Értékelés. a komplex vállalati technológiafejlesztés kisés középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról április 18

Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kisés középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról

2013. április 18.

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 1 Az értékelés kontextusa

8 12

1.1

Az értékelés célja

12

1.2

A komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciók bemutatása

12

1.3

Értékelési kérdések

14

1.4

Alkalmazott módszertan

14

1.5

Az értékelési riport tartalma

16

1.6

Értékelési munkát befolyásoló tényezők

17

2 A konstrukciók relevanciája

18

2.1

A konstrukciók megalapozása

18

2.2

A konstrukció elindítása

25

2.3

A megváltozott gazdasági és fejlesztéspolitikai környezet hatása

27

2.4

A KKV-k támogatásának gazdaságpolitikai hatása és relevanciája

30

2.5

Javaslatok

32

3 A konstrukciók összetétele és előrehaladása

34

3.1

Komponensek és kiírások

34

3.2

Pénzügyi előrehaladás és prognózis

36

3.3

Pályázati feltételrendszer

45

3.4

Projekt portfólió

49

3.5

Javaslatok

54

4 Végrehajtási intézményrendszer

55

4.1

Feladatmegosztás és teljesítmény az intézményrendszeren belül

55

4.2

Megállapítások a támogatási értéklánc mentén

57

4.3

Javaslatok

77

5 A konstrukciók jövője

83

6 Mellékletek

87

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról

Rövidítések és fogalmak jegyzéke Rövidítés

Magyarázat

ÉK

Értékelési kérdés

EMIR

Egységes Monitoring Információs Rendszer

ERFA

Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESFRI

European Strategy Forum on Research Infrastructures

ESZA

Európai Szociális Alap

GFP IH

Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága

GOP

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

GVOP

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

HH

Hátrányos Helyzetű Kistérségek

KHG

Kombinált Hitel Garancia

KKV

Kis- és középvállalkozás

KMOP

Közép-Magyarországi Operatív Program

KSz

Közreműködő Szervezet

LHH

Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek

MAG Zrt.

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

MVF Kht.

Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.

NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

NHH

Nem Hátrányos Helyzetű Kistérségek

NVT

Nem Visszatérítendő Támogatás

NSRK

Nemzeti Stratégiai Referencia Keret

OP

Operatív Program

PEMCS

Pályázat Előkészítő Munkacsoport

ToR

Terms of Reference (Feladatmeghatározás)

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

ÚSZT

Új Széchenyi Terv

VEGOP

Versenyképes Gazdaság Operatív Program

3


Fogalom

Magyarázat

Az OP hierarchiája

2. 2.1 2.1.1 2.1.1-A 2.1.1-08/A

Bruttó átfutási idő

Egy folyamat tényleges átfutási ideje, azaz a nettó átfutási idő bizonyos folyamatok átfutási idejével meghosszabbított módosítása. Pl. a kifizetések esetében az elhúzódó hiánypótlások, szerződésmódosítások, vagy szabálytalansági vizsgálatok ideje miatt megnőhet a kifizetés nettó ideje.

Kötelezettségvállalás

Érvényes megítélt támogatás, azaz a támogató által megítélt támogatások visszaforgatható támogatás összegével csökkentett aggregátuma.

Nettó átfutási idő

Egy folyamat szabályozásban előírt átfutási ideje.

Prioritás Intézkedés Konstrukció Komponens Kiírás

4


Ábrajegyzék 1. ábra – GOP 2. prioritás felépítése .................................................................................................... 13 2. ábra – Értékelési kérdés – alkalmazott módszertan mátrix .............................................................. 14 3. ábra – Értékelési kérdések csoportosítása témakörönként .............................................................. 16 4. ábra – Támogatási piramis................................................................................................................ 19 5. ábra – KKV-nak nyújtott, éven túli hitelek a tárgyévben ................................................................... 27 6. ábra – Regisztrált pályázatok darabszáma és pályázati ablakok nyitvatartási hossza .................... 35 7. ábra – Kötelezettségvállalás megoszlása ......................................................................................... 37 8. ábra – Regisztrált projektek és megítélt támogatások (nyerési arány) ............................................. 37 9. ábra –Megítélt támogatások felfutási görbéje ................................................................................... 37 10. ábra – Megvalósításukban lezárt (befejezett) projektek részaránya a támogatott projektekhez képest .................................................................................................................................................... 38 11. ábra – Kifizetések a szerződés arányában a megvalósításukban lezárt (befejezett) projekteknél 38 12. ábra – Megítélt támogatások megoszlása a projekt előrehaladása alapján ................................... 39 13. ábra – Megítélt támogatás megoszlása kistérség besorolás szerint .............................................. 41 14. ábra – Regisztrált támogatási igény és pályázati ablak nyitva tartás ............................................. 42 15. ábra – Trendvonal 2.1.1-A, B és M komponensekre (leszerződött állomány figyelembevételével) .............................................................................................................................................................. 42 13. ábra – Elbírálás alatt álló regisztrált igény ...................................................................................... 43 16. ábra – Kötelezettségvállalás megoszlása a projektek előrehaladása szerinti megoszlás szerint .. 44 17. ábra – GOP 2.1.1-es kiírás kötelezettségvállalása, valamint a kiírások feltételrendszereiben azonosított jelentős módosítások .......................................................................................................... 45 18. ábra – Két egymást követő kiírás kiválasztott pályázati feltételeinek és a kiírások közötti kötelezettségvállalások változásának összefüggései ........................................................................... 46 19. ábra – Kombinált Mikrohitel megítélt támogatása (GOP 2.1.1) ...................................................... 47 20. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek leszerződött refinanszírozott összege (GOP 4. prioritás és KMOP 1.2. intézkedés) ......................................................................................................................... 47 21. ábra – Projektméret (leszerződött projekteknél) ............................................................................. 48 KMOP 1.2.1 M ....................................................................................................................................... 48 22. ábra – Iparági megoszlása a kötelezettségvállalásnak .................................................................. 49 23. ábra – Feldolgozóipar megoszlása ................................................................................................. 50 24. ábra – Támogatások regionális megoszlása .................................................................................. 50 25. ábra – Támogatások megyénkénti megoszlása ............................................................................. 51 26. ábra – Egy főre jutó kötelezettségvállalás és bruttó hazai össztermék megyénként ..................... 51 27. ábra – Kötelezettségvállalás megoszlása kistérségi besorolás szerint .......................................... 52 28. ábra – A kötelezettségvállalás vállalatméret szerinti megoszlása .................................................. 53 29. ábra – Vállalatméret és kistérségi besorolás C komponensnél ...................................................... 53 30. ábra – Feladatmegosztás az GFP IH és a MAG között .................................................................. 55 31. ábra – Támogatási értéklánc folyamatai ......................................................................................... 57 32. ábra – Pályázati kiírások előkészítése ............................................................................................ 57 33. ábra – Információszerzés a pályázati lehetőségekről ..................................................................... 58 34. ábra – Honnan hallott először a pályázatról a vállalkozás? ............................................................ 58 35. ábra – Pályázás és kiválasztás folyamata ...................................................................................... 59 36. ábra – Mennyire tartja megfelelőnek a pályázati dokumentációt? .................................................. 60 37. ábra – Mennyire ért egyet a hiánypótlásokkal kapcsolatos állításokkal? ....................................... 62 38. ábra – Melyik szakaszokban vett igénybe pályázatírói segítséget? ............................................... 62 39. ábra – Az alábbi szempontok mennyire játszottak fontos szerepet a pályázatíró céghez való fordulásban? ......................................................................................................................................... 63 40. ábra – Pályázat beérkezésétől a döntésig eltelt átlagos idő a vizsgált 2.1.1 komponensek esetében................................................................................................................................................ 63 41. ábra – Támogatási szerződés megkötésének folyamata ............................................................... 64 42. ábra – Szerződéskötés átfutási ideje vizsgált 2.1.1 komponensek esetében ................................ 65 43. ábra – Az adott szempont megjelent a szerződésmódosítás okai között? ..................................... 65 44. ábra – Milyen forrásból finanszírozta a vállalkozás a projektet? .................................................... 66 45. ábra – Hány hónapos csúszással zárult/fog zárulni a projekt? ...................................................... 67 46. ábra – Mi okozta elsősorban a csúszást? ...................................................................................... 67

5


47. ábra – Kifizetési és monitoring folyamat ......................................................................................... 67 48. ábra – Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? ........................................................................... 68 49. ábra – Múltbéli 2.1.1 elszámolások darabszámának alakulása...................................................... 68 50. ábra – Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? ........................................................................... 70 51. ábra – A kifizetési igénylések és a beszámolók összeállításával kapcsolatban mely feladatot érzi nehézkesnek, megterhelőnek? ............................................................................................................. 70 52. ábra – Kedvezményezetti számlák kifizetésének átfutási ideje a GFP IH esetében ...................... 70 53. ábra – Kifizetési folyamat tényleges átfutási ideje .......................................................................... 71 54. ábra – A kifizetési igénylésekkel kapcsolatban mire vonatkozóan kapott hiánypótlási felhívást?.. 72 55. ábra – Miért nem volt elégséges az idő a hiánypótlásra?............................................................... 72 56. ábra – Szabálytalansági típusok gyakorisága ................................................................................ 74 57. ábra – Mely információs csatornát preferálta a projektmegvalósítás során, ha kérdése merült fel? .............................................................................................................................................................. 75 58. ábra – MAG egyszerűsített szervezeti ábra .................................................................................. 100 59. ábra – GFP IH szervezeti ábra ..................................................................................................... 100

6


Táblázatjegyzék 1. táblázat – A GOP 2.1.1 konstrukció pályázatai ................................................................................ 19 2. táblázat – GDP-növekedés (%) ........................................................................................................ 24 3. táblázat – A KKV-szektor problémái 2006-ban ................................................................................. 25 4. táblázat – Hazai és uniós KKV-k adatainak összehasonlítása ......................................................... 25 5. táblázat – KKV-kat érintő kihívások .................................................................................................. 26 6. táblázat – A 2009-es kiírások vállalásmódosításai ........................................................................... 28 7. táblázat – Hazai és uniós KKV-k adatainak összehasonlítása (változás a 2008-as SBA-elemzés adataihoz képest) .................................................................................................................................. 30 8. táblázat – GOP 2.1.1-es komponensek, kiírások és tükörkiírások ................................................... 34 9. táblázat – Pénzügyi előrehaladás ..................................................................................................... 36 10. táblázat – Fel nem használt források aránya a megítélt forrásokból .............................................. 40 11. táblázat – Átlagos kifizetési arány lezárt projektek esetén a projektportfólió különböző előrehaladási fázisaiban........................................................................................................................ 44 12. táblázat – Nagyvállalat részesedése és támogatás intenzitás ....................................................... 53 13. táblázat – Kiírások összehasonlítása.............................................................................................. 59 14. táblázat – Hiánypótlások átlagos átfutási ideje (2007-2012) .......................................................... 61 15. táblázat – Leszerződött projektek száma támogatási összeg kategóriánként és a helyszíni ellenőrzések becsült száma GOP 2.1.1 A, B, C, M komponenseknél .................................................. 73 16. táblázat – Pénzügyi előrehaladás kiírásonként .............................................................................. 96 17. táblázat – Fel nem használt források megoszlása kiírásonként ..................................................... 97 19. táblázat – Iparági megoszlás .......................................................................................................... 98 20. táblázat – ÚSZT kedvezményezetti számlák átfutási ideje........................................................... 101 21. táblázat – ÚMFT kedvezményezetti számlák átfutási ideje .......................................................... 101

7


Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum a Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten belül megvalósuló vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókat értékeli. A projekt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült mint az „Új értékelési keretrendszer” Gazdaságfejlesztés témakörében belül kötött keretszerződés értékelő munkája. Az értékelés célja Jelen értékelés célja, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten belüli komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciók (GOP 2.1.1 konstrukció és annak KMOP 1.2.1 tükörkonstrukciója) előrehaladásáról átfogó képet adjon és értékelő megállapításokon keresztül javaslatokat fogalmazzon meg a megvalósítás hatékonyságának és eredményességének javításához. A ToR-ral összhangban az értékelés specifikus céljai a következők: ■ a konstrukció (és tükörkonstrukciója) eredeti célrendszerének, relevanciájának vizsgálata; ■ a konstrukció forrás-felhasználásának vizsgálata, a konstrukció várható forrásfelhasználása a program zárásáig; ■ a konstrukció végrehajtási intézményrendszerének vizsgálata; és ■ a konstrukció 2013 utáni időszakra vonatkozó tanulságainak összegzése és egybecsengésének vizsgálata a 2014-2020-as programozási időszak feltételrendszerével.

ezek

Az értékelés tárgya Az értékelés tárgya a GOP 2.1.1 konstrukció és annak KMOP 1.2.1 tükörkonstrukciója. A GOP 2.1.1es konstrukció a vállalkozások (kiemelten KKV-k) komplex fejlesztése nevű prioritáson belül, a vállalati technológia korszerűsítése céllal jelenik meg. Ezen belül öt komponenst definiáltak a tervezők: ■ 2.1.1-A: Mikro, kis-és középvállalások technológia fejlesztése ■ 2.1.1-B: Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro, kis-és középvállalások számára ■ 2.1.1-C: Komplex vállalati technológiafejlesztés ■ 2.1.1-M: Mikrovállalkozások fejlesztése ■ 2.1.1-KHG: Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro, kis-és középvállalások számára Mivel GOP-ból a Közép-magyarországi régióban nem támogathatók vállalkozások, így a KMOP-on belül jelennek meg a 2.1.1 e régióra vonatkozó kiírásai, leszámítva a C komponenst. Az értékelési riport felépítése Az értékelést a ToR-ban meghatározott értékelési kérdések vezették, amelyek a specifikus célok mentén fogalmazódtak meg. Ezek tükrében a következő négy fő témakör mentén épül fel a dokumentum: 1

A konstrukció relevanciája A relevancia fejezet magában foglalja a konstrukciók előzményének bemutatását és kialakítását, valamint a 2008 után megváltozott gazdasági és fejlesztéspolitikai környezet hatását. Ezek alapján összegzi a KKV-k támogatásának relevanciáját és gazdaságpolitikai hatását. Fontos azonban kiemelni, hogy az utóbbi esetében előzetes megállapításokat és hipotéziseket fogalmaz meg, mivel az értékeléssel párhuzamosan folyó, a KKV támogatások hatását elemző munka még nem jutott el azon fázisába, amely alapján megalapozott következtetéseket lehetne levonni arra vonatkozóan, hogy a konstrukció elérte-e célját.

2

A konstrukciók összetétele és előrehaladása A konstrukciók összetétele és előrehaladása fejezet bemutatja a pénzügyi előrehaladást, a prognózist és a szükséges túlvállalást, elemzi a projekt portfoliót, valamint ismerteti az elmúlt években megvalósult kiírások feltételrendszerének módosulását.

8


3

A végrehajtási intézményrendszer értékelése A végrehajtási intézményrendszerről szóló fejezet egyrészről értékeli a feladatmegosztást és teljesítményt az intézményrendszeren belül, másrészről a támogatási értéklánc folyamatai mentén tesz megállapításokat. E fejezet kiegészül a kedvezményezetti és pályázatírói megkeresések eredményeivel, amelyek több, az értékelés során megjelenő hipotézisek vizsgálatát szolgálják.

4

A konstrukció jövője a várható uniós szabályozás tükrében A dokumentum utolsó fejezete a konstrukció jövője a várható uniós szabályozás tükrében, amely a konstrukciók 2013 utáni időszakra vonatkozó tanulságait összegzi, és ezek egybecsengését vizsgálja a 2014-2020-as programozási időszak feltételrendszerével.

A dokumentum kialakításakor cél volt, hogy az értékelés lényegretörő, könnyen olvasható és hivatkozható legyen, az elemzésekből fakadó értékelő megállapításokra és javaslatokra hívja fel a figyelmet. Így az értékelés struktúrájában a témakörönként tett megállapítások mentén épül fel, így csupán ezek megismerésével az olvasó teljes képet kap az érintett konstrukciók múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A megállapítások és következtetések az összefüggések bemutatása érdekében összevonásra kerültek értékelő megállapítások formájában; a kiemelkedő értékelő megállapításokat vastagra szedés jelzi. A kapcsolódó javaslatok a fejezetek zárasaként jelennek meg. Az értékelés legfőbb eredményei Az alábbiakban témakörönként bemutatjuk a legfőbb megállapításokat és az azokhoz kapcsolódó javaslatokat. Relevancia Értékelő megállapítások ■ A KKV-szektor előtt álló főbb kihívások tervezéskor a duális gazdasági szerkezet mellett a szabályozási problémákat, a finanszírozáshoz jutás nehézségeit, a tudáshoz kapcsolódó problémákat és az infrastruktúra hiányosságait azonosították. ■ A fejlesztéspolitikai fókuszálás a célcsoport tekintetében elsősorban a növekedési potenciállal rendelkező vállalatokra és azok igényeire koncentrált. ■ A 2008 őszén kirobbant globális válság az ország makrogazdasági teljesítményét alapjaiban befolyásolta. ■ A konstrukciók gazdasági válságra adott válaszai számos tekintetben felülírták az eredeti tervezői szándékot, bővítve a pályázók körét és enyhítve a vállalások mértékét. ■ A vonatkozó, korábbi gazdaságfejlesztési programok értékeléseinek tapasztalatai szerint a közvetlen KKV-támogatásoknak vannak pozitív eredményei, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a kívánt többlethatás elérése érdekében a támogatások fókuszált felhasználására van szükség. ■ A 2010-2011-es fejlesztéspolitikai környezet változásával (EU2020, ÚSZT) egyrészt előtérbe került a fejlesztési fókuszok kijelölésének szerepe, másrészt a KKV-k támogatására új, korábban nem ismert típusú támogatási kiírások jelentek meg. Javaslatok ■ A 2.1.1 A és B típusú – KKV-knak juttatott kis összegű, vissza nem térítendő forrás – kiírásokhoz kapcsolódó vállalások tekintetében a létszámvállalás opcionális alkalmazása. ■ Főként növekedést elősegítő technológiai korszerűsítések támogatása javasolt az árbevétellel kapcsolatos kötelezettségvállalás használata mellett. ■ A jövőbeni tervezés során – a válság elmúlásával – érdemes ismét a 2007-2008-as kiírásokban megjelenő növekedési és foglalkoztatási célokat, azaz kizárólag a növekedési potenciállal rendelkező vállalatok támogatását, előtérbe helyezni, szemben a válságkezelő módosítások során előtérbe kerülő abszorpciós célokkal. A konstrukció előrehaladása Értékelő megállapítások ■ A GOP 2.1.1 és a KMOP 1.2.1 komponensek kiírásainak népszerűsége kiemelkedik a teljes NSRK tekintetében.

9


■ A GOP 2.1.1 konstrukció keretében a vizsgált adatok fordulónapjáig 221 milliárd forint, illetve KMOP 1.2.1 konstrukció esetében 41 milliárd forint kötelezettségvállalás keletkezett. ■ A kifizetések aránya a kötelezettségvállaláshoz képest a GOP 2.1.1 konstrukció esetén 64%, a KMOP 1.2.1 konstrukció esetén 53%. Ez mind az NSRK, mind a GOP tekintetében kiemelkedő. ■ A GOP 2.1.1 konstrukciónál a projektek megvalósítása jobban halad, ezáltal nagyobb arányban eredményeztek kifizetést, mint a tükörintézkedése, mely a kötelezettségvállalás egyenletesebb felfutásának a következménye. ■ A kötelezettségvállalást követően felszabaduló források nagy része a szerződéskötés után, a kifizetések megkezdése előtt szabadul fel. ■ A 2011-13-as Akciótervben előirányzott összegeket szerződésekkel le lehet fedni a 2013-as év végéig, illetve szükség esetén ennél nagyobb összeg abszorpciójára is képes a konstrukció. ■ A rendelkezésre álló források optimális abszorpciós szintje a felszabaduló források gyors visszaforgatásával, illetve 2013 végére a támogatási keret túlvállalásával biztosítható. ■ A források területi megoszlása egyenletesnek mondható. Nem figyelhető meg olyan régió, amely kiugróan magas részesedést ért volna el a forrásokból a lakosságához képest. Az egy főre vetített támogatások megyei szinten egyenletesen oszlanak el, mely az elmaradott területek felzárkóztatásának irányába hat. ■ A kiírások feltételrendszerei nem voltak hatással az egyes komponensek által támogatott projekt portfoliók iparági összetételére, azaz az adott kiírásoknak nincs iparág fókuszuk. Javaslatok ■ A még jelen programozási időszakban induló kiírások során a projektek sikertelenségének minimalizálása érdekében a potenciális pályázóra vonatkozóan szigorúbb szűrőfeltételek alkalmazása. ■ A rendelkezésre álló források lehívásához javasolt a túlvállalás eszközének alkalmazása: jelen értékelés prognózisa alapján megközelítőleg 250 milliárd forint kifizetésre lehet számítani 2015 végére. Ugyanakkor egy állandó igény mutatkozik a 2.1.1 komponens forrásai iránt, mely további kiírások sikeres elindítását is lehetővé teszi. Végrehajtási intézményrendszer Értékelő megállapítások ■ A feladatmegosztás a MAG és a GFP IH között egyértelmű, jól elkülöníthető a támogatási értéklánc valamennyi szakaszában. ■ A 2.1.1 konstrukció összességében jól teljesít döntés-előkészítés szempontjából: a MAG Zrt.-n belül a projekt-kiválasztási feladatok a jelenlegi kapacitással, illetve szükség esetén erőforrás átcsoportosítással teljesíthetőek. ■ Az adatbázis-elemzés eredményei és a prognózis alapján a jelenlegi kifizetési kérelmekhez képest a támogatási és kifizetési időszak végéhez közeledve emelkedik a kifizetési igénylések száma, melyek ellenőrzésére a jelenlegi kapacitás feltehetően nem elegendő. ■ Ugyan a támogatások folyósítására a kifizetési igénylés beérkezésétől számítva 45 nap áll rendelkezésére az intézményrendszernek, a bruttó, azaz valós átfutási időt számos tényező meghosszabbítja, amely kiszámíthatatlanná teszi az átfutási időt a kedvezményezett számára. ■ A pályázati életszakasz során az elszámolások és kifizetések jelentik a legnagyobb nehézséget a kapcsolódó adminisztratív terhek, a hiánypótlások mértéke és azok korlátozott értelmezhetősége miatt. ■ A helyszíni ellenőrzés mintavételezése nem valós kockázatfelmérésen alapul, mivel az ellenőrzések száma és gyakorisága elsősorban a támogatási értékhatárhoz, valamint az EMIRben elérhető adatokhoz van kötve. Javaslatok ■ A MAG Zrt. Pénzügyi és Monitoring Igazgatóság jövőbeli várható kapacitáshiányának megoldása átcsoportosítással a Pályázatkezelési Igazgatóságtól, valamint határozott idejű szerződéses munkatársak felvételével.

10


■ Paradigmaváltás szükséges a megvalósítás során alkalmazott monitoring tekintetében: az általános érvényű dokumentum alapú ellenőrzésről a hangsúly áthelyezése a célzottabb, szankcionáló ellenőrzésre. ■ A kifizetést egyszerűsítő és felgyorsító quick win-ek azonosítása az intézményrendszer végrehajtó szintjének bevonásával, a rendszer és a működési folyamatok stabilitásának megőrzése mellett. ■ Valós kockázatelemzés: Javasolt a céginformációs rendszerekben elérhető friss gazdasági adatok (pl. árbevétel) és a pályázat benyújtásakor megadott gazdasági adatok összevetése alapján kiválasztani a kockázatos és ebből kifolyólag ellenőrizendő projekteket. Javasolt továbbá az ellenőrzések számának csökkentése. ■ Javasolt egy olyan többlépcsős pályázati rendszer kialakítása hosszú távon, mely a pályázó fejlődési stádiuma alapján minősíti és egyben előnyben részesíti a jó pályázókat. ■ Hosszútávon érdemes egy olyan pályázati rendszert kialakítani, mely a visszatérő pályázók esetében egyszerűbb, kevesebb dokumentációval járó pályázási folyamatot tesz lehetővé azáltal, hogy a már egyszer a rendszerbe bekerült adatokat és dokumentumokat nem szükséges újra és újra megadni és benyújtani. A konstrukció jövője a várható uniós szabályozás tükrében Értékelő megállapítások ■ A 2014-2020-as szabályozástervezet tematikus szűkítései továbbra is lehetőséget nyújtanak a KKV-k támogatását célzó programok kiírására, ezen belül is a – GOP 2.1.1 fő célcsoportját képező – növekedési potenciállal bíró KKV-k támogatására (amennyiben a tematikus célkitűzés elindításához szükséges előzetes feltételek teljesülnek). ■ A 2014-2020-as jogszabálytervezet ösztönzi és támogatja a komplex szemlélet program-szintű térnyerését. ■ A vállalatok számára kiemelt jelentőséggel bírt az egyszerűsített eljárásrend, melynek fenntartására, további bővítésére lehetőséget ad a 2014-2020-ra vonatkozó szabályozási keret tervezete. ■ A stratégiai megközelítés és a fejlesztéspolitikai célok mentén fókuszált programozás amellett, hogy tovább javíthatná a programok eredményességét, egybevágna a következő uniós finanszírozási ciklus törekvéseivel.

11


1

Az értékelés kontextusa

Jelen dokumentum az „Új értékelési keretrendszer” 3. LOT (Gazdaságfejlesztés) témakörén belül készült. Az Értékelés a komplex vállalati technológia-fejlesztés kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) számára kiírt konstrukciókról (GOP 2.1.1. A, B, C, M, KMOP 1.2.1/A, 1.2.1/B, 1.2.1/M, időtáv: 2007-2011) projekt feladatkiírását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) 2012. május 2-án küldte el a KPMG Tanácsadó Kft részére. A projektterv 2012. június 29-én került elfogadásra, az értékelési munka július 7-én indult.

1.1

Az értékelés célja

Jelen értékelés célja, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten (a továbbiakban: NSRK) belüli komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciók (GOP 2.1.1 konstrukció és annak KMOP 1.2.1 tükörkonstrukciója) előrehaladásáról átfogó képet adjon, értékelő megállapításokon keresztül javaslatokat fogalmazzon meg a megvalósítás hatékonyságának és eredményességének javításához. A ToR-ral összhangban az értékelés specifikus céljai a következők: ■ a konstrukció (és tükörkonstrukciója) eredeti célrendszerének, relevanciájának vizsgálata; ■ a konstrukció forrás-felhasználásának vizsgálata, a konstrukció várható forrásfelhasználása a program zárásáig; ■ a konstrukció végrehajtási intézményrendszerének vizsgálata; és ■ a konstrukció 2013 utáni időszakra vonatkozó tanulságainak összegzése és egybecsengésének vizsgálata a 2014-2020-as programozási időszak feltételrendszerével.

1.2

ezek

A komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciók bemutatása

Az NSRK-n belüli operatív programokban a komplex vállalati technológiafejlesztés KKV-k számára konstrukció szinten megjelenik egyrészt a GOP-ban, másrészt tükörkonstrukcióként a KMOP-ban. A GOP fő célkitűzése a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése a produktív szektor versenyképességének erősítése révén. A GOP négy plusz egy prioritással rendelkezik, amelyek a következők: 1. K+F és innováció a versenyképességért Célja: A K+F és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése 2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Célja: A vállalati kapacitások komplex fejlesztése 3. A modern üzleti környezet erősítése Célja: Az üzleti környezet fejlesztése 4. Pénzügyi eszközök Célja: A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése 5. Technikai segítségnyújtás Célja: Az OP tevékenységének finanszírozása, adminisztratív kapacitás megerősítése

12


A 2. prioritás tartalmát az alábbi táblázat foglalja össze. 1. ábra – GOP 2. prioritás felépítése

Intézkedés

Prioritás

Konstrukció / komponens

2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése

2.1.1

2.1.2 2.1 Vállalkozások technológiai korszerűsítése

Vállalati technológia fejlesztés 2.1.1-A

Mikro- és kis- és középvállalakozások technológia fejlesztése

2.1.1-B

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

2.1.1-C

Komplex vállalati technológia fejlesztés

2.1.1-M

Mikrovállalkozások fejlesztése

2.1.1-KHG

Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Munkalehetőség teremtő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben 2.1.2-B

Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben KKV-k számára

2.1.2-C

Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

2.1.2-D

Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére

2.1.2-10

Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

2.1.3 / 08 Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása 2.1.3 / 09 Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása 2.1.3 / 11 Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása

2.2

Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamat-menedzsment ösztönzése

2.3 Területi kohézió elősegítése

2.1.4

Környezetközpontú technológiakorszerűsítés

2.2.1

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

2.2.2

Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

2.2.3

Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása

2.3

Területi kohéziót elősegítő kulcsprojektek támogatása

Forrás: GOP

A GOP ex-ante értékelés alapján, az akkor már definiált három komponens a vállalatok különböző köreinek kínál egyszerű, ill. komplex fejlesztési lehetőségeket: ■ 2.1.1-A növekedési potenciállal rendelkező mikro- és kisvállalatok kapacitásának növelése (technológiai korszerűsítés – gépbeszerzési igény gyors és hatékony kiszolgálása) ■ 2.1.1-B mikro-, kis- és középvállalatok komplex (gépbeszerzés és képzés, minőségbiztosítási rendszer, stb.) vállalkozásfejlesztésének támogatása

piacra

jutás,

■ 2.1.1-C exportorientált vállalkozások és beszállítók komplex vállalkozásfejlesztésének támogatása A 2011-ben megjelent két új komponens pénzügyi eszközökkel kombinált megoldásokat kínál: ■ 2.1.1-M uniós források bevonásával nyújtott hitellel kombinált támogatás mikrovállalkozások részére (eszközbeszerzés, infokommunikációs technológiafejlesztés, ingatlanfejlesztés) ■ 2.1.1-KHG mikro-, kis- és középvállalatok komplex vállalkozásfejlesztésének támogatása kombinált hitelgarancia megoldással A KMOP-ban a C-n kívül minden fenti komponensnek létezik tükörmegfelelője az 1.2.1 a KKV-k fejlesztése, technológiai modernizációjuk ösztönzése konstrukción belül.

13


1.3


Az értékelő munkát a ToR-ban felvázolt értékelési kérdések megválaszolása vezette. Az értékelési kérdések a következők voltak: 1. Mi volt az eredeti tervezői szándék? 2. Hogyan változott a konstrukció? 3. Milyen a források felhasználásának végrehajtása? a)

Melyek a támogatás folyósításának eljárásrendi lépései?

b)

Melyek a forrásfelhasználást gátló szabályok? Milyen módosítások javasolhatók a szabályosság elvének figyelembe vételével?

c)

Milyen a forrásfelhasználást ellátottsága?

segítő

végrehajtási

intézményrendszer

kapacitás-

4. Mi várható/prognosztizálható a konstrukció esetében a program zárásáig? 5. Hogyan folytathatók a konstrukciók a 2013 utáni időszakban?

1.4

Alkalmazott módszertan

Az értékelés során az egyes értékelési kérdések megválaszolásához különböző adatgyűjtési, módszertani eszközök és elemzési technikák kerültek alkalmazásra.

x

2.

Hogyan változott konstrukció?

x

x

3.

Milyen a források felhasználásának végrehajtása?

x

x

4.

5.

a

Mi várható/prognosztizálható a konstrukció esetében a programzárásig? Hogyan folytathatók a konstrukciók 2013 utáni időszakban?

Mélyinterjú

Folyamatelemzés

x

x

x

x

x

Kérdőív

Mi volt az eredeti tervezői szándék?

Fókuszcsoport

1.

Trendvizsgálat


Adatbáziselemzés

Dokumentumelemzés

2. ábra – Értékelési kérdés – alkalmazott módszertan mátrix

x

x

x

x

x

x

Forrás: KPMG

Dokumentumelemzés Az értékelés során számos olyan dokumentum került feldolgozásra, amely kiinduló információs forrásként szolgált az értékelési kérdések megválaszolásához, többek között a program releváns

14


dokumentumai (úgymint ÚMFT, GOP, akciótervek, kiírások), korábban készült releváns elemzések (GOP jelentések, korábbi GVOP értékelések), valamint a végrehajtási intézményrendszer működését 1 szabályozó, leíró dokumentumok . Adatbáziselemzés Az adatbáziselemzés során az NFÜ által rendelkezésre bocsátott EMIR adatbázisok kerültek feldolgozásra és elemzésre. Az előrehaladás elemzéshez felhasznált adatok fordulónapja 2013. február 25. Az adatok alapján az előrehaladásra vonatkozó kérdés megválaszolására a következő szempontok mentén készült az elemzés: ■ Pénzügyi előrehaladás: – Regisztrált igény, megítélt támogatás, kötelezettségvállalás, leszerződött állomány és kifizetések alapján – Konstrukció, komponens és kiírás szerinti bontásban – Lezárt projektek vizsgálata – Le nem hívott források megoszlása – Átlagos projektméret vizsgálata ■ Kiírások paramétereinek vizsgálata: – Pályázatra vonatkozó feltételrendszer (nyitvatartási ablak hossza, támogatás intenzitás, támogatási összeg, előleg mértéke) – Pályázóra vonatkozó feltételrendszer (pályázható vállalatméret, gazdálkodásra vonatkozó feltételek) – Kötelezettségvállalás (árbevétel, személyi jellegű ráfordítás, létszámvállalás) ■ Projektportfólió vizsgálata: – Iparági megoszlás – Területi megoszlás (régió, megye, kistérség) – Vállalatméret szerinti megoszlás A végrehajtási intézményrendszer fejezetben szereplő EMIR adatok esetében a fordulónap 2012. október 8. Az adatok feldolgozása az átfutási idők és más, pl. hiánypótlási statisztikák elkészítésére és elemzésére szolgáltak. Trendvizsgálat A trendvizsgálat során a historikus EMIR adatok alapján az eddigi kronológia folytatása, illetve a pályázati aktivitás és a gazdasági helyzet állandósága mellett a kötelezettségvállalás alakulásának, és ez alapján a kifizetéseknek az előrejelzése történt. Folyamatelemzés A folyamatelemzés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján felrajzolt magas szintű folyamatábrák mentén vizsgálta a végrehajtási intézményrendszer működését: azonosítva az egyes feladatokat, az azokat ellátó felelősöket és a feladatok előírt és valós átfutási idejét (az adatok rendelkezésre állásának függvényében). Mélyinterjú Az interjúk a dokumentum-, adat- és folyamatelemzés során nyert információk validálására, kiegészítésére, valamint az elemzések eredményeinek hátterében álló okok feltárására szolgáltak. Ennek okán minden értékelési kérdés megválaszolásánál sor került interjúk folytatására. Az 2 interjúalanyok személye az NFÜ-vel történt egyeztetés után került kiválasztásra. A mélyinterjúk félig strukturált formában valósultak meg: az interjúk előre elkészített, a tématerületnek megfelelő kérdőívek mentén haladtak, ugyanakkor a megkérdezetteknek lehetőségük nyílt saját, a konstrukciók kapcsán alkotott képük szabad megosztására, fejlesztési javaslataik kifejtésére.

1

A feldolgozott dokumentumok listája a 6.2-es számú mellékletben található.

2

Az interjúalanyok listája a 6.1-es számú mellékletben található.

15


Fókuszcsoportok és kérdőív Az értékelést kiegészíti pályázatírói és kedvezményezetti fókuszcsoport, valamint kedvezményezettek számára kiküldött kérdőív. Az online kérdőív 11 554 kedvezményezett számára került kiküldésre és összesen 1 779 válasz érkezett, így a válaszadási arány 15,4% volt.

1.5

Az értékelési riport tartalma

Az értékelési riport öt fejezetből épül fel. Az 1. (jelen) fejezet bemutatja az értékelés kontextusát, azaz ismerteti az értékelés célját, az értékelés tárgyát képező konstrukciókat, az értékelési kérdéseket, az alkalmazott módszertant valamint a riport felépítését. A riport következő négy fejezete az értékelési kérdésekkel kapcsolatban tett értékelő megállapításokat tartalmazza, tematikus témakörök mentén, majd ezek alapján javaslatokat fogalmaz meg. A tematikus témakörök és az értékelési kérdések kapcsolódását az alábbi táblázat foglalja össze. 3. ábra – Értékelési kérdések csoportosítása témakörönként

Témakörök

A konstrukciók relevanciája

ÉK 1.

ÉK 2.

x

x

A konstrukciók összetétele és előrehaladása

ÉK 3.

x

Végrehajtási intézményrendszer

ÉK 4.

ÉK 5.

x x

A konstrukció jövője a várható uniós szabályozás tükrében

x

Forrás: KPMG

A 2. fejezet a konstrukciók relevanciáját mutatja be: ■ a konstrukciók kialakításának előzménye: az előző programozási időszak tapasztalatainak összefoglalása, a tervezéskor fennálló fejlesztéspolitikai és gazdasági kontextus ■ a konstrukciók kialakítása: célcsoport kiválasztása és támogatási fókusz kialakítása ■ a 2008 után megváltozott gazdasági és fejlesztéspolitikai környezet szerepe ■ a KKV-k támogatásának relevanciája és gazdaságpolitikai hatása ■ javaslatok Az értékelés e fejezete egyelőre csak üzeneteket és hipotéziseket fogalmaz meg, mivel az értékeléssel párhuzamosan folyó, a KKV támogatások hatását elemző munka még nem jutott el azon fázisába, amely alapján alátámasztott következtetéseket lehetne levonni arra vonatkozóan, hogy a konstrukció elérte-e célját. A 3. fejezet a konstrukciók összetételét és előrehaladását ismerteti: ■ pénzügyi előrehaladás és prognózis bemutatása ■ feltételrendszer módosítása ■ projekt portfolió ismertetése ■ javaslatok A 4. fejezet a végrehajtási intézményrendszer értékelését foglalja magába: ■ feladatmegosztás és teljesítmény az intézményrendszeren belül ■ megállapítások a támogatási értéklánc mentén ■ javaslatok A végrehajtási intézményrendszer fejezet tartalmazza a kedvezményezetti és pályázatírói véleményeket: az online kérdőív eredményei elsősorban a végrehajtási intézményrendszer

16


megállapításait egészítik ki, illetve a kitöltő vállalkozásoknak lehetőségük volt javaslataik megosztására, melynek kivonatát a 6.6-os számú melléklet tartalmazza. Az 5. fejezet a konstrukció jövője a várható uniós szabályozás tükrében: a konstrukció 2013 utáni időszakra vonatkozó tanulságainak összegzése és ezek egybecsengésének vizsgálata a 2014-2020as programozási időszak feltételrendszerével.

1.6

Értékelési munkát befolyásoló tényezők

A kedvezményezetti kérdőív kapcsán fontos megjegyezni, hogy a kérdőív konkrét kérdéseinek eredményei és a kérdőív végén kifejtett vélemények, panaszok sok esetben ellentétben állnak, de egy-egy kérdés eredményei is olykor ellentmondanak egymásnak. A kérdőív eredményeiben az alábbi ellentmondások figyelhetők meg: ■ A válaszadó vállalkozások összességében elégedettek a pályázati dokumentációval, annak terjedelmével, átláthatóságával, ugyanakkor véleményük szerint érdemes pályázatíró segítségét igénybe venni, mivel a pályázat összeállítása túl nagy adminisztratív teher számukra és nehezen áttekinthetőek a dokumentumok. ■ A válaszadó vállalkozások a pályázati dokumentáció logikájával, struktúrájával, tartalmával elégedettek, ugyanakkor a válaszadók több mint fele találkozott ellentmondásos részekkel az egyes dokumentumok között. ■ A projektek csúszásának hátterében álló okok közül sok esetben az elhúzódó intézményrendszeri feladatokat emelik ki a válaszadók, valamint a javaslatok jelentős része is a tényleges átfutási idők csökkentésére vonatkozik. Előbbiek ellentmondanak például azzal az eredménnyel, hogy a pályázatok értékelése megfelelő gyorsasággal történik, ■ Bár a kérdőívet kitöltők 96%-ánál megjelent a saját forrás, mint projekt finanszírozási forma, a válaszadók 23%-ánál mégis finanszírozási problémák hátráltatták a projekt megvalósítását. ■ A válaszadók nagy része szerint az elszámolásokkal kapcsolatos kérdésekre könnyű egyértelmű választ kapni a telefonos ügyfélszolgálaton, ugyanakkor több az ügyfélszolgálat elérésével, válaszadásával kapcsolatos konkrét vélemény és példa ellentmond ennek.

17


2

A konstrukciók relevanciája

Vonatkozó értékelési kérdések: 1. Mi volt az eredeti tervezői szándék? 2. Hogyan változott a konstrukció? A GOP 2.1.1 és tükörkonstrukciója, a KMOP 1.2.1 értékelésének bevezetéseként áttekintésre került a konstrukció kezdete: Milyen tervezői szándékkal jöttek létre a konstrukciók és milyen tapasztalatokat használtak fel megalapozásukkor. Vizsgálatra került a konstrukciók elindítását befolyásoló tervezéskori környezet, valamint a konstrukciók akkor kijelölt célcsoportja és fókuszáltsága. A vizsgálat ezt követően kitért a 2008 őszén kirobbant pénzpiaci, majd reálgazdasági válságra, mely felülírta a konstrukció számos eredeti vonását és a konstrukción belül válságkezelő módosításokat eredményezett. A 2009-et követő időszak fejlesztéspolitikai környezetének vizsgálatakor látszik, hogy a KKV-k támogatása egyre nagyobb támogatást kapott, ami egyben új jelentőséget ad e vállalatok közvetlen támogatásához kapcsolódó stratégiai kérdéseknek. Ezt követően a fejezet megvizsgálja a 2.1.1-es konstrukció előrehaladása során összegyűlt legfontosabb tapasztalatokat és tanulságokat.

2.1

A konstrukciók megalapozása

2.1.1

Megállapítások a GVOP tapasztalatai mentén

A konstrukciók felépítése 1.

2.

A GVOP tapasztalata alapján a következő ciklus programjainak tervezése során egyértelműen megfogalmazódott, hogy 2007-2013 között is szükség van egy hasonló, gazdaságfejlesztési programra. A GVOP 1. és 2. prioritásának tapasztalatai valamint a GVOP értékelésének eredményei szinte teljes mértékben megjelentek a GOP 2.1.1 konstrukció (és tükörkonstrukcióinak) kialakítása során; a GVOP 2.1.1-hez tett értékelői észrevételek gyakorlatilag előrevetítették a később megjelent komponensek legfontosabb jellemzőit. 3

Alábbi GVOP alintézkedések bizonyultak tervezés szempontjából a legrelevánsabbaknak : ■ GVOP 1.1.1 – Technológiai korszerűsítés ■ GVOP 2.1.1 – Kis- és középvállalkozások műszaki- és technológiai hátterének fejlesztése ■ GVOP 2.1.2 – Korszerű menedzsment rendszerek támogatása ■ GVOP 2.2.2 – Emeltszintű szakmaspecifikus tanácsadás kis- és középvállalkozások számára A tervezői interjúk alapján a GVOP 1. valamint a GVOP 2. prioritás relevanciája a GOP 2.1.1. komponens vonatkozásában az ún. „Támogatási piramissal” írható le legjobban.

3

Részletes elemzésüket ld. 6.3-as számú mellékletben

18

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról 4. ábra – Támogatási piramis

Forrás: Tervezői interjúk

A GVOP „Policy” tapasztalatai 3.

Az eredetileg abszorpciós céllal tervezett konstrukciót a GVOP „policy” típusú tapasztalatai alapján stratégiai megközelítés felé irányították. A tervezői visszaemlékezések alapján a legfőbb tervezői dilemma az volt, hogy a GOP a GVOPhoz képest több mint 6-szoros keretét vajon képes lesz-e a magyar vállalkozói szektor felhasználni. A GOP 2.1.1. komponens – mint a lekötési számokat tekintve sikeresnek mondható GVOP előd-pályázatok folytatása – kimondottan abszorpciós céllal jelent meg a VEGOP tervezetekben: erős struktúrapolitikai háttere a konstrukciónak nem volt, a 2007-ben publikált ún. „KKV fejlesztési stratégia” is elsősorban a visszatérítendő támogatások fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor kiemelte a KKV szektor tőkehiányos jellegét. Ez utóbbi volt a legfőbb struktúrapolitikai érv a GOP 2.1.1 jellegű direkt támogatások indítása mellett. A GOP tervezői 2006-ban az alábbi ábrát használták az akkor tervezett új GOP 2.1.1. konstrukciók legfontosabb ismérveinek bemutatására:

1. táblázat – A GOP 2.1.1 konstrukció pályázatai

Forrás: Tervezői interjúk

A fenti ábra az abszorpciós szükséglet mellet is stratégiai elkötelezettséget, fókuszáltságot sugall. A kisebb támogatások elsősorban önfoglalkoztatási jellegű támogatásai mellett nagyobb hangsúlyt kap nagyobb összegű, komplex, nagy hozzáadott értékű projektek támogatásának igénye. Elmondható, hogy ez a struktúra jelent meg a 2007. évi GOP 2.1.1. kiírásokban. A fentieken túl, az interjúk során több esetben előkerült a feldolgozó ipari fejlesztések felé történő orientálódás szükségessége amellett, hogy az ágazati szegmentáció – a tervezők visszaemlékezései alapján – hosszas viták után végül lekerült napirendről a programozás során. Végrehajtási tapasztalatok 4.

A GVOP legfontosabb végrehajtási tapasztalatait a tervezőknek sikerült átültetniük a konstrukciókba: az egységes Közreműködő Szervezet rendszerét, valamint a normatív, egységes eljárásrendet. Mivel a konstrukció indulása adott volt, a tervezés elsősorban a végrehajtás egyszerűsítésére, transzparenciájára, vállalkozó-orientáltságára fókuszált. Az NFÜ által rendelkezésre bocsátott

19


tervezői levelezések, feljegyzések alapján a tervezők már 2005-ben, a közbenső értékelés megállapításainak megfogalmazása előtt levonták azokat a legfontosabb GVOP-végrehajtási következtetéseket, amelyek a GOP 2. prioritásának és azon belül is a GOP 2.1.1 konstrukció kialakításához vezettek és megfogalmazták a későbbi GOP vállalkozásfejlesztési programjának 4 két legfontosabb sarkalatos pontját : 1. Az egységes Közreműködő Szervezet rendszer kialakításának igényét: „Egy „policy” célt egy pályázati ablakban kell szolgálni és egy pályázati ablakot egy KSz-szel kell működtetni.”

2. A KKV fejlesztési program homogenitásának, valamint a normatív és egységes elbírálás szükségességét: „A KKV-fejlesztés - mint vállalkozások támogatása - egyértelműen a Versenyképességi OP része kell legyen, de […] jelentős átalakítást igényel, hiszen önmagában, de más intézkedésekkel is átfed.” […] „Véleményünk szerint az információt és a pályázó kiszolgálását kell helyi szintre vinni, a normatív és egységes elbírálás miatt a feldolgozást egy radikálisan egyszerűsített és modernizált rendszerben központosítva kellene tartani.” 5.

A GVOP tapasztalatai alátámasztották és jelentős hatással bírtak a tervezés abszorpcióra, komplexitásra, valamint a támogatás- és vállalatméret szerinti szegmentációra vonatkozó elemeire. A tervezők által megfogalmazott releváns GVOP tapasztalatok összefoglalása:

■ Abszorpció: Abszorpciós kockázat alacsony, a GVOP 2.1.1 minden várakozáson felüli támogatás felszívására képes volt, így szükség van olyan típusú pályázatra (SZT-VE-18, GVOP-2.1.1) amely válasz a piaci igényekre. A KKV-k technológiai fejlesztésének támogatása nagyon jó abszorpciós mutatókkal rendelkező, népszerű pályázat, amit érdemes megtartani, illetve folytatni a GOP keretében is. ■ Komplexitás: A végrehajtás során hamar felmerült, hogy komplex, „bevásárló kosár” típusú, a vállalkozások valós igényei szerinti – általuk szabadon választható és kombinálható formában, ezáltal adminisztratív tekintetben is egyszerűbb – támogatási lehetőségeket szükséges nyújtani a vállalkozások számára; a tevékenységek szerinti szegmentáció nem jó, mert elaprózza a támogatási rendszert és többszörös adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára. ■ Egyszerűbb, normatív eljárásrend: A kis összegű beruházások számára gyors, objektív alapú, normatív eljárásrend kialakítása szükséges, ezzel jelentősen csökken egyrészt a pályázati rendszer terheltsége (kisebb elutasítási arány), másrészt a pályázói frusztráció. ■ Támogatás és vállalat méret szerinti szegmentáció: Egy komponens keretében és egységes elvek/dokumentáció mentén, de eltérő eljárásrendi és értékelési szegmentációval kell kezelni az egyes vállalati csoportokat és beruházástípusokat. Munkahelyteremtés és létszámvállalás 6.

A létszámvállalás mint értékelési szempont vagy fenntartási feltétel a GVOP tapasztalata alapján nem célszerű: A támogatott projektek vagy magas arányban kénytelenek visszafizetni a támogatást a nem teljesítés miatt, vagy a kiíró utólag az ésszerűség határain túl is enyhíteni kényszerül az eredeti feltételeken a tömeges bukások megakadályozásáért. A GOP 2007-2008as kiírásai ennek megfelelően ilyen feltételeket nem tartalmaztak. A GVOP esetén mind a GVOP 1. prioritás, mind a GVOP 2. prioritás esetén megjelent értékelési szempontként a létszámvállalás, amiért többletpont volt kapható:

■ kezdetben egész cégszintű vállalásként; ■ később projekt szintű vállalásként. A GVOP közbenső értékelésének megállapítása szerint a fenntartási kötelezettség egyik speciális eleme a létrehozott/megtartott munkahelyek öt éven keresztüli biztosításának 5

GVOP Főosztály vezetőjének 2005 decemberében kelt feljegyzése a GKM Tervezési Főosztályának, Tárgya: A 2007-2013 időszakra vonatkozó versenyképességi OP tervezése, témája az operatív programok lehatárolása

4

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Közbenső értékelése 4. Kötet Átfogó értékelés a GVOP 20042005. évi megvalósításáról – 2006. február 6.

5

20

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról 6

követelménye . Az értékelés vonatkozó megállapításai legfontosabb kérdéseire jelen konstrukciók esetén:

rávilágítottak

a

létszámvállalás

„A piaci feltételek kedvezőtlen változása esetén a feltétel ebben a formájában is megakadályozhatja a támogatási szerződésben foglaltak teljesítését”,

azaz abszorpciós kockázatot hordoz azzal, hogy a vállalhatatlan feltétel tömeges támogatásvisszavonásokhoz vezethet, ami lehetetlenné teszi a támogatás valós céljának elérését és hasznosulását. „Eleve ellentmondást eredményez, hogy a technológiai korszerűsítés legtöbbször az élőmunka kiváltását eredményezi”,

azaz kérdéses lehet a technológiai közgazdaságilag egymás ellen hathatnak.

korszerűsítéshez

létszámvállalást

kötni,

mivel

„A pályázók számára a legnagyobb nehézséget [...] az átlagos állományi létszám növelése jelentette” „A pályázók elsődlegesen az infrastruktúrafejlesztésben érdekeltek, az új munkaerőt csak „kapcsolt áruként” alkalmazzák. Ezért is hátrányos kitétel számukra, hogy a magas bér és járulék terheket vonzó munkaerő nélkül nem jutnak új infrastruktúrához ebből a támogatásból. Elvi és gyakorlati kérdésként felvethető, hogy az infrastrukturális korszerűsítés indokolttá teszi a létszámbővítést, vagy éppen ellenkező hatást vált ki.”

A GOP tervezőinek véleménye egybevág ezekkel a megállapításokkal: ■ Értékelésük szerint a vállalkozások költségeinek 70%-80%-a munkabér. A vállalkozások bármilyen piaci sokkra elsősorban a létszám mozgatásával, a bérköltség csökkentésével tudnak gyorsan reagálni, így közgazdaságilag is veszélyes a vállalkozásokat „röghöz kötni”: egyrészt, mert támogatói oldalon a jelentős kötelezettségvállalás vesztési kockázatot hordoz, másrészt, mert a támogatás visszakövetelése tömeges vállalkozói csődhöz vezethet. ■ A létszámvállalás előírása ellentmond annak, hogy az új technológiához alapvetően kevesebb ember kell, és a termelékenység javulása csökkenti a foglalkoztatottságot. A GVOP eredeti létszámra vonatkozó vállalásainak és fenntartási kritériumainak komolyan enyhülniük kellett a program zárásához közeledve, azért, hogy ne következzen be a támogatott 7 projektek tömeges bedőlése; erre 2009 februárjában került sor (részletesebben ld. 2.3 fejezetet). Ugyanakkor ez ellene hat annak az alapelvnek, hogy a támogató egy értékelési szempont vagy támogatásért vállalt teljesítmény be nem tartása esetén a támogatás visszavonásával szankcionálhasson. Az eredeti feltételek továbbá vélelmezhetően olyan vállalatokat tartottak távol a konstrukcióból, akiknek bár a kiírások céljainak és szándékainak megfelelő pályázati ötletük volt, ugyanakkor a vállalási feltételeket nem ítélték meg teljesíthetőnek – holott ezek teljesítésére később valójában nem is lett volna szükség. Értékelési szempontrendszer 7. 8.

A GVOP tapasztalatai alapján bevezették az objektív és átlátható értékelést a 2.1.1 konstrukcióknál. Kis támogatási összegeknél indokolt volt a versenyeztetés teljes elhagyása, mert sok erőforrást emésztett fel a korábbi rendszerekben, miközben nem volt biztosított a projekttartalom valódi értékelhetősége. Az értékelési szempontrendszerhez kapcsolódóan a GVOP közbenső értékelésének fő megállapítása, hogy „Az objektivitás előtérbe helyezése indokolt a transzparencia erősítése érdekében, de nem érdemes túlzottan erőltetni szakmai vagy stratégia-orientált szempontok esetében.”

Az értékelés több javaslatot tesz a projektkiválasztás transzparenciájának növelésére:

6

Ez a feltétel a beruházásokat tartalmazó komponensekre vonatkozott.

Közlemény a GVOP 1. és 2. prioritás nyertes pályázatok vállalási feltételeinek enyhítéséről: http://magzrt.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=360:gvopenyhiteskozlemeny20090202&catid=37:koezlemeny ek&Itemid=204 7

21


■ kevesebb kritérium alkalmazása (a sok kritérium összemossa a projektek minőségét, stratégiai megfelelőségét); ■ vesztes pályázók jobb tájékoztatása a későbbi projektek színvonalának javítása érdekében; ■ értékelők egységes felkészítése, minta-értékelések. A javaslatok nagy része a projektteljesítmény-alapú, illetve a szakmai-stratégiai alapú szempontok eltérő kezelésével foglalkozik. A GOP ex-ante értékelésében megfogalmazottak szerint az értékelési alapelvek közül az első az objektivitásra, esetenként normativitásra törekvés, különösen a 2. és 3. prioritáson belül: az értékelés támaszkodjon igazolt múltbeli adatokra, és minimalizálja a szubjektív, esetleg vitatható elemeket, ahol pedig szükség van szakmai értékelésre, ott ez megalapozottan, egységes értékelési standard alapján, egyenszilárdsággal készüljön. Az ex-ante értékelés szerint a támogatási összeg szerinti sávozáson belül helyes az alacsony támogatási összegek automatikus odaítélése, hiszen ez csökkenti az elbírálás munkaterhét. Emellett a GVOP tapasztalatai alapján a kisebb projektek szakmai értékelése nem indokolt, hiszen ■ ezek a beruházások gyakorlatilag rutinműveletek a vállalatok számára; valamint ■ a pályázati dokumentáció nem feltétlenül alkalmas a projekt hatékony és eredményes végrehajtásának előrejelzésére. Az ex-ante értékelés szerint a projektkiválasztás kívánatos objektivitását a normatív és a scoreboard rendszer egyértelműen biztosítja. A tervezői szándék összhangban volt az értékelések javaslataival, ugyanakkor az „automatizmus” vonatkozásában voltak szakpolitikai aggályok és megfogalmazódtak olyan igények is, amelyek az objektivitás helyett a relevanciát helyezték volna előtérbe. Azonban a GVOP szubjektív értékelési rendszerének negatív tapasztalatai, valamint az akkori döntéshozók által megfogalmazott határozott igény a múltbeli valós teljesítményadatok alapján előre kiszámítható, nyílt, transzparens rendszer felé billentette a tervezői vitákat. Az objektív, múltbeli adatokon alapuló értékelés elleni legjelentősebb vád, mely szerint nem kezeli a túlárazás veszélyének kockázatát, nem állt meg, hiszen ez a kérdés felmerül a szubjektív, üzleti terv alapú értékelés esetén is. A scoreboard rendszernek a transzparenciához kapcsolódó előnyei mellett kisebb hátránya, hogy nem tud a projekteken javítani, nem támogatja a szinergiákat, de a 2.1.1 típusú kiírások ezen szofisztikáltabb célok támogatására nem is feltétlenül alkalmasak. Nagyvállalatok kezelése 9.

A tervezők, elvetve a GVOP hibásnak bizonyult prioritás szintű szegmentációját, konstrukciók szintjén, a belépési kritériumok finomhangolásával és az értékelési rendszer átalakításával kívánták kezelni a nagyvállalatok és a KKV-k különbségeinek figyelembe vételét. A GVOP esetében egyértelmű szabályozás vonatkozott a nagyvállalatok támogathatóságára. A GVOP PkD OP a Beruházás-ösztönzési Prioritás leírása során így fogalmaz: „OP szintű vállalás a KKV és a nagyvállalkozói kör közötti 70:30%-os arány betartása.”

Az Európai Bizottság a GVOP egyeztetése során egyértelműen kinyilvánította ezen igényét és ez szövegszerűen be is épült a programdokumentumokba. A GVOP esetében kötelező volt figyelni az arány betartására. Ezt az Irányító Hatóság folyamatosan vizsgálta, és ennek eredményeként a GVOP 1. prioritás esetében 2005. augusztus 18-ától felfüggesztette a nagyvállalati pályázatok befogadását. A GVOP igen magas szinten szegmentálta a nagyvállalatoknak szóló támogatásokat: ■ Prioritás szinten: azaz a GVOP 1. prioritás keretében célozta meg a nagyvállalatok beruházásainak támogatását, míg a GVOP 2. prioritás a KKV-k körét. ■ Végrehajtás szinten: – eltérő értékelési rendszer alkalmazásával (szigorúbb, üzleti terv alapú értékelési rendszer, létszám és gazdasági mutatók vállalása);

22


– eltérő Közreműködő Szervezet kezelésében (a nagyvállalati pályázatokat a Magyar Fejlesztési Bank Támogatásközvetítési Igazgatósága kezelte, míg a jellemzően KKVknak szóló GVOP 2. prioritás pályázatait az MVf Kht. gondozta). A GVOP közbenső értékelésének legfontosabb releváns szakasza a GVOP 2.1.1 pályázathoz 8 fűzött javaslat, amelyben az értékelők tehát javasolták ■ egyrészről a GVOP 1.1.1 kapcsán a nagyvállalatok támogatásának folyatatását; ■ másrészről a GVOP 2.1.1 kapcsán a prioritás szintű szegmentálás megszűntetését és egységes elvek szerint kialakított célcsoportonként szegmentált pályázat kialakítását. Ugyancsak fontos tapasztalat a GVOP értékelési rendszerének problémája: azonos feltételek esetén ugyanis egyazon pályázatra a nagyvállalatok könnyebben tudnak pályázni, hiszen összességében jobb gazdasági mutatókkal rendelkeznek, mint a KKV-k. A GVOP többletvállalásokhoz magasabb pontszámot rendelő értékelési rendszere a KKV-k tekintetében esetenként – azon vélelmezés következtében, hogy a sikeres pályázásnak szükséges feltétele – megalapozatlan többletvállalásokhoz vezetett. (Ez ráadásul hozzájárult a vállalások idővel történő felpuhulásához is, ami gyengítette a vállalásoknak mint tervezői eszköznek hatékony alkalmazását – ld. 2.3 fejezet.) A végrehajtásban részt vevő szakértők számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem többletpontokkal, hanem ún. belépési szűrő kritériumokkal lehetne célszerűbben szegmentálni a célcsoportokat. 10.

A nagyvállalatok támogatása kifejezett igényként jelentkezett a gazdaság részéről, ugyanakkor az uniós elvárások miatt fontos volt e támogatások arányának korlátozása. A GOP szabályozási hátterét tekintve a nagyvállalatokra vonatkozóan nincs egyértelmű EU9 iránymutatás . A Bizottsági tárgyalások eredményeként a hivatalos észrevételek között az szerepel a GOP 2. prioritáshoz tett javaslatok között, hogy „a nagyvállalatok támogatásának mérséklése érdekében megfelelő monitoring 10 rendszer kialakítása szükséges” .

A Bizottsági észrevételt követően meghozott kompromisszumos javaslatok az alábbiak: ■ Rögzítsék a 2-es prioritásban az egy projekthez adható maximális támogatási összeget; az OPban 3 millió euró szerepeljen (ez az összeg a jelenlegi kiírásokban kb. 2 millió euró). ■ A hátrányos helyzetű régióknak szóló pályázati ablakok mentesülnek az explicit korlátozás alól. A nem hátrányos helyzetű régiókra kiírt pályázati ablak esetében 40%-nál alacsonyabb értéket nem javasolt a magyar fél rögzíteni. Így végül a hivatalos GOP dokumentumokban explicit összeg nem szerepel, de kötelező a nagyvállalatoknak nyújtott támogatások arányának limitálása és annak folyamatos nyomon követése. A nagyvállalatok támogatása a 2007-2013-as időszakban az új szabályozásból adódóan némileg nehezedett a korábbiakhoz képest, amit a tervezőknek figyelembe kellett venniük: ■ áttelepítés (relokáció) tilalma: az Unión belüli áttelepülés kimondott tiltása, melyet a legutóbbi GOP módosítás során szövegszerűen is érvényesíteni kellett a Programban;

„A következő tervezési időszakban (2007-2013) célszerű lehet két vagy több célcsoportra szétbontani ezt a pályázati programot: egyik célcsoport [...] másik célcsoport a nagy növekedési potenciállal rendelkező, lehetőleg exportképes vagy technológia-intenzív, komplexebb fejlesztési projektek megvalósítására képes kis- és középvállalkozások lehetnének, a jelenlegi maximális támogatási mértéknél magasabb támogatás mellett, természetesen nem „de minimis” támogatásként akkreditálva. Ezzel párhuzamosan megfontolandó az 1.1.1-es pályázat egyes célcsoportjainak átirányítása ide. Ezekbe a komolyabb, komplexebb projektekbe lehetne integrálni olyan, a megvalósításához kapcsolódó egyéb költségeket, mint pl. IT beruházás, tanácsadás, képzés, minőségbiztosítás stb., melyekre támogatást a jelenlegi rendszer keretében csak külön kiírásokban lehet igényelni. A magasabb abszolút értékű támogatást azonban kombinált formában lehetne nyújtani: részben nem visszatérítendő, részben visszatérítendő támogatásként 9 Az ún. pozíciós papír, mely a Bizottság 2014-2020-as időszak magyarországi tervezéséhez kapcsolódó állásfoglalását tartalmazza, kiemeli a kis- és középvállalatok versenyképességének javítását, ugyanakkor a nagyvállalatok támogatását szintén nem zárja ki 8

10

„A monitoring mechanism needs to be introduced to limit support to large companies under this priority” in. Annex – Commission comments on the Economic Development Operational Programme (EDOP) submitted on the 16/1/2007 CCI No. 2007HU161PO001

23


■ használt eszköz beszerzési tilalom: szintén az áttelepítést, illetve a nagyvállalatok használt gépsorainak újrahasznosítását nehezíti. A tervezői szándékokat illetően az interjúk során kiderült, hogy a nagyvállalatok támogatásának szándéka egyértelmű igény volt a GOP esetén. Ahogy az OP fogalmaz: „A nagyvállalatok támogatása érdemben járul hozzá a kkv szektor fejlődéséhez a multiplikátor hatáson keresztül (pl. közvetett foglalkoztatási hatás, beszállítói kapcsolatok, legjobb gyakorlatok elterjedése). Ugyanakkor a nagyvállalatok közvetlen vállalati támogatásait a teljes program időszak alatt folyamatosan nyomon követjük a monitoring rendszerben.”

2.1.2

Megállapítások a 2006-os fejlesztéspolitikai kontextus mentén

Gazdaságpolitikai környezet 11.

Az NSRK és a GOP tervezésekor számított makropálya Magyarországot 2009-től dinamikusan bővülő gazdasági pályán látta; ugyanakkor a tervezés túl optimista volt az ország növekedési kilátásait illetően, tekintettel a 2006-ban vállalt fiskális kiigazítás mértékére és strukturális hatásaira. A GOP írásakor és elfogadásakor (2006-2007 2. táblázat – GDP-növekedés (%) fordulóján) az akkor elindított konvergencia 2006 2007 2008 2009 2010 2011 program nyomán 2007-2008-ra 3 százalék alatti növekedéssel számolt a kormányzati NSRK- 4,1 2,2 2,6 4,2 4,3 4,5 gazdaságpolitika. A hiány- és adósságcsökkentés terv mint célkitűzés mellett nagy hangsúly került az Tény 4,2 1,1 0,4 -6,5 1,2 1,7 ezzel párhuzamosan tervezett szerkezeti átalakításokra is, melyek a tervek szerint Forrás: NSRK, KSH megalapozták volna a 2009-től újonnan beinduló 11 növekedést . A gazdaságpolitika nagy mértékben számított a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó forrásokra, mint a gazdaság dinamizálásának eszközeire, illetve mint a nagy szerkezeti reformok (nyugdíj, egészségügy, szociális támogatási rendszer, oktatás) átalakításaihoz szükséges források fedezetére. Az OP keretét adó NSRK mindemellett érdemben foglalkozik az ország nemzetközi kitettségével, mint a gazdasági folyamatokat alakító kockázati tényezővel. Említi a kockázati felárak volatilitásának lehetséges növekedését, mint kisebb országok tőke- és ingatlanpiacaira negatív következményekkel járó folyamatot, ami a későbbiekben problémákat okozhat.

12.

A gazdaságfejlesztési programok az egyik fő gazdasági problémaként a duális gazdasági szerkezetet jelölték meg; a KKV-szektor előtt álló főbb kihívások között a szabályozási problémákat, a finanszírozáshoz jutás nehézségeit, a tudáshoz kapcsolódó problémákat és az infrastruktúra hiányosságait azonosították. Az NSRK a 2006-os környezet elemzésekor kiemeli Magyarország duális gazdasági szerkezetét, azaz a gazdaság nagyvállalatok-KKV vonal mentén történő kettéosztottságát. A dokumentum hangsúlyozza a KKV-k foglalkoztatásban betöltött nagy szerepét (miszerint a munkaerő 60 százaléka itt található), miközben e vállalatok termelékenysége (a nemzetközi példákkal összhangban) elmarad a nagyvállalatokétól: eszerint a termelékenység-különbség fő oka a KKV-k műszaki felszereltségének és tőkeellátottságának alacsony mértéke a nagyvállalatokhoz viszonyítva. Emellett a KKV-kat érintő következő problémákat említi:

■ a KKV-k kevéssé alkalmaznak korszerű vezetési módszereket; ■ alacsony a KKV-k együttműködési képessége és hajlandósága;

11 „A kormány gazdaságpolitikai programja az elkövetkező két évben az egyensúlyi helyzet megteremtését és a szerkezeti reformokat helyezi a középpontba. Ez alapozza meg a következő időszak gyorsabb növekedését,az eurónak a gazdaság teljesítményével összhangban történő bevezetését. Mindezt a kormányprogram mellett a 2006-2008 időszakra szóló „Új egyensúly programja” és az erre épülő konvergencia program fejezi ki.” (Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013, 2.1.2-es fejezet)

24


■ a KKV-k piaci finanszírozása nehézkes; ■ a vállalati K+F kiadások jelentősen elmaradnak az EU-átlagtól; ■ a vállalkozások innovációs stratégiája adaptív; valamint ■ jelentős a lemaradás az információs társadalom összetevőiben. A GOP helyzetelemzése továbbá kiemeli, hogy a magyarországi KKV-k növekedési potenciálja és igénye korlátozott nemzetközi összehasonlításban is, ráadásul a növekedés igényének megjelenése a felmérések szerint csökkenő trendet mutat. A GOP-pal párhuzamosan születő, és azzal nagy összhangot mutató KKV-stratégia rendszerben foglalja össze a KKV-szektor problémáit:

12

az alábbi

3. táblázat – A KKV-szektor problémái 2006-ban

Szabályozási problémák Piacra lépés költség és időigénye tovább csökkentendő Magas működési költséget okozó szabályozási környezet Piacról való kilépés problémái Nem megfelelő gazdálkodás és jogbiztonság, tisztességtelen verseny

Finanszírozáshoz jutás nehézségei

A tudáshoz kapcsolódó problémák

Infrastruktúra hiányosságai

Lassan bővülő saját források

Vállalkozói hajlandóság nem megfelelő szintje

IKT infrastruktúra hiányosságai

KKV-k hitelhez jutásának nehézségei

Vállalatvezetés külső tényezőinek hiányosságai

KKV-k tőkéhez jutásának nehézségei Vevő-szállító közötti pénzügyi kapcsolatok, faktorálás, követeléskezelés problémái

Vállalatvezetés belső tényezőinek hiányosságai

Üzleti és K+F infrastruktúra hiányosságai

Munkaerő nem megfelelő (szak)képzettsége

Forrás: GKM: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013

2.2

A konstrukció elindítása

2.2.1

Célcsoport kiválasztása

13.

Mivel a KKV-k a foglalkoztatottak számának tekintetében az EU27 átlagánál némileg nagyobb súlyt képviseltek a magyar gazdaságban, ugyanakkor részesedésük a GDP-ből és az egy alkalmazottra vetített hozzáadott érték messze nem érte el az uniós átlagot, finanszírozáshoz való hozzáférésük pedig egyre nehezebbnek mutatkozott, célzott támogatásuk indokolt volt ahhoz, hogy felzárkózzanak európai versenytársaikhoz.

4. táblázat – Hazai és uniós KKV-k adatainak összehasonlítása

Ezer főre jutó vállalatok száma Vállalkozás típusa HU

EU27

Rész. hozzáadott értékből HU%

EU26%

Részesedés foglalkoztatásból HU%

Hozzáadott érték / foglalkoztatott

EU24% HU eEUR

EU27 eEUR

Mikrovállalkozás (0-9 fő)

52,2

37,9

15,8%

21,1%

35,8%

29,6%

7,0

32,2

Kisvállalkozás (10-49 fő)

2,4

2,8

16,3%

19,0%

18,9%

20,6%

13,8

41,8

Középvállalkozás (50-249 fő)

0,4

0,4

18,1%

17,8%

16,2%

16,8%

17,8

48,7

55,1

41,2

50,2%

57,9%

71,0%

67,1%

11,3

39,3

0,1

0,1

49,6%

42,1%

29,0%

32,9%

27,4

59,1

KKV összesen Nagyvállalat (250 fő felett)

Forrás: SBA Fact sheet – Hungary 2008; Annual Report on European SMEs 2008; lakossági adatok: KSH, Eurostat

12

GKM: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013

25


A GOP tervezésekor Magyarországon a vállalatok száma uniós összehasonlításban magas volt: Míg itthon ezer lakosra átlagosan több mint 55 vállalkozás jutott, addig ez a mutató az Unióban nem érte el a 42-t. A KKV-szektor közel 1,8 millió főt foglalkoztatott 2005-ben, a versenyszférában foglalkoztatottak közel 71 százalékát, amivel már ekkor meghaladta az uniós átlagot. A bruttó hazai érték több mint fele a KKV-szektorban termelődött. Emellett érdemes figyelembe venni, hogy míg egy átlagos uniós KKV foglalkoztatottjára éves szinten több mint 39 ezer euró hozzáadott érték jutott, addig a magyar vállalatok esetén ez a mutató nem érte el ennek 13 a harmadát sem .

2.2.2 14.

Támogatás fókuszálása

A fejlesztéspolitikai fókuszálás a célcsoport tekintetében elsősorban a növekedési potenciállal rendelkező vállalatokra és azok igényeire koncentrált. A fejlesztéspolitika feladata az adott beavatkozás pontos célcsoportjának meghatározása és a beavatkozás végrehajtása 5. táblázat – KKV-kat érintő kihívások során a célcsoport eléréséhez szükséges feltételrendszer megválasztása. 2.1.1 kiírások Életciklusuk alapján a KKVknak három típusa különböztethető meg: induló (start-up) vállalatok, működő, nem-növekvő kisvállalatok és működő, növekedő vállalatok. A növekedő, növekedési potenciállal rendelkező vállalatok saját, specifikus nehézségekkel szembesülnek működésük során: ezek közül kiemelendő a finanszírozáshoz és a know-how-hoz való hozzáférési kihívás.

Kihívás

Hozzáférés információkhoz Minden működő KKV-t érintő problémák

Működő növekedő vállalatokat érintő problémák

Adminisztrációs terhek

tartalmazzák  ()

Helyi hatósági költségek

-

Infrastruktúra (kommunikáció, energia, szállítás, szociális infrastruktúra)



IKT lehetőségek kihasználása



Vállalati irányítási készségek



Hozzáférés finanszírozáshoz



Hozzáférés tudáshoz, know-howhoz



A komponens célcsoportfókuszaként értékelhető, hogy a Forrás: Small Business Forum (Ireland), KPMG konstrukciókon belül támogatott komplex fejlesztések tartalmaznak elemeket mindazon kihívásokra, melyekkel egy növekedési potenciállal rendelkező vállalat szembesül, ráadásul ezeket így egy pályázaton belül (egyben közvetve az adminisztratív terhek csökkentésével) el is tudja érni. A GOP tervezői a magyarországi KKV-k helyzetének értékelésekor úgy ítélték meg, hogy a növekedési potenciállal rendelkező vállalatok körében – melyek a komponens fókuszában álltak – a finanszírozáshoz való hozzáférés kiemelkedő fontossággal bír. A komponens induló kiírásainak pályázati feltételei közé ezért olyan objektív szűrőket építettek be, melyek kockázatcsökkentő szűrőfunkciójuk mellett a működő, növekedési potenciállal rendelkező vállalatokat célozzák meg: ■ minimum 1 fő foglalkoztatott az utolsó lezárt évben; ■ minimum két lezárt üzleti évvel rendelkezik; ■ a saját tőke nem lehet negatív; ■ alkalmazottanként legalább 4 millió forint árbevétellel rendelkezik; ■ utolsó éves árbevétele nem csökkenhetett 5%-nál nagyobb mértékben a megelőző évhez képest (B kiírás esetén 5-15%, a megvalósítás helyszínétől függően);

13

A vonatkozó aktuális mutatókat ld. a 2.4 fejezetben

26


■ a projekt elszámolható összköltsége nem haladja az utolsó, lezárt év árbevételét (csak B komponens esetén); ■ exportorientált vállalkozásnak minősül (csak C komponens esetén). 15.

A KKV-kat célzó eszközök kialakításakor a nem visszatérítendő támogatások és a visszatérítendő támogatások hasonló súllyal jelentek meg. A tervezés időszakában érezhető volt a szakminisztérium részéről az a szándék, hogy a pénzügyi eszközök által rendelkezésre bocsátott források magas arányban jelenjenek meg a GOP struktúrájában; a KKV-stratégia is elsősorban a visszatérítendő eszközökre fókuszál a KKV-k finanszírozáshoz jutásának javítása érdekében. Ez tükröződött abban is, hogy a GOP 2. és a 4. prioritásának értéke az első OP-változatban hasonló nagyságrendű volt (911, ill. 704 millió 14 euró) . Mindez kritikát váltott ki az intézményrendszer szakértőinek egy részéből, többen (a visszatérítendő elődprogramok tapasztalatai alapján) túlzottnak ítélték a 4. prioritás arányait. Az arány a 2009-es OP-módosítás során eltolódott és a 2. prioritás immár közel kétszerese a 4. 15 prioritásnak (1314, ill. 727 millió euró) .

2.3 16.

A megváltozott gazdasági és fejlesztéspolitikai környezet hatása

A 2008 őszén kirobbant globális válság az ország makrogazdasági teljesítményét alapjaiban befolyásolta. A globális pénzügyi válság az eladósodott, külső finanszírozásra erősen rászoruló Magyarországot súlyos válságba sodorta. A globális likviditási helyzet ideiglenes, relatív normalizálódása, illetve a magyar kormány által meghozott fiskális megszorító intézkedések hatására az ország piaci finanszírozhatósága ugyan helyreállt, ám a válság súlyos gazdasági következményekkel járt. A válság előtt hitelből finanszírozott ingatlanbuborék kipukkant, aminek következtében a bankok gazdaságot finanszírozó képessége megrendült. A magyarországi vállalkozások belső és külső piacaik erőteljes zsugorodása mellett súlyos finanszírozási nehézségekkel is szembesültek, így a korábbi növekedési tervek helyett a cégek jelentős részének az életbenmaradásért kell küzdenie. A magyar gazdaság növekedési kilátásai rövid távon jelentősen romlottak. A KKV-kat célzó hitelezési aktivitás 2008-at követően érezhetően visszaesett. A KKV-knak nyújtott hitelezés mindeközben a válság során átalakult. Bár 16 kiugróan megnőtt a hitelügyletek száma , a hitelek átlagos értéke jelentősen csökkent, és a 2008-as 3 900 milliárd forintos csúcshoz képest 2011-ben kevesebb, mint 3 000 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a bankok a KKVszektornak. Az éven túli hitelek vizsgálatakor szintén azt tapasztaljuk, hogy a KKV-k 2009-től jelentősen nehezebben jutnak hozzá hosszú távú finanszírozási forrásokhoz.

5. ábra – KKV-nak nyújtott, éven túli hitelek a tárgyévben

1 400 1 200

Milliárd forint

17.

1 000 800 600 400 200 0

Forrás: PSZÁF

14

GOP verzió: GOP_070702.doc

15

GOP verzió: GOP_090722.doc

Elsősorban a mikrovállalkozásoknak nyújtott, éven belüli hitelek darabszámának megugrásával: 2010-ben egy mikrovállalkozásra több mint 1,7 ilyen hitelügylet jutott

16

27

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról 18.

Az eredeti tervezői szándék szerinti kiírások 2007-ben és 2008-ban hiába szűkítették érezhetően az egyes kiírásokra jelentkező pályázók körét szigorúbb kondíciók megfogalmazásával, a konstrukciók gazdasági válságra adott válaszai számos tekintetben felülírták az eredeti tervezői szándékot, bővítve a pályázók körét és enyhítve a vállalások mértékét. A GOP 2.1.1 és tükörkonstrukcióinak kiírásaira jellemző, felülről érkező, abszorpciós célú megközelítés mellett a források elosztásának irányítására érezhetően szűkítették a jelentkező pályázók körét. E belépési szűrők mellé szigorúbb, elsősorban árbevételre vonatkozó vállalási feltételeket határoztak meg. A 2008 őszén elmélyülő pénzügyi, majd hamarosan a reálgazdaságot is elérő válság azonban felülírt számos elképzelést és a gazdaságfejlesztési programokat alapvetően válságkezelő szándékkal módosították. Az Irányító Hatóság 2009. február 2-án enyhítette egyrészt a GVOP 1. és 2. prioritáshoz tartozó, másrészt a GOP-2.1.1 és GOP-2.1.2 2007-2008-as kiírásain nyertes 17 pályázatok vállalási feltételeit . Ennek keretében az érintett 2.1.1-es GOP-konstrukciók (és KMOP tükörkonstrukciók) vonatkozásában a pályázóra vonatkozó vállalási feltételeket az alábbiak szerint módosították:

6. táblázat – A 2009-es kiírások vállalásmódosításai

A projekt befejezési évéig éves nettó árbevétele 20%-nál nagyobb mértékben nem csökken ÉS A projekt befejezési évét követő 3 üzleti évben az éves nettó árbevétel százalékos − nominális növekménye átlagosan legalább 15%/12%/10% (A/B/C komponens esetében), − vagy reálnövekménye átlagosan legalább 8%/6%/5% (A/B/C) ÉS A bázis-árbevételéhez képest a projekt befejezési évét követő 3 üzleti évben a pályázó árbevétel-növekménye eléri a támogatás 1,2/1,6/2-szeresét (A/B/C) ÉS

2008-as kiírások

A projekt befejezési évét követő 2 évben az éves nettó árbevétel százalékos reálnövekménye átlagosan 3-6% (a megvalósítás helyszínétől függően) ÉS A bázisárbevételéhez képest a projekt befejezési évét követő 2 üzleti évben a pályázó összes árbevétel-növekménye eléri a támogatás 0,8-1-szeresét (a megvalósítás helyszínétől függően)

2009-et követő kiírások

A projekt befejezési évét követő 2 üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel reálváltozása nem csökken KMR és NHH területek esetén 5, HH és LHH területek esetén 10 százaléknál nagyobb mértékben VAGY

(Csak a C komponens esetében) Az export árbevétele eléri az éves nettó árbevétel 30%-át vagy a beszállítói tevékenységből származó árbevétele eléri az éves nettó árbevétel 50%-át a fenntartási időszak első 3 évének egyikében (ha az utolsó éves beszámolóban ezt nem tette) A projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben a kedvezményezett éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá

Létszámra v. váll.

Exportra v. váll.

Árbevételre vonatkozó vállalás

2007-es kiírások

Forrás: http://www.nfu.hu/content/2718

Megjelent a létszámhoz kapcsolódó (kezdetben opcionális, majd 2011-től kötelező) feltétel, amit a konstrukció tervezésekor – a GVOP tapasztalatai alapján – mellőztek. Igaz, a 2009-es módosítás a korábbi kiírások létszámnövekedést előíró vállalásaihoz képest csupán létszámfenntartást

17

http://www.nfu.hu/content/2718

28


követelt meg. Mindehhez hozzátartozik, hogy ezzel a módosítással együtt a GVOP-projektek 18 korábbi létszámnövekedésre vonatkozó vállalásait tartásra enyhítették . A vállalások fent részletezett enyhítései többek között azt az eredményt érték el, hogy a pályázatok vállalási feltételei gyakorlatilag elveszítették korlátozó, szankcionáló szerepüket a kiírásokban. A 2009-től meghirdetett kiírások a 2008-ashoz képest a gazdálkodásra vonatkozó feltételek tekintetében enyhített árbevétel-csökkenési feltételt tartalmaztak; a pályázatokra vonatkozó feltételek tekintetében a mikro- és kisvállalkozások számára, valamint a GOP 2.1.1 B komponensében a középvállalkozások számára megemelték a támogatási intenzitást, továbbá – a budapestiek kivételével – minden pályázat esetén az elérhető előleg mértékét. A módosított feltétellel elérhető kiírások népszerűsége megugrott, többszörös túljelentkezésre került sor; a tervezett forráskeretekre érkezett kiemelt érdeklődés következtében a GOP 2.1.1.A komponensen belül 2009-ben két pályázati felhívásra is sor került (ekkor ítélték meg az A komponens jelenleg is érvényes támogatásának több mint felét), melyet OP-kon belüli – GOP javára történő – átcsoportosítás kísért. 19

Ugyan a 2010-es kiírásokban a pályázatokra vonatkozó feltételeket túlnyomórészt visszaállították a válság előtti szintekre, de a gazdálkodási feltételek utolsó évi árbevételre 20 vonatkozó feltételének alapvető megtartásával (a 11/B kiírás esetén teljes eltörlésével) jelentősen megváltozott a konstrukció gazdasági fejlesztésre gyakorolt hatása. 19.

A fejlesztéspolitikai környezet változásával egyrészt előtérbe került a fejlesztési fókuszok kijelölésének szerepe, másrészt a KKV-k támogatására új, korábban nem ismert típusú támogatási kiírások jelentek meg. Az NSRK-t felügyelő intézményrendszer a gazdasági válság hatására elsősorban KKV-fókuszú módosításokkal reagált, de átfogó újraértékelés és a programok jelentősebb módosítása nem 21 történt meg. Amint az az operatív programok félidei értékeléseinek szintézisdokumentumában a javaslatok között szerepelt: „Új fejlesztési fókuszok kijelölése” vált szükségessé. A félidei értékelések rávilágítottak arra, hogy az NSRK makrogazdasági elképzelései és előrejelzései, azaz a stratégiában feltételezett programciklust jellemző makrogazdasági környezet jelentősen eltér a várthoz képest, az NSRK Programjainak relevanciája csökkent, ugyanakkor „hiányzik az ágazati stratégiák és az OP-k fejlesztési irányait, fókuszait megalapozó, a gazdasági válság következményeire reagáló ország stratégia”

és a megváltozott környezethez alkalmazkodni képes intézményi struktúra nem állt fel. A félidei értékelés a GOP 2. prioritására vonatkozóan az abszorpció megfelelősége mellett a prioritás „innovatív” jellegének hiányára és alacsony kockázati projekteket preferáló jellegére hívja fel a figyelmet, és javasolja az új típusú, a célokat jobban szolgáló új (kombinált) támogatási termékek bevezetését. Ezzel összhangban, a magyar és az uniós támogatáspolitika eszközei között az ÚSZT keretében 2011-ben meghirdetésre kerültek a GOP 2. prioritás nem visszatérítendő és a 4. prioritás visszatérítendő támogatásait kombináló kiírások a 2.1.1-es konstrukción belül (M és KHG komponensek). 20.

A 2014-2020-as időszak szabályozástervezetének prioritásai és újonnan bevezetett eszközei várhatóan szűkítik a programok ciklus közbeni módosításának mozgásterét. A vizsgált időszak során kirobbant gazdasági válság rendkívüli és előre nem látható hatással volt a GOP-ra, azon belül kiemelten a 2.1.1 konstrukcióra. A helyzet rendkívüliségét többek között alátámasztják a Bizottság egyes lépései is, így a strukturális alapok forrásainak felhasználására vonatkozó rendkívüli szabálymódosítások bevezetése (pl. tagállami társfinanszírozási arány módosításának lehetősége). A 2014-2020-as ciklus végrehajtása során a várható uniós szabálytervezet olyan eszközök bevezetését vetíti előre, mely a támogatások koncentrálásának lehetséges puhítását nehezítik.

18

http://www.nfu.hu/kozlemeny_a_gvop_1_es_2_prioritas_nyertes_palyazatok_vallalasi_felteteleinek_enyhiteserol/

19

A KMOP A komponense esetén az előleget 25%-ig csökkentették, a 2007-08-as 0% helyett

20

A KMOP 10/A kiírásában szigorították

21

http://www.nfu.hu/download/34356/F%C3%A9lidei_szint%C3%A9zis_riport_110531.pdf

29


Egyrészt a legfontosabb, a ciklus végére elérendő uniós célokat egyértelműen meghatározza az Európa 2020 Stratégia; ezt a tervezés szintjére átülteti a tematikus célkitűzések bevezetése; tagállami alkalmazásának kereteit pedig biztosítja az európai szemeszter rendszere. Másrészt több eszköz szankciók kivetését helyezi kilátásba e kitűzött célok elérésében való elmaradás esetén: Ilyen például az eredményességmérési keret vagy a makrogazdasági feltételrendszer.

2.4 21.

A KKV-k támogatásának gazdaságpolitikai hatása és relevanciája

Az operatív program előrehaladásával javultak a KKV-szektor gazdaságban betöltött szerepét jelző mutatók, ugyanakkor a termelési hatékonyságot tükröző hozzáadott érték mutatók tekintetében még mindig jelentős lemaradás tapasztalható az átlaghoz viszonyítva.

7. táblázat – Hazai és uniós KKV-k adatainak összehasonlítása (változás a 2008-as SBA-elemzés adataihoz képest)

Ezer főre jutó vállalatok száma Vállalkozás típusa HU Mikrovállalkozás (0-9 fő)

Rész. hozzáadott értékből

EU27

HU%

EU27%

Részesedés foglalkoztatásból HU%

Hozzáadott érték / foglalkoztatott

EU27% HU eEUR

EU27 eEUR

+2,4

+0,1

+2,4%

-0,1%

+0,6%

+0,0%

+1,9

+1,8

(54,6)

(38,0)

(18,2%)

(21,2%)

(36,4%)

(29,6%)

(8,9)

(34,0)

Kisvállalkozás (10-49 fő)

+0,1

-0,1

-0,3%

-0,5%

+0,4%

+0,0%

+0,9

+0,9

(2,5)

(2,7)

(16,0%)

(18,5%)

(19,3%)

(20,6%)

(14,7)

(42,7)

Középvállalkozás (50-249 fő)

+0,0

+0,1

+1,5%

+0,6%

+0,9%

+0,4%

+3,8

+2,2

(0,4)

(0,5)

(19,6%)

(18,4%)

(16,9%)

(17,2%)

(21,6)

(50,9)

KKV összesen Nagyvállalat (250 fő felett)

+2,4

+0,0

+3,5%

+0,2%

+1,7%

+0,3%

+2,7

+1,7

(57,5)

(41,2)

(53,8%)

(58,1%)

(72,7%)

(67,4%)

(14,0)

(41,0)

+0,0

+0,0

-3,5%

-0,2%

-1,7%

-0,3%

+3,9

+2,1

(0,1)

(0,1)

(46,2%)

(41,9%)

(27,3%)

(32,6%)

(31,3)

(61,2)

Forrás: SBA Fact sheet 2012; lakossági adatok: KSH, Eurostat

A 2008-ban és 2012-ben publikált uniós kisvállalkozási felmérés alapján a vonatkozó években – amikor a vizsgált strukturális alapból származó támogatások folyósításra kerültek – a KKV-k magyar gazdaságon belüli súlya tovább nőtt: 3,5 százalékponttal magasabb a szektor részesedése a hozzáadott értékből, mint négy évvel korábban, emellett 1,7 százalékponttal nőtt részaránya a foglalkoztatásban. Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték tekintetében emellett tovább csökkentette lemaradását Magyarország az Unióhoz képest – igaz, csak kevésbé látványosan: Bár a középvállalkozásoknál a legfrissebb adatok szerint évi 3 800 euróval többet termel egy dolgozó, mint a korábbi felmérés idején (mikrovállalkozásoknál 1900, kisvállalkozásoknál 900 euró ez az összeg), az Unióban továbbra is átlagosan közel háromszor akkora hozzáadott értéket termel egy KKV-foglalkoztatott, mint Magyarországon. A hazai KKV-fejlesztési programok – köztük a 2.1.1 – érezhető hatást gyakorolnak a KKV-szektor fejlődésére, ugyanakkor sikerük részsikerként értékelhető és hatásuk a vártnál kisebb mértékben jelentkezett. 22.

Az új fejlesztéspolitikai stratégiák – így az ÚSZT és az Európa 2020 Stratégia – kiemelten kezelik a KKV-k támogatásának szerepét. 2011-ben megjelent Magyarország Kormányának tíz évre szóló új gazdaságstratégiája, az Új 22 Széchenyi Terv (ÚSZT), amely önálló fejezetet szentel a „Vállalkozásfejlesztési Program” számára. Az ÚSZT iparágakon átívelő, integrált célrendszerű fejlesztéspolitikai szemléletet kíván megvalósítani, kitörési pontok mentén rendezi az NSRK programjait és intézkedéseit. Az ÚSZT

22

http://ujszechenyiterv.gov.hu/download/32589/USZT_beliv_HU_vegl.pdf

30


megerősíti a Kormány azon célkitűzését, hogy a 2010-ben még rendelkezésre álló uniós források legalább 50%-ának a KKV-k helyzetének megerősítését kell szolgálnia. Az Európai Unió új évtizedre vonatkozó célkitűzéseit az Európa 2020 stratégia fogalmazza meg. A 2008-as gazdasági válságra reagáló stratégiai dokumentum új fogalmakat vezet be: intelligens, inkluzív és fenntartható növekedést helyez előtérbe, valamint fókuszáltabb, mérhetőbb és számonkérhetőbb célokat határoz meg a tagállamok számára. A stratégia a gazdasági szereplők közül a KKV-k szerepét hangsúlyozza. 23

23.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a KKV-k közvetlen támogatásának aránya a vállalatfejlesztésben magas, aminek pozitív hatása mellett nem szándékolt negatív eredménye lehet a vállalati szféra túlzott függése a támogatásoktól. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a nem visszatérítendő támogatások mértéke magas: Az Unióban Magyarországon a negyedik legnagyobb az ERFA-források közvetlen 24 támogatásokra történő koncentrálása (83%) . A nem visszatérítendő támogatások esetén ugyanakkor felmerül az a problémakör, miszerint paternalitásra kondicionálhatják a vállalatokat: A cégek hajlamosak lehetnek tervezett beruházásaikat későbbre halasztani, a jövőben elérhető közvetlen támogatás reményében. A közvetlen támogatások önmagukban nem tudják tökéletesen helyettesíteni a vállalatok tőkefelhalmozását, hiszen a támogatás felhasználója a „kapott pénzt” (objektív teljesítménykontroll hiányában) nem ugyanúgy kezeli, mintha saját megtakarításával gazdálkodna; gyakran nem azt keresi, hogy hol termelne profitot a befektetés, hanem azt, hogy hogyan tudja elkölteni a támogatást. Emellett szól a GVOP 2.1.1 értékelésének azon megállapítása, hogy a támogatott többletberuházás megvalósítása után a vállalatok visszafogták a támogatás előtti években a KKV-átlagot jelentősen meghaladó beruházási aktivitásukat és a nem pályázó, nem támogatott vállalatokra jellemzőnél is kevesebbet ruháztak be.

24.

A vonatkozó, korábbi gazdaságfejlesztési programok értékeléseinek tapasztalatai szerint a közvetlen KKV-támogatásoknak vannak pozitív eredményei, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a kívánt többlethatás elérése érdekében a támogatások fókuszált felhasználására van szükség. 25

a vállalati támogatásokkal Egy, a Lengyel Elnökség által készített uniós tanulmány kapcsolatban kiemeli, hogy a nemzetközi tapasztalat szerint a közvetlen, nem-visszatérítendő forrásokkal támogatott vállalatok jobb pénzügyi eredményt érnek el, valamint árbevételnövekedésük és foglalkoztatásuk dinamikusabb, mint azoknak a vállalatoknak, melyek nem részesülnek ilyen támogatásból. A GOP 2.1.1 közvetlen elődjének számító GVOP konstrukcióinak értékelései és elemzései 26 alátámasztják a támogatások hozzáadott értékét. A GVOP 2.1.1 intézkedés vizsgálata megállapította, hogy a támogatott vállalatok előrehozták beruházásaikat és igen jelentős mértékű többletberuházást valósítottak meg, ami alapvetően technológiájuk modernizálására, 27 fejlesztésére irányult. A GVOP támogatások hatáselemzése is kimutatta, hogy a pályázatokon vesztes vállalatok szintén kimutathatóan több beruházást hajtottak végre, mint azok, akik egyáltalán nem pályáztak, azaz a fejlesztési szándék megfogalmazása gyakran a fejlesztés tényleges megvalósítása felé mutatott. Ugyanakkor a GVOP-értékelések a támogatások hatásának elemzésekor kiemelik, hogy a vállalkozások ugyan több beruházást hajtottak végre e források támogatásával, a beruházások 28 többségét e források elérhetősége nélkül is végrehajtották volna . A GVOP mid-term értékelésének kérdőíves felmérése szerint a támogatott vállalkozások 80-90%-a hasonló, vagy

23

http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htm

24

Ex Post Evaluation of Cohesion Policy Programmes 2000-2006 co-financed by the ERDF (Objectives 1 and 2): Work Package 6a: enterprise and innovation, Danish Technological Institute, 2009. május

25

EU Presidency, Poland: Evidence-based Cohesion Policy and its role in achieving Europe 2020 objectives, 2011. július

26

Agenda-Expanzió-KTI: KKV-k technológia fejlesztési célú beruházás támogatási alintézkedés (GVOP 2.1.1.) értékelése, 2010. március

27

Béres Attila: A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a KKV-k számára megítélt technológiafejlesztési támogatásoknak a vállalkozások beruházásaira és növekedésére gyakorolt hatásának elemzése (GVOP 2.1.1), 2008. november

28

Az ún. párosításos elemzési módszertan alapján a beruházások 70%-át (Béres Attila)

31


módosított tartalommal, de a támogatás nélkül is megvalósította volna a beruházását. Az értékelések emellett megkérdőjelezik a támogatások hosszú távú hatását: eszerint az alintézkedés keretében megvalósított formában a nem visszatérítendő beruházási támogatások nem ösztönzik a vállalkozások piaci részesedésének és hozzáadott értékének növekedését; a hatáselemzés megállapítása szerint a többletberuházások hatására a vállalkozások eladásaikat nem tudták szignifikánsan növelni. A GVOP 2.1.1 elemzésének javaslatait egy részben meg is valósították a GOP 2.1.1 kiírásai, így a KKV-k szélesebb körének nyújtandó, de alacsonyabb intenzitású pályázatok kiírását (ld. „A” komponens), valamint a visszatérítendő támogatások a 4. prioritás indulásával előtérbe kerültek. Az értékelés javaslata ugyanakkor a nem visszatérítendő támogatások „célzottabb és célcsoportspecifikusabb alkalmazása”: a támogatások jobb illesztése a vállalatok igényeihez, a hozzáférő célcsoportok szűkítése és az elvárható eredményekre vonatkozó szakpolitikai iránymutatás. 25.

A 2014-2020-as ciklusra vonatkozó ún. pozíciós papír kiemelt helyen kezeli a KKV-k célzott támogatását. A Magyarország 2014-2020-as Partnerségi Megállapodásának és programjainak elkészítésére vonatkozó Bizottsági Szolgálati álláspontot bemutató anyag (ún. pozíciós papír) tartalmazza a legfontosabb országspecifikus kihívásokat és a szolgálatok előzetes álláspontját a növekedést elősegítésére legalkalmasabb támogatandó prioritásokról. A dokumentum a legfontosabb kihívások közé sorolja a magyar KKV-k gyenge integrációját a globális értékláncba, ami jelentős akadályt helyez a feléjük irányuló technológiatranszfer elé. A dokumentum felhívja a figyelmet a hazai tudásintenzív és innovatív KKV-k alacsony számára, kiemelve, hogy fejlesztéseiknek csupán 15 százaléka valósul meg házon belül – ami az uniós átlagnak felét teszi ki. Az anyag szintén kiemeli a KKV-k gyenge versenyképességét és növelésének szükségességét. A vidéki területek gazdasági életképességét szoros összefüggésbe hozza az agrárszektor mellett a helyi KKV-k fejlesztésének szükségességével. Az alacsony együttműködési hajlandóságra, az elégtelen tudásmegosztásra és a vállalatok nehéz hitelezési helyzetére is külön kitér a dokumentum. Éppen ezért a pozíciós papír kihangsúlyozza többek között a KKV-k számára elérhető források teljes támogatáson belüli arányának jelentős megemelését: a kooperatív együttműködések támogatását; az innovatív KKV-k támogatására célzott támogatási eszközök bevezetését; nemzetköziesedést támogató, vezetői üzleti tanácsadási szolgáltatások nyújtását. A már fentebb említett tudástranszfert és a vidéki területeken történő térnyerésüket – nem csak a mezőgazdasági szektorban – szintén támogatásra javasolja a papír. A dokumentum egyben kiemeli: a strukturális alapok támogatásait egyre inkább a hagyományos vissza nem térítendő támogatások felől a pénzügyi eszközök felé javasolt terelni.

2.5 1.

Javaslatok

A 2.1.1 A és B típusú – KKV-knak juttatott kis összegű, vissza nem térítendő forrás – kiírásokhoz kapcsolódó vállalások tekintetében a létszámvállalás opcionális alkalmazása. [5,18] A GOP mint gazdaságfejlesztési operatív program célja elsősorban a növekedés és a munkahelyteremtés. Ugyanakkor a 2.1.1 a KKV technológiai korszerűsítését célozza, ami nem feltétlenül munkahelyteremtő, csupán költségcsökkentő hatású, sőt, akár az élőmunka kiváltását is eredményezheti. Így kötelező vállalásként nem javasolt e feltétel alkalmazása, csupán opcionálisan.

2.

Főként növekedést elősegítő technológiai korszerűsítések támogatása javasolt az árbevétellel kapcsolatos kötelezettségvállalás használata mellett. [21] A GOP mint gazdaságfejlesztési operatív program célja elsősorban a növekedés és a munkahelyteremtés. A 2.1.1 a KKV-k technológiai korszerűsítését célozza, amely hozzájárul a vállalat növekedéséhez vagy modernizációjához. Ugyan több esetben a technológiafejlesztés olyan modernizációhoz járul hozzá, amely csupán költségcsökkentő hatású, illetve minőségjavulást eredményez, zömében mégis olyan kiírások javasoltak, amelyek növekedést, pl.

32


új piacra lépést támogatnak. A növekedés jól megfogható mutatója az árbevétel növekedés, így ennek előírása javasolt a növekedést célzó kiírások esetében. 3.

A jövőbeni tervezés során – a válság elmúlásával – érdemes ismét a 2007-2008-as kiírásokban megjelenő növekedési és foglalkoztatási célokat, azaz kizárólag a növekedési potenciállal rendelkező vállalatok támogatását, előtérbe helyezni, szemben a válságkezelő módosítások során előtérbe kerülő abszorpciós célokkal. [13,14,18] A 2008-tól éveken át rendkívüli gazdasági helyzetet teremtő válság során hamar felismerhető volt, hogy a vállalatok finanszírozási lehetőségei erősen beszűkültek és nagyon kevés forrás jut el hozzájuk. A banki hitelezés korábban nem tapasztalt befagyása mellett szintén látható volt, hogy a vállalati fejlesztések jelentős visszaesés előtt állnak, ezáltal a program eredeti céljainak teljesülését – hogy kizárólag növekedési potenciállal rendelkező vállalatokat támogasson – veszélyeztette. Ebben a környezetben a válság hatásaira adott válaszként enyhítették az intézkedés feltételrendszerének egyes elemeit, mellyel céljukat javarészt el is érték abban a tekintetben, hogy vállalatok széles körét juttatták forrásokhoz. Ezzel együtt azonban a program eredeti, növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó céljai az enyhítések során háttérbe kerültek – melyeket egy megváltozott gazdasági környezetben ismét javasolt előtérbe helyezni.

33


3


Vonatkozó értékelési kérdések: 2. Hogyan változott a konstrukció? 4. Mi várható/prognosztizálható a konstrukció esetében a program zárásáig? A vizsgálat a rendelkezésre álló, 2013. február 25.-ei EMIR-adatok felhasználásával értékelte a konstrukció előrehaladásának fő elemeit: a megítélt támogatásokat, a leszerződött állományt, a kifizetéseket, valamint az ezekhez kapcsolódó, a projektek előrehaladása során tapasztalható felszabaduló forrásokat. A vizsgálat a rendelkezésre álló előrehaladási adatok trendje alapján előrejelzést tett a források várható felhasználásának mértékére. Az adatok értelmezésének kontextusához a vizsgálat értékelte az egyes kiírások közötti pályázatra és pályázóra, valamint a feltételrendszerre vonatkozó elemek változását. Végül a vizsgálat értékelte az egyes komponensek és kiírások projektportfolióját: a konstrukció támogatásának iparági és területi eloszlását, a hátrányos helyzetű térségeket célzó támogatások jellemzőit. A teljes vizsgálat során megállapításra és értékelésre kerültek az átlagtól jelentősen eltérő adatok, valamint összehasonlításra kerültek a GOP és a KMOP konstrukcióinak hasonlóságai, eltérései.

3.1 26.

Komponensek és kiírások

A KMOP-ban található 1.2.1-es tükörintézkedések lefedik a GOP 2.1.1-es konstrukciót a C komponens, illetve a 2.1.1-12/B kiírás kivételével, azaz szinte minden egyes kiírás esetében párhuzamosan a Közép-magyarországi régióban is volt elérhető támogatási forrás. Összesen öt komponens és 18 kiírás jelent meg a 2.1.1 konstrukcióban a vizsgált időpontig. Az A és B komponens a hétéves ciklus egészében elérhető volt, míg a C komponensen belül kiírást 2010 után nem indítottak el, illetve az M és a KHG komponens 2011-től jelent meg. A Közép-magyarországi régió nem jogosult GOPforrásokra. A vállalati technológia fejlesztés támogatása a KMOP 1. prioritásának – a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése – keretein belül, az 1.2.1-es konstrukció által vált elérhetővé. E tükörintézkedések jelentős mértékben lefedik a vizsgált

8. táblázat – GOP 2.1.1-es komponensek, kiírások és tükörkiírások

Komponensek

Mikro- és kis- és 2.1.1-A középvállalakozások technológia fejlesztése

Komplex vállalati technológia 2.1.1-B fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

Komplex vállalati technológia 2.1.1-C fejlesztés

2.1.1-M Mikrovállalkozások fejlesztése Komplex vállalati technológia2.1.1-KHG fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

GOP kiírások

GOP tükörkiírások

1

2.1.1-07/A

1

1.2.1-07/A

2

2.1.1-08/A

2

1.2.1-08/A

3

2.1.1-09/A

3

1.2.1-09/A

4

2.1.1-09/A/2

4

1.2.1-09/A/2

5

2.1.1-10/A

5

1.2.1-10/A

6

2.1.1-11/A

6

1.2.1-11/A

7

2.1.1-07/B

7

1.2.1-07/B

8

2.1.1-08/B

8

1.2.1-08/B

9

2.1.1-09/B

9

1.2.1-09/B

10

2.1.1-10/B

10

1.2.1-10/B

11

2.1.1-11/B

11

1.2.1-11/B

12

2.1.1-12/B

13

2.1.1-07/C

14

2.1.1-08/C

15

2.1.1-09/C

16

2.1.1-10/C

17

2.1.1-11/M

12

1.2.1-11/M

18

2.1.1-11/KHG

13

1.2.1/KHG-11

Forrás: GOP, KMOP Akciótervek

34


GOP-konstrukciót: Minden egyes 2.1.1/A, 2.1.1/B, 2.1.1/M és 2.1.1/KHG komponens kiírásához párosult tükörintézkedés a 2.1.1-12/B kiírás kivételével. A 2.1.1/C-hez kapcsolódóan nem volt elérhető tükörintézkedés a Közép-magyarországi régióban. 27.

A GOP 2.1.1 és a KMOP 1.2.1 komponensek kiírásainak népszerűsége kiemelkedik a teljes NSRK tekintetében. Magyarország 2007-13-as Nemzeti Stratégiai Referenciakeretébe tartozó operatív programok pályázati kiírásaira 2013. február 25-éig több mint 112 ezer pályázat érkezett be, melyből közel 55 ezer részére ítéltek meg támogatást. A pályázatok koncentrációja kiemelkedően magas a GOP 2-es és a KMOP 1-es prioritásai esetén: 39,1 százalékuk e két prioritás kiírásaira érkezett; a támogatott projekteknek még ennél is nagyobb aránya, 51,8 százaléka – az összes megítélt támogatással rendelkező pályázat több mint fele – e két prioritáshoz tartozik. A projekt során rendelkezésre álló EMIR-adatok azt mutatják, hogy e prioritásokon belül kiemelkedik a GOP 2.1.1-es, valamint a KMOP 1.2.1-es konstrukciók népszerűsége: a GOP esetén a prioritás regisztrált és támogatott projektjeinek 80 százaléka, a KMOP esetén a prioritás projektjeinek háromnegyede a vizsgált konstrukciót érinti. Összességében a két beavatkozáshoz több mint 33 ezer regisztrált projekt és több mint 19 ezer támogatott projekt tartozik, amivel kimagaslanak a strukturális programok által érintett konstrukciók közül.

28.

A KMOP tükörintézkedések kiírásai jellemzően rövidebb ideig voltak megpályázhatóak, mint GOP-megfelelőik; a pályázati ablakok nyitva tartása és a kötelezettségvállalás mértéke között közvetlen kapcsolat ugyanakkor nem azonosítható.

6. ábra – Regisztrált pályázatok darabszáma és pályázati ablakok nyitvatartási hossza GOP 2.1.1 konstrukció

KMOP 1.2.1 tükörkonstrukció

11

3

11/M

10

11/M

Regisztrált pályázatok (ezer darab)

Regisztrált pályázatok (ezer darab)

9 8 7 6 5 4

11/A 09/A

3

09/A/2

2

10/A

12/B

1 0 0

08/A 07/A

08/C 08/B 07/B 10/C 09/B 10/B 09/C 07/C200

Nyitvatartás hossza (nap)

1 11/A 09/A/209/A

11/B

11/KHG

400

2

600

07/B

800

08/A

10/A

09/B

0 0

100

07/A 08/B

200

11/B

KHG-1110/B

300

400

500

Nyitvatartás hossza (nap)

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP 2.1.1 konstrukció kiírásai jellemzően hosszabb ideig voltak elérhetőek, mint a KMOP 1.2.1 megfelelőik. Amíg a tükörkonstrukciók jelentős része egy évnél rövidebb ideig volt megpályázható, addig a GOP-on belül olyan kiírások is felfedezhetőek, melyek két évig voltak elérhetőek. Jellemzően a 2011. évi kiírások voltak a leghosszabb ideig megpályázhatóak. A rövidebb KMOP-ablakok részben magyarázhatóak azzal, hogy a Közép-magyarországi régióban a gazdaság méretéhez képest kevesebb támogatási forrás áll rendelkezésre, és így a keretek összehasonlításban hamarabb kimerülnek. Ugyanakkor nem tapasztalható szoros kapcsolat a pályázati ablakok nyitva tartása, illetve a regisztrált pályázatok száma között: Még adott komponenseken belüli kiírások esetében sem tapasztalható egyértelmű kapcsolat. Az adatok elemzésekor az látható, hogy tipikusan a kisebb összegű támogatást biztosító komponenseknél (A, M komponens) jellemző a magas regisztrált pályázat szám.

35


3.2

Pénzügyi előrehaladás és prognózis

3.2.1

Komponensek előrehaladása

29.

A GOP 2.1.1 konstrukció keretében a vizsgált adatok fordulónapjáig 221 milliárd forint, illetve KMOP 1.2.1 konstrukció esetében 41 milliárd forint kötelezettségvállalás keletkezett.

9. táblázat – Pénzügyi előrehaladás 29 GOP 2.1.1 konstrukció Komponens

db

Igényelt támogatás millió Ft %*

Kötelezettségvállalás db millió Ft %*

Leszerződött támogatás db millió Ft %*

Kifizetett millió Ft %*

2.1.1/A

13 199

162 833

161%

8 212

101 174

100%

8 212

100 238

99%

78 082

2.1.1/B

3 208

148 033

318%

839

46 571

100%

829

45 362

97%

26 811

77% 58%

2.1.1/C

266

58 902

162%

155

36 417

100%

155

35 817

98%

28 624

79%

2.1.1/M

20%

10 422

66 073

180%

6 066

36 666

100%

5 469

32 558

89%

7 487

2.1.1/KHG

18

913

1646%

2

55

100%

2

55

100%

0

0%

Összesen

27 113

436 754

198%

15 274

220 883

100%

14 667

214 030

97%

141 005

64%

*Kötelezettségvállaláshoz viszonyítva

KMOP 1.2.1 tükörkonstrukció Komponens

db

Igényelt támogatás millió Ft %*




1.2.1/A

2 937

25 088

161%

1 816

15 603

100%

1 815

15 380

99%

11 313

73%

1.2.1/B

586

23 317

156%

310

14 904

100%

309

14 729

99%

7 046

47%

1.2.1/M

2 512

14 490

151%

1 642

9 572

100%

1 640

9 548

100%

3 142

33%

1.2.1/KHG

10

704

136%

7

519

100%

7

519

100%

148

29%

Összesen

6 045

63 598

157%

3 775

40 597

100%

3 771

40 176

99%

21 649

53%


Forrás: EMIR (2013.02.25.)

2013. február 25-ig összesen 27 113 pályázatot regisztráltak a GOP 2.1.1-es konstrukcióban. A vizsgált dátumig a GOP KHG komponensére alacsony igény mutatkozott; összesen 18 pályázat érkezett be a 2011-es kiíráson keresztül. A konstrukción belül a projektek közel felét az A komponensre valamint 38 százalékát az M komponensre nyújtották be a vállalkozók. A regisztrált pályázatok közül 15 274 projektet támogattak, melyből 14 667 projektre a támogatási szerződést is megkötötték a felek. A GOP 2.1.1 konstrukcióra összesen 437 milliárd forintnyi regisztrált igény érkezett be, amelyből 221 milliárd forint kötelezettségvállalás keletkezett. 214 milliárd forint összegre már a szerződést is aláírták a felek, valamint összesen 141 milliárd forint kifizetés keletkezett. A KMOP tükörintézkedésein belül 6 045 pályázatot nyújtottak be a vállalkozások, összesen 63,6 milliárd forint értékben; ebből 40,6 milliárd forint kötelezettségvállalás keletkezett, amely összesen 3 775 pályázatot jelent a Közép-magyarországi régiónak.

29

Kiírás szintű adatok: ld. a 6.4-es számú mellékletben

36


Kötelezettségvállalás szempontjából a komponensek súlya eltérő a GOP 2.1.1 konstrukció és a KMOP 1.2.1 tükörkonstrukció között.

7. ábra – Kötelezettségvállalás megoszlása GOP 2.1.1 konstrukció

KMOP 1.2.1 tükörkonstrukció 2.1.1/KHG 0%

2.1.1/M 17%

1.2.1/M 24%

1.2.1/KHG 1%

1.2.1/A 38%

2.1.1/A 46%

2.1.1/C 16%

1.2.1/B 37%

2.1.1/B 21%

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP 2.1.1 konstrukcióban és a KMOP 1.2.1 tükörkonstrukcióban is az A komponens rendelkezik a legnagyobb súllyal, rendre 46 és 38 százalékkal. A C komponens egyedül a GOP által támogatott régiókban volt elérhető, mellyel szemben a B és az M komponens sokkal nagyobb súlyt képvisel a KMOP-s tükörintézkedésekben. A KMOP-ban a B nagyobb arányát magyarázza a C komponens hiánya, mely alapján a nagyobb projektekre csak e komponens keretében lehetett támogatást szerezni; továbbá, mivel a KMOP-ban felszabaduló források egy részét az M komponensre allokálták, az nagyobb súllyal jelenik meg a teljes konstrukción belül. 31.

A regisztrált projektállomány valamint a megítélt támogatás mértéke szignifikánsan magasabb volt a 2009-es és a 2011-es években. A KMOP-s megítélt támogatás valamivel több, mint 60 százalékát a 2011-ben megjelent kiírások eredményezték.

8. ábra – Regisztrált projektek és megítélt támogatások (nyerési arány) GOP 2.1.1 konstrukció


80

16

-

56%

70

81%

40 66%

20 10 0

74%

73%

30 77% 68% 9,1 3,2

84%

12

50

Mld Ft

Mld Ft

60

70%

14

75%

46,0

34,0 19,8 10,5

80%

81% 72%85% 23,7 71% 5,4

12,9

Megítélt támogatások összértéke

7,2 6,4

16,2

9,5 10,5 9,9

85%

8

81% 72%

6

43%

4

74%73% 37,0 87%

2 87% 88% 4,4

-

0

0,1

0,0

10

Regisztrált projektek összértéke

1,2

1,3

64% 6,9

81%

4,1 1,9

Megítélt támogatások összértéke

1,7

2,0

9,2

10,1

83%

70% 2,4

95%

2,2

0,7

Regisztrált projektek összértéke

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP 2.1.1 9. ábra –Megítélt támogatások felfutási görbéje konstrukció esetében a megítélt támogatás több GOP 2.1.1 KMOP 1.2.1 mint 70 százalékát a 2009-ben és 2011-ben megjelent kiírások generálták. Ez az arány a KMOP tükörintézkedés esetében még magasabb (81%). A KMOP 1.2.1 konstrukción belül, a 2011-es kiírások Forrás: EMIR (2013.02.25.) valamivel több, mint 60 százalékát adják a teljes megítélt támogatás állománynak. Ez az arány a GOP esetében 41 75%

50%

25%

0%

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február

100% = Megítélt támogatás (2013. február 25.)

100%

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

37


százalék. Ennek következtében a GOP 2.1.1 megítélt támogatása időarányosan futott fel, míg a tükörkonstrukciók esetében az utolsó néhány évben keletkezett a megítélt támogatás jelentős része.

3.2.2 32.

Befejezett projektek

A GOP 2.1.1 konstrukció keretein belül támogatott projektek megvalósítása nagyobb arányban zárult le, mint a KMOP 1.2.1-es megfelelőik, mely magyarázható azzal, hogy a Középmagyarországi régió projektállományában magasabb a 2011-es és 2012-es kiírásokban benyújtott projektek száma.

10. ábra – Megvalósításukban lezárt (befejezett) projektek részaránya a támogatott projektekhez képest

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

KMOP 1.2.1 Konstrukció

57%

Lezárt projektek aránya

Lezárt projektek aránya

GOP 2.1.1 Konstrukció

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

41%

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP 2.1.1 konstrukciónál több mint 15 ezer projekt részesült támogatásban, ezek 57 százalékának megvalósítása zárult le a vizsgált időpontig. Ez magasabb arány, mint ami a tükörkonstrukció esetében tapasztalható, ahol valamivel több, mint 40 százaléka a támogatott projekteknek záródott le a vizsgált adatok fordulónapjáig. Az egyes kiírások és tükörkiírásaik összevetésében ugyanakkor nem tapasztalható szignifikáns eltérés a befejeződött projektek arányában. A lezárt projektek százalékos eltérése GOP és KMOP között azzal magyarázható, hogy a tükörintézkedés esetében lényegesen magasabb a 2011-ben és ezt követően benyújtott pályázatok aránya, mely projektek jellemzően még megvalósítás alatt álltak a vizsgált adatok fordulónapján. A befejezett projektek esetén a kedvezményezettek képesek voltak a leszerződött támogatási összeget szinte teljes egészében lehívni. 11. ábra – Kifizetések a szerződés arányában a megvalósításukban lezárt (befejezett) projekteknél GOP 2.1.1 Konstrukció


100% 99% 98% 97% 96% 95%

100%

98.5%

Szerződés arányában (%)

A befejezett projekteknél a kifizetéseket összehasonlítva az adott projekt leszerződött összegével – a szerződésmódosításokat figyelembe véve –, megállapítható, hogy a kedvezményezettek képesek voltak a leszerződött összeget szinte teljes egészében lehívni. Ez az arány megközelíti a 100%-ot az összes vizsgált komponens esetén.

Szerződés arányában (%)

33.

99%

98,5%

98% 97% 96% 95%

Komponensenként vizsgálva ugyanakkor megállapítható, hogy a nagyobb támogatási összeget biztosító Forrás: EMIR (2013.02.25.) komponenseknél valamelyest alacsonyabb a lehívott támogatás aránya, ám ez a különbség nem jelentős. Összességében, a tükörkonstrukciók esetében nem tapasztalható eltérés ezen a területen.

38


3.2.3 34.

Kifizetések

A kifizetések aránya a kötelezettségvállaláshoz képest a GOP 2.1.1 konstrukció esetén 64%, a KMOP 1.2.1 konstrukció esetén 53%. Ez mind az NSRK, mind a GOP tekintetében 30 kiemelkedő .

12. ábra – Megítélt támogatások megoszlása a projekt előrehaladása alapján GOP 2.1.1

KMOP 1.2.1

100%

9%

90% 80%

23% 30% 24% 28% 45%

70% 60% 50%

1%

4% 14% 21% 51%

1%

0%

19%

11% 24% 3%

5%

1%

40% 30%

28% 38% 33%

69% 73%

40%

20%

6% 20%

40% 31%

2% 67%

75%

73%

61% 66% 67%

58% 56%

16%

16% 42% 72%

54%

26%

57% 59%

49%

39%

10%

17%

17% 19%

0%

Kifizetett támogatások

Megvalósítás alatt lévő projektek

Visszaforgatható támogatási összeg

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

37%

29% 31% 2%

1%

21% 24% 15%

3% 19%

38%

24% 27% 2%

15% 8%

5%

44%

64% 42%

17%

4%

26% 47% 3%

80% 61%

69% 66% 60%

Kifizetett támogatások

50%

59% 38%

74% 69% 41%

31%

42%

12%

Megvalósítás alatt lévő projektek

Visszaforgatható támogatási összeg

Forrás: EMIR (2013.02.25.) 35.

A GOP 2.1.1 konstrukciónál a projektek megvalósítása jobban halad, ezáltal nagyobb arányban eredményeztek kifizetést (49%), mint a KMOP 1.2.1 konstrukciónál (42%).

36.

A GOP-nál valamelyest magasabb a fel nem használt források aránya (20%) a tükörintézkedésekhez képest (17%). A megítélt projekt portfóliót vizsgálva, a GOP 2.1.1 konstrukció esetében a támogatások közel felét lehetett eddig kifizetni, míg egyötödéből már biztosan nem keletkezik kifizetés. A KMOP-ban található tükörkonstrukció esetében a megítélt támogatások kicsivel több, mint 40 százaléka került kifizetésre, míg 17 százalékot vissza lehetett forgatni új projektek támogatására. A KMOP esetében a megítélt források 42 százaléka, míg GOP esetében kevesebb, mint egyharmada olyan projektek támogatását célozza, melyek a vizsgált adatok fordulónapjáig megvalósítás alatt állnak. Ez részben azzal hozható összefüggésbe, hogy a KMOP 1.2.1 esetében a megítélt támogatások több mint 60 százaléka 2011-ben megjelent kiírásokból fakad, míg ez az arány a GOP esetében 41 százalék. Az első három év projektállományát vizsgálva a projektek jelentős része lezárult. A GOP esetében a projektek 5 százaléka, míg a KMOP esetében a 7 százaléka volt a fordulónapig megvalósítás alatt. Ugyanez az arány az első két évet vizsgálva mindösszesen 2 százalék. Ugyanakkor a 2011-es kiírások projektállománya jelentős részben megvalósítás alatt volt a fordulónapon (GOP-2.1.1: 65%, KMOP-1.2.1 61%). A lezárult projekteket vizsgálva megállapítható, hogy egyaránt a GOP és a KMOP esetén is a megítélt támogatások 71 százaléka került kifizetésre.

30

Ld. 3.2.1-es fejezet

39


A visszaforgatható megítélt támogatások különböző okokra vezethetőek vissza; a források a legnagyobb arányban – az összes megítélt forrás tíz százalékának mértékében – a szerződéskötést követően, a kifizetések megkezdése előtt szabadulnak fel.

10. táblázat – Fel nem használt források aránya a megítélt forrásokból GOP 2.1.1 Konstrukció

Kom ponens

2.1.1/A

Visszalépett (szerződéskötés előtt)

Kifizetés utáni m egszünés

Lezárt projektek által nem lehívott tám ogatás

Tám ogatási keret csökkenése szerződés m ódosításnál

Szerződészárás kifizetés nélkül KSZ elállása

%*

darab

%*

darab

%*

darab

%*

darab

%*

darab

2,7%

298

5,8%

449

0,8%

2 224

0,8%

367

7,4%

668

Kedvezm ényezett elállása %* darab 3,9%

471

Összesen

Összes m egítélt pályázat

%*

darab

darab

11,3%

1 139

10 098 1 065

2.1.1/B

4,5%

58

2,3%

31

0,7%

324

1,3%

106

6,4%

65

6,7%

72

13,1%

137

2.1.1/C

2,8%

9

0,7%

3

1,4%

86

1,3%

42

8,4%

19

11,3%

28

19,7%

47

214

2.1.1/M

5,5%

325

0%

0

0%

62

0%

12

0%

6

0,7%

64

0,8%

70

6 461

Összesen

3,5%

690

3,3%

483

0,8%

2 696

0,9%

527

6,3%

758

5,3%

635

11,6%

1 393

17 838

*Megítélt támogatás arányában


Kom ponens

Visszalépett (szerződéskötés előtt)

Kifizetés utáni m egszünés

Lezárt projektek által nem lehívott tám ogatás

Tám ogatási keret csökkenése szerződés m ódosításnál

Szerződészárás kifizetés nélkül KSZ elállása

Kedvezm ényezett elállása %* darab

%*

darab

%*

darab

%*

darab

%*

darab

%*

darab

1.2.1/A

2,7%

47

4,4%

110

0,7%

702

1,1%

137

9,7%

219

4,2%

1.2.1/B

3,6%

19

1,5%

11

1,0%

144

1,1%

42

3,9%

19

1.2.1/M

4,5%

77

0%

1

0,0%

37

0%

9

0%

Összesen

3,5%

143

2,5%

122

0,6%

883

0,9%

188

5,5%

Összesen

Összes m egítélt pályázat

%*

darab

darab

197

13,9%

416

2 324

5,1%

30

9,0%

49

381

5

0,7%

33

0,7%

38

1 753

243

3,7%

260

9,3%

503

4 458

*Megítélt támogatás arányában

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A pályázók által fel nem használt támogatások különböző okokra vezethetőek vissza. Összességében a GOP 2.1.1 konstrukció forrásának 9,9 százaléka a KSZ (KMOP esetében 8,0 százaléka), 8,8 százaléka (KMOP esetében 7,2 százaléka) a kedvezményezettek elállása miatt, míg 1,7 százaléka egyéb, technikai okok miatt (KMOP esetében 1,5 százaléka) vált újra elérhetővé. A megítélt források megközelítőleg tíz százaléka – a GOP és a KMOP konstrukciók esetében egyaránt – a szerződéskötést követően, a kifizetések megkezdése előtt felszabadult; az itt felszabaduló források valamivel nagyobb mértékben a KSz elállásának következtében „csorogtak vissza”. A C komponens esetén ugyanakkor a kedvezményezettek elállása jóval gyakoribb ebben a fázisban: közel minden nyolcadik pályázó a szerződéskötést követően, de még a kifizetések előtt visszalép e komponensben; az összes megítélt forrás több mint 10 százalékát felszabadítva. Ha ezt összehasonlítjuk az A és a B komponens esetén tapasztalt mutatókkal, akkor azt láthatjuk, hogy a nagyobb méretű projektek esetén gyakrabban szabadulnak fel források a kedvezményezett, semmint a KSZ elállása miatt. A tényezők megoszlása ugyanakkor alapvetően hasonló a GOP 2.1.1 és a tükörkonstrukciói esetében. A szerződéskötés előtti visszalépések 3,5 százalékot tesznek ki a GOP és a KMOPban egyaránt. A lezárt projektek által a leszerződött támogatásból lehívott források arányában sem tapasztalható eltérés. Különbségként megemlíthető, hogy a projektek kifizetés megkezdése utáni meghiúsulása arányaiban magasabb a GOP-nál. (A visszaforgatható megítélt támogatások további elemzését ld. a 3.2.4 fejezetben.). 38.

A 2007-es évben az átlagnál jelentősen magasabb a le nem hívott megítélt támogatások aránya. A 2007-ben megjelent kiírások rendre alacsonyabb kifizetési szintet eredményeztek, mint az ezt 31 követő pályázati lehetőségek . Egyedül a C komponens tért el ettől, ahol a 2008. évi kiírásnál tapasztalható kiugróan alacsony kifizetési szint, mely azzal magyarázható, hogy ezen kiírás kizárólag hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló fejlesztéseket támogatott. (lásd 39. megállapítás)

31

A 2007-es kiírások értékelésekor fontos figyelembe venni, hogy arányaiban alacsony súlyt képeznek a komponenseken belül

40


Az első évben tapasztalható nagyarányú projektbedőlés nem hozható összefüggésbe egy tényezővel. A többi kiíráshoz képest magasabb volt a szerződéskötés előtt visszalépett projektek aránya, azonban ez a tényező önmagában nem magyarázza a kiugró értékeket. A vizsgálat során a kiugró adat indokaként számos hipotézis került megfogalmazásra, többek között: ■ több pályázó visszalépett a – könnyített feltételrendszerű – 2008-as kiírások közeledtével; ■ a pályázók még a válságot megelőző, dinamikusan növekvő környezetben jelentkeztek projektjeikkel – rajtuk érződik a legjobban a válság regresszív hatása; ■ a fenntartási időszak a többi kiíráshoz képest itt a leginkább előrehaladott, így már szinte minden, vállalását teljesíteni nem tudó szervezetről kiderült, hogy vissza kell fizetnie a támogatást. 39.

A hátrányos helyzetű térségek támogatásának kiemelt figyelmet szenteltek a tervezés során (lásd. 55. megállapítás). Az e térségekben megvalósuló projektek az átlaghoz képest kockázatosabbak. A GOP 2.1.1 konstrukció esetében megfigyelhető a hátrányos helyzetű térségek kiemelt támogatását célzó tervezői szándék. E célt egyrészt adminisztrációs kikötések alkalmazásával (08/C kiírás), másrészt kedvezőbb támogatási intenzitások bevezetésével biztosította a tervező. Ahogyan a kistérségi megoszlást bemutató fejezetben (3.4.3) is látható, e törekvés a támogatott projektportfólióra tudott hatást gyakorolni, ezáltal növelve a HH és LHH térségekbe irányuló támogatások volumenét. (Lásd bővebben az 55. megállapítás alatt.) E térségek támogatása érthetően valamivel magasabb kockázattal bír a projektek megvalósulása szempontjából: A kistérségi besorolás mentén megvizsgálva a kifizetések alakulását látható, hogy a hátrányos helyzetű térségekben – különösen a leghátrányosabb területeken – a megítélt támogatások valamivel alacsonyabb kifizetési szintet, azaz magasabb felszabaduló támogatást eredményeztek.

13. ábra – Megítélt támogatás megoszlása kistérség besorolás szerint 32

100% 21,3%

23,5%

24,5%

22,6%

80% 60%

28,9%

22,3%

24,0% 23,3%

40% 20%

54,3%

53,9%

47,7%

53,7%

0%

Kifizetett Megvalósítás alatt Visszaforgatható támogatás

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

3.2.4 40.

Prognózis

A jövőbeni kifizetések volumene két tényező függvénye: Egyrészt a megítélt támogatások mértéke, másrészt az ebből keletkező kifizetés aránya határozza meg. A jövőbeni pénzáramlás volumenének az előrejelzéséhez két tényező vizsgálata szükséges. Egyrészt a jövőbeni megítélt támogatások prognózisa, mely komponensenként vizsgálva, trendvonalakkal előrejelezhető. Fontos megjegyezni, hogy a trendvonal nem veszi figyelembe a kiírások feltételrendszerének a változásait, mely módosíthatja a regisztrált igény volumenét, befolyásolva ezáltal a megítélt támogatás mértékét. Másrészt az előrejelzés része, hogy becslést adjon a támogatások megítélését követő ténylegesen megvalósuló kifizetések volumenéről is. Ez az arányszám az eddigi projekt portfólió vizsgálata által becsülhető, ám itt is jelentős a bizonytalanság. A megítélt támogatás függhet a komponenstől, kiírástól, valamint a gazdasági helyzettől is.

32

Az ábra az A, B és C komponens kistérségi megoszlását mutatja.

41


A múltbeli trendek

41.

33

egy erőteljes, állandó pályázói igényt vázolnak fel.

14. ábra – Regisztrált támogatási igény és pályázati ablak nyitva tartás 500

Mrd Ft

400 300 200

0

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február

100

2007

2008

Regisztrált támogatási igény

2009

2.1.1/A

2010

2.1.1/B

2011

2.1.1/C

2012

2.1.1/M

2013

2.1.1/KHG

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A regisztrált projektállomány havi szintű alakulását vizsgálva, egyenletesen növekedő ütemű regisztrált támogatási igény figyelhető meg; ettől a trendtől kizárólag néhány időszak tér el. A jelentősebb kiugrások 2009-ben tapasztalhatóak, amikor is az év elején megjelent kiírásokra kimagasló igény mutatkozott, majd az ezt követő fél évben nem volt nyitott pályázati ablak. 2010-től, a regisztrált projektállomány növekedési üteme állandósult. 2012 februárjában is tapasztalható volt egy kimagasló pályázói igény, mely azzal magyarázható, hogy a 2.1.1 B, M és 34 KHG komponenseit felfüggesztették február 8.-án. A vizsgált adatok fordulónapján a 2.1.1 konstrukció összes kiírása lezárult, így további regisztrált igény új kiírások megjelenése esetén várhatóak. A 2011-13-as Akciótervben előirányzott összegeket szerződésekkel le lehet fedni a 2013-as év végéig, illetve szükség esetén ennél nagyobb összeg abszorpciójára is képes a konstrukció.

42.

15. ábra – Trendvonal 2.1.1-A, B és M komponensekre (leszerződött állomány figyelembevételével) 160 GOP-2.1.1/A

GOP-2.1.1/B

GOP-2.1.1/M

GOP-2.1.1/C

Linear (GOP-2.1.1/A)

Linear (GOP-2.1.1/B)

Linear (GOP-2.1.1/M)

Mrd. Ft

120

R² = 0,9673

80

R² = 0,9488 40

0

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

R² = 0,8671

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

Az Akcióterv (2011-13) alapján C komponensen belül pályázati ablak megnyitását nem tervezik, így e komponensekből forráslekötésre nem lehet számítani. A KHG komponensből a GOP keretein belül a vizsgált időintervallumban alacsony igény érkezett. A kiírás 2013. február 8.-án került lezárásra, így jelentős kötelezettségvállalásra nem lehet számítani a kiírásból. Az A komponens havi leszerződött állományát vizsgálva lineáris trend figyelhető meg. 2009-ben jelentős ugrás következett be a leszerződött állományban, ám 2010-től a kumulált leszerződött támogatások volumene gyakorlatilag lineáris növekedést mutat: Átlagosan havonta 1,8 milliárd forinttal nőtt ez az állomány.

Fontos megjegyezni, hogy a prognózis a múltbéli trendek figyelembevételével készült, és nem tartalmazza a jövőbeni beavatkozásokat és egyéb változásokat. Egyedül arra ad becslést, hogy az eddigi kronológia folytatása, illetve pályázati aktivitás és gazdasági helyzet állandósága mellett, milyen kötelezettségvállalási szint elérése reális.

33

34

A 2.1.1 A komponens kiírását 2012. december 31.-én zárták le.

42


A B komponens leszerződött támogatásának állományváltozását is jól leírja a lineáris növekedési trend. A becslés alapján havonta 700 millió forintnyi új szerződésállomány elérése kivitelezhető a múltbeli állományváltozások alapján. Az M komponens esetében is lineáris trend jellemzi a szerződött támogatási állomány volumenváltozását. Ezt a trendet figyelembe véve átlagosan havonta 1,65 milliárd forintnyi támogatás leszerződése valószínűsíthető az M komponens keretein belül. Az adatok fordulónapján érvényes akcióterv (2012. augusztus) alapján az utolsó három évre 105 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből a vizsgált fordulónapig a három kiírással (2.1.1-11/A, 2.1.1-11/B és 2.1.1-11/M) összesen 91,1 milliárd forintot kötöttek le, amelyből 86,5 milliárd forintnyi támogatásra írták alá a szerződést. Ez alapján valamivel kevesebb, mint 20 milliárd forintnyi támogatásra szükséges még szerződést kötni. A három trendvonal alapján havonta 4,2 milliárd forinttal nő a hatályos szerződések állománya. Ez alapján – a trend változatlansága mellett – a hátralévő valamivel kevesebb, mint egy évben el 35 lehet érni, és szükség esetén túl lehet lépni az akciótervben előirányzott vállalást . 43.

A rendelkezésre álló források optimális abszorpciós szintje a felszabaduló források gyors visszaforgatásával, illetve 2013 végére a támogatási keret túlvállalásával biztosítható. A fenti prognózis alapján a komponensek pályázati ablakainak nyitva tartásával, illetve megnyitásával a szerződéskötési állomány képes elérni az akciótervben előirányzott összeget, illetve lehetőség nyílik a túlvállalásra is. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a leszerződött támogatás nem eredményez automatikusan kifizetést. Ezért az optimális abszorpciós szint elérése érdekében szükséges, hogy a szerződött állomány meghaladja az előirányzott allokációs számokat 2013 végére. Összességében három olyan tényező állapítható meg, mely hatására nincs vagy elmarad a kifizetés a leszerződött állományhoz képest: (lásd 37. megállapítás)

■ Szerződészárás kifizetés nélkül: 36 A támogatási szerződés valamely fél kezdeményezésére megszűnésre került, mielőtt bármilyen kifizetésre sor került volna. (Az összes megítélt támogatás 11,6%-a.) ■ Kifizetés utáni megszűnés: A támogatási források lehívásának megkezdése utáni megszűnés miatt nem keletkezik érvényes kifizetés az adott pályázatból. (Az összes megítélt támogatás 3,3%a.) ■ Szerződött állomány részleges lehívása: A támogatott projekt nem képes teljes egészében lehívni a leszerződött támogatási összeget. (Az összes megítélt támogatás 1,6%-a.) A vizsgált adatok fordulónapján a GOP 2.1.1 konstrukció kiírásai lezárultak. Összesen 88,3 milliárd forint regisztrált támogatási igény volt elbírálás alatt a fordulónapon, amely az a korábbi trendek változatlansága mellett további 65 milliárd forintnyi megítélt támogatást eredményezhet. A 2.1.1-12/B, 2.1.1-11/M és a 2.1.1-11/KHG kiírások 2013. február 8.-án záródtak le. A vizsgált adatok fordulónapjáig összesen 88,3 milliárd forintnyi támogatási kérelem volt elbírálás alatt. Ezen igény 84 százaléka a 2012. évi B komponens kiírására érkezett be. A korábbi évek nyerési arányait figyelembe véve (lásd. 31. megállapítás) ezen igény további 65 milliárd forint megítélt támogatást eredményezhet. Ugyanakkor kiírásonként komponensen belül is szóródik a nyerési arány, így a tényleges megítélt támogatás nagymértékben függ a kiírás sajátosságaitól.

16. ábra – Elbírálás alatt álló regisztrált igény

Mrd Ft

44.

80 70 60 50 40 30 20 10 0

74,6

10,9

12/B

11/M

1,8

0,9

11/B

11/KHG

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

Jelen előrejelzés a rendelkezésre álló adatok alapján készült és feltételezi, hogy a ciklus hátralévő idejében a konstrukció leendő kiírásainak ütemezése és feltételrendszere megegyezik az eddigi, vizsgált kiírások átlagával.

35

Az EMIR rendszer nem tartalmazza e projektek leszerződött támogatását, így az elemzés során a megítélt támogatás mértékével került becslésre.

36

43


Az eddigi lezárt projektek esetében a megítélt támogatás 71 százalékát, illetve a leszerződött állomány 76 százalékát követte tényleges kifizetés. A vizsgált GOP 2.1.1 portfóliót nézve megállapítható, hogy az elemzett időpontig az összes kiírást tekintve, átlagosan minden második megítélt támogatás került kifizetésre. 31 százaléka a megítélt állománynak megvalósítás alatt volt, így ezen állomány kifizetésének az alakulásáról nincs elérhető információ. A megítélt állomány ötöde már biztosan nem eredményez kifizetést (3,5% visszalépés szerződéskötés előtt, 12% szerződészárás kifizetés nélkül, 3,3% kifizetés utáni megszűnés valamint 1,6 % a lezárt projektek által le nem hívott rész (lásd. 37. megállapítás)). A projektek előrehaladásától függően folyamatosan „tisztul” a projektportfólió, így egyre nagyobb arányú a kifizetés. Amíg a megítélés pillanatában – az eddigi trendek alapján – az állomány 71 százaléka került ténylegesen kifizetésre, addig a szerződéskötést követően 76 százalék, valamint a kifizetés megkezdése után már átlagosan 94 százalékát a forrásoknak lehívták a kedvezményezettek. A záró kifizetés elfogadása után nem jellemző a projektek meghiúsulása: A vizsgált időpontig mindösszesen 165 darab 2.1.1/A, 11 darab 2.1.1/B és 2 darab 2.1.1/C jogosultságát.

11. táblázat – Átlagos kifizetési arány lezárt projektek esetén a projektportfólió különböző előrehaladási fázisaiban Projektportfólió előrehaladása Támogatás megítélése után Szerződéskötést követően Kifizetés megkezdése után Záró kifizetést követően

Átlagos kifizetési arány

71% 76% 94% 98%

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

projekt vesztette el ekkor támogatási

A túlvállalás optimális szintjét a projektek előrehaladása alapján célszerű meghatározni (lásd 46. megállapítás). 46.

A vizsgált adatok fordulónapján érvényes 221 milliárd forint kötelezettségvállalás valamint a 88 milliárd forintnyi értékelés alatt álló regisztrált projektállomány az eddigi trendek figyelembevétele mellett előreláthatólag 250 milliárd forintot meghaladó kifizetést eredményez. A vizsgált adatok fordulónapján 221 milliárd forint a kötelezettségvállalás mértéke, mely állományból 135 milliárd forintnyi támogatást fizettek ki záró elszámolással rendelkező projekteknek. Ennél az állománynál nem szükséges a túlvállalás, mert nagyon alacsony azoknak a projekteknek a száma, melyek a fenntartási időszakban hiúsulnak meg. A nem lezárt projektekhez tartozó 79 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásra vonatkozóan, figyelembe véve az eddigi, források visszaforgásához kapcsolódó tapasztalatokat (lásd. 45. megállapítás) és a ciklus hátralevő részére változatlan trendeket 37 feltételezve , további 69 milliárd forint kifizetés realizálható a ciklus hátralévő éveiben.

17. ábra – Kötelezettségvállalás megoszlása a projektek előrehaladása szerinti megoszlás szerint Szerződéskötés folyamatban 3% Szerződéskötést követően, a kifizetések megkezdése előtt 25%

Záró kifizetés jóváhagyása után 61%

Kifizetések megkezdése után, záró kifizetés előtt 11%

Az összesen 88,3 milliárd forintnyi elbírálás alatt lévő támogatási Forrás: EMIR (2013.02.25.) kérelem a korábbi kiírások nyerési arányai alapján 65 milliárd forintnyi megítélt támogatást eredményezhet. A megítélt projektek esetében tapasztalható 71 százaléknyi kifizetést feltételezve erre a projektportfólióra 46 milliárd forint kifizetés becsülhető. A fenti feltételezések alapján – további kiírások indítása nélkül – a GOP-2.1.1 konstrukció összességében 250,5 milliárd forint kifizetést eredményezhet 2015 végére.

A jövőbeni kiírások ismerete híján az előrejelzés feltételezi, hogy a ciklus hátralévő idejében a konstrukció leendő kiírásainak ütemezése és feltételrendszere megegyezik az eddigi, vizsgált kiírások átlagával

37

44


3.3 47.

Pályázati feltételrendszer

Az adott kiírásból keletkező kötelezettségvállalás mértékét a pályázati feltételrendszer elemei együttesen határozzák meg (így a támogatási keret mértéke, a támogatás intenzitása, az előleg mértéke, komponensek közötti átjárhatóság, illetve a vállalkozások múltbeli feltételrendszerére vonatkozó előírások).

18. ábra – GOP 2.1.1-es kiírás kötelezettségvállalása, valamint a kiírások feltételrendszereiben azonosított jelentős módosítások - Utolsó éves űrbevételre vonatkozó feltétel elhagyása - Magasabb előleg - Gazdáslkodásra vonatkozó feltételrendszer egyszerűsítése - Átlagosnál hosszabb nyitva tartás - 2.1.2 B komponens nem indult párhuzamosan

- Kiugróan magas maximális támogatási összeg - Magas támogatási intenzitás - Nagyarányú előleg - Utolsó éves árbevételre vonatkozó feltételrendszer enyhítése - Átfedés B komponenssel - Alacsony támogatási intenzitás - Alacsony maximális támogatási keret - Nincs előleg

36,7

Mrd Ft

40

- A kiírás 2012. február 8.-án záródott. Február 5.-éig összesen 75 milliárd forint igény érkezett be, mely elbírálás alatt volt a fordulónapon.

- Utolsó éves árbevételre vonatkozó feltételrendszer elhagyása Egy főre vetített árbevételminimum-feltétel elhagyása - Átlagosnál hosszabb nyitva tartás

50 31,9

36,7

10

6,8

22,5

- Átfedés A komponenssel

15,2

- A kiírásre összesen kevesebb mint 1 milliárd forint igény érkezett.

- Átlagosnál hosszabb pályázati ablak nyitvatartás

- Jelentősen magasabb maximális támogatási összeg - Átfedés C komponenssel

30 20

- Minimális támogatási összeg megemelése - Átfedés B komponenssel - HH és LHH kistérsget támogat

13,5 9,3

8,5

2,1

3,7

5,6

5,8

5,4 0,0

8,4

8,7 0,1

0

Forrás: EMIR (2013.02.25.), GOP kiírások

Az adott kiírásból keletkező kötelezettségvállalás több tényező együttes hatásának az eredménye. A 2.1.1/A, illetve 2.1.1/B komponensek esetében a 2007-es, induló évben, az adott kiírások relatív alacsony kötelezettségvállalást eredményeztek. Összehasonlítva ezen kiírásokat az ezt követőkkel, alacsonyabb támogatási intenzitás, alacsony maximális támogatási keret, valamint az előleg alacsony mértéke volt megfigyelhető. Azon kiírások esetében, ahol a kötelezettségvállalás mértéke jelentősen meghaladta a konstrukció átlagát, jellemzően magasabb támogatási intenzitást, nagyobb maximálisan igényelhető támogatási összeget, illetve magasabb előleget biztosított a pályázati feltételrendszer. Ezen felül a kiírásoknak a vállalkozások múltbéli gazdálkodására vonatkozó feltételrendszere is befolyásolta az adott kiírás népszerűségét. Azon években, amikor jelentős könnyítéseket vezettek be, érezhető a megnövekedett pályázói aktivitás, ami magyarázható az így megnőtt potenciális jogosult pályázói körrel. A világgazdasági válság negatív hatásai nem eredményeztek alacsonyabb pályázói aktivitást az egyes kiírások során: a tervező gyorsan reagált és jelentősen javította a feltételrendszert, ezáltal még vonzóbbá téve a pályázati lehetőségeket (lásd 2.3 fejezet). 48.

A rendszerint együttesen használt pozitív ösztönzők növelték a kötelezettségvállalást; ugyanakkor nem azonosítható olyan kiemelkedő ösztönző elem, mely önmagában kiugró hatással bírna. Két egymást követő kiírás kiválasztott pályázati feltételeinek és a kiírások közötti kötelezettségvállalások változásának összefüggéseit a 18. ábra szemlélteti: A táblázatok azt vizsgálják, hogy amikor egy kiírásban a feltételrendszer egyik tényezője (pl. támogatás maximális mértéke) a pályázó szempontjából az előző kiíráshoz képest módosult (kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb irányba), akkor a kötelezettségvállalás milyen mértékben változott. Az adott feltételmódosítás alapján várható hatás bekövetkezését – pl., hogy a feltételek enyhítését követően nő a kötelezettségvállalás – zöld hátterű mezők jelölik, a piros hátterű mezők a várthoz képest ellentétes hatást jelölnek.

45

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról 19. ábra – Két egymást követő kiírás kiválasztott pályázati feltételeinek és a kiírások közötti kötelezettségvállalások változásának összefüggései 38 3940 Támogatás maximális mértéke

Támogatási intenzitás

Feltételrendszer változása (a pályázó szempontjából)


kedvezőtlenebb

Kötelezettségvállalás változása

100% felett

G 11/A K 11/A K 11/B

G 11/B

Kötelezettségvállalás változása

0% és -50% között

-50% alatt

G 09/B K 10/B

G 10/A K 10/B

G 09/2/A

K 10/A

G 09/2/A K 10/A

K 09/A K 11/A K 11/B

K 09/B

K 09/2/A

G 09/B

Előleg

Árbevételre vonatkozó pályázói feltétel



K 11/B

változatlan G 08/A G 08/B K 11/A K 08/A K 08/B

G 10/B G 10/C

kedvezőbb

G 09/A G 11/A

kedvezőtlenebb

változatlan

G 08/A G 08/B

G 11/B K 09/A

K 08/A K 08/B

K 09/B

G 10/A

G 09/2/A

kedvezőbb

G 09/A G 11/A

G 11/B K 09/A

K 09/B

G 10/C K 09/2/A G 10/B

K 09/2/A

G 10/A G 09/B K 10/B

K 10/A

G 09/A G 11/A G 11/B

K 08/A K 08/B

K 09/B

G 10/A

0 és 100% között

~ 0%

kedvezőbb

változatlan

G 08/A G 08/B

G 09/A K 09/A

G 10/B G 10/C

kedvezőtlenebb

100% felett

G 08/A G 08/B

kedvezőtlenebb

G 10/B G 10/C K 09/2/A

~ 0%

-50% alatt

kedvezőbb

K 08/A K 08/B

0 és 100% között

0% és -50% között

változatlan

K 10/A

G 09/B K 10/B

G 09/2/A

Forrás: KPMG

A kiírások közötti feltételváltozások összevetése – a pályázó szempontjából nézve várható hatás nyomán – a kötelezettségvállalások változásával azt mutatja, hogy a módosítások alapvetően a vélelmezhető hatást érték el. Több kiírás esetén tapasztalható, hogy több – akár a fenti ábrákon vizsgált összes – feltétel egyszerre változott, és ezek vélelmezhető hatása meg is jelenik (G 09/A, K 09/B). Egyben látható ebben a megközelítésben is, hogy a feltételek jellemzően együtt változtak és közösen gyakoroltak hatást.

38

G: GOP 2.1.1 kiírások, K: KMOP 1.2.1 kiírások

39

Az összevetés nem veszi figyelembe a GOP 2.1.1 08/C és 09/C kiírásai során tapasztalt változásokat, mivel itt a területi (HH, LHH) lekülönítés alapvetően megváltoztatta a két egymást követő kiírás jellegét.

40

Mivel a komponensen belül egyetlen kiírásra került sor, az összevetés nem veszi figyelembe a 2.1.1/M-et és a 2.1.1/KHG-t. A komponensre a szöveges értékelése tér ki.

46


A fenti összehasonlításban tiszta hatás egyedül a GOP 2.1.1 08/A és 08/B kiírás esetén azonosítható: a kiugró kötelezettségvállalás itt egyetlen lényegi feltételmódosításhoz, a támogatás maximális értékének emeléséhez köthető. Ugyanakkor a GOP 2.1.1 11/B kiírása esetén szintén kiugróan nőtt a kötelezettségvállalás az előző kiíráshoz képest, annak ellenére, hogy a támogatás maximális értékét csökkentették. A fenti ábra elemzése során sem volt azonosítható olyan önálló feltétel a tervezői eszközrendszerben, melynek megváltoztatása önmagában kiemelkedően pozitívan (vagy negatívan) befolyásolná a pályázók kötelezettségvállalását. A 2.1.1 11/M kiírásának kondícióit 2012 januárjában módosították. A módosítások értelmében többek között ■ a maximálisan igényelhető vissza nem térítendő támogatást 4-ről 10 millió forintra emelték; ■ a maximálisan igényelhető visszatérítendő támogatást 8-ról vállalkozásfejlesztési alapítványok esetében 10, pénzügyi vállalkozások esetén 20 millió forintra emelték; ■ eltörlésre került, hogy a kevesebb, mint egy üzleti évvel rendelkező hiteligénylőtől kötelezően ingatlanfedezetet kell kérni; ■ eltörlésre került a pályázó vállalatok szempontjából a 200 millió forintos árbevételkorlát; valamint ■ takarékszövetkezetek is szerződhettek közvetítőként. A feltételek módosítását – a támogatás maximális mértékének megemelését valamint a pályázói feltételek könnyítését – követően a 2.1.1/M komponensben megítélt támogatás kiugróan megnövekedett. A KMOP tükörkiírást a rendelkezésre álló keretek gyors kimerülésével a feltételek módosítását követően röviddel, 2012. április 12-én felfüggesztették; a GOP kiírás – keretemelést követő – felfüggesztésére 2013. február 8-ával került sor. Mikrohitel

megítélt

21. ábra – Kombinált Mikrohitel ügyletek leszerződött refinanszírozott összege (GOP 4. prioritás és KMOP 1.2. intézkedés)

6

5

5

4

Mrd. Ft

4 3 2

2 1

1

0 Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február

0

3

2012 GOP-2.1.1-11/M

Forrás: GOP EMIR (2013.02.25.)

KMOP-1.2.1-11/M

Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

Mrd. Ft

20. ábra – Kombinált támogatása (GOP 2.1.1)

2 011

2 012

2013

Takarékszövetkezet Pénzügyi vállalkozás Vállalatfejlesztési alapítvány

Forrás: MV adatbázis (2012.12.31.)

A kötelezettségvállalás ilyen nagymértékű emelkedése mögött a feltételmódosítások mellett hozzájárultak további, alapvető különbségek a 2.1.1 további komponenseihez képest (pl. induló vállalatok is pályázhattak, támogatható tevékenység az infrastrukturális és ingatlan beruházás).

47


A kiírások támogatási keretei között voltak átfedések, melyek lehetővé tették a komponensek közötti választás lehetőségét, illetve megfigyelhető a pályázók tudatos átterelése a komponensek között.

49.

22. ábra – Projektméret (leszerződött projekteknél) GOP 2.1.1 B

millió Ft

30 20 12,2

10 0

millió Ft

KMOP 1.2.1 A 25

120

20

100

15

80

10 5 0

600

8,5

60 40

12

500

54,7

KMOP 1.2.1 B

millió Ft

millió Ft

40

160 140 120 100 80 60 40 20 0

10

400 300 200

231,1

millió Ft

50

GOP 2.1.1 M

8 6 4

100

2

0

0

KMOP 1.2.1 M 12 10

47,7

millió Ft

60

GOP 2.1.1 C

millió Ft

GOP 2.1.1 A

8 6 4

20

2

0

0

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A GOP 2.1.1-es kiírásokat összevetve a tükörintézkedés kiírásaival, látható, hogy a támogatási keretek gyakrabban változtak. A KMOP esetében az A és a B komponens esetében is a maximális támogatási összeget egyedül 2009-ben – a válság tetőzésekor – módosították; a korábbi keretösszeget duplájára emelve. Ezzel ellentétben a GOP 2.1.1-es kiírások esetében az A komponensnél minden egyes kiírásnál módosították az igényelhető támogatási keretet, míg a B és C komponensnél is a 2009-es és 2010-es kiírások kivételével éltek ezzel az eszközzel. A támogatási keret módosulásai két különböző hatást gyakoroltak a kötelezettségvállalás mértékére, valamint a projektportfólió összetételére. Egyrészt bizonyos pályázók számára a konstrukciók közötti választás lehetőségét teremtették meg, mely megfigyelhető a 2009-ben megjelent A és B komponensek kiírásai között, amikor az A-ban igényelhető támogatás felső határa 50 millió forint volt, míg a B esetében az alsó határt 20 millióban határozták meg. Az ilyen kiírások versenyt generáltak a két elérhető pályázati lehetőség között. Tipikusan az ilyen esetekben a pályázói igény az alacsonyabb kiírási keretet biztosító kiírások irányába tolódott el, melyek egyszerűbb pályázati feltételeket írtak elő. Ez a tendencia figyelhető meg 2009-ben, amikor az A komponens kiírása révén nagyarányú kötelezettségvállalás keletkezett, míg B komponens kötelezettségvállalása átlag alattinak mondható. A másik megfigyelhető hatás a pályázók tudatos átterelése. Ez 2007 és 2008 között volt megfigyelhető, amikor is a C komponens alsó határát 50 millió forintról 100 millió forintra emelték, valamint a B komponens felső keretét kibővítették 50 millióról 150 millióra. Ezáltal arra ösztönözték a vállalkozásokat, hogy bizonyos projektméret alatt a B konstrukció keretein belül regisztrálják a pályázataikat. Ennek hatásaként a C komponens átlagos támogatásmérete 2007et követően megnőtt, míg a kiírásonkénti keletkező kötelezettségvállalás volumene csökkent. Ezzel ellentétben a B komponens átlagos támogatásmérete ezt követően megemelkedett, illetve 2008-ban a kötelezettségvállalás mértéke is megnőtt.

48


3.4

Projekt portfólió

3.4.1

Iparági megoszlás

50.

Egyes komponensek, valamint tükörkomponenseik jellemzően azonos iparágak vállalkozásait támogatták.

23. ábra – Iparági megoszlása a kötelezettségvállalásnak GOP 2.1.1 Konstrukció

100%

100%

1%

90%

16%

9% 4% 6%

80% 70%

KMOP 1.2.1 Konstrukció 2% 2% 2% 3%

11%

19%

10% 38% 26%

90% Egyéb

13%

60% 50%

9%

24%

15%

17%

Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás Építőipar

20%

7% 24%

37%

70% 60%

16%

5% 3%

Kereskedelem 45%

10%

19%

8%

Feldolgozóipar

2.1.1/B

2.1.1/C

2.1.1/M

Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás

5%

Építőipar

50%

48%

18%

Kereskedelem

70%

30% 20%

7% 2.1.1/A

Egyéb

14%

3% 34%

Feldolgozóipar

5%

0% Átlagosan

40%

17%

10%

0%

18% 27%

40%

40% 69%

80%

22%

90%

30%

19%

1.2.1/A

1.2.1/B

1.2.1/M

Átlagosan

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A vizsgált konstrukciók – a vállalkozások iparági besorolása alapján – négy iparágat támogatnak kiemelten: ■ Feldolgozóipar 41 (45% GOP 2.1.1; 40% KMOP 1.2.1) ■ Kereskedelem 42 (17% GOP 2.1.1; 18% KMOP 1.2.1) ■ Építőipar 43 (10% GOP 2.1.1; 5% KMOP 1.2.1) ■ Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás 44 (13% GOP 2.1.1; 19% KMOP 1.2.1) 45

Az iparági megoszlást vizsgálva a GOP 2.1.1 konstrukciót a tükörkonstrukcióval összevetve nem tapasztalható jelentős eltérés, a vizsgált konstrukciók arányaiban ugyanazon iparágak vállalkozásait támogatták. A különbség abban fogható meg, hogy a KMOP-s konstrukciónál a feldolgozó- és az építőipar alacsonyabb, míg a pénzügyi, gazdasági szolgáltatás magasabb részesedést ért el a támogatásokból, mely eltérés részben magyarázható a komponensek súlyának az eltérésével. Az iparági megoszlást komponensenként vizsgálva az A és az M forráskiosztása a legszerteágazóbb. A B és C komponensekre pályázó vállalkozások legnagyobb arányban feldolgozóipari cégek, míg az M komponens támogatásai jelentős mértékben pénzügyi és gazdasági szolgáltatást nyújtó cégekhez áramlottak, valamint kis mértékben kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokhoz. Komponens szerinti bontásban sincs jelentős eltérés a GOP és KMOP támogatásainak megoszlásában. Egyedüli eltérésként az M komponensnél tapasztalható pénzügyi és gazdasági szolgáltatások nagyobb súlya figyelhető meg a Közép-magyarországi régiónál, illetve az A komponensnél az építőipar súlya alacsonyabb Közép-Magyarországon. A források közel fele feldolgozóipari vállalkozások támogatását segítette elő. Ágazati bontásban nézve, a feldolgozóiparon belül a legtöbb forrás a fémgyártás, gép- műszergyártás és a vegyiparba áramlott. A KMR-ben az élelmiszeripar és a nyomda, sokszorosítási tevékenység részesült nagyobb arányban a támogatásokból, míg a GOP forrásokból a gép- és műszergyártás jutott nagyobb arányban támogatáshoz. A fémgyártás és a vegyipar mind a két konstrukcióban jelentős súlyt képvisel.

41

TEÁOR’08: 03-14

42

TEÁOR’08: 18

43

TEÁOR’08: 17

44

TEÁOR’08: 22-25

45

Részletesebb iparági megoszlás megtalálható a 6.4-es számú mellékletben

49

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról 24. ábra – Feldolgozóipar megoszlása GOP 2.1.1 Konstrukció Egyéb feldolgozóipar 5% Nyomdai, sokszorosítási tevékenység 5%

KMOP 1.2.1 Konstrukció Textilipar 2%

Egyéb feldolgozóipar Nyomdai, 5% sokszorosítási tevékenység 16%

Bőripar 1% Fémgyártás 27%

Textilipar 1% Fémgyártás 23%

Járműgyártás 6% Nemfém ásványi termék gyártása 7%

Járműgyártás 4%

Gép-, műszergyártás 8%

Nemfém ásványi termék gyártása 3%

Élelmiszeripar 7% Gép-, műszergyártás 17%

Fa-, papíripar 8%

Vegyipar 14%

Élelmiszeripar 17% Fa-, papíripar 9%

Vegyipar 15%

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

51.

A kiírások feltételrendszerei nem voltak hatással az egyes komponensek által támogatott projekt portfoliók iparági összetételére, azaz az adott kiírásoknak nincs iparág fókuszuk. A komponens nagymértékben meghatározza a támogatott vállalkozások iparági megoszlását. Kiírásonként nem tapasztalható olyan kiugró érték, mely alapján feltételezhető lenne, hogy a kiírásokban alkalmazott változások jelentősen befolyásolnák a támogatott projektportfólió iparági összetételét.

3.4.2 52.

Területi megoszlás

A források területi megoszlása egyenletesnek mondható. Nem figyelhető meg olyan régió, illetve megye, amely kiugróan magas részesedést ért volna el a forrásokból lakosságához képest. A 2.1.1 konstrukcióra, valamint a KMOP 1.2.1 tükörkonstrukcióra regisztrált igények, leszerződött, illetve kifizetett támogatások regionális megoszlása közel egyenletes. Minden régióra 27 illetve 45 milliárd forint közötti érvényes leszerződött támogatás jutott. A dunántúli régiók arányaiban valamivel kisebb értéket értek el, ám a különbség nem jelentős.

25. ábra – Támogatások regionális megoszlása 70

Regisztrált pályázatok (igényelt Mrd Ft) Leszerződött pályázatok (leszerződött Mrd Ft)

85

34

Kifizetés (kifizetett Mrd Ft)

24

64 43

70

28

Észak-Magyarország

40 22

32 21

65

ÉszakAlf öld

93

Közép-Magyarország

32

KözépDunántúl

20

45

A Dél-alföldi Régió vállalkozásainak sikerült a legtöbb forrást magukhoz vonzaniuk. Összesen a vizsgált időpontig 45 milliárd forint támogatás jutott ezen vállalkozásoknak, amely összeg jelentős része, 30 milliárd forint kifizetésre is került 2013. február 25-ig.

NyugatDunántúl

55

30

27 17

Dél-Alf öld DélDunántúl

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

50


Mrd Ft

A források megoszlása – jellemzően a lakosság megoszlásának megfelelően – eltéréseket mutat megyei szinten. A leszerződött támogatásból a legkevesebb forrás Nógrád 26. ábra – Támogatások megyénkénti megoszlása megyére összpontosult. Ezen megyében 25 megvalósuló projektek összességében 20 kevesebb, mint 5 milliárd forint 15 támogatásban részesültek, ami jóval 10 elmarad a megyénkénti átlagos 13 milliárd forintos támogatástól. Ezzel szemben Pest 5 megye és Borsod-Abaúj-Zemplén területén 0 támogatott beruházások 20 milliárd illetve ezt meghaladó támogatáshoz jutottak e konstrukciók keretében. A források egyenlőtlen eloszlását nagymértékben magyarázza a megyék Forrás: EMIR (2013.02.25.) lakossága. Általánosságban kijelenthető, hogy a nagyobb lakossággal rendelkező megyék nagyobb arányban voltak képesek forráshoz jutni a vizsgált konstrukciókból. 53.

A kiírások feltételrendszereinek a változásai nem befolyásolták szignifikánsan a források régiós, illetve megyei megoszlását. A kötelezettségvállalások régiós és megyei megoszlásánál nem tapasztalható szisztematikus, szignifikáns elmozdulás, melyek magyarázhatóak lennének a kiírások feltételrendszereinek a módosulásaival. Egyedül a 2008. évi 2.1.1/C kiírásnál tapasztalható olyan eltérés, ami a kiírások feltételrendszerével hozható összefüggésbe. Ezen kiírás kizárólag a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósuló projekteket támogatta, mely következtében Észak-Alföld (46%) és Észak-Magyarország (27%) nagyobb arányban részesült a forrásokból más évek kiírásaihoz képest; míg Nyugat-Dunántúl (3%) és Közép-Dunántúl (9%) az átlaguknál alacsonyabb részesedést ért el a támogatásokból. Az egy főre vetített támogatások megyei szinten egyenletesen oszlanak el, mely az elmaradott területek felzárkóztatása irányában hat. A fejlettebb gazdasággal rendelkező megyék nem vonzanak magukhoz arányaiban több forrást, illetve a Közép-magyarországi régió a tükörkonstrukciói által arányaiban kevesebb támogatást képes biztosítani a térség vállalkozásainak, mint a GOP 2.1.1 konstrukció. 27. ábra – Egy főre jutó kötelezettségvállalás és bruttó hazai össztermék megyénként 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

7 6 Egy főre jutó támogatás

5 4 3 2

Egy főre jutó GDP millió Ft

A támogatásokat egy főre vetítve megyei szinten egyenletes eloszlást kapunk. Átlagosan a 2.1.1 konstrukcióból és a KMOP tükörkonstrukcióból valamivel több, mint 25 ezer forint támogatás jutott minden egyes magyarországi lakosra. Egy főre vetítve a GOP konstrukciók jelentősebbek, a hat támogatható régióban átlagosan több mint 30 ezer forintnyi támogatást biztosítottak a vizsgált időszakban egy főre vetítve. Ezzel ellentétben a tükörkonstrukció egy főre vetítve mindössze 13 ezer forintnyi támogatáshoz juttatta a Középmagyarországi régió lakosait.

Egy főre jutó támogatás ezer Ft

54.

1 0

Egy főre jutó GOP 2.1.1 támogatás

Egy főre jutó bruttó hazai termék (2010)

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

Összességében megállapítható, hogy a támogatások egy főre vetített eloszlása egyenletes. A kisebb gazdasági súllyal rendelkező megyék képesek voltak egy főre vetítve közel ugyanolyan mértékben magukhoz vonzani a támogatásokat a 2.1.1 konstrukcióból, mint a fejlettebb megyék. A tükörkonstrukció arányaiban kevesebb forrást biztosított, mint a GOP konstrukció.

51


3.4.3 55.

Hátrányos helyzetű térségek támogatása

Az eltérő támogatási intenzitások alkalmazásával a tervező a hátrányos helyzetű térségeket kiemelten támogatta. Azon kiírásokban, ahol magasabb támogatási intenzitást biztosítottak hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló beruházások számára, az ilyen térségekben megvalósuló projektek az átlagnál magasabb arányt értek el a teljes projekt portfólióból. Az A komponenst vizsgálva a 2007-es és a 2011-es kiírás kivételével a tervező magasabb támogatási intenzitást biztosított a hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló projektek számára. Ezen kiírásokban – a tervezői elképzelésnek megfelelően – megnőtt a HH és LHH kistérségekbe áramló forrás aránya. Egyedül a 2.1.1-09/A kiírás esetében nem tapasztalható az ilyen irányú elmozdulás, mely a kiemelkedően magas támogatási intenzitással magyarázható.

28. ábra – Kötelezettségvállalás besorolás szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

5% 17%

5%

5%

5%

6%

5%

26%

18% 24% 26% 21%

megoszlása

1% 8% 14% 14% 11% 22%

0% 6%

26%

kistérségi

0% 0% 3% 5% 21% 19% 23% 13% 22%

38% 38% 44% 78%

77% 71% 69% 74% 68%

93%

85% 66%

79% 81% 77% 84% 72%

49% 50% 34% 0%

LHH

HH

NHH

A B komponens esetében a 2008-as és 2010es év kiírásaiban élt a tervező ezen Forrás: EMIR (2013.02.25.) eszközzel, mely években – a tervezői szándékkal megegyezően – a legmagasabb a HH és LHH térségekben megvalósuló projektek aránya. A 2008. évi kiírásnál nem jelentkezett olyan erősen a fent említett hatás, ami azzal hozható összefüggésbe, hogy a 2008. évi C komponens kiírása kizárólag HH és LHH térségekben biztosított támogatási forrást, így a nem hátrányos helyzetű térségekbe tervezett projektek egy része a B komponens keretein belül jutott támogatáshoz. Leszámítva a 2008. évi kiírást, ami célzottan, adminisztrációs korlátozással biztosította az elmaradott területek gazdasági fejlődését, a C komponens esetében nem alkalmaztak eltérő támogatási intenzitásokat kistérségi besorolás mentén. 56.

Adott szint feletti támogatási intenzitás nem hatásos a projekt portfólió összetételének az alakítására. A 2009-es kiírásban kiemelten magas, nem hátrányos helyzetű térségek esetében 50%, hátrányos helyzetű térségek esetén 70%-os támogatási intenzitást biztosítottak. Ennek ellenére ezen kiírás esetében a kistérségi megoszlás megegyezik azon kiírásokkal, melyekben nem részesültek kiemelt pályázati támogatásban a hátrányos helyzetű térségek fejlesztései.

52


3.4.4 57.

Vállalatméret szerinti megoszlás

A kiírások cégméret szerinti megkötéssel, valamint eltérő támogatási intenzitás alkalmazásával befolyásolták a támogatott vállalkozások vállalatméret szerinti összetételét. Összességében a támogatásokból a mikro vállalkozások részesedtek a legnagyobb arányban; a GOP esetében 39, míg a KözépMagyarországon 45 százalékos részesedéssel. A kisvállalkozások 30 százalék körüli arányt értek el, míg a középvállalkozások a források valamivel több, mint ötödében részesültek. A nagyvállalatok nem jelentek meg Közép-Magyarországon a kedvezményezettek között, míg a 2.1.1 konstrukcióból 10 százalékos részesedést értek el. Az A komponensben jellemzően mikro- és kisvállalkozások vettek részt, míg a B komponensnél a KKV-k voltak aktívak. A C komponens esetében leszerződött projektek 62 százalékánál nagyvállalat, míg egyharmadánál középvállalkozás volt a kedvezményezett. Az M komponensre kizárólag mikro vállalkozás pályázhatott.

29. ábra – A kötelezettségvállalás vállalatméret szerinti megoszlása GOP 2.1.1 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0%

0%

0% 0% 18% 17%

0%

1% 14%

0%

0%

0%

0%

0%

1%

0%

11%

32% 57% 59%

44%

46% 38%

39% 36%

69%

70%

22%

44%

46% 74%

61% 64% 100% 100%

28%

59% 54%

43% 41% 43% 47%

28%

28% 9%

Mikrovállalkozás

47%

46%

53% 47%

3%

2%

Kisvállalkozás

3%

22% 7%

3% 2%

36% 26% 3% 0%

39%

6% 5%

Középvállalkozás

10% 0%

0%

Nagyvállalat

KMOP 1.2.1 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0%

0%

0% 22%

14%

0% 14% 31%

43% 55% 57%

40%

3% 23%

43%

35%

55% 56% 49%

39%

32%

40% 100% 57% 47% 45% 43% 37%

57%

62%

44% 41% 12%

Mikrovállalkozás

38%

56% 47%

2%

2%

Kisvállalkozás

3%

45% 13%


Nagyvállalat

A nagyvállalatok kizárólag a C Forrás: EMIR (2013.02.25.) komponensben pályázhattak, míg a 2009, illetve 2011-es évi A komponens kiírásaiban – GOP-ban és KMOP-ban egyaránt – kizárólag mikro- és kis vállalkozás vehetett részt. A C komponensnél 2009-től magasabb támogatási intenzitás biztosításával részesítették előnyben a kisebb szervezeteket. 58.

A C komponensen belül a nagyvállalatok részesedése kiírásonként folyamatosan csökkent, ami eltérő támogatási intenzitások használatának, illetve a hátrányos helyzetű térségek kiemelt támogatásának az eredménye. 12. táblázat – Nagyvállalat részesedése és támogatás intenzitás Támogatás intenzitás Kiírás

Mikro-

Kis-

Közép-

30. ábra – Vállalatméret és kistérségi besorolás C komponensnél 100%

Nagy-

Nagyvállalat részesedése

vállalkozás

80% 60%

07/C 08/C

30%

30%

30%

30%

40%

40%

40%

40%

74% 61%

09/C

50%

50%

40%

30%

64%

10/C

40%

40%

40%

30%

44%

51%

0%

62%


40% 20%

Nagyvállalat

39%

67%

Kisvállalkozás

48% 44%

31%

26% 5% 2%

5% 0%

14% 0%

Mikrovállalkozás

5% 2%

Forrás: EMIR (2013.02.25.), GOP kiírások Forrás: EMIR (2013.02.25.)

A C komponens esetén az egymást követő kiírások vizsgálata során a nagyvállalatok visszaszorulása figyelhető meg.

53


Egyrészt kisebb szervezeteknek nagyobb támogatási intenzitás biztosításával tették vonzóbbá a komponenst, másrészt a hátrányos helyzetű kistérségek előretörése is a nagyvállalatok részarányának a csökkenéséhez vezetett. Az első kiírásban (2.1.1-07/C) a nagyvállalatok a források háromnegyedéhez fértek hozzá, míg az ezt követő kettőben (2.1.1-08/C, 2.1.1-09/C) már csak valamivel kevesebb, mint a támogatások kétharmada áramlott e vállalatokhoz, mely arány a negyedik kiírásra a teljes kötelezettségvállalás kevesebb, mint felére módosult.

3.5

Javaslatok

A javaslatok mögött zárójelben lévő számok a kapcsolódó megállapításokra utalnak. 4.

A még jelen programozási időszakban induló esetleges kiírások során a projektek sikertelenségének minimalizálása érdekében a potenciális pályázóra vonatkozóan szigorúbb szűrőfeltételek alkalmazása. [37,42] Az egyes kiírások kötelezettségvállalásainak előrehaladása során egyetlen kiíráson belül sem került sor sem a regisztrált, sem a megítélt, sem a leszerződött állomány 100 százalékának teljes kifizetésére. A források fel nem használásának okai szerteágazóak. A pályáztatók a konstrukciók előrehaladása során a projektekből felszabaduló forrásokat a következő évek kiírásai során újra kihelyezték. Ugyanakkor a finanszírozási ciklus utolsó éveihez tartozó kiírások azon „visszacsorgó” forrásainak felhasználására, melyek lehívása – a két éves megvalósítási időszak révén átnyúló projektek esetén – már a következő, 2014-2020-as finanszírozási periódus ideje alatt hiúsul meg, a szabályozási rendszer nem ad lehetőséget ezek visszaforgatására: Így ezek a pénzek nem kerülhetnének felhasználásra. Ezért különösen fontos a 2007-2013-as finanszírozási ciklus utolsó kiírásai során olyan projektek támogatása a feltételrendszer alkalmazásával, melyek megvalósításának kockázata a lehető legalacsonyabb.

A projektek sikertelenségi kockázatainak kezelésére alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: ■ szigorú szűrőfeltételek alkalmazásával a kockázatos projekt előzetes kizárása; ■ a leszerződött projektek sikertelenségi kockázatának mielőbbi azonosítása és a projektek megvalósításának támogatása (a szabályos eljárás adta keretek között). A fentiek alkalmazásával természetesen csak minimalizálni lehet a kockázatot, hiszen két – eddig is tipikus – esetben a pályáztató is gyakorlatilag tehetetlen a források elvesztésével szemben: ■ amikor a pályázó a szerződéskötést követően eláll a szerződéstől; és ■ amikor a pályázó a leszerződött támogatáshoz képest alacsonyabb összeget hív le. A 2.1.1-es konstrukció pénzügyi előrehaladásának vizsgálata során megállapításra került, a rendelkezésre álló források könnyen leköthetőek (és az eddigi előrehaladás akár túlvállalásra is ad lehetőséget). Ez pedig lehetőséget ad az elkövetkező kiírások során szigorú szűrőfeltételek alkalmazására. 5.

A rendelkezésre álló források lehívásához javasolt a túlvállalás eszközének alkalmazása: jelen értékelés prognózisa alapján megközelítőleg 250 milliárd forint kifizetésre lehet számítani 2015 végére további kiírások elindítása nélkül. [43,45] Ugyanakkor még így, a teljes kiírt keretösszeg leszerződése mellett is – a fent részletezettek alapján – gyakorlatilag lehetetlen a források 100 százalékos lehívása. Amennyiben azonban a konstrukció keretösszegének teljes lekötése megjelenik a pályáztató céljaként, a fennálló problémakör egyedül úgy kezelhető, ha a kiírt keretösszeg meghaladja az elérhető uniós forrásokat, azaz túlvállalásra kerül sor. A jelenlegi kifizetésre vonatkozó trendek alapján a GOP-2.1.1 konstrukció 2015 végére 250 milliárd forint kifizetést eredményezhet további kiírások elindítása nélkül. Ugyanakkor egy állandóan jelentkező igény figyelhető meg a Vállalati technológia fejlesztése iránt, mely további forráslekötést is lehetővé tesz újabb pályázati lehetőségek megnyitása esetén.

54


4


Vonatkozó értékelési kérdések: 3.1. Melyek a támogatás folyósításának eljárásrendi lépései? 3.2. Melyek a forrásfelhasználást gátló szabályok? Milyen módosítások javasolhatók a szabályosság elvének figyelembe vételével? 3.3. Milyen a forrásfelhasználást segítő végrehajtási intézményrendszer kapacitás-ellátottsága? A végrehajtási intézményrendszer vizsgálatának célja a már rövid távon is elérhető nyereségek (quick winek) azonosítása volt a támogatások folyósításának felgyorsítása érdekében. Ezt figyelembe véve a vizsgálat során azonosításra kerültek: ■ a támogatási értéklánc egyes folyamatai, valamint a folyamatokkal összefüggő nehézségek, ■ a pályázók adminisztratív terhei a pályázati értéklánc mentén, ■ valamint olyan lehetséges megoldási lehetőségek, módosítások, melyek alkalmazása révén egyszerűsítés, gyorsítás érhető el a támogatási folyamatban. Az intézményrendszer vizsgálata során az elsődleges fókusz a 2.1.1 konstrukcióval kapcsolatos végrehajtás elemzése volt, ugyanakkor egyes megállapítások már az egész GOP végrehajtási intézményrendszerére vonatkoznak. Ez utóbbi oka, hogy az intézményrendszeren belüli feladatmegosztás miatt nehéz lehatárolni az egyes prioritások, konstrukciók végrehajtását; csupán statisztikák mentén lehet ezeket leválasztani. Az egyes prioritások vizsgálatának befejeztével véglegesednek az intézményrendszerre vonatkozó általános és prioritás-specifikus megállapítások, amelyek külön kiemelésre kerülnek.

4.1

Feladatmegosztás és teljesítmény az intézményrendszeren belül

A feladatmegosztás a MAG és a GFP IH között egyértelmű, jól elkülöníthető a támogatási értéklánc valamennyi szakaszában. Az GFP IH feladata alapvetően a MAG munkájának koordinálása, döntéshozatal a projektek kiválasztásakor, valamint programszintű koordinálás, stratégiaalkotás és monitoring. A MAG mint közreműködő szervezet látja el az adminisztratív tevékenységek jelentős részét a pályázati életút egésze során és áll kapcsolatban az ügyfelekkel.

31. ábra – Feladatmegosztás az GFP IH és a MAG között GFP IH MAG munkájának koordinálása Mérlegelés, döntéshozatal Bíráló Bizottság felállítása Stratégiaalkotás, állásfoglalások

MAG Döntéselőkészítés és pályázatkezelés Szerződéskötés és módosítás Helyszíni ellenőrzás Adminisztrációs tevékenység nagy része Kapcsolattartás az ügyféllel

Forrás: KPMG 6.

A MAG Zrt.-n belüli elsődleges feladatmegosztás folyamatalapú, amely biztosítja a „manufakturális” feladatvégzést. Ez jól illeszkedik a nagy mennyiségű pályázatkezelési feladathoz. A MAG Zrt. szervezete elsődlegesen a pályázati életszakasz folyamatai mentén épül fel, 46 másodlagosan pedig az egyes támogatási területek mentén . Így lehetőség nyílik a

46

A MAG Zrt. szervezeti ábráját a 6.5-ös melléklet tartalmazza.

55


specializációra, eredményez.

amely

a

pályázatok

számosságából

adódóan

hatékony

feladatellátást

A GFP IH egyik első számú feladata, hogy biztosítsa és nyomon kövesse a program megvalósulását, így fontos a megfelelő számú és tapasztalatú monitoringos kolléga biztosítása.

7.

47

A program monitoring keretében a GFP IH Monitoring Osztály feladata többek közt a szabad keretek alakulásának nyomon követése, annak vizsgálata, hogy teljesülnek-e a vállalások és a programcélok, valamint rendszeres statisztikák és jelentések készítése. A végrehajtó intézményrendszeren belül nem mérik, illetve csatolják vissza a végrehajtás teljesítményét.

8.

Az NFÜ-n belül a Közreműködő Szervezet Kontrolling Főosztály követi nyomon a pályázati életszakasz egyes tevékenységeinek számát, főként elszámolási célból, így ezek nem kerülnek elemzésre, visszacsatolásra az intézményrendszer felé. Ezen felül készülnek KSz-ek teljesítményét, átfutási idejét összevető összefoglalók, de ezek mélysége korlátozott (nincs lebontva OP prioritás vagy intézkedés szintjén), illetve nem terjednek ki egyes pályázati életszakasz-folyamatokra, pl. hiánypótlásokra. Összességében jelenleg sem a MAG Zrt.-nél, sem a GFP IH-nál, sem az NFÜ más osztályán nincs definiálva a végrehajtás teljesítményének részletekbe menő monitorozása a pályázati életszakasz mentén, valamint az ez alapján történő visszacsatolás az érintett szervezeti egységeknek a fejlesztendő területekkel kapcsolatban. A KSz-ek jelenlegi ösztönző rendszere szankcionálásra épül, így nem késztet jobb teljesítményre, csupán az eddigi teljesítmény fenntartására.

9.

A jelenlegi ösztönző rendszer – azaz a költségek megtérítése – szankcionál: Amennyiben a KSz nem az előző negyedév alatt teljesített normák szerint működik, az előre meghatározott bónusz mértékéből kerül a „hatékonytalanság” mértéke levonásra. Ugyanakkor a jobb normaidő teljesítésének következménye az, hogy az elvárt teljesítmény megnövekedik. A rendszer eredménye tehát, hogy az egyes vezetők nem motiváltak jobb eredmény elérésére (pl. hiánypótlások számának csökkentésére), csupán az eddigi teljesítmény fenntartására. 10.

Bár a KSz-ek működését egységes előírás szabályozza, a közreműködő szervezetek eltérő teljesítménnyel dolgoznak, melyek közül a MAG kiemelkedő hatékonyságú. Az eltérő teljesítmény többek között az átfutási időkben (pl. hiánypótlás, szerződéskötés, kifizetés) keresendő. Ugyan a nettó átfutási idő a szabályzat alapján egységes, a bruttó átfutási időkben különbségek mutatkoznak. A MAG a többi KSz-hez képest jól teljesít a határidők betartása tekintetében, valamint a bruttó átfutási idők leszorításában.

11.

A külső ellenőrző szervek nem szívesen fogadják el az egyszerűsítési javaslatokat, valamint addicionális fékeket építenek be a végrehajtás rendszerébe. A külső ellenőrző szervek elvárásai nincsenek összhangban egymással, így az elvárásoknak való megfelelés többször újabb és újabb fékek, adminisztrációs kötelezettségek bevezetését eredményezik. Könnyítés, egyszerűsítés tervezése esetén gyakran blokkolják az elképzelést a kockázatnövekedés elkerülése miatt. A fentieken felül a számos külső ellenőrzés támogatása kapacitás- és időigényes az intézményrendszer számára.

47

A GFP IH szervezeti ábráját a 6.5-ös melléklet tartalmazza.

56


4.2

Megállapítások a támogatási értéklánc mentén

A támogatási értéklánc folyamatát a következő ábra szemlélteti.

Az értéklánc egyes szakaszain átívelő folyamatok

A támogatási értéklánc fő folyamatai

32. ábra – Támogatási értéklánc folyamatai

Pályázatkezelés a szerződéskötésig Pályázati kiírások előkészítése Pályázás

Kiválasztás

Helyszíni szemle

Támogatások folyósítása és monitoring

Szerződéskötés

Követelések behajtása

Helyszíni ellenőrzés Kedvezményezettek tájékoztatása Szabálytalansági eljárás

Információs és tájékoztató szolgáltatások a pályázat beadásáig

Információs és tájékoztató szolgáltatások a kedvezményezettek számára

Forrás: KPMG

4.2.1

Pályázati kiírások előkészítése

33. ábra – Pályázati kiírások előkészítése

PEMCS létrehozása

Pályázati f elhívás elkészítése

Társadalmi egyeztetés

Jelentése a Támogatásokat Vizsgáló Irodának

Felhívás minőségbiztosítása

Jóváhagyás és közzététel

Forrás: KPMG

A pályázati kiírásokat a MAG Pályázatkezelési Igazgatósága, Pénzügyi és Monitoring Igazgatósága és a GFP IH együtt készíti el. A pályázati felhívás elkészítése a szükséges alapinformációk szakterületéért felelős miniszter képviselője által történő megküldésével, illetve a Pályázat Előkészítő Munkacsoport (PEMCS) létrehozásával indul. Az aktuális szabályozás szerint a KSZ a GFP IH felügyelete és közreműködése mellett elkészíti a pályázati felhívás első változatát, megszövegezi a pályázati dokumentációt, átvezeti a PEMCS megállapításait a pályázati felhívásban, valamint szakvéleménnyel támogatja a pályázati kiírások elkészítésének teljes folyamatát. A végleges pályázati felhívást, útmutatót, projektadatlapot és támogatási szerződés tervezetet a GFP IH készíti el. Az elkészült pályázati felhívást társadalmi egyeztetésre bocsátja az NFÜ Kommunikációs Főosztálya, majd a GFP IH megküldi a pályázat tervezetét a Támogatásokat Vizsgáló Irodának. Az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya elvégzi a felhívás minőségbiztosítását, a Kommunikációs Főosztály pedig ellátja a pályázati dokumentációt az arculati elemekkel és logóval. Az NFÜ elnökének jóváhagyását követően a végleges pályázati felhívás és dokumentumai feltöltésre kerülnek az NFÜ honlapjára.

57


4.2.2 12.

Információs és tájékoztató szolgáltatások a pályázat beadásáig

A vállalkozások többsége a pályázati lehetőségekről és a pályázati feltételekről pályázatírótól tájékozódik. A kedvezményezetti kérdőív eredményei alapján a válaszadók szerint az uniós támogatási lehetőségek köre összességében jól átlátható és a szükséges információkat egyszerű beszerezni.

34. ábra – Információszerzés a pályázati lehetőségekről Az egyes konkrét uniós pályázati lehetőségekről egyszerű beszerezni a szükséges naprakész információkat Magyarországon az uniós támogatási lehetőségek köre jól átlátható -40%

egyáltalán nem ért egyet

0% 20% 40% válaszadók megoszlása

inkább nem ért egyet

inkább egyetért

60%

80%

teljesen egyetért

Forrás: Kedvezményezetti kérdőív

A válaszadó vállalkozások 42%-a pályázatírótól, 17%-a üzleti partnertől, 13%-a pedig az NFÜ honlapon keresztül hallott először az adott pályázati lehetőségről. A pályázati feltételek megismeréséhez a kérdőívet kitöltő vállalkozások 87%-a pályázatírói segítséget kért amellett, hogy maga is átolvasta a pályázati dokumentációt. A feltételekről való tájékozódáshoz a válaszadók 44%-a vette igénybe az NFÜ/MAG ügyfélszolgálatát. 13.

-20%

Az európai uniós pályázatokkal kapcsolatban három központi honlapon tájékozódhatnak a potenciális pályázók, melyek információtartalmának teljessége változó.

35. ábra – Honnan hallott először a pályázatról a vállalkozás? Kamara Család 1% 1% Egyéb 2%

Kollégák 3% Barátok 5% Pályázatfigyelő oldal 5%

Pályázatíró 42%

Sajtó, média 11%

NFÜ honlap 13% Üzleti partnerek 17%


A három központi oldal a következő: nfu.hu, magzrt.hu és ujszechenyiterv.gov.hu. A magzrt.hu és az ujszechenyiterv.gov.hu csak részleges információt kínál a pályázatokkal kapcsolatban; ennek ellenére általában nem mutat egyértelmű hivatkozás a pályázati lehetőségekről legátfogóbb tájékoztatást kínáló nfu.hu-ra. 14.

Ugyan az nfu.hu-n két fő elérési út is kínálkozik a pályázati lehetőségek áttekintéséhez, a kereshetőséget több tényező is nehezíti. A pályázatkereső funkció hátránya, hogy több releváns szűrési kritériumot nem jelenít meg (pl. támogatás célja (beruházás, fejlesztés, stb.), támogatás nagysága, támogatás intenzitása). Ugyanakkor a nyolc felkínált szűrési paraméter közül három esetében olyan lehetőségek közötti választást tesz szükségessé, amelyek ismerete egy átlagos érdeklődőtől nem várható el és a vállalkozás szempontjából gyakran irreleváns és/vagy értelmezhetetlen információt hordoz (pl. milyen forrásból származzon a támogatás). Ha az érdeklődő a pályázatkereső funkciót nem veszi igénybe, akkor megtalálhatja a teljes pályázati listát, melynek áttekintését nehezíti, hogy a pályázatok elnevezése esetenként igen bonyolult vagy nagymértékben hasonló. Egy válaszadó vállalkozás véleménye szerint is az NFÜ honlapon lévő pályázati kereső motor nehézkesen kezelhető; tapasztalatai szerint a szűrési feltételek nincsenek jól beállítva, és ha részletesebb szűrés alapján szeretne keresni, akkor kiejt számára fontos pályázatokat is.

15.

A kiírások nyomon követhetősége a honlap és a közlemények alapján megfelelő, ugyanakkor egyes kiírások gyakori változásának követhetősége nehéz. A pályázatírók számára könnyen nyomon követhetők a kiírások és azok változásai, mivel erre kialakított figyelő rendszerrel dolgoznak; ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakori változások miatt a pályázók számára kevésbé egyszerű a változások monitorozása. A kérdőív eredményei alapján a vállalkozások több mint háromnegyede rendszeres értesítést kapott a MAG Zrt-től, illetve közel kétharmaduk naponta ellenőrizte az NFU honlapját. A válaszadók 9% egyéb úton, főként pályázatírótól tájékozódott a változásokról. A GYIK és a közlemények rovatban az

58


RSS feedre való feliratkozást, mint nyomonkövetési lehetőséget a válaszadók 73%-a nem alkalmazta. 16.

A pályázati lehetőségek „marketingelése” rendkívül fontos, ugyanis jellemzően a pályázati lehetőség hatására születnek meg a projektötletek. A kérdőívet kitöltő vállalkozások több mint felénél a pályázati lehetőség generálja a projektötletet. A válaszadók közel egyharmada a meglévő ötlet ellenére vár a beruházással, amíg lesz épp megfelelő pályázat. A válaszadók 14%-a pedig jellemzően uniós támogatás, illetve pályázat nélkül is megvalósítja a beruházást.

4.2.3

Pályázatkezelés a szerződéskötésig

Pályázás és kiválasztás A pályázati dokumentációt az ún. Pályázati e-ügyintézés felületen tölti ki a pályázó, majd a rendszer által generált dokumentumot nyújtja be elektronikus adathordozón a KSz-hez. A pályázat benyújtását követően, a KSz érkezteti és iktatja a pályázatokat, valamint feltölti EMIR-be a szükséges adatokat. A projektmenedzser kijelölését követően, a KSz projektdossziét nyit, valamint a megfelelő helyiségben elhelyezi a pályázat másolatát. A befogadási kritériumok (pl. a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra, a pályázó a meghatározott pályázói körbe tartozik) ellenőrzésének 13. táblázat – Kiírások összehasonlítása eredménye alapján a pályázót értesítik a pályázat Komponens Elbírálás Biztosíték befogadásáról vagy elutasításáról. A KSz pozitív döntés esetén a befogadást követően hiánypótlásra szólíthatja fel a pályázót, majd megkezdődik a pályázat tartalmi ellenőrzése, annak vizsgálata, hogy a felhívásban meghatározott valamennyi követelménynek megfelel-e a pályázat és a pályázó megfelelően igazolta-e támogatásra jogosultságát. A szakmai értékelés során a kiválasztott értékelők értékelőlap segítségével minősítik a pályázatokat, melyek alapján az EMIR projektjavaslatonként összegző lapokat generál. A döntéshozatal során Bíráló Bizottság felállítása esetén a Bizottság dönt; amennyiben nem kerül sor Bizottság felállítására a döntés a tartalmi kritériumok szerinti minősítés alapján születik meg.

GOP-2.1.1/A 48 KMOP-1.2.1/A

egyfordulós, folyamatos

nincs

GOP-2.1.1/B KMOP-1.2.1/B

egyfordulós, szakaszos

20 m Ft-os támogatás felett

GOP-2.1.1/M KMOP-1.2.1/M

könnyített, folyamatos

nincs

GOP-2.1.1/C

formai, kormányrendelet tartalmi határozza meg értékelés, BB

Forrás: KPMG

36. ábra – Pályázás és kiválasztás folyamata Érkeztetés, iktatás,feltöltés EMIR-be

Projektmenedzser kijelölése

Projektdosszié megnyitása és irattározás

Befogadási kritériumok ellenőrzése

Értesítés a befogadásról/ elutasításról

Hiánypótlás

Tartalmi ellenőrzés

Szakmai értékelés

Döntéshozatal

Értesítés a döntésről

Forrás: KPMG 17.

Bár az áttekintendő dokumentumok számát és terjedelmét a vállalkozások megfelelőnek tartják, a pályázati feltételek megismeréséhez a válaszadók 87 %-a pályázatírói segítséget kér. A vizsgált pályázatok esetében az összes áttekintendő dokumentum terjedelme pályázatonként mintegy 500 oldal, melyhez hozzáadódik még a közlemények és a külön hivatkozott jogszabályok feldolgozásának adminisztratív terhe. Ennek ellenére a válaszadók 18%-a teljesen megfelelőnek, 62%-a pedig inkább megfelelőnek tartja az áttekintendő dokumentumok számát és terjedelmét. Ugyanakkor egyfajta ellentmondás figyelhető meg, ugyanis a pályázatíróhoz való fordulás hétterében jelentős szerepe van a pályázati dokumentáció és feltételek nehéz áttekinthetőségének és az összeállítás során felmerülő túl nagy adminisztratív tehernek is.

48

2007 és 2010 között a GOP-2.1.1/A automatikus volt.

59


37. ábra – Mennyire tartja megfelelőnek a pályázati dokumentációt? pályázati dokumentáció logikája, struktúrája

-3%

-16%

62%

19%

pályázati útmutató és mellékleteinek egyértelműsége

-2%

-17%

63%

18%

pályázati dokumentumok információ tartalma, teljes körűsége, kereshetősége

-2%

-17%

61%

19%

áttekintendő pályázati dokumentumok száma, terjedelme

-2%

-18%

62%

18%

-40% egyáltalán nem megfelelő

-20%

0% 20% 40% 60% válaszadók megoszlása

inkább nem megfelelő

inkább megfelelő

80%

100%

teljesen megfelelő

Forrás: Kedvezményezetti kérdőív 18.

A pályázati dokumentáció tartalmával, minőségével alapvetően elégedettek a vállalkozások, a dokumentumok informatívak, jól strukturáltak, bár egyes részei átfedésben vannak, vagy esetenként eltérő, nem egyértelmű vagy hiányos információkat tartalmaznak, ami megnehezíti egy kezdő pályázó számára a pályázat összeállítását. Összességében a pályázati dokumentációról pozitívan vélekedik a válaszadók mintegy 80%-a. A vállalkozások elégedettek a pályázati dokumentáció struktúrájával és logikájával, az Útmutató és mellékleteinek egyértelműségével és a dokumentumok információtartalmával is. A Pályázati Felhívás, a Részletes Pályázati Útmutató és ezek mellékletei, a Projekt Adatlap, valamint a pályázati közlemények is kellően informatívnak bizonyultak a válaszadók számára. Ebből kifolyólag a pályázat összeállítását (projekt adatlap, nyilatkozatok, mellékletek) a válaszadók 53%-a inkább egyszerűnek, 16%-a pedig nagyon egyszerűnek találta, Ugyanakkor a dokumentumok egymáshoz való viszonya, hierarchiája nehezen áttekinthető. Zavaró és félreértésekhez vezet, hogy a pályázati kiírást gyakran a Pályázati Felhívás és Részletes Pályázati Útmutató egyidejű megnyitásával lehet csak megérteni. A Pályázati Felhívásokban kulcskérdések tekintetében is számos rendeletre, illetve más pályázati dokumentumra történik hivatkozás, ettől bizonyos mértékben értelmét veszti a Pályázati Felhívások rövidsége, hiszen önmagukban lényeges pontokban is csak hiányos információval szolgálnak. A kezdő pályázók helyzetét megnehezíti, hogy a rendszer számos fogalmat eleve ismertnek tételez fel (pl. egyes támogatáskategóriák jelentése és hatása), illetve, hogy az Útmutatóban használt lényeges fogalmakat esetenként a mellékletek sem tisztázzák (pl. szállítói finanszírozás). Előfordul, hogy nehezen értelmezhető eltérések találhatóak az Pályázati Útmutató és a Pályázati Felhívások valamint egyéb dokumentumok között, például 2.1.1/A kapcsán a saját erő igazolására tagi kölcsön esetében a Felhívásban bevételi pénztárbizonylat is szerepel, mint elfogadható dokumentum, a Pályázati Útmutató viszont csak banki igazolást említ. A kérdőív eredményei alátámasztják az előbbieket, ugyanis a kérdőívet kitöltő vállalkozások fele találkozott ellentmondásokkal és nehezen értelmezhető részekkel a pályázati dokumentációban. A válaszadók 60%-a az ügyfélszolgálathoz fordult ilyen esetben és megnyugtató választ kapott a kérdésre, 16%-uk az ügyfélszolgálathoz fordult, de nem kapott kielégítő választ. A válaszadók 14%-a egy lehetséges értelmezést választott és így folytatta a pályázat összeállítását, illetve több vállalkozás pályázatírótól vagy a Széchenyi Programirodától kapott információt. Bár a pályázati dokumentációt alapvetően pozitívan értékelik a válaszadó vállalkozások, több kedvezményezett az alábbi negatív észrevételeket osztotta meg a kérdőívben:

■ A pályázati kiírás és a részletes pályázati útmutató közötti kapcsolat nem minden esetben egyértelmű. ■ A kiírás önmagában egyértelmű, ugyanakkor a részletek már olyan bonyolulttá válnak, hogy egy első pályázó a felét sem igazán érti, mert nem látja át. ■ Az Útmutatók látszólag mindenre választ kívánnak adni, emiatt túl "sok" az információ egy egyszerű pályázathoz. ■ Nincs önmagában értelmezhető útmutató, hanem ide-oda kell keresgélni az utalások között, ami számos hibára ad lehetőséget.

60


■ A pályázati kiírások sokszor szakmai nyelvezetűek, melyeket a kisebb vállalkozók nem tudnak könnyen értelmezni. ■ A pályázati dokumentumok alapjában véve átláthatóak, de a hozzájuk kiadott segédletek, kitöltési útmutatók, általános szerződési feltételek, stb. annyira szerteágazóak, hogy egy-egy eseménykor (pl. hiánypótlás), egyszerre 2-3 segédletet kell nézni, amik között vannak ismétlődések és ráadásul sok esetben némi inkoherencia is fellelhető. ■ Az általános pályázati útmutatóra történő visszahivatkozások nehézkessé teszik a precíz alkalmazást. 19.

Esetenként nem egyértelmű, hogy mely dokumentumokat kell benyújtani a pályázattal együtt, illetve melyeket csak szerződéskötéskor. Például a Pályázati Felhívás és a Pályázati Útmutató G. pontjában felsorolt, a pályázattal együtt benyújtandó mellékletek egy részét a Pályázati Útmutató F.5 pontja alapján elegendő csak a támogatási döntés kézhezvételét követően benyújtani.

20.

A pályázók adminisztrációs terhei csökkentek a korábbi programozási időszakhoz képest, valamint az értékelőlapok adattartalma is egyszerűsödött, azonban a befogadási kritériumok és a tartalmi értékelés során alkalmazott ellenőrzési lista alapján még mindig számos kritériumnak kell megfelelnie egy pályázatnak. A pályázatok benyújtása elektronikus adathordozón történik. A projektadatlap terjedelme maximum 8 oldal, a projektadatlaphoz csatolandó mellékleteknél 10 tétel lehet melléklettípusonként. A befogadási kritériumok ellenőrzése során például egy B-s kiírás esetében 7 szempontnak, a tartalmi ellenőrzés keretében pedig 85 kritériumnak kell megfelelni, melyből következően nagy a hibázási lehetőség.

21.

Az offline szoftver alkalmazásának bevezetését hasznosnak ítélik meg a pályázók, mivel az egyszerűsítette a pályázás módját. A pályázat benyújtását segítő offline szoftver alkalmazásának bevezetése egyszerűsítette a pályázatok benyújtását, mivel a rendszerben történő kitöltéssel csökkent a hibázási lehetőség. A felületet a válaszadók egyhangúan kielégítőnek találták: 32%-uk teljesen, 59%-uk inkább kielégítőnek találta a felületet.

22.

A hiánypótlások száma magas: a 2.1.1. komponensek kiírásaira beérkezett pályázatok 69 százalékánál volt szükség hiánypótlásra. A hiánypótlások értelmezése többnyire nem okoz nehézséget a pályázók számára; a rendelkezésre álló átfutási időt csak kis mértékben lépik túl a pályázók. A döntéshozatali folyamat során a pályázók adminisztratív terheinek alakulása szempontjából a hiánypótlások gyakorisága és indokoltsága meghatározó. A szabály szerint hiánypótlásra egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel van lehetőség. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hiánypótlások száma magas. A 2.1.1. komponenseknél összesen 14 730 darab hiánypótlásra került sor 2007-től. A legtöbb hiánypótlás a „B”-s kiírásoknál tapasztalható: a projektek 89%-ánál volt szükség hiánypótlásra a kiválasztási folyamat során. A „C”-s kiírások esetében a projektek 71%-ánál, az „A” jelű projektek 69%-ánál, az „M”-es kiírású projektek 65%-ánál kellett hiánypótlásra felszólítani a pályázót. 14. táblázat – Hiánypótlások átlagos átfutási ideje (2007-2012)

Komponens

Átfutási idő

2.1.1 A

20,2 nap

2.1.1 B

21,3 nap

2.1.1 C

20,5 nap

2.1.1 M

14,9 nap

Forrás: KPMG

A hiánypótlások ideje felgyorsult a 2011 szeptemberében bevezetett elektronikus kapcsolattartásnak köszönhetően, bár a postázási idő csak részben küszöbölhető ki, ugyanis a pályázótól papíron érkezik vissza a hiánypótlás. A kézbesítési vélelem miatt a hiánypótló levél kiküldésétől számított 7 napon belül automatikusan kézbesítettnek veszi a rendszer a levelet, de problémát jelent, hogy rendszerint a pályázók jóval a kiküldést követően veszik csak át a levelet, és így 7+15 nap alatt adják postára a pótlandó dokumentumokat, amihez hozzáadódik a postázási idő is. A bruttó átfutási idő így összességében hosszú. A hiánypótlásra rendelkezésre álló időt 2011 júniusában jogszabály módosította: a korábbi 30 napról 15 napra

61


csökkentette. 2011 júniusáig a hiánypótlások átlagos átfutási ideje 20,3 nap volt, míg a júniust követően a hiánypótlások átlagosan 16,8 napot igényeltek. Azaz a 15 napos határidőt kis mértékben haladják meg a pályázók. A kérdőív eredményei alapján a pályázatokkal kapcsolatos hiánypótlásokat a pályázók többsége egyértelműnek és indokoltnak találja. A válaszadók 30%-a teljesen egyetért, 47%-a pedig inkább egyetért azzal, hogy egyértelműek a hiánypótlási felszólítások. A vállalkozások 21%-a szerint teljesen megalapozottak, 48%-a szerint pedig inkább megalapozottak a beadási szakaszban felmerülő hiánypótlási igények. 38. ábra – Mennyire ért egyet a hiánypótlásokkal kapcsolatos állításokkal?

a beadási szakaszban a pályázatokkal kapcsolatos hiánypótlási igények egyértelműek a beadási szakaszban a pályázatokkal kapcsolatos hiánypótlási igények megalapozottak

-5% -18%

-6%

47%

-24%

30%

48%

21%

-60% -40% -20% 0% 20% 40% 60% 80% 100% válaszadók megoszlása egyáltalán nem ért egyet


inkább egyetért

teljesen egyetért


Az értékelési szempontokat a pályázók többsége ismeri. A pályázatok értékelési kritériumai nyilvánosak, a kérdőív eredményei alapján a pályázók többsége tisztában van a szempontokkal: 51%-uk inkább egyetért, 27%-uk pedig teljesen egyetért az állítással, miszerint a pályázatok értékelése a pályázók számára is ismert szempontok szerint történik.

24.

A jelenlegi pályázati rendszer implicit módon pályázatíró megbízására sarkallja a KKV-kat. Bár a pályázati dokumentációt a válaszadó kedvezményezettek kb. 80%-a megfelelőnek tartja, a válaszadók nagy része pályázatírói segítséget vesz igénybe a pályázat összeállításához, mivel a pályázatok közötti eligazodás, a pályázati dokumentáció áttekintése, a pályázat elkészítése mind jelentős idő és energia befektetést igényel egy KKV-tól.

39. ábra – Melyik szakaszokban vett igénybe pályázatírói segítséget?

100%

13% 30%

80%

75%

60% 40%

87% 70%

Egyes KKV-k bevallása szerint egyszerűbb és 20% 25% költségtakarékosabb pályázatíró megbízása, ezen 0% felül a nyerés esélye is biztosítottabb, mivel pályázatírásban megvalósítás szakmai adminisztrációs megvalósításban csökken az adminisztrációs hiba lehetősége. Más, feladataiban (pl. PEJ) főleg mikrovállalkozások azonban nem tudnak finanszírozni pályázati tanácsadót. A jelenlegi nem vett igénybe pályázatírót pályázati rendszer pályázatírók nélkül nehezen igénybe vett pályázatírót képzelhető el, a válaszadók 63%-a teljesen egyetért, 27%-a inkább egyetért az állítással, Forrás: Kedvezményezetti kérdőív miszerint a pályázatok elkészítéséhez mindenképp érdemes pályázatíró segítségét igénybe venni. Egy új iparág, szakma fejlődött ki, mely nem csak pályázatírási szolgáltatás nyújtásáról, hanem ötletadásról is szól. A pályázatírói fókuszcsoportos interjúk alapján megállapítható, hogy azon vállalkozások, melyek csak egy-két pályázatot nyújtottak be, jellemzően pályázatírói segítséget is igénybe vesznek, ugyanis egyrészt nincs tapasztalatuk a pályázatírásban, másrészt nincs szabad erőforrásuk, illetve nem éri meg valakit e célból „kiképezni”. Ugyancsak előfordul, hogy a pályázók nem ismerik a pályázatot, a pályázatíróval történő személyes találkozások alkalmával is csak a konkrétumokra kíváncsiak, sok esetben a benyújtott pályázat átnézésére sem szánnak időt. Ezzel szemben azok a vállalkozások, melyek több pályázattal és így nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, ritkábban vesznek igénybe pályázatírói segítséget, mivel jellemzően a vállalkozás

62


egyik kollégája pályázatokra „specializálódik” és munkaidejének nagy részében ezekkel foglalkozik. A kérdőív eredményei szerint, a válaszadók 87%-a fordult pályázatíróhoz a pályázat elkészítésének szakaszában, 70%-uk igénybe vette a pályázatíró segítségét a megvalósítás adminisztrációs feladataiban, a válaszadók negyede pedig a szakmai megvalósításba is bevonta a pályázatírót. A pályázati dokumentációról alkotott alapvetően pozitív eredmények ellenére, a válaszadók azért fordultak pályázatíró cégekhez, mert a pályázat összeállítása túl nagy adminisztratív terhet jelent nekik. Szintén fontos szempont volt, hogy a pályázati dokumentáció és feltételek nehezen áttekinthetőek, 40. ábra – Az alábbi szempontok mennyire játszottak fontos szerepet a pályázatíró céghez való fordulásban? A pályázat összeállítása túl nagy adminisztratív teher Nincs erre szakosodott / ehhez értő alkalmazott a vállalkozásnál A különböző monitoring jelentések összeállítása és benyújtása túl nagy teher Az elszámolások és kifizetések lebonyolítása túl nagy adminisztratív teher A pályázati feltételek nehezen áttekinthetőek A pályázati dokumentáció nehezen áttekinthető A pályázati lehetőségek nehezen áttekinthetőek

-40% egyáltalán nem volt fontos

-20%

0%

20% 40% 60% válaszadók megoszlása

inkább nem volt fontos

inkább fontos volt

80%

100%

nagyon fontos volt


A KSZ a 2.1.1 konstrukció kapcsán összességében jól teljesít döntés-előkészítés szempontjából: a projekt-kiválasztási feladatok a jelenlegi kapacitással, illetve szükség esetén erőforrás átcsoportosítással teljesíthetőek. 41. ábra – Pályázat beérkezésétől a döntésig eltelt átlagos idő a vizsgált 2.1.1 komponensek esetében Automatikus: 67 nap Standard: 43 nap ÚSZT könnyített: 7 nap ÚSZT standard: 7 nap

Pályázat beérkezése

Standard: 90 nap ÚSZT könnyített: 41 nap ÚSZT standard: 65 nap

Befogadás jóváhagyása

Végső támogató döntés jóváhagyása

Határidők a szabályozás szerint: Normatív/könnyített: 30 nap Pályázat, kiemelt: 60 nap

Forrás: KPMG, 2012.10.08. EMIR lekérdezés Megjegyzés: automatikus elbírálásnál a befogadás egyben a végső döntés

Az ÚMFT-ben a rövid ideig nyitva lévő pályázati szakaszok, illetve egyes esetekben a kedvező pályázati feltételek miatt gyakran pályázati csúcsok keletkeztek, azaz adott időszakon belül beérkezett pályázatok száma többszöröse volt a tervezettnek (pl. 2.1.1-09/A). Ezeknek a csúcsoknak a kezelése valamennyi szakmai terület számára kapacitás problémát jelentett. E probléma elkerülése, valamint a pályázók számára kiszámíthatóbb pályázási rendszer biztosítása érdekében az ÚSZT-ben a pályázati kiírásokat minimum egy évre nyitották meg és a szakaszos eljárásrendű pályázatoknál több beadási szakasz került meghatározásra. Ennek ellenére a pályázat vagy pályázati szakasz lezárásakor most is jelentkeznek pályázati hullámok, melyek az igazgatóságon belüli erőforrás átcsoportosítással kezelhetőek, például szükség esetén a hazai pályázatokat kezelők is részt vehetnek GOP-os pályázatok kezelésében (rendelkeznek IH vezetői engedéllyel).

63


Az értékelés idejének csökkentése a pályázatkezelési folyamat gyorsulását eredményezte, a pályázati csúcsok esetén azonban a 30 napos határidő betartása nehéz. Könnyített elbírálású pályázatok esetében a döntési folyamat tényleges átfutási ideje átlagosan 48 nap, standard elbírálás esetén átlagosan 72 nap, ami valamivel meghaladja a szabályozásban előírt határidőket. A kérdőívet kitöltők többsége szerint a pályázatok értékelése megfelelő gyorsasággal történik, 19%-uk teljesen egyetért, 42%-uk inkább egyetért, 27%-uk inkább nem ért egyet, 13%-uk pedig egyáltalán nem ért egyet ezzel az állítással. Ezen eredmények alapján azonban megállapítható, hogy a pályázók a pályázat benyújtása és a támogatói döntés közötti idővel elégedettek a legkevésbé. 26.

A pályázat benyújtása és a támogatói döntés közötti időszakban a pályázók elegendő információt kapnak a pályázat aktuális állásáról. A kérdőív eredményei alapján a vállalkozások 37%-a teljesen kielégítőnek, 47%-a inkább kielégítőnek tartotta, 12%-a pedig inkább nem és mindössze 4%-a egyáltalán nem tartotta kielégítőnek a beadott pályázat útjának nyomon követhetőségét. A pályázat állásával kapcsolatos KSz-től kapott tájékoztatást illetően hasonló eredmények születtek: a válaszadók 35%-a teljesen, 48%-a inkább elégedett volt.

Szerződéskötés és módosítás A döntést követően a KSz értesíti a 42. ábra – Támogatási szerződés megkötésének folyamata pályázót a támogatási döntésről, mely pozitív elbírálás esetén Szükséges Támogatási Értesítés a dokumentumok tartalmazza többek között a szerződés döntésről megküldése és megkötése szerződéskötéshez szükséges ellenőrzése feltételeket és a benyújtandó Forrás: KPMG dokumentumok és igazolások listáját. Amint e dokumentumok hiánytalanul és határidőn belül beérkeznek, szerződéskötésre kerülhet sor. Amennyiben nem érkeznek be a szükséges dokumentumok a KSz hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet. 2011 óta a támogatási szerződés helyett lehetőség van támogatói okirat kibocsátására könnyített elbírálású támogatások esetében, 2012-től pedig más pályázatoknál is (pl. 2.1.1 A) alkalmazzák a támogatói okiratot. Pozitív támogatói döntést követően a kiállított támogatói okirat hatályba lép, melyet a MAG Zrt. megküld a kedvezményezettnek. Az okirat egy egyoldalú szerződés a MAG Zrt. részéről, ugyanis a kedvezményezett a pályázat benyújtásával egyben már kötelezettséget vállalt. 27.

Ahol a szabályozás és a pályázati feltételek engedik, a támogatási szerződés helyett támogatói okirat kerül kiállításra, így elkerülhető az ügyfél és a MAG Zrt. közötti levelezésből és hiánypótlásokból eredő hosszabb szerződéskötési folyamat. A támogatói okirat esetén a pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a feltételeket megismerte, és a pályázat benyújtásával egyidejűleg pozitív támogatói döntés esetére kötelezettséget vállal az abban foglaltak betartására és a pályázat végrehajtására. Így már a pályázathoz csatolni szükséges minden olyan mellékletet és igazolást, melyet támogatási szerződés esetén a szerződéskötéskor kell. A bonyolultabb pályázatoknál (pl. 2.1.1 B) egyrészt a jogszabályi környezet, másrészt a pályázati feltételek sem adnak lehetőséget a támogatói okirat alkalmazására.

28.

A szerződéskötés adminisztratív terhe elfogadható mértékű, a pályázó a MAG honlapján alapvetően jól strukturált és áttekinthető információkat talál a szerződéskötés menetéről, valamint a szerződéskötéshez benyújtandó dokumentumokat és adatokat általában indokoltnak tartják a kedvezményezettek. A honlapon elérhető fő dokumentumok révén (Általános Szerződési Feltételek, Támogatási Szerződés, Közbeszerzési Tájékoztató) a kedvezményezett összességében részletes információt kap a szerződéskötésről és -módosításról, ugyanakkor az információ teljessége az egyes komponensek esetében változó. Míg a 2.1.1/A és B esetében az ÁSZF menüpont alatt közvetlenül elérhetőek a szerződéskötéshez szükséges előfeltételek, dokumentumok, segédletek és az ellenőrző lista, addig a 2.1.1/M esetében nem.

64


A támogatói döntéssel egyidejűleg megküldött szerződéscsomag összeállítása és KSz-hez való visszaküldése lassú, az ezt követő hiánypótlások pedig tovább növelhetik a szerződéskötés bruttó átfutási idejét.

43. ábra – Szerződéskötés átfutási ideje vizsgált 2.1.1 komponensek esetében Automatikus: 31 nap Standard: 39 nap Szerződés csomag megküldése kedvezményezettnek

Automatikus: 35 nap Standard: 47nap

Szerződés csomag beérkezése

Szerződés hatálybalépése

Határidő a szabályozás szerint:

Könnyített: 50 nap A vizsgált 2.1.1 (Pályázat, kiemelt:110 nap) komponensek esetében a Forrás: KPMG, 2012.10.08. EMIR lekérdezés szerződéscsomag több mint egy hónapig áll a kedvezményezetteknél, a csomag KSz-hez való beérkezését követően pedig az esetleges hiánypótlások miatt csúszik a szerződéskötés; így a szerződéskötés tényleges átfutási ideje automatikus eljárásrend esetén 66 nap, standard eljárás esetén átlagosan 186 nap.

A hiánypótlással kapcsolatos információk körét és elérhetőségét, valamint a hiánypótlásra kapott időt a válaszadók többsége, előbbi esetében 82%-uk, utóbbi esetében 79%-uk teljesen vagy inkább kielégítőnek találta. A támogatásról szóló döntés és a szerződés/támogatói okirat aláírása között eltelt idővel a válaszadók 27%-a teljesen, 49%-a csak inkább elégedett, 24%-uk pedig nem elégedett. 30.

A szerződésmódosítások száma magas, így a MAG egyszerűsítette az adminisztratív folyamatot: a szerződésmódosítás sztenderdizálása érdekében tipikus módosítási okokhoz kapcsolódó formanyomtatványokat tett elérhetővé, továbbá bizonyos esetekben csupán bejelentési kötelezettséget írt elő. A kérdőíves válaszadók 36%-ánál sor került szerződésmódosításra, 64%-uknál nem volt szükség módosításra. Előbbi válaszadók többségének pozitív tapasztalatai vannak a módosításról: 34%uk egyszerűnek, 27%-uk hatékonynak, 25%-uk gyorsnak, 14%-uk azonban inkább bonyolultnak ítélte meg a folyamatot. Gyakori, hogy a projekt kezdési vagy befejezési dátumának (49%, 74%), az elszámolási költségek (33%), a megvalósítás helyének (22%), és a saját forrás összetételének (12%) változása miatt kerül sor szerződésmódosításra. A MAG honlapján formanyomtatványok érhetőek el ilyen típusú szerződésmódosítások esetére, valamint a kedvezményezetteknek megküldött szerződéskötési csomagban is megtalálhatóak a nyomtatványok a gyorsabb szerződésmódosítás érdekében. Nincs szükség szerződésmódosításra a költségek 20%-os eltérése, illetve a kezdési/befejezési dátum 44. ábra – Az adott szempont megjelent a szerződésmódosítás okai között? 3 hónapos módosulása 100% esetén. A szerződésmódosítások 47%-ára egyéb tényezők miatt került sor. A leggyakoribb módosítást eredményező tényező, hogy a beszerzendő eszköz módosult és hogy adatváltozás (pl. bankszámla, székhely, aláírók, társasági forma) történt a kedvezményezett vállalkozásnál.

31.

80%

26% 51%

40% 20%

53% 67%

60%

78%

88%

74% 49%

47% 33%

22%

12%

0% projekt befejezési projektkezdési dátum mósosítása dátum módosítása

elszámolási költségek változása megjelent

projekt megvalósításának helye változott

saját forrás összetétele módosult

egyéb

nem jelent meg


A szerződésmódosítás átfutási ideje megfelelő abban az esetben, ha az a KSz hatáskörébe tartozik; amennyiben GFP IH döntés szükséges hozzá, elsősorban erőforrás problémák miatt elhúzódik a folyamat, ami lassíthatja a kifizetési folyamatot. A kedvezményezettek főként a kifizetési igény benyújtásakor kérik a szerződésmódosítást, különösen, ha az az elszámolási költségek változását érinti. Ennek oka, hogy kivárják a megvalósítás végét, hogy a kérelmet csak egyszer kelljen benyújtani. Mivel a kifizetési folyamat ekkor leáll, így a kifizetések szempontjából kritikus ennek átfutási ideje.

65


A standard szerződésmódosításokkal a KSz foglalkozik, a bonyolultabb, a teljes projekt újraértékelését igénylő módosítások a GFP IH hatáskörébe tartoznak. A jelen szabályozás szerint szerződésmódosításra 30 nap áll rendelkezésre, mely egyszer további 30 nappal meghosszabbítható. Információink alapján a GFP IH hatáskörbe tartozó szerződésmódosítások átfutási ideje hosszú, ami lassíthatja a kifizetéseket. E szerződésmódosítások száma GOP 1-es, 2-es, 3-as prioritásra vonatkozóan éves szinten kb. 500 darabra tehető. Az intézményrendszeri átalakítások hatására jelenleg három munkatárs foglalkozik a szerződésmódosítások kezelésével a GFP IH-nál; így állandó probléma a további tapasztalt kollégák hiánya és a hosszabb átfutási idő.

4.2.4

Projektmegvalósítás

Előfinanszírozás 32.

33.

A vállalkozások nagy része saját forrásból és hitel segítségével oldja meg a projekt előfinanszírozását.

45. ábra – Milyen forrásból finanszírozta a vállalkozás a projektet?

A kérdőívet kitöltő vállalkozások 96%-ánál megjelent a szabad pénzeszköz, 55%-ánál pedig hitel, mint előfinanszírozási eszköz. A vállalkozások 12%-a egyéb, különösen baráti, családi, tagi kölcsön, lízing segítségével finanszírozta a projektet.

100%

A projektek megvalósítását leggyakrabban finanszírozási problémák és eszköztípus módosítások hátráltatták.

40%

4%

80%

45%

60%

88% 96% 55%

20%

Bár a válaszadó vállalkozások nagy része rendelkezett saját 12% 0% pénzeszközzel, a válaszadók 23%-ánál mégis hátráltatta a saját forrás hitel egyéb projekt megvalósítását finanszírozási probléma. Szintén megjelent nem jelent meg gyakori hátráltató tényező volt az eszköztípus módosítás, ez Forrás: Kedvezményezetti kérdőív a válaszadók 21%-ánál jelentett akadályt. A válaszadók 19%-ánál beszállítói csúszás, 16%-ánál pedig a bizonytalanná váló jövőbeni piaci lehetőségek hátráltatatták a projektet. Egyes vállalkozások esetében pl. az árfolyamváltozás, a biztosítéknyújtás, vagy pályázatírói hiba okozott akadályokat a megvalósítás során. Előleg 34.

Az előleg igénylésének folyamata általában problémamentes. A válaszadók 79%-a nem igényelt, 21%-a igényelt előleget. Pozitívum, hogy utóbbi válaszadók 95%-a nem ütközött semmiféle akadályba az előleg igénylésének során.

35.

A pályázók jelentős részének vagy nem volt szüksége előlegre (48%), vagy bár szükség lett volna rá, az adott kiírásban nem volt rá lehetőség (45%). A válaszadók mindössze 3%-a azért nem él az előleg igénylésének lehetőségével, mert az közbenső kifizetési igény benyújtásának kötelezettségével jár. Amennyiben a pályázó előleget vesz fel, nem lehet egyszeri elszámoló, mivel 6 hónapon belül kifizetési igénylést köteles benyújtani. Ez egyes pályázók esetében ahhoz vezet, hogy nem veszik igénybe az előleg lehetőségét – bár szükségük lenne rá – mivel egyszeri elszámolóként szeretnének elszámolni, nem szeretnék a közbenső elszámolás (adminisztratív) terhét viselni.

A válaszadók 4%-a egyéb indokkal magyarázta az előleg igénylésének elmaradását, úgy mint: ■ A projekt rövid időn belül lezárult. ■ Azt gondoltuk, hogy a támogatás kifizetése időben meg fog történni. ■ Biztosítéknyújtás terhe és a velejáró adminisztráció elkerülése miatt. ■ Egyszerűbbnek tűnt csak egy összeg igénylése, nem akartuk további adminisztrációval tölteni az időt./ Nem akartunk többletmunkát ■ Kicsi volt a pályázati támogatás összege. ■ Nem közölte a pályázatíró a lehetőséget./ Nem tudtuk, hogy lehetséges.

66


46. ábra – Hány hónapos zárult/fog zárulni a projekt?

A projekt fizikai megvalósulása 36.

A kérdőív eredményei alapján a projektek 80%-a szerződés szerint, megfelelő időben zárult vagy fog zárulni.

7 vagy több hónap 24% 0-3 hónap 39%

A projektek 20%-a nem zárult, vagy előreláthatóan nem fog időben zárulni. A csúszások mértéke és a csúszások hátterében álló okok nagyon különbözőek. A válaszadók háromnegyede fél éven belüli csúszásról számolt be és meglepően magas azon projektek aránya (24%), ahol 7 vagy több hónap csúszás következett be vagy van kilátásban. A csúszások hátterében leggyakrabban finanszírozási probléma (28%) áll, de gyakori a beszállítói csúszás (24%) és az eszköztípus módosítása miatt (23%) bekövetkező csúszás is. A válaszadók negyede egyéb indokkal magyarázta a csúszást. Esetükben főként az elhúzódó intézményrendszeri feladatok (döntés, szerződésmódosítás, kifizetés) és hatósági, hivatalos engedélyek beszerzése, ügyintézése okozott késedelmet a projekt megvalósításában; mely ellentmond például a kérdőív azon eredményével, hogy a pályázatok értékelése megfelelő gyorsasággal történik.

csúszással

4-6 hónap 37%

Forrás: Kedvezményezetti kérdőív 47. ábra – Mi okozta elsősorban a csúszást? finanszírozási probléma 28%

egyéb 25%

eszköztípus módosítás 23%

beszállítói csúszás 24%


4.2.5

Támogatások folyósítása és monitoring

A projekt megvalósítása során a kedvezményezett köteles rendszeresen beszámolni a projekt fizikai előrehaladásáról, valamint a felmerült és elszámolni kívánt költségekről. Egyösszegű elszámolás esetén egy darab kifizetési igénylést nyújt be a kedvezményezett, ugyanakkor félévente kifizetési igényléstől független időszakos beszámoló formájában jelentéstételi kötelezettség írható elő a projekt megvalósítására vonatkozóan, ugyanakkor ezzel a lehetőséggel jellemzően nem él az intézményrendszer. Több kifizetési igénylés esetén, a pályázónak együttesen kell a kifizetési igénylést és a beszámolót benyújtania. A KSz formai és tartalmi szempontok szerint ellenőrzi a beérkezett igénylést és beszámolót, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet, majd dönt a kifizetés folyósításáról. A KSz összeállítja a forráslehívási dokumentációt, melyet a GFP IH jóváhagy és elvégzi az EFK-ról a lebonyolítási bankszámlára történő átutalást. A támogatás kedvezményezettnek való utalását a KSz végzi. 48. ábra – Kifizetési és monitoring folyamat Kifizetési igény. és időszakos beszámoló benyújtása

Kifizetési igény. és időszakos beszámoló ellenőrzése

Hiánypótlás

Jóváhagyás/ elutasítás

Forráslehívás összeállítása, jóváhagyása

Forráslehívás IH általi jóváhagyása és utalványozás

Támogatás folyósítása

Forrás: KPMG

A szerződéskötést követően helyszíni ellenőrzés rendelhető el, melynek során ellenőrzésre kerül a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangja. A helyszíni ellenőrzés vagy más munkafolyamatok során észlelt esetleges szabálytalanságokat a KSz vagy a GFP IH szabálytalansági eljárás keretében kivizsgálja. Kifizetési igénylés és időszakos/záró beszámoló 37.

A monitoring kötelezettségekkel kapcsolatban a pályázónak számos dokumentumot kell áttekintetnie, ami nehézséget okoz számára. Számos dokumentum áttekintése szükséges ahhoz, hogy az elszámolásokkal kapcsolatban a kedvezményezett teljeskörűen informálódjon: Részletes Pályázati Útmutató, Monitoring és

67


Helyszíni Ellenőrzési Útmutató, Pénzügyi Tájékoztató, pénzügyi elszámolásokat összesítő mátrix, Monitoring GYIK. A dokumentumok összegyűjtése során zavaró többek között, hogy a Monitoring és helyszíni ellenőrzési tájékoztató valójában a Pályázati Felhívás VI. melléklete, erre viszont sem a címlapon, sem később nem található utalás. A kérdőív eredményei megerősítik a fenti megállapítást, ugyanis a válaszadók 34%-a teljesen, 47%-a inkább egyet ért, 19%-a pedig nem ért egyet az állítással, miszerint a kifizetéssel, monitoring kötelezettségekkel kapcsolatban túl sok dokumentumot kell áttekinteni. A jelentésekre vonatkozó elvárások egyértelműségét és a dokumentumok áttekinthetőségét a válaszadók 34%-a negatívan értékelte: 6%-uk szerint egyáltalán nem igaz, 28%-uk szerint inkább nem igaz az állítás, miszerint az időszakos és záró beszámolókra, fenntartási jelentésekre vonatkozó elvárások világosak és a vonatkozó dokumentumok könnyen áttekinthetőek. 49. ábra – Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? kifizetéssel, monitoring kötelezettségekkel kapcsolatban túl sok dokumentumot kell áttekinteni

-3% -16%

47%

34%

monitoring jelentések elkészítése elfogadható mértékű adminisztratív terhet jelent

-7%

-26%

53%

13%

monitoring jelentésekre (időszakos és záró beszámolók, fenntartási jelentések) vonatkozó elvárások világosak, a vonatkozó dokumentumok könnyen áttekinthetőek

-6%

-28%

52%

15%

-60% -40% -20% 0% 20% 40% 60% válaszadók megoszlása



inkább egyetért

80% 100%

teljesen egyetért


A kedvezményezettek számára a kifizetési kérelmek benyújtása időben rugalmas, ugyanakkor ez a MAG-on belül a leterheltség szempontjából kiszámíthatatlanságot okoz. A kifizetési terhelést, így a kapacitásigényt nem tudja előre jelezni a MAG: Az esetleges munkacsúcsokat osztályon belüli és osztályok közötti átcsoportosítással oldja meg a Pénzügyi és Monitoring Igazgatóság. A vizsgált konstrukciók esetében a pályázók nagy része egyszeri elszámoló. Amennyiben nem egy összegben számol el a kedvezményezett, általában 2-3 alkalommal nyújt be kifizetési kérelmet a projektmegvalósítás során. A tapasztalat azt mutatja, hogy év elején és a nyári hónapokban kevesebb kérelem érkezik, valamint a konstrukció zárás is befolyásolja a kérelmek számát. Az adatbáziselemzés eredményei és a prognózis alapján a jelenlegi kifizetési kérelmekhez képest a támogatási és kifizetési időszak végéhez közeledve emelkedik a kifizetési igénylési kérelmek száma, melyek ellenőrzésére a jelenlegi kapacitás feltehetően nem elegendő. Az előrejelzés figyelembe vette a már leszerződött projektek számát, valamint a prognózis alapján a jövőbeli kötelezettségvállalás összegét, majd az ez alapján becsült projektszámot. A fenti projektszámok alapján, valamint a múltban egy projektre jutó átlagos kifizetési igénylések száma alapján került a jövőbeli kifizetési elszámolások száma előrejelzésre.

50. ábra – Múltbéli 2.1.1 darabszámának alakulása

elszámolások

2 500

db elszámolás

39.

2 000 1 500 1 000 500 0

A fenti módszertan alapján megállapítható, hogy a 2007 2008 2009 2010 2011 2012. I. félév vizsgált GOP és KMOP konstrukciók esetében Forrás: KPMG összesen 9519 db elszámolás történt 2007 és 2012 első féléve között. A már leszerződött, de még ki nem fizetett projektek száma összesen 7870 db, melyhez hozzáadódik még a jövőben megítélendő projektekből keletkező becsült elszámolás mennyisége, mely kb. 3200 db, azaz a

68


következő három és fél évben több kifizetési igénylést kell elbírálni, mint az elmúlt öt és fél évben. A tapasztalatok alapján a beérkező kifizetési igénylési kérelmek ellenőrzésére a MAG jelenlegi kapacitása megfelel, azonban a jövőbeni elszámolások becsült számát figyelembe véve a jelenleg rendelkezésre álló erőforrás nem kielégítő. 40.

A jelen szabályzat szerint az időközi/záró kifizetési igénylési kérelmet és az időszakos/záró beszámolót együtt kell benyújtani. A kifizetési igénylési kérelem elfogadásának feltétele a beszámoló elfogadása, mely lassítja a kifizetési folyamatot. Az ÚMFT esetében a projekt előrehaladási jelentések és a kifizetési igénylések nem voltak összekötve, előrehaladási jelentést kifizetéstől függetlenül félévente kellett benyújtani, míg közbenső kifizetési igénylést bármikor benyújthattak. Az ÚSZT-ben az időszakos beszámolót és a kifizetési kérelmet együtt kell beadni, és a támogatás folyósításának feltétele többek között a beszámoló elfogadása is. Az időszaki kifizetési kérelem és a beszámoló összekötésének hátterében kockázatcsökkentő szándék állt, a gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem jelentett nagyobb kockázatot, amíg nem volt összekötve a két dokumentum elfogadása, hiszen korábban is vizsgálták a fizikai megvalósulás és a pénzügyi teljesítés összhangját.

41.

A kifizetési igénylések és beszámolók ellenőrzése feladatmegosztás szempontjából megfelelő: hatékony ellenőrzési folyamatot tesz lehetővé, hogy a beszámoló és a kifizetési igénylés kezelése egy kolléga feladatkörébe tartozik. A kifizetési igénylési kérelem és az időszakos beszámoló ellenőrzését ugyanaz a munkatárs végzi. Ezen felül, amennyiben az ügyintézők leterheltsége engedi, a MAG törekszik arra, hogy ugyanaz végezze az egy projekthez tartozó kérelmek és beszámolók ellenőrzését a megvalósítási időszak során, mely hatékonyabbá teszi az igénylés és a beszámoló ellenőrzésének folyamatát. Korábban a kifizetési igénylések és a beszámolók ellenőrzését párhuzamosan végezték, de másmás ügyintéző. A változást, és az ebből adódó előnyöket ugyanakkor a kedvezményezettek feltehetően egyelőre nem érzékelik.

42.

A kifizetések igénylésénél az adminisztrációs terhek, ezen belül a mellékletként csatolandó dokumentumok jelentik a legnagyobb problémát a kedvezményezett számára. Számos, a számlák benyújtásával kapcsolatban támasztott követelmény van: a számlákat egy eredeti és egy eredetivel mindenben egyező másolati példányban kell benyújtani, melynek számos szempontnak kell megfelelnie (pl. eredeti számlákon fel kell tüntetni a projektazonosító számát, a „teljesítést igazolom” vagy az „átvettem” feliratot, cégszerű aláírást, a „támogatás elszámolásra benyújtásra került” feliratot); a számlák kifizetésének megtörténtét igazolni kell bankkivonattal Továbbá a kifizetendő számlákhoz csatolni kell többek közt az alábbi dokumentumokat: ■ egy másolati példányban a megrendeléseket, vállalkozói, szállítói, bérleti és megbízási szerződéseket; ■ zárt végű lízingnél a lízingbeadó jognyilatkozatát; ■ eszközbeszerzésnél szállítólevelet vagy vámhatározatot, illetve üzembe helyezési jegyzőkönyvet; ■ építés esetén építési naplót vagy a kivitelező nyilatkozatát a munkák megkezdéséről, a számlakiállító és a Kedvezményezett együttes teljesítésigazolását, ha pedig az építési tevékenységhez műszaki ellenőr szükséges, akkor az ő igazolását a teljesítésről; ■ immateriális javak beszerzésénél tételes átadás-átvételi jegyzőkönyv másolatot. A fent elvárt kritériumoknak való megfelelés csak úgy teljesíthető, ha a kedvezményezett maximálisan tájékozott és ismeri a vonatkozó szabályozási hátteret. A számlákkal szembeni formai elvárások a kérdőív eredményei alapján kevésbé jelentenek problémát szemben a kifizetési igényléshez csatolandó dokumentumok számával, mely a válaszadók 6% szerint egyáltalán nem elfogadható, 26%-a szerint inkább nem elfogadható mértékű.

69


51. ábra – Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? számlákkal szembeni formai elvárások elfogadhatóak

-3% -11%

elszámolások és kifizetések lebonyolításához mindenképp érdemes pályázatíró/ külső projektmenedzser segítségét igénybe venni

-7%

kifizetési igénylésekhez csatolandó dokumentumok száma elfogadható mértékű elszámolások és kifizetések lebonyolítása elfogadható mértékű adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára -60%


-13%

-6%

-26%

-10%

-27%

-40%

-20%

50%

36%

31%

49%

52%

17%

49%

0%

20%


13%

40%

60%

inkább egyetért

80%

100%

teljesen egyetért


A kedvezményezettek a kifizetések elszámolásának gyorsasága mellett az elszámolások és kifizetések lebonyolításához kapcsolódó adminisztratív teherrel elégedettek a legkevésbé. A válaszadók 10%-a egyáltalán nem, 27%-a pedig inkább nem ért egyet az állítással, miszerint az elszámolás elfogadható mértékű adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára. Ebből kifolyólag magas azon ábra – A kifizetési igénylések és a beszámolók összeállításával vállalkozások aránya (49% teljesen 52. kapcsolatban mely feladatot érzi nehézkesnek, megterhelőnek? egyetért, 31% inkább egyetért), 100% akik szerint mindenképp érdemes 80% pályázatíró, tanácsadó segítségét 59% 72% 60% 81% 82% igénybe venni az elszámolások 87% 89% lebonyolításához. 40% A kifizetési igénylések és hozzájuk tartozó beszámolók elkészítésekor az időszakos vagy záró beszámolók elkészítését érzik a vállalkozások a leginkább nehézkesnek, megterhelőnek (41%). 43.

20% 0%

41% időszakos vagy záró beszámoló elkészítése

28% elszámolási összesítő elkészítése

18%

13%

előírt szövegek kifizetést igazoló feltüntetése a dokumentumok másolati számlákon példányainak elkészítése

nem megterhelő

11%

19%

számlák hitelesítése

egyéb

megterhelő


Ugyan a támogatások folyósítására a kifizetési igénylés beérkezésétől számítva 45 nap áll rendelkezésére az intézményrendszernek, a bruttó, azaz valós átfutási időt számos tényező meghosszabbítja, amely kiszámíthatatlanná teszi az átfutási időt a kedvezményezett számára. A nettó átfutási időn felül a hiánypótlási időszak, a helyszíni ellenőrzés átfutási ideje és más faktorok, például a szerződésmódosítás jóváhagyásának átfutási ideje hosszabbíthatja meg a kifizetést. Ezen elemek közül csupán a hiánypótlás az, amely kizárólag a kedvezményezetten múlik.

53. ábra – Kedvezményezetti számlák kifizetésének átfutási ideje a GFP IH esetében ÚSZT: 48 nap (2011.III. n.év), 60 nap (IV.n.év) ÚMFT: átlag 117 nap

Kifizetési igénylés benyújtása

Támogatás folyósítása

Határidők szabályozás szerint: ÚSZT: 45 nap ÚMFT: 60 nap

Forrás: KPMG, Negyedéves jelentések az Európai Unió fejlesztési támogatásainak felhasználásáról (2011-2012)

Míg a nettó átfutási idő ÚSZT kedvezményezetti számlák esetében elméletben 45 nap, a teljes valós átfutási idő 2011. III. negyedévében átlagosan 48 nap, IV. negyedévében 60 nap volt a GFP IHnál. Előbbi időszakban a határidőn túli számlák aránya 33%, utóbbi időszakban 86% volt. ÚMFT kedvezményezetti számlák esetében 60 nap áll rendelkezésre a támogatás folyósítására, a teljes átfutási idő azonban átlagosan 117 nap volt 2011 és 2012. III. negyedéve közötti időszakban.

70


A támogatások folyósítására a kifizetési igénylés beérkezésétől számítva 45 nap áll rendelkezésére az intézményrendszernek. Ennek ellenére a bruttó, azaz valós átfutási idő eléri a 110 naptári napot, mely leginkább a hiánypótlásoknak, valamint a jóváhagyás és az összeg folyósítása között eltelt időnek tudható be. A teljes valós átfutási ideje a 2.1.1-es konstrukciónak átlagosan 110 nap, amely időintervallum jelentősen meghaladja az elméletben meghatározott 45 napos nettó időkeretet. Tipikusan olyan tényezők hosszabbítják meg az átfutási időt, mint a kifizetési igénylés hiánypótlása, esetleges helyszíni ellenőrzés, vagy a szerződésmódosítás jóváhagyásának átfutási ideje. A kifizetési igénylés beérkezése és az igénylés jóváhagyása között átlagosan 70 nap telik el, melynek hátterében az elhúzódó hiánypótlási folyamat áll. A szabály szerinti 15 napos határidő a legtöbb esetben nem tartható, a hiánypótlás kiküldése és a hiánypótlás beérkezése között átlagosan 45 nap telik el. Komponensenként egy szisztematikus tendencia figyelhető meg. A projektméret függvényében változik a kifizetés átfutási ideje. Amíg a kisebb támogatási összeget biztosító M komponensnél a kifizetési idők átfutási ideje 90 nap, addig az A komponens esetében már több mint 100, a B komponens esetében 130 nap, míg a C komponens esetében már megközelíti a 140 napot. 54. ábra – Kifizetési folyamat tényleges átfutási ideje 70 nap

Kifizetési igénylés beérkezése

30 nap

Kifizetési igénylés megfelelő beérkezése

15 nap

Kifizetési igénylés KSZ általi végleges jóváhagyása

Támogatás folyósítása a kedvezményezettnek

Határidő szabályozás szerint: 45 nap

Forrás: KPMG

A kifizetések minél rövidebb átfutási idejét a kedvezményezettek különösen fontosnak értékelik, javaslataikban különösen kitérnek az átfutási idő rövidítésére. A válaszadók a kifizetések témakörben legkevésbé azzal az állítással értenek egyet, miszerint az elszámolások feldolgozása és a számlák kifizetése megfelelő gyorsasággal történik. A válaszadók 19%-a szerint egyáltalán nem megfelelő, 28%-a szerint inkább nem megfelelő a kifizetési folyamat gyorsasága, 38%-uk inkább egyetért, 16%-uk teljesen egyetért az állítással. A válaszadók véleménye szerint a legnagyobb csúszás a záró kifizetési igénylés és beszámoló benyújtása és a támogatás folyósítása között telik el, továbbá a támogatás folyósítása bizonytalan és kiszámíthatatlan, mely komoly likviditási problémákat okozhat a vállalkozásnál. Véleményük szerint egy mikro és kisvállalkozás számára túl hosszú az az időszak, amíg elő kell finanszírozni a projektet. Hiánypótlás 45.

Mind az időszakos beszámolók, mind a kifizetési igénylési kérelmek esetében magas a hiánypótlások száma (utóbbi esetében kb. 80%), ami lassítja a kifizetési folyamatot és erőforrást köt le. A támogatások folyósítási szabályainak áttekintésekor leginkább az a koncepcionális hozzáállás rajzolódik ki, hogy átfogó, szigorú ellenőrzési rendszer szükséges a jogkövető magatartás betartatására a szerződéskötést követően. Ez a megközelítés egy túlbiztosításra és bizalmatlanságra épülő rendszert hozott létre, mely elkerülhetetlenül vezet az adminisztratív terhek jelentős növekedéséhez (erre szemléletes példát jelentenek a számlák benyújtásával kapcsolatban támasztott követelmények). A szabályozásból eredő rendszer egyik elkerülhetetlen következménye az elszámolásoknál jelentkező gyakori hiánypótoltatás. A leggyakoribb okok áttekintése azt mutatja, hogy a hibák túlnyomó része a pályázók számára megterhelő bürokratikus szabályokból, illetve az üzleti életben szokatlan dokumentációs igényekből fakad (pl. számlán plusz információk feltüntetése). A dokumentációs igények, azaz a benyújtandó dokumentumok száma és formai/tartalmi követelményei és ezáltal a magas adminisztratív kötelezettségek növelik a hibázási lehetőséget

71


és így a hiánypótlások valószínűségét. A kérdőív eredményei alapján a leggyakrabban a beszámolók kapcsán van szükség hiánypótlásra, a válaszadók 34%-ánál sor került ilyen hiánypótlásra,ami felfüggeszti a kifizetést, de a kifizetési igénylési kérelmek kb. 80%-át is formai és/vagy tartalmi hiba miatt hiánypótoltatni kell. 55. ábra – A kifizetési igénylésekkel kapcsolatban mire vonatkozóan kapott hiánypótlási felhívást? 100% 80% 60%

66%

67%

67%

83%

86%

86%

17%

14%

14%

40% 20% 0%

34%

33%

33%

időszakos vagy kifizetést előírt szövegek elszámolási záró beszámoló hiánya a összesítő igazoló dokumentumok számlákon nem kapott

számlák hitelesítése

egyéb

kapott


Szintén gyakori, hogy a hiánypótlások hátterében a megfelelő fotódokumentáció hiánya és a kommunikációs kötelezettségek elmulasztása áll. Több válaszadó esetében különböző nyilatkozatok pótlására, a vámtarifaszám számlán való megfelelő feltüntetésére és az üzembe helyezési jegyzőkönyv pótlására volt szükség, A válaszadók tapasztalatai alapján gyakoriak azok a hiánypótlások, melyek inkább csak időhúzásra szolgálnak: ■ A hiánypótlások folyamata, lehetne gyorsabb, és nem az egyik hiánypótlás kezelése után kerülne előtérbe újabb hiányosság. ■ Ha felmerül 3 hiánypótlás, nem egyszerre kérik be őket, hanem egyenként, ami háromszor annyi idő, mint amennyi lehetne. 46.

Az EMIR által generált kifizetési igényléshez kapcsolódó hiánypótló levelek értelmezése nehéz a kedvezményezettek számára, valamint egy részét nem tartják megalapozottnak. A hiánypótló levelek értelmezése gondot okoz a kedvezményezettek számára, így többször fordulnak az ügyfélszolgálati munkatársakhoz ez ügyben. A hiánypótlásokkal kapcsolatban több kedvezményezett és pályázatíró – akik a megvalósítás során is támogatják a kedvezményezettet – említette, hogy a hiánypótlások egy részét nem érzik megalapozottnak, mivel olyan dokumentumok benyújtását is kérik tőlük, amelyek nem kötelezőek. A kérdőívet kitöltő vállalkozások között előfordult olyan eset is, hogy a beszámoló leadása után változott az elszámolás rendje és ez alapján hibásnak minősítették a korábban leadott beszámolót; vagy, hogy olyan dokumentumot kellett beküldeni, amely a támogatási szerződés kötelező mellékletét képezte.

47.

A kedvezményezettek számára biztosított 15 napos hiánypótlási idő egyes esetekben kevés, ami új kifizetési folyamat elindítását eredményezi. A hiánypótlásra biztosított időt a válaszadók 92%-a elégségesnek tartja, ugyanakkor egyes esetekben, például külföldi beszállítói számlával kapcsolatos hiánypótlás esetén, vagy a számlát kiállító rugalmatlansága miatt a hiánypótlásra rendelkezésre álló 15 nap kevésnek bizonyul a kedvezményezettek számára. Ennek következtében új kifizetési folyamat elindítására van szükség, amely az intézményrendszer nettó átfutási idejének újraindulását és így a kifizetési folyamat elhúzódását eredményezi. Szintén gyakori eset, hogy a hiánypótló levelet a kedvezményezett olyan későn kapja meg, hogy a levélben megjelölt határidőig csak néhány nap marad; de az ünnepnapok, hosszúhétvégék is megnehezítik a határidőn belüli hiánypótlást.

56. ábra – Miért nem volt elégséges az idő a hiánypótlásra? külföldi számla kiállításának hosszú átfutási ideje 19% egyéb 43%

számlát kiállító rugalmatlansága 38%


72


48.

A kifizetési igénylés benyújtását kedvezményezetti oldalon elodázza, hogy egyes benyújtandó dokumentumok hiányoznak, illetve egyes igénylési feltételeknek nem felelnek meg a kedvezményezettek. Ez a benyújtásra váró kifizetési igények ütemezésének kiszámíthatatlanságát és csúszását okozza. A szükséges igazolások és nyilatkozatok benyújtását és így ellenőrzését a pályázati életciklus egyre későbbi pontjához igazították, amely egyrészről pályázóbarát, másrészről késlelteti a kifizetési igény ütemezéshez képesti benyújtását (főként egyszeri elszámolók esetében), mivel egyes pályázók ezen iratok beszerzését a kifizetési igénylés felmerülésekor – azaz késve – indítják el. A kifizetési folyamatot hátráltatta a válaszadók 7%-ánál, hogy nem álltak rendelkezésre a biztosítékot igazoló dokumentumok, 18%-ánál pedig, hogy más, a kifizetési igényléshez szükséges dokumentumok. A jelenlegi szabályozás szerint a támogatások folyósítását többek között csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha a kedvezményezettnek nincs köztartozása. Előfordul, hogy a kedvezményezetteknek csupán néhány ezer forintos köztartozása áll fenn, így az ebből kifolyólag ki nem fizethető számlák bent állása lassítja a kifizetési folyamatot. Ugyanakkor ez a kérdőíves válaszadók többségénél nem okozott problémát.

49.

A pályázati életszakasz során az elszámolások és kifizetések jelentik a legnagyobb nehézséget a kapcsolódó adminisztratív terhek, a hiánypótlások mértéke és azok korlátozott értelmezhetősége miatt. Mind a pályázatírók, mind a kedvezményezettek szerint a pályázati életszakasz során a beszámolók és kifizetési igénylések jelentik a legnagyobb terhet. Ezt a hiánypótlások számossága is mutatja. Ennek részben az az oka, hogy a rendszer alapvetően a bizalmatlanságra épül, feltételezve, hogy átfogó, szigorú ellenőrzési rendszer szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítésére a szerződéskötést követően. Ez a megközelítés elkerülhetetlenül vezet az adminisztratív terhek jelentős növekedéséhez.

Helyszíni ellenőrzés és szabálytalansági eljárás 50.

Folyamatban van egy új kockázatelemzési rendszer kialakítása, melynek mintavételezése valós kockázatelemzésen alapul. Jelenleg az ellenőrzések száma és gyakorisága elsősorban a támogatási értékhatárhoz, valamint az EMIR-ben elérhető adatokhoz van kötve. 15. táblázat – Leszerződött projektek száma támogatási összeg kategóriánként és a helyszíni ellenőrzések becsült száma GOP 2.1.1 A, B, C, M komponenseknél

Támogatás összege

Ellenőrzés a projekt befejezéséig

Leszerződött projekt (db)

Összesen ellenőrizendő projektek becsült száma

10 millió > T

a projektek min. 5%-át

8271

min. 413 db.

10 millió < T < 25 millió

a projektek min. 25%--át

4147

min. 1036 db.

25 millió < T

a projektet min. egyszer

1458

min. 1458 db.

250 millió < T

a projektet évente min. egyszer

69

min. 69 db.

Forrás: KPMG, 2012.10.08. EMIR lekérdezés és 4/2011 kormányrendelet alapján

A jelenlegi kockázatelemzési módszertan szerint a projekteket egyrészt a támogatás mértéke, aránya, a projektmegvalósítás során tapasztalt esetleges adminisztrációs hibák, másrészt a pályázatban szereplő múltbeli gazdasági adatok alapján minősítik. Ugyan kockázatelemzésen alapul a mintavétel, a valós kockázatot nehéz az EMIR alapján azonosítani, ugyanis az EMIR-ben csak múltbéli adatok állnak rendelkezésre, aktuális gazdasági adatok nem kerülnek rögzítésre, így jelenleg nem feltétlenül a valós kockázatot jelentő projektek kerülnek bele a mintába.

73


A tapasztalat azt mutatja, hogy a megemelkedett számú helyszíni ellenőrzés során nem állapítottak meg több szabálytalanságot, mint korábban, azaz önmagában nem elegendő a helyszíni ellenőrzések számának növelése. Jelenleg évente kb. 2500 helyszíni ellenőrzést végeznek. A megemelkedett számú ellenőrzések oka egyrészt, hogy az „A”-s kiírásoknál könnyítettek a kiírási feltételeken és a 4/2011 kormányrendelet értelmében a támogatás értékhatára alapján több helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni, mint korábban. Másrészt a GFP IH a jogszabályi előíráson kívül elrendelte a 2.1.109/A-s projektek jelentős részének ellenőrzését, ami 2-3 hónapos csúszást okozott az ellenőrzésekben. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a megemelkedett számú helyszíni ellenőrzés során nem állapítottak meg több szabálytalanságot, mint korábban, azaz önmagában nincs kockázatcsökkentő hatása a helyszíni ellenőrzések számának növelésének.

52.

A kifizetésekhez köthető helyszíni ellenőrzések átlagos átfutási ideje a 45 napos kifizetési határidőn belül átlagosan 21 nap, melyet nehéz tartani az ellenőrzés mindkét félnek megfelelő időpontjának egyeztetése miatt. A Helyszíni Ellenőrzési Igazgatóság törekszik arra, hogy a 21 nap a maximum belső határidő is legyen (jogszabály nem írja elő). A KSz azonban minden második helyszíni ellenőrzés során kicsúszik a 21 napos határidőből, mely alapvetően a kedvezményezetten múlik. Gyakori a kedvezményezettek részéről a már leegyeztetett időpont elhalasztásának kérése, melynek következtében az ellenőrzés kb. 2 hetet csúszik. A jogszabályi környezet ezt nem kezeli, a KSz azonban kiemelt kockázatúnak minősíti az ilyen projekteket.

53.

A helyszíni ellenőrzések során a valós megvalósulás ellenőrzéséhez szükséges szakértők bevonásának lehetősége korlátozott. A helyszíni ellenőrzés elsődleges célja, hogy a projektek megvalósulásának ellenőrzése ne csupán dokumentum alapú legyen. Ehhez szükséges, hogy egyes területeken (pl. komplex projektek) szakértők tudják ellenőrizni a definiált projektcélnak megfelelő megvalósulást. A helyszíni ellenőrzéseken korábban külső szakértők is részt vettek. Ennek azonban jelentős hozzáadott értéke – a KSZ elmondása szerint – nem volt, ugyanis a külső ellenőrök gyakran nem foglaltak állást adott kérdésekben. Ennek eredményeként jelenleg jellemzően nem vonnak be külső szakértőt; szükség esetén azonban, például informatikai területen, van lehetőség a MAG-on belül ilyen szakértők bevonására.

54.

Bár a projektek jelentős részének ellenőrzéséhez vidékre kell utazni, a helyszíni ellenőrzések jelenleg a budapesti központból történnek, ami a feladatellátás szempontjából korlátozottan hatékony. A MAG korábban működtetett vidéki hálózata megszűnt, jelenleg a helyszíni ellenőrök központja Budapest. A jelenlegi rendszer előnye, hogy a központból könnyebb megszervezni és koordinálni az ellenőrzéseket, hátránya azonban, hogy mivel az ellenőrzések jelentős része hosszabb utazást igényel, egy napra általában csak egy ellenőrzést lehet beütemezni, esetenként kettőt. Így hatékonyság szempontjából nem kielégítő a jelenlegi rendszer.

55.

A szabálytalansági eljárások aránya nem kiugró, és a közel 1400 szabálytalansági gyanúnak mindössze 6 százaléka eredményez követelést. A szabálytalansági eljárások kis része végződik valós szabálytalanság megállapításával, mivel nagy részük adminisztrációs kötelezettség elmulasztása miatt indul, amelyet a kedvezményezett pótol. A 2.1.1-es projektek mindössze 7 százalékánál merül fel szabálytalansági gyanú. A legtöbb szabálytalansági bejelentés a „C”-s projektek kapcsán érkezik: a projektek 21 százalékánál észleltek valamilyen szabálytalanságot. Ezzel szemben az „A” és „B” jelű projektek mindössze 9 százalékánál, az „M”-es projekteknél pedig csak néhány esetben merül fel a szabálytalanság gyanúja. Összességében a gyanúk kétharmadánál állapítható meg szabálytalanság és a felmerült szabálytalansági

57. ábra – Szabálytalansági típusok gyakorisága El nem számolható kiadás Határidők nem 2% Egyéb tartása 4% 2% Egyéb szabálytalanságok (meghatározandó) 35%

Jelentéstételi kötelezettség elmulasztása 9% Egyéb szabálytalanságok a támogatáshoz való jogokkal kapcsolatban 17% Felszámolási eljárás/csőd eljárás 31%

Forrás: KPMG, 2012.10.01. EMIR lekérdezés

74


gyanúk 6százaléka eredményez követelést. A szabálytalansági eljárások átfutási ideje átlagosan 28 nap (a gyanúhoz/bejelentéshez kapcsolódó döntés és a végső döntés között eltelt idő). 56.

A szabálytalanságok egy részét típusukból kifolyólag nem lehet megelőzni. A szabálytalanságok egyik leggyakoribb oka, hogy a vállalkozás ellen felszámolási vagy csődeljárás indul. Az ilyen típusú szabálytalanságokat az intézményrendszer nem tudja kiküszöbölni, ugyanakkor például a jelentéstételi kötelezettség elmulasztása, el nem számolható kiadások, vagy határidők nem tartása miatt keletkező szabálytalanságok megelőzhetőek lennének.

4.2.6

Információs és tájékoztató szolgáltatások a kedvezményezettek számára

A projekt megvalósítása során a kedvezményezettek egyrészt a honlapon elérhető információkból, másrészt a MAG Ügyfélszolgálatán keresztül értesülhetnek az őket érintő hírekről. Amikor a kedvezményezettek felkeresik az ügyfélszolgálatot, minden esetben ugyanazon személlyel, a pályázatukhoz rendelt Ügyfélszolgálati munkatárssal, saját Projekt Partnerükkel konzultálhatják meg az adott kérdést. 57.

58.

A kérdőív eredményei alapján megállapítható, hogy a kedvezményezettek a telefonos ügyfélszolgálatot, valamint a releváns dokumentumok áttekintését preferálják, amennyiben a projektmegvalósítás során kérdésük merül fel. Az ügyfélszolgálat és a Projekt Partnerek elérhetősége jelenti az egyik legnagyobb problémát a kedvezményezettek és a KSz közötti kommunikációban.

58. ábra – Mely információs csatornát preferálta a projektmegvalósítás során, ha kérdése merült fel? Egyéb Személyes ügyfélszolgálat E-mail Honlap(ok) Releváns dokumentumok Telefonos ügyfélszolgálat 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 1.helyen szerepel


A válaszadó kedvezményezettek véleménye szerint, hiába van kijelölt Projekt Partner, nagyon nehézkes a kommunikáció velük, valamint szerepük nem egyértelmű és elérni szinte lehetetlen őket, mely gyors segítségnyújtás esetén különösen fontos lenne. 59.

Bár az ügyfélszolgálati statisztikák alapján a Projekt Partnerek a kérdések kb. 80%-át meg tudják válaszolni, a tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyfélszolgálat – részben a kifizetési igényelések bonyolultságából adódóan – nincs felkészülve megbízható tájékoztatás nyújtására. A Projekt Partneri rendszeren keresztül történő kapcsolattartás során az ügyfelek az egész projekt során ugyanazzal a munkatárssal állnak kapcsolatban. Ennek érdekében a 12 Projekt Partner (+ két tanuló) folyamatos képzésben részesül, amennyiben pedig szükséges, workflowban továbbítják a kérdést az adott szakterületen kijelölt személynek. Ugyan az egyes ügyfélszolgálati kollégák komponensek alapján specializálódtak, a pályázati életszakasz egészére vonatkozóan nyújtanak tájékoztatást. A kifizetésekkel kapcsolatban felmerülő kérdések szerteágazóak és bonyolultak lehetnek, ebből adódóan az ügyfélszolgálat gyakran nem tud kielégítő tájékoztatást adni a kedvezményezetteknek, mivel az ügyfélszolgálati munkatárs is csupán az útmutatóra tud hagyatkozni. Ezzel szemben a kérdőívet kitöltő vállalkozások 44%-a inkább egyet ért, 29%-a pedig teljesen egyetért az állítással, miszerint az elszámolásokkal kapcsolatos kérdésekre könnyű egyértelmű választ kapni a telefonos ügyfélszolgálaton. A válaszadók 8%-a egyáltalán nem, 19%-a inkább nem tartja igaznak az állítást, mivel az ügyfélszolgálati munkatárs legtöbbször vagy az útmutatóra hivatkozik, vagy az adott pénzügyi ügyintézőhöz fordul segítségért, majd továbbítja a választ a kedvezményezettnek. Azaz az ügyfélszolgálati munkatársak tájékozottságának mélysége nem biztosítja, hogy kifizetési témában lényegi információt tudjanak adni a kedvezményezettnek. Bár a válaszadó kedvezményezettek összességében elégedettek a telefonos ügyfélszolgálat válaszaival, egyes konkrét példák ellentmondanak ennek:

■ Az ügyfélszolgálaton semmilyen tájékoztatást nem tudtak adni a kifizetés csúszásáról, és nem beszélhettünk sem telefonon, sem személyesen a kifizetésért felelős személlyel.

75


■ A telefonos ügyfélszolgálatnak nincs rálátása a folyamatokra, az ügyintéző nehézkesen jutott hozzá a kért információkhoz. A válaszadók véleményei között megjelent továbbá, hogy a telefonos ügyfélszolgálat gyakran nem is adhat tájékoztatást a folyamatban levő ügyek állásáról. 60.

Az ügyintézés folyamatát hátráltatja és meghosszabbítja egyrészt, hogy a MAG-on belüli kommunikáció a válaszadó kedvezményezettek tapasztalata szerint nem megfelelő, másrészt, hogy egy pályázattal túl sok ügyintéző foglalkozik. A kérdőíves tapasztalatok szerint a MAG egyes osztályai között látszólag nincs közvetlen kapcsolat, ugyanis ugyanazon pályázattal kapcsolatban az egyik ügyintéző elfogad bizonyos dokumentumokat, míg egy másik ügyintéző ugyanazzal kapcsolatban hiánypótlást kezdeményez. Hiányzik a megfelelő kommunikáció azon emberek, illetve osztályok között, akik a pályázatokkal kapcsolatba kerülnek. Egy válaszadó véleménye szerint a nem hatékony belső ügyintézés, kommunikáció miatt, ami annak tudható be, hogy sokan foglalkoztak a pályázatukkal, sokszor kellett ugyanazon dokumentumokról, információkról egyeztetni a MAG-gal.

61.

A 2.1.1 ügyfélkör általában reaktív, ezért a MAG – igazodva a célcsoport jellemzőihez – proaktív tájékoztatást folytat több kommunikációs csatornán is. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyfelek nem olvassák el a tájékoztatókat és GYIK-okat, így nem rendelkeznek olyan teljeskörű információval, amely a projektéletút egyes szakaszaiban szükséges lenne. Ez azt eredményezi, hogy már csak akkor lépnek kapcsolatba az Ügyfélszolgálattal, ha valamilyen akadályba ütköznek, például hiánypótló, emlékeztető levelet kapnak, vagy szabálytalansági eljárás indul ellenük. Ezt felismerve, az Ügyfélszolgálat a minél teljesebb informálás érdekében e-mailen és telefonon tájékoztatja az adott teendő, hír vagy módosítás kapcsán az ügyfeleket, továbbá roadshow-kat szervez, ahol többek között felhívják a figyelmet az elszámoláshoz szükséges dokumentumokra is. A tájékoztató e-mailek az érintett ügyfélkörnek mennek (például akinek aktuális a fenntartási időszakkal kapcsolatos információ), a Projekt Partner e-mail címéről. A kampányszerű e-mailek témája például a megemelt előleg, monitoring GYIK kiküldése vagy a hiánypótlások idejének 15 napra csökkentése.

62.

Az Ügyfélszolgálat leterhelt, részben a sok bejövő hívás, részben a kampányszerű kimenő hívások miatt. Az ügyfelek jellemzően a telefonos megkeresést preferálják, így a kimenő hívások mellett a nagyszámú bejövő telefonhívás leterheli a Projekt Partnereket. Az ügyfelek leggyakrabban a kifizetéssel, azon belül is a támogatás folyósításának várható időpontjával kapcsolatban keresik fel az Ügyfélszolgálatot.

63.

Az ügyfelek teljeskörű tájékoztatása érdekében ügyféloktatásokat tartanak szerződéskötés és módosítás, helyszíni ellenőrzés és kifizetés, valamint monitoring és fenntartás témakörökben; igény van, erőforrás azonban nincs több oktatásra. Az ügyféloktatásokat konstrukciónként szervezik, melyeken 20-25 fő tud részt venni egy alkalommal. Az ügyféloktatáson, melyeket többnyire Budapesten tartanak, általában négy kolléga vesz részt. A részvételi arány jó, igény lenne még több oktatásra (jelenleg heti egy kerül megrendezésre), de az intézményrendszer kapacitása nem engedi. Így egy-egy komponensre általában évente egyszer-kétszer kerül csak sor.

64.

Bár a Széchenyi Programirodák tanácsadóit a MAG is képezte, így viszonylag jól ismerik a pályázási folyamatot és közvetlen kapcsolatban állnak a pályázókkal/kedvezményezettekkel, a szerepvállalásuk az intézményrendszeren belül nem egyértelmű. A Kormány az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében hozta létre a Széchenyi Programirodák rendszerét (68/2011. (IV. 28.)). A Programirodák feladata egyrészt a program népszerűsítése és a potenciális pályázók tájékoztatása, másrészt az Iroda tanácsadói a projektötlet kialakulásától egészen a támogatás folyósításáig segítséget nyújtanak a kedvezményezetteknek. Ennek ellenére pontos szerepvállalásuk tisztázatlan mind az IH, mind a MAG számára.

76


4.3

Javaslatok

A javaslatok azon értékelő megállapításokra reflektálnak, amelyek fejlesztendő területeket azonosítottak. A javaslatok mögött zárójelben lévő számok a kapcsolódó megállapításokra utalnak. Feladatmegosztás és teljesítmény az intézményrendszeren belül 6.

A monitoring tevékenységekkel foglalkozó, tapasztalattal rendelkező kollégák megfelelő számának mindenkori biztosítása a GFP IH-nál. [60] Szükség van rendszeres prioritásra és konstrukcióra lebontott átfogó monitoring kimutatásokra az előrehaladás folyamatos nyomon követése érdekében, amelyek révén kiszűrhetők azok a területek, ahol beavatkozás szükséges akár a kötelezettségvállalás, akár a kifizetések tekintetében.

7.

Az NFÜ-n vagy a GFP IH-n belül javasolt egy, a KSz hatékonyságát és eredményességét vizsgáló terület kialakítása, amely folyamatosan visszacsatol a javítandó területekről. [61] Az egyes pályázati lépesek mentén a statisztikák folyamatos nyomon követése és elemzése (pl. hiánypótlások száma, aránya) elősegítené, hogy a végrehajtási intézményrendszer folyamatos visszacsatolást kapjon teljesítményéről, fejlesztendő területeiről. Ennek az NFÜ-n belüli központosított nyomon követése elősegítené, hogy az egyes KSz-ek összehasonlíthatóak legyenek, illetve lehetőség nyíljon a legjobb gyakorlatok megosztására.

8.

A KSz-ek, többek között a MAG Zrt. ösztönző rendszerének átalakítása annak érdekében, hogy a hatékonyság növekedjen. [62] A jelenlegi rendszeren belül a GFP IH számára egyrészt biztosítani szükséges, hogy a MAG Zrt.-t ösztönözhesse hatékonyságának növelésére: a bónusz keret ne csak csökkenhessen – azaz ne csupán szankcionáló legyen a rendszer –, hanem jutalmazzon is: adjon lehetőséget „visszatöltésre” is, amennyiben javulást ért el a KSz egyes, a GFP IH számára fontos mutatók tekintetében. Másrészt szükséges a MAG Zrt.-n belül az ösztönző rendszerbe olyan mutatók beépítése, amelyek a hatékonyság növelésére motiválják a vezetőket.

Információs és tájékoztató szolgáltatások a pályázat beadásáig 9.

Fontos lenne a központi honlapok átláthatóságának növelése, tartalmuk szinkronizálása. [66, 67]

10.

A pályázatkereső szűrési paramétereinek átalakítása. [67] Célszerű és életszerű szűrési paraméterek segítenék a pályázók tájékozódását az nfu.hu honlap pályázatkereső funkciójánál. A pályázatok elnevezésének egyértelművé tételével (nagyfokú hasonlóság kerülése, pályázati kódszámok rendszeres és következetes alkalmazása, stb.) pedig nőne a pályázati lehetőségek áttekinthetősége.

11.

A pályázati lehetőségek intenzívebb hirdetése, marketingelése, médiában való szerepeltetése javasolt [69]

Pályázatkezelés a szerződéskötésig 12.

Javasolt egy olyan többlépcsős pályázati rendszer kialakítása hosszú távon, mely a pályázó fejlődési stádiuma alapján minősíti, és egyben előnyben részesíti a jó pályázókat. A jelenlegi pályázati rendszer nem jutalmazza azokat a pályázókat, akik mind a projekt ötlet, mind a megvalósítás szempontjából korábban már sikeresek voltak. A fejlesztési javaslat értelmében érdemes valamiféle előnyhöz juttatni azon vállalkozásokat, akik már pályáztak és problémamentesen megvalósítottak egy projektet. A többlépcsős pályázati rendszer első fázisában viszonylag egyszerűbb, kisebb támogatási összegű pályázatokra lehetne pályázni. Azok a vállalkozások, akik ebben a szakaszban sikeresen megvalósítják a projektet és elmondható róluk, hogy tapasztalatot szereztek például a pályázás, megvalósítás, KSz-szel való kommunikálás tekintetében és ezek alapján jó minősítést kaptak, továbbléphetnek a második fázisba. A második fázisban tehát már sokkal tapasztaltabb vállalkozások nyújthatják be pályázataikat komplexebb pályázatokra, melyek keretében nagyobb összegű, nagyobb támogatási intenzitású projekteket tudnak megvalósítani.

77


A többlépcsős pályázati rendszer legnagyobb előnye, hogy a pályázók motiváltabbá válhatnak, mivel előnyük származhat abból, ha egy projektet sikeresen, jól megvalósítanak. 13.

Hosszútávon érdemes egy olyan pályázati rendszert kialakítani, mely a visszatérő pályázók esetében egyszerűbb, kevesebb dokumentációval járó pályázási folyamatot tesz lehetővé azáltal, hogy a már egyszer a rendszerbe bekerült adatokat és dokumentumokat nem szükséges újra és újra megadni és benyújtani. [72, 73] Javasoljuk, hogy azon pályázók esetében, akik egyszer már nyújtottak be sikeres pályázatot a 2.1.1 konstrukciók valamelyikére és újra pályáznak, a korábbi pályázat során benyújtott dokumentumokat, mellékleteket vegye figyelembe a rendszer és ne kérje be ismételten, illetve csak akkor kérje be, amennyiben változás történt az adott dokumentum kapcsán. Például ne kelljen a NAV-nak kötelezően megküldendő bevallás statisztikai létszámot tartalmazó oldalát vagy a belső munkaügyi nyilvántartást ismételten megküldeni, amennyiben a pályázó az elmúlt egy évben már egyszer benyújtotta, vagy például amennyiben az aláírási címpéldány nem módosult a korábbi pályázathoz képest, ne legyen előírva annak újbóli benyújtása. A kérdőíves válaszadók javaslataik között szintén megemlítik, hogy ne legyen szükség olyan okiratok benyújtására, melyek az államigazgatás nyilvántartásaiban rendelkezésre állnak (pl. cégkivonat); illetve ne legyen szükség olyan információk megadására, mint például a korábbi támogatások adatai, melyek megtalálhatóak a pályázati rendszerben. A pályázat során becsatolt dokumentumok alapján elfogadott és nyert pályázó esetén, ne legyen szükség ugyanazon dokumentumok becsatolására, pl. tulajdoni lap, cégkivonat. Informatikai fejlesztések révén gyorsítani lehetne a pályázat kitöltését oly módon, hogy a projekt adatlap kitöltése során a rendszer a pályázó teljes nevének kitöltését követően automatikusan kitölti a pályázó legutóbbi pályázatában megadott adatok alapján az adott mezőket (úgy, mint gazdálkodási formakód, adószám, statisztikai szám, alapítás időpontja, pályázó székhelye, pályázó tulajdonosainak adatai stb.) és a pályázónak csak ellenőriznie kell azokat.

14.

Pályázati paradigmaváltás az adminisztratív terhek csökkentésének érdekében. [77] A pályázati rendszer átalakítása úgy, hogy a pályázati lehetőségek áttekintése és a pályázatok összeállítása alapesetben, önállóan – külső pályázatírói segítség nélkül, ésszerű erőforrás ráfordításával – is lehetséges legyen a pályázók számára.

15.

A pályázók, és később a kedvezményezettek, könnyebb eligazodása érdekében javasolt az egyes pályázatokhoz áttekintendő dokumentumok számának és terjedelmének radikális csökkentése, a pályázatok közérthetőségének és egyértelműségének növelése. [70, 71]

■ A pályázati felhívás, útmutató és mellékleteik tartalmának funkcionális újragondolása az alábbi fókuszokkal [71]: – felhívás: „go - no go” döntés meghozatalához szükséges alapinformációk biztosítása; – útmutató: a pályázati feltételrendszer logikus, tömör, egyenszilárdságú bemutatása; – mellékletek: gyakorlati útmutató, segítség az elvárásoknak való megfeleléshez. ■ A pályázati rendszerhez kapcsolódó speciális fogalmakat és funkciókat közérthető és könnyen hozzáférhető módon definiálni szükséges. Olyan egyszerű pályázati dokumentáció összeállítása szükséges, melynek nyelvezete egy kezdő pályázó számára is érthető, pályázatírói segítség nélkül. Továbbá az egyes pályázati dokumentumok közötti tartalmi konzisztencia rendszeres vizsgálatot igényel (meglévő eltérések megszüntetése, változások következetes átvezetése). [71] ■ Javasolt a pályázati kiírások verziószámmal való ellátása. [68] – A pályázati kiírások gyakori változása miatt a verziószámozás mind az intézményrendszer, mind a pályázók számára megkönnyítheti a nyomon követést és a változások érzékelését. ■ Szükséges egyértelműen meghatározni a pályázó által a pályázathoz csatoltan benyújtandó dokumentumok körét (taxatív lista hiánya). [72] A válaszadó vállalkozások javaslatai szerint, hasznos lenne, ha a pályázathoz csatolandó dokumentumok egy helyen lennének megtalálhatóak, valamint hogy alapinformációkért ne legyen szükség egyszerre három dokumentum áttekintésére. 16.

A pályázatok értékelési szempontjainak transzparenssé tétele a pályázók számára. [76]

78


18.

A MAG Zrt. honlapján a logikus és átfogó szerződéskötéssel/támogatói okirat kibocsátásával kapcsolatos tájékoztatást minden pályázat esetében elérhetővé kell tenni (pl. 2.1.1/A és B vs. 2.1.1./M). [81] Az egyedi elbírálási körbe eső szerződésmódosítások csökkentése, a folyamat további sztenderdizálása. [83] Egyes szerződésmódosítások bonyolultságukból kifolyólag egyedi elbírálás alá esnek, így IHhatáskörbe tartoznak. Egyedi elbírálás alá eshet például olyan eset, hogy a kedvezményezett a megvalósítás során végül olyan eszköz beszerzése mellett dönt, amely jellemzőiben vagy akár funkciójában jelentős mértékben eltér az eredeti, a pályázati anyagban szereplő eszköztől. E módosításokat az IH rendszerint hosszas értékelés után elfogadja, mivel általában a módosított projekt is megfelel a támogatási feltételeknek. Ugyanakkor a módosítás elfogadását az IH feltételekhez köti, például csökkenti a támogatás intenzitását. Az objektív értékelési rendszerből adódóan, amennyiben a módosított eszköz beleillik a vállalkozás profiljába, sok esetben a kedvezményezett a módosítással is megfelelne a kezdeti támogatási feltételeknek: azaz ha ezzel a projekttartalommal pályázna, támogatást nyerne. Így az ilyen típusú módosítások akár a pályázat „újraértékelése”, addicionális feltételekhez kötése nélkül, automatikusan is történhetnének – ahogy az a pályázatok elbírálásánál is történik. Az automatizmusból adódóan az ilyen szerződésmódosítások KSz hatáskörben is elvégezhetők, ami tehermentesíti az IH-t.

19.

A szerződésmódosításra szűkebb határidő meghatározása, különösen a GFP IH hatáskörébe tartozók esetében, továbbá a tapasztalt kollégák számának növelése. [84] Mivel a nettó és bruttó átfutási idők különbségét – a helyszíni ellenőrzéseken és a hiánypótlásokon felül – nagyrészt a szerződésmódosítás miatti felfüggesztés okozza, a szűkebb határidő meghatározása felgyorsítaná a kifizetési folyamatot.

Projektmegvalósítás 20.

Javasolt több pályázati kiírásban az előleg igénylés lehetőségének biztosítása, ugyanis a kedvezményezettek jelentős része élne a lehetőséggel. [88] A válaszadó vállalkozások 45%-a igényelt volna előleget, azonban az adott kiírásban nem volt rá lehetőség. A kérdőíves javaslatokban a válaszadók közül többen is megfogalmaztak javaslatokat az előleg igényléssel kapcsolatban, és javasolták, hogy az előleg igénylésének lehetőségét több pályázati konstrukció számára is elérhetővé kellene tenni (pl. GOP-2.1.1 A), valamint kisebb projekteknél is segítséget jelenthet néhány vállalkozás számára.

Támogatások folyósítása és monitoring 21.

Paradigmaváltás szükséges a megvalósítás során alkalmazott monitoring tekintetében: az általános érvényű dokumentum alapú ellenőrzésről a hangsúly áthelyezése a célzottabb, szankcionáló ellenőrzésre. [95, 98, 103] A pályázati rendszernek alapesetben tisztességes, jogkövető magatartást kellene feltételeznie a pályázók részről és így a túlszabályozás helyett inkább a célzott monitoringra és a visszatartó erejű szankcionálásra kellene helyeznie a hangsúlyt.

22.

A kifizetést egyszerűsítő és felgyorsító quick win-ek azonosítása az intézményrendszer végrehajtó szintjének bevonásával, a rendszer és a működési folyamatok stabilitásának megőrzése mellett. [92, 93, 94, 96, 97, 98] Az elmúlt évek során több olyan kezdeményezés is volt, amely a kifizetések egyszerűsítését és felgyorsítását célozta. Ezek többnyire hasznosnak bizonyultak, ugyanakkor fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy a módosítások a már kialakult rutin megakadását, az intézményrendszer folyamatos tanulását követelték meg. Az elkövetkező időszak számos kifizetése ugyanakkor már nem engedi meg a kialakult rutin nagyobb megbolygatását, így javasolt bármilyen – akár e riportban is tett – javaslat vizsgálata abból a szempontból, hogy egy-egy folyamati lépés átalakakítása mennyiben akasztja meg az intézményrendszer rutinszerű működését. Épp a fentiek miatt ugyancsak javasolt az intézményrendszer végrehajtó szintjének bevonása a javaslatok kialakításába: a kifizetésekkel foglalkozó munkatársak közvetlen megkérdezése arról, hogy melyek azok a lépések, amelyek közvetlenül és érezhetően egyszerűsítenék, felgyorsítanák munkájukat.

79


24.

A hiánypótlások számának csökkentése érdekében a kifizetési igényléshez csatolandó mellékletek benyújtásának eltörlése úgy, hogy az esetleges helyszíni ellenőrzés során ellenőrzésre kerül e dokumentumok megléte és tartalma. [95] A monitoringgal kapcsolatos elvárások egy dokumentumban történő megjelenítése. [90] A monitoringhoz szükséges ismeretek elsajátítását megkönnyítheti, ha a szükséges információk egy dokumentumban elérhetők.

25.

Amennyiben az időszakos beszámoló formai hiánypótoltatásra szorul, az időközi kifizetési igénylési kérelem elfogadását az időszakos beszámoló elfogadása helyett a benyújtáshoz kötni. [93,98] Amennyiben az időszakos beszámoló kapcsán tartalmi hiányosságok, hibák merülnek fel, az időközi kifizetési igénylési kérelem elfogadásának továbbra is maradjon feltétele a beszámoló elfogadása. Ugyanakkor a támogatások folyósításának felgyorsítása érdekében formai hiányosság esetén javasolt a támogatás folyósításának megindítása, amivel párhuzamosan az ügyfél hiánypótolhatja az időszakos beszámolót.

26.

Javasolt az olyan igazolások, nyilatkozatok benyújtását, melyek jellemzően sok hiánypótlással járnak vagy megakasztják a kifizetési folyamatot, a pályázati életciklus korábbi fázisában előírni. [101] Javasolt így például a biztosíték ellenőrzését már korábbi fázisban, jóval a kifizetés előtt ellenőrizni.

27.

A visszaáramló források minimálisra csökkentése és egyben a kifizetések gyorsítása érdekében javasolt a jelen támogatási időszak utolsó kiírásának feltételrendszerét módosítani. [37,101] A fel nem használt, felszabaduló források több mint fele a kifizetések megkezdése előtt vált újra elérhetővé és a felszabaduló források egyharmada a KSz elállása miatt áramlott vissza a rendszerbe, melynek hátterében gyakran a kifizetéskor benyújtandó dokumentumok hiánya állt. A jelenleg alkalmazott módszer helyett javasolt a pályázat benyújtásakor kérni azon dokumentumokat is, melyeket jelenleg a kifizetéskor szükséges csatolni. Így egyrészt elkerülhető, hogy e dokumentumok beszerzésének szükségessége a kifizetési igénylés benyújtásakor merüljön csak fel és e dokumentumok hiánya miatt projektek dőljenek be, másrészt gyorsabb folyósítás érhető el a kevesebb ellenőrzést igénylő kifizetési igénylések révén.

28.

29.

A bennálló számlák kifizetésének gyorsítása érdekében javasolt a 4/2011 kormányrendelet módosítása úgy, hogy egy bizonyos összegig (pl. százezer forint) köztartozás-mentesnek számítson az ügyfél. [101] A MAG Zrt. Pénzügyi és Monitoring Igazgatóság jövőbeli várható kapacitáshiányának megoldása átcsoportosítással a Pályázatkezelési Igazgatóságtól, valamint határozott idejű szerződéses munkatársak felvételével. [92] A pályázási időszak végének közeledtével előre láthatóan szabad kapacitás jelentkezik a Pályázatkezelési Igazgatóságnál, így a jövőben addicionális kapacitás segítheti a Pénzügyi és Monitoring Igazgatóság munkáját. A további kapacitásigény kielégíthető lehet új munkatársak felvételével. Ugyanakkor mivel csupán átmeneti kapacitásigényről van szó, határozott idejű szerződéssel javasolt a felvételük.

30.

A kifizetési kérelmek és a beszámolók esetében amennyiben az ügyfélszolgálati munkatárs nem tud megválaszolni egy szakmai hiánypótlással kapcsolatos kérdést, javasoljuk, hogy az ügyfélszolgálat kapcsolja tovább a kedvezményezettet a kifizetési kérelem/beszámoló ügyintézőjéhez. [112] Ezen speciális szakmai kérdések esetén hatékonyabb, hogy a hiánypótlást vagy korrekciót kiküldő ügyintézővel közvetlenül kommunikálhasson a kedvezményezett és ne az ügyfélszolgálat vegye fel a kapcsolatot a pénzügyi ügyintézővel, majd továbbítsa válaszát a kedvezményezettnek. Egy válaszadó kedvezményezett véleménye szerint is rendkívül fontos, hogy szakmai kérdések esetében az adott szakterülettel közvetlenül is lehessen egyeztetni, a projekt felelős tudtával. Az információ áramlás sebességén és tartalmán javítani szükséges, ami addig lehetetlen, amíg például az elszámolás hiánypótlásánál eljáró pénzügyi ügyintézővel nem lehet közvetlenül egyeztetni. Emellett szükségesnek tartjuk az ügyfélszolgálat elsőszintű szűrő szerepét, hogy feleslegesen ne akasszák meg a kedvezményezettek a monitoringosok munkáját.

80


Annak érdekében, hogy az ügyintéző munkavégzését ne akassza meg a telefonos információszolgáltatás, javasoljuk, hogy e-mailben vagy telefonon üzenetet hagyhasson a kedvezményezett, visszahívást kérve. Az ügyintéző – saját időbeosztása szerint – 24 órán belül legyen köteles a kedvezményezettet visszahívni. A kifizetési igényeket kezelő ügyintézők és a kedvezményezettek közvetlen kapcsolatának további előnye, hogy az ügyintézők visszacsatolást kapnak arról, hogy a hiánypótlások esetében melyek a problémás, esetlegesen nem egyértelműen megfogalmazott kérések. Javasolt továbbá annak a lehetőségnek a vizsgálata, hogy az ügyfélszolgálati munkatársak pályázati életszakasz (pl. pályázás, kiválasztás, szerződéskötés, kifizetés, fenntartás) szerinti specializációja mennyiben javítaná az ügyfélszolgálat hatékonyságát. 31.

Kifizetési igénylés benyújtása esetén a kedvezményezetti oldalon a hiánypótlási idő meghosszabbítása 30 napra, illetve az egész pályázati folyamat során az elektronikus hiánypótlás lehetőségének bevezetése. [100, 91] Ennek következtében egyes esetekben a bruttó átfutási idő maximum 15 nappal hosszabbodna, ugyanakkor ez kevesebb, mint a minimum 45 nap, amelyet az új kifizetési folyamat indítása jelenleg okoz. Előre láthatóan ez nem eredményezné az átlagos bruttó átfutási idő jelentős meghosszabbodását, mivel azok a kedvezményezettek, akik képesek ennél rövidebb idő alatt teljesíteni a hiánypótlást – saját érdekükből adódóan – nem használnák ki a rendelkezésre álló 30 napot. A kedvezményezetti válaszok alapján javasolt a hiánypótlások kapcsán a határidőt munkanapokban meghatározni naptári nap helyett, illetve javasolt az elektronikus hiánypótlás lehetőségének bevezetése, mellyel hetek helyett, órák alatt is teljesíteni lehetne a hiánypótlást.

32.

A helyszíni ellenőrzésekhez szükséges szakértők bevonásának megteremtése szakértői pool kialakításával. [106] A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a KSz megbizonyosodjon a támogatás szerződés szerinti felhasználásáról. Egyes esetekben ehhez szükséges, hogy szakértők bevonásával történjen a helyszíni ellenőrzés, annak érdekében, hogy az ellenőrzés ne csupán dokumentum alapú legyen, hanem a projekt fizikai megvalósításának mikéntjét is képes legyen felmérni. Javasolt, hogy alvállalkozói szakértői pool kerüljön kialakításra, akik bevonhatók lehetnek a komplexebb projektek helyszíni ellenőrzésébe és megfelelően állást foglalnak a megvalósítás szakmai kérdéseit illetően.

33.

A bruttó átfutási idő csökkentése érdekében a helyszíni ellenőrzés kapcsán az alábbiak javasoltak:

■ Valós kockázatelemzés: Javasolt a céginformációs rendszerekben elérhető friss gazdasági adatok (pl. árbevétel) és a pályázat benyújtásakor megadott gazdasági adatok összevetése alapján kiválasztani a kockázatos, és ebből kifolyólag ellenőrizendő projekteket. [103] ■ Ellenőrzés darabszámának csökkentése: Javasolt a 250 millió forint alatti támogatások esetében a jelen szabályozás szerint érvényben levő három sávot megszüntetni, helyette a friss adatok alapján végzett kockázatelemzés során kiválasztott projektek minimum 10%-ánál helyszíni ellenőrzést lefolytatni, a 250 millió forintot meghaladó támogatások esetében pedig legalább egyszer helyszíni ellenőrzést végezni. Ezáltal több mint felére csökkennének az ellenőrzések. [103, 104] ■ Ellenőrzés időpontjának eltolása: Amennyiben van biztosítékadási kötelezettség a fenntartási időszakra vonatkozóan is, a megvalósítás és kifizetés gyorsítása érdekében a helyszíni ellenőrzést a fenntartási időszakban javasolt lefolytatni. [104] 34.

Javasolt annak további vizsgálata, hogy egy vidéki hálózat révén hatékonyabbá tehető-e a helyszíni ellenőrzés. [107] Esetleges regionális központokból történő helyszíni ellenőrzés növelné az egy hét alatt elvégezhető ellenőrzések számát, így hatékonyságnövelést lehetne elérni a hosszabb utazások kiküszöbölésével. A központok kialakítására több lehetőség is nyílik: esetlegesen a Széchenyi Programirodák vagy a VÁTI regionális ügynökségei is bevonhatók lehetnek.

81


Az előleg-igénybevétel feltételeinek módosítása: a kötelezően benyújtandó közbenső kifizetési igénylés határidejének egy évre történő módosítása. [87] Mivel a kedvezményezettnek előleg igénybevétele esetén 6 hónapon belül kifizetési igénylést kell benyújtania és így nem lehet egyszeri elszámoló, gyakori, hogy a kedvezményezett emiatt nem veszi igénybe az előleget. Javasolt ezért a közbenső kifizetési igénylés benyújtási határidejének 6 hónapról egy évre történő módosítása, így azon projektek, amelyek egy éven belül megvalósulnak, egyszeri kifizetési igénylők is lehetnek előleg felvétele mellett. Ennek eredményeként gyorsulhat és egyszerűsödhet a projekt megvalósítása és a jelenlegi közbenső kifizetési igénylés adminisztratív terhei megszűnnek.

Információs és tájékoztató szolgáltatások a kedvezményezettek számára 36.

Javasolt az ügyféloktatás során említést tenni a szabálytalanságokról és következményeikről, valamint felhívni a kedvezményezettek figyelmét az elkerülhető szabálytalansági esetekre, mint pl. a határidők be nem tartása és a jelentéstételi kötelezettségek nem teljesítése. [108,109]

37.

Az ügyféloktatások számának növelésére van szükség, ami a Széchenyi Programiroda oktatásba történő bevonásával elérhető. Ennek érdekében javasolt a Programiroda tanácsadóit képezni, hogy a MAG-munkatársak részvétele nélkül oktatásokat tudjanak tartani. [116, 117, 115] Az így elérhető kapacitásbővítéssel jelentősen növelhető az ügyféloktatások száma, ezáltal a kedvezményezettek szélesebb körének biztosítható személyes konzultáció, közvetett hatásként pedig csökkenthető például az olyan hiánypótlások száma, melyeket valamilyen formai hiba vagy hiányzó melléklet miatt írnak elő.

38.

A személyes oktatás mellett még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a proaktív telefonos tájékoztatásra. Javasolt a Telefonos Ügyfélszolgálaton belül egy kimenő hívásokkal foglalkozó csoportot kialakítani, melynek feladata az ügyfelek általános tájékoztatása az őket érintő hírekkel kapcsolatban, különösen a kifizetési igénylések során felmerülő gyakori hibák témájában. [114, 115] A Telefonos Ügyfélszolgálaton célszerű elhatárolni a bejövő hívások megválaszolásával foglalkozó kollégákat, valamint az ügyfelek közvetlen megkeresésével foglalkozó csoportot. A fokozott proaktív tájékoztatási tevékenység által tájékozottabbá válnak az ügyfelek, csökkenthető a hiánypótlások száma a teljes projekt életút során és gyorsítható mind a kiválasztási, szerződéskötési és módosítási, mind pedig a kifizetési folyamat. Javasolt, hogy a program ezen időszakában az ügyfélszolgálat a kimenő hívásainak nagy részét a kifizetési igénylések során előforduló, hiánypótlásokat indukáló hibákat telefonon, közvetlenül kommunikálja a kifizetési igénylés benyújtása előtt álló kedvezményezetteknek; ezáltal elősegítve a tipikus hibák számának csökkenését. A kimenő és a bejövő csoport szétválasztása indokolt lehet, mivel a kimenő csoport feladatainak ellátásához kevésbé mély ismeretek is elégségesek, így a mély tudással rendelkező kollégák teljes munkaidejükben a bejövő hívásokat tudják kezelni.

39.

40.

A MAG telefonos ügyfélszolgálatának szélesebb körű felhatalmazást, nagyobb hatáskört javasolt adni annak érdekében, hogy a pályázók megfelelő tájékoztatást kaphassanak a folyamatban lévő ügyek állásáról. [112] A MAG-on belüli kommunikáció javítása és hatékonyabb ügyintézés érdekében szükséges egy adott pályázattal kapcsolatba kerülő ügyintézők közötti rendszeres információcsere. [113]

82


A konstrukciók jövője

5

Vonatkozó értékelési kérdés: 5. Hogyan folytathatók a konstrukciók a 2013 utáni időszakban? A konstrukciók értékelése során levont tanulságok fontos tapasztalattal szolgálnak a következő uniós finanszírozási időszak tervezéséhez. Jelen fejezet ezeket a tanulságokat veti össze a következő ciklus vonatkozó, a nyilvánosság számára is elérhető szabályozási tervezeteivel. 119.

A 2014-2020-as szabályozástervezet tematikus szűkítései továbbra is lehetőséget nyújtanak a KKV-k támogatását célzó programok kiírására, ezen belül is a – GOP 2.1.1 fő célcsoportját képező – növekedési potenciállal bíró KKV-k támogatására (amennyiben a tematikus célkitűzés elindításához szükséges előzetes feltételek teljesülnek). A következő ciklus szabályozástervezetében bemutatott tematikus célkitűzések szerinti programozás szűkíteni, irányítani szándékozza a források elosztását. A tizenegy meghatározott célkitűzés egyike ugyanakkor a KKV-k általános értelemben vett támogatását tűzi ki célul, ezen belül kiemelten a KKV-k versenyképességét kívánja javítani. Ez a célkitűzés egyike annak a három kiemelt célkitűzésnek, melyekre a szabályozástervezet kifejezett ráfordítást allokál: az ERFA-források eleve 80, illetve 50 százalékát ide rendeli (fejlett, illetve kevésbé fejlett régiók 49 esetén) . A KKV-k támogatásának további specifikációjaként az ERFA rendelettervezet a KKVcélkitűzéshez alábbi beruházási prioritásokat rendeli: „a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével”

– ami elsősorban az induló vállalatok támogatását célozza meg; „a KKV-k számára új vállalati modell kidolgozása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával”

– e prioritás kifejezetten a növekvő és növekedési potenciállal rendelkező KKV-kat célozza meg. A növekedési potenciállal bíró KKV-k támogatása, azok új piacokra lépésének támogatása a rendelettervezeteken túlmutatóan is megjelenik, a „Small Business Act”-en belül is. A 2014-2020-as szabályozástervezet ugyanakkor az egyes tematikus célkitűzések operatív programba foglalását ún. specifikus, az adott célkitűzésre vonatkozó előzetes feltételek 51 teljesüléséhez köti . 50

120. A

2014-2020-as jogszabálytervezet ösztönzi és támogatja a komplex szemlélet programszintű térnyerését.

A GOP 2.1.1 kiírások sikerének egyik kulcsa volt a konstrukció komplex felépítése, ahol egyetlen projekten – eljáráson – belül több tevékenység támogatására (így IKT, gyártási know-how beszerzése, munkavállalók képzése vagy tanácsadási szolgáltatás) is lehetőség nyílt. A

49

COM(2011) 614

50

COM(2011) 615

51

1) A Small Business Act végrehajtására tett konkrét intézkedések, ezen belül:

- az SBA végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló rendszer bevezetése (beleértve a „kkv-követ” szervének létrehozása); - a vállalkozás alapítási idejének 3 munkanapra és a költségének 100 euróra csökkentése; - a vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzésének idejét 3 hónapra csökkentése; - olyan mechanizmusokat bevezetése, amelyek rendszeresen felmérik a jogszabályoknak a kkv-kra gyakorolt hatását a „kkvteszt” használatával. 2) A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv nemzeti jogba való megfelelő átültetése.

83


különböző OP-kon átívelő projektek megvalósításának nehézségeivel szemben a projektek ilyen, komplex megközelítésű bevezetése kézzel fogható változást hozott. A 2014-2020-as jogszabálytervezet a komplex beruházások további támogatása felé mutat, 52 amikor a KKV-k támogatásának kulcsakciói között kiemeli a tanácsadási szolgáltatások és új üzleti modellek kialakításának támogatását, valamint a célkitűzés hatékony végrehajtásához kiegészítő intézkedésként felveti a kapacitásfejlesztést, a szervezeti fejlődést és a munkavállalók képzését támogató ESZA-programok bevonásának lehetőségét. 121. A

területfejlesztések kapcsán a jogszabálytervezet kiemelten kezeli az integrált megközelítést, azaz a különböző alapok, uniós és nemzeti finanszírozási mechanizmusok összehangolását, melyben a helyi vállalatok, így a KKV-k számára is kiemelt szerep jut.

Az integrált területfejlesztések újonnan bevezetett eszközei -

az integrált területi beruházás (ITI), a közösségi kezdeményezésű helyi fejlesztések, valamint az integrált megközelítések egyedi igények kezelésére.

Az integrált területi beruházás egy adott város vagy terület fejlesztési stratégiájának végrehajtásához rendeli a különböző forrásokból megvalósítandó intézkedéseket; az ITI nem tartozik egy operatív program alá, hanem éppen az OP-kon átívelő beruházások támogatásának eszközeként lehetőséget ad egyes fejlesztések komplex támogatására. A jogszabálytervezet ezen integrált fejlesztések kiemelt szerepének megerősítésére többek között előirányozza, hogy a nemzeti szintű ERFA-források 5%-át a fenntartható városfejlesztés integrált intézkedéseire fordítsák. A közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (community-led local developments, CLLD) kiemelten támaszkodnak a bottom-up logikára: adott, régió alatti szintű területek fejlesztését tűzik ki célul, mely fejlesztések a helyi közösségek irányításával valósulnak meg, integrált megközelítést tükröző helyi stratégiák mentén. . Céljuk, hogy megvalósításuk során a regionális szükségletekre és lehetőségekre építsenek, a helyi környezet innovatív jellemzőit bevonva, mindeközben ösztönözve hálózatépítési tevékenységeket és együttműködések kibontakozását. A helyi akciócsoportok által felállított intézkedéscsoportok határozzák meg a területspecifikus helyi fejlesztési stratégiát, valamint az annak keretein belül finanszírozott tevékenységeket; ezáltal az akciócsoportok – melynek tagjai a helyi társadalmi-gazdasági érdekek köz- és magánszférabeli képviselői, így a helyi mikrovállalatok és KKV-k is – közvetlen lehetőséget kapnak a közösségi fejlesztések maghatározására. Az akciócsoportok készítik elő és teszik közzé a pályázati eljárásokat; ők fogadják be és értékelik a vonatkozó támogatási kérelmeket; kiválasztják a támogatott műveleteket és rögzítik a támogatás összegét; munkájuk során pedig biztosítják a pályázatok összhangját a helyi fejlesztési stratégiával és ehhez kapcsolódóan értékeléseket végeznek. E helyi kezdeményezések elterjedésének ösztönzésére a szabályozástervezet biztosítja, hogy amennyiben egy prioritási tengelyt kizárólag ezen eszközön keresztül valósítanak meg, a prioritás 10 százalékkal magasabb támogatási intenzitással bírjon. A CLLD-k támogatására több alapból is rendelhetőek források, így azok egymáshoz kapcsolt és integrált 53 alkalmazására nyílik lehetőség .

52

A Közös Stratégiai Keret (SWD(2012) 61) tervezete alábbi kulcsakciókat emeli ki az ERFA vonatkozásában:

- Vállalkozásokba történő befektetések támogatása - A KKV-kat életciklusuk alapján megcélzó támogatások (új ötletek és kutatási eredmények kereskedelmi kiaknázása, tudásintenzív üzletágak kialakítása) - Üzleti tanácsadási szolgáltatások támogatása - Internet-alapú információátadás ösztönzése és szabályozási folyamatok gördülékennyé tétele - Új üzleti modellek létrehozása (új értékláncok, marketingszervezet, nemzetköziesedés) - Feltörekvő iparágakban működő KKV-k támogatása (kreatív ipar, turizmus új formái, új társadalmi igényekre választ adó megoldások) Ez utóbbi esetben egy vezető alapot kell kijelölni; a későbbiekben a működési-, szervezési- és kapcsolatépítési költségeket csak innen lehet finanszírozni

53

84


E kettő mellett a szabályozástervezet az ún. egyedi szükségletek kezelésére is lehetővé teszi az integrált megközelítések alkalmazását, így a hátrányos helyzetű térségek támogatására a fentiekhez hasonló komplex, egyszerű eljárású programok vezethetőek be. 122. A

vállalatok számára kiemelt jelentőséggel bírt az egyszerűsített eljárásrend, melynek fenntartására, további bővítésére lehetőséget ad a 2014-2020-ra vonatkozó szabályozási keret tervezete.

A komplex megközelítés további előnye számos pályázó számára az egyszerűsített adminisztrációs eljárás, ahol az összetett fejlesztéseket egy eljáráson belül tudják végrehajtani, érezhetően kisebb adminisztrációval. A gazdaságfejlesztési konstrukciónak egyszerűség irányába való átalakítását később követték más hazai pályázatok is, és a szemlélet a ciklus során a legtöbb kiírásban megjelent. A 2014-2020-as szabályozástervezet tovább kívánja csökkenteni az adminisztrációs terheket az 54 egyszerűsített költségelszámolás elterjedtebb használatával : ennek keretében kezdeményezi az uniós eszközök támogathatósági szabályainak összehangolását, az egyösszegű kifizetések elterjedését, és az egyszerűbb, átalányalapú megközelítés alkalmazását a jövedelemtermelő 55 műveletek esetében . A KKV-k problémáira választ kereső Small Business Act 2011-es felülvizsgálata is kiemeli a smart 56 regulation célkitűzésén belül az egyszerűsítés jelentőségét : ennek keretében a Bizottság a kisebb vállalatok jelentési kötelezettségének egyszerűsítését, auditálási kötelezettségeiknek 57 enyhítését (az audit-előírásokra vonatkozó zöld papír folytatásaként ) kívánja megvalósítani. 123. A

stratégiai megközelítés és a fejlesztéspolitikai célok mentén fókuszált programozás amellett, hogy tovább javíthatná a programok eredményességét, egybevágna a következő uniós finanszírozási ciklus törekvéseivel.

A megvalósított projektek valódi gazdaságfejlesztési hatásának érvényesülését felülírta a GOP 2.1.1-ben és tükörkonstrukciójában az abszorpciós cél előtérbe helyezése. Ahogy az a GVOP 2.1.1 értékelésének javaslatai között is szerepelt, valamint ahogy a GOP 2.1.1 tervezői részéről is felmerült, érdemes a 2014-2020-as ciklus tervezéséhez figyelembe venni a közvetlen vállalatfejlesztési támogatások célzott, előre kialakított stratégia mentén történő felhasználását, ennek mentén a célcsoport pontos lehatárolását és a támogatandó intézkedések megfogalmazását. A Közös Stratégiai Keret, mely a támogatások koncentrálásának legrészletesebb keretrendszerét fogalmazza meg, kiemeli, hogy a KKV-knak nyújtott uniós támogatásoknak koncentráltabbnak kell 58 lenniük, hogy a versenyképességre és a növekedésre gyakorolt hatásuk tovább javuljon . Az Unió e koncentrált fejlesztéspolitikai irányát jól szemléltetik a K+F támogatások esetén látható Smart Specialisation, valamint ESFRI kezdeményezések. A Smart Specialisation egy olyan stratégiai megközelítés, ahol az egyes régiók kompetitív 59 előnyeiknek megfelelően kapnak különböző tevékenységekre támogatást . A régiók két alapvető kategóriába sorolandóak: A vezető régiók feladata az alapvető találmányok, innovációk megteremtése, míg a követő régiók szerepe az adott innovációkhoz kapcsolódó járulékos fejlesztések megvalósítása. E regionális versenyelőnyök meghatározásának folyamatában vezető szerephez juthatnak az adott régió helyi vállalkozásai. Az állam szerepe a vállalkozások és más szervezetek ösztönzése, részvétel a specializáció megalkotásában, a folyamat hatékonyságának nyomon követése és értékelése, valamint a specializációhoz szükséges kiegészítő fejlesztések (így pl. humán tőke fejlesztése) támogatása; az államnak ugyanakkor nem szerepe egy adott iparág vagy régió közvetlen támogatása. Az ESFRI roadmap kezdeményezés célja, hogy 10-20 éves távlatban kijelölje az uniós szinten 60 jelentős relevanciával bíró kutatás-fejlesztési projekteket . Mivel e projektek megvalósítása

54

COM(2011) 615

55

Továbbá lehetőség nyílik az átalány alapú finanszírozásra a közvetett költségek esetében (COM(2011) 615, 58. cikk)

56

COM(2011) 78

57

http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2010/green_paper_audit_en.htm

58

SWD(2012) 61

59

http://s3platform.jrc.ec.europa.eu

60

http://ec.europa.eu/research/infrastructures/index_en.cfm?pg=esfri-roadmap

85


hasonló időtávú, így e pán-európai fejlesztések kijelölésével lehetőséget ad az európai kutatói közösség hosszú távú igényeinek megfogalmazására, függetlenül annak tudományos területétől vagy földrajzi helyétől. Az ESFRI roadmap tartalmazza 37 másik projekt mellett az Extreme Light Infrastructure, azaz az ELI három országot – köztük hazánkat – érintő fejlesztését is. A Bizottság konkrét, a magyarországi gazdaságfejlesztési programra vonatkozó indikatív forráselosztási és ezt kiegészítő javaslatait a november elején megküldendő pozíciós papírja tartalmazza.

86


6

Mellékletek

Tartalom ■ Interjúalanyok listája ■ Feldolgozott dokumentumok listája ■ A GVOP Közbenső értékeléseinek megállapításai a GVOP 1. és a GVOP 2. prioritások vonatkozásában ■ A konstrukciók összetétele és előrehaladása ■ Végrehajtási intézményrendszer: – szervezeti ábrák – ÚSZT kedvezményezetti számlák átfutási ideje

87


6.1

Interjúalanyok listája MAG Zrt.

Novák Csaba

Stratégiai és Nemzetközi Igazgatóság, Igazgató

Milos Katalin

Pályázatkezelési Igazgatóság, Igazgató

Borbélyné Varga Judit

GKH Pénzügyi és Monitoring Igazgatóság, Igazgató

Fehér József

Szakmai Ügyvezető Igazgatóság, Igazgató

Ruszkai Péter

Stratégiai és Nemzetközi Igazgatóság, Igazgató-helyettes

Vermes Dóra

Szabálytalanságkezelési Osztály, Osztályvezető

Mészáros Melinda

Panaszkezelési Csoport, Csoportvezető

Biró Eszter

Erőforrás-gazdálkodási és Kommunikációs Igazgatóság, Igazgató

Kiszel Mónika

Erőforrás-gazdálkodási és Kommunikációs Igazgatóság, Igazgató-helyettes

Sziklai Szilvia

Telefonos Ügyfélszolgálati Csoport, Csoportvezető

Szabó Anita

Kommunikációs Osztály, Osztályvezető

Füzesi Tamás

Helyszíni Ellenőrzési Igazgatóság, Igazgató

Keller Péter

Klaszterfejlesztési Iroda, Vezető NFÜ

Kabai Anikó

GFP IH, Stratégiai és Tervezési Divízió, Osztályvezető

Hegyi Fatime

GFP IH Koordinációs Divízió, Főosztályvezető-helyettes

Szabó Krisztina

GFP IH, Pénzügyi Eszközök Divízió, Osztályvezető

Szohár Ferenc

GFP IH Szabályozási Osztály, Osztályvezető

Viszoczky Emese

Központi Monitoring Főosztály, Folyamatszervezési Osztály

Hermán Balázs

Közreműködő Szervezet Kontrolling Főosztály, Főosztályvezető További interjúk

Leskó Tamás

Agrár Vállalkozás Hitelgarancia Alapítvány

Kállay László

Budapest Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja, Igazgató

88


6.2

Feldolgozott dokumentumok listája

■ GOP ■ KMOP ■ Akciótervek ■ Az Operatív Programok félidei értékeléseinek szintézise, KPMG, 2011. május 31. ■ A GOP ex ante értékelése, KPMG-Fitzpatrick Associates-PwC, 2007. április 27. ■ A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013, GKM, 2007 ■ A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Közbenső értékelése 4. Kötet: Átfogó értékelés a GVOP 2004-2005. évi megvalósításáról, 2006. február 6. ■ Ex Post Evaluation of Cohesion Policy Programmes 2000-2006 co-financed by the ERDF (Objectives 1 and 2): Work Package 6a: enterprise and innovation, Danish Technological Institute, 2009. május ■ Ötödik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról, Európai Bizottság, 2010. november ■ Evidence-based Cohesion Policy and its role in achieving Europe 2020 objectives, EU Presidency, Poland, 2011. július ■ KKV-k technológia fejlesztési célú beruházás támogatási alintézkedés (GVOP 2.1.1.) értékelése, Agenda-Expanzió-KTI, 2010. március ■ A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a KKV-k számára megítélt technológiafejlesztési támogatásoknak a vállalkozások beruházásaira és növekedésére gyakorolt hatásának elemzése (GVOP 2.1.1), Béres Attila, 2008. november ■ A 2007-2013 időszakra vonatkozó versenyképességi OP tervezése, GVOP Főosztály vezetőjének 2005 decemberében kelt feljegyzése a GKM Tervezési Főosztályának ■ 4/2011 kormányrendelet ■ Egységes Működési Kézikönyv és módosítási javaslatai ■ MAG SZMSZ ■ NFÜ SZMSZ ■ Tájékoztató a MAG Zrt. működéséről ■ GOP rendszerleírás (2008-2011) ■ GOP SLA ■ MAG szabályzatok ■ Az NSRK végrehajtásának szabályozási háttere Magyarországon ■ Pályázati dokumentáció (pl. Pályázati Felhívások, GOP Részletes Pályázati Útmutató, Pénzügyi Tájékoztató, Monitoring és helyszíni ellenőrzési tájékoztató) ■ Záró Értékelési Jelentés a szabályozási kötöttségek értékeléséről ■ Közreműködő Szervezetek hatékonyságának összehasonlítása az új SLA rendszer adatai alapján DEA módszertannal ■ A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE: EURÓPA 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (COM(2010) 2020) ■ COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS: Review of the "Small Business Act" for Europe (COM(2011) 78) ■ Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2011) 614) ■ Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó

89


közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2011) 615) ■ BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM: A 2014–2020-as időszakra szóló közös stratégiai keret elemei (SWD(2012) 61)

90


6.3

A GVOP Közbenső értékelésének megállapításai a GVOP 1. és a GVOP 2. prioritások vonatkozásában

GVOP Komponens

1.1.1 Technológiai korszerűsítés

Értékelő

Megállapítások / Szándékok az OP szintjén

Javaslatok / Válaszok a GOP 2.1.1 szintjén

A pályázat releváns, népszerű, nagy abszorpciós képességgel rendelkezik, de nem eléggé szegmentált. Gyakorlatilag minden beruházást támogat. Nem azonosítható az „erőteljes regionális orientáció” és a „munkanélküliség mérséklésére” való törekvés, mely a GVOP szintű beruházás-ösztönzési célokban megjelenik.

A komponens továbbfejlesztési lehetőségét a valós igények széleskörű felmérése és egy elfogadott beruházás-ösztönzési stratégiához való igazodás jelenthetné. Az egyes támogatandó szegmensek ■ tőkeerős multinacionális cégek hazai vállalatai, ■ tőkeszegény, magyar tulajdonú, privatizált (MRP, MBO) vállalatok, ■ dinamikusan növekvő családi, vagy egy-egy személy köré szerveződő vállalatok, ■ Európa piacaira terjeszkedni szándékozó („európaizálódó”) vállalatok, ■ innovatív, perspektivikus induló vállalkozások Fókuszálni kell a hazai nagy növekedési potenciállal (NNP) rendelkező középvállalati szegmensre, valamint a támogathatósági lehetőségek beszűkülésével szembesülő nagyvállalatokra.

-

Tervezői

-

-

Nagyvállalatok támogatása: szükség van a nagyvállalatok és a nagy beruházások támogatására, de a fókusz a KKV szektoron van. Külpiaci érvényesülés: Az OP expressis verbis tartalmazza a GOP 2.1 esetében a „külpiaci érvényesülés” támogatását. Ágazati szegmentáció: tervezői szándék szerint a nagy növekedési potenciálú vállalkozásokat kell támogatni függetlenül attól mely ágazatban tevékenykednek, így végül OP szinten nincs ágazati fókusz. Munkahely teremtés nem jelenik meg a GOP 2. prioritásának indikátorai között, az OP ill. a tervezés az elmaradott térségek vonatkozásában említi mint szándékolt eredményt.

-

GOP 2.1.1



A GOP 2.1.1 dedikált célja a „növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások támogatása”. A multinacionális cégek hazai nagyvállalatait a GOP 2.1.1/C kiírás támogatja Az „erőteljes regionális orientáció” a GOP 2.1.1 és 2.1.2 elkülönítéssel megvalósult, a GOP 2.1.2 külön a leghátrányosabb területeken nyújt kedvezőbb támogatási lehetőségeket. A „magyar tulajdonú” vállalatok kiemelt kezelése nem történt ill. nem valósulhatott meg az „versenysemleges” EU szabályozás miatt sem. Az „európaizálódó” vállalkozások célzott támogatása nem történt meg a GOP 2.1.1 keretében, bár az OP egyértelműen tartalmazza (a GOP 3.3.3 2012-ben megjelent kiírásának dedikált célja a piacra jutás támogatása)

 o

91



A pályázat nem találkozott sem az újonnan letelepülni szándékozó, sem a már ittlévő vállalatok igényeivel. Az újonnan érkezők számára jobb alternatíva az EKD, a meglévőknek főként ESZA típusú támogatásra vannak igényeik, melyre jó választ jelenthetnének a munkahelyteremtő támogatások. A GOP 2.1 esetében az értékelői javaslatnak megfelelően nem jelenik meg a tervezés szintjén

Az 1.1.2 komponenst célszerű lenne munkahelyteremtő pályázattá alakítani (munkabér támogatás bevezetése), és így a GVOP struktúrán kívül kezelni. Ha a szolgáltatás vállalatcsoporton kívüli külső ügyfeleknek is megengedetté válik, a konstrukció „Regionális szolgáltató központ” címen teljesen megújult pályázatként működhetne a 2007-2013 közötti tervezési ciklusban.

o

A GOP 2.1.3 komponens kimondottan az értékelői javaslatnak megfelelően került kialakításra A jövőben mind a támogatási összeg, mind a rendelkezésre álló keret növelhető lenne. A beszállító és a végterméket előállító fejlesztéseinek összehangolt támogatására (komplexebb projektek) és a támogatási összegek megállapításánál nagyobb rugalmasságra, illetve eltérő finanszírozási konstrukciókra lenne szükség. A pályázat kétségtelenül sikeres, és a 2007-13 periódusban folytatandó konstrukció (lehetőség szerint a GVOP célokhoz való erőteljesebb hozzájárulásnak a feltételrendszerben való továbbfejlesztésével, illetve a támogatási összeg rugalmasabbá tételével). A GOP-2012-3.3.2 komponens várhatóan értékelői javaslatnak megfelelően került kialakításra

o

A potenciális klasztertagok legfőbb igénye a 3 éves ciklusok közti működési költségek finanszírozása. Amennyiben a klasztereket (és a további hálózatosodási formákat) fejlesztéspolitikai prioritásként kívánjuk pozícionálni, akkor ezekhez működést támogatási lehetőségeket kell hozzárendelni. Megvizsgálandó a pályázatnak a KKV hálózatosodást támogató pályázatokkal való összevonása és beépítése a következő időszak programjába

o

1.2.1 Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése

1.1.3 ’B’ Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztése

1.1.3 ’A’ Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük


1.1.2 Regionális vállalati központok létesítése

GOP 2.1.1

GVOP Komponens

Értékelői

Tervezői

Értékelői

Tervezői

Értékelői

Tervezői

A program népszerű, sikeres, megfelelő célt támogat. A pályázat kezdetben integrátorvállalatok támogatására irányult, amely kiegészült a másodlagos feldolgozóipari beszállítói kör támogatásával. Valóban hozzájárul a duális gazdasági szerkezet oldásához, a nemzetközi vállalatok meggyökereztetéséhez. A GOP 2.1 esetében az értékelői javaslatnak megfelelően nem jelenik meg a tervezés szintjén 1.1.3 "B" – A klaszter gondolata önmagában jó azonban a pályázati feltételrendszer hiányosságai és az elődpályázatokon de minimis támogatást nyert pályázók 3 éves kizárása a pályázati lehetőségből ellehetetlenítette a pályázatot. A 2005-ös kiírás sikeres, köszönhetően a 3 éves vállalások lejártának és a piaci igényeken alapuló feltételrendszernek. A GOP 2.1 szempontjából nem releváns a tervezés szintjén

Értékelői

Az ipari parkok gondolata jó, azonban a hazai ipari parkok nagy része nem működik ipari parkként.

Tervezői

A GOP szempontjából nem releváns a tervezés szintjén

A GOP 1. prioritás keretében jelent meg a Klaszterek támogatása A pályázat megalapozása egy komplex és fókuszált beruházási, beruházás-ösztönzési stratégia meglétét igényli, mely definiálná az ipari parkok szerepét, funkcióját. A stratégiában meghatározott célok alapján a feltételrendszer átdolgozásra szorul, amennyiben a 2007-13-as időszakban a komponens változatlan céllal folytatódik. Újra kellene gondolni az ipari parkok szerepét, és a megfelelően működő és ígéretes parkokat kellene csak támogatni. Ezen túl szükség lenne továbbá a befektetők számára azonnal kiajánlható nagy területek rendelkezésre állásának biztosítására A ROP keretében jelent meg az Ipari Parkok támogatása

o

o

92


2.1.1 Kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai hátterének fejlesztése komponens

1.2.2 Logisztikai központok fejlesztése

GVOP Komponens

Értékelői



A pályázat eredetileg logisztikai központok létrehozását célozta. Ez csak a külső fél számára nyújtott logisztikai szolgáltatást támogatta, a vállalat saját belső logisztikai központjának létrehozását nem. Ebben a pályázatban (50100mHUF támogatási összeg nagyságrendjében) a piacnak inkább az utóbbira van igénye. Valószínűleg lenne igény nagyobb logisztikai központokra is, de azok nagyobb (több 10mrdHUF-os) nagyságrendűek.

Ha a kisebb nagyságrenddel elégedettek vagyunk, akkor a jelenlegi program folytatható. Ha Magyarországot logisztikai központként akarjuk pozícionálni, akkor egy nagyobb kerttel rendelkező programra (is) szükség van. Ezt egy logisztikai stratégia elkészítése után kellene újragondolni. Amennyiben a logisztikai ágazatot gazdaságpolitikai fókuszterületként kívánjuk kezelni, úgy szükséges a támogatás feltételeinek, mértékének és formájának, tehát teljes koncepciójának újragondolása. A korszerű multimodális, intermodális logisztikai központok megalapozásához több 10 milliárd forintos beruházásokat kellene megvalósítani. A pályázati lehetőséget egy elkészítendő átfogó logisztikai stratégia alapján célszerű újragondolni a következő, 2007-13 költségvetési időszakban. A GOP 3. prioritás keretében jelent meg a logisztikai központok támogatása A következő tervezési időszakban (2007-2013) célszerű lehet két vagy több célcsoportra szétbontani ezt a pályázati programot: ■ egyik célcsoport a mikrovállalkozások, start-up-ok (tehát a legkisebbek) lehetnének. Ezek fejlesztéseit szolgálhatná a jelenlegi legfeljebb 25 millió forintos támogatási mértéknél kisebb abszolút összeg, nagyobb támogatási intenzitás mellett. A kisebb, nem visszatérítendő támogatási összeghez, a várhatóan nagyobb számú pályázat beérkezéséhez kellene igazítani a pályázat követelményrendszerét (kért adatok, elvárt eredmények), megvizsgálva az adminisztráció csökkentésének lehetőségeit is. ■ másik célcsoport a nagy növekedési potenciállal rendelkező, lehetőleg exportképes vagy technológia-intenzív, komplexebb fejlesztési projektek megvalósítására képes kis- és középvállalkozások lehetnének, a jelenlegi maximális támogatási mértéknél magasabb támogatás mellett. Ezzel párhuzamosan megfontolandó az 1.1.1.-es pályázat egyes célcsoportjainak átirányítása ide. Ezekbe a komolyabb, komplexebb projektekbe lehetne integrálni olyan, a megvalósításához kapcsolódó egyéb költségeket, mint pl. IT beruházás, tanácsadás, képzés, minőségbiztosítás stb., melyekre támogatást a jelenlegi rendszer keretében csak külön kiírásokban lehet igényelni. A magasabb abszolút értékű támogatást azonban kombinált formában lehetne nyújtani: részben nem visszatérítendő, részben visszatérítendő támogatásként

Tervezői

A GOP 2. szempontjából nem releváns a tervezés szintjén

Értékelői

A pályázat rendkívül népszerű, meghatározó súlyú a prioritáson belül. Nagy abszorpciós képességgel rendelkezik, a jelenlegi keretet meghaladó, állandóan növekvő igényekkel. Leginkább „hétköznapi” vállalati beruházások – egyszerűbb gépbeszerzések és üzletfelújítások – támogatására szolgál. Nagyobb, komplexebb, jelentős technológiai előrelépést jelentő projektből keveset tartalmaz. Megfontolandó a pályázat szétbontása, két célcsoport igényeinek megfelelően. Külön pályázat írható ki a komplexebb projekteket megvalósítani tudó kis- és középvállalkozásoknak, illetve egy egyszerűbb a (induló, vagy a leghátrányosabb helyzetű települések gazdaságát dinamizáló) mikro- és kisvállalkozásoknak.

GOP 2.1.1

  

93


GVOP Komponens

Megállapítások / Szándékok az OP szintjén A GVOP 2.1.1 a legnépszerűbb kiírás volt, és abszorpciós szempontból kiemelkedő a jelentősége, ilyen típusú kiírásra az eredeti tervezői szándék szerint is szükség volt. . A támogatás komplexitásának növelése megjelent az eredeti tervezői elképzelések között

Értékelői

Tervezői

, szakmaspe cifikus tanácsadás KKV-k á á

2.1.2 Korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása komponens

Tervezői

Értékelői

A GVOP célcsoportok szegmentálása a tervezői elképzelések szerint a GVOP 1.1.1 és a GVOP 2.1.1 összevonása és egy intézkedés keretében való kezelése jelentette. A méret szerinti szegmentálás nem komponens/intézkedés/prioritás szinten, hanem adott komponensen belül eltérő eljárásrendek alkalmazásával tervezték megoldani. Ezzel együtt az értékelői szegmentálási javaslat megvalósult bár kiterjesztő értelmezéssel. Régóta, változatlan tartalommal futó, megszokott pályázat, 1-2 mrd forint éves abszorpciós képességgel, a tanácsadói kapacitásokkal (eddig) arányosan növekvő mértékben. A minőségbiztosítási piac nagy részét lefedte, döntően az ISO 9001 bevezetéséhez kapcsolódott. Az igény várhatóan csökkenni fog, az elérhető vállalati kör nagy részét az ISO 9001-el már elérték – csökkenő igény jelei észlelhetők –, további rendszerek bevezetése már önerőből megvalósítható a vállalkozásoknál. A tapasztalatok alapján a további ösztönzés már kevésbé indokolható. A tervezés során már egyértelműen megjelent az önálló 2.1.2 megszűntetésének szándéka és integrálása a GOP 2.1.1-be A pályázat nem tekint vissza hosszú múltra, az igény és az érdeklődés viszonylag alacsony. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a projektek megvalósulásának minősége nehezen ellenőrizhető, visszaélésekre adhat lehetőséget. A programot jelenlegi formájában, önálló pályázati lehetőségként nem célszerű továbbfolytatni.


GOP 2.1.1

Az értékelő javaslatnak megfelelően alakult ki a GOP 2.1.1 komponens /A, /B és /C eljárásrendek szerinti szegmentálása. Az -

A-B-C elkülönítés egyszerre jelentett eljárásrendi (normatív [A]– standard [B,C]) komplexitásbeli (eszközbeszerzés [A] – komplex fejlesztési támogatás [B, C]) támogatási mérték szerinti vállalkozás méret szerinti (Mikro[A] – Mikro+KKV [B] –Mikro+KKV+Nagyváll. [C]) támogathatósági feltételek szerinti szegmentálást (növekvő méret szerint szigorúbb)



A pályázati kiírásban kezdetektől megjelent a kombinált termék lehetősége, azaz a támogatott hitellel való kombinálás.

Az igény várhatóan csökkenni fog: az elérhető vállalati kör nagy része már lefedett az ISO 9001-el. A további rendszerek bevezetése véleményünk szerint önerőből is megvalósítható, így a jövőben (2007-2013 közötti időszakban) önálló pályázatként való fenntartásának indokoltsága megkérdőjelezhető. Amennyiben mégis a komponens további – önálló – folytatására kerülne sor, akkor jelentős adminisztratív és lebonyolítási leegyszerűsítésekre lenne szükség. A pályázóktól elvárt eredményeket, az indikátorok körét szűkíteni kellene



A GOP 2.1.1 keretében, mint támogatható tevékenység épült be az értékelői javaslatnak megfelelően.



Megítélésünk szerint a programot a jelenlegi formájában, önálló pályázati lehetőségként nem célszerű továbbfolytatni. A nemzetközi gyakorlat alapján esetleg az javasolható, hogy ezeket a magasabb szintű tanácsadási szolgáltatásokat – mint kísérő tevékenységeket – más pályázatokon belül, az elszámolható költségek terhére lehessen igénybe venni (pl.: 2.1.1. keretében), amennyiben azok indokolhatók az adott projektek keretében



94


2.3.2 Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása, fejl.-e komponens

2.3.1 KKV-k közötti együttműködés szervezésének támogatása komponens

GVOP Komponens

GOP 2.1.1



Tervezői

A tervezés során már egyértelműen megjelent az önálló 2.2.2 megszűntetésének szándéka és integrálása a GOP 2.1.1-be

A GOP 2.1.1 keretében, mint támogatható tevékenység épült be az értékelői javaslatnak megfelelően.



Értékelői

A pályázat rövid múltra tekint vissza, az érdeklődés nagyon alacsony. Az együttműködési hagyomány hiánya miatt egyelőre még nem mutatkozik megfelelő igény. A beérkezett pályázatok jelentés része nem felel meg a tervezői céloknak. A programot ebben a formájában nem érdemes folytatni

Megítélésünk szerint a feldolgozóiparban a kkv-k közötti hálózati együttműködések még nem jellemzők, így nincs vagy csak nagyon csekély az igény azok szervezésére. Úgy tűnik, hogy egyelőre hiányzik a valós piaci igény, mivel a lehetőség tényleges piaci együttműködések jelentősebb számú létrehozását nem eredményezi. Véleményünk szerint a pályázati lehetőséget ebben a formájában – önállóan – nem érdemes folytatni, a jövőben célszerű lenne a 2.3.2-es komponens integrált részeként alkalmazni.

o

Tervezői

A tervezés során már egyértelműen megjelent az önálló 2.3.1 megszűntetésének szándéka.

A téma és a konstrukció megszűnt az értékelői javaslatnak megfelelően.

Értékelői

Rövid múlttal rendelkező pályázat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy zömében nem az eredeti tervezői szándéknak megfelelő pályázatok jelennek meg, ezért kevés pályázat került eddig támogatásra. A programot eddigi viszonylagos sikertelensége ellenére érdemes továbbfolytatni

Bár a pályázat jelenlegi eredményessége, sikeressége kevésbé indokolja, de véleményünk szerint a hosszabbtávú stratégiai és vállalkozásfejlesztési célok érdekében a következő tervezési időszakban (2007-2013) is célszerű lenne – a 2.3.1-es komponens integrálásával – a pályázati lehetőséget fenntartani a jelenlegi tapasztalatok alapján meghatározott (esetleg kisebb) támogatási keret mellett

Tervezői

A tervezés során már egyértelműen megjelent az önálló 2.3.1 megszűntetésének szándéka.

A téma és a konstrukció megszűnt az értékelői javaslatnak megfelelően.

o

95


6.4


16. táblázat – Pénzügyi előrehaladás kiírásonként GOP 2.1.1 konstrukció Kiírás

Igényelt támogatás db

millió Ft

Leszerződött támogatás

Kötelezettségvállalás

%*

db

millió Ft

%*

db

millió Ft

Kifizetett

%*

millió Ft

%*

2.1.1-07/A

1 028

4 731

231%

473

2 051

100%

473

2 007

98%

1 957

95%

2.1.1-08/A

1 408

11 955

176%

802

6 777

100%

802

6 646

98%

6 523

96%

2.1.1-09/A

3 240

61 276

167%

1 984

36 711

100%

1 984

36 260

99%

34 502

94%

2.1.1-09/A/2

2 031

27 018

178%

1 202

15 207

100%

1 202

15 009

99%

13 345

88%

2.1.1-10/A

1 707

15 991

187%

922

8 546

100%

922

8 482

99%

6 807

80%

2.1.1-11/A

3 785

41 861

131%

2 829

31 883

100%

2 829

31 834

100%

14 948

47%

2.1.1-07/B

342

7 614

207%

142

3 674

100%

142

3 605

98%

3 510

96%

2.1.1-08/B

278

15 939

171%

159

9 336

100%

159

8 919

96%

8 765

94%

2.1.1-09/B

117

10 008

177%

68

5 643

100%

68

5 451

97%

5 076

90%

2.1.1-10/B

118

7 542

140%

78

5 375

100%

78

5 344

99%

3 008

56%

2.1.1-11/B

576

31 959

142%

392

22 542

100%

382

22 043

98%

6 453

29%

2.1.1-12/B

1 777

74 970

-

0

0

-

0

0

-

0

-

2.1.1-07/C

123

20 223

150%

76

13 490

100%

76

13 212

98%

12 884

96%

2.1.1-08/C

38

10 878

187%

20

5 819

100%

20

5 752

99%

5 615

96%

2.1.1-09/C

53

14 087

167%

29

8 420

100%

29

8 168

97%

6 787

81%

2.1.1-10/C

52

13 714

158%

30

8 688

100%

30

8 685

100%

3 339

38%

2.1.1-11/M

10 422

66 073

180%

6 066

36 666

100%

5 469

32 558

89%

7 487

20%

18

913

1646%

2

55

100%

2

55

100%

0

0%

27 113

436 754

198%

15 272

220 883

100%

14 665

214 030

97%

141 005

64%

2.1.1-11/KHG Összesen


KMOP 1.2.1 tükörkonstrukció Komponens

Igényelt támogatás db millió Ft %*




1.2.1-07/A

310

1 355

180%

160

752

100%

160

744

99%

739

1.2.1-08/A

282

1 482

154%

175

963

100%

175

946

98%

916

98% 95%

1.2.1-09/A

631

5 429

172%

369

3 163

100%

369

3 063

97%

2 952

93%

1.2.1-09/A/2

570

5 696

172%

358

3 321

100%

358

3 254

98%

2 779

84%

1.2.1-10/A

369

2 944

203%

185

1 452

100%

185

1 448

100%

1 055

73%

1.2.1-11/A

775

8 182

137%

569

5 952

100%

568

5 925

100%

2 872

48%

1.2.1-07/B

193

3 993

360%

48

1 109

100%

48

1 063

96%

1 040

94%

1.2.1-08/B

76

2 816

181%

41

1 555

100%

41

1 518

98%

1 511

97%

1.2.1-09/B

48

2 954

159%

26

1 854

100%

26

1 814

98%

1 696

92%

1.2.1-10/B

47

2 632

139%

30

1 889

100%

30

1 878

99%

1 017

54%

1.2.1-11/B

222

10 923

129%

165

8 497

100%

164

8 456

100%

1 782

21%

1.2.1-11/M

2 512

14 490

151%

1 642

9 572

100%

1 640

9 548

100%

3 142

33%

10

704

136%

7

519

100%

7

519

100%

148

29%

6 045

63 598

157%

3 775

40 597

100%

3 771

40 176

99%

21 649

53%

1.2.1-11/KHG Összesen


Forrás: EMIR (2013.02.25.)

96


17. táblázat – Fel nem használt források megoszlása kiírásonként GOP 2.1.1 konstrukció

Kiírás

Visszalépés (szerződéskötés előtt)

Kifizetés utáni megszűnés

Lezárt projektek által nem lehívott támogatás

Támogatási keret csökkenése szerződésmódosításnál

Szerződészárás kifizetés nélkül Döntés érvénytelenné válása

Kedvezményezett elállása

KSZ elállása

Visszalépés szerződéskötést követően

Összesen

9%

51%

10%

8%

50%

24%

2%

48%

3%

3%

54%

4%

7%

59%

24%

6%

7%

67%

14%

14%

9%

52%

5%

33%

32%

7%

78%

9%

29%

17%

3%

0%

49%

3%

12%

46%

12%

12%

82%

2%

2%

16%

6%

3%

15%

40%

8%

8%

7%

5%

19%

17%

18%

59%

0%

2%

2%

0%

33%

53%

9%

96%

6%

0%

10%

9%

13%

18%

27%

16%

75%

10/C

24%

0%

1%

0%

0%

45%

0%

30%

75%

11/M

87%

0%

0%

0%

0%

11%

1%

0%

12%

Átlagosan

18%

16%

4%

4%

15%

19%

17%

8%

58%

Lezárt projektek által nem lehívott támogatás

Támogatási keret csökkenése szerződésmódosításnál

07/A

25%

20%

2%

3%

14%

08/A

7%

35%

2%

5%

19%

13%

09/A

6%

36%

5%

4%

9%

13%

09/A/2

14%

27%

2%

3%

36%

11%

10/A

18%

18%

2%

3%

33%

14%

11/A

27%

0%

3%

2%

30%

07/B

14%

26%

3%

4%

15%

08/B

6%

3%

4%

10%

09/B

7%

29%

6%

10/B

13%

0%

2%

11/B

53%

3%

07/C

19%

08/C

0%

09/C

12%

17%


Kiírás

Visszalépés (szerződéskötés előtt)

Kifizetés utáni megszűnés

Szerződészárás kifizetés nélkül Döntés érvénytelenné válása

Kedvezményezett elállása

KSZ elállása

Visszalépés szerződéskötést követően

Összesen

07/A

5%

19%

1%

2%

28%

14%

17%

13%

72%

08/A

0%

23%

5%

5%

27%

15%

23%

1%

66%

09/A

9%

28%

5%

9%

19%

19%

2%

7%

48%

09/A/2

3%

29%

3%

6%

44%

7%

4%

4%

59%

10/A

16%

15%

1%

0%

47%

9%

0%

11%

68%

11/A

28%

0%

2%

1%

58%

3%

0%

6%

69%

07/B

16%

24%

2%

8%

10%

17%

21%

3%

50%

08/B

0%

3%

3%

9%

15%

44%

27%

0%

85%

09/B

0%

15%

17%

16%

8%

20%

0%

24%

52%

10/B

0%

0%

5%

1%

19%

66%

0%

8%

94%

11/B

71%

0%

2%

0%

22%

4%

0%

0%

26%

11/M

86%

0%

0%

0%

0%

14%

0%

0%

14%

Összesen

21%

15%

4%

5%

26%

16%

7%

6%

55%

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

97


18. táblázat – Iparági megoszlás GOP 2.1.1 konstrukció 2.1.1/A db Mezőgazdaság Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszeripar Dohányipar Textilipar Bőripar

2.1.1/B

mFT

db

2.1.1/C

mFT

db

2.1.1/M mFT

db

2.1.1/KHG

mFT

db

Összesen

mFT

db

mFT

30

374,1

6

314,7

0

0,0

14

88,8

0

0,0

50

30

374,1

6

314,7

0

0,0

14

88,8

0

0,0

50

777,6

63

1177,6

11

585,6

1

127,0

2

13,2

0

0,0

77

1903,4

11

585,6

1

127,0

2

13,2

0

0,0

77

1903,4

139 32301,7

403

2437,2

0

0,0

3237

96582,5

51

335

6763,0

63

1177,6

2160

30394,0

241

535 31449,6

777,6

2935,8

41

2980,4

2

559,0

287,7

0

0,0

0

0,0

0

0,0

2

386,5

0

0,0

0

0,0

2

386,5

62

938,2

8

404,2

0

0,0

26

174,3

0

0,0

96

1516,7

203,9

3

455,7

Fa-, papíripar

219

3276,7

31

1451,8

10

2424,9

39

242,1

0

0,0

299

7395,4

Nyomdai, sokszorosítási tevékenység

167

5

2361,8

52,3

35

3

2356,1

3

336,8

41

5

217,8

37,3

0

0

0,0

0,0

246

16

5272,5

749,2

Vegyipar

242

3645,3

160,7

0

0,0

383

14595,2

92

5688,2

22

5101,1

27

69

1107,3

24

1467,9

13

3785,2

14

85,1

0

0,0

120

6445,5

Fémgyártás

609

8941,8

182

9910,0

30

6313,9

67

437,8

0

0,0

888

25603,5

Gép-, műszergyártás

267

38

252,3

0

0,0

421

16483,6

Nemfém ásványi termék gyártása

Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar Közmű, hulladékkezelés

3706,9

80

4520,7

36

8003,7

22

415,3

19

1364,6

15

4314,3

5

40,0

0

0,0

61

6134,2

257

3012,5

20

1101,9

3

620,6

90

502,1

0

0,0

370

5237,1

104

1793,5

18

259,3

25

184,2

148

3621,3

1384,2

1

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

11

254,5

2

147,3

0

0,0

7

54,3

0

0,0

20

456,1

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

93

1539,1

16

1236,9

1

259,3

18

129,8

0

0,0

128

3165,2

1177

16089,4

52

2715,1

4

780,5

371

2296,9

1604

21881,9

1177

16089,4

52

2715,1

4

780,5

371

2296,9

0

0,0

2082

21761,4

114

5123,7

5

1097,3

1264

7823,3

2082

21761,4

114

5123,7

5

1097,3

1264

7823,3

2

55,5

352

4546,2

20

832,1

0

0,0

115

665,3

352

4546,2

20

832,1

0

0,0

115

665,3

0

0,0

252

2210,0

3

140,3

0

0,0

248

1562,1

Építőipar Építőipar Kereskedelem Kereskedelem, gépjármű javítása Szállítás, raktározás Szállítás, és raktározás Szálláshely, vendéglátás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Információ, kommunikáció Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi, biztosítási tevékenység

252

2210,0

3

140,3

0

0,0

248

1562,1

316

3662,7

13

571,5

1

298,8

229

1311,7

316

3662,7

13

571,5

1

298,8

229

1311,7

1119

13518,0

45

1974,3

3

780,3

97

829,9

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

2036 12288,5 145

861,9

0

0,0

1604

21881,9

3467

35861,1

3467

35861,1

487

6043,5

487

6043,5

503

3912,5

503

3912,5

559

5844,6

559

5844,6

3203

28561,2

242

1691,8

Ingatlanügyletek

291

4393,9

16

1002,2

0

0,0

362

2545,7

0

0,0

669

7941,8

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

537

5911,5

15

494,7

2

566,6

1303

7522,5

0

0,0

1857

14495,3

194

2382,7

14

477,4

1

213,7

226

1358,4

0

0,0

401

2745,2

8

156,6

0

0,0

468

2474,5

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, oktatás, egészségügy Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

4432,2

5376,3

2,6

0

0,0

0

0,0

3

22,5

0

0,0

5

25,1

47

408,6

0

0,0

0

0,0

118

667,7

0

0,0

165

1076,2

352

2334,1

8

156,6

0

0,0

347

1784,4

0

0,0

707

4275,0

54

705,0

1

54,3

0

0,0

56

372,9

111

1132,3

54

705,0

1

54,3

0

0,0

56

372,9

0

0,0

111

1132,3

99

1224,8

3

59,5

1

172,2

238

1039,8

0

0,0

341

2496,3

99

1224,8

3

59,5

1

172,2

238

1039,8

0

0,0

341

2496,3

Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Területen kívüli szervezet

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb Egyéb szolgáltatás

2

435

877

98


KMOP 1.2.1 tükörkonstrukció 1.2.1/A db Mezőgazdaság Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszeripar Dohányipar Textilipar Bőripar Fa-, papíripar Nyomdai, sokszorosítási tevékenység Vegyipar Nemfém ásványi termék gyártása Fémgyártás Gép-, műszergyártás

1.2.1/B

mFT

db

1.2.1/KHG

mFT

db

1.2.1/M

mFT

db

Összesen

mFT

db

mFT

2

17,5

1

54,0

0

0,0

2

7,8

5

2

17,5

1

54,0

0

0,0

2

7,8

5

79,2 79,2

3

39,6

1

50,0

0

0,0

0

0,0

4

89,6

1

50,0

0

0,0

0

0,0

4

89,6

194 10216,7

1

147,5

80

431,8

812

16054,1 2759,6

3

39,6

537

5258,1

50

483,9

33

2198,5

0

0,0

14

77,1

97

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

11

123,5

1

38,8

0

0,0

4

18,6

16

180,8

1

18,7

0

0,0

0

0,0

1

10,0

2

28,7

46

398,2

15

996,1

0

0,0

7

38,4

68

1432,6

100

1056,2

31

1493,7

0

0,0

9

61,7

140

2611,6

62

747,9

30

1512,6

0

0,0

2

5,7

94

2266,2

21

203,8

6

261,0

0,0

3

15,9

30

109

1061,0

52

2508,2

0

0,0

16

92,7

177

3662,0

61

528,6

12

508,2

1

0

147,5

7

46,3

81

1230,7

480,8

Járműgyártás

14

121,4

11

558,1

0

0,0

2

3,0

27

682,4

Egyéb feldolgozóipar

62

514,9

3

141,5

0

0,0

15

62,4

80

718,7

14

130,3

1

23,0

0

0,0

3

15,9

18

169,2

1

3,7

0

0,0

0

0,0

1

8,9

2

12,6

13

126,6

1

23,0

0

0,0

2

7,1

16

156,6

143

1288,7

7

401,4

0

0,0

55

332,3

205

2022,4

143

1288,7

7

401,4

0

0,0

55

332,3

205

2022,4

432

3431,6

55

2016,1

3

51,4

293

1597,4

783

7096,5

432

3431,6

55

2016,1

3

51,4

293

1597,4

783

7096,5

53

455,3

12

689,1

0

0,0

24

145,2

89

1289,6

53

455,3

12

689,1

0

0,0

24

145,2

89

1289,6

81

669,5

1

37,3

0

0,0

72

409,8

154

1116,7

Közmű, hulladékkezelés Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Építőipar Kereskedelem Kereskedelem, gépjármű javítása Szállítás, raktározás Szállítás, és raktározás Szálláshely, vendéglátás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Információ, kommunikáció Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás

81

669,5

1

37,3

0

0,0

72

409,8

154

1116,7

104

794,1

10

390,9

1

20,0

136

759,6

251

1964,5

104

794,1

10

390,9

1

20,0

136

759,6

251

1964,5

316

2462,9

23

707,1

0

0,0

747

4626,6

1086

7796,5

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

14

126,5

0

0,0

0

0,0

43

276,4

57

402,9

Ingatlanügyletek

87

760,6

3

146,0

0

0,0

150

1067,7

240

1974,3

161

1120,9

14

389,6

0

0,0

482

2841,8

657

4352,2

54

454,8

6

171,5

0

0,0

72

440,6

132

1067,0

89

582,4

1

87,4

2

299,9

135

733,5

227

1703,2

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

13

118,2

0

0,0

2

299,9

47

288,0

62

706,0

76

464,2

1

87,4

0

0,0

88

445,5

165

997,2

18

92,3

1

16,1

0

0,0

44

251,1

63

359,4

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, oktatás, egészségügy Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb Egyéb szolgáltatás

18

92,3

1

16,1

0

0,0

44

251,1

63

359,4

16

126,0

0

0,0

0

0,0

49

236,8

65

362,9

16

126,0

0

0,0

0

0,0

49

236,8

65

362,9

Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Területen kívüli szervezet

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

0

0,0

Forrás: EMIR (2013.02.25.)

99


6.5


59. ábra – MAG egyszerűsített szervezeti ábra Vezérigazgató

Gazdasági és Üzemeltetési Ügyvezető Igazgatóság

Szakmai Ügyvezető Igazgatóság

Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság

Helyszíni Ellenőrzési Igazgatóság

GKH Pénzügyi és Monitoring Igazgatóság

Pályázatkezelési Igazgatóság

(30 fő h.ellenőr)

SA Innovációs Pályázatok Kezelését Támogató Osztály

Szakmai Szolgáltató Osztály

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Pályázatok H.Ell. Osztály

Iktatási Osztály

Gazdaságfejlesztési Pályázatok Osztály

SA KKV Pénzügyi és Monitoring Osztály

Helyszíni Ellenőrzési Koordinációs és Módszertani Osztály

Dokumentumkezelési Osztály

Hazai Finanszírozású Pályázatokat Kezelő Osztály

SA K+F+I Pénzügyi és Monitoring Osztály

Közigazgatási és Regionális Pályázatok H.Ell. Osztálya

Szerződéskezelési Osztály

SA Kiemelt Projektek Pénzügyi és Monitoring Osztály

Erőforrásgazdálkodási és Kommunikációs Igazgatóság

Szabálytalanságkezelési Osztály

(11 fő, melyből 5+3 fő 2es prioritás)

Panaszkezelési Csoport (2+1 fő)

Informatikai Igazgatóság

Kommunikációs Osztály

Telefonos Ügyfélszolgálat csoport (14 fő)

Személyes Ügyfélszolgálati Csoport

Humánerőforrás Osztály (4 +1 fő + vezető)

SA Pénzügyi és Monitoring Koordinációs Osztály SA Pénzügyi és Monitoring Folyamatokat Támogató Osztály Hazai Fin. Pályázatok Pénzügyi és Monitoring Osztály

60. ábra – GFP IH szervezeti ábra

GFP IH vezető

Koordinációs Divízió

Módszertani és Felügyeleti Divízió

Startégiai és Tervezési Divízió

Ellenőrzési és Szabályozási Divízió

Pénzügyi Eszközök Divízió

Monitoring Osztály

Stratégiai és Tervezési Osztály

Ellenőrzési Osztály

Koordinációs Osztály

Felügyeleti és Korrekciós Osztály

Üzleti Környezet Fejlesztési Osztály

Szabályozási Osztály

Projektfejlesztési Osztály

K+F Fejlesztési Osztály

100


19. táblázat – ÚSZT kedvezményezetti számlák átfutási ideje

Teljes átfutási idő (átlag nap)

Nettó átfutási idő (átlag nap)

Határidő Határidőn Vizsgált (nettó túl számla számla (db) időhöz (db) viszonyítva)

Határidőn túli számlák aránya

2011. III. név

48

43

45

36

12

33%

2011. IV. név

60

58

45

565

485

86%

Forrás: KPMG 20. táblázat – ÚMFT kedvezményezetti számlák átfutási ideje

Teljes Átfutási idő (átlag nap)

Nettó átfutási idő (átlag nap)

Határidő Vizsgált (nettó számla (db) időhöz viszonyítva)

Határidőn Határidőn túl túli számlák számla (db) aránya

I. név

126

50

60

5 409

n.a

21%

II. név

120

47

60

6 503

928

14%

III. név

117

42

60

5 098

493

10%

IV. név

94

35

60

4 841

307

6%

I. név

113

40

60

3583

334

9%

II. név

141

45

60

4771

n.a

n.a

III. név

106

47

60

3942

n.a

n.a

2011

2012

Forrás: KPMG

101


6.6

Kérdőívet kitöltő vállalkozások javaslatai

- A jogi megfogalmazások korlátozzák az egyszerű érthetőséget. - A külföldi szállítók saját számlázási/ajánlati rendszerrel rendelkeznek, sokszor nem tudják produkálni a pályázat által megkövetelt formátumot, tartalmat. - A szállítók a saját lehetőségeiknek megfelelően szállítanak, több alkalommal. Sokszor más tételek is szerepelnek a számlákon a pályázati tételek mellett, illetve más elnevezéssel szállítanak, mint az ajánlatban szerepel (pl.: az ajánlatban egy konkrét eszköz szerepel, de a számlán két vagy három részegység együttese adja ki az eszközt.) Mivel a számlázó programuk a hiteles, szinte lehetetlen őket bármiféle módosításra rávenni. - A záró beszámoló és a kifizetés közötti idő elfogadhatatlanul hosszú. - A pályázati kiírásokat egyszerű, szakmájának élő vállalkozó nagyon nehezen tudja megérteni és átlátni. - Célszerű lenne olyan nyomtatvány-rendszert szerkeszteni, amelyben a vállalkozás adatait csak egyszer kell kitölteni, azok automatikusan megjelennek az összes mellékleten. - A különböző pályázati közvetítő cégek gyakorlata egységesebb lehetne. - Az akciótervek hatékony megismertetése a felkészülés érdekében. - Az egyéni vállalkozók részére több lehetőség biztosítása a pályázói körökben. - A foglalkoztatás támogatásának erősítése egyéni vállalkozók esetében is. - A vállalkozások saját szolgáltatási innovációjának támogatása (pl. saját fejlesztésű képzés akkreditációs díja). - Lényegre törő, kevesebb, áttekinthetőbb és egyértelmű dokumentumok. - Gyorsabb elbírálás, gyorsabb kifizetés. - Előfinanszírozás. - Pályázati kiírás egyszerűsítése. - Csatolandó dokumentumok számának csökkentése. - Kedvezményezettek körének növelése a 8/28/EK rendelet 1. sz. melléklet 3 cikk (4) bekezdés törlésével. - Pályázatírót nem igénylő dokumentum összeállítási szempont. - Hiánypótlás elkerülésére előre meghatározott egyértelmű dokumentumbekérés. - Hiánypótlás fajtájától függően több-kevesebb idő. 1) A biztosítékok között a megvásárolt eszközök is szerepelhessenek. 2) Egy kicsit túlzottak a kommunikációs követelmények, a fejlesztés egyéb tartalmi elemeihez képest. 3) A saját erő igazolását egy teljességgel megfinanszírozott és elkészült projekt esetében ne kérjék (erre a ROP-os pályázatok esetében volt lehetőség - lásd azok általános feltételeit). 1. A támogató döntéssel együtt kipostáznám a szerződést is. 2. Meggyorsítanám a támogatás pályázókhoz kerülését 1. Az Útmutatók látszólag mindenre választ kívánnak adni, emiatt túl \"sok\" az információ egy egyszerű pályázathoz. 2. Nincs önmagában értelmezhető útmutató, hanem ide-oda kell keresgélni az utalások között, ami számos hibára ad lehetőséget. 1. Ha pl. mikrovállalkozásoknak szánnak pályázatokat, ne kelljen kikeresgélni a pályázatokból a ránk vonatkozó részeket. Csináljanak egy "kivonatot" mikrovállalkozásoknak! Ott van a legkevesebb kapacitás felesleges részeknek az áttanulmányozására. 2. A MAG munkatársai legalább annyira értsenek az adott pályázathoz, mint a pályázó. A GOP-2.1.1./M esetében ez nem így volt. Pl. a pótlásban olyanokat is követeltek, ami benne sem volt a pályázatban. 3. A kifizetésnél a 45 napos határidőt messze nem tartották. 3 hónappal a kifizetési igénylés beadása után jött a “mondvacsinált” hiánypótlási igény, pl. nincs a céges aláírás mellett céges pecsét a hiteles számlamásolatokon. 1. Legyen lehetőség a pályázatok, projektek elektronikus ügyintézésére a pályázat benyújtásától a projekt lezárásáig. 2. Ne kérjenek olyan okiratokat, amelyek az államigazgatás másutt meglévő nyilvántartásaiban rendelkezésre állnak. 3. Ne kérjenek olyan adatot a pályázótól, amiről már van információjuk (pl. adatok a korábbi támogatásokról). 4. Oldják fel a 15 MB-os méretkorlátozást a dokumentumok benyújtásánál, ez problémát okoz pl. építészeti tervek esetében. 5. A pályázati kapcsolattartó legyen elérhető. 1. Mikrovállakozásoknak több pályázati lehetőség. 2. Önerő nélküli pályázati lehetőség bizonyos összegig.

102

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról 3. A pályázat elbírálási idejének csökkentése. 4. A tájékoztató, magyarázó szövegek csökkentése. 5. Egyértelműbb kérdések az egész pályázattal kapcsolatban. 6. A kitöltendő lapokon a nehezebben érthető kérdések apró betűs segítése. 7. Egyszerűbb pályázati forma legyen, hogy a vállalkozó önállóan is meg tudja csinálni. 1. monitoring mutatók egyértelműbbé tétele (időszak kezdete-vége, kiszámítás módja, megfelelés módja). 2. horizontális (esélyegyenlőségi és környezeti) vállalások között "életszerű" vállalási lehetőségek számának növelése (pl. a kapacitás jelentős bővülésével járó beruházás esetén a fajlagos energia, víz és egyéb költségek nem feltétlenül csökkennek, egyes célcsoportok (fogyatékkal élők, romák stb.) vállalása olykor vállalkozáson kívüli ok miatt nem biztosítható, valamint egyes vállalások aránytalanul nagy bővülést/csökkenést várnak el, ha magasabb a kiindulási bázis. 1. Változásbejelentésre, szerződésmódosításra kellene online űrlapokat kidolgozni és nem kellene postán beküldeni, hanem csak a Pály. tájon keresztül, egyszerűbb és gyorsabb lenne. 2. Géptípus-módosítás nagyon lassan megy keresztül a rendszeren. 3. ÚSZT honlap nem funkcionális, nehezen kereshető. 2 millió alatti összegeknél gyorsabb lehetne a kifizetés 5 fő alatti településeken levő mikrovállalkozásoknak is biztosítani kellene a GOP 2.1.1. pályázati lehetőséget a 45 napos határidő csökkentése A beadott kifizetési kérelmek elbírálásának felgyorsítása, mielőbbi kifizetés, hogy finanszírozni lehessen belőle a következő kifizetéseket. A beruházások műszaki tartalmát a legkorszerűbb szinten kell megvalósítani, ez biztosítja a versenyképességet. Kisvállalkozások esetében fontos egy korrekt pályázatíró, illetve a finanszírozási terv elkészítéséhez pénzügyi tanácsadó közreműködése. A pályázatírónak a feladat a projektzáró jelentéssel nem fejeződik be, a fenntartási időszak alatt is közre kell működnie. A pályázatok feltételrendszere számunkra az alapcél vonatkozásában megfelelő volt. Vannak azonban a mellékletek között gyakorlatban nem értelmezhető részek (a környezeti fenntarthatóság kérdései). A hiánypótlások indokoltsága esetenként megkérdőjelezhető. A bürokrácia csökkentése, felesleges dokumentumok bekérése, a hitelhez jutás egyszerűsítése, a támogatás folyósítási idejének nagymértékű csökkentése, megítélésének nagymértékű felgyorsítása, a dokumentumok beküldése és a hiánypótlás között eltelt idő lerövidítése. Azaz a pályázat egészének megvalósulási ideje túlzottan hosszú. A dokumentáció lényeges egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele, az elszámolás egyszerűsítése, egyértelműbbé tétele, kifizetések felgyorsítása A feltételrendszer bonyolult, kisebb beruházásnál aránytalanul nagy adminisztrációs teher. Tulajdonképpen önerős, mire megérkezik a támogatás, a gép rég üzemben van, nem életszerű helyzet. A feltételrendszer teljesíthető, a pályázati kiírások nagyobb propagandát is kaphatnának, a hiánypótlásoknál volt, ami már megküldésre került, és ismételni kellett, itt tehát biztosan van még javítanivaló. A folyamatok felgyorsítása, kevesebb adminisztratív teher, kevesebb hiánypótlás, gyorsabb kifizetés. A folyamatok közötti idő lerövidítése. A fordított ÁFA alkalmazása, rövidebb kifizetési határidő. A gyakrabban pályázó és lezárt pályázatokkal rendelkező cégek könnyített elbírálásban részesüljenek (kevesebb adminisztráció). Olyan kérdőívet dolgozzanak ki, ahol kikérik a vállalatok valódi igényét és ezek alapján dolgozzon ki az NFÜ pályázati kiírásokat. A határidők rövidítése a gyorsabb ügyintézés érdekében. A hiánypótlás folyamata rendkívül körülményes és időigényes. A hiánypótlás tényéről csak a pályázat benyújtását/elbírálását követő 1 - 2 hónap elteltével kaptunk tájékoztatást és a levélben megjelölt projekt felelőssel lehetetlen volt telefonon konzultálni. A hiánypótlási folyamat elhúzódása miatt az is előfordult, hogy újra kellett írni bizonyos kérelmeket és emiatt indult a folyamat az elejétől. Ennek következtében a támogatási összeget az üzleti terveinkhez képest több mint 6 hónap késéssel kaptuk meg. A másik kérdéskör a papíron benyújtandó dokumentumok mennyisége. Kb. 5 kinyomtatott oldal volt szükséges ahhoz, hogy egy néhány eszköz pályázatát benyújtsuk, illetve az azt követő minden adminisztratív elvárásnak megfeleljünk. Sokkal hatékonyabb lenne, ha a projekt megvalósítását (eszközbeszerzés esetén) egy egyszeri helyszíni szemlével ellenőriznék és amennyiben minden - a projektben feltüntetett - eszköz beszerzése rendben megvalósult, úgy az elegendő lenne a kifizetés elindításához. A hiánypótlási határidők rövidek, ezen határidőket kellene pályázói baráttá tenni. A hiánypótlások egyértelművé tétele a felszólítás során. Néha nem tudtam értelmezni, csak többszöri olvasás és a projekt menager telefonos megkeresése után,hogy mit is kérnek. A hiánypótlások elbírálásának folyamatában, ha észrevételezzük, hogy az előírt határidőt a MAG Zrt. nem tartja be, lehessen

103

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról érdemi lépést tenni ez ellen, pl. nagyobb jelentősége legyen a panaszlevélnek. A hiánypótlások folyamata, lehetne gyorsabb, és nem az egyik javítása után kerülne előtérbe újabb hiányosság. Ez időhúzás. A szervezeten belüli személyi változás ne eredményezzen a már elfogadott projekttel szemben újabb hiányosságra való felszólítást. A hiánypótlások gyorsabb elbírálása A hiánypótlások során egyértelműbben kell fogalmazni, hosszabb időt kell adni a hiánypótlás teljesítésére, és a hiánypótlási határidőt munkanapok és nem naptári napok alapján kell meghatározni. A MAG Zrt. sokszor hónapokig ül egy-egy dokumentumon, majd kiküld egy hiánypótlási felszólítást 3 napos (nem munkanapos) határidővel. A hitellel kombinált pályázatok esetében szükséges pontosítani az önerő fogalmát, hiszen az utófinanszírozás miatt az esetünkben ez nem 1% volt, hanem gyakorlatilag 55%. Ez sajnos félreérthető és egy kicsi vállalkozás számára nehezen kezelhető. A kapcsolattartó személye többször is változott, emiatt a bizonytalanság nőtt. A telefonos megkeresések nem bizonyultak hatékony segítségnek az elszámolási szakaszban. Itt már fontos volt a gyakorlatias szakember közreműködése. A kedvezményezettek körében nagyon fontosnak találom, hogy milyen településen van a Pályázó telephelye (esetleg hátrányos helyzetű kistérségben, nagyobb körben, több települést lehetne támogatni). A hiánypótlásokra több időt biztosítanék a vállalkozások számára. A kifizetés felgyorsítása. A kifizetés gyorsítását célszerűnek tartanám. A kifizetés igénylés és a záró beszámoló leadása már tavaly megtörtént, hiánypótlást 3 napon belül kellett volna kapjak, de ez ezidáig még nem történt meg. Jó lenne, ha a kifizetéseket felgyorsítanák, mert veszélybe kerül a vállalkozás működése, mivel a vissza nem térítendő részre tagi kölcsönt kellett felvenni. A kifizetés igénylések gyorsabb elbírálása. A kifizetés rendkívül lassú volt, 3 hónapot késtek. A késedelmi kamatot a mai napig nem kaptuk meg. A kifizetések és a hiánypótlások nagyon lassan történnek. Nekem volt olyan projektem, hogy majdnem egy évig kellett finanszíroznom. Kiszámoltuk, hogy az egy évi kamatokkal majdnem ugyan annyit nyertem volna, ha befektetem. A kifizetések felgyorsítása, mivel sokan számolnak az elnyert pályázat összegével, a vállalkozást nehéz helyzetbe hozhatja anyagi szempontból. A kifizetések gyorsabbak lehetnének. A kifizetések gyorsítása, mert a vállalkozások nagy részének az okoz problémát, hogy túl hosszú ideig kell megfinanszírozni a támogatás összegét. A kifizetések időtartamának rövidítése. A kifizetések mehetnének gyorsabban. Eszközbeszerző pályázat esetén a kötelező vállalások enyhítésével úgy gondolom, szélesedne a pályázók köre. A bázislétszám kötelező fenntartásának, az árbevétel-csökkenés mértékének, valamint az eszköz kötelező fenntartási idejének szabályzata gyakran vállalhatatlan a jövőre nézve egyes iparágakban (pl.: építőipar). Segítség lenne ezek felülvizsgálata, és iparágankénti szabályzása. A kifizetéseket kellene véleményem szerint gyorsítani. A kifizetéskor sok a hiánypótlási folyamat. A kiírás önmagában egyértelmű, ugyanakkor a részletek már olyan bonyolulttá válnak, hogy egy első pályázó a felét sem igazán érti, mert nem látja át. Ezt nem érzem a kiíró hibának, egyszerűen a pályáztatás egy olyan szakterület, ami hozzáértést kíván. Ha hasonlatot akarnék mondani, egy kifogástalan pályázat valójában olyan, mint egy kifogástalan jogszabály, aminek a pontos értéséhez éppen ezért jogászhoz van szükség, hiszen a megfogalmazás nem annyira a pályázónak szól, hanem magának a pályázatnak a pályázati szempontból való kifogástalanságának. Ez azonban egy olyan szaknyelv, amihez célszerű szakember igénybevétele. Egy következő pályázatnál persze már sokkal egyszerűbb lenne a szöveg értelmezése, de szerintem abban az esetben is célszerűbb egy pályázatíróra hagyatkozni, aki egy keretszerződés keretében eleve figyeli azokat a pályázatokat, ami az adott vállalkozás számára érdekes lehet, vagyis nem a vállalkozásnak kell figyelnie a lehetőségeket, mert a pályázatok figyelése (főleg nagy mennyiségű pályázati kiírás esetén) már komoly erőforrásokat igényel. A kiírási anyagoknak közérthetőbbnek kellene lennie. Javasolom, hogy a pályázati anyag megfogalmazásába vonjanak be műszaki, mérnök végzettségű szakembereket, ezáltal csökkenthető lenne az értelmezés miatti Ügyfélszolgálati megkeresések száma. A kiírások ismertebbé tétele. A kiküldött CD-n szereplő általános szerződési feltételek megegyezzenek a megfelelő kiírásban szereplő feltételekkel, egyértelműen legyenek meghatározva a kifizetési/folyósítási feltételek. A kis- és középvállalkozások jelentős részének nincs lehetősége a pályázatok lebonyolításához szükséges hozzáértő szakmai

104

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról munkatársat alkalmazni. A kisvállalkozások is jussanak nagyobb mértékben hozzá a forrásokhoz. A kitöltési útmutatók sokszor nem részletesek, több helyről kell összeszedni őket, nem egyértelmű, hogy hol lehet őket elérni (pl. Pálytáj felületen nem találtam meg saját magam, abban a közreműködő személyétől kellett segítséget kérni). A KKV-nak az előfinanszírozás nagy terhet jelent, és a megvalósítástól számított kifizetési idő nagyon hosszú. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol van fedezete a cégnek, jobb lenne az előfinanszírozás. Sokan emiatt nem tudnak a pályázati lehetőségekkel élni. A KMR régióban kevés a pályázati kiírás az utóbbi időben, pedig itt is szeretnének fejlődni a vállalkozások. Túl sok a fenntartási időszak. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben lehetetlen előre tervezni. Túl sok vállalást kell tenni. A kombinált mikrohitel esetében egységes szerkezetbe kellene foglalni a banki hitel és a pályázat dokumentációját. A Kombinált Mikrohitelekre sokkal nagyobb keretet kéne biztosítani. A mikrovállalkozások vezetői szeretik ezt a típusú konstrukciót igénybe venni. A kommunikáció módját konkrétan meg kellene határozni. Nekem ez okozta a legnagyobb kihívást, nem volt konkrét a tájékoztató, telefonon sem adtak választ. Olvassam ki a tájékoztatóból, hangzott a válasz. Valamint a közbeszerzési kérdésemre sem válaszoltak, itt is az volt, hogy olvassam ki én. A KMR régióba olyan területek is beletartoznak, amiknél fejlettségük, adottságaik révén hasonlóan kellene eljárni, mint más hátrányosabb helyzetűnek mondott régiók esetében. Vagyis nem kellene kizárni bizonyos pályázatokból. A közreműködő szervezet munkájának felgyorsítása szükséges lenne, a hiánypótlásra adott időt lerövidítették, a közreműködő szervezet pedig semilyen rájuk vonatkozó határidőt nem tart be, illetve ezek semilyen módon nem tarthatók be, továbbá az ezekből adódó veszteség és hátrány nem kérhető számon rajtuk. A Közreműködő Szervezet sokkal jobban presszionálhatná a Hitelközvetítőt, illetve időbeni csúszások esetén közvetlenül felvehetné a kapcsolatot a pályázóval. A sok személycsere a fenti szervezeteknél nagymértékben hátráltatja a folyamatokat. A Közreműködő Szervezettel való kommunikáció hatékonysága, a feltett kérdésekre adott válaszok pontosságának javítása. A különféle dokumentumokat, nyomtatványokat, adatlapokat még tovább kellene egyszerűsíteni. A legnehezebb a „jó” pályázót megtalálni, mert általában az ötlethez be kell vonni üzlettársakat. Egyikünk sem tudja könnyen értelmezni, hogy valaki „beszálljon” a cégébe, hanem egy projekt céget lenne jó létrehozni, de ennek nincsen 2 lezárt éve, és sok feltételnek nem felel meg. Miért nem vállalhat kezességet a projektért a projektben együttműködők cégeinek összessége és pályázhat az „új” cég magasabb összegre, ha a kezeseknek megvan a tőkéjük a projekt megvalósításához?! Lehetőség szerint a mikrovállalkozások ezirányú képzetlensége miatt a legegyszerűbb feltételeket és kiírásokat szeretnék a gyors áttekinthetőség miatt. Cégünk erre személyi feltételeket biztosítani nem tud. A Mag ZRT adminisztrációja túl lassú és néha nem egyértelmű. Pl. a sajtó információ megjelenítése nem egyértelmű, hogy mit jelent, ügyfélszolgálathoz kellett fordulni ezt kideríteni. A sajtótájékoztató dokumentum jóváhagyásához a beküldés után több hónap kell. A pályázat pozitív döntéséről az elektronikus és az írásbeli tájékoztatás között hetek telnek el, emiatt nem lehet semmivel sem haladni. A kifizetés legegyszerűbb esetben is érthetetlenül hónapokat vesz igénybe. nem lehet kiszámítani, hogy mikor érkezik meg. A MAG Zrt. egyes osztályai között látszólag nincs direkt kapcsolat, ugyanazon pályázattal kapcsolatban az egyik ügyintéző elfogad bizonyos dokumentumokat, míg a másik ezzel kapcsolatosan hiánypótlást kezdeményez. A pályázati elszámolás folyamatának megfelelősége (pályázó elégedettsége) nagyban attól függ, hogy ki az ügyintézője (ha szigorú, merev az ügyintéző/értékelő, akkor nehézkes, lassú a folyamat, ha rugalmasabb, életszerűbben gondolkodó, akkor gyorsabb). Összességében túl bürokratikus a folyamat, sok bizonylatot és nyilatkozatot kell gyártani, amelyek gyakran nem tükrözik a valós időbeliséget, pusztán a felesleges szabálynak való megfelelőséget igazolják. A sajtóközlemények jóváhagyása lassan megy. Ezeken feltétlenül szükséges lenne javítani. A MAG Zrt. is tartsa a határidőket, annak érdekében, hogy könnyebben lehessen tervezni a vállalkozások cash flow-ját. A MAG Zrt. ne csak hirdesse az ügyfélközpontúságot, hanem tegyen is így! Hiszen az a cél, hogy maradéktalanul lehívjon a Magyar Állam minden EU-s forrást! Értelmes, termelést ösztönző és hatékonyságot növelő dolgokra lehessen pályázni. Pályázati kiírást úgy kellene megszerkeszteni, hogy azt bárki megérthesse és benyújthassa. Releváns és elégséges fajtájú és számú mellékleteket lehessen előírni és bekérni. Az elbírálókra és kifizetőkre ugyanúgy vonatkozzanak a határidők betartása, mint a pályázókra. Az utófinanszírozás miatt sokkal jobban fel kellene gyorsítani a kifizetéseket, mert belerokkannak a vállalkozások, mire pénzhez jutnak. A megfelelő kommunikáció hiányát véltem felfedezni azon emberek, illetve osztályok között, akik a pályázatunkkal kapcsolatba kerültek. Az általunk beküldött dokumentumok feldolgozásánál pontatlanságokkal találkoztunk. Hiányos kommunikáció a változásokról (internetes kitöltési kötelezettség, dokumentumok formátumainak változása). Honlapról letöltött dokumentumokat megfelelően kitöltve küldtük be, mégis újra kellett írnunk, mivel időközben frissítettek a dokumentum formátumán, melyről

105

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról előzetes információnk nem volt. Ebből adódóan mindenkinek kétszer annyi munkája volt vele, mint kellett volna. Hatékonyság hiánya, amit annak tudunk be, hogy sokan foglalkoztak a pályázatunkkal és így sokszor ismételtük magunkat, sokszor volt szó ugyanazon dokumentumokról, információkról. A megnyert pályázatok mellé álljon egy bank is, hogy az előfinanszírozást elősegítse a támogatás összegének erejéig. Mivel a pályázatunk utófinanszírozott volt, így a teljes megvalósítás után kaptuk meg a támogatási összeget. Az előfinanszírozás nagyon nagy teher egy mikro vállalkozásnak. A projektzárást követően rövidítsék le a kifizetés idejét, hiszen a projekt zárás igazolva van a kifizetett számlákkal, foto dokumentációval. A megvalósítás helyszíneként eredetileg Pest megyét jelöltük. Akkor a támogatás mértéke 30% lett volna. Mivel a pályázat befejezéséig azonban nem lehetett megvalósítani a gépek befogadására kijelölt helyszínt, a beüzemelés Budapesten belül történt meg. Ennek megfelelően a támogatás mértéke 15%-ra esett vissza. Mivel 10 MFt volt a projekt összköltsége, a támogatás 1,5 MFt-ra csökkent. Ugyanannyit kellett kifizetni a pályázat elkészítéséért, valamint az igényelt hitel lebonyolításáért, így gyakorlatilag a pályázattal kapcsolatos költségek felemésztették a teljes támogatást. Az egyetlen dolog, ami miatt mégis érdemes volt pályázni az volt, hogy pályázat nélkül feltehetően nehezebben kaptuk volna meg az ehhez szükséges hitelt. A mikrovállalkozásoknál még több pályázati lehetőség, lehetőség szerint nagyobb arányú visszanemtérítendő támogatás. Ezek által nagyobb a felzárkózás és versenyképesség lehetősége. A neten hozzáférhető anyagokat ne kérjék be papíron újra. A pályázat során mindkét fél tartsa be a Támogatási Szerződést, határidőkkel együtt. Erre legyen egy ASZF mutatószám felenként, mely jelzi az együttműködés minőségét. A pályázat benyújtása és a támogatás megítélése közötti idő rövidítése. A pályázat elszámolásának felgyorsítása, egyszerűsítése. A pályázat kiírója értesíthetné azokat az általa már ismert pályázókat, akik korábban már benyújtottak pályázatokat, így az általuk beszerezni kívánt eszközök ismertek a kiíró előtt, ha olyan témájú pályázatot írnak ki. A pályázat megírásához kell pályázatíró, mert elég sok hibalehetőség van. A pályázat megvalósítása közben fellépő előre nem látható akadályok akceptálása pl. betegség fontos lenne, mert a pályázatok előfinanszírozása, komoly nehézséget jelent a vállalkozásoknak. A pályázat olyan, mint a célhoz kötött hitel, csak nem kell visszafizetni, ha teljesül a cél. Ahhoz képest viszont összetettebb a szervezet, és a dokumentáció. Ez mindenképpen lassú és túl bonyolult. A pályázati csomagokhoz illeszteném a közreműködést, így szakmaibb lenne a támogatás, kevesebb pályázatírói költség merülne fel. A pályázat pénzügyi elszámolása és a záró beszámoló összeállítása volt bonyolult, kb. 3 helyről kellett összeszedni a benyújtandó dokumentumokat. Emellett a hiánypótláskor nem minden volt egyértelmű, a 2. hiánypótlást már csak a fotók miatt kellett benyújtanunk (a korábban lévő fotókra vonatkozóan nem volt egyértelmű útmutatás, hogy hogyan lesz elfogadható.) A pályázat során becsatolt dokumentumok alapján elfogadott és nyert pályázó esetén, ne legyen szükség ugyanazon dokumentumok becsatolására, pl. tulajdoni lap, cégkivonat. A pályázatainkkal kapcsolatban inkább saját hibáink és nehézségeink voltak a korlátozó tényezők. Cégünk nagyon sokat köszönhet a pályázati lehetőségeknek. A pályázatok benyújtása és megvalósítása során jelentkező apró nehézségeknek és hibáknak nem volt negatív hatása. A pályázathoz csatolandó mellékletek, dokumentumok egy helyen legyenek megtalálhatóak, és ne a sorok között elrejtve. A pályázati anyagok beadásához szükséges dokumentumok körének szűkítésével rövidülne az összeállítási idő és megkönnyítené, a cégek munkáját valamint csökkentené a terheket (pl.: eredeti dokumentumok közjegyzővel történő hitelesítése). A pályázati dokumentumok alapjában véve átláthatóak, de a hozzájuk kiadott segédletek, kitöltési útmutatók, ÁSZF, stb. annyira szerteágazó, hogy egy-egy eseménykor (pl. hiánypótlás), egyszerre 2-3 segédletet kell nézni, amik között vannak ismétlődések, de sok esetben némi inkoherencia is fellelhető. Ha ezen lehetne egyszerűsíteni, az már önmagában nagy segítség lenne, és felnőne az amúgy jól működő elektronikus pályázatkezelési rendszer hatékonyságához. A pályázati folyamat egyszerűsítése, a túlzott adminisztráció elkerülése, pl. helyszíni ellenőrzés történjen minden elszámoláskor, ne kelljen beküldeni minden dokumentumot többször is! Így a projektek valóságtartalma is kiderülhet. A pályázati kiírás és a részletes pályázati útmutató közötti kapcsolat nem minden esetben egyértelmű. A hiánypótlások esetében előfordult, hogy tévesen határozták meg és nehézkes volt megoldást találni. Biztos oka van, hogy nem lehet közvetlenül az ügyintézővel kommunikálni, de így többkörös telefonálás után kapjuk meg a megfelelő választ. A pályázati kiírásnak és feltételeknek olyan egyszerűnek kellene lenni, hogy a pályázó saját maga is követni tudja, ill. el tudja készíteni. Pl. a civil szervezetek EPER-ben beadható pályázatai. Persze ezek egyszerűbbek, és kevesebb összegről szólnak. De az elkészítésük és beadásuk egy laikusnak is átlátható. Ne legyen "előny" egy jól hangzó nevű pályázatíró közreműködése. Elég nagy terhet ró a vállalkozásra. Saját hibáján kívül veszteséges cég is indulhasson pályázatokon, legyen lehetősége valami újba belekezdeni, és továbblépni. Pályázók körét nem korlátoznám települések szerint. A pályázati kiírások feltétel rendszerének (jogosultak köre) könnyítése.

106

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról A pályázati kiírások legyenek egyértelműek, ne kelljen alapinformációkért külön kutatómunkát folytatni. A pályázati feltételrendszer nagyon merev, a vállalkozások számára fontos fejlesztési irányokat nehezen lehet egyes pályázatokba „bepréselni”. A technológia fejlesztéses pályázatok támogatási intenzitása véleményünk szerint lehetne magasabb. A pályázati kiírások médiában való szerepeltetése nem kap megfelelő figyelmet. Véleményem szerint lehetne egy szaklap ezekről. A pályázati kiírások sokszor szakmai nyelvezetűek, melyeket a kisebb vállalkozók nem tudnak könnyen értelmezni. Javaslom a pályázat kiírásakor a szakzsargon mellőzését, ugyanis ez sok pályázót elriaszt. A pályázati kiírásokat egyszerűsíteni, közérthetővé kell tenni. A kedvezményezettek körét bővíteni kell. A pályázatok elbírálásának idejét, illetve az elszámolás idejét csökkenteni kell. A pályázatok feltétel rendszerét egyszerűsíteni kell. A pályázati kiírásokban a kedvezményezettek körének konkrétabb, érthetőbb leírása. Felesleges dokumentumok bekérésének megszűntetése. a pályázati kiírásoknál a részmunkaidős dolgozókat foglalkoztató cégek több lehetőséget kapjanak, mert ezek foglalkoztatják elsősorban a képzést nem igénylő munkaerőket (pl.takarítás) A pályázati kiírásokról a kamarákon keresztül lehetne a vállalkozás figyelmét felhívni, így célirányosabb lenne területileg, segíteni is tudnák a vállalkozást. Túl papírigényes egy pályázat. A pályázati lehetőségek ne kizárják egymást, hanem kapcsolhatók legyenek egymáshoz. Hazai, csak magyar tulajdonú nagyvállalatok is kapjanak lehetőséget. Egyértelmű legyen a feltételrendszer. A hiánypótlásra adott idő ne a pályázót hozza kedvezőtlen pozícióba. A pályázatíró cégeket kötelezném a teljes ügyintézésre a pályázat lezárásáig. Jelenleg amikor ők leteszik a munkát a pályázat még koránt sem fejeződött be, és még akkor is rengeteg buktató van a dologban, ami meghiúsíthatja a már nyertes pályázatot. A felesleges, bürokratikus hiánypótlások törlése, kifizetések felgyorsítása A pályázatok feltételrendszerén, enyhíteni kellene, hogy többen pályázhassanak (K+F). A pályázatok feltételrendszerét illetően jó lenne, ha kötelező jelleggel nem kellene hitelt felvenni, főleg ilyen hitel biztosítékok mellett. A pályázatok nagy lehetőséget jelentenének a magunkfajta kisvállalkozók részére, azonban azokat a lehető legegyszerűbben, legkisebb adminisztrációval és leggyorsabban kellene megvalósítani. Az utolsó pillanatokban megkapott hiánypótlások, a sok nem egyértelmű dokumentum kitöltése olyan terhet ró a vállalkozókra, hogy sokunk inkább nem pályázik, mert a pályázatíró költsége az eltöltött idő és a pályázat kimenetelének és az utalás idejének bizonytalansága hatására olyan bizonytalanság alakul ki a cég menetében, melyet olyan vállalkozások, ahol nincsenek külön erre szakosodott emberek, nem tudnak felvállalni. Hagyni kellene, hogy a pályázati pénz minél gyorsabban, egyszerűbben és sokoldalúbban szolgálja a vállalkozások és ezzel a munkavállalók érdekeit. Fontos lenne az önerő nélküli pályázati lehetőségek számának megnövelése, mert ezzel tudnánk igazán fejlődni, ill. ezzel lehetne munkahelyeket teremteni. A pályázati lehetőségre szüksége van a vállalkozásoknak! A pályázatok tartalmi elemeire kellene nagyobb hangsúlyt helyezni és nem az apróbb formai hiányosságokra. A pályázatokat minden régióban azonos feltételekkel írnám ki. A pályázatoknál a kedvezményezettek körét jó lenne, ha bővítenék. A pályázattal kapcsolatos adminisztratív teendők véleményem szerint bonyolultak és hiába van kijelölt projekt partner nagyon nehézkes a kommunikáció. A pénzügyi elszámolást követően a pénzügyi teljesítés átfutási ideje hosszú. A projekt adatlap kitöltő programjának aktuális verziója nehezen megtalálható, több gépen történő próbálkozás után tudtuk csak hiba nélkül lefuttatni. A projekt kapcsán a többszöri dokumentum bekérés, az emailes megrendelések elfogadása az aláírásokhoz való görcsös ragaszkodás feloldása, a más csatornán is beszerezhető dokumentumok többszöri bekérése. A projekt megvalósítás során a kijelölt kapcsolattartó telefonon egyszer sem volt elérhető. Hangüzenet hagyását követően természetesen minden alkalommal visszahívtak, viszont ezek az időpontok számunkra nem minden esetben voltak megfelelőek, és ez megnehezítette a munkánkat. A projekt partner szerepe elég homályos és semmitmondó, elérni szinte lehetetlen. Sokkal nagyobb súlyt kéne rá helyezni mind hatáskörben, mind feladatkörben, ha már létezik. Valóban megkönnyíthetné a támogatottak dolgát. A projekt partnerek gyakorlatilag elérhetetlenek. A jelszó hiánypótlások ügyintézése rendkívül körülményes. A projekt partnerek telefon való elérése fontos, gyors segítségét jelent, több telefonos elérés kellene. A projektpartner tekintse át alaposabban a benyújtott dokumentumokat, mielőtt olyasmire ír ki hiánypótlást, ami nem indokolt. A pályázati felhívásokat és az útmutatókat egyszerűsíteni. Az elszámolható költségek körét felülvizsgálni, engedni max. 3 éves

107

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról gép beszerzését speciális berendezések esetében. Egyszerűsíteni az elszámolások és jelentések dokumentációját. A számlák tartalma a külföldi beszerzés esetén nehezen igazítható a hazai elvárásokhoz. A szerződéskötés, elszámolás viszonylag egyszerű volt, de a jogszabályban előírt határidőket nem tartják be, nem érkezett meg 3 napon belül a hiánypóltás, nem érkezett meg 45 napon belül a támogatás, ami a cégnek napi finanszírozási gondokat okoz. A nagy sokára, több mint 3 hónapra megérkező hiánypótlással az EMIR-ben volt gondunk, mivel nem volt aktív a felület, nem lehetett javítani, többszöri e-mail-be és telefonba került, mire javították. Az ügyintézők készségesek, de a kifizetési határidő csúszása miatt a cég nehéz helyzetbe került az áfa befizetéssel, és az illetékbefizetéssel kapcsolatban. Egy mai cégnek nincs arra lehetősége, hogy hónapokig, több mint fél évig előfinanszírozni tudja a támogatást. A támogatás megítélését követő folyamatok gyorsítása. A támogatási szerződésmódosításra a forrás-összetétel miatt volt szükség (a bank kérte a hitel miatt). Ez egy teljesen adminisztratív kérdés, mégis megakasztotta a folyamatot, mert a MAG Zrt és a bank között nézeteltérés volt az árfolyamok változásából kifolyólag. Szerencsésebb lenne a nagyon kötött formákhoz való ragaszkodás miatt ilyenkor a személyes egyeztetés, rugalmas egyéni megoldás alkalmazása. Hangsúlyozzuk, ezt csak ilyen formai és nem tartalmi esetekben tartjuk indokoltnak, de nagyon fontos lenne, hogy csak bürokratikus akadályok miatt (más összeg került a lapra, vagy egy X arrébb került) ne álljon a levelezés miatt 1 hónapig a TSZ- módosítás, hanem rögtön szóljon az ügyintéző és legyen mód akár személyesen is bemenni és aláírni. A támogatási szerződést, vagy okiratot a döntés után mielőbb kiküldeni a pályázónak, a kifizetési kérelem rövidebb határidővel történő feldolgozása (a legutóbbi pályázatunk kifizetési igénylését novemberben küldtük, és január végéig még nem kaptunk visszajelzést). A támogatások folyósítása nagyon akadozó, lehetne gyorsabb. A támogatást elő kellene finanszírozni, a hitelfinanszírozókat pedig visszafogni, mert visszaélnek a pályázók kiszolgáltatottságával. A telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége biztosított legyen projektpartneri azonosító nélkül is. A telefonos ügyfélszolgálat és a projektpartner (kapcsolattartó) által nyújtott szolgáltatások, segítőkészebb és informatívabb lehetne. A telefonos ügyfélszolgálatnak nincs rálátása a folyamatokra, nehézkesen jutott hozzá a kért információkhoz. Írásban téves tájékoztatást kaptam (utólag a két helyszíni ellenőrzés állapította meg, hogy tényleg téves volt), ennek hatására elkezdtem az ingatlan felújítását (projekten kívül). Ezért nem kaptam meg csak 8 hónap késéssel a támogatási összeget. Nagyon komoly likviditási problémát generált a vállalkozásomnál. A helyszíni ellenőrzések hosszadalmasak voltak. Sokkal több, de rövidebb ellenőrzés szerintem hatékonyabban szolgálná a célokat. A telefonos ügyfélszolgálatnál olyan emberek üljenek, akiknek megvan a szaktudása is hozzá, mert úgy érzem, szinte felesleges telefonálnunk, mert nem kapunk érdemi választ szinte semmire, csak valamilyen "sablon" mondatokat, amivel nem jutunk előrébb. Nem kaptunk felvilágosítást, csak az időt húzzuk. A telefonos ügyintézés elérhetőségének javítása. A tényleges termelést végző kisvállalkozásokat preferálják a pályázati lehetőségekkel. A termelő beruházások magasabb szintű támogatása. A pályázati elbírálás, szerződéskötés gyorsítása. A több kiírásra érvényes pályázati útmutató kissé nehézkessé teszi a tájékozódást, egyszerűbb, átláthatóbb volt az adott pályázathoz tartozó pályázati felhívás és pályázati útmutató. A vállalkozás kereskedelmi tevékenységet folytat, ez a terület az elnyerhető pályázatok tekintetében egy kicsit \"mostohán\" van kezelve, ezen a területen is bővíteni kellene a pályázatok körét. A vállalkozások szempontjából jobb lenne, ha kevesebb elvárásnak kellene megfelelni, sok a bürokratikus lépés, többször bekért igazolás. Sok ponton nem egyértelmű, értelmezhetetlen a tájékoztató szövege. Pl. az arányosításra a választ napokig kerestem. A válság miatt a korábbi évek 5 éves, 3 éves létszám vállalását nem lehet tartani. 2015. decemberig nem látni a pozitív változást. A vissza nem térítendő rész kötelező felhasználási előírása (5% bérjellegű) túlzó feltételnek tűnik (pld. Nyugdíjas vállalkozó) A záró beszámoló beadása és a kifizetés között 4 hónap telt el. Ha a pályázatok nagy száma okozta ezt, javaslom a létszámfejlesztést, hogy tartani tudják az előírt határidőket. A záró beszámoló és a kifizetések között rettenetesen sok idő megy el, nem kapunk folyamatos tájékoztatást, hogy miért vannak ezek a nagy csúszások, hol tart a pályázatunk az ellenőrzésben. Ha olyan sok a pályázó, több emberre lenne szükség a pályázatok feldolgozásához! A záró beszámoló és kifizetési igénylés elbírálásának folyamata gyorsabban is működhetne. A záró kifizetési igénylés benyújtásától kezdve nagyon hosszú az idő, (és még ezt is átlépik) amíg a pénz megjön. Az előírt

108

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról hiánypólás időhúzás volt. Alacsonyabb biztosíték/fedezet. Átgondoltabb, gyorsabb, pontosabb, és informatívabb, transzparensebb munkavégzés a közreműködő szervezet részéről! Átláthatóbb elbírálás, és sokkal gyorsabb feldolgozás kellene Az adminisztrációs folyamat egyszerűsítésére lenne szükség, valamint az ügyfélszolgálat, a kiküldött dokumentumok és az internetes felület összehangolására. Az adminisztrációs munka nagy terhet rótt a cégre, illetve sok időt vett igénybe a dokumentációk elolvasása, értelmezése, ezért is vettük igénybe pályázatíró segítségét. Az adminisztrációs terhek -lehetőség szerinti- egyszerűsítése. Az adminisztrációs terhek bármilyen kismértékű csökkenését leterheltségünk okán örömmel fogadnánk. (A tájékoztató roadshowt nagyon hasznosnak találtuk.) Az alapadatokat a kiíró gyűjtse be a cégről, hogy ne kelljen mindent csatolni, és háromszor leírni. Kifizetést meg kell sürgetni, hogy ne fél évig álljon a pénz, mert annyi idő alatt becsődöl egy vállalkozás. Az általános pályázati útmutatóra történő visszahivatkozások nehézkessé teszik a precíz alkalmazást. Tömöríteném és csak az eltéréseket hangsúlyoznám az adott kiíráshoz tartozó útmutatóban, esetleg egységes szerkezetbe foglalnám. Az egész rendszer bonyolult és "túl"adminisztrált. Ennek ellenére vállalható, mert kevés magyar vállalkozás képes önerőből fejleszteni. Az elbírálás folyamata és a bírálati határidő betartása javulhatna. A döntés és a szerződés aláírása között eltelt idő rövidítése. A projektpartnerek gyakran változnak, telefonon jobbára elérhetetlenek, az e-mailekre későn érkezik a válasz. Az elbírálási folyamatot gyorsítani kellene mind a pályázat benyújtása, mind az elszámolások elbírálása során. Az elektronikus pályázatkövetés nem jól működik. Az előleg igénylésének lehetőségét több pályázati konstrukció számára is elérhetővé kellene tenni pl. GOP-211/A Az elszámolás dokumentációs háttere túlzó és sok esetben nem a piaci gyakorlatnak megfelelő! Nagyon hosszadalmas folyamat a támogatási összeg lehívása! Az elszámolás egyszerűsítése. Az elszámolások és a kifizetés között viszonylag hosszú idő telik el. A MAG Zrt gyorsíthatná az ellenőrzés folyamatát. Az NFU honlapon lévő pályázati kereső motor egy kicsit nehézkesen kezelhető. Én úgy érzékelem, hogy a szűrési feltételek nincsenek jól beállítva, és ha részletesebb szűrés alapján keresek, akkor kiejt számomra fontos pályázatokat is. Az olyan mikrovállalkozásokat kellene jobban támogatni, akiknek nagyon kevés a kezdőtőkéjük és nincs lehetőségük áthidaló kölcsön felvételére. Tapasztalatunk szerint leggyakoribb problémát az utófinanszírozás jelenti. Az utófinanszírozás volt a legnagyobb problémánk, mert nehéz volt előteremteni az önerőn túli összeget a kifizetésig tartó időszakra. Az utófinanszírozás megnehezíti a projekt megvalósítását, és a mikrovállalkozásoknak jelentős többletteher a pályázatíró foglalkoztatása, anélkül pedig lehetetlen eleget tenni a pályázat lebonyolításának. Az utófinanszírozott pályázatok kifizetésének kiszámíthatósága. A szerződés 3.2.1. szerinti készre jelentésétől már több mint két és fél hónap telt el, és még nincs kifizetés (nem volt hiánypótlási felhívás). Az ügyintézés gyorsaságán kellene javítani, valamint a kijelölt kapcsolattartóval való hatékonyabb együttműködésen. Még telefonon sem lehet sokszor elérni. Azok a vállalkozások, amelyek 1 éve adóznak rendszeresen és nincs köztartozásuk és még fejlődni is tudtak részesüljenek kiemelt támogatásban és figyelemben. Azokat a beruházásokat lehet reálisabban megvalósítani, ahol a pályázati kiírás több hónapon át nyitva van. Kell idő, hogy eljusson az információ a pályázóhoz, átgondolja beruházást, és korrektül előkészítse a megvalósítást. Azon vállalkozások, akik már regisztráltak az Önök rendszerébe, és függetlenül attól, hogy nyertes volt a pályázatuk vagy sem kaphatnának emailben értesítést az aktuálisan megjelenő és a vállalkozás területét érintő pályázati kiírásokról. Bírálat és kifizetések felgyorsítása. Bízunk abban, hogy újra lesz hasonló telephelyfejlesztési kiírás is (a most megszerzett telephelyek továbbfejlesztése, bővítése végett), valamint a decemberben hirtelen (idő előtt) leállított kutatás-fejlesztési kiírás újra-nyitásában is nagyon bíznánk! Sok jó ötlet maradt a lezárás miatt talonban, pedig már félkészen kidolgozott pályázatunk volt!

109

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról Bővíteni kellene a pályázati kiírások körét. Csak az 5 fő feletti településeken megvalósuló beruházásokkal nem értek egyet, én nem alkalmaznék ilyen korlátot! Csak releváns dokumentumokat kérjenek be. A kapcsolattartás hosszadalmas és nehézkes. Szinte mindig más az ügyintéző, így mindig elölről kell elmagyarázni mindent. Csak termék előállítás, közvetlen szolgáltatások támogatása Egyértelműbb és pontosabb hiánypótlási tájékoztatások. Az egyik probléma megoldása ne generáljon több másik hiányosságot. Egyértelműbb feltételrendszer, gyorsabb elbírálás és kifizetés. Előleg felvételi lehetőség több pályázatnál. Egyértelműbb megfogalmazás a hiánypótlásban megjelölt feladatokra. Egyértelműbb, konkrétabb kitöltési útmutató Egységes, kiszámítható rendszer, tisztességes, segítőkész hozzáállás. Egyszerűbb adminisztráció, gyors elbírálás és kifizetés Egyszerűbb esetekben kevesebb dokumentum bekérése (igazolások, nyilatkozatok stb.) Egyszerűbb feltételrendszer szükséges, ami alapján a vállalkozás vezetője és könyvelője maga is el tudja készíteni a pályázatot. Nagyon sok az illetékköteles benyújtandó dokumentum, sokszor a pályázat íróknak sem egyértelmű néhány elvárás. Fentiek elsősorban és főleg a mikrohitel részre vonatkoznak, ez vett igénybe túl sok időt, energiát, és komoly stressztűrő képességet igényelt. Egyszerűbb fogalmazás, érthető magyarázat, sokkal gyorsabb ügyintézés, a támogatás mértékének emelése.(30-40% nagyon kevés) Egyszerűbb hozzáférés a pályázati kiírásokhoz, ne külön honlapokon, hanem egyben vállalkozói csoportok megjelölésével. Egyszerűbb legyen az adminisztráció! Egyszerűbb telefoni kapcsolat sokat segítene Egyszerűbb, átláthatóbb és tényszerűbb pályázati lehetőségekkel kellene segíteni a mikro-, kis- és középvállalkozásokat! Egyszerűsítés és egyértelműbb megfogalmazás, hogy érthető(bb) legyen bárki érdeklődő számára. egyszerűsítés, hogy ne kelljen külön pályázatírót foglalkoztatni, minden céges adat rendelkezésre áll az interneten, ezeket miért kell csatolni? Egyszerűsítés, kevesebb papír. egyszerűsítés, közérthető pályázati felhívás, egy dokumentumban legyen, gyorsítás, pályázóbarát megoldások, ne a hibákat keressék (elsősorban a bírálat során) hanem segítsék a jó projektek megvalósulását, millió korlátozó tényező csökkentése egyszerűsített adminisztráció, helyszíni ellenőrzés Egyszerűsített kifizetés és zárás. elbírálási idő rövidítése mind a pályázati, mind az elszámolási szakaszban; felesleges fotódokumentáció negligálása vagy legalábbis minimalizálása Elégedett vagyok, és köszönöm a Széchenyi Programiroda munkatársainak a szakszerű segítséget - szerintem tényleg szükség van rá. elektronikus és nem papír alapú dokumentáció bevezetése Elfogadható idő a hiánypótlásra. Elhibázottnak tartom, hogy Pest megye ki van zárva a minket is érintő pályázati lehetőségekből, sajnos ez okból piaci hátrányok érnek minket. Előleg biztosítása kisebb projektek esetén is. előnyben részesíteni az elektronikus és nem papíralapú dokumentációt Elsősorban a pályázati csomagok összes anyagát egy helyen jó lenne meglelni. A felmerült kérdésekre kapott válaszok az esetek többségében nagyon lassan érkeznek és akkor sem mindig használhatóak. A kifizetések nagyon lassan történnek, nem kiszámíthatóak, óriási kockázatot jelent egy kisvállalkozásnak. Elszámolások ellenőrzésének, kifizetések gyorsítása. A "Kapcsolattartó" sokszor nem volt elérhető - ha igen, akkor sem rendelkezett információkkal.

110

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról Elszámolással kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése, ha úgyis van helyszíni ellenőrzés. Érdemes az előleg biztosítását minél több pályázatnál lehetővé tenni. esetleges megrendelői piac közvetítése az így fejlődő vállalkozások részére EU-s pályázatokat el lehessen számolni EUR-ban, mert így az árfolyam különbözetekből adódó veszteség a cégeket terheli. Egyszerűsítsenek, ne kelljen irreális feltételeket, százféle másolatot, jelentést stb. küldeni. Fel kell gyorsítani az ügyintézési és kifizetési folyamatokat, ha szükséges még több, tapasztalattal rendelkező szakembert kell felvenni a közreműködő szervezetekhez. fellebbezések megválaszolásának határideje többszörösen lejárt mire választ kaptunk. Felmerül 3 hiánypótlás. Nem egyszerre kérik be őket,hanem egyenként. Ez háromszor annyi idő, mint amennyi lehetne. Felül kellene vizsgálni az EMIR tájékoztató felületét a hiánypótlási határidő folyamatos téves figyelmeztetése miatt. Indokolatlanul kértek hiánypótlást olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek a bizonylatokból kiderültek. Figyelem felhívás a pályázati kiírásokról és a feltételrendszerekről! Melyik régióban milyen lehetőség van! Figyelembe kellene venni, hogy a vállalkozások nem szívesen vesznek igénybe pályázatírót, a pályázatírási költségek miatt. Ezért a megíráshoz egyértelmű, emberbarát útmutatást látnék szívesebben. A hiánypótló levélben utal a Pályázati felhívás X pontjára, hogyan kell benyújtani. Miért nem írja le a hiánypótlásra felhívó levélben? Persze megnézve a pályázati felhívás X pontját, nem ad választ rá, hogy hány példányban, milyen formában kell beadni. Adatlapot xdat. fájlban újra csatolni kell-e vagy sem. A még el nem nyert pályázatok esetén, ha nem találom a kérdésemre a választ, nehézkes a telefonos elérhetőség. A közvetítő szervezet pedig nem tud válaszolni a kérdésre. Számomra az derül ki, hogy ezek a felhívások és útmutatók nem az egyszerű kisvállalkozóknak segítenek, hanem a profi pályázatíróknak, akiknek már szükségük sincs ezen segítségre. finanszírozás könnyítésre lenne igény, az utófinanszírozás a vállalkozás likviditását ellehetetleníti, illetve emiatt nem is kerül sor pályázásra Fizetnem kell kamarai díjat. Szerintem beleférne, hogy kapjak évente 1-2 köremailt a lehetséges pályázatokról ezért a pénzért. Még 1 db tájékoztatót sem kaptam. folyamatok gyorsítása, a kifizetések lassításának céljából eszközölt hiánypótlások megszüntetése Géptípusváltást egyszerűsíteni kell, a hosszú jóváhagyási folyamat miatt kétszer vált nem kaphatóvá az a gép, amit akartunk venni, és újra kellett kezdeni a folyamatot. A 2.1.1./M konstrukcióhoz gyakorlatilag két pályázatot kell beadni, két szerződéskötési folyamaton kell átmenni, ez teljesen felesleges. Gyorsabb kifizetés, valamint a jóváhagyás meggyorsítása, ha a dokumentáció hiánytalan, több idő a hiánypótlásokra, tájékozottabb ügyintéző. Gyorsabb ügyintézés. gyorsuljon a kifizetés Ha a mikrovállalkozások KMR-ban elég mértékű támogatással pályázhatnak az a jó. Egy két kifejezés, feladat (milyen időszak, arculat, közleményküldés, stb.) laikus szemmel nehezen érthető, ezért kell aztán a pályázatíró! Ha kevesebb adminisztratív teher szorítaná a pályázót, az meglehetősen megkönnyítené a folyamatokat. Ha utófinanszírozású a pályázat és nincs lehetőség előleg igénybevételére, a kifizetési elszámolások elbírálása és kifizetések 30 napon belül történjenek meg, és erre a pályázati szerződésben is térjenek ki. Használják a Takarnet és az e-cégjegyzék rendszerét, és ne kérjék be azon dokumentumokat, amiket ezeken keresztül ellenőrizni tudnak. (Pénzt és időt spórolnak a vállalkozásoknak); kisebb összegű mikroknak kiírt eszközbeszerzéses pályázatok esetében adjanak lehetőséget előfinanszírozásra. Ne legyen kötelező a hitel felvétele (gop2.1.1.M), de opcióként maradjon meg a lehetőség (nem minden cég egyforma). Hasznos lenne olyan pályázati lehetőség a kiírt témákban, ahol kedvezményes hitel igénybevétele nélkül is lehetőség lenne pályázati forrás igénylésére. A kedvezményes hitel szolgáltató hozzáállása, és szolgáltatása rossz volt, jelentősen lassította a folyamatot, és erősen veszélyeztette a projekt megvalósulását. Mindez azért különösen bosszantó, mert cégünk a pályázatot önerő és támogatás kombinációjával, kedvezményes hitel nélkül is képes lett volna lebonyolítani. határidők tartása és az egyértelmű időhúzás kerülése pozitív lenne; információ egységessége alapkövetelmény lenne; ha a MAG Zrt téves tájékoztatásából származik csúszás, azt kompenzálni kéne Helyszínen történő személyes egyeztetéssel, ellenőrzéssel gyorsítani a támogatások elbírálását, kifizetését. Hiányoznak a fenntartási időszakra vonatkozó jelentések formai, tartalmi követelményeinek rögzítései az adott pályázatokra vonatkozóan Hiánypótlások folyamata szinte állandó, vagy nincs a pályázat kidolgozva, vagy a beadott pályázati anyagok értelmezése, szakmai hozzáértése probléma. A pályázatok kiírásának időfolyamata elnyúlik, feltételrendszereknél a pályázó éves

111

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról nyereségét is erősebben kéne akceptálni. Hiánypótlások gyorsabb elbírálása! Hiánypótlásra megszabott határidő növelése. Hiánypótlásra rendelkezésre álló idő nagyon rövid. Egy külföldi beszállító esetén, amennyiben eredeti dokumentumra van szükség, a postázás napokat elvesz a hiánypótlási időből. Az illetékes munkatárs szabadsága esetén szinte lehetetlen tartani egy 8 napos határidőt. Mindenképp javasoljuk a hiánypótlási idő kitolását. Illene betartani a kiírásban feltüntetett határidőket. Cégünk havi 42 e Ft veszteséget szenved el a kifizetés késedelme miatt, a megítélt támogatási összeg erodálódik, mire kifizetésre kerül, ha egyáltalán életbe marad a cégünk a megnövekedett teher miatt. Induló és mikrovállalkozások köre, 5 lélekszám alatti településekre való kiterjesztése Innováció és saját termékek nagyobb támogatása. A keletei országrész felzárkóztatása. - Az adminisztrációs feladatok egyszerűsítése - A Projekt Partner gyorsabb és egyszerűbb elérése - Az alátámasztó dokumentumok digitalizált változatának megküldése, papír formátum helyett Javaslom, hogy a kifizetési igénylés benyújtását követően (mikor a pályázó már előfinanszírozta a projektet) gyorsítsák fel a döntési folyamatokat és a kifizetések menetét. Ez az elhúzódó kifizetési folyamat a legnagyobb visszatartó erő, amiért a cégek nem mernek pályázni. Javaslom, hogy biztosítékként fogadják el magát a vásárolt eszközt, hiszen a támogatás mértéke miatt a gép teljes értéke mindenképp fedezetet nyújt a támogatónak még a fenntartási időszakban is. A zárt végű pénzügyi lízing is így működik. Javaslom, hogy tartsák be az eljárásrend szerinti határidőket, és ne csak a pályázókon kérjék ezt számon. Egyszerűsíteni kell az elszámolásokat, mert az uniós (Új Széchenyi Terves) pályázatoknak nem tönkretenni, hanem fejlesztenie kellene a vállalkozásokat. Javasoljuk, hogy a \"Mikro-, kis-és középvállalkozások technológia fejlesztése\" tárgyú pályázat keretében ismét nyíljon lehetőség használt, 3 évesnél nem idősebb eszközre történő pályázatra. A magyarországi KKV-k 15-20 éves eszközeinek cseréje 3 évesnél nem idősebb eszközökre jelentős előrelépés, technológiai megújulás lenne a vállalkozásoknak, és a használt gép megvétele nem jelentene olyan jelentős anyagi terhet, mint egy új eszköz megvásárlása. jó lenne, ha a budapesti cégek is kaphatnának magasabb támogatási arányt, mert csak azért mert Budapesten van a cég még nekünk is meg kell küzdeni a mindennapi gondjainkkal Jó lenne, ha a közreműködő szervezet is tartaná a határidőket. Jó lenne értesítést kapni, hogy mikor írják ki az adott pályázatokat. Jobban kellene figyelni a hiánypótlásokra, és az azokban megfogalmazott kérdésekre. Jóval egyszerűbb, könnyebben átlátható, a mindennapi üzleti működés támogatásához szükséges pályázatok szükségesek. Kedvezményezettek köre, pályázatok feltételrendszere Kedvezményezettek körének a bővítése. A pályázati kiírások minél több felületen való hirdetése. kedvezményezettek köre Kevés lehetőség van budapesti mikrovállalkozásnak pályázni kevesebb adminisztráció és bürokrácia, egyszeri adatszolgáltatás, a pályázati hivatal ne kérjen ismételt adatokat és ossza meg más szervezetekkel, gyorsabb elbírálás, gyorsabb kifizetés hatékony ellenőrzés mellett, a pályázó gondozása/ segítése/ több online lehetőség. Kevesebb adminisztrációs terhet. Átláthatóbb pályázati kiírásokat. Kevesebb önrész, gyorsabb elbírálás, mikro vállalkozások számár több pályázat, hiszen a munkahelyek 7%-át mi adjuk. Kevesebb papír munka legyen felesleges és értelmetlen megkötések és feltételek nélkül: pl. számlák és árajánlatok feleslegesen el vannak bonyolítva, ami miatt minden egyes alkalommal meg kell küzdeni a kiállítójával, hogy végre megfeleljen minden feltételnek (ez több kellemetlen e-mail váltást vagy telefont igényel, és akár 1-2 hét mire sikerül), és mire megfelelne minden kritériumnak, addigra már az a gond vele, hogy lejárt a határideje vagy az ajánlat érvényességi ideje és kezdhetem előről az egészet. Ne kelljen tucatszámra olyan dokumentumokat beszerezni és beküldeni a pályázat mellé, amihez egyébként is hozzáférnek, és le tudnak ellenőrizni bármikor. Kevesebb papíralapú munka legyen, mert az környezetszennyező

112

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról Kevesebb papírmunkát javasolnánk. Kifizetés gyorsítása, ügyfélszolgálat pontosabb tájékozottsága, a pályázói felületen megtévesztő üzenetek küldésének megszüntetése, határidők betartása. Kifizetés ügyintézése legyen gyorsabb. Kifizetésekhez és záró beszámolókhoz tartozó feltételek egyszerűsítése, de legalább pontosítása. A szerződéskötésig jól szabályozott a folyamat, ezt kellene kiterjeszteni. Kifizetések gyorsítása. Kifizetési kérelmek elbírálásának és a kifizetéseknek a felgyorsítása. Kifizetési kérelmek gyorsabb feldolgozása Kisebb bürokrácia segítené a haladást. Kisösszegű projektek esetében az adminisztrációs költségek nagyon magasak, a támogatás jelentős részét elviszik. A típusmódosítások adminisztrációja sok esetben felesleges, ezt egyszerű nyilatkozattal lehetne rendezni, pl., számítástechnikai eszközök esetében. Becslésem szerint egy 3 milliós projektnél az adminisztrációs és finanszírozási költségek elérik az 1 millió forintot. Az utófinanszírozás okozta nehézségek megoldására jó lenne egy egyszerűen érthető megoldás. Kisvállalkozás néhány emberrel szinte képtelen a napi munka mellett a pályázattal járó rendkívül sok adminisztrációt, utánjárást elvégezni. Költséges, hogy egyes "ütemeknél" újra kellett kérni az igazoló dokumentumokat, mert mire a következő "fázis" elérkezett a pályázati folyamatban, x napnál nem régebbi kellett, így a pályázó önhibáján kívül újat kellett beszereznie. Ez felesleges pluszköltség. Könnyebben értelmezhető, egyszerűbb kiírás összeállítása, feltételrendszerből felesleges elemek és többszörös biztosítékok kiiktatása. Pályázati lehetőségek, információk közvetlenebb megismertetése, eljuttatása a vállalkozásokhoz. Közép Magyarországon, Budapesten kevés a pályázati lehetőség. Közérthetően szükséges megfogalmazni a dokumentációt, és a teljes pályázat során szükséges teendőket, hogy bárki számára érthető legyen. Közreműködő szervezet tájékoztatásán, szakmai segítségnyújtásán lehetne javítani Közvetlen pályázatokról értesítés biztos forrásból. Nem pályázatíró cégektől. közvetlen személyes telefonos kapcsolat a projektgazdával Legyen egyszerűbb, az egész országban egyforma támogatottságot várok el. Legyenek egyértelműbbek a kitöltési útmutatók. Legyenek egyértelműbbek a pályázati kiírások. Laikusok számára is jól értelmezhetőek. A pályázati eljárás egyszerűsödjön. lényegesen gyorsabb feldolgozás, és kifizetés MAG Zrt telefonos ügyfélszolgálatnak széleskörűbb felhatalmazást kellene adnia a pályázók tájékoztatására (a saját folyamatban lévő ügyeik állásáról) Hiánypótlás esetén legyen lehetőség a bírálóval történő személyes egyeztetésre, nagyon sok pótmunkától megkímélné a pályázót és a MAG Zrt-t is Mikrovállalkozásnak nehézkesen lehet előteremteni az utólagos finanszírozás miatt a több millió ft-os összegeket! Mikro és kisvállalkozók direkt értesítése a pályázatokról, hogy ne keresgetni kelljen, hanem naprakész (mondjuk e-mail) információt kapjanak. Nagy cégeknél ezt valaki figyeli, de a kkv-k és a mikro vállalkozásoknak a figyelés is extra energia. Mikrovállalkozások pályázási lehetőségei korlátozottak. Mikrovállalkozások számára az egész pályázati rendszer használhatatlan és csődbe visz. A visszaélések kiszűrésére alkalmatlan, a valós pályázót tönkre teszi. Mindig a kijelölt projektpartnerrel lehessen konzultálni, ne pedig mindig mással, aki nem ismeri az ügyet. Minél több folyamat legyen elektronikus. Mivel mi kereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk és mikrovállalkozás, nem olyan széles körben tudunk pályázni. Nagyon sok olyan kritérium van, ami kizár bennünket. Például nem pályázhatunk tehergépkocsira, ami megkönnyítené az áruszállítást. Van egy telephelyünk, amit bérlünk, így a bérleti díj nagyon sok pénzt elvisz a vállalkozástól, viszont az állam és a pályázatok nem támogatják azt, hogy telket vásároljunk, és saját üzletet építsünk! Az ügyintézési idő egyáltalán nem ügyfélbarát. Nekünk vállalkozásoknak nem lehet csúszni semmivel, mert határidők vannak, viszont a "pályázatot meghirdetőkre" nem nagyon vonatkozik semmi! Nagy nehézséget jelent az utófinanszírozás. Mivel a hitelhez nagyon erős biztosíték kell, sok esetben ez kimeríti a pályázók

113

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról erejét, és nehézkesen finanszírozható a megvalósítás. Nagy segítség lenne, ha az igazolásokat a MAG kérné be (pl. elektronikus cégkivonat), és akkor azok hitelessége sem lenne kétséges. Nagy segítség lenne, ha az Ügyintézők könnyebben elérhetők lennének telefonon, és az írásbeli állásfoglalásokra legkésőbb 3 nap alatt válaszolnának, mivel egy hiánypótlásra, van, amikor csak 8 nap áll rendelkezésre és addigra az Ügyfél nem kapja meg az állásfoglalást. Nagy teher előfinanszírozni a beruházás költségeit. Nagymértékben támogatná a rendszer a vállalkozások működését, ha az utófinanszírozott pályázatok esetében, a vállalkozás a megadott határidőn belül hozzájutna a pénzéhez és a kifizetés több hónapos csúszásával nem sodornák veszélybe a vállalkozás működését. Az ügyfélszolgálaton semmilyen tájékoztatást nem tudtak adni a kifizetés csúszásáról, de nem beszélhettünk sem telefonon, sem személyesen a kifizetésért felelős személlyel. nagyobb rugalmasság, túl sok adminisztráció, nagyon lassú ügyintézés Nagyobb támogatási arányok lennének igazán megfelelőek a termelő szektorban. Nagyon fontosnak találnám, hogy akár kérdés nélkül is indokolják, hogy miért van hiánypótlásra kiírva a pályázatunk. Jóval a 45 napos határidő után írták ki, ez több mint egy hónapja volt, mivel sem írásban, sem a projekt partnerünk telefonos megkeresése ellenére nem tudjuk, hogy mi a teendőnk, gyakorlatilag hónapokig csúszik a kifizetés. Ez egy mikrocég esetében a totális fizetőképtelenséget vonja maga után. Nagyon megtörte a bizalmamat ez, korábban mindenben abszolút együttműködő volt a MAG Zrt. Nagyon lassú az ügyintézés folyamata. Nem tartják a 4/2011. Korm. rendelet 5.§ szerinti határidőket. A 2012. szeptember elején befogadott záró beszámolót követően csak februárban lesz helyszíni ellenőrzés. nagyon szűk a beszerezhető biztosítékok köre és banki finanszírozás szinte lehetetlen nagyvállalkozások is pályázhassanak, magasabb támogatási intenzitás az elmaradottabb régiókban (pl.: Dél-Alföld), gyorsabb bírálat és kifizetés Ne legyen ennyi papírmunka Néha jó lenne, ha adott pályázatokat témában jártas szakemberek ellenőriznék, s a gyorsan változó gazdasági környezetet követnék a pályázati előírások, feltételrendszerek. Jó lenne, ha az ellenőrző hatóság a merev papírforma helyett rugalmasabban állna az életszerűbb megoldásokhoz. Nem értettem egyet a kötelező hitel felvétellel! Nem tartom jónak, hogy a pályázatokat bizonyos népsűrűséghez adják. Kis faluban élünk, cégünk is itt tevékenykedik, és nem tudunk pályázni, csak ha iparterületet bérelünk a városban, ez viszont plusz költséget termel, hiszen a mindennapos bejárás pénz és időigényes. Nem tartom szükségesnek olyan dokumentumok tömegének benyújtását, amit központi elektronikus rendszerből a hivatalok bármikor naprakészen leellenőrizhetnének. (pl. cégbírósági iratok, földhivatali, stb.) Olyan egyszerű pályázati dokumentáció összeállítása, amellyel a pályázat pályázatíró segítsége nélkül is megvalósítható. A pályázati feltételek teljesítésének számonkérése során figyelembe kellene venni az időközbeni gazdasági változásokat, és ezekkel korrigálva kellene a teljesítést elbírálni. Pályázás és a jelentések megtétele folyamán érdemes pályázatíró cég segítségét igénybe venni, mert főleg az indikátorok vállalásánál nem egyszerű eldönteni, mit érdemes felvállalni és egy-egy vállalást, hogyan kell alátámasztani. Az ezekhez tartozó útmutatók, annak, aki nem ezzel foglalkozik rendszeresen, nem egyértelmű, így a hiba lehetősége – értelmezési problémák miatt- fennáll. Pályázati feltételek nyelvezete lehetne érthetőbb, logikusabb. Pályázati feltételrendszeren belül az irodai eszköz beszerzésekhez nem kötnék kötelezően a programvásárlást, ez is választható legyen, mert az ismert kiírásoknál nem minden vállalkozásnak van szüksége az ott felsorolt programokra Pályázati felület kitöltése illetve áttekinthetősége legyen egyszerűbb. Pályázati kiírások egyszerűsítése, időbeli közzététele szélesebb körben. Pályázati kiírások esetében az összes pályázat vonatkozásában a legalább 1 vagy 2 lezárt gazdasági év kategorikus előírása. Pályázati kiírások még egyszerűbbé tétele. NFÜ honlap kezelhetőségének egyszerűsítése. Pályázati kiírások még több területre, pl.: cégautó cseréje. Pályázati kiírásokat jobban el lehetne juttatni az érdekeltekhez Pályázati konstrukciót érintő változások, hirdetmények az EMIR rendszerben értesítésként megjelenjenek, elérhetőek

114

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról legyenek Pályázati útmutatók érthetőbbé tétele laikusabb, idősebb pályázók számára, hogy ne legyenek teljesen kiszolgáltatva a pályázatíróknak egy egyszerűbb, webes felületen is kitölthető pályázatírás esetén. A pályázatra fordított munkaidő-kiesés és bérköltség nem számolható el a pályázatokban, pedig sok munkával jár egy pályázat elkészítése és kivitelezése. pályázatok feltételrendszere, hiánypótlással kapcsolatos kérdésekre minden ügyintéző más választ adott Pályázatok feltételrendszerének könnyítése Pályázatok utófinanszírozása miatt az elszámolási időszakot/elbírálást/rövidíteném. Ennek hiánya miatt "csődközeli" helyzet alakulhat ki. Pályázatunk esetében a záró kifizetés fél éves csúszása komoly veszélyforrás a cég számára. Likviditásunk folyamatosan veszélyben van. Ez lelkileg nem nagyon tolerálható. Elektronikus hiánypótlással kb. 1/2 óra alatt teljesíteni tudtuk volna a hiányosságokat, így újabb hetekre leáll a folyamat. Pest megye sok pályázatból kimarad, pedig itt is vannak hátrányos helyzetű térségek! Ne utófinanszírozásúak legyenek a pályázatok, mert így csak az jut támogatáshoz, akinek egyébként is van tőkéje. A kisvállalkozások nem biztos, hogy tudják finanszírozni az önrészt, emiatt kiesnek a rendszerből. pontosabb időbeli tervezhetőség, lassú az ügyintézés és ez nagyon hátráltatja a megvalósítást Pontosabban fogalmazott hiánypótlási felhívások. A pályázatok során egy döntéshozatali és folyamatleírásra lenne szükség, hogy a pályázó tudja mikor, hol és kinél kell érdeklődni. Preferálnánk a vállalkozásoknak szóló magasabb támogatási intenzitású pályázatokat. Véleményünk szerint a legtöbb esetben csak a kutatás-fejlesztési pályázatok esetében kellő mértékű a támogatási mérték. A több évre vonatkozó létszámtartás bizonyos esetekben nehezen látható ilyen hosszú távra. Projekt folyamatok gyorsítása (pályázat benyújtásától az értékelésig). Rengeteg a feleslegesen kitöltendő táblázat, átfedések vannak köztük. A záró kifizetés és beszámoló összerendezése, indikátorok stb. Ez lehetne egyszerűbb. Rövidítsék a pályázat megvalósításának idejét és emeljék a támogatás hányadát, ne kötelezzék a pályázót hitel felvételére! Sajnos, csak addig haladtak rendben a dolgok, amíg a záró kifizetést be kellett adni. Erre több mint 3 hónapja nem reagáltak. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozza azokat a pályázókat, akik az önerőt saját tőke átcsoportosításával finanszírozzák. Sok az adminisztráció, nincs erre szakosított alkalmazott. Sok olyan dokumentumot kérnek, amely hivatalos rendszerekből lekérhető. Sokkal egyértelműbb és főleg közérthetőbb pályázati kiírásra lenne szükség és olyan egyszerűsítésekre, vagy magyarázó anyagra, hogy ne kelljen minden lépéshez pályázatíró segítségét igénybe venni, ha a cégnél nincs kifejezetten erre szakosodott munkatárs. Sokszor magának az elektronikus kitöltő programnak a hibái okoztak fennakadást, félreértést. Szakmai kérdések esetében az adott szakterülettel közvetlenül is lehessen egyeztetni. Természetesen a projektfelelős tudtával. Az információ áramlás sebessége és tartalma sok esetben nem megfelelő. Pl. elszámolás hiánypótlásánál eljáró pénzügyi területtel nem lehet közvetlenül egyeztetni. Számlákon szereplő kötelező szövegeket és számla formátumokat igen nehéz külföldi beszállítóknak elmagyarázni. Egy EU-s pályázat esetén lehessen EUR-ban pályázni, így elkerülhető (vagy csökkenthető) lenne az árfolyam veszteség (mi konkrétan 2.7m HUF-t veszettünk el a 4m HUF támogatásból az árfolyam eltérés miatt) Személyes kapcsolattartás Szerintem a pályázatok nem a gazdasági élet nyelvén íródnak. Minden szavát értem, de az egészet sokszor nem. Nagyon hosszú a pályázatok összes szövege, a több irat nagyon nehezen áttekinthető. Egységes szerkezetben kellene ezeket kiadni. A pályázatírókat ki lehetne küszöbölni szerintem, ha az érdeklődők számára esettanulmányok feldolgozásával kurzusokon lehetne részt venni, a pályázó egy embere "értve tudná" a teendőket, és sokmilliós tanácsadói díjakat lehetne a pályázóknak megspórolni, az infopontok személyzete a "spéci" kérdésekre nem tud válaszolni. A kiírások szövegét gyakorló gazdasági vezetőkkel kellene átnézetni, ők biztosan tudnák egyszerűsíteni a szöveget. Számomra a dokumentumok szövege sokszor logikátlan, terjengős. szerintem nagyon sok időt vesz igénybe egy pályázat komplett lebonyolítása és az eladó nem minden esetben türelmes Szükség van a kisebb léptékű, maximum 5 millió Ft projektméretű pályázatokra is, melyek eszközbeszerzésekre, marketingtevékenységre, esetleg bérkiegészítésre, működési költségekre is irányulnak. Szükséges a pályázatok feltételrendszerét enyhíteni, mert nagyon szigorúak.

115

KPMG Tanácsadó Kft. Értékelés a komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról Talán az esetleges hiánypótlásokról gyorsabban kellene információt kapni, hogy az egész pályázat hamarabb le tudjon zárulni. Társaságunk a 1%-os önkormányzati tulajdon miatt sok pályázatból ki van zárva. telefonos ügyfélszolgálat megerősítése Tisztában vagyok vele hogy rengeteg a pályázat, de lehetne gyorsabb a lebonyolítás Tisztázó kérdésekre több időt kéne biztosítani További adminisztratív egyszerűsítés, valamint rövidebb határidők a KSZ és az IH részére. Több eszközbeszerzési pályázat a Közép- magyarországi régióban. Rövidebb elbírálási idő. Több eszközbeszerzést támogató kiírásra lenne szükség és egyszerűbb pályázati feltételekre. Túl sok vállalást kell teljesíteni és a fenntartási időszak sem 3 év, hanem 3 gazdasági év, ami teljes mértékben megtévesztő és lényegesebben kitolja a fenntartási időt a várthoz képest. Több olyan pályázatra lenne szükség, melyben a mikrovállalkozások is részt tudnának venni. Csökkenteni kellene az igényelhető pályázati pénzek minimum összegét, hogy kisebb értékű gépbeszerzéshez is tudjanak a mikrovállalkozások pályázati pénzt nyerni. Több pályázatot kellene kiírni, akár egy évben többször is. A kedvezményezettek körét bővíteni kellene, a pályázatok feltételrendszerét egyszerűsíteni kellene, pl. egyszerűsíteni kellene a pályázatok formai követelményét, mivel most nagyon sok cég pályázatíró segítségére szorul, mivel a dokumentumok sokszor értelmezhetetlenek, nehézkes, bonyolult a kitöltésük, sokszor nem egyértelmű, milyen adatot kell beírni, ezáltal nagyon sokaknak nem is sikerül a pályázat. Többszöri elszámolás, gyorsabb kifizetési határidő és a hiánypótlás beérkezése utáni gyors kifizetést támogatom. Kedvezményezettek körének kiterjesztése. Kevesebb papírmunka. Tudomásom szerint előfordul, hogy a hiánypótlásra csak hónapok elteltével szólítanak fel, ezzel jelentősen csúszik az előfinanszírozott támogatás kifizetése, ami egy ingatlanvásárlás esetében például nagy teher a vállalkozásnak. Túl rövid a két hetes hiánypótlási határidő. Túlzónak tartom a nyilvánosságra hozatali követelményrendszert. Plusz teher a vállalkozásnak. Túlzottak a projekt kommunikációra vonatkozó előírások. Túlzott adminisztrációt kellene csökkenteni Úgy gondolom, hogy érthetőbbé kellene tenni az egész pályázati rendszert. A pályázónak rengeteg pénzébe kerül, mire beadja a pályázatot (a szokásos dokumentumok beszerzése miatt). A mai számítógépes világban sok adat lekérhető lenne. Legyen egy átfogó dokumentum – érthető nyelven-, hogy milyen költségek merülhetnek fel a pályázat során (pl.: értékbecslő, földhivatal, igazolások, stb.). Milyen fedezet szükséges bizonyos pályázati összegek után. Elég kellemetlen mikor a pályázó azzal szembesül, hogy amit költségnek szánt a kiírás szerint, annak a sokszorosát fizeti ki a pályázat során. Újból meg kellene nyitni a KMOP pályázatokat, mert így áll a gazdaság, nagyon régóta ez a régió nem tud pályázni. utófinanszírozás helyett előfinanszírozásra lenne szükség, mivel tőkehiányban szenvednek a mikrovállalkozások és a pénzintézetek viszonylag rugalmatlanok lettek az elmúlt pár évben Egy könnyen átlátható listára lenne szükség az éppen élő, és igényelhető pályázatokról. Vállalkozás fejlesztésénél miért zárják ki a tehergépjármű vásárlását? Fontos eszköz egy kereskedelmi cégnél az áruk terítésénél. Jó lenne, ha elektronikusan lehetne bonyolítani az egész eljárást! Végre tényleg gyorsítani kellene a pályázati folyamatokat, különös tekintettel az ügyintézési időkre. Véleményünk szerint, a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel, mikro és kisvállalkozások esetében, a szerződéskötéssel egy időben kellene kifizetni az elnyert támogatás 75%-át, ez meggyorsítaná a beruházásokat, és a végelszámolás benyújtásának határideje is jelentősen csökkenne. Világos, egyértelmű fogalmazás a pályázati anyagokban és a későbbi kommunikációban. Gyorsítás a pályázat elbírálásban, a kifizetésben, a válaszolásban. A pályázó bizalommal kezelése, kellő nagyvonalúság (pl. felesleges papírgyártás, mert a ténylegesen leszállított képernyő x mérettel nagyobb volt, azonos áron, mint a pályázatban!). Egyszer már elküldött iratok ismét hiánylistába állításának elkerülése. Pályázatkiíró kényszerű bevonása nélküli pályázatokat szeretnék. Világosabb kiírások, ne kelljen hozzá fizetett pályázatíró a biztosabb siker érdekében, egyszerűbb feltételrendszer, ügyintézési idő betartása. Hatékony, felelős kommunikáció. Záró elszámolás ellenőrzésének gyorsítása, kifizetések rövidebb határidővel történő megtörténte fontos a vállalkozások likviditása szempontjából. ZPEJ rendszere bonyolult.

116

Elérhetőség Székely Zoltán Partner T +36 70 319 5355 E [email protected] Nestor Andrea Igazgató T +36 70 319 5358 E [email protected] www.kpmg.hu

©2013 KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Értékelés. a komplex vállalati technológiafejlesztés kisés középvállalkozások számára kiírt konstrukciókról április 18

Recommend Documents