Az NKE-RTK Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégiája

NKE Rendészettudományi Doktori Iskola létesítésében érintett kutatási területeinek fejlesztési koncepciója

Az NKE-RTK Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégiája A sikeres rendészet a tudományos innováción nyugszik. Az elkövetkezendő években a rendészet további komplex kihívásokkal fog szembenézni, részben a bűnözés alakulása, részben a költséghatékonysági elvárások miatt, részben a bizalomerősítő lépések szükségessége következtében. A rendészeti szervek a nemzetközi színtéren is sokféle kihívással küzdenek: az erősödő terrorfenyegetéssel, a határokon átlépő bűnözési formákkal, és a lakosság illetve a kormányzatok egyre növekvő elvárásaival, hogy jobban teljesítsenek, és jobb szolgáltatást nyújtsanak. Jelen középtávú fejlesztési koncepció az elkövetkezendő öt évben szolgál keretül a Rendészettudományi Kar rendészettudományi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységének megerősítéséhez.

1.) PREAMBULUM A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet az a felismerés hozta létre, hogy a közszolgálaton belül a rendvédelem, a polgári közigazgatás, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést igényel. A feldolgozandó információtömeg növekedése, a biztonság értelmezésének változása és egyre gyorsabb átalakulásának kihívásai olyan helyzetet teremtettek, amelyben a tisztviselők jelentős része számára már nem elegendő a felsőoktatási alapképzés elvégzése a megfelelő munkavégzéshez. A munkahelyi gyakorlat, az ismeretek és az eszközök olyan gyorsan változnak, hogy az elsődleges képzés területén megszerzett ismeretek és készségek relevanciájának tartama lerövidült, már nem tudják a sikeres munkavégzést a munkával töltött évek végéig biztosítani. Az ismeretek folyamatos frissítésére van szükség, azaz az élethosszig tanulásra. Az NKE Rendészettudományi Kar feladata tehát olyan, magasan képzett szakemberek képzése és továbbképzése, akik az új társadalmi jelenségekre és veszélyhelyzetekre nyitott szemléletet és elemző készségeket is elsajátítanak. Ezek az igények olyan új készségek megszerzését indokolják, amelyekkel a közszolgálatban dolgozó szakemberek meg tudnak felelni a biztonsággal kapcsolatos új kihívásoknak. Az elmúlt két évtizedben a bűnözéskezelés területén olyan új elvárás-rendszer formálódott ki, amely a korábbiaktól eltérő módon viszonyul a bűnözés és a jogsértés kérdésköréhez. Az új prioritások és új célrendszerek megfogalmazása különbözik a nyomozás, a büntetés és a büntető igazságszolgáltatás korábban megfogalmazott hagyományos céljaitól (megelőzés, biztonság, ártalomcsökkentés,

veszteség-mérséklés, vagy a bűnözési félelem csökkentése).1 2011-ben Davis Weisburd (rendészeti témakörben kutató neves tudós) és Peter Neyround (korábbi brit rendőrfőkapitány) olyan paradigmaváltás szükségességét fogalmazták meg a rendészettudomány területén, amely megváltoztatja a kutatás és a rendészet közötti kapcsolatot. Olyan professzionális szakmai környezet kialakításának szükségessége mellett érvelnek, amelyben a rendőrség a bizonyíték-alapú szakpolitikát érvényesíti, a rendészeti szakembereket képző felsőoktatási intézmények pedig – szoros kutatási és együttműködési kapcsolatok kialakítása révén – a rendészeti gyakorlat alakításának aktív résztvevőivé válnak. Az NKE Rendészettudományi Karán folyó tudományos munka célja olyan – a rendészettudományi ismeretek bázisán és azok továbbfejlesztésére irányuló – megismerő, kutató és tudományszervező tevékenység, amely a szakterületek elvi alapjaival, valamint gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek megszerzésére és oktatásának fejlesztésére irányul. A kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia megfogalmazásánál eldöntendő elvi-elméleti kérdés, hogy milyen megközelítésre alapozódjon a rendészeti oktatás. Jelen stratégia álláspontja szerint a rendészettudomány területén a kutatás-fejlesztés, az innováció és a kreatív tevékenység alapvetően három törekvést szolgál: (a.) A hatékony kutatás-fejlesztés elengedhetetlen a képzés színvonalának és relevanciájának biztosításához. (b.) A biztonság területén szerepet vállaló szervezetek csak új tudás, innovatív megoldások és a jó gyakorlatokra vonatkozó javaslatok birtokában lesznek képesek tevékenységük folyamatos fejlesztésére. (c.) A rendészettudomány elméletének fejlődése, vizsgálati területének kijegecesedése csak a tudományterület alapkérdéseire választ kereső alap-, és a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását megteremtő alkalmazott kutatások folytatásával valósítható meg. A rendészettudományi képzésnek (1.) kutatás alapú ismeretekre kell épülnie, és segítenie kell (2.) a tudás-alapú rendészeti kultúra elterjesztését. 1.) Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnövekedtek a kutatással hitelesített ismeretek a rendészettudományok területén. Ez a helyzet meghatározó hatást gyakorolt a rendőrképzésre, mivel felismerték annak fontosságát, hogy csak az elméletileg is felkészített rendőrök tudnak megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a szolgálni kívánt társadalom megfogalmaz velük szemben. Napjainkban a rendészeti területen dolgozó szakembereknek már a poszt-modern társadalommal kapcsolatos, transznacionális feltételek között alkalmazható rendészeti ismeretek alkalmazására van szükségük. Ez az ismeretrendszer a globális hálózati társadalom megjelenéséhez kapcsolódik, jellemzője a társadalmi fragmentálódás és a multikulturalizmus, filozófiai háttere a neoliberalizmus. A rendészettudományi ismereteket is meghatározza az állami hatalomgyakorlás átalakulása, és a lakossági csoportok jelentős részét jellemző szorongás és félelem. A kockázati társadalom okozta bizonytalan körülmények között a rendészeti szerveknek úgy kell újonnan kialakuló helyzeteket hatékonyan megoldania, hogy a jogállami elveket is követniük kell. A rendészettudományi kutatások problémája, hogy az elméleti szakemberek jó része nem rendelkezik elegendő tudással a rendészeti munka napi gyakorlatáról. Az ilyen ismerethiány miatt sok esetben olyan területen folynak kutatások, amely kérdések csak a kutatók érdeklődését keltik fel, de nincsenek szoros kapcsolatban a gyakorlat napi kihívásaival. 2.) A tudás- vagy ismeret-alapú rendészeti kultúra kialakítása csak hosszabb folyamat eredménye lehet, mert a hazai rendészeti szerveknél sincs tradíciója az elméleti problémák fontosságának. A gyakorlati szakember nem tölti idejét az elméleti folyóiratok olvasásával, és bár a rendészettudomány területén erős szkepticizmus tapasztalható a társadalomtudományokkal szemben, a természettudományok elfogadottsága erős (pl. a fizikai vagy a biológiai kutatások eredményei). A rendészettel foglalkozók körében erősen élő sztereotípia, hogy a társadalomtudományi ismeretek képlékenyek, kevésbé adekvátak és nem többek, mint a józan ésszel kikövetkeztethető ismeretek. A rendőrségen belül nagyon erős hagyománya van a „csinálás-alapú” tanulásnak. Ezt erősíti, hogy a 1

Garland, D. (2001): The Culture of Control: Crime and Social Order in Contemporary Society, Oxford University Press, Oxford, p. 16-17.o. 2

rendészeti oktatásban korlátozottak a tapasztalatszerzési lehetőségek a rendészeti szervekkel kapcsolatos kutatási eredmények megbeszélésére, és a módszertani felkészítésre. Gondot jelent az az elméleti szakemberek bevonásának nehézkessége, mint például a pszichológus szakértő vagy más típusú speciális szakértelemmel rendelkező szakember igénybevétele a nyomozás során. Nehezíti a rendészettudományi kutatások elfogadottságát, hogy a rendőrségi gyakorlatra nem jellemző, hogy a rendőrség teljes hozzáférést engedjen a rendőrségi adatokhoz és információkhoz a kutatóknak. Ennek hiányában viszont a kutató nem fogja látni azokat a problémákat, amelyekkel a rendészeti szervek küzdenek, és nem valós információk alapján fogják lefolytatni a kutatásokat. A rendészeti szervek vezetéséhez is új menedzseri megoldásokra és vezetői stílusra van szükség, mely igényt két, egymástól független változó indukálja napjaink rendészeti munkájában. A rendőrök „új generációja” lépett színre; illetve a technikai fejlesztések széles körű alkalmazása megváltoztatta a rendészeti munkát. Nem kétséges, hogy a technológia fejlődése hatással van a szervezeti magatartásra, a bűnözési trendekre, az egyéni bűnelkövetői viselkedésre, valamint az egyének életmódjára. A kommunikáció megváltozása magával hozza a technikai tudás szükségességét és az új közösségi médiaformák használatát. A bűnözéskontroll működési területét is nagyban meghatározzák a technológiai fejlesztések: az internetes bűncselekmények, az identitáslopás, a virtuális világ hatása olyan bűncselekmények elkövetésére, mint a csalás, vagy a zaklatás, a kihasználás, vagy a gyermekpornográfia, mutatja a változások azon vonulatát, amelyre a bűnözéskontroll eszközeinek is reagálnia kell.

2.) AZ NKE-RTK TUDOMÁNYOS KÜLDETÉSE Napjaink tudás-alapú társadalmában a felsőoktatási intézményeknek „jövő-stabilizáló” funkciót kell betölteniük: (A.) Új tudást kell generálniuk, amellyel a globalizálódó kutatási rendszerek ösztönzik a tudományos – technológiai innovációs folyamatot. (B.) Tudás és technológiai transzfer segítségével terjeszteniük és alkalmazniuk kell a tudományos eredményeket és ismereteket; továbbá (C.) a megszerzett tudást a képzésben és a továbbképzésben kell hasznosítaniuk. Az NKE-RTK tudományos küldetését 5 fő célkitűzés megvalósítása biztosítja: 1. A tudományos fejlődési irányokkal összhangban álló, és az összetett társadalmi kihívásokra tudományosan megalapozott válaszokat adni képes, a kitűzött céloknak megfelelő kutatások lefolytatása; 2. A hagyományos diszciplínák értékeit új minőséggé ötvöző tudás-alapú rendészet kialakítása; 3. Kapacitásbővítés megvalósítása úgy a Rendészettudományi Karon, mint a rendészeti szerveknél, 4. Hatékony irányítással, koordinálással és vezetéssel biztosítani a kutatási tevékenység megvalósítását; valamint 5. Biztosítani a kutatások folytatásának hosszú távú lehetőségét. Az NKE-RTK olyan sajátos területeken oktat és kutat, amellyel egyedülálló a hazai felsőoktatási palettán. Nem kétséges, hogy a rendészettudományok oktatási terepén a Rendészettudományi Kar monopolhelyzetben van.2 Az NKE-RTK felismerte e szituációval együtt járó fokozott felelősségét is a rendészettudományi oktatás területén. Tudományos küldetésének megfelelően a fennálló monopolhelyzetet nem hegemón helyzetként fogja fel, hanem a különféle tudományterületek együttműködési lehetőségeként, közös kutatási terepeként határozza meg. Különösen kedvező adottságként értelmezi, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mind a társadalomtudományok, mind a műszaki tudományok terén képes felmutatni kutatói potenciált. Ennek megfelelően adott a szervezeti alap ahhoz, hogy Magyarországon az NKE vezető, és egyben meghatározó műhelye legyen az 2

Szlovákiában és Lengyelországban is kizárólag egyetlen intézményben működik rendőrtisztképzés, és ugyanez helyzet Finnországban is. Lásd: Szabó, A.: A bolognai folyamat és hatása a rendészeti felsőoktatásra az Európai Unióban, PhD értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola, 2013. 3

államtudomány, a hadtudomány, a katonai műszaki tudomány a rendészettudomány és a határterületen kapcsolódó tudományágak művelésének, illetve az RTK a rendészettudomány fejlesztésének. A Kar tudományos tevékenységének is azt az alapvető küldetést kell szolgálnia, hogy a nemzeti közszolgálat minőségét javítsa a rendészettudomány területén, lehetővé tegye annak folyamatos megújítását, és megkerülhetetlen tudásközponttá és fejlesztő műhellyé váljon. Ennek során az RTK a rendészettudomány minden területének érdekét szolgálni kívánja, s elengedhetetlennek tartja a tudományos határterületeken és kapcsolódási pontokon keletkezett tudományos eredmények szakmai hasznosítását. Kiemelten fontosnak tartja az egyetemi tudástérkép elkészítését és folyamatos aktualizálását, valamint a nemzetközi tudományos eredmények feldolgozását és közvetítését a gyakorlati rendészeti tevékenység képviselői felé. Újraértékeli és megerősíti más intézményekkel felépített kapcsolatait hazai és nemzetközi szinten is, és stratégiai szövetségeket/együttműködéseket alakít ki szakmai és tudományos céljainak elérése érdekében. Az NKE-RTK kiemelt partnere a tudományos kutatásokban a Magyar Tudományos Akadémia, és a fenntartó főhatóságok kebelén belül működő tudományos testületek, valamint a Magyar Rendészettudományi Társaság.

3.) AZ NKE KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJÁNAK ELVEI ÉS SÚLYPONTJAI Az NKE Intézményfejlesztési Terve3 leszögezi, hogy az NKE hazai és nemzetközi felsőoktatásban és kutatásban elfoglalt helyére vonatkozó stratégiai célkitűzések csak akkor valósíthatók meg, ha az egyetemi karai az általuk művelt tudományágakban végzett színvonalas munkával megőrzik és fejlesztik erőforrásaikat. Ennek érdekében az egyetem oktatási és kutatási szervezeteinél végzendő tudományos tevékenységek alapelveinek és irányainak kijelölésénél figyelembe veszi a tárcák tudományos tevékenységekről szóló irányelveit; biztosítja a tudomány fejlesztését és a tudományos tevékenység rendszerébe tartozó alrendszerek hatékony és célszerű szervezését és összehangolását; valamint növeli a kutatást és fejlesztést végző tudományos műhelyek hatékonyságát, az elért eredmények megismertetését, és elősegíti hasznosítását. Az NKE kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának elvei: – a három intézmény integrációjával – a művelt tudományterületeken – az országos tudományos, szellemi központ szerepkört erősítése; – segítse az oktatás és a kutatás egymásra épülését, egységét; – szolgálja hatékonyan a hadtudományi, a közigazgatás-tudományi, és a rendészettudományi kutatások közös műhelyeként a kutatások gyakorlatorientáltságát; – az egyetem szakterületein nem csupán a hazai, de a nemzetközi szintéren is. Az NKE három tudományterület szellemi bázisa. Ez a körülmény, továbbá az egyetem sajátos helyzete, képzési feladatai együttesen határozzák meg az egyetem kutatatási feladatait. Az NKE innovációs stratégiája a következő súlypontokra épül: 1. Kutatásfejlesztés. Az egyetemi innovációs tevékenység fejlesztése, erőteljes növelése, olyan innovációs potenciál kialakítása, amely gyorsan és rugalmasan képes válaszolni a kihívásokra. 2. Oktatásfejlesztés, minőségbiztosítás. Az innovációs folyamat során feltárt ismeretnek a tananyagba építése, a képzés korszerűsítése. 3. Tudományos és technológiai tudás fejlesztése, forrásbevonás. Az egyetem gazdasági kapcsolatainak erősítése, a tudományos és technológiai tudás elterjesztése, az intézmény beágyazottságának megteremtés és folyamatos növelése. 4. Humán erőforrás fejlesztése. Az egyetemi bevételek növelése, az innovációs folyamatban résztvevők érdekeltségének és elismertségének megteremtése. Az NKE nemzetközi ismertségének folyamatos javítása, a külföldi hallgatók és vendégoktatók vonzóképességének növelése.

3

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Intézményfejlesztési terve, Stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettesi titkárság; Szenátusi határozat, Budapest, 2012.06.27. 4

5. Pályázatok ösztönzése. A pályázati források megszerzéséhez szükséges előfinanszírozási önerő és önrész megteremtése. Jelen stratégia – az NKE Intézményfejlesztési Tervére támaszkodva – középtávon határozza meg azokat az intézményi célokat, intézkedéseket és módszereket, amelyek a magas szintű tudományos és kutatási tevékenység végzését lehetővé teszik a Karon. Kijelöli a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén a Kar küldetését, az abban megfogalmazott célok elérése érdekében elvégzendő átfogó fejlesztési feladatokat és meghatározza a cselekvési terv legfontosabb pontjait. Számításba veszi a Kar erősségeit és lehetőségeit, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a magas szintű kutatási tevékenység legfontosabb megvalósítója a magas szintű tudományos teljesítményt nyújtó egyetemi oktató és kutató, illetve a kutatás eredményeit a gyakorlatba átültető elkötelezett szakember.

4.) AZ RTK KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJÁNAK CÉLKITŰZÉSEI Az RTK a megnövekedett hallgatói létszám mellett is megőrzi tudásteremtő és tudományfejlesztő funkcióját. A Kar kutatási stratégiája két speciális célt tűzött maga elé: (1) 2020-ra, az RTK a biztonsággal kapcsolatos ismeretek területén innovatív és nemzetközileg is elismert oktatási, kutatási és fejlesztési központtá válik, és (2) hatékony tudományos tevékenységgel és nemzetközileg is értékelhető tudományos eredményekkel hozzájárul az NKE majdani kutatóegyetemi profiljának kialakításához. Ennek érdekében • Magas színvonalú, független és releváns eredményeket felmutató kutatásokat folytat; és a kutatások területén, a fenntartó szervezetek vonatkozásában azok stratégiai háttérintézményévé válik; • Támogatja az ismeretek cseréjét a kutatók és a gyakorló szakemberek között, és kutatási eredményekkel is megerősíteni a rendészettudományi politika és rendészeti gyakorlat tudományos alapjait; • Bővíti és fejleszti, illetve elősegíti a kutatási kapacitást a Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán és a rendészettudományi szerveknél; • A hazai és a nemzetközi tudományos kapcsolatok fejlesztése érdekében támogatja és ösztönzi a kutatók, a gyakorlati szakemberek és a biztonság területén szerepet vállaló egyéb szervezetek közötti együttműködések kialakítását; • Kiemelten ösztönzi a Horizont2020 elnevezésű Kutatási és Innovációs Keretprogramban, az EU COST programban, illetve más európai K+F+I programokban történő részvételt, továbbá az EU mobilitási ösztöndíjainak igénybevételét. A Kar munkatársainak „oktatási terhelése” igen magas, s ez kevéssé támogatja az oktatók kutatási tevékenységét és tudományos előmenetelét. Az oktatás és a kutatás kapcsolatának szempontjából az RTK egy további speciális nehézséggel küzd: a fenntartói igények alapján meghatározott kutatási témák korlátozhatják a tudományos igényű alapkutatások lefolytatására rendelkezésre álló kapacitásokat. A Karon még szinte el sem kezdődött az oktatói és a kutatói identitások egymástól elválása, és a csak oktató és a csak tisztán kutatói státuszok kialakítása (azaz a professzionalizálódás mindkét területen), és a pályázatok csekély száma miatt egyelőre nem probléma a K+F+I projektek megvalósítására felvehető szerződéses kutatói állomány mikénti betagozódása sem a Kar oktatói állományába. Azonban a más felsőoktatási intézményeknél tapasztalható változások, és az új képzési struktúra hatására várhatóan egyre jobban elkülönülnek majd ezek a funkciók, amelyek kezelésére és integrálására a Karnak is fel kell készülnie.

5

Az RTK stratégiai céljai:

4.1.) Az eredményes kutatási-fejlesztési tevékenység ösztönzése, a magas színvonalú kutatási és fejlesztési tevékenység támogatása Az RTK olyan kutatóhely, amely a tudományos kutatás szabadságának elismerésével támogatja a tudományos munkavégzés lehetőségét, érvényesíti az egyetemi oktatók és tudományos kutatást végzők szabad problémakitűzési, megoldási és publikálási jogát és felelősségét. Az RTK-n folyó tudományos munka célja olyan – a rendészettudományi ismeretek bázisán és azok továbbfejlesztésére irányuló – kutató, alkotó tudományszervező tevékenység, amely a szakterületek elvi alapjaival, valamint gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek megszerzése, illetve a megszerzett ismeretek színvonalas alkalmazására, gyakorlatának és oktatásának fejlesztésére irányul. A Rendészettudományi Karon jelenleg is számos kutatás, vizsgálat, illetve tényfeltáró munka folyik. Ezek egy része „klasszikus empirikus” ténykutatás, más részük stratégia-készítéshez, jegyzetíráshoz, vagy konferenciai felkészüléshez szükséges információgyűjtés. Nem kétséges, hogy a Kar tudományos tevékenységének is az oktatási intézmény alapvető küldetését kell szolgálnia, hogy javítsa a nemzeti közszolgálat minőségét, tegye lehetővé a folyamatos megújítást és megkerülhetetlen tudásközpontként és fejlesztő műhelyként szolgáljon. A Kar eminens érdeke, hogy a kutatások eredményei az oktatásban is hasznosuljanak. A képzési tevékenység fejlesztése mellett azonban folyamatosan szükség van a közszolgálati politikaalkotás gyakorlata szempontjából is releváns, empirikus jellegű, szervezeti, folyamat-, illetve technológia innovációval foglalkozó kutatási projektekre, amelyek vizsgálati terepül szolgálnak az egyetem oktatási és kutatási szervezeti egységei számára, és eredményeiket a rendészeti szervek tevékenységében, és a képzésben is hasznosítani lehet. Az RTK-n folyó tudományos tevékenység típusai:  Az RTK szervezeti egységeiben folyó egyéni vagy kollektív, alap vagy alkalmazott, illetve hazai vagy nemzetközi kutatás;  a tudományos eredmények folyóiratokban vagy konferenciákon való közzététele,  tudományos fokozatszerzés,  tudományos képzésben, továbbképzésben való részvétel,  hazai vagy nemzetközi tudományos pályázatokon való részvétel,  tudományos tanácskozásokon, konferenciákon való részvétel,  részvétel a tudományos eredmények értékelésében,  részvétel a tehetséggondozásban,  részvétel a tudományszervezési tevékenységben,  részvétel a tudományos eredmények népszerűsítésében.

4.2.) A NKE-RTK kutatási portfoliójának összeállítása „A rendészet sokáig idegenkedett attól, hogy tudományos vizsgálatok tárgya legyen. Ez elfogadható konkrét ügyek bizalmas kezelésében, de nem magyarázza, miért kellene elzárni a megismerés elől a szervezeti működés jellemzőit. Különösen sürgetőek azok a kutatások, amelyek azonosítják a rendőri mesterség belső törvényszerűségeit, minthogy ezen ismeretek által emelkedhet a rendőrködés a megbecsült és megtanulható hivatások rangjára. Az elmélet hiányát elsősorban a rendőrök maguk szenvedik meg azzal, hogy nem áll rendelkezésükre olyan elsajátítható szaktudás, ami képes lenne felkészíteni őket választott életpályájukra” – írja az MTA Jogtudományi Bizottsága Rendészeti Albizottsága.4 Az elmúlt két évtizedben a hazai rendőrség jelentős szervezeti átalakításon ment keresztül. Ennek során történeti léptékkel mérve, viszonylag rövid idő alatt a rendőrség alapvetően újragondolta 4

URL: 6

alapvető feladatait, a rendészeti tevékenység természetét, és a szolgálni kívánt közösséggel fenntartott kapcsolatának jellemzőit. Magyarországon 1990 után a rendőrségi kutatások három irányba indultak el. (A) Megkezdődött az addig alig ismert nyugati eredmények és kutatási módszerek átvétele. (B) Tanulmányok születtek a hazai rendőrség helyzetéről, elképzelések láttak napvilágot a rendőrségi modernizációról. (C) A leginkább sikeresnek azonban a külföldi tapasztalatok átvétele bizonyult. Eredményesnek mondható a rendőrség állapotáról adott diagnózis is, de itt a kutatásoknak hibája, hogy az erőteljes kritikai hang mellett szinte semmit nem tudtak mondani a gyakorlatban is hasznosítható új megoldásokról.5 Finszter elemzése szerint a rendszerváltás idején kétféle akaratnyilvánítás feszült egymásnak a rendészeti fejlesztések területén: a reformerek és a fontolva haladók koncepciója. „A reformerek az elmélet képviselői voltak, akik gyökeres átalakítást akartak. Meghirdették a demilitarizálás, a depolitizálás és a decentralizálás programját. A fontolva haladókat a gyakorlati szakemberek és a politikusok alkották, akik az elbizonytalanodott rendőrség cselekvőképességének a helyreállítását, a fegyelem megszilárdítását és a hatékonyság gyors növelését kívánták. A két irányzat által elképzelt fejlődési irányból az utóbbi valósult meg. A kutatók tapasztalhatták, hogy ez a program nem kíván annyi elméleti megalapozást, mint a reform. A rendészet rendszerváltást követő átalakításában kiemelkedő szerepe lett a szakpolitikának, azonban a szakpolitika fogadókészsége nagyon szelektív volt. Azokat a kutatási eredményeket, amelyek gyakorlat dominanciáját erősítették, szívesen látták, amelyek azonban kritikai tartalmakat hordoztak, azokról tudomást sem vettek. A bürokrácia megpróbált önellátó lenni feladatai tudományos támogatásában. A hivatalnokoktól tudományos teljesítményeket vártak el, a kutatókat pedig megpróbálták hivatalnokká fegyelmezni”.6 Nem kétséges, hogy az elkövetkezendő években a rendészeti szerveknek egyre komplexebb kihívásokkal kell megküzdeniük, részben a bűnözés változásai miatt, de a költséghatékonyság követelményének teljesítése, illetve a szervezetbe vetett bizalom erősítése sem egyszerű kérdés. Minden rendőrségi tevékenység központjában a bűncselekmények hatékony felderítése és a jogellenes cselekmények törvényes és hatékony kezelése áll. Napjainkban a nyomozási-felderítési tevékenység egyre komplexebb társadalmi és jogi feltételrendszerben zajlik, amely megköveteli, hogy a rendészeti szervek szakmailag és emberileg felkészültek legyenek az ellátandó feladatokra. Ennek megfelelően a rendészettudományi kutatási portfolió összeállításánál mindenképpen érvényesíteni kell a szervezeti szempontokat, a bűnözés változására reagálással kapcsolatos követelményeket, és a rendészeti tevékenység európai dimenzióját. 1.) Szervezeti szempontból kell értékelni a technológiai innováció, a rizikó-kezelés, a multidiszciplináris együttműködés szükségességét, az intelligencia-alapú rendőrségi munkát, de a kiválasztás és az utánpótlás szempontjaira is figyelni kell a kutatási irányok meghatározásánál. A tradicionális rendőrségi szervezeteket az autoritásra épülő hierarchikus szervezeti rend jellemzi, amely a szervezeti struktúra elveit a flexibilitás fölé helyezi. A rendőrségi szervezeteket tovább korlátozza a paramilitáris modellhez való ragaszkodás, amely kevéssé igazodik a változással kapcsolatos külső elvárásokhoz és az elszámoltathatósághoz. Szervezeti érdek tehát a rendészeti szervek és az általuk szolgált közösségek közötti kapcsolatrendszer vizsgálata, amely viszonyrendszer alapvetően meghatározza a rendészeti munka hatékonyságát. A kutatás-alapú, gyakorlat-központú és hatékony működés a rendészeti szervezetek tevékenységével kapcsolatos információk gyűjtését teszi szükségessé. A megszerzett kutatási eredmények nem csupán a rendészeti szerveket és vezetőiket segítik a stratégiai gondolkodás megerősítésében, de csak a kutatási eredményekkel hitelesített alapokra építhető a racionális és megvalósítható rendészeti szakpolitikai feladatok kijelölése is. 2.) A kutatási portfolió meghatározásánál kiemelkedő jelentősége van a bűnözéssel és az egyéb jogsértésekkel kapcsolatos kihívások dimenziójának. A bűnözés új kihívásai: 5 6

Szabó, I. (2011): A rendészettudomány múltja, jelene és jövője; Kézirat. Finszter Géza: A rendőrségi gyakorlat és a tudományos kutatások In: Belügyi Szemle 2001. 10. sz. 16-31. p. 7

-

kifinomultabb, kegyetlen és globális megjelenése a súlyos és szervezett bűnözésnek; kétségtelen bizonyítékok arra, hogy a terrorizmus fenyegetése a puha célokat is támadhatja a világ városaiban; annak a felfogásnak a terjedése, hogy a szomszédságok civilizált környezetét fenyegeti az egyre terjedő antiszociális viselkedés; igen magas szintje tapasztalható a bűnözési félelemnek, amely kevéssé reagál a bűnözés aktuális csökkenésére; fennáll a veszélye annak, hogy e kihívások kockázatát túlreagálja a kormányzat, és a rendőrség jogállását az egyetemes közszolgáltatási szintig erősíti.

3.) Végül, a rendészeti tevékenység európai dimenziói is jelentősen befolyásolják a hazai rendészettudományi képzést és az ezt megalapozó rendészettudományi kutatásokat. A „Horizont 2020” az EU-nak a 2014 és 2020 közötti időszakban a kutatást és az innováció finanszírozását szolgáló új programja összevonja az FP7. kutatási keretprogramot, a Versenyképesség és Innovációs Program innovációs elemeit (CIP) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT). A Horizont 2020 égisze alatt három programirány határozott meg az Unió: (1) a Kiváló tudomány, (2) az Ipari vezető szerep, és (3) a Társadalmi kihívások programjait. Az Európai Kutatási Tanács (EKT) nem határoz meg előre prioritásokat, így a kutatók elképzelései szerint, alulról felfelé építkezik. Az RTK kutatási-innovációs stratégiai irányai szempontjából a „Társadalmi kihívások” programiránynak van kiemelt jelentősége, ezen belül is a „Befogadó, innovatív és biztonságos társadalmak” témakörnek. A társadalmak biztonságával kapcsolatos európai kihívások jellemzően négy csoportba sorolhatók: (1) a bűnözés elleni küzdelem és a terrorizmus, (2) a katasztrófa-rugalmas társadalmak, (3) a határvédelem, és (4) az információtechnológiai biztonság.

4.3.) A rendészeti kutatások cél- és intézményrendszere Az RTK kutatási prioritásainak meghatározása a rendészeti szakterület elméleti alapjainak és gyakorlatának vizsgálatát, és e tevékenységgel összefüggő társadalmi hatásvizsgálatok elvégzését szolgálja. A tudományos eredmények közreadása a rendészeti szervek gyakorlati tevékenységének hatékonyabbá tételét szolgálja, de segíti a szükséges szakpolitikai döntések meghozatalát is. Ezen túlmenően a kutatások a képzés ismeret- és követelményrendszerének tudományos igényű megalapozását, kimunkálását és fejlesztését is támogatják. A Kar célja, hogy – az európai és a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiákkal összhangban – erőforrásait kiemelt és a rendészeti tevékenység szempontjából releváns kutatási területeken hasznosítsa, és olyan multidiszciplináris kutatási irányokat határozzon meg, amelyekben képes kihasználni a Kar, illetve az Egyetem tudományterületi kapacitásait. A hazai rendészettudomány fejlesztési igényeire tekintettel az RTK kutatási feladatainak körülhatárolásánál és a kutatási prioritások meghatározásánál a vonatkozó hazai és nemzetközi elvárásokat egyaránt figyelembe vettük, és az alábbi szervezetek dokumentumait tekintettük alapvetőnek:  az NKE Intézményfejlesztési Terve7,  az NKE Rendészettudományi Kar Tudományos Tanácsának javaslatai8,  Belügyi Tudományos Tanács9, BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság, és a rendészeti szakterületek főhatóságainak tudományos testületei által javasolt prioritásokat, (BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács10; Büntetés-végrehajtási Szervezet Tudományos Tanácsa11)  az MTA IX. Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottsága Rendészeti Albizottságának munkaprogramja, 7

Intézményfejlesztési Terv 2012-2015 http://www.bm-tt.hu/rtf/index.html 9 http://www.bm-tt.hu/index.html 10 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_tudomany_tanacs 11 http://www.bm-tt.hu/bvtt/index.html 8

8

  

Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020)12, Az Európai Unió 2014-2020 közötti kutatás-fejlesztési-innovációs költségvetésének biztonsági munkaprogramja, a Horizon2020 a „Biztonságos Társadalmak” témakörének prioritásai, továbbá a CEPOL dokumentumai.

Ezen kívül fontos támpontnak tekintettük az RTK-n folyó oktatási tevékenység fejlesztésének szükségességét, és az NKE Rendészettudományi Karán a közelmúltban megalakult Rendészetelméleti Kutatóműhely13, valamint a Rendészettudományi Doktoranduszok Országos Egyesülete14 kutatási potenciálját. 4.3.1. NKE Intézményfejlesztési Terv A Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézményfejlesztési terve három egybekapcsolódó célú kutatási rendszer kiépítését határozta el: 1. Az ún. „Grand Strategy” témák meghatározását, amelyek országos kutatási főirányként az érintett tárca megrendelői pozíciójával és a kapcsolódó Kar gesztori szerepkörével valósulnak meg. Az elkövetkezendő középtávú tervezési ciklusra meghatározott Grand Strategy témák középpontjában a migrációs stratégia kialakításával kapcsolatos kutatások, illetve a rendvédelmi szervek új előmeneteli és illetményrendszerét kialakító koncepció áll. 2. A második körben az oktatást, a fenntartó tárcák jogalkotási, igazgatási feladatait segítő stratégiai résztémák körének meghatározására kerül sor. A rendészettudományi kutatások stratégiai résztémái között az NKE kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiája az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: A rendészettudomány helyzete; A konfliktusmegoldás, a mediáció és a helyreállító igazságszolgáltatás; A jövedéki adójog; A kriminalisztika elméleti kérdései; A rendvédelmi adatkezelés, nyilvántartások; A rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmények;A családon belüli erőszak rendészete; A rendőrségi drogstratégia; A szabálysértési jogterület korszerűsítése; A mentalizáció és az impulzív viselkedés. 3. A szabad kapacitás terhére történő kutatások témaköreit a középtávú terveknél rövidebb időszakokra osztva célszerű meghatározni. 4.3.2. NKE Rendészettudományi Kar Tudományos Tanácsa A Tudományos Tanács a Rendészettudományi Kar Kari Tanácsának tanácsadó, véleményező testülete, amely javaslatot tesz a tanintézet egészének a tudománystratégiai koncepciója kialakítására. Közreműködik a kutatási irányok kifejlesztésében, az egyes kutatási irányok alá tartozó kutatások koordinálásában, a tudományos eredmények értékelésében, továbbá a tudományos kutatói utánpótlás biztosításában. A Rendészettudományi Kar Tudományos Tanácsának feladatai:  Javaslatot tesz a Rendészettudományi Kar tudománystratégiai koncepciójára, a kutatás fő irányainak kijelölésére, ajánlásokat tesz kutatási feladatok meghatározására,  véleményezi a Kar oktatási és tudományos szervezeti egységeinek éves kutatási terveit, koordinálja azokat, indítványozza közös kutatások végzését,  javaslatot tesz a Kar tudományos költségvetésének kialakítására, a kutatási alap meghatározására és elosztására,  műhelyvitákat szervez és kezdeményezi tudományos tanácskozások összehívását, kezdeményezi kutatási ösztöndíjak alapítását, továbbá a pályázatokon való részvételt,  segíti a Kar egyes kutatási egységeinél a tudományos utánpótlást, figyelemmel kíséri és elősegíti a kutatások eredményeinek oktatásában történő hasznosítását,

12

Nemzetgazdasági Minisztérium (2013): Befektetés a jövőbe. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020), Nemzeti, Innovációs Hivatal, Budapest 13 14 9



ösztönzi és támogatja a külföldi kutatóhelyekkel való együttműködést, támogatja a tudományos eredmények publikálását, figyelemmel kíséri a kari tudományos diákkörök tevékenységét.

4.3.3. A Belügyminisztérium és a rendészeti szakterületek főhatóságainak tudományos testületei Az NKE RTK kutatási prioritásainak meghatározásánál figyelembe kell venni a minisztériumok, az országos hatáskörű önálló szervek, a rendészeti szervek tudományos tanácsai, illetve bizottságai, valamint a Magyar Rendészettudományi Társaság, mint együttműködő partnerek, kutatási terveit. Számos kutatási témában hatékony kutatási együttműködés alakítható ki, a következő szervezetekkel: Rendőrség (ORFK); Terrorelhárítási Központ (TEK); Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK); Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF); Alkotmányvédelmi Hivatal (AH); Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ); Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH); Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BV). A tudományos munkáról és az újítási szabályzatról szóló 48/2013. (XI. 29.) ORFK utasítás értelmében a Rendőrség Tudományos Tanácsa feladata a rendőrségi feladatok ellátásának gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzése, a meglévő ismeretek alkalmazása, fejlesztése érdekében végzett kutató, alkotó, tudományszervezői és pályázathirdetési tevékenység színvonalának emelése. 20112014 között a rendőrségi tudományos kutatási munkaterve az alábbi témaköröket jelölte meg:  szakterminológiai kutatás;  a polgárőrképzés fejlesztése lehetőségeinek vizsgálata;  a rendőri életpályamodell kialakítása, felépítése;  a rendőrségi korrupció-ellenes tevékenységének hatékonysága;  a közterületi intézkedéskultúra;  az illegális migráció kezelése;  a bűnügyi orvoslás, igazságügyi szakértés;  a bűnügyi hírszerzés és a tömegdemonstrációk viszonya;  rendőri jelenlét a kistelepüléseken, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekre;  fenntartható közigazgatás, fenntartható biztonság;  vezető-kiválasztási kutatás  a rendészetelmélet alapkérdései  a büntetés-végrehajtásban és az idegenrendészeti fogvatartottak jogainak alapjogi összefüggései  a segélyhívások (ESR-112) szakszerű fogadásának, szolgáltató jellegének erősítése.  technikai és technológiai fejlődés új kihívásai a terrorelhárításban 4.3.4. MTA IX. Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottsága Rendészeti Albizottsága Az MTA IX. Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottságának Rendészeti Albizottságát a rendészet elméleti kutatásának igénye és szükségessége hozta létre. A rendészeti jog megújulása ismételten napirendre tűzi a rendőrség és valamennyi rendvédelmi szervezet modernizációjának igényét. A szervezeti korszerűsítés célja (1) a hatékonyság növelése, és (2) a törvényesség maradéktalan érvényre juttatása. Különösen sürgetőek azok a kutatások, amelyek azonosítják a rendőri mesterség belső törvényszerűségeit, minthogy ezen ismeretek által emelkedhet a rendőrködés a megbecsült és megtanulható hivatások rangjára. Az elmélet hiányát elsősorban a rendőrök maguk szenvedik meg azzal, hogy nem áll rendelkezésükre olyan elsajátítható szaktudás, ami képes lenne felkészíteni őket választott életpályájukra. A Rendészeti Albizottság munkaprogramjának témajavaslatai között a közbiztonság stratégiai tervezése; a rendészeti jogalkotás; a rendőri munkát támogató empirikus kutatások lefolytatása, valamint a rendészettudomány diszciplináris fejlesztése szerepel.

10

4.3.5. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) A Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2013-2020) szerint a „nemzetgazdaságok is csak akkor lehetnek versenyképesek, ha a gazdaság egészében folyamatosan új tudás jelenik meg”.15 Az innovációs stratégia azt a célt tűzte ki, hogy Magyarországon az évtized végére a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8%-ára növekedjenek. 4.3.6. Az EU munkaprogramja Horizon2020: A „Biztonságos Társadalmak” témakör A rendészettudományi kutatási prioritások meghatározásánál az Európai Unió 2014-2020 közötti kutatás-fejlesztési-innovációs költségvetésének biztonsági munkaprogramjából16 indultunk ki, amely az ipari biztonságpolitika, a belső biztonsági stratégia és a digitális biztonsági stratégia politikai prioritásainak együttese. A biztonsági munkaprogram feladata, hogy erősítse az európai társadalom ellenálló képességét a természeti és ember okozta katasztrófák ellen és harcoljon a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen. További feladata az EU határőrizetének javítása, illetve a kiberbiztonság erősítése a biztonsági információk megosztásától az új biztonsági modellekig. 4.3.7. A CEPOL munkaprogramjai Az Európai Unió (EU) ügynökségeként 2005-ben alakult meg a CEPOL, az Európai Rendőrakadémia.17 Az Európai Rendőrakadémia a bűnüldözés terén európai szinten tevékenykedő rendőrtisztek, kiképzőtisztek és szakértők számára nyújt szakképzést és oktatást. A CEPOL elkötelezetten törekszik arra, hogy növelje a rendészettudomány elismertségét Európában, és összekösse az operatív rendészetet a tudományos ismeretekkel és elemzésekkel. Miután felismerte, hogy a tudomány és a kutatás egyre nagyobb szerepet tölt be a képzésben, az oktatásban és a rendészetben – így a bűnüldözési együttműködésben is –, az ügynökség azt a stratégiai célt tűzte ki maga elé, hogy a CEPOL-t bűnüldözési tudásalappá alakítja, ahol a legkorszerűbb tudományos kutatási eredmények hatással vannak a rendészeti stratégiára, és a kutatókat tájékoztatják a rendőrök szükségleteiről szerte Európában. Az École Nationale Supérieure de la Police szervezésében megrendezték a tizedik éves európai rendészettudományi és kutatási konferenciát, amelyen több mint 100 rendészettudományi kutató, tudományos szakember, rendőr és oktató vett részt.18 A CEPOL csereprogram keretében vezető beosztású rendőrtisztek, szakértők, oktatók és parancsnokok közötti kétoldalú cserékre, valamint csoportos tanulmányi látogatásokra kerül sor. A program teljesíti a CEPOL egyik fő célkitűzését, az európai rendészeti kultúra fejlesztését, mivel a cserék növelik az eltérő kultúrák megbecsülését, megszüntetik az előítéleteket, és falakat döntenek le.19

5.) A RENDÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSOK KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI A rendészettudományi kutatások fejlesztési irányainak kijelölésénél fontos motívum, hogy a.) napjainkra a bűnözés okai és befolyásolásának lehetőségei igen messze kerültek a tradicionális igazságszolgáltatás hatókörétől. b.) A kutatási és a gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy nincs „egyetlen-szervezet-megoldás” a bűnözés kezelésére, a bűnözéskontroll rendszere szükségképpen soktényezős – mind az okokat, mind a hatásokat tekintve. 15

Nemzetgazdasági Minisztérium (2013): Befektetés a jövőbe. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020), Nemzeti-, Innovációs Hivatal, Budapest, 5.old. 16 HORIZON 2020 WORK PROGRAMME 2014 – 2015; 14. Secure societies – Protecting freedom and security of Europe and its citizens, (European Commission Decision C (2014)4995 of 22 July 2014) 17 European Police College honlapja alapján; URL 18 CEPOL: A 2012. évi éves jelentés összefoglalója; „Minőségi szemlélet – minőségi oktatás”, A 2012. évi munkaprogram megvalósítása; CEPOL House, Bramshill, Hook, 2013. 19 CEPOL: A 2012. évi éves jelentés összefoglalója… id mű 4.o. 11

c.) Ugyanakkor a bűnözés kezeléséhez olyan társadalmi válaszokra van szükség, amely tükrözi a bűnözés etiológiájának többféle eredőjét, és lehetővé teszi a reakcióban a váltást a megközelítési szintek közötti: a korai megelőzéstől az okokat nem pusztán tünet-együttesnek tekintő megközelítésig terjedő széles spektrumban. d.) A kutatási irányok meghatározásánál elengedhetetlen a probléma-orientált és holisztikus megközelítés, amely nem az intézményi érdekeket tekinti mindenekfelett állónak, és amely nem fogadja el a létező szolgáltatások megkérdőjelezhetetlenségét, hanem a szakmai tapasztalatok, az információ és a források összefogásával küzdi le a források szűkösségét. Az Európai Unió 2014-2020 közötti kutatás-fejlesztési-innovációs biztonsági munkaprogramja az ipari biztonságpolitika, a belső biztonsági stratégia és a digitális biztonsági stratégia politikai prioritásainak együttese. Elsődleges feladata, hogy  erősítse az európai társadalom ellenálló képességét a természeti és ember okozta katasztrófák ellen  harcoljon a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen új igazságügyi szakértői eszközök kifejlesztésétől kezdve a robban(t)ások elleni védelemig  javítsa az EU határőrizetét, kezdve a tengeri határvédelemtől a biztonsági ellátási láncokig, támogatva az Unió biztonságpolitikáját a konfliktuskezeléstől a békefenntartásig  és hogy támogatást nyújtson a kiberbiztonság erősítésében a biztonsági információk megosztásától az új biztonsági modellekig.  További feladata, hogy ösztönözze az egyéb technikai, technológiai jellegű kutatás-fejlesztési tevékenységeket. A H2020 kutatási keretprogram biztonsági munkaprogramjának prioritásai adják azt az átfogó témakeretet, amelybe az NKE-RTK által folytatott rendészettudományi kutatások illeszkedhetnek. E témakörök mindegyikéhez kapcsolódnak elméleti és gyakorlati problémákat rejtő etikai és társadalmi dimenziók, amelyek vizsgálata elengedhetetlen a hazai rendészettudomány fejlesztéséhez, illetve a rendészeti szervek hatékony és jogszerű működésének biztosításához.

5.1. A rendészet tudományelméleti környezete: multidiszciplináris és transzdiszciplináris (integrációs) rendészettudományi kutatások A rendészet kutatásához kapcsolódó tudományelméleti kérdések nem sajátságosan Magyarországot érintő problémák. A rendészet fejlődéséhez fontos tisztázni, hogy milyen módon valósítható meg a jogállami elvek érvényesülése a rendészeti tevékenységek vonatkozásában. Melyek azok a tudományok, amelyek módszereire szüksége van a modern rendészet fejlődésének, melyek azok a módszerek, amelyek a különböző vizsgálati tárgyakra vonatkozó megállapításokat végző tudományterületek közötti átjárhatóságot, adaptálhatóságot biztosítják, és mindezek fenntarthatóságához és fejlesztéséhez milyen tudományos és elméleti alapokon nyugvó szakmai kutatói, rendőri és oktatói gárda álljon.20 Az Európai Unióban fontos szerep jut a nemzetközi együttműködésnek, mely miatt fontos a rendészeti kutatások nemzetközi eredményeinek megismerése, felhasználása az egyes tagállamokban. Emiatt merült fel több európai országban is, főként azokban, ahol a rendészeti tárgyú kutatások nem olyan fejlettek, hogy a rendészetre vonatkozó tudományos vizsgálatokat fel kell zárkóztatni Európa élvonalához. Ennek részeként pedig megjelent annak a problémája is, hogy a rendészettudományt milyen tudományelméleti környezetbe helyezzék el.21 Az Rendészettudományi Kar – helyzeténél fogva – egyedülálló helyet foglal el a tudományosan sokoldalú rendészettudományi kutatás és fejlesztés területén. Szakmai felelősséget visel a rendészetről való gondolkodás tudományos színvonalának biztosításáért, és az olyan „felfedező jellegű” vizsgálatok lefolytatásáért, amelyek tudományos bázisát adják a rendészettudományi oktatás és a rendészeti szervek jogállamilag elkötelezett működésének.

20 21

Szabó, I. (2011): A rendészettudomány múltja, jelene és jövője; Kézirat. Szabó, I. (2011): A rendészettudomány múltja, jelene és jövője; Kézirat. 12

A rendészeti tevékenység tudományos alapját a műszaki tudományoktól a természettudományi, a magatartástudományi és a pszicho-fiziológiai, kognitív pszichológiai, andragógiai összetevőkön át a társadalmi és jogi vonatkozásig sokféle szinten zajló kutatások biztosítják – amelynek az egyetemen különös ízt ad, hogy a közigazgatási és a hadtudományi képzéssel is igen szoros, komplementer lehet az együttműködés. Az önálló rendészeti tudományág társadalomtudományként a bűnügyi tudományokkal és a közigazgatás tanával egyaránt szoros kapcsolatot tart, de kialakíthatóak a kapcsolódási pontok a szociológiához, az etikához, a politológiához és a pszichológiához, valamint a szervezéstudományhoz is.22 A multidiszciplináris rendészettudomány mára transzdiszciplináris (integrációs) tudománnyá vált, amely lehetővé teszi egy problémahelyzet rendészettudományi modellezését. A rendészettudomány, mint integrációs tudomány, a rendőri tevékenységet, mint összességet az egyes tudományos megoldási javaslatok komplexitásában vizsgálja.23 A hazai rendészet fejlesztéséhez olyan területek alaposabb feltárása és megismerése szükséges, mint például a rendészet tudományelméleti elhelyezése (önálló rendészettudomány kontra védelemtudomány vita); a rendészet elméletének tudományelméleti alapjai (önálló tudomány, integrációs tudomány), valamint a rendészet elmélete és a rendészet gyakorlata közötti vita.24 Kétségtelen, hogy a kutatási eredmények legfontosabb próbája a gyakorlat, de az elemző feltárás ennek ellenére sem mondhat le kritikai természetéről. A rendészettudomány területén folyó kutatásoknak szoros kapcsolatot kell tartaniuk a gyakorlattal. Az RTK sokszínű kutatási kapacitása lehetővé teszi olyan összehangolt alkalmazott- és alapkutatások megtervezését, amelyben a Rendészettudományi Kar több tanszéke és intézete is részt tud vállalni. A rendészet fogalomtára, a dogmatikai alapok kidolgozása, illetve a magánbiztonság helyének meghatározása a közbiztonság rendszerében, mint alapkutatási téma, e kutatási irányba illeszkedik. Elengedhetetlen a rendészeti vezetés- és szervezéstudomány elméleti kérdéseinek elemzése; a rendészet történetének vizsgálata, valamint a rendészet informatikai és statisztikai elemzésének tudományos módszerei és kihívásai áttekintése. Az alkalmazott kutatások eredményei a „tükör”, de a „motor” szerepét is betölthetik a vizsgált szervezetre gyakorolt hatásukkal.25 A tükör-típusú kutatások visszajelzik és artikulálják a rendészeti politika és gyakorlat komplex valóságát. Az a feladatuk, hogy feltárják és megmagyarázzák, hogy a rendészeti szervek hogyan kezelnek bizonyos társadalmi problémákat, és milyen speciális megoldó eszközeik vannak. Ezzel szemben a „motor”-típusú kutatások kifejezetten azzal a szándékkal indulnak, hogy húzóerőt biztosítsanak a reformnak és az új fejlesztéseknek. A rendőrségi funkciók vizsgálatának alapvetően három kulcs-dimenziója van: A.) rendfenntartás, B.) bűnözéskontroll és C.) biztonság-menedzsment. Az elkövetkezendő 5 évre e dimenziók mentén határozzuk meg a Rendészettudományi Kar alkalmazott kutatási irányait.

5.2. A rendészet rendfenntartó funkcióinak vizsgálata A rendészet rendfenntartási funkciójának kutatása alapvető, mivel „egy alkotmányos jogállamtól elvárható, hogy a hatósági erőszak minden formáját demokratikus kontrollokkal övezze”. 26 Weisburd és Neyroud lándzsát törtek a tudományos megismerésre alapozott rendészet mellett, amellyel a rendőrség „visszaszerezheti a közvélemény támogatását és a szervezet legitimitását, amellyel kezelni

22

Szabó, A.: Helyet kér a rendészettudomány. Előterjesztés a IX. Osztály részére a rendészeti tudomány befogadására. Magyar Rendészet, 2004/1, 21–26. 23 Lange, Hans-Jürgen: Polizeiforschung, Polizeiwissenschaft oder Forschung zur Inneren Sicherheit? Über die Etablierung eines schwierigen Gegenstandes als Wissenschaftsdisziplin. In: Polizei & Wissenschaft Heft 3, 2002, 52. old. Idézi: Szabó, I. 2011. 24 Szabó, I. (2011): A rendészettudomány múltja, jelene és jövője; Kézirat. 25 Innes, M. (2010). “A ‘Mirror’ and a ‘Motor’: Researching and Reforming Policing in an Age of Austerity,” Policing: A Journal of Policy and Practice 4(2): 127–34. 26 Szabó, I. (2011): A rendészettudomány múltja, jelene és jövője; Kézirat. 13

tudja a költségvetési források szűkösségét, hogy enyhítse azokat a problémákat, amelyek kezelése nemrégiben vált rendőrségi feladattá”.27 A kutatások során meghatározó szempontként kell érvényesíteni a rendészet és a rendőrség közötti fogalmi megkülönböztetést. A rendőrséget és egyéb rendészeti szerveket (1) olyan közintézményként kell vizsgálni, amely köré további kulcstémák csoportosulnak: a rendőrségről alkotott vélemény, a képzés és a szocializáció folyamatai; a rendőrség elleni panaszokkal és a korrupcióval foglalkozó rendszer; a rendőrség személyi összetételének szociálisdemográfiai jellemzői, szakmai felkészültsége, értékei és normái; vagy akár a rendőrség „küldetésének” megváltozása. A valóság feltárása érdekében azonban egy másik megközelítést is érvényesíteni szükséges, azaz vizsgálni kell, (2) a rendőrségi funkciók teljesítését, a rendőrség által megtett intézkedések gyakorlatát, nemkülönben a formális társadalmi kontroll fenntartásának eszközeit és módszereit, mind az állami, mind a magánszektor szereplőinél. E kutatási irányba illeszkedik a közigazgatás és a rendészet analitikus összehasonlításának átfogó témája. E kutatási téma a rendészet ágazati igazgatásainak, a rendészet sajátos irányítási felügyeleti jogosítványainak, a rendészeti hatósági intézkedések, illetve a rendőri intézkedéssel szemben támasztott követelmények és a közigazgatás törvényessége közötti kapcsolat vizsgálatával tárja fel e terület speciális jellemzőit. Ugyancsak a rendészet közigazgatási rendfenntartó funkcióinak vizsgálati körébe illeszkedik a menekültügy, az idegenrendészet és a katonai rendészet (különös tekintettel a kríziszónákban ellátott humanitárius rendfenntartás polgári vonatkozásában) alkotmányos kihívásainak elemzése. Kutatások segítségével kell meghatározni azon eljárások, irányelvek, technológiák és alapvetően szükséges ismeretek körét, amelyek maximalizálják a megfelelő és törvényes rendészeti intézkedések lefolytatását. A tömegrendezvényeken a közrend biztosítása, legyen szó akár sportrendezvényről, politikai tömeggyűlésről, vagy jogellenes demonstrációk kezeléséről, szerte Európában a rendészet neuralgikus pontjai közé tartozik. E kutatási téma több RTK tanszék kutatási együttműködésével hatékonyan vizsgálható. Kiemelt kutatási terület tehát a közigazgatási büntetőjog vizsgálata, illetve annak a tudásanyagnak a fejlesztése, amely segít megelőzni, felderíteni és semlegesíteni a terroristákat, beleértve a titkos felderítési eszközök alkalmazását, az információ megosztását, a rizikóértékelést, a célelérés nehezítését, illetve a felügyeletet. Kiemelt kutatás-fejlesztési irány azoknak a technológiáknak, gyakorlatoknak és eljárásoknak az értékelése és finomítása, amelyek a terrorizmus fenyegetéséből eredő, és az emberekre, a vagyontárgyakra és a közösségekre háruló veszélyt minimalizálják. Az elmúlt évtizedben a rendészet hagyományosan reaktív funkciói is alaposan megváltoztak, hiszen a nyomozás hatékonyságának biztosítását várják el a rendőrségtől, azt, hogy probléma-orientált módon közelítsen a bűnözés kezeléséhez, és hírszerzés- és közösségi kapcsolat alapú legyen a rendőri munka. Vizsgálni szükséges, hogy milyen módon javítható a rendőrség és egyéb jogalkalmazó rendészeti szervek tevékenységének és cselekvési körének hatékonysága, hatásossága és intenzitása. Célzott kutatások segíthetnek tehát megtalálni a rendészeti szervek kompetenciahatárait, illetve azokat a módokat és technikákat, amelyekkel a proaktív és a problémamegoldó rendőri tevékenység összebékíthető a bűnügyi, a közbiztonsági, a közterületi és egyéb feladatok követelményrendszerével, illetve gyakorlatával. A kutatások eredményei növelhetik a helyi felderítési kapacitás erősségét azáltal, hogy összegyűjtik és terjesztik a jó gyakorlatokat, és olyan technikákat és technológiák alkalmazását ösztönzik, amelyek segítik a gyanúsítottak feltalálását és bűnösségük bizonyítását.

27

Weisburd, D. – Neyroud, P.: Police Science - Toward a New Paradigm In: New Perspectives in Policing, U.S. Department of Justice Office of Justice Programs, National Institute of Justice, NCJ 238338, January 2011 14

Ugyancsak a rendészet rendfenntartó funkcióival kapcsolatos körbe tartozik a határőrizet és belbiztonság kérdéseinek megvizsgálása, a határátkelők, a biztonsági ellátási lánc, illetve a külső biztonság problémájának vizsgálata. Vizsgálandók a rendészeti munka nemzetközi dimenziói: a nemzetközi együttműködés és koordináció területén (a közös nyomozástól, a határokon átívelő („transborder”) bűnözéstől az integrált határrendészetig).

5.3. A bűnözéskontroll intézményeinek, eszközeinek és módszereinek kutatása A hazai rendészeti szervek és intézmények működése kutatásokkal kellően meg nem világított terület. A bűnözéskontroll eszközeinek vizsgálatát fontossá teszi az a hazai és nemzetközi tapasztalat, hogy a rendőri szervek a bűnügyi nyomozás reaktív feladatai mellett egyre határozottabban vesznek részt a bűnözéskontroll pro-aktív feladatainak teljesítésében. Ennek következtében egyrészről a terrorizmus elleni küzdelemben összemosódik a rendészet és a honvédelem feladatköre, másrészt egyre inkább elmosódik a bűnözés és a nemkívánatos vagy civilizálatlan magatartások közötti határvonal. Ha adottnak vesszük, hogy a kutatásra fordítható források csökkennek, különösen fontos, hogy magas színvonalú kutatások segítsenek meghozni a szükséges döntéseket. Pontosabb ismeretek szükségesek arról, hogy mi és miért működik a gyakorlatban, és milyen bizonyítékok igazolják a különböző rendészeti stratégiák alkalmazását. A rendészeti tevékenység orvosi, biológiai és pszichológiai aspektusainak vizsgálata alapvető a Kar tudományos kutatási tevékenységében. A Rendészettudományi Kar célul tűzte, hogy regionális tudásközponttá válik a kriminálpszichológia és a magatartástudományi kutatások területén. Az emberi jogok tiszteletéhez, az egyéni szükségletek felismeréséhez, és a szervezetek hatékony működéséhez is szükség van arra, hogy célzott kutatásokkal váljon értelmezhetővé a büntető igazságszolgáltatás szereplőinek viselkedése. A Karon folyó krimináltaktikai kutatások megerősítésével hámba fogjuk a magatartástudomány ismereteit a kihallgatási taktikák, és az intézkedéstaktika hatékonyságának növeléséhez. Az ESR segélyhívási rendszer kutatásában a magatartástudomány a segélyhívások tartalomelemzésével, a szolgáltatók kompetenciamérésével, a kriminalisztika tudományterülete pedig a segélyhívási rendszer megvalósulása hatásmechanizmusának vizsgálatával vehet részt a kutatási együttműködésben. A rendészeti tevékenység hitelességét és színvonalát megerősíti a vezető-kiválasztás eredményességét ellenőrző, ún. beválás-vizsgálatok lefolytatása, amelyek fontos ismeretekkel szolgálnak a belügyi karrierrendszer, illetve a rendészeti életpályamodell kidolgozásához, illetve a jelenleg meglévő képzési és vizsgarendszer fejlesztéséhez. A képzésnek szervesen be kell épülnie a közszolgálati életpályamodellbe biztosítva az egyéni karrier ív megvalósíthatóságát. Emellett annak vizsgálata is szükséges, hogy hogyan lehet erősíteni a rendészeti szervek alkalmazottainak biztonságát, úgy, hogy közben ne növekedjen a gyanúsítottak és mások számára szükségtelen veszély. A bűnözéskontroll eszközeinek, intézményeinek vizsgálatában fontos szerepet tölt be a drog- és alkoholfogyasztás mintázatainak kutatása. Az RTK hagyományos kutatásai sorába illeszkedik a szervezett bűnözés ellen közdelem vizsgálatának büntetőjogi és kriminalisztikai megközelítése. A családon belüli erőszak, és a gyermekáldozatok témakörét érintő vizsgálatok eredményei megerősíthetik a Kar szerepét a magatartástudományi kutatások területén, és közelebb vihetnek a kriminálpszichológiai kutatások területén betöltött meghatározó szerep kialakításához vezető úton.

5.4. Rendészet és biztonság-menedzsment Az elmúlt években új technológiák és technikai fejlesztések jelentek meg a rendészeti gyakorlatban. Érdekes új fejlemény, hogy a rendőrség szakmaiságának régebbi modelljét frissítették fel az igazságszolgáltatás technikai fejlesztésének eredményei. A rendészeti tevékenységben megjelenő új technikai eszközök megerősítették a rendőrség professzionalizmusát, de nem tették szükségtelenné a rendészeti szervek lakossági kapcsolatait, bár azok mértékét és intenzitását kétségtelenül befolyásolták. A rendészettudományi kutatások területén úttörő jellegű kutatási együttműködések kialakítása szükséges a természet-, a társadalom-, és a műszaki tudományok között olyan kutatási projektek megvalósításával, amelyben a technikai fejlesztők, a biztonságipar piaci szereplői és a 15

tudomány képviselői működnek együtt a biztonsággal kapcsolatos kulcsterületek feltárásában, nem feledkezve meg a jogi és etikai kérdések elemzéséről sem. A kari kutatások között helyet kell, hogy kapjanak a rendészet műszaki/technológiai kihívásai akár egyes kriminalisztikában hasznosítható eljárások (robbanóanyag-elemzés, kábítószer-elemzés, ujjnyomat-elemzés, DNS-vizsgálat, bűnügyi antropológiai, orvostani, toxiológiai, spektroszkópikus eljárások stb.) tervezése, fejlesztése formájában. Ez a kutatási témakör az európai pályázatok szempontjából kiemelt fontosságú terület. A biztonság-menedzsment a technikai fejlesztésen túl a kockázatokat rejtő helyzetek vizsgálatával szolgálhatja a biztonságot. A katasztrófa-elhárítás kérdései (különös tekintettel a kritikus infrastruktúra védelmére terrortámadás vagy természeti katasztrófa esetén, valamint a klímaváltozás rendészeti összefüggései) a válságkezelés és döntéshozatal vizsgálatát igénylik, és azoknak az eszközöknek és technikáknak a megerősítését, amelyek a kritikus helyzetekben való cselekvési képességet erősítik. Mindkét kutatási prioritás a kriminalisztikai és a magánbiztonsági szakirány fejlesztését szolgálja. A veszélykezelés vizsgálatának kiemelt kutatási iránya a prediktív rendészet, a civilszféra rendészeti bevonódásának vizsgálata, illetve a közösségi rendészet, továbbá a magánrendészet és magánbiztonság témaköre, amelyben több tanszék együttműködésével széles körű feltáró és elemző munka folytatható. Az önkormányzati rendészet kérdése kiemelt téma napjaink rendészeti kutatásaiban (a közösségi rendvédelem perspektívájától az „urban security” a nagyvárosi közösségek sajátos rendészeti kihívásai; a tömegrendezvények biztosításától a hajléktalanság kezelésén át a drogprevenció és az ifjúságvédelem feladatáig). A XXI. század rendészettudományi kutatásainak egyik legnagyobb intenzitással művelt területe a rendészet és a digitális-, valamint az infokommunikációs korszak összefüggéseinek vizsgálata (a megfigyelés társadalmának rendészeti kérdései, kiemelten a kiberbűnözés, azon belül a fiatalkorúakat érintő „cyber bullying”, az adatlopás, a big data rendészeti felhasználhatóságának kérdései, stb.). Az adatvédelem, a digitális biztonság, a bizalom problémaköreinek kutatása segítheti e kiemelt kockázattal kapcsolatos védekezést. Az IT bűnözés vizsgálata a H2020 biztonsági munkaprogramjában is kiemelten preferált kutatási téma. A kari kutatások között kiemelt kutatási területként fogalmazódik meg az együttműködések és a közösségi részvétel vizsgálata a rendészet területén. Javítani kell a rendőri szervezetek képességét arra, hogy gyűjtsék, elemezzék, terjesszék és hasznosítsák az információt, és megbízhatóan és biztonságosan kommunikáljanak. A kommunikáció vizsgálata meghatározó kutatási terület, akár mint nonverbális kommunikáció a bűnügyi felderítésben, akár mint írásbeli vagy szóbeli kommunikáció a rendészetben, akár mint annak vizsgálata, hogy milyen sajátosságokkal rendelkezik egy adott rendészeti szerv speciális kommunikációja. Fontos kutatási terület a rendészet és a média viszonyának vizsgálata (beleértve a közösségi média hatását a rendészeti munkára) és általában a rendészeti kommunikáció.

5.5. A gazdasági fejlődést támogató, a társadalmi konfliktusokat csökkentő, társadalmi kohéziót erősítő kutatások Az igazságszolgáltatás vizsgálata az Európai Unió kiemelt prioritású területei közé tartozik, és nem véletlen, hogy a Horizont 2020 munkaprogramban a biztonságos társadalom átfogó témakörébe illeszkedik. A kutatások középtávú tervezése során kiemelt figyelmet kapnak a rendészeti tárgyú közpolitikai kérdések: a büntetőpolitika, a migrációs politika, a büntetés-végrehajtás közpolitikai kérdései, a rendészet és a rendészeti igazgatás közgazdaságtudományi elemzése; a rendészet és a társadalmi nemek tudománya („gender studies”) összefüggései. A rendészettudományi kutatások körében a Karon nem eléggé beágyazott kutatási téma a kisebbségek és a rendészet viszonyának elemzése. Ezt a hiányosságot pótolni kell és megfelelő súlyt adva a rendészet és a kisebbségek kutatásának alapkutatásokat és a szakpolitikai döntéseket megalapozó vizsgálatokat kell folytatni e témakörben. Ennek részeként a társadalomtudományi képzési és kutatási bázis fejlesztése szükséges, amely egyénként egybeesik a Horizont 2020 program célkitűzéseivel is. 16

5.6. A rendészeti tevékenység és a jogállamiság összefüggéseit vizsgáló kutatások Kiemelt kutatási terület a rendészet és a jogállamiság összefüggéseinek vizsgálata. Az itt elemzett kérdések a rendészet alkotmányjogi alapjaitól, az intézkedések jogszerűségén keresztül az állomány tagjainak alapjogáig terjednek. Vizsgálandók a kortárs rendészet etikai kihívásai: a drónok kérdésétől a megfigyelés különböző formáján át a rendészeti tevékenység kiszervezéséig számtalan terület vizsgálat alá vonható.

6.) A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA „[N]emcsak a tudósokon, hanem a gazdasági, ipari környezeten is múlik, hogy a tudomány eredményeit miként lehet a társadalom számára hasznosítani. A tudományok egyre több területen válnak a termelés motorjává” – mondta Lovász László az MTA elnöke.28

6.1.) A kutatási eredmények oktatási hasznosítása A felsőoktatás egyszerre műhelye és felhasználója a kutatásoknak, de a tanintézet szervezetének kialakítása a tudomány-rendszertani megfontolások mellett didaktikai szempontokat is követ. Mindemellett az RTK számára kiemelten fontos kérdés a kutatási eredmények tananyagba történő beépülése, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulása. A Rendészettudományi Kar képzési portfóliója összetett képzési szerkezeten alapul, amelyben megtalálható az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, a felsőfokú szakképzés és az átképzés. Ebből a szempontból a doktori képzés speciális helyet foglal el a képzési rendszerben: nem csupán „elsajátítja”, de „termeli” is a tudományos eredményeket. Alapvető elvárás az oktatóktól, hogy saját szakterületükön és a képzést érintő kérdésekben aktuális tudással rendelkezzenek és fejlesszék azt. Magas szintű szakmai felkészültség nélkül nincs színvonalas oktatási tevékenység sem, és az igazán jó színvonalú oktatás kulcsa a kutatások folytatásában rejlik. Az új kutatási eredményeknek meg kell jelenniük az oktatás napi gyakorlatában és a kurrikulumfejlesztésben, csak így érhető el, a kutatás-alapú rendészeti képzés megvalósítása, amely elengedhetetlen az ismeret-alapú rendészeti kultúra elterjesztéséhez. A rendészet gyakorlatát folyamatosan elemző kutatások segítik, hogy a képzési folyamat végén magabiztos, saját értékeikben bízó rendészeti szakembereket bocsásson ki a Kar. Az egyetemi szintű szakfejlesztési fórumok lehetőséget biztosítanak az oktatók mellett, a megrendelői, felhasználói (piaci) oldal igényei, elvárásai megismerésére, ezáltal a képzés rendszerének és tartalmának folyamatos korszerűsítésére, az igényekhez igazítására. E célok megvalósítása akkor válik lehetővé, ha a Kar oktatói és kutatói az együttműködésekben megvalósított kutatást alkalmasnak tartják a stratégiai kérdések és az operacionális problémák megoldására, a lehetőségek azonosítására, és a tudásközvetítésre, ha új képzési formákat kezdeményeznek, és új oktatási anyagokat dolgoznak ki. Ezek a kérdések kiemelten fontosak a Kar számára, mivel több rendészettudományi terület is mesterszakos képzés beindítása, illetve oktatás-módszertani fejlesztés előtt áll: például a kriminalisztikai, illetve a magánbiztonsági mesterképzés, valamint a magatartástudományi, illetve kriminálpszichológiai tudományterület fejlesztése.

6.2.) Személyi és intézményi kapacitások felmérése és tudatos fejlesztése A tudás cselekvéssé formálása sem nem egyszerű és nem egyértelmű feladat. A Rendészettudományi Kar annak érdekében, hogy az ismeretekből, a megszerzett tudásból gyakorlati cselekvés szülessék, megfogalmazza a kulcsteendőket. Ebbe a körbe tartozik az olyan közvetítő szervezetek használata, amelyek a tudományos kutatók, a kormányzati döntéshozók, az üzleti szféra szereplői és a civil szféra szereplői közötti interakció létrejöttét támogatják. Stratégiai szinten a Szenátusnak, a Fenntartói 28

MTA sajtószemle, 2014. 09. 03., hirado.hu 17

Testületnek és a Kari Tanácsnak van szerepe a döntéshozásban, illetve a kapacitásfejlesztéshez elengedhetetlen folyamatos kapcsolattartásban. Gyakorlati szinten a tudományos szakmai feladatok ellátását olyan egyetemi szintű szervezeti egységek támogatják, mint az Egyetemi Tudományszervező Központ, az Egyetemi Központi Könyvtár, a Molnár Tamás Kutatóközpont. A Rendészettudományi Kar a kutatási tevékenységéhez szükséges kapacitások fejlesztésekor arra törekszik, hogy mind a humánerőforrás, mind az infrastruktúra vonatkozásában egyedülálló, kiemelkedő minőséget tudjon biztosítani potenciális partnerei részére. Az Kar célja, hogy erőforrásait a kiválóság és a csúcstechnológia – mint hívószavak – szem előtt tartásával, a költséghatékony működtetés és fenntartás igényével fejlessze a stratégiai időtáv során. A közvetlen célhoz kapcsolódó akciók, tevékenységek körében kutatói kompetencia-térképet állítunk össze, és a rendszerezzük a kutatási témákat, projekteket, referenciákat. Kiemelt hangsúlyt helyezünk a kutatási témák, projektek, referenciák kommunikációjára. 6.2.1. Humán innováció: az oktatók és kutatók tudományos fokozatszerzésének támogatása A Kar kiemelten támogatja, és újszerű szolgáltatásokkal segíti a Kar oktatóit és kutatóit képességeik fejlesztésében-, tudományos pozícióik javításában. A Kar kiemelten támogatja olyan projektek és tudásközpontok létrehozását, amelyek a humán innováció bármely vonatkozásával (pl. nyelvi és kommunikációs készség fejlesztés, pszichológia, pedagógia, jog- és társadalom) állnak összefüggésben. A minősített oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottak száma az RTK-n (2014.10.) A minősített oktatók, kutatók létszáma Kutatók/oktatók összesen (minősítettek aránya) Rendészettudományi Kar

Összes

Minősített

MTA tag

DSc

CSc; PhD

77

41

0

5

36

A tudományos tevékenységet végző oktatók és kutatók – és ez által a Kar egészének – szakmai presztízsét meghatározza a minősített oktatók aránya. A Karon az oktatói/kutatói munkakörben foglalkoztatottak több mint fele rendelkezik tudományos minősítéssel (53,2%). Ezzel együtt ebben a vonatkozásban az RTK állomány dinamikus fejlesztésre szorul, egyrészt a jelenlegi oktatók PhD fokozatszerzésével, másrészt minősített kollégák felvételével. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók számának a doktori iskola alapítása szempontjából is komoly jelentősége van. Ahhoz, hogy az NKE elnyerje a kiemelt felsőoktatási intézményi támogatást, az RTK-nak is fejlesztenie kell tudományos tevékenysége színvonalát. Publikációs téren határozott, feszes és gyors eredmények elérése a cél különösen a nemzetközi területeken (konferenciák, szakcikkek, monográfiák stb.). Ebben a vonatkozásban a doktori képzés fejlesztése, az oktató teljesítményértékelés új rendszere, a minőségi oktatócsere, illetve a kinevezések és előmenetel ennek megfelelő átalakítása vezethet eredményre. Az NKE-RTK megteremti annak a feltételeit, hogy az oktatói és kutatói állományban foglalkoztatott munkatársaknak pályázat útján lehetősége legyen egy vagy két féléves időtartamra az oktatási tevékenység alól mentesülni. Az oktatási tevékenység alóli mentesítés célja (a.) doktori dolgozat vagy (b.) egyéb tudományos fokozatszerzéshez szükséges monográfia elkészítése, illetve (c.) nemzetközi kutatási projekt záró monográfiájának elkészítése. A pályázat beadásának módját és elbírálását az RTK pályázati eljárása szabályozza. További támogatásként a Kar – önállóan vagy főhatósági segítséggel – megteremti annak a lehetőségét, hogy a Karon oktatási munkát vállaló PhD hallgatók számára az RTK átvállalja a doktori eljárással kapcsolatos díj megfizetését, illetve a Kar oktatójának a habilitációs eljárással kapcsolatos költségeket megfizeti.

18

6.2.2. Az oktatói teljesítményértékelés rendszerének alapjai Az egyes oktatók és kutatók tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenysége éves kutatási és publikációs terv szerint zajlik. Az oktatói-, kutatói teljesítményértékelés célja, hogy megfogalmazódjanak azok az általános elvárások, amelyek alapján az egyetem dolgozói évi rendszerességgel szembesülnek elvégzett munkájuk minőségével. Az NKE RTK Tudományos Tanácsa folyamatosan figyelemmel kíséri az oktatók és kutatók kutatás-fejlesztési tevékenységének értékelési elveit és módszertanát. Ennek érdekében a Kar kompetencia alapú mérési és értékelési rendszert alkalmaz; a munkakörelemzésen alapuló teljesítményértékelési rendszer összefügg a dolgozók ösztönzési rendszerével, és biztosítja a kiemelkedő teljesítmény megkülönböztetését és elismerését. Ennek keretében az alábbi kutatási teljesítmény elemek kerülnek mérlegelésre: alkotás (publikációk, szabványok, stb.); hatás (hivatkozások, impakt faktor); tudományszervezési és kapcsolódó tevékenység (pályázati pénzek, bizottsági tagságok, folyóirat szerkesztés, hírnév); hasznosság (külső bevétel, szabadalmak, szerződések), és társalkotó kutató diákok száma, kiemelkedő elismerések (díjak, tagságok). Az értékelés a kompetenciákon kívül méri a munkakörhöz kapcsolódó számszerűsíthető feladatokat is. Az értékelési rendszerben munkakör-specifikusan eltérő az oktatók és a kutatók kompetenciáinak meghatározása, valamint külön kell mérni a vezetői kompetenciákat a vezetői beosztásban lévőknél. 6.2.3. Tehetséggondozás A képzések minőségét, a végzett hallgatók tudományos és szakmai felkészültségét meghatározza, hogy az egyetemi oktatás időszakában a hallgatók milyen mértékben képesek részt venni a formális képzési tevékenységhez kapcsolódó, de azon túlmutató tudományos szakmai tevékenységekben. Az RTK célja, hogy a hallgatók képzéséhez kapcsolódóan bővítse a tudományos-szakmai tevékenységekbe történő bekapcsolódási lehetőségeket, és az érintetteket motiválja erre, s a formális tanulási kötelezettségek rendszeres felülvizsgálatával meg is teremtse az önképzéshez szükséges szabadidőt. A kutatási és tudományos tevékenység egyik stratégiai célja a tehetséggondozás erősítése és ezzel hozzájárulás az országos és a nemzetközi értelmiségi, illetve szakértelmiségi elit kineveléséhez. Cél a tehetséges első éves hallgatótól a poszt-doktori fokozatig egységes ívű kutatóioktatói életpálya kínálata a legtehetségesebb fiataloknak, illetve a belső oktatói utánpótlás biztosítása. A tehetséggondozás kihívása egyúttal lehetősége az RTK fejlesztésében a nappali doktori képzés megjelenése rövid és középtávon egyaránt. A TDK munka, a tudományos publikálás, a kutatás illetve az intenzívebb mentori munka így kiemelt fontosságú lesz a tehetséges doktorandusz jelöltek megtalálásában, a hallgatók motiválásában illetve az általános oktató-hallgató együttműködés színvonalának emelésében. A hallgatók tudományos tevékenységének ösztönzése, a tudatos tehetséggondozási rendszer kialakítása, illetve továbbfejlesztésének színtere a Tudományos Diákkör, az RTK Tudományos Diákköri Tanácsa, a demonstrátori és a szakkollégiumi rendszer, valamint a hallgatói tehetségkutató pályázatok. Az OTDK-ra történő felkészítéssel a kiemelkedő képességű hallgatók vonhatók be a kutatói munkába, s a főhatóságok által kiírt pályázatokon részvételre ösztönzéssel és a konzulensi feladatok ellátásával is elindítható a kutatói-oktatói életpálya. Az RTK a tehetséggondozási célhoz kapcsolódó tevékenységek körében kiépíti a komplex tehetségtámogatási rendszert; kidolgozza a tehetségek hatékony kiválasztásának rendszerét; megteremti a kiválóságok egyéni tehetséggondozásának feltételeit, és a tehetségek tudományos teljesítményének folyamatos értékelését; növeli a tehetséggondozási tevékenység elismertségét; és propagálja a tehetséggondozás eredményességét. 6.2.3. Intézményfejlesztés A Nemzeti Közszolgálati Egyetem állami feladatként meghatározott alaptevékenysége az oktatás és a tudományos kutatás, amelyből eredően a képzéshez kapcsolódó tudományágakban tudományos, valamint tudományszervező tevékenységet folytat. Az RTK középtávú célja, hogy erősítse a magasabb szintű (mester és doktori) képzési programok jelentőségét a Kar képzési portfóliójában, azaz hallgatói létszámok, oktatói kapacitások, szakok vonatkozásában egyaránt 19

növelni kívánja ezen képzési szintekkel kapcsolatos erőforrásait. A magasabb képzési szintek fókuszba helyezésével összhangban az a célja, hogy fenntartsa alapképzésben meglévő kapacitásait és kompetenciáit, hiszen erre épülhet a mesterképzési, illetve a doktori képzés fejlesztésével kapcsolatos stratégiai cél. A tudományos szakmai feladatok ellátásában az oktatókat és kutatókat a következő szervezeti egységek támogatják: az NKE Egyetemi Tudományszervező Központ; az Egyetemi Központi Könyvtár; a Molnár Tamás Kutatóközpont. A kari szintű tudományos tevékenységeket a Kar Tudományos Tanácsa, a tudományos és nemzetközi dékán-helyettes, az irányítási jogkörébe tartozó pályázati és tudományos referensek támogatják. A karokon és a tanszékeken folyó tudományos kutatási tevékenység jelen stratégia, illetve az NKE Intézményfejlesztési Terv (2012-2015) alapján történik. 6.2.4. A kutatás-fejlesztési aktivitás növelése, a kutatási eredmények hasznosítása Az NKE-RTK célja, hogy növelje a főhatósági, az egyéb állami, illetve a piaci szereplőkkel közösen végzett kutatás-fejlesztési programjainak számát, illetve nagyságrendjét. Közös projektek, kapacitások megvalósításával, illetve kialakításával olyan együttműködések kialakítása a cél, amelyek növelik a Kar kutatási kapacitását, és a kutatási tevékenységének hasznosulási esélyeit. Mindemellett az RTK kutatási programjai olyan értékes kutatási platformot teremtenek a kormányzati, a rendészeti szervek és a civil szervezetek számára, amelyben stratégiai kutatási együttműködésben olyan kutatásokat kezdeményezhetnek, vagy ilyenekhez csatlakozhatnak, amelyek a 21. század rendészeti kihívásaira keresnek választ. Az NKE-RTK célja, hogy alapkutatásban, tudományos kutatásban meglévő kapacitásaira, eredményeire építve növelje a megbízók számára végzett alkalmazott kutatási tevékenység nagyságrendjét, jelentőségét. A főhatóságok, vagy külső megbízók számára végzett kutatások a kapcsolatrendszer bővítését, a kutatás-fejlesztésből származó bevételek növelését, a kutatói erőforrások hatékony kihasználását, és az RTK innovációs potenciáljának és eredményességének növelését egyaránt szolgálják. Az RTK célja, hogy az intézményben olyan működési és érdekeltségi rendszert hozzon létre, amely érdekeltté teszi a kutatási témák vonatkozásában releváns főhatóságokat, egyéb állami gazdasági és piaci szereplőket abban, hogy a Kar kutatási kapacitását vegyék igénybe és innovációs eredményeit alkalmazzák. Az RTK a stratégiai időtáv végére növelni kívánja az innovációs eredmények értékesítéséből származó bevételeit. A Kar célja, hogy az intézményben keletkezett tudományos eredmények az intézmény, az érintett szervezeti egység és az érintett kutatók érdekében hasznosuljanak. E cél megvalósítása érdekében kidolgozza az innovációs eredmények értékelési rendszerét, támogatja a hasznosítási folyamatokat. 6.2.5. A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység finanszírozási lehetőségeinek bővítése Az RTK célja, hogy kutatás fejlesztési kapacitásainak fejlesztéséhez, valamint a kutatási tevékenységeinek és projektjeinek megvalósításához szükséges erőforrásokat diverzifikált, több lábon álló finanszírozási eszközrendszerrel biztosítsa. A cél elérése érdekében a jelenlegi állami támogatási, és pályázati bevételek mellett a stratégiai időtáv végére növelni kívánja a nemzetközi pályázati forrásból, és az üzleti szektorból érkező bevételek mértékét. Ennek érdekében növeli az Európai Uniós társfinanszírozású pályázatokban történő részvételt, növeli, és nagyobb mértékben használja az európai kutatás-fejlesztési támogatásokat, programokat, és kezdeményezéseket, különös tekintettel a H2020 és az EU COST programokra. Nagyobb súlyt helyez az állami megrendelések, támogatások hatékonyabb kihasználására és megszerzésére, a minisztériumok és egyéb főhatóságok kutatási feladataival kapcsolatos egyeztetésekre, a Nemzeti Innovációs Alap forrásainak hatékonyabb kihasználására, továbbá az üzleti szektorból érkező megrendelések mértékének növelésére. 20

A kutatásfejlesztés minőségi javítása érdekében az egyetemi alumni hálózaton belül kialakítja a rendészettudományi kutatás-fejlesztési kapcsolatrendszert. Az RTK a korábbi gyakorlatnál intenzívebb módon kíván támaszkodni a nyitott, világos szabályrendszerrel működő egyetemi szintű forrásra, hogy a potenciális pályázati projektek számára – azok szakmai és gazdaságossági/megtérülési értékelése, rangsorolása után – az ún. saját forrás biztosítása megtörténjen. Az egyetemi kutatás-fejlesztési teljesítményt a karok kutatási eredményei határozzák meg. Ezért elengedhetetlen, hogy a karok az NKE kiemelt felsőoktatási intézmény minősítését teljes egészében saját céljukként fogadják el. 6.2.6. A tudományos eredmények hozzáférhetősége és a publikációs teljesítmény növelése A kutatási eredmények megismertetésének egyik eszköze a publikáció. Az RTK szoros összefüggést lát a Kar kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítése és a publikációs tevékenység mennyiségi és minőségi javulása között. A Kar célja, hogy növelje az oktatók, a kutatók és a hallgatók tudományos és szakmai tevékenységének eredményességét, és érdemi javulást érjen el a hazai és nemzetközi tudományos eredményességet mérő teljesítménymutatókban. A Kar mind mennyiségi, mind minőségi szempontból növelni kívánja az oktatók és kutatók publikációs teljesítményét. Ennek érdekében ösztönzi és elismeri a publikációs tevékenységet, támogatja a publikációs lehetőségek bővítését, és kialakítja a publikációs teljesítmények belső értékelési rendszerét. A publikációs tevékenység minőségének folyamatos emelése és – nemzetközi vonatkozásban is – szinten tartása érdekében a Karnak az általa művelt specifikus szakterületen el kell készítenie a folyóiratok besorolásának listáját (alapozva az MTA osztályai és tudományos bizottságai által elvégzett besorolásra), és impakt faktor elemzését. A már elkészült magas színvonalú tanulmányok világnyelveken történő publikálásának megkönnyítésére – pályázat útján – anyanyelvi lektor igénybevételét biztosítja a Kar. A modern rendészettudományi irányzatok nemzetközi tudástranszferéhez külföldi jeles szerzők alapműveinek lefordítására és népszerűsítésére is folyamatosan szükség van. A Karnak fel kell vállalnia ezt a szerepet is elsősorban tanszékeinek és kutatóközpontjának ilyen irányú motiválásával. A megfelelő anyagi bázis megteremtése után azonosítani és kiadni kell azokat az elengedhetetlen tudásalapnak számító nemzetközi tankönyveket (vagy monográfiákat), amelyek az adott anyag nemzetközi főáramát foglalják össze. Ezzel a szemlélettel a.) biztosítható, hogy a hallgatók olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek a nemzetközi kapcsolat-építésben, a csereprogramokban felhasználhatóak és ezen keresztül az egyetem képzési színvonalának egyértelmű indikátorai partnereink számára; b.) az egyetemi oktatók-kutatók több időt tudnak érdemi kutatásra fordítani a tudományos előmenetelbe nem igazán számító tankönyvírás helyett, és c.) az idegen nyelvű képzéshez standard és külföldi hallgatók számára is kiajánlható tantárgyak lesznek meghirdethetők.

7.) KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PARTNEREKKEL Egyet kell értenünk Lovász Lászlóval, az MTA elnökével, miszerint "[N]emzetközi kooperációban folyik a tudomány, ezért anyagi erőfeszítésekre éppúgy szükség van, mint a képzés erősítésére…” 29 Az RTK már eddig is széles körű kapcsolatrendszert alakított ki és működtet a hazai felsőoktatási intézmények jelentős részével, a profiljához kapcsolódó kutatóhelyekkel és tudományos fórumokkal, a rendészeti szervek kiemelkedő felkészültségű szakembereivel, valamint a külföldi társintézmények egész sorával.

29

MTA sajtószemle, 2014. 09. 03., hirado.hu 21

7.1.) A hazai és a határon túli tudományos együttműködés fejlesztése Bármennyire is széleskörű az RTK által kialakított intézményi kapcsolatrendszer, eddig kevéssé szolgálta a rendészettudományi szakmafejlesztést a közös kutatások megvalósításával. Az elkövetkezendő időszak prioritása a hazai tudományos együttműködés fejlesztése, a különböző rendészeti szervekkel és főhatóságokkal együttműködésben közös empirikus kutatási tevékenység végzése. Ezen a területen kiemelt jelentősége van az RTK olyan együttműködő partnereinek, mint a rendészeti szervek tudományos tanácsai, illetve bizottságai; a Magyar Rendészettudományi Társaság, az MTA IX. Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság Rendészettudományi Albizottsága, nemkülönben a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, és a Miniszterelnökség. Az RTK az elkövetkezendő években arra törekszik, hogy az említett szervezetekkel harmonizálja a kutatási témákat és irányokat, és forrásbiztosításra is kiterjedő együttműködési kapcsolatokban végzett kutatásokkal járuljon hozzá a rendészettudomány fejlesztéséhez és a rendészeti szervek hatékonyabb működéséhez. Az RTK hosszú évek óta gyümölcsöző együttműködést ápol a társegyetemek jogi karaival. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával, amelynek keretében doktori képzésen vehettek és vehetnek részt a tudományos fokozatot szerezni kívánó oktatók és volt hallgatók. Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, illetve a Miskolci Egyetem Jogi Karával együttműködési megállapodás keretében közös tudományos kutatás, publikáció, illetve tudományos diákköri tevékenység valósulhat meg. A demográfiai mutatók várható alakulása szerint a következő öt évben 20%-al csökken a 18 éves korcsoport létszáma (2011-ben 120 ezer, 2017-ben várhatóan 95 ezer). Jelenleg a belügyi rendészeti ismeretek oktatása 76 középiskolákban, több mint 1000 diák bevonásával zajlik. Az együttműködési kapcsolatok kialakításánál ezekre a jellegzetességekre tekintettel kell lenni, és azokban a régiókban kell a kutatási és intézményi együttműködést intenzifikálni, ahonnan a hallgatók az alap és mesterképzésre jelentkezése várható, illetve azokkal a felsőoktatási intézményekkel, amelyekből a rendészettudományra orientált doktori képzésbe jelentkeznek. Különösen fontos lehet ebben a körben a Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesületével történő kooperáció, amely a különböző jogi karokon végzett kutatások harmonizálásában is segíthet. Az NKE rektora együttműködési megállapodást kötött az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézetével, és egyéb – részben határon túli – egyetemekkel (pl. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár; Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár). Ezeknek az együttműködési kapcsolatoknak az elkövetkezendő 3-5 évben rendészettudományi kutatási projektekben kell realizálódniuk. A hallgatók és az oktatók hazai és külföldi tanulmányi utakon és konferenciákon vesznek részt, és az intézmény rendszeresen fogad külföldi hallgatókat is. E két lehetőség távolról sem eléggé kihasznált lehetőség. Az elkövetkezendő három évben – figyelemmel az oktatókkal szemben megfogalmazott minőségbiztosítási követelményrendszerre is – intenzívvé kell tenni az oktatói és hallgatói cserekapcsolatokat. Ennek egyik formája az NKE határon túli egyetemi együttműködési kapcsolatrendszerében vállalt vendégtanári oktatás, illetve vendégoktatók és vendéghallgatók fogadása. További kiaknázandó kötelezettségként kutatási együttműködéssé is kell formálni az RTK eddig is meglévő nemzetközi intézményi kapcsolatait.

7.2.) Az RTK megerősíti szakmai, kutatás-fejlesztési és tudományos kutatási tevékenységének nemzetközi jellegét Az RTK-val írásos megállapodás alapján együttműködő nemzetközi intézmények között kiemelt helyet foglal el az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) és az Európai Rendőrtiszti Főiskolák Szövetsége (AEPC). Ki kell használni annak a ténynek a kedvező hatását, hogy a CEPOL székhelye 2014-től Budapestre költözött, és az RTK nemzetközi együttműködési kapcsolataiban hasznosítani kell ezt az előnyös lehetőséget.

22

Az RTK nemzetközi szakmai kapcsolatai sorában számos olyan intézmény található, amelyeket a napi munkakapcsolat jellemez. Ilyen például a FRONTEX (Az európai unió tagállamai külső határain való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség), a CECC (Közép-európai Bűnügyi Együttműködés) vagy az EUROPOL. Ezeken kívül a Mitteleuropäische Polizeiakademie, a George C. Marshall European Center for Security Studies (Garmisch-Partenkirchen), illetve az INTERPA (International Association of Police Academies) szervezetekkel van említésre méltó együttműködése a Karnak. Az RTK stratégiai főiránya a nemzetközi ismertség folyamatos javítása, a külföldi hallgatók és vendégoktatók vonzóképességének növelése. Ebben a körben az ERASMUS+, a Tempus, a Leonardo, és a Socrates programok említhetők, különösen arra tekintettel, hogy az oktatói- és hallgatói mobilitás erőteljes jövőbeni növelése a kari vezetés szándéka. Ennek érdekében a Kar kapcsolatainak felülvizsgálatára, illetve szélesítésére kerül sor a középtávú stratégiai időszakban. Az európai kutatási hálózatokba, kiválósági együttműködésekbe történő bekapcsolódással, a tudományos közéletben történő aktívabb szerepvállalással, a nemzetközi kutatási programokban, pályázatokban történő részvétel fokozásával, valamint a nemzetközi szinten jegyzett tudományos eredmények növelésével az RTK az Európai Kutatási Térség meghatározó és elismert tudásközpontjává kíván fejlődni a rendészettudomány területén. 7.2.1. Európai kutatási hálózatokban, együttműködésekben történő részvétel, és a nemzetközi tudományos közéleti aktivitás fokozása Az RTK célja, hogy fokozza jelenlétét a nemzetközi kutatási együttműködésekben, szakmai hálózatokban, illetve hogy növelje ismertségét, kapcsolatrendszerét az innovációs tevékenységekben érintett nemzetközi szervezetekben és intézményekben. A Kar célja, hogy aktív résztvevővé váljon a tudományos élet nemzetközi vérkeringésében, és különböző szintű és típusú együttműködésekkel biztosítsa annak lehetőségét, hogy az oktatók, a kutatók és a hallgatók bekapcsolódhassanak a nemzetközi kutatási folyamatokba. Ennek érdekében bővíti a nemzetközi kutatási hálózatokban történő részvételét, ösztönzi a kutatói mobilitást, és bővíti a mobilitási lehetőségeket. Erősíti, és az oktatói értékelési rendszer elvárásai közé iktatja a nemzetközi kutatási pályázatokban és oktatási programokban történő részvételt, különös tekintettel az EU COST, illetve a CEPOL programjaira. Bővíti a nemzetközi szervezetekkel meglévő kapcsolatokat, és növeli a nemzetközi tudománypolitikai aktivitást, és ösztönzi a nemzetközi kutatási aktivitást. Ösztönzi és elismeri a kutatók nemzetközi szerepvállalását. A Kar a tudományos eredmények nemzetközi disszeminációjának erősítése érdekében ösztönzi a nemzetközi szintű, idegen nyelvű publikációs aktivitást, bővíteni kívánja a nemzetközi szintű, idegen nyelvű publikációs lehetőségeket. Ennek érdekében erőteljesen ösztönzi a multidiszciplináris kutatásokban való részvételt, és – az oktatói követelményrendszer keretében – kialakítja a publikációs teljesítmény belső értékelési rendszerét.

8.) A KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGET TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Az elmúlt évtizedek fejlesztési erőfeszítései nyilvánvalóvá tették, hogy a hosszan tartó sikerhez elengedhetetlen, hogy a kapacitásfejlesztés ne csupán az egyénekre, hanem azokra az intézményekre és közösségekre is kiterjedjen, ahol ezek az egyének működnek. Ebből következően a központi feladat a kutatás-fejlesztést és az innovációt jelenleg is támogató szervezetek átvizsgálása és szükség szerinti alakítása, illetve a tudomány és a szakpolitika közötti közvetítő intézmények létrehozása vagy használata annak érdekében, hogy a változások fenntarthatókká váljanak. A kutatási-fejlesztési tevékenység éves prioritásainak meghatározása a rendészeti szerveknél működő tudományos testületek ajánlásainak figyelembevételével történik. A Kar kutatás-fejlesztési prioritásai a Kar tudományos fórumai által évenként áttekintésre kerülnek, és a szükséges változtatásokat 23

végrehajtják. A tudományos munka tervezése az RTK munkatervezésének része. A tudományos munka tervezését, illetve koordinálását, továbbá a tudományos munkaterv elkészítését az RTK tudományos dékán-helyettese végzi, mely tevékenység elvégzésénél támaszkodik az RTK Tudományos Tanácsára és a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetőjére. A Kar segíti és támogatja a minőségi kutatási munka végzését, és minden oktatója, kutatója, és hallgatója számára biztosítja a lehetőséget a kutatási, fejlesztési munka végzésére. A kutatási pályázatokhoz szükséges önrész biztosításában a Kar a lehetőségekhez képest és a kutatási téma fontosságának függvényében segíti a pályázót. A Kar lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatók és a PhD hallgatók kutatási témájuk eredményeit az oktatási munkában hasznosítsák, és a mesterszakos hallgatókat pedig ösztönzi a különféle kutatási projektekben való részvételre. A Kar a kutatás-fejlesztési tevékenység minőségének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordít a kutatási pályázatok benyújtásának és menedzselésének segítésére. Az oktatókat és kutatókat segíti a tudományos referensi rendszer, és a kutatás-fejlesztést támogató egyetemi szintű szervezeti egységek. A Kar könyvtára folyamatos fejlesztéssel szolgálja a tudományos munkát és segíti a szakirodalom széles körének rendelkezésre állását, valamint lehetőséget biztosít a megvédett tudományos dolgozatok elhelyezésére. A Kar a lehetőségeihez mérten támogatja a kari közreműködéssel lefolytatott tudományos eredmények közzétételét. A Kar a tudományos munka és a kutatás etikai szabályait folyamatosan megerősíti. A plágiummal kapcsolatos ügyek eljárási szabályait rögzíti a szabályzatokban, és ezeket folyamatosan megújítja. A Kar az oktatók és a hallgatók nemzetközi mobilitásával kapcsolatos tapasztalatokat évente értékeli. A nemzetközi kapcsolatok ösztönzése érdekében évente áttekinti a mobilitással kapcsolatos jogi szabályozás megfelelőségét, és a rendelkezésre álló anyagi támogatás növelésének lehetőségeit. A nemzetközi mobilitás ösztönzése és intenzifikálása érdekében, évente áttekinti s lehetőségeket a nyelvtanulás lehetséges ösztönzésére. A Kar évente áttekinti és értékeli a tudományos tevékenység infrastruktúrájának elemeit és gyakorlati tevékenységét: a könyvtár, a tanszéki dokumentumtárak, az együttműködési kapcsolatban lévő intézmények könyvtárai, valamint a pályázati iroda működését.

8.1. A kutatási, fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó belső folyamatok fejlesztése 8.1.1. Pályázati eljárási rend Az RTK célja, hogy számban és minőségben növelje a Kar oktatói és kutatói által beadott pályázatokat, illetve növelje a Kar hatékonyságát a kutatási célú pályázati lehetőségeinek kihasználásában. Az európai pályázati munka és a legújabb hazai pályázatok komplexitása olyan nagyfokú lett, hogy csak kari szinten végzett menedzseléssel nehezen képzelhető el a siker. Ezért javítani kell a pályázókat segítő infrastruktúra színvonalát. Az egyetemi és a kari szintű pályázati folyamatok összehangolásával, a párhuzamosságok felszámolásával, az ügyintézési határidők rövidítésével, a lehetőségekre rugalmasan reagálni képes folyamatok alakíthatók ki. Ennek érdekében a Kar erősíti a professzionális pályázatkezelés folyamatát, segíti a pályázatírás önrész- és előfinanszírozási lehetőségeinek felkutatását, valamint – rendelkezésre álló erőforrások függvényében – belső kutatási, fejlesztési pályázati és ösztöndíj rendszert alakít ki, valamint ösztönzi az egyetemi források igénybevételét. Az intézményi szinten működő Egyetemi Tudományszervező Központ (ETK) feladata – többek között – az NKE-n folyó tudományos tevékenység körébe tartozó feladatok egyetemi szintű tervezése, szervezése, koordinálása és támogatása, és az Egyetemen folyó kutatási, fejlesztési és innovációs programok tervezése, szervezése és koordinálása. Az ETK segíti a tudományos rendezvények tervezését és szervezését. Ellátja az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokkal (OTKA) kapcsolatos, és tevékenységi körébe tartozó koordinációt. Az ETK feladata a pályázati felhívások 24

figyelése, és azok közzététele; az egyetemre érkező pályázati felhívások közzététele. Segíti a pályázók közötti egyeztetést, összegyűjti és továbbítja a pályázatokat. Előkészíti a szükséges nyilatkozatok, igazolások beszerzését, illetve a pályázó rendelkezésére bocsátja a pályázat benyújtásához szükséges adatokat, továbbá pályázati tanácsadást végez. A Kar oktatóinak, kutatóinak és hallgatóinak joga – a vonatkozó jogszabályok, és az egyetemi szabályzatok keretei között – oktatási, kutatási és egyéb szakmai pályázatokon részt venni. A pályázat benyújtásához a következő feltételeknek kell teljesülniük: (i) a pályázati témát a pályázatban konkrétan résztvevő és a teljesítésért felelősséget vállaló szervezeti egység jóváhagyta, (ii) a pályázatban lévő önrész fedezete igazoltan rendelkezésre áll, és a pályázó (iii) eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének. Minden beadandó pályázatot a cégszerű aláíratás előtt a Kar dékánjának kell ellenjegyezni függetlenül attól, hogy a pályázó(k) kizárólag egyetemi kutatóműhelyként vagy más résztvevőkkel konzorciumban pályáznak. A dékán, illetve a tudományos dékánhelyettes – ellenjegyzés előtt – ad hoc bizottságot kérhet fel annak vizsgálatára, hogy a pályázat benyújtásához szükséges feltételek teljesültek-e. A pályázati anyagot egyetemi szinten a rektor, illetve megbízottja fogadja be, a a gazdasági főigazgató ellenjegyzésével. A Kar, illetve szervezeti egységei által benyújtandó pályázatokat – egyetemi szintű befogadásra – az ETK-n keresztül lehet benyújtani. A kari és egyetemi intézményi feltételek javítása csak akkor eredményes, ha csökkentjük az oktatói állomány leterheltségét. A kutatók és oktatók jelentős részén túl sok az adminisztratív teher, nem egyenletesek az óraterhelések, így nem jut megfelelő idő az innovatív kutatási tevékenységekre. Megoldási lehetőség a problémára a kutatásra fordítandó idő maximalizálása, és az óraterhelés olyan elosztása, amellyel a kiváló kutatási eredményeket felmutató oktatók bizonyos időszakra mentesülhetnek a kötelező óraterhelés alól. A Karon az elmúlt években kedvezőtlenül alakult az oktatói-kutatói korfa: hiányzik a nagy kutatási gyakorlattal rendelkező középkorú generáció, és csekély létszámú a megfelelő kutatói utánpótlás. Az oktatói-kutatói korfa kedvezőbbé tételéhez meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a fiatalok számára anyagilag is vonzóvá váljon a Kar. Az oktatói és a kutatószakértői karrierpálya megteremtése elengedhetetlen a közszolgálat rendészettudományi megalapozására épülő doktori képzés fejlesztése céljából. Ezt segíthetik a főhatósági és intézményi kutatásfejlesztési megbízások, a külső pályázati források, illetve a Kar oktatói és kutatói rendelkezésére álló pályázati alap működtetése. Az NKE karai nyitottak a kutatási együttműködések kialakítására mind az NKE-n belül, mind az intézményen kívül. Az Egyetem unikális helyzetéből fakadóan olyan interdiszciplináris kutatásokat lenne képes megvalósítani karközi együttműködéssel, amely az Európai Unió, a Nemzeti Fejlesztési Terv által is kiemelten támogatott társadalmi probléma-megoldás terén kiemelkedő eredményekhez vezethetne. A karok azonban kevéssé ismerik egymás kutatási tevékenységét, így nem tudják felmérni a lehetőségeiket sem. E helyzet javítása érdekében irányított információáramlást kell kidolgozni. Az ETK olyan szolgáltatására van szüksége a kar(ok)nak, amely a pályázati lehetőségekről nem csak az adott tudományterületen belül tájékoztatja a kutatókat, hanem az interdiszciplináris együttműködési lehetőségekről is, egyben összekötve a kooperációra képes területeket az intézményen belül. Ehhez szükséges az Európai Uniós és a hazai stratégiai dokumentumok ismerete. Ezt a feladatot az ETK-nak kell ellátnia, de az Egyetemi és a Kari Tudományos Tanácsok is jelentős szerepet játszanak a karok közötti információk áramlásában a kutatási témák tekintetében. Az NKE-nek pedig ki kell dolgoznia a kutatási tevékenységekre vonatkozó kompetencia térképet. 8.1.2. A kutatáshoz kapcsolódó intézményi szolgáltatások fejlesztése Az RTK az oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó intézményi szolgáltatásainak minőségi fejlesztésével olyan, a tudományos és képzési tevékenységet hatékonyan támogató környezet kialakítására törekszik, amely lehetőséget biztosít a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára feladataik minél magasabb színvonalon történő megvalósításához. Ennek érdekében növeli az oktatási adminisztráció színvonalát, és fejleszti az elektronikus hozzáféréssel elérhető tananyagok körét, valamint fejleszti a könyvtár elektronikus adatbázisát. 25

8.1.3. Hálózatszerű belső együttműködést támogató funkciók, folyamatok kiépítése (multidiszciplináris együttműködésekhez) A Kar képzési és kutatási tevékenységében erősíteni kívánja a multidiszciplináris együttműködéseket, kezdeményezéseket. Ez az egységesülő közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtése, a képzési felületek közötti harmonizáció támogatása szempontjából is elengedhetetlennek tűnik. Az RTK kiemelt célja, hogy projektalapú együttműködést szolgáló virtuális infrastruktúrák biztosításával elősegítse a karokon átívelő kutatási együttműködések megvalósulását.

8.2. Kari és egyetemi kompetencia-térkép Az alap- és alkalmazott kutatások a társadalomtudományok esetében nemigen választhatóak el. Egyre gyakoribb, hogy egy jelentős tudományos probléma feldolgozására, kérdéseinek megválaszolására transzdiszciplináris tudásláncok kialakítása szükséges. A transzdiszciplinaritást az jellemzi, hogy problémáit is és a megoldás módszereit is a diszciplináris határokon kívül keresi, tehát nem a diszciplínák határterületi együttműködését jelenti. A rendészettudományi kutatások transzdiszciplináris jellege különös módon igényli az egy-egy átfogó témát vizsgáló kutatócsoportok működtetését. A kompetencia-térkép elkészítésének hozadéka a Karon belüli, illetve a karok közötti kutatócsoportok kialakításának ösztönzése. A tudományos együttműködés érdekében az RTK kezdeményezi az egyetemi kompetencia-térkép elkészítését és folyamatos aktualizálását (kérdőíves felméréssel, személyes interjúkkal). Ennek meghatározásakor fel kell mérni az átjárhatóságot, és a lehetséges együttműködéseket az egyes tudományterületek között (multidiszciplánis, transzdiszciplináris területek felmérése). A kompetenciatérkép elkészítésénél figyelemmel kell lenni a karközi intézetekre, amelyek az egyetemi szervezeten belül új szervezeti elemként kerültek megalakításra, és „tárcaközi” oktatási, képzési igényeket elégítenek ki.

26