ÉS ÍME, ÉN VELETEK VAGYOK MINDENNAP A VILÁG VÉGEZETÉIG Mt 28,20

Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola 1183 Budapest Gyöngyvirág u. 41. Tel.: 290-6369; 241-4414

PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶ µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

„ÉS ÍME, ÉN VELETEK VAGYOK MINDENNAP A VILÁG VÉGEZETÉIG” Mt 28,20

" Embernek lenni, Csak embernek, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld szülte földnek, És Isten lehelte szépnek!" (Sík Sándor) " Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert)

A Gyöngyvirág utca 41. szám alatti épület 1908-tól a karmelita nővérek nevelőintézete volt, ahol 10-12 szerzetesnő 30-40 árva gyermeket gondozott. Az épület 1916-ban kápolnával bővült, ahol minden vasárnap szentmise volt. 1950-ben jogtalanul elvették és államosították az árvaházat, ahol állami iskola létesült. 1993. szeptember 1-én kezdte meg oktató-nevelő munkáját Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskolánk. 1996-ban intézményünk egy emelettel bővült, az egyik udvari épületben pedig tornaszobát alakítottunk ki. Ez az átalakítás lehetővé tette a szaktantermek kialakítását és működésének lehetőségét. Iskolánk 6000 kötetes könyvtárral és galériás olvasószobával rendelkezik. A három udvari sportpálya, az úszásoktatás megszervezése, a délutáni sportkör jó alkalmakat biztosítanak a diákok mozgási, sportolási igényeinek kielégítésére. Intézményünkben jelenleg 16 osztály,4 napközis csoport, 1 tanulószoba működik. Tehát működésünk anyagi (pénzügyi) és szellemi (erkölcsi támogatottságbeli) feltételeinek biztosítása esetén a tárgyi feltételek adottak az eredményes szakmai munkához. Nevelési, oktatási programunkat úgy próbáljuk egységbe fogni, hogy diákjaink szeressék hazájukat, ismerjék múltjukat, népünk szokásait, dalait, táncait, játékait, tudjanak keresztény erkölccsel rendelkező ember módjára viselkedni, élni, feltalálják magukat a különböző helyzetekben, tudjanak a környezetükkel kommunikálni, - hogy végül életpályát választva, harmonikus emberekké válva megtalálják a boldogság forrásait.

1


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

I. MITŐL KATOLIKUS ISKOLÁNK? (ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA) 1. NEVELÉSI CÉLJAINK A katolikus iskola is, mint minden más iskola, arra a célra van rendelve, hogy kritikusan és módszeresen átadja az általános műveltséget, és ezáltal az emberi személy teljes kiformálódásán munkálkodjék. Ezt a célt a keresztény világszemlélet szerint igyekszik elérni, ezáltal kapja meg az emberi kultúra a maga előkelő helyét az ember küldetésében. Az iskola épp azáltal válik katolikussá, hogy - bár más-más fokon, - az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is nyilvánítja. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé, és egyúttal végső céllá. A katolikus iskola feladata, hogy szintézist teremtsen egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet pólusai között. Ez a szintézis a különböző tudományokba rendeződött emberi tudás sokféle tartalmának megismerése által valósulhat meg az evangéliumi üzenet fényében, és azoknak az erényeknek a kifejlesztésében, amelyek a keresztény embert jellemzik. A katolikus iskola nyitott minden keresztény tanuló számára, aki elfogadja oktatási és nevelési programját. 2. NEVELÉSI ÉRTÉKEINK - az ember természetfeletti rendeltetése; - a jó melletti döntésben rejlő szabadság, béke, boldogság; - az egyén fizikai és értelmi képességeiben rejlő lehetőségek; - az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek: Isten- és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság, stb.; - elkötelezett élet a családban, az Egyházban és a társadalomban; - az evangéliumi normákból következő kötelességek (pl.: fegyelmezettség, munkafegyelem, pontosság, lelkiismeretesség; a felnőttek, szülők, tanárok, idősek tisztelete; a tiszta, rendezett környezet kialakítása, stb.); 3. NEVELÉSI MÓDSZEREINK, SZEMPONTJAINK Törekszünk arra, hogy legyen az iskola egy sziget, ahol az egyre inkább fogyasztóközpontúvá váló társadalom romboló hatását kiküszöbölve, az egymásért élés keresztény elveit megerősítve neveljük a ránk bízott gyermekeket. - Törekszünk arra, hogy példát adjunk diákjainknak személyes életvitelünkkel, munkaerkölcsünkkel, tetteinkkel, szavainkkal. - Törekszünk az önállóság kibontakoztatására a tanulásban és az ismeretszerzésben. - Törekszünk a kreativitás, az alkotó módon való alkalmazás kibontakoztatására. - Törekszünk az ítéletalkotásra, az igazság felfedezésére való serkentésre. - Ugyanakkor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a tanulók egyéni képességeit, hajlamait. Arra törekszünk, hogy ismereteikben legalább az alkalmazási készség szintjéig jussanak el. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: -2-


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • •

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: ∗ tanuló és tanuló, ∗ tanuló és nevelő, ∗ szülő és nevelő, ∗ nevelő és nevelő között. 2. Iskolákban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, • iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét , világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, • szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt vesz kerületünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

-3-


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint kerületünk érdeklődő polgárai, • ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületünkben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle kerületi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett kerületi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • • • • •

Keresztény életelvek alapján él, Megbecsüli környezetét ( személyi, tárgyi ) Nyitott befogadni az ismereteket Tolerálja a másságot (pl. képességben, egészségben ) Felnövekedve képessé válik kritikusan értelmezni a világot

5. Iskolánk sajátosságai: Hatalmas őspark képezi iskolánk udvarát. Saját kápolnánkban imádkozhatunk a gyerekekkel 6000 kötetes könyvtár áll diákjaink rendelkezésére Helyt adunk a kerületi zeneiskola óráinak ( szolfézs, fúvós, zongora) Sikeres a színjátszó körünk Szakköreink: honismeret, kézműves, furulya, üvegfestő, kosárlabda, futball Táboraink: nyári-téli Nívós ünnepélyeink Gazdag tanításon kívüli programok ( színház, táncház, múzeum, korcsolyázás, úszás, stb) Diákhangverseny Szülői közösséggel való szoros kapcsolat: Szülők Bálja, Családi nap

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

-4-


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Kommunikációs nevelés Cél: Feladat:

a tanulók mind jobban érezzék magukat az iskolában, hogy a verbális és nem verbális módón jól építhesse kapcsolataikat. Tudását, felkészültségét bizonyítani tudja. •

Közléseink hitelesek legyenek! Ehhez önismeretre és a partner iránti elfogulatlan érdeklődésre van szükség. (Gyermek-pedagógus) Ugyanazt az üzenetet kell közvetíteniük verbális és nem verbális úton. • Nem csak a mindennapi életben, mindenhol kommunikálunk, hanem az iskolában, szünetekben és természetesen tanítási órán is. • Első évfolyamtól meséltetjük a gyermeket (családról, képről, eseményről) • Hozzászólásra buzdítjuk • Bábjáték során szerepeltetjük • Szókincsét bővítjük • A következő évfolyamokon az életkornak megfelelően bővítjük a témaköröket • Fejlesztjük a kötetlen beszélgetést • Csiszoljuk a beszédtechnikát • Játékos formában használtatjuk a testbeszédet, szemkontaktust • Gyakorlási alap: rendszeres memoriter • Szóbeli felelet előadásmódja • Drámajáték Megalapozásként alkalmazzuk az előkészítést, motiválást (filmrészlet, zenerészlet, a természet hangjai, jelenet a napi életből, képzelőerő aktiválása • Fontos számunkra, hogy ha csekély mértékben is, de legyen érzelmi kapcsolat a gyermekekkel - , mint egyénnel, és mint csoporttal. Ugyanis a mondanivaló hitelessége csak úgy lesz elmélyült, fontos, és „meghallgatást, megértést nyerő”. Ezért fontos a gyermekekkel való első találkozás során, hogy kapcsolatunk ne egyoldalú legyen, ha lehet, minél hamarabb „elfogadjuk” egymást, hogy kölcsönös, erős kapcsolódás jöjjön létre tanár és diák között, mind verbális, mind nem verbális szinten. • Csoportos kommunikációban, tehát ha osztállyal van kapcsolatunk, a csapattagok elégedettségét a következők határozhatják meg: - mennyire szabadok vagy nyitottak a tagok közti kapcsolatok; - mennyire képesek egymásra figyelni, közösen előre vinni a témát; - szívesen vesznek-e részt a kommunikációban a tagok. Színterei: • Hitbeli alkalmaink (tanítás előtti és utáni közös ima, áhitat, ünnepek, szentmise, stb. ) - tanítási órák; - iskola; - színházlátogatás;

-5-


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

-

dráma-szakkör; tanulmányi kirándulás. • . Követelmény: tanár és gyerek között szint legyen a kommunikációban, ami elég erős kapcsolódást feltételez, mert ha ez megtörténik, akkor a tanulás terén és a nevelés bármelyik területén igyekezetüket siker koronázza.

Hazaszeretetre nevelés Cél:

A tanulók szeressék és ismerjék szülőföldjüket, társadalmukat, annak történelmét, tájait, állat- és növényvilágát, művészeti és irodalmi alkotásait. Legyen büszke hazája értékeire és védje, becsülje meg azokat. Forduljon érdeklődéssel a napi történések felé, ami a magyar hazát illeti. Feladat: A különböző tantárgyak keretében a pedagógus ismertesse meg a tanulókat hazánk természeti, gazdasági, politikai, kulturális környezetével. Alakítson ki a gyerekekben hazájuk iránt szeretetet, tiszteletet, megbecsülést, egészséges hazafias öntudatot. Követelmény: a tanuló ♦ magyar nyelv és irodalom órákon ¾ sajátítsa el a lehető legtökéletesebben a magyar nyelvet; ¾ nemzeti, irodalmi alkotásaink ismerete révén (mesék, mondák, stb.) meggyökerezzen a haza, a szülőföld, a nép iránti szeretet, és igény annak ápolására; ♦ történelem órákon: ¾ alaposan ismerje hazánk történelmét, történelmi nagyságait, akik példaként állhatnak előtte; ♦ földrajz, biológia órán: ¾ ismerje hazánk tájegységeit, jellemzőit, növény- és álltavilágát, ásványkincseit; ¾ ezeket védje és ápolja; ♦ ének-zene órákon: ¾ népdalkincsünk jelentős részét ismerje, ezt szívesen énekelje, akár együtt is társaival. Ezek az örömteli élmények megalapozzák az együvé tartozás érzését, a hazaszeretetet; Ismerje meg a szentmisék, egyházi ünnepek gyakori énekeit, ifjúsági szentmisék dalait. ♦ túrák alkalmával: ¾ közelebbről ismerjék meg hazánk hegyeit, völgyeit, folyóit, természeti kincseit, stb., és becsülje, óvja azokat. Színterei: - tanítási órák (történelem, magyar nyelv és irodalom, ének-zene, művészettörténet) - ünnepélyek, megemlékezések; - tanulmányi kirándulások; - néphagyományok másolása;

Erkölcsi nevelés:

-6-


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Cél:

Az erkölcsi nevelés a komplex nevelési tevékenységnek az a szokásos részlete, amely a növendék erkölcsösségének kialakítására és fejlesztésére irányul. Az erkölcsi nevelés célja az az eszmény, amely felé törekszünk, amit az erkölcsi neveléssel meg akarunk közelíteni, vagy el akarunk érni: a fejlett erkölcsi személyiség.

Feladat:

kialakítjuk a belső igényt a szépre, jóra igazra Folyamatosan szem előtt tartatjuk a házirend előírásait ( tanórán, tanórán kívül) Nevelünk a tisztelettudó beszédre, köszöntésre Számonkérjük a kötelező és önként vállalt feladatok teljesítését Kötődést alakítunk ki az iskolához, legyen büszke és elkötelezett iskolája iránt

Színterei:

az erkölcsi nevelés nem szorítható be egy konkrét tantárgy keretei közé, hiszen az osztályfőnöki órák keretein belül ugyanolyan fontos, mint pl. a magyar órákon. De a fontos, hogy ne a szó legyen a legfontosabb, hanem a személyes példa kapjon hangsúlyt.

-7-


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

A keresztény életre nevelés Cél:

A keresztény életre való nevelés áthatja az intézmény munkáját. Az itt megvalósuló oktató-nevelő munka összetett személyiségfejlesztés, mely során nem csak az ismeretek átadása, jártasságok, képességek kialakítása történik, hanem a teljes ember kimunkálása, temészetfeletti rendeltetésének fényében. A vallási nevelés két fontos pillére a liturgikus életbe való bekapcsolódás és a rendszeres hitoktatás

Feladatok:

-a szeretet és az összetartozás légköre legyen meghatározó az iskolában (a közösségteremtés, önzetlen segítségnyújtás, empátia, tiszteletadás értékeinek megtapasztalása és belső meggyőződéssé való válása a Szentírás példái alapján) - a tanulók a hitoktatás folyamán rendszeres, szilárd ismeretekhez jussanak, és ezek a különböző tanórákon megerősítést nyerjenek; - karitatív tevékenységre való igény felébresztése -az (életkornak megfelelő) szentségi élet gyakorlása, bekapcsolódás a szentségi életbe; -vallásos ünnepek megünneplése a tanév során (iskolamisék, osztálymisék, egyéb vallási rendezvények, programok); - az imádság feltételeinek megteremtése tanítás előtt, után, reggeli áhítatokon, hittanórákon, szentmiséken, stb.; - az ember természetfeletti rendeltetésének tudatosítása; -fegyelemre, munkafegyelemre, pontosságra, lelkiismeretességre, Isten és embertársak szeretetére és tiszteletére nevelés; - ismeretek elsajátítása saját keresztény hitükről, melyek alapjául szolgálnak a helyes keresztény életvitel, erkölcs gyakorlásnak; -az emberi, közösségi életet szabályzó erkölcsi értékek tudatosítása és belső meggyőződéssé tétele; - a plébániájuk (vagy más felekezeti, egyházközösségi) életébe való bekapcsolódás szorgalmazása, és összhang kialakítása ezekkel a közösségekkel; Követelmény: - a hittani ismeretek elsajátítása és tudatos alkalmazása, az életkornak megfelelően (az ismeret váljon tetté, élő keresztény hit alakuljon ki); - aktívan kapcsolódjék be egyháza liturgikus (és szentségi) életébe (résztvétel vasárnapi szentmiséken, istentiszteleteken); - az iskola által meghatározott lelki programokon való kötelező résztvétel (iskolamisék, osztálymisék, reggeli áhítat, lelkigyakorlat, stb.); - kulturált, illemtudó viselkedés (udvariasság, tiszteletadás, beszéd, étkezés, stb.); Színterei: A kat. hitoktatás A magyar nyelv és irodalom a felső tagozaton A történelem tanítás célja A néphagyományok ápolása Lelkigyakorlatok Reggeli áhítatok Iskolamisék

-8-


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Osztályfőnöki órák Szabadidős programok Iskolai- és iskolán kívüli programok Családi háttér

Szociális nevelés Cél:

A szocializáció, vagyis a szociális környezetbe (családi, rokoni, baráti, iskolai, vallási) ezen keresztül a társadalomba, a magyar hazába való beilleszkedés tanítása a keresztény világnézet, erkölcsi rend alapján. Ennek a szocializációnak – az iskola katolikus jellegéből következően – az erkölcsi értékek, az örök (isteni) értékek állnak középpontjában. Ebből következik, hogy az iskola nem egyszerűen a társadalmi környezet szolgáltató intézménye, lenyomata, mert akkor életünk értékeire vonatkozó minősítő kategóriák alig jelennének meg tevékenységében. Katolikus iskolánk értékközvetítő iskola, és ezt a küldetését a társadalom, a haza szolgálatában szeretné végezni. Feladat: A társadalmi együttélés szabályainak, szokásainak, mint szellemi érték-közvetítő elemeknek az elsajátíttatása a jó és rossz kategóriáinak, különbségének felmutatásával, valamint a helyes értékszemlélet kialakításával (jó, rossz, szép, szent); ehhez az alapok megteremtése keresztény erkölcsi szabályok, viselkedéskultúra tanításával. Amikor ezt tesszük, feladatunk mindig tudatosítani magunkban és neveltjeinkben, hogy a társadalmi beilleszkedés nem önmagáért való dolog, vagyis nem végső cél, hanem eszköz, az embertársainkkal való kapcsolatunk, törődésünk lehetősége – Isten Országa felé vándorlásunk útján. Mint ilyen: dinamikus, állandóan mozgásban levő kapcsolat a személyek (felnőttek és gyerekek) között, s így nem egyirányú, hanem kölcsönös szocializáció. Ugyanakkor, mivel földi életünkben a végső célhoz való eljutás állomásairól van szó, ezen állomások minősége (az élethelyzetek minősége) csak a végső cél függvényében, ahhoz mérve, viszonyítva határozható meg. Az életminőséget, az emberek egymás közötti kapcsolatát tehát végső soron nem emberi megállapodások szabályozzák, hanem Isten-szabta törvények; belőle nem lehet Istent „kihagyni”, sőt, csak Istenre lehet értelmesen építeni. Ha ezt önmagunkban és neveltjeinkben tudatosítjuk, akkor elkerüljük az ötletszerűséget, az önkényességet, a káros ragaszkodást; tudjuk egymást alázattal szolgálni. Követelmény: Az iskolán belüli olyan szokások, egységes rendszerré épülő követelmények meghonosítása, amelyek megalapozzák, szolgálják az iskolában (a társadalomban) való helyes viselkedést, életet. Ilyen követelmények: az okosság, a szeretet, a türelem, a szelídség, az empátia, az alázat, az alkalmazkodóképesség, a kommunikációképesség, az együttműködő-képesség, a kritikai képesség, az együttérzés, a másik megbecsülése, a segítőkészség, az udvariasság. Fontos feladat, hogy ezeknek az erkölcsi értékeknek ne csak az elméletben legyen megbecsültsége (ne csak szép szavak legyenek), hanem a gyerekek hétköznapi, gyakorlati tevékenységgel kötődjenek hozzájuk, és begyakorlással fokozatosan kiküszöböljék ezek megvalósításának buktatóit: a képmutatást, a látszat-, kampány-, érdekszempontú cselekvést. Tanuljanak meg szembehelyezkedni az önzéssel, a fogyasztói szemlélettel,

-9-


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Színterei:

az ügyeskedéssel, a teljesítménycentrikus gondolkodással – társadalmunk napjainkban „divatos„ cselekvési modelljeivel – egymásközti kapcsolataikban is. Ugyanakkor fokozatosan jusson érvényre viselkedésükben a másik érdek nélküli, önzetlen (akár viszonzás nélküli) szeretete; fokozatosan tudják megbecsülni és erejükhöz, lehetőségeikhez mérten támogatni a gyengét, a hátrányban levőt, a lemaradót, a kiközösítettet, a szegényt. Egymáshoz való viszonyaikban ne legyen jelen, vagy fokozatosan küszöbölődjön ki a rivalizáló versenyszellem, a szemet-szemért elv, a másik lebecsülése, megbélyegzése, kicsúfolása, a durvaság, a testi-lelki erőszak, a nyegleség, a nemtörődömség. Mivel a szocializáció az iskolában, tanár-diák viszonylatban nem egyenlő jogú és felelősségű személyek együttműködése (aláfölérendelt viszonyban vannak), ezért fontos a tekintélytisztelet. Gyerekeink alapfeltételként fogadják el a társadalmi hierarchiát: hogy a felnőttek, szülők, tanárok felettük, az érdekükben, őket védve, segítve, a velük szemben támasztott követelményeket értük (nem ellenük) hozva munkálkodnak. Ezért készséges, szófogadó, engedelmes lélekkel támogassák, segítsék a felnőtteket, ne pedig ellenkezzenek, kritizálgassanak, kifogásokat, kibúvókat keressenek. Gyermekvédelmi munka Fejlesztő pedagógia

Esztétikai nevelés Cél:

A diákok gazdag lelkivilággal rendelkezzenek, meg tudják érteni és alkotó módon fel tudják használni mindazokat kulturális értékeket, amelyek körülveszik. A diákok képesek legyenek a szépséget és az értékeset felismerni és megkülönböztetni Feladat: a természetben, az emberi életben, alkotásokban. Képesek legyenek esztétikai ítéletek alkotására, továbbá arra, hogy munkájukban, magatartásukban, környezetükben és egész életvitelükben meg is valósítsák az esztétikumot. Állandóan tökéletesíteni és gazdagítani kell a tanulók esztétikai ítélőképességét, alkotó aktivitását. Követelmény: 1.) Irodalmi esztétikai nevelés: a tanulók szeressék meg az irodalmat. Legyen igényük arra, hogy szabad idejükben értelmes művet olvassanak. Elemi fokon legyenek képesek a szerkezet, a forma, a stílus sajátosságainak észlelésére és tudatos élvezésére. Rendszeresen vegyék igénybe az iskolai könyvtárat. Kezdjen hozzá saját könyvtárának megalapozásához. Legyenek képesek igényes és kifejező versmondásra, színdarabban való szereplésre (ünnepélyek). 2.) Képzőművészeti esztétikai nevelés: ismerkedjenek meg a képzőművészet legjelentősebb korszakaival, alkotóival, műveivel. Legyen ideje a múzeumok, kiállítások látogatására, képzőművészeti ismeretterjesztő könyvek olvasására. Ha valaki hajlamot érez a rajzhoz, festéshez, képességeit fejlessze szakkörben, vegyen részt különböző ifjúsági pályázatokon. 3.) Zenei esztétikai nevelés: legyen igényük a közös énekre. Állandóan bővítsék dalkészletüket. Keressenek alkalmat a komolyzene hallgatására. Ismerjék meg a zenei korszakok jellemzőit, nagy egyéniségeit, műveiket. Legyenek képesek a meghallgatott

- 10 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Színterei:

mű hangulatának, érzésvilágának jellemzésére. Kapcsolódjanak be az iskolai énekkar munkájába. 4.) Táncművészeti esztétikai nevelés: ismerjék meg a néptánc alapjait és a színvonalas társastánot. A tánc elősegíti a tanulók testi fejlődését, ügyesebbé, kecsesebbé teszi mozdulataikat, kultúráltabbá viselkedésüket. A meghatározott irányú táncművészeti oktatás hatékony segítséget nyújt a rossz ízlés felszámolására nemcsak a táncban, hanem, az öltözködésben és a magatartás kultúrájában is. 5.) Színház, film és televízió az iskolai esztétikai nevelésben: szeressék meg a színházat. Az életet őszintén, érdekesen bemutató színdarabok feltárják a szereplők jelelmének tipikus vonásait és erkölcsi konfliktusaikkal, azok megoldásaival, tanulsággal szolgálnak a nézők számára. 6.) A túrázás esztétikai nevelő hatása: ismerjék meg, fedezzék fel a természet szépségeit. Törekedjenek minél többet tartózkodni a szabad természetben. Legyen elképzelésük más országok, távoli világrészek sajátos természeti szépségeiről is. Ismerjék és tartsák meg a szabad természetben való kultúrált viselkedés szabályait. 7.) Gyönyörködjenek a tárgyi környezet esztétikus rendjében. Legyenek képesek ízlése és ízléstelen lakás belső megkülönböztetésére. Legyen igényük egész környezetük széppé formálására. Tanulmányi kirándulások Néphagyományok ápolása A színház, mint művészetre nevelés egyik legfontosabb része Ének-zene a felső tagozaton A rajztanítás Túramozgalom Tehetséggondozás

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Értelmi nevelés Cél:

Feladat:

Az önálló tanulás és ismeretszerzés, a folyton változó tudományos és technikai feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás, a kitáruló világ (nyelvek ismerete), az értelmi képességek folyamatos fejlesztését igényli. Fő színterei a logikai emlékezés, hajlékonyság, produktivitás, problémamegoldó gondolkodás. Ezt fokozatos felkészítéssel érik el a tanulók 1-8 o.-ig. Mivel napjainkban a nevelőre nehéz feladat hárul a tudásanyag és ismerethalmaz korcsoportok szerinti megváltoztatásában, igen fontos a részletek értelmes átfogása, az egymásraépültség megszerkesztése, a csatomákon áramló információk rendszerezése. A fejlett értelem lépései: a helyzet ill. feladat felismerése, rendszerezés, logikai útvonal megtervezése és a megoldás, ill. annak értékelése. Ezt támogatón fejleszteni kell az - 11 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

érzékelés, észlelés, pontos megfigyelés, figyelemkoncentráció, jó emlékezés, képzelet és gondolkodás területeit. Követelmény: Az egységes életmód kialakítása, a mozgások tervszerű irányítása és fejlesztése sem képzelhető el meghatározott ismeretek és elvek értelmes alkalmazása nélkül. Az értelem azonban csak egy része a teljes emberi tevékenységben a személyiség motivációs rendszere, érzelmi és akarati elhatározásai is közrejátszanak. Mindezek hiányában egyoldalú az értelemfejlesztés. Jelszó: a gondolkodás. Az értelmi képességek fejlesztése, mint a nevelés bármely más területei is, azonban nem csak a tanórán, nem csupán az iskolában és az iskola falain kívül, de szűkebb családi közösségben is elengedhetetlen és szükséges feladat. A tanítvány a nevelő számára olyan személy, akiben Isten ajándékait, a tőle kapott talentumokat fedezheti fel. Cél személyiségük adottságainak kibontakoztatása. Az ember számos testi-lelki képességgel rendelkezik, melyeknek harmonikus kifejlesztésére hivatott. Tehát testét ápolnia és edzenie, emlékezetét gazdagítania, értelmét fejlesztenie, akaratát eredményekkel nemesítenie, érzelmi világát gazdagítania, szépérzékét mélyítenie kell. Színterei: Jusson el fokozatosan az önálló tájékozódás, szakkönyvek, szótárak, lexikonok igényéhez és használatához. Tantárgyközi kapcsolatokra építsen. Pl.: az irodalmi nevelés személyiségformáló erővel bír, és kihathat más fontos területekre (környezet, erkölcs, hazaszeretet, …). 14 éves korra eljutnak a tanulók művek értelmezésében, a műérték szövegéből elvonatkoztathatnak az egyetemes érvényű üzenetre. Értékrendjükben fontos szerep jut a humanizmusnak. Letisztul bennük az irodalmi világkép (egyelőre irányítottan). Képesek az értékek felismerésére és becsülésére. Az értelmi nevelés színtere az iskolai élet kezdetétől szinte valamennyi tantárgy keretén belül megjelenik, pl. első osztályban olvasás órán betűk tanulása: megfigyelés fejlesztése - betű hallás utáni megjelölése, helye a szóban; - betű képének megfigyelése; emlékezet fejlesztése - a betű helyének újbóli felidézése; - forma felidézése; az érzékelés, észlelés fejlesztése pontos megfigyelés fejlesztése - írás, helyesírás terén játékos feladatokkal; figyelem koncentrációja az olvasás, írás, matematika, gyakorlati foglalkozásokon, testnevelésórákon; Az értelmi nevelés fejlesztendő színterei koncetrikus körökben évről évre történik a tananyagon keresztül, míg korából is adódóan eljut a tanuló (többnyire felső tagozatra), hogy a készségszint önálló döntéshozatallá alakuljon.

Közösségi nevelés Cél:

A kisiskolás gyermek érzelmi, tapasztalati kötődése elsősorban a közvetlen környezetére irányul. Lényeges, hogy örömet találjon, szívesen tevékenykedjen a

- 12 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Feladat:

közösségben. Az egyes egyén fejlesztése elsősorban azt jelenti, hogy fokozatosan bevonjuk a tevékenységbe, ezen keresztül fejlesztjük kötődésüket és aktivitásukat. Erre a legkorábban kínálkozó lehetőség az óvodai nevelés, átmenet a kisiskolás kor, mely átvezet a tudatosítás korszakra a tapasztalati és érzelmi alapokra építve. A közösség formálásában a főszerep a tevékenységé, mely a nevelő és a nevelt tervszerű és szervezett együttműködése. Fontos a nevelt közreműködése, vagy legalább bekapcsolódásának lehetősége. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha ismerjük az egyes egyének életkori sajátosságait. A nem megfelelő tevékenység passzivitást vált ki a neveltből, és nem válik a közösség építőjévé, formálójává a magasabb osztályban. Ezt célzón figyelemmel kell követnünk az egyes egyén fejlődését, meg kell látnunk problémáit, tovább kell segíteni, mely természetesen több időt igényel a nevelőtől. A fejlődő személyiség oldaláról közelítve belátható, hogy csak olyan tevékenység biztosíthat számára előrehaladást, melyben valamit tehet, melyben szóhoz juthat. A játékos együttműködés mellett jelentős a nagy erőfeszítéseket igénylő közös küzdelem is. A „megpróbáltatások” átélésének erős összekötő ereje van. Ügyelni kell azonban arra, hogy ezek nagyságát és kimenetelét gondosan, az életkor figyelembevételével válogassuk meg, mert ellenkező esetben kudarcélmény alakul ki, mely gátolja az egyén közösségi életét. Semmi sem erősíti annyira a közösséget, mint a tradíció. A tudatosan alakított hagyomány azzal, hogy az egyes egyénben tudatossá válik, erősíti a közösséget. Egy jól sikerült kirándulás, egy ünnepi megemlékezés, egy iskolamise, a közösen eltöltött áhítat kiváltja a megismétlés vágyát. Mindez megkönnyíti a közösség irányítását anélkül, hogy a közösséget alkotó egyes egyének ezt kényszernek éreznék. Felső tagozaton fontos tapintatos formában megismertetni a neveltek önértékeit, jelezni képességeik, eredményeik szerint a lehetőségeket. A közösségben az önészlelés, az önértékelés folyamatosan kialakul, ha a közösség minden tagja kap lehetőséget pozitív oldalának kibontakoztatására, egyéniségének kiteljesítésére, ugyanakkor ösztönzést is a gyengébb pontok, hibák kijavítására. A tantárgyak rendszere, a sokféle foglalkoztatási lehetőség alkalmat ad arra, hogy minden gyermek kellő biztonsággal tervezhesse tevékenységét, adhasson valamit a közösségnek. A nevelőmunka tartalma a közösség fokozatos szervezése az egyes egyénekkel szemben támasztott követelmények úgy, hogy ezek természetes módon segítsék a nevelt közösségivé válását.

- 13 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Munkára nevelés Cél:

A munka, mely természetesen szükségszerű az emberi társadalomban, szervezetten már óvodás kortól említhető. A kisgyermek számára munka az öltözködés, a játék után a rendrakás, környezetük értékeinek óvása, szépítése. Életkorának megfelelően veszi ki részét a család közös munkáiból. Munkájának minőségét emeli az előzetes szervezés és az utólagos minősítés. A szervezést a teendők megbeszélése, a munka idejének megtervezése jelenti. A hatékonyságot növeli a munkafeladatok változatossága, és a pozitív értékek kiemelése az értékelés során.

Feladatok:

Házi feladatok igényes, pontos elkészítése rendszeres ellenőrzés mellett A jó munka eredményének nyilvános elismerése (ösztönzés) Motiválás szorgalmi feladatok vállalására Olvasóvá nevelés Tanulók felelősi rendszerének működtetése Önálló munkavégzésre szoktatás Az iskola környezetében előforduló munkálatokban való részvétel (levél gereblyézés, hóseprés )

Követelmény:

Színterei:

Ismernie kell a nevelőnek, milyen ismeretekkel, jártasságokkal, képességekkel rendelkeznek a tanulók, milyen a fizikai fejlettségük, milyen a munkához való viszonyuk, melyek náluk a munkavégzés motívumai. Ha nem tudnak dolgozni, ha nincs meg a megfelelő felkészültségük, akkor nem érhetnek el sikert, nem alakulhat ki bennük a teljesértékűség tudata, tehát nem alakulhat ki bennük a munkához való pozitív viszony sem. Ezért a tanulóhoz kell méretezni a munkaidő tartalmát, hogy elkerüljük a túlfáradást, mert ugyan a motiválással a spontán érdeklődés megjelenik, de ez csak rövid ideig tart. Az életkor növekedésével az alkalmazkodás a gyermektől áttolódik a neveltnek a nevelő szabta feladatok elvégzése felé. Munka közben azonban minden esetben biztosítani kell a nevelt számára a megfelelő érzelmi légkört. A kezdeti emocionális lendületet új benyomásokkal kell továbbfejleszteni, és fenntartani a jó hangulatot, örömöt. Ezt az örömöt fokozza a munka eredményének nyilvános elismerése. Ezek a pozitív élmények segítik a tanulót abban, hogy a nehézségekkel szembeszálljon, hogy az esetleges kudarc ne törje meg. Munkavégzés közben – legyen az szellemi, vagy fizikai – sok ismeretet szerez a tanuló. Fejlődik következtetőképessége, kritikai gondolkodása önmagával és a közösséggel szemben. A nehezen nevelhető gyermek esetében nemegyszer éppen a munka jó megválasztása a legeredményesebb eszköz a gyermek „átnevelése”, a közösség teljes értékű tagjává. A siker élménye újabb és újabb erőfeszítésre serkenti a tanulókat. Munkájuk átmenet a kisgyermekkortól a magasabb korcsoportba segíti a nevelteket. Megtanulnak takarékoskodni az idővel, energiával, anyaggal. Elsajátítanak sok gyakorlati munkavégzési készséget, mérőeszközök, szerszámok célszerű használatát. A munkavégzés révén a gyermek mozgásai fokozatosan koordinálódnak (szem, kéz). Tökéletesednek analizátoraik: finomodik tapintásuk, pontosabb lesz látásuk,

- 14 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

szemmértékük, differenciáltabb mozgásuk, élesedik hallásuk – mindez az agykéreg idegszöveteinek tökéletesedését eredményezi.

- 15 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Az iskola egészségnevelési programja Higiéniás szokások kialakítása Rendszeres és egészséges táplálkozási szokásokra való nevelés Öltözködési kultúra fejlesztése Rendszeres orvosi szűréseken való részvétel ( fogászati ellenőrzés, hallás-látás vizsgálat, növekedéssel járó problémák szűrése, oltások, tüdőszűrő) Helyes napirend alakítása Egyenletes terhelés és mozgáskultúra Edzettség

Szempontok: -

a tájékozottság

-

a tanulók életkori jellemzői, adottságai

-

az évfolyamonkénti egymásra épülés.

A témák részletezése:

Táplálkozás - mozgás Étkezési kultúra – ízlés, szokások, rendszeresség Az étrend szerepe az egészséges táplálkozásban Az élelmiszerek összetevői: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok A napi táplálkozás aránya Teljesítmény és táplálkozás Testsúlyellenőrzés Az energiaigény /pihenés, tanulás, olvasás, mozgás/ Az egészséges táplálkozás kritériumai: mértékletesség, kiegyensúlyozottság, változatosság Aktív és passzív pihenés A fittség paraméterei: egészséges táplálkozás, optimális testsúly, a szervezet napi edzése Testedzés – eredmény: légzésjavulás, erő-és állóképességnövelés, személyiségfejlesztés

- 16 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Szabadidő helyes felhasználása – a helyes napirend Az alvás, étkezés, tanulás, testedzés, szabadidő egységes összehangolása, rendszere Rendszeresség A tanulás egészségtana / időbeosztás, hely, testtartás, stb./ Kifáradás, jelzőrendszer A pihenés szerepe aktív-passzív Vakáció, szabadidő hasznos eltöltése

Testápolás- öltözködés-személyi hihiéne Testünk felépítése és védelme Változások a serdülőkorban A külső megjelenés: ápoltság, tisztaság, esztétikum Testünk tisztántartása: testrészek higiéniája, fehérnemű szerepe, testápolószerek, napozás és veszélyei Öltözködés, divat, egészség Társkapcsolatok A serdülés hatása a személyiségre Érzelmi problémák: jó-rossz, öröm-káröröm, gonosz, harag, rémület, félelem, szeretet-szerelem, bátorság Értékrend: önértékelés fejlődése, nagy igazságérzet Fiúk, lányok barátsága Kirívó magatartás, utánzás Nemi érés tudatosulása

Káros szenvedélyek-helyes döntések Élvezeti szerek hatásai Alapjelentések tudatosítása: szenvedély, szorongás, mérték, mértékletesség, hozzászokás, hiánytünetek, függőség

- 17 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Dohányzás: hatóanyag, aktív, passzív, hatása, megelőzés Alkohol: az ivás kultúrája, szokások, hatása a szervezetre, megelőzés Kábító hatású szerek: legális és illegális, a függőség fajai, következményei, Drogfogyasztó magatartás kialalakulása, hatása Egyéb függőségfajták: élvezeti szerek / kávé, csokoládé /, szerencsejátékok, gyógyszerfogyasztás, PC, TV videó rabsága Szexuális kultúra Érzelmek, barátság, változások kora Személyiségfejlődés Érettség Kapcsolati kultúra Felelősség, erkölcs Fogamzásgátlás, abortusz veszélyei Nemi egészség, harmónia Nemi betegségek: AIDS

Egészséges környezet védelme Környezetünk tisztasága: iskola, otthon, utca, természet Víz, levegő, talaj, növény-, állatvilág védelme Környezetvédelmi előírások: környezetkímélő, energiatakarékos Új technológiák káros következményei Hulladék csoportosítása Hulladék gyűjtése: fedett, szelektív, fertőzésveszély Egyéni felelősség a természeti környezetünk iránt Balesetvédelem-elsősegélynyújtás Az emberi test felépítése Az elsősegélynyújtás fogalma, célja, feladatai Tennivalók vészhelyzetben: balesetek, tűzesetek, sebellátás, - 18 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Mindennapos betegségek előfordulása: otthon, szabadidőben, iskolában, utazás közben Korunk veszélyforrásai: AIDS, alkoholizmus, kábítószer Elsősegélykészlet

A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program. •

Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése,

•

Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a bio-mechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 24362003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait),

•

A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire (l. a 243/2003. (XII. 17. ) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt)

•

Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is

•

A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban

•

A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében)

•

A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

•

Iskolánk sajátos adottságát kihasználva- a kis híján 2 hektáros iskolapark adta lehetőségetminden óraközi szünet 15 perces, amikor is minden gyermek az udvaron tartózkodik, a téli havas időszakot is beleértve.

•

A napközi otthon és tanulószoba idején a tanulási és más kötött foglalkozások idején kívül minden szabadidőt a levegőn, a sportpályákon töltenek a gyerekek irányított sportfoglalkozásokkal.

- 19 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

A tananyagba való beépítés:

Helyes fogápolás Környezetünk tudnivalói tisztasága

A személyi higiéne ismerete, betartása, betegségek megelőzése JÁTÉKBABA FÜRDETÉSE, TAPASZTALÁS

Balesetveszélyre való figy. Emberi test mintázása. Testünk fő részei. Megfigyelés

A bőr szennyeződésének okai /por, korom baktérium, verejték Tisztálkodási szokások. ALAPOS KÉZMOSÁS A tisztaság, ápoltság feltétele, a testnevelés óra utáni átöltözés, tisztálkodás Bemutatás. ALKALMAZÁS

A fogápolás szabályai Mikor, hogyan kell fogat mosni. A jó fogkefe. Erős, rágás fontossága. BEMUTATÁSELL. Mely ételek hasznosak a fogaknak. A forró és a hideg hatása. GYÜMÖLCS KÉSZÉTÉSE

rajz

testnevelés

Az ember szervezete Testünk felépítése Testünk felépítésekültakaró, mozgásrendszer, Légzésrendszer, az emésztés rendszere DIAFILM, KÉPEK

Testünk tisztántartása

környezet

Téma

technika

1. osztály

Tornagyakorlatok végzése közben az izom, szív mozgásának TAPASZTALÁSA Emberi test rajzolása Alaklemez segítségével RAJZ: Készíts rajzot magadról!

Mivel ápoljuk, tartjuk tisztán magunkat? RAJZ: szappan, tusfürdő, sampon, körömkefe, szivacs. Naponta tiszta fehérnemű.

- 20 -

Otthon, iskola, közlekedés tisztasága Körny. Védelme. FELELŐSÖK ELL. ÉS ÉRT.

Hulladék és SZEMÉTGYŰJTÉS a tanteremben És az iskola udvarán. Növények ÖNTÖZÉSE.

A testnevelés óra utáni TISZTASÁGCSOMAG HASZNÁLATA

RAJZ: Mely táplálék fogyasztása egészséges a fogaknak, melyek rongálják: csoportosítás

Szelektív HULLADÉKGYŰJTÉS Mit jelent? Színes konténerek RAJZA


PEDAGÓGIAI PROGRAM

egyéb tantárgyak

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Olvasás: Az emberi test c. sorozat egyes részeinek megtekintése videón

Olvasás: Feró a fogorvosnál c. olvasmány OLVASÁS

- 21 -

SÉTA a közeli erdőben. Környezetünk tisztaságának MEGFIGYELÉSE


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

2. osztály

Téma

egyéb tantárgyak

rajz

testnevelés

technika

környezet

Táplálkozás, sport mozgás egészség

Étkezésünk minőségi és mennyiségi eloszlása Helyes táplálkozási Étkezés – pihenésszokások, egészséges tanulás-testedzésélelmiszerek, táplálék létfontosságú anyagok szükségessége. BESZÉLGETÉS Teljesítmény és táplálkozás BESZÉLGETÉS A napi táplálkozás Rendszeresség a helyes aránya, az táplálkozásban, étkezés rendje reggeli fontossága VITAMINSALÁTA REGGELI KÉSZÍTÉS KÉSZÍTÉSE Az egészséges életmód elsajátítása a MINDENNAPOS TESTNEVELÉS során

Az évszakok örömei, melyik évszakban mit sportoljunk. A tél örömei: KORCSOLYÁZÁS

Tanulás közbeni mozgásos játékok – körjátékok dramatizálások során

Természet sportjai

Vakáció és szabadidő

A rendszeres testedzés edzetté, ellenállóvá teszi a szervezetet. KIRÁNDULÁS

Mit jelent az aktív és passzív pihenés CSOPORTOSÍTÁS Hogyan lehet a szabadidőt hasznosan eltölteni

A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, a sportolás színterei TANULMÁNYI SÉTA Testnevelés utáni Minél több gyümölcs és folyadék természet kínálta lehetőség fogyasztása : megvalósítása MOZGÁS BESZÉLGETÉS? Labdajátékok, téli ALKALMAZÁS sport BEMUTATÁS ALKALMAZÁS Egészséges és Milyen sportágakat egészségtelen ismersz? RAJZ: Mit táplálékok RAJZ: Mit sportolsz? vagy mit együnk a megfelelő szeretnél sportolni? teljesítmény elérése céljából? Mely tápanyagokból szükséges több, melyekből kevesebb – ISMERETKÖZLŐ OLVASMÁNY

- 22 -

Helyi mesterek műhelyének MEGTEKINTÉSE Keszthelyi-műhely

Játékos váltóverseny Állatok mozgásának utánzása HELYES VÉGREHAJTÁS

KIÁLLÍTÁS: a tanév legsikeresebb munkáiból

VÁLOGATÁS Olvasás, zenehallgatás, programok gyűjtése a vakációra


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 23 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

egyéb tantárgyak

rajz

testnevelés

technika

környezet

3. osztály

Téma Egészség betegség Az egészséges napirend BESZÉLGETÉS: ébredés, tanulás, játék, olvasás

Balesetvédelemelsősegélynyújtás KRESZ szabályok ismerete megfigyelése a környéken

A varrás, szabás, vágás, ragasztás eszközei beszélgetés a helyes használat bemutatása Ébredés utáni torna A gyakorlatok helyes VÉGREHAJTÁSA

Iskolai balesetek az órán sebellátás a seb környékének tisztítása, lefedése

A tv-nézés helyett mozogjunk a szabadban! RAJZ: Hol kirándultál a hét végén? Tanulás közbeni kisebb szünet MOZGÁSSAL

RAJZ: elsősegély készlet Mit tartalmaz?

Fegyelmezett feladatVégrehajtás a testnevelés órán Az ütés, törés ELLÁTÁSA

Gyógyszert csak az orvostól vagy az ápolónőtől fogadj el! BESZÉLGETÉS ismeretközlő olvasmány

- 24 -

Környezetvédelem Testápolás – személyi hihiéne Az otthon és a Testünk felépítése, a tanterem tisztasága csontváz és az izomzat hetesi munka SZÖVEGKIEGÉSZÍTÉS tudatosítása, el. A helyes öltözködés, Értékelése, a körny. testápolás ELŐADÁS: a védelme helyes fogápolás Növényültetés, A szerszámok ÁPOLÁS, szaporítás tisztántartása, tárolása A növényi élet feltételei A növények védelme A levegő védelme: FUTÁS, KERÉKPÁROZÁS Folyadékvesztés és pótlás Az időjárásnak megfelelően öltözz! Szelektív hulladékgyűjtés. RAJZ: Melyik szín mit jelent?

Ápoltság- tisztaságesztétikum A reggeli és esti tisztálkodás fontossága BEMUTATÁS ALKALMAZÁS

Egyéni felelősség a környezetünk iránt fogalmazás írása Mit tehetek a környezetem védelméért?

A nap és napozás veszélyei OLVASÁS Ismeretközlő olvasmány

Mi a divatos és egészséges? RAJZ A divatos ruha legyen laza, kényelmes


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

egyéb tantárgyak

rajz

testnevelés

technika

környezet

4. osztály

Téma Egészség - betegség Balesetvédelem elsősegélynyújtás Az állat és az ember A kerékpározás kapcsolata szabályai, a BESZÉLGETÉS: a kerületben található beteg állat veszélyt közlekedési jelenthet az emberre csomópontok is kerékpártúra a Mersze - mocsárhoz A háborítatlan Leggyakoribb természet kerékpáros balesetek Mindig ellenőrizni kell, Természetes anyagok használata: hogy műszakilag fa, homok, papír, megfelelő állapotban textil BESZÉLGETÉS van-e

Környezetvédelem

A mozgást egész nap nem lehet elhanyagolni Egyszerűbb gyakorlatok VÉGREHAJTÁSA Jobban tudunk koncentrálni Töltsünk minél több időt a szabadban, csak megfelelően öltöttünk fel! RAJZ: Sétánk során a természetes anyagokkal való találkozás Tanulás után ne a TV elé, illetve számítógép elé ülj, hanem sportolj, mozogj! Séta kerékpározás, futás

A tornaszerek megfelelő használata A szabályok betartásával elkerülhetőek a balesetek SZABÁLYISMERET

A tornaudvar rendben tartása Az eszközöket figyelmesen és vigyázva használjuk!

Egy feltételezett sérülés ellátásához szükséges eszközök RAJZOLÁSA

Szelektív hulladékgyűjtés, a talaj, a levegő megóvása: FESTÉS

Mi az, ami a fejlődő szervezet ellensége és szigorúan tilos? Cigaretta, alkohol BESZÉLGETÉS, RAJZ

A szünetben különösen BE KELL TARTANI a házirendet, így kerülhetjük el a beleseteket!

Ismeretterjesztő filmmegtekintése videóról, majd beszélgetés a teendőkről

A szabadidő és a szünet helyes eltöltése Ismeretközlő olvasmány olvasás

- 25 -

Az iskola udvarán ültetett bokrok ápolása FELELŐSRENDSZER kialakítása

A konyhában használt eszközök tisztántartása: pl. vendégváró saláta készítése

Testápolás – személyi higiéne BESZÉLGETÉS a kamaszkorról A testi érés és változásai

Élvezeti szerek és károsító hatásuk Csokoládé, TV, számítógép függőség BESZÉLGETÉS: a helyes arány Külső megjelenés: ápoltság, tisztaság Ápolószerek BEMUTATÁSA HASZNÁLATA


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Melléklet

Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez

A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője, az -

az egészséges testsúly

-

az állóképesség és az izomerő.

E képességek szintjének emelését az oktatásnak kell megoldania a megújított iskolai testneveléssel és sporttal. A jövőben az alapoknál –a 6-14 éveseknél – kell kezdenünk. A fizikai képességek folyamatos, fokozatos teljesítésére nagyobb gondot kell fordítanunk. Tudatosítani kell a tanulókban a mozgásos tevékenységek, a testnevelés és a sport preventív értékeit. El kell érni – még a kevésbé jó biológiai és testi adottságokat öröklő gyermek esetében is - , hogy a sportolás iránti igényük, szeretetük olyan erős és szilárd legyen, hogy tanulmányaik befejezése után is a rendszeres sportolás állandó életmódelemük legyen. Egészség-fizikai fittség-általános fizikai teherbíró –képesség

Az Egészségügyi Világszervezet /WHO/ megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi – lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre, a lehető legteljesebb jó közérzetre. A fitt egyén testi-lelki egészsége nehezebben sebezhető, szilárdabb. Így kapcsolódik az edzettség, a fizikai fittség az egészséghez. A fizikai fitness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal- tanév elején és tanév végén – tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez, az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell megbízhatóan objektív módon mérni és értékelni.

- 26 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

A mérés két részre osztható: 1. rész Alapmérések 2. rész Kiegészítő mérések / kérdőív / Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: -

az oktatás területén: a testnevelés az egészségmegőrző hatásának növelése, népszerűsítése, és tudatosítása – minőségelllenőrzés / az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése / minőségbiztosítás / minden fiatal differenciált terheléssel vagy felzárkóztató program biztosításával úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy a fizikai fitness szint „MEGKÍVÁNTSÁG” – felső tagozat, vagy a „KELL” értéket elérje és megtartsa. A rendszeres testedzés egészségjavító szerepének tudatosítása: a sportági ismeretek népszerűsítése, készség szintjén gyakoroltatása.

-

Az egészségügy területén: szoros együttműködés az iskolaorvossal és a védőnővel

A mérés gyakorlati haszna. 1. A fizikai állapot számszerű kifejezése 2. A paraméterek felfedése lehetőséget ad az egyénre szabott edzés megválasztásához 3. Szembesülés a pillanatnyi fizikai állapottal 4. Felfedi a hiányosságokat, lehetővé teszi azok mielőbbi felszámolását 5. Tükrözi a bekövetkezett változást 6. Visszacsatolás a hibák kiküszöbölésére 7. A teljesítmény elemzése 8. Összehasonlítás más módszerrel 9. A fittség vizsgálat során testedzésre mozgósít 10. Már kisiskolás korúak körében kitűnnek az egyes képességek területén elért eredményükkel Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kap arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejleszteni magát, és hogyan tegye meg az első lépéseket.

- 27 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

A testnevelő által elvégzendő feladatok: -

egységes minőségellenőrzés: a tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni

-

egységes minőségbiztosítás: fel kell tárni az esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására

-

tanárnak, tanulónak, szülőnek törekedni kell, a KELL –SZINT megtartására

-

folyamatos visszacsatolás: az edzés közös elemzése, a változás nyomon követése / a fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése/

„BÁRMIT TÉSZ, TEDD OKOSAN ÉS NÉZD A VÉGÉT” Latin mondás Hungarofit – Mini hungarofit módszer bemutatása A fizikai állapot mérése nem cél, hanem eszköz, kiindulópont a képességek fokozatos fejlesztéséhez, az edzéstervek elkészítéséhez. Az optimális mennyiségű terv mindig a szervezet aktuális állapotától és az életkortól függ. Cél: „ Se többet, se kevesebbet!” A tesztrendszer méri és értékeli: -

az optimális testtömeget / kiegészítő vizsgálat /

-

kondicionális képességeket / alapvizsgálat: felsőben aerob kapacitás, alsóban a mini hungarofit vizsgálat/

Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez

A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba / felső / alapján értékeljük: „Hungarofit” A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát / alsó /: „Mini Hungarofit” 7-8 éves korban, három próbában elért teljesítmény alapján is minősíthető az általános izomerő állapota, ha a hat próbához értékelési rendszert alkalmazva, az elért pontértéket megduplázzuk. A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéséhez „szükséges”, ill. „kell” értéket jelzi. - 28 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök -

20 méteres mérőszalag

-

kréta

-

2 kg-os tömött labda

-

tornaszőnyeg

-

bordásfal, zsámoly

-

testsúly méréséhez személymérleg /egészségügyiek végzik/

-

életvitelre: „Sport-életmód” kérdőív

A vizsgálat gyakorlati végrehajtása E vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák a természetes mozgásra épülnek, ezért olyan egyszerűek, hogy végrehajtásukhoz szükséges technikai szintet már rövid gyakorlási időszak után is bárki könnyedén el tudja végezni. A vizsgálat megkezdése előtt a tanulókat tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról, az elvégzendő feladatok pontos végrehajtásáról. A próbázót szeretettel, bátorságra biztassuk a tőle telhető lehető legjobb teljesítmény elérése érdekében. A próbákat teremben vagy szabad téren 10-25C fok közötti hőmérsékleten végezzék. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A teljes próbarendszert egy-két héten belül kell elvégezni. Törekedni kell arra, hogy ne szorongjanak, és ne szenvedjenek a végrehajtás közben. Meg kell értetni velük, hogy az emberek különféle testi adottságokkal születnek, ezért még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges különbségek lehetnek. El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg a leggyengébb csoporthoz tartozik, de ugyanakkor fel kell hívni a figyelmét arra, hogy csak egy kis igyekezet és akaraterő kell ahhoz, hogy fizikai állapotát illetően felzárkózzon. A motorikus próbákat a leírásnak megfelelően, technikailag pontosan kel elvégeztetni! A dinamikus erő-állóképesség mérésekor ügyeljünk arra, hogy a próbázó a gyakorlatot folyamatosan, de komfortérzés megtartása mellett végezze el. Az elért teljesítmény tanár-diák közös értékelése, elemzése, minősítése lehetővé teszi a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő egyénre szabott mozgásmennyiség összeállítását az egyéni terheléshez. Kiegészítő vizsgálatok: A kiegészítő mérések, adatok / testsúly, testmagasság, a sport életmód-tükör / felvétele nem tartozik a tanár feladatai közé, de sok hasznos információt ad a tanárnak, szülőnek a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához. - 29 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Pontértékelő táblázatok az izomerő, erő-állóképesség méréséhez

A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi! Az esetleges többlet teljesítményért, a maximális pontszám felett plusz pont nem adható. Aerob állóképesség pontértékelése Cooper tesztfutás max: 77pont Helyből távolugrás max: 21pont Hasonfekvésből törzsemelés max: 14pont Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás max: 14pont Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel max: 14pont Elérhető maximális pontszám: 77+21+14+14+14=140pont Próbák 1. Helyből távolugrás: Az alsó végtag dinamikus erejének mérése térdhajlítás, páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, lendületszerzés, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre Értékelés: a távolságot mérjük cm-ben 2. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan /db/ maximális időtartam 4 perc: A hátizmok dinamikus erő-állóképesség mérése A vizsgált személy hason fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetben van, az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Első ütemre törzsemelést véges, majd összeérinti a könyökét az álla alatt. Harmadik ütemre visszanyit tarkótartásba és a törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: a szabályosan végrehajtott gyakorlatok száma

- 30 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

3. Hanyattfekvésből felülés folyamatosan /db/maximális időtartam 4 perc: A hasizmok erő-állóképességének mérése A vizsgált személy hanyatt fekszik a szőnyegen és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, laza tarkótartás előre néző könyökkel. Felülés, könyökével érintse meg a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés Értékelés: a szabályosan végrehajtott gyakorlatok száma 4. Fekvőtámasz karhajlítással folyamatosan /db/maximális időtartam fiúknál 4 perc, lányoknál 2perc A vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképesség mérése Mellső fekvőtámasz, tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar. A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szabályosan végrehajtott gyakorlatok száma Az 1-4. próbában három kísérleti lehetőség adható. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, ez alapján kell a táblázatban a pontértéket megkeresni. A Cooper-teszt mérése Lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással, úszással, kerékpározással. Mindig össze kell kötni pulzusméréssel, mely járás, vagy séta közben történjen. Végrehajtásához sík, lemért terep szükséges. Ideális az atlétikai pálya, az erdei utak, de megfelelő bárhol sík terep, pl. járda is. A feladat egyszerű, de a résztvevők csak néhány próba után szerzik meg azt a tapasztalatot, taktikai felkészültséget, amikor a végső eredményből viszonylag elég pontosan saját maguk becsülhetik a kapacitásuk mértékét. A gyakorlatok elvégzése után egy megadott táblázat alapján mindenki saját maga ellenőrizheti, hogy korának megfelelően milyen az általános fizikai teherbíróképessége. Folytatás: táblázatok

- 31 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 32 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 33 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 34 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 35 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 36 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 37 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 38 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 39 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 40 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 41 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

- 42 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Mellékeljük az Iskolaegészségügyi-szolgálat éves munkatervét:

- 43 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Az iskola környezetnevelési programja

Konkrét célok, alapelvek • • • • • • • •

a természeti és társadalmi környezet iránt érzékeny és fogékony, természetet szerető gyermek oktatása és nevelése, kutatási és felfedezési készség fejlesztése, környezetbarát szemlélet alakítása a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése a természetet tisztelő szokásrendszer kialakítása az érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi tudat megalapozása. Ezek a nevelési célok hatékony személyiségformálást, önfegyelmet együttműködést és problémamegoldást igényelnek, és úgy segítik az iskola minőségfejlesztő munkáját, ha konkrét, azaz a helyi sajátosságokat figyelembe vesszük.

feladatok egészséges,cselekvésre alkalmas környezetet.teremtünk gyakoroltatjuk atermészet szépségeinek felismerését, rendszeresen motiválunk játékos tevékenység formákon keresztül ismerjék meg elsősorban a közvetlen, majd tágabb környezetük világát, alkalmat adunk az egyéni felfedezésekre, kialakítjuk az élőlények iránti szeretetet, tiszteletet, ráébresztjük a gyermekeket arra, hogy minden cselekedetnek következménye van, amely lehet hasznos vagy káros, takarékosságra nevelünk /víz, energia, anyagtakarékosságra/ közös tevékenységgel( kerti munka, kirándulás, múzeum látogatás, állatkert)alakítjuk a gyermekek pozitív szemléletét a hagyományok, ünnepek ápolásával erősítsük a gyermekek magyarságtudatát érjük el, hogy igénye legyen a tisztaság és a rend, a környezet védelmére neveljük a tanulókat ( papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés)

- 44 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

A tananyagban való megjelenítés Környezetismeret 1.osztály Témakörök – tevékenységek 1. Az időjárás elemeinek megfigyelése – rajzos rögzítés 2. A víz megjelenési formái – felismerése, időjárási naptár, szimbólikus jelek használata, csapadékfajták 3. Az évszakok ünnepei – Madarak és fák napja, a Föld napja 4. A környezetben lévő növények megfigyelése–növénygondozás, ültetés, öntözés, egy közeli park növényeinek megfigyelése 5. A környezetben lévő állatok megfigyelése – madarak megfigyelése, kedvenc háziállatok ápolása, állatok az osztályban 2. osztály Témakörök – tevékenységek 1. Érzékszervek, anyagok tulajdonságai – tapasztalás: alak, szín, illat, íz, hang, felület megtapasztalása 2. Az anyagok csoportosítása, tulajdonságai, felhasználhatósága - a tulajdonság és a funkció közti kapcsolat, környezetszennyező anyagok felismerése, természetes anyagból készült tárgyak készítése, 3. A zöldségek, gyümölcsök szerepe az egészséges táplálkozásban, a növények megfigyelése – séta a piacon, vizsgálódás egy veteményesben, tisztítás, saláta készítése 4. A tenyésztett és vadon élő állatok, viselkedésük, összehasonlításuk – növekedésük, fejlődésük, pusztulásuk megfigyelése, a telelő és költöző madarak, a jelenség okainak keresése, a tenyésztett állatok gondozása, az ember felelőssége, állatok növények fejlődése, a növényi élet feltételeinek megvonása és annak következményei 5. Életműködésünk és szervezetünk, a környezet hatása a szervezetre – helyes napirend, a tudatos étrend, a tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje 6. A környék felszíne, vizei – séta, kirándulás, rajzok, képgyűjtemények készítése.

- 45 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

3. osztály Témakörök – tevékenységek 1. Az ismeretek forrásai – tájékoztató, tévéműsorok válogatása, megfigyelése, megjelölése, könyvtári órák, természetfilmek válogatása 2. A növényi élet, a környezet változása, hatása – palánták nevelése, különböző feltétel megvonása 3. Viselkedés a természetben – a környezet változásában az ember szerepe, tetteink következménye, helyes viselkedés, madárles, szeméttérkép 4. Környezeti feltételek, a változás hatása életünkre – tapasztalatok összevetése, gyűjteménykészítés, 4.osztály Témakörök – tevékenységek 1. A környezet és az otthon tisztasága, a szennyezés hatása, megelőzés, védekezés – folyamatos megfigyelések víz, talaj, levegő, talajvizsgálat: morzsalékosság vízminta vétele egyszerű vizsgálata, többszöri ellenőrzése, 2. Szelektív hulladékgyűjtés – jelentősége, alkalmazása, színek ismerete 3. Vészhelyzet kialakulása, védelem megismerése – életünk és szokásaink hatásai, anyagok és szennyező tulajdonságai közti összefüggés keresése 4. A természetvédelem, az ember hatása a környezetre, értékek – cselekedeteink befolyásolják a környezetet, a tevékenységünk és a természet közti kapcsolat, helyi természetvédelmi terület felkeresése, védett növények és állatok megismerése 5. Az egészséget károsító hatások, elutasításuk – reklámok, helytelen szokások elemzése

Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakör – tevékenység 1. A témák kifejezése – a természet szépségének észrevéttetése rajzokban, festményekben, szobrokban, virággyűjtemény, lombgyűjtemény, termésgyűjtemény, nyomatok készítése 2. Környezetünk harmóniája – a környezet szépítése, az esztétikum érvényesítése 2.osztály Témakör – tevékenység

- 46 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

1. Vizuális ábrázolás – évszakok, időjárás megfigyelése, ábrázolása, élőlények ábrázolása, képeskönyv készítése 2. Tárgyak a környezetünkben – csoportosítás, használatuk, régi tárgyak megfigyelése 3. A természetben található anyagokból készített tárgyak – termések, textíliák, nemezből készíthető játékok 4. osztály Témakörök - tevékenységek 1. Vizuális kommunikáció – sétákon színek, formák, alakok, árnyalatok megfigyelése, majd felelevenítése és megformálása 2. Technikák alkalmazása – azonos témák más technikával való megjelenítése

Technika és életvitel 1. osztály Témakörök – tevékenységek 1. A környezetünk anyagai, mesterségek – ismerkedés a természetes és mesterséges anyagokkal, anyagok vizsgálata, tulajdonságai, tárgyak készítése, agyagozás, homokvár, termésbábok 2. A közlekedés – közlekedés gyakorlása gyalog, kerékpáron, más eszközön, viselkedés, környezetbarát járművek, energiatakarékosság 3. 2. osztály Témakörök – tevékenységek 1. Lakóhelyünk, az ember természetátalakító munkája – szűkebb-tágabb környezetünk, káros hatása az emberre, védekezés, makett készítése, 2. A takarékosság – tárgyak készítése természetes anyagból, takarékosság, ésszerűség, hagyományos technológiák, kosárfonás, fűzfavesszőből koszorú, háncsból kép készítése 3. osztály

- 47 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Témakörök – tevékenységek 1. Növények tárgyak a környezetünkben – az anyagok eredete, felismerése, felhasználása, funkciója, gyűjtemények, ajándékok készítése 2. Háztartási ismeretek – eszközök felismerése, használata, anyagbeosztás, energiatakarékosság felismerése, fogyasztási szokások elemzése, hulladékkezelés, víztakarékosság

4.osztály Témakörök – tevékenységek 1. A város és építményei – vélemények a város és falusi életről, előnyök-hátrányok, a környezet legszebb építményei 2. Az alapanyagtól a termékig – a megfelelő anyag kiválasztása, munkafolyamatok, hulladék, mesterségek ismerete 3. A városok zöld foltjai – a terek megfigyelése, ápolása, ésszerű használata, a környezet legszebb parkjai 4. A közlekedés – helyi és távolsági közlekedés, eszközei: vizi, légi, szárazföldi, táblák ismerete, útjelek, környezetbarát szállítási módok

Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály A szépirodalmi művekben, versekben, alkotásokban fedezze fel: - az olvasott szöveg és saját tapasztalata közti kapcsolatot - a szereplők tulajdonságait - a lényeges gondolatokat - az emberi kapcsolatokat - az emberi értékeket - a viselkedés helyességét, helytelenségét

- 48 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Testnevelés Sport, szabadidő -

a mozgás öröme az időjárás közvetlen megtapasztalása séták, szánkózás gyalogtúrák, hócsata kerékpáros túrák számháború helyes viselkedés tájékozódás zajszennyezés a természetben

- 49 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Ének-zene Témakörök – tevékenységek 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az ünnepek dalai – éneklés szöveggel, kísérettel Gyermekdalok – a természettel összefüggő szöveg elemzése Környezeti zajok – felismerés, kiküszöbölés Népi mondókák, népszokások – természetre utaló mondókák Szerepjátszás – gyermekjátékok, népdalok, ünnepköri szokások Jeles napok – ünnepkörök dalai.

A környezeti nevelés során fontos a tantárgyak közötti integráció. A helyi fejlesztések és a hatékony módszerek a tanórán és az iskolán kívüli nevelés köre szélesedik: erdei iskola, táborok, terepgyakorlatok, közművelődési intézmények, múzeumok, nemzeti parkok, vadas parkok. A kerettantervek részletesen tartalmazzák a tantárgyak e témakörhöz illeszkedő tananyagait, fejlesztési követelményeit. Fontos feladat a tartalmi és módszertani összehangolása.

5. A tanítási órán kívüli környezeti nevelés lehetőségei: -napközis foglalkozás, -iskolai tehetséggondozás, -nemzeti, etnikai kisebbségek nevelése nemzeti identitásuk megőrzésével, -ökológiai kultúra kialakítása, - természet- és környezetvédő közösségi akciók, - környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. -

- 50 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Teendőink: -

Kísérjük figyelemmel a televízió és a rádió környezeti műsorait. Szervezzük meg a videó felvételek készítését. Állítsunk össze kiállítási anyagokat más hasonló szervezetek általkiadott dokumentumokból, információkból. Működjünk együtt az iskolai könyvtárral, esetleg környezetvédő központtal, csoporttal, hogy össze tudjunk állítani egy környezeti szemléltetőtábla gyűjteményt. Alapítsunk egy részleget a különböző videofilmeknek, képeknek, annak érdekében, hogy a diákok a gyűjteményt önállóan kiegészíthessék, kialakíthassák hozzáállásukat a környezeti kérdések különböző témaköreihez. Alakítsunk ki jó kapcsolatot a helyi könyvtárral, múzeummal.

Az 5. évfolyamtól kezdődően az osztályfőnöki órák tanrendjébe kell beilleszteni.

- 51 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. - 52 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a - 53 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Feladatok: • • •

Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére Meixnermódszerrel dolgozó első osztályt szervez az iskola. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az 5-8. évfolyamon - amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi - a idegen nyelv, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérő nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra. Az egyes évfolyamokra járó tanulók az idegen nyelv, valamint a matematika tantárgyakat két nívócsoportban tanulják.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

- 54 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

a) Hagyományőrző tevékenységek • • • •

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, október 6-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Tíz évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Az iskolában a helyben fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény (iskolamúzeum) található A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. Táncház, népszokások megelevenítése

b.)

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8.osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c.)

Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

d.)

Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

- 55 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

e.)

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. • A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f.)

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

g.)

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Szakköreink: hon és népismeret, színjátszó, kézműves, furulya, zongora, kosárlabda, futball, úszás, korcsolya, túra

h.)

Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

i.)

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

- 56 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

j. )

Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma kibővítése, szemléltetése történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

j.)

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, állatkertben illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k.)

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

l.)

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n. ) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

o.)

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező.

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • • • • • •

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; a kis létszámú első osztály; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a felzárkóztató órák; a napközi otthon;

- 57 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • • •

a tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Hitoktatók egyéni foglalkozásai Plébániai közösségek programjaihoz való kapcsolódás

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; differenciálás a nívócsoportos oktatás; a tehetséggondozó foglalkozások: angol, biológia, történelem, rajz, ének, magyar, testnevelés a iskolai sportkör: a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése: előkészítő, meghívott előadók Kiemelkedő sportolók speciális órarendje: készségtárgyakból negyedévi beszámolás

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola

- 58 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkozások, • a tehetséggondozó foglalkozások, • az indulási hátrányok csökkentése, • a differenciált oktatás és képességfejlesztés, • a pályaválasztás segítése, • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, • a családi életre történő nevelés, • a napközis és a tanulószobai foglalkozások, • az iskolai étkezési lehetőségek, • az egészségügyi szűrővizsgálatok, • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), • a szülőkkel való együttműködés, • tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

- 59 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

6. Tanulási kudarcnak kitett tevékenységek során történik: • • • • • • • • •

tanulók

felzárkóztatásának

segítése

a

következő

fejlesztő foglalkozás; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a napközi otthon; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése.

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • • • • • • • • • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Plébániai kapcsolatok

VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök a következő fórumokon tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - 60 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, ∗ az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Szülői értekezlet. Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása ∗ az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, ∗ az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, ∗ a helyi tanterv követelményeiről, ∗ az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, ∗ saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, ∗ a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, ∗ az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. b) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) c) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

- 61 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

d) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. e) Szülői fórum. Feladata, hogy év végén, ill. aktuálisan, a szülők és a pedagógusok közös fórumán az iskola működéséről véleményt cseréljünk.

VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): • Képek, betűkártyák, szótagkártyák. • Hívóképek. • Írott és nyomtatott ABC. (falikép) • Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) • Betűsín. • Írott kis és nagy ABC. • Bábok (10 db). • Fali tablók: ∗ Hangtani ismeretek. ∗ Szavak alakja, jelentése. ∗ A szó. ∗ A mondat. • Gyermeklexikon (10 db). • Szólások, közmondások könyve. • Nemzeti jelképek. (fali tabló) - 62 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• Fali táblák: ∗ Igék. ∗ Az igenév. ∗ A teljes hasonulás. ∗ Mondat. ∗ Az állítmány fajtái. ∗ A jelzők rendszere. ∗ Ok és célhatározó. • Történelmi arcképsorozat. • Helyesírási szabályzat és szótár (10 db). 3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): • Űrmértékek (cl, dl, l). • Demonstrációs óra. • Táblai vonalzók. • Táblai körző. • Számkártyák (1-1000-ig). • Helyi értéktáblázat. • Kéttányéros mérleg és súlysorozat. • Hőmérő. • Színes rudak. 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Az idő (oktatótábla). • Iskolai iránytű. • Magyarország domborzati térképe. • Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. • Szobai hőmérő. • Borszeszégő. • Domborított földgömb. • Videokazetták: ∗ Életközösségek I. ∗ Életközösségek II. ∗ Életközösségek III. ∗ Életközösségek IV. ∗ Vadon nőtt gyógynövényeink. ∗ Dunántúli középhegység. ∗ Dunántúli dombvidék. ∗ Alpokalján. • Homokasztal. • Tanulói kísérleti dobozok (8 db). • Ásványok.

- 63 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • •

Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (dia pozitívok). Testünk (videofilm). Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító. Szűrőpapír.

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. • Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: ∗ Magyar népzenei anyag. ∗ Gyermekdalok. ∗ Himnusz. ∗ Szózat. ∗ Magyar és rokon népek dalai. ∗ Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar. ∗ Iskolai ünnepek újabb dalai. ∗ Európai népdalok. ∗ Egyházi énekek. ∗ Jeles napok, ünnepkörök dalai. ∗ Kórusművek, műzenei szemelvények. 6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Diapozitívek: ∗ Steindl Imre: Országház. ∗ Kispaládi parasztház. ∗ Thököly vár - Késmárk. ∗ Medgyessy Ferenc: Anyaság. ∗ Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra. ∗ Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. ∗ Szőnyi István: Este. ∗ Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. ∗ Pabló Picasso: Maia arcképe. ∗ Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. ∗ Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. ∗ Hollókői ház. ∗ Füstös konyha. ∗ Matyó tisztaszoba. ∗ Mai lakóház külső és belső képe. ∗ Árva vára. ∗ Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. ∗ Schaár Erzsébet: Kirakat.

- 64 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Olló, kés, vonalzó 40 db. • Mintázó eszközök 20 db. • Építőkocka (fa). • Szövőkeret 30 db. • Csiszolópapír. 8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Síp. • Gumilabda (20 db). • Babzsák (20 db). • Ugrókötél (20 db). • Kislabda (20 db). • Tornapad (3 db). • Tornazsámolyok (6 db).

- 65 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • • • • •

Medicinlabda (10 db). Karika (20 db). Jelzőszalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszőnyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (5 db). Mérőszalag (1 db).

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: • Térkép (irodalomtörténeti) (3 db). • Írói arcképsorozat (3 db). • Magyar értelmező szótár (5 db). • Szinonima szótár (5 db). • Helyesírási tanácsadó szótár (5 db). • Életrajzi lexikon (5 db). • Helyesírási szabályzat és szótár (20 db). • Hanganyag (hangkazetta, CD): ∗ Népdalok, népmesék. ∗ János vitéz. ∗ Mitológiai és bibliai történetek. ∗ Versek (Petőfi, Arany). ∗ A kis herceg. ∗ Görög regék és mondák. ∗ Rege a csodaszarvasról. ∗ Népballadák. ∗ Arany: A walesi bárdok. ∗ Toldi. ∗ Egri csillagok (részletek). ∗ Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei. ∗ Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei. ∗ Halotti beszéd és könyörgés. ∗ Ómagyar Mária - siralom ∗ Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték). ∗ Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei. ∗ Megzenésített versek. • Videofilmek: ∗ Magyar népmesék. ∗ János vitéz (rajzfilm). ∗ A Pál utcai fiúk (film). ∗ Rab ember fiai (film).

- 66 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

∗ Magyar mondák:

◊ Álmos vezér, ◊ A fehér ló mondája, ◊ A szentgalleni kaland, ◊ Botond, ◊ Lehel kürtje, ◊ István megkoronázása. ∗ Arany: A walesi bárdok. ∗ Ludas Matyi (rajzfilm). ∗ Egri csillagok (film). ∗ Janus Pannonius emlékére. ∗ Mátyás könyvtára. ∗ A Corvinák. ∗ Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. ∗ Mikszáth : Szent Péter esernyője (film). ∗ Mikszáth prózája. ∗ Liliomfi (film). ∗ A reformkor I-II. ∗ Petőfi. ∗ Egy magyar nábob (film). ∗ Kárpáti Zoltán (film). ∗ A kőszívű ember fiai (film). ∗ Halotti beszéd. ∗ Légy jó mindhalálig (film). ∗ Móricz és a Légy jó mindhalálig. ∗ Móricz élete. ∗ Nyugat. ∗ A fiatal József Attila. ∗ Erőltetett menet (film). • Könyv: ∗ Népmesegyűjtemények (10 db). ∗ O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db). ∗ Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db). ∗ Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db). ∗ Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db). ∗ Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (30 db). ∗ Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db). ∗ Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db). ∗ Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db). ∗ Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db). • Fali tablók: ∗ Hangtan. - 67 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

∗ A teljes hasonulás. ∗ Jelentéstan. ∗ Szótan. ∗ A szófajok. ∗ Jelentés. ∗ Szerkezet. ∗ Mondattan. ∗ Magyar nyelvemlékek. ∗ Nyelvcsaládok. • Egyéb eszközök: ∗ Petőfi (diasorozat). ∗ Fogalmazás 5. (diasorozat). ∗ Arany János: Toldi (diasorozat). ∗ Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm). ∗ A főnév (oktatócsomag). ∗ Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) ∗ Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm). 10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Falitérkép: ∗ Az ókori Kelet. ∗ Az ókori Görögország. ∗ A Római Birodalom. ∗ Bibliai országok - Pál apostol utazásai. ∗ Magyarország X-XI. sz. ∗ A magyar népvándorlás és a honfoglalás. ∗ Európa Nagy Károly korában. ∗ Magyarország a korai feudalizmus idején. ∗ A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. ∗ A tatárjárás Magyarországon 1241-42. ∗ A Föld népei a XIV-XV. században. ∗ Magyarország 1526-1606. ∗ Európa a XIV-XV. században. ∗ A feudális Magyarország a XV. században. ∗ Magyarország a XVII. században. ∗ Európa a XVII. század közepén. ∗ Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század. ∗ Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). ∗ Magyarország népei a XVIII. század végén. ∗ Európa a XVIII. század végén. ∗ A Föld népei a XVI-XVIII. században. ∗ Az 1848/49-es szabadságharc.

- 68 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

∗ Európa a XIX. század második felében. ∗ Európa a XIX. században. ∗ Európa 1815-1849. ∗ Európa az I. világháború idején. ∗ A gyarmati rendszer 1830-1914. ∗ Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. ∗ A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). ∗ A Tanácsköztársaság honvédő harcai. ∗ Európa a II. világháború idején. ∗ Hazánk felszabadulása. • Videokazetta: ∗ Az ókori Egyiptom. ∗ Egyiptomi hétköznapok. ∗ Egyiptom, a Nílus ajándéka. ∗ Széthi, a fáraó. ∗ A piramisok. ∗ A kínai Nagy Fal. ∗ Az ókori Hellász. ∗ Görögország. ∗ Az ókori Róma. ∗ Róma és Pompei. ∗ Róma építészete. ∗ A Colosseum, Róma. ∗ Álmos vezér. ∗ Honfoglalás, államalapítás. ∗ Aquincum. ∗ Élet a középkori Európában. ∗ Céh, inas - legény - mester. ∗ A románkori művészet. ∗ A román stílus. ∗ Mátyás király. ∗ Hunyadi János. ∗ Mátyás országa. ∗ Mátyás király könyvtára. ∗ A lovagok, a Hunyadiak. ∗ Mohács. ∗ Magyar ereklyék. ∗ Nagy Szulejmán és kora. ∗ Rákóczi szabadságharca. ∗ A francia forradalom. ∗ Reformkor I-II. rész. ∗ Kossuth élete. - 69 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

∗ ∗ ∗ ∗ ∗

A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig. Versailles. A II. világháború. 1956. október 23.

• Egyéb: ∗ Írásvetítő transzparens ∗ Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). ∗ Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). ∗ A magyar államcímer története (falikép). ∗ Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). ∗ A középkori társadalom (falikép). ∗ Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. ∗ Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához. 11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Chatterbox 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, szemléltető képsor). • Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához). • New Project 1., 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). • Videokazetták: ∗ Muzzy in Gondoland ∗ Muzzy Comes Back ∗ Window on Britain ∗ Guide to Britain • CD-ROM: Mano angol • Idegennyelvű könyvek, szótárak a könyvtárban 12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Tematikus képek. • Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta). • ABC kártya (betűkártyák). • A névelő (fali tabló). • Gyenge ige ragozása (fali tabló) • Ping Pong Neu I.II. (tankönyv, munkafüzet, hagkazetta). • A névelő (falitabló) • A főnév szótári alakjai (fali tabló). • Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló). • Erős ige ragozása (fali tabló). • Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló). • A személyes névmás (fali tabló).

- 70 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • • •

Az elöljárószó (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló). A személyes névmás ragozása (fali tabló). A főnév ragozása (fali tabló). A birtokos névmás (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló). Németország (falitérkép).

14. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Táblai körző fa (2 db). • Táblai vonalzó 450-os fából (5 db). • Táblai vonalzó 600-os fából (5 db). • Táblai szögmérő fából (5 db). • Méterrúd fából (5 db). • Összerakható m3 (5 db). • Alaphálók, alapábrák (2 db). • Nagy matematikusok arcképei (5 db). • Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). • Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia). • Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia) • Oszthatósági szabályok (falikép). • Százalékszámítás (falikép). • Kétkaros mérleg és súlysorozat. • Hatványozás azonosságai (falikép). • Halmazok (falikép). • Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia). • Lineáris függvény (falikép). • Másodfokú függvény (falikép). • Abszolút érték függvény (falikép). • Mértékegységek (falikép). • Területszámítások (falikép). • Kocka, téglatest (testek). • Űrmérték sorozat. • Szétszedhető dm3 • Tükrözés (falikép). • Terület és kerületszámítások (falikép). • Négyszögek, kerülete, területe (falikép). • A kör kerülete, területe (falikép). • Szögpárok (falikép). • Hasábok (falikép). • Eltolás (falikép). • Pitagorasz-tétele (falikép).

- 71 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • • • • •

Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). Műanyag henger. Műanyag kúp. Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).

15. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Pentium típusú számítógép (15 db). • Monitor (SVGA) (15 db). • Billentyűzet (15 db). • Egér ( 15 db). • CD meghajtó 40x (3 db) • Hangkártya + hangfal (3 db). • Projektorr (1 db). • Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db). • Tintasugaras nyomtató (1 db). • Fali tablók: ∗ A számítógép belső felépítése (IBM - 02) ∗ Az input-output eszközök csatlakoztatása ∗ A billentyűzet. • Alapvető programok: ∗ WINDOWS 98 vagy 2000. ∗ OFFICE 97 vagy 2000. ∗ Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez. 16. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Terepasztal. • Kőzetgyűjtemény. • 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat. • Hőmérő (15 db). • Iránytű (15 db). • Térképjelek. • Magyarország térképe (falitérkép). • Magyarország közigazgatási térképe • A Föld éghajlata (falikép). • A Föld természetes növényzete (falikép). • A Föld domborzata (falitérkép).

- 72 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Földgömb (10 db). Tellurium. A Föld felszíne (dombortérkép). A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép). A Föld forgása és keringése (falikép). Afrika domborzata és vizei (falitérkép). Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép). Kelet-Európa (falitérkép). Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).

17. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. • Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). • Mágneses rúd pár fatokban. • Táblai mágnes 25 mm-es. • Fényből áram (videokazetta). • Részecskemodell (videokazetta). • Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). • SI mértéktáblázat (falikép). • Mágneses készlet (komplett). • A naprendszer (tabló). • Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 10 db). • Mikolacső (10 db). • Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 10 db). • Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (25 db). • Rugós erőmérő (25 db). • Kétkarú emelő (5 db). • Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). • Hőmérő. • Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). • Kétütemű motorminta (1 db). • Négyütemű motorminta (1 db). • Áramátalakító (1 db). • Csengő redutkor (1 db).

- 73 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • • • • • • •

Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). Generátor minta (1 db). Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (25 db). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (25 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db). Prizmatartó (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db).

18. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Biológiai egységcsomag. • Bonctű. • Csíráztató. • Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. • Kézi nagyító (15 db). • Metszettároló. • Mikroszkópizáló. • Lámpa. • Mikroszkóp. • Szilvafa virága (modell). • Burgonya virága (modell). • Almafa (oktatótábla). • Rovarok (oktatótábla). • Lepkék (oktatótábla). • Sertés koponya. • Juh koponya. • Madár csontváz. • Emlős csontváz. • Fogtípusok. • Lábtípusok. • Szarvasmarha (oktatótábla). • Házityúk (oktatótábla). • Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). • Fenyő (oktatótábla). • Erdei pajzsika (oktatótábla). • Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). • Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). • Keresztes pók (oktatótábla). • Mókus (oktatótábla).

- 74 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

Sün (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Sertés koponya. Róka (oktatótábla). Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla). Varjú (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Fali tablók: ∗ A sejtmagnélküli egysejtűek ∗ Szivacsok, csalánozók ∗ Gyűrűsférgek ∗ Puhatestűek ∗ Ízeltlábúak ∗ Gerincesek ∗ Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok ∗ Nyitvatermők ∗ Zárvatermők ∗ A lomblevél működése ∗ A virág és virágzat ∗ Termések, terméstípusok ∗ Fásszár keresztmetszete ∗ Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Csípőcsont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). - 75 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • •

Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell). Aktuális videófilmek

19. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Videofilmek: ∗ Az élelem ∗ Alapvető élelmiszerek ∗ Az izmok és a mozgás ∗ A dohányzás és az egészség ∗ Vigyázz a gyógyszerekkel ∗ Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol ∗ Ép testben ép lélek ∗ Az emberi szervezet reprodukciós rendszere 20. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Kémcső (50 db). • Főzőpohár (25 db). • Óraüveg (10 db). • Borszeszégő (10 db). • Kémcsőfogó (10 db). • Vasháromláb (8 db). • Azbesztháló (8 db). • Vízbontó készülék (1 db). • Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). • Pálcika modell (1 garnitúra). • Mágneses atommodell (1 garnitúra). • Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) (3 db). • Fali tablók: ∗ Atomok elektronvonzó képessége ∗ Fémek jellemerősségi sora ∗ Periódusos rendszer ∗ Elektronhéjak kiépülése • Oktatótáblák: ∗ Fémek reakciói vízzel ∗ Fémek reakciói savval ∗ Sav-bázis reakció ∗ Közömbösítés ∗ Redukció a redukáló sorban

- 76 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

∗ Peptidkötés • Videokazetták: ∗ Ismeretlen ismerős a víz ∗ Kincsek a homokban és a bányákban ∗ A fémek általános jellemzése ∗ A víz ∗ Az élet elemei ∗ Levegő, tenger, kőzet ∗ Atom és molekula ∗ A víz egy csodálatos nyersanyag ∗ A konyhasó ∗ Tűzijátéktól a házépítésig ∗ A magyar ezüst, az alumínium ∗ Az év fém a vas ∗ Lidércfény és nitrátos vizek ∗ Kénsav a felhőből és a gyárból ∗ Szabadon és kötve ∗ Atom és molekula • Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db). 21. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Pianínó. • A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. • Videofilmek: ∗ Tánctípusok. ∗ Jeles napok népszokásai. • Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. 22. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. • Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz. • Táblai körző (fém hegyű). • 600-os táblai vonalzó. • 450-os táblai vonalzó. • 100 cm-es táblai vonalzó. • Táblai szögmérő. • Műanyag, átlátszó kocka, tégla. • Demonstrációs testek (fa). • Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). • Videofilmek: ∗ Képzőművészet a honfoglalás idején ∗ A román stílus

- 77 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

A gótika Reneszánsz XIX. század művészete XX. század művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus

23. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Fareszelő lapos 25x200 (15 db). • Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db). • Fareszelő fél gömbölyű 25x200 (15 db). • Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). • Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db). • Vasreszelő fél gömbölyű 25x200 (15 db). • Laposfogó (10 db). • Kalapács 15-20 dekás (15 db). • Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db). • Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). • Lyukfűrész (10 db). • Kézi fúró (amerikáner) (4 db). • Lemezvágó olló (10 db). • Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). • Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). • Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db). • Asztali fúrógép (állványos) (1 db). • Asztali körfűrész (1 db). • A gépek (fali tabló) (3 db). • Kerékpár (1 db). • KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 db). • LEGO-DACTA építőkészlet (4 db). • Varró készlet tanulónkként • Gyöngyfűző készlet • Gipszöntő formák • Fafaragó barkács kések • Kül. Ragasztók • Kül. papírfajták 24. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Ugródomb (1 db). • Magasugrómérce fém (1 pár). • Magasugróléc (1 db). • Maroklabda (10 db).

- 78 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

• • • • • • • • • • • • • •

Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Futball-labda (5 db).

VIII.. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI A hozzánk jelentkező elsősöket iskolaérettségük, valamint családjuk világnézete, szemléletmódja alapján vizsgáljuk a felvételi beszélgetésen Fontos szempont, hogy a család vallását gyakorló katolikus legyen (ne csak „elméletben” legyen hívő). Ezért plébánosi (lelkészi) ajánlás kötelező. Természetesen a többi keresztény történelmi egyház hívőinek gyermekeit is felvehetjük tanulóink sorába. A felvételnél alapvető szempont, hogy a szülő és gyermeke elfogadják-e iskolánk nevelési, oktatási céljait, valamint eltökéltek-e annak megvalósításában. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár. A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

1. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 2. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: ⇒ a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; ⇒ a szülő személyi igazolványát; ⇒ a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); ⇒ a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); ⇒ plébánosi ajánlás; ⇒ szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

- 79 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

3. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: ⇒ a tanuló anyakönyvi kivonatát; ⇒ az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; ⇒ az előző iskola által kiadott távozási bizonyítványt. 4. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

- 80 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

C.)

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. II. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon lép életbe. 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. • A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • a szülők közössége; • az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában;

- 81 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

D.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ............. év .............. hó ........ napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: .................................................. az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a ......... év ........... hó ............. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................. az iskolai szülői munkaközösség elnöke 3. A pedagógia programot a nevelőtestület a ............ év ................... hó ............... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ................................................. igazgató 4. A .............. Általános Iskola pedagógiai programját ............... a fenntartó.................. év ................ hó .................. napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................. fenntartó

- 82 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Tartalom: I.

II.

III. IV: V.

VI. VII. VIII. IX. X.

Mitől katolikus iskolánk? ( Iskolánk nevelési programja) 1. Nevelési céljaink. 2. Nevelési értékeink. 3. Nevelési módszereink, szempontjaink. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. • Kommunikációs nevelés • Hazaszeretetre nevelés • Erkölcsi nevelés • Keresztény életre nevelés • Szociális nevelés • Esztétikai nevelés • Értelmi nevelés • Közösségi nevelés • Munkára nevelés • Egészséges életmódra nevelés (mellékletekkel) • Környezeti nevelés (mellékletekkel) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák. • A tanóra • A tanítási órán kívüli tevékenységek • Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek. • Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek • Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok • Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő feladatok • Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szülők a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása.

- 83 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Iskola-egészségügyi munkaterv Idő

Osztályok

Intézkedés

Szeptember

8. 6.

Október

1. 2. 6. 8.

November

3.

Hepatitis B elleni oltás DI-TE oltás Tisztasági vizsgálat Ált. vizsgálat Ált. vizsgálat Kanyaró elleni oltás Hepatitis B elleni oltás 2. rész Tisztasági vizsgálat Ált vizsgálat Pótoltás Ált. vizsgálat Tisztasági vizsgálat Ált. vizsgálat Tisztasági vizsgálat Audiológiai szűrés és visus vizsgálat Tisztasági vizsgálat Ált. vizsgálat Ált. vizsgálat Tisztasági vizsgálat Ált. vizsgálat Hepatitis B elleni oltás 3. rész Felmentettek, gyógytornások vizsgálata Tisztasági vizsgálat Gyógytestnevelési besorolások elkészítése Adminisztráció Tisztasági vizsgálat Üdülési vizsgálatok Tisztasági vizsgálat Éves jelentés iskolaegészségügyi munkáról készítése

4. December

5.

Január

5. 7.

Február

7. 8.

Március Április

6. 8.

Május

Június

Budapest, 2003. 09. 29 - 84 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLET JELENLÉTI ÍVE 2004. április 26. A pedagógiai program módosítása.

- 85 -


PEDAGÓGIAI PROGRAM

´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸´¶µ¸¸´¶µ¸¸´¶µ¸

Jegyzőkönyv 2004. április 26-án tartott tantestületi értekezletről Az értekezlet témája: a pedagógiai program módosításának megbeszélése Jelen vannak: Dr Gável Henrik plébános atya A tantestület tagjai : 28 fő Hitoktatók: 2fő A jegyzőkönyvet vezeti: Szebenyi Ottóné iskolatitkár Javasolt napirend: Szabóné Farkas Éva igazgató ismerteti az ide vonatkozó törvényi módosító rendelkezéseket. A módosított pedagógiai program ismertetése. Kiegészítések, hozzászólások. A javasolt napirendet mindenki elfogadta.

Hozzászólások, kiegészítések: Reszeginé Erdélyi Beáta: Javasolja, a kötelező és ajánlott olvasmányok évfolyamonkénti egyeztetését és bevételét a pedagógiai programba. Szegediné Kretovics Éva: az írásbeli munkák külalakjának folyamatos értékelése minden tantárgyban kívánatos, hiszen ez a külalak érdemjegyben megjelenik a bizonyítványban. Szarvas Attila: a mindennapos testnevelés bevezetése feltétlenül irányított formában történjen. A kiegészítésekkel együtt a pedagógiai programot egyhangúlag elfogadták. A módosítások rögzítésével Pál József és Barber László kollégákat bízta meg az intézmény vezetője. Szabóné Farkas Éva igazgató az értekezletet bezárta. Budapest, 2004. április 26. …………………………… Szebenyi Ottóné jegyző

…………………………………… Szabóné Farkas Éva ig.

- 86 -

……………………… Székely Lászlóné hitelesítő

ÉS ÍME, ÉN VELETEK VAGYOK MINDENNAP A VILÁG VÉGEZETÉIG Mt 28,20

Recommend Documents