A soproni tanárképzés sajátosságai Műszaki Pedagógusképzők találkozója
Dr. habil Lükő István Sopron, 2006 június 20-21
Az Egyetem és a tanárképzés Selmecbánya
(laboratóriumi oktatás)
Az EFE A szakegyetem nyit (tanárképzés, közgazdászképzés, művészképzés)
Soproni Egyetem A többkarú universitas: NYME (7 kar: 2 műszaki, 1 közgazdaságtudományi, 2 pedagógiai, 2 agrár)
A tanárképzés kezdete: 1992 harmadik egyetemi képzőhely az országban
A Tanárképző Intézet megalakulása: 1993
Sajátosságaink I., oktatási struktúra ma Műszaki és környezeti szakterületek (faipari, könnyűipari, környezetvédelmi, erdészeti, vadgazda, természetvédelmi, agrár-élelmiszerbiztonsági)
A „vonzáskörzet” országos: bázisiskolák és körzetek Regionális
Képzési helyeink (Sopron, Mosonmagyaróvár, Budapest)
Szakoktató, mérnöktanár, okl. mérnöktanár PhD nincs „önálló” (benne vagyunk 2 „házi” doktori iskolában, 2 más egyetemi, és 1 megalakulás alatt lévőben)
Létszámok (nappali: 79+86 fő, levelező: 192 fő) – 357 fő
Sajátosságaink II., Szervezet A Tanárképző megalakul 2 tanszékkel (Társadalomtudományi Tanszék Neveléstudományi Tanszék)
A mai szervezet – Műszaki,- és Környezetpedagógiai Tanszék Multimédia és környezet módszertani Laboratórium – Humántudományi és kommunikációs Tanszék Pro Future Eurégiós Kutató központ – Szakképzési és Továbbképzési Központ
Kapcsolatrendszerünk (itthon és külföldön)
Sajátosságaink III., Lehetőségek, távlatok FSZ szinten Gyakorlati oktató
BSc szinten Műszaki szakoktató ? (országosan egyedi szakirányok) Mezőgazdasági szakoktató Andragógia (felnőttképzési szervező, személyügyi szervező)
MSc szinten Mérnöktanár (6 szakképzettségre) Agrár-mérnöktanár (4 szakképzettségre) Andragógia Környezettan-technika közismereti tanár szak Iparművész tanár Közgazdász (gazdálkodási) tanár
Sajátosságaink IV., tudományos- kutatói tevékenység Művelt tudományterületek Szociológia - családszociológia, Történettudomány - politológia Pszichológia - ergonómia Filozófia – esztétika, etika Neveléstudomány- szakképzés pedagógia, környezetpedagógia
Fontosabb kutatási témák Kompetenciák, vertikális modularizáció Szakmastruktúra, szakképzési rendszerek nemzetközi összehasonlítása Nemzetközi szakképzés fejlesztés Környezeti nevelés,-szocializáció,- kultúra, design Tájesztétika Kisebbségek és családi szokások vizsgálata Holocaust
Eredmények és hasznosulás
Műhelymunkainkból I. Fontosabb projektek, pályázatok World Bank projekt > Környezetvédelem Leonardo (Skócia, Svédország, Magyarország) InWeNT, ILO > MTP, Irak, Balkan Projekt Nyertes Pályázatok: 18
Ami meghatározó, karakteres Szakmastruktúra, vertikális modulrendszer Környezetpedagógia és módszertana Holocaust
Műhelymunkánkból II., Vertkális modularizáció A vertikális modulrendszer szükségessége Szerkezeti lényegek
M3
Materialen kenntniss
Maschinen bauelementen
M43
Erhaltbare Entwicklung
M2
M42
Recycling project
M1 Praxis Lehrwerkstatt „Praktische Ausbildung”
M41
Allg. Umwelterziehung (Turism. in Wald)
M13 Pr. Fächigkeitentwicklung
Facharbeiter
Produktion
Techniker
M12
Kommunikation
Ingenieur
M11
M4 Umwelterziehung Umweltbildung
A vertikális modulrendszer kipróbálása (Kísérlet)
Műhelymunkánkból III., A Szakképzés pedagógiai kísérlet Kísérlet menete: • Szervezési és előkészítési feladatok után tanműhelyben történik a kísérlet végzése. • Négy fő szakmunkás tanuló (SZ1, SZ2, SZ3, SZ4) a mérnökhallgató (M) feladatismertetése után elkészíti a munkadarabokat. Segítségükre van a mérnökhallgató, illetve a művezető (Mű). • A kontaktometriás kísérlet során vizsgáltam a szakmai kommunikáció megnyilvánulásait. Táblázatos formában, tíz perces bontásban jelöltem a szakmai kommunikációt, feltüntetve a kezdeményezőt, illetve a kapcsolat minőségét. Ezek: kérdés, tanács, bírálat-kritika, rajzi segítség, manuális segítség, egyéb (pl.: vita, ismertetés, bírálat korrigálása) Elvégeztem a táblázat adatainak kiértékelését, és összegeztem az eredményeket.
Műhelymunkánkból III., A Szakképzés pedagógiai kísérlet
1. kísérleti napon
2. kísérleti napon
Műhelymunkánkból III., A Szakképzés pedagógiai kísérlet 1. kísérleti napon
2. kísérleti napon
Manuális segítségnyűj tás megoszlása
SZ1
Manuális segítségnyújtás megoszlása SZ1 2.
SZ2
SZ2
6
1
9
3
SZ3 15
7
SZ4
SZ4
3 2 7
3
M Mű
SZ3
0
5
M Mű
Megfigyelések: Kérdezés: egyértelműen az SZ2 és SZ3 tanulók a legaktívabbak, illetve második nap SZ2 helyét SZ1 veszi át, ahogyan módosulnak a viszonyok is. • Tanácsadásban is hasonló a helyzet, de itt nagy szerepet kap a művezető is. • Manuális segítségnyújtásban élen áll a művezető, de mindkét napra jellemzően kiemelkedő SZ4 szerepe, aki más téren viszont nem mutat magas kapcsolatteremtési értéket.
Köszönöm a figyelmet! Dr. habil Lükő István
[email protected]
