ÉRTESÍTŐ FÖGYM NASIUM RÓL ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEG É L Y E Z E T T ÁGOST, HITY, EYANG, KERÜLETI TANÉVBEN. KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA

ÉRTESÍTŐ A

k

ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEG ÉLYEZETT ÁGOST, HITY, EYANG, KERÜLETI

FÖGYM NASIUM RÓL AZ

1890—91. TANÉVBEN.

ROZSNYÓ.

KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA. 1891.

ÉRTESÍTŐ A

ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEG ÉLYEZETT ÁGOST, HITY, EYANG, KERÜLETI

FOG Y MN A SI UMRÓL AZ

1890—91. TANÉYBEN.

ROZSNYÓ,

KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA. 1891.

TARTALOM. 1. Gyakoribb abnormitások a tanuló jellemében és ezek orvoslása a középiskolai nevelés által. 2. Az iskola-tanács. 3. Tanári személyzet. 4. A főgymnasiumban előadott kötelezett tantárgyak. 5. Nem kötelezett tantárgyak. 6. Tanszerek. 7. Könyvtárak. 8. Élelmezés. 9. Kegyadományok. 10. Ösztöndíjak és egyéb segélyezés. 11. Petöfi-kör. 12. Az év lefolyása. 13. A tanítás eredménye. 14. Az intézet statisztikája. Figyelmeztetés.

I.

GYAKORIBB ABNORMITÁSOK A TANULÓ JELLEM ÉBEN ÉS EZEK ORVOSLÁSA A KÖZÉPISKOLAI NEV ELÉS ÁLTAL, Ha igaz az a mondás, hogy az ember azzá lesz, a mivé ne­ velik, akkor a nevelés fontossága mindennél nagyobb. Ápoljuk a természetben a különféle növényeket, mert ez ápolástól várjuk a gazdagabb termést. Mindaz, amit fejlesztünk, ápolunk, amire csak gondot fordítunk, nyer ezen gondozás folytán, inig a nemtörődés valamivel, ennek elsatnyulását vonja maga után. Az ember ket­ tős élete szintén nem lehet el a szükséges fejlesztés, nevelés nél­ kül. Neveljük a szervezetet a szükséges és hasznos testgyakor­ lattal, sportokkal és az eredmény: az erőteljesség s épség a testten nem marad el. Nem szükséges a figyelmet azokra a mozza­ natokra felhívni, melyek a testgyakorlás fejlesztése körül tapasz­ talhatók. A közoktatásügyi kormány élénk és szigorú ellenőrzés­ sel őrködik minden rendű és rangu középiskola tornaügye felett; a meglevő toruatauitást emelni törekszik azzal is, hogy minden középiskolánál, hol eddig nem volt, téli tornacsarnok felállítását sürgeti; tornaversenyeket rendez az ország fővárosában, miknek czélja a tornaügy iránt való érdeklődés felkeltése. Ha a tornázás üdvös hatása kétségtelen nem volna a testi szervezet fejlődésére és erősödésére, ily nagyszabású intézkedések tevése is indokolat­ lan volna. Az ifjú generatio azonban kétségkívül sokat köszönhet a tornatanitásnak. A testgyakoidás inig egyrészt — mint már mondám — erősiti, izmositja szervezetét, addig másrészt az ezzel való szives foglalkozás elvonja figyelmét egyéb oly szórakozások keresésétől, melyek nemcsak a testi épséget ássák alá, hanem az erkölcsi élet megromlásának is alapjául szolgálnak. Azonban aki csak a testi nevelésre iparkodnék súlyt fektetni, elhanyagolván e mellett a lélek nevelését, az — mondanom sem

4

kell — nem volna tisztában az ember rendeltetésével. A lélek, a szellem nevelése éppen olyan fontos, mint a testé. Az ember egyik főbb czélja : a küzdés az erkölcsi eszmékért, nem volna megvalósítható a lélek nevelése nélkül. Minden ember lelki életének meg vannak az alaptulajdonságai, melyek együtt véve az in­ dividuális jellemet alkotják. Aki tehát a lelket, a szellemet akarja nevelni, annak tanulmányozni kell ezen tulajdonságokat. Ezen tu ­ lajdonságok erkölcsiek és szellemiek és nem születnek velünk, ha­ nem nevelés által fejthetők ki. Még a kifejlett ember jelleme is alá van vetve a változásnak, amennyiben a különböző viszonyok közé jutás, a külső körülmények módosíthatják a z t: addig az if­ júnak, a tanulónak jelleme határozottan az ide-oda ingadozást ta­ núsítja. Azzá lesz a tanuló jelleme, amivé neveljük. A paedagogii soknak szebb és nemesebb munkája nem is lehet, mint a veze­ tésükre bízott tanulók jellemének tanulmányozása, ami kétségkí­ vül nehéz feladat, de nem megvalósíthatatlan. Nehéz feladat, mert nincs módjukban az ifjút az élet ezer meg ezer változó viszonya közt tanulmányozhatni, de azért nagyrészt megvalósítható, mert a hiányos tanulmányt kiegészítheti mások tapasztalása, ezen ta­ pasztalások közlése. Innen magyarázható ki az a szükségesség az érintkezésben, melynek a nevelő és a tanuló közvetlen környezői közt fenn kell állnia. Minthogy a jellembeli tulajdonságokat nem készen találja az ifjú, hanem azokat úgy szerzi meg, s minthogy ezen tulajdonsá­ gok szerzésénél — mondanom sem kell — sokszor áll Hercules válaszutján, melyen nem tudja magát elhatározni, melyiken halad­ jon : szükséges a vezérlő kéz. Ha oly kifejlett akaraterővel birna, minő a szilárd jellemű embereknek van, ez a vezérlő kéz elma­ radhatna ; de tapasztalásból tudjuk, hogy a gyermekifjuban az akaraterő még csak szunnyadófélben van s tisztán azért, mert valami jó, nemes, nem követi; mert valami rossz vagy nemtelen, nem kerüli. Általában a pillanatnyi hatások alatt áll és innen származik folytonos ingadozása a jó és a rossz választásában. És ez az ingadozás többé-kevésbbé általános és a szerint hajol a ta ­ nuló vágya a jó, a nemes után, minélinkább van benne kifejlődve az ezek iránti érzék; mig akiben ez nincs meg, vagy csak kis mértékben mutatkozik, inkább hajlik a rossz felé, a nemtelenhez.

5

Mivel tehát teljes jellembeli megállapodás a fejlődés fokán álló tanulónál nem tapasztalható : szükséges azt nevelés által elérni, annyival inkább, mert csak azon esetben lehet szó a tanulmányok­ ban való előhaladásról is. A tapasztalás szerint a szellemiekben való haladás feltételei a jó erkölcsi tulajdonságok, tehát a kifo­ gástalan jellem; de az erkölcsi ingadozás tagadhatatlanul szembe­ szökő a tanulóknál: ezen erkölcsi ingadozás megszüntetése legyen főtörekvése minden középiskolai tanárnak. Nem szándékozom e helyen mindazokra az abnormitásokra rámutatni, melyek szembetűnők a tanuló jellemében ; de ezek kö­ zül néhányról — a nevezetesebbekről — szólni nem tartom feles­ leges munkának. Ilyen jellembeli gyengeségnek tartom a többi közt az őszinteség és nyíltság hiányát és a velük karöltve járó hazudozást; a szerénytelenséget és az ezzel kapcsolatos tolako­ dást ; az adott szónak meg nem tartását, a kötelességérzet hiá­ nyát, a tétlenséget és léhaságot, az akaratbeli gyengeséget a va­ lódi vagy vélt nehézségekkel szemben. — Vegyük e jellembeli fogyatkozásokat sorrendben. A mily bizonyos, hogy az őszinteség és nyíltság kiváló jó tulajdonságai az embernek, oly bizonyos, hogy az emberek jelen­ tékeny részénél nem találhatók fel ezek; de nem találhatók fel sokszor a serdülő tanulóitjuban sem. Azért kell a tanulót rászok­ tatni — szépszerűvel vagy kényszerítve is — hogy őszinte le­ gyen, hogy esetleges botlásait ne iparkodjék eltakarni, hanem nyíltan vallja be azokat.. Kétségtelen dolog, hogy amily irányban fejlődik a tanuló jelleme, abban az irányban marad is meg. És, ha az embereket tanulmányozva, arra az eredményre jutunk, mikép sokban nincs meg a kellő őszinteség és nyíltság, biztosra ve­ hetjük, hogy e fogyatkozásokra ifjú korukban nem voltak gond­ dal. Hogy mik okozzák az őszinteség és nyíltság hiányát, arra a körülmények szerint lehet felelni. Sok tanuló pl. azzal a gondo­ lattal jön az iskolába, hogy a tanítója ' neki csak szigorú bírája és nem jóakaró vezetője, aki talán annak örül, hogy hanyagságon vagy valami hibán kaphatja. Ilyen gondolkodás nem szülhet mást, mint azt, hogy lehetőleg eltakarni, eltitkolni igyekszik esetleges eltévelyedését, ahelyett, hogy őszintén feltárná lelkét. Ezen körül­ mények között az őszinteség nem fejlődhetik ki a tanulóban,

6

vagy ha már meg van benne, könnyen kivesz belőle. Sokszor az otthon elkövetett hiba miatt azzal fenyegetik, hogy tanárának tu ­ domására hozzák a dolgot, aki igy, meg amúgy fogja megbün­ tetni. Ez sem módja a tanár iránti bizalom felébresztésének. Már pedig a tanulónak bizalommal kell viseltetnie tanára irá n t; e bi­ zalom aztán őszintévé is teszi ő t ; óvakodni fog eltakarni, eltit­ kolni az esetleg könnyelműségből elkövetett vétséget; örül, ha leikéről a súlyos terhet lerázhatja. A bizalomnak azonban kölcsö­ nösnek kell lenni. Ha látja a tanuló ifjú, hogy megbíznak benne, ha nem kísérik lépteit örökösen kémlelő, vizsga szemek, ipar­ kodni fog a bizalomra érdemeket szerezni. Különben is a serdülő tanulóban nincs még úgy kifejlődve az akaraterő, hogy zavarát eltitkolni tudná, midőn a merően reá irányzott szemek fürkészni látszanak valamit benne. A gyenge pirosság, mely az arczon meg­ jelenik és az ezt nyomban követő elhalványulás eleget mond a szemlélő tanárnak, vagy bárkinek is, ki őt figyelemmel kiséri. Megtörténik azonban, hogy valamely tanulónál a másokkal szemben tanúsított jó és sikeres eljárás e tekintetben semmi ered­ ményre nem vezet. Ily alkalommal sem kell azonnal a szigorúbb eszközökhöz nyúlni, hogy benne az őszinteség és igazmondás iránt a hajlamot felóbreszszük, hanem arra kell törekednünk, hogy alkalmas példákkal illusztráljuk előtte a hazudozás káros voltát, az őszinteség szépségét és hasznát. A történelemben elég nagy alakokkal találkozunk, kiket felemlíthetünk az ilyen tanuló előtt. Aristides alakja magasan emelkedik ki őszinteség és nyíltság dol­ gában is kortársai köréből. Solou őszinte Croezussal szemben, mi­ dőn ennek kérdésére azzal felel, hogy halála előtt senki sem mondható boldognak ; és őszinte marad ezen egyszerű athéni pol­ gár a dúsgazdag és hatalmas királylyal szemben még a máglyán is. Talleyrandról mondják, hogy a nagy Napóleonnak is meg merte mondani az igazat. Socrates őszinte marad és igazatmondó, pedig már kezében volt a méregpohár. A hires angol kanczollár, Morus Tamás, habár életének árán is, de nyíltan és nemes bátorsággal szemére lobbantja VIII. Henriknek erkölcstelen életét. Es e nagy férfiak alakja éppen ezen jelességüknél fogva maradt fenn az utó­ kor emlékében; kétséget sem szenved tehát, hogy az őszinteség és nyíltság az emberi jellemnek szebb tulajdonságai közé tartozik-

7

Ha azonban a fentebb említett módszer sem hozná meg a kívá­ natos sikert, akkor nem szabad a szigorúbb eszközök alkalmazá­ sától sem visszariadnunk. Aki nem őszinte, aki eltakarja elkövetett hibáját, bűnét, az ezt hazudozással teszi. Az őszinteség hiányának tehát édes test­ vére a hazudozás. Nem is kellene felemlítenem a tanárvilág és a szülők előtt, hogy mily nagy mértékben van kifejlődve az emberi lélek eme korcsszülötte némely tanulóban, mert hiszen a tapasz­ talat eléggé mutatja ezt. Kérdőre vonja a tanár a tanuló itjat, hogy miért nem készült el a feladatból, miért nincs készen dol­ gozata? — Az e kérdésre kapott felelet igen sok esetben nem őszinte. Uly okokat sorol elő, melyek el nem fogadhatók, mert nem igazak. Az igy hazudott ok felhozásánál arra számit a ta­ nuló, hogy tanára úgy sem fog az illetékes helyen kérdezősködni erre nézve, a mint hogy számtalan esetben igy is van. Pedig ha csak párszor is utána néznénk a dolognak, hacsak párszor kér­ dést intéznénk a szülőkhöz vagy ezek helyetteseihez, lehetne se­ gíteni a bajon. Az esetleg igy hazugságon kapott tanuló megszégyenülése elég nagy büntetés arra, hogy jövőre elvegye a ked­ vét ilynemű hazudott okok fel hozásától. A szülőknek és ezek he­ lyetteseinek támogatni kell e tekintetben is az iskolát. Nem te­ szem fel egy apáról sem, hogy alkalomadtán ő is segitsen fiának a hiba, vétség eltakarásában, azon eléggé nem kárhoztatandó ok­ ból, hogy ez a büntetést elkerülje. A szülőnek meg kell gondol­ nia., hogy első sorban ő a felelős gyermeke erkölcsi tisztaságáért. Ha fiából jellemes embert akar neveltetni — és ki ne akarná ezt — szükséges gyakrabban érintkeznie fia tanáraival. Az olyan szü­ lőnek, ki talán már tapasztalta, hogy gyermeke az igazmondás­ ban nem kifogástalan, nem kell visszariadni azon gondolattól sen^ hogy ezen erkölcsi fogyatkozást a tanárnak felfedje. Sokkal gyor­ sabb és sikeresebb az orvoslás, ha a tanár a bajt előre ismeri, mint ha neki kell e tekintetben az ifjút tanulmányozni és csak sokszoros tapasztalás után jut arra az eredményre, mire a szülő a folytonos együttlétből származó előnyös, helyzeténél fogva már régebben jutott. — Szokásban van a tanulók beírásánál, hogy a szülő az esetleges testi fogyatkozásokra figyelmessé teszi a fa­ nárt; miért ne tehetné ezt a jellembeli fogyatkozásokra nézve is?

8

Az iskolának főbb feladatai közé tartozik a tanulóban az igazatrnondás iránt a hajlandóságot felébreszteni és ápolni; a szülőknek kötelességük az iskolát e törekvésében segíteni, mert az őszinte­ ség és nyíltság inig egyrészt ajánlják a tanulóifjút, másrészt a t a ­ nulmányokban való előrehaladásnak nélkülözhetetlen eszközei. A szerénytelenség és az ezzel kapcsolatos tolakodás egyike a legsajnálatraméltóbb jellembeli fogyatkozásoknak. A kiben ezen erkölcsi gyengeség meg "van, az embertársai szeretetét és becsü­ lését sohasem nyeri el; mindent inkább meg tudunk bocsátani, mint ezt, mely nagyban, kicsinyben egyaránt visszataszító és un­ dort keltő. Mert a szerénytelenség nem oly jellembeli hiba, amin nevetni tudunk, ez boszant bennünket. A szerénytelenség főkép­ pen abban nyilatkozik, hogy valaki érdemeket imputál magának, miket nem szerzett meg; oly erkölcsi és szellemi tulajdonságok­ kal kérkedik, melyeket benne fel nem találhatunk és akképen vi­ seli magát, mint aki elvárja, hogy tiszteletet tanúsítson mindenki iránta. Az ilyen ember és a között, aki valóban érdemeket szer­ zett, aki csakugyan úgy erkölcsi, mint szellemi tekintetben sok mást fölülmúl, az a különbség, hogy ez jeles tulajdonságait nem kürtöli világgá, azokat úgy kell tetteiből megismerni. A szerény­ telenség más módon is nyilvánulhat, pl. a külső megjelenésben, úgy az utczán, mint egyéb helyen, teszem azt ismerősünk, bará­ tunk, rokonunk házában. A külső megjelenés az utczán mindig a tisztesség szemmeltartásával történjék. A hányavetiség, pökhendiség, a mások semmibevevése illetlenségre és neveletlenségre vallNe akarjunk mindennek középpontja lénni, mások figyelmét min­ dig csak a magunk személyére mintegy lekötni. A nagyközönség a tanulóifjúságot csakis a szerint ismeri, amint ez nyilvános he­ lyeken, utczákou, tereken megfordul ; az itt tapasztalt külső meg­ jelenése, viselkedése szerint mond róla ítéletet. Ne gondolja egy tanuló se, hogy vele, mint akit nem igen ismerhet a közönség, egyáltalában senki sem törődik; igen is élénk figyelemmel kisérik őket és mindig megbotránkoztató lesz, ha olyan ifjú, ki nevelte­ tésénél fogva illedelmes és szerény lehetne, az ellenkező jellem­ beli gyengeséget tanúsítja. Ezzel szemben a szerénységet már a régi korban mint az ember lelki ékességét tekintették. Krisztus, kiben a szerénység

9

eszményét találhatjuk fel, példabeszédben ajánlja ezen erényt, milakomára hivattatásról szólván, azt a tanácsot adja, hogy az első helyre ne üljünk, nehogy nálunk érdemesebb ember jővén, szégyen­ szemre ennek kelljen helyet adnunk. Azon nagy emberei a törté­ nelemnek, kikben a tudomány nagyságát a lélek nagysága fölül­ múlta, mind kitűntek szerénység dolgában. Hunyadi Jánost, kinek a magyar nemzet, de az egész kereszténység oly sokat köszönhet, szerénységben nem igen múlta felül valaki; ilyen volt Aristides, Epaminondás, a római Cincinnatus, meg az újabb kor nagy em­ berei közül sokan. Deák Ferencz nagy hazánkfia Magyarország legújabb történetében vezérszerepet visz, alakja mess ze kimagas­ lik egyéb jeleseink közül, de azért szerény marad egész haláláig, visszautasít minden kitüntetést, melylyel érdemeit akarják meg­ jutalmazni. Ilyen példákat kell a tanulók elé állítani, kikben a szerénytelenség kezd uralkodóvá válni, llá kell mutatni azokra a nevetséges helyzetekre, mikbe a szerénytelen ember kerül. Alkíbiades vagyonos görög ember volt és szerénytelenül kérkedett is ezzel ; de mikor felszólították, hogy az eléje tett földabroszon mutassa meg nagyterjedelmü birtokait, kudarczot vallott, nevet­ ségessé vált. A szerénytelenség nemcsak lelki fogyatkozás, hanem bizonyos fajta gonoszság is. Mit akar ugyanis a szerénytelen ember, mikor dicsekvéseivel traktálja uton-utfélen azokat, kikkel összejön? Má­ sok rovására magát emelni. Pedig rendszerint aki magát legjob­ ban igyekszik emelni, az marad legmélyebben; vagy semmit sem> vagy nagyon keveset szoktunk ugyanis hinni abból, mit az ilyen ember dicsérőleg mond magáról, mert hiszen „a jó bornak nem kell czégér“. De a szerénytelenség másban is nyilvánul. Sokszor tapasztal­ hatni, hogy egyik-másik tanulóban meglehetős mértékben van k i­ fejlődve az a visszataszító tulajdonság, mit közönségesen kontidensségnek szoktunk nevezni. Ha a tanár félreteszi a teljes szi­ gort, ha arcza vonásai nyájasságot árulnak el és nem ránczolja össze homlokát, akárhányszor akad tanuló, aki azt véli, hogy pajtáskodhatik vele. Mondanom sem kell, hogy mihelyt ilyesmi elő­ fordul, az illető tanulót azonnal rendre kell utasítani. Azt is meg kell azonban itt említenem, hogy sokszor magában a tanárban

10

van meg a tanuló részéről tapasztalható konfidensségnek az oka. Igaz ugyan, hogy a tanárnak le kell ereszkednie a tanulóhoz, mintegy vezető, útmutató barátjának kell lennie, de csak bizonyos határig, melyen tulmenve már az imént említett pajtáskodási haj lám támad a szerénytelenebb tanulóban. — Nagy tapintattal kell bírnia a tanárnak, hogy eltalálja azt az utat, melyen haladva se tulszigorusággal, se a szintén káros túlságos leereszkedéssel ne lehessen vádolni. A középuton haladva, hol nyájasságot és szelíd­ séget, hol kellő szigorúságot mutatva, nem lesz bátorsága a ta­ nulónak a bizalmaskodásra. Felhozok konkrét esetet is. Valame­ lyik tanuló felelés közben valami ostobaságot mond ; osztálytársai ezt észreveszik és nevetnek rajta ; ha a tanár is velük tart, a ne­ vetésből hahota leszen; mig ellenben ha a szelíd mosolygást, melylyel ő is fogadja a tanuló baklövését, az arcznak kisebbfajta szigorúsága váltja fel : azonnal lecsöndesül az osztály. — Ha azt akarjuk, hogy a tanuló tulságig menő bizalmaskodásával meg ne sértse a szerénységet, nem szabad soha annyira leereszkednünk hozzá, hogy mintegy feljogosítva érezze magát velünk szemben valami szerénytelen viselkedésre. Lehet a tanár a tanulónak ka­ lauzoló barátja, kivált a felnőttebbnek, de sohasem pajtása. Az adott szónak meg nem tartása vonatkozhatik úgy az e r­ kölcsi magaviseletre, mint a szorgalmas és lelkiismeretes tanulásra. Sokszor tapasztalható, hogy a tanulóval szemben minden kérés, rábeszélés, fenyegetés eredménytelen marad, hogy jobb legyen, rossz szokásaitól szabadulni törekedjék, hogy szorgalmasabb le­ gyen; ilyenkor gyakran sikerrel kecsegtet, ha a tanuló becsület­ érzésére appellálunk és megigértetjük vele, hogy jobb útra tér. Nagyon elvetemültnek kell lenni annak a tanulónak, ki pl. taná­ rának az egész osztály előtt nyilvánosan megígéri a kifogásolt dologban való javulást és eme Ígéretét be nem váltja. A szégyenérzet tanulótársaival szemben mintegy kényszeríti, hogy adott szavának ura legyen. Nem czélszerű azonban lépten-nyomon alkal­ mazni ezen eljárást, mert akkor közönségessé válik és elveszti jellemképző erejét; csak midőn már más módon az eredmény el nem érhető, forduljon ehhez a tanár. De lássunk konkrét eseteket ismét a szóbanforgó jellembeli fogyatkozásra. A tanulót hanyagságon kapjuk; a dorgálásra meg­

11

ígéri, hogy ezentúl szorgalmasabb lesz; erkölcsi megtévelyedést tapasztalunk nála; midőn a káros következményekre figyelmeztet­ jük, szentül ígéri, hogy utoljára történt a törvényekről való megfeledkezése. És daczára, hogy mindkét esetben megígérte a javu­ lást, szavát adta, hogy jobb útra tér : mégis mindkét rendű eset ismétlődni fog n ála; legalább igen sokszor ismétlődni fog. Az adott szónak meg nem tartását látjuk itt is. Ilyenkor helyén való azokra a bajokra figyelmeztetni a tanulót, mik az adott szó meg nem tartásából származnak. Fel kell előtte tüntetni azt az áldat­ lan állapotot, melyben a mindenkitől megvetett ember van ; mert embertársainknak nemcsak bizalmát, hanem szeretetét is elveszít­ jük, ha szavunkat meg nem tartjuk. Mások becsülése csak addig kisér, mig megbízhatóságunk iránt kételyek nem támadnak. Ha a szóban forgó jellembeli gyengeségünk miatt mások becsülését és szeretetét elveszítjük, akkor nincs mit keresnünk az emberi tár­ sadalomban, mert megvetőleg és hidegen fordulnak el tőlünk azok is, kik addig becsültek és szerettek. — Ezen bajokkal szemben azokra az előnyökre is lehet figyelmeztetni, melyek az adott szó megtartásából származnak. Mások becsülése, bizalma, rokonszenve, mondhatnám szeretető kiséri azokat, kik ily nemes tulajdonsággal bírnak. Már pedig az élet küzdelmeiben nagy szükségünk van olyan embertársakra, kik rokonszenvet érezvén irántunk, bajaink­ ban nem vonják meg tőlünk segítő kezüket. Segítséget azoktól nem várhatunk, kik valamely erkölcsi, jellembeli fogyatkozásunk miatt tőlünk hidegen és könyörtelenül elfordulnak. Talán egy esetben sem tesz több Ígéretet a tanuló, mint akkor, midőn hanyagságáért feddjük. És miért van ez igy? Azt gondolom azért, mert semmitől sem fél jobban, mint a hanyag­ sága következményeid nyert rossz érdemjegytől. — Sajátságos és semmi esetre sem örvendetes dolog, hogy a tanuló pl. a kevésbbé szabályszerű jegyet a viseletből könnyebb szívvel viszi haza a szülői házhoz, mint az elégtelen érdemjegyet valamely tárgyból. Talán a szülők elnézőbbek az előbbi, mint az utóbbi iránt? így kell lenni a dolognak, mert az tapasztalati tény, hogy a tanuló jobban fél az elégtelentől, mint a kevésbbé szabályszerűtől. Ebből folyik aztán, hogy nagyobb hajlandóság van az ígérgetésre, a nagyobb szorgalmat, mint a jobb erkölcsi magaviseletét illetőleg.

12

Pedig a tanulóban a hajlandóságnak egyforma mértékben kell meg lenni úgy a jó iránti törekvésben, mint a szorgalmas tanu­ lásban ; azért kell őt gyakran figyelmeztetni, hogy e kettőnek karöltve kell járni egymás mellett, hogy a jó magaviselet kellő szorgalom nélkül nem hozza meg a boldogulhatást az életben, s viszont, a szorgalomnak is úgy van meg a kivánt sikere, ha az jó magaviseletéi, erkölcsös emberben található tel. A mai túlságos realisztikus világban sokan máskép gondolkodnak; hajlandók a fiatalkori botlásokat a kelleténél gyakrabban elnézni és meg­ bocsátani, abban a kedvencz gondolatban ringatván magukat, hogy az ifjú majd k i f o r r j a m a g á t s jó útra tér. Csakhogy a psychologiai tapasztalatok szerint a rossz után való törekvés igen sokszor nemcsak ki nem vesz a fejlődő szervezettel, a haladó korral, hanem még inkább megerősödik. — A rossz után való vágyódás, mint mindenfajta vágy, csak erősödik a többszörös kielégités által. — E tekintetben is az akaraterő felébresztése hozhatná meg leg­ jobban a kivánt eredményt. — A tanulónak erős akarattal kell bírnia, hogy a jó utón megmarad, mit adott szavával is megerő­ sített. Azt hiszem, a mely tanulóban az erkölcsi érzék erősebben van kifejlődve, az több akaraterővel is bírhat s csakis a léha itjaknál lehet arról szó, hogy ezen érzék hiányában kellő aka­ rattal sem bírnak arra nézve, hogy adott szavukat, akár a nagyobb szorgalomra, akár a jobb erkölcsi viseletre vonatkozzék az, meg­ tartsák. A jobb érzésű tanulók — főleg a fejlettebbek — csakúgy féltékenyek jó hirnevökre, mint a felnőtt emberek; éppen úgy törekednek mások jó véleményének személyük iránt megőrzésére, mint bárki más és ezért iparkodnak adott szavukat minden kö­ rülmények közt megtartani. — Ismertem elég tanulót, kiket a a rossz társaságokban való részvételtől, tiltott helyeken való meg­ jelenéstől az tartott vissza, mert szavukat adták, hogy ilyen helye­ ket ezentúl kerülni fognak. A jó nevelésnek egyik sarkalatos törvénye, hogy az ifjúban a kötelességérzetet minél előbb és fokozatosan haladva, minél nagyobb mértékben kifejleszsze. A kis gyermekben a munkavégzés még nem lehet kötelességszerü; olyan alakban kell a munkát elébe adnunk, hogy azt mintegy játszva végezhesse el. De kétséget nem szenved, hogy mikor az ifjú megkezdi középiskolai pályáját,

13

bir annyi szellemi képességgel, hogy életének czélját elébe tárva, komolyan figyelmeztethessük arra, miszerint a kötelessógérzet ki­ fejlődése nélkülözhetetlen postulatuma minden embernek és pedig nemcsak a tudományos pályára készülőnek, hanem általában min­ denkinek, ki a társadalomnak, hazának használható tényezője akar lenni, ki saját élete boldogságának megszerzésére törekszik. És kiben nincs meg a vágyódás mindezekre? Mindenkiben meg van ez, csakhogy sokan vannak, kik mindamellett nem bírnak elég akaraterővel, bogy lemondjanak olyan rossz tulajdonságokról, melyek amazok megvalósul hatásának gátat vetnek. — Hány itjú teszi (el magában, hogy a jövőben kötelességeinek teljesítése leszen főtörekvése és egy ideig talán rajta is van, hogy kötelességét tel­ jesítse, de nemsokára előtérbe lépnek a rossz után való vágyak s csak alkalomra van szükség, hogy feltett szándéka megsemmi­ süljön. A kötelességérzet hiánya szüli a tétlenséget, mely kútforrása ezer meg ezer bajnak, mely kárára van a szervezetnek és megöli a lelket. Mig az elfoglalt lélek nem ér rá azon gondol­ kodni, hogy mivel ölje el az id ő t: addig a tétlenség valóságos melegágya minden kifejlődhető rossz tulajdonságnak. —! A munka nemesíti az embert, útját állja a rosszra csábitó gondolatoknak. A társadalom igen sok embert tud felmutatni, kik irtóznak a munkától; kik inkább nélkülöznek, semhogy dolgoznának. Ezek a társadalom heréi; semmit nem produkálnak, de mert élniük kell s mert maguk meg nem keresik kenyerüket: a társadalom kény­ telen róluk gondoskodni. Igen valószínű, hogy ezek az emberek ifjúkorukban nem voltak hozzá szoktatva a lelkiismeretes munká­ hoz. Ha tehát a tanulóban észreveszszük a munkakedv hiányát, igen helyesen cselekszünk, ha rámutatunk azokra az emberekre, kik dologtalanságuk következtében elzüllöttek, másrészt pedig a munka nemesitő voltát oly jeles hazafiak példájából magyarázzuk meg neki, kik épen nem szorultak a munkára, mégis szellemi te­ vékenységükkel a hazának, a társadalomnak használni törekedtek és azért közbecsülésben részesülnek honfitársaik részéről. Sok tanulóban minden kétséget kizárólag mutatkozik a haj­ landóság a munkakeridésre. Ez két okból magyarázható meg. Az ilyen tanuló ugyanis, vagy hanyagságból kerüli a munkát, vagy pedig azért, mert nincs elég akaratereje a valódi vagy vélt nehéz­

14

ségek legyőzésére. — Az első esetben a jó példák felemlitése, a szülők reá fordított áldozatára való utalás, esetleg büntetés leszen amaz eszköz, mely czélhoz juttat; a második esetben pedig a sze­ retetteljes útbaigazítás kínálkozik legjobb segítségül. Ha ugyanis a tanuló nem veszti el önmaga iránti bizalmát; ha a tanulmányai­ ban előforduló nehézségeken átsegítjük őt, megjön a munkakedve és ez már fél siker, mert ez megkönnyíti a sokszor nehezeknek látszó kérdéseknek a megoldását; mig ellenben, ha magára van hagyva, sokszor hozzá sem fog a munkához, mert úgy véli, hogy úgy sem képes azt elvégezni. Itt tehát egyrészt a folytonos ser­ kentés, másrészt a munkakedv felélesztése hozza meg a kívánt sikert. A kötelességérzet felébresztését minden paedagogus fontos kötelességének tekintse, szem előtt tartván, hogy csak abból a tanulóból lesz szorgalmas és munkás ember, ki már gyermek­ korában hozzászokott ahhoz, hogy kötelességét teljesítse. — A ki már ifjúkorában kerüli a munkát, az teljes életében munkakerülő, léha lesz, ki csak terhére válik a társadalomnak. Bizonyos fajta ambicziót kell felébreszteni a tanulóban, melynél fogva mindazt, a mit a maga munkája eredményeid tekint, többre becsülje a másoktól kapottnál. Ez megőrzi őt attól, hogy az annyira utálatos élősdisóg posványába siilyedjen. Be kell verni a tanuló fejébe, hogy a ki dolgozik, annak van; a kinek van, az nem kénytelen mások ajtaján kopogtatni segítségért; az magának élvezetes órákat is szerezhet; mig a munkakerülő — egyéb dolga nem lévén — az élvezetek hajhászásán töri a fejét; de pénze nincs, a min élveze­ teket szerezhetne magának, tehát azoknak társaságát keresi, kik sokszor emberi méltóságának lealacsonyitása árán részesítik abban, mit a munkás élet maga szerezhet meg magának. A tétlenség minden bajnak kutforrása; igyekezzék tehát mindenki a kötelességérzet felébresztésével kiölni azt a rossz tulajdonságot, mely útjában áll az ember boldogulhatásának. Ezen pár pontban akartam rámutatni a tanuló jellemében sokszor tapasztalható némely ferdeségekre. Tudom, hogy újat nem mondtam, de a reprodukczió nem árt s ha tanítványaim elolvassák e sorokat, legalább felébred bennök az akaraterő, hogy küzdjenek azon káros befolyások ellen, melyek jellemök korrektségét veszé­ lyeztethetik. SZÁNTÓ JÓZSEF.

15

II.

AZ I S K O L A - T A N Á C S , Tisztviselők. Felügyelő : Schlosser Albert. Igazgató: Hajcsi Sándor. Orvos: dr. Maurer Arthur. Ügyvéd : Kő váry Ödön. Pénztárnok: Scheffer Gusztáv. Helybeli lelkész : Terray Gyula. Választott rendes tagok. Pósch J. Gyula. Rosty József. Szerecsen Lajos. Sziklay Géza. Szontagh József. Tirsér István és a tanári kar.

Alexy Albert. Gál János. Hirth Lajos. Markó József Imre. Dr. Markó Sándor. Nehrer Mátyás. Dr. Pósch Dezső. Póttagok. Hevessy József. Nehrer Gyula.

Radvány Ferencz. Varga József.

IG III.

T A N Á R I KAR, N m

A tanár neve

E lőad ott tantárgyak

Heti tan­ órák száma

J e g y z e t

í.

Hajcsi S á n d o r,

Természettan VII. VIII. Mennyiségtan VIL VIII.

13

Igazgató

9

K r a m a r c s i k Károly,

L atin VII. VIII, Történelem VI. VIII.

17

A VIII. osztály főnöke

Latin IV—VI.

18

A VI. osztály főnöke

Görög V—VIII.

19

A tápintézet gondnoka

19

A VII. osztály főnöke

20

Az I. osztály főnöke, az iskolatanács jegyzője

Magyar III. IV. Természetrajz IV—VI. Történelem III.

19

A IV. osztály főnöke a természetrajzi és természettani szertár őre

Latin III. Mennyiségtan III—VI. Physikai földrajz III.

21

A III. osztály főnöke s a tanári könyvtár őre

21

A II. osztály főnöke, a Petőfi-kör és gyorsíró­ kor vezetője

19

Az V. osztály főnöke, a tanári tanácskozások jegyzője s az ifjúsági könyvtár őre

22

Rajztanár, tanította a sza­ badkézi rajzt heti 2 órában

s

Evang. hitoktató, a dal­ kör vezetője

fa

r. tanár r. tanár

o9.

Ráffay J á n o s , r. tanár

4-

Scheffer Gusztáv,

5.

Justh János,

G.

K r a u s z K. L a j o s ,

7.

Polónyi Károly,

8.

O r a v e c z Mihály,

9.

10.

r. tanár v. tanár

r. tanár

r. tanár

r. tanár

S z á n tó József, r. tanár

Schuber

Mátyás,

r. tanár.

Gyula,

Vallástan V—VIII. Német III. IV. Történelem IV. V. Politikai földrajz VII. Magyar I. Latin I. Számtan I. II.

Magyar U. VIL VIII. Latin II. Bölcsészet VIII. Magyar V. VI. Német V—Vili. Magy. irod. olvasmány, Görög irodalom és m ű­ velődéstörténelem V. Rajzoló geometria I—IV. Földrajz I. II. Szépírás I. II. Rajz V.

11.

Löw

12.

M aszny Pál

Vallástan I—IV. Műének I—VIII.

13.

Váry

Torna I —VIII.

h. tanár.

László

1G

Községi iskolai tanító Okleveles tornatanitó

S z é m a n E n d r e r. k. gymn. hittanár a r. katli.-, D e m e t e r L a j o s izr. tanító a nióz. vall. tanulóknak ad o tt liittani oktatást.

17

IV.

KÖTELEZETT TANTÁRGYAK, A z első o s z t á l y b a n . Osztályfőnök: Krausz Lajos. 1. Vallástan, heti 2 óra. A biblia s annak felosztásáról. Az ó-szövetségi könyvek felosztása eredetűket és tartalmukat tekintve. Az ó-szövetség törté­ neti, tanító, jós és apokryphus könyvei. Tk. Varga János-Farkas József T anár: Maszny Pál. 2. Magyar nyelv, h. G óra. Helyes és értelmes olvasás; az olvasmányok tartalmának elmondása. A népmese, magyar történeti monda, görög monda és néprajz körébe tartozó olvasmányok alapján tárgyaltattak: az egyszerű mondat és részei, összetett mondat, hangtan, szótan és szóképzés. Szavalás. Kéthelenkint egy Írásbeli dolgozat. Tk. Szinnyei József iskolai magyar nyelvtan f. és Lehr-Riedl olvasókönyv I. r. Tanár: Krausz Lajos. 3. Latin nyelv, h. 7 óra. Olvasás. A gyakorlókönyvbeli szöveg első és harmadik részének alapján tárgyaltattak a főnevek, melléknevek, számnevek, névmások, — a négy ige ragozás cselekvő és szenvedő alakja. Az idők származtatása a töizsalakokból. Összesen hatvan, részint általános tartalmú mondatokból álló, részint összefüggő olvasmányt képező gyakorlat fejeztetett be. Hetenkint egy iskolai dolgozat. Tk. Schultz-Dávid, kisebb latin nyelvtan és Dávid latin olvasókönyve. Tanár: Krausz Lajos. 4. Földrajz, h. 4 óra. A magyar szent korona országai. Európa orszá­ gainak leírása. Tk. Földrajz a gymnasiumok használatára a legújabb minisz­ teri utasítások nyomán irta : dr. Hunfalvy I. egyetemi tanár. I. k. Európa földrajza az első oszt. számára. T an ár: Lőw Gy. ő. Mennyiségtan, h. 3 óra. A tizes számrendszer. — A négy számtani alapművelet egész számokkal és tizedes törtekkel. Számok oszthatósága és számok legkisebb közös többszöröse. Közönséges tértek képzése, átalakítása és azokkal való számolás. A méterrendszer és hazai pénzek megismertetése, időszámítás. Havonkint két iskolai dolgozat. Tk. Mauritz Rezső közönséges számtana. Tanár: Krausz Lajos. x G. Itajzoló geometria, h. 3 óra. Minden harmadik ó rá im diszilminy rajz. Planimetria. Pontok, vonalok és szögek ftkvései és mér é« iv i^an y ajA

18 három, négy- és sokszögek nemei és tulajdonságai. A kör, a körben lévő egyenes. Ivözépponlos és kerületi szög. Az idomok hasonlósága, egybevágó­ sága, symmetriája és terület meghatározása. Az elipsis és csigavonal szer­ kesztése. Tk. Mendlik-Sehmidt. Tanár: Löw Gyula. 7. Szépírás, h. 1 óra. Magyar és német szépirási gyakorlatok. Greinerféle minták után. T anár: Löw Gyula. 8. Testyyalcorlás. h. 2 óra. Szabadgyakorlatok : alap, szög, terpeszkedő és guggoló állások. Tagszabadgyakorlatok, kar-lendilés, lökés és ütés min­ den irányban, törzsbajlitások, lábvetések, stb. Járó szabadgyakorlatok, alapés helybenjárás, menetelés. Társas szabadgyakorlatok, játékok. Rendgyakor­ latok, állás, sorf'elállitás, igazodás, fedezés, stb. — Szergyakorlatok: Mászás póznán és kötélen, függélyes és rézsútos létrán, korláton s nyújtón, egyszerű gyakorlatok osztálytornázás szerint. Fa-bot és súlyzó gyakorlatok. T an ár: Váry László. Heti órák száma: 28.

A m á so d ik o sztá ly b a n . Osztályfőnök: Szántó József. 1. Vallásion, h. 2 óra. A biblia s annak feloszlásáról. Az ó-szövetségi könyvek felosztása eredetüket és tartalmukat tekintve. Az ó szövetség tör­ téneti, tanító-, jós- és apokryphus könyvei. Tk. Varga János-Farkas József. Tanár: Maszny Pál. 2. Magyar nyelv, h. ň óra. Megfelelő olvasmányok alapján a rágós és névutós határozók tárgyalása: a többszörösen összetett mondatok és a kör­ mondatok ismertetése. Költői és prózai olvasmányok tárgyi és nyelvtani ma­ gyarázatokkal és a tartalom elmondatásával; szavalás. Minden második bélen iskolai Írásbeli dolgozat. Tk. dr. Szörnyei József: Iskolai magyar nyelvtan, II. r. — Lehr Albert és Riedl Frigyes Magyar olvasókönyv II. k. Tanár: Szántó József. 11. Latin nyelv, h. 7 óra. Olvastatott a római királyok története némely kihagyással egészen. Ezen olvasmány alapján előadatott az alaktan második része: az igetan. Perfectum és supinum képzés; rendhagyó, hiányos és sze­ mélytelen igék, határozók, elöljárók, kötőszók. Szóképzéstan. Szóeinlézés. Hetenkint isk. írásbeli dolgozat. Tk. Sehultz-Dávid, Kisebb latin nyelvtan és Dávid, Latin olvasó- és gyakorlókönyv. Tanár: Szántó József. 4. Földrajz, h. 4 óra. Ázsia, Afrika. Amerika és Auszlrálii földrajza. Tk. Földrajz a gymnasiumok használatára, irta dr. llunfalvy Janó-, egvettanár, II. k. a második oszt. számára. Tanár: Löw Gyula. ö. Mennyiségfan, h. 4 óra. Számolási előnyök és rövidítések. Az ará­ nyosság fogalma. Egyszerű hármasszabály következtetések alapján. Arányos osztás. A száztól, százra és százból való számítás. Az egyszerű kamatszá-

19 milás. Az arány, aránylat; az aránylat alkalmazása az egyszerű hármas­ szabályra. Nevezetesebb mérték és pénznemek. Kéthetenként egy iskolai dol­ gozat. Tk. Mauritz Rezső közönséges számtana. Tanár: Krausz Lajos. (i. Rajzoló geometria, h. il óra. Minden harmadik órában diszilményi rajz. Stereometria. A pont, egyenes és sik fekvése, a sik meghatározó ada­ tai. Két, bárom és több sik helyzete; lapszög, testszöglet és alkotórészei. A koczka, hasáb, gúla, henger, kúp. gömb és a szabályos testek ismertetése, hálóik szerkesztése és teslminták készítése. A testek egybevágósága, hasonlósága és symmetriája. A testek felületének és köhlarlalmának kiszámítása. A lestek perspectivai képeinek rajzolása és árnyékolása. Tk. Mendlik-Schmidt. Tanár: Löw Gyula. 7. Szépírás, h. I óra. Magyar és német szépirási gyakorlatok Greiner szépirási mintái után. A harmadik időszakban rondirás. Tanár: Löw Gyula. 8. Testgyakorlás, h. 2 óra. Szabadgyakorlatok: a különböző állások. Tagszabadgyakorlatok: kar-Iendités, lökés, ülés és vágás, törzshajlitások és fordítások, térd és lábemelés, lábvetés és forgatás, sorakozás; két elemi gya­ korlat összekötve egyenolda'ulag 4-es és S-as számolás szerint. Járó sza­ badgyakorlatok : lépés, járás, menetelés, futás és ugrás. Társas szabadgya­ korlatok, játékok rabotokkal is. Rendgyakorlatok : sorfelállitás, igazodás, fe­ dezés, rendekbefejlődés és sorba szakadozás, menetelés előre, hátra, oldalt, lépés váltás, kanyarodás karíüzéssel, stb. Szereken való gyakorlatok: mászás egy és két rúdon, kötélén, függélyes, vízszintes és rézsútos létrákon, korlá­ ton és nyújtón való gyakorlatok osztálytornázás szerint. T an ár: Váry LászlóHeti órák szám a: 28.

A h a rm a d ik o sz tá ly b a n . Osztályfőnök: Oravecz Mihály. 1. Vallástan, h. 2 óra. Első rész : A kereszténység története a hiljavitásig. Második ré sz : A (útjavítás története. Harmadik rész: A protestáns egyház története Magyarhonban. Tk. Rally József, ľanár : Maszny Pál. 2. Magyar nyelv, h. ö óra. A nyelvtan rendszeres áttekintése : hang­ iam, szótan ars mondattan. A magyar helyesírás főbb szabályai. A versfor­ mák rövid ismertetése. — Prózai olvasmányok: Világos vára (Mikszáth). A magyar nép rokonai (Szárnyéi). A peregrinus (Jókai). Az első magyar ko­ mikus (Gyulai), Nagy Lajos és a nápolyi hadjárat (Szalay). Hunyadi János (Szemere). Mátyás király jeles tettei (Galeotti-Barna). Költői olvasmányok emlékelve. Havonként egy házi és egy iskolai dolgozat, ľk. ifj- Szinnýéi, Rendszeres magyar nyelvtan. Lehr-Riedl, Magyar olvasókönyv, 111-ik kötet. Tanár : Polónyi Károly. - :i. Német nyelv, h. 4 óra. A nyelvtanból: hangzók és a hangsúly, föés tulajdonságnév, elöljáró, számnév, névmás, ige, kötő- és indulatszók. —

20 Olvasmányok: Aufrichtigkeit ist (lőtt angenehm. Fleiss und Ausdauer. Die Freunde in der Noth. Der grosse Hund. Gott grüsse dich. Morgenlied. Der Allwissende -— elemezve és részben emlékelve. Tk. Felsmann József. Tanár: Justh János. 4. Latin nyelv, h. G óra. a) Mondattan h. 2 órában: az egyszerű mon­ dat rendszeres tárgyalása, a mondat részeinek egyezése, az esetek haszná­ lata, az infinitivusi és participialis mondalszerkezet, ezek begyakorlása meg­ felelő olvasmányokon, b) Olvasmány h. 3 órában: a római köztársaság tör­ ténetéből 30 fejezet s 12 phaedrusi mese. c) Hetenkint egy órában írásbeli iskolai dolgozat a syntaktikai szabályok s a tanult szók begyakorlásával. — Tankönyvek : Schullz-Dávid, Kisebb latin nyelvtan. Dávid, Latin olvasó- és gyakorlókönyv és Dávid, Lalin olvasókönyv Livius, Ovidius és Phaedrus mü­ veiből. Tanár: Oravecz Mihály. 5. Történelem, földrajz, h. 4 óra. a) Magyarország története. A honfog­ lalás, a vezérek kora, az Árpádházi királyok uralkodása, Magyarország az Anjouk, Hunyadiak és Jagellók alatt, a Habsburgok uralkodásának története a jelen korig. Az egyes korszakok miveltségtörténeti vázlata, b) Az osztrák­ magyar monarehia politikai földrajza. Magyarország természeti viszonyai, köz­ igazgatási beosztása, népessége, törvényhozása, közigazgatása, mivtltségi viszo­ nyai tüzetesen; Austria rövid áttekintésben. Tk. Dierner-Mihálfi, Magyarország történelme. Gherven, Az oszlr.-magy. monarchia földirata. Tanár: Polónyi K. 6. Természettant földrajz, h. 2 óra. A fizika főbb törvényei. A föld mint világtest. A földgömb száraza, vize és légköre. Tk. Schmidt Ágoston, Fizikai földrajz. T anár: Oravecz Mihály. 7. Mennyiségtan, h. 3 óra. Arányok és arányiatok. Egyszerű és össze­ tett hármasszabály. Arányos osztás. Elegyitési számolások. Lánczszabály. Összetett kamatszámítás. Kéthetenkinl egy iskolai dolgozat. Tk. Mauritz, Kö­ zönséges számtan. Tanár: Oravecz Mihály. S. Rajzoló geometria, h. 2 óra. Szerkesztő planimetria. Az egyenes vo­ nalú idomok szerkesztése, egybevágósága, hasonlósága és symme triója. Sok­ szögek szerkesztése. A kör, a körben levő szögek, két kör kölcsönös hely­ zete. Idomok másolása. Kisebbített és nagyobbitolt mérték. A földmérés ele­ mei, u. m. egyenesek kitűzése, szögek és földterületek fölvétele, illetőleg föl­ mérése a mérőasztal segítségével. A helyszinrajzolás elemei. — Tk. MendlikSchmidt. Tanár: Löw Gyula. 0. Testgyakorlás, h. 2 óra. Szabadgyakorlatok : állások, roham és le­ begő állás, térdelés, támaszfekvés. Tagszabadgyakorl dók, kai lendítés, lökés és körzés fabotokkal is. Lábvelés, lökés, rúgás és körzés. Járó szabadgya­ korlatok : a járás különböző nemei, után lépő, 3-as lépő járás, hintázó és bibicz-járás, távgyaloglás, gyors és kitartó futás. Társas szabadgyakorlatok: hát bölcső, lovaglás, vállvetve guggolás, stb. Játékok. Összetett szabadgya­ korlatok, de egyenoldalulag 2-, 4- és 8-as számlálás szerint, valamint foly­ tatva. Rendgvakorlalokból: az I. és II. osztály tananyaga pontos kivitelben.

21 továbbá a rendek és kettős rendekbe való fejlődés, a rendek és sorokra való szakadozás, sorbontás, elé, inogó és mellé sorakozás. fejlődések arcz­ és oldalsorból, körképzés, szög, csiga és kigyóvonulás, ellenvonulás 2, 4 és S-as sorokban. Szergyakorlatok : ugró mérczén, magas és hosszú távolugrás, egy és két mászópóznáu és kötéléin mászás, korláton, ülések és üléscserék, támlázások és kiugrások, nyújtón kelep és inlendület, inforgás és lérdperecz, stb. Lengőkötél, körben ugrás, kör hinta, létrákon stb. Fa-bot és súlyzó gyakorlatok. T anár: Váry László. Heti órák szám a: 2S,

A n eg y ed ik o sztály b an . Osztályfőnök: Polónyi Károly. 1. Vallástan, h. 2 óra. I-ső rész: A kereszténység története a hitjavitásig. Il-ik rész: A liitjavitás története, lll-ik rész: A protestáns egyház története Magyarhonban. Tk. Pálfy József. Tanár: Maszuy Pál. 2. Magyar nyele, h. 4 óra. Költői olvasmányok: Arany Toldija és kisebb költemények. Prózai olvasmányok: Kassai I. (Kemény 1.) Vorösmtrly életéből (Gyulai), Attila temetése (Jókai), Szent-Islván uralkodásának végo(Fzalay). A két gazdag ember gyermeke (Népmese), Gvadányi: Peleskei nótárius miért volt olyan népszerű? (Arany). l(j. Wesselényi M. képe (Kemény). Két jelenet id. Wesselényi M. életéből (Kemény). A vaskapu (Jókai). Hómai műemlékek Rómában (Gsehgery). —- Ezek alapján a prózai és költői nyelv tulajdonságai, vegyes halásn szóképek és az érzés képei. Az irály tiszta magyarsága, világossága, szabatossága, ereje, csinossága. Verstan: ó-klassikai, modern-nyugati és magyar nemzeti versformák. Minden két hétben egy írás­ beli dolgozat Tk. Góbi: Magyar lrálylan; Arany Toldija magy. Lehr Albert. Tanár: Polónyi Károly. 3. Német nyele, h. 3 óra. Szóképzés. Mondattan. Olvasmányok: Der Gartner. Der Geldbeutel. Die beschämten Verhleinerer. Das Vögelein. Der Dieb. Der Kampf einer Schlange mit einein Vogel. Der Graf und der Nagel­ schmied. Der fechtende Ilandwerhsbursche. Der Erzbischof und der Savoyardenknabe. Des Knaben Herglied. Heiselied. Das kranke Kind. Der kleine Hydriot. Die Türkenpfeife. Die beiden Pflüge. Der Löwe und der Fuchs. Di : drei Herren. Das Lamm und der Wolf Tk. Felsmann József. T anár: Justh János. 4. Latin nyele, h. G óra. A) A mondattanból az idők, módok, az oratio obliqua, a participiiimok, gerundium, supinum használatáról, a szórendről, a hangmér tan és verstan. R) A gyakorló könyviről a mondattani szabályoknak megfelelő gyakori ilok magyarból latinra fordítva. G) Az olvasókönyvből Rómának a gátlóktól történt elfoglalása és Camillus; az első samnit háború; a latinok ellen viselt háború; a második samnit háború. Papirius Cursor, a harmadik samnit háború magyarázva, fordítva. Phedrusból 10 mese emlé­

22 kelve. Ovidiusból: Remus halála, Tarquinius elfoglalja Gabii városit, a Fabiusok nemzetsége; Daedalus és Icarus; az emberi nemnek négy kor­ szaka; dactylusi sorpár 40, magyarázva, fordítva s részben emlékelve. — Iletenkint egy isk. írásbeli dolgozat. Tk. Schultz Férd. kisebb latin nyelvtana s latin olvasó s gyakorló könyve, ford. Dávid István, valamint latin olvasó­ könyv a gymnasiumok III. és IV. oszlóivá számára, szerkesztette Dávid István. Tanár: Ráffay János. 6. Történelem, h. 3 óra. A föld legrégibb népeinek rövid története: a görögök és rómaiak története Augusztusig. Tk. Mangold Lajos. Tanár: Juslli János. 6. Természetrajz, h. 3 óra. Ásványtan, Bevezetésül chemiai előismeretek. A levegő és alkotórészei; a viz és alkotórészei; kém, phosphor, szén, prosein anyagok, szénhidrátok, savak, aljak, sók; térnek, vegyidet és keverék; a chemiai képletek fogalma; a szerves chemia feladata ^ az elemek chemiai éltéke, a vegyidet jegye és a százalékos összetétel közötti összefüggés. Az ásványok tulajdonságai. Az ásványok rendszeres leírása. Kőzettan. Földtan. Ásványgyüjtés. Kirándulások. Magyarország geológiai ismertetése. Tk. dr. Róth Sam u: Ásvány-, kőzet- és földtan a gymn. IV. osztály számára. T anár: Polónyi Károly. 7. Mennyiségtan, h. 3 óra. Bevezetés az algebrába. Az alsó miveletek egész mennyiségekkel. A két- és többtagúnk, valamint a tizes számok négy­ zete és köbe. Geometriai haladvány. Miveletek törtekkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. Arányiatok. Kéthetenkint egy iskolai dolgozat. Tk. Mauritz Rezső Általános számtan. Tanár: Oravecz Mihály. 8. Rajzoló geometria, h. 2 óra. Szerkesztő planimetria. A kúpszeletek, valamint az elipsis, parabola és hyperbola ; ezeknek az egyeneshez való viszonya. Cysoid, coolocus és cooluta, cyclois és csigavonatok szerkesztése. Pont, vonal, síkidomok és testek projectiói egy és két síkon. Építési modor és épülettervrajzok magyarázása. Tk. Mendlik-Schmidt. T an ár: Löw Gyula. .9. Testgyakorlás, h. 2 óra. A harmadik osztály tananyaga kellő szaba­ tossággal s pontossággal keresztül vive és kibővítve. Egyszerű tág szabadgyakorlatok ellenoldalulag is gyakorolva. Rendgyakorlatokhoz, sortest képzése oszlop és lépcsőzetes felállításban, kanyarodások karfiizésse! és anélkül. Szergyakorlatoknál a már kissé erősebb izmokat megkivántató gyakorlatokat, ügyelve, hogy a hajlító és feszilő izmok egyöntetűen működjenek, gyűrű hinta. Osztály tornázás szerint. Lásd a. III. oszt. tananyagát. Tanár: Váry László. Heti órák szám a: 28.

Az ö tö d ik o s z t á l y b a n . Osztályfőnök: Schuber Mátyás. 1. Vallástan, h. 2 óra. Az uj-testámentomi könyvek ismertetésé. Tk. Bibliai bevezetés, kiadja a sárospataki irodalmi kör. Tanár: Justh János.

a. Magyar nyelv, h. 3 óm. a) Költői olvasmányok: Fogarasi István, Molnár Anna, Kádár Kata, Pálbeli szép Antal, Szilágyi és Hajmási (népbal­ ladák); Szilágyi és Hajmási (Vörösmarty), Szép Lenka (Kölcsey), Az álmatlan király (Kisfaludy K.), Búvár Kund (Vörösmarty), Kont (Garay), A király esküje (Petőfi), Hunyadi László (Žalár), V. László (Arany), Szondi (Czuczor) Szondi Drégelben (Erdélyi), Szondi két apródja (Arany), Török Bálint (Arany), Egri leány (Arany), A walesi bárdok (Arany), Tetemrehivás (Arany) , Ágnes asszony (Arany), Bor vitéz (Arany), Éji látogatás (Gyulai), A szegény vándorlólegényről (Tolnai L.), Ágota kisasszony (Kiss József). — b) Prózai olvasmányok : A hadak útja (Jókai), Szolimán második hadviselése Magyarország ellen (Salamon), A török városainkban (Salamon), A dögvész Athé­ nében (Thukydides), Széchenyi István képe (Kemény Zs.), A tenger és folyó­ vizek befolyása az emberiség sorsára (Beelus), A hegyek szépsége (Heclus), A stylröl (Gregitss Á.). — c) Elmélet. A költői olvasmányokkal kapcsolatban a ballada tárgyairól, szerkezeiéről és előadásáról. A szerkesztéstanból: az írásművek tárgya, anyaga, szerkesztése és fajai; az előadás módjai: leírás, elbeszélés, elmélkedés; levél, chria. — Havonkinf egy írásbeli házi dolgozat. Tk. Greguss-Beőthy: Magyar balladák. Góbi: Szerkesztéstan. Tanár: Schuber Mátyás. ,3. Német nyelv, h. 3 óra. Prózai olvasmányok: Der Seiler von Fürfeld (Auerbach), Kannilversteu (Hebel), Der späte Pfennig (Stifter), Tobias Witt (Engel), Attila. Die Schlacht von Chalous (Jordanis), Platää im peloponnatischen Kriege (Thukydides). — Költői olvasmányok : Herder Cid románczai közül 1—fi, 10, M— Ifi. 21. 22, 26 • 2!), 48, G7, fordítása, részben emlékü­ lése; a többi románcz magán olvasmányul szolgált. — Hetenkiut 1 órában nyelvtani ismétlés és fordítás magyarból németre. Havonkint egy Írásbeli dolgozat. Tk. Heinrich: Deutsches Lehr- u Lesebuch I., Herder Cid románczai, kiadta és magyarázta Heinrich. Tanár: Schuber Mátyás. -i. Latin nyelv, h. fi óra. Az alak-, mondat és hang s verstan ismétlése és a régiségek s mylhologia ismertetése mellett, a) Livii Liber XXlI-dus tárgyi tartalmi magyarázatokkal, Livius életrajza és tvlusa ismertetésével befejezve, b) Az Amhologiából '20 darab rövid irodalomtörténelmi bevezetéssel, a szerzők életrajzával s az előfordult metrumok ismertetésével magyarázva, fordítva, részben emlékeivé, c) Magyarból latinra 45 szám élőszóval s Írásban fordítva. Kélhetenkint I írásbeli iskolai d »Igazat. Tk. Schultz-Dávid kisebb latin nyelv­ tana. Fordítási gyakorlatok magyarból latinra Kohnár-Svábylöl az V—VI. oszt. számára. Titi Livii at» urbe condita Liber XXI. et XXli-dus. Anthologia latina Dávid Pozdertől. Tanár: Báffay János. 5. Görög nyelv, h. 5 óra. Schonkl-Vajdafy Görög olvasókönyvéből az 1—74-ig terjedő darabok fordításával kapcsolatban a névragozás, a mellék­ nevek fokozása, a névmások és az o végzett) igék ragozása. Iskolai fordítási gyakorlatok. Tk. Curtius Görög nyelvtana, fordította Ábel Jenő. T an ár: Scheffer Gusztáv.

24 tí. Magyar irodalmi olvasmány, görög irodalom és művelődés-történelem, li. 2 óra. a) Magyar irodalmi olvasmányok : Kármán József: Uránia, A nemzet esinosodása. Kazinczy és Berzsenyi levelezéseiből: 1—6, 49—58 levél. Kölcsey szónoki müveiből: Emlékbeszéd Kazinczy Ferencz felelt és Emlék­ beszéd Berzsenyi Dániel felett. Baróti Szabó Dávid: Egy ledőlt diófához. Révai Miklós: A kikeletről. Virág Benedek: Lantomhoz, A bölcsről, Nunkovics György emlékezete. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz 1., II. A felkölt nemes­ séghez, Az én osztályrészem, Fohászkodás, Bucsuzás Kemenesaljától, A melancholia. — Az olvasmányokkal kapcsolatban az irók rövid életrajza, b) A görög irodalomból: Válogatott részek Thukydidesből: 1. 1—23, G8—8G, 139—146, II. 34—46, GO—Gő, III. 52—84, V. 18—24, 84—114; a munka többi részének rövid ismertetése és méltatása. A görög államrégiségekből: a görög állami élet fejlődése a családi életből és vallási intézményekből; a dór államok szervezete, Athéné állami intézményei. Tk. Jancsó: Magyar irod. olvasmányok. Thukydides ford. Zsoldos. Tanár: Schuber Mátyás. 7. Szabadkézi és geometriai rajz. h. 2 óra. Diszitményi rajzolás. Színe­ zésre alkalmas síkdiszitmények rajzolása és színezése különféle stylszerü minták után. Stilizált levelek és virágok, görög, arab és középkori sík diszitmények. Mintákul szolgáltak : Andel Antal színes ékítményei és Balló styl­ szerü rajzlapjai. Tanár: Löw Gyula. S. Történelem, h. 3 óra. Középkor, különös tekintettel az emberi műve­ lődés történetére. Tk. Mangold Lajostól. Tanár: Justh János. .9. Természetrajz, h. 2 óra. Növénytan. Az őszi flóra nehány alakján a növények külső tagoltsága. A növények alak-, boncz- és élettana. Rendszertan. Hazánkban és különösen Rozsnyó környékén előforduló nevezetesebb növények ismertetése és leírása élő példányokon. Növénygyüjtés. Kirándulások. Tk. Róth Samu: Növénytan. Tanár: Polónyi Károly. 10. Mennyiségtan, h. 4 óra. Kéttaguak magasabb hatványai (Pascal­ féle háromszög). Számtani haladvány általános tagja s összege. Négyzet- és köbgyök. Tiszta és vegyes másodfokú egyenlet. Miveletek hatványa és gyök­ mennyiségekkel. Határozott elsőfokú egyenletek több ismeretlennel. Planimetria. Kéthetenkint iskolai 'dolgozat. Tk. Mauritz Rezső Általános számtan és Ábel Károly Mértana. Tanár: Oravecz Mihály. 11. Testgyakorlás, h. 2 óra. Szabadgyakorlatok : a különböző állások, az alsóbb osztályok tananyaga. Tagszabadgyakorlatok, összetéve és ellenoldalulag 4-es és S-as számlálás szerint és folytatva, birkózás különböző nemei, társasjátékok stb. Rendgyakorlatok: Szakasz-képzése és felállítása, ’ arcz és szárnyváltoztatás, menetelések, húzódások, fejlődések arcz és oldal sorból stb. Szereken való gyakorlatok, az ugrás különböző nemei, nyújtó, korlát és létra, gyakorlatok, kör és gyürüshinta, súly húzás, emelés és dobás, íabotokkal és súlyzókkal való gyakorlatok, falábak stb csapat tornázás szerint. T anár: Váry László. Hetenkinti órák száma: 30; illetőleg 29.

25 A h a to d ik o sztá ly b a n . Osztályfőnök: Eáffay János. 1. Validstem , h. 2 óra. Az ujtestamentomi könyvek ismertetése. Tk. Bibliai bevezetés, kiadja a sárospataki irodalmi kör. Tanár: Justh János. 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. a) Költői olvasmány: Shakespeare, Julius Caesar, ford. Vörösmarty Mihály. Íj) Prózai olvasmányok: Boroszló védelme 1474-ben (Teleki J.), A nemesség győzelme az urakon (Szalay L.), A Hunya­ diak harczai a török ellen (Salamon F.), Perikies beszéde a bábom első ha­ lottal felett, Pitt beszéde a rabszolgakereskedésről, Deák Ferencz beszéde a közös iskolákról, Kölcsey, Védelem P. J. számára, Eötvös, A tudomány be­ folyása az életre, A történelmi vizsgálatról (Salamon F.), Macaulay »Anglia története« ez. munkájáról (Kemény Zs.), Gróf Teleki József (Csengery A.) Szalay László (Csengery A.), Horváth Mihály (Fraknói V.), Deák Fcrencz mint szónok (Csengeri A.) c) Elmélet: A dráma tárgya^ szerkezete és előadása, a történelmi dráma viszonya a történelemhez, a történet-irás általános jellem­ zése, a történelmi kutatás és előadás, a történet-irás irodalmi fejlődése. A szónoki beszéd czélja és fajai, a meggyőzés és megindítás eszközei, a beszéd szerkezete, a görög, római és magyar ékesszólás főbb képviselői. Havonkint egy Írásbeli házi dolgozat. Tk. Shakespeare : Julius Caesar, magy. Névy L., Góbi: Rhetorika. Tanár: Schuber Mátyás.

3. Német nyelv, h. 3 óra. Költői olvasmányok: Bürger, Lenore, Das Lied vom braven Mann; Göthe, Der Fischer, Erlkönig, Mignon, Der Sänger, Der Zauberlehring, Legende vom Hufeisen, Der getreue Eckart, Ballade vom vertriebenen und zurückkehrenden Grafen. -— Prózai olvasmányok: Hagen im Nibelungenliede (Uhland), Kaiser Karl V. (Ranke), Der Ausbruch des Ve­ suv (Buch), L. da Vinci's h. Abendmahl (Goethe), Von der Schmeichelei (Seume), Geiz und Verschwendung (Hebel). Nicht der Schule sonderndem Leben soll man lernen (Herder). — Fordítás magyarból németre: Poole János, Pry Pál, ford. Csiky G. I. II. f. — Havonkint egy írásbeli dolgozat. Tk. Heinrich: Német balladák és románezok I., Heinrich : Deutsches Lehr- und Lesebuch I., Poole J .: Pry Pál, ford. Csiky G. (Olcsó könyvtár). Tanár: Schuber Mátyás. 4. Latin nyelv, h. G óra, A nyelv- és hangmértan ismétlése és tárgyi elemzése mellett a) Sallustiusból, de bello Jugurthino 52 válogatott fejezet az 5-től 32-ig és 84-től 114-ig fordítva, magyarázva, b) Publius Vergilius Maró Aeneisének II. könyve egészen, IV. könyvéből 305 vers kivonatban Hoffmann Vergilius M. Aeneidos epitomeje szerint, c) M. Tulii Ciceronis de imp. Gn. Pompei oratio ad Quirites, fordítva, magyarázva, részben emlékelve. d) For­ dítási gyakorlatok magyarból latinra, 45 szám élőszóval és írásban fordítva. Kéthetenkint egy iskolai írásbeli dolgozat. Tk, Schultz-Dávid, Kisebb latin nyelvtana. Sallustii Crispi de bello Jugurthino liber, magyarázta Holub M. Vergilius Aeneise, magyarázta Veress Ignácz. M. Tullii Ciceronis de imp. Gn 3

26 Pompei oratio ad Quirites, magyarázta dr. Keleti Vincze. Fordítási gyakor­ latok magyarból latinra, Kolmár-Svábytól. T an ár: Ráffay János. 5. Görög nyelv, h. 5 óra. Olvasmányok: a) az olvasókönyvből 75 —100 terjedő példacsoportok fordítása a mi végű és rendhagyó igék begyakorlá­ sára. 20 darab kisebb elbeszélés és jellemvonás, b) Xenophon Anabasisából az I. könyv 1, 2, 3, 4, 5, 7, S. és 10. fejezete, a II. könyv 1, 2, 3. fejezete. Iskolai írásbeli fordítások 22 db. — Tk. Curtius György Görög nyelvtana, ford. dr. Ábel Jenő. Xenophon Anabasisa Dindorf kiadása szerint. Tanár : Schefter Gusztáv. 6. Történelem, h. 3 óra. Az uj kor történelme. Tk. Szilágyi Sándor, Uj kor, pótló jegyzetekkel és táblázatokkal. Tanár : Kramarcsik Károly. 7. Természetrajz, h. 3 óra. Állattan. Az emberi és állati test szerveze­ tének leírása. Az összehasonlító boncztan alapelemei. Az állatok rendszeré­ nek áttekintése s a szervek berendezése, bonez- és élettana alapján a két állatkör osztályainak, rendjeinek, családjainak és legfontosabb tagjainak le­ írása, kiváló tekintettel az emberhez való viszonyára és elterjedésükre. Az állatalakok összehasonlítása és az állatvilág egységes alakjai rokonvoltának feltüntetése. Az állatok földrajzi elterjedése. Tk. Roth Samu dr. Állattan. Ta­ nár : Polónyi Károly. 8. Mennyiségtan, h. 3 óra. a) Algebra: hatványok és gyökök zero, ne­ gativ és tört kitevőkkel. Számrendszer. Logarithmusok. Miveletek logarithmusokkal. A Rrigg-féle logarithmusok alkalmazása, b) Geometria: Sikháromszögtan. Szögmértan, ennek alkalmazása a derékszögű, egyenlöszáru s ferdeszögű háromszögek és a szabályos sokszögek kiszámítására. Egyszerű al­ gebrai kifejezések graphikai ábrázolása; a pont coordinátái, két pont távol­ ságának meghatározása. Kéthetenkint iskolai dolgozat. Tk. Mauritz, Általá­ nos számtan és Ábel Károly, Mértan. Tanár: Oravecz Mihály. 9. Testgyakorlás, h. 2 óra. Az V., illetve az alsóbb osztályok tananyaga kibővítve. Szabadgyakorlatok, tagszabadgyakorlatok, ellentétes tagmozgások különböző kiindulási helyzetből s külön számolásra, miáltal folytonos válta­ kozó tagmozgás jő létre. Társas gyakorlatok, függő állások körben, támasz­ fekvések, felülések, holt ember emelése és dobálása stb. Szergyakorlatok: korlát, nyújtó, létrák, gyűrűs hinta, ugró mérczén való gyakorlatok, stb. csapattornázás szerint. Tanár: Váry László. Heti órák száma : 30.

A h e te d ik o sztá ly b a n . Osztályfőnök : Justh János. 1. Vallástan, h. 2 óra. Egyháztörténelem Krisztus urunk születésétől. A hitjavitás első kísérletei. A hitjavitás Németországban, terjedése Európában. A protestáns egyházak története Magyarhonban. Tk. Pálfy József: A keresz­ tyén anyaszentegyház története. Tanár: Justh János.

27 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. Nagyobb olvasmányok: Zrinyiász, Zalán futásából részletek, Buda halála, A két szomszédvár. Iréné, A kérők, Liliomfi, Kisebb olvasmányokul szolgáltak : dalok, ódák, elégiák, szatírák, tanköltemé­ nyek, epigrammák, költői elbeszélések, balladák, románczok, reges, példázó és festői elbeszélések. Ezen olvasmányok alapján tárgyaltattak az egyes költői műfajok. Havonkinl egy házi Írásbeli dolgozat és az egész tanéven keresztül egy iskolai írásbeli dolgozat. Tk. Poetika Góbitól. Tanár : Szántó József. 3. Német nyelv, h. 3 óra. Olvasmányok : Goethe, Hermann u. Dorotheájából I. 1— 102, 151 —213. II. IV. VII. 1— 128, Vili. IX. 130—225 fordítása, nyelvi és tárgyi magyarázattal, egyes szakaszok emlékelése; a költemény többi részének rövid tárgyalása magán olvasás alapján. Schiller, Wilhelm Tell I. 1, 4. IV. 3. fordítása és magyarázása; a többi jelenet magánolvas­ mányul szolgált. Fordítás magyarból németre: Kisfaludy, Csalódások I. II. fv. Havonkint egy írásbeli dolgozat. Tk. Goethe; Hermann u. Dorothea, magya­ rázta Weber It., Schiller: Wilhelm Tell, magy. Heinrich; Kisfaludy K., Csaló­ dások (Olcsó könyvtár). T anár: Schuber Mátyás. 4. Latin nyelv, h. 0 óra. Ciceró beszédeiből: Pro Sexto Roscio Amerino, — IV. in Catilinam, — pro Ligario, — pro Archia poéta; Virgiliusból az Aeneis Vl-ik könyve magyarázva, fordítva és válogatott részekben emlékelve. Fordítások magyarból latinra. Tanár: Kramarcsik Károly. 5. Görög nyelv, h. 5 óra. A jóniai tájnyelv ismertetése mellett olvasta­ tott Homer Iliasänak I. és II. éneke. Herodot V-ik könyvéből 1—66. fejezetig. Az olvasmányt megelőzte mindkét iró életére és müveire vonatkozó adatok és nézeteknek általános ismertetése, valamint az egész müvek tartalmának s menetének előadása. A fordítottak kellő megértésére történelmi s bitregetani ismeretek közlése szolgált. írásbeli dolgozatul az llias Ill-ik énekéből s Herodotból kiszemelt részletek fordítása. Nyelvtani ismétlések. Tk. Homeri Iliadis Epitome Francisci Hocheggeri. Herodoti hist. libr. IX. vol. II. curavit Henr. Deutsch. Tanár: Scheffer Gusztáv. (j. Falitikai földrajz, h. 2 óra. Az európai államok ismertetése termé­ szeti viszonyaik, lakosaik és állami szervezetük szerint, politikai történetük­ nek ismétlő áttekintése. Tk. Scholtz Albert politikai földrajza. T an ár: Juslh János. 7. Természettan, h. 4 óra. Bevezető természettani alapfogalmak. Álta­ lános és részletes erőmütan. Rezgéstan. Hangtan. Fénytan. Tk. Fehér Ipoly : Kísérleti természettan. T anár: Hajcsi Sándor. S. Mennyiségtan, h. 3 óra. a) Algebra: Elsőfokú határozatlan egyenlefek. Másodfokú egyenletek. Haladványok. A mértani haladványok alkalmazása. Tk. Mauritz Rezső: Általános számtan, b) Mértan. Stereometria. Bevezető fogalmak és tételek, melyek a lestek felszínének s köbtartalmának kiszámí­ tására szükségesek. Szögletes testek - a prizmatoid kizárásával. A henger, kúp, a gömb. Tk. Abel K. Tanár: Hajcsi Sándor. g. Testgyakorlás, h. 2 óra. Szabadgyakorlatok. Katonai rendgyakorlatok :

28 rendek és kettösrendekbe való fejlődés, menet gyakorlatok, kanyarodás, húzódás, vonulás, ellen vonulás 4-es, 8-as és 1(3-os sorokban, sortest képzés, oszlop és lépcsőzetes felállítás, fejlődések. Társas játékok : labot és súlyzó gyakorlatok, lapdajálék. Szergyakorlatok. Ugrási gyakorlatok: magas, távol rúd, hinta ugrás, kötél ugrás helyben, futva és átugorva, kettős csoportban és cllenoldalulag, korlát, nyújtón, lovon nehezebb s nagyobb testierőt és ügyességet kívánó gyakorlatok vízszintes, függélyes és rézsútos létrákon, mászó póznákon és köteleken, kör és gyürüshintákoni gyakorlatok, súly húzás, emelés és dobás, falábgyakorlatok stb. csapat tornázás szerint. Tanár: Váry László. Ileti órák száma: 30.

A n y o lc z a d ik o sztá ly b a n . Osztályfőnök: Kramarcsik Károly. 1. Vallástan, b. 2 óra. Egyháztörténelem Krisztus urunk születésétől. A hitjavitás első kísérletei. A hit javítás Németországban, terjedése Európában. A protestáns egyházak története Magyarhonban. Tk. Pálfy József: A keresz­ tyén anyaszentegyház története. T anár: Justh János. 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. A magyar nemzeti irodalom ismertetése: a nemzeti mondák, legrégibb nyelvemlékek és költői maradványok után főleg az újabb irodalom tüzetes ismertetése y a nevezetesebb irodalmi jelenségek méltatása és a főbb irányok megjelölése. Iskolai olvasmányokul szolgáltak egyes részletek Gyulai Pál „Bánk bán“ tanulmányából, továbbá Greguss Ágoston tanulmányaiból; továbbá válogatott részletek az ismertetett több irók müveiből, liavonkint egy Írásbeli házi dolgozat. Tk. Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. Tanár: Szántó József. «V. Német nyelv, h. 2 óra. Olvasmány: Schiller, Maria Stuart; válogatott részek (1., Ilf., IV. fv.-ból) fordítása és magyarázása, a többinek rövid tár­ gyalása magánolvasás alapján. A német irodalom áttekintése (német nyelven); Lessing, Goethe, Schiller tüzetesebben, mutatványokkal. Havonkint egy Írás­ beli dolgozat. Tk. Maria Stuart a Reclam-féle kiadásban. Tanár: Schuber Mátyás. 4. Latin nyelv, h. 5 óra. Horatius ódáiból Lib. 1. 1, 3, 4, 11, 12, 22, 24, 35. Lib. II. 2. 3, G, 7, 10, 14, 16. Lib. III. 1, 2, 3, 5, G, 20. Lib. IV. 7. 15. Epodon 2, 7. Sermonum Lib. 1. I. Epistolarum Lib. i. 1. Ad Pisones.de arte poética. Cic. de officiis Lib. 1. Tacitus Agrieolája. Fordítások magyarból latinra. Tanár: Kramarcsik Károly. 5. Görög nyelv, h. 4 óra. Olvasmányok. Homeros Odysseájából a IX. és X. ének és Plátó „Socrates védelme“. Iskolai Írásbeli fordításul az Odysseából és Plátó Kritójából kiszemelt egyes részletek, összesen 23 db, nyelv­ tani ismétlések. Plátó életrajza, bölcsészeié és müveinek ismertetése. Tk. Homer Odvsseája Dindorf kiadása szerint. Plátó Socrates védelme és Kritója, Horváth Zsigmondtól. Tanár: Scheffer Gusztáv.

29 6. Történelem, h. 3 óra. Magyarország történelme és az osztrák-magyar monarchia stalislikai vázlatos ismertetése. Tk. Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme. T anár: Kramarcsik Károly. 7. Természettan, h. 4 óra. Hőtan. Delejesség. Villamosság. Az anyag szerkezetére vonatkozó főbb chemiai fogalmak. A kosmographia elemei. Tk Fehér Ipoly. Tanár: Hajcsi Sándor. 8. Mennyiségtan, h. ‘2 óra. Combinaliók. Permutatiók. Variatiók. A mennyiségtan főbb tanainak ismétlése. Tk. Mauritz R. és Abel K. Tanár: Hajcsi Sándor. !). Bölcsészet, h. 3 óra. a) Psychológia. A lelki életről általában; a lelki jelenségek íőbb csoportjai, b) Logika. A logikai gondolkodás, kifejlődése; általános gondolkodás formák; a rendszeres gondolkodás formái; a tudo­ mányok felosztása; az inductiv és deductiv kutatási módszer. Tk. Dr. Pauer Imre: A lélektan és logika elemei. Tanár: Szántó József. 10. Testgyakorlás, h. 2 óra. A VlII-ik osztály tananyagára különös figyelmet fordítva a gyakorlati szabályzat 14, 16, 18, 19, 20 és 21. §-ok szabályos és pontos keresztül vitelére. A szergyakörlatokat nagyság, erő és ügyesség szerint beosztva esapatonkint űzték. Bővebben lásd VII. oszt. T anár: Váry László. Heti órák szám a: 30.

V.

NEM KÖTELEZETT TANTÁRGYAK, 1. Egyházi és műének. Az I. és II. osztály növendékei hetenként i órá­ ban az egyházi énekben, a III. és IV. osztály növendékei hetenként 1 órá­ ban úgy elméleti, mint gyakorlati részben nyertek oktatást; a felső négy osztály növendékei közül 35-en dalkört alakítva, hetenként 2 órában több darabot gyakoroltak be s a reformatio ünnepén, a magyarhoni prot. vallásszabadságot biztositó 1790—91. törvény életbeléptének százados évforduló­ ján a templomban, egy iskolatársuk elhalálozásakor, márczius 15-én és az évzáró ünnepélyen mutatták be úgy vegyes, mint férfi-karokban tanulásuk eredményét. Éneklanitó és karvezető: Maszny Pál. !í. Franczia. angol és olasz nyelvekben úgy a kezdő, mint a haladó tanulók a gymnasium körén kívül mérsékelt díj mellett nyerhettek oktatást. Ezen iskolai évben is több kezdő és haladó tanuló a franczia nyelvet tanulta. 3. Gyorsírás. A gyorsírás tanítása a Gabelsberger-Markovics rendszer szerint történt. Tanulták kezdők 12-en, haladók 8-an. — Ezenkívül a tanév elején újból megalakult a »Gyorsírókor«. E kör minden hónap első vasár­

30 napján havi ülést tartott; hetenkint egyszer, vasárnap, d. e. 8—9 órakor gyakorló órában törekedtek a kör tagjai a gyorsírás kellő elsajátítására. A tanév végén versenyirás tartatott, mely alkalommal Kellner Gyula VIII. osz­ tályú tanuló 3 írt, Máriássy István VI. oszt. tanuló 2 írt jutalomban része­ sült. A Gyorsírókor vezető-elnöke Szántó József. 4. Szabadkézi rajzban hetenként 2 órában a gymnasium I—V. osztá­ lyaiból 30 tanuló nyert oktatást. Tanár : Lőw Gyula.

VI.

TANSZEREK, 1. A természettani gyűjteményben van 160 darab. Ezen gyűjtemény vé­ tel utján a következő szerekkel szaporodott: 10 darab bolognai palaczk, 10 üvegesépp, a skioplikonhoz való képek, mint eredeti fölvételek, összesen 10 darab.*) 2. A. természetrajzi gyűjtemény. a) Állattani tárgyak: kitömött emlős állat 21 darab, madár 134 darab, hüllő 15, kétéltű 7, hal 16, egy emberi csontváz, egy emberi koponya, egyéb emlősök váza 17, mammuth-csont 8, csiga, kagyló s egyéb puhatestü állat 110 fajban, Ízeltlábú állat 662, féreg, tüskebőrü és tömlős állat 26 db, ma­ dártojás 450 db, falikép 6 db, górcsövi készítmény 80 db. Az állattani tárgyak vétel utján a következőkkel szaporodtak: Scorpio europaeus, Lepas anatilera, Distoma hepaticum, Ostrea edulis, Anodonta cygnea, Meleagrina margaritifera, Teredo navalis, Pholus dactylus, Echinus es. culentus, Spatangus purpureus, Asterias rubens, Ophiura Comatula mediter­ ranea, Physalia atoricum,’ ’Äcťyhia viric(is, Hydra viridis. Spongilla fluviatilis, Spongia officinalis, Dunstervilias Vorticella, Orbitolites. b) Növénygyűjtemény. Négy phanerogam és egy kryptogam gyűjtemény, 190 tengeri moszat és 21 falikép, 38,-darab górcsövi készítmény, 10 darab maciié. Ezen gyűjtemény vétel utján 5 darab dugaszcserlappal, — ajándé­ kozás utján pedig Hajcsi Barna V. oszt. tanuló által egy phanerogam gyüjteménynyel. c) Ásványok: 600 faj; kőzet 100 darab, kristályváz 7, krislályminta papírból, fából és gipszből összesen 342 darab, egy Breitenlohner lámpa, keménységi foksor, olvadékonysági fokozat, forrasztó-cső tokkal, phosphoreskáló anyagok, 18 darab górcsövi készítmény. Ezen gyűjtemény néhai Húsz Samu volt budai bányamérnök ur szíves­ ségéből végrendeletiieg egy igen szép és 400 írt értékű gyüjteménynyel sza­ porodott. Továbbá dr. Pósch Dezső úrtól szintén egy igen értékes ásvány*) Egy gőzgép és egy régi fegyver Martinyi János V tlt. osztálya tanuló szívességé­ ből és közreműködésével jó karba hozatott.

31 gyüjteménynyel, Sipos Mari k. a.-tói Kolozsvárról egy csomó »László pén­ zeivel, Hagen Alfréd VII. o.-, Bertsch Ottó VIII. o. t. több darab ásványnyál, Kaczián Sándor Vili. o. t. Budapest geológiai térképével. 3. A vegytani szertár 50 szert, CG eszközt és készüléket foglal magá­ ban. Ezen szertár vétel utján egy Davy-téle biztositó lámpával, egy hydrogenfejlesztő készülékkel, platina taplóval és kaucsuk csövekkel s Hirlli Lajos úrtól egy daguerrotyp fényképpel szaporodott. 4. A pénz- és éremgyűjtemény 780 darabból áll. Szaporították: Fábry Károly ur és Schwirián III. o. t. 5. Térképgyűjteményünk 125 darabból áll. 0. Rajz-tanszerek, a) Mértani tanszerek gyűjteménye: Füzetek száma 3, lapok száma 79, minták száma 55, eszközök száma 24. E gyűjtemény gya­ rapodása a lefolyt iskolai évben: 1 Mérő láncz, 10 db vas-szög, 10 db je­ lölő rúd (póznák), 10 db fakaró, 1 db szintező és egy szögmérő fából. b) Szabadkézi rajzminták gyűjteménye. E gyűjtemény beleértve a szépirási füzeteket, áll 58 füzetből, 13 db gypsmintából, a lapok száma 406 db. E gyűjtemény a lefolyt iskolai évben vétel utján a következő mintákkal sza­ porodott: 1. Balló Ede stylszerü rajzminták 1 füzet, 15 lap. 2. Zeichenvor­ lagen, az I. II. oszt. számára, 7 füzet. 3. Aldegrever díszítményei 1 f. 25 lap. 4. »Gropins« Ornamente (bekötve) 72 lap. 5. Szemléi’ M. Rajzlapok, 7 füzet, 48 lap. G. Andel Antal, Polychrome Ornamente, 12 f. 80 lap. 7. 3 db gypsminta és pedig 1 láb, 1 kéz, 1 ember alak, Szontagh J. ügyvéd ur ajándéka. 8. Flachmayer diszitm. minták, 6 lap, ajándék utján. (1. Történeti, régiségi és művészeti gyűjteményünk 45 dbból áll. A le­ folyt tanévben a következő képekkel szaporodott: Colosseum, Forum Roma­ num, A Sphinx és a Gizehi gúlák, A luxori templom (Theba), Hagia, Sophia Stambulban, Cordovai mecset., A velenczei Szt.-Márk templom, Szent-Péter egyháza Rómában, Notre-dame Párisban, A moszkvai Kreml, A kölni szé­ kesegyház, Berni felvidék, Nápoly a Vezuvval, Irlandi sziklapart, Boeche di Cattaro.

VII.

KÖNYVTÁRAK, 1. Tanári könyvtár. Nagybecsű adományokkal gyarapították e könyv­ tá rt: a) A Magyar tud. akadémia 12 kötettel s az év folyamán megjelent értekezések és értesítőkkel, b) Nagy Ernő ur 13 kötettel, c) Fekete Nándor ur 23 kötettel, d) Erős Lajos ur 1 kötettel. — Cserepéldányokul kapott a főgymnasium 120 középiskolai és 35 más jellegű iskolai értesítőt. A Franklin Társulat, Mehner, Aigner Lajos, Lautier V., Lampel R., Eggenberger, Stampfel Károly s más könyvkiadók a szaktanároknak számos mutatványpéldány-

32 nyal kedveskedtek. 2. Gyarapodott e könyvtár azon folyóiratok megfelelő számaival, melyeket a tanári kar járat. E folyóiratok a következők: Közép­ iskolai Tanáregyesületi Közlöny, Egyetemes Közoktatásügyi Szemle, Buda­ pesti Szemle, Természettudományi Közlöny, Egészség, Ev. Egyház és Iskola. Magyar Nyelvőr, Philologiai Közlöny, Philosophiai Szemle és Herkules. 3. Vétel utján szerzett müvek: Felméri Lajos, A neveléstudomány kézikönyve 1 k.. dr. Hunfal vy János, Egyetemes földrajz 3 k., M. Brasch, Die Philosophie der Gegenwart 1 k., K. Lang, Methodenbuch der Elementar-Perspective 1 k., A Schultz Kunstgeschichte 1 k., Arany János összes költeményei 4 k., Petőfi Sándor összes költeményei 1 k., Arany László—Gyulai Pál. Magyar népköl­ tési gyűjtemény 3 k., Budenz 1., Az ugor nyelvek összehasonlitó alaktana 1 k., Tompa Mihály összes költeményei 4 k., Vörösmarty Mihály összes munkái 8 k., dr. Dániel Sándor, Wörterbuch der Hauptschwierigkeiten der d. Sprache 1 k., Freytag, Technik J. Dramas 1 k., Lenke Aesthetik 1 k., Stoy, Philosoph. Propädeutik 1 k., Hollenberg, Philosoph. Propädeutik 1 k., Hürk József, A hős Keczer András 1 k., Stanley levoňs, Elementary Lessons in Logic 1 k., Fechner, Vorschule der Aesthetik 2 k., Thukydides ford. Zsoldos Benő 3 k., Schmidt Sándor, A drágakövek 2 k., Gothard Jenő, A fotografia 1 k., Szuppan V., Ábrázoló geometria 1 k., Badics Ferencz, Fáy András életrajza 1 k., Barlhélemy K. II., A philosophia viszonya a term. tud. és a valláshoz l k, Ramband A., Oroszország története 2 k., Flammarion Urania 1 k., Bajza összegyűjtött munkái 3 k., dr. Meissner Burian. Latin phraseologia 1 k., Czuczor Gergely, Hősköltemények és mesék 1 k., Kis­ faludy Károly, Iréné 1 f., Schill Salamon, Görög régiségek 1 k., Magyar Lexikon és az Osztrák-Magyar monarchia Írásban és képben ez év folytán megjelent füzetei. Van e könyvtárban 1471 tudományos szakmunka 1743 kötetben, 82 tudományos folyóirat 200 kötetben, 41 vegyes mű 53 kötetben. A kisebb kötetek selma (többnyire iskolai értesítők) meghaladja az 1900-at. — Könyvtárőr: Oravecz Mihály. 2. Ifjúsági könyvtár. A lefolyt tanévben a következő müvekkel gyara­ podott: Pascal, Gondolatok; Szigligeti, A csikós; Almássy, Magyar közmon­ dások ; Salamon Ferencz, Magyarország a török hódítás korában; Verne, Öt hét léghajón, Világfelfordulás, A Jangada; Dickens, Copperfield Dávid ; Jósika, Regegyöngyök, Az utolsó Bátori; Mikszáth, Almanach 1890. és 1891. évre; Kemény Zsigmond, A rajongók ; Vas Gereben, Nagy idők, nagy embe­ rek, A nemzet napszámosai; Merényi, Sajóvölgyi eredeti népmesék ; Arany László és Gyulai Pál, Magyar népköltési gyűjtemény; Mikszáth, Magyaror­ szág lovagvárai regékben, Az igazi humoristák; Györy Vilmos, A legújabb Robinson; Mayne-Reid, A tüzföld, A skalpvadászok; Hohenauer, Elbeszélé­ sek a magyar történetből: Jókai Mór, A magyar világból; Sz. Nagy Sándor, Az önfejű; Benedek Elek, Székely mesemondó; Höckertől 2-, Hoffmann Fe-

rencztől 7 elbeszélés; Hoffmann F. Száz kis történet; Gál Mózes, A kompanisták; Thukydides, ford. Zsoldos Benő; Sophokles: Antigone, Elektra, Oedi­ pus király, Oedipus Kolonosban; Horatius, A költészetről, ford. Czuczor G.; Aristoteles poétikája; Kisfaludy K., A pártütök, A kérők; Csiky, A nagy­ mama ; Aiigier, Az arczátlanok; Listi László munkái; Lavisse, Európa poli­ tikai történetének átnézete; Szamota, Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten; Szász Károly, Horatius; Hörk József, A hős Keczer And­ rás. — A könyvtár áll 637 műből, 80S kötetben és 72 füzetben. A könyv­ tár őre: Schuber Mátyás.

VIII.

É L E L ME Z É S , Főgymnasiumunknál a tanuló ifjúság élelmezése kétféle; c o n v id u s i és a szegényebb sorsunké a h m n c u m i (tápintézeti). A convictusban kap a növendék ebédre: levest, húst, főzeléket és ke­ nyeret, hetenkint egyszer tésztaételt; vacsorára: főzeléket és kenyeret, hetenkint hétszer pecsenyét, egyszer tésztaételt. Az alumneumba járók kapnak leves, hús és (25 dkgr.) kenyérből álló ebédet: főzelék és (25 dkgr.) kenyérből álló vacsorát. A convidusi élelmezésért — ebéd és vacsoráért — ez évben 5S frt, az alumneumi ellátásért 3S frt évi dij fizettetett. A dijak fólévenkint — szegényeknél kisebb részletekben is — de min­ dig előre fizetendők. A lefolyt tanévben mindkettőben 53 tanuló étkezett. A tanulók száma az egyes osztályokra igy oszlik szét : I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 10 C 9 7 3 4 7 7

IX.

KEGYADOMÁNYOK, Örömmel és hálával említhetjük, hogy ez évben is nyilvánult az érdek­ lődés tanintézetünk anyagi szükségletei tekintetében. 1. Néhai Madarász Lajos, gymnasiumunk felejthetetlen emlékű felügye­ lőjének, leghívebb s áldozatra kész méltó fia s tanintézetünk hálás tanítvá­ nya, tanintézetünk tőkéjének gyarapítására végrendeletileg 1000 frtot hagyo­ mányozott. 4

34

2. Strausz Jakab izr. vallásu rozsnyói lakos, végrendelet ileg 500 frtnyi ösztöndíjalapot adományozott oly kikötéssel, hogy az mindaddig kamatoz­ tassák, mig 1000 frtra nem szaporodik. Ez összeget elérvén, kamatja val­ lásra való tekintet nélkül, a legjobb igyekezető, szorgalmas tanulónak vagy tanulóknak évenkint »Strausz Jakab-féle ösztöndíj« név alatt osztassák ki. 3. A helybeli takarékpénztár 20 f'rtot adományozott. 4. Fekelhe Nándor putnoki gyógyszerész, ki jó indulatát iskolánk iránt már előbbi években is részint kegyes alapítvány, részint jutalmul kiosztandó adományok által ismételten tanúsította, a folyó évben 1 db aranyat jutal­ mul egy jó tanuló számára és 22 kötet könyvet az intézet könyvtára szá­ mára adományozott. 5. Dr. Pósch Dezső több száz darabra ménű ásványgyüjteményt aján­ dékozott intézetünk múzeumának, két szekrénynyel együtt, melyekben az ásványok el vannak helyezve. 0. Néhai Húsz Sámuel, az osztrák-magyar államvasuttársaság nyugdí­ jazott bányafőmérnöke s gymnasiumunk volt tanítványa végrendeleti hálás megemlékezéséből egy igen szép és értékes ásványgyüjtemény birtokába ju­ tott intézetünk szintén szekrénynyel együtt. 7. A tápintézeli kiadások fedezésére kéregetés utján befolyt 490 fit 40 kr; a rozsnyói egyház híveitől ugyané czélra 03 Irt 23 kr. 8. A gymnasiumi tanulóktól befolyt a tőkealapra 170 fit. 9. A kir. m. Természettudományi Társulat a természettan és termé­ szetrajz tanulásában magukat kitüntető tanulók számára 5 kötet jutalom könyvet küldött a »Népszerű természettudományi előadásokéból. 10. Szontagh József, főgymnasiumunk volt felügyelője mint minden év­ ben, úgy most is a »Petöfi-kür« legjobb próza-irójának 1 db 10 frankos ara­ nyat ajándékozott. 11. Alexy Albert, mint már több megelőző évben, ez idén is 3 irtot ajándékozott egy IV. oszt. legjobb protestáns tanulónak. 12. Nehrer Gyula a legjobb számolónak 2 irtot, a Petőíi-kör czéljaira 1 Irtot és azon V. oszt. tanulónak, ki a legszebb növénygyűjteményt mu­ tatja fel, 1 irtot ajándékozott. 13. A mértani és szabadkézi rajzolásban magukat kitüntetett tanulók számára Nehrer László, Grünmann Arnold és Lőw Gyula urak több jutal­ mat tűztek ki. 14. Sziklay Pál a »Petöfi-kör« számára jutalmul való kiosztás végett 1 irtot adományozott. Legyen e helyen is nyilvánítva a nemeskeblü pártfogók és kegyes ada­ kozók iránt hálás köszönetünk és a megboldogultak iránt kegyeletes meg­ emlékezésünk hálája.

35 x.

ö sztöndíjak é s eg yéb s e g é l y e z é s . Az ösztöndíjak s más segélyezések, mikben a tanuló-ifjuság. részesült, következők: 1. A néhai Teleki-Roth Johanna grófnő által alapított ösztöndíj, mely­ ben a nmeit, és főtiszt egyetemes egyházgyülési bizottság határozatánál fogva az 1890—91. iskolai évben 3 ifjú részesittetett mindegyike 38 írtban, u. m. Frenyo L. és Stromp Miklós VIII., Halasi Viktor VII. o. t. 2. Kramarcsik Károly-féle 540 írtból álló jubileumi alapítvány 27 frt k amatja kifogástalan erkölcsi magaviseletü és jó előmenetelő tanulónak ada1ik ösztöndíjul. Ez Tavassy Gyula VIII. o. tanulónak adatott. 3. Gömöry András volt rozsnyói lelkész 500 frtnyi alapítványának 25 frt kamatja egy .jó igyekezető szegény árva fiúnak adatik ösztöndíjul. Ez Szojka Sándor VIII. o. tanulónak adatott. 4. Gyürky-Markus Johanna-féle 500 írtból álló alapítvány, melynek 25 frtnyi kamatja egy VI., VII. vagy VIII. osztálybeli, erkölcsben és tudomány­ ban legkitűnőbb szegény tanulónak felekezeti és nemzetiségi különbség nél­ kül ösztöndíjul adatik. Erre Kellner Gyula VIII. o. t. érdemesittetett. 5. Szerecsen László-íéle 500 frlból álló alapítvány, melynek 25 frt ka­ matja egy szorgalmas tanulónak, nem tekintve az osztályt, melybe jár a ju ­ talmazandó — adatik ösztöndíjul. Ez Martinyi János VIII. oszt. tanulónak adatott. 0. Rozsnyói születésű Töltéssv Sámuel volt budai gyógyszerész végrendeletileg 1000 frt tökét adományozott. Kamatja Palicz János VI. és Pazar Miklós V. o. tanulóknak 25—25 írtjával adatott ösztöndíjul. 7. Sárkány Károly ösztöndij-alapitványa, melynek kamatjai két legszor­ galmasabb VI.. VII. vagy Vili. o. t. közt osztatnak ki. Ez Putnoky Pál és Balezo Lajos VII. o. tanulóknak adatott egyenkint 23 frt 10 krjával. S. A Clementisz István-féle ösztöndíjakban Havran Dániel VII., Demko János VI., Hajósi Barna V., Urban és Martinyi IV. és Gallo István III. o. ta­ nulók részesittettek, fejenkint 5 frt 07 krral. 9. Markó János 40 frtnyi alapítványa és 10. Dráskóczy Gyula magyar irásdolgozatokra tett ösztöndijalapitványa kamataiból jutalomban részesült Konyha Lajos Vili. o. t. egy aranyban és Halasi Viktor VII. o. t. 2 frtos tallérban. 11. Alexy Albert ur egy legjobb számoló protestáns tanulónak jutalmul 3 frtot ajándékozott, mely jutalomra Svirián József III. o. tanuló találtatott érdemesnek. 12. A m. kir. pénzügymin. adományozásához tartozó jövedéki bírság­ alapból Kudieh Nándor VIII. o. t. 150, Szilágyi Jenő V. o. t. szintén 150 és Szilágyi Zoltán II. o. t. 100 frtnyi jutalomban részesült. 4*

3G 13. Fógymnasiumunk 2 dobsinai tanulónak, Niki Mihály V. és Svirián József III. o. tanulóknak ingyen szállást és ebédet adott és felmentette őket a tandíj alól. 14. Fekethe Nándor putnoki gyógyszerész ur jutalmazásra 1 aranyat adott, ezt Breuer Gusztáv VII. o. t. kapta meg. Iá. A rajzban való kiváló jártasságért Hajcsi Barna és Bazár Miklós V. o. tanulók 2 frtos tallért. FisoJier I,. IV. o. t. 1 tallért, Tichy Gyula és Szilágyi Zoltán 3—3 húszast kaptak. 1G. Mint jó számoló, Hajcsi Barna 2 írtban részesült, ugyancsak ö ki­ tünően sikerült növénygyűjteményéért Nehrer Gy. úrtól 2 irtot kapott. 17. Részint egész, részint részben való landijelengeJés jótéteményében 30 tanuló részesült. Az elengedett összeg 352 frt. 15. A tápintézeti dijakból egészben vagy részben 15 tanuló részesült 247 frlnyi elengedésben.

XI

PRTÍPI-KÖR. Fógymnasiumunk Petőfiről nevezett ifjúsági önképzőköre a lefolyt év­ ben szeptember hó 10-én alakult meg. Rendes tagok voltak a lűgymnasium VII. és Vili. osztályának növendékei, rendkívüliek az V. és VI. osztályúak. A kör a jelen tanévben 24 rendes és 1 diszülést márczins 15-én, és egy záróülést tartott, melyeken felolvaslak és megbírállak 22 munkát, me­ lyek közül 2 dicséretet nyert, 4 méltányoltatok, 12 tudomásul vétetett, 4 pedig el vet telel t. Meghallgatott a kör 43 szavalatot. Kzek közül dicséretet nyert 5, méltánylást t), tudomásul vétetett t), elmondásra Ítéltetett 19. Márczius 1f — ét a kör diszülésben alkalmi dolgozatok felolvasásával, szavalatokkal és a fögymnasiumi dalárda közreműködésével ünnepelte meg, az igazgató-tanács több tagja, a tanári kar és nagyobb számú közönség je ­ lenlétében. A kör által kiirt julalomdijakra összesen 9 munka pályázott, melyek közül 4 jutalmat nyert, 2 pedig megdicsértetek. Jutalmat nyertek: Frenyo Lajos és Kellner Gyula Vili. o. tanulók 5—5 frtot, Halasi Viktor és Putnoky VII. o. tanulók 3—3 frtot. A pályaművek czimei: 1. A magyar drámai irodalom történeti fejlődése. 2. Erdély kulturális viszonyai Bethlen Gábor fe­ jedelem alatt. 3. Vörösmarty »Szegény asszony könyve« ez. müvének széptani ismertetése. 4. Szabadon választott tárgyú költői elbeszélés. Mint a prózairásban kiváló haladást tanúsító tanuló, Konyha Lajos Vili. o. növendék a tek. Szontagh József ügyvéd ur és igazgató-tanácsbeli tag által e czélra ajándékozott 1 aranynyal jutalmaztatott.

37 Mint kiváló szavalok Lázár Jenő és Lissauer Adolf Vili. o. tanulók a kör pénztárából 3 —3 frtnyi jutalomban részesültek. A Petöfi-kör a lefolyt tanévben előfizetett az Egyetértésre, Magyar Sa­ lo nra, Vasárnapi Újságra, Borsszem Jankóra. A kör tisztviselői az ifjúság részéről a következők vollak: Frenyo La­ jos Vili. o. tanuló alelnök, Stromp Miklós Vili. o. t. titkár, Balczo Lajos VII. o. t. főjegyző, Havran Dániel VII. o. t. aljegyző, Blau Frigyes Vili. o. t. pénztárnok, Stern Miksa Vili. o. 1. könyvtárnok, Breuer Gusztáv VII. oszt. tanuló alkonyvtárnok.

XII.

AZ ÉV L E F O L Y Á S A , 1890—01. tanév szepl. 1-jén vette kezdetét. Megelőzőleg aug. 30. és 31-kén tartattak a javító vizsgálatok. Szeptember hó első napjaiban folytak a beiratkozások; az év ünnepélyes megnyitása szept. 4-kén ment végbe az iskolatanács meleg részvéte mellett, mely alkalommal az igazgató az ifjúság­ hoz intézett alkalmi beszédben részletesen kiemelte azon vezéreszméket, melyeket követnie kell, hogy ide jövetelének szép és magasztos czélját elérje. Ugyanezen alkalommal felolvastattak az iskolai törvények is. A tanítás az elmúlt évben is az országos gymnasiumi tanítás ierve szerint folyt változatlanul; a tanári karban sem történt változás. A vallásául tanításával az I —IV. osztályban ez évben is Mnszny Pál ur volt megbízva; ugyan ö tanította a müéneket. mind a S osztályban s az egyházi éneket az alsó I osztályban. — Így vált lehetségessé, hogy minden osztályban a teljes óraszámban nyert oktatást a tanuló ifjúság s a Petőfiről nevezeti önképzőkörben is fejthetett ki tevékenységet Szántó József tanár vezetése alatt s működése a márczius hó 15-én, valamint a junius hó 7-én tartott évzáró ünnepélyén bemutatott felolvasásai s szavalásai folytán elisme­ résben részesült. Ugyancsak Szántó József elnöklete alatt gyakorolta magát a gyorsíró kör. A tanuló ifjúság erkölcsi magaviseleté általában jó volt; de előfordult két oly eset, melyeknek egyike iskolaszéki, másika fegyelmi tanács előtti megrovással sujtatott. Tiltott éjjelezések és botiánynyal kapcsolatos korcsmázás miatt egy eset a helybeli két tanintézetből való kizáratást vont maga után. -— Szigorúbb igazgatói megdorgálással sújtott eset 4 fordult elő. A bevett gyakorlat szerint a lefolyt tanévben is kétszer járult a gymna­ siumi ifjúság a tanárikar vezetése alatt, előkészítő ajtatossági gyakorlatok után, az Ur szent vacsorájához, úgymint 1890. nov. 9-én és 1891. évi junius hó 14-én.

38 A VIII osztály osztályvizsgálatait május hó 8—22-ig befejezvén, érett­ ségi írásbeli dolgozatait május hó 23 —27-ik napjain készítette; a szóbeli vizsgálatok junius hó 17— 19. tartattak meg nagytiszteletü Moor Gyula főesperes elnöklete s dr. Fröhlich Izidor kormányképviselő ellenőrzése mellett. -- Az érettségi vizsgálatra bocsátott 21 tanuló közül 3 jelesen, 2 jól, 11 pedig a követelményeknek egyszerűen megfelelvén, éretteknek nyilváníttattak; 3 pedig szeptember hóban teendő javító vizsgálatra utasittatott. Kettő pedig csak az írásbeli dolgozatait készíthette el, a szóbeli érettségi vizsgálatot közbejött súlyos megbetegedése folytán nem tehette le. A többi osztályokban az osztály vizsgálatok junis hó 11-töl 20-ig folytak a XIII. fejezetben kimutatott eredménynyel. Az 1891. évi április hó 17. és lS-ik napjain tartotta hivatalos látoga­ tását Dunay Ferencz k. tankerületi főigazgató, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől nyert megbízatása folytán tanintézetünknél a főfel­ ügyeleti jogot gyakorolja. Eljárásában figyelmét nemcsak az iskolaépület s osztálytermek állapotára s fölszerelésére, a taneszközökre s könyvtárakra, hanem a tanintézet működésére is kiterjesztvén, az április hó 18-án az ő elnöklete s a főgymnasiumi pártfogóság képviseletében jelen volt gymnasiumi felügyelő Schlosser Albert és Terray Gyula föesperes részvétele mellett, a teljes számú tanári karral tartott értekezleten megjegyzéseit minden irányban részletesen előterjesztene s szakavatott figyelmeztetéseit a tanári karral közölvén, a tanárok törekvése és működése iránt elismerésének is adott kifejezést. Meglátogatta a lefolyt évben tanintézetünket Klamarik János ministeri tanácsos is s megtekintvén az épület minden helyiségeit s tantermeit s azok felszerelését, megnézte a tápintézetet s a nyári tornahelyiséget, gyűjteményein­ ket, taneszközeinket s könyvtárainkat, jelezve ez alkalommal gymnasiumi felügyelő és számos iskolatanácsi tag jelenlétében azt, mire van még tanin­ tézetünknek első sorban szüksége helyiségek tekintetében. Gyűjteményeink, taneszközeink s a gymnasiumi könyvtár — a mennyi­ ben e czélokra a normálköltségvetésben foglalt tételnél nagyobb összeget fordítottunk — s a tudom, akadémia könyvküldeményeiből ez évben is örvendetesen szaporodtak. Építendő téli tornacsarnokunk tervrajza a nagyméltóságu vallás- és közoktatási ministeriumhoz fölterjesztetvén, — helybenhagyólag tudomásul vétetett. A folyó évi május hó 17. és következő napjain Budapesten megtartott II-dik nemzetközi ornithologiai congressus alkalmával, a honi madár-fauna teljességének feltüntetése czéljáből, a congressus felhívására intézetünk szintén részt vett a kiállításon. A pünkösdi ünnepeken, május hó 17. és 18-án Budapesten a magyar tanulók országos tornaversenyén tanintézetünk tanulói is szép eredménynyel

39 vettek részt, a mennyiben Kerekes Zsigmond VIII. o. tanuló a szertornázásban tanúsított kiváló ügyességéért értékes emléktárgyat. Lázár Jenő VIII. o. tanuló pedig mint győztes a versenyfutásban, ezüst érmet nyert versenydijul. A tanév elején, szeptember hóban a felsőbb osztályú tanulók tanárok vezetése alatt a nagyszlabosi papírgyár megtekintésére tettek kirándulást, folyó évi május hóban pedig a horkai cellulose gyárat tekintették meg a kisebb tanulók is, Low tanár vezetése alatt pedig a 3 —4 osztályok növen­ dékei földmérési gyakorlatokat végeztek.

Az érdemsorozati jegyek fokozata és rövidítések magyarázata.

F

O

K

O

D

A

atan u lm á n y o k b a n t e tt előm enetel J

E

L

L

E

M

T

a m a g a v iselet Z

É

S

É

R

E

jeles = 1

jó = 1

jó = 2

szabályszerű — 2

elégséges = 3

kevésbbó szabályszerű — 3

elégtelen = 4

rossz m 4

A névsor osztályzatában nem jelzettek ágostai hitvallásnak. — ref. — reformatus. — r. k. = római katholikus. — g. k. — görög katholikus. — izr. = izraelita. — m. t. := magántanuló. — ism. — ismétlő.

40 XIII.

A TANÍTÁS

.

e r e d m é n y e

É re ttsé g i v iz sg á la to k . Az érettségi vizsgálat Írásbeli részének tételei a következők voltak: a) Magyar önálló dolgozatra: J. Gróf Széchenyi István és főbb reformtervei. 2. A szenvedésekben egyedül a vallás nyújt vigasztalást. 3. Az elektromosság alkalmazása a gyakorlati életben. b) Fordításul magyarból németre: Jókai Mórtól „Korona és kard.“ c) Fordításul magyarból latinra: „Sorsával senkisem elégszik meg.“ (Kolmár-Sváby: Fordítási gyakor­ latok II. k. 40. gyakorlat.) d) Fordításul görögből magyarra: Horner Iliasának VI. énekéből 413—440-ig. Részlet Hector és Andro­ mache búcsújából. e) Mennyiségtan) dolgozatra : 1. Valaki részletfizetésre vett házat úgy, hogy minden év végével 2200 forintot fizetett. Húsz év múlva a ház ára ki van fizetve s a vevő mindegyik részletben egyszersmind a hátralevő összeg után járó ú"/„ kamatokat is megfizette. Mi volt a ház ára? 2. Egy háromszög területe 7441 5- m ; a háromszög alapja 132-8 in. Mily nagy azon oldala, mely a háromszög alapjával 02" IG'-nyi szöget képez, s mily nagy a harmadik oldal?

Az érettségi vizsgálatok eredményének áttekintése.

D

>

■+-S 0 r-> CD •C tf S -l

D Q

O N

m

O

• 'S

jogi orvosi tanári technikai katonai gazdászati erdészeti kereskedelmi vasúti körjegyzői

2

Bejelentett pályaválasztás

papi

' qj

' cd

egy évre

-+—> C D

"cd

Érettnek Visszavetnyilváníttatott telett

szeptemberre

N CD

(D Sh Íh D

egyszerű en

CD

CD 2-h Sh CD

jelesen

cd cd

: 0

A jelentkezők közt volt

másutt végző

cd

CD

az intézetben végző

c CD

N CD ‘D D N

* 2 1

2 1

—

2 1

1G 3

2

1 1

3

O 1

l

2

1

•')

2

2 3

2

2

1 1

* Két tannló csak az írásbeli dolgozatait készíthette el, a szóbeli érettségi vizsgá­ latot közbejött súlyos megbetegedésük folytán nem tehették le.

41

A z i f j ú s á g é r d e m s o r o z a t a a t a n é v v ég én . E lső o s z tá ly .

5

10

15

20

25

30

B úfy János ref. Cscffo M i/dós Csabán Samu Havas Nándor izr. Havran Emil Jankó István Kardos Géza rvf. Kellner Károly izr. 1\ crclccs Miklós rcf. Kirschncr Gyula Kirschner Samu Kiss István Králik Rudolf i Krasz Gáspár Nemoga András Kazár Dezső Dongó Géza rcf. Quittlco Júnos Schiff Lipót izr. Schneider Béla Schwartz Béla Siró János Soldos Béla Sután Ödön Szoboszlai Sándor Szontagh Pál Tarpay G. int. Turcsányi Lajos Vass György Wágner Róbert

3 o i i i 3 i i 3 3 1 3

2

1 2 2 2 1 2 2 1 2 3 2 i i 2 3

3 2 2 2 •) 3 m 2 2 3 3 2 3 2 k 2 3 2 2 1 3 2 2 2 3 2 2 o O 2 3

4 2 2 3 2 3 e 2 2 4 3 2 3 2 i 9

4 2 3 1 3 3 2 3 4 2 4 3 3 4

3 2 2 2 i 4 g 2 2 3 3 i 3 2 m 1 4 1 3 1 2 2 i 2 3 2 3 3 3 4

Torna

^CÖ IS >

bí G? 2 É*4.

Szépirás

Cj -

5bo m d-* C CD

Rajzoló geom.

tanuló neve

Magyar nyelv ______________ Latin nyelv

A

2 3 3 2 2 1 2 i 1 9 2 2 3 2 2 1 _2 2 4 4 3 t a h i o 2 _ 2 3 i 3 3 o O 3 4 3 2 3 3 3 2 1 2 3 1 3 4 3 2 2 1 1 a d r a 2 3 1 2 4 1 3 4 2 2 1 2 2 3 2 2 1 i 2 _2 2 2 2 i 2 2 2 3 2_ 2 2 2 2 2 3 3 3 4 3 1 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 3 4 3 3 3 4 2 1 3 2 2

-

-

Szabadk. rajz

Rcndk. j tant.

Rendes tantárgyak

'o *CD > *a> b£> ££ *5

—

3 j . 1 1 1 1 2 1 1 ] 2 1

—

2

1

1

1

1

1

—

— 3 —

— —

3 — —

2 1

2

1

1

1

1

—

t

1

1

1

1

1 2 2

1 1 2

—

3 — 2 — 2 _ _ _ _ 3

2 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 j 1 2 2 2 1

— —

3 —

42

M áso d ik o sz tály .

3 2 3 3 4 2 2 o 2 3 1 1 3 3 2 2 2 3 2 3 2 2 2 4 2

3 2 4 4 4 2 O 1 1 3 1 2 2 2 1 3 2 3 3 <) 4 1 1 4 2

3

_

_

2 3 3 2 2 1 2 o i 2 1 1 1 3 2 3 2 3 _ 1 1 3 2

2 3 3 1 3 2 2 1 1 3 3 3

1 3

1 1

2 2 1 2 _

2 3 2 2

1 1 2

Magaviselet

3 2 3 3 3 1 3 1 1 3 1 2 3 3 1 3 2 3 3 3 3 1 1 3 2

Műének

4 2 2 2 3 1 2 1 2 3 1 1 3 2 2 3 2 2 3 3 4 2 1 4 2

Torna

3 2 3 3 o 1 2 1 2 3 1 2 3 3 2 3 2_ 2 2 3 3 1 1 4 2

Szépírás

;

25

Rajzoló geom.

20

Mennyiségtan

15

Földrajz

10

2 1 3 2 3 1 1 1 1 2 1 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 3 2

Latin nyelv

5

Balázs András ref. Bccr Béla int. izr. Beller Géza Brener Zoltán Czékus Barna Czimmerman Rezső Fleischer Vil. izr. Halgas Kálmán Hritz Arthur lllavszhj Győző Kameniczky And. Klein Gyula Knob loch, Károly Kreutzer János Lány Károly Linkesch Károly Loyer Jakab Soltész Márton Stromp Rezső Szabados Béla ref. Szaffka 1). mt. qk. Szilágyi Zoltán üd. Tichy Gyula Wlahovszky Bál Wolfram Sándor

Magyar nyelv

tanuló neve

Vallástan

A

Szabadk. rajz

Rendk. tant.

Rendes tantárgyak

2

2

1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 i i i i i 2

] 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 2 1

1 1 1 2

43

H a rm a d ik o sztály .

25

30

o

0n l 2 3 1 3 2 3 2 o

3 3 2 3 1 3 0 3 3 2 3 1 1 2 g 2 i 3 3 1 3

3 2 2 3 1 2 2 3 2 2 0

3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 1 1 2 á 2 2 3 3 é

3

3 3 2 3 1 2 2 2 3 3 2 2 3 3 3 3

2 3 2 2 1 — 2 1 1 — 1 — 1 — _ — 1 — 9 2 3 2 — i

-

—

1 1 2 3 1 1 t 3 3 1 2 t 1

—

—

2 — — —

—

— — —

— 2 — —

•—

9

___

—

i 2 2

—

— —

9

—

—

1 1 1 — — ...

—

t

1 l 1 1 2 i 2 i

2 1 1 1 2 2 -

2

1

____

—

9

_ i i — i _ 9 i 1 2 a n 1 1 2 2 _

2

Magaviselet

Gyorsírás

4 3 2 3 1 3 2 3 3 3 3 2 2 3 3 4 4 3 3 3 4 2 1 2 a 3 3 3 4 e 3

Szabadk. rajz

3 3 2 3 1 2 2 3 2 2 3 0 1 3 2 3 4 4 2 2 3 1 1 2 1 3 2 3 3 P 4

Torna

Földr.-Tört.

3

4 0 3 0 1 3 2 4 2 0n 3 3 3 3 2 4 3 4 3 3 3 2 1 2 s 3 2 3 3 i 4

__________________

3

3 3 3 2 1 3 3 3 3 2 3 3 2 3 1 3 3 3 3 1 4 2 1 1 z 0n 3 3 3 k 3

a

S-.

Rajzoló geom.

'10

i 3 2 3 2 2 2 1 1 2 V i i 2 O

2 3 3 3 1 3 2 4 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 I 1 2 i 2 2 3 3

3 2 i 3 1 1 2 3 1 1 3 3 2

s-! sJo

Mennyiségtan

lő

Latin nyelv

10

Német nyelv

5

Drechsler Tzid. izr. Englcr A ndrás ism. Farlcas Lajos Fox Jenő Gallo István Houdek Fedor rk. Kármán Ernő Kerekes I. rcf. int. Kerekes Zs. rcf. Kiss Dezső Liszaucr Hen. izr. Lovász F. rcf. ism. Löffler Mihádij Markó Jcnörk. ism. Mispád Frigyes Nagel Adolf izr. Nagel Ignácz izr. Ökrös L. rcf. int. Petrusz Pál Piger Gyula Iloth Sándor izr. Schwarcz Ľ . izr. Schtvirián József Seyfried Károly Smál Gyula Soldos Elemér rcf. Szahó Lajos ref. Tamási Gyula ref. Vajner Lajos Vccscy Lajos ref. Zsebik Lajos rcf.

Vallástan

tanuló neve

Magyar nyelv

A

Miiének

Rendkiv. tant.

Rendes tantárgyak

____

—

____

____ ___

____

—

2 2 2 1 1 1 1 1 1 2

44

N eg y ed ik o sz tá ly .

Történelem

Természetrajz

Mennyiségtan

Rajz. geometria

3 1 3 3 1 1 4 3 1 2 3 1 3 3 2 2 1 4 3

o D 1 3 2 2 2 3 4 1 1 3 1 3 3 2 3 1 4 3

3 1 2 3 i i 3 4 1 2 3 2 3 2 2 2 1 4 3

3 1 3 2 1 1 3 3 1 1 3 1 3 2 1 2 i 4 3

3 1 3 3 3 1 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 1 4 4

3 t 3 3 2 2 2 Q 3 1 2 4 i 4 _ 1 2 1 3 2 2 1 3 3 oü 3 o 1 3 1 2 4 3 4

3

— _ _ _ __ _ —

1 2 3 __ _ _ 3 3 _ _ —

2 2 2 i i i 2 1 1 1 1 1 2 i 2 1 2

2 _ __ __ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Magaviselet

Latin nyelv

3 1 3 2 i i 3 4 1 1 2 1 3 2 1 2 1 3 4

Gyorsírás

Német nyelv

Blaho Lajos Fischer Lipót izr. Herskovicz A. izr. Honéczi Ödön 5 Janovitz J. izr. Klein Nándor Králik Frigyes Magyary A. rcf. mt. Martinyi Lajos 10 Mráz Gusztáv Somogyi Barna rk. Strigner János Stromy} Lstván Sziklay Géza 15 Sztankovits Ödön Tavassy Kálmán Urbán Gyula Vajányi László rcf. Vinczc Ľ . mt., rk.

Miiének

Magyar nyelv

tanuló neve

Torna

Vallástan 2 1 2 i i i 2 3 1 1 1 1 21 1 1 1 2 2

A

Szabadk. rajz

Rendkiv. tant.

Rendes tantárgyak

1 1 9 i 2 1 1 _ 1 1 2 1 2 i i i i i

45

Ö tö d ik o s z t á l y .

1

0 O

1 2 2 1

2 3 4 3 1 2 3 4 1 3 3 2

—

1

—

•>

s

g _o

—

2 4 — 3 1 — 2 — 3 3 3 — 1 1 o0 — o — 2 — 9 u

—

___

1 2 á 3 —

n Ü

3 1 1 2

2 i i —

3 __

—

3 ___

3 3 1 3 t 3 3 3 3 1 2 3 4 1 3 2 1

3 1 9 3 1 2 1 2 1

9

t t

_

1 1 1 _ 2 1 2 i 2 _

3 2 3 2 i

Magaviselet

1 1 1 2 a 1 2 3 i i t 2 3 1

Gyorsírás

2 1 1 2 ľ 2 2 3 1 1 1 2 3 1

Torna

—

Mennyiségtan

V

i 2 1 1 1 1 2

—

Természetrajz

2 i

Történelem

3 3 1 3 z 3

és sza­

Görög nyelv

3 3 1 3 i 2 2 2 1 1 2 2 3 i 2 2 2

b a d k é z i ra jz

Latin nyelv

3 3 i oO

G e o m e tr ia i

Német nyelv

1 1 1 o

és g ö rö g iro d a lm i o lv a s m á n y

Magyar nyelv

Basso János rlc. Bazsó Miklós rlc. Hajesi Barna Hevesül/ Zoltán 5 Kim er Sándor nit. Kiss Manó Klein Bezsö izr. Kôrach Antal izr. Niki Mihály 10 Bazár Miklós Póscli Aladár Brunyi Ottó Babin Géza izr. Bóth Béla izr. 15 Schablik Károly Szey fried Károly Szilágyi Jenő

i M agyar

tanuló neve

Vallástan

A

Szabadk. rajz

Rendk. tant.

Rendes tantárgyak

1 1 ___ 1 1 ___ _ 9 a 11 3 i _ 2 2 _ _ 9 _ _ i _ _ t 2 2 i _ t _: _ 2 _ _ 1 i _ 1 i _ 2 i i _

4G

H a t o d ik o s z t á l y .

Történelem

1 2 1 1 2 2 3 3 1 1 2 2 3 1 3

1 2 1 1 2 o o O 3 1 1 2 i 3 1 2

1 1 1 1 2 1 3 3 1 1 2 1 2 1 1

1 1 1 1 2 1 2 2 1 1 2 1 2 1 2

2 2 i i 2 1 3 3 1 1 2 1 3 2 2

\ Gyorsírás

Görög nyelv

1 1 1 1 2 1 3 3 1 1 3 2 2 1 3

Műének

Latin nyelv

3 1 1 2 2 1 o O 3 1 1 o i oO 1 3

Torna

Német nyelv

1 l 1 1 1 1 3 3 1 1 2 1 l 1 2

Mennyiségtan

Magyar nyelv

Alt stock Ármin izr. Beöthy Zsigm. ref. Csekő Béla ref. Bemko János 5 Fischer Frigy. izr. Hevessy László Hubay Miklós ref. Irányi János Mariássy Istv. ref. 10 Palicz János Bongó Lajos ref. Pósch József Baab László Schwartz Gyula lő Szesz ich Fiele rk.

Természetrajz

tanuló neve

Vallástan

A

3 1 2 3 2 3 2 2 1 2 2

1 1 1 1 1 — — 2 2 t i — — —

1 — — — — — — — 1 — — — — —

Magaviselet

Rendk. tant.

Rendes tantárgyak

1 1 1 1 2 2 3 1 1 1 2 1 1 1 1

47

Műének ; .W 2 ------------ -------- 1 $ M Gyorsírás • ív

1 1 3 é 1 1 1 3 3 r i i i é 3 á i i

1 1 3 e i i 2 3 3 t 1 1 1 e 3 a 1 3

1 3 1 t 2 _ 2 3 1 0 _ 2 3 t 3 t _ 2

1 1 1 t — 1 _ _ 1 t _ — 1 t 1 1 _ —

-

i i 3 1 1 1 1 3 2 á i i i i 3 g 1 2

i Ľalczo Lajos Brener Gusztáv Diószegiig Ľezs. ref. Gallo Gyula 5 Hagen Alfréd Halas// Viktor Havran Dániel Hegymeqhy D. ref. Kiszely Álad. rlc. 10 Konkoly Lajos Maurer Oszkár Osgyáni Dezső ref. Putnoky Pál Stcrpka Miklós 15 Szoboszlay G. ref. Sebők Iván isin. Weinberger It. izr. Wiesinger Károly

l 1 1 3 V

1 2

9 Ü

k 1 1 1 o O

i i 2

2

1 1 3 i 1 1 2 o o

2 7

i i i i o O

s i 3

Magaviselet

Torna

i i 3 P 1 1 1 3 3 a 1 2 1 P 3 1 1 3

^ Vd w Mennyiségtan

2 1 0 3

1ermeszettan

1 1 1 3 1

2 i 3 k 1 1 1 3 3 i 1 3 1 k 3 z 1

ÖC :0 S-H 3

G

rn

1 2 3

tan

Politikai földr.

Német nyelv

1 1 3

___

Magyar nyelv

tanuló neve

Vallástan

A

Latin nyelv S' : ______ 1 “

H eted ik o sztály .

—! 1 1 1 1 1 — — — — t 1 — — a 1 1

1 1 1 2 1 1 1 1 1 n 1 1

48

N y o lc za d ik o sz tá iy .

3 1 2 3 3 3 3 2 3 2 3 1 2 i i i i 3

1 3 3 3 1 3 1 3 3 3 3 o O 2 2 1 2 1 3 2 1 2 1 2

1 1 3 3 oO 2 3 3 i 1 3 3 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 B 3 2 2 oO 2 2 2 3 3 3 2 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2

3 3 1 3 1 3 1 3 3 2 3 3 3 2 2 3 2 3 1 1 2 2 3

.

3 2 1 2 3 3 1 3 1 3 3 1 2 i i -

3 2 -

2 3 3

Gyorsírás

2 3 2 3

Torna

2 3 2 4 1 3 1 3 3 3 3 3 2 2 1 3 1 3 2 1 2 2 3

Bölcsészet

3 1 üo oO l 3 1 3 2 3 3 3 32 3 3 1 2 o i 3 1 3

Természettan

2 2 0 4 1 3 1 3 3 2 3 3 3 2 2 3 1 3 1 2 2 1 3

Történelem

3 2 1 o O 1 o O 1 3 3 2 3 3 3 1 1 3 2 2 1 1 1 1 2

Mennyiségtan

20

Görög nyelv

15

Latin nyelv

10

Német nyelv

5

Báthory S. mt.ref. Bertsch Ottó Blau Frigyes izr. I)ehrcczeni J. rcf. Frernyő Lajos Kaesián Sándor Kellner Gy. izr. Kerekes Zs. ref. Kochen Wáldcmár Konyha Lajos ref. Kovács Miklós Kudich Nándor Lázár Jenő ref. Liszauer A. izr. Martinyi János Mathaeidesz Ákos Orván Emil izr. Sincsó Béla rk. Stern Miksa izr. Stromp Miklós Szojka Sándor Tavassy Gyula Vajner Gusztáv

Magyar nyelv

tanuló neve

Vallástan

A

Műének

Rendk. tant.

Rendes tantárgyak

. . __

3 — — 1 1 — 1 o 1 2 1 1 2 — 2 — — i i 2 1 —

1 1 — 1 — — — 1 — 1 — — — — — — — 1 — — — —

■+ -z> JV Fö3 w '> bö C3 _

2 2 1 1 1 1 2 i 2 i i 2 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1

I

■■ ii. III.

1 1V 1 v. 1 VI. VII. 1 VIII. Ossz.

ll

17

11

A t a i iu ló k é l e t k ó r á i ! t e k i n t v e

éves éves éves éves éves

1

11 12 13 14 15

3 5 3 —

—

|_

—

— — — — — — 1-- l— —! — 5 2 — 8 1 1 4 8 18 o

e | 5; 14 211 33 20 25 11 i17 11 í 9 3

2 i 6 7 7 6 5 7 —' 3 — i —

19 éves 20 éves

XIV.

65

Állami, megyei, községi tisztviselők Magán tisztviselők 69 49 134 36

16 éves 17 éves 18 éves

IS z ü l ó i k po l g á r i á l l á s a

Munkások és személyes szolgálatot tevők Megyebeli

2 4 5 5 12 1 5 6 3 — — — 2 9 11 1n í 3 1 — — — i j 9 — — — '— — 6 i 4 j 2 i _ — — I_ 1— — ■— — — — •> — i — 1- 1 — !- i 4 1 2 j - 1— 1— 1- 1

Önálló értelmiség Önálló őstermelők Önálló iparosok, kereske­ dők 14 I 5 1 5 4 1 8 6 10 7 5 1 10 10 13 2 6 17 11 4 5 6 8 5 3 3 2 4 8 3 5 4i 6 7. 3 4 2 5 8 3 1 3 17 1 7

Más megyebeli

Hornassái jra né z v e

9 9 6 4 8 4 4 7

10 éves

AZ INTÉZET STATISZTIKÁJA,

3

Helybeli

A nya tnyel v é t te l < in tv e

Tót 6 4 9 1 5 1 •) — 5 — 4 1 2 2

Német

123 ! 36 io 1 51

10 10 19

17 ii

18 15 23

Magyar

■■i

Helvét hitvallású Római katholikus Görög katholikus Izraelita vallásu

V a l l á s ra in é z v e

Ágostai hitvallású

/ \ ta inul ók sza ima

_

Ezek között ismétlők Magántanuló Évközben kilépett Meghalt Vizsgálatlau maradt Vizsgálatot tett

Beíratott

- 3 30 2 1 1 I 1— 28 21 4 25 20 2 — i 2 25 1 2 — i 29 13 8 2 |3 1 2 2 i 6 — i3 19 — 2 — 19 12 2 2 1 16 10 — 2 — í 0 1 — 1 I7 |1 5 7 5 1 —I ’ 1 — I_ — 15 1 |1 8 1 — 1 11 6 5 2 —i H 3 1 23 11 — 23 1 12 5 il - 1 e l 178 6 9 ö| 1 3 199 101 31 10 1 26

6f

O s z tá ly

50 Az é v i ta n u lá s b a n t e t t elő m e n ete lrő l á lta lá b a n .

I.

Eredmény

11.

Ili.

IV.

V.

Yi.

VII.

viii:

ŐszSZ6S6D

osztályban a tanulók közül -

minden tantárgyból je l e s .................... minden tantárgyból legalább jó . . minden tárgyból leg­ alább elégséges . egy tantárgyból elég­ telen . . . . két tantárgyból elég­ telen .................... több tantárgyból elégtelen . . . Osztályonként őszszesen . . . .

1

1

2

2

3

3

4

2

18

9

9

2

3

2

6

3

3

37

9

9

17

10

9

6

7

17

84

4

3

1

2

o

7

1

2

._

__

3

1

—

3

—

—

—

—

7

28

25

29

19

16

15

14

23

169

_

8 1

15

FIGYELMEZTETÉS. Az 1891—92. tanév szeptember hó 1-én kezdődik. Az első osztályba felvétetik oly tanuló, ki élete 9-ik évét betöltötte s nyilvános népiskolától nyert bizonyitványnyal, vagy felvételi vizsgálaton anvnvi előismeretet igazol, amennyivel a népiskola négy alsó osztályát jó siker­ rel végzett tanulónak bírnia kell. (1883. XXX. tcz. 11. §.) Felsőbb osztályba csak oly tanuló léphet, ki a végzett osztály minden tantárgyából legalább is elégséges osztályzatot nyert. Ki egy tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, aug, 30. és 31-dikén javító vizsgálatra bocsátlatik. Ki két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, főtiszt, ev. püspök úr­ hoz czimzett és javítási engedélyt kérelmező folyamodványát f. évi julius hó 20-ig a gymnasiumi igazgatóhoz nyújtsa be. Nyert engedély alapján szin­ tén augusztus 30. 31-én tehet javító vizsgálatot. Ezen javító vizsgálatok reggeli 9 órától 12-ig s délutáni 2 órától 4-ig tartatnak.

51

Ki kettőnél több elégtelen osztályzatot nyert, osztályismétlésre utasittatik. (18S3. tez. 11. §.) Minden tanuló — az intézet eddigi növendéke is — tartozik az isko­ lai év kezdetén az igazgatónál felvétel és beiratás végett jelentkezni. A beiratások augusztus hó 30. és 31-én és szeptember hó első nap_ jain folynak. A felvételnél fizetendő dijak: a) a beiratási dij, mely először belépő tanulónál 2 irtot, régibb növendéknél 50 krt te sz; bj tandíj, mely minden tanulónál az egész iskolai évre 18 Irtot tesz és egyszerre, vagy két egyenlő részletben, a beiratás alkalmával és f chmár hó elején fizetendő; c) könyvtár dij 50 kr, mely a beiratásnál fizetendő. Tandíjmentesség, úgyszintén tápintézeti dijelengedés iránti folyamodvá­ nyok aug. 20-ig a gymnasiumi igazgatósághoz nyújtandók be.

Különös figyelmeztetések: 1. Az 1SS7. évi XXII. tcz. 4. és 5. §§-ai értelmében figyelmeztetnek a szülők, hogy azon tanulók, kik életük 12-ik évéig újra be nem oltattak vagy 7—12. évükig sikeresen beoltva nem lettek, vagy valóságos himlőt ki nem állottak, mindaddig, mig e hiánynak a törvény értelmében eleget nem tet­ tek, csak ideiglenesen vétethetnek fel. 2. A középiskolákra, úgymint a gymnasiumokra és reáliskolákra vo­ natkozó 18S3. évi XXX. tcz. az 1800. évi XXX. tcz. által a görög nyelv ta­ nítására nézve módosíttatott. Ugyanis az 1890—91. tanévtől kezdve a gymnasiumi tanulók nem köteleztetnek a görög nyelv és irodalom tanulására, ha a görög nyelv és iro­ dalom helyett a következő tantárgyakban nyernek rendes oktatást, melyek reájuk nézve kötelezők : a) A magyar irodalom bővebb megismertetése, kapcsolatban a görög remekírók müveinek ismertetésével magyar fordításban s a görög irodalom és művelődéstörténet alapvonalai. b) A rajz (mértani és szabadkézi rajzi elemekkel). Ezen módosított 1890. évi XXX. tcz. szerint a szülő vagy törvényes gyám szabad elhatározásától függ, vájjon az V. osztályba belépő tanuló ezen osztálytól kezdve a görög nyelvet és irodalmat fogja-e mint reá nézve kö­ telező rendes tantárgyat tanulni, vagy e helyett a fentebb említett pótló tantárgyakat. Ily módon a pótló tanfolyam felállításával a tanítás bizonyos mértékig két irányba tereltetik. melyek követése az előre választott életpályák minő­ ségétől függ; viszont a kitűzött életczél elérésére az irány helyes megvá­ lasztása nagy fontossággal bírván, súly helyezendő arra, hogy az érdekeltek, első sorban a szülők és gyámok, a törvény lényeges tartalma s az irány­ választás természete és következményei iránt eleve tájékozással bírjanak. — Erre nézve tájékoztatásul a következők szolgáljanak :

52

Azon gymnasium! tanulók, kik a görög nyelv és irodalom helyeit a fennt említett pótló tantárgyakból nyertek rendes oktatást, habár le is tet­ ték az érettségi vizsgálatot, a tudományegyetemek és egyéb főiskolák hittudományi karára, vagy azok nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi szakosz­ tályaira (s a tanárképző-intézet ugyanezen szakosztályaira) nem bocsátha­ tók, hacsak a görög nyelv és irodalomból pótló érettségi vizsgálatot nem tesznek. Más szavakkal, a görög nyelvet és irodalmat tanulniok kell azon gymnasiumi tanulóknak a) kik theologusok lesznek, b) kik a tudományegyetemek nyelvészeti, bölcsészeti és történelmi szak­ osztályaira, c) kik, mint leendő tanárok, a tanárképzőintézet ugyanezen szakosztá­ lyaira kívánnak felvétetni. Másrészről a görög nyelvet és irodalmat nem kötelesek tanulni azon gymnasiumi tanulók a) kik az egyetemnek orvosi és jogi karába, b) kik a tudományegyetemek mathematikai és természettani szakosz­ tályaira akarnak menni, c) kik a tanárképző-intézet ugyanezen szakosztályaira akarnak lépni, d) kik a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra akarnak menni. Ezekhez képest a szülők és gyámok feladata az irányválasztás fölött határozni. Az irány választás bevallása az V. osztályba lépő tanuló beiratása alkalmával a szülők vagy gyámok által teendő szóbeli, távollétük esetén ál­ taluk kiállítandó írásbeli nyilatkozat utján történik. Ha a tanuló a szülök, illetőleg a törvényes gyám távollétében ezek írásbeli nyilatkozata nélkül jelentkezik az V. osztályba való felvételre s a választott irányt bejelenti: az Írásbeli nyilatkozatnak 8 napon belül beszer­ zésére utasittatik. Ha e határidő elteltével sem mutatja be a kívánt nyilat­ kozatot, az igazgató értesíteni fogja a szülőket, illetőleg gyámot, hogy a tanuló mely irányra jelentkezett, oly hozzáadással, hogy ha 5 nap alatt ellenkező értesítést nem kap, a tanuló választása véglegesnek fog tekintetni.