A ternaeszetes fillattartas 1d6szetii kerdesel Dohy Janos A termeszetes ailattart5s nehgny Id6stera es jelentin kerdeset - a tcljesseg igenye de az egyattes cselekves serkentesenek szAnclek5v1 fenntarthath
fAL6des elengedhetetien kovetkezrn6nyeinek szetlerneben vazolorn fel. A fenniarthat6 feNdes Cij szemleletet kovetel, annak a gloWlis felelcIssegnek rnely At6rzesevel, hogy Foldiinket, a P'rnegsebzett bolygotil near sztileinkto! iiprokbltuk, tinoldinkt61 kaptuk kaEcson Legfilabban anwerikai kutat6k Es munkatarsai, 1993) a:t-a hivtA fel a figyelmet, !logy a fenntarthato Ineze/gazdasig *koI6glai szempo;;Eb61 hatekony
mezt5gazdfdkodAst jelent, ametyben az energia output input ttr6ny a teheti5 legkedvezab. Ebba a szempontbol a szakszenl legel6gazdilkrAbs a fenntarthato feji6desnek eg-yik hatekony eszki5ze, annak ellenere, hogy az abszolut terrnelesi szInvona! alacsonyabb, mint az intenzfv, de a karnyezetet sok vonatkozasban terhel6 gazdilkocl6si rendszerekben. A termeszetes allattartAs igenyet napjainkban kiliOnosen eli5t&be ditEtja az "animal 7,veifare" kovetelrnenyrendszere, tehAt az illatok jO kozerzetet es egeszseget elOsegito" intezkedesek egyilttese. Az Eur6pai Uni6 torvenyalkor6sa ktilonosen jelent65 rendelkezeseket hozott es hoz ebben a vonatkozAsban is, Az allattartonak biztosrtania kell Miami szhnzira a klivetkez6 kovetelinenyek teljesiteset IJarroch, I993) - vedelem az ehezes es a hiiinyos t5pkilkoz5s kovetelmenyei ellen, vedelern egeszsegk5rosod5sok (seriilesek es betegsegek) ellen, - vedelern a felelem es a stresszhatisok ellen, vedelern a h6mersekleti es fizikai "diszkomforta ellen, - a nonn5lis viselkectes (rnagatartas) megnyilvanulisanak feltetelei, Az iRl=knak ez az "1/_t_szab_acts5eal felent6s mertekben beFolyisolja az allattartas tendszeret, es eIl5terbe allitla a termeszetes, kOrnyezet- es AIJatbara't modszereket.
26
A kOvetkezaben nehany kiliOnosen figyelemremtho iij kuTatAsi erechnenyt osszefoglaI6an mutatok be. elanil Waikato kbrzeteben (Waitoa) taldlhato a vilftg vall6szinaen legnagyobb legel6n tartott tejelf5 marha Atiom5nya, amely egyfittal a 1egt151311 tejet termeli ilektAronkent IM-Zelandon.. A gyepveget5ciOhoz igazitott e11 s1 ich5szak ylliusban kezdifklik es 8-10 hire koncentriloodik. A takarminybizisnak ItgaMbb 90 %-át a legel6gyep alkotja. A farmerek Atbevetelet a termelt teizsir es teftherje mennyisege hatiirozza meg, ervenyesftve a koncentr5it tej eir5nyeir (a higabb tej hitrAnyos a gazdaggossig szempontjAbol!). Az ertekeit format fitligos naLTys5ga 51 hekt5r, ezen a terOteten 164 tehen t tartanak (1200-1800 min csapaclek eventei). r kent 820.41 tejfellticift tejmirt tgi_melneki A tej ritiagos zsirtartairna 4,95 Rpkti_o_n fellerjetartalma 3,70 1 ,0 A hat evre terjed5 szeleski5Ki vizsglitatok egyerterrnaen igazoltak a konceni rilt tej magas szinvonaI6 termelesenek, a kitOni5 genetikai kepessegii tehenAllomfmy szakszerG, nagy 5ilatsiltasegfi legelOntart5s5nak fotenyet es ef6nyeft a versenykepesseg szempontji -1101. Amint ismeretes, az timogatzisban nem reszesitett teltermel6 Farmok vilAgviszonylatban Men '
.
15rnak a gazdasagos, exportkepes es a nemzetkEizi piacokon versenykepes tejtennek-e/clirliftgsban. Holstein &MO telfenekkel
,Mphnlian (llakkaido)
KirAxv
hk'eg
egliajtatfi telliteteken) vegzett Orhuzamos k1serietek igazoltik a legeldgyepre alapozolt takarm5nyozis ele3nyeit az alvaktakarekossfig, igy gazdasAgosabb tejtenneles szempontjfibat. Sv&lorszkban (Uppsala) negy iakticion keresztO1 preciz kfserletben vizsg5ltdk az allandoan istdlloban, lekotve tartott es a rentiszeres jfirtatAsban (tavaszt61 dszig napi 2-3 km, Wen 400-800 in) reszesitett tejeb5 tehenek termeiesi, egeszsegi es viseCkedesi in utatoit. Egy6itelmaen igazolOdott a rendszeres iortat5s AllategeseglOg-yi es etologiai eh5nye, ugyanakkor a tenneles es a takarinCinyflasznosibirs nem t&t e(5./.ignifik6nsan a kdt csoport icazott. Erdekes irj eredmenyeket publik5ltak kinai kutMOk a tejel6 rnatha ackalmazkodo kepessege es kromoszOma-renlellenessegei kbzi5tti fisszertiggesekre vonatkozoan. nizonyos krornoszommoresek es ezzel egyiitt a tarkisi vizonyokhoz vaIo cilknimazkocLis vizsseata arra utal (eVizetes eredm6nyek), Logy a !idyl Nta €s a 27
Nemetorsz5g1)61 importzilt holstein marha ki5zOtt ebben a vonatkozasban is jelent6s kfflonbsegek leltetnek: az F 1 (keresztezett) egyedek kedvezobb eredrnenyt mutattak, mind a kromoszOma-rendellenessegek, mindpedig az alkahnazkod5 kepesseg tekinteteben, n-ant az importOlt 011atok. kc5ciai kiserletes vizsgilatok (Thomas es Bax, 1993) is arra hivjOk fel a figyelmet, hogy a szakszertl legeltetesre alapozott extenziv tejel6 tehentart5s okonorniai slernpornbal ell:7005dpi) iehet jelenlegl teikv -ota rendszer idoszalcaban), mint a jelent6s mennyis6ga mttragy5t is igenyl6 intenziv takarmktyoza . si-tirtAsi rendszer, amely utobbit meg terhelhetnek a kOrnyezetvedelmi el6frisok 6ltal kiszabhato bit ntetesek. AusztrAiiai tapasztahtok ccummin s , 1993) *lag arra hivi5k fel a figyelmet, hogy a szakszera gyepgazda1kodassal megv a I asitott legel5ntartOsban a h Cisma rh6 k hektarra vetftett hfistermelese fe5kent a teriiletegysegen eltarthata tehenek sziinAnak, termekenysegenek es szaporas6ginak fliggvenye. Ebb ,-51 szempontb61 el6nyokkel kecsegtet a megiele16 kereszstezesi eljaris es az indukfilt ikerelles. Szabo F es munkatOrsai (PATE, kesztheiy, 1993) magyar tarka, hereFord es e ket faita kereszteze'seb61 szármato F 1 tehenek viselkedeset es takann5nyhasznosit5s5t vizsgaitak a legeltetesi idenyben. Arnig a legeles idi5tartarnaban news tapasztaltak jelent6s eltereseket a csoportok kozott, addig a legelifigyep emesztFsi egyathattli legkedvezobbek az F 1 , ezt kaveti5en a hereford csoportban volt*. Ugy tGnik, bogy kedvez5 heterozis hatas Ieientkezett a legelCiftl ernesztheti5sege szempontiO1)61. Kanadat kis&letek arra vthig,itanak rá, bogy a legel5n nevelt es tartott navendek tisz6k
es tinok szanitasi (at telepites0 stressz okorta testtomeg-vesztesege
szignifikiOns mertekben csokkentheto specialis elektrolit-keszitrnenynek az ivovizbe adagolasa segitsegeveL iiy modon (a szlciltas eliStt es utan) adagolva, 2Z eloektrolit-hOztartOst egyensalyban tart6 keszftmeny hozza-ul az allatok egeszsegenek meg6rzesehez. Ate erikai kisetletek szerint juhok legel6ntart5sa smart novenyvalogatOsban (egyes nbvenyfajok el nem fogyasztasiban) a hipotaianiusz-hiportzisrneflekvese teiigely neuro-endokrin rnfikodEse rneghat5m7O szere.pet jitsziim. A 28
kOrtZ01 stint vizsgilatftval lehet5seg kinilkozik egyes novenyfaJok elonyben
reszesitesenek vagy eititasit5sinsk tovibbi tanulmanyoz5s5ra. Ennek a tderekvesnek az egeszsegre kAros novenyfajok es az el6nOs ha.tasCi fajok ertekelese szempontjA1)61 egyadnt jelent6sege lehet (Kroi ber. et al., 1993). ICanad5baR (Manitoba) - szelseiseges kontinentAlis eghajiati viszonyok laipzott vizsg5ljak a lirzasuldeik nyitott, nagycsoportos, b6segesen almozott piiien6terrel ell5tott feszeristallOban tartasinak (mint alternatfv, allatbark tart5si inOdnak) eredmenyeit. Az eicIzetes tapasztaiatok biztatosk, tovibbi bsszehasonlIto kiserletek folyamatban vannak, killonas tekintettel a. kemeny tell hideg hatAsainak tisztazis5ra, a hagyom5nyos (virt) tartfissal szemben jelentkez6 eldnyakre es h5tranyokra (Connor et al., 1993). Befejezestil bemutatom az intenziv es az extenziv szarvastnarhatartis intetral renclszerenek vgziatit. Ennek, rtszletes kidolgoiisa es celszer5 megvalositasa id6szertive es jefente5sse vilik napjainkban, tekintettel niezi5gazclas5gu nk fita!akuIAszira es korszerOsitesenek sztiksegessegere. Az abra szerint leis- es nagyfizemek intenztv (liagyorninyos) rendszerben nukleusz-tenyeszetekkent rrIGkodnek, mind a tejelo- marha, tnindpedig a hiismarha populiciokra vonatkozOan, A tenyeszcelnak leginkabb megfele16 egyedek ce1p5rositAsabal szarmaz6 embriadonor tel nyert nagyerteka embritikat termeszetes kortilinenyek koz6tt legelr5n tartott recipiens egyedek mehebe rthetik at. Recipiensekkent clyan fajtaKt, ill, genotipusti : tisziiiket - es ' telleneket ken kivillasztani: pl. magyar szarke, hereford, limousin keresztezett egyedek, amelyek ist5I16 nelkfil, oic.s6n, abraketetes mell6z6sevel, kornye zet- es iliathatit mexion tam's hozz5k vil5gra az Agiltetert en1 ri6k1)61 fejli565 boriakat. A borjak a ibcsteies id6szak utin (ne1i5ny napos korban) visszaketijInek a nukleusz tenyeszetekbe,
azok AlloinanyAnak utInpoti5sa es minclsegi fejlesztese celjdb61. Htismarli5k eseteben az einbriiMailtetes (felembriok fatiltetese is) az indukfilt ikerelles meg-valasftl'islt is celozzs. A nukleusz tenyeszetek atnelyekhen a termeszetes 61!attartAs ugyancsak fokozatosan megvalositando - az Aruterrnelo tizemek szAm:rirs, tovabbfi export celokra is szolgiltatnak embriakat Es sperm St. lly modon az fuj biotechnikai-bioteclmolagiai modszerek is ra
01151 isan
zdasfigosan)
alkaimazitatOvA vAlhatnak, a min6segi allati terrnekelealtis hatekony ernel6ikent szolgilva. Ehhez termeszetesen elengedlietetlen, hogy a tartfisi kornyezet es a
biologini nyersanyagkincs: a genkesztetek meg6rzese es kiakmizAsa a hosszCit5vii
29
nemzetgazdas5gi c€loknak koordinaitan tbrrenj6k.
megreleloen, otszAgosan,
sot nemzetkbzileg
Az intenzfv es extenziv tartAsi rendszer it tegr5cioja a szarvasmarfiatenyesztesban (Dohy, 1993) !ntenziv renciszer Kisgazdas5gok
Extenziv rendszer Nagytizelnek
Legeli5k, marginftli,- tertiletek
TejeI6 allornanyok Ernbriodonorok
Recipiensek: 1-10smarha-allotnAilyok Oil
Nukleusz altomanyok
Magyar szOrke marha, hereford st.b. Ernbrioattiltetes
A ruterrnel6 allorminyok Tejr..16-marli.o.
Indukalt ikerellt's '1 Husmarha
trodaioin Asahida, Y. et al. (1993): Comparative studies on milk production of dairy cows under high roughage feeding system in the northern region of Japan and China. (World conference on Animal Production, Edmonton, Canada, Abstracts, Vol. 3, pp. 120 121.) -
Cummins, L. J. (1993): Production per hectare from grazing beer cows in southern Authern Australisa. (World Conference on Animal Production, Edmonton, Canada. Abstracts, Vol. 2, pp. 396 397). -
30
Connor, M. EL et -al. (L993) Evaluation of an alternative housing for Feeder pigs. (World Conference on Animal Production, Edmonton, Canada. Abstracts, Vol. 3, pp, 259-260.) Darroch, R. A. (1993): Some economic effects upon livestock producers in Britain of changes in animal 'welfare legislation, (Work! Conference on Animal Production, Edmonton, Canada. Abstrnas, Vol. 2, pp. 372373) Dotty J. (1994) Some questions of sustainable development in animal production. (Hungarian Agricultural Research, Vol_ 3, No. 1,) (A hio-termel&s, iN-4z)- J. ) 1993): A bioiOgiai min6511(.s0 iilia!lenyeszte5 feldoigozAs, -train sits es -ertekesites tudomanyos rnegalapoza,sa MagyarorszAgon. TudomAnyos files, NITA, 1993. IV. 19. - Orszigos 13iotermektan5cs MTA, Budapest,) .
GlIstalson, G. 0993): Effect of regular exercise on the production, health and locomotion of tied dairy cows. (World Conference on Animal Production, Edmonton, Canada. Abstracts, Vol. 3, pp. 263-264.) H.eitschinidt, R. K. et a, (1993): Is animal agriculture sustainable? (World Conference on Animal Production, Edmonton, Canada_ Abstracts, Vol. 2, pp. 297-298.)
Jones, G_ P. et al. (1993): characteristics of dairy [anus in Waitoa, New Zealand -theworld'siganmkproductis.(Wl Conference on Animal Production, Edmonton, Canada, Abstracts, Vol. 3, pp. 84-85.) Kronberg, 5. L. et at. (1993): Diet selection of grazing ruminants experiencing stress. (World Conference on Animal Production, Edmonton, Canada, Abstracts, Vol. 3, pp, 390-391.) Schaefer, A. L. et al. (1993): The effect of pre and post transport electrolyte therapy on live weight loss in heifers and steers raised on pasture. (World Conference on Anima! Production, Edmonton, Canada. Abstracts, Vol. 3, pp. 275-276.) Szall6 F. - Brunner D. (1993): Behavior and digestion of beef cows of various biological types on pasture. (World Conference on Animal Production, Edmonton, Canada, Abstracts, Vol.. 3, pp. 396-397.)
31
Thomas, C. - Mix, J. 0 993): Milk production from extensive systems based on swards of perennial rygras% and white clover. (World Conference on Animal Production, Edmonton, Canada. Abstracts, Vol. 2, pp, 328329.)
World Conference on Aniinal Production, Edmonton, Canada, 1993. Proceedings, Vol. 1, invited Papers, pp. 545. jianping et al, (1993): Adaptability and chromosome aberration of dairy cattle. (Worki Conierence on Animal Production, Edmonton, Canada.
Abstracts, Vol, 2, pp, 191-192.). Szerzr5:
Dr. Dohy pimps akadernikus, GATE
32
