Sorolják fel a szociális szolgáltatásokat 1993 évi 3 törvény rendelet alapján!

Toldi Ildikó 2009

Intézmények megismerése kérdések: Sorolják fel a szociális szolgáltatásokat 1993 évi 3 törvény rendelet alapján!

Alapszolgáltatások:  Gyermekek napközbeni ellátása: felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést jelent  Étkeztetés: legalább egyszeri meleg étkeztetés a szociálisan rászorultaknak ( helyben, haza lehet vinni, házi gondozók viszik ki)  Házi beteg gondozók: otthonukban egyedül élőknek: lakásukon a szükség szerinti segítséget nyújtja, azoknak a koruk, fogyatékosságuk vagy egészségügyi helyzetük miatt rászoruló személyeknek, akik azt életvitelükhöz, személyi- és környezeti higiéné biztosításához, társas kapcsolataik ápolásához, kulturális igényeikhez és érdekeik védelméhez igénylik. Prevenciónak és a rehabilitációnak is jelen kell lenni (alulgondozás, túlgondozás).Gondozás lehet teljes és rész gondozás, lehet mindennapos vagy időszakos. Főleg a fizikai gondozás érvényesül. Gondozási lapot és gondozási naplót is kell vezetniük. Önkormányzat finanszírozza.  Család segítés: életvezetési problémákkal küzdő családok vagy személyek mentális irányítása. A segítő közreműködik az igénylő család gondjainak a rendezésében, hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszűntetésében. Tanácsot ad ezek megoldására és figyelemmel kíséri a területén lakó lakosság szociális helyzetét.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy. Pár centiméteres készülék, melyet a gondozott a nyakában hord, és szükség esetén egy gombnyomással riaszthatja a központot. A diszpécser szolgálattal rendelkező központban egy monitoron észlelik a hívást, és az ügyeletes gondozó azonnal a helyszínre megy.  Közösségi ellátások:pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a lakókörnyezetben történő az önálló életvitel fenntartását, meglévő képességek megtartását illetve fejlesztését segítő ellátások, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátások, amelyek hozzájárulnak a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez.  Utcai szociális munka: utcai szociális gondozó, felkutatja a területén élő lakhellyel nem rendelkező, az ellátáshoz bizalmatlan személyeket. Szociális segítő és információs szolgálat, hajléktalanoknak segít egészségügyi szolgálatban részt venni

1

Toldi Ildikó 2009

 Falu gondnok: kis településeken végzi a házi segítség nyújtást és a családsegítést, munkájához autót biztosítanak. Feladatai a településen hiányzó alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatások való hozzájutás, Rászorult személyek szállítása. Település lakosságát érintő információk összegyűjtése és tovább juttatása.  Home-care: ellátás az ellátást igénylő ember teljes körű gondozásán a mentálisszociális problémák – saját lakásán történő – együttes kezelését érti. A home-care gondozás célja, hogy a gondozásra szoruló ember tovább élhessen otthonában. Az utókezelésre, rehabilitációra nem intézményi keretek között kerül sor, hanem a szociális ellátás mellett az egészségügyi szolgáltatást viszik ki a beteg otthonába. A gyógyításr-ápolást-gondozást egy szakmai team végzi, melynek fontos tevékeny tagja a szociális gondozó szakember is  Hospice ellátás: különböző segítő szakemberek team munkában olyan környezetet próbálnak biztosítani, ahol szerető közösség veszi körül a haldoklót. Alapelve nem a halálra készülés, hanem az elkerülhetetlen halál tudatában az élni tanulás. Nappali ellátást biztosító intézmények: otthon lakók számár boztosítanak napközbeni

tartózkodásra lehetőséget, étkeztetést,  Idősek klubja: hiányzó család gondoskodásának biztosítása ,kulturált környezetben szociális helyzet biztosítása, tétlenséggel járó szövődmények megelőzése, nem lehet tagja aki nem tud bejárni vagy fertőző betegségben szenved vagy korokozó hordozó, vagy közösségi életre alkalmatlan. Együttélés szabályait házirend biztosítja, nyitva tartása helyi igény szerint, a napi igénybevétel nem kötelező, de hosszabb távollétet be kell jelenteni.  Fogyatékosok napközi otthona: 3év alatt nem vehető fel, közveszélyesek, vagy önellátásra nem képes. 3 x étkezés, ha csoportoknál figyelembe kell venni a fejlettséget, életkorát, gyógypedagógus is dolgozik. Célja a szülők tehermentesítése, Gondozás elemei itt is érvényesülnek.  Szenvedélybetegek nappali intézménye: elsősorban azoknak a személyeknek a gondozását végzik, akiket korábban a betegségük miatt fekvőbeteg ellátó gyógy intézményben vagy rehabilitációs intézményben gondoztak, vagy az említett ellátások megelőzése miatt erre rászorulnak.  Pszichiátriai betegek nappali intézménye: azoknak a személyeknek a gondozását végzik, akik korábban betegségük miatt gyógykezelés alatt álltak, illetve az intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt erre rászorulnak és napközbeni ellátásuk másképp nem oldható meg.

Szakosított ellátások Átmeneti ellátást biztosító intézmények:itt is alszanak a páciensek, folyamatos ellátás ideiglenesen. Pl.: gondozó házak, hajléktalanok éjjeli menedéke, Gyermekek átmeneti otthona(tanköteles gyermek oktatásáról és pihenéséről gondoskodik)

2

Toldi Ildikó 2009  Szállást biztosító idősek gondozóháza (félút intézet az idősek otthona és a házi gondozás között). Nem vehető fel fertőző beteg, alkoholista, közveszélyes. Idősek gondozóháza idős korúak vagy 18 életévüket beöltött korházi ápolást nem igénylő, magát ellátni nem képesek vehetők fel. A gondozó házban legfeljebb egy évig kaphat ellátást az igénylő, majd szükség esetén egy évvel meghosszabbítható. A szakmai munka ugyanolyan módszertani elvek szerint folyik, mint a végleges elhelyezést biztosító otthonokban.  Fogyatékosok gondozó háza: azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek az ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.  Pszichiátriai betegek átmeneti otthona: az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek az ellátása családjában vagy más intézményben nem biztosítható, de tartós bentlakást biztosító intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg gyógyintézeti kezelése nem indokolt.  Szenvedélybetegek átmeneti otthona: az a személy helyezhető el, akinél az addiktológus, pszichiátriai szakvélemény alapján szenvedélybetegséget állapítanak meg és az ellátása átmeneti jelleggel a családjában vagy lakókörnyezetében nem megoldható.  Hajléktalanok átmeneti szállása: a hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy időleges tartózkodására szolgáló intézmény. Kell hogy legyen pihenő hely, elkülönítés, étel melegítésre, személyi ruházat tisztítására, elsősegély nyújtásra, személyi higiéné biztosítására lehetőség. napi 16 órát kell nyitva tartania, mentális gondozást is nyújt. A nappali és átmeneti ellátást biztosító ellátást a területi szociális ellátás körébe soroljuk. Gondozási központok végzik az elirányítást.

Végleges és tartós ellátást biztosító intézmények: ápolást gondozást nyújtó intézmények, önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek kerülnek ide. Napi 3x étkezést, ruházatot textíliát biztosít, mentális és egészségügyi ellátást biztosít.  Idősek otthona: 18 évet betöltött önmagát ellátni nem képes személy kerülhet be, de általában nyugdíj korhatárt beöltöttek. Gyógyintézeti kezelést nem igényelnek. Látás fogyatékosok otthona: bútorok a fal mellett helyezkednek el, szőnyeggel kell borítani a padlót, ne legyenek küszöbök, kiírások domború betűkkel legyenek, hangjelzések legyenek, külön gondot kell fordítani az öltözködésre, segédeszközök használata, ha bemegyünk mindig mutatkozzunk be, ha rendezkedünk mindig mindent a helyére tegyünk.  Mozgásfogyatékosok otthona: nyugdíjkorhatárt betöltését megelőzően megállapított mozgáskorlátozottakat helyezik el, akik gyógy ellátást nem igényelnek, és rehabilitációra sincs lehetőség, nem fejleszthetők. Kiemelten fontos az akadálymentesítés, csúszásmentes burkolat, kapaszkodók, kényelmi eszközök. Gondozás összes eleme  Értelmi fogyatékosak otthona: súlyos vagy középsúlyos vagy halmozottan fogyatékos emberek kerülhetnek be. Önmagukat nem tudják ellátni. Személyi higiéné betartása fennjáróknál is!!! ruházat, élelmezés, élelmek tárolása, Wc. használat, bánásmód, egy személyhez való ragaszkodás. Foglalkoztatások , fejlesztő foglalkozások a társadalmi integráció miatt.  Szenvedélybetegek otthona: főleg alkoholisták, pszichés és fizikai gondozás, mentális vezetés, foglalkoztatás, család elfordul tőlük. Fontos az emberhez méltó bánásmód, türelem. Gyógyszerfüggők,kábítószeresek pszichiátrián kerülnek elhelyezésre. Addiktológia: szenvedélybetegséggel foglalkozik  Pszichiátriai betegek otthona: 18 évet betöltött elmebetegek gondozhatóak itt, akiknek elmebetegségük állapot jellegű. Gyógy kezelést nem igényelnek, nem tudnak 3

Toldi Ildikó 2009

 

magukról gondoskodnak. Fontos a családi kapcsolatok fenntartása, bánásmód. Fontos a személyi és környezeti higiéné. Kényszerintézkedések csak a legszükségesebb esetekben, életműködést szigorúan observálni (megfigyelni) kell, szükségletek kielégítése. Ingerszegénység elkerülése! Hajléktalanok otthona: akik gondozás átmeneti szálláson már nem biztosítható Rehabilitációs intézmények: képzés és foglalkoztatás a fő cél. Rehabilitáció: visszaállítás. Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli iskola, munka jellegű oktatás, képzés- átképzés. Intézményi jogviszony megszűnése után 6 hónapig utógondozásban részesülnek. ( fogyatékos-, hajléktalan-,pszichiátriai-, szenvedélybeteg személyek rehabilitációs intézménye9

Szociális gondozás formái

Pénzbeli segélyek,jövedelem pótló támogatások - időskorúak járadéka - rendszeres szociális segély - lakásfenntartási támogatás - ápolási díj - átmeneti segély - temetési segély

Természetben nyújtott ellátsok - köztemetés - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jog

Személyes gondoskodást nyújtó intézetek (szoc. rászorultság függő)

Alapellátás

Szakosított ellátás

- étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - speciális alapellátási feladatok (közösségi pszichiátriai ellátás , -támogató szolgálat) Nappali ellátási forma -idősek klubja -fogyatkosok klubja -pszichiátriai betegek nappali ellátása -nappali melegedő

Átmeneti otthonok - idősek gondozó háza - fogyatékosok gondozóház - pszichiátriai és szenvedélybetegek - éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása

Rehabilitációs int. pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek hajléktalan személyek rehabilitációs intézményei

Ápoló-gondozó otthonok idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek otthona

4

Lakóotthonok pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek lakóotthona

Toldi Ildikó 2009

Települési önkormányzat hatásköre, feladata Az önkormányzatok számára a szociális alapellátás intézményeinek létrehozását, működtetését az 1993. évi III. tv. (szociális törvény) írja elő. A települési önkormányzat feladatait az önkormányzati törvény határozza meg. A 600 lakosnál kisebb településeken a szociális ellátáshoz való hozzájutás lehetőségét falugondnok biztosítja. Általános feladatai közé tartozik a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakás gazdálkodás és a vízrendezés. Gondoskodnia kell a csapadék víz elvezetésről, a csatornázás, a köztemető, a helyi közutak és közterületek fenntartásáról, valamint a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosításáról. A települési önkormányzat közreműködik a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában. További feladata az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermekekről és az ifjúságról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása. A törvény előírja a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatását, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítását, az egészséges életmód feltételeinek elősegítése is. A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. a település önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselőtestület a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselőtestület és bizottsága ülésein. A felsorolt feladatokban a települési önkormányzat a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók Pénzbeli ellátások: A szociális törvény szerint a jogosult részére, jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátása nyújtható. A települési önkormányzat szociális ellátás esetén – a szociális alapellátás keretében – szociális rászorultságtól függően a jogosult számára:  lakásfenntartási támogatást  méltányossági ápolási díjat  átmeneti segélyt állapít meg. A települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint:  időskorúak járadékát  rendszeres szociális segélyt  „alanyi” ápolási díjat állapít meg a kérelmet a kérelmező lakhelye szerint illetékes települési önkormányzathoz, jegyzőkhöz kell benyújtani. Időskorúak járadéka: a törvény szerint megélhetést biztosító jövedelem, amelyre az a 62. évét, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy jogosult, akinek a havi 5

Toldi Ildikó 2009

jövedelme, illetve a saját és a vele együttlakó háztartása, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-át egyedül állók esetében 95%-át, 75 év felettieknél a 130%át. Összege legalább ezer forint és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-áig terjedhet, egyedülállók esetében a95%-áig, 75 év felettieknél 95%áig. Jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni. Rendszeres szociális segély: a hátrányos munkaerő piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A jegyző annak az aktív korú személynek állapítja meg, aki egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott, vagy támogatott álláskereső, feltétele, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, nincs vagyona és a családjának az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át. Az aktív korú személy esetében a segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egészségkárosodott személynek minősül az, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. Lakásfenntartási támogatás: települési önkormányzat annak a személynek nyújtja, aki a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartásának a havi összjövedelmének 20%-át meghaladja és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, továbbá az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek, illetve a rendeletben meghatározott feltételek szerint jogosultnak. Ápolási díj: a jegyző annak a nagykorú hozzátartozónak folyósíthat, aki tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzi. A súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása, ápolása esetén az anyagi hozzájárulás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, a fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékosok esetében 130%-a. Átmeneti segély: létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére adható eseti vagy havi rendszerességgel nyújtott támogatás, amely kamatmentes kölcsön formájában is biztosítható. Feltételeit és mértékét a települési önkormányzatok rendeletben szabályozzák. Temetési segély: annak a személynek adható, aki elhunyt személy temetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy erre nem volt köteles vagy köteles volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. mértéke a helyi szokásos temetési költség 10-100% áig terjedhet. Természetben nyújtott ellátások A szociális törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a képviselőtestület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások részben vagy egészben természetben is nyújthatók legyenek. Ilyenkor nem pénz formájában, hanem a termékek termékek természetes formájában vagy szolgáltatások útján biztosított a szükségletek kielégítése. Ilyen a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély. Természetbeni ellátás az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelősegély, a közüzemi díjak vagy gyermekintézmények térítési díjának a kifizetése éppúgy, mint a családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás. Köztemetés: elhunyt személy közköltségen történő eltemetésére akkor kerül sor, ha 6

Toldi Ildikó 2009

nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésre köteles személy, vagy ha a kötelezett személy nem hajlandó gondoskodni a végtisztesség megadásáról. A kötelességeket annak az önkormányzatnak kell állnia, ahol az elhunyt lakóhellyel rendelkezett. Közgyógyellátás: a szociálisan rászorult személyek részére biztosított hozzájárulás az egészségi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó költségek csökkentése. A jegyző közgyógyellátási igazolványt ad annak, aki:  a bentlakásos intézetben lakó, az átmeneti gondozott és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú  a rendszeres szociális segélyben részesülő, kivéve az aktív korú nem foglalkoztatottak  a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott  a központi szociális segélyben részesülő  a rokkantsági járadékos  aki I. és II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban  magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után szülője, vagy eltartója abban részesül Közgyógyellátásra jogosult az a személy is, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át. Adósságkezelési szolgáltatás: a lakhatást segítő természetbeni ellátás, annak a személynek vagy családnak nyújtható, amelynek legalább hat havi, ötvenezer forintot meghaladó adóssága van, és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a helyi rendeletben megállapított jövedelemhatárt és a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban él. Adósság körébe tartoznak a közüzemi díjtartozások, a közös költség és a lakbérhátralékok, valamint a hitelintézettel kötött lakáskölcsön hátralékok. Szociális munka etikai dilemmái  Beavatkozási dilemma: Beavatkozzak, vagy ne? 1. Nem avatkozom be: - nincs hozzá kompetenciám - a probléma nem igényel beavatkozást 2. Beavatkozom: - a kliens egyetértésével - a kliens egyetértése nélkül (pl. gyermek kiemelése)

  

Értékelő dilemma: strukturális okokat vagy az egyéni okokat részesítem előnyben. A szociális munka gyakorlata mindig tartalmaz objektív és szubjektív elemeket is. Kontrol dilemma: ellenőriznie kell a kiadásokat. Szubszidalitás elvét is ellenőrizni kell: döntéseknek közelebb kell lenni az önkormányzati szintekhez. Elkötelezettségi dilemma: családsegítőként tudom, hogy a család kap pénzbeli támogatást, és a tudomásomra jut, hogy nem munkanélküli, hanem csak fekete munkás. - nem tesz semmit, pedig tudja, hogy szabályellenes - jelenti, szabályosan jár el, viszont biztos, hogy a klienst elveszítette

7

Toldi Ildikó 2009



Felelősségi dilemma: ki a felelős az állampolgárok jóllétéért? Hol van a határ az egyén felelőssége és a közösség felelőssége között,

Szociális munka alapelvei ( 155-156) A fogalmi elv a probléma egyedi megértésének elvét és a cselekvési elveket foglalja magában. A probléma egyedi megértésének elve azt jelenti, hogy a feladatot ellátó szociális szakember a problémát egyediségében értse meg, értelmezze és tárja fel. Amíg a szakember a megoldáson gondolkodik, fel kell ismernie, hogy milyen körülmények alakították ki a helyzetet, és melyek azok a körülmények, amelyek fenntartják a szituációt, arra az egyénre, családra, csoportra, közösségre vonatkoztatva, akik körében tevékenykedik. A cselekvéshez szorosan kötődik a megértés. Ahhoz, hogy a szakember cselekedhessen, meg kell ismernie a körülményeket. Az értelmező következtetések levonását követően, a probléma megoldásához cselekvési tervet kell megfogalmaznia. A cselekvési elvek három csoportra oszthatók: 1. Általános jellegű elvek:  megoldásra összpontosítás  a szociális munka funkciójának elsőbbsége  az érintettek hasznára való törekvésű  az érzelmek funkcionálissá tétele  a viselkedés befolyásolása  az önállóság növelése 2. A szociális munkás és a problémamegoldásban érintettek közti viszony:  cselekvés fölötti uralom  a kontaktus, kommunikációs elv  érzelmek funkcionálissá tétele  a viselkedés pedagógiai befolyásolása 3. a problémamegoldás végrehajtására vonatkozó elvek:  a probléma meghatározása  természetesség elve  szociálökológiai elv  tárgyalás elv  törvényszerűség  összpontosítás  időzítés  önkétesség elsődlegessége  együttműködés  problémanyitás Elfogadási elvek: Az elfogadási elvek érvényesítésének lehetősége a személyes bizalmon alapul, ami kettős tartalmú, mégpedig:  a szakember személyisége  problémamegoldó képessége A szakember a komplex rendszerelmélete alapján arra törekszik, hogy az intervenció minden szereplőjével elfogadtassa magát, hogy megbízzanak benne. 8

Toldi Ildikó 2009

Elfogadás elmélete:  Maas: arra helyezi a hangsúlyt, hogy a szociális munkás elfogadja a klienst  rendszerelmélet elmélete: probléma szempontjából fontos, hogy a személyek kölcsönösen elfogadják egymást Elfogadást elősegítő módszertani elvek:  a probléma elfogadása  barátságos részvét  alkalmazkodás  jóakarat  tilos a vádaskodás, nem képződik bűnbak  kompetencia kérdése  megmagyarázni a helyzetet  diszkréció, körültekintő eljárás Munkanélküliség: 1991 évi 4-es törvény szabályozza a munkanélküli központok működését és az ellátásokat.

9