esetismertetesek.qxd
2/17/2006
12:25 PM
Page 59
2 0 . S O P R O N I U LT R A H A N G N A P O K
Esetismertetések
ARTERIA CAROTIS COMMUNIS OCCLUSIO VAGY PRAEOCCLUSIO? MEGOLDÁS: SZÍNES DOPPLERULTRAHANGVIZSGÁLAT Oláh Csaba1, Lázár István1, Sipos Gyula2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház, 1 Radiológia Osztály, 2Angiológia Osztály, Miskolc Célkitûzés: Két betegünk esetének bemutatásával hangsúlyozzuk a színes Doppler-ultrahangvizsgálat jelentôségét az arteria carotis communis eredésénél fennálló, szubtotális elzáródás kimutatásában. Módszer: Két polimorbid férfi betegnél az aortaív-angiográfia a bal arteria carotis communisnak megfelelôen kontraszttelôdést nem ábrázolt, míg a színes Dopplerultrahangvizsgálat csak szubtotális elzáródást igazolt. Forszírozott, szelektív katéterezés során mindkét ér átjárhatónak bizonyult, és elôtágítás után stenteléssel jó morfológiai eredményt lehetett elérni. Eredmény: Egyik betegnél sem lépett fel szövôdmény sem a diagnosztikus, sem a terápiás folyamat közben. Az elért jó morfológiai eredmény mellett klinikai állapotuk stabilizálódott. Következtetés: Az aortaív-angiográfia során nem telôdô supraaorticus ágak elzáródása csak akkor tekinthetô bizonyítottnak, ha azt az ultrahangvizsgálat is megerôsíti. Ellenkezô esetben a beteg számára akár életfontosságú endovascularis kezelésre is lehetôség nyílik. A MULTISLICE CT SZEREPE A TRAUMATOLÓGIAI DIAGNOSZTIKÁBAN Végh A.1, Bányai K.1, Szatmári F.1, Mészáros I.2 Csolnoky Ferenc Kórház, 1Radiológia Osztály, 2Traumatológia Célkitûzés: A multislice CT-vizsgálat elônyeinek bemutatása a traumatológiai diagnosztikában. Módszer: Natívan és kontrasztanyag adását követôen, a klinikumtól függôen, teljestest-CT-vizsgálat végzése. A különbözô rekonstrukciós lehetôségek ismertetése, amelyek perdöntôek lehetnek a terápia megválasztásában és a posztoperatív követés során (háromdimenziós ultrahangvizsgálat, MIP, curved rekonstrukciók stb.). Következtetés: A multislice CT-vizsgálat segítséget ad a megfelelô terápiás beavatkozás gyors megválasztásában, a kontrollok során az esetleges szövôdmények kimutatásában, a kezelés eredményének megítélésében A multislice CT gyorsasága – a hagyományos röntgen- és az ultrahangvizsgálatokhoz képest – adott többletinformáció-tartalma miatt elsôdlegesen választandó vizsgálómódszer a politraumatizált betegek ellátásában.
MAGYAR RADIOLÓGIA 2006;80(1–2):59–63.
FIBROADENOMA. VAGY MÉGSEM? Sebô É., Vajda O., Kovács I., Sarkadi L. Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet, Emlôcentrum, Debrecen Célkitûzés: Néhány emlôdiagnosztikai eset kapcsán megvizsgáltuk, melyek azok a módszerek, amelyekkel biztonsággal igazolhatjuk a fibroadenomának látszó képletek benignitását. Módszer: Mammográfia, ultrahang-, citológiai, hengerbiopsziás vizsgálatokat végeztünk. Eredmény: Találtunk olyan betegeket, akiknél a citológiai vizsgálat, illetve a hengerbiopszia carcinomát igazolt a benignusnak látszó képlet hátterében, míg olyan betegeink is voltak, akiknél a fibroadenomán belül a végleges szövettannal sikerült csak kimutatni a malignizálódást. Következtetés: Eseteink azt bizonyítják, hogy sajnos még a hengerbiopszia sem képes biztonsággal tisztázni a fibroadenomának látszó képletek dignitását. SZOKATLAN MEGJELENÉSÛ MALIGNUS DAGANATOK Dékmár Katalin, Tóth Erzsébet Jósa András Megyei Kórház, Röntgenosztály, Huniko Kft., Nyíregyháza Módszer: A mammográfián talált, benignusnak imponáló elváltozások diagnosztikai nehézséget jelentenek, ezért az elérhetô módszereket – ultrahangvizsgálat, citológia és szükség esetén MR-vizsgálat is – alkalmazzuk az elváltozás igazolására. Eredmény: Három esetet mutatunk be. A malignus daganatokat felfedeztük, és idôben mûtétre kerültek. Következtetés: Bármennyire jóindulatúnak tûnik az elváltozás, be kell bizonyítani, és ha szükséges, a diagnosztikus lehetôségek egész tárházát használni kell. MÁJÁTÜLTETÉS UTÁN KIALAKULT MÁJTÁLYOG ELÔFORDULÁSA, DIAGNOSZTIKÁJA ÉS TERÁPIÁS EREDMÉNYEK Hartmann E., Németh A., Weszelits V., Doros A., Görög D., Nemes B., Kóbori L., Fehérvári I., Fazakas J. Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Célkitûzés: Az irodalmi adatok alapján májátültetés után 2-3%-ban lehet számítani májtályog kialakulására. A kiváltó okok közül a legfontosabb az artériás keringés zavara, a biliodigestiv anastomosis és a megelôzô bac-
59
esetismertetesek.qxd
2/17/2006
12:25 PM
Page 60
teriaemia. A prognózis rossz, törekedni kell a korai diagnózisra és az agresszív terápiára. Módszer: A Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikáján végzett 250 májátültetés közül négy esetben keletkezett májtályog. A klinikai kép mellett ultrahangés CT-vizsgálattal igazoltuk az elváltozásokat. A terápiában a sebészi oncotomia, széles spektrumú antibiotikus kezelés és az intenzív terápiás ellátás mellett invazív radiológiai módszereket alkalmaztunk: a tályog percutan drenázsát és szükség esetén percutan angioplasticát. Esetbemutatások: Két férfi és két nô esetét ismertetjük. A tályog kialakulásához vezetô necrosis a transzplantáció után 2–150 nappal kezdôdött. Az ultrahangvizsgálat kiegészítéseként minden esetben CT/CTA is történt. Kiváltó okok: Mind a négy esetben artériás hipoperfúzió, egy esetben biliodigestiv anastomosis is volt. A terápia egy esetben csak sebészi volt, egy esetben percutan angioplasticát és percutan drenálást végeztünk, két esetben sebészi oncotomia és percutan drenálás történt. Eredmény: Egy esetben kombinált kezelés hatására a beteg állapota javult, késôbb azonban a folyamat progressziója miatt a beteget elvesztettük. A másik három betegnél csak a szeptikus állapot progressziójának átmeneti lassítása volt elérhetô. Következtetés: Az immunszupprimált, májtranszplantált betegek életveszélyes szövôdménye a májtályog kialakulása. A kiváltó okok közül elsôsorban az artériás keringés zavara emelendô ki. Korai észlelése, mûtéti vagy endovascularis kezelése életbevágó. A már kialakult tályogok esetében a kombinált, sebészi, intenzív terápiás és intervenciós kezelés ellenére is rossz prognózissal kell számolni. LÉPARTÉRIA-EMBOLIZÁCIÓ MÁJÁTÜLTETÉS UTÁN KIALAKULT HYPERSPLENIÁBAN ÉS „SPLENIC STEAL” SZINDRÓMÁBAN Doros A., Szabó J., Kóbori L., Nagy P., Gerlei Zs., Nemes B., Weszelits V., Németh A., Hartmann E., Fehérvári I., Görög D., Fazakas J. Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: A különbözô, áramláscsökkenés okozta, úgynevezett steal szindrómák ritka artériás szövôdményként fordulnak elô a májátültetett betegeken. A leggyakoribb ezek közül az általában nagy lépet ellátó, erôteljes arteria lienalis okozta kiesés, amely a beültetett máj hipoperfúziójához, mûködéskárosodásához vezethet. Megelôzése a beültetés során elvégzett részleges lépartéria-lekötés. Ha ez nem történik meg, illetve ha a mûtét során ennek indikációja nem áll fenn, de a hipoperfúzió késôbb mégis igazolható, reoperációra vagy parciális katéteres embolizációra van lehetôség. A klinikai kép és a laboratóriumi eredmények mellett ultrahanggal és DSAval lehet igazolni a kórképet. Módszer: Bemutatandó betegünk esetében a steal szindróma mellett súlyos hypersplenia is igazolható volt, kifejezett thrombocytopeniával. A lépartéria szelektív embolizációját végeztük el PVA-részecskékkel, a lép körülbelül 70%-át embolizáltuk. Eredmény: Az artériás keringés azonnali javulását észleltük. A betegnél mérsékelt posztembolizációs tünetek alakultak ki, májmûködése és thrombocytaszáma jelen-
60
tôsen javult. Nyolc héttel a beavatkozás után észleltük a punkció helyén kialakult pseudoaneurysmát, amelyet ultrahangos kompresszióval lehetett zárni. Egyéb szövôdmény nem volt. Következtetés: A katéteres lépartéria-embolizáció biztonságosan kivitelezhetô, nem megterhelô beavatkozás. Ha a klinikai kép és a vizsgálatok alapján a steal szindróma gyanúja merül fel, DSA végzendô, amelynek során az embolizáció is megtörténhet. PANCREASTUMOR VAGY -GYULLADÁS? Varga T.1, Hoffer K.1, Baranyai T.1, Varga J.2, Németh J.3 Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza, 1 Röntgen és Izotópdiagnosztikai Osztály, 2Sebészeti Osztály, 3 Patológia, Sopron Bevezetés: A hasnyálmirigy rosszindulatú daganatait gyakran elkésve, már áttéttel, inoperábilis szakaszban ismerjük fel, mivel a klinikai panaszok nem jellegzetesek vagy csak késôn jelentkeznek. Az adenocarcinoma javarészt a pancreasfejben keletkezik, és igen rossz prognózisú. Epeúti és ductus Wirsungianus-tágulat, valamint az epehólyag Courvoisier-tünete indirekt jelként értékelhetô. Egy eset kapcsán a szerzôk bemutatják, hogy a klinikai kép és a negatív szövettan mennyire megnehezítheti a helyes diagnózis felállítását. Beteg és módszer: Ismerten veseköves beteg bizonytalan eredetû, görcsös jellegû, felhasi fájdalmak miatt kivizsgálásra került. Az ultrahangvizsgálatot Medison ACCUVIX XQ EXP magas feloldású primer digitális ultrahang-berendezéssel, a CT-vizsgálatokat Somatom Sensation 10 készülékkel végeztük. Natív és kontrasztanyagos CT-vizsgálat történt standard protokoll szerint. Eredmény: Az ultrahangvizsgálat a belek gázossága miatt a pancreas megítélését nem tette lehetôvé. MSCT-n a pancreasfejben 2,5 cm-es hipodenzitás látszott, a fej szabálytalan kontúrral kiszélesedett, és peripancreaticusan a zsírszövet szálkás beszûrtsége látszott. A környezetben mérsékelten nagyobb nyirokcsomók ábrázolódtak. A folyamat a vena mesenterica superior porta közeli részét is érintette. A pancreascentrumban oncotomia és GEA retrocolica posterior mûtétre került sor. A szövettani vizsgálat tumort nem igazolt. A folyamatot gyulladásnak véleményezték. A mûtét után három héttel a beteg panaszai fokozódtak, subicterus és lázas állapot lépett fel jelentôs fehérvérsejtszám-emelkedéssel és a májfunkciós értékek romlásával. Újabb MSCT-re került sor, ahol az axiális és rekonstrukciós felvételeken a pancreasfejben szolid és cystosus részletek különültek el, a pancreasfejben a kontrasztanyag-halmozás elmaradt a normális pancreashoz képest. A májban elmosott szélû, inhomogén halmozású, hipodenz gócok jelentek meg, illetve a vena portaeban 1 cm hosszú, thrombusra utaló hipodenzitás volt látható. A beteg újra a regionális pancreascentrumba került, ahol biliodigestiv anastomosis és cholecystectomia, intraoperatív biopszia történt. A szövettani vizsgálat adenocarcinoma pancreatist igazolt. A beteg röviddel ez után elhunyt, és a végleges szövettani diagnózisok között a pancreasfej carcinomája mellett májmetasztázisok, a vena portae thrombosisa, keringési és légzési elégtelenség igazolódott.
Esetismertetések
esetismertetesek.qxd
2/17/2006
12:25 PM
Page 61
Következtetés: A pancreastumor kimutatása sem a képalkotó szakemberek, sem a patológusok számára nem könnyû feladat. Jelen esetünkben az általános klinikai tünetek és a negatív szövettan (nem megfelelô mintavétel, illetve sebészi megoldás) tévedéshez vezetett. Az MSCT jelezte a pancreasfej folyamatát, annak kiterjedését, a kisfokú, mögöttes ductus Wirsungianustágulatot és a környezeti inváziót is, hiszen a vena mesenterica és vena portae érintettsége mellett megnagyobbodott nyirokcsomókat is ábrázolt. A korai artériás fázisban a pancreasfej folyamatán belül csökkent kontrasztanyag-felvételt tapasztaltunk, amely malignitásra jellegzetes, de körülírt szegmentális gyulladásnál is elôfordulhat. A másodlagos invazív jelek inkább tumor lehetôségére utalnak. CT-UROGRÁFIA – ÚJ LEHETÔSÉG AZ UROLÓGIAI DIAGNOSZTIKÁBAN Tóth E.1, Bányai K.1, Szatmári F.1, Gécs S.2 Csolnoky Ferenc Kórház, 1Radiológia Osztály, 2Urológia Célkitûzés: A multislice CT-vizsgálat adta új lehetôségek birtokában pontosabb, gyorsabb diagnózis a húgyúti kövek és egyéb elváltozások differenciáldiagnosztikájának egyszerûbbé tétele. A húgyúti kövek denzitása alapján elôzetes „kôanalízis”. Saját eredményeink és az urológiai vizsgálatok és beavatkozások eredményének összevetése. Következtetés: Egy új, biztonságos módszer, amellyel gyors és pontos kôdiagnosztika mellett a parenchyma és a környezô szervek megítélése is lehetséges. ISMERT VESE-ANGIOMYOLIPOMA OKOZTA KÉSÔI, RITKÁN ELÔFORDULÓ SZÖVÔDMÉNY Vincze J.1, Varga T.1, Király I.1, Bodrogi N.1, Erdei K.2, Baranyai T.1 1 Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza, Röntgen- és Izotópdiagnosztikai Osztály, 2Sebészeti Mátrix Urológiai Szakma, Sopron Bevezetés, célkitûzés: Az angiomyolipoma nem agresszív hamartoma, a vese kevert jellegû jóindulatú daganata. Felépítésében a zsírszövet és a simaizomelemek mellett patológiás, gyengébb ellenállású fallal rendelkezô érképletek vesznek részt, amelyek rupturára hajlamosak és akut has képét utánozhatják. Erre a veszélyre hívják fel a szerzôk a figyelmet. Beteg és módszer: Sclerosis tuberosában szenvedô, mentálisan retardált fiatalembernél régóta nyomon követett vese-angiomyolipoma – klinikai tüneteket okozva – rupturált. Az ultrahang- és CT-vizsgálat jellegtelen szerkezetet mutatott jelentôs, subcapsularis bevérzéssel, feszülô vesetokkal, egészében megnagyobbodott vesével. A betegnek magas láza volt, szeptikus állapot, lokális fájdalom uralta a klinikai képet, a bal vese gyulladásos folyamata, pyonephros lehetôsége merült fel. A vizsgálatot Medison ACCUVIX XQ EXP magas felbontású primer digitális ultrahangkészülékkel, Siemens Somatom Sensation 10 multislice berendezéssel végeztük, illetve embolizáció céljából Toshiba Angiorex KXO 80 DSA vizsgálatra került sor. Hasi ultrahangvizsgálatnál a bal vese hatalmas mértékben megnagyobbodott, normális veseszerkezet nem
MAGYAR RADIOLÓGIA 2006;80(1–2):59–63.
ábrázolódott. A vese állományában cystosus és szolid elemek látszottak. Egy 4 cm-es, cystosus képletben turbulens, örvénylô áramlást észleltünk. Az MSCT-vizsgálat és az MPRrekonstrukció hasonló képet mutatott. Sikerült kimutatni a zsírszövetdenzitást tartalmazó gócot, amelynek alapján angiomyolipoma tokon belüli rupturáját véleményeztük. A vese állományában vérzésre utaló hiperdenzitások voltak. Bal oldali, szelektív renalis angiográfia kapcsán az ultrahangvizsgálattal és CT-vel észlelt „vascularis tócsa” embolizációja történt. A beavatkozások után a beteg klinikai állapota romlott, a gyulladásos paraméterek nem változtak, ezért nephrectomiára került sor. A kórszövettan az egész vesére kiterjedô, abscedáló gennysejtgyülemet igazolt, amely valószínûleg a ruptura utáni felülfertôzés következményeként alakult ki. Malignitás nem igazolódott. Következtetés: Az ultrahang- és az MSCT-vizsgálat alkalmas az angiomyolipoma felismerésére, karakterizálására és követésére. A klinikai panaszokat okozó, 4 cm-nél nagyobb elváltozások eltávolítása indokolt, mivel a tumorban lévô patológiás érképzôdmények spontán vagy kis megerôltetésre is megrepedhetnek. Az ismert és gondozott betegnél a megváltozott és jellegtelen ultrahangés CT-kép értelmezése nem okoz problémát, de a korábban nem diagnosztizált, nem ismert esetekben fellépô angiomyolipoma-ruptura komoly differenciáldiagnosztikai nehézséget jelenthet. Mindig keresni kell a zsírszövetdenzitást tartalmazó részletet. KEZDETI TAPASZTALATOK CT-KORONAROGRÁFIÁVAL Beéry I.1, Kutor G.2, Szatmári F.1 Csolnoky Ferenc Kórház, 1Radiológia Osztály, 2II. Belgyógyászati Osztály Célkitûzés: Új vizsgálati metodika ismertetése a koszorúerek leképezésére. Módszer: Kardio-CT, EKG-kontroll, intravénás kontrasztanyag adásával. Körülbelül 30 beteg vizsgálatával szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Következtetés: Gyors, noninvazív vizsgálat, értékelése azonban idôigényes az elengedhetetlen rekonstrukciók miatt. A módszer alkalmas az invazív beavatkozás részbeni kiváltására. TERHESSÉG ALATT FELLÉPÔ MÉLYVÉNÁS THROMBOSIS ÉS TÜDÔEMBÓLIA Király R., Bodrogi N., Király I., Baranyai T. Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza, Röntgen- és Izotópdiagnosztikai Osztály, Sopron Bevezetés, célkitûzés: Várandósok között a tüdôembólia halálokként az I-II. helyen áll (15–18%). Terhesség alatti incidenciája 0,1–0,8/1000. A kockázati tényezôk között veleszületett és szerzett elváltozások szerepelnek, az utóbbiak közé tartozik a terhesség, az immobilizáció és a mûtétek. A kockázati kategóriákat magas, közepes és alacsony fokozatokra osztjuk; a terhesség az alacsony kategóriába tartozik. Beteg és módszer: A szerzôk egy 35 éves, 39. hetes gravida esetét ismertetik, akinél a második terhessége kapcsán hirtelen fellépô mellkasi fájdalmat, dyspnoét
61
esetismertetesek.qxd
2/17/2006
12:25 PM
Page 62
észleltek, de láz és vérköpés nem volt. Fizikális vizsgálattal nem találtak eltérést, posteroanterior mellkasfelvételen a jobb oldali hilus alsó részében tágabb pulmonalis artéria látszott, szegényes, mögöttes arborizációval. Pulmonalis embolia gyanúja felmerült, ezért mellkasi MSCT-angiográfiára került sor, amelyet Siemens Somatom Sensation 10 szeletes CT-készülékkel végeztek. Boluskövetéses artériás fázisú vizsgálatot követôen koronális, sagittalis MPR- és MIP-rekonstrukció történt, amely a pulmonalis emboliát bizonyította. A kiegészítô duplex és color Doppler-ultrahangvizsgálat, amelyet ACCUVIX XQ EXP Medison berendezéssel végeztek, a jobb vena femoralis superficialis és poplitea elzáródását igazolta. Következtetés: A tüdôembólia kimutatásában az elmúlt idôszakban gold standard az MSCT-angiográfia, amelynek segítségével nemcsak a centrális és szegmentális, hanem a szubszegmentális artériák szintje is megítélhetô. Hátrány, hogy a módszer segítségével a mikroembolizáció kimutatása nem lehetséges. Terhességben különleges problémaként kell kezelni az anyai és magzati sugárterhelést, illetve az ezzel járó kockázatot. Megállapítható, hogy a magzati dózis az MSCT pulmonalis angiográfiánál alacsony, alacsonyabb, mint a szcintigráfia során, hátrány azonban a nagyobb anyai sugárdózis.
fél órával értékelhetô változások jelentkeznek a perfúziós paraméterekben. Az áramláscsökkenés mértéke alapján, a klinikai kép ismeretében kiválasztott régióban készítve a vizsgálatot, kis laesiók is detektálhatók. Elkülöníthetô a potenciálisan reverzíbilis ischaemia és az irreverzíbilis parenchymakárosodás. A szerzôk ismertetést adnak a vizsgálat indikációjáról, kivitelezésének technikájáról, feltételeirôl, nehézségeirôl. A 2004. január és 2005. szeptember között, multislice CT-berendezéssel osztályukon végzett agyi perfúziós vizsgálatok közül két esetet ismertetnek. A bal oldali góctünetekkel jelentkezô, 50 éves férfi betegnél negatív natív koponya-CT-vizsgálatot követôen agyi perfúziós vizsgálat készült, amely ischaemiára utaló paramétereket jelzett. Ezt a 10 nap múlva készült, kontroll natív vizsgálat is igazolta. A másik beteg 71 éves férfi, aki szintén bal oldali tünetekkel és korai „mediajellel” került vizsgálatra. Az ô esetében a perfúziós vizsgálat a jobb arteria cerebri media ellátási területén igazolt kiterjedt ischaemiát.
KEZDETI TAPASZTALATOK A CT-VENOGRÁFIÁVAL Szatmári F., Beéry I., Kollányi A. Csolnoky Ferenc Kórház, Radiológia Osztály
A térdtájék megbetegedései és sérülései nagyon változatosak és sokfélék lehetnek, a térdízület traumás, degeneratív és gyulladásos elváltozásainak gyakorisága miatt ez a legnagyobb számban végzett musculoskeletalis MR-vizsgálat. A különbözô anatómiai struktúrák eltérô szöveti szerkezete miatt az MR-vizsgálati protokollok az adott betegséghez kell igazodjanak. A vizsgálati kérôlapok adatai sokszor hiányosak, ezért egy olyan „standard” protokollt kell találni, amivel a leggyakoribb elváltozások felismerése könnyebb, megítélésük pontosabb. A vizsgálati metodikák fejlôdése, változása az irodalomban is jól követhetô. Az újabb tankönyvekben és egyegy rövid tanulmányban a korábbiaktól eltérôen egyre gyakrabban lehet kétdimenziós PD zsírelnyomásos képeket látni a különbözô térdízületi betegségek bemutatására. Ez a tény sarkallta a szerzôket egy új vizsgálati protokoll összeállítására, amely háromirányú kétdimenziós FS PD TSE- és sagittalis síkú, T1-súlyozott SE-vizsgálatból áll. A metodika bevezetése óta a diagnosztikus pontosság jelentôsen javult, különösen a meniscussérülések felismerését illetôen. A kialakított vizsgálómódszer mellett a szalagok, inak, porcos elemek ábrázolása, illetve a csontvelôoedema felismerhetôsége is jó. A jelenlegi finanszírozási környezetben az sem mellékes, hogy a vizsgálati idô rövidült. A szerzôk elôadásukban 1,5 T Siemens Symphony készüléken végzett háromirányú FS PD TSE- és sagittalis síkú T1 SE-vizsgálati protokollal szerzett, kezdeti tapasztalataikról számolnak be.
Célkitûzés: Új vizsgálati metodika ismertetése a felületes vénák leképezésére. Módszer: Könyökvénán keresztül adott, intravénás kontrasztanyaggal vizsgáltuk mindkét alsó végtag felületes vénás rendszerét azoknál a betegeknél, akik recidív varicositas miatt ismételt mûtét elôtt álltak. Körülbelül 20 beteg vizsgálatával szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Következtetés: Gyors, szemiinvazív vizsgálat, értékelése azonban idôigényes az elengedhetetlen rekonstrukciók miatt. A módszer alkalmas a visszerek és a velük kapcsolatban álló vénás törzsek ábrázolására. ULTRAHANGGAL ÉSZLELT AGYÁLLOMÁNYI MESZESEDÉSEK Nyitrai Anna, Várkonyi Ildikó, Kis Éva Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekklinika, Budapest A csecsemôk koponya-ultrahangvizsgálatát is végzô orvosok valószínûleg találkoztak már az agyállományban különbözô lokalizációban lévô meszes gócokkal. Eseteinkben különbözô etiológiájú és jellegû, ultrahangvizsgálattal észlelt meszesedéseket mutatunk be, és eseteink kapcsán ismertetjük ezek differenciáldiagnózisát. AGYI PERFÚZIÓS CT-VIZSGÁLATOK Bagi R., Szabó T., Monoki E. Bugyi István Kórház, Radiológia Osztály, Szentes Az agyi perfúziós vizsgálat érzékeny diagnosztikai módszer az agyi vérátáramlás megváltozását okozó, akut cerebrovascularis kórképek korai szakában. Ekkor a natív CT-vizsgálat még nem mutat eltérést, illetve csak korai jelek észlelhetôk. Már a cerebrovascularis történés után
62
ÚJ MR-VIZSGÁLATI PROTOKOLLAL SZERZETT TAPASZTALATOK Kis Zsuzsanna, Fazekas Péter Markhot Ferenc Kórház, Radiológiai Osztály, Eger
PNEUMOCYSTIS CARINII PNEUMONIA IMMUNSZUPPRIMÁLT BETEGBEN Németh A., Gerlei Zs., Gálffy Zs., Weszelits V., Doros A., Hartmann E., Fazakas J. Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest
Esetismertetések
esetismertetesek.qxd
2/17/2006
12:25 PM
Page 63
Célkitûzés: A szerzôk egy olyan pneumoniára kívánják felhívni a figyelmet, amely az immunszupprimált betegek számának növekedésével (szervtranszplantáltak, immunhiányos betegek) egyre nagyobb gyakorisággal fordulhat elô. Módszer: A Pneumocystis carinii okozta pneumonia diagnózisának felállításában a klinikum mellett szerepet kap a mellkasröntgen- és a CT-vizsgálat, az általános laboratóriumi vizsgálatok, a köpet festése és tenyésztése, valamint a kórokozó direkt kimutatása bronchoalveolaris lavage segítségével. Eredmény: A gombák közé sorolt Pneumocystis carinii elsôsorban pneumoniát okoz szervtranszplantáltaknál. Ebben a betegcsoportban a Pneumocystis carinii okozta pneumonia igen nagy letalitású kórkép, amely különösen a transzplantáció utáni elsô hat hónapban – a legmélyebb immunszuppresszió idején – veszélyezteti a beteg életét. A klinikai tünetek kezdetben viszonylag szegényesek: nyugalmi dyspnoe, hôemelkedés, majd a betegség kezelés nélkül rapidan progrediál. A radiomorfológiai megjelenés alapján, a radiológus javaslatára szükséges a bronchoalveolaris lavage elvégzése, amely a kórokozó direkt kimutatásával biztosítja a kóroki diagnózist. Következtetés: Az idôben felállított diagnózis és megkezdett terápia nemcsak az átültetett szervet mentheti meg, hanem a beteg életét is, és ebben igen nagy felelôssége van a radiológusnak. HOL VOLT, HOL NEM VOLT… ISMERETLEN EREDETÛ, MÁJMETASZTÁZIST ADÓ CARCINOID TUMOR Gyôri Gabriella1, Alföldy Sándor1, Járay Balázs2 Semmelweis Egyetem, 1I. Sz. Belgyógyászati Klinika, 2II. Sz. Patológiai Intézet, Budapest Egy 47 éves nôbeteg esetét ismertetjük, aki multiplex májmetasztázis gyanújával került klinikánk ultrahang-laboratóriumába májbiopszia céljából. A citológiai lelet: neuroendokrin daganat áttéte. A beteg kivizsgálása más intézetben történt, a primer tumorra nem derült fény. CT-enterográfiára is sor került, negatív eredménnyel. A májbiopszia után négy hónappal kontroll hasi ultrahangvizsgálatot végeztünk. A terminális ileumkacs falában egy 12×7 mm-es képletet találtunk, ami felvetette primer carcinoid tumor gyanúját. Megkíséreltük az elváltozás biopsziáját, de csak többszöri próbálkozásra sikerült, mivel a képletet nem lehetett látótérbe hozni. Neuroendokrin tumor igazolódott, amely megfelelt a májmetasztázist adó primer tumornak. A daganatot sebészileg eltávolították, a szövettan igazolta a citológiai vizsgálat eredményét. A beteg májtranszplantációs programba került. Az eset tanulsága, hogy vékonybéltumor gyanújakor, negatív eredmény esetén is érdemes az ultrahangvizsgálatot többször ismételni, mivel az ábrázolhatóság függ a bélkacsok helyzetétôl és a béltartalomtól.
MAGYAR RADIOLÓGIA 2006;80(1–2):59–63.
MORFOLÓGIAI ELTÉRÉS – SZÖVETTANI DIAGNÓZIS Szabó Tünde, Bagi Róbert, Monoki Erzsébet Bugyi István Kórház, Radiológia Osztály, Szentes A carcinoid daganatok az APUD-rendszerhez tartozó argentaffin sejtekbôl származnak. E sejtek biogén aminokat, vazoaktív anyagokat és polipeptid hormonokat termelnek. A tumor a bélben leginkább appendix-, rectum-, vékonybél-, Meckel-divertikulum-lokalizációban fordul elô. A vékonybélben az ileum alsó szakasza, a Bauchinbillentyû környéke lehet leginkább érintett. A jejunumban a primer carcinoid tumor igen ritka. A szerzôk egy eset kapcsán áttekintik a vékonybélbetegségek differenciáldiagnosztikáját, a képalkotó modalitásokat, különösen a CT megjelenését, a típusos mesenterialis desmoplasticus reakciót, amely típusos morfológiai képet ad, és annak alapján a szövettani diagnózis is felvethetô. ÚJSZÜLÖTTKORI MELLÉKVESEVÉRZÉS RITKA SZÖVÔDMÉNYE Mohay G., Khezri S., Cholnoky E. Pécsi Gyermekklinika, Pécs A szerzôk újszülött csecsemô esetét ismertetik, akinél a születést követôen kétoldali mellékvesevérzést találtak. A bal oldali spontán regrediált, a jobb oldali növekedett. Antibiotikus kezelés ellenére infekciós paraméterei változatlanok voltak, a csecsemô fejlôdése azonban zavartalan maradt. A malignitást a katecholaminok vizsgálata kizárta. Ismételt ultrahangvizsgálattal az elváltozás falának vastagodását észlelték; ennek a képnek, valamint a klinikumnak az alapján valószínûsíthetô volt a mellékvese-abscessus, amelyet a mûtéti lelet igazolt. A lebocsátott pusból B. fragilis tenyészett ki. Clindamycinnel kiegészítve a kezelést a csecsemô gyógyult. Az esetismertetést rövid irodalmi áttekintés követi. ELÖL SÉRÜL – HÁTUL TÖRIK? Mohay G., Cholnoky E. Pécsi Gyermekklinika, Pécs A tizenegy éves fiú autóbaleset után került intézetünkbe, biztonsági öv okozta hasfali zúzódással, jelentôs mennyiségû szabad hasi folyadékkal. Megfigyelése során állapota javult, a veseparenchyma contusiója igazolódott. Mobilizálása után deréktáji fájdalomra panaszkodott. Ismételt ultrahangvizsgálat során bal oldalon, a lumbalis gerinc melletti lágy részben meszes képlet ábrázolódott, széles hangárnyékkal. Ezt követôen készült lumbalis gerincfelvételen lumbalis II. csigolyatörés igazolódott. A gyermeknek neurológiai kórjele nem volt, megfigyelés, konzervatív kezelés mellett panaszmentes. A szerzôk felhívják a figyelmet az eset ritkaságára, a diagnosztikus buktatókra. Súlyos, biztonsági öv okozta hasfali sérülés esetén lumbalis gerincfelvétel készítését indokoltnak tartják.
63
