ESSZENCIÁLIS ZSÍRSAVAK: a kulcs, ami felszabadítja a sejteket Nagyon sok olyan zsírsav van, amely meghatározó szerepet játszik egészségünkben, ellátják sejtjeinket a regenerálódáshoz szükséges anyagokkal, és a hormonokhoz hasonlóan szabályozzák szervezetünk természetes folyamatait. A funkcionalitás szempontjából ha helyesen akarjuk értelmezni a zsírok szerepét, akkor gondoljunk azokra a kémiai kulcsokra, melyek a sejthártyák átjárhatóságát biztosítják. A folyamat jobb megértéséhez nézzünk egy példát: a sejthártya, amely minden sejtet körül vesz és véd, zsírsavak kettõs rétegébõl épül fel. Elsõsorban egy jól meghatározható zsírsavból épül fel. beteg sejt Ha a szerkezete megfelelõ, a sejthártya rugalmas és átjárható, így jobban tudja biztosítani a tápanyagok megfelelõ felszívódását, és a salakanyagok távozását. A zsírsavaknak azonban teljesen tökéletesen kell alkalmazkodniuk a sejthártya szerkezetéhez. egészséges sejt Ez a feladat a telítetlen zsírsavaknak megfelelõbb, ilyenek vannak a GNLD Tre-en-en Gabonakoncentrátumban és a Formula IV-ben is. Ha étrendünk ezekben a speciális zsírsavakban szegény, a sejtek arra kényszerülnek, hogy a sejthártya szerkezetét nem a megfelelõ zsírsavakból építsék fel, aminek az lesz az eredménye, hogy a sejthártya veszít rugalmasságából, nem lesz megfelelõen átjárható. Láttuk, hogy a telített zsírsavak szerkezete mennyiben különbözik a telítetlen zsírsavakétól: egyenes és merev, nyilvánvaló, hogy ezeknek az elemeknek a használata a rugalmas és hajlékony telítetlen zsírsavak
5
helyett erõsen korlátozza a sejthártyát abban, hogy az anyagcsere folyamatát optimálisan biztosítsa. Sajnos dietetikai szempontból azok a zsírok, melyek egészségünkre hasznosak, igen ritkák, mert az élelmiszerek feldolgozása folyamán gyakran megrongálódnak. A Tre-en-en Gabonakoncentrátum, melyet megtalálnak a Formula IV-ben is, mérföldkövét képezi a GNLD Sejtenergia Programjának: ennek köszönhetõen sejtjeink képesek a számukra legegyszerûbb és legtermészetesebb módon táplálkozni és kiválasztani a káros anyagokat.
NÖVÉNYI SZTEROLOK A növényi szterolok a fitonutriensek azon csoportját alkotják, melyeknek szerkezete csak kicsit tér el a zsírsavakétól. Valójában ugyanabba a besorolásba tartoznak mint a zsírok, már csak azért is, mert a növényi sejtek zsíros részeiben találhatók. Fontos tudni, hogy ezek nem olyan anyagok, melyek illegálisan javítanák a sportteljesítményeket, sõt, egyes élelmiszerekhez szterolokat adagolnak, pontosan azon elõnyök miatt, amiket a szív- és érrendszerre gyakorolnak! Vegyük figyelembe, hogy a modern élelmiszerekbõl sokszor teljes egészében hiányoznak a fitoszterolok, pont úgy mint az esszenciális zsírsavak, és ez az élelmiszerek gyors romlásához vezethet. A fitoszterolok több nagyon fontos szerepet is betöltenek az emberi anyagcserében. Ezek közül az egyik, hogy csökkentik az emésztõrendszerünkben felszívódó koleszterin mennyiségét, ezáltal javítják szívünk és ereink egészségét. A fitoszterolok az Omega 3 zsírsavakhoz hasonlóan hatékony gyulladáscsökkentõk. Azonban nem árt egy kis óvatosság: a legfõbb fitoszterol forrás, mely a margarinban található, a növényi háncsból származik, amely nem tartozik az ember természetes étrendjébe. A GNLD filozófiája, hogy csak olyan természetes élelmiszereket használjon, melyek az emberi táplálkozási láncban szerepelnek, azon egyszerû oknál fogva, hogy ez az, amit a Természet szerint fogyasztanunk kell. A GNLD nem használ fából származó fitoszterolokat: sõt a GNLD Tre-en-en Gabonakoncentrátum, mely egyben a Formula IV-ben megtalálható fitoszterolok forrása is, teljes értékû gabonaszemekbõl, rizshéjból és szójaolajból származnak. A Tre-en-en Gabonakoncentrátum 5 fontos fitoszterolt tartalmaz: campeszterolt, stigmaszterolt, octaconzanolt, beta-sitoszterolt, és gamma-orizanolt.
TRANSZ ZSÍROK: EGY ÚJABB, KELLEMETLEN ÜGY
Még csak rövid ideje, hogy ismeretekkel rendelkezünk a transz zsírokról, tulajdonképpen azóta, hogy az élelmiszeriparban új technológiákat vezettek be, pl. a hidrogenizációt (amely az élelmiszereket nagyon magas hõmérsékleten tartja). Ezek a kezelési módok megváltoztatják a zsírsavak természetes cisz szerkezetét, és transz szerkezetûvé alakulnak. A transz zsírok gyakorlatilag minden iparilag elõállított élelmiszerben megtalálhatók, a kekszektõl, kezdve a margarinon át a szárított ételekig. Például a transz zsírok tehetõk felelõssé, ha a sejthártya védekezõ funkciója csökken, mivel lehetõvé teszi, hogy a méreganyagok felszívódjanak benne, így gyenge és sebezhetõ lesz. Ezenkívül a transz zsírok kapcsolatba hozhatók súlyos betegségek kialakulásával, mint például a daganatok vagy szív-és érrendszeri problémák. Felesleges mondanunk, hogy a GNLD termékek egyáltalán nem tartalmaznak transz zsírokat.
ÖSSZEFOGLALÁS Röviden bevezettük önöket a zsírok és a fitoszterolok világába. Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy egészségünk szempontjából alapvetõ elemekrõl van szó. Tény, hogy vannak jó és vannak rossz zsírforrások
és vannak hihetetlen mértékben károsak! A GNLD segít, hogy a gyakorlatban is megtalálják a jó zsírforrásokat. A Tre-en-en Gabonakoncentrátum az Omega 3 és Omega 6 zsírsavak ideális keveréke: így biztosak lehetnek benne, hogy ezeket a nélkülöz-hetetlen tápanyagokat minden nap természetes formájukban és a megfelelõ arányban fogyasztják.
6
2004/2
ZSÍROK
K
Mi a különbség a lenmagolaj és a lazacolaj között? A legfontosabb annak tisztázása, hogy léteznek úgynevezett eszszenciális zsírok, melyek egészségünkhöz nélkülözhetetlenek, és étrendünk szerves részét kell képezniük. A News You Can Use e számában kicsit mélyebben is megvizsgáljuk a zsírokat: melyik a jó, a rossz vagy a káros! Így önök is tisztába tehetik esetleg zavaros ismereteiket a zsírokról.
O
SS RO
ZA
Ha van a táplálkozás terén olyan téma, amely sokak számára zavaros és tisztázásra szorul, az nem lehet más, mint a zsírok szerepe a táplálkozásban. Vajon helyes teljesen kivonni a zsírokat étrendünkbõl? Vajon megbízhatunk az alacsony zsírtartalmú vagy az abszolút zsírmentes ételek bármelyikében, melyek szinte már teljesen elárasztották a boltokat? Mi különbözteti meg a telített zsírokat a telítetlenektõl, és melyiket jobb fogyasztani?
SA K
JÓK
R Á K
A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK Ha a zsírokról beszélünk, a legjobb ha az egyik biokémiai elembõl indulunk ki; kis erõfeszítéssel rendkívül érdekes dolgokat fedezhetünk fel! A zsírok összetevõi a zsírsavak. Ahogy az aminosavak a fehérjék építõelemei, úgy a zsírsavak képviselik a zsírok legfontosabb alkotóelemeit. Egy zsírsav szerkezetét vizsgálva felfedezhetjük, hogy két részre tagolható, egy sav fejre és egy zsír farokra. Ez a szerkezet valamennyire egy vonatra
hasonlít, melynek savas része a mozdony, melyet több egyforma vagy nagyon hasonló rész követ, ezek alkotják a zsír részt. A vagonok mindegyike egy szénatomot képvisel, amely összesen három hidrogén atom szállítására képes. Pontosan a vagonok elhelyezkedése és száma, valamint a szállított hidrogén atomok száma az, ami meghatározza egy adott zsír biológiai viselkedését.
1
TELÍTETT ZSÍRSAVAK KONTRA TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK Már valószínûleg hallottak telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakról. De mi a különbség a kettõ között? Nem véletlen, hogy kémiai szerkezetük szoros összefüggésben van fizikai tulajdonságaikban mutatott különbségekkel, például azzal, hogy egy tömörebb zsír vagy folyékony olaj formáját öltik e fel. Ezek a fizikai különbségek határozzák meg, hogy az egyes zsírok milyen módon hatnak majd szervezetünkben, amikor megemésztjük õket. Most nézzük meg mik ezek a különbségek.
Telített zsírsavak
A telített zsírsavak szerkezete olyan, mint egy hosszú vonal, melynek két oldalához hidrogén atomok kötõdnek kémiai kötéssel. Ez az egyenes és merev forma eredményezi a zsír masszivitását szobahõmérsékleten. Ez vonatkozik például a húsokban, a csirkebõrben és minden tejtermékben lévõ zsírra. (nem méretarányos ábra)
Sztearin-sav
(telített zsírsav) biológiailag nem aktív
Sav fej
szönhetõ a nagyobb rugalmasság: szobahõmérsékleten lágy tapintásúak vagy egyenesen folyékony állapotúak.
Egyszeresen telítetlenek
Mint minden telítetlen zsírsavban, az egyszeresen telítetlen zsírsavak molekuláris szerkezetében is vannak szabad kötések, melyekhez nem kapcsolódik hidrogén atom. Sajátos tulajdonságuk, hogy a zsírsav szerkezetében csak egy ilyen kötésmentes elem van, innen ered a neve: egyszeresen telítetlen. Egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz az olíva olaj, bizonyos mogyorófélék és magvak.
Többszörösen telítetlenek
Ezeknek a zsíroknak a molekuláris szerkezetében több hidrogénatom nélküli szabad kötés is van. Többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek az árpa, a rizs és szója szemek, egyes mogyoHidrogén atomokkal telített szénatomokból álló zsírsav szerkezete rófélék és magvak, valamint bizonyos halfajok. Itt az ideje pontosítanunk valaMinthogy a telített zsírsavak Linolsav mit: minden élelmiszer, akár az emberi anyagcserében az (Omega 6 zsírsav) növényi, akár állati eredetû, energiahordozók szerepét biológiailag nagyon aktív meghatározott számban tartaltöltik be, ha túl sokat fogyasz(nem méretmaz zsírsavakat: telítetteket, tunk belõlük, az a testzsír felarányos ábra) egyszeresen és többszörösen halmozódásához vezethet. telítetleneket is. A táplálkozásEzen kívül a telített zsírkutatók aszerint csoportosítják savak kapcsolatba hozhaaz élelmiszereket, hogy milyen tók a vér koleszterin szintjétípusú zsírsav van bennük jenek emelkedésével is: ez az len a legnagyobb számban. artériákban a lerakódások Alfa-linolénsav Például, az olívaolaj arról ismiatt szûkületet, majd elzá(Omega 3 zsírsav) mert, hogy nagy mértékben ródást okozhat. biológialilag nagyon aktív tartalmaz egyszeresesen telítetlen zsírokat, mert túlnyoTelítetlen zsírsavak (nem méretarányos ábra) mórészt ez van jelen az A telítetlen zsírsavak szerolívában. Ugyanakkor, az olíkezetét vizsgálva láthatjuk, vaolaj kisebb mértékben tarhogy ezek a zsírok nincsetalmaz telített és többszörönek teljesen telítve hidrosen telítetlen zsírokat is. génkötésekkel. Ennek kö-
2
A KÉT LEGFONTOSABB ZSÍRSAV (Mindkettõ többszörösen telítetlen zsírsav)
Alfa-linolénsav
Linolsav
Az Omega 3 elnevezésben a hármas szám mutatja az elsõ szabad kötés helyét, amely tehát a zsírsav szerkezetében pontosan a harmadik.
Az Omega 6 zsírsavban az elsõ szabad szénatom viszont a hatodik helyen van, így molekuláris szerkezete ugyan hasonló, mégis gyökeresen más feladatokat lát el.
OMEGA 3
OMEGA-6
Alfa-linolénsav (étkezésbõl származó)
Linolsav (étkezésbõl származó)
Eikóza-penténsav (EPA)
Gamma-linolsav (néhány zöldségben kész szerkezettel bír)
Prostaglandin 3-as típusú (gyulladáscsökkentõ)
Arachidon-sav Prostaglandin 2-es típusú (gyulladást serkentõ)
Dokóza-hexénsav (DHA)
Az egyensúly fontossága Az Omega 6-ból képzõdött prostaglandin az immunrendszerben tölt be alapvetõ szerepet, segít a vírusok és a baktériumok ellen védekezni. De ugyanilyen fontos az Omega 3 zsírsavakból származó prostaglandin jelenléte is, melynek gyulladáscsökkentõ hatása van. Egyiknek sem szabad túlsúlyban lennie.
Az egészséges egyensúly megtartása Ma a tudósoknak az a véleményük, hogy ha az Omega 6 zsírsavak aránya magasabb az Omega 3 zsírsavéhoz viszonyítva, az kártékony lehet egészségünkre. Többségük úgy gondolja, hogy ha az Omega 6 zsírsav aránya magasabb ( és az Omega 3-ból hiány van), az megemelheti a prostaglandin termelést, amely gyulladásokhoz vezet. Ezek a zsírsavak tovább súlyosbítják az izületi problémákat, a pikkelysömört, bõrgyulladást, az asztmát, az autoimmun betegségeket, köztük a lupust, és néhány gyulladásból származó tumor problémáját. Ezek miatt fontos, hogy egyensúlyba hozzuk az Omega 3 zsírsavak felszívódását, mely érezhetõen jótékonyan hat egészségünkre.
4:1 Omega-6
Omega-3
Õseink étrendje
20:1
Omega-3
Omega-6
Modern étrend
3
A LENOLAJ ÉS A LAZACOLAJ,
MINT OMEGA 3 ZSÍRSAV FORRÁSOK A lenmag kétségtelenül az egyik legfontosabb növényi eredetû Omega 3 zsírsav forrás, linolén sav formájában. De jó tudni, hogy mégis van két ok, amiért nem javasolt. Elõször is a lenolaj nagyon instabil, és könnyen oxidálódik. Akkor is ha sötét, nem fényáteresztõ tartályba csomagoljuk és hûtõben tartjuk, egy héten belül foltok és csíkok jelennek meg rajta, melyek a folyamatban lévõ oxidáció vitathatatlan jelei. Így nem csak az Omega 3 zsírsav jótékony hatásai vesznek el, hanem azt is kockáztatjuk, hogy avas dolgot fogyasztunk, melynek több káros hatása is lehet egészségünkre. A lenolaj másik problémája, hogy az Omega 3 zsírsavat csak alfa-linolénsav formájában tartalmazza. Mint láttuk az alfa-linolénsavnak enzimek segítségével elõbb EPA és DHA savvá kell alakulnia, hogy az
Omega 3 zsírsavak biológiailag aktívak legyenek. A kor elõre haladtával (kb. 30 éves kor után) szervezetünk egyre kevésbé képes az alfalinolénsavat EPA, majd DHA savvá alakítani. Az állati eredetû Omega 3 zsírsavak felszívódásával, mint pl. a lazacolaj, mindig lesz rendelkezésre álló EPA és DHA sav, függetlenül attól, hogy szervezetünk mennyit képes az alfa-linolénsavból szintetizálni. Arra is nagyon oda kell figyelni, hogy a legjobb minõségû lazacolajat válasszuk. A zsírosabb halak, lehet, hogy higanyfertõzöttek, amiknek fogyasztása, különösen terhes nõk esetében kerülendõ. Nem is beszélve arról, hogy rengeteg lazac származik tenyészetekbõl, ahol ahelyett, hogy Omega 3-ban gazdag planktonokat ennének, mint a természetben, mesterséges tápokkal etetik õket: az ily módon tenyésztett halak szintén túl sok Omega 6-ot tartalmaznak.
A GNLD koncentrált lazacolaj kapszulája kizárólag Észak-atlanti vizekben élõ egészséges lazacokból származik, melyeket különleges módon válogatnak ki, kimondottan Omega 3 olajuk miatt. Az olajat kizárólag a húsából nyerik, mivel az egyéb szervek, mint pl. a máj, esetlegesen méreganyagokat tartalmazhatnak. A GNLD nagyon komoly minõségi feltételeket szabott, és ellenõrzi, hogy még nyomokban se legyen higany vagy más nehézfém. Sõt, az olajhoz az antioxidáns funkció miatt kis mennyiségû E-vitamint is adnak. Végül, még a zselékapszula is védelmet nyújt az oxidáció ellen.
4
