BIÍIIYIÍSIÍIIIÉSIIIIHIÍSIIIIIlllPllll
Főszerkesztő:
BÉLA
BINDER Szerkesztők:
MUNKÁCSI Szerkesztő
ZOLTÁN
és TILESCH
LEÓ
KŐOLAJ
bizottság: ÖDÖN
ALLIOUANDER
BE_NCZE LÁSZLÓ;
ARANYOSSY
dr.;
BENEDEK
FERENC;
GARAI TAMÁS HEINEMANN
ÁRPÁD; CSABA
BÁN
ÁKOS dr.; CSÁKÓ
JÓZSEF;
GYULAY ZOLTÁN dr.; dr.; HEGEDűs ZOLTÁN JELINEK dr.; TAMÁsNE; FERENC KASSAI dr.; LAJOS; KISHAZI NEMETH PATAKI PATSCH EDE; NÁNDOR; ANNA; PECHY LÁSZLÓ RÁCZ SZALÁNCZI FERENC; DÁNIEL; dr.; GYÖRGY SZEGESI SZILAS dr.; A. KÁROLY; SZA_LÓKI ISTVAN; PÁL dr.; VAJTA LASZLÓ dr.; VARGA ZOLTÁN GYŐZŐ dr. JÓZSEF;
DENES;
FERENC;
KÁROLY]
JÓZSEF
3.
(103.)
évf.
10. szám
A Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai Technológia Tanszékének centenáriuma A kőolaj és gázipar szakterületén működő hazai egyetemi tanszékek közül a Budapesti Műszaki TechEgyetem Kémiai 1870. október I-én kezdte működését. nológia Tanszéke meg Fő feladata a József Műegyetemen a kémiai technológia, s ennek keretében a a szén, majd fokozódó mértékben kőolaj és földgáz kémiai volt. A tantechnológiájának az oktatása szék oktatói ez idő szerint a az AltaVegyészmérnöki Karon lános kémiai mellett többek között a technológia oktatása Szénhidrogénipari technológia, a Kőolajipari katalitikus eljáa Kémiai rások; a Gépészmérnöki Karon technológia tárgyon kívül a Motorhajtó és kenőanyagok; a Közlekedésmérnöki Karon a Kémiai kémia c. tantárgyakat adják technológia és Műszaki elő. A tanszék irányítja a kenéstechnikai szakmérnökképzést is: tudományos munkája mindig szorosan kapcsolódott a szén, E tanmajd a kőolaj, földgáz és petrolkémia szakterületéhez. széket vezette több mint három évtizeden át dr. Varga József professzor. A szénhidrogén-kémia és -technológia területén számos tudományos eredmény és szabadalmi eljárás született a tan-
szék 100 éves működése
-
két meg
tanszékké szervezték önálló működését
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ
3. ( 103.
át.
-
ország egyik legrégibb kémiai tanszéke alapított Kémiai Technológia Tanszék
-
az
Wartha
1870.
Magyarújonnan Vince
október
LÁSZLÓSZEBÉNYI IMRE
VAJTA
-
kémiai techa gépészmérnök-hallgatóknak oktatta az időközben nológiát. Később megszervezett Villamosmérnöki és Közlekedésmérnöki Karok oktató munkájában is részt vett. Ha a Műegyetem 1877-78. tanévének órarendjét -
tanulmányozzuk,láthatjuk, hogy
-
a
Vaskohászat,
va-
lamint az Erckohászat és tüzelőanyagok című tárgyakat is a Kémiai Technológia Tanszék vezetője adta elő. A tanszéken című tanították a Világítás és fűtés tárgyat is, amelynek programjában szerepelt többek között a ,,világítóanyagok, gázvilágítás, kokszkészítés, paraffin- és petróleumipar". Ez idő szerint évente a tanszék mintegy 1200 vegyész-, gépész- és közlekedésmérnök-hallgató kiképzésében és továbbképzésében vesz részt. Ennek keretében a vegyészmérnökhallgatóknak általános kémiai
-
-
tanszéket l870-ben október l-én kezdte
1970.
professzor vezetésével. Ennek a 100 éves centenáriumát az mind oktató, mind a ünneplő tanszéknek kutató volt a munkájában mindig jelentős szerepe a szén-, valamint szénhidrogén-kémiának és technológiának, elsősorban a kőolaj- és gáziparnak. Az 1871 óta egyetemi rangú József Műegyetemen ma a tanszék a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnök-hallgatókon kívül az építő-, építész-,
alatt.
A kémiai felsőoktatásnak nagy hagyományai vannak Magyarországon. Ismeretes, hogy már az 1735-ben alapított és 1770-ben akadémiai rangra emelt Selmeci 1763-tól kémiai műtanszék Bányászati Akadémián ködött s feltehetően elsőként a itt világon szerveztek kémiai jellegű laboratóriumi gyakorlatokat. A Selmecbányán kialakult laboratóriumi gyakorlati oktatás módszereit vették a híres párizsi mintául 1769-ben ,,Ecole Polytechnique" felállításakor. pedig a Nagyszombati a kémiának és Egyetemen alakult növénytannak közös tanszéke. Az 1846-ban alapított József Ipartanodán is szerveztek kémiai tanszéket, Az Iparamely ,,általános és műivegytant" oktatott. tanodát József 1856-ban Polytechnikummá alakía technikai tották, melynek tantervében osztály önálló tantárgyai között tárgyként szerepelt a Az Általános és technikai kémia ,,Technikai kémia".
,
FOLDGAZ
ES
KASSAI
dr.;
technológia, szénhidrogén-ipari technológia, vegyi gyár, vegyipari nyersanyagtan, kőolajipari katalitikus eljárások, izotópok előállítása és alkalmazása, radioA kémia és izotóptechnika című tárgyakat oktatja. Gépészmérnöki Karon a kémiai technológia, vegyipari a motorhajtó és kenőanyagok technológia, valamint oktatását látja el. A közlekedésmérnök-hallgatók a műszaki kiképzésében kémiai technológia, valamint kémia tárgyak oktatásával vesz részt. A tanszék Oktató és laboratóriumi munkájában az előadások van a félüzemi gyakorlatok mellett jelentős szerepe jellegű technológiai gyakorlatoknak, továbbá az üzemi termelési a díplomamunkát valamint gyakorlatoknak, végző hallgatók vezetésének.
) évfolyam 10. szám 1970. október
297
A nagy
Kémiai
Technológia Tanszék oktatói mindig a vegyészmérnökök továbbkép-
súlyt helyeztek
számos vettek előadással Intézet munkájában. az egy évtizede Jelentős a szerepe A is. Gépészmérnöki képzésben
zésére,
részt
s
Továbbképző
a
Mérnöki
folyó szakmérnökKarral
szorosan
együttműködve irányítja a kenéstechnikai szakmérnöki szakot, amelynek oktatási célkitűzése, hogy a közszolgálat részére, Valaponti országos kenéstechnikai
alkalmazásban levő kenésmint a nagy vállalatoknál felelősök számára technikai megfelelő továbbképzést A biztosítson. szakmérnökképzés a "kenőanyagok és ismertetésére, azok korszerű vizsgálati módszereire kenéstechnika alkalmazási a értékesítésére, valamint is kiterjed. Foglalkozik a gépelemek kenékérdéseire a gépelemek kenési feladatainak, sével is, de a cél nem a komplett hanem gépi berendezések optimális kenő-
anyag-megválasztásának megismerése. Az alaptudományi képzés után alapozó szaktudományokkal (mint meg a hallgatókat és ezpéldául teológia) ismerteti után tárgyalja a kenőanyag-technológia, a termék-
kérdéseit. és az alkalmazási feladatok ismeret A tanszék szervezi és irányítja a magkémíaí szakszak mérnöki munkáját is, amelynek célkitűzése a vegyképzése, akik elsősorban olyan szakemberek ágaiban a ipar (beleértve a kőolajipart is) különböző korszerű izotóptechnikát és a magkémia eredményeit alkotó módon alkalmazni tudják, képesek a magkémiát és izotóptechnikát tudományos szinten továbbalkalmazni. fejleszteni és a műszaki kutatásban A tanszék kutató munkájában a kémiai technológia számos ága művelése mellett mindig jelentős szerep jutott a kőolaj- és gázipar területének, valamint a kátrányok hidrogénezése vonalán folyó tudományos is. munkának A tanszék első vezetője Wartha Vince műegyetemi neves szilikátkémikus volt tanár, bár elsősorban de emellett a kémiai technológia területén igen sok sokat irányú tevékenységet fejtett ki foglalkozott a hazai feketeszénfajták lepárlásával és irányította a Budapest világítógázzal való ellátásához legalkalmasabb feketeszénfajták kiválasztását célzó kísérleteket. Wartha Vincét 1912-ben a tanszékvezetésben Pfeífer Ignác műegyetemi tanár követte, akinek munkássága ugyancsak kapcsolatos volt a gáziparral. A szénalapú gázgyártással foglalkozó tevékenységén túlmenően jelentős szerepe a földgázok ipari jelenvan Mauthner Nándortőségével kapcsolatos munkáinak. ral együtt tanulmányt készített a metán klórozásáról is. Zechmeíster Lászlóval közölték együtt 1919-ben dolgozatukat ,,Adatok könnyű aromás szénhidrogének pyrogenetikus előállításához" címmel. Kísérleteik során ,,Dynamo-olajat" és "Kenő-olajat" bontottak el 550 és 675 CO közötti hőmérsékleten és elsősorban a keletkezett aromás termékeket vizsgálták, könnyűaromás szénhidrogének (benzol, toluol és xilol) elő-
-
-
,
állíthatósága céljából.
A tanszék élére 1923 augusztusában nevezték ki Varga Józsefet egyetemi tanárnak, aki több mint 33 éven át irányította az oktató és kutató munkát, s a kőolaj- és kátránykémia, valamint -technológia nemtudósa volt. Emellett számos zetközileg is elismert munkája a gáziparral és a földgáz jobb felhasználásával kapcsolatos. Tudományos tevékenységénekjelentős részét a mes298
tanulmáterséges motorhajtó anyagok előállításának nyozása képezte. Először a tanszéki kísérletek során barnaszenek kátrányolajaiból és petróleummagyar benzineket előállí-gázolajokból igyekezett szekunder tani, majd a tatai barnaszén porát hidrogénezte nagy nyomáson, cseppfolyós szénhidrogének előállítása E során kutatásai arra a felfedezésre, céljából. jutott hogy a hidrogénezésnél a szénporhoz kevert néhány a szén kénvegyületeiszázaléknyi vasoxid, miközben vel
szulfiddá
alakul,
a
reakciókra
katalitikus
hatást
gyakorol, mert lehetővé teszi a folyamatnak alacsovaló megvalósítását, s emellett nyabb hőmérsékleten nagyobb mennyiségű folyékony termék keletkezését.
a molibdénés wolframKutatásai során rámutatott katalizátorok hatásosságára is. Megállapította, a tiszta molibdénés wolfram-oxid is leghatásocsak akkor segíti elő a kátrányok hidrogétöbb kén van a reakciótérben, mint nezését, amikor amennyi a szulfidok képzéséhez szükséges. Kísérleteket végzett a barnaszénkátrány-benzin katalitikus hidrogénezésével is, s így a hidrogénezést mint kőolajpárlatok finomító technológiáját -, kéntelenítés céljára is alkalmazta. A tanszék kőolajipari jellegű kutatásai között említjük meg Erdély Sándor és Almási Lajos munkáját a krakkés a svélbenzin kénsavas és folyékony kén-dioxidos finomításával kapcsolatban. Ebben az időszakban jelenik meg Makray Imre adjunktus tanulmá-
-oxid
hogy
sabban
-
nya A
az
ásványolajok hidrogénezéséről.
között földgázzal kapcsolatos kutatások Varga József és Bognár Aurél azon munkája érdemel külön amelynek során elemi kénből és metánból nagy nyomáson és 440 CG feletti hőmérsékleten kiA tanszéken kídolgozták a szénkéneg előállítását. sérletek és hidrofolytak metánnak szén-monoxiddá génné történő katalitikus konverziójával nagy gázseilletve mellett alkalmazásával, besség levegő, oxigén továbbá is. propán-bután oxidációs hőbontásával A magyar ásványolajok feldolgozásával, vizsgálaa tával, valamint petróleumszármazékok kémiájával fűződik kapcsolatban jelentős tanszéki kutatómunka Nyúl Gyula nevéhez. A gépkenő anyagok és motorüzemanyagok területén végzett kutatások, valamint az oldószerek jelenlétében folytatott szelektív paraffintalanítási utolsósorban kísérletek, s nem kenőolajok előállítása lispei kőolajból Freund Mihály akadémikus, valamint Nyúl Gyula és Gáspár Ernő tanszéki munkáinak eredményei. A második világháború utáni tudományos munkákat Benedek Varga professzornak vizsgálva elsősorban Pállal folytatott kutatásait említjük, amely a metán és kén reakcióját tanulmányozta korábbi tanszéki Jelentős kutatásokat folytatva. tudományos eredmények születtek a dunántúli kőolaj benzinpárlatának e munkát dehidrogénezése területén, majd folytatva, ,,A benzinpárlat dehidrociklizálása Varga később című tanul300 atmoszfériág terjedő nyomásokon" mányában egyik dunántúli kőolajféleség benzinjéből elkülönített, fő tömegében 95-110 CO-ig forró párlat különböző nyomásokon megvalósított katalitikus dehidrociklizációját ismerteti. E munkában Rabó
említést,
Gyula és Zalai András működött közre. A szén-dioxid földgázok szintézísgázzávaló átalakításával kapcsolatos kutatásokban Hesp Vilmos vett részt. Varga József és Freund Mihály akadémikusok
tartalmú
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ 3. (1o3.) évfolyam 10. szám 1970. október
bután katalitikus deegyütt folytattak kutatásokat butilénből butilhidrogénezésével,s az előállított elő. E kísérletek később kisüzemi alkoholt állítottak méretekben folytatódtak. Az 1950-es évek első felében folyó kőolajipari és petrolkémiaijellegű témák közül megemlítjük a szénhidrogénpárlatok és tiszta szénhidrogének pirolizisét, hidrogénezéssel és a gázolajpárlatok kéntelenítését szén-dioxidos metán katalitikus, szintézisgázzá törhidroaszfaltok lebontó ténő konverzióját, továbbá
génezését.
Külön ki szeretnénk emelni Varga József profeszés munkatársainak ,,Aszfalttartalmú olajok lebontása hidroaromás szénhidrogének jelenlétében" kutacímű szabadalmát, amelyet korábbi tanszéki tások alapján a Nagynyomású Kísérleti Intézetben dolgoztak ki. Varga József akadémikus tudományos munkássáa későbbiekben róla elnevezett gánakegyik fő művét hidrokrakk eljárást több évtizedes tanszéki kutató a Intézetben munka után Nagynyomású Kísérleti ki munkatársaival. Mint ismeretes, e szabadolgozta dalom azon a felismerésen alapszik, hogy nagy menytarnyiségű aszfaltént, ként és vákuummaradékot talmazó olajok nagymértékben lebonthatók középnyomásonis, ha a nyersanyagot közép- vagy könnyűolajjal és néhány százalék katalizátorral együtt vezetik át a reaktoron. váratlan Varga József professzor 1956 decemberi halála után Lányi Béla professzor aki elsősorban elektrokémiai és szervetlen kémiai technológus volt irányította a tanszéket, majd 1957 szeptemberétől Korach Mór professzor vette át a tanszék vezetését. A számos területen folyó műszaki kémiai kutatások között változatlanul továbbra van jelentős szerepe is a kőolaj- és gázipar szakterületén folyó kutatásoknak. Ennek az időszaknak egyik témája a parciális oxidációs véggáz komponensei oldékonyságának taszor
-
-
-
-
nulmányozásadimetilformamidban.
augusztusától e sorok szerzői vezetik a tana szénhidrogén-kémiai és technológiai évek munkásságát vizsgálHa az elmúlt szénhidrogén-kémiai és technológiai kutatások kőolaközül a Magyarországon feldolgozásra kerülő jok és párlataik nyomelemeinek vizsgálatát neutronaktivációs elemzéssel, a szénhidrogének oxidációjára vonatkozó kutatásokat, a benzinpirolízissel és a pirolízis cseppfolyós termékének felhasználására folyó szikrák hatására kiterjedt vizsgálatokat, villamos tanulmányozását, szénhidrogének átalakulásának krakkbenzinekben végbemenő gyantaképződés vizsgálatát, ciklopentadién kinyerhetőségének tanulmányozását, valamint nagy tisztaságú normálparaHinok elkülönítésére vonatkozó tudományos munkákat emkísérletek líthetjük meg. Fontos folynak különféle 1963
széket,illetőleg
kutatásokat.
juk,
a
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
3. (103. )
évfolyam
10. szám 1970.
molekulaszitákkal
is.
Behatóan
tanulmányozzák
a
tanszéken a benzinaromatizáló platina katalizátorok szerkezetének felépítését. Kísérletek folytak sugárhajtóművek hajtóanyagának merkaptánmentesítésére,
alkil-aromások is s jelenleg
előállítására
termikus
krakkbenzinből,
folynak vizsgálatok kenőolaj adalékok derivatográíiás vizsgálatára, valamint fűtőolajok termogravimetrikus tanulmányozására is. A romaskinoi kőolajból nyerhető makro- és mikrokristályos paraffinok tulajdonságait is vizsgálták a tanszéken. Elsősorban aromásés nora paraffinok mál szénhidrogén-tartalmával, az aromás vegyületek gyűrűtípus szerinti megoszlásával, a paraffinokat alkotó szerinti eloszszénhidrogének szénatomszám lásával és a paraffinok. kristálytani tulajdonságaival foglalkoztak. A kőolajkémiai és -technológiai kutatások között célra megfelelő petróleumszerepelt még a kozmetikai frakció és előállítása gyártása, új típusú kenőzsírok szerkezetének tanulmányozása. A hűtő-kenő anyagok területén is folynak kísérletek. Részt veszünk a kőolajbázisú előállítását célzó kutatásokban is. fehérje Említésre méltók a pirolízis melléktermékéből nyert raffinátum pirolízisével kapcsolatos és a keletkező termékek hasznosítását célzó kísérletek, valamint az vizskatalizátorainak ipari földgázbontó reaktorok gálata is. Tanulmányozzuk a benzin aromatizálásával keletkező alkiltermékben az és poli-alkil-aromások képződését is. A felsorolt és csak vázlatosan ismertetett kőolaj- és földgázipari, kátránykémiai és -technológiai, valamint petrolkémiai témák alapján is látható, hogy a Kémiai Technológia Tanszéken jelentős és szerteágazó tudományos kutató munka folyik. A szénhidrogénkémiai és -technológiai kutatások nemcsak alapkutatások
voltak,
hanem
a
tanszék
törekedett
mindenkor
a
kőolaj- és gázipar változó és fejlődő kutatási is kielégíteni. Ezt kutatásokkal igényeit alkalmazott igazolhatja az a számos felkérés, amelyekre igyekezett kutatásaival, vizsgálataival, szakvéleményeivel feleletet adni. A tanszék megalakulásukkor kezdeti otthont adott a kőolaj- és földgázipar két neves hazai ipari kutatóA tanszéki intézetének. helyiségekben kezdte meg a működését Freund vezette Mihály akadémikus Magyar Ásványolajés Földgáz Kísérleti Intézet, és a vezette Varga József akadémikus Nagynyomású Kísérlati Intézet, amelyekkel megalakulásuk óta szakmai fenn. kapcsolatokat tartunk Az alapításának 100. évfordulóját ünneplő Kémiai ismerve a Technológia Tanszék oktatói és kutatói vegyipar, kőolaj- és gázipar előtt álló hatalmagyar mas feladatokat -, mérnökképző és tudományos színvonalát tovább kutatómunkájuk még fejlesztve kívánják az ipar igényeit kielégíteni. magyar
október
-
299
álló rövid
Gáznyomás alatt törést
okozhat-e
jégdugó csővezetékben?
során a béléscsőolai- és gázkutakat a kútmunkálatok köz szerelvényeihez menetesen csőszakaszokcsatlakoztatott, ból és idomokból összerakott vezetéken fúvatják le. Az AlgyőAz
kút
-168.
kitörésekor
emlékezetes
az
egyenes
csőszakasz
elemzi.
A válasz megadása érdekében vizsgáljuk meg az l m belső átmérőjű csőben hosszú, kb. 5 cm létrejött sebesjégdugó 175 att gáznyomás hatására kialakult a csőszakasz véségét, mozgásmennyiségét, valamint gén, az ütközés hatására keletkező tengelyirányú, a csőszakaszt húzásra vevő erőt. igénybe A számítások során a csőszakasz kezdőpontját beelmozduló fogottnak, a végpontját pedig szabadon pontszerű M tömeghez rögzítettnek tekintjük.
A
FALUCSKAI
jégdugóra P
a
A tanulmány a kútlefúvatás során könyökidomból" kiszakadt. más keletkezhető módon hidrátdugó, vagy létrejött jégdugó kialakuló a csőszakasz nyomás hatására mozgását, valamint keletkező végén az ütközéskor erőhatásokat, ezeknek a feltételezett jégdugó méretétől és a csőszakaszhoz kapcsolódó tehetetlen tömegtől való függését, valamint a csőszakadás lehetőségét
I.
A
LAJOS
erő
ható
dz-n
9,81 N
_
-p
P=20-
(Newton);
175-9,81 =33
600 N.
A nyomáshullámok tovaterjedésének sebességemegegyezik a közegben uralkodó helyi hangsebességgel, és így a jégdugó is csak a hangsebességiggyorsulhat
fel. a Gázokban hangsebességa [l]: alapján számítható o
következő
o
összefüggés
4
o
czl/xpasi10.
(5)
eg
A feltételezett gáz anyaga lomban levő gáz sűrűségét
jégdugó sebességénekvizsgálata
el:
metán.
legyen
A nyuga-
a
(6)
Z-Rj-T
0
Először az m vonalú, tömegű jégdugó egyenes egyenletesen gyorsuló mozgásának sebesség-út, mozgásmennyíség-út összefüggéseit vizsgáljuk meg. Az egyenes vonalú mozgás differenciálegyenletei:
É:
_ _
dtz ahol
az
2
í
_ _
dt
állandónak tételezve feltételeket s0=O kezdeti
v0=0, integrálva
fel, továbbá
figyelembe
véve
S-ír*r;'Í
v
-10
=5,1
_
_
_
3[m3-at(Ko) l-kg 1],
175
155kg/m'
_
és
99
_
"
0,78-5,1-10'3-283
3
Al-gx
=
2x;
so
j/Lzbgyc) =
=
Végi-
1,29.175-9,s1-1o4
=
382
=
m/s. 1. táblázat
VZÍZ-s.
v=
300.
0,0826 1694
=
2
összefüggéseketkapjuk. (l) egyenletet a (2)-be behelyettesítve rendezve, a sebesség-út összefüggéshezjutunk:
=
R
(l)
ismert Az
=
0,78 (diagramból meghatározva [2]),
t0=0,
ésaz
P
m
=
ahol
meg,
a
v=%-t
Az
Z
Rr=í
'
m
erőt
összefüggésből határozzuk
l
v?
-x
=
és
azt
Vítms-l]
2,0
xk
0,374
0,336
1,4
1,6
1,8
1,2
0,262
0,295
0,224
1,0
0,187
Azt az táblázat), amely xk dugóhosszt ( 1 a csőszakasz hangsebességetpontosan végén éri el, (4) Összefüggéssegítségével számíthatjuk ki. A hangsebességeléréséhez szükséges út a (3)-ból behelyettesítésével .
(3)
behelyettesítésével Cl
l
KŐOLAJ
s
=
Zíp
ÉS FÖLDGÁZ
a
c
3822
3822-m
(4)
a
Vagy
3. ( 103.)
s
-x
=
P
(7)
évfolyam 10. szám 1970. október
l
s,m
C
1,5""""""""""""
'""
2
e 60-
v=382
l |
-z,o 45
i I
2
Ilx
%
+
-
|
------ts l
0.5-
-az 4,0
b
l
_g'g
I
-as .g_4
l
I | I .
0
jégdugókra a fenti összefüggés érvényes, a végsebesség állandó mozgásmennyiség x-szel lineárisan változik
a
_
0,2
Cg változását
A
3. ábrán
mr
=
-
1. ábra
'
s
és
1,,-x
ségescsőszakaszhossz
teljes dugóhossz függvényében
a
mutatjuk
alnm
0,3
a
meg.
a
hangsebességeléréséhez ( I. ábra)
1530,
Ég!-
c, =V4lx-4x'
v?
hangsebesség eléréséhez szükséges út és csőszakasz a jégdugó hosszának függvényében
Az út
_
.
.
0,7
A
l
_
(10) m-v(x§,,k)=382-2x=183-4,l6x=l83Cg.
-az
I
0
lévén, és így
-L4
I I l
2
-íz]
2
+ő
alakra hozható. Az xáxk méretű nem természetesen
A
m/s-
Ik=s+x
n
1
P=33 600 N
.,
,
transzformacioval
x-í
=
Lm '__"'Z__"_í
c ,
§"(x'"í
(xgxk)
2
(i) 2
szük-
3822
l,,=s+x=[+1]-x.
(8)
P
jégdugónak ségea dugó és A
a
a
csőszakasz végén kialakult sebescsőhossz függvényében a 2. ábrán
látható.
2. A
0
jégdugó mozgásmennyíségének vizsgálata
0,2
=
=
0,4
0,5
0,8
Cg változása
=
__-
P
V4lx-4x2
=
dugóhossz és függvényében a
7.8
l,0 X,In
csőszakaszhossz
a
=
=
V4lx-4x2
=
Cg-l/Pkgm/s. (9)
A
7.6
1,4
LZ
ábra
mv
Az
gyorsulás időtartama
3. A
V2Pm-
m-v=
7.0 3.
mozgásmennyiségalatt a mozgó test tömegének és sebességénekszorzatát értjük. A csőszakasz végén a jégdugó mozgásmennyisége l-x és m 2x (kg) behelyettesítésével so Agx A
Cg
összefüggés
az
í1=í
C2
,
hosszintervallumra Vizsgáljuk a 0(x§x,, sebességeléréséhez szükségesidőt. Az (l) összefüggésből
a
hang-
CS
2 t=
2-v-x
m --v=
=-_.
a
P
P
nm/s
Cg
(11)
VP
100350-
v=c-30Z
x s
v-nn]F§5mn
xk
300-
Az l
m/s
Xzxk
)x
)xk
tartományban
g lf2smV4lx-4xz j/í'
t_
_
_
P
250-
(2) összefüggésből
a
P
(12)
A 4. ábrán a jégdugó mozgásának foronómiai görbéit x és l paraméter felvételével szerkesztettük meg.
200-
I50-
4. A csőszakasz
A
szükségeserő
elszakításához és munka
100-
menetgyengítésnél
csőfal
a
keresztmetszete n
ab ah
Ülf
lb 2.
A
l.)
Az
43' Lb 2,0x,m
ábra
jégdugónak a csőszakasz végén kialakult sebessége a dugó és a csőhossz függvényében
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 3. ( 103.) évfolyam
10. szám 1970.
október
Z
*
"'
dg=60,3 mm, a cső külső menetmélység; d,,=50,6 mm,
='-
í
4,8 Cmz,
ahol
átmérője;
a
a
t=
cső belső
1,9
mm,
átmérője. 3010
innen
Agx
2x
m1
=
vl
=
382
121
=
=
Olt/Í?m/s,
kg, illetve
ha xáxk,
m/s,
és v2=0
ha xzxk
helyettesítésével 2x
0,8
Ük
=
x
Éxk esetén
e
2xl/F'C1 m/s. 2x+1lT
0'":
A szakítási
6. és
az
(ló)
munka
után maradt összevetése
ütközés
(15)
m/S,
ím
-
illetőleg
382
-
mozgási energia
A cső elszakad, ha az ütközéskor a jégdugó, a cső és a vele együtt mozgó csatlakozó vezetékszakasznak az együttes mozgási energiája meghaladja a cső elszakításához szükséges munkamennyiséget. A (15), (16) és (13) felhasználásával: 2
.3s22
2
+M
ha
Éxk
x
2
+M
)2'*
4. A
A
ábra
jégdugó mozgásának foronómíai görbéi paraméterek függvényében
az
x
azt
és l
i")
27%
=
illetőleg
ÍJ-CY
2
n"
=
i")
és (18) egyenletekből M-et kifejezve kritikus tehetetlen tömeget, melynél esetén a jégdugó ütközése szakadáshoz
(17) a
tömeg
kapjuk kisebb vezet:
2x2 3822 -
A szakításhoz szükségeserő a'=6400 tószilárdságú acélnál
F5, A
=
A2
-
0,,
6400-
=
menetgyengítés nélküli A3
4,8
30 720
=
csőfal
kp.
keresztmetszete
illetve
(dE-df)%8,2 cmz.
=
x
M
É
M
é
A
_ '
A szakítóerő
alakváltoztató
az
30720-I _
2x2
8,2-2,1-10'*
1,78
-
1041. s
megnyújtásához
Az ütközés
248x-
=
27,31 mkp.
után maradó
'
C12 "Zx
,
cs
250
x2
T kg.
A könnyebb ábrázolhatóság érdekében jégdugóval megnövelt tömeget kifejezni:
célszerűbb
2
M+2x
F"). T
-
P
(20)
a
csőszakasz
'
=
9,81 -27,3l
munka
Esz 5.
=
"
eléréséiga
.
F5,
az
M é
Fül A3E
(19)
x2
10857-2x kg,
Éxk esetén M
megnyúlása
elérésekor
CS
-'2X
=
hosszúságú csőszakasz
Az l szakitóerő
kp/cmz szakí-
g
(13) M+2x§
iossí,l
illetve
zsox-zsoí.
(l9a)
2
(20a)
l
sebesség
az M + 2x Az 5. ábra x és l függvényében azokat tökéletesen rugalmatlannak Mx melyeknél kisebb tömeggörbéket mutatja, tekintve a csővégpont és jégdugó közös -, sebessége tehetetlenségi tömegértékeknél a vezetékszakadás bea következik. mozgásmennyiségek állandóságánaktételéből M x tömeg ismert, Ha a cső végére koncentrált i" j =konstans akkor az M m1'Ü1+M'Ü2_ egyenesnek az l vezetékhossz Ük mint m1+M paraméter függvényében megrajzolt görbéken =
Az ütközés
után
-
azt
=
'
__ "
s
302
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
3.
(103. ) évfolyam 10.
szám 1970.
október
belüli metszései adják a szakadást okozó alsó és felső határértékét. A diagramból leolvasható M x értékek
jégdugóhossz 6400
vonatkoznak. szakítószilárdságú anyagra más szilárdságú anyagra vonatkozó M érték kező összefüggésselszámolható át: '
dl
.
mivel
d).
és
v=75
kp/cmz
f
t:
M'
d/l
d/l
ÜÜ)
M"
2x
_
kg.
(21)
diagram nyomástól,
szá" M
a B
eltérő 175 att
nyomás vett
a
integrálás elvégzéseés
Az után
t
l
végpontjának mozgása ütközés
az
-
sin
dm
meg:
As
_
E
-
kp.
__l?
(M+m)
F0=0;
a
-
í
=
d
d
s
2
ó/
Bevezetve
az
és
s=/1
=
--
2
=
ha
x
l=2
l.
=
x
M:
m,
l m,
125
6. ábra
kg (a
jelöléseket, "
435
.
_F""'*
__Mi_,_
=Vu,%-c§,12; u,§+2fad,1
v:
M
10 5
alapján), így 4 85
l
=
í
LÉ
=
15,8
kp
FM.
=
F A
l'Nl.5m
,
4
"f
105
-
l/2.125
30 720
=
0
M2,k 9
(26 )
(27)
Példák.
v-dv;
(s) 2
ds=dzl
105l(2x+M)
P
p
Éxk.
.
2 a
a-ds
v
vk
ds
a-
(23 )
3
így
=
4,85.
=
81
[l(2x+M)]
d
a
.
l(2x+M)
Emu
F A3-E-9 =--=í-'-Á=C2/'L,
innen
C3t
10,1-1o5l/i-k
=
ill.
t0=O.
M*
'
behelyettesítése és egyszerű-
C3 értékeinek FM,
felté-
kezdeti
a
ha xéxk, vo=vk;
Ük C3 Sin
___T_
mozgásegyenletek megoldásánál
lo=0z
(24)
(25) A 12,, és sítés után
11
-
_.
vagyis
m,
F=(M+"ÜF""T81" _
A telek:
k
Bá- C3t
=
után
kezdősebességgel mozgó (M +m) tehetetlen tömegeket fékező erő a A csőmegnyúlás függvényében F
,
csőtengely irányú lengőmozgás egyenletét kaptuk. A lengőmozgás közben ébredő erő
12,,
adható
behelyettesítése
sin
arc
3
(22) a
A
határok
a
2,1-
=
összefüggésadja. 7. A cső
o
innen
(M+2x)-p--2xkg l 75
=
_j'l/vf -C32Á2'
6
40,962
(M+2x)
=
Ha a jégdugó előtti mításánál figyelembe értékét az
így J.
0
10
_
,
dt=mí, A
Minden a követ-
7.
w
'
ha Anzx-roesli xfxk ha x)xk Alríx-íőüx-ZÓUIÁ
e-e
mar-1-
-
TY 6'
5
IM100I
Bélésasá l
sa-
q q
40-
f,
É,
a
í-
Csőkűzto/o
Kányák/dalt!
5
T:
6
á
I
7 átmenet
ú?
III
126
0.8
1.0 5.
Az ütközés
I
I
l
fo/azar Manípu/acígs kzizdarazf, Févákqtarta
fuvokava/
20-
1
2
3
4 T-ídom
7,?
7,1
1,6
1.8
6.
hatására együtt lengő redukált a szakadás még bekövetkezik
Z-őére
z0x,m
ábra
tömeg,
Az
ábra
Algyő-168. kút béléscsövének bekötése
a
fáklyára
melynél
KÖOLAJ És FÖLDGÁZ
3. (1o3.)
évfolyam
10. szám 1970.
október
303
x 0,2 M=2l,7 =
FM,
kg (a
1o,1
*
_
csőszakasz nincs kellő tömegű testhez lerögzítve, és ha a cső hasznos keresztmetszetét menetes kötések vagy más bemetszések gyengítik.
m,
u
10
5
6. ábra
alapján), így
'66? a,
l/Lzm 2
30720kp
z
JELÖLÉSEK
F5,
kapcsolt tömeg (19), látjuk, az M mereven ill. (20) összefüggés szerinti megválasztása esetén az keletkezett ütközés utáni lengőmozgás következtében nagyságát. rugóerő nagysága eléri a szakítóerő Az összefüggésekbenszereplő M redukált tömeg a vizsgált l hosszúságú csődarab redukált tömege, közetehát lítően a tényleges tömeg harmada, I
M;
s
1%,
ha
M'
a
cső tömege.
csőszakasz és szerelvény redukált csatlakozó tömegét a következő összefüggésselszámítjuk:
p
d
Al
a
g
a
x
a
m
a
Az
a
M'/'/=M//[%],
Következtetések
Nagy nyomás hatására mozgó jégdugó vagy más is okozhat töszilárd tárgy rövid vezetékszakaszban rést ütközés alkalmával akkor, ha a gázáramlást nem a jégdugó vagy szilárd tárgy előtt korlátozzuk, ha a
Intézetek
VI.
a
az
Á
a
a
az
-
lé!
é 2
tartom
nyomás
kp/cm2 cm
cső keresztmetszete
cmz
jégdugó sűrűsége jégdugó hossza jégdugó tömege
kg
cső
kg/m3 m
acélkeresztmetszete
a
menettel
a
1970.
A kőolajipari kutatóíntézetek és laboratóriumok VI. nemzetközi rendezték tudományos konferenciáját Krakkóban meg A rendező 1970. június l. és 6. között. Lengyelországon kívül a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus deKöztársaság és a Magyar Népköztársaság nagy létszámú A konferencia legációkkal vettek részt a kongresszuson. megrendezését a Krakkói Intézet 25 egybekötötték Kőolajipari éves jubileumának megünneplésével. Az Országos Magyar és Kohászati emlékérmét Rácz Bányászati Egyesület Dániel, az OGIL igazgatója nyújtotta át a jubiláló testvérintézetnek. A konferencia előadásait három kérdéskomplexum köré ezek a következők csoportosították, voltak; kőolaj-geokémia, fúrástechnika, kőolaj- és földgáztermelés. A geokémia plenáris ülésének Demokratikus Köztárbeszámolóját a Német saság, a fúrástechnika plenáris beszámolóját a Csehszlovák Szocialista a és Köztársaság, kőolajföldgáztermelés plenáris ülésének beszámolóját pedig a Magyar Népköztársaság készítette el, ez utóbbit ,,A termeléstechnológiai kutatások legújabb eredményei" címmel Rácz Dániel tartotta. A magyar A delegáció delegáció kitűnt aktív részvételével. előadást tagjai tizenhárom tartottak, mégpedig az alábbiakat: a kőolaj-geokémia tárgyköréből: Tóth-Pethő-Holczhacker: A kőolaj- és földgáztelepek komplex geokémiai tanulmányoA porfirin előzása; Lakatos-LakatosnéWagner-Gesztesi: fordulása a Réti-Madarászné, magyarországi kőolajokban;
cmz
cső acélkeresztmetszete cső szakítószilárdsága acél rugalmassági modulusa cső megnyúlása jégdugót gyorsító erő ütközés
az
után
a
csőszakaszra
cmz
kp/cmz kp/cmz m
kpm/sz ható
erő
jégdugó sebessége M tömegpont sebessége
0,,
az
a
gyorsulás
a cső elszakításához szükségesmunka a gáz adiabatikus kitevője (= 1,29) kompresszibilitási tényező
ES, x
Z
M
redukált
so
a
g,
a
tömeg
kp m/s m/s m/sz mkp
kg
jégdugó útja az ütközésig gáz sűrűsége IRODALO
m
kg/m3
M
des Ingenieurs. [1] Das Grundwissen Leipzig, 1959. Book. [2] Engíneering Data NGPA, 8. kiadás, Tulsa homa), 1966. [3] Bányászati kézikönyv I. k. Bp., Műsz. k., 1956.
Nemzetközi
Krakkó,
304
a
03
E
v
kapcsolt vezetékszakasz nyugvópontjáig M" tömeg és szerelvények tömege; r az súlypontjának, 1' a kapcsolt vezetékszakasz nyugvópontjának távolsága a vizsgált cső tengelyétől. A íigyelembe veendő redukált tömeget az M; és M," összege adja. a
Kőolajipari
Aa
P F
2
A
hossza
a
mányban vizsgálva a jégdugó előtt uralkodó a cső átmérője
gyengített helyen
A
M" ahol csövek a
csőszakasz
l
Mint
(Okla-
Tudományos Konferenciája
június
14.
Kozák: rozása.
A mélységi vizek szervesanyag-tartalmának meghatáA fúrástechnika területéről: Ecser: Cementkorróziós a tekintettel a különös széndikőolajiparban, A fordított emulziós iszapok néhány A gipszes öblítőproblémája; Katona: hőmériszapok reológiai tulajdonságának vizsgálata magas és nagy a különböző sékleten tekintettel nyomáson, különös Zoltán: Kétfázis határfelületi enerdiszpergáló anyagokra; giája a porózus közegből történő olajmegcsapolásnál. A kőolaj- és földgáztermelés területéről: Hornyos: Az áramlás Darcy-törvénytől való eltérésének vizsgálata; Doleschall: A szénhidrogén-bányászat, mint több komponensű folyadékA hőmérséklet mérése és kiértékelése áramlás; Csaba: mélyKassai: Az elégetéses termelési fúrásokban; eljárás elméleti A gázcsapadék-rendszerek vizsgálata vizsgálata; Augusztin: és a vizsgálatoknál adatok felhasználása a művelésnyert tervezésben; Bálint: (120 C" felett) és Magas hőmérsékletű nagy nyomású (300 att felett) szénhidrogén-tároló rétegek kezelése. kívül A kongresszust nemzeteken amelyen az említett taris előadást számos szovjet, román, jugoszláv szakember tott során a résztzárta. Ennek tanulmányi kirándulás vevők melletti megtekintették a Grobla kőolajtelepet.
vizsgálatok
oxid hatására; Molnár: és gyakorlati elméleti
-
-
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
R. D.
3.
(zo3.) évfolyam 10. szám 1970. október
Algyő-168. kút kitörésének
Az A
szerző
vizsgálja
az a
meg
Algyő-168. kút kitörésének lehetséges okait tárgyi bizonyítékok, a tanúkihallgatások, va-
lamint az Szk-24. kúton később bekövetkezett letes elemzése alapján. Megállapításokat tesz
kitörés
rész-
a jelenleg alkalkzitfejszerelvények szilárdságtani problémáival kapcsolatban, és felhívja a jígyelmet az új szénhidrogénmezo" nyomásviszonyai miatt fokozódó balesetveszélyre. Utal arra is, hogy a szakszerűtlen elhárításából hidrátdugó-képződés milyen új Ezek kísérletekkel alátámaszveszélyforrások keletkezhetnek. tott matematikai elemzését a jövőbeli rendkívül fontosnak
mazott
tartja. 1.
Mint
ismeretes,
A kitörés
1968.
előzményei december
l9-én
egy
kilépő olajos gázsugár akna fölött a sötét, kormozó lánggal égő olaj miatt nem volt jól kivehető. Csupán a történeti hűségés a pontosabb sorrend kedvéért megjegyzendő az is, hogy a karácsonyfa az alépítmény lehúzásakor Letörése a második még sértetlenül a helyén volt. be. lépcsőbentörtént toronylehúzatáskor következett Ez természetesen a kitörés okának vizsgálatában már nem és a mentési munkálatok lényeges momentum, az
során
sem
lehetett
keletkezett két következő a
A keletkezett
a
kár
látható.
Szovjet
I. ábra turbóreaktív oltóberendezés
a kitörésvédelmi parancsóvó rendszabályok a mentést maximális többet mellett engedte végezni. Természetesen kockáztatva (l. a Bf-J. és Algyő-83. esetét) az és így az anyagi kár is elfojtási idő rövidebb lényegesen kisebb lett volna. A hazai a vízzel való tűzolajipari szakembereket oltási akciók sikertelen volta teljesen meggyőzte arról által kikísérletezett hogy a szovjet mentési szakemberek az oltási eljárás és berendezés turbóreaktív égő olajkutak oltásának legkorszerűbb módszerét és eszközét jelenti. Örvendetes, hogy a hazai szénhidrogénoltóberendezéssel. hasonló ipar máris rendelkezik A berendezést a 2. ábra szemlélteti.
b) Az újragyulladás miatt
nokság
elkerülni. 3. A kút
2.
IMRE
és végül a termelőcsövet kutat iszappal elfojtani. eltelt viszonylag hosszú nagyságára döntően kihatott, a tényező idézte elő: (1968. december a) Magyarországon a kitöréskor volt olyan oltóberendezés, amely l9-én) nem ezt a sebességi energiával is rendelkező nagy égést el tudta volna oltani. A szovjet berendezés is csak december 26-án tudott eredményes akciót lefolytatni. A szovjet berendezés az 1. ábrán
időt, ami
P-5O
könyökidomból vízszintesen
FEKETE
csak kitörésgátlót felszerelni 1910 m-ben szétrobbantva A kitörés és elfojtás között
típusú berendezéssel, az Algyő-168. kúton rétegvízsgálatot végeztek. A valószínűtlen kapacitásmérési a eredmények miatt rétegvizsgálat megismétlésére A kútba készültek. épített és tömítetlenségre alapos gyanút keltő szerelvények kiépítéséhez a kutat iszapAz elfojtási műveletek során pal kezdték feltölteni. akkor még nehezen tisztázható okok és körülmények között a csőköz WKM típusú 2"-es tolózára az ellenés a reggeli műszakváltás peremmel együtt leszakadt elején vad kitörés indult meg. Az olajos gázsugár rövid idő alatt begyulladt, a hő hatására felizzott torony és a kútjavító berendezés alépítménye összeroskadt. A leroskadt torony levontatáskor a A termelőcsőből karácsonyfát is letörte. kiáramló égő olaj- és gázsugár útja ettől fogva függőkiáramló leges irányt kapott, míg a béléscsőközről az olaj oldalról táplálta az égést, fokozva amúgy is nagy hőhatást. Az eddig megjelent leírások a karácsonyfa letöréséig csak a csőközről való kitörésről beszélnek. A toronyszerkezettel együtt kihúzott karácsonyfa lehűlés utáni vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy a jobb oldali válltoló és a főtoló is nyitva volt. A válltoló utáni
I
okai
A kitörés tüzet
egy szovjet turbóreaktív A szögperemre 22 napi
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
elfojtása
és
december 26-án sikerült oltóberendezéssel eloltani. kemény munka árán sikerült
csak
3. (1o3.)
évfolyam
10. szám 1970.
október
a
ténylegeskiképzése
kitörés
közvetlen
oka
vizsgálat első lépéseként célszerű rögzíteni a kútba épített és a felszíni szerelvények pontos és tényleges a helyzetét. A műszaknapló szerint cementdugón A
305
pakker pontosan horgonycsőre támaszkodó réteg között az előírt helyen ült ( 3. ábra).
két
a
Az adatok későbbi ellenőrzése során kiderült, hogy hibás csőmérés miatt a tényleges kútkiképzés 4. ábra szerint volt, vagyis az első Algyő 2. gázos szint szakaszának perforált egy része a Szeged 1. a szakaszával fölé került. réteg perforált együtt pakker Ezért mutatott a hozamvizsgálat valószínűtlenül nagy GOV-t, és ezért alakult ki kis olajtartalomra jellemző A hanyag csőmérés terégés később a termelőcsövön. mészetesen alapvető hiba volt. Hangsúlyozni kell azonban, hogy sem ez a tény, sem az elfojtás iránya (jobb- vagy balöblítés) a kitörés előidézésében közvetlen szerepet nem játszott. A termelőcsőfej-kiképzés sem a korábbi elképzelések szerinti ( 5 ábra) volt. A karácsonyfa letörése és a tűzből épségbenvaló kihúzása után a kútfejszerelvény a
-
-
.
2. ábra turbóreaktíu
összeállítású
Hazai
oltóberendezés
a
*'
FT" Ceme/zfpa/ásf teteje230 I
yő/al
I í
5713/12 I
27/5L 63 ferme/ocsg
1
l
l -w
l'i"*
I I
zi/
s
perforac/Ó_*"x
r
így]; [gáz/ízg/I 7, IX zymm N l 233% [mm : I
w
H
I
'
715; pakker 79311/27
'
i
I
'
_
gígy", H
tv
Mm
l
I I
cemenfdugől
x
4
'
L,_____ 2/50
.
A
volt
rekonstruálható.
A
cementező
r
M
á,
külni A kiszakadt kellett. átmeneti közdarabot egy 2"-es tolózárral után szintén sikerült a mentés megtalálni. A kitörést közvetlen előidéző ok az volt, hogy a 2"-es béléscsőköz-toló a leszakadt még el nem fojtott kút termelőcsőfejéről és ennek pótlására már nem maradt elegendő cselekvési idő vagy lehetőség. A kút fölött álló P-50 típusú kútkezelő berendezés a 7. ábrán a lángok között még áll. Később a hő hatására a kapcsolóerkély alatt elgörbülve az lehajlott úgy, hogy a koronacsi g-asor a betontéren ült fel. A nagy hoség miatt es a lehaJlott sajnos más oldalrol nem készült. A kútkörnyék toronyról fényképfelvétel elrendezési a 8. ábrán látható. a Különösen rajza cementező egység felállási helye és a rákötési mód érdemel figyelmet. -
n
i
-
-
J?35%. '
7/2315,"
3. ábra (bal) kút feltételezett
Algyő-I68.
szerint
7,,
'
m
Az
ábra
'
l
27735/77
dl
Se
7417/57; igáz;
ha;
|'
,
7'
| '
mm 4717
4171;
_
6.
egység szivattyúja a karácsonyfa "-es válltoló utáni könyökidomára volt utoljára kapcsolva. Utasításra onnan szakították le, amikor a már égő kúttól mene-
kútkiképzése
4. ábra (jobb) tényleges kútkiképzés
kán/arab fűyzikatartö
(futóka va/ ) fűvzikafarfá
Xktízdarab
rátára/amiközz/arab
(fárákáni/l/
5? S
c.
Íi
53.
N
Eé/íscszikálzi'll/HÍM
x
s E. 9) É. É
X
-
N,.
§
2';
a-Nmg s K
f/Ep íiBÉ/Éscs/ifzy-szerr/ríny ///*Ő/ a,
t
x?
////
//'/.
/
H;
5. A
306
feltételezett
1
,
/
x
1'
,
x/n/xxl
Y
x
TW x
x
ábra
6.
kútfejkiképzés
A
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
ábra
tényleges kútfejkiképzés 3. (103. ) évfolyam 10. szám
1970.
október
lehetségesváltozatot
A három
megállapítások tehetők: szemtanúk
vizsgálva) következő
kitörést megelőzően a csígasor a torony alsó részére volt kikötve olyan lehetetlen volt. Elmódon, hogy elszabadulása szabadulás esetén is csak lassan ereszkedhetett volna le és egyértelműen nem bizonyítható, hogy esett volna rá. Ez éppen a béléscsőköz-tolózárra a változat tehát nem is bizonyítható és nem valószínű. A cementező csatlakozott a egység mereven A
szerint
a
béléscsőfejhez. Egyértelműen nem bizonyítható, hogy hány darab csuklós közdarab volt a vezeiktatva, de a felállítási helyből ítélve is az egység kisebb elmozdulása a csatlakozó közdarab letörését nem idézhette elő ( 8. ábra). A szivatysem ébredhetett akkora tyú hirtelen indításával nyomáshullám, amely a béléscsőtoló leszakadását idézte volna elő, éppen a cementező egység típusa miatt. A kitörés bekövetkeztének legvalószínűbb oka az nem az előírásokvolt, hogy a lefúvatórendszert nak megfelelően alakították ki. A szabálytalanul miatt a nyomáscsökkiépített lefúvatórendszer kentés létrehozására a kezelőszemélyzet kénytékbe
7. A P-50
ábra
típusú berendezés
a
lángokban
telen volt a 2"-es WKM tolózárat is szűkítésre használni. Ennek eredményeképpen a leszűkítolózár után erős hidrátképződés indult meg, külső jelei is mutatkoztak, aminek mert a szeEzt a személyzet is egyérrelvény elderesedett. telműen tanúsította. tett
17-50 /
berendezes
Amikor
j
csuk/ás nyal l
lefúvatórendszer
a
baelhárítás
flÜ-lZ/n; 8. A
kútkörnyék
4. A kitörést
ábra elrendezési
előidéző
okok
rajza
vizsgálata
A kitörés körülményeiről a szemtanúk csak hiányos információt tudtak adni, amely egyértelműen nem derített fényt a tényleges okra. Feltűnő volt azonban, állók sem láttak semmit, csak hogy a kút mellett a helyéről levágódott és azt, hogy a kérdéses tolózár a kitörés megkezdődött. Ebből arra is lehetett következtetni, hogy a kútnál olyan hirtelen esemény zajés figyelem már nem lott le, amit az emberi szem is tud pontosan érzékelni. Valószínű, hogy az ott dolgozó személyzethasonló jelenséget az addigi gyakorlatában nem is tapasztalhatott. A kihallgatási jegyzőkönyvek és a részben megtalált szerelvények alapján három feltevés alakult ki a tolózár leszakadásának körülményeire vonatkozóan: a) A tolózárra súlyos tárgy (pl. csigasor) esett rá. b) A cementező egység üzem közben vagy helyváltoztatáskor letörte a tolózárat (vagy csak a
KŐ OLAJ
ÉS FÖLDGÁZ
3. ( 103.
) évfolyam 10.
szám
zárni
levő
3"-es
alatt
2"-es WKM A hitolózárat. az erősen lehűlt csőszakaszban a betáplált és részben visszamaradt a
nyomáspróbakor folyadék teljesen befagyott (a folyadék hőmérséklete is alig volt a fagypont felett l). Így a tolózár újranyitásakor nem kaptak nyomásemelkedést a felszerelt manométeren, s a tolózárat valamilyen okból teljesen nyitva hagyták. Az elfagyás észlelése után, a tolózár
'
2"-es csövet). c) A fagyás elhárításakor fellépő dinamikus ennek reakcióereje levágta a tolózárat előbb a 2"-es csövet).
T-idomában
vakdugónál szivárgást észleltek, a rendszer nyomásmentesítése céljából a dugó meghúzásához szükség-
movpezetgke képpen le kellett
csőszakaszt vízzel locsolták. Ennek következtéa toló előtti szakaszban képződött jégdugó, a 175 at nyomású gáz hatására robbanásszerűen felvágódott és beleütközött a függőleges szakaszt lezáró 3"-es T-idomba. Ennek a következtében 2"-es WKM toló utáni könyökbe csavart 2"-es menetes közdarab elszakadt. Az ütésből eredő erő, valamint tolóa nagy kiáramló következtében a nyomással gáz erő hatott, zárra akkora hogy a toló ellenpereme amelynek szilárdsága a szabványos szilárdság felét-harmadát érte csak el a termelőcsőfejbe csavart és az erőhatás lefordult, szabványos közdarabról irányának megfelelően vágódott a kút aknájába. Falucskai előfordulhatott Lajos vizsgálatai szerint utáni ben
mögötte levő
-
,
elképzelhető a hidrátdugó olyan méret-nyomás kombinációja is, amelynek erőhatását még szabványos minőségű acélból készült peremek sem bírták volna ki. A nem megfelelő lefúvatórendszer szabályvagy
talan ütés és
(vagy
1970.
október
összeállítását
a
tanúvallomások,
valamint
helyszíni vizsgálatok egyértelműen igazolták. A fenti lehetőséget egy év eltelte után maga 1969. december 21-én gyakorlat igazolta, mert
a
a
ha307
sonló eset zajlott le a szanki szénhidrogénmezőben, ahol a csőtörés következtében fellépő órási reakcióerő nemcsak egyetlen tolózárat, hanem az Szk-24. gázkút teljes karácsonyfáját letörte ( 9. ábra). A gázüzem kezelőszemélyzete itt is csupán egy nagy csattanást hallott a kút felől, ahol szerencsére nem tartózkodott
senki.
Erdemes megjegyezni, hogy a kútkezelő éppen ez időben akart a kúthoz ellenkimenni, hogy a fúvókát a szolgálatos gépkocsit nem tudta megőrizze, azonban kapni a kitörés előtt, és csak így nem került a felrobálló kút banás előtt veszélyövezetébe. A feltevés tehát gyakorlati bizonyítást nyert.
tétes
reakcióerő nagyságát. A fellépő erő a szerelvéazok építési hosszától függő nyomatékot elemzés nélkül is könnyen Külön matematikai hogy a már belső túlnyomás alatt álló
nyekre fejt ki.
-
-
belátható,
kútszerelvények ilyen
igénybevételt nem szerelvény menetes
nagy
bírnak,
és elsősorban a kritikus kötései fordulnak ki. Ez történt az Szk-24. kútnál is, ahol afötoló alatti közdarab fordult ki a szögperemből (11. termelt ábra). A kutakból gázban azonban olyan agresszív összetevők is vannak (kénhidrogén, széndioxid), amelyek a vezetékek gyors korrózióját idézik elő. A korrózió miatt vékonyuló, és a hibás tervezés
7000-
6000e XX
23
ö q50004:
q
4000-
ll
de?
3000-
2000170
IIJIJ
p
Az
9. Szk-24.
740
[60
nyomas,
fől) af
201] -
10. ábra A reakcióerő grafikonja
ábra kút kitörése
kitörést csak december 23-án délután. küzdelem árán sikerült megfékezni. Az első kísérlet nem hozott eredményt, mert a nagy erejű gázsugár ellökte magától a darus kocsira füga kútból gesztett kitörésgátlót. Nem csoda, hiszen A
szanki
kétnapos kemény
kilépő gáz mennyisége jóval meghaladta
millió A
a
napi fél-
m3-t.
szegedi mentőbrigád ekkor egy másik módszert A béléscsőfejre csavarozott megtörő csigák és a két csörlős traktor segítségével húzták rá a gázsugárra az elzárószerkezetet. alkalmazott.
5. A súlyos műszaki megelőzésérejavasolt
balesetek intézkedések
szanki a bányahatósági esemény tehát nemcsak feltevést igazolta, hanem most már az ipar figyelmét is felhívta, hogy a kútkíképzésben rendkívüli veszélyes A alakult ki. helyzet hagyományos kútfejszerelvényeket eleddig csak statikus belső túlnyomásra méretezték és így azok a nagy dinamikus erőknek ellenállni nem A
tudnak. A nagy reakcióerők
nyomású szénhidrogén-mezőkben fellépő nagysága viszont számottevő lehet. A 10. ábrán diagram szemlélteti a kíömlőszelvény és a kútfejnyomás függvényében a kiömlés irányával ellen308
KŐOLAJ
II. Az
kút
Szk-24.
ÉS FÖLDGÁZ
3.
ábra
főtolája
és
közdarabja
( 103.) évfolyam 10. szám 1970. október
a sem csöveket helyesen méretezett áramlási sebességmég inkább erodálbelső túlnyomást nem bírva, a csövek be a 12. ábra. Ilyen csövet mutat Megfelelő anyagminőségű csövek és szerelvények nélkül, a kialakult helyzetben, az elfogadható személyi és vagyonbiztonság már nem képzelhető el. elsősorban az Hazánk szénhídrogénbázisát most alföldi előfordulások készletei képezik, e kinccsel felelősséggelkell sáfárkodni, azt felesleges veszélynek kitenni rendkívül súlyos népgazdasági károkkal járna. A további elkerülésére a várható műszaki balesetek
folytán amúgy mértékű
túlzott
ja, míg végül
a
szétrobbannak.
következők
javasolhatók:
földgáztermelő kútjaink külrendszeres belső ső korrózióvédelme mellett a védelmet is úgy, ahogy azt világszerte teszik. Erre már külföldről kidolgozott technológiát
a) Meg kell teremteni
Erodált
c)
d)
A kútáram válltoló előtti szakaszába olyan bizkell elhelyezni, amely tonsági szűkídőidomot csőtörés esetén sem enged meg nagy reakcióerővel járó gázkifúvást. A gáztermelő kutak karácsonyfáit monoblokkos rendszerrel kell lecserélni, vagy ezek hiányában törekell minimális építési-szerelési hosszra lekell a csőköz tolózárának kedni. Gondolni szakadás elleni rögzítéséről, megerősítéséről is. A csőátmérők kell felül vizsgálni függvényében áramlási a gáztermelő kutakban megengedhető
sebességeket. túlmenően külön kell még foglalkozni a Fentieken levő csővezetékben létrejövő olyan nyomás alatt is, amilyenek pl. a mozgásállapotok erőhatásaival hidrátképződés kapcsán léphetnek fel. Az ilyen erőszámítására Kőhatások matematikai a Nagyalföldi Falucskai olaj- és Földgáztermelő Vállalatnál Lajos
HÍREK
ábra
csőfal fényképe
olajmérnök készített részletes tanulmányt, amelynek megállapításai alapján célszerű felülvizsgálni jelenlegi biztonságát. kútfejkiképzéseink technikai azonban még a Falucskaí Szükségesnek látszik levezetések végtanulmányában szereplő matematikai való öszképleteinek a tényleges üzemi kísérletekkel szevetése. Nem vitás ui., hogy a fent elmondottakból került szembe az láthatóan olyan jelenségekkel ipar, amelyeknek jelentőségét újabb szénhidrogéntelepeink növekvő nyomásviszonyainak a mélységgelfokozottan tendenciája a jövőben még hatványozottabban kihangsúlyozza.
kaphatunk. b)
12. belső
IRODALOM
[l] Bán
AÍ-Patsch Kőolaj
küzdése.
[2] Falucskai törést 1970.
L.:
rövid 10. p.
F.: Az Algyő-168. kút kitörésének leés Földgáz 2. (102). 1969. 4. p. 103-110. álló jégdugó okozhat-e Gáznyomás alatt csővezetékben? Kőolaj és Földgáz 3. (103).
300-304.
ÜZEMEKBŐL
AZ
Termelési kúton eredmények igazolták a Lavászí-467. végzett tárolóhatár-vízsgálat alapján meghatározott készletet az m A Lavászi-467. kúton 1775-1838 közötti szakaszt, a Iorton ,,A" szintet nyitották meg. A rétegvizsgálat gáz- és olajbeáramlást eredményezett. A termelési paraméterek l0 mm a következők voltak: átmérőjű fúvókával q,= 30 940 nm3/nap; qo: 1,07 ma/nap; q_,=0,19 m3/nap; pv,=34,83 att, p,,=23 att,
p,,=31,5
att.
módszerével végeztek. 1967. XII. tárolóhatár-vizsgálatot 6. és 1968. IV. 3. között a kút folyamatosan termelt 6mm idő alatt a át. A termelési átmérőjű fúvókán talpnyomást hosszú járatú órával regisztrálták. A nyomás alakulása egyértelműen zárt tárolóra földtani utal, a számítható gázkészlet G 38-105 nma-nek adódott, míg térfogatos készletbecsléssel a 155-106 nma. telep készlete G A tárolóhatár-vizsgálat után a kutat termelésbe állították. A termelést megszakítva több alkalommal nyomásemelkedést Az utolsó nyomásemelkedés-mérés időpontjáig, 1970. mértek. 10-105 nm3 III. ki. gázt termeltek 28-ig a telepből G, A tároló zártságát feltételezve, az anyagmérleggel számítható készlet: G 43-105 mely érték a hidrodinamikai nms/nap, módszerrel meghatározott készletet igazolja. =
A kútvizsgálat során nyomásemelkedést mértek és izokrón kapacitásvizsgálatot végeztek. A nyomásemelkedési görbe alapján megállapították, hogy a kút kezdeti, kedvező termeelsősorban a rendkívül jó megnyitás eredményezte. A rétegre és a kútmegnyitásra jellemző paramétereket a és az izokrón nyomásemelkedési adatok hozamegyenlet alapa lehetett turbulens ján határozták meg, így következtetni áramlás miatt a kialakuló kúttalp körül nyomásveszteségre is. Jellemző értékek: kg:0,43 mD; kg=0,61 mD; s+FB A turbulencia mérvére =-2,22; PR=l,42. jellemző, hogy 3,44. F3: 1,22, így a megnyitásra jellemző tényleges skin: a= P. Figyelembe véve a telep- és beáramlási viszonyokat,
lési paramétereit
=
-
KöoLAJ
És FÖLDGAZ
Jones
3. (103.
) évfolyam 10.szám
1970.
október
=
=
:
Nagykanizsa,
1970.
július hó. Dr.
Megyeri Mihály olajmérnök
okl.
(OGIL,
Nagykanizsa) 309
áramlást Nem állandósult közelítő módszerek
gyakorlati
leíró
alkalmazása
teket. módA viztárolókra vonatkozólag értékeli a kúthídraulíkai kiviteleszerek gyakorlati alkalmazhatóságát, ún. "egykutas" zési feltételek mellett. alkalmazását elektronikus számítóA hidraulikai módszerek mutatja be. gépre programozva '
keretén
elsősorban a nyomás alatti, nagyobb mélységben települt víztárolókat megcsaállandósult nem kúthídraulíkai poló, egyedi kutak módszereivel foglalkozunk. E téma
1
.
számítási hogy egyrészt ún. közvetett kúthídraulíkai alapján, kevesebb járulékos megiigyelőkút segítségével, rövidebb idő alatt megbízhatóbb eredményeket érnek el, másrészt ezek a módszerek bizonyos határfeltételek figyelembevételével egyedi kutak vizsgálataihoz is eredményesen alkalmazhatók. Fokozottan jelentkeznek ilyen követelmények a és kútépítési műszaki hazai adott vízföldtani feltételek között. Ismeretes, hogy egyre növekvő vízszükfelépítésű, ségletünket túlnyomóan az igen változatos és neviszonylag nagy mélységben települt harmadfedezzük. gyedkori, nyomás alatti vízadó szintekből A megcsapolókutakat általában öblítéses rotari eljárással mélyítjük, ennek természetes velejárója, hogy a kutak közvetlen környezetében megváltoznakaz eredeti rétegszerkezeti viszonyok. Igy amellett, hogy a rétegészlelés és rétegbekapcsolás megfelelő elvégzése érdekében hagyományos technológiánkat járulékos (geoíizikai vizsgálatok, oldalkiegészítő műveletekkel fal-mintavétel, palástcementezés, rétegmosatás, ill. rétegkezelés)kellett kiegészítenünk, ma már az ellennélőrző, kiértékelő kútvizsgálatok elvégzését sem külözhetjük. A vízadó réteg szerkezeti és szivárgási viszonyainak azonban az a pontosabb megismerését gátolja tény, hogy megfigyelőkutak fúrására (főleg gazdaságossági okok miatt) a legritkább esetben van lehetőség. A különböző szerzők által ajánlott összefüggések alkalmazásának előfeltétele viszont általában megügyelőkörkutak létesítése vagy legalábbis a kút közvetlen nyezetében észlelőcsövek elhelyezése. Az elmondottak alapján tehát nem kell bizonyítani, létesítése esetén is kielégítő hogy az egyedi kutak mérési és számítási módpontossággal alkalmazható mind gazdaságossági,mind minőségi szemszereknek pontból óriási jelentőségük van.
módszerek
kútépítés gyakorlatában kúthídraulíadott vízföldtani viszonyok és üzemi a kutakból kitermelhető vizkövetelmények mellett és a vízkivétel hatására a kutak mennyiséget környezetében bekövetkező hidrodinamikaí vizsváltozásokat meg. gáljuk, ill. határozzuk A nyomás alatti víztárolókat megcsapoló, ún. telaz alábbi változókból jes kút esetén a vízhozamot álló függvénykapcsolat fejezi ki [36]: és
módszerekkel
kai
A Dupuit-elmélet közismert hiányosságai [20, 36], a módszerek valamint kúthídraulíkai gazdaságossági és termelékenységielégtelenségemiatt az utóbbi években a szakemberek egyre nagyobb érdeklődést tanúállandósult sítanak a nem vízmozgás alapján kidolgozott módszerek iránt. Ez főleg azzal magyarázható,
belül
A kúthídraulíkai
A vízkutatás
Bevezetés
módszerek
g :f(H9R9msrk3hksh9rsk)9 ahol
-
kút vízhozama; statikus vízszint, ill. a más a kútban; a leszívási hatósugár; a vízadó réteg vastagsága; a kút sugara; a dinamikus vízszint, ill.
g
-
310
NÁNDOR
PATAKI
a tanulmány áttekinti legáltalánosabban alkalmazott, áramlásra vonatkozó közelítő sugárirányú tranziens egyenle-
A
a
H
statikus
a
R m
rk
hk
nyomás
a
dinamikus
a
rétegnyo-
a
k
palást külső oldalán, szivárgási tényező.
r
réteg-
dinamikus
kútban; vízszint, ill. rétegnyomás
h
a
kút-
távolságban;
A gyakorlatban az m, rk, H, hk és g egyedi kutaknál mérhető, ill. észlelhető, az R és h paraméterek poncsak meghatározása, ill. számítása szonban megiigyelőkutak és járulékos észlelőcsövek segítségével kúthídraulíkai lehetséges. Egyébként közelítő alkalmazására összefüggések, módszerek kényszerük szivárgási tényezőre, lünk. Ugyanez vonatkozik a kell feltételezni, melyet minden esetben ismeretlennek jóllehet a kút kapacitásvizsgálata és üzemi feltételeinek tisztázása szempontjából nélkülözhetetlen paraméter. Pontosabb meghatározása csak megfigyelőkút-hálózat segítségével végrehajtott próbaszivattyúzás útján lehetséges. A különböző, pl. granulometriai stb. alapon elvégezhető számítások és permeaméteres vizsgálatok a kútra vonatkozólag is csak közelítő értéket adnak [20, 36, 38]. A kútegyenletek és az hidraulikai alkalmazott az alábbiak szerint csoportosítvizsgálati módszerek
tosabb
hatók: _
KŐOLAJ
a
kitermelhető vízmennyiség és a vízkivétel haa kútban kialakuló dinamikus vízszint
tására
És FŐLDGÁZ 3. (1423.) évfolyam
10. szám 1970.
október
-
-
-
meghatározása, ill. a két paraméter függvénykapcsolatának vizsgálata; a leszívási hatósugár és a depressziós görbe meghatározása, ill. vizsgálata; a szivárgási tényező meghatározása; ill. a beépített kútszerelvény a kútépítésí munka, ellenhatására a kútpalást mentén kialakuló állások vizsgálata.
A szakirodalomban egyébként a kúthídraulikai és nem állandósult állandósult kérdéseket mozgás feltételek esetén síksugaras áramlási figyelembevétea szabad fellével tárgyalják. Különbséget tesznek ill. ezen belül a színű és nyomás alatti víztárolók, vonatkozó kúthídraulikai teljes és nem teljes kutakra feltételek között. .
vízelőforduló igen változatos (a talajrétegződés változatossága, utánpótlási viszonyok, víztároló szint kiterjedése stb.), a valamint a bonyolult szivárgási folyamat miatt valóságos helyzetet általában egyszerűbbfeladatok meg [36]. Igy az említett vizsgálatával közelítik osztályozásonbelül igen számos összefüggésttalálunk megoldására, melyek általában a különlegesfeladatok rétegfeltártság, ill. a rétegbekapcsolás mértékét, a megcsapoló fúrás vízfolyásokhoz, nyelőkhöz viszonyított térbeli helyzetét, a vízadó réteg és a határolórétegekközötti szivárgási kapcsolatot, a vízadó réteg településiviszonyait stb. veszik figyelembe. eredmények Tanulmányunkban a hazai kutatási forrásokra mellett elsősorban szovjet és amerikai
A természetben földtani feltételek
támaszkodunk. A kérdés -
-
tárgyalásához
a
feltételezések
az
alábbiak:
vízadó réteget ún. teljes kúttal csapoljuk meg, vagyis a réteget teljes vastagságábanfeltárjuk és eléje szűrőt helyezünk; a vízadó réteg oldalirányú kiterjedésében nincs a
lehatárolva; -
-
---
-
a
jó megközelítéssel kielégítik
teljes
a
tárolórétegek általában végtelen kiterjedésű víztekinthetők, kivéve, ha a tényleges rétegkifejlődési viszonyok nem utalnak zártságukra; és negyedkori porózus szintek a harmadigen változatos felépítésűek. A jelenleg ismert kúthídraulikai számítási módszerek között ugyan találunk eljárásokat [2, 22, 33], amelyek figyelembe veszik a rétegszerkezeti szint szétfelépítésből adódó különbségeket, 2-3 a
választását. Az alkalmazott közelítések, feltételezések nem alapján azonban kapunk pontosabb eredményt, mint a vízadó réteg egynemű szerkezeti felépítését feltételezve. Az előbb elmondottak érvémég fokozottabban a vízadó belül változatos nyesek rétegen igen eltérő, A jelenleg ismert módszerek szivárgási feltételekre. és összefüggések alapján kapott eredmények csak
tájékoztató jellegűek. A természetben a legritkább esetben képzelhető el dőlésmentes településű, azonos vastagságú vízadó szint. A vízföldtani adatok felhasználásával szerkeszmind harmadhossz-szelvényekből láthatóan, a legváltozatosabb kori, mind a negyedkori víztárolók A hidraulikus települési viszonyokkal rendelkeznek. általában gradiens esése azonban eléggé kicsi és így a vízhozamszámításra gyakorolt hatása elhanyagolható. A legutóbb folytatott vizsgálatok és megjelent tanulmányok alapján [2, 21) már nyilvánvaló, hogy a beszűrőzött vízadó réteget határoló "vízzáró" agyagrétegeket, szerkezeti felépítésüktől és a helyi nyomásviszotett
nyoktól függő mértékig, gyengén áteresztő rétegnek kell tekinteni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy részt vesznek a vízutánpótlásban és így a próbaszivattyúkútvizsgálatok során az ilyen járulékos vízmennyiségeket figyelembe kell venni. A jelenlegi technológiai felkészültség és műszerezettségi fok mellett azonban nincs lehetőség arra, az ajánhogy lott elméleti meggondolásokból kiindulva -, gyakorlati vonatkozásban is felhasználható eredményt érjünk el. Az eddigi gyakorlati kútvizsgálatok során pl. a visontai vízszintsüllyesztésnél bebizonyosodott ugyan, hogy általánosságban a jelenség hatása a prózások, valamint
_
vízadó vízadó vízadó
réteg homogén; réteg szivárgási viszonyai állandók; réteg vízszintes településű és teljes kiterjedésében azonos vastagságú; a szűrő mögötti vízadó réteg alul és fölül zárószivárrétegekkel van határolva, s utóbbiakkal gási kapcsolatban nincs. a
a
kutak tehát igen kút kritériumát; tárolónak
E feltételek kielégítik és lehetővé teszik a nem állandósult síksugaras áramlásra vonatkozó kúthídraulikai A tényleges települési, rétegegyenletek alkalmazását. szerkezeti és szivárgási adottságokhoz viszonyítva azonban igen jelentős elhanyagolásokat tartalmaznak, és csak igen leegyszerűsített modellábrázolást tesznek
lehetővé.
-
-
baszivattyúzások végrehajtásakor elhanyagolható, az ilyen ,,zárórétegek" viszonylag csekély vastagságát figyelembe véve, a későbbiek során mégis feltétlenül foglalkozni kell e kérdések tanulmányozásával.
Összefoglalvaaz előbb elmondottakat megállapítvéve a hazai vízföldtani adottállandósult ságokat, technolágiai feltételeket, a nem radiális áramlásra kidolgozott kútegyenletek, ill. az alkalmazási feltételek alapján, a gyakorlati igényeket is kielégítő közelítő eredményekrejuthatunk kúthídraulikai vizsgálataínknál. ható, hogy jigyelembe
A hazai általános vízföldtani viszonyok és az alkalmazott fúrási technológia figyelembevételével vizsgálva a kérdést, az alábbiakat állapítjuk meg. Közép- és nagymélységű, nyomás alatti rétegvizek 2. A nem állandósult radiális áramlást a vízadó feltárásakor réteget teljes vastagságában figyelembe vevő ún. egyensúlyhíány-módszerekről átfúrjuk. A porózus szintek mélységi helyzetét elektáltalánosságban romos PS- és ellenállásfúrólyukszelvényezéssel méréssel A nem tisztázzuk. Az így kijelölt porózus Összlet állandósult áramlásra kidolgozott kútegyenelé teljes vastagságban szűrőt helyezünk. A legutóbbi leteket két csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy a időben a ténylegesen működő szűrőfelületet vízkészlet a szemléletéből még rugalmas tárolótér vagy reométeres vizsgálattal is ellenőrizzük. Az így készült kiindulva vizsgáljuk a szivárgási folyamatot. --
-
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 3. (103.) évfolyam
10. szám
1970.
október
311
a szabad felszínű és a nyomás szerint értelmezendő. tárolótér szemlélete alapján szabad felszint esetén a értékét a már közölt (3) egyenlet adja, azaz nem állandósult áramlási viszonyok esetén a vízadó réteg eredeti vízszintjében bekövetkező változás hatására, a réteg egységnyi felületére vonatvízszintváltozás koztatott sebességétjellemzi. Nyomás alatti vízadó színt esetén
Az alatti A színű
a
tényező
és S
víztároló
.
rugalmas vízadó
k _
=
a
napa +Bk
É;mz/nap,
(7)
állandósult ún. nyomáseloszlási tényező, mely nem áramlási viszonyok esetén a vízadó réteg eredeti hatására a réteg egységnyi nyomása változásának felületére vonatkoztatott nyomásváltozás sebességét az
jellemzi, ahol a vízadó réteg effektív porozitása; noBo+Bk a vízadó réteg térfogat-változási tényezője, mz/t; 13,, a tárolt víz térfogat-változási tényezője, m2/t; térfogat-változási tényezője, mz/t. Bk a tárolókőzet
na
1. ábra állandósult radiális áramlás általános Vázlat a nem egyenletének levezetéséhez, szabad felszínű víztároló esetén
B*
Az I. ábra szerinti hengeres koordináta-rendszerben levezethető a Bouseinesq-féleegyenlet
agár-z i
W
(2)
_
őt
214 örz
őr
r
a
közelítő megoldása, mely szabad felszínű víztárolóban, állandósult radiális áramlásra vonatkozik. Ha a változó rétegvastagságot a hk közepes értékkel helyetnem
tesítjük,
valamint
ha
bevezetjük
alábbi
az
k'hk
a:
(3)
M
ún.
vízszinteloszlási
tényezőt, továbbá feltételezzük, függőlegeshozzáfolyás nincs, tehát W=O, az alábbi ismert alakhoz jutunk:
hogy
=
A B* tehát lényegében egységnyi nyomásváltozás hatására a réteg egységnyi térfogatában keletkező jellemzi. rugalmas készletváltozást A vízszinteloszlási és nyomáseloszlási tényezőkkel
kapcsolatosan általánosságban megállapítható, hogy minél kisebb minél nagyobb a szivárgási tényező, azaz a vízadó réteg belső ellenállása, annál gyorsabban a rétegben a nyomásváltozás, továbbá a térfogat-változási tényezőinek növekedésével a nyomáseloszlás sebességecsökken. A vizkészletszemlélet alapján az S tárolási tényező esetén azt szabad felszínű és nyomás alatti víztároló a vízhozamot jelenti, ami a vízadó réteg egységnyi keresztmetszetű prizmájából egységnyi vízszint, illetve nyomáscsökkenés hatására eltávozhat. A két szemlélet tehát lényegében azonos feltételezéaz említett seken alapul és paraméterek figyelembemódszereket vételével a kútvizsgálatoknál hasonló megy végbe víz és kőzet
-
+7Eah] [őzh 1
8h__a
í illetve
a
nyomás alatti
na az
--
r2
víztárolók
figyelembevételével: 1
arai"??? aH] [-9211
"a
l)5
'
ahol
a=jí
Bili
az ún. nyomáseloszlási tényezőt jelenti. A vízkészletszemléletből Schőller kiindulva (1962) és Todd (1960) az alábbi összefüggést dolgozták ki:
őzh
1
W
TE
öh
vizsgáljuk.
dh
S
(6)
=
TE?
ahol a réteg fajlagos tetlenségi foka;
,u
S T
312
=
vízleadó
képessége, ill.
követ. A vizsgálatok végrehajtásának szempontjából egyébként módszertanilag két irányzatot különböztetünk hogy a szivattyúzási próbákat állandó meg aszerint, állandó vízhozammal vízszintsüllyesztés mellett, vagy ill. változó vízhozammal Végezzük. A gyakorlati végrehajtást illetően az állandó vízhozammal végzett vizsgálatok feltételei jobban biztosíthatók, így csak ezeket vesszük figyelembe. Témánk eredeti célkitűzéseire, ill. a vázolt határfélaz tételekre való tekintettel összefüggéseket és mádszereket a rugalmas tárolótér szemléletből kiindulva, ill. az ott alkalmazott paraméterek figyelembevételével
telí-
a tárolási tényező; k-h a víztároló vezetőképességitényezője.
Részletesebben csak a különböző grafoanalitikus, általában Theís-féle egyenletek megoldásain alapuló módszerekkel foglalkozunk. A közepes és nagymélyL )300 m --, ségű nyomás alatti porózus víztárolót -
megcsapoló egyedi gadható közelítéssel
kutak csak
vizsgálataihoz ugyanis elfoezek
a
módszerek
vehetők
számításba.
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ
3. (103.)
évfolyam 10. szám 1970. október
A rugalmas tárolótér szemléletének alapját az a felfogás képezi, mely szerint a nyomás alatti mélységi víztárolók rugalmas tulajdonságokkal rendelkeznek. A jelenség a mélyfúrással való rétegmegcsapolásnál vagy a vízadó réteg feletti rétegnyomás csökkentése esetén pl. külszíni feltárásnál észlelhető, de természetes
okok is előidézhetik. 1928-ban az hidAz első munka amerikai Meínzer rogeológustól származik. Ezt követték 1937-ben T oltanulSchilthuis, Hurst és Muskat man, majd Moore,
Ennek alapján egységnyi vastagságú nyomás alatti belül végbemenő bizonyos r időtartamon véve figyelembe, a nyomáscsökpontszerű áramlást kenést az alábbi függvénnyel jellemezte [33, 36]:
víztárolóban,
mm
i
=
t
f?
4n
dr,
a(t-r)
(s)
0
ahol
mányai. V. N. Scselkacsev az (1934-1948) azerbajdzsáni olajipar részére fúrt kutaknál rugalmas tárolási az előbb elméletének kidolgozásához felhasználta említett szerzők eredményeit is. Az elmélet a tárolóa rétegnyorétegekés a tárolt mélységi víz, valamint más és belső terhelésváltozás hatására fellépő deformáció analízisén alapul. A későbbiek során a rugalmas tárolótér problémáF. N. Bocsever és jával I. A. Csarnúj (1948-1963), V. N. Sosztakov N. N. Verígín (l96l--), (1962) és más szovjet szerzők foglalkoztak. Egyidejűleg T/zeis Jacob Hantush és Todd (1955) (1935), (1940), (1960) végeztekezzel kapcsolatos tanulmányokat, melyekkel elmémagas szinten megalapozták a rugalmas tárolótér letét. Ennek eredményeképpen számos feladat megoldása vált lehetővé a nem áramlási állandósult a tárolórétegek, ill. a tárolt feltételek, valamint folyadékok rugalmas deformációjának figyelembevételével. Hazai vonatkozásban az áramlási viszoállandósult nyok értékelésével és gyakorlati alkalmazásával eddig Kassai viszonylag kevesen foglalkoztak. Mindenekelőtt [7], aki elsőLajos munkásságát szeretném kiemelni ként foglalkozott átfogóan a vonatkozó összefüggések elméleti és gyakorlati értékelésével. Figyelemre méltóak Ubell Károly [36] megállapításai, aki a vízkészletszemlélet alapján kidolgozott módszerek alkalmazhatóságát vizsgálta terepi kísérletek alapján, továbbá Öllős Géza tanulmányai, melyekben a különböző egyensúlyhiány-képletek értékelése, ill. feltételek mela különböző vízföldtani és hidraulikai letti kaphatunk alkalmazhatóság vonatkozásában [2, 20]. Schmíeder Antal igen értékes útmutatásokat szemlélete alapján [31] viszont a rugalmas tárolótér
r?
t
se, r)
q
az
a
a
intenzitása;
egységnyi hosszúságú áramlás nyomáseloszlási tényező.
Ebből
-
czo
-
összefüggések megbízhatóságával kapfolytatott igen értékes vizsgálatokat a vízszintsüllyesztési munkálatoknál.
Z
z
"
(9) ill.
vízadó réteg teljes,
a
véve, megkapjuk S_
g
_
r2
[_El[_4a-t .
'
4Hk-m
(10)
áramlás vízszintsüllyedés a radiális bármely állandó pontjára vonatkoztatva, g vízhozammal végzett szivattyúzás mellett, m; k-m vezetőképességitényező, mz/nap;
s
T
vastagságát ügyelembe egyenletét:
m
Tlzeís általános
ahol
=
2
Ei
exponenciális integrálfüggvény; l-Áá-J
r
a
kút
szivattyúzott
távolság,
mért
tengelyétől
m;
nyomáseloszlási tényező, mz/nap; eltelt a szivattyúzás megkezdése óta
a
t
elméleti
Az
egyenletet
alábbi
az
idő, nap.
feltételek
mellett
alkalmazhatjuk: víztároló nyomás alatti egynemű, méreteiben lehatárolt vízvezető képességeállandó; a szivattyúzott kút teljes kiképzésű. A (10) egyenlet a nem állandósult radiális, felszín alatti vízáramlás alapegyenlete. a
-
nem
-
2
függvény _-Ei[-ái)
A
W(u) jelölése
is haszná-
2
ahol
latos, lete
nem
dz
,.2
az
u
=
kifejezés "kútfüggvény" 4727
vezés alatt
állandósult áramlási feltételekre kidolgozott közelítő alapegyenletek rugalmas tárolótér jígyelembevételével
3. A
2
4%;f ez
"
4a-t
kidolgozott csolatosan visontai
4?I'kEii_á-_t
-z
s", 0
az
Ebben
is ismeretes. alábbi formában s
az
esetben
Theis
elneegyen-
írható: _
_
2
Zh-ÍWOt).
(11)
Darcy-féle törvény érvényességét a felrakva a Logaritmikus léptékben W(u) ezt rétegekre és szembeállítva -Ei(-u) függvény görbéjét az u független vála vezetőben terjedő hő mozgásával, Theís (1935) tozó függvényében, megkapjuk az ún. etalongörbét mutatott rá először arra, hogy a felszín alatti víz(2. ábra). hidrosztatikus hőméra a mozgásban nyomás analóg Látható, hogy az u független változó növekedésével séklettel, a nyomásgradiens a hőmérséklet-gradienssel, a -Ei(-u) függvény értéke csökken. A (10) W(u) a vízvezető képességi tényező a hővezető képességi és (ll) egyenletet az alábbi hatványsor alakjában is tényezővel,a fajlagos vízleadás pedig a fajlagos hőlefelírhatjuk: adással. Ebből az analógiából kiindulva T heís a nyo"e más alatti víztárolóban állandósult ,9_ É E; végbemenő nem "s C"mu+"*í+ 18 96 + elméletnél felhasználta Carslowmozgású áramlási nak (1921) az hőterállandó intenzitással történő (12) az ún. Eíler-féle ahol C =0,5772 állandó. jedésselkapcsolatban felállított egyenletét.
Kiterjesztve
nyomás alatti
a
=
víztároló
=
=
._
"
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 3. ( 103.) évfolyam
10. szám 1970.
október
4nT[
"
*
313
A fenti
közelítés 7'
2
0,05
=
42-; feltétel
0,01
-
(16)
engedhető meg. állanmegadott tartományban az áramlás csaknem dósultnak tekinthető és a nyomás alatti felszín változása párhuzamos eltolódással, alaki egyeződésselkövetkezik be, tehát a sebesség ugyanaz [33, 36]. esetén
A
4.
A
állandósult radiális
nem
vonatkozó
áramlásra módszerek
közelítő
gyakorlati alkalmazása eljárások a szivárgási tényező, a nyomása leszívásí hatósugár meghatározásához kapcsolódnak. Az összes módszerek a T heis-egyenlet grafoanalitikus megoldásán alapulnak. Nyomás alatti vízadó szintek hidrogeológiai paramétereinek meghatározásához célszerű a (15) egyena letet (Jazvin 1963) következőképpen átalakítani [l4, 33]: 0,183 0,183g lo 2,25 s (17) Az ismert eloszlás és
0,02
0,07
0,3 0,4 más
az
0,473(M40,05 0,05
0,3 0,7
u
ábra
2.
Theis-féle etalongörbe
_
a (12) egyenletben Az u kis értékeinél elhanyagolhatjuk a ln u utáni összes tagokat, melyek az előző tagokhoz viszonyítva eléggé kis értékűek. Ebben az az esetben egyenlet az alábbi alakban írható fel:
T
Bevezetve
alábbi
az
jelöléseket: 2,25
O,183g
s
Átalakítás
Ha(-0,5772-ln
=
u).
(13)
9
4HT[
_ _
g
0,5772
F2
ln
--
az
s
=
A + C
_
log
t
(19)
C,
összefüggéshezjutunk.
(20)
4614 A 3. ábra
(14)
_ln1,78
r2
=
_
4a-t
ln
=m
__
A
_ -
r2
(Máza
és
után
s
ÍIOg
g W
=
tehát
szerint
lényegében
2,25a -_t_ i,
ln
SZ
rz
51
'
CZÍEEJ-Tóíí,
(21)
2
így
31271kis
u
értékeinél -Eí
helyettesíthető a
(-i 1
alábbi
az
formulát
ismert
s
2,25a-t
l
N N
2
4a-t
musfüggvénnyel. Áttérve
=
a
függvény
-Ei(-u)
a
vízszint-emelkedési iránytangense, míg A azaz
görbe
a
szakaszának hossz. kimetszett
egyenes
ordinátán
az
logarit-
alapú logaritmusra, kapjuk: tízes
2,25a __0'18391o T grz
-
t
(15)
-.
állandósult radiális áramlás elméletében a fel nyo(15) egyenlet mint alapkifejezés használható más alatti víztárolók szivattyúzásánál a vízszintleszívás nagyságának számítására, végtelen kiterjedésű réteg esetében. Az s leszívás meghatározásánál a (15) esetén elkövethető hiba összefüggés alkalmazása A
nem
2
á: 0,01 4%! 0,01 s
4-
esetén
több
nem
5,6%-nál,
míg
t,
-!/og -
10_177
-*_-
log tz
---
2
_.
(Bindemann 314
esetén
nem
éri
el
a
0,25 %-ot
sem
Vázlat
1963) [35]. KŐOLAJ
az
s=
3. ábra f (log t) visszatöltődési nyomás alatti víztárolók
És FÖLDGÁZ
3. (103. )
görbe értelmezéséhez
évfolyam
esetén
10. szám 1970.
október
Az elmondottakból következik, hogy az átlagos szivárgási tényező és a nyomáseloszlási tényező a görbe kiértékelése, illetve az alábbi összefüggésekalapján számítható:
k,
loga
=
=
51839, tg
(22)
ocm
2logr-O,35+%. (23)
módszer
Az összefüggésekbena központi kútra végzendő értékelés szempontjából az r=r,, (a kút sugara), míg megfigyelőkút esetén az rzrl (megfigyelőkút távolságaa központi kúttól) paramétereket vesszük figyelembe. A bemutatott gyakorlati alkalmazás szempontelsőjából az első látásra igen egyszerű módszert sorban megfigyelőkutas vizsgálati rendszer figyelembebelüli vételével dolgozták ki. Az említett hibahatáron melcsak ilyen feltételek pontosság is természetesen
1.
l még lényeges elő-
alkalmazásának
vízszintészleléshez
gedhetetlen a megfelelő pontosságot műszerezettség.
vizsgálatához
Egyedi kutak figyelembe:
az
alábbiak
-
-
kialakuló
vízszintet.
a vízszintsüllyedés sebességeviszonylag nagy és a megközelítően egyensúlyi állapot A viszonylag rövid időn belül bekövetkezhet. tényleges feltételeket természetesen a réteg szivárgási viszonyai szabják meg.
A kútban
-
A magas
111/2 IV/O
ká
'92
IO-sm/s
10-5
IO-Gm/s
m/s
l 2,62-3,06 3,00
a *
táblázat
Feltöltés
3,90 2,43
20,8 1l,92
1
-
l
Í
2o,3 9,74
l
_
,
l
a
14,9 l3,9
l
_
17,5 ll,2
1. táblázat a Visonta VN-28. kútcsoport sziés értékelését tartalmazza. A leszívisszatöltődési görbék kiértékelése kapcsán adatok csak kis mértékben térnek el egymástól
Az
vattyúzási adatait veendők
szűrő közvetlen környezetének eltömődöttségi foka, a járulékos szűrőellenállás, ill. a helyi a már elmondottak szivárgási feltételek szerint jelentősen befolyásolhatják a kútban
-
ki
i
m/s
1
r/2 111/1
elenbiztosító
A
-
Leszívás
Feltöltés
kl 10-5
l
kutak vizsgálatánál; és vízhozamméréshez
-
kell
kútcsoport szivattyúzási adatai
VN-28. Leszivás
Réteg
azaz a víztároló rugalmas tárolótér, réteg feküje és fedüje felől a hozzáfolyás gyakorlatilag kizárt legyen; az biztosítandó állandó vízhozamú, vagyis megszakítás nélküli szivattyúzás különösen egyedi
-
számolni
is
alkalmazható.
A Visonta
a
-
esetén
d) A vízszintsüllyedésí folyamat viszonylag nagy sebessége és a szivattyúzás közbeni nagyfokú mérési bizonytalanságok miatt az utóbbi időben a kiértékelésekhez visszatöltődési a periódust, ill. az ún. visszatöltődési, ill. nyomásemelkedési görbét részesítjük előnyben.
-
lett fogadható el. Ezen túlmenően feltételei:
alkalmazása
szerek
kisebb-nagyobb mérvű eltéréssel. c) Rétegparaméterek meghatározása céljából a próbaszivattyúzásokat csak az előzetes követelményeknek megfelelő rétegtisztítás után szabad elkezdeni. Amennyiben a vizsgálatok a kút körüli zóna nagymértékű leromlását, ill. a kútellenállás indokolatlan növekedését igazolnák, pótlólagos rétegtísztítást kell végezni. A jelenleg alkalmazott technológia mellett még számos
vízszint-emelkedési
hőmérsékletű termálvizek feltárásakor kell venni a tényleges viszkoennek kihatásait.
vás
és
nyert
( 4. ábra). A módszer alkalmazási lehetőségét, illetve a rétegparaméterek meghatározásának pontosságát természetesen befolyásolják a réteg áteresztőképességi és nyomásviszonyai, sőt a kútszerkezet méretei is. A legmegbízhatóbb eredményeket közepes vagy gyenge átszabad eresztőképességűvíztárolókat kifolyással megcsapoló kutaknál érhetünk el. Az állandó víztermelés és nyomásváltozás mérési feltételei ui. ebben az esetben a legmegfelelőbbek. A termelési béléscsőrakat átmérője, ill. az átfolyó vízmennyiség és az átfolyási keresztmetszet közötti arány szintén nagymértékben
végül figyelembe
zitást, illetve
s y
A kútvizsgálatok gyakorlati végrehajtására vonatkozóan a követelmények az alábbiak:
a
általános palástcementezéses zárási módszerrel külső megakadályozható a béléscső palástja mentén a függőleges irányú kommunikáció. A határoló fedü és fekü agyagrétegek a hazai településű és kifejlődésű viszonyokat ügyelembe véve a gyakorlati mérések szempontjából zárórétegekként vehetők figyelembe. Ezt a visontai vizsgálatok igazolták.
a) Az
b) Szivattyúzásokkal végzett vizsgálatoknál az állandó vízhozam biztosítása, ill. mérése, valamint a követelményeknek megfelelő vízszintadottak. regisztrálás feltételei Kompresszoros vízkitermelésnél viszont még speciális módKŐOLAJ És FŐLDGÁZ 3. (103.) évfolyam
10. szám
1970.
október
7 5 5 1
4 3
_
2
z
-
után?
0 .
.
0,1 0,2 0,3
áv-w-
---
--
---_
1
.
(lg/m 7-
----_-
j
-
Z
4. A
VN-28.
sz.
i?
1
_V/___Í__. gy
H
l
_
1
1,5
lagt
p-
ábra
kútcsoport által feltárt f/2-es jelű réteg vízszintváltozási görbéi
315
A módszer alkalmazásával befolyásolja az emelkedési sebességet,ill. a sebesség kapcsolatosan említett vonatkoznak a négyzetével növekvő veszteségeket. bizonytalanságok minden tekintetben Nem kell különösebben leszívási bizonyítani, hogy a bemuhatósugár meghatározására is, annál is tatott módszer legmegbízhatóbban a szivárgási tényeinkább, mivel az általában ajánlott képletek, mint ző meghatározásához alkalmazható. a matematikai például megfontoláson alapuló [33] A már ismertetett (22), vagy a gyakorlati számítások R alábbi alakú 1,5 hí, (25) végrehajtásánál alkalmazott =
o,183g
=
2
1
'
(24)
z,
összefüggésekbőllátható,
értéke függ a vízhogy szint időbeli változásától tg oz értéke a vízszintsűllyeviszont dés, illetve -emelkedés sebességétjellemzi -, a leszívási görbe elhatárolt tartományában a vízszint időbeli változása nem kútellenfügg a kialakuló állás mértékétől. Abban az esetben tahát, ha a féllogaritmus görbe közbenső, kiértékelés szempontjából megbízható szakaszát használjuk fel a számításhoz, a kútpalást menti
illetve vevő
vízszintemelkedés
a
k
R
f/ 2
g ágISNH/Ü"
0!
1
,,,
LN.
T
w
,/m
345s7a9/0'
2
aT"
k/
/ a
J
l
x-
gf/
1
N N.
l
r]
.
i
4
J
i
*l
NN§'
a
fázisát
ügyelembe
log sl-log
tartalmazzák
természetszerűen
a
(26)
sz
té-
nyomáseloszlási
nyezőt. utolsó vízszintsüllyedések a visszatöltődés vízszinthez periódusában, a statikus viszonyítva a kút leállításától számított tl, tg időpontokban értelAz sz,
sl
mezendők.
Valószínűleg
a
nyomáseloszlási tényezőt kiküszövizs(1963) visszatöltődési alábbi összefüggést [14]:
bölendő, javasolta Kerkísz
gálatok
részére
az
logR-log
rk
Ossso
=
t2 (to+t1)
(27)
t1(ta+t2),
S2"51
ahol s,
a
t,
a
vízszintsüllyedés a szivattyúzás leállításakor; szivattyúzás időtartama.
kiinduló
A
mellett
R a
is ellenőrizni
Egyedi kutakban említett
az
kis változása nagymértékben értékváltozását. Ennek megbízlegkedvezőbb vizsgálati viszonyok
adatok
befolyásolhatja hatóságát még
kell.
végzett vizsgálatok eredményeit
-
közelítések, elhanyagolások és hiányossá-
gyakorlati szempontból gok figyelembevételével legelfogadhatóbban a kútkiképzés eredményességét jellemző úgynevezett termelékenységi arányszám meghatározásához használhatjuk fel. A termelékenységi arányszám (Á) az eredeti állapotú tárolóréteg (k,) és a kútpalást közvetlen környezetére viszovonatkozó szivárgási tényezők (kv) kölcsönös szerint: alábbiak az nyát tükrözi -
(28) A kútpalást közvetlen környezetében kialakult, új mértékére szivárgási feltételekre, illetve a kútellenállás vonatkozóan kaphatunk A alapján igen értékes infor-
mációkat. A 141
termelékenységi arányszámok arra mutata kútpalást környezetében iszapbeszűrőelégtelen iszaplepény-képződés, tehát továbbá kolmatáció, helyrétegtisztítás, valamint nak, hogy dés, illetve
következtelen szűrőszerkezet, illetve szűrőeltömődés mértékű tében különböző járulékos ellenállások jeilletve lel A l)l, lentkeznek. termelékenységi a hatékony rétegtisztítás, arányszámok ezzel szemben
követelményeknek megfelelő szűrőszerkezet-meg-
l.__
a
l
választás, tehát
;
l
kedvező, sőt
az
eredeti
feltételeknél
jelzik. szivárgási feltételek kialakulását vizsgálati módszer alkalmazásakor, illetve az a feltételezésből abból eredmények kiértékelésekor áramlási módállandósult indulunk ki, hogy a nem kedvezőbb A
3,0 5.
Bindemann
316
i
l
"
2-
3z_
2
Víg
='1,59
-
szivárgási viszonyoktól függetlenül gyakorlati szemértéket a pontból elfogadható közelítő kaphatunk víztároló tényleges szivárgási tényezője vonatkozásában. A nyomásváltozási görbe alakjából egyébként következtethetünk a kútpalást közvetlen környezetében kialakuló viszonyokra is [7]. Az eddigiekből világosan következik, hogy az eljárás a legkevésbémegbízható a nyomáseloszlási tényező meghatározásához. A nyomáseloszlási tényező értéke ui. függ a kútban mért tényleges vízszintmagasságtól. A kútban kialakult tényleges víznívót viszont a kútellenállás összetevői és az említett egyéb tényezők lényegesenmódosíthatják. Az egyedi kútban mért paraméterek alapján meghatározott nyomáseloszlási tényező tehát tulajdonképpen a szűrő közvetlen környezetében elhelyezkedő zóna szivárgási feltételeit tükrözi. Az 5. ábrán közölt (Bíndemann) féllogaritmikus görbe kiértékelése alapján [33] a központi kút mérési adatai szerint 2,7-105 mz/nap, az ettől 100 m távolságra épített megügyelőkútban 8,5-105 mz/nap értéket kapunk a nyomáseloszlási tényezőre. Tájékoztató jellegű értéket, amit pl. a leszívási hatósugár számításánál figyelembe vehetünk, csak akkor kaphatunk, ha a vizsgált kútban előzőleg igen gondos rétegtísztítást végeztünk. A nyomáseloszlási tényező pontosabb meghatározása érdekében szovjet kutatók (V. N. Scselkacsev, N. N. Verígín) külföldi forrásokra hivatkozva a többlépcsős szivattyúzáson alapuló módszert ajánlják [14].
utolsó
Csarnűj-képlet [14]:
ábra
nzintapéldájának grafikus
vázlata
KŐOLAJ
És FÖLDGÁZ 3. (103. ) évfolyam
10. szám 1970.
október
szerekkel kapott k, szivárgási tényező közelítőleg a víztároló érintetlen zónájának szivárgási feltételeit A kútpalást mellett tükrözi. megváltozott szivárgási feltételekre vonatkozó k,, szivárgási tényezőt viszont szintén az egyedi kútban végzett mérések alapján azonban a adatokból, nyert Dupuit_Thiem-téle permanens áramlási feltételekre vonatkozó összefüggésekből számítjuk. A kapott értékek, mint ismeretes. is magukban a kútellenállást foglalják. A kút termelékenységi mutatóinak értékelése, illetve
kútkiképzés hatékonyságának vizsgálata elengedkövetelmény. Adott esetben ugyanis utólagos rétegtisztítással,illetve a követelményeknek megfelelő kút fajlagos vízhozamát és utókezeléssel, ugyanazon termelési viszonyait lényegesen javíthatjuk. a
hetetlen
módszer az különösen egyensúlyhiány-képletek és -módszerek megbízhatóokokból különböző ságát illetően kifogásolható. Ebből a szempontból figyelemre méltóak Ubell KáAntal megállapításai [36, 31]. roly és Schmieder Nem hagyhatjuk azonban íigyelmen kívül, hogy a tároa rugalmas rétegfeltárásimélység növekedésével lótér hatása fokozottabban egyre érvényesül, ami a növeli vonatkozó módszerek alkalkétségtelenül az ismertetett mazhatóságát. Jelenleg kútépítési feltételek és gazdaságossági követelmények mellett nagyobb hatásfokkal, megbízhatóbban alkalmazható módszerek és eljárások nem ismeretesek. Az utóbbi időben a rétegparaméterek megugyan állapítása terén figyelemre méltó eredményeket értek el különböző és geofizikai módszerek alkalmazásával mélységi rétegvizsgáló műszerekkel. Így a sózással karotázsméréssel összekapcsolt elektrolitikus folytatott hazai kísérletek eredményei is igen biztatóak. Ezek a módszerek azonban ellenőrzésre szorulnak, így általános használatra még nem vehetők figyelembe. A mélységi rétegvizsgáló műszerek alkalmazása viszont már nagyobb mértékben a elősegíti rétegparaméterek meghatározásához alkalmazott módszerek fejlesztését. Különösen előnyös az olyan műszerek alkalmazása, melyek már béléscsövezés, illetve szűrőbeépítéselőtt is megbízható információkat szolgáltatnak a tárolóréteg különböző paramétereiről, ami az ismertetett egyensúlyhiány-módszerek megbízhatóságát és alkalmazási területét lényegesen növelheti. Perspektivikusan tehát a műszaki fejlesztés keretén belül foglalkozni kell e módszerek tanulmányozásával, a műszerezettségifok növelésével és meg kell teremteni az általános alkalmazás előfeltételeit. Nagymélységű kutak vizsgálatához egyébként a rétegnyomás-emelkedésigörbék felvételekor, már évek óta használjuk az ún. Hügel-típusú mélységi nyomásmérő műszert [34]. elfeledni, hogy megügyelőVégül azt sem szabad kutas rendszerben végzett vizsgálatok alapján sem Az
kiértékelési
említett
-
_
kedvezőek, (nagy mélység, szabad kifolyás) és a mérések pontosságát a már említett mélységi nyomásműszerekkel mérő nagymértékben fokozzuk, így a vizsgálatok eredményei is igen megbízhatóak. A vizsma már egyre nagyobb mértékben gálatok azonban a területére is. kiterjednek középmélységű kutak itt a meghibásodott kutak kiemelve regenerálás előtti
kiértékelését.
inkrusztációs kiértékelési
tett
az elmúlt években már több mint 750 mérést és kiértékelést végzett. A vizsgálatok többségét természetesen a nagymélységűhévízkutaknál végeztük, ahol az MSZ 5199-62 szabvány a mérések lefolytatását kötelezően előírja. Ebben az esetben a mérési feltételek is igen
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
3.
(103. ) évfolyam 10. szám 1970.
október
módszerek, ill.
ségi viszonyszámok alapján
a
kapott termelékenyáltalában
viszont
minden
volt a szűrő környezetében kisebbszivárgási feltételeinek A kútjavítás során leromlása. az adott alkalmazott feltételeknek megfelelően különböző mechanikus vagy kémiai rétegkezelés hatására az esetek többségében a kút vízhozama helyreállt az, hogy vagy lényegesenmegjavult. Sajnálatos viszont utólagos ellenőrző kútvizsgálatokat pénzügyi okok, miatt általában nem megrendelés hiánya végzünk. t ehát megállapítható az, hogy Összefoglalóan
esetben
kimutatható
elhelyezkedő zóna nagyobb mértékű
-
-
-
a vízszintváltozás figyelembeegyedi kutakban vételével végrehajtott vizsgálatok eredményei a méréseket befolyásoló számos zavaró tényező, a valamint szükségszerűen alkalmazott igen a kútkilényeges elhanyagolások ellenére is képzési feltételek értékelése szempontjából a kegyakorlati igényeket kielégítő közelítésként
-
-
nyerhetők olyan egyértelmű vizsgálati eredmények, amik nagymélységű kutaknál az ilyen járulékos vizsgálati célt szolgáló kútépítések létjogosultságát gazdatennék. ságosságiszempontokból indokolttá A Vízkutató és Fúró Vállalat Kútvizsgáló Csoportja
az vízhozamcsökkenése esetek a szűrő és a körkülönböző eredetű vissza. Az emlíeltömődésére vezethető
A kutak
többségében homokfeltöltődésre, vagy nyező rétegzóna kolmatációs
-
zelhetők; és kísérletek további kutatások végzendők a jelenmódszerek alkalmazási területéleg alkalmazott nek kiszélesítése, megbízhatóságuk növelése, valamint új, megfelelőbb eljárások fejlesztése érdekében.
-
5.
A
szivárgási tényező meghatározása
elektronikus számítógéppel a áramlási feltételekre vonatkozó
nem
állandósult
alapegyenletek jigyelembevételével állandósult
A bemutatott-nem
ket figyelembe vevő ségtelen előnye, hogy is alkalmazható lehetővé. Az erre ban
áramlási
feltétele-
grafoanalitikus módszer kéta gyakorlati kivitelezési munkáegyszerű, gyors kiértékelést tesz -
számítások
vonatkozó
kiindulási
bizonyos alapját képező (15) összefüggés azonban és u értékétől elhanyagolásokat tartalmaz függően még a (16) összefüggésben említett érvényességi vehető ügyetartományon belül is csak közelítésként -
-
lembe.
Egyes speciális feladatok megoldásakor tehát semmiképpen sem nélkülözhetjük a (10) alap-, illetve a (12) közelítőegyenletet; a (15) összefüggés mechanikus, grafoanalitikus megoldása viszont fokozhatja a kiértékelési hibák lehetőségét, és így ennél is ajánlatos analitikus megoldás alkalmazása. Az analitikus kiértékelés munkaigényessége azonban az általános bevezetést és elterjedést illetően igen komoly akadályt jelent. A gyakorlati felalkalmazás és a gyors, pontos dolgozás követelményeit vettük figyelembe, amikor a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tan317
széke munkatársainak
[17] bevonásával elektronikus dolgoztunk ki az említett számítógépre programot megoldása, illetve a kúthidösszefüggésekanalitikus raulíkai paraméterek feldolgozása érdekében. Vizsgálatainkat a Gyöngyösvísonta-ZS. jelű megtigyelőkutas kútcsoport 2-es vízadó szintjére vonatkozó kúthidraulikai paraméterek figyelembevételével végeztük [37]. Az itt lefolytatott kútkiképzési munkálatok és szikövetelmévattyúzási próbák átlagon felüli szakmai nyeket támasztottak, ami igen kedvező a feldolgozandó adatsor megbízhatóságát illetően. Széles körű és sokelemzés alapján, igen jó információk oldalú állnak továbbá a rendelkezésre szivárgási tényezőkre, ami és ellenőrzési kedvező összehasonlítási alapot jelent. A számítások kapcsán ui. a vízadó réteg szivárgási tényezőit kívántuk meghatározni a megligyelőkutakban észlelt leszívások és egyéb már korábban említett paraméterek figyelembevételével. A (12) és (15) számú összefüggésekcsak fokozatos közelítéssel vezethetnek eredményre. Ezért többféle iterációs eljárást dolgoztunk ki és ezek közül válaszki az alkalmazott tottuk felezéses iterációs megoldást. Az iterációs algoritmus alapján ALGOL programozási számítóelektronikus nyelven a szovjet RAZDAN-3. A vizsgálatokat az a programokat. gépre készítettük Egyetemi Számítóközpontban végeztük. A számítások elvégzéséhez a (10) alapösszefüggést
s
z
9
.
_4nm-kEl
-r2vB*
(29)
4t-k
írtuk át. alakban Az exponenciális integrál értékének számíközelítő tásakor a hatványsor első nyolc tagját vettük figyelembe az alábbiak szerint:
mészetesen lehetőség nyílott különböző lító vizsgálatokra is. Így értékeltük
3
(30)
"l _"_4+"_5_L6+ 4320 96 600 35280
"s _
322560'
ahol
a
v
a
_
a
-
a
-
kúttávolság; térfogat-változási tényező; szivattyúzás megkezdése óta
4t_k.
a
szivárgási tényező
vizsgálataink alapján nyilvána jövőben intenzívebben kell a kúthidrauszámítási technivizsgálatoknál az elektronikus és figyelembe venni. A hazai adott vízföldtani termétechnológiai követelményekre való tekintettel további kutatásokat az ún. ,,egykutas" szetesen a feltétel kell alapján szorgalmazni. való, hogy likai kát
Befejezés
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy és ebből
földtani
kivitelezési
következő
figyelembevételével
a
kútvizsgálatokhoz
hazai
a
víz-
adottságok legmegbíz-
móda nem közelítő hidraulikai hatóbban állandósult A T heís-féle egyenleten alapuló szerek alkalmazhatók. grafoanalitikus módszerek egyedi kutak esetén is elfovehetők figyelembe, a réteg gadható közelítésként átlagos szivárgási tényezőjének és a kútellenállások mértékének nagyságrendi jellemzésénél. A Dupuit-egyenlet alapján kapott eredmények ebben a vonatkozásban viszonyítási alapot képezhetnek. A kútvizsgálatokhoz alkalmazott jelenlegi módszerek a jövőben feltétlenül továbbfejlesztendők. Növelmódszerek megnünk kell ez idő szerint alkalmazott bízhatóságát, pontosságát, továbbá bővítenünk kell a gyakorlati alkalmazhatóság területét pl. elektronikus számítógép alkalmazása révén. Fokozni kell az új (pl. kapcsolatos kutageofizikai) eljárások kialakításával tásokat, és ki kell dolgozni a kút kiképzése előtt is alkalmazható vizsgálati eljárások hazai technológiáját, továbbá szorgalmazni kell korszerű rétegvizsgáló mű-
bevezetését.
Általánossá kell tenni a járulékos kútvizsgálatok karotázsmérés, termoszelvényezés, elektrolitikus
-
áramlásmérés stb. A fenti irányelvek -
S-
g 4nmok
vette
n
2,25t-k
r2y/3*
a
-
-
-
(32)
fel.
program
k=10*3m/s
szivárgási tényezőből
ki-
indulva számítja a leszívás értékét, s a továbbiakban iterációs úton addig változtatja a szivárgási tényezőt,
amíg a mért leszívásértéket, a program adatlapján megadott pontossággal, a (30) és (32) összefüggésekből számított leszívás értéke megközelíti. A program futási ideje igen rövid, ugyanis egy-egy k tényező meghatározása 1-2 másodpercig tart. elektronikus számítóFigyelembe véve a RAZDAN-3.
alkalmazását
is.
megvalósítása érdekében: tudományos kutatóintézetek segítségét fokokell igénybe venni; zottabban számát és növelni kell a munkahelyi kísérletek a
színvonalát ; elő kell segíteni az egyes elszigetelten alkalmazott
talános -
318
hatását
alakulására. értékének Az eddig lefolytatott
(31)
Az így számított exponenciális integrálértékek Theis-féle közölt táblázatban értékektől általában csak az utolsó tizedesben térnek el. A ( 15) összefüggésviszont az
A
idő és
eltelt
vízhozam
paraméterek változásának
szerek
r2w3*
u-
alakot
és ter-
összehason-
4Hng1_k[-0,5772-1nu+u-1-:-+Tu§2
=
ez igen gazdaságos, pontos kiértékelést jelent. szivárgási tényező meghatározása kapcsán
gép gépóraköltségét, gyors A
tovább
területeken még csak korszerű eljárások ál-
bevezetését; fokozni
kell
a
kell
emelni
a
vállalatok
kivitelező
műszerparkjának korszerűsítését, -
s
végül
színvonalat.
szakmai IRODALOM
[1] Alliquander Ö.: A vizfúrás Továbbképző Intézet 4633. [2] Erdélyi, M. stb.: Estimation International
[3] Jacob,
KŐOLAJ
C.
Post-Graduate F.:
Recovery
korszerű
módszerei.
Mérnök
Budapest, 1968. of groundwater resources. Course. 1968. Budapest, the for determining
method
És" FÖLD GÁZ 3. (103. ) évfolyam 10. szám
1970.
október
coefficients
of
Water
transmissibility.
Supply
Paper,
1963. E. M. J. L.: Factors L-Huitt, E-Slusser, I. Drilling tluid II. filtration. effecting well productivity into porous media. PetroDrílling fluid particle invasion
[4] Glenn,
leum
Transactions
of the
AIME
1957.
USA,
[23] Papfalvy F.: A szivárgási tényező meghatározására szolkérdései. MTA 1966. gáló módszerek egyes Budapest, J. S.-Rohwer, M. L.: Ellect [24] Petersen, C-Albertson, of well screens on flow into wells. (Einlluss der Brunnentilter auf die Einströmung in Brunnen.) Bohrtechnik und Brunnenbau
Dallas.
V. H.: Fil'trü vodozabornüh, vodoponizitePnüh i gidrogeologicseszkih szkvazsin. Moszkva, 1962. water and wells. Saint Paul, [6] Johnsan, E. E. INC: Ground
[5] Gavrilko,
Minnesota. L.: Termelőkutak nyomásemelkedési görbéinek értékelése. Bányászati Lapok 1960. 10, ll, 12. L.-Pataki N.-Pa'kozdi P.: A kompresszoros alkalmazása a rétegtisztításban és a fúrástechMérnök 4634. Budapest, Továbbképző Intézet
4318.
Budapest, Grundprinzipíen Mammutpumpe.
[7] Kassai
[26]
[8] Kanyar
vizemelés nikában. 1968.
[27]
[9] Kanyar L.: Kútkiképzés hatékonysági vizsgálata. Orsz. Vízépitőipari Napok, Budapest, 1968. és vízadó képes[10] Korim K.: A pannóniai rétegek víztároló Köztényezők. Hidrológiai ségétmeghatározó földtani löny 1966. 11. und Berechnung des Brunnens. Was[11] Kozeny, J.: Theorie serkraft
und
Wasserwirtschaft
Közlemények1960.
[29] [30] [31]
[32]
[33] [34] [35]
[36] [37]
I.
hidraulikai [20] Ollős G.: A kútpalást melletti viszonyok részvizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1959. 1. l_e_tes Deli M.-Szolnoky Cs.: Nyomás alatti [21] Ollős G-Dávidné, hidraulikai kérrétegeket megcsapoló kutak tervezésének dései.Hidrológiai Közlöny 1966. 10. [22] Ollős G.: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamára. Hidrológiai Közlöny 1960. 1.
KÜLFÖLDI A nagy
[28]
1933.
Soil Post-Graduate [12] Kézdi A.: physics. International Course, Budapest, 1968. über die Gültigkeitsgrenzen [13] Ludwig, M. .' Untersuchungen des Darcyschen-Gesetzes bei körnigen Lockersedimenten. MTA 1966. Budapest, rukovodsztvo [14] Makszímova, V. Szpravocsnoe gidrogeologa I-II. Leningrád, NEDRA, 1967. V. D.: [15] Malevamj, G. G.-Pirjatin, Szposzob naimensih kvadratov v gídrogeologicseszkih iszszledovanijah i raszcsetah. Harkov, 1968. [16] V. Nagy 1.: A lamináris állapotának szivárgás instabil vizsgálata. Kézirat. adatok I.-Winter J.: Kúthidraulikai ]17] V. Nagy I.--Ijj'as statisztikai feldolgozása. Kézirat. 1969. Bp. Műszaki Egyetem Vizgazdálkodási Tanszék. számítások. [18] V. Nagy 1.: Hidrológiai statisztikai Tankönyvkiadó, Budapest, 1969. és hidraulikai [19] Ollős G.: Kútszűrők vizsgálatuk. Vízügyi
olajtársaságok
és
vegyipari
üzemek
1963. 4. A korszerű takompresszorozás gyakorlati és alapelvei. Mérnök Intézet Továbbképző 1965. (Die praktischen und Erfahrungen der modernen Wasserförderung mit WTI Berlin, 1966). Pataki N.: Water prospecting technology based on the of circulating mud and related to well hydapplication ín Hungary. raulic of particípants of question Papers International Post-Graduate 1968. Course, Budapest, Pataki N.: A kérdései. hévízkútépítés fúrástechnikai A Hidrológiai előadás. anHévízkút Társaságban tartott két. Debrecen, 1966. Pataki N.: Kútszűrők fejlesztési iránya közép- és nagyA Hidrológiai mélységű kutaknál. Társaságban tartott előadás. Budapest, 1969. Pataki N.: A vízkutatásnál alkalmazott korszerű technológia néhány időszerű kérdése. Mérnök Továbbképző Intézet 4330. Budapest, 1965. Ránay A.: Az Alföld negyedkori rétegeinek vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1963. 5. der GrundSchmíeder, A.: Die praktische Verwendung der ím Laufe der Zeít veránderlichen gleichungen von MTA Wasserbewegung. Budapest, 1966. Schmieder, A.: A kút körüli kritikus sebesség és a megengedhető szivárgási sebesség. Hidrológiai Közlöny 1966. 10. A. J.: Dinamika Szilin-Bekcsurin, podzemnüh vod. Egyetemi Tankönyv. Moszkva, 1965. Szpiriev B.: Hévízkutak vizsgálata. Orsz. Vizépítőipari Napok, Budapest, 1968. Előadás. Urbancsek J.: Magyarország vízföldtani adottsága. Mérnök Továbbképző Intézet 1968. 4633, Budapest, Ubell K.: Az elméleti kúthidraulika módszereinek gyakorlati alkalmazása. Vízügyi Közlemények 1968. 3. Schmieder A.: A gyöngyösvisontai kutatási terület VN-28. sz. geohidrológiai fúráscsoportjában végzett hidrauli1963. kai mérések értékelése. BKI zárójelentés. Budapest, Schmieder A.: Der Schutz Gebiete durch Wassergrosser MTA mittels Filterbrunnen. spiegelsenkung Budapest, 1966. D. H.: Iteratív Bukhari, S. A.- Vanden Berg, A.-Lennox, Analysís: Bounded leaky artesian aquifer, Proc. ASCEIR 1962. 2.
N.: [25] Pataki pasztalatai
[38]
[39]
HÍREK
társulása
A
Az elmúlt években az olajtársaságok betörtek a világ vegyiparába vagy úgy, hogy maguk létesítettek vegyipari üzemeket, vagy úgy, hogy társulásra léptek már létező vegyipari társaságokkal. Tény az, hogy ma a tőkés országokban az összes nagyés a legtöbb középméretű olajtársaság már részt vesz a vegyiparban. Ennek az irányzatnak mind műszaki, mind gazdasági okai
és becsült kitermelhető világ kitermelt kőalajmennyísége
1969-ig bezárólag már milliárd
vannak. A vegyipar, különösen pedig ennek petrolkémiai ága, gyorsabb ütemben fejlődik, mint az energiapiac egésze. Fínancial Times, 1970. júl. 13.
Észak-Amerika
Üj földgáz-cseppfolyásító eljárás
Összesen:
az Frankfurtban 1970. évi ACHEMA kiállításon új földbe a Technip francia gáz-cseppfolyósító eljárást mutatott cég. Az eljárás lényege az, hogy csak egyfajta hütőfolyadékot cirkuláltatnak. használnak, amelyet egyetlen kompresszorral Ez az egyszerűsítés nagymértékben csökkenti a nagy földgáz-cseppfolyósitó üzemek építéséhez szükséges beruházási költségeket. Erdöl-Dienst, 1970. júl. 2.
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
3.
(1o3.) évfolyam 10. szám 1970.
október
Szocialista
országok
Közel-Kelet
Egyéb
Oil and
Gas
Potenciális
Ismert
készlet
kitermelve tonnában
4 13 6 6
17 10 57 16
29
100
(kerekítve)
50 20 19 40 y
129
J., 1970. jún. 29. D. S-né
(NIMDOK) 319
Néhány észrevétel a nagynyomású szénhidrogén gázt termelő kutak biztonságtechnikai kérdéséhez*
CSÁKÓ
DÉNES
v
dr. Bán Ákos-Turkovich György ,,Az olajés külföldi és gáztermelés hazai biztonságtechnikai tapasztalatai" címmel főreferátumának elhangzott egyik részterületéhez, a nagynyomású szénhidrogén és széndioxid gázt (sapka- és szabad kutak termeltetésének gázt egyaránt) termelő néhány, a különös gyakorlatban fontosságú és jelentőségű biztonságtechnikai kérdéséhez fűznék a pár gondolatot teljességre való törekvés nélkül. A nagynyomású szénhidrogén és széndioxid gázt termelő kutak a termelővállalatok életében szerepe egyre nagyobb alábbiakban
Az
-
jelentőségű. Ez mértékben után szükségszerűen egyre nagyobb maga növekedését vonja a gázkutak számának rohamos is, természetesen az ezzel együtt járó termelésfokozással. Ennek megfelelően egyre szaporodtak az üzemviteli problémák és velük együtt a tapasztalatok. Néhány jellemző problémakör: _
--
-
-
-
-
-
-
-
a béléscsőés termelőcső-meghibásodásokra visszavezethető föld alatti gázátfejtődések, kitörések; a zárószerelvények problémái; visszavezethető lyukfej-kialakításra kifúvások; a karácsonyfák problémái; korrózió és erózió okozta üzemzavarok, a gáznedvesség káros hatásai; homokbeáramlás; a gázhidrátokból eredő üzemzavarok; a ismeretek nagynyomású kútkezelési hiányosságaira visszavezethető meghibásodások; termelővezeték-meghibásodások stb.
Ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy csak egyetlen részterület milyen rendkívüli módon szerteágazó komplex témakört jelent; így lemérhető afőreferátum teljes átfogó anyagának hatalmas volta és jelentősége. A felsorolt, veszélyt jelentő kérdésekből néhányat emelnék ki olyan szempontok esetben figyelembevételével, hogy adott kellene tenni milyen biztonságtechnikai intézkedéseket ahhoz, csökkentsük e hogy a minimálisra veszélyforrásokból eredő műszaki és személyi balesetek számát. A felsorolt szerint intézkedévéleményem szükséges sekkel feltétlen indokoltnak tartom kapcsolatban kihangsúlyozni: a földgázipar e területén csak az elmúlt évben szereztünk -
kútszerkezetek jelenleg használatos felülvizsgálata; mójavaslatok összeállítása, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat. tekintettel a kaszerelvények felülvizsgálata, különös rácsonyfa zárószerelvényeire. 2. A dosítási és hazai 3. A 4.
1.
A
hatásaival
korróziós-eróziós
kapcsolatosan
jelenségekkel és szükséges:
a
gáznedvesség káros
_
-
-
320
lyukfejszerelvények, a karácsonyfa megrongálódhatnak (kitörésveszély) ; a kútkörzeti meghibásodások gyakorisága megnőhet (intenzív gázkifúvások); a termelő-védő fúvóka kikoptatása miatt a kút hozamszekunder válik, ennek szabályozása ellenőrizhetetlenné hohatásaképpen a kút a még megengedhető maximális zamnál jobban van leterhelve, így homokbeáramlás, rétegomlás léphet fel. a
A hatás csökkentéséről kell itt beszélni, mivel számolása, ill. megelőzése nem lehetséges, azok a következők: járói. A lehetséges intézkedéseink
a a
jelenségek feltermelés
vele-
csökkenteni kell az áramlási sebességeket (csőátmérő-növelés, hidraulikai méretezés); kerülni kell az ütközéses irányváltoztatásokat, illetve ahol ez nem lehetséges, a méretezést ennek figyelembevételével kell -
fokozott rendszer gondosságú ellenőrzési séges (falvastagságmérés, vizuális ellenőrzés). -
Köolaj-, Földgáz- és Vízszakosztálya által biztonságtechnikai kérdései" címmel 1970. május 21-22-én Egerben tartott vándorgyűlés ,,A kőolaj és főldgáz kérdéseivel termelése, előkészítése" foglalkozó szekcióján elhangzott korreferátum. (A szerkesztő.) OMBKE
adódó
Folyadékeróziós jelenségek
III.
IV. Az
fentiekből
Intenzív eróziós jelenségek léphetnek fel olyan rendszerekben, ahol a gázárammal együtt szabad folyadékfázisok (rétegvíz és kondenzátum) is áramlanak. Ez különösen az ún. dús gázos tárolószintek egyik igen veszélyes termelési jelensége. A nagy sebességű vegyes fázisú áramlás erodáló hatása igen forrása lehet, mert komoly üzemzavarok
végezni;
gozása.
*
a
-
1. A korrózió értékre való csökkengátlása vagy minimális tése mind a kútszerkezet, mind a kútfej, kútkörzet, termelővezetékek vonatkozásában; a korróziófigyelés és -ellenőrzés rendszerének kidolmegszervezése; az előrejelzések rendszerének
,,A kőalajípar
kibővítése
1. Nincs egyértelmű állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy az előforduló mindenkori külső hőmérsékletértélegalacsonyabb keket hogyan, milyen súllyal vegyék figyelembe a felszíni acéleldöntése. anyagok kiválasztásához. Szükséges ennek mielőbbi 2. A kútátvételi fokozott eljárások során figyelmet kell szentelni a lyukfejszerelvények anyagának műbizonylataira. 3. Felülvizsgálandók a fentiek figyelembevételével a jelenleg tartott és kutak. üzemben vagy építés alatt álló berendezések és szükség esetén 4. Felülvizsgálandók kiegészítendők a tekinkorábban kiadott kezelési-szolgálati utasítások, különös tettel a leállított rendszerek újbóli üzembe helyezésére. 5. Tervezéskor betartandók az MSZ 6280-65. sz. szabvány előírásai (-40 Co-ig alkalmazható), egyebekben egyedi megfontolások alapján kell eljárni, mivel hidegszilárd acélokra vonatkozó magyar szabvány nincs. Szükséges e témakört szabványban is rögzíteni.
az
üzemeltetésnél.
feladatkörének
II. Hidegüzemi viszonyok kialakulása esetén számos, ma még tisztázatlan kérdéscsoport jelentkezik. A felmerült problémák:
-
olyan gyakorlatokat, amelyek figyelembevétele elengedhetetlen elkövetkezendő Ezt időkben. megelőzően tapasztalatihazai vonatkozásban nem rendelkeálltak -gyakorlatí adatok adatok zésünkre, kizárólag csak irodalmi alapján járhattunk el egy-egy témakör vizsgálatánál, a tervezésnél, építésnél és
A kútkezelők
szükséges tevékenykedésekkel.
A
kútszerkezetí
problémák
egyre
kialakítása
nagyobb
szük-
számmal
és
súllyal jelentkeznek. adódó hiányosságaink: jelenlegi módszerből a béléscső tulajdonságú gázos túlnyomásos és korrozív alkalmazása vontatott tárolóknál nincs védve. A pakkerek és nem általánosan elterjedt; A
-
KŐOLAJ
-
_
És FÖLDGÁZ
3. (1o3.)
évfolyam
10. szám 1970.
október
-
csenek sokhoz
ugyanakkor a béléscsőmenetek tömítettségi kérdései ninmegfelelően tisztázva és megoldva, így ez menetszivárgávezet
stb.;
a termelőcső korrózióvédelme a jelenlegi kútszerkezetnél egyértelműen nincs megoldva, illetve elég költséges a megoldás (folyamatos adagolók vagy szivattyúk időszakos adagolással); a karácsonyfa elavult, korszerűtlen (menetes közdarabok, tolók); esetleges kitörésekre nincsenek meg a termelőcsőbe beépíthető biztonsági szerelvények; pakkeres megoldás esetén is helytelen a gyűrűs tér iszapkiváltó ok lehet.) pal való feltöltése (intenzív korróziót A szükséges intézkedések: 1. Új típusú, peremes kötésű karácsonyfák alkalmazása és az ehhez biztosítása. Jelentős haszükséges műszaki feltételek ladás e téren a DKG blokkszerű karácsonyfatípus-kialakítása. 2. Lyukfejszerelvényeknél eldöntendő a tolózár csap vagy alkalmazási kérdése, figyelembe véve különös hangsúllyal a korróziós hatásokat. Módosított szabvány szerint gyártott lyukfejszerelvényrevan szükség. Megjegyzem, hogya gyakorlati tapasztalatok (Hajdúszoboszló) a csapok és a jelenlegi használhatóságát bizonyítják inkább intézkedések is várhatóan ezek bevezetését fogják eredményezni. 3. Pakkeres kiképzési elv alkalmazása. -
V. A kútkórzetek helyes kialakításának szempontjait és alapelveit az eltelt évek üzemi tapasztalatai alapján a tervező OLAJTERV és az üzemeltető NKFV szakemberei ma már lerögzítették, és a jövőbeni tervezés ezek figyelembevételével fo-
lyík. a legfontosabb alapelvek a következők: görényfeladók, -kifogók felszámolása (szerelvény, kötés, számos megoldás tekintetében híbalehetőség küszöbölhető így kil); felszíni lírák megszüntetése, helyettük a földben célszerű rendszer kialakítása nyomvonal-vezetésű (megfogás, rögzítés; a lírák hibalehetőségeit szüntettük így meg); minimális szakasz legyen a földfelszíni (jelentős biztonsági többletet a korábbi felszíni jelent a földbefektetés megfogással szemben); hidraulikai szempontok figyelembevétele a csőátmérő megválasztásában (kritikus alatti sebességek, csökken az erózió és a korrózió); a út" elvének alkalmazása "legrövidebb (csökken az irányváltozás, az ebből adódó eróziós és korróziós hatás); a ,,ne legyen szerelvény" elve megszünteti a szerelvénymeghibásodásokból eredő veszélyeket, olcsóbbá, biztonságosabbá teszi az üzemvitelt; fúvóka kutat és szerepe elsődlegesen: réteget védő hatás. a Igy felszíni meghibásodás esetén nem lehet ,,vad" kitörés, homokrétegomlás stb.; a fúvóka beépítési helye és módja biztonságosabb legyen torlótárcsaszerű (menetes megoldás helyett a válltolóhoz bekötve vagy új típusú karácsonyfa megoldással peremesen tömör testébe beépítve); menetes csatlakozás ne legyen (ez mindig gyengített keresztmetszetet jelent); ha elkerülhetetlen az irányváltoztatás, ne hagyományos módon kötésű legyen megoldva, hanem peremes vastag falú ívek, ,,T" és keresztidomok alkalmazásával (menetek
Ezek
-
-
-
.
-
-
4. A termelőcső
és béléscső
menettömítéseinek
fokozott
-
-
-
-
-
-
ellen-
orzese. -
Üzemszerű inhibitoros
védekezés. 6. Kitörésvédelmi intézkedések (termelőcsőbe épített biztonsági szelepek; kötelezően alkalmazandó, karácsonyfával egybekötések a lyukfejen épített védőfúvókák; peremes stb.). 7. Szénhidrogén-tárolók a teszteres felkutatásánál vizsgálatot rendszeresíteni kell a várható rétegtartalom pontos megismerésére (széndioxid, korróziós hatások, kénhidrogén stb.). 8. Ennek kell eldönteni a termelési béfigyelembevételével léscsőrakat anyagminőségét, illetve a kútszerkezet kialakítását. 9. Hatásos cementeket és cementezési technológiákat, valamint cementpalást-ellenőrző vizsgálatokat kell alkalmazni. Gáztárolót megnyitni csak ilyen vizsgálatok elvégzése után szabad. 10. A termelés kell a megindításától fogva gondoskodni korrózió ellenőrzéséről és a megfelelő inhibitálásról. II. A béléscsó zárását, jóságát üzem közben is indokolt ellenelő. őrizni, ha korrozív közegek fordulnak 5.
Ez utóbbi
módszerei:
egyszerű hőmérséklet-szelvényezés;
-
a
-
béléscsőköz állandó ellenőrzése és szükség esetén rendlefúvatási rendjének megszervezése; inhibitorozás hatékonyságának ellenőrzése radioaktív
szeres -
az
És
Tudományos vitaülés
-
elkerülése l); a korrózió-ellenőrzés feltételeit biztosítani kell (korróziósebesség-mérő, korróziós vizsgálathoz folyadékmintavevő
-
beépítése);
felszíni szakaszon a biztonság növelése érdekében 2 mmkorróziós ráhagyások tervezendők; minimális számú legyen a peremes kötési hely isl; biztosítva legyen a gyors cserelehetőség. A fentiek csak vázlatosan nagyon világították meg ugyan e terület problémáit, azonban úgy vélem, elegendőek voltak arra, hogy kihangsúlyozzák: milyen sokrétű és nagy volumenű témát ölel fel ez a tevékenység, amelynek mielőbbi kielégítő a
-
es
-
-
megoldása alapvető fontosságú a ma már földgáztermelés biztonságának érdekében.
szelvényezéssel.
EGYESÜLETI
-
SZAKOSZTÁLYI 1970.
október
az számunkban is megemlítettük, Miként azt már múlt az OMBKE eddigi gyaKőolaj-, Földgáz- és Vízszakosztálya korlattól eltérően -a jeljövőben évente csak egy nemzetközi kiEzzel szemben legű, reprezentatív vándorgyűlést rendez. részvételével évente zárólag hazai szakemberek 2-4, egyvagy kétnapos, meghatározott tematikájú tudományos vitaülésen tagtársaink számot adhatnak szakmai, tudományos erednézeteiket az aktuális ményeikről és kicserélhetik problémákról. -
29-30-án
HÍREK
Nagykanizsán
Szakosztályunk az Bizottságával (TTBB) 1970.
október
29-30-án
október
Tudományos
Nagykanizsán
Tanács
és
Bíráló
tudományos vitaülést
a
REZERVOÁRMECHANIKA
-
1970.
OGIL karöltve
rendez
-
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 3. mos.) évfolyam 10. szám
országos jelentőségű
témakörben. Az elfogadott
esetleg
előadások szövegét 1970. november
átdolgozva
FÖLDGÁZ
--
a
-
szerkesztő
bizottságához be
hozzászólásokalapján 15-ig kell
a
KOOLAJ
ES
nyújtani.
321
És TECHNIKA
NYELV
Rövidítésekről
Írás közben a hely és idő megtakarítása végett A magyakran használunk rövidítéseket. A rövidítés szótára szerint olyan betű nyelv értelmező gyar szavakat, kifejezésevagy betűcsoport, amely írásban ket helyettesít általánosan vagy valamely tudományágon, csoportnyelven belül elfogadott használat szerint, vagy valamely (értekező) műben, könyvben ott külön megmagyarázottjelentéssel. -
-
A rövidítések
lehetnek
valódi
rövidítések
és
betűszók,
másképpen mozaikszók.
valódi rövidítés jellegzetesen az írásbeliség és legfontosabb jellemzője az, hogy kiejtve visszanyeri eredeti alakját, tehát de. (kiejtve délelőtt, nem pedig de vagy dée), mm (kiejtve milliméter, nem emmemm), stb. (kiejtve s a többi, pedig emem vagy I.
A
eszköze
pedig estébé). írásának A rövidítések szabályait az alábbi néhány pontban foglalhatjuk össze: az l. Amilyen a kezdőbetű eredetiben, olyan a rövidítésben is, tehát km (kilométer), F (Fahrenheit), dr. (doktor) stb. 2. Ahány szó az eredetiben, annyi pont a rövidítésben, vagyis ti. (mert tudniillik), í. sz. (időszámításunk szerint vagy szerinti), s. k. (saját kezével), u. p. (utolsó posta). Kivétel a vő. (vesd össze) és a stb. (s a többi). nélkül írjuk a mértékegységek, égtájak és 3. Pont pénznemek rövidítését,tehát m (méter), dl (deciliter), E (észak), DNy (délnyugat); Ft kg (kilogramm); (forint), de kisbetűvel f (fillér). Itt említjük meg a nem
mértéknévként használt darab szó db rövidítését, ezt a rövidítést is pont nélkül írjuk. 4. A toldalékok kötőjellel kapcsolódnak és a névelő szerint járul a rövidítésekhez, is a kiejtett teljes forma tehát 10 km-es, mert kiejtve 10 kilométeres (nem pedig 10 káemes), a mb., mert kiejtve a megbízott (nem pedig
embé).
az
kell megemlékeznünk a személynevekből Külön képzett fizikai mértékegységekről és rövidítésekről. Ezek nemzetközileg elfogadott és használt jelölések, hazai írásformájukat szabvány is rögzíti. Néhány a közül: watt, volt, amper, leggyakrabban használtak W, A, V, D, St, P. darcy, stokes, poise és rövidítésük: E rövidítésekkel és jelölésekkel a nagyságrendet jelölő az előtag előtag mindig egybeírandó, a rövidítésben mindig kisbetűs, az egységetjelölő rövidítés pedig mindig nagybetűs, tehát kilovolt de kV, centipoise de cP, millidarcy de mD. és minimális 6. A maximális (maximum és minimum) és min. szavak rövidítése max. ponttal lezárva, pont idő (minutum) rövidítését nélkül írjuk ellenben a perc min formában. Ha azonban a min. ( minimális) rövidítést indexként használjuk, a pont elmarad, tehát a legkisebb átmérő jelölése dm," pont nélkül. II. A rövidítések a másik csoportjába tartoznak betűszók használt elnevezés vagy a mai általánosan szerint a mozaikszók. Ezek értelmező szótárunk szerint több szóból álló névnek rendszeáltalában rint nagy kezdőbetűibőlszerkesztett és szóként ejtett rövidítései VIT Allamvasutak, (pl. MAV=Magyar 5.
a
-
-
-
=
Világifjúsági Találkozó, 322
tszcs
vagy
téeszcsé=termelő-
röviden
-
szövetkezeti csoport), vagy pedig valamely több szóból álló névnek csonkított részeiből összetevődő, rendrint csupa nagybetűvelírt szó, szóösszevonás, szórövidítés (pl.__FO_KERT= Fővárosi Kertészet Községi VálVállaElelmiszerértékesítő lalat, KOZERT=Községi lat, köznévként közért). A mozaikszók a valódi rövidítésektől abban különböznek, hogy pont nélkül írandók, és kiejtésben nem alakjukat, hanem a rövidített nyerik vissza eredeti forma alapján vagy egybeejtve (MA V, OGIL, MA ORT, ELTE, MEAFC stb.), vagy pedig betűzve (MSZMP:
emeszempé, FT C=eftécé, OKGT=ókágété, MTA: emtéa) ejtendők. Főleg intézménynevekből szerkesztik is (gyakmár akadnak közszói formák őket, azonban ran tulajdonnévből alakítva): közért, ktsz=kátéesz, tévé tv újabban élénk sajtóviták eredményeként formában is, tmk a tervszerű megelőző karbantartás kezdőbetűiből, meó =minőség-ellenőrző osztály stb. Ez utóbbihoz némi magyarázatot kell fűznünk, ugyanutolsó is az osztály szó kezdőbetűje rövid, a mozaikszó hosszú. Ennek írva és ejtve betűjeként viszont oka egyrészt a könnyebb kiejtés, másrészt a magyar fonetika követelménye, mely szerint nyelvünkben a szóvégi o négy eset kivételével mindig hosszú. és a co mondatszó Ez a négy kivétel a no, nono, nonono -
-
-
-
-
-
indulatszó. Néha a könnyebb kiejtés végett a mozaikszó nem az eredeti alakul, hanem a intézménynév kezdőbetűiből a nehezen megjegyezhető és csak betűzve ejthető forma és Földgázbányászati Ipari (pl. KF1KL=KőolajKutató Laboratórium) helyett a könnyen megtanulható és egybeejthető (OGIL) alakban. Előfordul, hogy a külföldi intézménynév eredeti azonos mozaikszavának akad kezdőbetűs magyar mint az API esete is bizonyítja -, megnevezése is mert az Petróleum Institute American helyett nálunk az Intézet Amerikai Petróleum megnevezéshasználavagy
-
ápéi kiejtéssel az angol épíei helyett.
tos
A
gyek,
műszaki szecs
szóhasználatban
a
közszói
meó, tmk,
mintájára nemrég kezdeményezték a
midi
mozaikszót a legkisebb átmérő (minimális diaméter) rövidítéseként. Ez az új alakulat a mozaikszóképzés szabályai szerint helyes, széles körű elterjedése előtt azonban versenytársa jelentkezett a női divatban nemtúlzásait maxi és a mini, valamint a rég felbukkant megnyesegetni hivatott közepes hosszúságú ruhát midi szó formájában. A vetélvagy szoknyát jelentő előre nem kedés kimenetele tudható, őszintén aggódunk azonban, hogy ez esetben a divat legyőzi a technikát. Az persze más kérdés, hogy a rövidítést melyik mutatelőbb, az eredeztetésben jelentéssel használták kozó előny ugyanis nem mindig döntő a szóhasználatban. Természetesen az sem helyes, hogy két ennyire a szót eltérő fogalom jelölésére ugyanazt használják, és törvéde sajnos nyelvhelyességvédőrendeleteink amik a gomba módra szaporodó mozaikszók nyeink és képzését is szabályoznák használatát még nincsenek, reméljük azonban, hogy egyszer ilyen rendelkezések kiadására is sor kerül. Munkácsi Zoltán -
-
--
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
-
3.
003..) éqfaIyamJO. szám 1970. október
DR.
PAPP
SI_MON
'
1886-1970
,,Míg olajról gyarországon,
beszélnek
1911-ben Böckh Hugó tanársegédjéül hívja a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főisko-
Ma-
PAPP SIMON lehet kitörölni az E szavakat leírt emlékezetből." ott 1970. lehetett hazánkfia nem a Faraugusztus 7-én 15 órakor kőa magyar kasréti temetőben nevét
lára.
De 1915-ben már kinevegeológusmérnök a kolozsvári kutató bányahivatalban, 1916 végén a Pénzügyminisztérium bányászati főosztályán rövidesen főgeológus-főmérnök, zett
pátriárkák korát megért megtalálójának végtisztességén,
olaj -
nem
-
de ott voltak mindazok, akik a fenti idézetet igaznak érezték. TárA Magyarhoní Földtani és az sulat Országos Magyar EgyeBányászati és Kohászati sület volt elnöküket saját halott-
juknak tekintették; egyesülete nevében
a
vesz
-
-
volt. OMBKE
elnökei sorában a tizedik, a és Erdőmérnöki Karon pedig Olajkutatási és termelési tanalapítója volt. tulajdonságai mellett, tudogyakorlati eredményeinek az Személyében méltó képviselőt életében, mind az egyesületnyert mind az alma mater ben az akkor legfiatalabb, legmodernebb és legeredményesebb magyar bányászati ágazat, az olajbányászat. De e tisztjeiből nem a szokásos felmentvénnyel
soproni Bánya-, Kohól944-ben alapított szék első professzora, E tisztjei az ő emberi mányos és kiemelkedő elismerését jelentették. az
és elismeréssel el. távolították PAPP SIMON
tatómunkában; kutat szenet, ércet, ásványt, sót, kőolajat és földgázt. Nagyszerű iskola volt
geológusok
olajbányászat nagy halottjától: ,,Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati SIMON-tól, az Egyesület nevében búcsúzom PAPP egyesület54 éven át volt tagjától, 26 évealapító tagjától és 1945-től Es búcsúzom a 1948-ig elnökétől. miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és annak nevében, amelynek 1944-től Bányamérnöki Kara A 77 éves
távozott,
azokból
szokatlan
számára. 1920 a döntő fordulat éve a akkor 34 éves PAPP SIMON életében, ekkor választja a élete hivatásául kőolaj- és földgázkutatást. 1920-tól 1933-ig szolgálatában kutat, mint főgeológus, ez
fiatal,
angol vállalatok olajat és földgázt Európában, Angliától Albániáig öt országban, továbbá Kisázsiában, Ausztráliában, Amerikai Egyesült Államokban Ha közben pár hónapot itthon és Kanadában. tölt, a oktat. soproni főiskolán Negyvenhét éves, amikor l933-ban, már mint világot járt, tapasztalt és megbecsült olajgeológus, végleg hazatér, hogy a magyar föld modern kincsének, kőolajának és földgázának feltárására megindult vállalkozás egyik kezdeményezőjeként, annak geológiai kutatásait 25. irányítsa. Ezt a vállalkozást, felszabadulásunk évében egy magyar író, találóan újkori történelmünk nevezte. egyik legnagyobb vállalkozásának Es amikor a kutatásokat amelyek folytatásához a bizalmat a PAPP SIMON jelentette magyar
Új-Guineában, az
-
-
koronázta és egy ködös novemberi
életet élt.
1886-ban
született
földbúvárnak. Ezután
ősi
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ
3.
( 103.) évfolyam
10. szám 1970.
október
napja. Megszületett a magyar és megteremtőjének méltán őt, a kutatáEkkor nevezte őt irányítóját tartották. magyar geológus professzor a legtöbb sikert elért magyar
olajbányászat sok egy
hosszú
a
és folyékony SIMON legboldogabb
úton
bányatelepen, Kapnikbányán; itt és Nagybányán, bányavárosban végezte elemi és középiskoláit, az Kolozsvárt Az akkori majd kincses egyetemet. Magyarország egyik leggazdagabb ércbányavidékén született és nőtt fel, és ez a vonzó környezet meghatározója lett pályaválasztásának. Geológusnak született! 1909-ben summa cum laude bölcsészdoktor az ásványés fizikai tan, földtan földrajzból, utána nyomban első tanársegéd a kolozsvári tudományegyetem áséveire esik a kálivány-földtani tanszékén. Kolozsvári sókutatás megindulása, majd az óriási földgázkincs felfedezése az Erdélyi-medencében, ami érdeklődését megragadja.
dombos-hullámos Zalában 1937 napján a Föld mélye megfakadt aranyát ontani kezdte, ez volt PAPP
siker
egy az
az
úgyszólván
magyar
1948-ig tanára
a beosztásaiban részt akkori Magyarországon minden geológiai ku-
Ezekben
dr. Kriván az Pál főtitkár méltatta elhunyt szakmai és emberi érdemeit, míg Bínder Béla bányamérnök a régi és a sorstárs munkatársak fájdalmát tolmácsolta. A bányászok szószólójaként, a többszörös utód, dr. Gyulay Zoltán elnök, elsőként így búcsúzott a
bányatanácsos-főgeológus.
majd
Résztvevői
rohamos ütemét ennek
a
fejlődés akkor
nem
évei következtek. is érezték olyan
erősen, mint amilyennek az ma, visszatekintve, tűnik. Zalába, az ország egyik legelmaradottabb zugába, a szociális gondoskodás, a jólét és a kulÉs az olajbányászattal együtt megszületett egy
beköltözött túra.
-
és gondolkodásban törvényszerűen fiatal életkorban szakmai törzsgárda, a későbbi fejlődés aranytartaMindez PAPP SIMON értő és melegszívű léka. irányításával történt. Kiskanizsán PAPP még folyt a harc, amikor SIMON már Nagykanizsán volt, hogy az életet megés a zalai olaj és indítsa. Ez gyorsan be is következett -
323
hozzájárult hazánk újjáépígáz jelentős mértékben téséhez. a úttörőként De elkövetkezett 1948, amikor nagy már 62 éves PAPP SIMON-nak le. és akkor tisztelt kellett írnia azt a képtelenséget, hogy l945-től l948-ig a tervszerűen és tudatosan kutatásokat, úgy irányította A azok tudósnak, eredménytelenek maradjanak. hogy kutatónak a földbúvárnak, meg kellett tagadni élete egyetlen célját, a kutatás értelmét, meg kellett tagadnia ez. Minden életművét, önmagát. Galilei-sors bizonynyal ez volt élete leggyötrelmesebb órája, sokkal szemrebbenés nélkül nehezebb annál, mint amikor hallgatta végig halálos ítéletét. a fegyházban, míg annak Utána hét év következett már 69 éves PAPP kapuja megnyílt és az akkor SIMON ismét munkaasztalhoz, mikroszkópjához ülhetett. 1957-ben a Magyar Tudományos Akadémia még megtisztelte az ásvány- és földtani tudományok doktora címmel, ami enyhítette a megsebzett szív fájdalmát.
BÖHM
című Gábor Még megérte Mocsár bÉgő aranya művének megjelenését.Olvasni akkor már nem tudott. De bizonyára felolvasták neki az első fejezetet arról, mi történt a magyar olaj körül 1945-től48-ig. Nemcsak az író olvas a lelkekben, az olvasó is olvas az író Az író nem lelkében. írta le a kimondhatatlant, de aki olvasni tud, az kihallja a soraiból. PAPP SIMON-tó], megindultan búcsúzunk megjárta a magasságokat és a mélységeket. mellett lobogó láng jelkép, az olaj lángja: égő arany.
Most aki
A ravatala az
A
1940. július l-én 30 évvel ezelőtt halt BÖHM FERENC bányamérnök, a hazai kőolajföldgázkutatás egyik úttörője és kimagasló alakja. BÖHM FERENC 1881. január 23-án Pécsett szüa szerzett letett. 1905-ben bányamérnöki oklevelet és lépett az Állami Földselmecbányai akadémián tani Intézet szolgálatába. A magyar 1908-ban kezdte kincstár meg az Erdélyiw-
-
zött
vállalat -ben
fel
a
a
kálisó
Kissármás
kutatást.
melletti
2.
sz.
mely sokáig Európa legnagyobb volt.
A
BÖHM
kutatófúrási
keretében
Ennek
fúrás
munkálatok
tárta
szerepe
végezte.
műszaki
Oil
is
Hungarian
kutatásainak
visszatért
végig
a
a
pénzügyminisztérium
szolgálatában
vezetését
E
volt.
a 1917-ben pénzügyminisztérium Bányászati Főosztályán a kincstári bányászati ügyek műszaki vezeévekben folytatott eredményes tője lett. Az 1913-18 a horvátországi bujanyitra-megyei egbelli, valamint vicai kőolaj- és földgázkutatásokat műszakilag ugyancsak Ő irányította. Az első világháború után Magyarországon a bányászati tevékenység erősen lecsökkent, s így 1920-25 kö-
BÖHM
FERENC
28 éven át volt
az
állami
kőolaj-
földgázkutatások műszaki vezetője. Működésének az 1907-1918. évek közé legkiemelkedőbb szakasza is az egész akkori esik, amikor Magyarország szénhidrogén-kutatásait irányította. és
Az
évek közötti
1925-1935
működéséhez
fűződnek
Nagyalföldön megindított szénhidrogén-kutatások, Pávai Vajna melyeket Bőckh Hugó, elsősorban azonban Ferenc geológusokkal együtt végzett. Végül nagy érdeme van 1933-ban abban, hogy az EUROGASCO a magyar a Dunántúlon államtól koncessziót kapott és megkezdhette szénhidrogén-kutatásait, mely tevékenység végül is a magyar kőolajtermelés megszüleEnnek téséhez és a MAORT megalakulásához vezetett. a létrejötte azonban már kiváló kor- és munkatársának, a
Papp Simonnak
a
nevéhez
fűződik. Dr.
324
ma-
radt.
erdélyi földgázt, ilyen előfordulása
az
gázvagyon felfedezéa sének hatására alkották meg kőolaj és földgáz bányajogi helyzetét szabályozó 1911. évi VI. törvényBÖHM-nek jelentős cikket, melynek előkészítésében FERENC
EMLÉKEZETE
Syndicate angolmmagyar olaja műszaki vezetője volt. 1925pénzügyminisztériumba, átvette a bányászati főosztály vezetését és újjászervezte a kincs1935tári bányászatot. Az Iparügyi Minisztériumnak a bányászati főosztály is át-ben történt felállításával továbbra került az új minisztériumba, BÖHM azonban a
meg
és
-medencében
olajbányászat megteremtője nyugodjék
magyar
békében!"
BÁNYAMÉRNÖK
FERENC
Kereken
A munka már nem soká. A terazonban tarthatott mészet rendje szerint a nyugalom, a csendes visszaemlékezés évei következtek; néha meghitt együttlét kortárs-szaktárs barátokkal és születésnapjain a sorstárs munkatársakkal. a
KŐOLAJ És FŐLDGÁZ
3. (1o3.)
Csíky
Gábor
évfolyam 10. szám 1970. október
Dr.
dr. mult.
mont.,
h.
c.
TÁRCZY-HORNOCH
ANTAL
legsokoldalúbb
fakultásnak
réstani Tanszékét.
rok
ország ajánló-
a
és
a
Miskolcra Műszaki
Bányamé-
1929-től
külföldön
kezde-
méltá-
is rendkívül
nyolt idegen nyelvű ,,Közlemé-
és fizikai
és a szakkörök által közérthetően mindenekelőtt a tudományok és művészetek kimagasló "művelőinek munkássága hirdeti és határozza Ok e kis meg. ország megbízatási idő nélküli, állandó nagykövetei. A magyar bányászat első számú ilyen, egyszerre több országban túlzás nélkül mondva: az egész civilizált világban nakkreditált" nagykövete az e életévét betöltő TÁRCZY-HORnapokban 70. NqCH ANTAL akadémikus. felEletútját, eredményeit csak főbb vonásaiban vázolva is, ,,tömörítésre" kell törekednünk, nehogy a részletek útvesztői eltakarják az életmű egészét. A Munkács melletti Oroszvégen 1900. október 13-án született jubiláns, földmérőmérnök édesapjától örökölte e szakma iránti letett hajlamát. Eminensként széthullásáérettségijénekéve egybeesett a Monarchia nak időpontjával; a Csehszlovákiának jutott szülőföld nacionalista hatóságaitól az ifjú HORNOCH ANTAL az akkor már Sopronban otthont kapott volt selmeci Főiskolára nem Bányamérnökiés Erdőmérnöki kapott kiutazási engedélyt. Így iratkozott be a leobeni Bányászati Főiskolára, ahol kitüntetéses 1923-ban bányamérnöki, 1924-ben ugyanilyen bányamérő-mérnöki oklevelet, s még abban az évben hasonló minősítésű műszaki doktorátust szerzett a hírneves Aubell professzor irányítása alatt. A vetőmegoldások újszerű már címmel feldolgozásai,,Hornoch-féle feladatok" szinte főiskolás korában olyannyira ismertté tették 26 éves korában nevét,hogy 1926-ban pályázat -
-
-
útján elnyerte az agg Szent-Istvány Gyula professzor soproni katedráját. A fiatal rendkívüli aki felesége révén feltanár vette a TÁRCZY is nevet nagy ügybuzgalommal fogott hozzá a geodézia és bányamérés tantárgyainak és vertikális korszerűsítéséhez, egyben horizontális emelt kiterebélyesítéséhez.A szokatlanul magasra mérce következtében a tanítszárnyai alól kikerült ványok előtt az akkori Magyarország szűkebb értelemben vett bányamérnöki elhelyezkedésén kívül minden, a műszeres mérést, sőt szerkesztést igénylő pályaörömmel nyitotta ki kapuit. Így vált az egyébként is rendkívül sokrétű ismeretanyagot summázó elárvult
-
-
(1o3.) évfolyam 10.
az
ményezésére és eleinte szerkesztésében jelentek meg a soproni ka-
teljesítményekterületén álljuk a versenyt az emberiség nagy családjának bármely tagjával. Hírünket a világban maradandóan
3.
1959-ben
helyezéséig, vezette Egyetem Geodéziai
_-
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
dekon-
a
nyilvános rendes főiskolai, majd egyetemi tanárrá előlépett jubiláns 33 éven át,
-
a
oklevél éveiben műszaki
levelévé. A csakhamar
foglaló magyarság boldogulásának és érvényesülésének kulcsa mindinkább a minőség békés vervaló helytállásban rejlik. senyében Az elbizakodottság legkisebb öna még maganélkül elégültsége sabb szintre való törekvés vágyától fűtve! elmondhatjuk, hogy egy főre eső szellemi
70 éves
-
bányamérnöki junktúra nehéz
A Kárpát-medence erővonalakkal átszőtt karéjában, a különböző vérmérsékletű és adottságú népekévezreden át inkább centrimint fugális, központ felé tartó törekvéseiben a maghelyzetet el-
az
akadémikus
szám
1970.
október
dalmi
tevékenysége
ország mintegy
50
nyei"; ezen túlmenően szinte áttekinthetetlen a szakmája minden területét behálózó lenyűgöző iro(7 könyve, ill. könyvrészlete, 14 szakfolyóiratában megjelent több,
mint 230 tanulmánya), számos találmánya, amik hatátúl is legismertebb műszaki szerzőnkké és rainkon avatják. egyik legkiválóbb konstruktőrünkké A nagy összefüggésekbengondolkodó, az esemékor a nyeket előre látó elme fordítja érdeklődését tudománya, a geofizika felé. egyik egyre izmosodó kötelező Már 1933-ban tárgyként vezeti be tanszékén az Alkalmazott geolizikát, hogy a geofizikusmérnökmint a -képzés megszervezéseután, ez idő szerint is Geodéziai és GeoMagyar Tudományos Akadémia fizikai Kutató Laboratóriumának (Sopron) igazgatója e két kedvenc tudományának hódoljon. A felszabadulás után megújuló Magyar Tudomámár 1946-ban rendes tagjául választja, nyos Akadémia de az évek folyamán elnyeri a freibergi Bányászati Akadémia Bányászati Főiskola (1957), a leobeni valamint a bécsi Műszaki Egyetem (1965) (1965), díszdoktori címét és 1966 óta tagja a World Academy of Art and Science is, nagy tekintélyű testületnek tudományos egyesületi hogy számos más külföldi külés belföldi folyóiratok tagságáról, funkcióiról, szerkesztő bizottsági tevékenységéről, hazai egyesületekben elfoglalt vezető pozícióiról ne is szóljunk. -
-
Kitüntetéseinekse szeri,
köztársasági Erdemrend a Kossuth-díj 1. fokozata fokozata (1966), a Wahlner érem,
a
Lázár
se
Deák-érem,
a Magyar Nép(1952) mellett Állami Díj 1. Zorkóczy-emlékKruspér István-érem, az
száma:
fokozata
IV.
(1949), Aladára
az
és
Loránd-emlékérem, a Felszabadulási Emlékérem ésabolgár Cirill- és Metód-rend zatának tulajdonosa. Ezeken túlmenően résztvevője minden a technikai haladásért, a magyar ügyért, Eötvös
Jubileumi I. foko-
igazságos műszaki
értelmiség megbecsültetéséért folyó megmozdulásnak, s a több, kecsegtető külföldi ajánlatot is elhárító -
-
munkabirású, töretlen szellemű, 70 évesen kíANTAL-nak TÁRCZY-HORNOCH vánhatunk-e ez alkalommal többet, mint képességei még megtartásához erőt, egészséget, s mindehhez igaz bányász-szívvel csodálatos is
fiatal
Jó szerencsét!
B.
B.
325
HÍREK
EGYETEMI
Új olaj-
és gázipari mérnökök
felkészültség és érett, önálló gondolkodásmód, végzett olaj- és gázipari jellemezte az 1969/70. tanévben mérnökök jelentős részét. A 18 nappali és 2 levelező hallgató foglalkozott, amely diplomatervében számos olyan kérdéssel is megoldásra közvetlenül az vár. közvetve iparban vagy elsősorban a nagymélységű fúráA mélyfúrás témaköréből feladatokat oldottak sokkal meg. kapcsolatos lehetőségét Csiha Nagynyomású rétegek detektálásának Gyula a fúrási paraméterek alapján vizsgálta. Befejezett zalai a nagyigyekezett értékelni mélyfúrások üzemi adataiból Kiss István nagymélységű fúrás nyomású rétegek határait. béléscső-cementezésének kiszorítási mechanizmusát értékelte, és reológiai tényetett a cementtej összetételére és javaslatot zőire. Közismert, hogy a cementezés és ezen belül a cementtej anomálisan magas réteghőmérsékletek milyensége a hazai miatt a nagymélységű fúrások egyik legtöbb fejtörést okozó gukulcsproblémája. Mikó István az ellennyomás-szabályozó mifúvóka jet-fúrási program koptatási programjának, egy során váló szükségessé szivattyúmegcsapolássalvégrehajtott feladata a tervét készítette el. Szakály Aron mélyfúrások átmérőjű aknafúrásokhoz egyik különleges ágához, a nagy vízlefúrt A bauxitbányászatban sikeresen kapcsolódott. mentesítő aknák fúrási értékelve megtervezte tapasztalatait akna fúrási technológiáját, egy 140 cm átmérőjű vízmentesítő kritikai berendezés majd a Wirth LD-10 típusú aknafúró után tett a berendezés módosítására, megítélése javaslatot kiegészítésére. Ugyancsak a nagymélységű, nagynyomású rétegeket feltáró gázkút problémájához kapcsolódott Tóth Márton diplomaterve. hőmérséklet4500 m mély kútban a várható és nyomásviszonyok között elemezte a 31/2"-es termelőcső mozgását. A rezervoármechanika köréből 5 olajmérnökjelölt kapott diplomaterv-kiírást. állítervet Széndioxid-besajtolásos másodlagos leművelési tott 2a homokkőössze Benkóczy Péter a Zala-Mura sorozat okozta András a víz spontán felszívódása rétegére. Kollár olajkiszorítást leíró CoIlíns-Blair diílerenciálegyenlet közelítő megoldásait elemezte ODRA 1013-as típusú elektronikus munkát Emma. számítógépen. Kiemelkedő végzett Kovács Diplomatervének témája: az algyő-deszki retrográd viselkedésű leművelésekor előálló gázcsapadéktelep kimerüléses kondenzátumveszteség meghatározása. Vizsgálta a kondenzátumveszteség csökkentésének lehetőségeit gázkeringetéses művelés esetén is. Mustíz László a gázsapka nélküli Tisza 2. tervét réteg vízbesajtolásos leművelési dolgozta ki. Az L-467. kúttal harántolt miocén korú felgázréteg készletbecslési adatát dicséretes Szakony Márta gondossággal oldotta meg. A kóolaj- és gáztermelés köréből kiadott ez diplomatervek idén a többfázisú áramlás problémakörét taglalták. A gázos olajat termelő kutak nyomásváltozási görbéjével s már használt kapcsolatos, Krilov-, toeddig is általánosan vábbá és Ros-módszer mellett egy Poettmann-Carpenter1967-ben és Brown által publikált számítási metóHagedorn dus alkalmazását két diplomaterv is vizsgálta. Gábor közös a Cseley Alpár és Takács diplomatervben Hagedorn-Brown-eljárás alkalmazhatóságát tanulmányozta vizes kút olajat termelő nyomásveszteségének meghatározására. Két különböző 12-12 minőségű olajat adó mezőből más-más víztartalmú kútra készítették el a nyomásváltozási számításgörbéket. Az iparilag is roppant jelentős, rendkívül MOST-l autokódban és igényes feladatot programozták ODRA 1013 gépen oldották meg. Munkájuk alapos, értékes, Jó elméleti
ez
,
színvonalú magas Molnár Attila
gedorn
és Brown
széken kutakra.
kidolgozott
326
volt. összehasonlító
módszerrel, módosított
számításokat végzett valamint az Olajtermelési Krílov-eljárással, adott
a
A ték
és elosztóvezegázipari mérnökök egyrészt távvezeték tüzeléstani feladatokat oldottak problémákat, másrészt
meg.
Kőolaj adatával
szállításának
aktuális
fel-
a
A két tüzeléstan témájú diplomamunkát Csermely Péter és el. Csermely egy D-Ol Kigyós József készítette típusú TUKI fejlesztésű blokkrendszerű gázégő tüzeléstechnikai paramétereit határozta és vizsgálta az égő működésének biztonmeg ságát. Kigyós egy párhuzamos gáz-levegő földgázégő lángját, a láng fontosabb különböző jellemzőit mérte és elemezte paraméterek mellett. Az 1970. július 22-23-án lezajlott diplomatervvédésen vajelölt sikeresen szerepelt. A diplomatervvédéssel kapbe a államvizsgán 4-4 szaktárgyból bizonyították jelöltek alapos elméleti felkészültségüket és szakmai érettségüket. Az államvizsgán a sok jó felelet közül is kiemelkedett Kovács Emma, Szekeres Anna, Szerényi Béla és Takács Gábor
lamennyi csolatos
teljesítménye. az Végeredményben az 1969/70. tanévben olajbányászati és a gázípari ágazaton 2 jeles, 7 jó, 10 közepes és l ki. A két jeles államvizsgás közül elégséges diplomát osztottak Takács Gábor részére a jeles államvizsga kitüntetéses diplomát eredményezett, ami azt jelenti, hogy diplomatervét jelesre értékelték, szigorlatait egyetemi pályafutása során jeles eredle, összes vizsgáinak és gyakorlati ménnyel tette jegyeinek átlaga jobb volt 3,51-nél és jegyei között közepesnél rosszabb szakon
volt.
nem
oklevelet szerzett: Olajmérnöki Benkóczy Péter, Cseley Alpár, Csiha Gyula, Kiss István, Kollár András, Kovács Emma (levelező), Mikó István, Musitz László, Szakály Aron (levelező), Szakony Márta, Takács Gábor és Tóth Márton. Gázipari mérnöki képesítést nyert: Csermely Péter, Fábián György, Kígyós József, Molnár Attila, Ringhofer István, Szekeres Anna, Szerényi Béla és Vörös Imre.
Miskolc,
HaTan-
földgáz csőtávvezetéki diplomaterv foglalkozott.
és 3
Rínghojfer István azt vizsgálta, miként lehet a Barátság I-en a kapcsolódó keresztül kőolaj-csőtávvezetékeken kielégíteni Dunai Vállalat és a Komáromi Kőolajípari Kőolajípari Vállalat igényeit. Diplomamunkájában megállapította a nyomásfokozó állomások optimális számát, helyét és üzemi jellemzőit. Az országos gázenergia alakulásának elemzése 1980-ig és a közép-dunántúli iparvidék földgázellátó távvezetékeinek tervezése volt Szekeres Anna témája, aki feladatát körülnagy tekintéssel és hozzáértéssel és érdekes végezte el. Aktuális problémát dolgozott fel Szerényj Béla diplomamunkája. Meghatározta a 8"-es földgázKápolnásnyék és Ujudvar közötti távvezeték-szakasz üzemeltetését úgy, hogy a Kápolnásnyék2-105 t/év gázolaj időszakaszon Mezőszentgyörgy közötti szakos szállítása mellett a Mezőszentgyörgy-Újudvar szakaszon fennálló és zavartalan földgázszolgáltatás üzembiztos marad. A gázelosztással foglalkozó feladatok közül közepes teljeFábián sítményű számítógépen dolgozta ki feladatát György is. Meglevő városi gázhálózat felmérését végezte, majd megés nyomásképet, s több változatban állapította az áramlási oldotta meg a szállítóképesség bővítését. tervezett Vörös Imre. Uj lakótelepi gázellátó rendszert A lakások teljes gázellátása mellett nagyobb nyomásfokozatot igénylő ipari fogyasztókat is ki kell szolgálni. Az optimálási problémát több variáns kiszámításával ugyancsak közepes teljesítményű elektronikus számítógépen oldotta meg. és
1970.
július hó. Csere
okl.
olaj-
Jenő
gázipari mérnök, tanársegéd Olajtermelési Tanszék)
(NME
KŐOLAJ
ÉS FÖLDGÁZ
3. ( 103.) évfolyam 10. szám 1970.
október
M3
AUS
COIIEPHCAHI/ISI
ll-p JI. Baüma,
Hl-DlC-XHMl/IK,
I/I. Ceőenu, l/lHXL-XHMHK, xuMn-Iecxoü Texnonornn
l/IHcTnTyTa
HecKoro
.
x.
n-p.
K.
x.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
CONTENTS
THE
der chemíschen
Vajta, Doktor
Wissenschaf-
ten, Universitátsprofessor,
Kossuthpreistráger Dr.-Ing. Imre Szebényi, Kandidat der chemischen Wissenschaften, Über das Zentenarium des Dozent, Leíter des Lehrstuhls: Lehrstuhls Chemische der Technischen Technologie Universitát zu S. 297 Budapest
CTp. 297
..
László
Dr.-Ing.
Honnrexnn.
.
FROM
INHALT
n-p.
-
Kaúenpu
Bynanemrcnoro .
DEM
npod).
H.,
Cronerne
H.:
Cpenn orenecTBeHHux Kamenp, BBIIIOJIHSIIOLLIHX paöorm otSJIacTn Heqtmnoü n raaosoü IIPOMLIIHJICHHOCTPI TexHonornn Kaqwapa XnMnnecKoü Bynauemrcnoro csoxo Honnrexnnnecxoro paöo-ry l/lHcrnTyTa HannHana
-
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
n
satcmoltanacb oxrnőpn 1870 r. Eé ocHgBHan sanana TexnonooőyqennnHa BTYB-e nM. I/Ionced) xnMnHecKoü
1
rnn,
n
rom
no
B
aroü
paMKe BCC
xnMnnecnon
n
rexnonornn
nnraxorcn
nennnn
Heqnn n uepepaőorxnHeqnn, nonornn
Tere
nonro-ronnon
oönacTnMn
HIIbHbIMH rasa
(banyai:-
TexHnKe
ee
cMa3Kn; co
cneun-
a IIOTOM HetbTld, npnponHoro B Tenexatpenpoü pynononnn I/ÍomegőBapea, npomeccop. 3a 100MnoronncKacbenpbl ponnnncb
yrnn,
HeqnexnMnn. Sroü
n
őonee 30
nne
no
csnabmanacb
TecHo
ncerna
-
xnMnHecKoü
Kacbenpa ynpaBnne-r
xnMnn.
cneunHmeHepoB
paöora
HaynHan
x-
Tex-
TonnnBaM
no
-
TpancnopTHoM
nncunnnnHaM
TexHnnecKoü
n
Ha
no
nponeccaM Hapnny
MexaHnKn
TexHonornn a
no
nenunn
IexHonornn n
cbaKynbTeTe
Ha
n
npoHnM
KaTaJInTn-iecnnm
rasa,
Marepnanam,
qnTato-rcn
c
Mencny
xnMnnecKoü
nncnnnnnnoü
c
n CMaBOHHbIM
-
rasa.
npnponHoro
(baKynb-re-re Hapnny
Ha xnMnnecKoM
a noyrnn, xnMnnecKoü TexB HacTonmee BpeMn oőmeü xnMnnecKoü
rexHonornn
OŐLCMC
Hospacraiomem
Heqrrn
nonornn
Unter
neT
n-p
-J1ernee
cymecTBoBaHne nocrnncennn HaynHme xnMnn HPOIIBCCBIB oőnacrn JIeHHbIe
n n
Hetptn
raaa.
n
H. (Da/zyrucau, nHnc-HeqrrnHnK: nonomcn BOJMOJKIIOCTB nennnoü KOpOTKOFO Tpyőonponona HpOŐKOÍÍ, naxon-
mueücn non
rasa
nanneunem
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
CTp. 300
.
xnnax
nx
x
onepaunn
nponynna
cocmnmnn apMaTypaM
nnpnancn
npnMon
B
KOIICHa.
crame
rnnpaTHoü HpOŐKHnon uponynxe
oőpasyxotueücn npn Hnöynb npyrnM nyTeM Boanpoöxn, a Taxnce ycnnnn, Ha xoHue ynacrna Tpyöonpo-
or
pa3Mepa
npoöon n nnepnnü Macc oöpbnaa Tpyő.
anux
Hen-
npennonaraeMmx ynacncy,
no
"ranxce
a
3roMy
nosMoncnocTb
H.
(Pereme, nHnc-Heqmmnk: AJmbé-l68 .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ABTODOM paccMaTpnBamTcn öpocaCKB. A/tóbé-168 Ha
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ocHoBaHnn
.
.
.
.
.
a
Talone
noance
onnan
B
ycTaHoBneHnn
.
.
.
.
cum.
CTp. 305
..
BBI-
npnnnnu
no-
BCLLIOCTBGHHBIX
nonpocoB cnnnerenen, Bmöpoca, nponcmemnero
Cnenaro-rcn
.
B03M0)KHLIC
kasarenwrs, anannaa
nuőpoca
Hpn-InHu
.
Vxassmaercn
n
BOSHKKI-IyTB
Moryr
Ha
HOBLIC
KaKne
T0,
n3-3a
lxecxnn,oőocnosannmü no
meM,
MHel-IHEO
npoőox.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Hpnnonn-rcn
.
.
.
.
.
.
.
.
.
oöaop
.
oneHb
cnnan
npaxmie T. n.
c
.
.
.
.
.
.
.
ouennnaercn
.
.
.
.
.
.
onHoü
KŐOLAJÉs FÖLDGÁZ
Memnon noroxa
.
.
.
npn
rnnpannnnecxnx Ha
3.
.
.
.
.
..
CTp. 310
npnősmncenHbtx
évfolyam
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Eispfropfen unter GasRohrleitung verursa.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
S.
..
300
Imre
Über die Ursachen
Fekete: .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
der .
.
.
.
.
Eruption .
.
.
.
.
.
.
.
.
der S.
305
analysieren.
den
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Anwendung
nicht-
von
Anniiherungsmetho.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
S.
310
ycnonnnx
Die Meronoa
3BM.
(103.)
.
Praktische Dípl.-Ing. Nándor Pataki: stationüre Strömungen beschreibenden
Ha
cxnaxcnnbl".
npnMeHeHne
nporpaMMnpoBaHnn
.
noroxa. pannanbHoro HpHMel-IHMOCTB cKBancnH
rnnpannnxn
"ussmonnenna
Hoxasmaaercn npn
.
6y11y-
BaxcHbxM.
npam-nke
oömenpnnnwmx
BOJIOCMaMPI
MeTonoB
Ha
n
neycmnonnnmerocn
ypannennü HeycraHoBnBmerocn B
MaTCMaTH-
ananns
nnnnercs
aB-ropa,
onncaunn
onac-
ycTpaHeHnn I/Ix
nccnenoBaHnnMn
H. Hamaxu, PII-DKCHCPZ HpnMeHeHne
npnönnmennümm
ncTonHnKn
HeyMenoro
oöpaaonanmnxcnFHJIDaTHBIX
Bruch .
.
von
Anhand von Beweisstücken, Zeugenverhören und von einer ausführlichen Analyse der spáter eingetroffenen werden die möglichen UrEruption der Sonde Szk-24. sachen der Eruption der Sonde Algyő-I68. untersucht. Die Festigkeitsprobleme der gegenwártig angewandten werden behandelt. Der Verfasser Bohrlochkopfarmaturen macht auf die zunehmende Unfallgefahr ínfolge der Druckverháltnisse des neuen Kohlenwasserstoff-Feldes aufmerksam. Er weist auch auf die neuen Gefahrenquellen hin, die aus der nicht fachgemássen Verhütung des gebildeten entstehen können. Er hált es für Hydratpfropfens ausserordentlích ín der wichtig, diese Gefahrenquellen zu Zukunft, durch Versuche unterstützt, mathematísch
no
B Hacronmee nponnocrn npnMeHneMmx BpeMn yc-rsenHx apMaTyp n CKBaXCKHLI Ha oöpamaercn BHnMaHne OIIaCHOCTb nospacraromyrocn ycnoanapnn Bcnencrsne nnn nasnennn Ha HOBOM netbreraaonoM Mecroponcnennn.
nocrn
.
Algyő-168
Sonde
Szk-24.
CKB.
.
Dipl.-Ing.
neTanLHoro n3
npo6neMaMn
c
die
Sondenarbeiten werden Öl- und Gassonden an die Futterrohrmutfen-Ausrüstungen angeund Fittingen bestehende schraubte, aus Rohrabschnítten Rohrleítung abgeblasen. Beí der denkwürdigen Eruption der Sonde AIgyő-168. wurde der gerade Rohrabschnítt aus dem Kníestück herausgerissen. Der Beitrag behandelt die sich unter entfaltende Druckeinwirkung Bewegung des wáhrend des Abblasens der Sonde zustande gekommenen oder des auf einer anderen Weise entHydratpropfens stehenden Eispfropfens, ferner die am Ende des Rohrabschnitts beim Anstoss auftretenden Kraftangriífe. Die von den Dimensionen des verAbhángigkeít derselben muteten Eispfropfens und von der mit dem Rohrabschnitt verbundenen trágen Masse, sowie die Möglíchkeíten eines Rohrbruchs werden analysíert.
nBnxceHne
anannsnpyercn
einen .
Im Laufe über eine
KaKHM
ynape
saancnmocrb
nx
nona,
nx
npn
druck chen?
onna-
n
naBneHneM,
nnn
cKBancnH,
oőpasonanmencnnenanon nnxaxotune
raaonmx
n
Tpyőonposon, npncoennHeHHmn Ha peaböax. Hpn ynacToK Tpyöonponona nepea
Tpyö n KOIICH Tpyönoro npocTpaHcTBa
nmöpoceCKB. A/zábé-168 n3
Heqnnnmx
B
npononnrcn
cexnnn
na
Kann eín in einer kurzen
Lajos Falucskai:
DipL-Ing. l'Ipn nponenennn
für
Dieser Lehrstuhl wurde wáhrend mehr als drei Jahrzehnte durch Prof. Dr. József Varga geleitet. Auf dem Gebiet der Kohlenwasserstoff-Chemíe und Technologie wurden wáhrend der hundertiáhrigen Tátígkeit des Lehrstuhls zahlreiche wissenschaftlíche Ergebnisse erzielt und Verfahren patentiert.
aanaTenrnponannme
TexHoJIornn
Universitátslehrstühlen
einheimischen
den
Erdölund Erdgasindustríe hat der Lehrstuhl Chemische Universitát zu Technologie der Technischen Budapest ihre 1870 begonnen. Tátígkeít am l. Oktober Hauptsáchliche an dem "Józseffolytechnikum" war Aufgabe desselben chemísche chemische Technologie und in deren Rahmen Technologie der Kohle und spáter in steígendem Masse die des Erdöls und Erdgases zu unterríchten. Die Lehrer des Lehrstuhls lesen zur Zeit an der Chemieingenieur-Fakultát neben der allgemeinen chemischen Technologie unter anderen über Technologie der Kohlenwasserstotfder Erdölindustrie; an índustrie, katalytísche Verfahren der Maschínenbauíngenieur-Fakultát ausser der chemischen und Schmierstoffe; Technologie über Motortreiban der Verkehrsingeníeur-Fakultát über Chemische TechChemíe vor. Die Bildung von Fachnologie und technische wird auch durch den ingenieuren für die Schmiertechnik Lehrstuhl geleitet; seine wissenschaftliche Tátigkeit hat sich immer an das Fachgebíet der Kohle und dann eng des Erdöls, Erdgases und der Petrochemie angeknüpft.
B
10. szám 1970.
október
am
meisten
zur
Beschreibung
gen
werden
angewandten von
Annáherungsgleíchungen
nichtstationáren
radíalen
Strömun-
überblickt.
327
Lajos Falucskaí, Petroleum
der sondenhydraulischen Die praktische Anwendbarkeit Methoden für Wasserspeicher wird unter ,,Einzelsog. brunnen"-Ausführungsbedingungen gewertet. Die Anwendung von Methoden wird auf hydraulischen Rechenmaschinen programmiert darge-
91%
of Chemical ScienVajta, Chemical Eng., Doctor Prize Dr. Wínner ces, Universíty Professor, Kossuth of Chemical Imre Szebényi, Chemical Eng., Candidate Sciences, Senior Lecturer, Head of Dept.: Centenary of the of the Budapest Technicaly Engineering Institute p. 297 -
.
.
.
Imre Fekete, Petroleum the Algyő-168 well
for the petroAmong the Hungarían university institutes leum and gas industry, the Chemical Engineering Institute of the Budapest Technical University began its activity on October l, 1870. At the ,,József Polytechnícs", its main task was to teach chemícal the engineering and, within framework of this, chemícal engineering of coal and later on to an increasing extent that of natural gas. At present, besides generál chemícal engineering, professors of the Chemical Engineering Faculty, lecture, among others, on in hydrocarbon industry engineering, catalytic processes the petroleum at the Mechanical industry; Engineering Faculty, besides chemícal engineering, of fuels and lubrion chemícal cants; at the Traűic Engíneering Department, of lubricaengineering and technical chemistry. Education tion engineers is directed by the Chemical Engineering Institute, too; its scientiüc activity has always been closely connected with the specíal Held of oil, natural gas and petrochemicals. This Department was headed by dr. József for morc than three In the decades. Varga, Professor course of the 100 years' activity of the Institute, a number of scientiüc results has been achieved and methods patented ín the hydrocarbon chemistry and engineering field.
ORSZÁGOS
Telefon:
részére
gáztüzelő-berendezésekkel és háztartási, kommunális
-
fűtőberendezések
fejlesztési feladatok _
-
--
és
a
következő
készülékekkel
328
a
Causes
Eng.: .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of .
.
.
.
the .
.
blow-out
.
.
.
És GÁZIPARI
.
.
.
.
.
.
at
.
.
.
p. 305
.
of .
.
.
approxi.
.
.
.
..
p. 310
TRÖSZT ÁLLOMÁS
És VIZSGÁLÓ
27-31.
u.
3716
gyártó vállalatok,
ipari gáztüzelésű berendezéseket
szolgáltatásait ajánlja:
kapcsolatos
energíafelhasználó elvégzését;
kutatási
berendezések
vizsgálatait
és azokkal
kiadványok tervezését és gázfelhasználással kapcsolatos tanulmányok készítését. GKVÁ
p. 300
..
is given of the approximation equations most used when describing transient flow. Practical for aquiapplicabílity of well hydraulic methods fers under is evaluated. ,,single well" design conditions for The use of hydraulic methods is shown as programmed electronic computers.
és kísérleti
ipari gáztüzelő készülékek, berendezések,
és más
gázkészülékek, gáztüzelő berendezések
A
gas
.
generally
gázpropagandával kapcsolatos
-
.
gázfelhasználók
-
-
.
A survey
Telex: és
.
gázszolgáltató vállalatok,
-
-
290-020
gázkészülékeket
-
.
.
Nándor Pataki, Civil Eng.: Practical application mation methods ("low descríbíng transient
KUTATÓ
Budapest XIII., Révész
an ice plug under pipe-line?
On the basis of materíal of witnesses, proofs, examinations as well as of a detailed occurred analysis of a blow-out later at the Szk-24. of the blow-out well,possible causes of the AIgyő-I68. well are discussed. Strength problems of well head assemblies currently used are commented. Attentíon is drawn to increasing accidence due to pressure conditions prevailing in the new hydrocarbon field. Incificient prevention of the formed hydrate plug may give ríse to new A mathematical danger sources. analysis of the above factors backed is considered as by experiments extremely important for the future.
KÖOLAJ-
GÁZTECHNIKAI
short
a
are
László
.
Eng.: Can ín
failure
a
of work-over the course operations, oíl and gas wclls blown off through pipe-lines consisting of pipe sections and fittíngs threaded to casing couple assemblies. At the memorable blow-out of the Algyő-I68. well, the straight pipe section was plucked out of the elbow. Pressure-índuced movements of hydrate plugs eventually forming when blowing off wells or of ice plugs forming in some different way are analyzed as well as power impulses originating on impact at the pipe scetion end, dependence of these impulses on the dimensions of the supposed ice attached to the pipe sectíon plug and on the inertia mass are discussed and, Hnally, possibilítíes of pipe failures are outlíned. In
stellt.
Dr.
cause
pressure
elektronische
illetve
kapcsolatos
feladatok azok
gáztüzelésre
való
elvégzését;
elemeinek
kifejlesztését;
átállításával
kapcsolatos
méréseket;
kiadását.
gázkészülékek minőségének megbízható őre!
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ
3.
(103.) évfolyam 10. szám
1970. október
