2002-ben végze a Budapesti Közgazdaságtudományi. Államigazgatási Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) marketing f - és környezeti

Harkai A ila

A mestersŽges fŽny kšrnyezetgazdas‡gi elemzŽse

A

vil‡g’t‡s mint mestersŽges fŽny olyan szolg‡ltat‡s, amely a Fšld Žl!vil‡g‡ban jelent!s v‡ltoz‡st idŽze el!. Az emberi Žletet teljesen ‡talak’to a a fŽny haszn‡lata, a mestersŽges fŽny seg’tsŽgŽvel az emberisŽg legy!zte a termŽszet ‡llandó nappal-Žjszaka kšrforg‡s‡t, Žs ak‡r m‡r a nap 24 ór‡j‡ban is kšzel azonos fŽnyviszonyok melle Žlhetünk. Ez a v‡ltoz‡s Žrinte e az ‡llat- Žs nšvŽnyvil‡got is, befoly‡solva megszoko Žletritmusukat. Az ember kelte e tudatos beavatkoz‡snak tšbb vonatkoz‡sa is lehet: jogi, gazdas‡gi Žs szoci‡lis ŽrtelmezŽse. A gazdas‡g aspektus‡ból nŽzve, a vil‡g’t‡s tanulm‡nyoz‡sakor gazdas‡goss‡gi sz‡m’t‡sokat kell vŽgezni, azaz azt kell megvizsg‡lni, hogy makrogazdas‡gi szinten megŽri-e a mestersŽges fŽny haszn‡lata vagy sem. Nem feledve, hogy az elemzŽs csak akkor lehet teljes, ha az šsszes Žrinte hasznait Žs kšltsŽgeit is Þgyelembe vesszük, teh‡t a t‡rsadalmi hasznokat vetjük šssze a t‡rsadalmi kšltsŽgekkel.

Harkai Attila 2002-ben végze a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) marketing f!- és környezeti menedzsment mellékszakirányon. Jelenleg az MTA Társadalomkutató Központ munkatársa. Kutatási témája a környezeti kommunikáció.

A mestersŽges fŽny Žrinte jei A vil‡g’t‡s ugyanolyan szolg‡ltat‡s, mint pŽld‡ul a fodr‡szat, autómos‡s stb., amivel ‡ltal‡ban saj‡t vagy m‡sok igŽnyeit elŽg’tjük ki. Azaz vil‡g’tunk, hogy rossz l‡t‡si kšrülmŽnyeknŽl is l‡ssunk, vagy vŽdjük vele a kšz- Žs vagyonbiztons‡got, hogy csak a legelterjedtebb felhaszn‡l‡si form‡kat eml’tsük.

411

HARKAI ATTILA

A tov‡bbi elemzŽshez cŽlszer" megvizsg‡lni a szolg‡ltat‡s Žletœtj‡t Žs a szerepl!k Žrdekeit, igŽnyeit. A kšnnyebb Žrtelmezhet!sŽg kedvŽŽrt a szolg‡ltat‡s szempontj‡ból az egym‡shoz kšzel ‡lló szerepl!ket csoportba soroltam. – Termel!k – a világítás el!állítói (er!m"vek, energiaszolg‡ltatók stb. Žs ezek besz‡ll’tói) CŽl: energia, fŽny „termelŽse” a fogyasztók rŽszŽre. Haszon: a fogyasztók fŽnyhaszn‡lata proÞtot jelent a v‡llalatoknak. – Fogyasztók – a világítás használói (emberek, v‡llalatok stb.) CŽl: a fŽny haszn‡lata a külšnbšz! igŽnyek kielŽg’tŽsŽre. Haszon: fŽny mint szolg‡ltat‡s. Az el!bbi elemzŽs tœlzo an egyoldalœan kšzel’te e meg a fŽny mint szolg‡ltat‡s Žletœtj‡t, csak a termel!-fogyasztó feloszt‡st Žrtelmezte, ahogy az šnm"kšd! piac is ŽrtelmeznŽ: van egy szolg‡ltat‡s eladókkal Žs vev!kkel, azaz az ‡r a kereslet-k’n‡lat tšrvŽnyszer"sŽge alapj‡n a piacon alakul ki. Ny’lt konßiktushelyzet a kŽt oldal kšzš ezŽrt nincs is. Azonban rejte konßiktusnak min!sül a termel! proÞtmaximaliz‡ló tšrekvŽse, mert minŽl magasabb, nagyobb ‡rban Žs fŽnyhaszn‡latban Žrdekelt. A fogyasztó viszont minŽl alacsonyabb ‡rat szeretne, ebben seg’theti az energiahatŽkonys‡g Žs az energiatakarŽkoss‡g tŽrnyerŽse is. HatŽkonyabb energiafelhaszn‡l‡s kšltsŽgmegtakar’t‡st eredmŽnyezhet, ak‡r azonos vagy nagyobb fŽnyviszonyok melle is. A bemutato ‡llapot csak tškŽletesen versenyz! piacon lenne ŽrvŽnyes, sok szerepl!vel mindkŽt oldalon, de jelen esetben a termel!i oldalon kevŽs a szerepl!, Žs monopolhelyzetben vannak a v‡llalatok. A monopóliumok mia a termel!cŽgek ‡rŽrvŽnyes’t! kŽpessŽge elŽg er!s, Žs emia sok fogyasztó h‡tr‡nyos helyzetbe kerülhet. I lŽp be egy œj szerepl!: az ‡llam Žs szervei mint szab‡lyozó hatós‡g. – Szabályozó – törvényi keretek (‡llam, hatós‡gok) CŽl: a piac szab‡lyoz‡sa, egyensœlyi ‡r megkšzel’tŽse. Haszon: – adóbevŽtelek, munkahelyek a termel!i oldalról; – szoci‡lis tarifarendszerrel a fogyasztói oldal mint ‡llampolg‡r elŽgede sŽge nšvelhet!; – megfelel! megvil‡g’t‡ssal kšz- Žs vagyonbiztons‡g Žrhet! el.1 Az ‡llam mint harmadik szerepl! beŽp’tŽse a rendszerbe a piac tškŽletlensŽgeinek a kiegyenl’tŽsŽre szolg‡l. Tudatosan beleavatkozik a piaci mechanizmusokba, ahogy egy mai piacgazdas‡gban elv‡rható t!le. VŽdi azon szerepl!ket, akiknek az ŽrdekŽrvŽnyes’t! kŽpessŽgük kisebb (fogyasztók) Žs korl‡tozza, szab‡lyozza a tœlzo „hatalommal” rendelkez! termel!i monopóliumokat. Az ‡llam Žrdekes módon šnmag‡val kerül konßiktusba, mert egyrŽszt nagyobb adóbevŽtelben Žrdekelt, hogy fenntartsa appar‡tus‡t, az orsz‡g kiad‡saira fedezetet biztos’tson, m‡srŽszt pedig a fogyasztók mint ‡llampolg‡rok t‡rsadalmi elŽgede sŽgŽt is szem el! kell tartania, akiknek cŽlja kšltsŽgeik – ’gy jelen esetben a mestersŽges fŽny egysŽgnyi ‡r‡nak – minimaliz‡l‡sa.

412

A MESTERSÉGES FÉNY KÖRNYEZETGAZDASÁGI ELEMZÉSE

1. ábra

Ez a ke !ssŽg az egyensœlyi ‡r hatós‡gi meghat‡roz‡sakor l‡thatólag komoly problŽm‡khoz is vezethet. Az 1. ábrán az eddig elhangzo akat šsszegeztem. A piaci kereslet Žs k’n‡lat tšrvŽnyszer"sŽge alapj‡n az egyensœlyi ‡r a harmadik szerepl!, az ‡llam nŽlkül a P1 ‡r, Žs Q1 mennyisŽg melle alakulna ki (S1 a termel!k k’n‡lati függvŽnye – azaz minŽl magasabb az ‡r, ann‡l tšbbet k’n‡lnak a termel!k; D1 a fogyasztók keresleti függvŽnye – azaz minŽl magasabb az ‡r, ann‡l kisebb mennyisŽget tudnak megv‡s‡rolni). Ebben az esetben az egyensœlyi ‡r, ahol a kŽt gšrbe tal‡lkozik, a termel!i oldal proÞtmaximaliz‡ló tšrekvŽse mia elŽg magas lenne, a megvil‡g’t‡s pedig kisebb lenne, mert csak o lenne vil‡g’t‡s, ahol a termel!knek gazdas‡gilag megŽri. Sok fogyasztó nem jutna vil‡g’t‡shoz a magas ‡rak mia . EzŽrt lŽpe be a piacra a harmadik szerepl!, az ‡llam. Gyakorlatilag mindkŽt függvŽnyt „módos’to a”: – D1 – D: Mivel az ‡llam belŽp a piacra, b!vül a kereslet, mert tšbb vil‡g’t‡sra lesz szüksŽg. Ez‡ltal a kialakuló ‡r azonos k’n‡lat melle nagyon magas lenne (P2) Žs mŽg tšbb fogyasztó kiz‡r‡s‡t jelentenŽ a piacról. EzŽrt ez az ‡llapot ršvid t‡von sem tartható fenn. – S1 – S: EzŽrt az ‡llam a k’n‡lati oldalt is módos’tani k’v‡nja, azaz jogi Žs t‡mogat‡si eszkšzškkel „kŽnyszer’ti” a termel!ket, hogy o is szolg‡ltat‡st nyœjtsanak, ahol saj‡t

413

HARKAI ATTILA

gazdas‡gi Žrdekeik mia nem feltŽtlenül tennŽk ezt, pŽld‡ul: vagyon- Žs kšzbiztons‡g ŽrdekŽben tšrtŽn! kšzvil‡g’t‡s. A hatós‡gi beavatkoz‡s kšvetkeztŽben k’n‡latuk b!vül. – Az ‡llami beavatkoz‡s šsszessŽgŽben az egyensœlyi ‡rat csškkenti P1-r!l P-re, Žs ez‡ltal a mennyisŽg is nšvekszik Q1-r!l Q-ra. Ebben a piacgazdas‡gi helyzetben gyakorlatilag minden szerepl! nyertesnek mondható: – Termel!k: P*Q > P1*Q1 – azaz az elŽrhet! proÞt nagyobb le , ez megfelel a termel!i oldal cŽljainak, tšbb haszon keletkeze , mivel a mennyisŽg nšvekedŽse meghaladta az ‡rcsškkenŽsb!l adódó vesztesŽget. (Megjegyzend!, hogy a P2*Q2 esetŽn lenne a legnagyobb a proÞt, de ezt az ‡llam szoci‡lis Žs gazdas‡gi okokból nem engedŽlyezi.) – Fogyasztók: P < P1 Žs Q > Q1 – azaz a szolg‡ltat‡s olcsóbb le , kevesebb kiad‡sba kerül, Žs a megvil‡g’to helyek sz‡ma n! (pŽld‡ul: kšzparkok, utak), ez‡ltal javulhat a kšz- Žs vagyonbiztons‡g, mert a fŽny biztons‡gŽrzetet nyœjt az ‡llampolg‡roknak Žs csškkentheti a b"nšzŽst. Szoci‡lis tarifarendszerrel Žs/vagy hatós‡gi ‡rkŽpzŽssel tšbb fogyasztó juthat szolg‡ltat‡shoz, azaz ado ‡rŽrt tšbbet kaphat, vagy ugyanaz a szolg‡ltat‡s kevesebbe kerül. – Szabályozó: Az ‡llam a legnagyobb nyertes esetünkben, mivel minden v‡ltoz‡s az Žrdekeit szolg‡lja. – P*Q > P1*Q1 – n! a szolg‡ltat‡s ‡rbevŽtele, azaz nagyobb adóÞzetŽs v‡rható, ami az ‡llami bevŽtel nšvelŽsŽt jelenti; – P < P1 – ‡rcsškkenŽs mia a fogyasztók, ‡llampolg‡rok elŽgede sŽge n!, mivel saj‡t kiad‡saik csškkenek; – Q > Q1 – tšbbletvil‡g’t‡s mia javulhat a kšz- Žs vagyonbiztons‡g. A szolg‡ltat‡sok tšbbsŽgŽnŽl ez az elemzŽs teljesen elfogadható is, de esetünkben olyan szolg‡ltat‡s van, amely az škoszisztŽma minden területŽn Žrezteti hat‡s‡t, ezŽrt Žrdemes tov‡bb vizsg‡lni a piacot. Az eddigi vil‡goss‡g-sštŽtsŽg periodikus v‡ltakoz‡s‡t lŽnyegŽben felv‡lto a a vil‡goss‡g-megvil‡g’to s‡g, azaz a folyamatos fŽny rendelkezŽsre ‡ll‡sa, Žs m‡r csak m"szaki kŽrdŽs, hogy a termŽszetes fŽnyhez hasonló ‡llapotokat ‡ll’tsanak el! sštŽtedŽs ut‡n. A mestersŽges fŽny azonban esetleges k‡ros, zavaró hat‡sokat is rejt, vannak, akiknek az Žletüket, munk‡jukat negat’van befoly‡solja a megvil‡g’t‡s. Mint a tanulm‡ny egŽszŽben, i is csak a gazdas‡gi Žrdekek alapj‡n elemzem az œj szerepl!ket, Þgyelembe vŽve, hogy az eddig bemutato egyensœlyi ‡llapotban minden szerepl! (termel!, fogyasztó, ‡llam) tšbbŽ-kevŽsbŽ nyertesnek min!sül, azaz ebb!l az ‡llapotból tšrtŽn! tov‡bbi elmozdul‡s m‡r komoly Žrdekeket Žs cŽlokat is sŽrthet.

414

A MESTERSÉGES FÉNY KÖRNYEZETGAZDASÁGI ELEMZÉSE

A mestersŽges fŽny extern‡li‡i2 I Žrkezünk el a t‡rsadalmi haszon Žs kšltsŽg elemzŽsŽhez, azaz nem csup‡n a kšzvetlenül Žrinte szerepl!k Žrdekei kšzš kell egyensœlyozni, hanem a kšzvetve Žrinte ek kšzš is, akik gazdas‡gi kapcsolatban nincsenek a piacon, vagy nem tudnak megjelenni, de a szolg‡ltat‡s, esetünkben a fŽny, !ket is Žrinti. Ezeket a hat‡sokat h’vjuk extern‡lis hat‡soknak. Jelen szolg‡ltat‡s esetŽben fényszennyezés a negat’v extern‡lia, azaz olyan helyre jut a mestersŽges fŽny, ahov‡ nem sz‡nt‡k. K‡ros hat‡skŽnt a kšvetkez!k eml’thet!k:3 1. Pazarlás – tœlzo energiafogyaszt‡s, a fosszilis Žs atomenergia cŽltalan pazarl‡sa, k‡ros emissziók lŽgkšrbe jut‡s‡nak indokolatlan nšvekedŽse. 2. Káprázás – balesetveszŽlyes ‡llapotot idŽzhet el!. 3. Zavaró hatás – birtokh‡bor’t‡s fŽnnyel. 4. Állatvilág zavarása – az ‡llatok Žvezredek óta fenn‡lló bioritmus‡nak Žs t‡jŽkozód‡s‡nak zavar‡sa. 5. Csillagos égbolt szennyezése – az Žjszakai Žgbolt mint a vil‡gšršksŽg rŽsze. Az št pontot ‡tolvasva, egyŽrtelm"en ŽrzŽkelhet! a problŽma forr‡sa, azaz a szolg‡ltat‡s ŽrdekŽben alkalmazo technológi‡t k‡ros hat‡sok is jellemzik, negat’v technológiai extern‡li‡val ‡llunk szemben (pŽld‡ul: fŽny nem k’v‡nt helyre is eljut vagy a fŽnyforr‡s min!sŽge nem megfelel!). A megold‡s kŽzenfekv!nek t"nik: a fŽnyt a megvil‡g’tandó t‡rgy felŽ kell ir‡ny’tani, amivel nemcsak energi‡t takar’thatunk meg, hanem a csillagos Žgbolt eredeti l‡tv‡nya is megmaradhat. Teh‡t egyszer" szab‡lykŽnt a meglŽv! technológia cserŽje javasolható, gondosabb megvil‡g’t‡ssal, mozg‡sŽrzŽkel!k haszn‡lat‡val stb., azaz m"szaki œj’t‡ssal a szennyezŽs mŽrtŽke minim‡lisra csškkenthet!. Ezek szerint m"szakilag megoldható a problŽma? A technológia valóban seg’thet, a kŽrdŽs csak az: megŽri-e? Hiszen az ‡llamnak Žs szerveinek4 csak akkor Žrdemes támogatnia ezeket a technológiai beruh‡z‡sokat (adókedvezmŽnyekkel, p‡ly‡zatokkal, hitelekkel), ha a t‡rsadalomnak tšbb haszna sz‡rmazik bel!le, mint kšltsŽge.5 A t‡mogat‡s v‡rható haszna: – Az energiamegtakar’t‡s – kšzvetlenül Žs ršvid t‡von is pŽnzben mŽrhet! az eredmŽny, hosszœ t‡von pedig csškkenhet a k‡ros anyagok kibocs‡t‡sa. – Jobb l‡t‡si viszonyok Žrhet!k el korszer"bb l‡mp‡kkal, ez‡ltal csškkenhet a balesetek Žs a b"ncselekmŽnyek sz‡ma. – Állampolg‡ri elŽgede sŽg nšvekedŽse v‡rható a felesleges megvil‡g’t‡sok szab‡lyoz‡s‡val, ‡talak’t‡s‡val (birtokh‡bor’t‡s csškkentŽse). A t‡mogat‡s v‡rható kšltsŽge:

415

HARKAI ATTILA

– A t‡mogat‡s mia kevesebb forr‡s jut m‡s területekre (egŽszsŽgügy, oktat‡s stb.) – ez‡ltal n!het az ‡llampolg‡ri elŽgedetlensŽg. – Egyszeri, nagyobb šsszeg" kiad‡sok, beruh‡z‡sok jelent!sen megterhelik a kšltsŽgvetŽst. A hasznok Žs a kšltsŽgek megismerŽse tov‡bb seg’ti az elemzŽst, mert jelen helyzetben az eddigiekben bemutato szerepl!k (termel!k, fogyasztók, ‡llam) kšzš kialakult egy piaci egyensœlyi ‡r Žs a hozz‡ tartozó mennyisŽg, ahol tšbbnyire nyertes volt minden fŽl. A neoklasszikus kšzgazdas‡gtani felfog‡s szerint ezt a pontot (a 2. ábrán a p pont) a paretoi optimalit‡s alapj‡n œgy Žrtelmezhetjük, hogy az er!forr‡sok felhaszn‡l‡sa hatŽkony, mivel a t‡rsadalmi jólŽti függvŽny maximaliz‡lva van. A szolg‡ltat‡s küls! hat‡sainak (extern‡li‡inak) beemelŽsŽvel a rendszer k‡ros hat‡sait is sz‡mba ve ük. 2. ábra

Ahol: A B A+B C C+D Qop

416

a társadalom tiszta haszna; a fényszennyezés gazdaságilag optimális szintje; a tiszta termel!i haszon társadalmilag optimális szintje; a tiszta termel!i haszon azon része, amit a társadalom nem ismer el; a fényszennyezés azon része, amit el kell kerülni; a megvilágítás társadalmilag optimális szintje.

A MESTERSÉGES FÉNY KÖRNYEZETGAZDASÁGI ELEMZÉSE

KŽrdŽs, hogy a t‡rsadalmi jólŽt maximum‡t sikerült-e megtal‡lni, mert a hatŽkony er!forr‡s-felhaszn‡l‡s csak az egyik eleme a kšrnyezeti problŽm‡k elkerülŽsŽnek, optim‡lis helyzetben a m‡sik kšvetelmŽnynek is teljesülnie kell, azaz a jšv! nemzedŽknek ne hagyjunk rosszabb feltŽteleket, mint ami nekünk is rendelkezŽsünkre ‡ll.6 A 4. Žs az 5. pontban eml’te ‡llatvil‡gnak Žs a csillagos Žgboltnak mint termŽszeti kšrnyezetnek az „ŽletŽben” az el!bbi m"szaki megold‡s nem sokat jav’t. E kŽt tŽnyez! szempontj‡ból a v‡ltoz‡s visszaford’thatatlan (irreverzibilis), mivel a mai vil‡grend mestersŽges fŽnyhaszn‡lata tartósan is megmarad, s!t az el!rejelzŽsek alapj‡n nšvekedni is fog. Felmerül a kŽrdŽs, hogy mennyibe kerül ez a v‡ltoz‡s – vajon sz‡mszer"s’thet! az ‡llatvil‡g ŽletŽben okozo fordulat vagy mŽrhet! a csillagos Žgbolt l‡tv‡nya pŽnzben? A kor‡bbi ‡llapot elvesztŽsŽnek mekkora a t‡rsadalmi kšltsŽge? A nyert hasznok szembe‡ll’t‡s‡val vajon pozit’v-e a szolg‡ltat‡s mŽrlege?

A csillagos Žgbolt ŽrtŽke7 A csillagos Žgbolt l‡tv‡nya, mint m‡s termŽszeti t‡j vagy mint a v’z, a leveg!, tiszta közjószágnak min!sül, azaz fogyaszt‡sa oszthatatlan (indivisible), Žs nem alakul ki sem rivaliz‡l‡s (mivel bizonyos korl‡tok melle egy-egy szemŽly fogyaszt‡sa nem befoly‡solja a tšbbiek fogyaszt‡s‡t, hozz‡fŽrŽsŽt az ado jósz‡ghoz), sem kiz‡r‡s (mivel technikailag vagy gazdas‡gilag sem lehetsŽges m‡s fogyasztók kiz‡r‡sa, azaz a v‡rható hasznokat gyakorlatilag az egŽsz t‡rsadalom Žlvezi). Így a mag‡nszektor ‡llami szab‡lyoz‡s nŽlkül lŽnyegŽben ak‡r tšnkre is teheti, mert gazdas‡gi Žrdeke nem t‡masztja al‡ a tiszta leveg! vŽdelmŽt, a biodiverzit‡s vagy a csillagos Žgbolt l‡tv‡ny‡nak meg!rzŽsŽt. Mint eml’te ük, a tœlzo vagy nšvekv! fŽnyhaszn‡lat kedvez!tlen v‡ltoz‡st okozhat a csillagos Žgbolt l‡tv‡ny‡ban. A nagyv‡rosok fele m‡r ma sem l‡tható a csillagok nagy rŽsze.8 EzŽrt kell kšltsŽg-haszon elemzŽsekkel kisz‡molni, hogy a csillagos Žgbolt meg!rzŽse vagy tov‡bbi kedvez!tlen hat‡soktól való vŽdelme mennyit Žr az emberisŽgnek. Össze kell vetni, hogy mennyi haszna van a csillagos Žgboltnak mint termŽszeti t‡j-l‡tv‡nynak Žs mennyi eredmŽnye van az Žjszakai vil‡g’t‡snak (rekl‡mvil‡g’t‡s, d’sz- Žs kšzvil‡g’t‡s). Kezdjük az Žjszakai vil‡g’t‡s haszn‡t kisz‡molni, mert ez kšnnyebben Žrtelmezhet!. Az 1. táblázatban rŽszleteztem az Žjszakai megvil‡g’t‡st t’pusok szerint. Ršviden šsszefoglalva a h‡rom t’pust: – Reklám: gazdas‡gi Žrdekek motiv‡lj‡k, az ‡llam mint adót kivet! jelenik meg, hogy dr‡g‡bb‡ tegye azon Žjszakai fŽny haszn‡lat‡t, amikor a hirdetŽsek m‡r valósz’n"leg nem Žrik el a kritikus tšmeget. A t adó hat‡s‡ra optim‡lis szintre

417

418 A negatív externália internalizálásának eszközei Adó kivetŽse (0–5 óra kšzš )

Ny’lt tilt‡s (0–5 óra kšzš ) EngedŽlyeztetŽsi elj‡r‡sok

Éjszakai világítás

Rekl‡m

D’szvil‡g’t‡s

Kšzvil‡g’t‡s

Korlátok, hiányosságok

Magas kšltsŽgek Norma mŽrtŽkŽnek meg‡llap’t‡sa nehŽz

NehŽz meg‡llap’tani az id!tartamot Magas kšltsŽgek Nemzetkšzi šsszehangol‡s hi‡nya

INFORMÁCIÓS ASZIMMETRIA

Általános hiányosság minden esetben

-

Az okozo k‡r nagys‡ga nehezen becsülhet! EgysŽgnyi szennyezŽshez egysŽgnyi termelŽst feltŽtelez NehŽz meg‡llap’tani az id!tartamot

Állampolg‡rok

Állam Žs szervei

Nehezen Žrtelmezhet! (‡llandóan vil‡g’tani kell az esetek tšbbsŽgŽben)

• Biztons‡g • Kšz- Žs vagyonvŽdelem

• Kšz- Žs vagyonbiztons‡g • T‡jŽkozód‡s

Kšzvil‡g’t‡s

Tilt‡s a fedezeti pont ‡tlŽpŽse esetŽn, mert energiapazarl‡st jelent

Ép’tŽszeti ŽrtŽkek hangsœlyoz‡sa

Turist‡k

F!kŽnt az ‡llam Žs szervei

Amikor a turist‡k sz‡ma a kritikus szint al‡ csškken (0–5 óra kšzš , szezonon k’vül)

• Államnak: adóbevŽtel a turist‡k kšltŽseib!l • EsztŽtikai Žlvezet

D’szvil‡g’t‡s

Adó kivetŽse fedezeti pont ‡tlŽpŽse esetŽn

Tšbbnyire termel!k

Rekl‡m

Amikor a potenci‡lis fogyasztók sz‡ma a kritikus szint al‡ csškken (0–5 óra kšzš )

• Hirdet!knek: proÞt • Államnak: adóbevŽtel

ÉlmŽny, termŽk, szolg‡ltat‡s elad‡sa (gazdas‡gi Žrdekek)

Tšbbnyire az akt’v foglalkoztato ak csoportja

Szankciók fedezeti pont elérésekor

Fedezeti pont

Cél

Potenciális fogyasztó

Megrendel

Éjszakai világítás Várható haszon

1. táblázat

HARKAI ATTILA

A MESTERSÉGES FÉNY KÖRNYEZETGAZDASÁGI ELEMZÉSE

csškkenhet a felesleges Žjszakai fŽny, Žs energiamegtakar’t‡sra šsztšnšz, mivel gazdas‡gilag nem Žri meg akkor hirdetni. Ebben az esetben az adóval a negat’v extern‡li‡t internalizálják, azaz a gyakorlatilag felesleges vil‡g’t‡s pluszkšltsŽgeit ‡th‡r’tj‡k a hirdet!kre, vele Þze etik meg a tevŽkenysŽg ‡ltal kiv‡lto kedvez!tlen kšvetkezmŽnyek kšltsŽgeit, ez‡ltal a kor‡bbi Qmax mennyisŽg lecsškken Q1-re, mert nem Žri meg tšbbet „termelni”, mivel a hirdet! hasznoss‡gi függvŽnye t adóval kisebb lesz. A kšzgazdas‡gtan pigou-i adónak nevezi ezt a megold‡st, ahol a t‡rsadalom r‡ford’t‡sai a termelŽsre egysŽgesen kivete adóval internaliz‡lhatók (3. ábra).9 – Díszvilágítás: EsztŽtikai Žs gazdas‡gi Žrdekek motiv‡lj‡k a piacot, az ‡llam a kultur‡lis ŽrtŽkek kihangsœlyoz‡s‡val a turizmusból sz‡rmazó bevŽteleit nšveli. Ebben az esetben viszont tiltani kell a felesleges megvil‡g’t‡st, mert a turist‡k sz‡ma Žjszaka vagy szezonon k’vül a kritikus tšmeg al‡ esik, Žs m‡r nem Žri meg vil‡g’tani. EgyrŽszt energiamegtakar’t‡s Žrhet! el, m‡srŽszt csškkenthet! az œgyneveze fŽnykupola-je3. ábra

Ahol t az adó ösztönzi a vállalatokat, hogy a Qmax-ból az optimális Q1-be történ! elmozdulással csökkentsék a hirdetés mennyiségét . Qmax maximális proÞt melle i hirdetés. Q1 a megvilágíto reklámok társadalmilag optimális szintje.

419

HARKAI ATTILA

lensŽg, mivel az Žpületmegvil‡g’t‡sok tšbbnyire felfelŽ ir‡nyuló fŽnyforr‡sok, Žs ez az Žgbolt l‡thatós‡g‡t nagymŽrtŽkben zavarja. Ebben az esetben a negat’v extern‡lia internaliz‡l‡sa direkt szab‡lyoz‡ssal tšrtŽnik, a ny’lt tilt‡s eszkšzŽvel. – Közvilágítás: Biztons‡gi megfontol‡sok ir‡ny’tj‡k a piacot, az ‡llam feladata, hogy a szüksŽges helyeken biztos’tsa a megvil‡g’t‡st kšz- Žs vagyonbiztons‡g cŽlj‡ból Žs el!seg’tse a baleset-megel!zŽst a t‡jŽkozód‡s seg’tsŽgŽvel is. I a felesleges megvil‡g’t‡st nehŽz csškkenteni, mert nincs kritikus tšmeg ala i szint, minden ember vagy csoport ugyanolyan fontos tagja a t‡rsadalomnak, nem vagy nehezen lehet szelekt‡lni. EnnŽl a t’pusn‡l a szigorœ engedŽlyeztetŽsi elj‡r‡sok jelenthetnek egyfajta korl‡tot a negat’v extern‡lia kivŽdŽsŽre. A csillagos Žgbolt ŽrtŽkelŽsŽt m‡s módszerekkel kell megkšzel’teni, els!re tal‡n azt a legkšnnyebb kimondani, hogy felbecsülhetetlen vagy vŽgtelen ez az ŽrtŽk. De az šszszehasonl’t‡shoz monet‡ris form‡ban is ki kell fejezni e kšrnyezet ŽrtŽkŽt.10 A problŽma megkšzel’tŽsŽhez a t‡rsadalmi preferenciarendszer (az egyŽni preferenciarendszerek šsszessŽge) elemzŽse lehet a kulcs. A kŽrdŽs az, hogy mennyit Žr a t‡rsadalomnak, vagyis mennyit hajlandók Þzetni azŽrt, hogy a csillagos Žgbolt l‡tv‡ny‡t meg!rizzŽk. Ezek a módszerek a t‡rsadalmi preferenci‡k alapj‡n az œgyneveze ÞzetŽsi hajlandós‡got (willingness-to-pay) vizsg‡lj‡k. A ÞzetŽsi hajlandós‡g pedig függ az ado szemŽly Žrinte sŽgŽt!l, pŽld‡ul: egy csillag‡sz, akinek a munk‡j‡t Žrinti, valósz’n"leg tšbbet Þzetne Žrte, mint m‡s szemŽly. A konkrŽt ŽrtŽkelŽshez a csillagos Žgbolt œgyneveze šršksŽgi ŽrtŽkŽt kell meghat‡rozni – az el!z!ekben ismertete tiszta kšzjósz‡g lŽte mia – az, hogy ŽrtŽket tulajdon’tunk az Žgbolt jšv! gener‡ciók sz‡m‡ra tšrtŽn! meg!rzŽsŽnek, mŽg akkor is, ha nem akarjuk sem ma, sem a jšv!ben az ado jósz‡got „haszn‡lni”. Ez egy feltŽteles ŽrtŽkelŽs, ami az emberek megkŽrdezŽsŽn alapul, hogy egy bizonyos haszonŽrt (i a csillagos Žgbolt) mennyit hajlandóak Þzetni.11 A cŽl az, hogy olyan ‡rat kapjunk, ami kialakulna, ha az Žgboltra lŽtezne valós‡gos piac. A módszerben sok a feltŽtelezŽs, de esetünkhšz seg’tsŽget adhat. Mivel jelen tanulm‡ny kereteit meghaladja egy ilyen kutat‡s lefolytat‡sa, ezŽrt m‡s kor‡bbi kšrnyezetŽrtŽkelŽsi kutat‡sok eredmŽnyei adhatnak t‡mpontot. Magyarorsz‡gon a BKE Kšrnyezet-gazdas‡gtani Žs Technológiai TanszŽkŽnek munkat‡rsai vŽgeztek ilyen felmŽrŽseket. Az elemzŽsünkhšz legkšzelebb ‡lló „Balaton-felmŽrŽs” eredmŽnyeit mutatom be. Az ŽrtŽkelt jósz‡got a Balaton v’zmin!sŽgŽnek meg!rzŽse jelente e. Az 1995–1996 folyam‡n lefolytato kutat‡s alapj‡n egy magyar ‡llampolg‡r a Balaton v’zmin!sŽgŽnek jav’t‡s‡ra ‡tlagosan Žvi 3900 forintot volt hajlandó Þzetni. A 18 Žven felüli nŽpessŽghez viszony’tva 34,4 milli‡rdot tenne ki az Žves beÞzetŽsek šsszege, amivel ŽrzŽkelhet! javul‡st lehetne elŽrni.

420

A MESTERSÉGES FÉNY KÖRNYEZETGAZDASÁGI ELEMZÉSE

Mindezek alapj‡n csak egy t‡voli becslŽst, hipotŽzist tehetünk arra, hogy a csillagos Žgbolt meg!rzŽsre v‡rhatóan mennyi egyŽni ÞzetŽsi hajlandós‡got eredmŽnyezne. EgyrŽszt alacsonyabb šsszeg v‡rható, mert ez a szolg‡ltat‡s sokkal komplexebb Žs kevŽsbŽ sz‡mszer"s’thet!, mint egy v’zmin!sŽg-javul‡s, Žs tal‡n az emberek Žrinte sŽge is kisebb. M‡srŽszt az in߇ciós hat‡sok mia ma m‡r a 10 ezer forint sem t"nik nagy kiad‡snak Žvente. FeltŽtelezŽsünk szerint az Žves beÞzetŽsek šsszege elŽg t‡g keretek kšzš mozoghat, de valósz’n"leg nem haladhatja meg a 100 milli‡rd forintot, azaz enynyit Žrne – hipotŽzisünk szerint – a magyar lakoss‡gnak a csillagos Žgbolt „ŽrtŽke”. Most m‡r „‡ra” van a l‡tv‡nynak, ’gy šssze lehet hasonl’tani m‡s megold‡sokkal, Žs a kšltsŽgeket szembe‡ll’tani a hasznokkal. A mŽrleg egyik serpeny!jŽben maga a gazdas‡g ‡ll minden szerepl!jŽvel, hiszen a megvil‡g’t‡s mŽrtŽke az el!bbi elemzŽsek alapj‡n a t‡rsadalmi jólŽt függvŽnyŽnek maximuma kšzelŽben van. Monet‡ris form‡ban kifejezhetetlen ezermilli‡rdokra tehet! ez az šsszeg. A m‡sik oldalon ‡ll a l‡tv‡ny a maga nŽh‡ny 10 vagy a legjobb esetben is 100 milli‡rdj‡val. De vegyük azt is Þgyelembe, hogy a ÞzetŽsi hajlandós‡g mindig magasabb, mint a tŽnyleges ÞzetŽs. 100 milli‡rd forint befektetŽsŽvel csak nŽh‡ny sz‡zad-ezred pontos javul‡st Žrhetünk el, ami lŽnyegŽben nem v‡ltoztatna semmit a csillagos Žgbolt szempontj‡ból. KevŽs ez az šsszeg, hogy komoly gazdas‡gi ŽrvkŽnt jelenjen meg a piacon. Kšzgazdas‡gi szempontból ezt az šsszeget o kell befektetni, ahol a legnagyobb megtŽrülŽs v‡rható. Erre alkalmasak azon megÞgyel!pontok, ahol tšbb sz‡z kilomŽteres kšrzetben sincs mestersŽges megvil‡g’t‡s, azaz ide‡lis kšrülmŽnyek kšzš m"kšdhetnek napjaink legkiv‡lóbb t‡vcsšvei. A Nemzetkšzi Csillag‡szati Uniónak is a f! priorit‡sa ezen helyek „megvŽdŽse” a fŽnyt!l (ezen megÞgyelŽsi pontok sz‡ma kevesebb m‡r, mint egy tucat!). Ezeken a megÞgyelŽsi pontokon ak‡r egy nemzeti park jelleg" vŽdelmi rendszer kialak’t‡s‡val (az Žjszaki mestersŽges fŽnyforr‡sok kiiktat‡s‡val) vagy az emberisŽg odautaz‡s‡nak a t‡mogat‡s‡val kšlthet! el leghatŽkonyabban az eml’te šsszeg. ElemzŽsünk szerint m‡r csak lok‡lis szinteken Žrhetünk el eredmŽnyeket, mivel az emberisŽg ezt a mesterséges škoszisztŽm‡t v‡laszto a. Optim‡lis esetben, a m"szaki œj’t‡sokkal Žs a külšnbšz! tilt‡sokkal, adókkal elŽrhet!, hogy ak‡r nagyobb megvil‡g’t‡s melle is, csškken a szolg‡ltat‡s k‡ros hat‡sa (pazarl‡s, k‡pr‡z‡s, zavaró hat‡s) vagy nem „n!” tov‡bb a csillagos Žgbolt szennyezŽse, Žs ’gy tal‡n unok‡ink is l‡thatj‡k mŽg a csillagokat.

Irodalom Chik‡n A ila: Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó, Budapest, 1997. Hóbor József (szerk.): A környezetgazdaság alapjai. F!iskolai jegyzet. PSZF, Budapest, 1995. Kerekes S‡ndor: A Janus arcœ kšrnyezetgazdas‡gtan. Anyaggazdálkodás és Raktárgazdálkodás, 1993. november, 9–12.

421

HARKAI ATTILA

Kerekes S‡ndor: A környezetgazdaságtan alapjai. Egyetemi jegyzet. BKE, 1995; Kerekes S‡ndor–Kindler József (szerk.): Vállalati környezetmenedzsment. KŽzirat gyan‡nt. Aula Kiadó, Budapest, 1997. Major L‡szló–Varga PŽter: KšrnyezetvŽdelmi problŽm‡k kšzgazdas‡gtani megkšzel’tŽsben. Átfogó, információs rendszer a környezetvédelemr!l, 2001. m‡jus, 1. 37–40. MarjainŽ SzerŽnyi Zsuzsa: A nem piaci javak közgazdasági értékelése. SegŽdanyag a „KšrnyezetŽrtŽkelŽs” c’m" t‡rgy el!ad‡saihoz. Budapest, 2003. MarjainŽ SzerŽnyi Zsuzsa: A feltételes értékelés alkalmazhatósága Magyarországon. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 2005. Pigou, A.: The Economics of Welfare. Macmillan, London, 1920. S‡ntha A ila: Környezetgazdálkodás. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1993. Szirmai Viktória: A környezeti érdekek Magyarországon. Pallas Stœdió, Budapest, 1999. Tóth K‡lm‡n: A MÁV Rt. fényszennyezéssel kapcsolatos eredményei. 2004. szeptember 28. h p://fenyszennyezes. csillagaszat.hu/cikkek/a_mav_rt._fenyszennyezessel_kapcsolatos_eredmenyei.html V‡ri Anna (szerk.): Kockázat és társadalom. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1987. Zsolnai L‡szló: Felel!s gazdas‡gi dšntŽshozatal Žs a termŽszeti kšrnyezet. Vezetéstudomány, 1992. 5. 32–35. Zsolnai L‡szló: V‡llalati kšrnyezetgazd‡lkod‡s. Vezetéstudomány, 1993. 12. 5–7.

Jegyzetek 1

2

3 4

5

6 7 8

Orsz‡gos kriminológiai kutat‡sok alapj‡n a kšzvil‡g’t‡st a biztons‡gŽrzetet kšzvete módon befoly‡soló tŽnyez!nek tekintik az emberek. EzŽrt tŽtelezzük fšl, hogy a megvil‡g’t‡s mennyisŽgŽnek nšvelŽsŽvel egyenesen ar‡nyosan javul a kšz- Žs vagyonbiztons‡g (l‡sd b!vebben a kšvetkez! honlapon: www.okri.hu). Extern‡li‡k = a v‡llalkozói tevŽkenysŽg küls! hat‡sai, b!vebben l‡sd Kerekes S‡ndor: A Janus arcœ kšrnyezetgazdas‡gtan. Anyaggazdálkodás és Raktárgazdálkodás, 1993. november, 9–12.; Kerekes S‡ndor: A környezetgazdaságtan alapjai. Egyetemi jegyzet. BKE, 1995; Major L‡szló–Varga PŽter: KšrnyezetvŽdelmi problŽm‡k kšzgazdas‡gtani megkšzel’tŽsben. Átfogó, információs rendszer a környezetvédelemr!l, 2001. m‡jus, 1. sz‡m, 37–40. Megjegyzend!, hogy a pontokba szedŽs nem jelez semmilyen sorrendet, csak a kšnnyebb elemzŽs cŽlj‡t szolg‡lja. AzŽrt beszŽlünk i csak az ‡llamról, mert ahogy a kŽs!bbiekben is bemutat‡sra kerül, a mag‡nszektor a k‡ros hat‡sok (extern‡li‡k) jelent!s rŽszŽt nem k’v‡nja šnsz‡nt‡ból ellentŽtelezni vagy csškkenteni, mivel az anyagi Žrdekei nem kŽsztetik r‡. Egy pŽlda a t‡mogat‡sra a MÁV 2000 vŽgŽre megvalósult vil‡g’t‡si rekonstrukciója. A PHARE program jóvolt‡ból kšzel 16 ezer db fŽnyforr‡st cserŽltek le korszer"bb vil‡g’tótestekre. (L‡sd Tóth K‡lm‡n: A MÁV Rt. fŽnyszennyezŽssel kapcsolatos eredmŽnyei. 2004. szeptember 28.) h p://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/cikkek/a_mav_rt._fenyszennyezessel_kapcsolatos_eredmenyei.html. F!bb eredmŽnyek: – Žvi 80–120 m Ft energiamegtakar’t‡s; – hat‡sfok-nšvekedŽs: megvil‡g’t‡s csak az ado területre; – k‡pr‡z‡s megsz"nŽsŽvel a kšzlekedŽsbiztons‡g javul‡sa (jelz!k jobb megÞgyelhet!sŽge stb.); – a vil‡g’tótestek higanytartalma 84 sz‡zalŽkkal kevesebb; – hosszabb Žle artamœ fŽnyforr‡sok; – a beruh‡z‡sŽrt elismerŽs az International Dark Sky Association-t!l. L‡sd a fenntartható fejl!dŽs eszmerendszerŽt – Kerekes: i. m. (1995). A v‡laszt a csillagos Žgbolt pŽld‡ja alapj‡n elemzem, megeml’tve, hogy hasonló a helyzet az ‡llatvil‡g meg!rzŽse esetŽn is. Nem szabad elfeledni, hogy a v‡rosi škoszisztŽma gyakorlatilag mestersŽges, m"vi škoszisztŽm‡nak min!sül, teh‡t az emberisŽg saj‡tos funkciókkal hozta lŽtre.

422

A MESTERSÉGES FÉNY KÖRNYEZETGAZDASÁGI ELEMZÉSE

9

Arthur C. Pigou 1920-ban jelente e meg f! m"vŽt, Jóléti gazdaságtan (The Economics of Welfare) c’mmel, amelyben levezeti a szennyezŽs megadóztat‡s‡nak szüksŽgessŽgŽt.

10

B!vebben a kšrnyezetŽrtŽkelŽsr!l Žs az ŽrtŽkelŽsi módszerekr!l l‡sd MarjainŽ SzerŽnyi Zsuzsa: A nem piaci javak közgazdasági értékelése. SegŽdanyag a „KšrnyezetŽrtŽkelŽs” c’m" t‡rgy el!ad‡saihoz. Budapest, 2003. „A feltŽteles ŽrtŽkelŽs (contingent valuation method, CVM) egy felmŽrŽsen alapuló módszer, amelyet gyakran haszn‡lnak preferenci‡k kimutat‡s‡ra Žs nem piaci javak gazdas‡gi ŽrtŽkŽnek meghat‡roz‡s‡ra. A felmŽrŽsben hipotetikus piacot konstru‡lnak, ahol a kŽrdŽses jósz‡ggal kereskednek; ekkor a megkŽrdeze ek a jósz‡gban bekšvetkeze v‡ltoz‡ssal kapcsolatos ÞzetŽsi vagy elfogad‡si hajlandós‡g‡t kšzvetlenül ki lehet mutatni.” MarjainŽ SzerŽnyi: i. m. 57–58.

11

Summary Attila Harkai An environmental and economic analysis of artificial light Lighting is a service that resulted in a signiÞcant change in Earth’s wildlife. Mankind has conquered the permanent cycle of day and night, and we can live in almost identical lighting circumstances 24 hours a day. This human interference in a natural process has many aspects. The goal of this essay is an economical analysis, in other words: to examine on a macro-economic level whether is it worth using artiÞcial lighting. At Þrst it is essential to outline the history of this service, and the interests, demands of its actors. There are three important actors: providers, consumers and controllers. The task of the state as a third actor is to control and equalize the imperfections on the market. It protects actors with li le lobbyist ability (consumers) and limits, controls the monopolies of providers with too great „power”. This kind of analysis is perfectly acceptable in the case of most of the services but this one is di#erent since it a#ects almost all Þelds of the planet’s ecosystems. Therefore this market is worth to go a li le further with the examination. We have to list every possible damages caused by artiÞcial light and subjects that have to live together with its negative e#ects. In this case light pollution is a negative externality, namely the artiÞcial light reaches spots it was not meant to reach. Its negative e#ects are: waste of energy, disturbance of people and wildlife, pollution of the view of nocturnal sky with its stars. The solution appears to be simple: light must be directed towards the object we want to illuminate, which not only saves energy but also protects the original view of starlit sky. As a simple rule the replacement of existing technology can be recommended, therefore the amount of pollution can be reduced by technological innovation.

423

HARKAI ATTILA

Technology can be a solution, indeed, but the real question is whether it is worthwhile? Even if possible, the state will only support such technological investments (by tax reduction, tenders, credits), if the proÞts of society exceed its expenses. Another question is if the maximum of social welfare has been found, because e#ective usage of resources is only one element of avoiding environmental problems. In an optimal situation the other requirement must also be met, namely the next generation should not inherit worse conditions than ours. For two of the actors (wildlife and skyscape with the stars) the change is irreversible, since today’s usage of artiÞcial lighting remains a common tradition and will possibly increase. That is why we have to assess how much is the preservation of nocturnal skyscape worth for the mankind. ProÞts of the natural view of stars and results of lighting at night (advertising, public order) have to be compared. A possible key to the answer can be an analysis of the social preference system. How much is the society willing to cost for preserving the view of the stars at night? For an assessment we have to deÞne the so called inheritance value of the starlit sky that represents the value of its preservation for the next generation, even if we do not plan to „use” this certain natural phenomenon. The conduction of such a research is beyond the possibilities of this essay, therefore all we can do is to deÞne a hypothetical answer to the question of how much an individual would pay for the preservation of the starlit sky. This way the alternatives can be compared to each other and the expenses can be measured against proÞts. In one pan of the scale there is the economy with all its actors, since the measure of lighting is near the maximum of the function of social welfare. This result can not be deÞned even in thousand of billions in money. On the other side there is the value of view with its tens or in the best case hundreds of billions. This sum is clearly not enough to appear as a signiÞcant economic argument on the market. From the economy’s point of view this sum needs to be spent where it brings the most proÞt. This can only be said about a few observation points where the best astronomical telescopes of today can work in ideal circumstances. According to this analysis results can only be reached in local levels since mankind clearly did chose an artiÞcial ecosystem. Perhaps by technological innovations, bans and taxes some reduction of the damages caused by this service can be arranged, or a least the pollution will stop increasing, and our grandchildren will also be able to see the starlit sky.

424