18. FIAT verseny – 2009.
Komplex 2. kategória
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés............................................................................................................................... 1 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban ..................................................................... 1 Termőterületek Magyarországon ............................................................................................ 2 Mezőgazdasági gépek, oktatás ............................................................................................... 3 A mezőgazdaság ágazatai....................................................................................................... 3 Növénytermesztés ............................................................................................................. 3 Kertészet ........................................................................................................................... 3 Állattenyésztés .................................................................................................................. 3 Erdőgazdálkodás ............................................................................................................... 3 Vadgazdálkodás, halászat .................................................................................................. 4 A mezőgazdaság főbb eredményei 2007-ben .......................................................................... 4 A kalászosok és a kukorica termésmennyisége .................................................................. 4 A Búza................................................................................................................................... 6 A mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok.............................................................................. 7 Vízgazdálkodás ................................................................................................................. 7 Élelmiszeripar ................................................................................................................... 7 Irodalomjegyzék .................................................................................................................... 7
Készítette: Ruszki Bálint 7.C 2009. február 17. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Felkészítő tanár: Lugosi Antalné (informatika) Szakmai lektor: Antos Gábor (földrajz)
Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium – F.I.A.T. 2008-2009.
A magyar mezőgazdaság – Ruszki Bálint 7. évfolyam
Komplex 2.
BEVEZETÉS
A
magyar mezőgazdaságnak mindig jelentős szerepe volt az ország életében. Már őseink is foglalkoztak vele, ebből (is) éltek. De vajon hogyan is megy az élet a magyar mezőgazdaságban, a szántókon? Mennyire fontosak ezek az országnak?
MAGYARORSZÁG a KÁRPÁT-MEDENCÉBEN, három éghajlati terület találkozásánál fekvő ország. Kétharmad része termékeny LÖSZHÁTTAL BORÍTOTT, 200 m alatti síkság; a többi változatos felépítésű dombvidék és középhegység. Az ország egyedi természeti adottságai, a domborzati viszonyok, az ÉGHAJLAT és a kiváló termőképességű TALAJOK a legtöbb KULTÚRNÖVÉNY termesztésében kiemelkedő minőségű és mennyiségű eredmények elérését teszik lehetővé. A kedvező földrajzi viszonyok mellett további előnyöket jelent: a munkaerő szakképzettsége a lakosság többségének a mezőgazdasági tevékenység iránti szeretete a magas színvonalú oktatási és kutatási háttér a mezőgazdaságot irányító intézményrendszer.
A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A NEMZE TGAZD AS Á GB AN
N
ézzük meg, hogy a nemzetgazdasági mezőgazdaság fontosságát!
mutatók
hogyan
értékelik
a
A KSH minden évben statisztikát készít az ország életéről. Nehéz feladatra vállalkozik, aki megpróbálja összehasonlítani ezeket a statisztikákat. Például az alábbi két adatsor sem hasonlítható össze: 1985-ben a nemzeti össztermék megosztása1 mezőgazdaság 13,2% ipar 60,0% kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 25,6% egyéb 1,2% Összesen: 100,00%
1 2
Forrás: A NAGY VILÁGATLASZ (ld. az Irodalomjegyzékben) Forrás: MASZ-MAGYAR.PDF (ld. az Irodalomjegyzékben)
1. oldal
2007-ben a mezőgazdaság részaránya2 a fogyasztásban 25% exportban 6,3% beruházásban 3,7% a foglalkoztatottságban 4,7%
A magyar mezőgazdaság – Ruszki Bálint 7. évfolyam
Komplex 2.
T E R M Ő T E R Ü L E T E K M A G YA R O R S Z Á G O N Magyarország összes területe 93 036 km2 = 93 303 600 hektár = 9,3 millió ha3. A termőterület nagysága 2007-ben 7 millió 321 ezer hektár volt. Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 807 ezer hektár, ami arányait tekintve egyedülállóan magas Európában. Az alábbi táblázat az 1985 4-ös és a 20075-es adatokat hasonlítja össze:
1985 % szántó (konyha)kert legelő (gyep) erdő egyéb Összesen: halastó nádas szőlő gyümölcsös Összesen:
54,60% 3,70% 14,20% 12,20% 10,30% 95,00% Az egyéb
nincs adat!
2007 ha
% számítva KSH ábra szerint 4 500 000 58,63% 58,40% 96 000 1,25% 1,20% 1 000 000 13,03% 13,20% 1 800 000 23,45% 23,60% 279 000 3,64% 3,50% 7 675 000 100,00% 99,90% területek megoszlása: 34 000 0,44% 0,40% 57 000 0,74% 0,70% 86 000 1,12% 1,10% 102 000 1,33% 1,30% 279 000 3,64% 3,50%
Megjegyzés: Mint már említettük, az ország területe 93 036 km2, melyből a mezőgazdasági terület 76 750 km2. Ebből látszik, hogy a nem mezőgazdasági terület 16 286 km2 – vagyis a lakóterületek, utak, gyárak stb. az ország területének 17,51%-át foglalják el. Erdő 23,6% (1,8 millió ha)
Gyep 13,2% (1 millió ha)
Gyümölcsös 1,3% (102 ezer ha) Szőlő 1,1% (86 ezer ha) Szántó 58,4% (4,5 millió ha)
Halastó 0,4% (34 ezer ha)
Nádas 0,7% (57 ezer ha) Konyhakert 1,2% (96 ezer ha)
(forrás: KSH 2007.) Megjegyzés: Az itt látható adatokból látható, hogy a magyar termőterületnek több mint a fele (egészen pontosan 58,4%-a) szántó. Ebből kiderül, hogy a mezőgazdaság igenis fontos az ország számára. 3 4 5
1 km2 = 100 ha = 100 hektár, azaz 1 ha = 10-2 km 2. Forrás: A NAGY VILÁGATLASZ (ld. az Irodalomjegyzékben) Forrás: MASZ-MAGYAR.PDF (ld. az Irodalomjegyzékben)
2. oldal
A magyar mezőgazdaság – Ruszki Bálint 7. évfolyam
Komplex 2.
M E Z Ő G A Z D A S Á G I G É P E K , O K T AT Á S A mezőgazdaság eredményeit nagyban befolyásolja az időjárás, a mezőgazdasággal foglalkozók képzettsége, valamint a munkájukat segítő gépek. Nem mindegy, milyen embereket, milyen gépekkel foglalkoztatnak, mert ettől függ a termés sorsa. Alap- és középfokú iskolai rendszerű szakképzésben a 2006–2007. tanévben közel 180 szakképző iskolában folyt mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari szakmacsoportos szakiskolai és szakközépiskolai oktatás, valamint a szakképző évfolyamokon folyó szakképzés. Az ilyen oktatásban részt vevő tanulók száma összesen mintegy 45 ezer fő volt. A szakképzési rendszerbe szervesen illeszkedő képzés eleget tesz az agrárgazdaság speciális igényeinek. Ezek a szakképző intézmények az agrárágazat valamennyi szakterületén és szintjén biztosítják a szakmai ismeretek megszerzését. A szaktárca mellett a fővárosi, a megyei és a települési önkormányzatok, egyházak és alapítványok tartják fenn az iskolákat. 2007-ben a mezőgazdasági traktorok számában – több év átlagában – kismértékű növekedés volt tapasztalható. Egyidejűleg a kisebb teljesítményű traktorokat nagyobb teljesítményű traktorokkal váltják fel mind az egyéni gazdaságokban, mind a gazdasági szervezeteknél. A korábbi évekhez képest 2007-ben a nagy összegű támogatásoknak köszönhetően jelentősen magasabb volt a mezőgazdasági gépek értékesítése.
A M E Z Ő G A Z D A S Á G Á G A Z AT A I NÖVÉNYTERMESZTÉS
Magyarországon a növénytermesztésben meghatározó a gabonafélék aránya. A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, napraforgó, árpa és a zab. A többi fontos növényt a kertészeti ágazat állítja elő.
KERT É S Z E T
Magyarországon az éghajlat és domborzat adta lehetőségek sok gyümölcs, zöldségfajta, szőlőfajta, illóolaj- és dísznövény termesztését teszik lehetővé. Ezek a termékek ízükben és zamatokban rendkívül gazdagok, így az európai fogyasztók elvárásait is ki tudjuk elégíteni.
Á L L AT T E N Y É S Z T É S
Az 1990 utáni években az állattenyésztési ágazatokban negatív tendencia alakult ki. A korábbi évektől megszokott állatállomány-csökkenés 2007-ben is folytatódott, de üteme lelassult. Csökkent a juhállomány, a baromfifélék létszáma, valamint a sertéslétszám is, de a tehén- és pulykaállomány nagyobb volt, mint 2006-ban. A szarvasmarhák és a sertések 3133%-át tartották egyéni gazdaságok. A tyúkállománynak 45 százalékát, a juhállománynak pedig közel 90%-át gondozták egyéni gazdaságokban.
E R D Ő G A Z D Á L K O D Á S Az erdőgazdálkodás célja az erdővel való fenntartható gazdálkodás, amelynek ki kell elégítenie a társadalom erdőhöz kapcsolódó fogyasztási, üdülési és kulturális igényeit. Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió ha) erdőgazdálkodásra szánt terület, aminek 94%-át borítja erdő. Az erdővel borított területet nézve az ország erdősültsége 20,3%. Eszerint az erdő a második legnagyobb területet elfoglaló művelési ágazat az országban.
3. oldal
A magyar mezőgazdaság – Ruszki Bálint 7. évfolyam
Komplex 2.
VA D G A Z D Á L K O D Á S , H A L Á S Z A T
A magyar vadgazdálkodás célja az ökológiailag átgondolt és kiegyensúlyozott szabályozás és hasznosítás alapelveinek követése. A vadászat, vadgazdálkodás hírneve a kiemelkedő értékű nagyvadállomány minőségén és a jól szervezett vadászaton múlik. A legjobb magyar trófeák évről évre a világranglista első 10 helyének valamelyikén foglalnak helyet.
A HALÁSZAT – horgászat (megélhetés - hobbi)
A MEZŐGAZDASÁG FŐBB EREDMÉNYE I 2007-BEN Már említettük, Magyarországon mennyire meghatározó a növénytermesztésben a gabonafélék aránya. Az elmúlt évtized során a magyar mezőgazdaságot nem kímélték a természet erői, sújtottak aszályok, árvizek, belvizek, téli-tavaszi fagyok és jégverés. Ezek a legtöbb szántóföldi és kertészeti kultúránál jelentős terméskiesést és milliárdos károkat okoztak. Azonban a 2004-2005 közötti időszak kivált ebből az évtizedből, amikor a gabonatermelés szempontjából rendkívül kedvező volt az időjárás. Ekkor viszont a többlettermelés miatti értékesítési és tárolási problémák adódtak.
A KALÁSZOSOK ÉS A KUKORICA TERMÉSMENNYISÉGE Az alábbi diagramon jól nyomon követhető a 2004-2005 közötti időszak fellendülése. 18,0
Kukorica
16,0
Egyéb kalászos
14,0
8,3 millió tonna
Búza
9,1
12,0
8,3 10,0
6,2 8,0
4,0
2,4 2,0
6,0
1,8
1,6
1,6
4,0
6,0 2,0
4,0
5,1
4,4
4,0
0,0 2001-2003 átlaga
2004
2005
2006
4. oldal
2007
A magyar mezőgazdaság – Ruszki Bálint 7. évfolyam
Komplex 2.
A B Ú Z AT E R M E L É S J E L L E M Z Ő I S Z Á M O K B A N Érdemes megnézni azt a táblázatot, melyben a 2005-től 2007-ig terjedő időszak évenkénti adataival ismerkedhetünk meg, és hogy megérte-e a kereskedelem. A termelés jellemzői
2005
2006
2007
Összesen
Átlag
Betakarított terület, hektár
1 130 719
1 074 735
1 111 269
3 316 723
1 105 574
Betakarított összes termés, tonna 5 088 219
4 376 235
3 986 708
13 451 162
4 483 721
Termésátlag, kg/hektár
4 500
4 070
3 590
4 053
Felvásárlási átlagár, Ft/tonna
20 458
26 319
43 745
30 174
vetőmag élelmezési, ipari célra takarmány Termelői-piaci átlagár, Ft/kg Bruttó termelési érték, millió Ft folyó áron összehasonlító áron (előző áron)
44 431 21 015 18 598 35,70
35 314 33 607 24 962 32,90
63 562 44 294 41 327 52,00
47 769 32 972 28 296 40
Nyitó készlet
107 523 116 767 181 829 121 205 92 304 107 215 Összevont mérleg, tonna 3 781 870 4 047 807 3 181 888
406 119 320 724
135 373 106 908 3 670 522
Betakarított összes termés
5 088 219
4 376 235
3 986 707
4 483 720
Behozatal
25 845
26 219
96 013
49 359
Forrás összesen
8 895 934
8 450 261
7 264 608
8 203 601
Ipari feldolgozás Takarmányfelhasználás Vetőmag-felhasználás Kivitel Veszteség Záró készlet
1 422 780 1 177 662 282 680 1 897 509 67 496 4 047 807
1 412 276 1 164 912 278 786 2 348 586 63 813 3 181 888
1 317 886 1 110 487 281 626 1 715 080 53 377 2 786 152
1 384 314 1 151 020 281 031 1 987 058 61 562 3 338 616
Felhasználás összesen
8 895 934
8 450 261
7 264 608
8 203 601
Ebből: belföldi élelmezésre Behozatal tonna millió ft egységár Kivitel tonna millió ft egységár Megérte?
1 422 780 1 312 276 1 217 886 Külkereskedelem
3 952 942
1 317 647
25 845 703 27 201
26 219 664 25 325
96 013 4 756 49 535
148 077 6 123 41 350
49 359 2 041 41 350
1 897 509 45 971 24 227 Nem
2 348 586 69 505 29 594 Igen
1 715 080 81 257 47 378 Nem
5 961 175 196 733 33 002 Nem
1 987 058 65 578 33 002 Nem
Ezekből az adatokból jól látható, hogy a 2005-2007 évig terjedő időszakban egyedül 2006-ban érte meg külföldre importálni búzát, hiszen a kivitel egységára csak abban az évben volt nagyobb, mint a behozatal egységára. 2005-ben és 2007-ben drágábban vettük a búzát, mint eladtuk azt más országok számára. 5. oldal
A magyar mezőgazdaság – Ruszki Bálint 7. évfolyam
Komplex 2.
A BÚZA
Története A búza az emberiség egyik legrégebb óta termesztett növénye. Termesztését már Egyiptom legrégibb emlékei is igazolják. Ezek szerint már i.e. 2700 esztendővel termesztették. Európában Heer tanulsága szerint a svájci és felső-olaszországi tavak mellékén a legrégibb lakosoknak, körülbelül a trójai háború korában apró szemű, a mai búzával meg nem egyező növényük volt, melyet a római hadjáratok idejéig termesztettek.
Rendszertani besorolás Ország: Növények Törzs: Zárvatermők Osztály: Egyszikűek Rend: Pázsitfűvirágúak Család: Pázsitfűfélék Alcsalád: Perjefélék Nemzetség: Triticum
Legismertebb búzafajták
Közönséges búza Kétszemű búza v. tönke Kemény v. üvegszemű búza Egyszemű búza v. alakor Lengyel búza Tönköly Angol v. hasas búza A búzatermesztésben az embereknek sok dologra oda kell figyelniük.
A
búzát
különböző NÖVÉNYVÉDŐ kell védeni a különböző kártevőktől, azonban ezekkel vigyázni kell, nehogy a környezetre ártalmas legyen. A TRÁGYÁZÁS is fontos feladat, de nem mindegy, milyen trágyát használunk. A TERMÉSZETES TRÁGYA általában állatok ürülékéből tevődik össze. Ez JÓ FEJLŐDÉST BIZTOSÍT a növényeknek, és a környezetre ártalmatlan. SZEREKKEL
Akik nem tehetik meg, hogy természetes trágyát vásároljanak, azoknak marad a MŰTRÁGYA. Ezzel azonban vigyázni kell, a nitrátos műtrágya ugyanis nagy mennyiségben nagy KÁRT OKOZHAT a környezetben, pl. IVÓVÍZ. Ezek az emberre is ártalmasak lehetnek. Aratás után a magtárba kerülnek a búzaszemek. Ezeket a malomipar hasznosítja. Készülhet belőle sok minden, pl. a mindennapi életben használt kenyér, finom sütemények, stb. alapanyaga.
6. oldal
A magyar mezőgazdaság – Ruszki Bálint 7. évfolyam
Komplex 2.
A M E Z Ő G A Z D A S Á G H O Z K A P C S O L Ó D Ó Á G A Z AT O K VÍZGAZDÁLKODÁS
A
vízgazdálkodás programjának célja a mezőgazdasági termelés és a települések biztonságának szolgálata. Ez magában foglalja a szükség szerinti belvízmentesítést, és az aszály időszakában szükséges vízpótlást. A belvízvédekezés a nagy mennyiségű csapadék és az árvíz jelenléte teszi szükségessé, mert a gravitációs kivezetés lehetőségének megszűnése miatt szivattyútelepeket kell üzemeltetni.
É L E L M I S Z E R I PA R
Az
élelmiszeripar a magyar nemzetgazdaság hagyományosan jelentős ágazata. A folyó áron számított bruttó termelési érték 2007-ben 2002,2 milliárd forint volt, 2006-nál 49 milliárddal több. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar teljesítménye évek óta csökken, a 2002-es 14,9 százalékos részesedés 2007-re már csak 9,7 % lett.
IR ODALOMJE GYZÉ K A nagy világatlasz (Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985) A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban 2008 6 (masz-magyar.pdf) A fontosabb gabonafélék termesztése és felhasználása7 A búza8
6
7
8
Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja: www.fvm.hu Infotéka Mezőgazdasági adatok Mezőgazdasági alapadatok A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban 2008. (Az előszót Gráf József földművelődésügyi és vidékfejlesztési miniszter írta, a kiadvány kiadói információit a 26. oldal tartalmazza!). Ez a 26 oldalas dokumentum a 2007. év eredményeiről számol be. A KSH-s anyag elérési útvonala: www.ksh.hu Instrastat StADAT táblák Témastruktúra 4.1. Mezőgazdaság – idősoros adatok A fontosabb növények termesztése és felhasználása: 4.1.8 A fontosabb gabonafélék termesztése és felhasználása. Szakértő: Major Tamás, tel: 345-6998, email:
[email protected] WikiPedia –A búza (hu.wikipedia.org)
7. oldal
