ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS. TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 3. szám

ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 3. szám

TARTALOMJEGYZÉK Pedagógiai hálózatok Együtt tanulunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Hálózati működés az Eötvös József Programban . . . . . . . . . . . . . 5 Módszertani gyakorlóintézményi hálózat kialakítása, működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Tanulók tanulmányi eredményességét támogató értékelési rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Az új mérés-értékelési modell és eszközrendszer bevezetésének fogadtatása az Eötvös József Programba bevont iskolák részéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Tehetséggondozás az Eötvös József Program keretében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Állásbörze Kazincbarcikán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Az esélyteremtő iskola modellje Almamelléken . . . . . . . . . . . . . 16 Jelenlegi lapszámunk szerzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS • 3. SZÁM

Pedagógiai hálózatok Együtt tanulunk Egységben az erő. Sokan emlékszünk még erre a gondolatra szüleinktől, nagyszüleinktől, régi tanárainktól, de hogyan tudjuk megteremteni az egységet és az erőt az ország (főként) konvergencia régióit lefedő új pedagógiai hálózatában, amelyet az Eötvös József Programban fejlesztettünk? Erre próbál választ adni lapszámunk bevezető anyaga. 2015-re az alapszavaink közé sorolhatjuk a hálózatokat. Milyen jellemzőkel is bírnak? A rendszereket már nemcsak alkotó elemei mentén vizsgálhatjuk, hanem a kapcsolataikon keresztül is. Ezek a kapcsolatok, amelyek új tudást, magatartást, ismeretet hozhatnak be az egyén és a közösség/intézmény életébe, növelik a hatékonyságunkat, a minőségi munkavégzést. A tudásalapú hálózat nagyon stabil, a sok térbeli középpont erős kohéziót biztosít. Magyarországon Kovách Imre szociológus ír arról, hogy az Európai Unió fejlesztési politikájának koordinált rendszereiben a javak, tőkék, információk, tudásfajták és az egyéb fejlesztési eszközök áramoltatása a sokasodó helyi és regionális hálózatokon keresztül történik. A projekt kereteiben történő ágazati együttműködés nemcsak vertikális, hanem más területi szereplők bevonásával horizontális hálózati építkezést is generál. A tudások így észrevétlenül emelik a közvetett vagy közvetlen szereplők kulcskompetenciáit, javítják a racionális tudást, fejlesztik a szakmai és a szakmakö-

zi együttműködést és készségeket. A program a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő és az országos kompetenciamérések eredményei alapján alulteljesítő 139 intézmény bevonásával valósítja meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességét elősegítő fejlesztéseket. Tudjuk, hogy munkánk fontos a társadalmi mobilitás területén, hiszen azok, akik sikeres iskolai szocializációval rendelkeznek, általában nagyobb és erősebb (krízis esetén könnyedén alkalmazható) kapcsolati háttérrel bírnak, egészségtudatosabbak és általában inkább ,,belülről vezérelt” emberek. A hátrányos helyzetű csoportok köznevelési sikerességét segítő cselekvések meghatározó vidék- és társadalomfejlesztési célként is értelmezhetőek. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a kutatások szerint a helyi társadalmakba kívülről érkező szereplők különösen aktívak az új hálózatok létrehozásában. Ismert, hogy az Eötvös Program csökkenteni szándékozik a szolgáltatások elérhetősége terén meglévő

egyenlőtlenségeket, amelyek a különböző fejlettségű kistérségek/járások között fennállnak. A kiemelt projekt 311 oldalas kutatási tanulmányában 26 alkalommal szerepel a háló, hálózat kifejezés, az ezzel szinte megegyező együttműködés fogalom 47 alkalommal fordul elő. Néhány fontos csoportjellemző közül kiemelkedik a ,,kommunikációs ügynök”, mint a hálózatban elengedhetetlen tényező. A mi projektünkben ez szerep a ,,koordinátoré”, amely folyamatos (tudás)támogatást nyújt az intézményeknek a kérdések értelmezésében. 57+7 fő alkotta ezt a szakmai háttércsapatot. A viszonyításhoz idézzük a kutatási anyagban szereplő adatot, amely szerint a programban érintett gyermekcsoportok száma több mint 2000, a kiválasztott intézményekbe mintegy 62 ezer gyermek jár, fejlődésüket 5000 pedagógus támogatja. Ha hálózati szinten nézzük, akkor mindez a hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nagy számban nevelő intézmények (óvodák, általá-

Néhány gondolat a címlap-térképhez A térképen jól látható, hogy az esélyteremtést segítő országos hálózataink mely hátrányos helyzetű kistérségekben nyújtanak pedagógiai szakmai szolgáltatásokat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását ellátó köznevelési intézményeknek és pedagógusaiknak. Számarányát tekintve kiemelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megye 40 településsel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 18 településsel, illetve Hajdú-Bihar és Baranya megye 17-17 településsel. BI., SzT.

3

4


nos- és középiskolák, illetve kollégiumok) korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez szükséges. A hálózatos együttműködés erősíti a munkaerőpiac leendő szereplőit, amelyben a foglalkoztató és a tanuló/ hallgató/munkavállaló aktív közreműködésével jelen van a pedagógus/ képző is. Mindez együtt jár a pályakövetés, pályaorientáció, munkaerőpiaci-előrejelzések megújításával is. Projektünkben kell foglalkoznunk a tanító- és tanárképzés megújításával is. Mindenképpen fontos, hogy az együttműködő intézmények körében végzett kutatás zárótanulmánya alapján az iskolák közel harmada fogadna tanító- és tanárjelölteket. De fontos hálózati, ha úgy tetszik disszeminációs munka az is, hogy a program révén a gyakorlatban is megismerjék a befogadó szemléletű tanárképzést és továbbképzést. A tanító- és tanárképzés modernizációjához szervesen kapcsolódhat a program Módszertani Gyakorlóintézményi Hálózata, melyben 26 olyan intézmény vesz részt, akik módszertani támogatást tudnak nyújtani a pedagógusoknak és a hallgatóknak.

ködtetése. Mindez alapvetően szakmaközi együttműködéseken alapul. Budai István nyomán a hálózatokkal kapcsolatos szakmai jellemzőket és eredményeket is kiemelhetjük: holisztikus szemlélet, közös kommunikáció és célrendszer, tudásmix, magasabb minőségű (több szempontot kezelő) humán közszolgáltatás. Egy kutatás alapján azt mondhatjuk, hogy a szociális ágazat (főképp a gyerekjóléti és családsegítő szolgálatok) az önkormányzatok és az egészségügy után a legintenzívebb kapcsolatot a közneveléssel tartja fenn, mely a programhoz kapcsolódó kutatásból is kiderült. Híd-szerep Ismert, hogy a leszakadó térségek társadalmában a változást jelentő kulcskategóriákat (újítás és alkalmazás) erősíteni kell egyéni és szervezeti szinten is. Tudjuk, hogy a tartós kirekesztődés veszélye az is (lehet), hogy az egyének és szervezetek gondolkodása, értékvilága hozzáidomul a társadalom peremén szokásos életmódhoz.

A program hálózati bemutatásából nem hagyható ki, hogy a tanoda pilotunkhoz 96 szervezet csatlakozott. Ehhez kapcsolódóan számos konferenciát, képzést szerveztünk és módszertani fejlesztést értünk el.

Ezért a program eredményei között hangsúlyoznunk kell azt, hogy a periférikus térségek helyi társadalmának komplex ,,süllyedésének” megállításában óriási jelentősége van a közös együttműködésnek, az egymástól való tanulásnak.

Szakmaközi együttműködés A program egyik célkitűzése az ágazati együttműködésekben megvalósuló mikro- és makroszintű programcsomagok kialakítása, mű-

A jó gyakorlatok, új módszerek megismerése, a sikerfaktorok közösségi adaptálása egy kicsit a kiégést is csökkentheti, de társadalmi hatásként megkísérli a gyereken keresz-

A nagy célok az egyén és a kisközösség életében is fellelhetők. Egy Baranya megyei kistelepülésről érkezett hallgató motivációs levelében a következőt olvashattuk: azért jelentkezett tanítói alapvégzettséggel a szociális munkát a közösségépítéssel és a vidékfejlesztéssel összekapcsoló szakirányú továbbképzésre, mert ,,munkám nagy részében nemcsak tanítok, hanem szociális munkát csinálok”.

tül visszaintegrálni a leszakadtakat, feltárva előttük a maguk számára lehetséges, egyéni utakat. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a programban kifejlesztett 13 pilot program közül tartalmában mindegyik interprofesszionális kompetenciákon, tudásokon alapul. Fejlesztéseink közül a gyakorlóiskolai, koordinátori, tanodai, szaktanácsadói és szupervizori együttműködés kialakítása pedig joggal nevezhető klasszikus hálózatnak is. Fontos kérdés, hogy egy hálózatban működő rendszer fenntartható-e? Másként fogalmazva a kérdést: a centrumokban, a központokban való gondolkodás és cselekvés mellett milyen új energiát és mozgatórugót jelent az, ha egy fejlesztés hálózatban valósult meg? Úgy gondoljuk, hogy a hálózatban való működés komoly erősséget, módszertani és jó gyakorlatok megoldásait jelentő adatbázist, az egymástól való tanulás lehetőségét jelenti. Ennek záloga az együttműködések és a képzések során kialakult szakmai kapcsolat, amely azt jelenti, hogy szakmai háttér erősíti a humán szakmához (is) nélkülözhetetlen idealizmust, energiát és céltudatot. Adott tehát a forrás az egyéni és közösségi (munkahelyi) stresszkezeléshez is. A fenntarthatóság szociológiailag is értelmezhető. A program eredményeinek munkahelyi és térbeli hatása (disszeminációja) pozitív hatásokat indított el. A sok-sok egyéni (intézményi) megerősítés mellett határozott tudássá vált az, hogy a rendszer végpontjainak újra és újra fel kell fedezni a környezetét, és a változó környezettel kapcsolatos (helyi) válaszokat újra és újra közvetítenie kell a központ irányába. A centrum(ok) az új információkkal átdolgozzák a célokat és újra mozgásba hozzák a hálózat tagjait. Dr. Szarvák Tibor


Hálózati működés az Eötvös József Programban A hálózati együttműködés lehet az egyik hatékony válasz a környezetből érkező újabbnál újabb kihívásokra. Ez leginkább azoknak az intézményeknek hasznos, amelyek az új tudásra igényt tartanak. Tudják, hogy új ismeretekhez, információkhoz jutva egyrészt rugalmasabbá, korszerűbbé válhatnak, másrészt a problémáikra a megszokottól eltérő, új típusú válaszokat is adhatnak. Hálózati együttműködés során hálózati tanulás valósul meg, ahol egyenrangú félként vannak jelen a résztvevők, és a gyakorlati tudás és tapasztalat megosztására helyeződik a hangsúly. Ezt gondolják a TÁMOP 3.3.13-13/1 projekt vezetői is, így a program alapvető célja a befogadó oktatási rendszer megteremtése érdekében egy olyan pedagógiai rendszer kifejlesztése, létrehozása lett, amely segíti a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási eredményességét, és a helyi adottságokhoz illeszkedve hiánypótló pedagógiai szolgáltatásokat tesz elérhetővé. A program fontos feladatának tekinti a horizontális együttműködés kiépítésén túl a köznevelési intézmények közötti folyamatos párbeszédet, tudásmegosztást. Ezen az úton elindulva olyan – segítő intézményi szolgáltatások biztosítására alkalmas – országos szolgáltató-hálózat kialakítása kezdődött el, amely elérhető közelségbe hozta a szakmai szolgáltatásokat a hátrányos helyzetű kistérségekben. Az intézményfejlesztést támogató koordinátori és mentori hálózat kialakításával, majd működtetése által számos eredményes, a bevont intézmények vezetői, pedagógusai által is sikeresnek mondott tevékenység valósult meg. Működés tekintetében 7 régióban 40 végpont irodával, 139 bevont köznevelési intézménnyel a szakmai támogatást 7 vezető koordinátor, 57 szakmai koordinátor, 688 területi intézményi mentor, és 195 mentorasszisztens szolgáltatja. A 7 vezető koordinátor irányítja a 7 régió szakmai működését. Az 57 szakmai koordinátor működteti a

40 végpont irodát és szakmai koordinációs feladatokat végeznek a 139 bevont intézményben. Intézményenként 5 fő pedagógus mentorként dolgozik és munkájukat 1 vagy 2 fő mentorasszisztens segíti. A hálózatban részt vevők szakmai felkészítését is biztosította a program. Kiváló előadók, trénerek által tartott 60, illetve 30 órás képzések valósultak meg a koordinátorok, mentorok, és az intézmények nevelőtestületei részére. A fejlesztéssel kapcsolatos szakmai tartalmi elemeket a továbbképzések mellett a szakmai napok, szakmai műhelyek, régiós munkacsoporti megbeszélések, végponttalálkozók biztosították. Nagy sikere volt a hálózati horizontális tudásmegosztó intézményi találkozásoknak. Sok jó módszert, eljárást, újszerű szemléletet vittek magukkal a mentorok egy-egy területi műhelyfoglalkozásról. Az esélyteremtő intézményfejlesztési program megismerése által több intézményben elindult a párbeszéd a szervezetfejlesztés újragondolása, felépítése és működésének átalakítása céljából; hiszen a kapott szakmai szolgáltatást a projekt által az intézmény saját területén, elérhető közelségben vehette igénybe. A hálózati működés hozadéka: • kiváló, szakmailag felkészült szakemberek tapasztalati megosztása, • területi igényekhez alkalmazkodó szolgáltatások nyújtása – közel a célcsoporthoz, • intézményi (mentori) tudás felszínre hozása, • innovációs folyamat kiaknázása, működtetésének támogatása, • tudásmegosztás, szemléletformálás,

•m ódszertani és tartalmi fejlesztések intézményi szintű biztosítása, •h orizontális tanulás igénybevétele, • foglalkoztathatóság, munkahelyteremtés, • hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek előrehaladásának nyomonkövetése, • t ovábbképzéseken megszerzett tanúsítványok, • kapcsolatteremtés, együttműködés a bevont intézmények között. A Tanoda hálózat a tanodák szakmai hálózatának működtetése, valamint a tanodák működésének szakmai támogatásának céljával alakult meg 2015 tavaszán 11 taggal, és azóta folyamatosan nő a taglétszám. Az Eötvös József Program támogató hálózatai közé tartozik a Módszertani Gyakorlóintézményi Hálózat, amelynek keretében 26 intézmény került bevonásra. Kiépítésre került 56 fővel egy szaktanácsadói hálózat is, amely mind a 139 bevont intézményt eléri, és elsősorban az intézményfejlesztés/ esélyteremtő oktatás beépülését segíti szervezetfejlesztési szempontból. A program keretén belül létrejött egy szupervizori szemléletű tanácsadói hálózat is, amely az intézményekben az 5 iskolai mentor teamben való további együttműködését támogatja. A hálózatkoordináció létrejötte, működése és további feladatai a köznevelési rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések érdekében kezdte meg fejlesztő munkáját, és építkezik tovább a hatékonyság, az eredményesség és a méltányosság szellemében. Józsa Ildikó és Pappné Varga Zsuzsa

5

6


Módszertani gyakorlóintézményi hálózat kialakítása, működtetése A Türr István Képző és Kutató Intézet TÁMOP 3.3.13- 13/1 kiemelt projektjének szakmai szolgáltatásfejlesztési alprojektje keretén belül kerül sor a Módszertani Gyakorlóintézményi Hálózat – MGYH – kialakítására és hosszabb távú működésének megalapozására. A hálózat célja az intézményfejlesztés érdekében olyan pedagógiai-szakmai szolgáltatói rendszer kialakítása, amely hozzájárul a hatékony, eredményes köznevelési rendszer fejlesztéséhez. Gyakorló terep biztosításával a pedagógusképzésben tanuló hallgatóknak a hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók fejlesztési problémáinak megismeréséhez ad lehetőséget. Az Eötvös József Program pedagógiai szakmai szolgáltatásai elsősorban az ország azon területein nyújtanak segítséget, ahol jelentős számban működnek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelőoktató köznevelési intézmények. További cél a horizontális együttműködés és a hálózati tanulás segítése, a pedagógiai szakmai szolgáltatás más szervezeteivel a hatékony párbeszéd fenntartása. A közvetlen célcsoport elsősorban a 3-16 éves kiemelt figyelmet igénylő, főként hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók (HH és HHH-s tanulók) és az őket nevelő, oktató pedagógusok. A Módszertani Gyakorlóintézményi Hálózat működésének célja: • a köznevelési intézmények szakmai munkájának támogatása, • az intézményfejlesztés érdekében olyan pedagógiai szakmai támogatói rendszer kialakítása, amely hozzájárul az esélyteremtéshez, • gyakorló terep biztosítása a pedagógusképzés hallgatóinak a

hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók fejlesztési problémáinak megismeréséhez, • a pedagógiai szakmai támogató tevékenység elősegítse, elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket/tanulókat nevelő-oktató köznevelési intézményekben, • a horizontális együttműködés és a hálózati együtt-tanulás segítése, • a pedagógiai szakmai támogatás közvetlen, helyközeli elérhetőségének biztosítása, • az EJP pedagógia szakmai szolgáltatása szervezeti tevékenységének és keretének a megalapozása. Az MGYH eddigi tevékenységének összegezése: Az MGYH 26 intézményét és azok fenntartóit felkerestük, személyes szakmai beszélgetésekkel készítettük elő az együttműködési megállapodások megkötését. Ezen az egyeztetésen kerültek kiválasztásra – a fenntartóval és az intézmén�nyel egyetértésben – az intézményi konzulensek. A konzulensek – intézményenként 2 fő – munkaszerződéses közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolódtak az MGYH tevékenységének megalapozását jelentő feladatok megvalósításába. Műhelyfoglalkozásokkal indult a munka, melyeket Kaposvárott és Egerben tartottunk a konzulensek részvételével. Az MGYH leendő tevékenységének az Eötvös József

Programhoz kapcsolódó általános megismerésén túl elindult a jó gyakorlatok gyűjtése. A műhelymunka érintette a működési rendet és az eljárást is szabályozó módszertani kézkönyv szerkezeti elemeinek a megbeszélését is. A Projekt keretében elkészült az MGYH működéséhez szükséges módszertani kézikönyv (kapcsoskönyv) és gyakorlóintézményi konzulensek felkészítéséhez szükséges képzési dokumentáció is. Az akkreditációra benyújtott 60 órás blended jellegű képzési program kipróbálása megtörtént jó eredménnyel és számos felhasználható tapasztalattal. A képzésen részt vevők megismerhették elsősorban a szakmai szolgáltatás és a felsőoktatási gyakorlóhelyekre vonatkozó szabályozókat és a hálózatalapú tanulás modelljét. A további témakörök a jó gyakorlatok módszertana, valamint az együttműködés a köznevelés és a felsőoktatás között voltak. A képzés tartalma kitért a módszertani intézmények pedagógiai szakmai támogatási eljárásrendjére is. A projektben részt vevő intézményeket a mentorok illetve koordinátorok képviselik, így az MGYH konzulensei velük tarthatják a kapcsolatot. Ehhez kidolgoztuk a Módszertani Gyakorló Intézmények konzulenseinek feladatrendszerét, amely a sokoldalú kapcsolattartással elősegíti a módszertani kultúra fejlődését.


A projekt keretében – a hátrányos helyzet országos megjelenésére is tekintettel – az Eszterházy Károly Főiskolával (EKF) és a Kaposvári Egyetemmel (KE) jött létre együttműködési megállapodás. Ennek első eredményei a pedagógusképzésben a felkészítés érzékenyítése az esélyteremtés feladatainak ellátására, továbbá a pedagógusképzésben a hátrányos helyzet kezeléséhez adekvát továbbképzések és szakvizsgák megújítása és indítása. Nem utolsó sorban pedig bekapcsolni kívánjuk a módszertani gyakorlóintézményi hálózatot a pedagógusképzés összefüggő gyakorlatát megvalósító bázisiskolai rendszerébe. A megállapodásban rögzített együttműködést az érintett intézményekben 2+2 fő felsőoktatási szakértő koordinátor segítette. Az MGYH felsőoktatási együttműködését megalapozó lépések ös�szefoglalva: • HHH gyermekekkel foglalkozó iskolák programjának regionális áttekintése, példaértékű pedagógiai jó gyakorlatainak megismerése és átvétele (gyakorlati képzéshez a bázisiskolai hálózat bővítése) – EKF, KE • Közreműködés az MGYH intézményhálózat tagjainak kiválasztásában (szinergiával a gyakorlati

bázisintézményekre) - EKF, KE • Elemző vizsgálat az óvodapedagógus és tanító szakok pedagógiai és pszichológiai tantárgyaiban, javaslatok az esélyteremtéshez kapcsolódó tartalmak markánsabb megjelenésére. Tartalmi felülvizsgálattal újraindul a Romológia specializáció, amelynek felvétele minden pedagógus alapszakon lehetséges. – KE, (EKF) • Elemző vizsgálat az osztatlan tanárképzés pedagógiai – tanári mesterség moduljában a hátrányos helyzet kezeléséhez, az esélyteremtéshez szükséges tartalmak növeléséhez – tanítási gyakorlatra erős fókusszal -, javaslat bevezetése a programokba. – EKF • A hátrányos helyzetet és esélyteremtést fókuszba állító új kurzus bevezetése a pedagógusképzésben: A hátrányos helyzet pedagógiája címmel. – EKF, KE • Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs pedagógusa szakirányú továbbképzési szak átdolgozása – KE • Szocioterápiás eljárások az iskolai erőszak kezelésére, az Egyéni bánásmód, differenciált tanulásszervezés és a Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés szakirányú továbbképzési szakok átdolgozása – EKF

A módszertani és gyakorlóhelyek intézményei

• Új szakirányú továbbképzés program kidolgozása: Az elfogadás pedagógiája. – KE • Választhatóan indul a pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben a Mentori feladatokra való felkészítés – KE • Új szakirányú továbbképzés program kidolgozása és bevezetése: Integrációs szakmai feladatokra felkészítő pedagógus – EKF • A pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben megújítva működnek a Gyakorlatvezető, mentorpedagógus az iskoláskor előtti nevelés és gondozás intézményeiben és a Gyakorlatvezető mentortanár programok – EKF • Aktív szakmai műhelyként működnek a Roma Szakkollégiumok – EKF, KE

A COMENIUS VALIDUS program tartalmi előkészítése Sikeresen növelni a digitális átállás esélyét a köznevelésben, különös tekintettel a 3-12 éves korosztály körében az alkalmas módszertani kultúra és az ehhez kapcsolódó oktatási modellek kialakításával az információs műveltség hosszú távú fejleszthetősége érdekében. D r. Hauser Zoltán, Kaló Anikó, Liptai Emese

Intézmények megoszlása megyénként INTÉZMÉNYEK MEGOSZLÁSA MEGYÉNKÉNT

Tolna; 3

Bács-Kiskun; 1 Baranya; 4

Szabolcs-SzatmárBereg; 2

Somogy; 4

Borsod- AbaújZemplén; 5

Nógrád; 1 Jász-Nagykun-Szolnok; 1

Hajdú- Bihar; 2 Heves; 3

7

8


Tanulók tanulmányi eredményességét támogató értékelési rendszer A fenti címen olyan adaptív mérési és értékelési modellt dolgoztunk ki a TKKI Eötvös József Programja számára, amely végigvezeti az alkalmazót az iskola tanulóértékelési rendszerének megalkotásában vagy – amennyiben már rendelkezik ilyennel – annak korrigálásában. A modell egy pontosan definiált gyermekkép, a mérés és az értékelés szakmai szabályai, az alkalma-

megbízható, érvényes, objektív kell legyen mind a rendszer, mind az alkalmazott módszertár és eszköztár, vagyis érvényesül minden összetevőre a validitás, a megbízhatóság és az objektivitás. A gyermekkép Felfogásunk szerint az ember – a gyermek – bio-pszicho-szociális

zás gyakorlatát támogató módszer és eszköztár, valamint a működtetést végző szervezeti struktúra pilléreire építkezik. A pillérek alapzatát deklarált alapelvek képezik. Az alapelvekről Alapelveink nem elvont erkölcsi kitételek, hanem az alábbi konkrét szakmai vállalások: • Az iskola ideológiai, politikai, szakmai függetlenséggel bíró intézmény, melynek joga van kizárólag szakmai szempontok alapján dönteni modellek, módszerek, eszközök elfogadásáról vagy elvetéséről. • Az alkalmazó pedagógus autonóm, alkotó értelmiségi személy és szakember, aki képes dönteni a modell elfogadásáról vagy elvetéséről, képes döntését cselekvésben kivitelezni, képes reflektálni mind a döntése tárgyára, mind a döntésének kivitelezésére. • A szakszerűség garantálása a modell minden egyes elemére. Azaz

lény. E három dimenzióban számos jellemzője megismerhető, feltárható és fejleszthető. Az természetesen az iskola, a tanár döntése, hogy ebben a térben mit akar megismerni, mit akar és tud fejleszteni. A modell ehhez bőséges kínálatot nyújt mind módszerek, mind eszköz tekintetében. A szakmai szabályok

Felfogásunk szerint az értékeléshez adatokra van szükség. Akinek nincs adata, annak legfeljebb csak véleménye van. Az adatokat a mérés

szolgáltatja. A mérés modellünkben azt jelenti, hogy jelenségekhez, dolgokhoz, személyekhez egyértelműen meghatározott szabály alapján számot rendelünk. Ez a szám maga az adat. Modellünk az adatok elemzésekor a leíró- és a matematikai statisztika szakmai szabályai szerint jár el. Hiteles adatokat azonban csak olyan méréssel nyerünk, melynek eszköze érvényes, megbízható és tárgyilagos. Az értékelés a méréssel nyert adatokra épülő értékítélet alkotást jelent. A referens, azaz a várt eredmény, állapot, jellemző összevetése a referáló, vagyis az elért eredmény, állapot, jellemző adatával, adataival. Amennyiben a referáló adat megfelel a referens adatnak, úgy kedvező értékítélet alkotás fogalmazódik meg. Ellenkező esetben a kedvezőtlen eltérés okát feltárva, az okok elemzését felhasználva fejlesztési javaslat megfogalmazása, fejlesztési program készítése és végrehajtása szükségeltetik. A mérés és a fejlesztő értékelés modellünk ezekre az egyértelmű meghatározásokra, a meghatározásokon alapuló szakmai szabályokra építkezik. Az értékelés az iskola oldaláról megközelítve reflektív intézményt, az egyes pedagógus szempontjából pedig a saját munkáját, teljesítményét értékelő szakembert igényel. Az értékelés tehát olyan folyamat, amely tanúsíthatóan ad választ arra, hogy a tanítás, fejlesztés a választott értékeknek, céloknak, követelményeknek megfelelő-e. A reflektálás az erre épülő tudatos változtatást,


fejlesztést jelenti. A tanúsításhoz, a reflexióhoz szükséges tényeket az egzakt vizsgálat, mérés szolgáltatja. Módszer és eszköztár A modell a külső, azaz az országos

és a belső, vagyis az iskolai méréseket egy rendszerbe integrálja. A külső mérések összetevői elemi készségekről, képességekről, kulturális eszköztudásról adnak rendkívül fontos és értékes információt iskola, tanár, tanuló számára. Az iskola azonban sok mást tanít, fejleszt, aminek eredményéről csak a belső mérések adnak visszacsatolást. A belső mérések működtetéséhez saját vizsgálati és mérőeszközökre van szükség. A modell a gyermekképhez igazodó pszicho-szociális vizsgálati eszközöket, kérdőíveket, megfigyelési jegyzőkönyveket, interjúterveket, tantárgyi mérőeszközöket, a mérések elemzését támogató Excel elemző szoftvereket, valamint fejlesztő feladatbankokat tartalmaz. A tantárgyi mérőeszközök a tantervi követelményeket a Bloom-féle taxonómia szintjein mérik. Az eszköztár tartalmaz olyan mérőeszközöket is, melyek diagnosztikus céllal egy-egy tantárgy vagy tantárgycsoport taníthatóságához, tanulhatóságához kapcsolódó eszközjellegű ismereteket, képességeket mérnek. A mérőeszközök szakszerű alkalmazását adatlap, mérési, javítási és értékelési útmutató támogatja. A mérés statisztikai elemzéséhez

egyedi Excel elemző állományok állnak a felhasználó rendelkezésére. Az adatlap részletesen tartalmazza a mért területeket, tartalmakat. A mérési útmutató a mérőeszköz alkalmazásával kapcsolatos feladatokra, teendőkre, körülményekre – pl. időpont, időtartam, eszközhasználat stb. – tesz javaslatot. A mérés statisztikai elemzését támogató Excel elemző állomány az egyén, az osztály/évfolyam teljesítményét jellemző legfontosabb (szükséges és elégséges) középérték és szóródás mutatóit szolgáltatja feladatonként és a feladatlap egészére. Felhasználása minimális alkalmazói ismereteket igényel. Elemző állományok A belső mérések, dolgozatok men�nyiségi és tartalmi elemzéséhez

fejlesztettük a DOLGOZATELEMZŐ nevű Excel adatelemző állományt. A szoftver egy-egy dolgozat mérési eredményét elemzi az egyéni (tanulói), a csoport (osztály) és az évfolyam szintjén. Az elemzés egyrészt a pedagógus számára a szakma nyelvén készül el. Másrészt szöveges elemzés, értékelés is készül a tanuló számára az ő nyelvi kódján. Az Országos kompetenciamérés iskolai, tantermi hasznosítását támogatja az OKM EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROFIL nevű szoftver. Ez a mérés

tartalmi kerete alapján rajzolja fel minden egyes tanulóra vonatkozóan a fejlesztendő területeket mind a matematikai eszköztudás, mind pe-

dig a szövegértés esetében. A statisztikai és tartalmi elemzést támogató állományaink az elemző munka hatékonyságát és szakszerűségét biztosítják. A megismerésnek (mérésnek) és a fejlesztésnek – a tanítás-tanulás folyamatának – kölcsönhatásban kell lennie. A megismerés fejlesztés nélkül öncélú, a fejlesztés megismerés nélkül többnyire ösztönös cselekvés. A fejlesztéshez fejlesztő eszközökre van szükség. A modell több fejlesztő feladatbankot kínál az alkalmazó számára. Ilyen a kompetenciamérésben alapszint alatt teljesítő tanulók alapszint fölé fejlesztését támogató szövegértés és matematika feladatok bankja. Fejlesztő célt szolgál a komplex természettudományos feladatbank is. Ez olyan problémákat tár a tanuló elé, melyek megoldásához a természettudományos tantárgyakban tanultakat kell alkalmaznia. Működtető szervezet A mérés a pedagógia egyik legegzaktabb területe. Önálló és valódi szakmaként kimunkált fogalomrendszerrel, számos protokollal, szakmai szabállyal rendelkezik. Az iskola mérési rendszerbe szervezése, majd működtetése nem lehet tanárok egyéni akcióinak sorozata. Megítélésünk és javaslatunk szerint

a rendszer működése igényli a tantestületen belüli formalizált mérési és értékelési munkacsoport kialakítását. A csoport munkaköri leírása jelöli ki az egyértelmű hatáskört, feladatot, felelősséget. Szakmai napoktól a tanácsadásig

9

10


Út az alkalmazáshoz A modell bemutatására 2015. augusztus 25-e és szeptember 4-e között került sor. Hét helyszínen – Pécs, Budapest, Kecskemét, Eger, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza – 139 iskola képviselője vett részt a programsorozaton. A két-két órás bemutatón a résztvevők megismerkedtek a modell pedagógiai filozófiájával, felépítésével, módszertanával és eszköztárával. A modell

és eszköztára 2015. szeptember 14-étől vált szabadon elérhetővé az érintett iskolák számára. Az adaptációt speciális, célzott felkészítésben részt vett tanácsadók támogatták minden iskolában a helyszínen. A tevékenységet a modell fejlesztői által kimunkált forgatókönyv, meghatározott tartalmi és formai keretek között végezték tanácsadók. Az iskoláktól kapott visszajelzések alapján állítható, hogy a modellnek

- a megismerés fázisában – rendkívül kedvező volt a fogadtatása. Ennek okai között a gyakorlatiasság, a modell számos összetevőjének az azonnali alkalmazhatósága, az alkalmazó szakmai autonómiájának biztosítása szerepel. A modell rendszerként való adaptálásának és alkalmazásának a tapasztalatai természetesen csak több év múlva tárhatók fel. T óth László

Az új mérés-értékelési modell és eszközrendszer bevezetésének fogadtatása az Eötvös József Programba bevont iskolák részéről Általánosságban a mérés-értékelésről Az értékelés és ellenőrzés a pedagógiában elengedhetetlen. Az értékelés alapvető célja, hogy információkat szerezzünk a tanulók tudásáról, személyiségükről, fejlődésükről. Erre azért van szükség, hogy ezek megismerése után egyedibb, személyre szabottabb tanulási utakat alakíthassunk ki a fejlesztés érdekében. Az értékelés fogalma sokat változott a pedagógia elméletében és gyakorlatában. Hagyományos értelemben döntően tanulóra irányuló tanári tevékenységet jelent és következményei alapvetően a tanulót érintik. A pedagógiai értékelés feltételezi a viszonyítás problémáját is, az értékelés során mindig valamihez képest állapítjuk meg az értékeket. Az értékelés során kapcsolatot teremtünk a cél, a folyamat és a végállapot között, mely elsősorban a tanuló személyiségformálását, fejlesztését célozza meg, információkat nyújt a pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamat

eredményességéről, lehetőséget ad a menet közbeni korrekcióra, tájékoztatja a tanulót, szülőt, pedagógust a pedagógiai munka eredményességéről, segíti a tanítási-tanulási folyamat innovációját. A pedagógiai értékelésnek funkciója és a folyamat időrendjében elfoglalt helye szerint az alábbi típusait különböztethetjük meg: 1) diagnosztikus, 2) formatív és 3) szummatív. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás és a döntés előkészítés, melyek során megállapítjuk, melyek azok a területek, melyeken a diákok jól teljesítenek, illetve hol találhatók hiányosságok a felkészültségükben. A formatív értékelés szerepe a fejlesztés-formálás, amelynek során a tanulók számára állandó visszajelzést biztosítunk az elért sikerekről, a hibákról, nehézségekről. A szummatív értékelés pedig szakaszzáró, minősítő értékelés, melynek során az értékelési formában kategóriákba soroljuk a tanulókat teljesítményük alapján. A pedagógiai érté-

kelésbe bővebben Vidákovich (1990) nyújt betekintést. Az Eötvös József Program keretében bevezetett mérés-értékelési rendszer A TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 kódszámú Eötvös József Program keretében olyan adaptív mérési-értékelési modell került kifejlesztésre, amely az azt alkalmazó pedagógust segíti az intézmény új tanulóértékelési rendszerének megteremtésében. A kidolgozott modell nagy előnye, hogy az országos és a helyi, azaz iskolai méréseket egy rendszerbe illeszti. A modell számos mérőeszközt tartalmaz. A leglényegesebb elemei a mérőeszköz-rendszernek a fejlesztő feladatbank, az elemzéseket segítő Excel elemző szoftver, valamint számos kérdőív. A rendszer diagnosztikus céllal méri a tantervi követelményeket a Bloom-féle hat komponensű taxonómia szintjein: a memorizálás, megértés, alkalmazás, analizálás, létrehozás és értékelés szintjein. A


belső mérések értékeléséhez dolgozatelemző Excel állományt is fejlesztettek a modellt kidolgozó szakértők. Az Eötvös József Programban részt vevő szakmai koordinátorok és a bevont 139 iskola vezetőmentorai vettek részt a bemutatáskor. A modell bemutatása 2015. augusztus 25-én kezdődött és szeptember 4-én zárult hét helyszínen. A színvonalas előadás során ismertetésre került az értékelési keretrendszer, valamint a modell elemeit is megismerhették a program munkatársai és az intézmények mentorai. A bemutatás meghatározott forgatókönyv szerint zajlott. Különösképpen szemléltető volt a magyar környezetre is vonatkoztatható spanyolországi minta - a matematikai eszköztudás mérésének evolúcióját leíró példa. Az előadó rámutatott, hogy a 21. század elejére a tesztelés olyan fázisába érkezett, amikor a tanulóknak csupán beszélgetniük kell a keresett ismeretlenekről ahelyett, hogy kognitívan nehéz feladatot kapnának, mint ahogy az még pl. az 1970-es években volt. Ezen kívül még számos hasznos szemléltető elemmel került prezentálásra a modell keretrendszere. Az előadó többször is hangsúlyozta, hogy a tanuló bio-pszicho-szociális lény, és ebben a hármas dimenzió-

ban sok minden megtudható róla. Különös figyelmet kapott az előadás során az a tény, hogy a fejlesztők bőséges kínálatot kívántak nyújtani eszközök tekintetében a dimenzió bármely szempontja szerinti elemzéséhez. Adatgyűjtés a modell bemutatásáról és bevezetéséről A modell és az eszköztár szeptember 14-étől lett elérhető az intézmények számára. A szeptemberi időszak alatt minden intézménynél a modell gyakorlati alkalmazásához szakértők tartottak további bemutatót. A személyes közlés és az interjúkon kívül kvantitatív adatokat is gyűjtöttünk egy 5-fokú Lickert skálás kérdőívvel. Három fő kérdésre kerestük a választ: 1. Elsősorban miben segít az új modell az intézményeknek? 2. Mennyire elégedettek az intézmények a bevezetett modell gyakorlati hasznával? 3. Mennyire tartották hasznosnak a mérés-értékelési modellről szóló prezentációkat? Adatgyűjtő eszközök Annak céljából, hogy feltérképezhessük a mérés-értékelési modell bevezetésének fogadtatását az in-

tézményeknél, adatok gyűjtése vált szükségessé. Egyrészről interjú módszerrel kvalitatív, másrészről kérdőívezéssel kvantitatív adatokra tettünk szert. A kérdőív kidolgozásakor nyolc állítást fogalmaztunk meg, hogy teljes képet kaphassunk az intézmények véleményéről a modellt és a résztvevő szakértőket illetően is. Mivel a bevezetéstől tanulmányunk megírásáig viszonylag rövid idő állt a rendelkezésünkre, magas elemszámú mintavételre nem nyílt lehetőségünk, de a begyűjtött adatok elemszámtól függetlenül releváns információra való rálátást tesznek lehetővé. Összesen nyolc iskolától visszakapott adathalmaz áll rendelkezésünkre, elsősorban a Dél-Alföldről. Az adatgyűjtés 2015. szeptemberének utolsó hetében zajlott. Eredmények Az ismertetést követő interjúk és személyes közlések általi adatgyűjtés során egyértelművé vált, hogy az intézmények kedvezően fogadták az új modell bevezetésének tervét. Az interjúk során, amelyben elsősorban a program vezetőmentorai vettek részt, nagyon pozitív összkép mutatkozott. Feltűnő volt, hogy többen is, egymástól független hangsúlyozták, hogy nagyon innovatívnak

11

12


és átgondoltnak találják a modellt. Külön kiemelték, hogy az augusztus hónapban lezajlott mérés-értékelési szakmai napon az előadó rendkívül felkészült volt és érthető, részletes áttekintést nyújtott a kidolgozott modellről és a pedagógiai értékelés mint tudományág, fejlődéséről. Az intézmények megkérdezett képviselői elmondták, hogy a dolgozatelemző szoftvertől nagyon sokat várnak, illetve a diagnosztikus céllal kidolgozott egy-egy tantárgy taníthatóságához, tanulhatóságához kapcsolódó eszközjellegű ismeretek mérését mint az új rendszer értékes részét nevezték meg. A modell szakszerű alkalmazását leíró adatlap mérési, javítási és értékelési útmutatóját is rendkívül hasznosnak találták. A

zetésének fogadtatása, illetve annak hasznossága megkérdőjelezhetetlen. A kérdéseinkre kapott válaszokból ez általánosan is megállapítható, az adatok részletes elemzése alapján azt is szükséges hozzátenni, hogy a ’Hasznosnak találtuk az új mérési rendszer ismertetését’ és ’A kapott anyagokat hasznosnak találtuk’ állítások messze a 4-es átlag felett vannak, olyannyira, hogy majdnem mindenki a legmagasabb értéket adta. Ugyanakkor a legalacsonyabb értéket ’A mérési rendszert bemutató szakértő felkészült volt’ és ’ A jövőben is szívesen vennénk részt mérés-értekelési szakmai napon’ állítások kapták. Ezeknél a viszonylag gyengébb értéket eredményező kérdőív tételeknél fontos hangsúlyozni, hogy így is bő-

te. A mérés-értékelési szakmai napon való jövőbeni részvétel viszonylagos alacsonyabb fokú hajlandósága az intézmények részéről észrevehető és érthető az adatelemzés során. Az intézmények a regionális központokban tartott szakmai napról is egyhangúan nagyon pozitívan nyilatkoztak, és annak hasznossága miatt úgy vélik, hogy a közeljövőben nincsen szükségük már ehhez hasonlóra, inkább a modell gyakorlati megvalósításában kívánnak elmerülni. Összességében a modell bevezetéséről összefoglalóan elmondható, hogy annak kidolgozása, bemutatása és implementálása általános elégedettséget okozott, valamint hiányt pótolt. Minden remény megvan arra, hogy az intézmények eredményesen

1. táblázat: Az intézmények által visszaküldött kérdőív eredményei Állítások

Átlag

Szórás

Hasznosnak találtuk az új mérési rendszer ismertetését.

4,87

0,35

Az új mérési rendszer minden elemét be tudjuk építeni oktatási folyamatinkba.

3,70

0,75

A mérési rendszert bemutató szakértő felkészült volt.

3,58

0,88

A mérési rendszer minden elemét megértettük.

3,62

0,83

A jövőben is szívesen vennénk részt mérés-értekelési szakmai napon.

3,55

0,91

A kapott anyagokat hasznosnak találtuk.

4,87

0,35

A mérés-értékelési nap az elvárásainknak megfelelő volt.

3,75

0,70

Az ismertetett fogalmak közül jelentős része ismert volt.

4,00

0,92

még egzaktabb kép kialakítása végett a kérdőívek alapján beérkezett eredményeket leíró statisztikai módszerekkel elemeztük. Az eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. Összegzés A kérdőív eredményeiről elmondhatóak, hogy azok megerősítik a vezetőmentorokkal folytatott interjúk során kapott tájékoztatást: nagyon pozitív az új mérés-értékelési modell beve-

ven az átlag felett vannak, azaz kijelenthető, hogy semmiképp nincs szó elégedetlenségről vagy negatív véleményről. Az intézményeknél megjelenő és bemutató szakértő munkájának kevesebb ponttal való értékelésének az oka, hogy a szakmai napokon a modellt kidolgozó szakértő olyan magas szintű munkát végzett és olyan mércét állított, amit nehéz volt felülmúlni. Ezt az interjúk során az egyik intézmény vezetőmentora ki is emel-

és sikeresen fogják használni a modellt, és ezen használat során értékes adatokra tesznek szert, amelyek segítségével az oktatói és pedagógiai értékelési munka még hatékonyabbá válik. Thékes István Hivatkozott irodalom Vidákovich Tibor (1990): Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest


Tehetséggondozás az Eötvös József Program keretében „A szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek az iskolában kevéssé tudnak kiemelkedni, de mégis, az iskola bizonyos fokig hátteret ad a fejlődéshez. Az iskolai szünetekben, elsősorban a nyári szünetben, amikor mások számára megnyílik a világ, számukra inkább becsukódik.” 1 Az Eötvös József Program keretében nyári tehetséggondozó táborok megszervezésére került sor. A leghátrányosabb helyzetben lévő régiókban napközis tábor jelleggel „Tehetséggondozó foglalkozások” megszervezésére került sor az alábbi tíz helyszínen: Berkesz, Bodroghalom, Fehérgyarmat, Füzesgyarmat, Mezőkovácsháza, Pétervására, Szegvár, Tiszaroff, Tornanádaska, Vajszló. Összesen több mint 350 gyermek foglalkoztatását sikerült napközis jelleggel megoldani. A települési önkormányzatokkal való

együttműködés eredményeként június folyamán kiválasztásra kerültek a foglalkozásokat vezető pedagógu-

sok, asszisztensek és a lebonyolításra legalkalmasabb helyszínek. A cél a gyermekek nyári szabadidejének hasznos eltöltése mellett a komplex tehetségfejlesztés is volt. Képzőművészeti tehetségükön kívül a foglalkozásokon önismeretük és szociális készségük fejlesztésére egyaránt sor került. Mivel a tervezésnél lehetőség volt a pedagógusok képzettségét és készségét figyelembe venni, a pedagógusok rendkívül kreatív és élménydús foglalkozásokat tartottak. A foglalkozásvezetők, a gyerekek és szüleik visszajelzéseiből egyértel-

műen kiderült, hogy a „Tehetséggondozó foglalkozások” kivétel nélkül minden településen sikeresen zá-

rultak, lelkesen várják a folytatást. Jól érzem magam, mert focizok, íjászkodom, agyagozom. Fontos ismereteket szereztem a perzsa kultúráról. Nagy Gábor (12), Berkesz „Nekem minden tetszett az elmúlt két hétben, a játékok, a szövés, a gyöngyfűzés, körmöcske. Eddig nem tudtam, mi az az aratókoszorú, meg a békaszék. Ilyet is készítettünk.” Fejős Kata (11), Szegvár „Jó itt lenni. Múlt héten jó volt a vízipisztolyozás, a váltóverseny és a játszóház. Szeretnék még táborozni.” Fintor Liliána, (7), Berkesz „Szívesen jönnek a gyerekek, hiszen itt velük, a „tehetségükkel” foglalkozunk, mert hisszük, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Éppen ezért több területet céloztunk meg, melyet kollégáimmal együtt igyekszünk fejleszteni. A tábor első napjai az ismerkedéssel teltek, ezt leginkább játékos formában próbáltuk megoldani. Gyorsan összeszokott a társaság, hiszen kis városként sokan egy iskolába járnak, vagy látásból ismerik egymást. A gyerekek együttműködőek, szívesen vesznek részt a foglalkozásokon, kreatívak, ami a feladatok megoldásánál is igen fontos.” Deák Bernadett foglalkozásvezető, Pétervására

1. GYARMATHY ÉVA (2010): Hátrányban az előny. A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest. Géniusz könyvek 12. 140p.

13

14


tó zegzugos vízi útjaival, a növény- és madárvilággal.” Varga Katalin mentor, Györgytarló „A délután folyamán kézműves foglalkozáson vehettünk részt Ildikó néni segítségével. A foglalkozáson egy karkötőt készíthettek a tanulók, különböző színű fonalakból. Kicsit fáradtak voltak az elején, de belelendültek, és volt olyan, aki többet is készített.” „Ildikó néni agyagos foglalkozásra invitált bennünket. Marokedényeket készítettek először, majd szabadon lehetett készíteni különféle formákat. A gyerekek nekünk, pedagógusoknak is készítettek tárgyakat.” Forrai Melinda Veronika kísérő pedagógus, Kömlő

„Az itt lakó, általános iskolás gyerekeket nevelő családok nem válogathatnak, hogy nyáron az iskolai szünetben lovagló-, úszó-, búvár-, tenisz-, színjátszó-, túlélőtáborban helyezzék el gyermekeiket. Egyrészt, mert elérhető közelségben nincs ilyen lehetőség, másrészt hiába is lenne, számukra ez megfizethetetlen. Így a gyerekek a várva-várt nyári szünetet jó esetben a nagyszülőknél töltik, rosszabb esetben reggeltől estig egyedül otthon vannak, vagy az utcán felügyelet nélkül. Ezért szinte ajándékként csöppent az ölünkbe a TKKI által felkínált tehetség-gondozó nyári tábor lehetősége. Örülök, hogy elvállaltam a foglalkozások vezetését, mert olyan sikerélményekben van részem, ami az iskolai pedagógiai munkámat végezve nem mindig adódik, hiszen a gyerekek és a szüleik is nagyon hálásak és elégedettek.” Soós Rita foglalkozásvezető, Vajszló A napközis jellegű, a hátrányos helyzetű településeken létrehozott foglakozásokon kívül négy turnusban egyhetes, bentlakásos tábort is

megvalósított a Program. A tábornak az Albatrosz kemping adott otthont Tiszafüreden. Az Eötvös Programban részt vevő intézmények közül kiválasztott 17 iskolában tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek juthattak élményekben gazdag programokhoz. A négy turnus alatt összesen 376 gyermek táboroztatása valósult meg. A bentlakásos tábor már az utazással, a megszokottól különböző helyszínekkel, az ismeretlen gyerekekkel, felnőttekkel különleges hatással volt a résztvevőkre, hiszen számukra mindez többnyire elérhetetlen és ismeretlen élmény. „Reggel mindannyian izgatottan várakoztunk iskolánk épülete előtt, amikor megpillantottuk azt a buszt, amivel végcélunkhoz fogunk utazni. Mindenkinek tátva maradt tőle a szája, és csak mi utaztunk rajta!” „Vízitúrára indultunk két csónakkal. Az egyikben a csaholciak, a másikban mi, györgytarlóiak utaztunk. A mi csapatunk vezetője Laci bácsi megismertetett bennünket a Tisza-

„A csütörtök volt véleményem szerint a bátorság, akarat, kitartás, és erő napja. Egy kalandparkba vittek el minket, ahol kisebb-nagyobb pályákon megmutathatták a gyerekek, ki mennyire rátermett. Voltak kevésbé bátrak és volt, aki minden erejét ös�szeszedve küzdötte le az akadályokat és a félelmét. A délután pihenéssel telt és a baráti kapcsolatok erősítésével, beszélgetéssel.” „Pénteken reggel mindenki fáradtabban ébredt, összepakolta kis csomagját, és reggelizni indult. A délelőtt kihirdettük az eredményeket, megkapták a gyerekek a névre szóló, személyes okleveleiket. Ebéd után fájdalmas búcsút vettünk egymástól, és indultunk hazafelé.” Vróbel Péterné, Homrogd A visszajelzések és a tapasztalatok is megerősítették, hogy a gyermekek és különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében különösen fontos odafigyelni a tehetségek kibontakoztatásának biztosítására, a törődésre, a foglalkoztatásra és a nyári táborok ennek nagyon jó keretet és lehetőséget adnak. B otárné Barcza Éva, Németh Bernadett


Állásbörze Kazincbarcikán 2015. szeptember 24-én került megrendezésre a „Pályaorientációs pilot program” keretében egy állásbörze, amelynek a kazincbarcikai Surányi Endre Szakképző Iskola adott otthont a tanulók aktív részvételével: a vendégek fogadását a leendő hostessek és felszolgálók segítették. A „Pályaorientációs pilot program” célja a hatékony pályaszocializáció és pályaorientáció megvalósítása, egy olyan modell kialakítása, melynek révén nagyobb eséllyel kapcsolódhatnak be a végzős tanulók a munka világába, kiemelten kezelve a halmozottan hátrányos helyzetű és roma fiatalokat. E célok megvalósításának fontos állomása volt az állásbörze. Az állásbörze kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a fiatalok tájékozódhassanak Kazincbarcika és térsége álláslehetőségeiről, betekintést nyerhessenek a meghívott vállalatok működésébe, a különböző szakmák, foglakozások tevékenységeibe. A rendezvényt Berecz Árpádné, a Türr István Képző és Kutató Intézet Eötvös József Programjának szakmai vezetője nyitotta meg az Eötvös József Program, azon belül is a „Pályaorientációs pilot program” bemutatásával. A pályaorientáció és pályaszocializáció témájában előadást tartott Simon Tibor, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Köznevelési Főosztály főosztályvezetője. Az előadásokat a meghívott vendégek zártkörű fogadá-

sa követte, mialatt a környező iskolák tanulói megérkeztek a rendezvényre. Az állásbörzére közel 800 tanuló látogatott el. Részt vettek a helyi általános iskolák 7-8. osztályos, valamint a középiskolák végzős, illetve pályaválasztás előtt álló tanulói. Az állásbörzén munkalehetőségeivel és képzéseivel bemutatkozott több autóipari cég, mint a Miskolc Autóház Kft., a KISVAGYON Vagyonkezelő Kft., a Szabó Suzuki és Mazda Márkakereskedés és Szerviz, továbbá az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., amelyek elsősorban autószerelőket, karosszérialakatosokat és fényezőket várnak. Az ALUSZEFÉM Szendrői Fémipari Kft., a Heinzler Gépgyártó Kft., valamint a KIS Szerelő és Kereskedő Kft. a hegesztő és géplakatos álláslehetőségeiket mutatták be. A Szalézi Művek Kft. standjánál a tanulók egy virtuális program segítségével kipróbálhatták a hegesztés műveletét. Az állásbörzén a térség vegyipari képviselői is megjelentek: a KISCHEMICALS Gyártó és Kereskedelmi Kft. és az Észak-Magyarországi

Környezetvédelmi Kft. mellett standot állított a térség nagyvállalata is, a BorsodChem Zrt. Ezek a vállatok - tevékenységük bemutatása mellett - vegyész- és laboráns állás- és képzésajánlataikkal jelentek meg a rendezvényen. A Kazincbarcika híres-neves Ambrózia éttermét vezető Varázsrendezvény Kft. mellett a vendéglátóipar képviseletében megjelent a Barcika Príma Kft. is, amelyek a leendő szakácsoknak és felszolgálóknak mutatták be az általuk kínált lehetőségeket. Az állásbörzén a vállalatokon kívül a négy kazincbarcikai szakközépiskola (Ózdi Szakképző Centrum Deák Ferenc Szakképző Iskolája és Művészeti Szakközépiskolája, Ózdi Szakképző Centrum Surányi Endre Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium, Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon) is külön standokon mutatkozott be, hiszen a rendezvényre nem csupán a középiskolai tanulók, hanem a továbbtanulás és iskolaválasztás előtt álló 7-8. osztályos tanulók is ellátogattak. Az oktatási intézmények nemcsak egyegy szakképzést mutattak be, hanem látványos standjaikkal igyekeztek a gyakorlatba is betekintést engedni. Ki lehetett próbálni a hajfonatok készítését, de akár a hegesztést is, sőt az újraélesztés technikájának gyakorlására is nyílt mód. A gyakorlatorientált, látványos és színes állásbörze kiváló lehetőséget teremtett a pályaválasztás, illetve munkakezdés előtt álló tanulók és a helyben működő jelentősebb vállalkozások közötti kapcsolatfelvételre a jövőbeni közös munka reményében. H ári Ildikó

15

16


Az esélyteremtő iskola modellje Almamelléken Almamellék a festői Dél-Zselic vidékének egyik települése, 2012-ben 418 fős lakossággal. A természet szépsége és az erre épülő idegenforgalom, valamint a mezőgazdaság nyújtotta munkalehetőségek azonban nem mindenkinek nyújtanak lehetőséget a boldogulásra. A szigetvári kistérség Baranya leghátrányosabb helyzetű, komlex programmal segítendő (LHHK) régiói közé tartozik, Almamelléken a helyi lakosság körében 25% a munkanélküliség aránya. Ezt a helyzetet tartósítja az alacsony iskolai végzettség, amelynek „továbböröklődését” igyekszik az iskola megakadályozni, évtizedek óta min-

lést kapnak, nyugodt környezetre, egyfajta menedékre találnak a hét öt napján. Az iskola jelenleg 86 diákkal foglalkozik, közülük húszan a megye más tankerületeiből érkeznek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 39%. Az iskola nem csak szociális, hanem kulturális, nemzetiségi értelemben is befogadó iskola,

den lehetséges pedagógiai eszközzel. Az iskola és kollégiuma hátránykompenzációs küldetése nem egyszerűen oktatási-nevelési munkát takar, hanem a valóságban ez összefonódik a szociális és gyermekvédelmi feladatokkal, különösen a kollégium esetében. Itt a gyerekek a megye minden részéből érkeznek, a gyermekjóléti és családsegítő partnerszervezetekkel fennálló hagyományos együttműködésnek köszönhetően. A rászoruló, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek itt családias légkört, odafigye-

hiszen a társadalmi integrációt a befogadó iskola, az inkluzív pedagógia segítségével éri el. Az intézmény német nemzetiségi programmal működik, de a tanulók között több nemzetiség is jelen van, a magyar és roma diákok mellett a faluban letelepedett holland családok gyermekei is jól érzik itt magukat. A kölcsönös megismerésre és elfogadásra alapozott interkulturális szemlélet így természetesnek számít. A tanulók 8%-a nem csak szociális, hanem tanulási hátrányokkal is küzd, sajátos nevelési igényű (SNI). Az ő

esetükben a hagyományos frontális ismeretközvetítő oktatás csak a hátrányok újratermeléséhez vezetne, ezért az iskola pedagógusai minden olyan módszertant beépítenek a gyakorlatukba, ami esélyt adhat a gyerekeknek a sikeres jövőre. Az elsődleges cél az alapvető készségek, a személyes és társas kompetenciák, a matematikai és írás-olvasási eszköztudás fejlesztése. A lemorzsolódás megakadályozása érdekében az iskola a gyerekek motiváltságát erősíti a közösségi élmények, a sportsikerek, a differenciált foglalkozás és az egyénre szabott fejlesztő értékelés segítségével. A játékok, a közös tevékenység, a projektnapok és témahetek sokoldalúan fejlesztik a gyerekek készségeit és képességeit. Ennek érdekében a vezetés és a tantestület tagjai már harmadik évtizede folyamatosan fejlesztenek, újítanak, pályázatokon vesznek részt, képzik magukat. Művészeti alkotótábor és erdei iskola indítása után informatikai szaktantermet rendeztek be, a termeket digitális táblákkal szerelték fel. A korszerű taneszközök mellett rendszeresek az olyan kezdeményezések, programok és rendezvények, amelyek az integrációs pedagógia (IPR) jegyében javítják a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai esélyeit. Ilyen például a közös tevékenységre építő iskolakert vagy a betakarítással kapcsolatos projektnap és a szüreti felvonulás. Ennek a folyamatnak a része a Türr István Képző és Kutató Intézet TÁMOP 3.3.13. Eötvös József Programjával való együttműködés. Az iskolában az öt mentor és a mentorasszisztens a területi koordinátor segítségével


team-munkában fejleszti az intézményi munka hatékonyságát. Az elmúlt fél évben elkészült az intézmény helyzetelemzése, felmérve a tantestület, a tanulók és a környezet erősségeit és gyengeségeit, kijelölve a fejlesztési prioritásokat. A gyerekek készségfejlesztő kognitív játékokkal ismerkedhettek meg, amelyek egyúttal digitális kompetenciáikat is fejlesztik. A tantestület tagjai közül kikerülő mentorokon és a szakmai koordinátoron keresztül az iskola számára rendelkezésre áll a folyamatos szakmai támogatás információk, tanácsadás, képzések és workshopok formájában. Az öt mentor 30 illetve 60 órás akkreditált pedagógus-továbbképzésen vett részt a maga területén: a didaktika és mérés, a tanulásmódszertan, a konfliktuskezelés, a mentálhigiéné és a kommunikációfejlesztés témaköreiben. A személyes kompetenciák fejlesztése mellett az iskola mindent megtesz a környezettudatos és felelős, demokratikus szemléletre nevelésért. A természetvédelem és az egészséges életmód kiemelt témája a projektheteknek, a kirándulásoknak és a táborozásoknak. Az iskolában évek óta népszerű grundbirkózás, kézilabda és labdarúgás nem csak a fizikumot, hanem a jellemet, az akaraterőt, az önfegyelmet is fejlesztik. Az iskolai Diákönkormányzat segíti a gyerekeket a tudatos, önálló, kreatív emberré válásban, ennek jó példája az általuk készített http://www.iskolaalma.blogspot. hu/ oldal az interneten. Az iskolai esélyteremtés lehetőségeiről, bevált módszereiről kérdeztük Szubotics Miklóst, az Almamellék-Somogyhárságyi Általános Iskola és Kollégium igazgatóját. B.A.: Mi a titka a sikeres esélyteremtő oktatásnak? Sz.M.: A gyerekekre való személyes odafigyelés, az együttműködés, a folyamatos szakmai megújulás. Fontosnak tartjuk, hogy minden diákunk személyiségét ismerjük, együttműködve a szülőkkel, a szociális intézményekkel és a helyi közösséggel. Igyekszünk minden pályázati lehetőséget felhasz-

nálni arra, hogy olyan élményekre adjunk alkalmat a gyerekeknek, amelyek során a saját tevékenységük teszi őket ügyesebbé, teljesebbé. Ezért szervezünk táborozásokat, kirándulásokat, ezért készülünk rendszeresen verse-

ezekre. A rendezvényeink, programjaink egyben a helyi közösséget is bevonják a gyerekek élményeibe, akár nemzetiségi napról, akár szülőkkel közös táborozásról vagy farsangi bálról, szüreti felvonulásról van szó. A

nyekre, különböző tantárgyi témákban és sportágakban. B.A.: Mivel sikerül motiválni a gyerekeket a részvételre? Sz.M.: A gyerekek természetes jellemzője, hogy szeretik a játékot, a társas tevékenységet, a sikert, és ezek szükségesek is készségeik és gondolkodásuk fejlődéséhez. Mi ehhez igazodva megpróbálunk lehetőséget teremteni

leghatásosabb ösztönzést pedig a siker jelenti. B.A.: Melyek voltak a közelmúlt legszebb eredményei? Sz.M.: A grundbirkózás megyei döntőjében évek óta sikereket aratnak tanulóink, 2014-ben megyebajnok lett Sárközi Orsolya, Orsós Csaba, Erb Eveliln. Ezt megelőzően 5 éven át leány és fiú csapatunk is megnyerte a grundbirkó-

17

18


zás megyei döntőjét. A falusi iskolák közül egyedül jutottunk az országos döntőbe. Birkózásban korábban országos diákolimpiai bajnokaink Kálóczi Bernadett, Orsós Alexandra, Gondos Eszter. Nagy Viktor 2014-ben szabadfogásban a Dunántúl bajnoka lett. Legutóbb pedig a grundbirkózás diákolimpia megyei döntőjében Király Norbert aranyérmet nyert. Több ezüst és bronzérmet is nyertünk. B.A.: Milyen más sportokat űznek a gyerekek? Sz.M.: Természetesen fontosnak tartjuk a csapatsportokat és közösségformáló hatásukat. A fiúk nálunk inkább a fociban, a lányok pedig a kézilabdában jeleskednek. A Felsőszentmárton, Drávafok és Almamellék iskoláinak részvételével évről évre megrendezett négyfordulós Márton Kupa leány kézilabda és fiú teremlabdarúgás versenyszámát az elmúlt öt évben az almamelléki diákok nyerték. Emellett teremfociban kétszer elnyertük a kaposvári Rákóczi Kupát is. B:A.: Az iskolának saját kertje is van, amelyet a gyerekek segítenek megművelni. Honnan jött az ötlet? Sz.M.: A TÁMOP 6.1.2 pályázat keretében a Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztési Program részeként indult el a munka. Fontosnak tartom, hogy a diákok megismerjék a növények mellett a termesztésüket, a különböző munkafolyamatokat, hiszen falun élnek, ahol a mezőgazdaság mindig fontos marad. Sokan otthon már nem találkoznak a háztáji gazdálkodással, itt van először alkalmuk ásót, kapát a kezükbe fogni. Amikor pedig betakarítják a munkájuk gyümölcsét, látni rajtuk a jól végzett munka örömét és a büszkeséget. Ezért is örülünk, hogy a TKKI-val együttműködve a TÁMOP 3.3.13 és a TÁMOP 3.1.4 lehetővé teszi a folytatást és a fejlődést. B.A.: Milyen hasonló tevékenységeket kínál az iskola a gyerekeknek? Sz.M.: Az ismeretek átadása mellett fontosnak tartjuk az olyan közös élményeket, amelyekben a mozgás és az ügyesség is fejlődhet, akár futás, akár tánc, vagy kerékpározás formájában. Ebben a tanévben az iskolai egész-

ségnevelés keretében 60 tanulóval, 4 alkalommal vettünk részt Orfűn a Maraton-Kinizsi próbán. Mozgásprogramok keretében (tánc és ügyesség) 40 gyerekkel vettünk részt Kozármislenyben és Pellérden, a Szent László-próbán. Az ifjúsági nap járási közlekedési versenyén csapatunk első helyezést ért el. Minden tanévben 4 km-es futóversenyt rendezünk, amelyen az iskola minden tanulója és tanára részt vesz. Idén a verseny neve „Fussuk át Almamelléket!”. B.A.: Ezek szerint az egészségnevelés és a természet szeretete, a környezettudatosságra nevelés szorosan összekapcsolódik. Sz.M.: Természetesen így van, emellett ezek a programok alkalmat adnak arra, hogy a gyerekek megismerjék közvetlen környezetüket és hazájukat. A kollégistáinknak (jelenleg 26 fő) rendszeresen hétvégi programokat is szervezünk, ezek között szerepelnek túrázások is a Zselicben. Az idei tanévben négy ilyen túra volt, meglátogattuk például az elekmajori bivalycsordát, megismertük az Almamelléki Ősbükköst. B.A.: Ha jól tudom, a nyári szünidőben is kínálnak a gyerekeknek tartalmas elfoglaltságot. Sz.M.: Minden évben 60 gyereket táboroztatunk a Balatonon. Innen szervezünk kirándulásokat a Tapolcai-medence vulkanikus hegyeire, Balatonedericsre az Afrika Múzeumba, Balatonszentgyörgyre a Csillagvárba.

A rászoruló gyermekek számára a táborozás díjmentes, a költségeiket önkormányzati, alapítványi, pályázati forrásból szoktuk biztosítani. Enélkül a hátrányos helyzetű gyerekeinknek nem volna alkalma nyaralni, élményeket szerezni. B.A.: A hátrányos helyzetű gyermekek támogatásában, az iskolai lemorzsolódás megakadályozásában a TKKI fontos szerepet kapott. Milyen együttműködési formákat tud elképzelni? Sz.M.: A Türr által vitt TÁMOP 3.3.13/131 „Eötvös József Program Pedagógiai szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló” című kiemelt projektben kezdettől fogva lelkesen részt veszünk. Fontosnak tartjuk az elemzési és intézményfejlesztési tevékenységet, a szakmai kapcsolatok bővülését, a továbbképzéseket és a folyamatos szakmai konzultációs lehetőséget. A pályázatnak köszönhetően bevonhattunk egy mentorasszisztenst, aki sokat segít a gyerekekkel való törődésben. Reméljük, hogy hasonló módon sikerül a számunkra nagyon fontos kollégiumi terület megerősítése is. Nagy örömmel halljuk azt is, hogy a tervek között szerepel a hátrányos helyzetű gyerekek körében végezhető pedagógiai gyakorlat lehetővé tétele a leendő pedagógusok számára. B.A.: Köszönöm a beszélgetést! B ene Adrián TÁMOP 3.3.13 szakmai koordinátor, Baranya megye

Jelenlegi lapszámunk szerzői: Bene Adrián: TÁMOP 3.3.13 szakmai koordinátor, Baranya megye Dr. Balcsók István: Területfejlesztő szakgeográfus, történelem-földrajz szakos középiskolai tanár Botárné Barcza Éva: pedagógus, közoktatási szakértő, az Eötvös József Programban az Intézményfejlesztési alprojekt vezetője Hári Ildikó: igazgatásszervező, önkormányzati szaktanácsadó, az Eötvös József Programban a Pilot alprojekt vezetője Dr. Hauser Zoltán: az Eötvös József Program Szakmai Tanácsadó Testületének elnöke Józsa Ildikó: pedagógus, közoktatási szakértő, az Eötvös József Program Dél-alföldi régiójának vezető koordinátora Kaló Anikó: az Eötvös József Program Szakmai szolgáltatás fejlesztés alprojekt pedagógiai szakértője Liptai Emese: az Eötvös József Program Szakmai szolgáltatás fejlesztés alprojekt pedagógiai szakértője Németh Bernadett: felnőttoktatási szakértő, az Eötvös József Program szakmai koordinátora Dr. Szarvák Tibor: PhD, szociológus, településkutató, térségfejlesztő - Türr István Képző és Kutató Intézet Thékes István: TÁMOP 3.3.13 szakmai koordinátor, Csongrád megye Tóth László: mester pedagógus, Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Pappné Varga Zsuzsa: az Eötvös József Program Észak-alföldi régiójának vezető koordinátora

Impresszum: Jelen kiadvány a Türr István Képző és Kutató Intézet TÁMOP-3.3.13 projektjének hírlevele. További információk: www.tkki.hu Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Kovács Gábor projektvezető Szerkesztő: Dr. Szarvák Tibor Felelős kiadó: Sárik Zoltán, a TKKI főigazgatója Nyomdai kivitelezés: VÁRMÉDIA PRINT Kft., Gödöllő

ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS. TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 3. szám

Recommend Documents