Az év csoportos foglalkozása (2. díj, 2010)
Érték-
ítélet Csoportfoglalkozás közösségi értékek létrehozására Bárdos Zoltán – Gáspár Zoltán (pártfogó felügyelők, Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
2010. május
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
1.
2. A „Völgy” bemutatása
1.
3. A Völgyben élő ügyfélkör sajátosságai
2.
4. Hipotézis
3.
5. Kitűzött célok
4.
6. Célcsoportok
4.
7. Együttműködő partnerek
5.
8. Tevékenység, feladatok megoszlása
5.
9. Keretek, időtartam, ütemezés
7.
10. A program
8.
11. Igények mérése
14.
12. Részvételi adatok
15.
13. Eddíg elért eredmények, nehézségek
16.
14. Mellékletek
17.
2
1. Bevezetés
A Völgy. A szebb napokat látott híres-hírhedt városrész elsősorban bűnügyi krónikákból, mint a köz- és vagyonbiztonság negatív példája került be napjaink köztudatába. A nehezen meghatározható, folyamatosan változó számú és összetételű „bevándorló” lakosság jelentős része bizonytalan jogcímen tengeti itt minden napjait rövidebb-hosszabb ideig, esetenként végleg letelepedve, végérvényesen megváltoztatva ez által a terület szociográfiáját. Ez a zárt világ semmivel össze nem hasonlítható mindennapokat rejt, amit a város lakossága mára már elkerül, a korábbi büszke tulajdonosok próbálnak szabadulni kertjeiktől, hétvégi házaiktól, és ha nem megy egyszerűen, hátrahagyják azokat. Akik pedig még mindezek ellenére is kitartanak, naponta néznek szembe tulajdonuk megóvásának, biztonságának kihívásaival. Ami a közbeszédben negatív hír, a pártfogói munkában újabb napi teendő, az újabb betelepülők pedig ügyfélkört bővítik.
2. A Völgy bemutatása A város e területe a néhány éve bezárt bánya tárnái fölött fekszik, és elsősorban zártkerti művelésű kiskertek, hétvégi nyaralók kiépítése jellemezte, egészen a 90-es évek közepéig. A terület közművekkel nincs ellátva, az „egy utcás” kistelepülésekre jellemző szerkezettel rendelkezik. A kiskertek, illetve ingatlanok zömében helyrajzi számmal vannak megjelölve, így oda a postaszolgáltatás sem jut el. Sem óvoda, sem iskola, sem orvosi rendelők nem létesültek a völgyben. Az állandó lakosok száma folyamatosan nő. A 90-es évek közepétől jelentős számban megnőtt a bejelentés nélkül ott lakók száma. Elsősorban a megoldatlan lakáshelyzet, a kilakoltatások, magas lakásfenntartási költségek elől menekülő, továbbá a vidékről beköltöző munkanélküli lakossági csoportok jelentek meg. Az alábbi táblázat is jól szemlélteti, hogy az állandó lakosok száma folyamatosan emelkedik, amely nem tartalmazza a bejelentés nélkül ott lakók adatait, bár ez becslésünk szerint, akár több mint száz családot is jelenthet.
3
A”Völgy”állandó népességének életkorszerinti megoszlása Év: Bölcsődés
Népességcsoportok Ált. iskolás Középiskolás Felnőtt
Óvodás
Nyugdíjas
Összesen:
2002.
60
57
134
66
699
156
1172
2003.
64
54
145
81
773
163
1280
2005.
95
68
147
81
845
174
1410
2006.
90
72
163
80
944
195
1544
2007.
99
83
196
79
1012
209
1678
2009.
94
109
249
96
1130
226
1904
Ma már jellemző, hogy megvásárolják a víkendháznak épült ingatlanokat, és abban akár több generáció is együtt él, rendkívül mostoha körülmények között. Zömében három vagy annál magasabb gyermekszámúak a családok. Így érhető, hogy e területen halmozottan jelennek meg a különböző társadalmi, szociális, egészségügyi problémák. Különösen a lakhatással, munkanélküliséggel, anyagi hátrányokkal, nevelési-, oktatási-, egészségügyi intézmények elérésével összefüggően. A területen megjelenő társadalmi, szociális problémák kezelése, mélyülésének megelőzése a társadalmi és helyi rendszerek - intézményi és lakossági - összefogását kívánja, s teszi szükségessé.
3. A Völgyben élő ügyfélkör sajátosságai A napi pártfogói munka során (pártfogó felügyelet és környezettanulmány) szembesültünk a fentebb leírtak hatásával a völgyi ügyfélkör és mikrokörnyezete vonatkozásában. Ennek megfelelően
kirajzolódtak
bizonyos
tipikusnak
mondható
sajátosságok,
amelyek
nagymértékben jellemzi őket. Ilyenek különösképpen: életkoruk átlagánál alacsonyabb iskolai végzettség, magántanulói jogviszony, vagy tanulmányok félbeszakítása, népes családi környezet, igen elhanyagolt a legszűkebb fizikai környezetük is, munkaviszonnyal rendelkező családtag hiánya, napi rendszeres elfoglaltság hiánya, folyamatban lévő büntetőeljárás, és jelentős nehézségek a jelentkezési kötelezettség teljesítésében. Mindemellett meglepően gyakori a fiatalkorúak esetében is az analfabétizmus.
4. Hipotézis 4
Feltevésünk szerint, ez a gyökértelen, jövőkép nélküli világ hatványozottan rontja hivatalunk ügyfélkörének a szocializációs, integrációs esélyeit, növeli az ismételt bűnelkövetés kockázatát, az ügyfélkörünkön kívüli fiatalságot pedig óhatatlanul a látókörünkbe sodorja. A terület nem rendelkezik kiépített infrastruktúrával, a családsegítő szolgálat jelenlététől eltekintve nincsenek közösségi helyiségek, programok és civil szervezetek a területen. A fiatalok a szabadidejüket jobb híján az utcán, vagy elhagyatott telkeken töltik ami komoly kriminalizációs kockázatot rejt magában. Úgy véljük, hogy egy olyan közösségformáló tevékenység a területen, ami utat mutat a fiataloknak, hog miként javíthatják életminőségüket egy nyilvános, közösségi helyszin létrehozásával megfordíthatja a negatív kriminalizációs folyamatokat. A közös cél javíthatja a fiatalok közérzetét, tartalmat adhat a hétköznapjaiknak, és a gyökértelenségből elmozdulhat a tágabb értelemben vett otthon megbecsülésének az igénye felé. Ez nem csak a résztvevők, hanem az egész lakosság mentális állapotát és mentalitását befolyásolhatja.
5. Kitűzött célok Véleményünk szerint az előbbiekben felvázolt problémahalmaz megoldását az alábbi célok megvalósítása kedvezően befolyásolhatja: - Széleskörű szervezeti együttműködésben olyan példaértékű, értékteremtő tevékenység végzése, ami túlmutat a hagyományos értelemben vett resztoratív programokon, ami alkalmas arra, hogy a helyi közösséget ne csak kiengesztelje, hanem a szemléletére is hatással legyen. - Az értékteremtő tevékenység megismertetése a bűnmegelőzés terén együttműködő partnerek bevonásával - A csoport önfenntartóvá tétele. Egy bizonyos idő elteltével az együttműködő partnerek már csak mint „mentorok” lennének jelen a közösségi folyamatok mellett és ily módon segítenék a létrehozott „érték” fenntartását, megóvását is.
6. Célcsoportok A célcsoport meghatározásakor természetesen ebben az esetben is prioritást élvez a pártfogolti kör. (Az ő esetükben komoly segítség, hogy a jelentkezési kötelezettségüknek így a lakókörnyezetük közvetlen közelében is eleget tehetnek a csoportfoglalkozás keretében) Tekintettel arra, hogy a tevékenység megvalósulása széleskörű együttműködésben történik,
5
lehetőséget biztosítottunk a stratégiai partner, azaz családsegítő szolgálat ügyfeleinek a programba kerülésére. Úgy éreztük, hogy a csoportos tevékenység során méltánytalanul háttérbe szorultak az egyéb pártfogói ügycsoportok, gondolunk itt különös tekintettel a környezettanulmány és a pártfogó felügyelői
vélemény
ügycsoportokra.
Ezen
ügyfeleket
a
családsegítő
szolgálat
munkatársainak segítségével sikerült tájékoztatnunk a programról. A csoportfolyamatot nyitva tartjuk a „volt pártfogolt” státuszú ügyfelek előtt is, de azok akike körből kerültek volna a programba, sajnálatos módon újabb eljárások terheltjeivé váltak. Fontos kritériumként állítottuk fel célcsoportunknál, hogy programban csak a 14. életévüket betöltött személyek vehetnek részt.
7. Együttműködő partnerek Az együttműködő partnerek kiválasztása már 2009-ben, a tervezési szakaszban megtörtént, a közös munkával kapcsolatos elképzeléseinket az érintettek kedvezően fogadták. Ennek köszönhetően a program megvalósítása érdekében az alábbi interszektorális együttműködői kör alakult ki: -
Családsegítő Központ
-
A településrész Részönkormányzata
-
A telpülésrész Polgárőr Egyesülete.
-
Prevenciós programokat szolgáltató Civil Egyesület
E velünk együttműködő „négyes fogat” elégséges és alkalmas arra, hogy a megfogalmazott céljaink elérését elősegítsék, megvalósítsák. (Együttműködési megállapodások: 1-4 számú melléklet)
8. Tevékenységek, feladatok megoszlása A
munka
megkezdése
előtt
fontosnak
láttuk
az
együttműködő
szervezetek
és
munkatársaiknak a programban betöltött szerepének, tevékenységének a tisztázását oly módon, hogy az a gyakorlatban megvalósítható és célorientált legyen. Ennek megfelelően az alábbi kompetencia és feladatkörök kerültek meghatározásra a megvalósítás terén, tekintettel az együttműködő partnerek alapfeladataira elképzeléseire és igényeire: Igazságügyi Hivatal
6
- Két munkatársának részvételével minden szerdán 15 és 17 óra között csoportfoglalkozást vezet a szervezetek által közösen bevont ügyfeleknek, a CSSK területen lévő helyiségében.
- Biztosítja a csoportfoglalkozás módszertanát, eszközszükségletét, kiegészítve azokat az együttműködő partnerek szükségleteivel, tematikájába illeszti a bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati megismerését
- Biztosítja a további együttműködő partnerekkel való kapcsolattartást, koordinációt. - Biztosítja a külső helyszíneken lebonyolításra kerülő programelemek megszervezését, az ahhoz szükséges eszközök beszerzését.
- A Részönkormányzattal folyamatosan egyeztetve – közterületen - a programba vont fiatalok tevőleges részvételével egy nyilvános „grund” kialakítására törekszik.
- Rendszeresen tájékoztatja ügyfeleit az együttműködő civil szervezet prevenciós programjairól Családsegítő Központ: -
A megadott időpontban csoportfoglalkozás lebonyolítására rendelkezésre bocsátja a területen lévő helyiségét,
-
Biztosítja a megadott időpontban két munkatársának csoportvezetőként való részvételét a folyamatban.
Településrész Részönkormányzata: -
A „grund” megvalósítása érdekében segítséget nyújt a rendelkezésére álló eszközökkel. A program céljainak megvalósulása érdekében erkölcsi támogatást nyújt más, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezetek/személyek felé, hozzájárul a hatáskörébe eső közterületeken egyeztetés szerinti tevékenységek végzéséhez.
Polgárőr Egyesület: -
A csoporton résztvevő fiatalok számára bűnmegelőzési előadást tart előre egyeztetett időpontban, illetve az érdeklődő csoporttagok számára lehetőséget biztosít a polgárőri tevékenység gyakorlati megismerésére.
Civil szervezet: -
A program szabadidős elemeinek megvalósításához sporteszközöket biztosít
9. Keretek, időtartam, ütemezés Programunkat 2009 őszén kívántuk beindítani, ám a szervezetek kapacitáshiány miatt tavaly csak az elvi megállapodásokig jutottunk el. A tényleges kezdet ez év februárjára esett.
7
A program heti rendszerességgel 3 órás időtartamban zajlik a CSSK területi helyiségében, illetve annak környékén. Óraszám meghatározása nem történt, mivel célunk egy olyan folyamat beindítása, ami az együttműködő szervezetek kilépése után önfenntartóvá válik. A folyamatból való kilépés időpontját a szervezetek részéről az elvégzett munka és az eredmények határozzák meg. A csoportot nyitott csoportként határoztuk meg. Ez alatt azt értjük, hogy a folyamathoz bármikor kapcsolódhatnak újabb, az együttműködő szervezetek látókörébe került ügyfelek. Két jelentős eltérést hangsúlyoznánk a korábbi programjainkhoz képest: Fontos megemlíteni, hogy a speciális ügyfélkör tekintetében nem a szankcionálás a cél, nincsenek büntetések a távolmaradásokért. Kiemelten fontos célunk, hogy a résztvevők önálló döntésük alapján, a kínált „étlap” miatt vegyenek részt és maradjanak a programban. Nincs minimális csoportlétszám, az adott napon megjelent ügyfelek „teljes szolgáltatást” kapnak minden héten.
10. A program
A „keménymag”
Itt tartjuk fontosnak megemlíteni, hogy a tevékenységünk és annak bemutatása nem egy új know-how vagy csoportmódszertani részelemek kidolgozására irányul, hanem egy igen specifikus társadalmi réteg integrációjára és szocializációjára, melynek stratégiai fontosságú eleme
a
szoros
módszertani
együttműködés
társszervezetekkel
és
együttműködő
szervezetekkel.
8
Az Igazságügyi Hivatalnak köszönhetően a munkatársak körében évek óta gyűlnek a különböző professzionális csoportmódszertani tapasztalatok – különös tekintettel gondolunk itt az AVP és az ART tréningekre, az országosan elterjedő Szociális Készségfejlesztő tréningre, és az új módszerként megismert Élménypedagógia Tréningre. Ezek az ismeretek a csoporttechnikák olyan tárházát alkotják, amelyeket megfelelő kontextusba helyezve gyakorlatilag a legváltozatosabb és legkülönbözőbb igényekre is adekvát válaszokat tudunk adni.. Mindezen ismereteket igyekszünk átszőni egyfajta egészségfejlesztő-mentálhigiénés „hálóval”, hiszen a testi- és lelki egészség területén szembetűnő hiányosságok találhatóak célcsoportunk vonatkozásában. A csoportfolyamat elején az együttműködői kör javaslatára megkereséssel fordultunk a részönkormányzaton keresztül a város polgármesteréhez, céljaink támogatása érdekében. (Polgármester megkeresése: 5. számú melléklet) A konkrét tevékenységet négy hangsúlyos témakörbe foglalható: I.
Csoport. A birtokunkban lévő csoportmódszertani ismeretek speciális, az aktuális igényekhez igazodó egyvelege.
II.
Értékteremtés. Egy saját „Grund” létrehozása önerőből, ami – lévén közterületen található - az egész közösség számára értéket hordoz.
III.
Bűnmegelőzési feladatok megismerése elméletben és gyakorlatban. Nagy jelentősége lesz a létrehozott érték megőrzésében, fenntartásában.
IV.
A helyi közösség szükségleteit elősegítő önkéntes munkák a resztoratív programok kedvező tapasztalatai alapján.
Ezek a részegységek a lehetőségek és az igények szerinti ütemezésben kerülnek megvalósításra, alkalmanként egyeztetve a következő foglalkozások stratégiai céljait. Részegységek tartalmi és gyakorlati keretei, feladatai: I.
Csoport. Megvalósítását segítik a családsegítő csoportvezető munkatársai. A munkát természetesem markáns csoportelemekkel és igényfelmérésekkel kezdtük. Fejezetei:
Csoporttépítés,
kommunikáció,
szociális
készségfejlesztés,
indulatkontroll, értékfelismerés, társadalmi szolidaritási rendszer, szükség szerint agressziókezelés. A feladatokat, gyakorlatokat a team mindig a következő
9
alkalomra állítja össze. A foglalkozások egy, a résztvevők számára is befogadható tanulási folyamat megteremtését, tűzi ki célul, ami a legalapvetőbb és a leginkább elvárható készségek kialakítására, csiszolására törekszik.
Már láthattuk valahol…
Csak vidáman
A gyakorlatokat igyekszünk mindinkább a fiatalok igényéhez igazodva szabadtéri helyszíneken dolgozni.
Csoport bent
Csoport kint
A feladatmegoldások „monotóniáját” gyakori örömfoglalkozásokkal (pingpong, foci) szakítjuk meg, ami lehetővé teszi a további koncentrációt.
Megtörjük a monotóniát
Közösség épül
10
II.
Értékteremtés. Ennél a szakasznál figyelhetjük meg leginkább a fiatalok elszántságát. Tisztába kerülhetnek saját képességeikkel, azok határaival. Értékteremtési szándékunk találkozott a fiatalok igényével és elképzeléseivel. A szakasz megvalósításánál stratégiai fontosságú partner a részönkormányzat a közterület használata, és az esetlegesen szükséges anyagigények forrásainak feltárása tekintetében. Hosszas keresgélés és egyeztetés után találtunk rá a megfelelő területre, tekintettel arra, hogy a terület igen belvizes. A birtokbavételt követően munkába álltunk, és az időjárási lehetőségek mellett folyamatosan dolgozunk.
Területbejárás, helyszínkeresés a résztvevőkkel…
és a részönkormányzat elnökével
A „Grund” funkciója szerint egy kis sportpálya lesz, ami egy szűk kis katlanban kap helyet. A pálya nyitott lesz mindenki számára, ami komoly veszélyeket rejt az állagmegóvás tekintetében. El szeretnénk érni, hogy a a hétköznapokban a csoport tagjai egy „jó gazda” mintájára tartsák a területen a szemüket. Amennyiben kárt tapasztalnak, azt próbálják meg kijavítani. A folyamat önállóvá válása idejére egy „riadólánc” kialakítására teszünk ajánlatot, így, ha értesítenek minket a kialakult problémáról,
a
rendelkezésünkre
álló
források
felhasználásával
segítünk
a
helyreállításban.
Képek a „katlanból”:
11
III.
Bűnmegelőzési szakasz. A Polgárőr Egyesület bevonásával a fiatalok lehetőséget kaptak a bűnmegelőzési munka elméleti és gyakorlati megismerésére. Ez a polgárőri szolgálat alatt végzett munka testközelből való megismerését, a polgárőrség rendelkezésére álló technikai eszközök (pl. rendszámfelismerő berendezés) működésébe való betekintést egyaránt jelenti. Bízunk benne, hogy az így szerzett tapasztalatok felébresztik az érdeklődést a csoporttagokban a feladat iránt, ami visszatartó erővel is bírhat az esetleges jövőbeni bűnelkövetések tekintetében.
IV.
A helyi közösség szükségleteit elősegítő önkéntes munkavégzés. Ezt a tevékenységet a csoport résztvevői önkéntes alapon vállalják. A II. szakaszban
12
végzett tevékenység már önmagában is ilyennek tekinthető, ám itt az önzetlenségre és a segítőkészségre helyezzük a hangsúlyt. Ilyen irányú tevékenységre csak most érkezett felkérés irányunkba a helyi rendőrségtől a részönkormányzat közvetítésével, miután a hatalmas esőzések több utat elmostak olyan területeken, ahol idős emberek élnek. Jelen pillanatban a szükséges anyag előteremtésén fáradozunk, hogy aztán a csoport munkába állhasson.
Önkéntes munkavégzés a „Grund” kialakítása érdekében
11. Igények mérése Annak érdekében, hogy a csoporttagok igényeit, szükségleteit és elképzeléseit alaposabban megismerhessük, ezáltal a programot az elképzeléseikkel összhangban tervezhessük és ütemezhessük, két módszert választottunk: Kérdőíves forma A folyamat kezdetén kérdőíven tájékozódtunk a résztvevők szükségleteinek a megismerése iránt. Az írásbeli teszt felvételekor találkoztunk „élesben” a funkcionális analfabétizmus erőteljes problémájával. A kérdőív két szakaszra különíthető, az első rész a következő 7, önálló választ igénylő kérdést tartalmazta: -
Miért jó „völgyi”-nek lenni? Milyen értékei vannak a völgynek? Milyen a közösség a lakókörnyezetében? Mi a kedvenc helye a völgyben? Miért szereti azt a helyet? Mi az, ami önnek legjobban hiányzik a lakókörnyezetéből? Hogyan látják mások a völgyet? Mi az, amit leginkább nem szeret a völgyben?
13
Ezeket feldolgozva megtudhattuk, mit gondolnak környezetükről, az ott élőkről, és hogy mennyire érzik otthonosan magukat benne és mi az, amit hiányolnak. Ennek köszönhetően lehetőségünk nyílt a csoportválaszokat összevetni a saját elképzeléseinkkel. A kérdőív második szakasza 10 db meghatározást tartalmaz, amelyeket 1-10 ig kellett sorrendbe állítani úgy, hogy a legfontosabb az 10 pontot kap, ami a legkevésbé fontos 1-et. Meghatározás átlagérték Megbecsültség 3,7 Egyéni érvényesülés 4,4 Mások tisztelete 5,7 Mások értékeinek tisztelete 6,7 Rendezett környezet 4,1 Természeti értékek védelme 5,2 Szeretet 8,5 Együttműködés 6,2 Kultúrált szórakozás 5,3 Pénz 7,3 Az így kapott eredményeket a csoportvezetői team felhasználja a tematika tervezése során (Igényszint felmérő kérdőív: 6. sz. melléklet) Brain-storming módszer Ezt a módszert az időközi tervezések eszközének választottuk. Minden esetben visszajelzésként is értékeljük, hasznos információkat hordoznak az eddig elvégzett munka és az elképzelt jövőkép tekintetében egyaránt. Ezzel a munkamódszerrel - és a közben szerzett szóbeli visszajelzésekkel -szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy folyamatosan növekszik az ügyfelek elköteleződése a program irányában, markánsabb elképzeléseket tudnak megfogalmazni, és konkrét kivitelezési módokat tudnak javasolni a folytatás tekintetében. Visszatérő problémaként felmerül az „eleve kudarcra ítéltség” érzése is, de már nem domináns az ötletek sokasága körében.
12. Részvételi adatok Eddig 15 csoportalkalom valósult meg, amelynek a részvételi adatai az alábbiak szerint alakultak:
14
12 10 Összes
8
Pf
6
Kt
4
Cssk
2 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Pozitívumként értékeljük, hogy az igen változékony és sokszor zord időjárási körülmények, valamint a sok esetben embert próbáló közlekedési lehetőségek ellenére egyetlen csoportalkalom sem maradt el.
13. Eddig elért eredmények, nehézségek A csoportfolyamat eddigi alakulása alapján az alábbi eredményekről számolhatunk be: Az együttműködő partnerekkel olajozott munkakapcsolatot alakítottunk ki. A csoport nevében tett felajánlásainkat a partnerszervezetek kedvezően fogadták, és a kötött tematika megvalósulásának támogatása mellett az önkéntes munkavégzésben is számítanak ránk. A megfelelő együttműködés nem csak szervezeti szinten igaz, hanem a csoport és a csoportvezető közötti kapcsolatra is. Tisztelettudó és bizalmi a viszony a csoportban, kialakult a csoport úgynevezett „keménymagja”. Csoport beindulásán túl elkezdődött a saját erőből való értékteremtés, a terület megtisztításával elkészültünk, ahogy az időjárás engedi, szeretnénk az építő munkának teret engedni. A „felülről”, azaz a csoportvezetőktől indult kezdeményezéseken (pl. közös szalonnasütés) túl elindultak az „alulról”, azaz önszerveződően létrejövő kezdeményezések is a közös szabadidő eltöltésének irányában. Ennek keretében egy futballcsapatot szerveztek, amellyel egy hétvégi roma focitornán vettek részt. Nehézséget elsősorban a részvétel rendszertelensége jelentett, amelyet főként a kezdetekben tapasztaltunk. Ezzel a problémával - főként kedvezőtlen időjárási körülmények esetén – időnként még mindig szembesülnünk kell.
15
