A 21. század geopolitikája – az USA, Kína és Oroszország energiastratégiái Dr. Bernek Ágnes –
[email protected] főiskolai tanár, a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője
E.ON Földgáz Trade Zrt. – Fogyasztói vevőtalálkozó – 2010. május 31.
A klasszikus politikai földrajz A politikai jelenségek, folyamatok földrajzi módszerekkel történő tanulmányozása. Friedrich Ratzel – „Politikai földrajz” 1897 Az organikus államelmélet – Az államok növekedésének törvényei
Friedrich Ratzel –
Az állam, a népesség, a terület, a terület növekedése összefüggésben a népesség növekedésével. Az állam főbb tényezői!
A geopolitika „születése” A természeti környezet és a társadalmi tényezők közötti összefüggések vizsgálata valamely előre kitűzött politikai cél érdekében. Rudolf Kjellén – 1899 – „Tanulmány a svéd geopolitikai határoktól” – először használja a geopolitika kifejezést
19. század – Az amerikai geopolitikai iskola - a Monroe-elv James Monroe államelnök (1817-25 között) „Az amerikai kontinensek ne lehessenek többé bármelyik európai hatalom kolonizáló tevékenységének tárgyai!”
Amerika az amerikaiaké!
19. század – Az amerikai geopolitikai iskola a Manifest –destiny (MD) „Az elhivatottság végzete” „Az Államoknak joga és kötelessége az északamerikai kontinens meghódítása” A területi terjeszkedés az állam biológiai szükséglete!
19. század – Az amerikai geopolitikai iskola - a Mahan-elv Alfred Mahan – 1890 – „The Influence of Sea Power upon History, 1660-1783” AZ USA tengeri hatalmának megalapozása: 1. Az USA tengeri flottája 2. A Panama-csatorna megépítése 3. Tengeri támaszpontok kiépítése 4. „Open door” – nyitott gazdaságpolitika
19.-20. század – A brit geopolitikai iskola - H. J. Mackinder
Pivot Area: kulcsövezet Európa és Ázsia politikai viszonya - EURÁZSIA
A geopolitika mint geostratégia Heartland – „Szívtájék” „Aki uralja Kelet-Európát, parancsol a Heartlandnak. Aki uralja a Heartlandet az parancsol a Világszigetnek. Aki uralja a Világszigetet az parancsol a Világnak” H. Mackinder (1904) Idézi: Zbigniew Brzezinski (1999) – A nagy sakktábla (Amerika világelsősége és geostratégiai feladatai)
William J. Clinton (1993-2001) Az USA új geopolitikai stratégiája Az USA világgazdasági és világpolitikai vezető szerepének stratégiai kérdései A feltörekvő piacok fogalmának megjelenése!
Clinton doktrína - 1993 Az amerikai külpolitika feladata a piacgazdaság és a demokrácia világméretű elterjesztése! Az amerikai külpolitika, mint geoökonómia – bármilyen politikai célt a legegyszerűbb gazdasági úton elérni!!!
Emerging markets – feltörekvő piacok
Clinton doktrína - 1993 A külpolitika, mint geopolitika Az USA-nak küldetéstudata van, a világ békéjének, rendjének és biztonságának fenntartása!! Unipoláris világpolitikai rend megteremtése – atlantizmus, az atlanti erőtér irányító szerepe A megkérdőjelezhetetlen világgazdasági és világpolitikai vezető szerep
„Nagyhatalmi lét” a globális világgazdaságban Globális világgazdasági vezető szerepkör: K+F ráfordítások TNC-ék világgazdasági szerepe a nemzetközi pénzügyi átutalások terén betöltött szerepkör
Globális világgazdasági nagyhatalom A világpolitika vezető nagyhatalma ??
A „birodalom” a globális világgazdaságban A birodalom ún. modern felfogása: valamely nagyhatalom (feltörekvő nagyhatalom ?) politikai, gazdasági és kulturális érdekszférája Az ún. modern birodalomnak területileg összefüggőnek kell lennie? A gazdasági érdekszféra kiépítésén túl politikai jelenlét is szükséges??
A „birodalom” gazdasági kérdőjelei A liberális gazdaságpolitika és az angolszász kulturális kör, az atlanti értékrend Az állam gazdasági szerepvállalása A TNC-ék és az anyaország kapcsolata A piac domináns szerepe? A gazdasági sikeresség az alapja a politikai és társadalmi „sikerességnek” is?
George W. Bush (2001-2009) A világ összes K+F kiadásának közel 2/3-a az USA-ban! A világ legnagyobb külföldi működőtőke-importáló és működőtőke-exportáló országa! A New York-i Értéktőzsde vezető szerepe! AZ USD vezető pénzpiaci szerepe!
2001. szeptember 11. Az új világpolitikai korszak kezdete Az USA területileg sebezhető! A megelőző csapás elve! A terrorizmus elleni világméretű harc! 2001. november – Az afganisztáni katonai „jelenlét” kezdete 2003. március – Az iraki katonai „jelenlét” kezdete
Bush doktrína - 2001 A megelőző csapás elve: amennyiben az USA tudomást szerez arról, vagy akár feltételezi (bizonyíték nélkül is!!), hogy valamely állam területén terroristák vagy a terroristákkal együttműködő csoportok vannak, úgy fenntartja magának a jogot az illető állam belügyeibe történő beavatkozásra!!!
Az USA - világ legnagyobb katonai hatalma • 2008-ban a világ összes katonai kiadásának 48%-a (711 milliárd USD) jut az USA-ra! • 2008-ban a 711 milliárd USD 27%-a (195 milliárd USD) az afganisztáni és az iraki katonai jelenlét közvetlen költsége! • 2001-től 2008-ig az afganisztáni és az iraki katonai jelenlét összes költsége 805 milliárd USD!
Barack Obama (2009-től) Az USA 44. elnöke Az USA új geopolitikai stratégiája? A fegyverős erők kivonása Afganisztánból és Irakból? Az USA új alapokra helyezett világgazdasági és világpolitikai vezető szerepköre?
Hillary Clinton – az új külügyminiszter „Smart power” Nem a fegyveres erőre épülő világhatalom Új külpolitikai szemlélet
Új külpolitika – a diplomáciára alapozva?
Új külpolitikai célok A Guantanamói fogolytábor és a CIA többi tengerentúli börtönének bezárása A Közel-Kelet – az izraeli-palesztin konfliktus – a diplomáciai rendezés lehetőségei Irán – kiemelt szempont! Irak – csapatkivonás Afganisztán – új stratégia!
Az USA kőolaj-termelése és kőolaj-importja 1981-től 2008-ig - éves adat - millió barrel 6000
5000
4000
3000
2000
1000
0 1981
1983
1985
1987
1989
1991
1993
Kőolaj-termelés
1995
1997
1999
Kőolaj-import
2001
2003
2005
2007
Az USA kőolaj-importjának 15 legfontosabb származási országa 2010 február
Brazília Oroszország 2% 2% Kuvait Egyesült Királyság 3% 3% Algéria 3%
Ecuador 2%
Kongó 1% Többi ország 5% Kanada 23%
Angola 4%
Kolumbia 4% Irak 6%
Mexikó 11% Szaúd-Arábia 10%
Nigéria 10%
Venezuela 11%
Az USA kőolaj-importjának 44%-a az amerikai kontinensről származik!! Mindössze 5 országból érkezik az USA kőolaj-importjának 64%-a!!
Geoökonómia – kizárólag amerikai logika szerint? A birodalomépítés kizárólag a világ vezető államának geopolitikai stratégiája? Oroszország – világgazdaságilag nem vezető hatalom, de a világpolitikában igen? Kína – csakis geoökonómia stratégia – van Kínának geopolitikai stratégiája a 21. századra – általános vélemény szerint NINCS
Top 15 countries percentage of the global Gross National Income United States Japan China Germany United Kingdom France Italy Spain Brazil Canada Russia India Mexico Korea, Rep. Australia 0
5
10
15
2000
20
2008
25
30
35
A vállalatok száma (min. 5 vállalat) Global 500 - 2008. évi rangsor - 474 vállalat összesen
USA Japán Franciaország Németország Kína Egyesült Királyság Svájc Koreai Közt. Kanada Spanyolország Hollandia Olaszország Ausztrália Oroszország India Tajvan Svédország Brazília Belgium 0
20
40
60
80
100
120
140
Kína - FDI inward stock és FDI outward stock - milliárd USD 400
350
300
250
200
150
100
50
0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
FDI inward stock
FDI outward stock
Kína működőtőke-exportjának legfontosabb célországai – 2005-2009 Ország
FDI outward stock – milliárd USD
Ausztrália
29,8
USA
21,2
Irán
10,7
Kazahsztán
9,7
Egyesült Királyság
8,2
Kongói Demokratikus Közt.
7,9
Összesen
87,5 (összes érték 50%-a)
Kína működőtőke-exportjának legfontosabb ágazatai – 2005-2009 Ágazat
FDI outward stock – milliárd USD
Energiaszektor
72,2 (41%)
Pénzügyi szféra és ingatlan
33,4 (19%)
Fémipar
62,5 (36%)
Közlekedés
3,2 ( 2%)
Minden egyéb szektor
2,9 ( 2%)
Összesen
174,3
Mérnöki és építkezési beruházások
48,8
Fekete-Afrika – Kína legnagyobb befektetési régiója Kína számára Fekete-Afrika legfontosabb befektetési országa – a Kongói Demokratikus Köztársaság Kína közel kétszer annyit FDI-t fektet be Nyugat-Ázsiában, mint Kelet-Ázsiában A legfontosabb befektetési ország – Ausztrália Minden 1 USD FDI outflow-ból 51 centet költ el Kína Iránban!
Kína kőolaj-importjának 15 legfontosabb származási országa 2010 január
Kongói D. K. 2% Jemen
Venezuela 2%
2%
Többi ország 7%
Angola 21%
Arab Emírátusok 3% Líbia 4%
Irak 4% Kazahsztán 4% Brazília 4% Omán 6% Kuvait 4%
Szaúd-Arábia 17% Irán 6%
Szudán 7%
Oroszország 7%
Shanghai Cooperation Organization (SCO) – 2001 június 2001 június – Sanghaj – SCO aláírása KÍNA OROSZORSZÁG KAZAHSZTÁN KIRGIZISZTÁN TÁDZSIKISZTÁN ÜZBEGISZTÁN
SCO – MEGFIGYELŐ TAGOK India Pakisztán Irán Mongólia ún. összekötő csoport keretében együttműködik Afganisztán További tagfelvétel? Irán kérte hivatalosan az SCO-ba történő felvételét!
Orosz-kínai geopolitikai szövetség?
SCO Eurázsia szerepének növekedése Eurázsiaiság szemben az atlantizmussal
www.sectsco.org
Hivatalosan együttműködési szervezet, de terv szabadkereskedelmi övezet, illetve gazdasági integráció létrehozására
SCO Titkárság – Pekingben Soros elnökség, 2009-ban orosz, 2010-ben kirgiz elnökség Heads of State Concil (HSC) – az Államfők Tanácsa – a legmagasabb döntéshozó testület Heads of Government Concil – évente egyszeri találkozó Multilaterális gazdasági és politikai együttműködés
Business Council Interbank Consortium SCO Forum 2006 Taskent - a terrorizmus elleni közös fellépés – SCO RCTS – The Executive Committee of the Regional CounterTerrorism Structure Szakpolitikai együttműködések – energia, közlekedés, oktatás, tudomány, kultúra
Katonai szervezet – orosz érdekek A hat ország több katonával rendelkezik, mint a NATO Oroszország katonai „feltámadása” Immár rendszeres, közös terroristaellenes hadgyakorlatok SCO – katonai jövő?
Alekszandr Dugin (1962- ) A geopolitika alapjai (2002 – saját pártja – az Eurázsia)
http://evrazia.info http://eurasia.com
Ortodox civilizáció - Eurázsia Az orosz állampolgárok 71%-a szerint Oroszország az ortodox civilizáció, Eurázsia része, így Oroszországnak nem a fejlődés nyugati útját kell követni! (2001. évi közvélemény-kutatás) Eurázsia – szemben az atlantizmussal, szemben a nyugati világgal!
Az eurázsiai irányzat történelmi alapjai A két világháború közötti időszak – az eurázsiai irányzat „fénykora” Az oroszok jellemében legalább annyi az ázsiai, mint a szláv vonás Eurázsiai imperializmus – ázsiai terjeszkedés Dosztojevszkij (1881): „Ázsia minden lakójának nagyobb becsben kell tartani az orosz cárt, mint bármelyik maharadzsát.” – „Ázsia az oroszok megváltója lesz”.
Alekszandr Dugin: A geopolitika alapjai (2002 – saját pártja – az Eurázsia)
A Szovjetunió, mint heartland „Nagy Térség” Atlantizmus szemben a heartlanddel a Sea Power „anakonda gyűrűje” Neoeurázsiaiság - fellépés az egypólussággal szemben Az atlantizmus dominanciája Eurázsiát mint heartlandot történelmi nemlétre ítéli.
Új bipolaritás – de nem az „atlanti értékrend” alapján Új eurázsiai kontinentális blokk létrehozása, nem a Varsói Szerződés feltámasztása!! Új kontinentális szövetség, Európa, India, Kína, K- és DK-Ázsia!!! Oroszország, mint a Heartland képviselője! Partvidéki, Rimland területek, a Rimland területek, mint Oroszország szövetségesei!! Oroszország központú eurázsiai kontinentális integritás!! Össz-eurázsiai egyezmény megkötése kell!
A jelenlegi Oroszország célja a geopolitikai „birodalomépítés”!! Újjáteremteni a „közel-külföld” elveszített régiót és felújítani a szövetségi kapcsolatokat Kelet-Európa országaival!! A Nagy Térség újjáépítése, a történelem „földrajzi tengelyének” újraegyesítése Oroszország szárnyai alatt!! Az oroszoknak ma nincs államuk, az Orosz Föderáció??? A „posztbirodalmi legitimitás” koncepciója A geopolitikai koncepció magja – az orosz nép!
Az Orosz Birodalom kérdőjelei Út Északra – a finn kérdés Dél – Balkán – az „orosz Dél” A szuverén Ukrajna veszélyei!! - cél Ukrajna felosztása!! A Berlin-Moszkva tengely (Közép-Európa Németország befolyási övezetében!!) Románia és Moldova integrációja??
I. Az egypólusú világ – az atlantizmus „uralma”
II. Oroszország törekvései az egypólusú világ ellen
III. A többpólusú világ
IV. A többpólusú világ és ennek térségei
Gazprom „Állam az államban” A világ legnagyobb energetikai vállalat A Global 500-as listán 2008-ban a világ 22. legnagyobb vállalata A 2008. évi jövedelemértéke – 141 milliárd USD
Gazprom – tulajdonosi összetétel 2005 Russian Federation – 50,0% Resident legal entities – 29,5% Russian individuals – 13,1% Non-residents – 7,4% Roman Abramovics – Szibnyeft – eladja a Gazpromnak (13,1 milliárd USD) – 2005 – állami részesedés 2005-ben a Gazpromban 50% felett Roman Abramovics 2006-ban a világ 16. leggazdagabb embere – vagyona 18,7 milliárd USD
Gazprom – BASF Az észak-európai vezeték megépítéséről szóló aláírás
2007. február 11. Putyin Szaúd-Arábiában
2007. február 11. Putyin Szaúd-Arábiában
Köszönöm a figyelmet!
