Esélyteremtés a foglalkoztatásban AZ EQUAL PROGRAM BAJÁN ÉS A BAJAI KISTÉRSÉGBEN
Új, személycentrikus kistérségi Foglalkoztatási Paktum modell EQUAL Program 2004-2008
Tördelés, nyomdai előkészítés:
6500 Baja, Szentháromság tér 11. E-mail:
[email protected] • Telefon: 20/345-18-15
Esélyteremtés a foglalkoztatásban
Az EQUAL Program Baján és a bajai kistérségben Új, személycentrikus kistérségi Foglalkoztatási Paktum modell EQUAL Program 2004-2008
Készült a Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. megbízásából 2007.
Az EQUAL program háttere Az EQUAL egyike a négy, Strukturális Alapokból támogatott közösségi kezdeményezésnek, finanszírozása az Európai Szociális Alap forrásaiból történik. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósított EQUAL program célja olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozása és elterjesztése, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenség megszüntetéséhez.
AZ EQUAL ALAPELVEI
Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza.
4
1. PARTNERSÉG Az EQUAL Program egyik alapvető alkotóeleme a partnerség elve, ami a program végrehajtásának minden szakaszában és minden szintjén érvényesül, beleértve a nemzeti és európai szintű irányítást és végrehajtást is. A partnerség elvének érvényesítését szolgálja, hogy a program alapegységei a fejlesztési partnerségek, melyek az adott téma szempontjából releváns szereplőket, szervezeteket foglalnak stratégiai szövetségbe egy közös munkaprogram végrehajtásának időtartamára. A cél sikeres elérése érdekében a fejlesztési partnerségbe az érintettek lehető legszélesebb körét kell bevonni, a hatékonysági szempontok figyelembevétele mellett. A fejlesztési partnerség valamennyi tagja egyaránt felelős a partnerség munkájáért és a projekt eredményes végrehajtásáért. A partnerség elve érvényesül a nemzetközi együttműködési partnerségek munkájában is, melyek legalább két, különböző tagállambeli fejlesztési partnerséget kapcsolnak össze közös tevékenység keretében. 2. RÉSZVÉTEL Az EQUAL közösségi kezdeményezésben a részvétel elve kettős jelentéssel bír: egyrészt azt je-
lenti, hogy a programvégrehajtás minden szakaszában biztosítani kell, hogy a partnerségben résztvevő szervezetek a döntéshozatalban is egyenrangú félként résztvehessenek. Másrészt, a munkaprogram tervezése és végrehajtása során a fejlesztési partnerségeknek törekedni kell a célcsoportokhoz tartozók aktív bevonására. A projektben figyelembe kell venni a hátrányos helyzetű csoportok által megfogalmazott szükségleteket. Ösztönözni kell az érintettek aktív részvételét a tevékenységek értékelésénél, a tapasztalatok összegzésénél. 3. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az EQUAL Programban alapvető jelentősége van a nemzetközi, határokon átnyúló együttműködésnek. Az EQUAL a nemzetközi együttműködés két formáját különbözteti meg: a különböző tagállamokban működő fejlesztési partnerségek közötti, és a tematikus hálózatokon belüli együttműködést. A fejlesztési partnerségek nemzetközi együttműködése a különböző tagállamok fejlesztési partnerségeit kapcsolja össze közös tevékenységek keretében. Az EQUAL középpontjában az információcsere és az innováció eredményeinek a kiaknázása áll.
„Az EQUAL Program egyik alapvető alkotóeleme a partnerség elve, ami a program végrehajtásának minden szakaszában és minden szintjén érvényesül, beleértve a nemzeti és európai szintű irányítást és végrehajtást is.”
4. INNOVÁCIÓ Az EQUAL innovatív megközelítések kidolgozását és alkalmazását támogatja, ezáltal lehetőséget biztosít teljesen új vagy máshol sikeresen alkalmazott módszerek kipróbálására és átvételére. Az innováció legtöbbször nem jelenti valami teljesen új kialakítását, hanem csak az adott környezetben, területen jelent újítást. A fejlesztési partnerségeknek már a kezdetektől világosan meg kell tudnunk fogalmazni, hogy az adott projekt miben újszerű az eddigi gyakorlathoz képest. 5. TEMATIKUS MEGKÖZELÍTÉS Az EQUAL Közösségi kezdeményezés olyan tevékenységeket támogat, amelyeknél a nemzetközi együttműködés jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztatáspolitika és a társadalmi befogadás
5
elősegítésére irányuló szakpolitikák minél hatékonyabb megvalósításához.
„A tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok és eredmények elterjesztése és beépítése a gyakorlat és a szakpolitika
6. AZ EREDMÉNYEK ELTERJESZTÉSE ÉS BEÉPÍTÉSE A SZAKPOLITIKÁKBA A tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok és eredmények elterjesztése és beépítése a gyakorlat és a szakpolitika főáramába az EQUAL egyik alapelve, és a program egyik önálló, a 2. szakasszal párhuzamos eleme. A folyamat többirányú: egyaránt jelenti a tapasztalatok átadását a hasonló témában működő szervezeteknek, illetve az eredmények alkalmazását a szakpolitikában az egyes tagállamok és az EU szintjén. Mindazonáltal az egyes fejlesztési partnerségek szintjén is fontos feladat a megvalósított tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok, eredmények közzététele az internet, különböző kiadványok és rendezvények segítségével.
főáramába az EQUAL egyik alapelve.”
6
7. A NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTJAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE A nők és férfiak esélyegyenlősége az EQUAL Közösségi kezdeményezésben is horizontális elvként érvényesül. Már a projektek tervezésétől kezdve alkalmazni kell a nemek közti esélyegyenlőség szempontjait, és folyamatosan érvényesíteni kell azokat a program, valamint az egyes projektek szintjén is. Szisztematikusan és átfogóan vizsgálni kell a nők és a férfiak helyzete, lehetőségei és szükségletei közötti különbséget a tervezett beavatkozási területeken, és ennek megfelelően kell kialakítani a stratégiát, tevékenységeket és módszereket.
A magyar EQUAL Program bemutatása
Az EQUAL Program végrehajtásának elemei A végrehajtás három fő elemből áll:
A magyar EQUAL program azokat a kísérleti kezdeményezéseket támogatja, amelyek a hátrányos helyzetű emberek – az etnikai vagy nemi hovatartozással, a fo-
1. Előkészítő szakasz: a fejlesztési partnerség létrehozása, a nemzetközi együttműködés előkészítése, a fejlesztési partnerség munkaprogramjának részletes kidolgozása, a fejlesztési partnerség megállapodásának és a nemzetközi együttműködési megállapodás megkötése és jóváhagyása (2005. január 1.-2005. június 30.)
gyatékossággal, az életkorral kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés, az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a befogadó munkahelyi gyakorlatok hiánya stb. miatt munkát vállalni nem tudók – képzését, munkához jutását, fog-
2. Projektvégrehajtás szakasza: a fejlesztési partnerségek megvalósítják a munkaprogramot (kezdete: 2005. július 1., tartama: 24-30 hó) 3. A tapasztalatok átadása és beépítése a szakpolitikákba: tematikus hálózati együttműködés, tapasztalatcsere, a bevált módszerek elterjesztése (a projektvégrehajtással párhuzamosan)
lalkoztatását, illetve a meglévő munkahelyek
megtartását,
a
munkahelyeken
meglévő hátrányok felszámolását támogatják. A program elsődleges célja, hogy segítse a munkaerő-piaci szempontból különösen hátrányos helyzetű roma népesség, a fogyatékos emberek, megváltozott munkaképességű emberek és a nők munkaerő-piaci érvényesülését. Ezen kívül célkitűzései közé tartozik a menedékkérők foglalkoztathatóságának javítása.
7
Baja bemutatkozik
Sugovica
Halászléfőző népünnepély július második szombatján
8
A VÁROS ÉS KÖRNYÉKE A Duna és a Sugovica holtág partján lévő hangulatos kisváros, Baja életét mindig is meghatározta a víz közelsége. A település jelmondata is így hangzik: Baja a vizek és az ízek városa. A világszerte ismert bajai halászlét és a hozzá kínált, környékbeli borokat minden év július második szombatján tízezrek kóstolják meg a város központjában, a halászléfőző népünnepélyen. A közel negyvenezres város évszázadok óta a magyar, a német, a szerb és a horvát nemzetiségek otthona, a város hagyományaiban is megmutatkoznak a különféle népcsoportok sajátosságai, a nemzetiségek színes folklórja, a zene, a tánc, a népi iparművészet, melyek együttesen különleges bácskai hangulatot árasztanak az idelátogatók számára. Baja természetközeli város, a Gemenc, a dunai ártéri erdő, különleges állat- és növényvilágával hazánk legszebb természeti tájai közé tartozik, egész Európában is egyedülálló ritkaságnak számít. A város Sugovicára néző olasz reneszánsz hangulatú főterén áll a városháza, a hajdani barokk Grassalkovich palotából eklektikus stílusban átalakított épület. Ugyancsak a barokk kort idézi a Ferences templom, a Szent Péter-Pál templom és a Szerb templom is.
A KISTÉRSÉG Nagyjából hetvenhétezren élnek a bajai kistérség húsz településén. A tizenkilenc falu (Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Vaskút) és az egyedüli város, Baja képviselő-testületei 1997-ben hozták létre azt a kezdetben még csak területfejlesztési együttműködést, mely megalapozta a ma már számos regionális feladatot ellátó Bajai Többcélú Kistérségi Társulás tevékenységét.
Új, személycentrikus, kistérségi Foglalkoztatási Paktum modell a Felső-Bácskai kistérségben A PROJEKT SZÜLETÉSE A Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. sikeres PHARE-projektje során már együttműködő partnerségben (a BKMÖ Bajai Közoktatási Intézményével) felvetődött a folytatás gondolata. A valós társadalmi igényre alapozva elkezdődött a város felsővezetésének megnyerése, a partnerség öszszehozása. TAGOK: • Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. • Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közoktatási Intézménye és Gyermekotthona – Speciális Szakiskola • Eötvös József Főiskola • Bajai Egyesített Szociális Intézmény – Családsegítő Központ • Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. • MS Lakberendező Stúdió Kft. • Rotary Club Baja
Jelentkezők – kiválasztás közben
TÁRSULT ÉS TÁMOGATÓ PARTNEREK: • Bajai Többcélú Kistérségi Társulás • Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége – Bajai Szervezete • Dél-Bács-Kiskun Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete • Baja Város Önkormányzata • Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ
A projektben a céltérségben még ismeretlen szakmai, szervezeti, intézményi, munkaadói, foglalkoztatási, rehabilitációs, reintengrációs struktúra kialakítását céloztuk meg.
9
A projekt rövid összefoglalása
A célcsoport státusfelmérése
Projektünkben olyan új típusú, a céltérségben még ismeretlen szakmai-szervezeti-intézményimunkaadói foglalkoztatási rehabilitációs/reintegrációs struktúra kialakítását céloztuk meg, mely működési mechanizmusában ötvözi az eddigi rehabilitációs modellkísérletek sikeres elemeit, illetve más térségekre is adaptálható metodológiai eszköztárat alakít ki. A szolgáltató struktúra alapvető jellemzője, hogy a célszemélyek pillanatnyi státusától, igényeitől és szükségleteitől függően flexibilis módon határozta meg tevékenységeit, és a rehabilitációs intézmény- és eszközrendszer egyes, a jelenlegi gyakorlatban egymással nem kooperáló elemeit eset-centrikusan, az egyén szempontjából kapcsolta össze. A project során a jelentkezők közül – alapos felmérés után – 30 fő hátrányos helyzetű személy került kiválasztásra, akik a project célcsoportját képezték. A célcsoport tagjai a szakképzés mellett készség és képességfejlesztésben is részesültek, ezzel segítve őket a munkájuk megfelelő elvégzésében és megtartásában. A képzés és a munkavégzés teljes ideje alatt állandó személyi asszisztenciával is segítettük a célcsoportot és családjukat.
A projekt célja
10
Mint minden pályázatnak, így a bajai projectnek is az a célja, hogy a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került emberek munkába való be/viszszailleszkedését elősegítse, munkaerő-piaci reintegrációjukkal növelje a célcsoport munkaerő-piaci aktivitását, javítsa pszichés-mentális állapotukat és szociális helyzetüket, elősegítse társadalmi elfogadottságukat, beindítsa a társadalmi kommunikációt a periférikus és marginalizálódott rétegekkel. A project célja azonban nem csak a célcsoportot alkotó 30 fő képzése és foglalkoztatása,
hanem annál sokkal több. Egyrészről a DélBácskai Foglalkoztatási Paktum alulról szerveződő létrehozása és hatékony működési gyakorlatának kikísérletezése, másrészről a résztvevő szervezetek tapasztalatszerzése az új módszerek terén. Olyan rétegek (lehetséges munkaadói réteg, rehabilitációs és oktatási intézmények ) kapcsolódnak össze a project során, amire korábban nem volt példa. Távlati célunk továbbá a pedagógia és szociális munka terén érintett felsőoktatás képzési eszköztárának bővítése a személy-centrikus rehabilitáció elemeivel és azok „in situ” gyakoroltatásával, illetve a helyi vállalkozói réteg szociális felelősségérzetének megerősítése, és a környezetvédelmi szempontból közvetlenül előnyös hatású munkahelyek számának növelése. Közvetlen célunk a projectből leszűrhető tanulságok és eredmények minél szélesebb körben való terjesztése, hogy ne csak a régió, hanem az egész ország gazdagodjon a hasznosítható eredményekkel.
A project főbb elemei A CÉLCSOPORT • Elsődleges célcsoport 30 fő, túlnyomórészt a Felső-Bácskai Kistérségben élő, egészségügyi problémáiból adódóan megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékos, piacképes végzettséggel nem rendelkező, 45 év feletti illetve roma származású személy. A célcsoport tagjai ezen ok(ok) miatt a munkaerőpiacról kiszorultak, hátrányos helyzetűek, akik személyre szabott segítség nélkül a munkaerőpiacra visszatérni képtelenek. E célcsoport szocio-kulturális helyzetét jellemzi, hogy az esetek többségében nem piacképes végzettségűek, nincsen szakmájuk, ill. eredeti szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, a lakhelyükön szolgáló településen nincsen számukra munkalehetőség vagy megváltozott munkavégző-képességük miatt nem tudják azt ellátni.
A főiskolai hallgatók aktív szereplői a projektnek
• Másodlagos célcsoport A rehabilitálandó célszemélyek családtagjai, hozzátartozói, a munkahelyek fejlesztett és felkészített kollektívái, a helyi szociális ellátórendszer felkészített és továbbképzett munkatársai, a gyakorlati tapasztalatokhoz jutott főiskolai hallgatók, illetve a gyakorlati ismeretekhez, adaptálható módszertanhoz jutó felsőoktatás, szakmai szervezetek, intézményi rendszerek.
11
A CÉLCSOPORT KIVÁLASZTÁSA
Tapasztalatátadás a hallgatóknak
Vizsgázik a célcsoport
A kiválasztás során feladatunk volt, hogy az EQUAL programban való részvételre a lehető legmegfelelőbb embereket válasszuk ki. A különböző tényezők figyelembe vételével egy többlépcsős kiválasztási módszert dolgoztunk ki, melynek főbb lépései a következők: 1. toborzás, kapcsolatfelvétel, jelentkezés A célcsoport széles körű tájékoztatása a partnerek bevonásával történt. Ennek eredményeképp kb. 200 fő jelentkezett a projectben való részvételre 2. első személyes találkozás (általános tájékoztatás, adatfelvétel) Az általános tájékoztatást követően a főiskolai hallgatók a pszichológus és a szakiskola oktatói segítségével objektív adatokat tartalmazó kérdőívet vettek fel. Ennek eredménye egyrészt az adatok feldolgozása alapján azon jelentkezők kiválasztása, akik megfelelnek a project előírásainak, másrészt a kérdőív felvétele olyan szubjektív megfigyelésekre is alkalmat adott, melyek a későbbi mentorálás folyamatában segítséget nyújtottak. 3. pszichológiai felmérés A pszichológiai felmérés több összetevőből állt. Vizsgálat alá kerültek az egyéni készségek, képességek, szociális viselkedés jegyek. 4. Kiválasztás Az interjúk és a tesztek alapján kirajzolódott személyiségkép alapján a programban dolgozó szakemberek (gyógypedagógusok, pszichológus, szociális munkás…) egy sorrendet állítanak össze a munkaadóknak, akik majd ebből a listából választják ki a program résztvevőit, a leendő munkavállalókat. SZEMÉLY-CENTRIKUS REHABILITÁCIÓ
12
A project fontos jellemzője a személy-központúság. A kiválasztott célszemélyek állapotát, helyzetét, habitusát minden oldalról – pszichológiai, egészségügyi, szociológiai, munkaügyi – oldalról is meg kellett vizsgálni, és csak az összes faktor alapos tanulmányozása után lehetett kidolgozni a személyre szabott fejlesztési-cselekvési tervet.
Mivel a célszemélyek különböző problémákkal küzdenek, sikeres fejlesztésük csak akkor lehetséges, ha ezeket a problémákat személyre-szabottan célozzuk meg. A személyre-szabott asszisztencia egyik legfontosabb eleme a főiskolai hallgatók, mint diákmentorok közreműködése volt, hiszen a mentorálás elengedhetetlen része egy sikeres rehabilitációnak. A diákok előzetes felkészítésben vettek részt, a későbbiekben munkájukat oktatóik illetve a BESZI szakemberei támogatták. A diákmentorok részvétele innovatív ötlet volt, melynek eredményei több területen mutatkoznak: 1. Három új felső-oktatási tematika került kidolgozásra, Személyiségközpontú rehabilitáció, Kutatásmódszertan a gyakorlatban és Fejlődésdiagnosztikai eljárások címmel. 2. A hallgatók tapasztalataikat szakdolgozataik ill. esettanulmányok megírásához használták fel. 3. A hallgatók általában nem találkoznak képzésük alatt konkrét, gyakorlati problémákkal, így a projectben való részvétel során „életszagú” szituációkban találkozhattak a rehabilitáció gyakorlati ismereteivel.
A faipari üzem
Oktatás, képzés A project során célcsoport tagjai dísznövénykertész és termesztő, hulladékgyűjtő és válogató valamint fatömegcikk gyártó szakképzésben vettek részt. Az elméleti képzés mellett munkahelyeiken gyakorlati oktatásban is részesültek, ezzel teremtve meg a lehetőségét a sikeres OKJ-s vizsgának. A 30 fős célcsoportból 26 fő felelt meg a vizsgaelőírásoknak és kapta meg bizonyítványát. A szakképzés mellett, a célszemélyek a személyközpontú rehabilitáció elemeként részesültek még készség és képességfejlesztésben illetve mentálhigiéniás képzésben is, ezzel segítve őket a munkájuk megfelelő elvégzésében és megtartásában, illetve személyiségi és magánéleti problémáik megoldásában. A különböző képzési feladatokat a BKMÖ Bajai Közoktatási Intézménye és Gyermekotthona szakemberei látták el.
13
Munka a faipari üzemben
Foglalkoztatás A célszemélyek három munkahelyen végezték munkájukat: • Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. • MS Lakberendező Stúdió Kft. • Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. Összefogás az árvíz ellen
14
A foglalkoztatás sikerességéhez elengedhetetlen volt a befogadó munkahelyi környezet kialakítása és a leendő munkatársak felkészítése. A munkavégzés ideje alatt felmerülő problémák a munkahelyi asszisztencia, a diákmentorok és a partnerek szakembereinek közreműködésével kerültek megoldásra. A munkahelyi kollektívába való bekerülés javította a célszemélyek önmagukról kialakított képét és fejlesztette a közösségbe történő beilleszkedési képességüket. A munkavégzés során elért eredményeik pedig önértékelésüket emelte.
Gépbeszerzés MS Lakberendező Stúdió Kft-nél faipari megmunkáló gépek, berendezések beszerzése valósult meg a projekt keretén belül. A vásárlás 40 millió forintos támogatásból és 21,5 millió forintos önrész révén valósult meg.
15
Nemzetközi együttműködés
kerüljön kidolgozására. A hasonlóságok megértése és a partnerségek szemléletmódjaiban lévő különbségek megcélozása elengedhetetlen és hatékony módja egy eredményes együttműködés kialakításának.
A program külföldi partnerei Olaszország, Franciaország és Spanyolország. Fejlesztési Partnerségünk abban a megtiszteltetésben részesült, hogy egy együttműködés 2 éve alatt annak titkári feladatait is ellátta. A nemzetközi partnerség tagjainak általános célja, hogy javítsa és növelje azon hátrányos helyzetű csoport szakmai reintegrációját és rehabilitációját mely diszkriminációtól és egyenlőtlenségtől szenved a munkaerőpiacon. Azért, hogy ezt a célt a partnerség elérje, 3 témakörben dolgozott együtt:
2. MINŐSÉGI INDIKÁTOROK LISTÁJÁNAK KIFEJLESZTÉSE A partnerség szakemberei úgy gondolják, hogy a munkaerő-piaci integrációnak nem követnie, hanem megelőznie kell a társadalmi rehabilitációt, alapot teremtve annak mindenféle tevékenységéhez. Ebből adódóan a foglalkoztató szerepe döntővé válik- ezt a tényt az aktív munkaerő-piaci politikák az elmúlt években megérteni látszanak. A törvényhozóknak nyújtandó minőségi indikátorokat tartalmazó lista, melyet a szakemberek a foglalkoztatottak és a foglalkoztatók együttműködésével állítanak össze, olyan feladat, amelyet végre kell hajtani, ha garantálni szeretnénk, hogy a vállalatok által alkalmazott fogyatékkal élőknek vagy más okból hátrányos helyzetű embereknek szintén hasznára válik az a támogatás, melyet a foglalkoztatóiknak nyújtanak.
1. AZ AKTÍV MUNKAERŐ-PIACI POLITIKÁK KÖZÖS HÁTTERE A rehabilitáció elérhető eszközei és az aktív munkaerő-piaci politikái különbözőek a fejlesztési partnerségek által képviselt tagországokban. Ennek a kutatásnak célkitűzése a különböző politikák megismerése és megértése, azok elemzése illetve javaslatok tétele a „legjobb módszer”-re annak érdekében, hogy a különböző célcsoportok és a vállalati stratégiák szempontjából is a leghatékonyabb módszertan
16
3. ÚJ MÓDSZEREK A MENTORÁLÁSBAN A mentorálás fontos eleme a célcsoport sikeres rehabilitációjának és reintegrációjának. Bár a résztvevő partnerségek mind más módszereket alkalmaznak, a mentorálás fő célja mindenhol ugyanaz, elősegíteni a célcsoport sikeres rehabilitációját. A tevékenység célja, hogy kidolgozza megismertesse az innovatív mentorálási módszertanokat. A tevékenységek során tanulmányok, kérdőívek, esettanulmányok illetve azok elemzései születtek, mely dokumentumok remélhetőleg hasznos elemeit képezik a későbbi szakmai munkának. A nemzetközi partnerség tagjai a 2 éves együttműködés során 5 alkalommal tartottak megbeszélést, melynek nyitó és záró találkozójának megszervezése a bajai partnerség feladata volt. A nemzetközi együttműködés során szerzett tapasztalatokat konferencia keretében osztjuk meg az országos szakmapolitika résztvevőivel.
