A KARCAGI BIRKAFŐZŐK EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben)
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Karcagi Birkafőzők Egyesülete 2. Az egyesület székhelye: 5300 Karcag, Rimaszombathy utca 10. 3. Az egyesület működési hatóköre: területi, meghaladja Karcag székhely település közigazgatási területét 4. Az egyesület internetes honlapja: www.birkafozok-karcag.hu 5. Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, az egyesület jogi személy. 6. Az egyesület nem közhasznú, de törekszik a közhasznú jogállás megszerzésére.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE 1. Az egyesület célja: A Nagykunságban a legfőbb ünnepi étel a hagyományos közösségekben a birkapörkölt. Ennek elkészítése nemcsak a pásztoroknál, hanem a településeken emberemlékezet óta a férfinép feladata. Az a jellegzetessége a nagykunsági birkaételeknek, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg. A kunsági birkapörkölt ízvilágában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Nagykunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. A „karcagi” jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja. Az egyesület célja - a fent megfogalmazott kunsági hagyomány ápolása, az ízletes karcagi birkapörkölt készítés tudásának életben tartása, átörökítése a felnövekvő generációnak, - a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén szereplő „A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya” elem képviselete, népszerűsítése, a Jegyzékkel kapcsolatos feladatok ellátása, - a Karcagi Birkafőző Fesztivál hagyományőrző jellegének ápolása, fenntartása, - a magyar nép hagyományainak és a folklór alapvető ismereteinek bemutatása, ezáltal nemzetünk, gyökereink megőrizése, - a Nagykunság népi kultúrájának ápolása, a népművészeti jellegzetességeinek bemutatása, a nagykunsági viselet felelevenítése. 2. Az egyesület tevékenységei céljai elérése érdekében: - a „karcagi birkapörkölt” hagyományos elkészítési módszereinek a megőrzése, népszerűsítése, illetve továbbadása a jövő generációjának - a Karcagi Birkafőző Fesztiválon való megjelenés, a rendezvény népszerűsítése, szervezői, rendezői feladatok vállalása - a nagykunsági, illetve a karcagi hagyományos ételek megismerése, illetve megismertetése - hazai, illetve külföldi (gasztro)kulturális rendezvényeken részvétel - szakmai találkozók, versenyek, rendezvények szervezése - a Nagykunság és Karcag népi kultúrájának, hagyományainak felelevenítése, ápolása - az egyesület együttműködik, kapcsolatot tart és épít a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságával, és a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére jutott elemek képviselőivel - az egyesület céljainak megvalósulása elősegítése érdekében együttműködik önkormányzatokkal, társulásokkal, cégekkel, intézményekkel, más civil szervezetekkel
2/11 3. Az egyesület nem közhasznú, de a közhasznú jogállás későbbi megszerzése tekintetében közhasznú tevékenységet végez. Tevékenységei közfeladatokhoz kapcsolódnak, mely közfeladatok teljesítését a települési önkormányzat részére a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések írják elő.
III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 1. A tagsági viszony keletkezése, megszűnése 1.1. Az egyesület tagja (továbbiakban: tag) lehet minden olyan természetes személy, aki belépési nyilatkozatban az alapszabály és az egyesület belső szabályzatainak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Továbbá két tag a felvételét javasolja. 1.1.1. A tagsági viszony keletkezésére irányuló eljárás Az új tag írásbeli felvételi kérelmére indul az eljárás, a kitöltött belépési nyilatkozatot az egyesület székhelyére kell benyújtani. A belépési nyilatkozaton szerepelnie kell a két tag aláírásával ellátott írásbeli ajánlásnak. A tagfelvételi kérelem ügyében az elnökség dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a felvételt kérő a határozat közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhet a taggyűléshez. 1.1.2. A tagsági jogviszony keletkezésének együttes feltételei: - a belépési nyilatkozat kitöltése és aláírása - a tagfelvételi kérelem elnökségi elfogadása - az első tagdíj megfizetése 1.2. Az egyesület pártoló tagja (továbbiakban: pártoló tag) lehet minden olyan természetes személy, jogi személy - kivéve költségvetési szerv -, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Továbbá két tag a felvételét javasolja. 1.2.1. A pártoló tagsági viszony keletkezésére irányuló eljárás A pártoló tag írásbeli felvételi kérelmére indul az eljárás, a kitöltött pártoló tagra vonatkozó belépési nyilatkozatot az egyesület székhelyére kell benyújtani. A belépési nyilatkozaton szerepelnie kell a két tag aláírásával ellátott írásbeli ajánlásnak. A tagfelvételi kérelem ügyében az elnökség dönt. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a felvételt kérő a határozat közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhet a taggyűléshez. 1.2.2. A pártoló tagsági jogviszony keletkezésének együttes feltételei: - a pártoló tagra vonatkozó belépési nyilatkozat kitöltése és aláírása - a tagfelvételi kérelem elnökségi elfogadása - a vagyoni hozzájárulás megfizetése 1.3. Az egyesület tiszteletbeli tagja (továbbiakban: tiszteletbeli tag) lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akik tiszteletbeli taggá választását az elnökség vagy legalább két tag javasolja a taggyűlésnek szakmai tevékenységük, életútjuk, hazai vagy nemzetközi versenyeken, rendezvényeken elért eredményük, az egyesület céljai területein végzett tevékenységük vagy valamely egyéb szempont alapján, és akiket a taggyűlés arra méltónak talál és tiszteletbeli taggá választ. 1.4. Az egyesületi tagság megszűnik: - A tag, pártoló tag, tiszteletbeli tag halálával, a halál napján. - A pártoló tag, tiszteletbeli tag jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.
3/11 -
A tag, pártoló tag, tiszteletbeli tag kilépésével, a kilépés írásbeli bejelentésével, a bejelentés napján. Az egyesület jogutód nélküli megszűnésével. Kizárással.
1.4.1. Az elnökség kizárhatja határozatával - azt a tagot, pártoló tagot, aki a vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg vagy - azt a tagot, pártoló tagot, aki az alapszabály vagy az egyesület belső szabályzata ellen vét, az egyesület céljainak megvalósulását jelentősen veszélyezteti vagy azzal ellentétes, vagy méltatlan magatartást tanúsít, vagy az egyesület tevékenységében hosszabb időn keresztül nem vesz részt vagy - azt a tagot, aki a tagdíjat, továbbá azt a pártoló tagot, aki a vagyoni hozzájárulását tartósan, indokolatlanul, a befizetés határidejétől számított 6 hónapnál régebben nem fizeti meg, és fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget. A kizárási eljárást bármely elnökségi tag vagy legalább a tagok egyharmada kezdeményezheti. Az elnök ezekben az esetekben köteles a kizárási javaslatot az elnökség elé terjeszteni. A kizárási eljárás megindításáról az érintett tagot, pártoló tagot értesíteni kell, számára a védekezés lehetőségét biztosítani kell, és a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni szükséges. Az elnökség kizárásról szóló határozata ellen az érintett tag, pártoló tag az írásbeli közléstől számított 15 napon belül az egyesület taggyűléséhez fellebbezhet. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. 1.4.2. A taggyűlés kizárhatja határozatával azt a tiszteletbeli tagot, - aki a vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg vagy - aki az alapszabály vagy az egyesület belső szabályzata ellen vét, az egyesület céljainak megvalósulását jelentősen veszélyezteti vagy azzal ellentétes, vagy méltatlan magatartást tanúsít. - A kizárási eljárást az elnökség vagy legalább a tagok egyharmada kezdeményezheti. Az elnök ezekben az esetekben köteles a kizárási javaslatot a taggyűlés elé terjeszteni. A kizárási eljárás megindításáról az érintett tiszteletbeli tagot értesíteni kell, számára a védekezés lehetőségét biztosítani kell, és a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni szükséges. 1.5. Az egyesületi tagok, pártoló tagok felvétele és kizárása az elnökség, a tiszteletbeli tagok felvétele és kizárása a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Az egyesületi tagokról, pártoló tagokról, tiszteletbeli tagokról az elnökség nyilvántartást vezet. 2. A tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei 2.1. A tag jogai és kötelezettségei: - Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein. - Részt vehet az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult taggyűlés döntéshozatalában, ahol javaslattételi, indítványozási, tanácskozási és szavazati joggal rendelkezik. Szavazati jogát személyesen gyakorolhatja. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. - Tisztségviselőket jelölhet és választhat, tisztségviselőül jelölhető és választható. - Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait és a tagokat megillető kedvezményeket. - Jogosult betekinteni az egyesület valamennyi iratába, azokról az egyesület elnökétől tájékoztatást kérhet, feljegyzést készíthet, és saját költségére másolatot kérhet. - Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt - a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben - pert indíthat. - Köteles a taggyűlési határozattal megállapított mértékű tagdíjat megfizetni.
4/11 -
Köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok és a taggyűlés által meghatározott konkrét programok megvalósítása érdekében. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását. Köteles az egyesület alapszabályát és más belső szabályzatát betartani. Tisztségre történt megválasztása esetén az ebből eredő feladatait legjobb képességei szerint kell ellátnia.
2.2. A pártoló és a tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei: - A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. - Az egyesület szerveibe nem választhatnak és nem választhatók, az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. - Részt vehetnek az egyesület rendezvényein. - Igénybe vehetik az egyesület szolgáltatásait. - Jogosultak betekinteni az egyesület valamennyi iratába, azokról az egyesület elnökétől tájékoztatást kérhetnek, feljegyzést készíthetnek, és saját költségükre másolatot kérhetnek. - Érintettségük esetén az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt - a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben - pert indíthatnak. - Tagdíjat nem fizetnek. - Nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósítását. - Kötelesek az egyesület alapszabályát és más belső szabályzatát betartani.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 1. A taggyűlés 1.1. A taggyűlés összetétele, ülésezése 1.1.1. Az egyesület legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés a tagok összessége. 1.1.2. A taggyűlést az elnök hívja össze. A taggyűlésre minden tagot, pártoló tagot, tiszteletbeli tagot a napirend közlésével kell írásban meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely a taggyűlés döntésében érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint meg kell hívni. A meghívót az egyesület honlapján is közzé kell tenni. 1.1.3. Évente egyszer rendes taggyűlést kell tartani, és rendkívüli taggyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az ok és a cél megjelölésével - igényli, vagy az elnökség vagy bármelyik elnökségi tag azt szükségesnek tartja. A taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. 1.1.4. A taggyűlésről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a taggyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat a szavazatok számának rögzítésével. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá a taggyűlésen végig jelenlévő két tag hitelesíti. A jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőket az elnök javaslatára a taggyűlés választja meg a taggyűlés ülésének megkezdésekor. 1.1.5. Az egyesület taggyűlései nyilvánosak. A nyilvánosságot a taggyűlés a jogszabályokban meghatározott esetekben egyszerű többséggel hozott határozattal korlátozhatja. 1.1.6. Az egyesület taggyűléseit a székhely települése közigazgatási területén belül tartja.
5/11 1.2. A taggyűlés határozathozatala 1.2.1. A taggyűlés határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott taggyűlésen a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt azonos napon megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt taggyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - taggyűlés időpontját követően egy órával későbbi időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti taggyűlés meghívójában is megjelölhető, azzal, hogy a megismételt taggyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Megismételt taggyűlésen alapszabályt módosítani nem lehet. 1.2.2. A taggyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos vagy minősített szavazás bármely szavazásra jogosult tag indítványára, annak elfogadása esetén tartható. Kétharmados többség (azaz az összes tag kétharmadának szavazata) szükséges: - az alapszabály módosításához - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához és módosításához - az elnök megválasztásához, visszahívásához - az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének vagy feloszlásának kimondásához Titkos szavazás szükséges: - tisztségviselők megválasztásakor 1.2.3. Az elnökségi tagok választására vonatkozó titkos szavazás szabályai: A választás lefolytatásához legalább két fő szavazatszámlálót választ a taggyűlés. A taggyűlés levezető elnöke felhívja a taggyűlést elsőként az elnök, majd a többi elnökségi tag személyére vonatkozó javaslattételre. A szavazólapra jelöltként azok a személyek kerülhetnek fel, akiket az egyesület bármely szavazásra jogosult tagja javasol. Elsőként az egyesület elnökét kell megválasztani. Amennyiben a jelöltek közül az első fordulóban a szükséges kétharmados többséget senki nem kapja meg, a második fordulóban csak az a két jelölt vesz részt, akik a legtöbb szavazatot kapták, ha többen kaptak egyenlőszámú szavazatot, akkor valamennyien részt vesznek a második fordulóban. A második fordulóban már egyszerű szavazattöbbséggel kerül megválasztásra az elnök személye. Az elnök megválasztása után a többi elnökségi tagot választja meg a taggyűlés. Az eljárási szabályok ugyanazok, mint az elnökválasztásnál, azzal a különbséggel, hogy minden más elnökségi tag egyszerű többséggel megválasztottnak tekintendő. A választást követően a szavazólapokat meg kell semmisíteni. 1.3. A taggyűlés hatásköre A taggyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. Kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tartozik: - az alapszabály megállapítása és módosítása - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása - az elnökség tagjainak megválasztása és visszahívása - tiszteletbeli tag megválasztása és kizárása - az éves költségvetés megállapítása, az egyesület gazdálkodásának, annak főbb irányainak meghatározása - az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása - az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása - az egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása - az elnökség éves beszámolójának az elfogadása - tagsági jogviszony kérdésében hozott elnökségi döntés elleni fellebbezés elbírálása - a tagdíj mértékének és fizetési módjának meghatározása - döntés minden olyan ügyben, amit jogszabály vagy az alapszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a taggyűlés elé terjeszt
6/11 2. Az elnökség 2.1. Az elnökség összetétele 2.1.1. Az elnökség tagjai a taggyűlés által megválasztott elnök, alelnök, titkár, gazdasági vezető, kulturális örökség felelős, rendezvényfelelős, média- és marketingfelelős. A taggyűlés az elnökség tagjait 3 évre választja. Időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával megegyező időpontig szól. Az elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el. 2.1.2. Az elnökség tagja az lehet - aki az egyesület tagja és - aki cselekvőképes és - a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és - aki --magyar állampolgár vagy --a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy -- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik 2.1.3. Az elnökségben betöltött tisztségviselés megszűnik: - a mandátum lejártával - lemondással - taggyűlési visszahívással - egyesületi tagság megszűnésével - ha az alapszabályban foglalt feltételeknek az elnökségi tag nem felel meg - tartós, hat hónapot meghaladó akadályoztatás esetén 2.2. Az elnökség feladat- és hatásköre: - gondoskodik az egyesület ügyeinek viteléről - koordinálja, szervezi az egyesület tevékenységét - ellátja az egyesület működéséhez szükséges pénzügyi, gazdálkodási és adminisztrációs feladatokat - megtervezi a két taggyűlés közötti tevékenységeket, és elfogadásra a taggyűlés elé terjeszti - elvégzett tevékenységéről, döntéseiről éves beszámolót készít, és a taggyűlés elé terjeszti - tagok és pártoló tagok felvétele, kizárása - tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok nyilvántartásának, azaz a tagnyilvántartás vezetése - ügyrendjének elfogadása - az elnök utasítása a taggyűlés összehívására - az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratok, az éves elnöki beszámolók, a taggyűlési határozatok nyilvánosságának biztosítása - az egyesület tagságára kötelező határozatok meghozatala - döntés mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe 2.3. Az elnökség tagjainak feladat- és hatásköre: 2.3.1. Az elnök - Az elnök az egyesület képviselője. Az elnök - a bankszámla feletti rendelkezés kivételével önállóan jogosult az egyesület képviseletére harmadik személyek, szervezetek irányában, bíróságok és más hatóságok előtt. - Szervezi és intézi az egyesület ügyeit. - Gondoskodik a vezetőségi ülések és a taggyűlés rendszeres összehívásáról, megtartásáról.
7/11 -
Vezeti az elnökség és a taggyűlés üléseit. Gondoskodik az elnökség és a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról, a végrehajtás eredményéről a döntéshozónak beszámol. A taggyűlés és az elnökség által meghozott határozatokat az alapszabályban meghatározott módon az érintettekkel közli. Előkészíti az éves beszámoló tervezetét, és jóváhagyás céljából a taggyűlés elé terjeszti. Előkészíti az éves költségvetés tervezetét, az egyesület gazdálkodásának, annak főbb irányainak meghatározásával, és jóváhagyás céljából a taggyűlés elé terjeszti. Gondoskodik az egyesület működésének nyilvánosságának biztosításáról. A tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a taggyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie. Köteles a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőrizni. Köteles az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőrizni. Gondoskodik az elnökségen és az egyesületen belüli munkamegosztásról, az egyesületi tagjait feladatokkal bízhatja meg. Elnökségi tag - kivéve elnök, alelnök - akadályoztatása esetén gondoskodik az elnökségi tag helyettesítéséről az elnökség tagjai közül. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület munkavállalói felett.
2.3.2. Az alelnök - Segíti az elnök munkáját. - Az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörben helyettesíti az elnököt. 2.3.3. A titkár - Ellátja az egyesület, az elnökség működéséhez szükséges adminisztratív, szervezési feladatokat. - Tevékenysége keretében többek között vezeti a taggyűlés és az elnökség határozatainak nyilvántartását, vezeti a tagnyilvántartást, gondoskodik az egyesület működése során keletkezett iratok kezeléséről, közreműködik a taggyűlés és az elnökség üléseinek szervezési, technikai előkészítésében. 2.3.4. A gazdasági vezető - Ellátja az egyesület működéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági feladatokat. - Tevékenysége keretében többek között közreműködik az egyesület éves beszámolójának előkészítésében, az éves költségvetés tervezetének készítésében, kezeli az egyesület pénzállományát, kezeli és nyilvántartja a számlákat, ellenőrzi a számlák hitelességét, vezeti a pénztárkönyvet, gondoskodik az egyesület pénzügyi, gazdasági szabályzatainak elkészítéséről, gondoskodik a támogatások felhasználásának előkészítéséről és az elszámolásról, a könyvelési feladatok ellátáshoz adatokat szolgáltat. - Mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnököt értesíti. 2.3.5. A kulturális örökség felelős - Ellátja az összekötői feladatokat a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága és az egyesület között. - Szervezi a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága által rendezett programokon történő részvételt, közreműködik az egyesület megjelenésének biztosításában. - Kapcsolatot tart a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felkerült elemek képviselőivel. 2.3.6. A rendezvényfelelős - Szervezi az egyesület bemutatkozását biztosító rendezvényeket. - Koordinálja az egyesület által szervezett rendezvények lebonyolítását. - Szervezi a gasztronómiai és egyéb rendezvényekre az egyesületi tagok delegálását, koordinálja a részvételt.
8/11 -
Határon túli bemutatkozási lehetőségeket keres, szervez, közreműködik azok lebonyolításában. Együttműködik, kapcsolatot tart és épít gasztronómiai és kulturális rendezvények szervezőivel.
2.3.7. A média- és marketingfelelős - Ellátja az egyesület működésével kapcsolatos marketing-kommunikációs feladatokat. - Gondoskodik az egyesület marketingstratégájának elkészítéséről. - Elősegíti az egyesület minél nagyobb nyilvánosság előtti megjelenését. - Kapcsolatot tart, együttműködik a médiával. - Biztosítja az egyesület honlapjának fejlesztését, friss adattartalommal való megtöltését. 2.4. Az elnökség ülésezése, határozathozatala 2.4.1. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az elnökség ülését az elnök hívja össze, írásban, meghívó küldésével, a napirend közlésével úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie. Bármely az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint meg kell hívni. A meghívót az egyesület honlapján is közzé kell tenni. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat a szavazatok számának rögzítésével. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá az ülésen végig jelenlévő egy elnökségi tag hitelesíti. A jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőt az elnök javaslatára az elnökség választja meg az ülésének megkezdésekor. Az elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot az elnökség a jogszabályokban meghatározott esetekben egyszerű többséggel hozott határozattal korlátozhatja. 2.4.2. Az elnökség határozathozatala Az elnökség határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott elnökségi ülésen a tagok több mint fele jelen van. Ha az elnökség nem volt határozatképes, tizenöt napon belül újra össze kell hívni. Az elnökség - eltérő rendelkezése hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 3. A felügyelő bizottság Az egyesület éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben a jogszabályi előírások alapján felügyelő szerv választás kötelező, a taggyűlés gondoskodik az alapszabály módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.
V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 1. Az elnök az egyesület képviselője. Az elnök - a bankszámla feletti rendelkezés kivételével önállóan jogosult az egyesület képviseletére harmadik személyek, szervezetek irányában, bíróságok és más hatóságok előtt. Akadályoztatása esetén az alelnök teljes jogkörben helyettesíti. 2. Az elnök a gazdasági vezetővel együttesen jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett. Akadályoztatásuk esetén az elnököt az alelnök, a gazdasági vezetőt a titkár helyettesíti.
VI. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 1. A taggyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
9/11 Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
VII. DOKUMENTÁLÁS RENDJE 1. Az egyesület a működésével keletkezett iratokat nyilvántartja. Az iratok kezeléséről a titkár gondoskodik. 2. A taggyűlés és az elnökség határozatait, az éves beszámolót, a taggyűlés és az elnökség nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyveket bárki megtekintheti, azokról az elnöktől felvilágosítást kérhet, feljegyzést készíthet, saját költségére másolatot kérhet. Az iratbetekintést az elnök biztosítja az írásbeli kérelem beérkezését követő 15 napon belül. 3. Az egyesület a döntéseit, a tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az éves beszámolóját, a működésre, szolgáltatásai igénybevétele módjára vonatkozó információkat, beszámolóit honlapján teszi közzé. 4. Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános. 5. A taggyűlés és az elnökség által hozott határozatokat a Határozatok Könyve tartalmazza, melyet a titkár vezet. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a taggyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A taggyűlés és az elnökség által hozott döntéseket az érintettekkel írásban kell közölni a döntés meghozatalát követő 15 napon belül. A döntés közlése az elnök feladata. 6. Az egyesület a jogszabályi rendelkezések alapján köteles éves beszámoló jelentést készíteni. Az így elkészült és a taggyűlés által határozattal elfogadott beszámolót, valamint annak mellékleteit, a közhasznúsági mellékletet a naptári évfordulót követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezi és közzéteszi. A letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségét az egyesület a mindenkori jogszabályok rendelkezései szerint teljesíti.
VIII. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA 1. Az egyesület céljai megvalósítása érdekében vagyonával önállóan, éves költségvetés alapján gazdálkodik. 2. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak esedékes tagdíjfizetésük mértékéig felelnek. 3. Az egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdaságivállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. 4. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a tevékenységére fordítja. 5. Az egyesület bevételeit, költségeit, ráfordításait a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően tarja nyilván.
10/11 6. Az egyesület nevében vagy javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, az adományok gyűjtésére és nyilvántartására a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 7. Az egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A beszámoló tartalmazza: - a mérleget - az eredménykimutatást - a kiegészítő mellékletet Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. 8. Az egyesület könyvvezetése kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik. 9. Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását - a taggyűlés döntése alapján - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 10. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén az egyesület vagyonáról a taggyűlés dönt. A vagyont az egyesület céljaival összhangban kell felhasználni. A taggyűlés rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.
IX. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 1. Az egyesület megszűnik, ha - az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad) - a taggyűlés a feloszlásáról határoz - a bíróság feloszlatja - a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését - a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. 3. Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 4. Az egyesület a törvényszéki nyilvántartásba vétellel jön létre.
11/11 Záradék: Jelen - a vastag betűkkel szedett módosításokkal - egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Karcagi Birkafőzők Egyesülete Taggyűlése a Karcagi Birkafőzők Egyesülete Alapszabályának módosításáról szóló 11/2012. (VI.30.) számú taggyűlési határozattal fogadta el. Karcag, 2012. június 30. (: Nagygyörgy Jenő :) elnök
