség lakóinak 98%-a kimondottan nem apró, alacsony lélekszámú településen él, sőt ellenkezőleg: javarészt városokban és nagyközségekben. Ebből a szempontból nem indokolt a lemaradó térségtípusba sorolása. Népmozgalom Egy-egy térség természetes népmozgalmi eseményei (szaporodás vagy fogyás), valamint vándorlási mutatói együttesen alakítják a népességszámot. Észak-Alföldön a népesség száma folyamatosan csökken, ami a születések és halálozások negatív egyenlegének, illetve a vándormozgalmi veszteségnek az eredménye. A Karcagi kistérségben 211 fővel többen haltak meg, mint születtek 2005-ben, így a népességcsökkenés továbbra is a népmozgalmi folyamatok egyik legsúlyosabb eleme. A természetes fogyás a régió valamenynyi kistérségének sajátossága volt, és a Karcagi kistérségben a népességcsökkenés mértéke 2002-höz képest még némi javulást is mutatott. A népmozgalmi mutatók között jelentős helyet foglal el a belföldi és nemzetközi vándorlás, illetve annak egyenlege. Az észak-alföldi régió – az észak-magyarországit követően – az ország második legna4 Egyedül Karcaghoz 38 ezer hektár terület tartozik.


345

gyobb népességleadó területe, amit csak kevéssé tud kompenzálni a nemzetközi vándorlásból származó többlet. A Karcagi kistérségben számottevő a belföldi vándorlási veszteség, ezer lakosra vetítve 5,8, a 2000–2005 közötti éves átlagok szerint. Amennyiben a legutóbbi, 2005-ös év statisztikáját nézzük, a Karcagi kistérség helyzete még kedvezőtlenebb. Abban az évben 8,5‰-et tett ki a belföldi vándorlási veszteség, ami a régióban a Csengeri (–10,7) és a Balmazújvárosi (–9,0) kistérségek mögött a harmadik legrosszabb. A vándorlások egyenlege, mértéke és a térségtípusok között nem lehet olyan egyértelmű párhuzamot vonni, mint az élve születések vagy halálozások száma között, hiszen az olyan fejlett városban – ami egyben kistérség is –, mint Debrecen, igen jelentős a vándorlási veszteség, a stagnáló kistérségi kategóriába tartozó Derecske–Létavértesi, Hajdúhadházi, illetve a Polgári kistérségek esetében viszont számottevő vándorlási többlet keletkezett. A régió kistérségeinek fejlettsége és a népmozgalmi folyamatok intenzitása között szignifikáns összefüggés mutatható ki. Az élve születések ezer lakosra jutó magasabb száma a kevésbé fejlett térségeket jellemzi. A Karcagi kistérségben ezer lakosra 9,4 élve születés jutott, ami 0,9 ezrelékponttal alacsonyabb a régió adatánál, de megegyezik a vidéki átlaggal. A régióban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elmaradottabb kistérségekben a legmagasabb az élve születések aránya, 9,7 és 12,1‰ közötti. Az ezer lakosra jutó halálozások száma az élve születések számához hasonlóan a kevésbé fejlett kistérségekben magasabb, amit leginkább az időskorúak számottevőbb aránya magyaráz. A Karcagi kistérségben ennek aránya átlagosan 14,0‰, ami egyaránt meghaladja a régió (13,1‰) és a vidék (13,5‰) halálozási szintjét. Munkaerőpiac A rendszerváltás erőteljes hatást gyakorolt Magyarország munkaerőpiaci jellemzőire. A mélyreható gazdasági-társadalmi változások eredőjeként a népesség gazdasági aktivitása jelentős mértékben lecsökkent, a foglalkoztatottság erőteljesen visszaesett, a munkanélküliek száma és aránya pedig országszerte a többszörösére emelkedett. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség a rendszerváltás óta jelentős probléma mind a régió, mind a Karcagi kistérség életében, mert miközben alacsony a foglalkoztatási arány, addig az országos átlaghoz képest sokkal magasabb a munkanélküliségi ráta. A 2001. évi népszámlálás alapján az észak-alföldi régióban 21 és 37% között található a foglalkoztatottak aránya a teljes népességen belül, ami a Karcagi kistérségben 30,2%-ot tett ki. Ez az arány megfelel a régió átlagának, és magasabb, mint a stagnáló vagy lemaradó kistérségekben, ahol a foglalkoztatottak aránya a teljes népességen belül 27,4, illetve 25,1% volt 2001-ben. A régió és vidék foglalkoztatásában a mezőgazdaság és az ipar szerepe folyamatosan csökken, miközben a szolgáltatások nemzetgazdasági ágáé nő. Ennek ellenére a Karcagi kistérségben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 10,5%, másfélszer annyi, mint a vidék, és egyharmaddal több, mint a régió átlaga. Az ipar és építőipar területén a foglalkoztatottak 33,5%-a dolgozott, ez 1,1 százalékponttal magasabb a régiós értéknél, és 2,3 százalékponttal marad el a vidékitől. A szolgáltató, tercier szektorban foglalkoztatottak aránya 56,0%-ot tett ki, ami alacsonyabb mind Észak-Alföld, mind a vidék átlagánál.

346

KELEMEN NÓRA

A rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a munkához való jutás lehetőségét ebben a régióban és a Karcagi kistérségben. A munkanélküliség mind a mai napig az egyik legnagyobb problémája ennek a kistérségnek, illetve régiónak. A 15–74 éves népességen belül a munkanélküliségi ráta a Karcagi kistérségben – a Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján – 10,5% volt, miközben ez a mutató az észak-alföldi régióban 9,4 volt, a vidék átlaga pedig 6,8%-ot tett ki 2005-ben. A munkanélküliek 44%-a nő, 9%-a pályakezdő fiatal, 1,9%-a diplomás, és több mint fele tartósan munkanélküli, vagyis egy éve vagy annál hosszabb ideje keres munkát. Ez utóbbiak aránya az egyik legkedvezőtlenebb a régióban. 1. ábra

A munkanélküliségi ráta alakulása Észak-Alföldön, 2005

Százalék

Karcagi kistérség

– 7,5 7,6 – 10,0 10,1 – 12,5 12,6 – 15,0 15,1 –

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis.

Magyarország munkaerőpiacának egyik legégetőbb problémája a gazdaságilag inaktív népesség magas száma és aránya. A kilencvenes évtizedben – a két cenzus adatai alapján – az észak-alföldi régióban összesen 151 ezer fővel, 524 ezerre növekedett a keresőtevékenységet nem folytatók, de jövedelemmel rendelkezők száma. Arányuk a régióban és a Karcagi kistérségben egyaránt az összes népességen belül 33,8%-ot tett ki, ez 1,4 százalékponttal haladja meg a vidék átlagát. A foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak egymáshoz való viszonyáról, a társadalom teherbíró képességéről szolgál hasznos információval a 100 foglalkoztatottra jutó nem foglalkoztatottak száma. A kistérségek típusain belül a dinamikus kistérségekben a legkedvezőbb ez a mutató (100 foglalkoztatottra 172 eltartott jutott) a 2001-es népszámlálás adatai alapján, és egyre kedvezőtlenebb, minél fejletlenebb a kistérség, így a lemaradó kistérségekben már 298 eltartott jutott 100 dolgozóra. A Karcagi kistérségben ennél sokkal kedvezőbb a helyzet, mivel 231 eltartott jut 100 foglalkoztatottra.


347 2. táblázat

Gazdasági aktivitás térségtípusonként, 2001 A foglalkoztatottak

A munkanélküliek

Az inaktív keresők

Az eltartottak

Térségtípus népességen belüli aránya, %

100 foglalkoztatottra jutó nem foglalkoztatott

Dinamikus

36,7

4,1

28,6

30,6

172

Fejlődő

36,2

4,7

29,9

29,2

176

Felzárkózó

33,3

3,3

36,1

27,4

201

Stagnáló

27,4

6,5

34,9

31,2

265

Lemaradó

25,1

6,9

37,0

31,0

298

Karcagi kistérség

30,2

5,8

33,8

30,2

231

Észak-Alföld

30,0

5,7

33,8

30,5

233

A vidék átlaga

35,0

4,3

32,6

28,0

186

Forrás: A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete: Észak-Alföld és Nyugat-Dunántúl.

Gazdaság: fejlettség, teljesítmény A kistérségek fejlettségének vizsgálatakor az országos szinten meglévő tendenciák ismétlődése figyelhető meg. A régiók és kistérségek között szintén növekedtek a gazdasági-fejlettségbeli különbségek, és az észak-alföldi régió, ezen belül pedig a Karcagi kistérség a leszakadók közé tartozik. A régióban megtermelt egy főre jutó bruttó hazai termék 1994-ben az országos átlag 73,6%-át érte el, az ezredfordulóig ez az arány folyamatosan csökkent, és 2001-ben 68%-ra mérséklődött, ám 2004-re ismét emelkedett, és elérte az országos átlag 70%-át. A gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló mutató – a GDP – kistérségi szinten nem áll rendelkezésünkre, ezért a gazdasági potenciálok összehasonlításakor azokat az indikátorokat vizsgáljuk, amelyek az 5 fokozatú kistérségi besorolás alapjául szolgálnak, kiegészítve ezt a kereskedelmi infrastruktúrára és az idegenforgalomra vonatkozó fontosabb mutatókkal. A gazdasági teljesítmény vizsgálatakor a vállalkozások aktivitása az egyik legfontosabb mutató. 2005-ben Magyarországon a regisztrált vállalkozások közel 11%-ának, 142 ezernek volt a székhelye Észak-Alföldön, és 1000 lakosra vetítve 86 regisztrált vállalkozás működött itt, ez 15%-kal maradt el a vidék átlagától. A Karcagi kistérségben összesen 3271 vállalkozás működött 2005-ben, ennek 72%-a egyéni vállalkozás, a fennmaradó 28% pedig társas vállalkozás formájában. A stagnáló és lemaradó kistérségekben a vállalkozások héttizede egyéni vállalkozás volt, amelyek zömében az önfoglalkoztató jelleg dominált, nem ritkán kényszervállalkozók voltak ezek az emberek.

348

KELEMEN NÓRA 2. ábra

A regisztrált vállalkozások gyakorisága kistérségtípusonként, 2005 Dinamikus Fejlődő Felzárkózó Stagnáló

Karcagi kistérség átlaga

Lemaradó Észak-Alföld 0

30

60 90 Ezer lakosra

120

150

Forrás: A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete: Észak-Alföld.

A társas vállalkozások nagyobb potenciállal rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozások, így a gazdaságra gyakorolt hatásuk – például tőkevonzó képességük – jelentősebb, ezért is fontos arányuk az összes vállalkozáson belül. A társas vállalkozások száma az elmúlt években a régión belül dinamikusabban nőtt az egyéni vállalkozásokénál, de arányuk az országosnál még így is alacsonyabb. Az észak-alföldi régióban a regisztrált vállalkozások 35%-a működött társas formában. A régió vállalkozásainak 2,5%-a található a Karcagi kistérségben, ahol az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 71 volt. Ez jóval alatta marad a régió átlagának (86), de magasabb, mint a 2005-ben regisztrált átlag a felzárkózó (68), a stagnáló (63) vagy a lemaradó (59) kistérségek esetében. Az észak-alföldi régióban 2461 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, ebből 13 a Karcagi kistérségben. A saját tőkéjük nagysága 484,6 milliárd forintot tett ki, ebből közel 2%-ot, 9,3 milliárd forintot a Karcagi kistérségben fektettek be. A külföldi érdekeltségű vállalkozások aránya és befektetésük erős koncentrációt mutat, az öt legfejlettebb régiós kistérségbe a befektetések nyolctizede került. A régió 22 stagnáló vagy lemaradó kistérsége közül a Püspökladányi, a Nagykállói, valamint a Vásárosnaményi kistérségben található jelentősebb, 10 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező külföldi érdekeltségű befektetés. A Karcagi kistérségben 1 és 10 milliárd forint közötti a külföldi érdekeltségű saját tőkebefektetések nagysága. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke nagysága 714 ezer forint volt, ami igen magasnak tekinthető, mivel a régióban 197 ezer forint tőke jut egy vállalkozásra, miközben vidéken átlagosan ennek nagysága 454 ezer forintot tett ki. A régió kistérségei közül a Karcagi kistérségben megvalósuló, egy vállalkozásra jutó tőke nagysága a hetedik a régió 27 körzete között. Amennyiben ennek mértékét egy lakosra vetítve nézzük, a Karcagi kistérségben nem éri el a 200 ezer forintot, ami sokkal alacsonyabb, mint a régió (301 ezer forint) vagy a vidék (470 ezer forint) átlaga.


349

A kistérségek fejlettségi különbségeinek vizsgálatánál egy következő összehasonlítási tényező a személyi jövedelemadó alapja. A régióban a lakosság jövedelmi viszonyai megyénként és kistérségenként jelentős eltéréseket mutatnak. A megyeszékhelyek térségeiben a legmagasabb a jövedelemadó-alap, ahol ezzel együtt a személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutó száma is kimagaslik. A régióban az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem 2004-ben 417 ezer forintot tett ki, ami 83%-a a vidéki átlagnak. A Karcagi kistérségben ez az adóalap 378 ezer forintot tett ki, ami kilenctizede a régió, és közel nyolctizede a vidék átlagának, de magasabb, mint a stagnáló (345 ezer forint) vagy lemaradó (317 ezer forint) térségtípusok esetében. A kistérségekben képződő személyi jövedelemadó egy állandó lakosra jutó összege az előzőeknél még nagyobb különbségeket mutat. A Karcagi kistérségben ennek nagysága 161 ezer forint volt 2004-ben, a régióban 191 ezer forint, az egész vidéken pedig 226 ezer forintot tett ki, így ebben a körzetben az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó nagysága 84%-a a régiós átlagnak, míg a vidékinek 71%-a. 3. ábra

Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem kistérségtípusonként, 2004 Dinamikus

Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Karcagi kistérség átlaga Lemaradó Észak-Alföld 0

100

200

300 400 Ezer Ft

500

600

700

Forrás: A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete: Észak-Alföld.

Az észak-alföldi kiskereskedelmi üzlethálózat 2005-ben 24 600 egységből állt, aminek közel 3%-a, 667 üzlet a Karcagi kistérségben működött. Üzlettípusonként a Karcagi kistérségben a legnagyobb részt (25%-ot) az élelmiszerüzlet jellegű boltok és áruházak tették ki, 11%-ot ruházati üzletek, 8%-ot pedig vasáru-, festék-, üvegszaküzletek. Az élelmiszerboltok, valamint a vasáru-, festék-, és üvegszaküzletek részaránya magasabb, mint a vidéki átlag, miközben a ruházati boltoké alacsonyabb. Megfigyelhető volt, hogy a nagyobb városokban és megyeszékhelyeken folytatódott a nagyobb bevásárlóközpontok, a hazai és nemzetközi üzletláncok térhódítása, ami régiós szinten a kisboltok visszaszorulását eredményezte. A Karcagi kistérségben 14 bolt jutott ezer lakosra, ami a régió és a vidék (16–16 bolt) átlagának közel kilenctizedét tette ki.

350

KELEMEN NÓRA

A térség fejlődésének egyik kulcsa az idegenforgalmi, turisztikai lehetőségek kiaknázása. Az észak-alföldi régió három nagy természeti értéke a mindhárom megyét érintő Tisza folyó, a térségben bőségesen megtalálható gyógy- és termálvízkészlet, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park. Gyógyvizének köszönhetően országosan kiemelt gyógyhelynek minősül Debrecen, Hajdúszoboszló, illetve Szolnok, és az előbbi két város igyekszik rekreációs, gyógy- és wellnessközponttá válni. Ezenkívül további 29 település (közöttük Berekfürdő és Karcag) minősített gyógyvízzel rendelkezik. A régió harmadik természeti kincse a két megyét érintő Hortobágyi Nemzeti Park, amely a védett területek közül kiemelkedik, mivel a világörökség részét képezi. Az észak-alföldi régióban 2005-ben közel 54 ezer férőhely várta a kereskedelmi és magánszállásokon a vendégeket, ami a vidéki fogadókapacitás egytizede, és ennek közel 5%-át a Karcagi kistérség biztosította. 634 ezer vendég látogatta meg ezt a régiót, és ők több mint 2 millió vendégéjszakával járultak hozzá a térség teljesítményéhez. A kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben 556 ezer vendég átlagosan 3,1 éjszakát töltött el, ami meghaladta a vidék átlagát (3,0). Ennél is nagyobb volt az átlagos tartózkodási idő az Ibrányi–Nagyhalászi (8,6), a Hajdúszoboszlói (4,6), Kunszentmártoni (4,3), a Szolnoki (4,2), illetve a Karcagi (3,6) kistérségben. A külföldiek aránya a vidék átlaga alatt maradt, ami azt jelzi, hogy a régió elsősorban a belföldi vendégek körében népszerű. A Karcagi kistérségben igen alacsony (24%) a külföldi turisták aránya, annak ellenére, hogy ez a körzet, kiváltképp Berekfürdő, nagyon közkedvelt a német állampolgárságú vendégek körében. A külföldi turisták a Hajdúszoboszlói, a Jászberényi és a Kunszentmártoni kistérséget kedvelik leginkább. Az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma a régióban 24, miközben a vidék átlaga 33. Kiemelkedik a Hajdúszoboszlói (205), a Tiszafüredi (117) kistérség, de számottevő mértékű és az átlagot meghaladó az 1000 lakosra jutó férőhelyek száma a Balmazújvárosi (61), a Tiszavasvári, Vásárosnaményi (egyaránt 42), valamint a Karcagi (41) kistérségben. Észak-Alföld turisztikai életében a magánszálláshelyek jelentősége szerényebb, mint a kereskedelmi szálláshelyeké. 2005-ben közel 2600 magánszálláshely (ebből 450 falusi szállás), 7100 szobával és 18 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A legtöbb magánszállás-férőhellyel (9900) a Hajdúszoboszlói kistérség rendelkezett, de a Tiszafüredi (3600) és a Karcagi (732) kistérség is igen jelentős. A régión belül 3 (a Csengeri, a Nagykállói, a Derecske–Létavértesi) kistérségben nem találunk ilyen típusú szálláshelyet. Az ebbe a régióba látogatók közel 60%-a a Hajdúszoboszlói kistérséget kereste fel, de közkedvelt a Tiszafüredi, a Debreceni, a Karcagi és a Szolnoki is. A régióba látogatók átlagosan 4,1 éjszakát töltöttek el, ami alatta marad a vidék átlagának (4,6). Ebben az összehasonlításban is ki kell emelni Hajdúszoboszlót, ahol átlagosan 11,0 éjszakát töltöttek el, emellett a tartózkodási idő hossza jelentősen meghaladja a régió, valamint a vidék átlagát a Mátészalkai (7,0), a Tiszavasvári (6,9), a Szolnoki (5,7), valamint a Karcagi és Debreceni (egyaránt 5,0) kistérségben is. Intézményrendszer és infrastruktúra A lakosság oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, valamint közigazgatási intézményrendszerének működését a kistérségi szintek, illetve az ellátás hierarchiája jellemzi. Az alapellátás körébe tartozó szolgáltatások nyújtása településenként törvény által előírt


351

feladat. A középszintű ellátás többnyire körzetenkénti együttműködés keretében történik, míg a felsőfokú ellátást biztosító intézmények megyei, régiós, esetenként országos vonzáskörzettel működnek. Az oktatás megszervezése a települési önkormányzatok egyik legfontosabb kötelezően ellátandó feladata. A népesség korösszetétele, azon belül is a gyermek- és fiatalkorúak számának alakulása döntő tényezője az oktatáspolitika szervezésének. Az alapfokú közoktatás az óvodában kezdődik, majd az általános iskolában folytatódik, így ilyen intézmény majd minden településen megtalálható. Az óvodák kihasználtságát mutatja a 100 férőhelyre jutó beírt gyermekek száma, ami régiós szinten nem érte el a százat (96), de valamelyest magasabb a vidékinél (93). A Karcagi kistérségben 99 beiratkozott gyermek jutott 100 óvodai férőhelyre, ami magasabb mind a régió, mind a vidék átlagánál. A régióban 554 helyen folyik általános iskolai oktatás. Nappali tagozaton az 1000 lakosra jutó tanulók száma 101 főt tett ki, ami jelentős mértékben meghaladja a vidék átlagát (91). A Karcagi kistérségben 1000 lakosra 106 tanuló jutott. A stagnáló vagy lemaradó kistérségekben átlagosan 106 és 109 volt a mutató értéke, míg a fejlődő vagy felzárkózó körzetekben 90 körül mozgott. A középiskolai tanulók 1000 lakosra vetített száma az intézményrendszer kiépültségéből adódóan az előzőekkel ellentétesen alakult, mivel a dinamikus, illetve a fejlődő kistérségekben a mutató két-, két és félszerese a felzárkózó, stagnáló vagy lemaradó térségekre jellemzőnek. A Karcagi kistérségben 43 tanuló jutott 1000 lakosra, ami sokkal kedvezőbb a felzárkózó (33), stagnáló (29) vagy lemaradó (27) kistérségek átlagánál, és ebben Karcag 3 középiskolájának igen jelentős szerepe van, mivel ezek nagy vonzáskörzettel rendelkeznek. Természetesen a nagyobb városoknak (Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza) még ennél is kiterjedtebb a vonzáskörzetük, és így igen jelentős területi koncentráció alakult ki. Felsőfokú oktatás Észak-Alföldön hat kistérségben folyik, és itt is a Debreceninek, a Szolnokinak, valamint a Nyíregyházainak van meghatározó szerepe. A régióban 1000 lakosra 18 felsőfokú intézményben, nappali tagozaton tanuló diák jutott, ez több, mint a vidék átlaga. A Karcagi kistérségben nem található felsőfokú oktatási intézmény, annak ellenére, hogy az itt élők többször tettek arra irányuló erőfeszítéseket, hogy egy egészségügyi – esetleg mezőgazdasági – főiskola nyissa meg kapuit. 3. táblázat

Közoktatási és felsőoktatási arányszámok térségtípusonként, 2004 Kistérségtípus Dinamikus Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Lemaradó Karcagi kistérséga Észak-Alfölda A vidék átlaga

100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek

Általános iskolai

91 97 96 100 97 99 96 93

89 93 89 107 109 106 101 91

Középiskolai

Felsőfokú intézményekben

tanulók száma 1000 lakosra 80 64 33 29 27 43 43 40

a) 2005-ös adatok. Forrás: A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete: Észak-Alföld és Nyugat-Dunántúl.

77 30 10 3 nincs adat nincs adat 18 14

352

KELEMEN NÓRA

Az egészségügyi alapellátást a háziorvosi, illetve a házi gyermekorvosi szolgálatok biztosítják. Betöltetlen praxisok, valamint az alacsony lakosságszám következtében egyes körzetekben egy háziorvosra több település betegeinek ellátása hárul. A Karcagi kistérségben egy háziorvosra, gyermekorvosra 1706 lakos jutott, ami 56 fővel több a régió, és 147 fővel nagyobb a vidék átlagánál. Az egészségügyi ellátás középső szintje a szakorvosi ellátás, amelyben a járóbetegellátást a szakrendelők és a kórházi szakambulanciák végzik. Kiemelkedik a régióban Debrecen, Szolnok és Nyíregyháza szerepe, de ide kell venni valamennyi kórházzal rendelkező települést, köztük Karcagot is, ahol a betegellátás felső szintje, a fekvőbetegellátás történik. Ezeknek a településeknek nagy kiterjedésű vonzáskörzete van, a karcagi Kátai Gábor Kórház esetében például 100 ezer lakosra becsülték az ide járó emberek számát az egészségügyi reform bevezetése előtt5. A régióban a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 71, ami kedvezőbb a vidéki átlagnál (68). A Karcagi kistérségben közel 120 kórházi ágy jut 10 000 lakosra, ami sokkal több a régió (68%-kal) vagy a vidék (75%-kal) átlagánál. A térségtípusok között a dinamikus fejlettségi szinten lévő kistérségekben jut a legtöbb kórházi ágy 10 000 lakosra (175), miközben a stagnálóban a legkevesebb (28). A Karcagi kistérség ebben a vonatkozásban a fejlődő térségtípushoz áll a legközelebb, mivel ott 125 kórházi ágy jut 10 000 lakosra. 2007. január 1-jén 608 ezret tett ki Észak-Alföldön a lakásállomány nagysága, ez 14,3%-a az országosnak, miközben a lakónépesség 15,2%-a él itt. Ennek megfelelően a laksűrűség meghaladja a vidék átlagát, 100 lakásban 253-en élnek, míg az egész vidéken 247-en. A Karcagi kistérségben 264-an élnek 100 lakásban, ami kedvezőtlenebb laksűrűség, mind a régiós, mind a vidék átlagához viszonyítva. Az épített lakások átlagos alapterülete a régióban nem éri el a 87 m2–t, ez jóval alatta marad a vidék 2005-ös átlagának. A karcagi kistérségben 86 m2 alapterületűek átlagosan az épített lakások, ez jóval elmarad a Polgári (122 m2), a Tiszavasvári (112 m2) vagy a Szolnoki (107 m2) kistérségben található lakások alapterületétől. 2005-ben 10 000 lakosra 18,5 épített lakás jutott a Karcagi kistérségben, ami az egyik legalacsonyabb érték a régióban. A régión belül igen látványos különbségek voltak, a legkiemelkedőbb a Hajdúszoboszlói térség, itt 92,9 épített lakás jutott 10 000 lakosra, de igen magas (81,7) volt az arány a Nyíregyházai kistérségben is, miközben a Törökszentmiklósi kistérségben 7,3-et tett ki. Az észak-alföldi régióban átlagosan 37,1 épített lakás jutott 10 000 lakosra, ami jelentős mértékben meghaladja a vidék, 30,4-es átlagát. 2005-ben a Karcagi kistérségben 86 új lakás épült, ez 15%-a a régió és 2,4%-a a vidéken épült összes új lakásokénak. A régióban található lakások és lakott üdülők 41,2%-a összkomfortos, 32,0%-a komfortos, 5,8%-a félkomfortos, 17,0%-a komfort nélküli és 4,0%-a szükség- és egyéb lakás a 2001-es népszámlálás adatai alapján. Jász-Nagykun-Szolnok megye és azon belül a Karcagi kistérség az alacsonyabb, átlagos komfortfokozatú kategóriába tartozik, mivel a régió átlagához képest a lakásoknak csak kétharmada összkomfortos, viszont sokkal nagyobb arányban találunk ebben a körzetben komfortos és annál kisebb kényelmi igényeket kielégítő lakásokat.

5 A pályázati cikk elkészítése utáni fejlemény, hogy 2007 tavaszán a karcagi kórházat súlyponti kórházzá nyilvánították, így továbbra is biztosítja a környező települések lakóinak egészségügyi ellátását.


353

Az elmúlt években Észak-Alföld településeinek közművekkel való ellátottságában jelentős előrelépés következett be, ennek ellenére azonban a helyzet mégis borúsabb az átlagosnál. Meghatározó momentum a vezetékesgáz-ellátás nagyarányú fejlődése. ÉszakAlföldön egyetlen település található (Tiszabő, Törökszentmiklósi kistérség), ahova nem jutott el a vezetékes gáz 2004-ig. A lakások 71,4%-ában van vezetékes gáz a régióban, ami valamelyest magasabb a teljes vidéki átlagnál. 2005-ben a Karcagi kistérségben a háztartások 78,4%-a használhatta a gázt, ez jóval (10%-kal) meghaladta a régió, valamint a vidék átlagát, és a harmadik legkedvezőbb volt Észak-Alföldön. Ennek alapján a Karcagi kistérség vezetékesgáz-ellátottságának színvonala a fejlődő (80,6%) térségtípusokéhoz hasonló. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 93,7%-ot tett ki a régióban, ez közel azonos volt a vidék átlagával. A Karcagi kistérségben a lakások 91,6%-a volt bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba, ez 2,1 százalékponttal marad el a régió, és 2,2 százalékponttal a vidék átlagától. A Karcagi kistérség a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya alapján a stagnáló térségtípusokhoz áll a legközelebb. A lakások komfortosságát alapvetően meghatározza a közüzemi szennyvízcsatornával való ellátottság mértéke. Közcsatornával az előzőekkel szemben sokkal kevesebb lakás rendelkezett, mind ÉszakAlföldön, mind a Karcagi kistérségben. A régióban a csatornázottság aránya 48,7% volt, míg a vidék átlaga közelít az 59%-hoz, ami azt jelenti, hogy Észak-Alföld jelentős hátrányban van. A megyeszékhelyeken és a hozzájuk közeli településeken az átlagnál kedvezőbb a helyzet, mindezek mellett óriási különbségek vannak a körzetek között (10-től 83,1%-ig terjed a skála). A Karcagi kistérség az elmaradottabbak között található, a lakások 40,5%-a rendelkezett közüzemi szennyvízcsatornával, ami 17%-kal marad el a régió, és 31%-kal a vidék átlagától. A Karcagi körzet átlaga a stagnáló térségtípusokéhoz áll a legközelebb, annak ellenére, hogy egy év alatt, 2004-hez képest 9 százalékponttal nőtt a közüzemi szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya. 365 ezer személygépkocsit tartottak nyilván az észak-alföldi régióban 2005-ben, ez 1000 lakosra vetítve 238 személygépkocsit jelentett. Akár az abszolút értéket tekintjük, akár a viszonyszámot, az ellátottság jelentősen alatta marad a vidék átlagának. A régión belül a Nyíregyházai kistérségben a legjobb a személygépkocsi-ellátottság. A Karcagi kistérségben 8666 személygépkocsit tartottak nyilván, tehát 1000 lakosra 188 jutott, ami nyolctizede a régió, és héttizede a vidék átlagának. Ebben a vonatkozásban a Karcagi körzet a legelmaradottabbak kistérségek között található. A távbeszélő-fővonalak száma 2005-ben Észak-Alföldön megközelítette a 408 ezret, amiből 52 ezer ISDN-vonal volt. A fővonalak 79%-át egyéni előfizető használta, és 1000 lakosra 266 fővonal jutott. A Debreceni kistérségnek volt a legnagyobb a telefonsűrűsége – 376 jutott ezer lakosra –, de a Szolnoki (348) és a Nyíregyházai (322) kistérség átlaga is jelentős mértékben meghaladta a régió átlagát. A Karcagi kistérségben 11 652 telefonvonalat tartottak nyilván, ezek 80,0%-a fővonal volt, és 1000 lakosra 253 távbeszélőfővonal jutott. Ez utóbbi 5,9%-kal maradt el a régió, és 16,0%-kal a vidék átlagától. A távbeszélő-fővonalak száma évről évre csökken mind a régióban, mind a Karcagi kistérségben. A korszerű, digitális kommunikációt támogató ISDN-vonalak aránya – a távbeszélőfővonalakon belül – a régióban és a Karcagi kistérségben egyaránt alatta marad a vidék átlagának, egyre növekvő elterjedtségének dacára.

354

KELEMEN NÓRA

Kábeltelevíziós hálózatba az észak-alföldi lakások 30,2%-át kapcsolták be, ami kétharmada a vidék átlagának. A kistérségek között nagy volt a szóródás, 2005-ben 6,8 (Nagykállói) és 63,4% (Debreceni) közötti. A Karcagi kistérség az elmaradottabbak között található, csupán minden ötödik lakás volt bekapcsolva a kábeltelevíziós hálózatba. 4. táblázat

Személygépkocsi-, telefon- és kábeltelevízió-ellátottság, 2005 Megnevezés A személygépkocsik száma A távbeszélő-fővonalak száma Ebből: ISDN 1000 lakosra jutó személygépkocsi távbeszélő-fővonal Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány %-ában

Karcagi kistérség

Észak-Alföld

Vidék (hat régió)

8 666 11 652 1 402

364 675 408 472 51 913

1 908 900 2 136 800 285 650

188 253

238 266

267 301

19,9

30,2

45,2

Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2005.

A közlekedési infrastruktúrának jelentős szerepe van a kistérségek települései közötti együttműködésben. A 4969 km hosszú közúthálózat 16%-a ebben a régióban található, amiből csak 8,5%-ot tesz ki az elsőrendű főutak aránya. Az észak-alföldi régióban a közeljövőre számos autópálya megépítését tervezték, 2007-ig átadják a Görbeháza– Nyíregyháza, valamint a Görbeháza–Debrecen közötti szakaszokat, a megyeszékhelyeket elkerülő körgyűrűkkel együtt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 4-es főút négysávossá tétele hosszú évtizedek óta a tervek között szerepel, és egy most elfogadott törvény értelmében 2008–2010 között várható látványos előrelépés ebben az ügyben. A rendszerváltást követően komoly előrelépések történtek a belterületi utak kiépítésének irányába. Ez mind a kistérségre, mind Karcag városára helytálló megállapítás. A régió mindhárom megyéjét keresztülszeli a nemzetközi forgalomban kiemelt szerepet betöltő Budapest– Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal. Vasúton a régió településeinek 43%-a, távolsági autóbuszon 98%-a érhető el. A régió hét településén sem vasúttal, sem távolsági autóbusszal nincs lehetőség közlekedni. A megyeszékhelyek mellett Balmazújváros, Hajdúböszörmény és Karcag kistérségi településeiről mind vasúttal, mind távolsági autóbusszal elérhető valamennyi település. A Tisza hajózásra alkalmas folyó, amelyen – menetrendszerű kompjáratok mellett – csak turisztikai célú személyszállítás, illetve sportjellegű hajózás folyik, a teherszállítás eseti, ami a kiépítetlen infrastruktúra következménye. Így összességében megállapítható, hogy a Tisza fokozottabb igénybevételével a folyó menti települések fejlődése, felzárkózása gyorsabbá válhatna. Légi közlekedés csak korlátozottan folyik Észak-Alföldön. Bár az utóbbi években a debreceni repülőtér bekapcsolódott a nemzetközi légi közlekedésbe, forgalmának jelentős részét a turisztikai célú charterjáratok adják. A Karcagi kistérség egyik településén, Kunmadarason hosszú évtizedekig a kor legmodernebb katonai repülőtere üzemelt (fűt-


355

hető felszállópályákkal és nukleáris harcászati eszközök tárolására is alkalmas helyiségekkel), amit napjaikra hagytak leamortizálódni (manapság gyorsasági futamokat rendeznek a kifutókon, a gazdák pedig terményük tárolására használják a hatalmas hangárokat). A repülőtér sorsa hosszú évek óta központi téma a térség életében. Fejlesztése – a megfelelő gazdasági-pénzügyi eszközök előteremtésével – a Karcagi kistérség előrelépésének kulcsa lehetne. Összefoglalás A rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a társdalom és a gazdaság szféráját, de a közigazgatás szervezésében és működésében is mélyreható átalakulások történtek. Az országon belüli területi különbségek a rendszerváltás és a nyomában kibontakozó reformok hatására, valamint a kiegyenlítést célzó területfejlesztési célkitűzések ellenére tovább mélyültek. Az elmúlt években számtalan eszközzel (intézményrendszerrel, pénzügyi forrásokkal) segítették a kevésbé fejlett térségeket, ennek ellenére mind ÉszakAlföld régiója, mind a Karcagi kistérség fejlettségét tekintve az elmaradottabb térségek között található. A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához (a gazdasági-társadalmi helyzetük és fejlődésük jellemzésére) egy kilenc mutatóból álló rendszert állítottak össze. A mutatók segítségével igyekeztek mérni a térség munkavállalóinak munkaerő-piaci és jövedelmi helyzetét, a jövedelmi pozíciók változását, a gazdasági fejlődést leginkább befolyásoló külföldi működő tőke jelenlétét, illetve a vállalkozói szféra aktivitását és alkalmazkodási képességét. 5. táblázat

Összefoglaló táblázat Megnevezés A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje egy lakosra, 2004 (Ft) Személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2004 (Ft) A működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2005 A működő gazdasági szervezetek száma, 2005 A munkanélküliek aránya, 2005. dec. 20. A belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 2000–2004 A távbeszélő-fővonalak ezer lakosra jutó száma, 2005 A személygépkocsik száma ezer lakosra, 2005

Karcagi kistérség

ÉszakAlföld

Vidék

198 800

314 307

667 213

378 103

416 992

500 566

70 3 271 10,5 –4,5 253 188

86 131 361 9,4 –2,3 266 238

102 853 521 6,8 0,9 267 301

Forrás: A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete: Észak-Alföld és Területi statisztikai évkönyv 2005.

Az alkalmazott jelzőszámok alapján alakították ki az öt összevont fejlettségi térségtípust. Az észak-alföldi régióban 27 kistérség található. Ezek közül egy a dinamikusan fejlődő (Debreceni), három a fejlődő (Hajdúszoboszlói, Szolnoki és Nyíregyházai), egy a felzárkózó (Jászberényi), 11–11 kistérség pedig a stagnáló, illetve a lemaradó kistérségtípusba tartozik. A Karcagi kistérség néhány év alatt a stagnáló térségtípusból a

356

KELEMEN NÓRA

lemaradó szegmensbe került. Ez a lesújtó tendencia azonban nemcsak a Karcagi kistérségre érvényes, hanem megfigyelhető az Alföld középső területeinek jelentős részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti és Békés megye területeinek nagyobbik részén is. A Karcagi kistérség lemaradásának csak egyik magyarázata lehet, hogy 2004-ben a fejlettebb Mezőtúrt és vele együtt Túrkevét átsorolták egy másik, önálló kistérségbe. A Karcagi kistérség fejlettségének fokát jelzik a népmozgalmi mutatók (viszonylag alacsony az élve születések és magas a halálozások aránya, nagy a belföldi vándorlási veszteség), a munkaerő-piaci tendenciák (alacsony a foglalkoztatottság, magas a munkanélküliség és a nagyarányú a gazdaságilag inaktív népesség), valamint a gazdasági mutatók (alacsony a társas vállalkozások száma, kisebb a külföldi tőke szerepvállalása, illetve alacsony a személygépkocsik és telefonvonalak száma). Az infrastruktúra és intézményi ellátottság területén napjainkban a Karcagi kistérség fejletlensége néhány tényezőtől (csatornázottság, vízvezeték-hálózatba kapcsoltság) eltekintve nem mutatkozik meg élesen. A közoktatás, az egészségügy és a kultúra területén Karcag mint kistérségi központ és vonzáskörzet betölti feladatát, kiépült és működőképes az intézményrendszere. A Karcagi kistérségnek van kitörési lehetősége ebből a mostani helyzetből. Fejlesztenie kell a már meglévő infrastrukturális hátterét (úthálózat, vasútvonal), hogy a külföldi és hazai befektetők vállalkozásba fogjanak ebben a körzetben, és új munkahelyeket teremtsenek. Ennek legújabb példája az országos kereskedelmi hálózattal rendelkező Tesco áruházlánc Karcagra települése. Nagy kincse ennek a térségnek a termál- és gyógyvíz, ami az idegenforgalom és turisztika fejlődését hordozza magában. Ezenkívül a kunmadarasi repülőtér rendezési, hasznosítási terve szintén a felzárkózás-területfejlesztés célját segítené elő. Karcagiként nem kívánhatok mást ennek a térségnek, mint hogy legyen úrrá problémáin, és találja meg fejlődésének, előrelépésének számára legmegfelelőbb módjait!

IRODALOM A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete: Észak-Alföld. KSH, Debrecen, 2006 A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete: Nyugat-Dunántúl. KSH, Győr, 2006 A Magyar régiók zsebkönyve 2005. KSH, Budapest, 2006 Magyarország kistérségei. Észak-Alföld. KSH, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza, 2000 Területi statisztikai évkönyv 2005. KSH, Budapest, 2006 Tájékoztató: A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás által benyújtott pályázatok eredményességéről www.karcag.hu Faluvégi Albert: Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika, 2004. szeptember Kovács Flórián László: A kistérségek szerepe a területfejlesztésben. Területi Statisztika, 2004. szeptember Dr. Németh Jenő: A kistérségi közigazgatási rendszer kritikus pontjai és a rendszerfejlesztési intelmek. Területi Statisztika, 2004. szeptember Többcélú kistérségi társulások az Észak-Alföldön. KSH, Debrecen, 2005. november 21. Törvények, rendeletek: 1996. évi XXI. Tv., 1999. évi XLI. Tv., 65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet, 258/2004. (IX.16.) Korm. rendelet, 7/2006. (I.13.). Korm. rendelet. A Központi Statisztikai Hivatal honlapja (tájékoztatási adatbázis): www. ksh.hu A Központi Statisztikai Hivatal belső oldala: http://helynevtar.ksh.hu/ Kucsszavak: Észak-Alföld, Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras, statisztikai kistérség, többcélú kistérségi társulás, fejlettségi térségtípus, fejletlenség, kitörési lehetőség.


357

Resume Northern Great Plain and within it Karcagi subregion belong to those areas in Hungary, where socioeconomically underprivileged situation is apparent, its elimination would take a long time, and the result is doubtful. Settlements of the Karcagi subregion – Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras – using their sources have joined forces, forming agglomerations, to cope with problems. The author aimed to introduce factors playing role in the evolution of the present situation of the Karcagi subregion. For these 5 settlements a step forward would be if they could advance from the lagging behind status to stagnagting status.

MATARKA Még egyszer folyóiratunk internetes megjelenéséről 2007. májusi számunkban beszámoltunk róla, milyen módon kereshetők a Területi Statisztika cikkei a Központi Statisztikai Hivatal honlapján. Ezúttal egy másik forrást mutatunk be, amely annál is hasznosabb, mivel nem csupán a mi folyóiratunkat, hanem a magyar nyelvű szakfolyóiratok széles körét teszi kereshetővé (köztük természetesen a Statisztikai Szemlét, a Demográfiát, a Tér és Társadalmat is, hogy csak a statisztika és a regionális tudomány területéről hozzunk példákat). Ez a forrás a MATARKA (www.matarka.hu). Lényegéről így ír a Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisát Készítők Egyesülete: „A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével 2002 óta magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékeinek adatbázisa épül internetes alkalmazás keretében. … A munkát nagyobbrészt magyar könyvtárak, illetve folyóirat-szerkesztőségek végzik. … A feltárt tartalomjegyzékek adatbázisba kerülnek, az egyes számok külön-külön is tanulmányozhatók. A feldolgozás egyrészt kézi adatbevitellel történik, másrészt digitális formában már rendelkezésre álló adatok konvertálásával…” 2006 novemberében a tartalomjegyzékben szereplő címek mintegy 15%-áról az interneten megtalálható teljes szöveghez el lehetett jutni. A fejlesztésben és működtetésben részt vevő kollektívák munkamegosztása alapján a Területi Statisztikát az MTA Regionális Kutatások Központjának könyvtára dolgozza fel, amit ezúton megköszönünk. A bevitt tartalomjegyzékek egyrészt böngészhetők a folyóirat adott kötetének adott száma szerint, vagy kereshetők a szerzők és a címben levő szavak szerint. Egyszerű kereséssel a szerzők és a kulcsszavak böngészhetők, majd a hozzájuk tartozó cikkek megjeleníthetők; összetett kereséssel a szerző(k) neve és/vagy a címben levő szavak kombinálhatók, s ezáltal képezhetők találati halmazok. A keresés területét megjelenési év, szakterület és folyóirat szerint lehet szűkíteni. A Területi Statisztikáról megtudható, hogy közreadója a Központi Statisztikai Hivatal, hogy ISSN-száma 0018-7828, hogy szakterülete statisztika, demográfia, szociológia, hogy a portal.ksh.hu webhelyen található, s megtudható még az is, hogy kiadása 1988–1996 között szünetelt. Jelenleg, 2007 júliusában az 1980-as évfolyamig visszamenőleg megtalálhatók a folyóirat tartalomjegyzékei. Kovács Tibor cikkei közül találomra kiválasztottunk egyet, amelynek címe „A mezőgazdasági termelés tájkörzetei (Néhány gondolat egy elfelejtett területbeosztásról)”. Ugyanabból a 2003/5. számból kiderül, hogy város lett Nyékládháza, Kaba, Bábolna és Albertirsa. Egy apró elütés mutatja, hogy ezt a tartalomjegyzéket még kézzel vitték be az adatbázisba, ugyanis az egyik közlemény címe így szerepel: „Magánszállásadós a Dél-Dunántúl régióban”. Jelen lapszámunkat szomorú megemlékezéssel kezdtük. Hadd álljon itt akkor egy szubjektív kérdés! Az Olvasó döntse el, véletlen-e vagy nem, hogy a négy évvel ezelőtti szám utolsó cikke egy könyvismertetés Szigeti Ernő „tollából”: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza (szerkesztette Perczel György). Marosi Lajos

Észak-Alföld és azon belül a Karcagi kistérség helyzete *

Recommend Documents