ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 2. szám
TARTALOMJEGYZÉK Az Eötvös Program a számok tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Az Eötvös József Programban zajló képzések bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 „...Hogy a tudás mindenki számára elérhető legyen!” – az interaktív tananyagok fejlesztéséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 E-biblioterápiás kísérlet a köznevelésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A kognitív szoftver beépülésének jó gyakorlata Baktalórántházán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Kognitív képességfejlesztő játék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Nyitott ajtók Miskolcon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Interjú a Nyitott Ajtó Baptista Iskolával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Könyvajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Jelenlegi lapszámunk szerzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
Az Eötvös Program a számok tükrében Hírlevelünk második számának vezető cikke a számok tükrében szól a kiemelt program fontos eredményeiről, mutatóiról. A kiemelt projekt a köznevelési rendszer hátránykompenzációs hatásainak növelését elősegítő, a hátrányos helyzetű csoportok lemorzsolódását csökkenteni képes támogató szolgáltatások biztosításával, továbbá kutatás-fejlesztési és tudásmegosztó tevékenységek végzésével támogatja az Európai Unió 2020-as stratégiai célkitűzé-
szerének és módszertanának az esélyteremtő iskolai szemlélet kialakításához, a tanulói háttér és az eredményesség közötti finomabb összefüggések feltárásához és a korábban lezajlott, illetve a jelenleg futó, egyes hátránykompenzációs programok hatásainak feltárásához. Az Eötvös Program keretében
seinek elérését, különös tekintettel a lemorzsolódás csökkentésére és a foglalkoztatási adatok növelésére vonatkozó célok elérésének vonatkozásában. A projekt hatékonyan járul hozzá a köznevelés mérés-értékelés rend-
szakmai szolgáltatásokat nyújtunk a köznevelési intézményeknek, különösen azokat az intézményeket támogatjuk, ahol magas számban tanulnak hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók.
A program keretében kiválasztásra került az országos kompetenciaméréseken átlag alatti teljesítményt nyújtó 139 köznevelési intézmény. A kiválasztott intézményekben közel 62 ezer tanuló több mint 2000 csoportban tanul, fejlődésüket 5000 pedagógus támogatja. Minden egyes intézményből 5 fő pedagógus mentorcsoportot alkot, akik közvetlenül segítik az intézményi szervezetfejlesztési, módszertani, mérés-értékelési, tanulásmódszertani, konfliktuskezelési, egészség-megőrzési és kommunikációs tevékenységet. A mentorok képzéseken, műhelymunkákon vettek részt. A 688 mentor 40 csoportban sajátította el azokat a korszerű ismereteket, módszereket, tevékenységeket, melynek segítségével intézményük eredményeket érhet el a hátrányos helyzetű tanulók sikeres oktatásában, nevelésében. A képzéseken részt vettek a hálózatkoordinációs munkatársak is. Közel 1000 fő szerzett tanúsítványt. Az intézmények a projekt belső munkatársaival, fejlesztőivel, projektmenedzsmentjével a koordinátori hálózaton keresztül tartják a kapcsolatot, emellett minden intézményben tájékoztatót tartottunk, és minden tantestületben 30 órás képzést szerveztünk.
Az Eötvös József Programban 14 szakirányú továbbképzési program született meg. A programokat alapvetően 30 órára tervezték, de három program tanterve 60 órára bontható. Néhány kulcsszó is látszik a programok elnevezéséből. Az egyik ilyen a ,,hátrányos és halmozottan hátrányos” szóösszetétel, amely hét továbbképzési címben található meg. Szociológiailag elgondolkodtatóbb a ,,hatékony” jelző (amely négy alkalommal fordul elő a képzések elnevezésében) használata. Az egyik program alapján ez a jelző a konfliktuskezelési, a másik képzésben a tanulás-módszertani eljárásokra vonatkozik. De találhatunk még a hatékony jelző mellett szervezeti kommunikációt és esélyteremtő működést is. A továbbképzési programcsomag zömmel a címéből következően a közoktatási intézmények eredményességét hívatott segíteni, de megjelenik a szociális ágazatban már rendkívül fontos szupervízió és kiemelten foglalkozik a tanoda hálózat humán erőforrásainak képzésével is.
3
4
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
Hálózatunk • 7 fő vezető koordinátor (területi koordinátor), aki régiónként irányítja a szakmai működést Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Nyíregyháza feladatellátási-helyeken, • 57 fő szakmai koordinátor (területi végpont koordinátor), aki a 40 végpont irodát működteti és szakmai koordinációs feladatokat lát el a 139 intézményben, • 5-5 fős mentori programfejlesztő team, összesen: 688 fő, az intézményekben, • 195 mentorasszisztens, mint a helyi közéletben elfogadott a célcsoportok körében katalizáló erővel rendelkező megvalósítók, aki az intézmények munkáját segíti. A koordinátorok feladata többek között a szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó helyi feladatok szervezése, szakmai fejlesztések közvetítése az intézmények felé, aktív részvétel a hálózatépítésben, a továbbképzések, szakmai műhelyek hatékony támogatása, valamint a hozzájuk tartozó intézmények együttműködésének és kapcsolattartásának koordinációja. A koordinátori hálózaton kívül még két hálózatot működtetünk. A tanoda hálózatunk 2015 tavaszán 11 taggal megalakult. A hálózat tagjainak száma folyamatosan bővül. Emellett a tanoda pilotunkhoz 96 szervezet csatlakozott, melynek keretében konferenciákat, képzéseket szervezünk, módszertani fejlesztéseket, egyéb segédanyagokat juttatunk el hozzájuk. A Módszertani Gyakorlóintézményi Hálózatunkban 26 olyan intézmény vesz részt, akik módszertani támogatást tudnak nyújtani a pedagógusoknak és a hallgatóknak. Képzések A projekt keretében 30 és 60 órás pedagógus-továbbképzési programok akkreditációjára, valamint
pedagógus-továbbképzések és műhelymunkák megszervezésére került sor, amelyek célja a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók iskolai sikerességének növelése és a lemorzsolódás csökkentése. Az egyes továbbképzések különböző aspektusból és különböző célcsoportokat fókuszba állítva hivatottak szakmai támogatást nyújtani a fenti célok eléréséhez. Akkreditált pedagógus-továbbképzési programjaink: 1. Hatékony konfliktuskezelési eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/ tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében (30 órás) 2. A z intézmény mérési és fejlesztési kultúrája fejlődésének támogatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/ tanulókat nevelő intézményekben (60 órás) 3. Hatékony tanulás-módszertani eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében (30 órás) 4. Hatékony egészségfejlesztési eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekeket/
tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében (30 órás) 5. Hatékony szervezeti kommunikációval a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/ tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében (30 órás) 6. A fejlesztő biblioterápia és a fejlesztő e-biblioterápia alkalmazása adott tematika alapján a köznevelésben (30 órás) 7. Szaktanácsadók felkészítése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók nevelését/oktatását végző pedagógusok támogatására (60 órás) 8. Esélyteremtő intézményfejlesztési program és eszközrendszer (30 órás) 9. Óvodai esélyteremtő intézményfejlesztési program és eszközrendszer (30 órás) 10. Tanoda tanácsadók felkészítése (30 órás) 11. Tanoda szakmai vezető felkészítése (30 órás) 12. Egyéni fejlesztés az oktatási esélyegyenlőséget támogató programban (30 órás) További négy, a módszertani gyakorló iskolai hálózati működést, a mérés-értékelési rendszer intézményi kialakítását, a szupervizori tanácsadás, illetve az óvoda-isko-
A pedagógus szakmai továbbképzéseken részt vevők alapvetően jó élményekkel tértek vissza a munkahelyükre. Néhány jellemző momentum a visszajelzésekből: „Tanulni, kapcsolatot építeni jöttünk” „Szép helyen, szép környezetben szervezték. A tanulás mellett feltöltődést is nyújtott” „Nagyon sok inspirációt kaptam” „Jól felépített volt a képzés” „Szakmailag kompetens, közérthető, jó előadó” „Nagyon jó volt a hangulat, egymás segítése, másokra odafigyelés jellemezte a továbbképzést”
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
A képzéseken több mint 4300 pedagógus vett részt az alábbiak szerint:
PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSEK
lai átmenet támogatását megcélzó pedagógus továbbképzési program akkreditációja folyamatban van. Módszertani fejlesztéseink, pilotjaink A projekt keretében módszertani fejlesztéseket dolgozunk ki, helyzetelemzésen alapuló stratégiákat fejlesztünk, jó gyakorlatokat gyűjtünk össze, különösen figyelmet fordítva a tanulók érdeklődésére, a kor igényeire. Éppen ezért hangsúlyt kapnak a digitális tananyagok, a multimédiás anyagok fejlesztése, melyet eljuttatunk az intézményekhez. A projekt keretében több mint 50 módszertani fejlesztésünk volt. Elkészült fejlesztéseinkből néhány: • Interaktív, elektronikus tananyagok •M érési és értékelési rendszer, valamint a rendszerhez kapcsolódó fejlesztési eszközök •A hazai és nemzetközi mérés-értékelési rendszer feltárása, alkalmazhatóságának bemutatása • A hátrányos helyzetű térségek köznevelési intézményei részére tervezett mérési és értékelési rendszer, valamint a fejlesztő esz-
közök adaptálása • Kognitív képességeket fejlesztő játékok • Óvoda-általános iskola átmenet támogatása • Jó gyakorlatok gyűjtése, közzététele • Elemzések, tanulmányok készítése, eljuttatása az intézményeknek • Tevékenységközpontú pedagógiák fejlesztése, bemutatása, mely nemcsak tanítási órákon, hanem szabadidős tevékenységként is alkalmazható.
tetését célzó program megvalósítása • Iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó „Csellengők” pilot • Újra az iskolában pilot - Az iskolarendszerből lemorzsolódott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok visszavezetése az oktatásba • Második esély programok - Köznevelési második esély iskolái hálózatának kiépítése és működtetése • Pályaszocializációt fejlesztő kísérleti program • Szupervíziós szemléletű tanácsadás módszertanának kidolgozása • Audiovizuális módszertani segédanyagok készítése hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő pedagógusok segítése érdekében • Online Feladat Applikáció • E-biblioterápiás kísérlet a köznevelésben • Intézményvezetők felkészítése és támogatása a társadalmi felzárkózást támogató innovációk adaptációjára
Pilot programjaink Pilot programoknak nevezzük azokat a fejlesztéseinket, amelyeket a projekt keretében dolgozunk ki, de kipróbálásuk szűkebb körben történik, és tapasztalatok összegzése után kerül sor szélesebb körű terjesztésre: • Egészségfejlesztés • Tevékenységalapú pedagógiák • Környezeti nevelés - szelektív hulladékgyűjtés • Fiatalkorú anyák tanulását segítő tevékenységek lebonyolítása • Tanodák szakmai hálózatának kialakítása • Deszegregációs stratégiák elkészítése, a szegregáció megszün-
Az eddigi fejlesztéseink, képzéseink, műhelymunkáink tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdeményezés elérte célját, hiszen olyan fejlesztési folyamatok indultak be, amelyek a jövőben meghatározóak lesznek egy-egy intézmény életében, remélhetőleg az egyes tanulók teljesítményének javulásában, az eddigi hátrányuk csökkentésében. B erecz Árpádné, Kovács Gábor
5
6
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
Az Eötvös József Programban zajló képzések bemutatása Az Eötvös József Program keretein belül 14 fajta szakirányú képzés valósult meg, ezen felül még 3 további áll akkreditáció alatt. Mentorképzések, tantestületi képzések és a projekten belül működő alprojektekhez kötődő képzések, továbbképzések jöttek létre. A program mindezzel óriási hiánypótló munkát végzett. A képzések az ország hátrányos helyzetű régióinak szinte minden részében lehetőséget nyújtottak az érintett köznevelési intézmények pedagógusainak és szakembereinek a szakmai fejlődésre. Mentorképzések A 139 bevont köznevelési intézmény mentorai az esélyteremtő intézményfejlesztés szellemében a szerepeiknek megfelelő öt szakmai területen mélyítették el meglévő ismereteiket, és építették, erősítették egymással szakmai kapcsolataikat. Az intézményfejlesztésben a team munka, az együttműködés fejlesztése kiemelt szempont, hiszen az egyes intézményeken belül a mentorok csoportjának felkészültsége és lelkesedése meghatározó jelentőségű a projekt keretén belül megvalósuló innovatív pedagógiai fejlesztések intézményi fenntarthatóságának szempontjából. A didaktikai, módszertani terület célja az intézményi kultúra változásának támogatása a hátrányos/halmozottan hátrányos gyermekeket/ tanulókat nevelő iskolákban. A didaktikai képzés a többitől eltérően nem 30, hanem 60 órás, ami azért kulcsfontosságú, mert a projekt során a célzott iskolafejlesztés elve alapján az országos kompetenciamérésben alulteljesítő intézmények szakmai támogatása valósul meg. A fejlesztések nagyon sok területet érintenek, és nem szabad egy pillanatra sem figyelmen kívül hagyni az egyes tanulók iskolai eredményességének növelését mint célt, hiszen hosszú távon a kiteljesedni tudó, képességeiknek megfelelően teljesítő tanulók lesznek azok, akiket remélhetőleg nem fenyeget az oktatásból való lemorzsolódás veszélye, illetve felnőve nem lesznek tartósan fenn-
álló foglalkoztatási nehézségeik. A didaktika, a módszertan és a mérésértékelés a pedagógiai munka olyan területei, melyek korszerű ismerete és készségszintű használata nélkül a legkorszerűbb, legelismertebb pedagógiai elméletek pusztán csak a szakmai érdekesség szintjén maradnak, és nem épülnek be a mindennapok osztálytermi folyamataiba. A másik négy 30 órás képzés címe árulkodik az adott képzés tartalmáról: hatékony tanulás-módszertani eljárások, hatékony szervezeti kommunikáció, hatékony konfliktuskezelési eljárások, és hatékony egészségfejlesztési eljárások. Összesen mintegy 1000 fő mentor képzése valósult meg. Tantestületi képzések A mentorok egyéni felkészítését szervezeti szintű szakmai támogatással egészítjük ki, hiszen ún. tantestületi felkészítéseken a 139 bevont intézmény közel 3200 munkatársát szólítottuk meg és vontuk be a projekt céljául kitűzött esélyteremtő intézményfejlesztési folyamatba. A fejlesztések rendszerszemléletűek, így a bevont köznevelési intézményeket az innovációk megvalósításában kifejezetten a HH és HHH gyermekekkel és tanulókkal foglalkozó pedagógusok szakmai támogatására felkészült szaktanácsadók és szupervizorok fogják meglátogatni és a továbblépésben támogatni. Ennek keretében 28 szaktanácsadó és 23 szupervizor képzésére került sor.
Az Eötvös József Program Módszertani fejlesztések és minőségbiztosítás nevű alprojektjéhez kötődően valósult meg a szupervíziós képzés, a tevékenységközpontú tanuláshoz kapcsolódó képzés és a mentálhigiénés kiégés elleni továbbképzés. Szupervíziós fejlesztő és módszertani tanácsadók képzése 2015. nyarán 30 órás, akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében 23 fő szupervizort készítettünk fel arra, hogy a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelését/oktatását ellátó intézmények részére korszerű, komplex szakmai támogatást nyújtsanak. A fenti cél elérése érdekében a képzést sikeresen elvégző szupervizorok megismerték – európai szupervíziós szemléleti és gyakorlati alapokra építve – a szupervíziós team és csoport módszereit, egyéni és csoportos fejlesztési lehetőségeket, kiégést megelőző, mentálhigiénés egészséget megtartó/kialakító technikákat sajátítottak el, valamint felkészültek egy speciális és egyre nélkülözhetetlenebb kompetencia, a reziliencia fejlesztésére. Tevékenységközpontú tanulás, közösségi mezőgazdasági képzés Június 24-26-án 60 pedagógus vett részt továbbképzésen, ahol a tevékenységközpontú tanulás, illetve közösségi mezőgazdasági képzés szakmai módszer- és eszköztárát illető innovációk megismerésére került sor.
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
Mentálhigiénés kiégés elleni továbbképzés Júniustól négy alkalommal tartottunk pedagógus-továbbképzést tantestületek pedagógusai részére. A képzés fókuszában a mentális egészség megőrzésére, a kiégés megelőzésére és kezelésére alkalmas módszerek, technikák álltak. A 30 órás pedagógus-továbbképzés sikeres elvégzését követően 67 pedagógus szerzett tanúsítványt, akik felkészültek arra, hogy szűkebb és tágabb munkakörnyezetükben hasznosítsák tudásukat. Az Eötvös József Program Pilot-programok alprojektjében fontos helyet kapott a Tanoda pilot.
A képzésekben ezért szakmailag indokolt volt, hogy a magyarországi tanodák sikeres működését a program szakmai vezetők és tanácsadók képzésével is segítse. Tanoda szakmai vezetők és tanoda tanácsadók képzése A tanodák kiegyensúlyozott és folyamatos minőségi munkájának támogatása, a szakmai vezetés támogatása céljából tanoda szakmai vezető és tanoda tanácsadó képzéseket szerveztünk. A képzés megtartására Budapesten kerül sor szeptember 28. és október 28. között. A tanoda szakmai vezető képzésre 160, a tanoda tanács-
A képzés neve 1
Hatékony konfliktuskezelési eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében
2
Hatékony tanulás-módszertani eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében
3
Hatékony egészségfejlesztési eljárások a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében
4
Hatékony szervezeti kommunikációval a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézmények eredményessége érdekében
5
Az intézmény mérési és fejlesztési kultúrája fejlődésének támogatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő intézményekben
6
Óvodai esélyteremtő intézményfejlesztési program és eszközrendszer
7
Esélyteremtő intézményfejlesztési program és eszközrendszer
8
Szupervíziós fejlesztő és módszertani tanácsadók képzése
adó képzésre 50 szakembert várunk, akiknek jelentkezését regisztráltuk. A képzések célja a tanodák szakmai vezetését végző személyek megfelelő felkészültségének elősegítése. Mindez magában foglalja a módszertanilag átfogóbb és innovatív elemeket is biztosító ismeretanyag átadását, a tanodai tapasztalat megosztását, a gyakorlatorientált megoldáscsomagok bemutatását, valamint a Tanodasztenderdben megfogalmazott mérföldkövek egységes értelmezését is. Az Eötvös József Program további három kifejlesztett képzés beindítását tervezi. Képzési munkacsoport Jellege
Kb. hány főt érintett
Mentor
kb. 1000
Tantestületi
3200 23
Módszertani fejlesztések és minőségbiztosítás
9
Mentálhigiénés kiégés elleni továbbképzés
10
Tevékenységközpontú tanulás, közösségi mezőgazdasági képzés
11
Szaktanácsadók felkészítése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók nevelését/oktatását végző pedagógusok támogatására
Intézményfejlesztés
28
12
A fejlesztő biblioterápia és a fejlesztő e-biblioterápia alkalmazása adott tematika alapján a köznevelésben
Szakmai szolgáltatás fejlesztés
11
13
Tanoda tanácsadók felkészítése
14
Tanoda szakmai vezető felkészítése
Tanoda rendszerhez kapcsolódó
15
Egyéni fejlesztés az oktatási esélyegyenlőséget támogató programban
16
Módszertani Gyakorlóintézményi Hálózat működésre történő felkészítése a hatékony esélyteremtő intézményi működés érdekében
17
Az iskola tanulói mérési és értékelési rendszerének adaptív kimunkálását támogató és működtető mérésiés értékelési vezető képzés
67 60
50 160 15-25 52 15-25
7
8
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
„...Hogy a tudás mindenki számára elérhető legyen!” – az interaktív tananyagok fejlesztéséről „Interaktív, elektronikus tananyagok fejlesztése” című fejlesztés keretében népszerű, aktuális témákat, tartalmakat feldolgozó digitális tananyagok és ingyenesen elérhető hazai és nemzetközi digitális taneszközök ismertetői készültek el, amelyek online és offline is lejátszhatók. Az Eötvös József Program - Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló elnevezésű kiemelt projekt jógyakorlatismertető gyűjteménnyel és saját fejlesztésű digitális tananyagokkal, taneszközökkel kívánja segíteni, támogatni a projektbe közvetlenül bevont 139 köznevelési intézményt, illetve további intézmények pedagógusainak és tanulóinak munkáját is. Az Interaktív, elektronikus tananyagok című oldalon található eTanulás alapú ismeretközlő és attitűdformá-
ló tartalmak és feladatsorok célja az, hogy hasznos ismeretekkel, élményt nyújtó feladatokkal színesítsék az egyéni és osztálytermi tanulást. A gyűjteményben összesen öt hazai digitális taneszköz, jógyakorlat, bibliográfia és két külföldi digitális taneszköz, jógyakorlat, módszertani, tartalmi és technológiai szempontból elkészített elemzése érhető el a táblázatban feltüntetett témákban és tartalommal.
Emellett az oldalon három saját fejlesztésű digitális taneszköz is megtalálható a következő témákban: • „KINCSEM A SZÓKINCSEM”- Szókincs-, beszéd- és szövegértésfejlesztő feladatgyűjtemény 9-11 éves gyermekek számára, • „TIED A PÁLYA!” - Pályaorientáció és a munka világa témájú tananyag 14-16 éves fiatalok számára, • „CSALÁDI KISOKOS” - szociális kompetencia-fejlesztő tananyag 14-16 éves fiatalok számára.
CÍM
LEÍRÁS
LINK
1
Careers New Zealand
Életvitel és gyakorlat Műveltségi terület
http://www.careers.govt.nz
2
CsibÉSZtúra
7 tantárgy 13 témaköre
http://csibesztura.hu
3
Geomatech
5 tantárgy 486 tananyag
http://www.geomatech.hu
4
Napo
5 tantárgy 18 tananyag
http://www.napofilm.net
5
Okos Doboz
6 tantárgy 170 témaköre
http://www.okosdoboz.hu
6
Videotanár és Tanulizátor
12 tantárgy 126 témaköre
http://tanulizator.hu http://videotanar.hu
7
Zanza.tv
8 tantárgy 73 témaköre
http://zanza.tv
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
Az oldalon elérhető tartalmakat, interaktív feladatokat a tanulók önállóan, párban vagy kiscsoportban dolgozhatják fel, oldhatják meg. A visszajelzés alapján a tanulók egyértelműen el tudják dönteni saját eredményességüket, így az önellenőrzés, önértékelés azonnali vis�szacsatolással valósulhat meg. Az eredmények PDF formátumban nyomtathatók, elmenthetők, és a felhasználó által megadott e-mail címre tovább is küldhetők. Minden tananyag tanári és tanulói verziót is tartalmaz. A tanári verzió a tananyagok mellett tartalmazza a pedagógiai, módszertani leírásokat is, görgethető tartalomjegyzékkel ellátott módon. Ez a verzió konkrét pedagógiai, szakmai leírásokkal, tanácsokkal támogatja a pedagógusokat abban, hogy az oldalon lévő ismereteket, gyakorlatokat hogyan építsék be a mindennapi gyakorlatba, a tanórai vagy a tanórán kívüli foglalkozásokba. A tanulói verzió a tananyagot, az interaktív feladatsorokat, valamint a zárótesztet tartalmazza, képernyőképre optimalizált formában, lapozható tartalomjegyzékkel ellátott módon. A feladatok elvégzése után egyéni ellenőrzésre is van mód, így a tanuló azonnal látja, mi a helyes és mi a helytelen megoldás. Fontos szempont volt a fejlesztésnél, hogy az Interaktív, elektronikus tananyagok oldal online/offline módon (számítógépre másolva, CD-ről vagy pendrive-ról is működik!) is használható legyen annak érdekében, hogy a projektbe közvetlenül bevonásra került 139 köznevelési intézmény minél szélesebb körben el tudja érni ezeket a tartalmakat. Ezen intézmények olyan területeken működnek, ahol nagy arányban vannak jelen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű csoportok, illetve ahol a tanulók az Országos Kompetencia-méréseken alacsony teljesítményt mutatnak.
A tananyagok a következő módon érhetők el: • normál URL-el: http://www.tkki.hu/static/ interaktiv_tananyag/Index.html • rövid URL-el: http://to.tc/1nJO (kisbetű-nagybetű is számít!) • QR kóddal:
Bízunk abban, hogy a hasznos ismeretekkel, érdekes, sokszor humoros illusztrációkkal, feladatokkal a tanulói motivációban is mérhető eredmény érhető el! V itéz Gyöngyvér és Könczöl Tamás Balázs
9
10
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
E-biblioterápiás kísérlet a köznevelésben A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) által gondozott Eötvös József Program keretében olyan pedagógia módszerek gyűjtése és kipróbálása zajlik, amelyek segítik a lemorzsolódás által veszélyeztetett tanulók motiválását, tanulás iránti érdeklődésük felkeltését és fenntartását, továbbá számos olyan készséget fejlesztenek (kommunikáció, kreativitás, együttműködés, problémamegoldás), amelyek szükségesek a 21. századi munkaerőpiacon történő érvényesüléshez. A munka a TÁMOP-3.3.13 -13/12013-0001 Eötvös József Program – Pedagógiai–szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló pályázat keretén belül zajlik. A fejlesztő biblioterápiáról és a fejlesztő e-biblioterápiáról röviden A legegyszerűbb meghatározások szerint a biblioterápia nem más, mint a könyvek gyógyító ereje, könyvek általi gyógyítás. A biblioterápiának több felosztása létezik, ezek közül a leggyakrabban a klinikait és a fejlesztőt különböztetik meg. A klinikai biblioterápia alkalmazásához pszichológus/pszichiáter/mentálhigiénés végzettség szükséges, míg a fejlesztő biblioterápia nem csak a beteg emberek gyógyításában használható, hanem a megelőzésben és a rehabilitációban is. A fejlesztő biblioterápia külföldi példák alapján sikeresen alkalmazható könyvtárakban, iskolákban. Abban különbözik egy hagyományos irodalom órától, hogy ezeken a foglalkozásokon arra vagyunk kíváncsiak, hogy az adott mű mit jelent a foglalkozás résztvevői számára, és nem arra, hogy mit gondolhatott az író vagy a költő. Nem a szerző életében próbáljuk meg elhelyezni az olvasott irodalmat, hanem az olvasóéban.
A fejlesztő biblioterápiának reagálnia kell a megváltozott környezetre, figyelembe kell vennie a technikai változások jelentőségét a fiatalok számára. Az új eszközök használata a diákok egy része számára a mindennapi élet része, így a biblioterápiával történő összekapcsolása elengedhetetlen kérdés, s ezáltal a biblioterápia pozitív hatásainak köre tovább bővíthető. A fejlesztő biblioterápia és a digitális eszközök egyesítésével létrejött az e-biblioterápia, amely a K12 korosztály számára a digitális kompetenciák fejlesztése mellett a személyes interakciók előidézőjeként is funkcionál. Mindemellett fejleszti a résztvevők önértékelését, növeli a társas kapcsolatainak számát, fejleszti a konfliktuskezelési stílusát, kreatív problémamegoldásának, szövegértelmezésének, kritikai szemléletének képességét, valamint gyógyír lehet a Robinson-effektusra. A fejlesztő e-biblioterápia a művészetterápiák sorában elhelyezkedő biblioterápia egyik típusa, amely beépíti a 21. század technikai vívmányait (iPad, interaktív tábla) a módszertanába. Az e-biblioterápiás foglalkozások résztvevői az IKTeszközök bevonásával dolgozzák fel a megismert irodalmi műveket, melynek köszönhetően a biblioterápia hagyományosan ismert hatásai mellett a résztvevők
digitális kompetenciáját is fejleszti. A tervezett fejlesztő biblioterápiás foglalkozások sikeresen alkalmazhatóak különböző, gyerekeket is érintő problémák feldolgozásához (például válás, örökbefogadás, barát vagy kisállat elvesztése stb). Ezeken a foglalkozásokon egyfajta informális tanulási lehetőség keretében támogathatjuk a diákok kommunikációs képessége, szókincse, társas kapcsolatai fejlesztését. A diákoknak szükségük van arra, hogy valaki meghallgassa problémáikat, igénylik, hogy valaki foglalkozzon a nehézségeikkel. A kötelező olvasmányok okozta negatív tapasztalatok korrekciójaként meg kell ismertetnünk őket olyan művekkel, melyek olvasása közelebb áll hozzájuk, segít nekik megérteni az őket körülvevő világot és saját magukat. A kutatás bemutatása: fejlesztő biblioterápia és fejlesztő e-biblioterápia módszer alkalmazása 6. évfolyamos tanulók körében A megvalósuló program keretében a fejlesztés olyan tanári/humán erőforrás fejlesztési kompetenciák, attitűdök, neveléstudományi- és módszertani háttér műveltségelemek kialakulásának támogatására irányul, amely elősegíti a fejlesztő
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
biblioterápia oktató-nevelő munkában történő alkalmazását. A fejlesztés elsődleges feladata, hogy a gyakorló pedagógusok mentori segítséggel képesek legyenek sikeresen alkalmazni osztályaikban/csoportjaikban a fejlesztő biblioterápiás és fejlesztő e-biblioterápiás módszert a projekt ideje alatt. A módszer kialakítása/fejlesztése során alkalmazásra kerülő foglalkozássorozat célja a hátrányos helyzetű csoportok lemorzsolódásának csökkentése. A fejlesztés további célja e foglalkozások eredményeinek, hatásának mérése. A kiválasztás során kiemelt szempontként kezeltük a hátrányos helyzetű, leszakadó térségek halmozottan hátrányos helyzetű tanulóit az észak-magyarországi régióban. Egy olyan egyedülálló, eddig Ma-
gyarországon széles körben még nem alkalmazott módszert szeretnénk bevezetni, amely során a hagyományos fejlesztő biblioterápiás, valamint az IKT-eszközökkel támogatott fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások kerülnének megtartásra 6. évfolyamos tanulók egy csoportjánál. A kutatás célja: a 6. osztályos tanulók önértékelésének, kommunikációs és szövegértési képességeinek javítása, az osztályon belüli csoportkohézió fejlesztése, konfliktuskezelési módszereinek szélesítése. A fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során a tanulók IKT-eszközhasználata is új szintre emelkedik, hiszen a legkorszerűbb táblagép (Apple iPad2) kerül bevonásra oktatási célzattal.
Alkalmazott módszerek: • fejlesztő biblioterápia és a fejlesztő e-biblioterápia módszer alkalmazása • videófelvétel készítése minden foglalkozásról • a tanulók videónaplót készítenek minden foglalkozás után • videós interakcióelemzés • önértékelés teszt • konfliktuskezelés teszt • a foglalkozásvezetők beszámolóinak elemzése A kutatás során egy intézményben csak az egyik módszer (fejlesztő biblioterápia vagy fejlesztő e-biblioterápia) kerül alkalmazásra. Dr. Kis-Tóth Lajos, Racskó Réka, Gulyás Enikő
11
12
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
A kognitív szoftver beépülésének jó gyakorlata Baktalórántházán A Türr István Képző és Kutató Intézet iskolánkkal, a Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményével megvalósított TÁMOP 3.3.13/1-2013-0001 Eötvös József Programja a www.jatekok.tkki.hu oldalon nyíló játékos képességfejlesztő kognitív szoftverrel segítséget nyújt a mindennapi pedagógiai munkában. A játékos tanulási módszerek fejlesztési lehetőséget biztosítanak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók alapkompetenciáinak javítására, mely pozitív hatással van tanulmányi eredményükre. A kognitív szoftvert az iskolában 2015. januártól kezdtük el alkalmazni. A programot annak érdekében fejlesztették ki, hogy a tanulók képességeit 5 fő területeken - emlékezet, logikai, téri gondolkodás, reakcióidő, figyelem – fejlesszék, s közben úgy érezzék, kikapcsolódnak. A kognitív játékokat alkalmazásuk előtt bemu-
hiányosságainak pótlásában. A játékok alkalmazását az iskolai számítógépeken mutatjuk be és kitérünk az önálló, tanórán kívüli telefonos, illetve táblagépes használati lehetőségekre is. A kognitív szoftvert a mindennapi iskolai tevékenységekbe beépítve nemcsak fejlesztő, hanem motivá-
tatjuk a tanulóknak, megbeszéljük velük a játék használatának menetét: regisztráció, játékok részletes bemutatása, azok fejlesztő jellege. Fontos, hogy rendszeresen használják ezeket, mivel csak így tudjuk megfigyelni és mérni a fejlődésüket, illetve ez alapján tudunk megfelelő segítséget nyújtani az adott terület
ciós céllal is alkalmazzuk: csoportbontásos informatika, gépírás, nyelvi órák utolsó tíz perceiben jutalomképpen a tanítási órák során is lehetőséget biztosítunk tanulóink számára ennek használatára . A tanítási órák szüneteiben vagy a tanítási órák után az iskolánkban maradó, távolsági buszra váró diákjaink,
illetve a kollégiumban lakó tanulók a mentorasszisztensek koordinálásával használhatják ezeket a játékokat a folyosón elhelyezett - és azokon nem titkolt motivációs céllal a tkki. jatekok.hu oldalt kezdőlapnak beállított – számítógépeken. Diákjaink – akik a 14-18 éves korosztályt fedik le – véleménye eltérő a játékokkal kapcsolatosan. A szoftver felületét egyszerűnek és egyértelműnek tartják. Az egyes játékoknál a feladatok részletes leírását kapják, melyek segítségével a kevésbé jó képességű tanulók is könnyen megértik azok lényegét. Tapasztalataink szerint a 14-16 éves tanulók esetében sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek a játékok, mint idősebb társaik körében, vélhetően a játékok egyszerűsége és a kimondottan gyerekek számára kialakított figurái miatt. A szoftver első alkalmazásakor kérjük a tanulóinkat, hogy minden játékot próbáljanak ki és a lehetőségekhez képest a későbbiekben is törekedjenek az egyoldalúság kerülésére, hiszen csak így rajzolódik ki a pókháló diagramjuk és mutatkozik meg az egyes területeken az önmagukhoz mért fejlődésük. Diákjaink között a jobb teljesítmény elérése érdekében már az első használattól kezdve komoly verseny alakult ki, mely még inkább a kitűnő eredmények elérésére készteti őket. A legkedveltebb játék a gyümölcslö-
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
völde és a kastélyépítés, amelyekben hamar sikerélményük van, így sokkal többször játsszák őket; a legnehezebbnek pedig az arcfelismerős és a konzervtorony játékot tartják, ezért ezt ritkábban is használják. A többi játékról megoszlanak a vélemények, alkalmazásuk is eltérő intenzitású. A pókháló diagramjaik egyetlen ábrán segítenek megmutatni az összes játékban elért eredményeiket, azok saját átlagát, legjobb teljesítményüket és értékeiket a társaikhoz képest, melyeket büszkén, szívesen mutatnak egymásnak. A részletes toplista funk-
cióban láthatják, ha az első tíz közé kerülnek, ilyenkor tudhatják magukról, hogy azon a téren kiemelkedő a teljesítményük, de ha azt látják, hogy leszakadnak, akkor érdemes többet foglalkozniuk vele. A visszajelzési lehetőségek tekintetében jó lenne egy olyan szűrő funkció, ahol az iskola kérhetné le a diákjai egyéni, a kortársaihoz mért, az iskolatársaihoz mért, illetve a többi hasonló típusú iskolához mért eredményeit. Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a diákok megszerették a játékokat, így szabadidejük
is hasznosan és jó hangulatban telik el, hosszú távon gondolkozva pedig a kognitív képességek fejlesztése segíti intelligenciájuk fejlődését. A verbális és a matematikai problémákban való könnyebb eligazodásuk segítségével gyorsabban rájönnek a logikus válaszokra, az erre épülő feladatokban sikereket érhetnek el, így a tananyag elsajátításában is eredményesebbek lesznek. A diákok fejlődésén keresztül ez a kognitív szoftver a pedagógusaink mindennapi, eredményes munkáját is segíti. Tóthné Farkas Zsuzsanna
Kognitív képességfejlesztő játék A Türr István Képző és Kutató Intézet a TÁMOP -3.3.13-13/1 kiemelt projekt megvalósítása során kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű csoportok lemorzsolódását csökkenteni képes támogató szolgáltatások fejlesztését. Ennek a célnak egyik vizuális megvalósulási formája a program keretén belül létrehozott kognitív képességek felmérését, fejlesztését szolgáló digitális, online elérhető tartalom (játék). A fejlesztés egyik fontos eleme volt a célcsoport képességeinek felmérése, hangsúlyt fektetve a kognitív képességek felmérésére, illetve azok fejlesztésére. E képességek fejlesztése ugyanis pozitív hatással lehet a lemorzsolódás csökkentésére, illetve hosszú távon a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottságának növelésére. A www.jatekok.tkki.hu oldal a 8-16 éves korosztály számára készült. Az oldalt a gyermekek tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekben is használhatják. Ezekben az esetekben a pedagógusok és a szülők is részt
vehetnek a tartalmak követésében, az eredmények értékelésében. A fejlesztendő kognitív képességeket öt nagy csoportba soroljuk: EMLÉKEZET, LOGIKA TÉRI GONDOLKODÁS REAKCIÓIDŐ FIGYELEM A pszichológiai kutatások eredményeinek felhasználásával kifejlesztett játékok célja, hogy a gyermekek mentális képességeit fejleszthessük, karbantarthassuk úgy, hogy közben a feladatokat kikapcsolódásnak, játéknak érezzék.
Miközben a gyermek/tanuló a fejlesztő játékkal foglalkozik, megismerhetjük, hogy: • milyen szinten vannak a gyermek egyes kognitív képességei, miben a legjobb, miben a leggyengébb; • megállapíthatjuk, hogy melyek azok a képességei, amiket további feladatokkal érdemes fejleszteni; • mérhetjük, hogy mennyit fejlődött az utolsó játéka óta; • adott pillanatban milyen szinten van a vele hasonló korúakhoz viszonyítva. A játékok egy kerettörténetbe illeszkednek, melynek célja, hogy a gyerekek figyelmét minél tovább lekösse. A kerettörténet egy vidámpark, melynek egyes állomásait maguk a játékok adják. Van olyan játék, melyben a vidámpark dolgozóinak kell segítséget nyújtani, de van olyan is, melyben egy-egy új vidámparki játékot lehet kipróbálni. A játékot használókról felmérés készült. Regisztrált intézmények száma: 137 Felhasználók száma: 9104 felhasználónév TKKI kognitív munkacsoport
13
14
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
Nyitott ajtók Miskolcon Cikkünk az évtized jellemző innovációját, a fenntartóváltásban rejlő lehetőségeket mutatja be. 2011 szeptemberétől a miskolci Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet vette át az iskola fenntartását. A következő tanévben a közeli óvodával bővült az intézmény. 2013-ban tovább bővültünk egy szakiskolával, hogy tanulóink továbbtanulását is biztosítani tudjuk. Célunk az volt, hogy tanulóink fejlődését a szülőkkel együttműködve, pici kortól támogatni, segíteni tudjuk. Hiszünk abban, hogy csak így lehet eredményeket elérni, értékrendet alakítani, sikeres integrációt megalapozni.
nak. Ekkor találtunk rá a Lépésről lépésre programra. 1996-ban egy induló első osztályban vezettük be a programot, ezután felmenőben minden évfolyamon. Kollégáink sok tartalmas képzésen vettek részt, sok tantestületet fogadtunk. A felső tagozaton is alkalmazzuk legfontosabb elemeit. Az óvodában is erősítjük a
Jelenleg 122 óvodásunk van, 320 általános iskolás és 130 szakiskolai tanuló jár hozzánk. Intézményünkbe beiratkozott gyermekek döntő többsége hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű. Középiskolánkban kőműves, esztergályos, gyógypedagógiai asszisztens, szociális gondozó és grafikus képzés folyik. Iskolánk Miskolc város egyik legrégebbi intézménye. A gyárak bezárása megváltoztatta az iskola életét, a tanulók összetételét. Az új kihívásokhoz új utat kellett keresnie a pedagógusok-
programot, hiszen jó terepet ad az egységes pedagógiai célok megvalósításához. Megkönnyíti az óvoda-iskola átmenetet. A Lépésről lépésre program egyik kiemelten fontos eleme a reggeli beszélgetés, melyet a felső tagozaton is működtetünk. Lényeges, hogy a reggel első órájában nyugodt légkörben történjen a ráhangolódás a napi munkára. Reggeli üzenetben pozitív megerősítést kapnak a gyermekek, zenével, verssel tesszük nyitottá, motiválttá őket. Eközben tantárgyi is-
mereteik alkalmazását becsempészve igyekszünk mélyíteni a megszerzett tudásukat. A projektmunka az erősségeink közé tartozik. Minden tanévben két témahetet tartunk. Egyik az első hétre esik, jól segítve a visszatérést a rendszeres iskolai munkához, az ismerkedést az új tanár nénikkel, esetleg új osztályfőnökkel. A másik a tanév utolsó hetén szokott lenni, célja, hogy átlendítsük magunkat és a gyerekeket az utolsó napok nehézségein és jó hangulatban tudjuk lezárni a közös munkát. Év közben azonban nagyobb lélegzetű projektekben dolgozunk, melyek legalább másfél hónapon keresztül meghatározzák a munkánkat. A két nagyszabású projektzáró rendezvényre meghívjuk a szülőket, akik most már szép számmal el is jönnek megnézni az iskola munkáját és saját gyermekeik fejlődését. A szülőkkel való kapcsolattartás sarkalatos pontja pedagógiánknak. A rendezvényeken túl is igyekszünk találkozni és beszélgetni a szülőkkel. Gyermekeink nevelése-oktatása során nagyon fontos helyet foglal el a tevékenykedtetés, hiszen tudjuk, hogy a saját tapasztalat útján szerzett tudás épül be a legjobban. A csoportmunka, a páros munka sokoldalúan hat személyiségükre, fejleszti kooperatív képességüket. Minden lehetőséget megragadva igyekszünk gyermekeinket élményekhez juttatni, hiszen a családjaiknak erre nincs módja. Volt nálunk Mobil Planetárium, jártunk a fővárosban, a helyi múzeumokban, erdei iskolában. Elutaztunk Budapestre az operába, máskor a Glinda folyó-
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
irat szerkesztőségébe, a cirkuszba. Gyakran megyünk Miskolcra a Megyei Könyvtárba. Intézményünk referencia intézmény és regisztrált tehetségpont. Szeptember folyamán „Akkreditált tehetségponttá” kívánunk válni. Hosszú évek óta folyó képzőművészeti tehetséggondozó műhelyünk munkája és eredményei alapján bízunk benne, hogy ez sikeresen megtörténik. Képzőművészeti tehetséggondozás területén negyedik alkalommal sikerült támogatást elnyernünk. Programja egy 30 órás képzőművészeti műhelymunkát és egy 30 órás mesterkurzus szervezését biztosította a legtehetségesebb gyerekeknek. Természettudományos tehetséggondozás témakörben szintén 30 órás tehetségazonosító és tehetséggondozó műhelymunka folyt „A fény nemzetközi éve” jegyében. Pályázatunk címe: „Fényév távolság”, ami az előbb említetten kívül még egy tehetségnap megszervezését is jelenti, ahol a műhelymunkában résztvevő gyerekek mutatják be a megszerzett tudásukat, kiállítják munkáikat és bemutatják elvégzett kísérleteiket. A Digitális Miskolc pályázat befejezéseképpen 60 órás KIP-es képzésben veszünk részt szombatonként. Intézményünk ennek keretében 160 laptopot kapott, mely nagyban megkönnyíti az oktatást, segíti az egyéni haladási tempó figyelembe vételének lehetőségét. Erősíti a tanulók motivációját és fejleszti IKT-s képességeiket. A TÁMOP-3.1.13-as pályázatban együtt dolgoztunk a Türr István Képző és Kutató Intézettel. Sokféle képzést és sok segítséget kapunk tőlük. Az intézményi önértékelés teljes elvégzése, az országos mérések teljes kiértékelése, intézkedési tervek elkészítése mindannyiunk számára hasznos. Ennek a programnak a keretében lehetőségünk van tanulóinkkal kognitív szoftverek kipróbálására, készségeik, képességeik változásának követésére. A tavaly létrehozott sportegyesületünk segítségével kb. 60 gyerekkel
beindult a birkózó szakosztály, illetve kb. 70 fővel a futball szakosztály fiúknak és lányoknak is. Ők igazolt sportolók. E mellett atlétikai csoportok is szerveződtek. A Magyar Máltai Szeretet Szolgálat jóvoltából már zajlik a Szimfónia Program, melynek keretében 85 gyermekünk tanulhat zenélni. Fúvós hangszereken játszhatnak: furulyán, fuvolán, trombitán, kürtön, harsonán, tubán. Már zenekarként is próbálnak és találkoznak más nyertes iskola zenészeivel is egy-egy közös zenélésre. Nyáron is igyekszünk hasznos időtöltést biztosítani a diákoknak. Évek óta
járnak vissza hozzánk Texasból baptista önkéntes tanárok, akik egyhetes angol nyelvű tábort tartanak tanulóinknak. Munkánkat folyamatosan segíti a fenntartó Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet. Körükben és imaházukban tartjuk tanévnyitó ünnepségünket, és ott is zárjuk az évet. Hagyományosan együtt ünnepeljük a karácsonyt is. Aktívan részt vesznek óvodánk és iskoláink kiemelt rendezvényein, adományokkal támogatják a legrászorultabb családjainkat, segítik hitéleti munkánkat. Önkéntes munkájukra bármikor bizton számíthatunk. Farkasné Karres Éva
15
16
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
Interjú a Nyitott Ajtó Baptista Iskolával A Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola, Óvoda és Szakképző Iskolát fenntartó Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet képviselőjével, Bódis Sámuel lelkésszel, Farkasné Karres Éva intézményvezetővel és Horváthné Bozik Ramóna mentorasszisztenssel beszélgettem a TÁMOP–3.3.13-13/1 pályázat Eötvös József Programjáról. - Hogyan értékelte a Türr István Képző és Kutató Intézet megkeresését, hogy fenntartóként csatlakozzon intézményeivel az Eötvös József Programba? - Fenntartóként keressük azokat a szervezeteket, akikkel együttműködve egyfajta többletet tudunk biztosítani az intézményeink számára, ezért örömmel fogadtuk a megkeresést. Az Eötvös József program célja megegyezik fenntartói céljainkkal, amelyek a pedagógusok felkészítése, módszertani továbbképzése, és ezek eredményeinek hasznosítása a nevelő-oktató munka során annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudják segíteni a hátrányokkal küszködő, többségében hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű diákjaink fejlesztését, felzárkózását. - Milyen változást hozott a program az intézmény életébe? - A válaszadást a lelkész úr átengedte az intézményvezető asszonynak, aki programunkban mentorként is tevékenykedik. - Nagyon pozitívnak tartom, hogy a helyzetelemzés részeként megadott szempontok szerint, mintegy külső szemmel ismét átnéztük, átvizsgáltuk az intézményeink alapdokumentumait, ezek után eldöntöttük, hogy mi az, ami jó, és mi az, amin változtatnunk kell. Bevont mentorokként részt vettünk több műhelymunkán, és elmondhatom, hogy jó, ha néha kilépünk a megszokott rutinból,
és módszertanilag felfrissülnünk. Örömmel vettük a segítségnyújtást az idegen nyelvi mérésre való felkészülésben, a lemorzsolódásról szóló műhelymunkát követően belső továbbképzéseket tartunk az intézményeinkben, melynek eredményeként egy intézkedési terv készül, amelyben megfogalmazzuk, hogy kinek mi a feladata az iskolánkban a lemorzsolódás csökkentése érdekében. - Milyen segítséget kapott az intézmény a program eddig megvalósult részében? - Mivel mérés-értékelés szakemberrel nem rendelkezünk, nagy segítség számunkra az Országos Kompetenciamérés eredményeink elemzése, feldolgozása, és javaslattétel az intézkedési, fejlesztési tervünk elkészítéséhez. - Mit adott a Program a diákoknak? - A kognitív szoftverrel nagyon szívesen játszanak a diákjaink, vannak köztük nagyon ügyesek, akik jó eredményt érnek el egy-egy játék során, versenyeznek is egymással. A pedagógusok is pozitívan értékelik a szoftvert, hiszen a diákok hasznosan töltik vele a szabadidejüket, órán differenciálhatnak vele. A játék a tanulók gondolkodását a logika felé tereli, és bár most jelenleg még nem mérhető, a gondolkodási képesség fejlesztése hosszabb távon bizonyára a tanulási eredményeikben is tükröződik majd. - Van-e az eddig felsoroltakon kívül valami, amit feltétlenül meg kellene
említeni, mint a program pozitív hozadéka? - Az, hogy felvételre kerültek mentorasszisztensek is a program során, és lehetőségem volt nekem javaslatot tenni a személyükre, mindenképp nagy segítség az intézményeim számára. Ramóna, az általános iskolai mentor-(pedagógiai) asszisztensem itt lakik a Vasgyárban, iskolánk tanulója volt, vannak jó néhányan a tantestületemben, akik még tanították őt. Nagy benne a megfelelni akarás, intelligens, pontos, precíz, és ami a legfontosabb, kiválóan ért a gyerekek és a szülők nyelvén, elfogadják őt. - Mi a feladata a mentorasszisztensnek, hogyan tud besegíteni az iskolai munkába? Pedagógusaink jobbkeze, általában az alsóbb évfolyam osztályaiban bízzuk, bízzák meg feladatokkal. Differenciáltan foglalkozik a gyerekekkel az órákon, mára már ismeri őket, tudja, hogy ki szorul rá az olvasás gyakorlására, kinek mennek a matematikai feladatok gyengébben, és melyik tanulónak kell a verstanulásban segítenie. A szabadfoglalkozásokon játékot vezet, szünetekben ügyeletes, az alsósok ebédeltetésében is nagy hasznát vesszük, nem csak kiosztja az evéshez szükséges eszközöket, hanem nagy türelemmel mutatja meg használatukat is. - Hogyan tartja a kapcsolatot a szülőkkel, hiszen az ő hatórás munkaidejének már vége van, amikor a
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
szülők megérkeznek az iskolába a gyerekekért? A szülőkkel elsősorban nem az iskolában találkozik, hanem ő keresi föl otthon őket, például családlátogatáskor elkíséri a pedagógust, az ő munkájához is fontos, hogy ismerje a tanulók családi hátterét is. Ha valamelyik gyerek napközben megbetegszik, értesíti a szülőket, ha a közelben lakik a gyerek, haza is kíséri őt. Amikor az iskolánkba került, két fontos feladattal is megbíztuk, az egyik a hátrányos helyzet megállapításához szükséges dokumentumok begyűjtése volt. Kiment a szülőkhöz, elmagyarázta nekik, hogy hová kell menni, miért fontos számukra (pályázat, ösztöndíjak), hogy beszerezzék a papírokat, és felajánlotta nekik, hogy szívesen elmegy velük a hivatalba, és segít a papírok kitöltésében. A másik feladatát is nagyszerűen teljesítette, a szakosztályi leigazolásokhoz a tanulóknak sportorvosi vizsgálatra volt szükségük, ezért elkísérte őket az orvoshoz, sőt még egy táblázatot is készített, amelybe minden tanulónak bejelölte, hogy melyik vizsgálaton van túl, melyik hiányzik még. Kiválóan kezeli a számítógépet is, besegít a diákok adatainak rögzítésében, feldolgozásában, de rá szoktuk bízni a fényképezést is a rendezvényeinken, mert kiderült, hogy kiváló képeket készít. Igazi kincs ez a lány, szeretnénk mindenképp a program befejeztével is megtartani őt az iskolánkban. Horváthné Bozik Ramóna épp az ügyeletesi feladatát látta el, az udvaron találtam rá, a gyerekeket „terelte be” az órára. - Hogy érzed magad a régi iskoládban, milyen érzés volt visszatérned ide dolgozni? - Nem mondom, hogy először nem volt furcsa azokkal a tanárokkal együtt lenni, mint munkatárs, akik engem is tanítottak. Nagyon örülök ennek a munkának, sokkal jobb, mint az eddigiek. Amióta kikerültem
az iskolapadból, mindig is dolgoztam. Legutóbb a közeli csokigyárban tudtam elhelyezkedni, de ott nehéz fizikai munkát kellett végeznem, ami nagyon megerőltető volt, a három műszak miatt pedig kevés időt tölthettem 10 éves kislányommal. - Hogyan telik egy munkanapod, milyen feladataid vannak mentoras�szisztensként? - Nem minden napom egyforma, az, hogy aznap mit csinálok, attól függ, hogy hol van rám szükség. Általában az alsósoknál szoktam lenni, néha én irányítom a reggeli beszélgetőkört, ami arról szól, hogy megkérdezem, hogy mi történt otthon, mit csináltak a hétvégén, vagy a napirendjükről beszélgetünk. Ilyenkor megnyílnak a gyerekek, őszintén elmondják a problémákat, amit nagyon bizalmasan kezelek, nem teszek rá megjegyzést, nem kérdezgetem őket, annyit mondanak el nekem, amennyit akarnak. De mégis úgy irányítom a beszélgetést, hogy tanuljanak belőle. A múltkor megkérdeztem, hogy elmondjam-e az én napirendemet, és amikor mindenki azt válaszolta, hogy igen, próbáltam nekik azt közvetíteni, hogy más módon is lehet a szabadidőt tölteni, és hogy milyen fontos, hogy az emberek egy kialakult szokásrend szerint működjenek. Lehet, hogy ezt most nem értetik meg, de később hátha visszaemlékeznek rám, és megpróbálják ők is formálni az életüket. - Voltál-e már az iskola falain kívül is valahol a gyerekekkel? - Segítettem a pedagógusoknak a múzeumlátogatások, kirándulások során is, a héten ismét elhívott egy osztály magával kirándulni, ez most az osztálykirándulások időszaka. Ilyenkor én szoktam fényképezni, amit nagyon szeretek. - Már a szünet végén, a becsengetéskor is látszott, hogy elfogadnak, hallgatnak rád nem csak a kicsik, de a nagyok is. Hogy sikerült ezt elérned? - Nagyon sok időt töltök velük együtt, de az elején azért nem voltak ilyen
bizalmasak velem. Sokat mesélek nekik a családomról, hogy én is roma vagyok, hogy a családunkban mindenki dolgozik, hogy mit szoktunk csinálni a hétvégén, legutóbb arról meséltem nekik, hogy a vadasparkban voltunk, és miket láttunk. Mindig nagy érdeklődéssel hallgatnak, aztán ők is megnyíltak, ma már ott tartunk, hogy tanácsot kérnek tőlem magánéleti, szerelmi kérdésekben. - Mondhatjuk, hogy egy kicsit példakép is vagy számukra? -Talán igen. Apró sikereim már vannak. Az én javaslatomra megeszik a kicsik a sóskamártást, mert látták, hogy én is megeszem, és elmondtam, hogy miért egészséges. Vagy a csúnya beszéd. Elmagyaráztam nekik, hogy ne használják ezeket a szavakat, mert én nem szeretem, az én apukám nagyon mérges volt, ha csúnya szót hallott tőlünk. Vagy az öltözködés, itt nem a divatra gondolok, hanem hogy miért vegyenek föl pulóvert vagy kabátot, vagy épp ellenkezőleg miért vegyék le. Legutóbb hagymát ültettünk együtt, elmondtam, hogy milyen jó dolog, ha van egy kis kertünk a ház körül, ahol meg tudjuk termelni mindazt, amire szükség van a háztartásban. A személyes példamutatást nagyon fontosnak érzem. - Milyen változást hozott az életedbe a mentorasszisztensi munka? - Nagyon büszke vagyok a munkámra és a családom is büszke rám. Jó érzés, amikor az utcán vagy a piacon rám köszönnek a gyerekek, hogy csókolom tanárnő. A kislányom nagyon meglepődött, amikor először hallotta, kérdezte, hogy anya, téged tényleg tanárnőnek szólítanak a gyerekek? Tanárnőnek hívnak a gyerekek az iskolában is. Szólhatnék nekik, hogy nem vagyok tanárnő, de jól esik, és egy kicsit úgy is érzem magam. Ilyenkor valóban azt gondolom, hogy példakép lehetek számukra. Jól érzem magam itt, ha lehetőségem lenne rá, továbbra is szeretnék itt dolgozni. Tóthné Horváth Rita
17
18
ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 2. SZÁM
Az Eötvös Program Tevékenységközpontú tanulás pilotjának keretében sor került több kiadvány fejlesztésére és megjelentetésére, amelyek már el is jutottak a felhasználókhoz. A tananyagok az iskolakertek megvalósításához és a kisállatok tartásához nyújtanak segítséget.
Könyvajánló Biztos vagyok abban, hogy jelen kiadvány olvasóközönsége számára közös élmény Aronson A társas lény című klasszikus könyve. Ki felvételire, ki már kollokviumra, szigorlatra tanult belőle. Már abban az ös�szefoglaló műben megismerhettük társas világunk működését. Aronson az utóbbi években az iskolai erőszak szociálpszichológiáját kutatta. A mozaikos tanulás módszertani innovációja is az ő nevéhez köthető. Ebben a témában íródott kötete, melynek címe egy tragikusan végződött amerikai iskolai lövöldözés helyszínét viseli, az Ab Ovo Kiadó jóvoltából magyar nyelven is olvasható, a címe: Columbine után.
Jó szívvel ajánlom ezért az Életem és a szociálpszichológia című kötetet, amiben az amerikai szociálpszichológus életútja olvasható. A munkában számtalan izgalmas részlet megtudható a XX. század történelméről, az egyéni sorsot alakító tényezőkről, a szociálpszichológiai kísérletekről, elméletekről. Egyszerre tudománytörténeti és jól megírt családregény. Megéri ráfordítani a szabadidőnket. Elliot Aronson: Életem és a szociálpszichológia, Ab Ovo Kiadó 2010. Ford. Varga Katalin. SZT
Jelenlegi lapszámunk szerzői: Berecz Árpádné: pedagógus, az Eötvös József Program szakmai vezetője Farkasné Karres Éva: a Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola, Óvoda és Szakképző Iskola nyugdíjazott intézményvezetője Gulyás Enikő: doktorandusz-kutató, Eötvös József Program Kutatási Csoport Dr. Kis-Tóth Lajos: kutatásvezető, Eötvös József Program Kutatási Csoport Kovács Gábor: az Eötvös József Program projektvezetője, kulturális antropológus, egészségfejlesztési és esélyegyenlőségi szakember Könczöl Tamás Balázs: eTanulás szakértő Racskó Réka: doktorandusz-kutató, Eötvös József Program Kutatási Csoport Dr. Szarvák Tibor: PhD, szociológus, településkutató, térségfejlesztő - Türr István Képző és Kutató Intézet Tóthné Farkas Zsuzsanna: pedagógus, a Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium módszertani mentora Tóthné Horváth Rita: pedagógus, az észak-magyarországi régió vezető koordinátora Vitéz Gyöngyvér: eTanulás szakértő
Impresszum: Jelen kiadvány a Türr István Képző és Kutató Intézet TÁMOP-3.3.13 projektjének hírlevele. További információk: www.tkki.hu Főszerkesztő: Kovács Gábor projektvezető Szerkesztő: Dr. Szarvák Tibor Felelős kiadó: Sárik Zoltán, a TKKI főigazgatója Nyomdai kivitelezés: VÁRMÉDIA PRINT Kft., Gödöllő