ÉRZELMEK
Ajánlott irodalom
Vázlat Az érzelem klasszikus elméletei Az érzelmek univerzális és kulturális természete Az érzelmek szerepe a megismerőfolyamatok működésében Az érzelmek fejlődése Az érzelmeink a mindennapokban
Érzelem meghatározások (Oatley és Jenkins, 2001)
‘Az érzelmet általában az okozza, hogy a személy egy fontos dologgal, (céllal) kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy eseményt; az érzelmet pozitívnak érzi, ha az esemény segíti és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását.’ ‘Az érzelem magja a cselekvéskészség és a tervek beindítása; az érzelem elsőbbséghez juttatja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelyeket sürgősségérzettel ruház fel – így megzavarhat más mentális folyamatokat és cselekvéseket, v versenghet velük.’ ‘Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentális állapotként éljük át, amelyet néha testi változások, kifejezések, cselekvések kísérnek.’
Az érzelem összetett, többkomponensű esemény, amely cselekvésre sarkall.
Az érzelmi folyamat összetevői Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra milyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos). Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés. Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gondolatok a tervekről, arról hogy hogyan küzdjünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kontextusértékelés) és a tervek beindítása (cselekvéskészség). Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások.
Érzelemkifejezés: testi változások. Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók. Az érzelmi folyamat vázlatos rajza Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 417.o. Érzelmi válaszok: Személykörnyezet érintkezés (kiváltó esemény)
2. Szubjektív élmény 1. Kognitív kiértékelés
3. Gondolkodási és cselekvési tendenciák 4. Fiziológiai változások 5. Érzelemkifejezés
6. Az érzelemre adott válaszok
Arisztotelész: az érzelmek a vélekedéseinkből származnak. Az érzelmek kognitív alapúak. kellemes és kellemetlen dimenziók vannak. Descartes: 6 alapérzelemből tevődik össze valamennyi érzelem. Csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, bánat. Minden további érzelem ezek kombinációja. Az érzelmek megtörténnek velünk, de intenzitásukat és irányukat befolyásolhatjuk. Darwin: Kutatni kell az érzelmeket. Az érzelmek nem állnak akaratlagos szabályozás alatt. Az érzelemkifejezés olyan, mint testünk csökevényes szervei. Pl: gúnyos mosoly-vicsorgásból.
James (a James-Lange elmélet) – közönséges érzelmek is megmozgatnak minket (pl. remegünk, izzadunk) A testi tünetek hozzájárulnak az érzelmek észlelt intenzitásához. Az érzelmek színt adnak az eseményeknek. Az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének következményei. Cannon kritikája – azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek. A zsigerek viszonylag érzékelten struktúrák. A szubkortikális központok működésének eredménye az érzelmi működés.
Az érzelmek perifériás elmélete – (James-Lange-elmélet) A vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket.
KIR (agykéreg) – ingerület tárgya (érzékelt tárgy)
inger (S) emocionálisan észlelt tárgy – észlelt arousal
az érzelem szubjektív élménye (érzés)
az érzelemre jellemző vegetatív arousal
James-Lange érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 205.o.
Az elméletből az következik, hogy a különböző érzelmekkel más-másmintázatú testi válaszok járnak együtt.
Arousal szerepe az érzelmi élményben James-Lange elmélet: James (1884)- „azért félünk, mert elfutunk” (érzelem szubjektív élménye a testi változások észlelése) Lange: vegetatív arousal is belejátszik. James-Lange: mindenfajta érzelemhez más és más vegetatív mintázat társul. A
vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket.
Freud: az érzelmek gyakran homályosak és érthetetlenek.
Az elhárító mechanizmusok működése miatt gyakran nem tudatos a hozzáférés. Éppen ezért gyakran tünetek formájában jelennek meg az érzelmek. A stresszkeltő érzelmi helyzetekkel való adaptív megküzdés alapvető a pszichés egyensúly szempontjából.
Az érzelem kéttényezős elmélete – (Schachter és Singer)
az arousal más forrásai
általános vegetatív arousal az érzelem szubjektív élménye (érzés)
inger (S)
más információk
az arousal kognitív kiértékelése Schachter-Singer érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 207.o.
Az elmélet két sajátossága: az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel; amennyiben a megnövekedett arousalra nincs kielégítő magyarázat, akkor a környezetben keressük azt.
Az érzelmek fiziológiai alapja Thalamus és hypothalamus Limbikus rendszer (amygdala) Agykéreg Vegetatív idegrendszer
Az érzelemkiváltás útjai (LeDoux, 1989)
Alsó út: inger – amygdala – érzelmi reakció. Felső út: inger – thalamus – szenzoros kéreg (tudatosulás) – amygdala – érzelmi reakció
E kettősség felelős azért, hogy elszakadhat egymástól az értelmezés (érzelem) és az értékelés (értelem).
A veszély érzékelése az amygdalát direkt úton éri el a thalamuson keresztül Gyors ‘alsó út’
A thalamustól a kéregig is eljut a fenyegetettség érzete A lassú ‘alsó út’
Kérgi ítéletek felül írják.
Kiértékelés elméletek az arousal semlegességét hangsúlyozzák Összetevő elmélet Elsworth&Smith, 1988- a helyzeteket olyan epizódokként észleljük, amelyeket néhány összetevő alapján értékelünk. Pl: A boldogság olyan érzelem, amelyet kellemesség, alacsony erőfeszítés, a bizonyosság és a magasfokú figyelem jellemez.
Kogníció és érzelmek Kognitív kiértékelés: kiértékelő folyamat + helyzetről alkotott vélekedés Befolyásolja az átélt érzelmek intenzitását Hatással van az érzelmek elkülönítésére - Egy semleges izgalom és egy kognitív kiértékelés egymásra hatása, interakciója. - Schachter és Singer kísérlet
Meredek lejtőn lefelé… Nem mindegy, hogy:
Kísérlet: Schachter és Singer A k.sz-nek adrenalininjekció, amely vegetatív arousalt okoz: szívritmusszám növekszik, izomremegés, légzésváltozás stb. Az adrenalin hatásáról az orvosok más és más információt adtak. 1.Az egyik csoportot felvilágosították pontosan 2. A másikat félrevezették (- a szer csupán zsibbadást okoz). Az informált személyeknek volt magyarázatuk az izgalmakra, a félreinformáltaknak nem.
Kísérlet testmozgással: 1. A k.sz.-ek megerőltető testmozgást végeznek. 2. Feladatvégzés közben beépített személy provokálja őket. Eredmény: A mozgás semleges arousalt váltott ki. A mozgás kiváltotta semleges arousal még intenzívebb dühöt váltott ki a provokált emberekből, mint a nem provokáltakból.
Pozitív - Negatív érzelmek Pozitív érzelmek -
Kiszélesítik a személy gondolatait Arra késztetik a személyt, hogy használja a belső erőforrásait Megnövelik a kreatív feladatokban mutatott teljesítményt A mentális és a fizikai egészség fontos meghatározója Segít megküzdeni a stresszel
Negatív érzelmek -
Leszűkítik a cselekvési lehetőségek készletét: menekülésre és támadásra
Frusztráció Frusztráció: olyan állapot, amelyet a személyiség akkor él át, amikor valamely cél elérésére folytatott tevékenysége akadályba ütközik. - A kudarc érzelmi vetülete. - Negatív, az egyént károsító állapot. - Minden negatív érzelem alapja. Az emóció (pozitív vagy negatív) töltése attól függ, hogy a tevékenység, amelyre késztet, sikeres-e. (pl. frusztrált szerelem)
Facialis feedback hipotézise (Tomkins, 1962) mimikai visszacsatolás elmélete Az érzelem szubjektív élményét meghatározza az arckifejezés által okozott fiziológiai visszacsatolás. (Alátámasztja azt az elképzelést, hogy az érzelemkifejezés fontos az érzelem szubjektív élményének kialakulásában.)
Az érzelmek összetevői Belső testi válaszok / elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói Kognitív kiértékelés / gondolatok, vélekedések az események negatív vagy pozitív voltáról. Arckifejezések. Élményre adott reakciók.
Az érzelmek funkciói (Rolls, 2000, Plutchick)
1. Evolúciós funkció (növelik a faj és az egyed túlélési valószínűségét): fenyegetettség harc fajtársak közötti kommunikáció erősítik és szabályozzák a társas kapcsolatokat
2. Befolyást gyakorolnak a kognitív folyamatokra azáltal, hogy elősegíthetik és támogathatják az információfeldolgozást: aktuális hangulat befolyást gyakorol a figyelemre, az észlelési, tanulási és az emlékezeti folyamatokra; a régi emlékek felidézése is aktiválhatja a hozzákapcsolódó érzelmi állapotot.
Fontos szerepet töltenek be a
viselkedésszabályozásban: irányítják, illetve kiválasztják a számunkra kedvezőbb cselekvéseket; cselekvésre késztetnek, azaz motiválnak szerepet játszanak a viselkedés fenntartásában az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelentést nyújtanak a cselekvésről és annak eredményéről, befolyásolva ezzel a későbbi viselkedést.
Az érzelmek osztályozása1 Forrásuk szerint alapérzelmek magasabb rendű érzelmek
Tartalmuk szerint morális érzelmek intellektuális érzelmek esztétikai érzelmek praxikus érzelmek
A kiváltó helyzetekkel kapcsolatosan
Az érzelmek polaritása szerint pozitív-negatív dimenzió aktivitás-passzivitás dimenzió feszültség-kisülés dimenzió
Az élethelyzetekkel kapcsolatos kognitív kiértékelés elemei szerint
Az érzelmek dinamikája Hangulat Indulat Szenvedély
Érzelemkifejezés Az érzelmi kifejezések hozzájárulnak a szubjektív élményhez. Bizonyos arckifejezéseknek egyetemes jelentésük van / specializált idegi alrendszer Agyi lokalizáció / érzelem felismerés Más érzelmek a kultúrából elsajátítottak. Faciális feedback hipotézise
6 alapérzelem – P. Ekman A kifejezések veleszületett mintázatát kulturálisan változó megjelenítési szabályok kísérik. Ezek szabályozzák, h mikor lehet az egyes kifejezéseket megjeleníteni. Boldogság, meglepődés, szomorúság, düh, félelem, undor
Az univerzalitás melletti bizonyítékok Eibl-Eibebesfeldt (1970) - üdvözlés egyetemes kifejezései – szemöldök fel Vakon született gyermekek – Mosolygás, sírás, szemöldökráncolás, sírás Ekman&Friesen (1970) – Új Guinea – pozitív érzelmek felismerése pontosabb, mint a negatív érzelmeké.
A kultúra hatásai (pl.) Howell (1981) – malájoknál a félelem kivételével minden érzelmi kifejezés tiltott. Japánok a negatív érzelmeket jobban azonosítják.
Kogníció és érzelmek - fejlődés Az izgalom kognitív kiértékelése tanult, tapasztalati tényező. Egyedfejlődés során halmozódnak a tapasztalatok – asszociációk alakulnak ki. Két legelső érzelem: kellemes és kellemetlen. 3 éves korban a nevető arcot 70%ban felismerik a gyerekek. 10 éveseknél 100%: Az asszociációk révén bővül a kiváltó ingerek köre. Konkrét érzelmek kibontakozása.
Szubjektív jóllét Mi vezet boldogsághoz?? - Belső tényezőink megvalósítása A végzett tevékenység összhangban legyen az egyén személyiségével
- A pozitív érzelem együtt jár a tágan értelmezett szükségletek kielégítésével - A személyiségtulajdonságok függvényében különbségek abban, hogy az ember hogyan szemléli a dolgokat
Szomorúság és depresszió Szomorúság: leginkább valamilyen vesztességgel áll kapcsolatban Depresszió: tartósan fennálló nyomott hangulat, az öröm, érdeklődés elvesztése, ürességérzés, ingerlékenység, alvászavar, testsúly jelentős megváltozása, tartós fáradtság érzése, figyelem és koncentráció zavara, halállal és öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok - Jelentősen megváltoznak az egyénnek az önmagáról, a világról és a jövőről kialakított elképzelései. - Szerepet játszhat az iskolai hiányzásokban, a rosszabb iskolai teljesítményben, a droghasználatban, a dohányzásban, az evészavarokban és a romló egészségi állapotban
Félelem és szorongás Félelem: konkrét tárgya van Szorongás: elképzelt veszélyekkel van kapcsolatban Hasonló testi tünetek: szorítás a mellkason, a torokban, nehéz levegővétel, szájszárazság, izzadás, hasi fájdalom
Tesztszorongás: amikor a személy teljesítményét nyilvánosan értékelik - Gyenge teljesítmény miatti szégyen, másokkal való összehasonlítás miatt aggódik - Két összetevő: aggodalom és érzelmi aktiváció - Hatása: csökken a teljesítmény
Harag A haragot könnyű geometriai ábrákból is felismerni. Univerzális. Mindegyik párban a bal oldali forma haragosabbnak tűnik, mint a jobb oldali.
Arckifejezések szociális kontextusban Kultúránként változik melyik érzelmet lehet jobban kimutatni. Az emberek általában nem fejezik ki érzelmeiket arckifejezésben ha maguk vannak, csak ha van társaságuk. Egy adott arckifejezés mást is jelenthet, helyzettől függően. Arckifejezéseket használunk arra is, h eltakarjuk v h megmutassuk érzelmeinket.
Hétköznapi érzelmi ikonok
Érzelmek működése….
Gondolj egy nem olyan régi konfliktusra, amely intenzív érzelmi élményeket hagyott maga után.
Most gondolj a tested egy részére, ami bevonódott az érzelem átélésébe. Ez lehet akár -fejfájás, -gyomorgörcs -izomfájdalom - hátfájás
Amikor az érzelmek elöntenek, úgy érezheted: Átveszik az irányítást. Sikítás, kiabálás, agresszió. Fizikális v verbális agresszió lesz a vége. Vagy épp teljes elzárkózás.
Néhány érzelem, amelyek kiemeltebben fontosak a konfliktusoknál:
harag bosszú fájdalom szégyen megbánás félelem
Harag Amikor helyesen fejeződik ki, akkor remek lehetőséget nyújt a változásra. Ha nem, akkor destruktív erővé válik. Ha felismerjük és elfogadjuk haragunkat, akkor az építő erővé is válhat. Ha ráöntjük másokra haragunkat, akkor elvész az erő belőle és megragadunk a problémánál.
Megsértődés Olyan, mint a megfagyott harag. Másokat okol csak a kialakult helyzetért. Ez egy jó módja annak, hogy ,másokat távol tartsunk magunktól és saját magunkat feljebb valónak tekintsük vagy valamiben sokkal jobbnak. Gyakran könnyebb megsértődni, mint felelősséget vállalni mások érzelmeiért vagy a helyzet megváltoztatásáért.
Fájdalom Gyakran a sértődöttség és harag mögött mély fájdalom van. Belátni és elismerni azt, hogy megbántottak és ez fáj, hatalmas erőt adhat. Alternatíva lehet rá a visszahúzódás, bosszú állás, vagy a megsértődöttség. Ez mind a konfliktus fenntartását szolgálják. A haragot könnyebb elismerni, mint a fájdalmat. Arról könnyebb is beszélni.
Szégyen A szégyen nagyon destruktívvá válik, ha maga alá temet minket. Nagyon produktív is tud lenni, ha megengedjük magunknak, hogy egésznek és elfogadhatónak tartsuk magunkat. Ez továbbvisz a megértéshez és a megújuláshoz. Coping. Átértelmezés vagy új magatartás keresése vezethet eredményre.
Megbánás Gyakran, ha haragot vagy sértődöttséget érzünk, akkor megbánást takargatunk. A félelem, szorongás, zavar mind gátolják a megbánás kifejezését. Gyakran csak az ‘utolsó’ pillanatban jut lehetőség a békés és biztonságos helyen történő megbánásra.
Félelem Gyakran akkor érezzük ezt, ha a szituáció kontrollja kicsúszott a kezünkből vagy úgy érezzük. A félelem csak a mi interpretációnkból születik (kognició). Mit gondolunk milyen lesz az esemény kimenetele: fizikális vagy pszichés sérülésnek leszünk-e kitéve, esetleg veszélynek vagy nem.
Érzelmi kontroll technikák – rövid távon Végy 1 mély levegőt! Tarts szünetet! Dudolássz! Dobogj a láboddal! Rágcsáld a ceruzát! Igyál egy csésze teát!
Érzelmi kontroll technikák – hosszú távon Torna, edzés. Beszélgetés. Mások meghallgatása. Meditáció. Ölelés, szeretetkapcsolat. Naplóírás.
Ha mindezt nem sikerült… Tartósan rossz egészségi állapot. Stressz. Visszahúzódás. Robbanékonyság. Boldogságot , vidámságot, örömet nélkülöző életmód.
Néhány ok amiért nem sikerülhet az érzelmek kifejezése Kulturális elvárások. Családi háttér. Munkahelyi elvárások. Önmagunkról alkotott kép.
Érzelmeinket… Átéljük testünkben és elménkben egyaránt, tehát minden úton tudni kell vele bánnunk. El kell fogadnunk érzéseinket, nem szabad eltitkolni, vagy eltúlozni sem azokat. Csak át kell élni őket, ahogyan előjönnek és fel kell használnunk őket, hogy még erősebb kapcsolatokat építhessünk ki magunk körül.
Felismerhetőek? levezetés
boldogság
irigység
szomorúság
büszkeség
félelem
Érzelemszabályozás a kezünkben! 1. Arckifejezés
2. Kognitív kiértékelés
3. Fiziológiai reakciók korrekciója
MOST VÁLASZOLD MEG MAGADNAK EZEKET A AKÉRDÉSEKET, HA VAN KEDVED HOZZÁ…
Szeretnél egy tündérrel találkozni? Mi lenne az amit, kívánnál tőle?
Kulcsfogalmak James-Lange Schachter-Singer Kiértékeléselméletek A faciális feedback hipotézise Az érzelmek funkciói Kultúra Univerzalitás Érzelmek
ÉRZELMEK – mindig a fejemben jársz…
Köszönöm a figyelmet!
