ÉRTÉK A MÉRTÉK ÖN K O R K É P. Inog az értékalapú ingatlanadó. Esélyek és lehetőségek. Összhang Nem mondunk le senkiről

• tizenhetedik évfolyam, 164. szám

2007

11. szám

Ö N KO RMÁN YZA TI F O LY Ó I RAT Ára: 545 Ft • www.onkorkep.hu

Összhang

11. oldal

„Nem mondunk le senkiről”

15. oldal

www.anti-lop.hu

19. oldal

VágányZŰR

23. oldal

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

Inog az értékalapú ingatlanadó

ÉRTÉK A MÉRTÉK

önkormányzati kötvénygarancia Az uniós források hatékonyabb felhasználása indokolja a vagyonkezelői jog kiterjesztését a 100 %-os önkormányzati vállalkozásokra. Az önkormányzati vállalatalapítás/vásárlás célja az esetek túlnyomó részében valamilyen önkormányzati feladatellátás körébe tartozó tevékenység kihelyezése az önkormányzat szervezetén kívülre. Nem ritka, hogy egy-egy beruházás megvalósítására hoznak létre a települések projektcégeket. Az így létrehozott infrastrukturális beruházások lényegesen jobban, olcsóbban fejleszthetők és működtethetők. Az európai uniós támogatási forrásokból megvalósuló beruházások kivitelezéséhez szinte minden esetben saját erőnek is kell társulnia. Az önkormányzati vállalkozások várhatóan a támogatások kedvezményezettjei, de főként a beruházások üzemeltetői lehetnek. Az előző pályázati ciklus alapján az a tapasztalat, hogy sok esetben az önkormányzat által elnyert vissza nem térítendő támogatáshoz szükséges önerőt az üzemeltető társaság biztosította a beruházáshoz, így a finanszírozási igény nála jelentkezett. Ezért a fejlesztésekhez kapcsolódó pénzügyi szolgálta-

2

ÖN • KOR • KÉP 2007. október

tások terén szükség lehet a saját erő finanszírozásán túl az előkészítés finanszírozására, a támogatás megelőlegezésére és mindezekhez garancia nyújtására is. A Hitelgarancia Zrt. termékkínálatával felkészült arra, hogy az önkormányzati vállalkozások valamennyi fejlesztési célú pénzügyi tranzakciójának garanciaigényét kielégítse, hiszen 2007 tavasza óta már a 25 %-nál magasabb önkormányzati tulajdoni részesedésű vállalkozások hitelei és kötvényei mögé is igényelhető garancia. Ezeknél a vállalkozásoknál nagy összegű fejlesztési hitelek és kötvények segíthetik elő

a továbblépést és az uniós források lehívását. Egy magyar innovációjú, önkormányzati vállalat beruházása a Hitelgarancia Zrt. kezességével A Fejér megyei székhelyű Mező-Ferment Kft. az önkormányzati vállalkozások között az első, amely a Hitelgarancia Zrt. (HG Zrt.) által garantált hitellel kezdi meg a működését. A közel 1,4 milliárd forintos, munkahelyteremtő beruházás finanszírozásához a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) közel 1 milliárd forintos kölcsönt a Hitelgarancia Zrt. pedig 50%-os készfizető kezességvállalást nyújt. A Mező-Ferment Kft-t, mint projekt-társaságot fermentáló üzem létrehozására alapította 2003ban az Agrofermentinvest Kft. (51°%) és Mezőkomárom Község Önkormányzata (49%). Az üzem a mezőkomáromi kistérség szerves mezőgazdasági hulladékaiból, granulátum formájú talajjavító terméket állít elő, melynek sajátossága, hogy speciális adalékanyagok alkalmazásával maximálisan megfelel

a növények biológiai igényeinek. Kiemelkedően jó víztartó képessége miatt elsősorban rossz adottságú, homokos, sivatagos talajviszonyok között alkalmazható hatékonyan. Alapanyaga a szarvasmarhatrágya, mely belföldön biztosított. A tervek szerint az új technológiájú szerves trágya Görögországban, Egyiptomban és az arab országokban kerül értékesítésre. Az Agrofermentinvest Kft. által végzett piackutatások jelentős igényekről számoltak be a beruházást illetően, éppen ezért a mostani projekt tapasztalatainak függvényében a jövőben további komposztüzemek létrehozását tervezik. Az önkormányzat a beruházás helyszínéül szolgáló telket 75 évre adja bérbe a társaságnak. A beruházáshoz szükséges közel 1 milliárd forintos hitelt az MFB bocsátotta rendelkezésre, mindehhez a HG Zrt. 50 %-os készfizető kezességvállalása kapcsolódik. A kölcsön az építéshez, a gépek és a berendezések beszerzéséhez szükséges. A teljes kivitelezés 7-8 hónapig tart. A magyar innováció eredményeként létrejött beruházás megfelel az Európai Unió szigorú környezetvédelmi előírásainak, a térségben betöltött rendkívüli szerepe a munkahelyteremtés és az adóbevételek növekedése szempontjából kiemelendő.

TARTALOM

NOVEMBER

 PARLAMENT

Összhang

Nemcsak az értékalapú ingatlanadó, de a vasúti szárnyvonalak bezárása, a költségvetési megszorítások ellen is különböző fórumokon tiltakoztak az önkormányzati érdekszövetségek. 11

Növekedés előtt – A jövő évi büdzsé és az adóváltozások parlamenti vitáiról Érték a mérték – Inog az értékalapú ingatlanadó

3 4

 KOR-KÉP – ÁSZ-VÉLEMÉNY Kényszerpályán a konvergenciaprogram

„Nem mondunk le senkiről”

Összesen 135 milliárd forintot különített el a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, amelyre kizárólag a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség pályázhat, további pályázati keretek esetében pedig kedvezményeket kapnak ezek a kistérségek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter november 19-én tartott konzultációt a 33 kistérség képviselőivel az Új Magyarország Felzárkóztatási Programról. A találkozón részt vett a négy érintett régió fejlesztési tanácsának elnöke és a hét önkormányzati szövetség képviselője is. 15

www.anti-lop.hu

Új, az uniós források felhasználásának átláthatóságát javító szolgáltatást indított novemberben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, www.anti-lop.hu címmel. A portálon keresztül bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy az uniós támogatásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszaéléseket vagy törvénytelenségeket bejelenthesse és a megtett intézkedésekről tájékozódhasson… 19

VágányZŰR

Az alacsony forgalmú vasúti vonalak vizsgálata után 38 szakasz esetében nem tartja indokoltnak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), hogy azokat az országos hálózat keretében működtesse. Ezek a vonalak az érintett önkormányzatok kezdeményezésére térségi vasútvonallá átminősítve üzemelhetnének tovább. Az önkormányzatoknak azonban első körben mindössze két hét állt rendelkezésére a döntéshez, a tárca felszólítása szerint november 7-éig kellett nyilatkozniuk, hogy hajlandók-e térségi kezelésbe venni az egyébként bezárásra ítélt vonalakat… 23

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) A szexuális orientáció kérdései Háttér Társaság a Melegekért Labrisz Leszbikus Egyesület Nem a melegházasságra Az Év öröksége Fogalomtár Eurobarométer Kodak Diákreklámfilm-verseny magyar győztessel Európai Uniós Újságíró Díj „Legjobb esélyegyenlőségi terv” díj Európai Fotópályázat Az EU és MTV (Music Television) Videópályázata

I III IV IV V V VI VII VIII VIII VIII VIII

6

 ÉRDEKSZÖVETSÉGEK A KÖSZ sürgeti az önkormányzati finanszírozási rendszer reformját 5 Újabb hivatal, drága pénzért 11 Költségvetés, ingatlanadó – Összhang 11 A nagyvárosok is elégedetlenek 12 A MÖSZ szerint – Forráselvonás az ingatlanadó 12

 HÍREK Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter fogadta Drávapiski polgármesterét Megalakult a Klímabarát Települések Szövetsége Veszélyben a családi ezüst? A TESZI Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2006. évről

13 13 14 14

 KORKÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA „Nem mondunk le senkiről” 15 Interjú Kisköre és Halmaj polgármesterével 16–17 Az élhetőbb vidékért 18 www.anti-lop.hu – Korrupcióellenes honlap indult 19 Indulhat a közoktatási intézmények felújítása 20 Újabb 214 milliárd forint környezetvédelemre 21 Korszerűbb tömegközlekedés 22 Minőségi szálláshelyek 22 Fejlődő egészségügyi infrastruktúra 22

 KOR-KÉP – KÖZLEKEDÉS VágányZŰR – Egyelőre marad a bezárásra ítélt 38 mellékvonal 23 Összefogás a vasútvonalért 25

 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Átadták a Pro Architectura Díjakat Integrált városrehabilitáció Az idei Palóczi Antal Díj kitüntetettei A Helyi Építészeti Örökség 2007 Nívódíj

26 26 27 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu Lapzárta: 2007. november 23. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

2007. november ÖN • KOR • KÉP

1

A Közigazgatási Kalendárium 2008 társ a munkában Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek hasznos adattára. Figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak.

Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó, 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Megrendelhető: e-mailen: [email protected] Telefonon: (06-1) 329-2302, faxon: (06-1) 320-7600

A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2008 fejezetei:  Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze.  Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban).  Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai  Határidőnapló  Mellékletek: öröknaptár, 2008-as összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os chamois ofszet, nyomás: bordó-fekete, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. Várható megjelenés: 2007. december 6. Bővebb információ: www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; 06 30 9615 573 Ára: 3250 forint+áfa+posta- és a csomagolási költség. MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2008 című kiadványt ...................................................................................... példányban. Számlázási cím: ................................................................................ Szállítási cím: ................................................................................... Kelt: ......................., 2007, ............................................................. Aláírás

PARLAMENT A jövő évi büdzsé és az adóváltozások parlamenti vitáiról

Növekedés előtt

avagy végleg leszakadóban? Nem hozott meglepetést a jövő évi büdzsé javaslatának parlamenti tárgyalása. A kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a költségvetési javaslatot. Nincs újabb megszorítás, mert javuló egyensúly várható, a pénzügyi tárca szerint ez a jövő évi költségvetés legfőbb üzenete.

A konvergenciaprogram teljesülésének szorító követelménye lengte be a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitáját. A koalíciós politikusok szerint folytatódik a felzárkózás, kismértékű fogyasztásbővülés és reálbér-emelkedés várható, és a közszféra létszáma nem csökken tovább.

A pénzügyminiszter bizakodó Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta: csak a konvergenciaprogram következetes végrehajtása teheti hitelessé a magyar gazdaságpolitikát. Ezt szorgalmazzák a nemzetközi pénzügyi szervezetek és hitelminősítők is. A javaslat 4,1 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiánnyal, 2,8 százalékos GDP-növekedéssel, 4,5 százalékos inflációval számol, és már pozitív, 100 millió forintos elsődleges egyenleget tartalmaz (de az államadósság kamatfizetésére fordított

összeget nem veszi figyelembe), a GDP-arányos államadósságot pedig 6,1 százalékra tervezi. A pénzügyi tárca várakozásai szerint szerint 2008-ban a fogyasztás szerény mértékben nő, az export és az élénkülő beruházások serkentik a gazdasági növekedést, és tovább javul a külső egyensúly. A pénzügyminiszter úgy vélte, a jövő évi költségvetés egy eredményes konszolidációs program lezáruló szakaszának a büdzséje, amely megalapozza a következő évek gyorsabb növekedését, az életszínvonal javulását. Jelentős változásként értékelte azt, hogy megszűnik az egyes tárcák úgynevezett maradványtartási kötelezettsége. Újdonságként jelenik meg, hogy az intézményrendszereknek piaci értékű bérleti díjat kell fizetniük a működési területükön, amelynek fedezetére 18 milliárd forintot szerepeltetnek a tartalékok között.

Az egyensúly mindenek előtt Megbízható és nem osztogató ez a költségvetés, de mindennél fontosabb most az egyensúly – vélte a szocialista frakció vezérszónoka. Lendvai Ildikó elgondolkodtatónak nevezte az Állami Számvevőszék figyelmeztetését arra vonatkozóan, hogy az igazi próbatétel a 2009-es esztendő gazdasági növekedése lesz, az, hogy meg tudják-e ezt alapozni a tervezett mértékben. A Medgyessy-kormány költségvetési politikájára utalva kijelentette: „a társadalmi egyensúlyt fontosabbnak tekintettük, mint a költségvetési egyensúlyt, és azóta megtanultuk, hogy ebből baj van, mert ilyenkor egy kicsit, ha nem is mindenben, kényszerűen vissza kell lépni.” Az emberek rossz közérzetét elsősorban azzal magyarázta, hogy a Bokros-csomag idején a megszorítás sokkal nagyobb volt, de az élet alapstruktúrá-

it kevesebb változás érte. A nagyján túl vagyunk – vélte –, de persze, hogy nehéz lesz a 2008-as esztendő is, amikor még érdemben nem emelkedik az életszínvonal – tette hozzá. Eörsi Mátyás, a szabad demokraták vezérszónoka hosszasan ostorozta azokat az ellenzéki hozzászólókat, akik egyszerre követelték a bevételek csökkentését, ugyanakkor a kiadások „növekedéséért sírtak”, miközben azt mondták, hogy ne növekedjék a költségvetés hiánya sem. „Nem azt mondom, hogy a gazdasági növekedés nem esett vissza. Én azt mondom, hogy ez részben szükségszerű volt, nem olyan mértékben, ahogy ezt önök láttatni szeretnék, és az a mély meggyőződésem, hogy a stabilizáció eredményének a jelentkezésekor a gazdasági növekedés soha korábban nem látott fejlődésnek fog indulni” – értékelte liberális szemszögből a gazdasági helyzetet a frakcióvezető. Hozzászólásából kiderült: az SZDSZ szerint a költségvetésnek ésszerűnek kell lennie, vagyis ha a bevételeket csökkenteni akarják, akkor el kell fogadni, hogy csökkentjük a kiadásokat is. Ennek megfelelően a párt szakértői elkezdték kutatni a büdzsé tervezetének felesleges kiadásait. Kóka János pártelnök nem sokkal később be is jelentette, hogy találtak legalább hetvenmilliárd forintot.


3

PARLAMENT Forráskeresőben a szabad demokraták Az eredetileg adócsökkentéshez keresett feltételezett hetvenmilliárd felesleges kiadásból végül csak 23 milliárd forint átcsoportosításáról döntöttek, miután magas szintű koalíciós egyeztetést tartottak. Ezt pedig az állami működési kiadásokból deficitcsökkentésre, a versenyképesség javítására fordítják, illetve vizsgálják, miként lehetne a hátrányos helyzetű önkormányzatok intézményeinek energiafelhasználását támogatni. A november közepén lezajlott tárgyaláson megállapodtak abban is:

eljárást dolgoznak ki az állami hivatalok költségvetési tervezésének szigorú ellenőrzésére, és szoros kormányzati ellenőrzés alá veszik a fejezeti egyensúlyi tartalék elköltését. Kóka János gazdasági miniszter mindezt úgy kommentálta: az eredmény a liberálisoknak szimbolikus lépés.

A megszokott ellenzéki elutasítás Senkit nem ért meglepetés, amikor a felszólalásokból kiderült: a parlament ellenzéki pártjai nem támogatják a 2008. évi költségvetést. A Fidesz részéről Varga Mihály, az Országggyűlés költségve-

Inog az értékalapú ingatlanadó

Érték a mérték Nem kis meglepetéssel szolgált a büdzséhez kapcsolódó adótörvény-módosításoknál a végszavazás. A Fidesz hol a szocialistákkal, hol a szabad demokratákkal szavazott együtt, amelynek eredményeként az Országgyűlés – az MSZP-frakció akarata ellenére – elfogadta, hogy 2009-től az önkormányzatok értékalapon vessék ki az ingatlanadót. Az önkormányzati érdekszövetségek tiltakoztak, s a koalícióban is a téma újratárgyalására számítanak. A Fidesz támogatásával fogadta el az Országgyűlés a kormány javaslatát az ingatlanadó módosításáról: így négyzetméter alapú helyett az egységes, értékalapú ingatlanadót iktatták törvénybe. A pénzügyminiszter szerint a Fidesz tudatosan döntött úgy, hogy segíti bevezetni az ingatlanadót, annak ismeretében, hogy az önkormányzatok többségében fideszes vezetés van. A helyhatóságoknak nem lesz kötelező kivetniük az adót. A teher összegének meghatározásakor egyedi értékbecslés nem lesz, mert nem érné

4

ÖN • KOR • KÉP 2007. november

tési bizottságának elnöke úgy foglalta össze véleményüket: Magyarország az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott 12 ország között az idei 2,2 százalékos és a jövő évi várható 2,8 százalékos növekedésével az utolsó helyen áll. A kormány mind az idei, mind a jövő évi költségvetésben a 2002–2006 között kormányzó koalíció felelőtlen gazdaságpolitikájának árát fizetteti meg a lakossággal. A Fidesz alelnöke hiányolta az adócsökkentést, a kis- és közepes vállalkozások támogatására szánt milliárdokat, az önkormányzatok eladó-

meg. Így az önkormányzatoknak például a fekvés, a minőség, az állapot figyelembevételével kell meghatározniuk az ingatlanok adójának mértékét – mondta Veres János. A végszavazás előtt az értékalapú adót elvető szocialista frakció módosítást szeretett volna benyújtani, méghozzá az önkormányzati bizottság neve alatt. Csakhogy ezt az alkotmányügyi bizottság nem engedte. Avarkeszi Dezső, a testület szocialista elnöke azzal érvelt, hogy az önkormányzati bizottság módosító indítványa házszabályellenes volt, így arról nem szavazhattak a plenáris ülésen. A házszabály szerint ugyanis a zárószavazást előkészítő módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha egy elfogadott módosító indítvány ellentétes a törvényjavaslat más részeivel, illetve egy másik jogszabállyal. Most nem volt ilyenről szó – mondta Avarkeszi. A koalíciós önkormányzati politikusok és az önkormányzati érdekszövetségek felzúdulása nyomán viszont elképzelhető, hogy a kormányzat meghátrál. Annyi biztos, hogy ha januárban a kabinet benyújtja az új adótörvény-csomagját, akkor újra lehet foglalkozni az ingatlanadóval, mivel a rendelkezést 2009-től kell alkalmazni.

sodásának megakadályozását. A KDNP sem támogatja a tervezetet, mert – mint azt Hargitai János, a költségvetési bizottság tagja kifejtette – az növeli a területi és társadalmi különbségeket, tovább rontja milliók szociális biztonságát, nem ad semmilyen támpontot az ország új növekedési pályára állításához, ráadásul alkotmányellenes is, mert sérti az önkormányzati alapjogokat. A költségvetés továbbra is indokolatlanul sok adót szed be, és túl sokat akar újra elosztani – állapították meg az MDF-esek. A kormányzat szerintük így kívánja pótolni, hogy az elmúlt évben nem sikerült az ország gazdasági mutatóira érdemi hatást gyakorolnia. Ez az egy helyben topogás büdzséje – minősítette a javaslatot Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Reform címszó alatt csak megszorításokra és látszólagos egyensúlyjavításra képes, ugyanakkor három sarkalatos kérdésre: a növekedésre, a foglalkoztatásra és az infláció csökkentésére nem találja a választ – vélik az MDF-ben. A költségvetés nagy vesztese szerintük a lakosságon belül főként a középosztály lesz. Úgy látják, a kormány folyamatosan megváltóként állítja be az uniós forrásokat, minden fejlesztési reményt az NFT II-be plántál, holott a programban nem szerepel hosszú távú koncepció a gazdaságfejlesztésre, társadalmi és gazdasági hatásai pedig tisztázatlanok.

PARLAMENT A kormánynak fel kellene végre ismernie, hogy az uniós forrásokkal nem lehet helyettesíteni a valódi gazdaságpolitikát és az ezen alapuló reformokat! – jelentette ki Herényi.

Milliárdok az önkormányzatoknak A tervezethez lapzártánkig kb. ezer módosító javaslat érkezett. Az egyik kormánypárti indítvány a miniszterelnökségi fejezetben lévő tervezési tartalékból 50 milliárd forintot csoportosítana át az önkormányzatoknak. Ezáltal az önkormányzati alrendszer költségvetési támogatása 1 348 milliárd forintra emelkedne – ám a javaslat nem jár kiadás- és hiánynövekedéssel, mert egyebek között a bérfejlesztésekre félretett összegből fedeznék a többletet. Ezt azonban a kormány képviselője a költségvetési bizottság ülésén nem támogatta. Ezen az ülésen azonban a kabinet is rábólintott a költségvetési bizottság módosító csomagjára, amely összesen 14,2 milliárd forintot csoportosít át a büdzsé általános tartalékából, javarészt az önkormányzatok javára. Az összesen 9,3 milliárdos önkormányzati csomag részeként a településeket megillető személyi jövedelemadó 1,2 milliárd, a többcélú kistérségi társulások támogatása – tekintettel azok növekvő számára – 8,5 milliárd forinttal emelkedik, igaz, a normatív hozzájárulások 3,5 milliárddal csökkennek. Az alapfokú művészetoktatás első félévi támogatá-

sára is 500 millió forinttal több jut. A további „kedvezményezettek”között szerepel a távirati iroda, a civil szervezetek, valamint az ÁNTSZ is. Az ülésen az is kiderült, hogy a korábbi 4,3, valamint a jelenleg tervezett 4,1 helyett 4,0 százalék lehet jövőre az államháztartás uniós szemléletű, önkormányzatok nélkül számított hiánya, miközben az elsődleges egyenleg 0-ról 0,1 százalékra nő. Jóváhagyták azokat a módosításokat is, amelyek a bírságokból befolyó 1,5 milliárd forintot a rendőrség támogatására, 347 milliót a vám- és pénzügyőrség pénzmosás elleni tevékenységének elősegítésére, 200 milliót pedig a köztestületi tűzoltóságok normatív támogatására szánnak. Világossá vált ugyanakkor az is, hogy a kormány – Gyurcsány Ferenc ez irányú korábbi bejelentésével szemben – nem kívánja növelni a pálinka marketingjére fordítható összeget, legalábbis nem úgy, ahogy azt fideszes képviselők javasolták. A 150 millió forint átcsoportosításáról szóló módosítót ugyanis a kormány képviselője elutasította.

Átírná a büdzsét az ellenzék Igaz, hogy a Fidesz válságosnak tartja a gazdasági helyzetet, de ellenzéki pártként csak kármentésre tehet kísérletet – így indokolta módosító javaslataikat Varga Mihály. Az ellenzéki párt körülbelül 250 milliárd forint átcsoportosítását célozta meg, s az önkormányzatokon keresztül próbálják meg

az oktatási és a szociális szférában lévő károkat enyhíteni – hangzott el. A gazdasági fejlesztési programokra 45 milliárd forintot javasolnak. E célokra részben több kormányhivatal keretéből javasoltak elvenni pénzt, főként pedig az állam kamatkiadásaira félretett összegből, olyan érveléssel, hogy ha hitelesebb lenne a kormány gazdaságpolitikája, akkor lejjebb mennének a kamatok. Molnár Albert szocialista képviselő viszont felelőtlennek és megalapozatlannak tartja az ellenzéki módosító javaslatokat, amelyek szerinte egymással is ellentétesek, és elfogadásukkal fontos intézmények válnának működésképtelenné. Néhány ponton a szocialisták is változtatnának a kormány javaslatán, de ezek részletkérdések. Emellett azzal is egyetértenek a kormányoldalon, hogy az önkormányzatoknak meg kell kapniuk a közalkalmazottak béremeléséhez szükséges pénzt. A Fidesz 4,9 milliárd forinttal növelné az Országos Mentőszolgálat költségvetését, a Honvédelmi Minisztérium rovására. Több szocialista képviselő arra kérte az ellenzéki politikusokat, hogy vonjanak vissza bizonyos módosító indítványokat, mert azok olyan jelentős összegeket csoportosítanának át, amelyek ellehetetlenítenék egy-egy költségvetési szerv működését. A költségvetés végszavazása lapzártánk után várható. N.E.

A KÖSZ sürgeti az önkormányzati finanszírozási rendszer reformját

A Községek- Kistelepülések és Kistérségek Országos Szövetségének sárvári közgyűlésén kiadott állásfoglalása szerint tovább nem halasztható feladat az önkormányzati finanszírozási rendszer reformja, az önkormányzatok működési stabilitásának biztosítása. A Szövetség az értékalapú ingatlanadó bevezetésére a kistelepülések esetében nem lát esélyt és lehetőséget. A kistelepülések jövője szempontjából rendkívül károsnak ítéli a szociális ellátó rendszer megváltoztatására irányuló kormányzati szándékokat. Olyan ellátó rendszert kell kialakítani, amely kifejezetten figyelembe veszi a helyi, s így a kistelepülési sajátosságokat, azokra épül, nem rombolja szét a kistelepüléseken létrehozott ellátó rendszereket. A Szövetség álláspontja szerint az operatív programok forrásait – a különböző kormányzati támogatási kedvezmények ellenére – továbbra is csak a nagyobb települések tudják megpályázni, s ezen a helyzeten (önerő hiánya miatt) a kedvezményes hitelkonstrukciók sem segítenek. A Szövetség támogatja a leghátrányosabb-, és a hátrányos helyzetű térségek és települések felzárkóztatási programját azzal, hogy ennek folyamatos felülvizsgálatára van szükség. Az újabb tervek, koncepciók készítése mellett sürgeti a kormányzati szerveket, hogy mihamarabb kiírásra kerüljenek a konkrét fejlesztési, beruházási pályázatok. A Szövetség támogatja a Leader programokat, azonban az ennek keretében megvalósítható fejlesztési célok meghatározásakor, a pályázati feltételek kiírásakor több beleszólási lehetőséget igényel az akciócsoportokban részt vevők számára, a helyi sajátosságokra épülő fejlesztéspolitika megvalósulása érdekében. A Szövetség a kistérségi együttműködés keretében megvalósítandó szolgáltatás-fejlesztések nélkülözhetetlen feltételének tartja a település-közi közlekedési kapcsolatok, úthálózat fejlesztését, melyhez jelenleg rendkívül csekély támogatási lehetőség biztosított. Sárvár, 2007. november 23. Dr. Wekler Ferenc elnök


5

KOR-KÉP – ÁSZ-VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

konvergencia

Kényszerpályán Előző számunkban öszszefoglaltuk és idéztük az Állami Számvevőszék jövő évi büdzsére vonatkozó vizsgálatának önkormányzatokra vonatkozó részeit. Az alábbi folytatásban több táblázattal, adattal illusztrálva egészítjük ki a vizsgálati jelentés, főként helyhatóságokat érintő, megállapításait. A 2008. évi költségvetést hivatalból véleményező Állami Számvevőszék szerint a tervezet reális, megvalósítható, és nagyjából megfelel a konvergenciaprogramban vállaltaknak. Az önkormányzati fejezet azonban ismét a legtöbb kritikát tartalmazó részek között van. Tartalma lassan egy évtized óta ismert: szaporodó feladatok, fogyatkozó források, ennek következményeként pedig növekvő adósság. A számvevők élesen bírálják a kormány előkészítetlen reformjait. Először a dokumentum általános megállapításait tartalmazó részeket, majd az önkormányzati fejezetet foglaljuk össze, szerkesztett formában. A jövő évi büdzsé szerves része annak az egyensúlyteremtő folyamatnak, amelynek fő irányát, súlypontjait a konvergenciaprogram jelöli ki – szögezte le Kovács Árpád, az

6

ÁSZ elnöke a parlamenti vitában. Bár, mint mondta, több ponton is feszültségforrást tartalmaz. Ilyen kiemelt kockázat a gazdasági növekedés szempontjából az idei és a jövő évi infláció, ami megnehezíti a konvergenciaprogram, illetve az ígért mértékű hiánycsökkentés teljesítését. Kiemelt kockázat az önkormányzati szféra finanszírozása, valamint fokozódó eladósodása. Ide sorolhatók még a társadalombiztosítás kiadási előirányzatai közül a nyugdíjkiadások, valamint az, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait alacsony kockázattal tervezték. Az is veszélyeztetheti a költségvetést, ha a kormány esetleg úgy dönt, hogy átvállalja az állami, önkormányzati tulajdonú gazdálkodószervezetek adósságait.

Közpénzügyi fegyelmet szeretnének a számvevők A büdzsé vizsgálatának általános megállapításokat tartalmazó részéből kiderül, hogy a 2008–2010-es időszak költségvetési politikáját összetett és ellentétes irányba ható tényezők határozzák meg, amelyek jelzik annak szűk mozgásterét. Ezzel egyidejűleg a konvergenciaprogram és az államháztartási törvény szabályai szerint a 2008. évben az elsődleges egyenlegnek el kellett érni a nullszaldós álla-


potot. A 2008. évet követően magas kockázatot jelenthet a kormányzati körbe tartozó gazdálkodó szervezetek, illetve az állami garanciavállalás mellett felvett hitelek (MÁV Zrt., BKV Zrt.) miatti esetleges adósságátvállalások mértéke is. Mindezekre figyelemmel kiemelt jelentőséggel bír és ennek ellenére késik a 2008. évi és a további évek költségvetési biztonságát garantáló közpénzügyi fegyelem szabályrendszerének (például az elsődleges többlet, a negyedéves, a középtávú kiadási plafon, a fenntartható adósságszint, a kötelező ellentételezési és az önkormányzatok eladósodását korlátozó szabály) teljes körű megalkotása, a garanciális szempontok kiépítése, amelyek biztosíthatnák az éves költségvetési terv konvergenciaprogram által kijelölt pályán maradását. A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat a tervezett makrogazdasági mutatók mellett végrehajthatónak látszik. A bevételek és a kiadások kockázatait a 170 Mrd Ft-os tartalék elháríthatja. A 2008. évre jelzett, a GDP 4,1%-át jelentő államháztartási hiány 0,2%-ponttal alacsonyabb a konvergenciaprograménál. (1. grafikon)

Az intézményrendszer átalakítása elmaradt A kormány az államháztartási hiány mérséklésére és a növekedés érdekében a közigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban változásokat indított. Ezek az idei és a jövő évi költségvetésekben egyaránt a pénzügyi megszorító intézkedések (bevételnövelő, kiadáscsökkentő) hatásaira épülnek, ám nem látszanak eredményesnek. A közszféra létszáma a 2006. évben 10 700 fővel, 2007-ben 8000 fővel csökkent, és a 2008. évi költségvetésben további 6000 fő csökkenésével számolnak. A létszámleépítés egyszeri kiadási többletet is generált, de ezzel nem tartott lépést az állami feladatok, az intézményrendszer átalakítása, ezért a kiadásokban elérhető megtakarítások üteme a konvergenciaprogram teljesülése szempontjából kockázatot hordoz. Az egészségügyi reformként meghatározott lépések tartalmát, célrendszerét sem a kormányprogram, sem pedig a konvergenciaprogram részleteiben nem tartalmazza, elmaradt a tervezett intézkedések időbeni ütemezésének és a finanszírozás forrásának a kifejtése is. A kormányprogram a köz- és magánfelelősség tisztázását tűzi ki, valamint az állam szolgáltató és szociális hálóban betöltendő szerepének csökkenését és nagyobb egyéni felelősségvállalást jelez. Ugyanakkor nem ismerhető meg a

KOR-KÉP – ÁSZ-VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL 

Az államháztartás alrendszerei tervezett és tényleges hiányának alakulása

2000

központi költségvetés tb. alapok

milliárd forintban

1500

elkül. áll. alapok 1000

önkormányzatok

500

0

terv -500

tény

2002

terv

tény

2003

terv

tény

2004

köz- és magánfinanszírozás jövőbeni alakulása, a konkrét finanszírozási megoldások. A kormány nem fogalmazta meg egységes határozatban az egészségügy átalakításának új programját, a finanszírozás forrásaira, illetve módjára nem készült költségvetés, illetve finanszírozási terv. Az oktatási reformról a törvényjavaslat nem mutatja be, hogy a tandíj bevezetésén, a hallgatói létszám csökkenésén kívül milyen eredményeket, milyen megtakarításokat kíván elérni.

Bevételek és kiadások A bevételeknél a dokumentációk alapján véleményezhető vám- és adóbevételi előirányzatok az összes adó- és vámbevétel 54,9%át jelentik. Összegük 3479,7 Mrd Ft, amelynek 99,9%-át alacsony kockázat mellett teljesíthetőnek értékelte az ellenőrzés. A kiadási előirányzatok megalapozottnak és reálisnak, betarthatónak minősültek. A központi költségvetés adósságának tervezett összege a 2008. évre 17 040,3 Mrd Ft (7,2%kal magasabb a 2007. évi tervnél), ami a GDP 62,1%-át teszi ki.

terv

tény

2005

terv

tény

2006

terv

2007

javaslat

2008

A központi költségvetés 2008. évi deviza- és forintadósságának növekedése üteme 4,7%-kal, illetve 8,3%-kal haladja meg a 2007. évre tervezettet. Kockázatot jelenthet, hogy a 2007– 2011 évek mindegyikére 251 Ft/euró, illetve 182,1 Ft/USD árfolyammal számolnak.

A prioritások Az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások költségvetési törvényjavaslatban szereplő összege 1110,8 Mrd Ft, ami 45,0 Mrd Ft-tal tér el az ÁKK Zrt. által korábban készített finanszírozási tervben szereplőnél. A 2008. évi költségvetési törvényjavaslatban prioritást élvezett az unióból érkező források és a támogatások igénybevételét biztosító hazai társfinanszírozások előirányzatainak megtervezése. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a támogatások igénybevételének fedezete a költségvetési törvényjavaslatban biztosított.

A finanszírotás felülvizsgálata ismét elmaradt A 2008. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozásban alapvető változáso-

kat nem tartalmaz. A törvényjavaslat általános indokolása megállapítja, hogy a 2007. évi támogatások fajlagos értékeinek (normatívák) megőrzésére irányult. Az indoklás szerint az önkormányzatok – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat is – a 2008. évben hitelforrások nélkül számítva 3 237 milliárd Ft-tal gazdálkodhatnak, amely 4,7%-kal haladja meg a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatban bemutatott előirányzatokat. A gazdálkodási feltételeket 2008-ban az áremelkedések miatti reálértékvesztés kedvezőtlenül befolyásolja. A közszolgáltatások színvonalának javítását a források szűkössége, hatékonyságának növelését az elaprózottságból fakadó szolgáltatásszervezési és finanszírozási gondok továbbra is gátolják. Az állami és önkormányzati feladatok és azok forrásainak – több éve szorgalmazott – felülvizsgálata nem történt meg, a köztük lévő összhang nem javult. Továbbra is bonyolult és költséges adminisztráció jellemzi a támogatások helyi önkormányzatokhoz történő eljuttatását, csak kis mértékben csökkent a támogatási jogcímek száma és az igénybevételi szabályok nem egyszerűsödtek.

Növekvő hiány, csökkenő források A javaslat szerint a források csökkenő hányada (a 2007. évi 43,6%-kal szemben 40,1%) származik a közpon-

ti költségvetési kapcsolatokból, ugyanakkor 3,7 százalékponttal növekszik az EU-s támogatás és hazai társfinanszírozás, fejezeti támogatások aránya. A központi költségvetésből származó források összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy 2007-ben a Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása 65,6 milliárd Fttal a központi költségvetésből származó szabályozott források között szerepelt, a 2008. évi javaslatban a beruházás tervezett EU-s támogatása miatt ez 49,4 milliárd Fttal csökkent. Az európai uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás, fejezeti támogatások 27,2%-os (67,3 milliárd Ft) többlete mellett a saját bevételek 13,8%-os (118,7 milliárd Ft) növekedésével számolt. Ezt azonban a törvényjavaslat indokolása nem támasztja alá, ezért azok tervezése kockázatot hordoz. Részletes modellszámítások hiányában nem megítélhető a számítások megalapozottsága, sem az egyes településtípusokat érintő hatása. A helyi önkormányzati költségvetések egyensúlyát jellemző hiánymutató az elmúlt években a pénzügyi egyensúly ciklikusságát és romlását jelezte. A hiány a 2004. évi 16,5 milliárd Ft-ról a 2005. évben 81,4 milliárd Ft-ra, a 2006. évben 156,5 milliárd Ft-ra nőtt. A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a 2007. évi várhatóan 85 milliárd Ft-ra csökken és a 2008. évben ismét növekszik. A hitelállományon


7

KOR-KÉP – ÁSZ-VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

8

A normatív hozzájárulások, támogatások fajlagos értékei az igénylési jogcímek többségében nominálértéken változatlanok, így összességében a működési célú központi támogatások reálértéke csökken, a fejlesztési források – elsősorban az EU-s támogatások és a hazai társfinanszírozás eredményeként – bővülnek. A helyi önkormányzatok a fejlesztések megvalósításában 190 milliárd Ft euró 600

irányzata 127,38 milliárd Ft, amely összegében 44,25 milliárd Ft-tal marad el az előző évi költségvetésben megállapított keretektől. A csökkenés döntő oka, hogy a fővárosi metróberuházást az előző évi 65,55 milliárd Ft-tal szemben 2008-ban 16,2 milliárd Ft-tal szerepel a szabályozott források között. A metróberuházás figyelembevétele nélkül számított fejezetbeli fejlesztési

Átengedettszja összetételének változása 2005–2008 között

500 400 300 200 100 0 2005. év Lakóhelyen maradó szja

2006. év szja kiegészités

2007. év Normativan elosztott szja

pai uniós támogatással és 128 milliárd Ft központi költségvetésből származó hazai társfinanszírozással számolhatnak. A helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik uniós fejlesztési pályázatait szolgáló EU Önerő Alap a javaslat szerint a 2007. évi 10,1 milliárd Ftról 15,1 milliárd Ft-ra emelkedik, amelynek felhasználására vonatkozó szabályokban – az előző évhez hasonlóan – érvényesül az elmaradottság, illetve a jövedelmi viszonyok alapján a differenciált támogatás elve.

2008. év Átengedett szja összesen

célú előirányzatok összességében 5,1 milliárd Ft-tal emelkednek. Ezen túl az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben tervezett terület- és régiófejlesztési célelőirányzat decentralizált hányada 4,9 milliárd Ft, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapban 5 milliárd Ft összeg áll rendelkezésre fejlesztési célokra 

a költségvetési törvényjavaslatban. A fejlesztési támogatások továbbra is leghangsúlyosabb elemét a címzett és céltámogatások jelentik, amelyre a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat 53 milliárd Ft előirányzatot tartalmaz. (3. grafikon) A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására 2008ban – az előző évivel azonosan – 5,8 milliárd Ft előirányzat áll rendelkezésre, amelynek felhasználásáról az érintett régiókban – Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld – a regionális fejlesztési tanácsok dönthetnek. Az önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására 2008-ban az előző évivel megegyező összegű, 10,87 milliárd Ft áll rendelkezésre, amelynek felhasználásáról ez évben is a regionális fejlesztési tanácsok döntenek.

Pántlikázott normatívák A normatív hozzájárulások 2008. évre tervezett öszszes előirányzata 23,8 milliárd Ft összegű, 3,4%-os

Adott költségvetési évre jóváhagyott címzett- és céltámogatások alakulása

80000 70000

Új indulók összesen Korábbiak összesen

60000 50000

Támogatások, normatívák és átengedett szja A fejlesztési célokat szolgáló költségvetési támogatások 2008. évi tervezett elő-


Millió Ft

belül növekvő a rövid lejáratú (folyószámla) hitel aránya. A hosszú lejáratú hitelállomány döntően kevés önkormányzatnál koncentrálódik, új jelenség a helyi önkormányzatok – ezen belül a megyei önkormányzatok – nagy összegű zártkörű kötvénykibocsátása. Az önkormányzatok teljes hitelállománya (ezen belül jelentős folyószámlahitel) a 2007. év első felében 46,5 milliárd Ft-tal növekedett, emelkedett a kötelezettségállomány, ezen belül a lejárt fizetési határidejű tartozás is, mindezek várhatóan a kamatkiadások 30%-os növekedését okozzák 2007-ben. A központi támogatás racionálisabb feladatellátásra való ösztönzésének tartalékai jelentős mértékben lecsökkentek, ezért továbbra is megoldásra vár az önkormányzati feladatok és a finanszírozási rendszer áttekintése és átalakítása. A központi költségvetési kapcsolatokból származó források belső szerkezete az elmúlt években a személyi jövedelemadó (szja) részarányának növekedése eredményeként módosult. Az szja részaránya a 2005. évi 34,5%-ról a 2008. évi javaslatban 43,6%-ra emelkedett, eközben az szja-n belül a normatív módon felosztott rész 7 százalékponttal (54%ról 61%-ra) emelkedett. (Az átengedett szja összetételének változását a 2. grafikon szemlélteti.)

40000 30000 20000 10000 0 Évek

1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. évi javaslat

KOR-KÉP – ÁSZ-VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL átlagos csökkenéssel 681,2 milliárd Ft, rendszere közel azonos az előző évivel, csak kisebb változtatásokra kerül sor. Megszűnik a lakáshoz jutás feladatai támogatási jogcím, a támogatások fajlagos mértéke néhány kivételtől eltekintve megegyezik az előző évivel. Többlettámogatás csak néhány új feladathoz kapcsolódik. A normatív kötött felhasználású támogatások 2008. évi előirányzata 164,6 milliárd Ft, amely összességében az előző évhez képest 3,6%-os növekedést jelent. Az átengedett bevételek központi költségvetés és önkormányzatok közötti megoszlásának aránya a törvényjavaslat szerint nem változik, a településen beszedett személyi jövedelemadónak 40%-a, a gépjárműadónak 100%-a illeti meg az önkormányzatokat a 2008. évben is. A 2007. évi költségvetési törvénnyel elfogadott mértékű (8%) a minden települési önkormányzatot egységesen megillető hányad is. Az önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó összege 10,1%-kal haladja meg az Országgyűlés által a 2007. évre megállapított előirányzatot. A törvényjavaslat szerint a növekmény csaknem négyötöde

2007 Megnevezés Helyben maradó

2008

meoszlás (%)

millió Ft

2007/2008

megoszlás (%)

millió Ft

%

102649,2

20,0

113060,0

20,0

110,1

• megyei önkormányzatok részesedése

12204,4

2,4

12360,7

2,2

101,2

• állami hj-ok fedezete

291907,1

56,9

332750,7

58,9

114,0

Jövedelemkülönbség mérséklése

106485,3

20,7

107128,6

18,9

100,6

Mindösszesen

513246,0

100,0

565300,0

100,0

110,1

Normatív alapon felosztott

(78%) az állami hozzájárulások fedezeteként bevont személyi jövedelemadó részesedést növeli, így a megyei önkormányzatok részesedése és a jövedelemkülönbségek mérséklésére szolgáló összeg reálértéke – a tervezett 4,5%-os infláció figyelembevételével csökken. (Lásd: fenti táblázat)

Növekszik a saját bevételek aránya A 2008. évi összes tárgyévi bevételein belül a saját bevételek aránya 28,9% (981 milliárd Ft). A saját bevételekből elvárt többletforrás a 2007. évi országgyűlési előirányzathoz viszonyítva 118,7 milliárd Ft, amely az inflációs előrejelzéseket meghaladó mértékű (13,8%-os) növekedésnek felel meg. A saját folyó bevételeken belül két százalékponttal emelkedtek (68%) az önkormányzatok sajátos bevételei (helyi adók, illetékek, bírságok) és csök-

Megnevezés

kent az intézményi működési bevételek részaránya. A javaslat alapján a központi költségvetési támogatás, hozzájárulás helyi önkormányzati bevételeken belüli aránya a 2007. évi 43,6%-ról 2008. évben 40,1%-ra csökken. Ezzel egyidejűleg a saját bevételek 13,8%-os, az európai uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás, fejezeti támogatások 27,2%-os növekedésével számol a törvényjavaslat mellékletében bemutatott mérleg. Ezt szemlélteti a lenti táblázat (adatok milliárd Ft-ban). A szabályozott források a 2008. évi javaslatban az előző évhez képest 50,1 Mrd Ft-tal (3,7%) csökkentek, amely a szerkezeti változások és a 2007. évi kiadáscsökkentő intézkedések együttes hatását tartalmazza. A normatív hozzájárulások, támogatások fajlagos értékei az igénylési jogcímek többsé-

gében nominálértéken változatlanok, így összességében a működési célú központi költségvetési támogatások reálértéke csökken, a fejlesztési források – elsősorban az EU-s támogatások és a hazai társfinanszírozás eredményeként – bővülnek. A költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozásban alapvető változásokat nem tartalmaz (a törvényjavaslat általános indokolásában ennek magyarázata, hogy az önkormányzati rendszerben sincs elmozdulás). A szabályozás egyes részleteit érintő változások a célzottabb, ésszerűbb feladatellátást szolgálják, azonban az önkormányzati feladatok és a finanszírozási rendszer (a kormány által korábban elrendelt és az ÁSZ által is indokoltnak tartott) felülvizsgálatára, átalakítására a 2008. évben sem kerül sor. Az indokolás szerint a helyi önkormányzatok – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat is – a 2008. évben hitelforrások nélkül számítva 3237 Mrd Fttal gazdálkodhatnak, amely 4,7%-kal haladja meg a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatban bemutatott előirányzatot.

2005. évi tény

Megoszlás (%)

2006. évi tény

Megoszlás (%)

2007. évi OGY előirányzat

Megoszlás (%)

2007. évi várható

Megoszlás (%)

2008. évi javaslat

Megoszlás (%)

GFS rendszerű bevétel összesen

2891,0

100,0

3053,4

100,0

3096,1

100,0

3148,2

100,0

3237,0

100,0

ebből: szabályozott források (támogatás és szja)

1321,3

45,7

1327,9

44,2

1349,0

43,6

1383,4

43,6

1298,9

40,1

426,6

14,7

448,8

14,7

411,0

13,3

417,5

13,3

412,5

12,7

94,3

3,3

155,3

5,1

250,7

8,1

192,5

6,1

318,0

9,8

ÁHT-n belüli átutalások EU-s támogatás, hazai társfinanszírozás, fejezetei támogatások


9

KOR-KÉP – ÁSZ-VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL A romlás mértékéről A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat a helyi önkormányzati költségvetések egyensúlyát jellemző hiánymutató alapján a pénzügyi egyensúly romlását jelzi. A PM előrejelzése szerint a hiány a 2007. évben várhatóan 85 Mrd Ft-ra csökken az előző évi 156,5 Mrd Ftról, de a 2008. évben ismét 111 Mrd Ft-ra növekszik. Ennek finanszírozására felvett hiteleken belül emelkedett a működést finanszírozó rövid lejáratú (folyószámla) hitel, amely a kamatkiadásokat növeli. A hosszú lejáratú hitelállomány néhány önkormányzatnál koncentrálódott, új jelenség azonban, hogy az önkormányzatok – ezen belül különösen a megyei önkormányzatok – zártkörű kötvénykibocsátása élénkül, az 5–10 év múlva esedékes törlesztési kötelezettség fedezete (a jelenleg ismert feltételek mellett) nem tervezhető kellő biztonsággal. A 2008. évi javasolt előirányzatok az önkormányzatok szabályozott forrásai között az illetmény növelésére nem tartalmaznak fedezetet, a közszférában a keresetek 2007. évi növelését szolgáló intézkedésekről a szakszervezetek és a kormány között létrejött megállapodás alapján a 2007. év után járó, 2008. január 16-án esedékes 13. havi illetmény kétheti részének fedezete céltartalékból évközben kerül átcsoportosításra.

10

A normatív hozzájárulások és támogatások A normatívák fajlagos támogatása jellemzően változatlan marad. A 75 fajlagos hozzájárulás közül csak hét emelkedik, egy pedig csökken, az új ellátottakra megállapított fajlagos hozzájárulás ötnél emelt, egynél változatlan, egynél pedig csökkentett összegű. A normatív hozzájárulások főösszegére 3,4%-os (23,8 Mrd Ft-os) csökkenés mellett 681,2 Mrd Ft-ot irányoz elő a benyújtott törvényjavaslat. A településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok, valamint a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladataihoz járó fajlagos hozzájárulás szerény mértékben növekszik. Az önkormányzati igazgatásban a körjegyzőségek számának növekedése, az üdülőhelyi feladatoknál az idegenforgalom bővülése következtében emelkedik a normatíva javasolt előirányzata. A szociális és gyermekvédelemi feladatok normatív hozzájárulása 2008. évi előirányzatainak kialakításánál számoltak az alapszolgáltatásokat igénybevevők számának bővülésével és a rászorultsági elv fokozottabb érvényesítésével. A közoktatás finanszírozása a 2007. évben elfogadott módosításnak megfelelően a költségvetési évről tanévre változott, egyben az alap-


normatívák számítása tanulólétszám helyett teljesítménymutatón alapul. Ennek következtében a közoktatás 2008. évi finanszírozásában az első nyolc hónapban az előző évi költségvetési törvény által meghatározott determináció érvényesül. A benyújtott törvényjavaslat a 2008/2009-es nevelési évre, illetve tanévre határozza meg a közoktatási alap-, a kiegészítő- és a szociális juttatások normatíváinak körét, feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó fajlagos támogatási összegeket, valamint az előzőek figyelembevételével számított előirányzatokat. A normatívák közötti szerkezeti változások a közoktatási törvényben meghatározott teljesítménykövetelményeket közvetítik, egyúttal a normatívák száma is csökken, pontosabbá válik a közoktatási alap, kiegészítő és a szociális juttatások tartalma, illetve elkülönülése. A közoktatási törvény 2007 júniusi módosítása alapján elindul az óvodáskorúak teljes körű ellátását célzó három éves program, fokozottabb gondoskodásban részesülhetnek a sajátos nevelési igényű gyermekek, az alapfokú művészetoktatásban erőteljesebb ösztönzést kap a minőségi munka, a kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkezéshez való normatív hozzájárulás 2008. január 1-jétől kibővül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5. évfolyamos általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetésével.

A közszolgáltatások finanszírozásában növekszik az önkormányzatok saját forrásainak aránya, szerepe, az ellátások színvonalában meglévő különbségek növekvő mértékben függnek a fenntartó önkormányzatok költségvetési helyzetétől, bevételszerző képességétől. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok esetében (az önkormányzatok harmada) az alacsony helyi jövedelmi, vagyoni háttér csak korlátozott forrásbevonást tesz lehetővé. A költségvetési egyensúly javításával összefüggő központi forráscsökkentésre a helyi önkormányzatok a 2007. évi költségvetés jóváhagyása és a végrehajtása során ellentmondásosan – részben tényleges megtakarítást eredményező helyi szervezési intézkedésekkel, létszámcsökkentéssel, részben a hiány kölcsönforrásokból történő finanszírozásával, növekvő eladósodással – reagáltak. A finanszírozási feszültségek és az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztések fenntarthatóságára vonatkozó információhiány 2008-ban is növeli az önkormányzati költségvetések tervezésének és végrehajtásának előző évi költségvetéssel kapcsolatos ÁSZ-véleményben is jelzett kockázatát. Szerkesztette: N. E. Az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetésről szóló véleményének teljes változata a www.asz.hu weblapon olvasható

ÉRDEKSZÖVETSÉGEK Újabb hivatal, drága pénzért Sem az állami számvevők, sem az ellenzék nem támogatja a kormány javaslatát egy új költségvetési hivatal létrehozásáról. Az indítvány a kormányfő közpénzügyi csomagjában került az Országgyűlés elé. Nem lesz olcsó az új költségvetési hivatal, ha sikerül tető alá hozni: a 96 fős intézmény évi 1,8 milliárdos költségvetéssel működne. Elnökét 12 évre választaná meg az Országgyűlés, a jelölt a választást megelőző négy évben nem tölthetne be közhivatalt. Az intézmény véleményezné a mindenkori költségvetést, elemezné az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat, valamint jóváhagyná a tervezés alapjául szolgáló hatásvizsgálatot. A három törvényből álló csomag keretében az alkotmányba bekerülne az a kulcsmondat, miszerint „az Országgyűlés és a kormány a hatásköreit az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolja.” Lefordítva ez azt jelenti, hogy a kormánynak kötelessége lesz úgy megtervezni a költségvetést és úgy végrehajtani azt, a parlamentnek megalkotni a mindenkori büdzsé törvényét és elfogadni bármilyen más jogszabályt vagy törvénymódosítást, hogy azzal nem áshatja alá a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát. Ehhez azonban szükség lenne az alkotmány, az önkormányzati törvényt, illetve az Állami Számvevőszék feladatköréről rendelkező jogszabály módosítására.

A tervet az ÁSZ vezetője és az ellenzék is bírálta. Jogosak az ellenzék aggályai a közpénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatban – állapította meg Kovács Árpád, aki szerint túlzott lenne a létszáma, s az eredeti tervekhez képest szűkebb a hatásköre. A hivatal nem ellenőrző szervezet lesz, hanem egy makrogazdasági elemző testület, amely figyelmeztetne a józanságra. A hivatal fel-

állítása az ÁSZ kapacitásának 10 százalékát érintené – tette hozzá. Jónak tartotta viszont az Állami Számvevőszék elnöke a Fidesz javaslatát egy, háromfős költségvetési tanács létrehozásáról. A jelenlegi szabályozási elképzelések nem kezelik megfelelően az önkormányzatok eladósodásának kérdését – nyilatkozta még a témához kapcsolódva az ÁSZ elnöke, aki szerint kulturált fékeket kellene beépíteni a helyhatóságok gazdálko-

Költségvetés, ingatlanadó…

Összhang

Nemcsak az értékalapú ingatlanadó, de a vasúti szárnyvonalak bezárása, a költségvetési megszorítások ellen is különböző fórumokon tiltakoztak az önkormányzati érdekszövetségek. A TÖOSZ elnöksége bírál és javasol A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kibővített elnökségi ülést tartott 2007. november 20án. Az elnökség ülésén Jauernik István, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának elnöke tájékoztatta az ülésen résztvevő polgármestereket az Országgyűlés önkormányzatok költségvetését érintő várható döntéseiről. A vitában a költségvetési törvényjavaslat változtatási lehetőségein túl érintették a helyi adózástatás ügyét, a bértárgyalások helyzetét, valamint az önkormányzatok hitelfelvételi korlátozására vonatkozó törvénymódosítást. Az elnökség kialakította az adótörvények 2008. évi módosításá-

val kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint  a TÖOSZ elnöksége nem ért egyet az Országgyűlésnek az értékalapú építmény- és telekadó (ingatlanadó) bevezetésével kapcsolatban hozott döntésével;  a TÖOSZ elnöksége szükségesnek tartja a jövő évi átfogó adószabályozásra való felkészülést, annak érdekében, hogy az adórendszer átalakítása során az önkormányzati érdekek is megfelelően figyelembevételre kerüljenek;  a TÖOSZ elnöksége felkérte a szövetség tisztségviselőit, hogy minden eszközzel törekedjenek olyan szabályozás kialakítására, amely hosszú távra garantálja az önkormányzatok megnyugtató helyi adóztatási rendszerét. Az elnökség áttekintet-

dásába. Az önkormányzatok számviteli szinten sem hajlandók elválasztani az állami feladatok ellátására fordított pénzeket a saját maguk által elhatározott feladatoktól, ez pedig komoly problémákat okoz évek óta – mondta Kovács Árpád. Az Országgyűlésben várhatóan december 5-én kezdődik a vita a törvénycsomagról, amelyet március végén fogadhatnak el. Ekkor állhatna fel a költségvetési hivatal, az első makrogazdasági tanulmányt pedig jövőre készíthetnék el. te az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban folyó munkát a bértárgyalásokról, amellyel kapcsolatban megállapította, hogy  a TÖOSZ elnöksége egyetért és támogatja, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a 2008. évi bértárgyalások alkalmával az önkormányzati oldal csak olyan bérfejlesztést tud támogatni, amelynek fedezete a 2008. évi költségvetés önkormányzati fejezetében, a normatíva részeként rendelkezésre áll. A TÖOSZ elnöksége kezdeményezi az önkormányzati érdekegyeztetési rendszer átfogó áttekintését és az egyes önkormányzati szövetségek közötti szerepek racionális újraosztását. Az elnökség értelmezte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló T/4320. számú törvényjavaslatot az önkormányzatok hitelfelvételi korlátozásával kapcsolatban és a következő megállapításra jutott:  a TÖOSZ elnöksége fontosnak tartja, hogy az önkormányzatok ne adósodjanak el, amelynek megakadályozására a benyújtott


11

ÉRDEKSZÖVETSÉGEK javaslat nem nyújt megfelelő garanciát. A TÖOSZ elnöksége nem ért egyet azzal a megoldási javaslattal, amely szerint a törvény felhatalmazást adna a kormánynak, hogy a működési és felhalmozási bevételek és kiadások körét külön rendeletben határozza meg. A TÖOSZ elnöksége felkérte a szövetség tisztségviselőit, hogy a beterjesztett törvényjavaslathoz alternatív módosító indítványt készítsenek, annak érdekében, hogy a jövőben se sérüljenek túlzott korlátokkal az önkormányzati alapjogok. Az elnökség továbbá megtárgyalta a vasúti szárnyvonalak megszüntetésével kapcsolatos eljárásról szóló tájékoztatót, és a vitában elhangzottak figyelembevételével a következő döntést hozta:  a TÖOSZ elnöksége fontosnak tartja, hogy az alacsony forgalmú vasúti mellékvonalak kérdése hosszú távra szólóan és megnyugtatóan rendezésre kerüljön.  a TÖOSZ elnöksége felhívja a gazdasági és közlekedési miniszter figyelmét, hogy a térségi vasutak szervezése csak az érintett önkormányzatok közreműködésével lehetséges, így az ultimátumszerű rövid határidő és a tartalmi kérdésekre adandó minisztériumi válaszok hiánya miatt nem kerülhetett sor érdemi párbeszédre.  a TÖOSZ elnöksége egyetért az érintett települési polgármesterek jogos kritikáival, és szolidaritását fejezi ki a megoldást kereső önkormányzatokkal és azok vezetőivel.  a TÖOSZ elnöksége felkérte az elnököt és a főtitkárt, hogy az elnökség álláspontját juttassa el a GKM és az ÖTM minisztereknek, a társszövetségeknek és a sajtónak. Dr. Zongor Gábor, főtitkár

12

A nagyvárosok is elégedetlenek Kétnapos közgyűlést tartott Egerben a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A gyűlés legfontosabb témája a 2008-as költségvetés önkormányzatokat érintő része, illetve a közúti közlekedés fejlesztése volt. Az önkormányzatok egyre inkább eladósodnak, hitelek felvételére, kötvénykibocsátásra kényszerülnek, összadósságuk eléri a 700 milliárd forintot – jelentette ki Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a szövetség ügyvezető alelnöke közgyűlésük után. – Ráadásul a jövő évi költségvetés-tervezet alapján úgy tűnik, a kormány ötven mil-


liárd forinttal kevesebb pénzt ad az önkormányzatoknak, mint az idén – tette hozzá. Az elvonás számításaik szerint leginkább az oktatást, az óvodákat, iskolákat érinti. Szita Károly ezért az általa az ország legnagyobb foglalkoztatóinak nevezett megyei jogú városok vezetőinek képviseletében arra kérte a kormányt, hogy a nagyvárosok kapjanak nagyobb támogatást iskoláik fenntartására, a szakképzés fejlesztésére, támogassák a térségi integrált szakképző központokat, a művészeti oktatást, s ne zárjanak be több iskolát, s ne küldjenek el több pedagógust.

A MÖSZ szerint Forráselvonás az ingatlanadó

Elfogadhatatlannak tartja az ingatlanadó tervezett bevezetését a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, mert az a települések számára a központi források további csökkentésének veszélyét hordozza magában - közölte az érdekképviseleti szervezet. A Gémesi György gödöllői polgármester elnöklete alatt működő szervezet a Pest megyei városban tartott konferencián fogadott el állásfoglalást a 2008. évi költségvetésről. A MÖSZ szerint jövőre sem várható az önkormányzati gazdálkodásban, a forrásszabályozásban alapvető változás, ez pedig a működési feltételek további romlását idézi elő. Mint írják, a központi büdzsé az önkormányzatok támogatásánál 3,3 százalékos reálérték-csökkenéssel számol, és nem veszi figyelembe a várható, jóval az infláció feletti energiaár-emeléseket. Az érdekképviselet szerint a kistelepülési normatíva megszüntetése az érintett önkormányzatok ellehetetlenüléséhez vezet. A MÖSZ felszólítja a kormányt, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadó 10 százalékos arányát állítsák vissza, és biztosítsák a várható többletköltségek fedezetét.

Új elnöke lesz a DDRFT-nek Fenyegetések miatt mondott le a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) elnöki tisztéről és tagságáról Wekler Ferenc, Mecseknádasd polgármestere. A fejlesztési tanács új elnökét december elején választják meg. „A családomat és engem olyan fenyegetések értek az elmúlt időszakban, amelyek elgondolkodtattak. Végül arra jutottam, hogy lemondásommal szeretteimet és magamat is mentesíthetem ezek alól” – indokolta döntését. A politikus, aki 2006. november óta töltötte be a DDRFT elnöki tisztét, megjegyezte azt is, hogy alaptalannak tartja az egyes hírforrásokban őt ért, pályázatokkal kapcsolatos támadásokat. Szerinte minden vele vagy családjával összefüggésbe hozott ügyben törvényesen járt el. Wekler Ferencnek politikus pályája a rendszerváltás után ígéretesen indult. 1990-től volt az Országgyűlés képviselője, előbb az Önkormányzati és Rendészeti Bizottság elnöke, később az Országgyűlés alelnöke. Erről a tisztségéről a szőlő telepítésére elnyert 270 millió forintos állami támogatás miatt kényszerült lemondani. Weklernek a rendszerváltozás után az önkormányzati törvény megalkotásában jelentős szerepe volt, hosszú ideig a szabad demokraták Önkormányzati Tanácsadó Testületét vezette, az 1994-es országgyűlési választáskor a szabad demokraták belügyminiszter jelöltje volt. Arra már kevesen emlékeznek, hogy Kis Jánosnak az SZDSZ alapító elnökének leköszönése után rövid ideig Wekler Ferencet pártelnök jelöltként is számon tartották, de akkor végül Pető Iván jutott a pártelnöki székbe. Forrás: www.onkornet.hu

HÍREK Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter fogadta Drávapiski polgármesterét Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter találkozott Mali Zoltánnal, Drávapiski polgármesterével és Fodor Ágnessel, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Egyesületének elnökével. A találkozón miniszter tájékoztatta a Drávapiskin tervezett Rehabilitációs Központ támogatóit arról, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Irányító Hatóságának szakemberei szerint a kezdeményezést kiemelt projektként megvalósítani nem lehet. Hangsúlyozta, hogy a fogyatékossággal élő személyek rehabilitációját célzó programok, fejlesztések megvalósítását európai uniós forrásból kizárólag pályázati úton

lehet támogatni. Kifejtette, hogy a szociális és munkaügyi tárca szakértői minden szakmai segítséget megadnak a szervezeteknek ahhoz, hogy jó pályázatok szülessenek. Dr. Lamperth Mónika bíztatja a szervezeteket, hogy kísérjék figyelemmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megjelenő felhívásokat, valamint a formai és szakmai kritériumoknak megfelelő pályázataikat nyújtsák be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez és szükség esetén konzultáljanak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Irányító Hatóságának szakembereivel.  Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy a képviselő-testületet november 15. napjával feloszlatja. Ezért három hónapon belül időközi választást kell kiírni a városban. A választáson polgármestert és képviselőket választanak. Kistarcsa lakosainak száma túllépte a 10 000 főt, ezért a választás szabályai megváltoznak.

Megalakult a Klímabarát Települések Szövetsége öt hazai önkormányzat részvételével a baranyai Hosszúhetényben

Tatabánya, Pomáz, Hosszúhetény, Albertirsa és Pilis klímastratégiát készít, megteremtik a környezetvédelmi beruházások pénzügyi hátterét és folyamatosan együttműködnek a fejlesztések megvalósításáért. Az alapítók minél több hazai város és település csatlakozását várják, így céljaik eléréséhez az önerőn túl állami pályázati lehetőségek nyílhatnak meg számukra. Hosszúhetény klímastratégiája a közlekedés szervezésén, a gazdaság loka-

lizálásán, az energia- és a hulladékgazdálkodáson, valamint az alkalmazkodá-

Gondoskodnak az épületek hőszigetelésének javításáról, az energiafelhasználás hatékonyságának növeléséről, a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentéséről és a szelektív hulladékgyűjtés széles körű elterjesztéséről is.

son nyugszik. Ésszerűsítik és népszerűsítik a tömegközlekedést, valamint régiúj útvonalak kijelölésével biztosítják a kényelmes, gyors kerékpáros és gyalogosforgalmat. A települések ellátásához előnyben részesítik a kisebb szállítási költséggel dolgozó, ezáltal környezetbarátabb helyi gazdálkodókat, szolgáltatókat. Emellett minden településnek alkalmazkodnia kell az egyre szélsőségesebbé váló időjáráshoz. Nélkülözhetetlenek a rövid és hoszszú távú túlélési stratégiák, amelyek tartalmazzák a szükséges intézkedéseket árvíz, tűzvész vagy hoszszan tartó szárazság esetére, illetve előirányozzák a káros következményeket mérséklő technológiák bevezetését, például víztározó kialakítását.

 Vértesbogláron független polgármestert válsztottak. Sztányi Istvánt választották polgármesternek a Fejér megyei Vértesbogláron. Elődje augusztusban lemondott. Az egyedüli, függetlenként indult jelöltet a választásra jogosultak 44 százalékának szavazatával választották meg. Molnár Lászlóné jegyző elmondta, hogy a 783 szavazásra jogosult lakosból 344 voksolt, 342 érvényes szavazat volt. A 49 éves Sztányi István a 983 lelkes Vértesboglár új polgármestere 2002 óta tagja a falu képviselő-testületének. 2004 óta alpolgármesterként dolgozott, elődje lemondása óta pedig ő volt a község megbízott vezetője.  Csörög ismét bizalmat szavazott volt polgármesterének. Újra Hegedűsné Kripák Ildikó független jelölt a Pest megyei Csörög település polgármestere. Az öt jelölt közül három függetlenként egy Fidesz- és egy Kereszténydemokrata Néppárt-támogatással indult. A fideszes jelölt a harmadik helyen végzett, a kereszténydemokrata jelölt egyetlen szavazatot sem kapott. A voksolást azért kellett kiírni, mert az önkormányzati testület augusztusban feloszlatta magát, mivel nem tudtak eredményesen együtt dolgozni a polgármesterrel. Öt jelölt indult a polgármesteri tisztségért. Hárman – köztük a jelenlegi polgármester is – függetlenként, egy jelölt a Fidesz-támogatással, egy pedig a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje volt, ő egyetlen szavazatot sem kapott, képviselőként is indult, ott a 44. helyen végzett, a másik kereszténydemokrata jelölt az utolsó helyen zárt. A kilenc képviselői helyért 47 jelölt szállt ringbe, közülük 8 független és egy Fidesztámogatással jutott a testületbe. A községben 1340-en jogosultak szavazásra. A 2000 lakosú falu nehézségekkel küszködik, mert néhány éve levált Sződről, ám ehhez mindmáig hiányoznak a feltételek, a megfelelő saját intézményrendszer.  Attala is választott. Új polgármestere van a Tolna megyei Attalának, ahol önkormányzativálasztást tartottak, mivel a képviselő-testület augusztusban feloszlatta magát. Gelencsér István társadalmi megbizatásban vállalta a polgármesteri tisztséget. Az önmagát feloszlató képviselő-testület minden tagját újra választották. A 710 választásra jogosult állampolgárból 462-en mentek el szavazni, az érvényes szavazatok száma 457, ebből 355-en adták a voksukat a függetlenként induló Gelencsér Istvánra, aki társadalmi megbízatásban vállalja a polgármesteri tisztséget. A másik jelölt az eddigi főállású polgármester volt, Kalocsa Jenő – szintén független jelölt – 102 szavazatot kapott. Az önmagát feloszlató képviselő-testület minden tagját újraválasztották, valamennyien függetlenek.


13

HÍREK Az MDF leállíttatná a 4-es metró építését

Veszélyben a családi ezüst? Már korábban is volt arra példa, hogy az aktuális ellenzék megkérdőjelezett megkezdett, egész ország lakosságát érintő beruházást. Ilyen volt a Nemzeti Színház esete a Fidesszel. Miután a fiatal demokraták kormányra kerültek, ígéretüket betartva, az építkezést leállították, így az eredetileg Erzsébet térre tervezett színházra évekig csak a nagy gödör emlékeztetett. Igaz, közben a Nemzeti Színház másutt, de felépült és mára az Erzsébet téri gödör sem a régi, a helyén néhány száz autót befogadó mélygarázst találunk. Most újra helyzet van, a demokrata fórumosok a 4-es metró építésénél húznák be a kéziféket, mondván, ahhoz, hogy a metró elkészüljön, a családi ezüstnek számító közművagyont kellene kiárusítani.... A pénzügyi feltételek tisztázatlan- az MDF-frakció. Az MDF azt várja a fővásága miatt a 4-es metró építésének ros vezetésétől, hogy teljesen objektív, azonnali leállítását kezdeményezi a korrekt tájékoztatást adjon a közgyűlésFővárosi Közgyűlés decemberi ülésén nek a 4-es metró helyzetéről.

Hock Zoltán frakciótársaival, Katona Kálmánnal és Vaskor Lászlóval a Kálvin téren tartott tájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg csaknem 200 milliárd forintos finanszírozási hiány fedezetét az állammal kötött metróépítési szerződés szerint a fővárosi önkormányzatnak kell biztosítania. Katona Kálmán, a demokrata fórum fővárosi frakcióvezető-helyettese közölte: elfogadhatatlan, hogy a jövő felélésével, a családi ezüstnek tekinthető közművagyon kiárusításával teremtse elő a közgyűlés kormánypárti többsége a metróépítés hiányzó forrásait. Hock Zoltán kifejtette, a főváros jelenlegi pénzügyi helyzete nem teszi

A TESZI Alapítvány közhasznúsági jelentése a 2006. évről  Az Alapítványt a Pest Megyei Bíróság 2002. 08. 23án jegyezte be, illetve kiemelten közhasznúvá minősítette 2002. 11. 22-én (Nyilvántartási szám: 2261). A 2003. év volt az első, amikor az Alapítvány az Alapító Okiratában foglalt tevékenységét érdemben fel tudta futtatni. Az azóta eltelt időszak főbb eredményei, ill. mutatói: A 64 településsel kötött szerződésből 45-öt pénzügyi-

leg teljes egészében teljesítettünk (lezártuk), a többinél részleges teljesítés történt. A pénzügyi teljesítés mind az adományozók részéről, mind a támogatottak felé halmozottan közel 60%-ot tesz ki. Az Alapítvány az óvatosság elve alapján mind a támogatások odaítélésében mind pedig azok pénzügyi teljesítése tekintetében az adományozók vállalásai és teljesítései alapján vállalt kötelezettségeket. 2003.

Támogatókkal kötött adományozási szerződések összege (millió Ft)

400

Támogatók száma

27

Településeknek odaítélt és szerződött támogatások összege (millió Ft)

400

Szerződésre előkészítve(millió Ft) Támogatott beruházások száma

4

Ebből: - közműtársulatnak

4

- forráshiányos önkormányzatnak

-

Támogatásunkkal megvalósult beruházások összege, ÁFA nélkül

4,02

A közmű beruházásokkal érintett családok

5.055

Támogatott útépítések, útfelújítások száma:

-

14


 Az Alapítvány a Magyar Államkincstár „Nemzeti Civil Alapprogram”terhére 1,5 millió forint támogatásban részesült a működési költségek részbeni fedezetére.  A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás, mely összhangban van a számviteli beszámolóval, az Alapítványnál megtekinthető.  A cél szerinti juttatások kimutatása a 64 eddig támogatott település vonatkozásában szintén betekintésre rendelkezésre áll. Halmozott adatok  Az Alapítvány 2004. 2005. 2006. vezető tisztségviselői1.630 2.392 5.016 nek nyújtott juttatások 69 85 115 tekintetében meg kell 1.611 2.298 3.279 állapítani, hogy az ado1.517 mányozók által műkö22 39 64 dési költségeink fedezetére befizetett összeg 17 24 38 (a támogatások 0-2%5 15 26 a) nem tette lehetővé 15,86 40,14 53,86 sem 2003-ban, sem 19.694 33.577 56.215 2004-ben, hogy tiszte3 8 13 letdíjat fizessünk. Csak

lehetővé, hogy a metróépítéshez hiányzó pénzt hitelből teremtsék elő. Ezért vagy teljesen törölni kell a hétéves fejlesztési tervben elhatározott olyan fontos beruházásokat, mint például az új Duna-hidak építését és a villamos vonalak bővítését, vagy eladják a stratégiai portfólióvagyont, a közműcégeket. Az MDF azt várja a főváros vezetésétől, hogy teljesen objektív, korrekt tájékoztatást adjon a közgyűlésnek a 4-es metró helyzetéről. A Fidesz a javaslatot nem támogatja lapzártánkig a főpolgármester ez ügyben nem nyilatkozott Bővebben: www.onkornet.hu Csy-kó a 2005. évben tudtuk kifizetni a 2004. évi tiszteletdíjakat úgy, hogy egyben a 2003. év utáni tiszteletdíjakról lemondtunk. A 2005. évi és a 2006. I. félévi tiszteletdíjak kifizetésére 2006. második felében került sor. Az elnök és a főtitkár részére megítélt havi 500 km gépkocsi használat térítése is megtörtént.  Az 1–5. pontokban leírt rövid tartalmi beszámolón túl jelentjük még, hogy az Alapítvány Kuratóriuma 2004-ben 8 ülést tartott és 33 határozatot hozott, 2005-ben pedig 7 ülésen 21, 2006. évben pedig 5 ülésen 30 határozatot hozott, melyek a határozatok könyvében megtekinthetők. Az Ellenőrző Bizottságunk negyedévenként rendszeresen ülésezett és vizsgálta az Alapítvány gazdálkodását, valamint a Kuratórium által hozott határozatok végrehajtását; ezeket az EB rendben lévőnek találta. 2007. május 25. Cziráky László, elnök Házy Tamás, főtitkár (X)

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. november

A szexuális orientáció kérdései A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek társadalmi kirekesztettségét vizsgálta Magyarországon az MTA Szociológiai Kutatóintézet, a Háttér Társaság a Melegekért szervezettel és a Labrisz Leszbikus Egyesülettel együttműködésben, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából, 2007. augusztus és október között dr. Takács Judit, Mocsonaki László és P. Tóth Tamás szakértők irányításával végzett kutatásában. A társadalmi kirekesztés az Európai Bizottság 2004-es meghatározásából kiindulva olyan folyamatként értelmezhető, amely során egyes emberek a társadalmi, gazdasági és kulturális életben való teljes körű részvétel lehetőségének korlátozottsága, szegénységük, szakértelmük, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének hiánya, illetve az általuk elszenvedett diszkrimináció következtében a társadalom peremére szorulnak. Európai társadalompolitikai szakértők korábban is hangsúlyozták, hogy a társadalmi kirekesztettség nem pusztán az elégtelen jövedelmi viszonyokat vagy a munka világában való korlátozott részvételi lehetőségeket jelenti, hanem olyan területeken is hat, mint a lakhatás, az oktatás, az egészségügy és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés – valamint nem csupán egyéneket érint, hanem társadalmi csoportokat is, különösen olyan városi és vidéki környezetben, ahol diszkriminációnak vagy szegregációnak vannak kitéve.

A kutatás célja A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek magyarországi helyzetének és társadalmi

kirekesztettségük mértékének felmérése volt a cél, különös tekintettel a társadalmi előítéletek és a diszkriminációs gyakorlatok működésére és hatásaira. A vizsgálat során az LMBTközösségben élő emberek társadalmi kirekesztettségét elsősorban állampolgári politikai és társadalmi jogaik megtagadásaként, illetve meg nem valósulásaként tanulmányozták az egyéni tapasztalatok tükrében.

Törvények Magyarországon 2001. áprilisban készült először olyan általános antidiszkriminációs törvényjavaslat, amelyben – a 2000/78-as foglalkoztatási EU direktívával összhangban – a szexuális orientáció már védett kategóriaként szerepelt. A 2004. januártól hatályos, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. számú törvény pedig már húsz védendő diszkriminációs alapot tartalmazott, amelyek közé a szexuális irányultság, valamint – a törvény meghozatalakor még Európában is egyedülálló módon – a nemi identitás is bekerült. A törvényileg védendő kategóriák: nemi, faji hovatartozás, bőrszín, nem-

ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2007. november

2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év

zetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási – vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, a foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozás. Bár Magyarországon az egyenlőbánásmód-törvény hatálybalépése óta tiltott a szexuális irányultság és a nemi identitás szerinti megkülönböztetés, továbbra is gyakran felmerül, hogy pontosan mit is kell érteni a szexuális irányultság vagy a nemi identitás alapú diszkrimináció fogalmán. Fontos kérdés például, hogy a diszkriminációtól való védelem csak egyénileg vonatkozik az LMBT-közösségben élő személyekre vagy partneri viszonyaikat is érinti. Az egyenlőbánásmód-törvény előírásainak megfelelően 2005-ben létrehozott Egyenlő Bánásmód Hatóság jogalkotási javaslata a házasság intézményének megnyitásáról a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek részére azt mutatja, hogy a diszkriminációs alapokat a partneri kapcsolatok szintjén is védendőnek tekintik. EBHTT/10.007/10/2007. számú jogalkotási javaslat szövege: „Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testülete a házasság intézményének megnyitását javasolja a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek

I

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK részére. Ennek megfelelően javasolja a Magyar Köztársaság Kormányának, hogy készítsen elő és terjesszen az Országgyűlés elé olyan törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az azonos neműek számára a házasságkötést a különneműek részére járó minden jog megadása mellett.”

Az LMBT-embereket érő társadalmi megkülönböztetés fő színterei Magyarországon (%)

59

60 50 40 30

Bővebben: www.egyenlobanasmod.hu

20

23

27

28

33

36

28

36

36 38

42 47

49

50

52 54

10

10

rm . in té zm Sp ény B o or t lt, k lu é b Eg tte r é Va sz em llá sé si gü k g Ci özö y vi l s sség Ál ze ta r lá vez no e si t sk ol a C M salá un d Fe kah lső el ok y t Ba atá rá s Jo ti k gr ö en r Ny Kö dsz ilv zép er án i o s sk o l Sz tün a Po óra teté lit ko ik zó s ai h sz ely er ve ze t M éd ia

0

Ön ko

Miközben Európában a 21. század elejére az Európai Unió és az Európa Tanács intézményei által megerősített jogi normává vált az azonos nemű felnőttek kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális gyakorlatának dekriminalizációja, az LMBT-emberek jogi emancipációjának területén még mindig vannak – elsősorban az államilag elismert együttélés és a szülői jogok rendezetlenségéből adódó – problematikus kérdések, amelyek egyelőre Magyarországon is megoldatlanok.

Az LMBT-embereket érő diszkrimináció színterei

70

Az azonos nemű párok házasságának, regisztrált partnerkapcsolatának és közös örökbefogadásának támogatottsága LMBT-válaszadók körében Az azonos nemű párok partnerkapcsolatának rendezési lehetőségei 100% 80% 60%

93%

Támogatottság (%) 80%

80%

40% 20% 0%

27% Házasság

Regisztrált Regisztrált Örökbefogadás partnerkapcsolat partnerkapcsolat (egyenlő jogokkal) (nem egyenlő jogokkal)

Az LMBT-kutatás főbb eredményei

4

3

2

1

hogy Magyarország európai kontextusban a kevésbé toleráns társadalmak közé tartozik, mely tényező fontos szerepet játszik az LMBTemberek által érzékelt társadalmi kirekesztő mechanizmusok működésében. A leszbikusok és a melegek iránti tolerancia szintje 24 európai országban A kutatási (átlagértékek) eredmények azt Hagyni kell, hogy a meleg férfiak és a leszbikus nők szabadon éljék az életüket mutatták, hogy melegként és leszbikusként úgy, ahogy akarják. (ESS 2006) a megkérdezett 2,99 magyar LMBT2,94 2,6 2,73 emberek gyak3,14 2,27 2,35 2,16 2,79 2,11 ran szenvedtek 1,93 1,95 2,08 2,44 2,66 1,72 az elismerés hiá2,29 2,14 2,16 2,02 2,08 1,94 1,89 nyától és a szoci1,72 1,68 alizáció legfontosabb intéz1=teljes egyetértés 5=teljes elutasítás ményeiből (család, iskola, iskoA leszbikus nők és a meleg férfi- lai kortárscsoport, munkahely, egészak iránti társadalmi toleranciaszint ségügyi intézmények) való kirekeszindikátorainak vizsgálatából kitűnt, téstől.

NL DK IS SE BE LU FR NO CH IE GB AU DE ES ALL 24 FI PT CZ SI GR HU SK EE PL UA

A kutatás empirikus alapját egy LMBT-embereknek szóló kérdőíves felmérés (N=1122), 150 diszkriminációs történet és 14 strukturált interjú elemzésének eredményei alkották.

II

Young strukturális elnyomás koncepcióját alkalmazva az LMBTemberek magyarországi helyzetéről elmondható, hogy (többnyire verbális) bántalmazásuk és megfélemlítésük, valamint az a tény, hogy a legtöbb társadalmi közegben nem ismerik fel és/vagy nem kezelik hatékonyan hátrányosan megkülönböztetett helyzetükből adódó problémáikat, az Lmbtemberek ellen irányuló rendszerszerű erőszak tüneteként értelmezhető. Míg az LMBT-témák társadalmi és politikai diskurzusbeli, médiabeli és iskolai láthatatlansága, illetve negatív ítéleteket tükröző reprezentációi, valamint (elsősorban a házassággal és az örökbefogadással kapcsolatban) a magyar jogrendszerben intézményesített nyílt megkülönböztetés a heteronormatív kulturális


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK imperializmus működésének jeleiként azonosítható. Az egyenlő bánásmód megteremtését szolgáló, Magyarországon is bevezetett jogi reformok elősegíthetik a társadalmi normák változását, a diszkriminációt tiltó rendelkezések léte azonban önmagában nem jelent túl sokat, ha nem alkalmazzák őket és/vagy az emberek – megfelelő nyilvánosság hiányában – nem is tudnak ezek létezéséről. Problémát jelenthet, ha a hivatalos intézményrendszer nem elég érzékeny az LMBT-emberek társadalmi megkülönböztetésére, és nem ad elég ösztönzést ahhoz, hogy az egyének utat találjanak a megfelelő intézményekhez. A létező, ám nem hatékonyan működő – azaz a rászorulók számára ismeretlen vagy megközelíthetetlen – intézmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diszkrimináció bizonyos formái rejtve maradjanak. Továbbá nehéz életet lehelni a meglévő egyenlőbánásmód-rendelkezésekbe, ha az érintettek félnek törvény adta lehetőségeikkel élni és hajlamosak elfogadni „másodrendű állampolgár” státusukat. Az egyenlő jogok biztosításának egyik előfeltétele a hátrányosan megkülönböztetett csoportok társadalmi láthatóságának, észlelhetőségének a növelése, ami azonban sebezhetővé teheti az egyént, ezért nem is mindenki engedheti meg magának, hogy nyíltan fölvállalja önmagát. Társadalmilag láthatatlan alanyok érdekeit és jogait védeni nagyon nehéz, szinte lehetetlen feladat: az LMBTembereket érő diszkrimináció sok esetben pedig azért marad rejtve, mert az áldozatok – gyakran éppen a további, esetenként családtagjaikat és közeli barátaikat is érintő megkülönböztetéstől való félelem miatt – inkább elkerülik a nyilvánosságot. dr. Takács Judit

Háttér Társaság a Melegekért Az 1995-ben alakult egyesület megszületése óta komoly szerepet vállal a hazai melegmozgalom ügyeiben. Már megalakulásakor célul tűzte ki a konkrét segítségnyújtás – segítőszolgálatok szervezése, HIV/AIDS-megelőzés, közösségszervezés – mellett a közvélemény figyelmének felhívását a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek problémáira és azok megoldatlanságára, az LMBT-közösség érdekeinek védelmére, a társadalomban máig élő előítéletek, sztereotípiák tarthatatlanságára. Mocsonaki László, az egyesület alapítója mutatta be a szervezetet. Elmondta, hogy a fő célok mellett 1997 óta részt vállalnak a meleg és leszbikus kulturális fesztiválok, a Meleg Büszkeség Napi felvonulások, az AIDS Világnapok, különböző konferenciák, megmozdulások szervezésében, nyilatkozatok és tiltakozások kiadásában. Állást foglalnak és fellépnek a melegek hátrányos megkülönböztetése, illetve az LMBT-közösséget ért különféle társadalmi, jogi támadások ellen. Az egyesület első programja, a telefonszolgálat, 1996 februárja óta működik, képzett munkatársaik a hét minden napján 18tól 23 óráig fogadják a hívásokat. A telefonvonal egyedülálló lehetőség a leszbikusok, a melegek, a biszexuálisok és a transzneműek számára kérdéseik, problémáik megbeszélésére, általános tanácsadásra. A Háttér jogi programja 2000 nyarán kezdte meg működését a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) támogatásával. Bonyolultabb jogesetek megoldásához az egyesülettel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédek tudnak segítséget nyújtani, és ők azok, akik a tanácsadással nem elintézhető ügyek peres és peren kívüli képviseletét a bíróság, az ügyészség és más hatóságok előtt vállalják. A szolgáltatások ingyenesek.


Mivel Magyarországon a HIV-fertőzöttek jelentős része a melegek köréből kerül ki, az egyesület felvállalt tevékenysége a HIV- és AIDS-megelőző programok szervezése a meleg közösségen belül. A Nemzeti AIDS Bizottság támogatásával felvilágosító füzeteket készítettek a megelőzés lehetőségeiről, illetve többféle prospektust állítottak össze, amelyben a biztonságosabb szexuális érintkezés legfontosabb szabályait fogalmazták meg. Az egyesület 2001 júniusától vesz részt a Center for AIDS Intervention Research (CAIR-Medical College of Wisconsin; Milwaukee, USA) által vezetett kutatásokban és HIV-megelőző programok kialakításában. A szervezet megalakulása óta részt vállal az LMBT-közösséget érintő kérdések felvetésében hazai és nemzetközi téren. Felhívják a figyelmet azokra az esetekre, amelyek során melegeket, leszbikusokat, biszexuálisokat, traszneműeket vagy bármely más kisebbség tagjait hátrányos megkülönböztetés ér (Sziget-botrány, Károli-ügy, özvegyi nyugdíj-ügy, HIV-pozitív középiskolás diszkriminatív módon történő magántanulóvá nyilvánítása stb.). Az egyesület eszközeivel fellép a kirekesztő jelenségek ellen a jogi, társadalmi, politikai színtéren egyaránt. Együttműködnek mindazon hazai és külföldi meleg és nem meleg emberi jogi civil szervezettel, amelyek hasonló célokért küzdenek. Bővebben: www.hatter.hu

V. M.

III

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Labrisz Leszbikus Egyesület A Labrisz Leszbikus Egyesületet hivatalosan 1999-ben jegyezték be, de az a csoport, amely megszervezte az egyesületet, 1996 óta rendezett találkozókat, beszélgetéseket. Néhány leszbikus nő nem hivatalos, fénymásolt lapot jelentetett meg, s később beszélgetést szer vezett az olvasóknak. A csopor t havonta találkozott, s a Labrisz-estek azóta is szerveződnek, minden hónapban. Később, az itt összegyűlt nők közül tizenegynéhányan alapították meg az egyesületet. Borgos Anna, a szervezet egyik ügyvivője ismertette a Labrisz Leszbikus Egyesület legfontosabb céljait, tevékenységét, amelyek közül kiemelte a közösségszervezés fontosságát (beszélgetőcsoportok, kiadványok, hírlevél); valamint a leszbikus és biszexuális nők láthatóságának növelését, illetve a szélesebb társadalommal való párbeszéd kialakítását, amelyet publikációkon, ismeretterjesztésen és az egyesület iskolai programján keresztül tart megvalósíthatónak. Az egyesület társszervezője a nyári meleg és leszbikus fesztiválnak, könyveket ad ki: köztük a Leszbikus tér/erő című esszékötet a leszbikus történelemről és politikáról, a feminizmusról és az előbújásról szól, a Szembeszél: Leszbikusok a szépirodalomban pedig verseket és novellákat tartalmaz, emellett társkiadói voltak az Összefoglaló a melegek, leszbikusok és biszexuálisok diszkriminációjáról Magyarországon, 2001 című könyvnek is. Legújabb kiadványuk, az Előhívott önarcképek: Leszbikus nők önéletrajzi írásai című könyv, amelyben memoárrészlet, levél, napló, önéletrajzi ihletésű novella és versbetétekkel dúsított önéletrajzi esszé egyaránt található. Az egyesület Melegség és megismerés című programját az Európai Unió PHARE Demokrácia Mikroprojektje támogatta. 2001 óta mintegy száz órát tartottak budapesti és vidéki középisko-

IV

lákban, és meghívott előadóként részt vettek a tanár- és pszichológusképzés kurzusain is. 2001ben kiadták a Már nem tabu című

tanári kézikönyvet, amely iskolával kapcsolatos írásokat, óraterveket, ismertetőket tartalmaz. A Labrisz együttműködik más feminista, meleg és leszbikus, illetve emberi jogi szervezetekkel is: a NANE-val (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen), a Háttér Társaság a Melegekért egyesülettel, illetve oktatási és más programjaiban együtt dolgozott a Háttér és a Habeas Corpus Munkacsoport tagjaival. Bővebben: www.labrisz.hu

V. M.

Nem a melegházasságra

Regisztrált élettársi kapcsolat mellett döntött a kormány A parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága november 6-án leszavazta a házasság intézményének kiterjesztését célzó SZDSZ-es javaslatot. Az ellenzéki pártok nemmel szavaztak, az MSZP tartózkodott. Egyedül Donáth László szocialista képviselő szavazott igennel, az előterjesztő Gusztos Péterrel együtt. A bizottsági ülésen a FIDESZ képviselője szűkszavúan csak annyit mondott, hogy pártja nem támogatja a javaslatot, az MDF-es Pettkó András pedig az SZDSZ PR-akciójának nevezte az előterjesztést. A nagyobbik koalíciós párt részéről megszólaló Szabóné Müller Tímea – aki szintén nemmel szavazott az ülésen – szerint nem folyt társadalmi vita a melegházasságról, illetve a Ptk. módosításában szereplő regisztrált élettársi kapcsolat megfelelően rendezi a leszbikus és meleg párok helyzetét. Ezt követően a kormány november 14-ei ülésén a meleg párok regisztrált élettársi kapcsolatának engedélyezését fogadta el. A melegek jogegyenlősége felé tett lépés előzményének tekinthető, hogy meleg identitását nyáron, a Meleg Büszkeség Napja megnyitóján nyilvánosan is felvállaló Szetey Gábor személyügyi államtitkár felszólalása meggyőzte a szocialisták parlamenti frakcióját a kérdést illetően, akik az új Polgári Törvénykönyv – évek óta húzódó, de 2009 előttre semmiképpen nem tervezett – elfogadásához kötötték volna korábban a regisztrált élettársi kapcsolat engedélyezését. Az államtitkár szerint az MSZP-t mind az európai szocialista és szociáldemokrata pártok gyakorlata, mind saját, jól felfogott érdeke az azonnali cselekvésre kellett, hogy ösztönözze. www.onkornet.hu


ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Az Év öröksége

Hivatalosan véget ért a 2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év magyarországi eseménysorozata november 15-én. Legacy of the year, vagyis Az Év öröksége volt a zárókonferencia mottója, amely rámutat arra, hogy az esélyegyenlőség jegyében eltelt évnek vannak eredményei, melyeket egyéni és társadalmi szinten egyaránt alkalmazni kell, a közgondolkodás részévé kell tenni. Bőven van tennivaló a jövőben is, ezért lényeges, hogy a kampányév ne csupán az emlékezetünkben maradjon meg és ne tekintsük lezártnak az esélyegyenlőségre való törekvéseket, elképzeléseket. A tematikus év zárórendezvényét a fenti gondolatokkal Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter nyitotta meg és hangsúlyozta, hogy bármilyen kormányzati, minisztériumi program sikeressége elképzelhetetlen társadalmi támogatottság nélkül, ezért a helyi civil szervezetek, önkormányzatok és a lakosság támogatását kéri. Ismertette a szaktárca és a kormány kiemelt esélyteremtő programjait, amelyek igen széles réte-

Jogok, képviselet, elismerés, tiszteletben tartás… az Év fő célkitűzései, alappillérei voltak, amelyeket a miniszter kiegészített a partnerség, az összehangolás, a befogadás és a párbeszéd fogalmaival. Hangsúlyozta:„Ahhoz, hogy a jogszabályok jelentős hatást gyakoroljanak az emberek hétköznapi életére, azokat széles körben ismertté és mindenki számára elérhetővé kell tenni. Fontos, hogy minden állampolgár tisztában legyen saját jogaival, azokat érvényesíteni tudja, és fel kell ismernie, hogy mások hasonló jogainak tiszteletben tartása rá is bizonyos kötelezettségeket ró”–, és hozzátette, ezek a törekvések és elképzelések sokkal korábban keletkeztek, köztudatba épülésüket viszont az Európai Év nagyban elősegítette. Dr. Lamperth Mónika beszéde után a szociális és munkaügyi tárca által kiírt és támogatott esélyegyenlőségi pályázatok díjazottait köszöntötte. Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára – a konferencia levezető elnöke – a kitüntetettek méltatásában elmondta, hogy a kormány a díjakkal megbecsülését kíván-

Palya Bea, Dr. Lamperth Mónika, Rauh Edit

geket érintenek, többek között a nőket, a fogyatékossággal élőket, az időseket és a romákat, és foglalkoznak a szexuális identitás, valamint a faji és hitbéli meggyőződés kérdéseivel.

ja kifejezni azon munkáltatóknak, akik példás figyelmet fordítottak dolgozóik esélyegyenlőségének javítására. A Legjobb esélyegyenlőségi terv díjjal elismert vállalkozások és intézmények humánpolitikájukban és programjaikban


FOGALOMTÁR Legfontosabb magyar és idegen nyelvű kifejezések, szimbólumok, melyeket a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek használnak. Átoperálás SRS (sex-reassignment surgery). Szexuális átalakító műtét transzszexuálisok számára. Biszexualitás. Érzelmi és szexuális vonzalom képessége mindkét nem iránt. A biszexuálisok jelentős része életének egyes időszakában kizárólag a homoszexuális vagy kizárólag a heteroszexuális ingerekre reagál. Coming out. Előbújás, a melegség felvállalása az élet különböző színterein. Dyke. Eredetileg a férfias leszbikusokra alkalmazott pejoratív megjelölés az angol nyelvben; később pozitívvá alakítva az asszertív, öntudatos leszbikus nők kezdték használni saját magukra. Eurogames. Nemzetközi meleg sportverseny, meleg olimpia. Europride. Minden évben máshol rendezett több hetes meleg kulturális rendezvény - felvonulással, fesztivállal és egyéb eseményekkel. F to M (F2M). Transzférfi („nőből férfi”). Transzszexuális, aki genetikailag nőként született, és férfivé alakult. Fekete háromszög. A leszbikusok egyik jelképe, a koncentrációs táborokban használták a leszbikus nők megjelölésére. Magyarországon nem használják. Feminizmus. Társadalmi mozgalom, illetve nézet, amely a nők iránti előítéletek megszüntetésére, a férfiak és a nők megkülönböztetett bánásmódjának eltörlésére, és általában a nők érdekeinek fokozott előtérbe helyezésére irányul. Gay. A „meleg” férfi jelenlegi legáltalánosabb, nem tabu kifejezése angolul. Glbt. Gay-lesbian-bisexual-transgender, azaz leszbikus-melegbiszexuális-transznemű. Ugyanezt jelenti az lgbt, csak a leszbikus szó szerepel elöl. Magyarul (ld. lmbt). Hermafrodita, interszexuális. mindkét nem nemi szerveivel rendelkező személy. Homoszexuális. az embereket akkor nevezik így, ha saját nemük és (szexuális) partnerük neme megegyezik. A homoszexuális kifejezést 1868-69-ben Kertbeny Károly, magyar-német író-fordító a görög homo és a latin sexus szavakból alkotta meg egy meglepően modern emberi jogi kontextusban. Homofóbia. A homoszexualitástól, illetve a leszbikus, meleg, biszexuális emberektől való félelem, illetve a feléjük irányuló düh; ellenséges, előítéletes megnyilvánulásokban, diszkriminációban érhető tetten. IGLYO. International Gay, Lesbian, Bisexual, Transgender and Queer Youth and Student Organization; nemzetközi LMBT ifjúsági szervezet, amelynek 27 éven aluliak lehetnek tagjai. ILGA. International Lesbian and Gay Association; Nemzetközi Meleg és Leszbikus Szervezet, amely 1978-ban alakult a melegek és leszbikusok jogainak védelmére és érdekeik nemzetközi képviseletére. Labrisz Kétélű bárd, a leszbikusok szimbóluma. A magyar leszbikus egyesület neve is. Lambda. Meleg szimbólum; 1970-től használják, jelentése ellentmondásos: egyesek szerint a liberalizálást (felszabadítást),

V

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK mások szerint a fizikából vett hasznos energiát vagy a hullámhosszt jelentheti. Leszbikus. A homoszexuális nőkre alkalmazott politikailag korrekt kifejezés. Lila háromszög. A leszbikusok színe, leszbikus szimbólum. Lmbt- vagy mlbt-közösség leszbikus-meleg-biszexuális-transznemű. A szexuális orientációval kapcsolatos kisebbségek közös, politikailag korrekt megnevezése. M2F (M-to-F). transznő (“férfiból nő”). Transzszexuális, aki férfinak született, de nővé alakult. Meleg. A homoszexuálisok politikailag korrekt magyar elnevezése. Nemi identitás. A férfi vagy a női nemhez, vagy mindkettőhöz, vagy egyikhez sem való tartozás érzése alapján kialakított önazonosság-tudat. (Nem azonos a szexuális orientációval). Rózsaszín háromszög. A náci koncentrációs táborokban a homoszexuális férfiak megkülönböztetésére szolgáló jel, később a melegek nemzetközi szimbólumává vált. Szexuális orientáció. Tartós érzelmi, szerelmi, szexuális vonzalom egy másik személy iránt, mely nem feltétlenül jut kifejezésre a szexuális magatartásban – de könnyen megkülönböztethető a szexualitás többi komponensétől: a biológiai nemtől, a nemi identitástól és a társadalmi nemi szerepektől. A szexuális orientáció értékei egy olyan skálán helyezhetők el, ahol a kizárólagos homoszexualitás és a kizárólagos heteroszexualitás által kijelölt végpontok között számos, például biszexualitással jellemezhető átmenet található. Szivárványzászló. A melegek szimbóluma, zászlaja. A sokszínűséget fejezi ki. 1978-tól használják. Kezdetben nyolcszínű volt (rózsaszín=szex, vörös=élet, narancssárga=gyógyítás, sárga=nap, zöld=természet, türkiz=művészet, indigókék=harmónia, ibolya=lélek), de 1979-től előállítási nehézségek miatt a rózsaszínt és a türkizt elhagyták, az indigót királykékkel helyettesítették. Titkos Ilona. Korábban így nevezték a rejtőzködő meleget. Titkos Ilona (1898-1963) magyar színésznő volt, a húszas években a sex appeal (szexepil) megtestesítője. Transzfóbia. A transzszexuális és a transznemű emberektől való félelem, illetve a feléjük irányuló düh. Transznemű. A „nemi határsértők” változatos csoportja. Ide sorolhatók többek között a transzszexuálisok, a transzvesztiták, az atipikus neműek, az átöltözők, az interszexuálisok és a nemi címkézést elutasítók. Transzszexuális (TS). Aki az ellenkező nem tagjaként szeretne élni és mások által elfogadva lenni. Ezt általában az a vágy kíséri, hogy testét sebészeti beavatkozásokkal és hormonkezeléssel minél jobban összhangba hozza az előnyben részesített nemmel. Egy izraeli transzszexuális így fogalmazta meg álláspontját:„Nem egy fiú vagyok, akinek lelki problémái vannak, hanem egy lány, akinek testi.” Transzvesztita (TV). Az (a férfi vagy nő), aki a másik nem ruháinak viselése által (átmenetileg) élvezni kívánja a másik nemhez való tartozást, de saját nemét nem (feltétlenül) akarja megváltoztatni; transzvesztita az is, aki számára a másik nem ruháinak viselése szexuális izgalmat jelent. Ez utóbbi típust nevezik fetisisztikus transztvesztitizmusnak. Vörös szalag. Az AIDS elleni küzdelem iránti szolidaritás kifejezéseként a kabáthajtókán viselt szalag. Mocsonaki László

VI

Eurobarométer Az európai unió a 2007-es Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év célkitűzéseinek megfelelő eléréséhez előzetes kutatást készíttetett a tagállamokban a diszkrimináció és egyenlőtlenség témájában. A felmérés 2006. június 7.– július 12. között készült a TNS Opinion & Social cég gondozásában, és az EU-ban törvények által tiltott hat diszkriminációs okra – nem, kor, vallás vagy meggyőződés, etnikai származás, fogyatékosság, szexuális orientáció – fókuszált. Lapunk mellékletében folyamatosan részleteket közlünk a kutatásból, a teljes dokumentum a www.ec.europa.eu vagy a www.szmm.gov.hu oldalon található. K: Vannak Önnek olyan barátai vagy ismerősei, akik…? V: Igen.

K: Ön szerint a mai magyar társadalomban a következő csoportokhoz való tartozás inkább előnyt, inkább hátrányt jelent, vagy pedig nem számít? Az, ha valaki… V: inkább hátrányt jelent

65% 54%

EU25

HU

Homoszexuális

K: Ha a mostani helyzetet összeveti az öt évvel ezelőttivel, Ön szerint a diszkrimináció alábbi típusai elterjedtebbek vagy kevésbé elterjedtek Magyarországon? A(z) … alapján történő diszkrimináció V: elterjedtebb

35% 7% 31%

EU25

HU

EU25

35%

HU

Homoszexuálisok

Szexuális orientáció

aktívan is segítik a kisgyermeket nevelőket, a fogyatékkal élőket, romákat, pályakezdőket, idősebb munkavállalókat. Az e célcsoportokhoz tartozó munkatársak legtöbb esetben speciális képességük, vagy időbeli korlátjaik, vagy egyszerűen a velük szemben fennálló előítéletek miatt gyakran nem tudnak meglévő képességeik szerint teljesíteni, optimálisan beilleszkedni. AkonferenciánköszöntőtmondottPalya Bea, az Esélyév egyik nagykövete, aki Álomturnét szervezett az Évhez kapcsolódóan, melysoránagyerekekkelközösenálmodtak egymindannyiunkszámárajobbésegyenlőbb esélyeket nyújtó jövőről. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára kitért köszön-

tőjében az iskoláskor kérdéseire, hangsúlyozta, hogy a ismeretekhez való hozzáférést, a tanuláshoz való jogot biztosítani kell, hiszen az esélyegyenlőség kérdésében fontos tényező a jogok ismerete, a képességek megszerzése, amelyek mind szükségesek az életben való„esélyesebb”megmérettetéshez. Kiemelte, hogy a rászoruló, kisebbségi csoportok integrálását segíteni kell, mert az a többségi társadalom tagjaira is kedvezően hat. A köszöntőket követően Gyulavári Tamás beszélt a magyar antidiszkriminációs jogrendszerről és a hazai tapasztalatokról. A szegénységi csapda megakadályozásáról tartott előadást Tausz Katalin, aki szomorú képet lát kirajzolódni elsősorban a gyermekek


AZ ESÉLYÉV PÁLYÁZATI EREDMÉNYEI

K: Támogatná vagy ellenezné olyan intézkedések bevezetését, amelyek mindenki számára egyenlő esélyeket teremtenének a foglalkoztatás területén? Speciális intézkedések bizonyos csoportok esetében… alapján.

Kor

9%

EU25 Összesen

50%

HU 36%

A válaszadók megoszlása… szerint:

Külső kör: EU25; belső kör: Magyarország

K: Az Ön véleménye szerint a diszkrimináció alábbi típusai nagyon elterjedtek, eléggé elterjedtek, eléggé ritkák vagy nagyon ritkák Magyarországon? A(z) … alapján történő diszkrimináció V: elterjedt

16% 25%

32% 51%

66%  Támogatja

 Ellenzi

 Nem tudja

Szexuális orientációjuk

Nem Férfi

49%

36%

Nő

51%

35%

K: Hajlandó lenne arra vagy sem, hogy egy népszámlálás részeként (anonim módon) információt szolgáltasson az alábbi kérdésekkel kapcsolatban, amennyiben ez segítené a diszkrimináció elleni harcot?

15

47%

32%

16–19

49%

34%

20+

53%

42%

még tanul

58%

43%

Külső kör: EU25; belső kör: Magyarország

Tanulmányok (életkor a befejezés évében) 28%

6% 9% 43% 48%

65%  Hajlandó

 Nem hajlandó

 Nem tudja

Szexuális orientációjuk

szegénységének ügyében, Severine Deboos, a Nemzetközi Foglalkoztatottsági Szervezet képviseletében pedig a munkaerőpiaci esélyegyenlőség érvényesítéséről beszélt. A szekcióüléseken számos ismert szaktekintély közreműködésével a jogérvényesítést, az esélyegyenlőségi terveket, a média szerepét, valamint az erőszak megjelenési formáit vették górcső alá. Az Esélyév kampányéve véget ért, de szellemisége átível a következő évekre, hiszen a programok hatására egyéni és társadalmi szinten is elindultak szemléletbeli változások, azonban a megkezdett tevékenységek, az intézkedések eredményei hosszabb távon érnek be. Mindannyian az Esély-

A médiaszekció: Soós Viktória (tusarok.org), Csiky Ildikó (Ön-Kor-Kép) és Tordai Ágnes (Prime Time Communications)

év letéteményesei vagyunk, a megkezdett munkát folytatnunk kell. Ez az üzenet az Év öröksége. A konferencia előadásai, szekciótémái bővebben: www.szmm.gov.hu, www.onkornet.hu

Kolin Péter


Kodak Diákreklámfilm-verseny magyar győztessel A diákreklámfilm-pályázatán induló alkotások közül LÓTH BALÁZS Szeret-nem szeret című munkájára szavaztak legtöbben a Golden Drum Reklámfesztivál ideje alatt. A nemzetközi versenyen két magyar pályamű indult, amelyek korábban egy hazai megmérettetésen nyertek. A Kodak Nagy-Britanniában hirdette meg először a diákreklámfilmversenyt, idén először Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Törökországban tanuló diákok is részt vehettek benne. A magyarországi Kodak Társadalmi Célú Diákreklámfilm verseny 2007 márciusában indult, az első körben szakmai zsűri értékelte a beadott szinopszisokat és választott ki tíz, megvalósításra érdemes pályázatot. A tíz projektre a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai alkotói csoportokat hoztak létre, ők tervezték meg és készítették el a filmeket. A verseny főtámogatója, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év keretein belül adta meg verseny témaköreit, ezen felül pedig limitált költségkeretet biztosított mind a tíz forgatási stáb munkájához. További támogató volt a Focus Fox és a Sparks, illetve a Kodak. A tíz 30 másodperces filmet a közismert filmes szakemberekből álló zsűri júniusban értékelte, és kiválasztották Lóth Balázs Szeret-nem szeret, illetve KÁJEL JUDIT, TARI ZSÓFIA és RÉV MARCELL Pást című munkáit, amely filmek a portorozsi Golden Drum fesztiválon versenyeztek a többi ország Kodak reklámfilmversenyének győzteseivel együtt. A Szociális és Munkaügyi Minisztériummal kötött szerződés szerint a Szeret-nem szeret című szpot hamarosan a nagyközönséghez

VII

AZ ESÉLYÉV PÁLYÁZATI EREDMÉNYEI is eljuthat. A vetítéseket követően a Kodak begyűjtötte a nézők szavazatait, amelyek összesítése szerint Lóth Balázs munkája nyert, akinek az elismerést Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter adta át az Esélyév hazai zárókonferenciáján. Európai Uniós Újságíró Díj Az Európai Bizottság immár negyedik éve tünteti ki uniós újságírói díjjal azokat a nyomtatott és online médiában dolgozó újságírókat, akik nagyban hozzájárulnak a sokszínűség előnyeinek bemutatásához, és kiveszik részüket a társadalmi megkülönböztetés elleni harcból. Idén 41 magyar pályázat érkezett (így a benevezett versenyművek szempontjából hazánk az ötödik a tagálla-

mok sorában), amelyek közül a héttagú hazai zsűri SCIPIADES ERZSÉBET Jobb volna ma 500 zsidó, mint 500 cigány című írását ítélte a legjobbnak, és továbbította a brüsszeli zsűrinek. A 2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év – Különdíj győztes pályaműve SOMBOR JUDIT Amit az élet elvett tőlem, másutt visszaadta című riportja lett. A nemzetközi díjátadó 2007. december 18-án lesz Brüsszelben, ahol, reméljük, a tavalyihoz hasonlóan idén is lesz magyar díjazott. (2006-ban az Európai Újságíró Díj második helyezettje Hargitai Miklós újságíró volt). A pályázat weboldala: http://journalistaward.stop-discrimination. info/213.0.html

Az esélyegyenlőségi melléklet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából készült A mellékletet szerkesztették: Kolin Péter, Mocsonaki László, dr. Takács Judit, Szász Andrea, Vajda Márta A mellékletben szereplő cikkek a szerzők álláspontját tükrözik. Az Európai Bizottság nem felel az abban közölt adatok esetleges felhasználásáért. A program megvalósulását a 2007 – Egyenlő Esélyek Mindenkinek Európai Év támogatja.

„Legjobb esélyegyenlőségi terv” díj

VIII

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkahelyi esélyegyenlőségi tervek program megvalósítására kiírt pályázata a munkahelyi egyenlőséget és a sokszínűséget állította a középpontba. A 20 millió forint keretösszegű pályázatot a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgáltató Kht. nyerte meg. A győztes – a pályázati kiírásoknak megfelelően – három kategóriában meghirdette a „Legjobb esélyegyenlőségi terv” díjat, mely további motivációt jelentett a munkaadóknak az esélyegyenlőségi tervek elkészítésében.

A díjazottaknak – a versenyszféra, illetve többségi állami tulajdonú vállalkozások kategóriában a Magyar Posta Zrt.-t képviselő Szüts Ildikó általános vezérigazgató-helyettesnek, az önkormányzatok és intézményeik kategóriában Üllés község polgármesterének, Nagy Attila Gyulának, illetve a központi közigazgatás és intézményei kategóriában a Budapesti Corvinus Egyetem esélyegyenlőségi referensének, dr. Boros Anitának –, méltatásukat követően, Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter adta át az elismerést az Esélyév zárókonferenciáján. A

Európai Fotópályázat Európa képző- és iparművész hallgatói kreatív állásfoglalásukat fejezhették ki azzal, hogy alkotásukat benevezték 2007. március 1. és július 31. között a Törj át a sztereotípián! fotópályázatra. Magyarországról 37 pályamű érkezett a versenyre, amelyek közül kettő shortlisten szerepelt, ám végül két lengyel, és egy német diák

vitte el a pálmát. A magyar alkotások a többi 34 között a pályázathoz kapcsolódó európai vándorkiállításon tekinthetők meg a győztes alkotók városaiban; továbbá vizuális elemeit képezik majd későbbi kampányoknak, promóciós anyagoknak. A pályázat weboldala: http://photocompetition.stop-discrimination.info/582.0.html

Szűts Ildikó, Dr. Lamperth Mónika, Nagy Attila Gyula és Dr. Boros Anita

díjról és a munkahelyi esélyegyenlőségi tervekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról további információkat a www.humanstudio.egalnet.hu honlapon lehet olvasni. V.M.

PÁLYÁZAT Az EU és MTV (Music Television) Videópályázata Az Európai Unió és a világ legnagyobb ifjúsági tévécsatornája, az MTV (Music Television), október 22-én indította útjára közös pályázatát, amelynek célja, hogy a nevezők az általuk készített videó üzenetekkel rámutassanak az esélyegyenlőség előnyeire, és a diszkrimináció elleni harc fontosságára. A nevezés december 8ig tart, szavazni pedig december 15-ig lehet. A pályázat weboldala: http://www.eudiversity.com


KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA

„Nem mondunk le senkiről” Program a leghátrányosabb helyzetűeknek

Összesen 135 milliárd forintot különített el a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, amelyre kizárólag a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség pályázhat, további pályázati keretek esetében pedig kedvezményeket kapnak ezek a kistérségek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter november 19-én tartott konzultációt a 33 kistérség képviselőivel az Új Magyarország Felzárkóztatási Programról. A találkozón részt vett a négy érintett régió fejlesztési tanácsának elnöke és a hét önkormányzati szövetség képviselője is. A KSH adatai alapján kijelölt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben él az ország lakosságának 10 százaléka, összesen 1 millió ember. Ezek a vidéki szegénység gócpontjai, ahol a családok túlnyomó része segélyekből és alkalmi munkából él. Számukra a legalapvetőbb civilizációs feltételek sem biztosítottak, így ezeken a területeken nem halogatható tovább a felzárkóztatás megkezdése. A leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítása, gazdasági és társadalmi felzárkózásuk megkezdése érdekében indította el a kormány – uniós források felhasználásával – az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot. A program célzott humánerő-fejlesztést, térségi gazdaságfejlesztést, valamint környezeti és infrastruktúra-fejlesztést kíván megvalósítani.

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség számára elkülönített forrás mintegy 135 milliárd forint. Emellett ezek a kistérségek a mások számára is nyitott pályázati eljárásokban az értékeléskor plusz pontokat kapnak, beruházásaikat nagyobb százalékban fedezhetik közösségi pénzből, enyhített feltételek mellett. Ezen források együttes hatása mintegy 300 milliárdra becsülhető. Az Észak-magyarországi Régióban például a kistérségi központok közúti elérhetőségének javítása esetén kapnak plusz pontokat az érintett kistérségek, Dél-Alföldön pedig a közösségi közlekedés fejlesztését segítő szervezési, strukturális beruházások elbírálásánál. ÉszakMagyarországon a belterületi és térségi vízrendezés esetében jár majd többlet-támogatás, Dél-Dunántúlon pedig a kistelepülések szennyvíz-

kezelésének fejlesztésénél. A gazdaságfejlesztés operatív program kiírásaira pályázók esetében nem lesz feltétel az előírt exportnövekedés teljesítése.

Gazdasági és társadalmi felzárkóztatás A támogatott konkrét fejlesztések egy része a foglalkoztathatóság és az életminőség javítására irányul, illetve a helyben igénybe vehető közszolgáltatások kínálatának bővítésére, tartalmi és minőségi fejlesztésére. Emellett a kistérségek gazdasági teljesítményének növelése érdekében a program ösztönzi a termelékenység fokozását, segít fenntartani, illetve növelni a foglalkoztatási lehetősége-

ket, de a háztartásokban, a törpe- és kisgazdaságokban folyó termelés bővítését is fontosnak tartja. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek zöme értékes természeti környezetben fekszik. Meg kell őrizni ezeket az értékeket, de ez nem mond ellent az adottságok ésszerű hasznosításának. A szükséges infrastruktúrafejlesztéseket a megújuló energiák hasznosításával kell környezetkímélőbbé és fenntarthatóvá tenni. Ezen felül utak építésével és egyéb közlekedési beruházásokkal javítani kell a fizikai elérhetőséget, de például növelni kell a szélessávú internetes elérések számát is. Különösen a gazdasági beruházások esetében kulcsfontosságú, hogy a fejlesztésekbe magántőkét is sikerüljön bevonni. Ezért a köz- és üzleti szféra társfinanszírozásában megvalósuló projektek előnyt élveznek.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek rendelkezésére álló keretek (248, illetve 271 Ft/EUR árfolyamon)

Megnevezés

Elkülönített forrás (Mrd)

Gazdaságfejlesztés operatív program

23,3–25,5

Társadalmi megújulás operatív program

25,2–27,5

Társadalmi infrastruktúra operatív program

7,6–8,3

Államreform operatív program

0,6–0,7

Elektronikus közigazgatás operatív program

2,3–2,5

Új Magyarország vidékfejlesztési program Dél-dunántúli regionális operatív program Dél-alföldi regionális operatív program Észak-alföldi regionális operatív program

32–35 9,2–10 egyeztetés alatt 9,2–10

Észak-magyarországi regionális operatív program

14,2–15,5

Összesen:

123,6–135

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség


15

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA nősége, így mérséklődjenek az egyenlőtlenségek. A kistérségi fejlesztési bizottságok tagjai képzéseken, tréningeken vehetnek részt az eredményes felzárkóztatás érdekében.

Összehangolt fejlesztések A 33 LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉG Észak-magyarországi Régió: Edelényi, Encsi, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Mezőcsáti, Tokaji, Hevesi, Bátonyterenyei kistérség Észak-alföldi Régió: Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Nyírbátori, Vásárosnaményi, Berettyóújfalui, Tiszafüredi kistérség Dél-alföldi Régió: Bácsalmási, Jánoshalmai, Mezőkovácsházai, Sarkadi, Kisteleki kistérség Dél-dunántúli Régió: Sásdi, Sellyei, Szigetvári, Tamási, Barcsi, Csurgói, Lengyeltóti, Kadarkúti kistérség

Kistérségi fejlesztési bizottságok alakulnak A komplex felzárkóztatási programokról születő döntéseket a többcélú kistérségi társulások tanácsai hozzák, a helyi fejlesztési folyamat operatív irányítói pedig a december 15-ével megalakuló kistérségi fejlesztési bizottságok lesznek. Ezekben a polgármesterek és országgyűlési képviselők mellett a kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek és a térség gazdasági szereplői is helyet kapnak. Szakértők bevonásával januárban kezdődik a kistérségi szintű tervezés, áprilisban válnak véglegessé a helyi fejlesztési tervek, amelyek tartalmazzák a kistérség azon elképzeléseit, hogy milyen pályázatokon kívánnak majd elindulni. A komplex fejlesztési tervek elkészítéséhez kistérségenként 20 millió forintot biztosít a program. Emellett ingyenes szolgáltatás a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára a pénzügyi

16


tanácsadás, illetve a fejlesztési, pénzügyi és projektfinanszírozási ismeretek bővítése, valamint egészségtervek készítése, amelynek célja, hogy javuljon a lakók egészségi állapota, életmi-

Az Új Magyarország Felzárkóztatási Program sok szálon kapcsolódik az uniós ágazati és regionális fejlesztésekhez, de a határ menti együttműködések európai programjához is. A tematikus programok közül különösen szoros kapcsolatban áll a gyermekesély-programmal, amely a hátrányos helyzetű, mély szegénységben élő gyermekek esélyegyen-

 A Hevesi kistérség elnöke, Kisköre polgármestere, Szén József azt pozitívumként értékeli, hogy a kormány felismerte: lépni kell a leszakadó térségek felzárkóztatása érdekében, kiemelten kell segíteni a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek. A polgármester szerint azonban ez a most elkülönített támogatás sem lesz elegendő a felzárkózáshoz, még akkor sem, ha a 135 milliárd forint mellett más pályázatoknál is az átlagosnál kedvezőbb elbírálásra számíthatnak. A kistérség vezetője úgy látja: elsősorban a munkahelyteremtéshez kellenének hatékonyabb intézkedések. A kistérségben 22–24 százalékos a munkanélküliség. Ahhoz, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon a térség, főként az elérhetőséget kellene javítani. A polgármester szerint korábban sok szó esett a z M8-as autópálya megépítéséről, amely bekapcsolná a Tisza-tó Hevesi kistérségi körzetét az ország, illetve Európa gyorsforgalmi vérkeringésébe. Erről azonban egyenlő-

lőségét kívánja megteremteni, és a tudásesély-programmal, amely a foglalkoztatottak alsó szegmensének a munka világába történő viszszavezetését célozza. A november 20-án megrendezett észak-magyarországi regionális szakmai fórumon Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára ismertette tárcája részvételét az Új Magyarország Felzárkóztatási Programban. A leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatásának kulcsa a helyi szükségletekre alapozott, összehangolt gazdasági, közlekedési, egészségügyi, szakképzési, oktatási, foglalkoztatási és

re nincs konkrét hír, pedig az autópályák jelentőségét mutatja az is, ahogyan az M3-as autópálya melletti térségek elkezdtek fejlődni, felzárkózni az út átadása után. Szén József hozzátette: a településeket, illetve a kistérségeket összekötő alsóbbrendű utak fejlesztését, állapotuk javítását sem kellene az önkormányzatokra hagyni, az önkormányzatoknak elsősorban a településen belüli fejlesztésekre kell figyelniük. Kitörési pont lehet a kistérség számára az idegenforgalom, de a polgármester szerint a Hevesi kistérség területének a Tisza-tó térségében, mint kiemelt üdülőövezetnek több figyelmet kellene kapnia. Nem ért egyet azzal sem, hogy a jelenlegi turisztikai pályázatok csak a meglévő gyógyfürdők fejlesztését, rekonstrukcióját teszik lehetővé, újak létesítéséhez nem kapható uniós támogatás. Kisköre 61 fokos, jó vízhozamú hőforrására alapozva egy gyógyfürdő mind az építés, mind az üzemeltetés során munkahelyteremtő, munkahelymegtartó szereppel bírna, további fejlődést generálna úgy a kistérség, mint a Tisza-tó övezetében, és a polgármester szerint biztosan érdekelné a belföldi, de akár a külföldi turistákat is.

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA szociális fejlesztések biztosítása. Ennek érdekében több operatív program közreműködése szükséges.

A foglalkoztatási mechanizmusok feltárása A szociális és munkaügyi tárca célja az Új Magyarország Felzárkóztatási Program kapcsán a foglalkoztatási mechanizmusok feltárása, szociális tartalmú foglalkoztatási programok indítása, a leszakadás és a kirekesztődés újratermelődésének megakadályozása, illetve a felnőtt népesség munkaerejének felértékelése. Szerepel a stratégiában a mikro-, kisés középvállalkozások támogatása, az állami szerepvállalás hangsúlyainak módosítása a foglalkoztatáspolitikában, illetve a helyi szereplőkkel való együttműködési formák kialakításának támogatása, a különböző szerveződések közötti kapcsolat megteremtése, a párhuzamosságok kiszűrése. A foglalkoztatási programok közül uniós társfinanszírozással vehetők igénybe a „Tranzit” foglalkoztatási programok, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítését szolgáló komplex munkaerőpiaci programok, az alternatív foglalkoztatási programok, illetve a START-programok. Ezek pénzügyi kerete a társadalmi megújulás oparatív program. Hazai költségvetési forrás segíti a képzéssel kombinált közmunkaprogramokat, a régiós munkaügyi központok által támogatott közhasz-

 Tóth József, a szikszói kistérséghez tartozó Halmaj polgármestere a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy ez a 135 milliárd forint nagyon kevés a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásához. A polgármester szerint ez még akkor is nagyon messze van a minimálisan szükségestől, ha az ígéretek szerint több más pályázatnál pluszpontokat és kedvezőbb elbírálási feltételeket kapnak az érintett kistérségek. Tóth József úgy látja: a felzárkóztatási program elemei egyelőre nincsenek kellően kidolgozva. Nem tudják például azt sem, hogy pénzben vagy más formában jutnak hozzá ahhoz a 20 millió forinthoz, amit kistérségenként a tervezéshez kapnak.

nú munkavégzést, a beruházások, infrastruktúrafejlesztések élőmunka igényének kvóta alapján történő kielégítését a regisztrált álláskeresők közül, illetve a romaévtized program keretében megvalósuló intézkedéseket.

A szociális szolgáltatások helyzete A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség településeinek 10 százalékán – 72 településen – még egyszemélyes gyermekjóléti szolgáltatás sem működik. A települések 96 százalékában – 690 helyen – nem teljesül a gyermekek napközbeni ellátási kötelezettségének egyik formája sem, nincs bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet. A települések 36 százaléka legfeljebb az egyik szociális szolgáltatást biztosítja

Általában az uniós pályázatokon csak nagyon kevés támogatást tudnak elnyerni a hátrányos helyzetű térségek és települések. A polgármester szerint ennek egyik oka az, hogy a települések közötti együttműködés sokszor még mindig nem megfelelő. Másrészt viszont a pályázatok célzottan vannak kiírva, a leszakadó térségek pedig gyakran nem felelnek meg a kiírásokban szereplő feltételeknek, így nem kapnak elegendő lehetőséget. A fejlettebb térségek közben tovább fejlődnek, ezért a különbségek továbbra sem csökkennek. A hátrányos helyzetű kistérségeknek nyújtott központi segítséggel kapcsolatban a polgármester azt is megemlítette: a többféle hálózat – például a kistérségi megbízottak vagy a vidékfejlesztési irodák – munkája még mindig nincs kellően összehangolva, pedig ez megkönnyíthetné a kistérségek információszerzését és lehetőségeit.

az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a falu/tanyagondnoki szolgáltatás közül, de 62 településen egyetlen szociális alapellátás sem biztosított ezek közül. A leszakadás és a kirekesztődés újratermelődésének megakadályozása érdekében az oparatív programok lehetőséget nyújtanak a szociális szolgáltatási hiányok csökkentésére, a többi között új szolgáltatásokkal,

integrált térségi központok kialakításával, illetve a meglévő szolgáltatások, valamint a falu/tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztésével. A gyermekek esélyeinek növelését a korai beavatkozást középpontba helyező kisgyermekkori programok, az integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére, valamint a gyermekek és fiatalok integrációs programjai segítik.


17

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA A munkaerő értéke A felnőtt népesség munkaerejének felértékelését szolgálja a „Lépj egyet előre” program, amely a szak- és felnőttképzés struktúrájának, a képzések minőségének és tartalmának, illetve a pályaorientációs rendszernek a fejlesztését jelenti. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeit javítja a hátrányos helyzetű munkavállalók piacképes szakismeretekhez juttatása, a felnőttképzési programok, a komplex képzési program fogyatékossággal élőknek, illetve a hátrányos helyzetű munkavállalók képzésének támogatása. A gazdaságfejlesztés operatív program, illetve a regionális operatív programok mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Startprogramokkal, az atipikus foglalkoztatási formák bővülését ösztönző, illetve a munkahelyi képzéseket támogató programokkal, valamint a mobilitási költségek (részleges) átvállalásával is segíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Ezt a célt szolgálja hazai forrásból a„+ 1 fő” program, az MKV program, a romák foglalkoztatását elősegítő kísérleti támogatási program, a kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, illetve a munkahelyteremtő támogatások központi programja. Á. K.

18

Az élhetőbb vidékért Új magyar faluprogram Elkészült az Új magyar falu programja, amelynek súlypontjai a munkahelyteremtés, az esélyegyenlőség és az életminőség javítása, a harmónia a természettel, valamint a kulturális örökség védelme és a hagyományőrzés – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök novemberi négynapos országjáró körútján. Két nagy forrása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv. A tervek szerint a program révén minden magyar faluban átlagosan tíz beruházás valósulhat meg, amely vagy munkahelyet teremt, vagy a település fejlesztésével járul hozzá a vidéki élet jobbá tételéhez. Az egyik legfontosabb cél a hazai agrárgazdaság versenyképességének növelése, amit a termékszerkezet átalakításával és az eszközök, művelési módok modernizációjával lehet elérni. 2007– 2013 között a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére 624 milliárd forint támogatás fordítható, a mezőgazdasági termékek értéknövelésére – élelmiszer-feldolgozásra, bioüzemanyagokra – 66 milliárd, fiatal gazdálkodók elindítására 9 milliárd, „gazdaságátadásra” pedig 7 milliárd. Az agrárágazaton kívüli munkahelyek számának növelése érdekében a nem mezőgazdasági vállalkozások is kaphatnak támogatást. Az induló vállalkozások támogatására több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre. A kisgazdaságok fejlesztésére és együttműködésére csaknem 66 milliárdot különít el a kormány. A víz-


gazdálkodás fejlesztésre 59 milliárd, a kedvezőtlen adottságú területek támogatására pedig több mint 35 milliárd forint jut majd. Támogatásra számíthatnak a jelentős munkanélküliséggel sújtott községek. A kormány emellett közmunkaprogramot indít, ami átmene-

ti foglalkoztatást biztosít a falvak lakosainak, ebben 3000– 3500-an vehetnek részt. Cél a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával a munkahelyek számának növelése és a hátrányosabb helyzetben lévő munkavállalók elhelyezkedésének segítése.

Az esélyegyenlőség és az életminőség javítása A vidékfejlesztés legfőbb célja, hogy azoknak, akik vidéki környezetben szeretnének élni, legyen esélyük lakóhelyükön a felemelkedésre, a társadalmi mobilitásra. Integrált közösségi szolgáltató terek kialakítására, helyi ügyintézésre több mint 27 milliárd forint jut, az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás színvonalának javítására pedig 140 milliárd. A járóbeteg-szakellátás korszerűsítése, a háziorvosok szerepének megerősítése és az egynapos sebészeti ellátás fejlesztése mellett cél a falvak gyógyszerellátottságának javítása mozgó patikákkal, illetve a patikán kívüli vásárlás lehetőségének biztosításával, amire 88 milliárd forint támogatás fordítható. Út- és közlekedésfejlesztésre 600 milliárd forint áll rendelkezésre, kerékpárutak építésére 56 milliárd, az ingázók és a tömegközlekedési szolgáltatók támogatására, illetve az elővárosi vasúthálózat fejlesztésére pedig közel 385 milliárd. Elindul az 5 milliárd forintos GazdaNet-program, illetve képzések és tanfolyamok, valamint a faluprogram keretében segítséget kaphatnak a települések helyi stratégiák és

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA tervek kidolgozásához. A falués tanyagondnoki hálózat fejlesztését több mint 2,5 milliárd forintnyi forrás szolgálja. A hátrányos helyzetű települések és kistérségek érdekében a kormány elindította a„Nem mondunk le senkiről”zászlóshajó-programot. A települések közti együttműködés erősítésére – LEADER program – 6 milliárd forint fordítható. A vidéki települések otthonosabbá tételére a következő két évben a regionális operatív programokból 13 milliárd forint, míg a következő hét évben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból 108 milliárd forint jut.

Harmóniában a természettel A kormány elsősorban olyan tevékenységek és termelési módok támogatását tűzte ki célul, amelyek elterjesztésével megóvhatók a természeti értékek, illetve fenntartható a természet és az ember közti harmónia. Erdők telepítésére, karbantartására, környezetkímélő erdőgazdálkodásra 100 milliárd forint áll rendelkezésre. A Natura 2000 tervek keretében a természeti értékek környezetközpontú hasznosítására idén és jövőre összesen 8 milliárd költhető. A program fontos célja a kulturális örökség védelme és a hagyományőrzés támogatása. A falusi turizmus fejlesztésére 175 milliárd forintot különített el a kormány, tájházak kialakítására, templomfelújításra – Közkincs Program – pedig 40 milliárd forint fordítható. Á. K.

www.anti-lop.hu Korrupcióellenes honlap indult

Új, az uniós források felhasználásának átláthatóságát javító szolgáltatást indított novemberben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, www.anti-lop.hu címmel. A portálon keresztül bárkinek lehetősége nyílik arra, hogy az uniós támogatásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszaéléseket vagy törvénytelenségeket bejelenthesse és a megtett intézkedésekről tájékozódhasson. A bejelentőknek egy elektronikus űrlapot kell kitölteniük, amelyen részletezhetik az általuk tapasztalt visszásságot. A megindított kivizsgálásnak háromféle eredménye lehet: a bejelentés megalapozatlanságának megállapítása vagy szabálytalansági eljárás megindítása, a legsúlyosabb esetekben pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megteszi a feljelentést. Bejelentése eredményéről a rendszer e-mailen értesíti az ügyfelet. A honlapon egyébként összefoglaló táblázat is található, amely minden bejelentés esetében tartalmazza a regisztrációs számot, a beérkezés tényét és dátumát, illetve a vizsgálat eredményét. Ez alapján bárki tájékozódhat a szabálytalan eljárások kapcsán indított vizsgálatokról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint 2007 első háromnegyed évében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) magyarországi irodájának 46 olyan, 10 ezer euró feletti esetet jelentett az ügynökség, amelyek kapcsán szabálytalanságot vizsgált. Ezek a vizsgálatok 29 esetben állapítottak meg valóban szabálytalanságot. Az ügyek lezárásaként az NFÜ szeptember végéig összesen 780 millió forint visszafizetését rendelte el. Az elkövetett szabálytalanságok egy részében a kedvezményezettek már

pályázatuk benyújtása előtt megkezdték a projektet, más részében meg sem valósították azt. Szintén típushiba volt a pénzügyi nyilvántartás hiányossága és a támogatási szerződéstől való eltérés. Sok esetben megsértették a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtottak be, vagy nem elszámolható költségeket próbáltak meg elfogadtatni. A vizsgált esetek között néhány komolyabb ügy is található, amelyek csalásnak minősülnek. Előfordult, hogy a projekteket megvalósító cégeknek közös volt a tulaj-

donosa és saját cégei között számlázott, vagy már megvalósult beruházást próbáltak az uniós források terhére újra kifizettetni. Az egyik gépvásárlási támogatásnál pedig az első üzembe helyezés időpontja fél évvel megelőzte a vásárlás dátumát. Az OLAF-nak jelentett 46 vizsgált ügy közül 13 esetben nem történt szabálytalanság, 4 ügy vizsgálata pedig még folyamatban van.

Újabb vizsgálatok A harmadik negyedév lezárása után merült fel szabálytalanság, illetve bűncselekmény gyanúja három konkrét ügyben. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter ezért mindhárom esetben soron kívüli vizsgálatot és helyszíni ellenőrzést rendelt el. A Disco Magic Kft. pályázatának ellenőrzése alapján a szabálytalanság gyanúja megalapozottnak tűnik, ezért a NFÜ megindította a szabálytalansági eljárást. Ha beigazolódik a gyanú, akár a teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie a cégnek. Hivatali visszaélés gyanújával büntetőeljárás folyik a dögei önkormányzat iskolafelújítási beruházása ügyében. A község 2005-ben kapott a regionális operatív program keretéből 225 millió forint támogatást. A főügyészség


19

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA ismeretlen tettes ellen nyomoz, így annak megállapítása, hogy a támogatásokat szabályosan használták-e fel, csak az eljárás jogerős lezárása után lehetséges. Az Exist Kft. pihenőpark és sportpálya kialakítására kapott – egyébként nem uniós – támogatást. Ebben az ügyben ismételt ellenőrzést rendelt el a miniszter, illetve tájékoztatást kért az ellenőrzésért és kifizetésért felelős hatóságtól, a Magyar Államkincstártól. A kincstár ismételten azt állapította meg, hogy a vállalkozás a támogatás elnyerésekor hatályos jogszabályoknak, illetve a megkötött szerződésnek megfelelően járt el, és teljesítette a vállalt kötelezettségeket. A projekt vizsgálatainak tapasztalatai viszont igazolják azt az igényt, hogy a hazai támogatási eljárást közelíteni kell a sokkal szigorúbb uniós eljárásrendhez.

Átalakul az internetes tájékoztató rendszer is A normakövető pályázók jobb tájékoztatása érdekében az NFÜ megújította honlapját, a www.nfu.hu-t. Az ügynökség minden olyan információt elérhetővé kíván tenni a pályázók számára, amelyeket ma a közreműködő szervezetektől tudhatnak meg. Ilyen például az értékelő lap és az elnyert pontszám, a döntésről szóló jegyzőkönyv, a teljes pályázati életút nyomon követése. A fejlesztés második elemének az a célja, hogy a pályázó egy jelszóval az

20

interneten keresztül érdemben tudjon ügyeket intézni akár a dokumentumok kinyomtatása és aláírása nélkül is. A honlap harmadik célja az, hogy a pályázóvá válást megkönnyítse. Ezért a látogató a honlapon pályázati kereső segítségével kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb kiírást, amiről egy rövid összefoglalót is elolvashat. Egy gombnyomással megtalálhatja az adott kiírással foglalkozó, hozzá legközelebb eső ügyfélszolgálatot, a kiíráshoz tartozó, gyakran ismételt kérdéseket és válaszokat, a kiírás részletes dokumentációját, a kitöltő programot. Néhány további információ megadásával egy rövid illeszkedésvizsgálatot is elvégez majd a honlap, azaz tájékoztat a kiírás és a projektötlet közötti összhangról, tehát a pályázó nyerési esélyeiről. A www.nfu.hu oldalon teljes nyilvánosságot kapnak a pályázati eredmények, térképekkel, diagramokkal. Hozzáférhetővé válik a nyertes pályázók listája, és megtekinthetők egy adott pályázat főbb adatai: ki, mire, mennyi uniós forrást kapott, milyen keretből és mikor. Nyilvánossá válik a pályázat bírálatában résztvevő személyek neve, az őket delegáló szervezetek megnevezésével együtt, illetve nyomon követhető lesz a pályázat végrehajtását bemutató előrehaladási jelentések tartalmi része és ütemezése. Á. K.


Indulhat a közoktatási intézmények felújítása Összesen 14 közoktatási intézmény korszerűsítése indulhat el első lépcsőben a Közép-magyarországi Régióban. A 2,4 milliárd forint értékben támogatott pályázatok az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális programjainak első nyertesei. A májusban meghirdetett kiírás iránt nagy volt az érdeklődés: összesen 165 pályázat érkezett be, 31 milliárd forint támogatási igénnyel. Ezek közül 95 felelt meg az előírásoknak, és került a bíráló bizottság elé, amely az elért pontszámok alapján rangsorolta a projekteket és kiválasztotta a 14 nyertest. A sok jelentkező miatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az eredeti, 2 milliárd forintos támogatási kereten felül 400 millió forintot átcsoportosított a későbbi évekre ütemezett forrásból. Így kaphatnak a nyertesek összesen 2,4 milliárd forint támogatást. A Közép-magyarországi Régió pályázatát „tesztjelleggel” írták ki májusban: a program tapasztalatai alapján a közoktatási intézmények fejlesztésére valamennyi régióban meghirdetett szeptemberi kiírás néhány ponton módosult. Így például az

intézmények minimum 80 százalékos kihasználtságát nem három-, hanem egyéves intervallumban vizsgálják. A korábbi kiírás esetén nem volt lehetőség bérelt ingatlan fejlesztéséhez uniós forrás megszerzésére. Most a minimum 10 évre szóló

A központi régió első nyertes projektjei Támogatottak Ceglédberceli Napsugár óvoda

Támogatás (forintban) 10 510 560

Nagymarosi művészeti iskola Tápióbicskei Napköziotthonos Óvoda és Földváry Károly Általános Iskola Újszilvási általános iskola Fővárosi XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Nemzetiségi Gimnázium Bugyi-i óvoda Dunaharaszti Hunyadi János Általános Iskola Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola Erdőkertesi Ki akarok nyílni Óvoda Kiskunlacházi Munkácsy Úti Általános Iskola Pilisi Rákóczi úti óvoda Szigetbecsei Általános Iskola Veresegyházi napköziotthonos óvoda Zsámboki Bajza Lenke Általános Iskola Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

28 294 813 10 500 000 39 658 000 246 974 389 134 622 413 250 000 000 250 000 000 291 724 838 247 793 600 192 930 813 176 696 000 474 359 607 44 984 788

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA bérleti szerződés megléte esetén benyújtható pályázat. Az őszi oktatási csomag összesen 55 milliárd forinttal támogatja a közoktatási intézmények felújítását. A központi régióban második körben, szeptemberben is megnyílt a lehetőség új pályázatok benyújtására. A program közel 8 milliárd forinttal támogatja a régió fejlesztéseit. Várhatóan mintegy 40 beruházás indulhat még el uniós társfinanszírozás segítségével. Azok a pályázók, akik első körben nem nyertek, de a szakmai értékelés során jól szerepeltek, eldönthetik, hogy az első körben kapott pontszámukkal ismételten részt vesznek-e a folyamatban. Ha erre nem tartanak igényt, lehetőség van arra, hogy újra benyújtsák pályázatukat. A januári benyújtási határidőt követően az eredményhirdetés tavaszszal várható. A közoktatási intézmények felújítási pályázata nem előzmény nélküli. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv egyik legsikeresebb pályázati konstrukciója volt az óvoda és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése. A Regionális Operatív Program keretében az országban összesen 128 beruházás indulhatott el, 16,6 milliárd forint uniós támogatást elnyerve. A központi régióban akkor 6 projekt kapott 1,2 milliárd forint uniós forrást.

Újabb 214 milliárd forint környezetvédelemre A novemberben meghirdetett új környezetvédelmi pályázati csomag elsősorban a környezeti kockázatok mérsékléséhez és az egészséges életfeltételek megteremtéséhez nyújt segítséget. A 32 pályázat 214 milliárd forint értékben támogatja környezetvédelmi beruházások megvalósítását. A szeptemberben megjelent környezetvédelmi pályázati csomag keretében 10 kiírásra, összesen 342 milliárd forintra lehet pályázni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében szeptemberben meghirdetett pályázati csomaggal együtt idén összesen 556 milliárd forint áll rendelkezésre környezeti kockázatok felszámolására. A hazai fejlesztéspolitikában egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetfejlesztés, amit az is jelez, hogy míg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósult projektek összértéke 151 milliárd forint volt, addig a 2007– 2013-as időszakban a támogatás összege már 1500 milliárd forint. Az árvíz, a belvíz és az aszály következményeinek mérsékléséhez nyújtanak segítséget a novemberben meghirdetett árvízvédelmi, komplex vízvédelmi, vízbázisvédelmi pályázatok. Emellett lehetőség nyílik települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek megvalósítására, szennyezett területek kármentesítésére. A környezettudatos magatartás kialakítását támogatja az erdei iskolák fejlesztésére kiírt pályázati lehetőség. Mindezek megvalósítását 167 milliárd forint uniós forrás segíti.

A regionális programok első alkalommal kínálnak módot környezetvédelmi beruházások megvalósítására. A 23 pályázati kiírás közel

2008 első negyedévében indul az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő életminőség csomag. A tájgazdálkodást megalapozó infrastruktúra kiépítése, a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoringrendszer fejlesztése, ivóvízbázisok biztonságba helyezése, bioetanol-üzemek létesítése, valamint a fenntartható életmóddal és fejlődéssel kapcsolatos feladatok állnak a Környezet és Energia Operatív Program következő

47 milliárd forint értékben támogatja olyan helyi projektek megvalósítását, amelyek a nagyobb regionális vagy országos rendszerekbe nem vonhatók be. Ár- és belvízvédelemre, a 2000 lélekszám alatti települések szennyvízkezelésére, települési hulladéklerakók rekultivációjára, illetve települési vízrendezés fejlesztésére nyerhető el uniós támogatás. Emellett a Közép-magyarországi Régió pályázati lehetőségei között a természeti értékek védelme, az erdei iskolai hálózat fejlesztése, valamint a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése is megtalálható.

pályázatainak középpontjában, 13 milliárd forint támogatási értékben. A tavasszal megjelenő regionális pályázatok több mint 20 milliárd forinttal támogatják a régiók egyedi, kisléptékű fejlesztéseit. A pályázatokon kívül kiemelt projektek formájában is megvalósulnak környezetvédelmi beruházások a regionális programokban. A 2007– 2008-as időszakban mintegy 70 milliárd forint támogatást kaphatnak nagyobb volumenű projektek a hét régióban, a kormány júliusban már döntött több mint 10 milliárd forint odaítéléséről. Á. K.


21

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA

Korszerűbb tömegközlekedés A városok gyors, biztonságos tömegközlekedésének és a színvonalasabb utaskiszolgálás feltételeinek megteremtését segítik azok a novemberben megjelent pályázatok, amelyek keretében 12 milliárd forint uniós támogatás nyerhető el a régiókban közösségi-közlekedésfejlesztési beruházásokhoz. Az elmúlt csaknem két évtizedben folyamatosan csökken a tömegközleke-

ségi közlekedés fejlesztésére az elkövetkezendő hét évben. Ebből a dél-alföldi, észak-alföldi, dél-dunántúli, nyugat-dunántúli és a központi régiók novemberben megjelent pályázati felhívásai mintegy 12 milliárd forinttal támogatják a beruházások megvalósítását. Ez ötször több, mint az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben azonos célra rendelkezésre álló forrás volt. A programok keretében lehetőség nyílik autóbuszpályaudvarok, megállóhelyek építésére, autó buszöblök, autóbuszsá-

A Dél-dunántúli Régióban jelentős probléma, hogy az országos közúthálózat települési szakaszain áthaladó forgalom megnehezíti a gyalogosok közlekedését. A régió ennek érdekében támogatja a többi között gyalogátkelőhelyek építését, forgalomcsillapító eszközök telepítését, csomópontok átépítését. A Közép-magyarországi Régió a forgalomirányítási rendszerek korszerűsítésére, parkolók és közlekedési csomópontok-, valamint a dunai közlekedés fejlesztésére hir-

detett meg pályázatokat. Az utóbbi program a menetrend szerint közlekedő személyhajók kikötőinek fejlesztésére kínál lehetőséget. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában, a regionális operatív program keretében 18 közlekedési projekt kapott közel 2,4 milliárd forint támogatást. Új autóbusz-állomás épülhetett többek között Baján és Balassagyarmaton, új forgalomirányítási rendszert vezettek be Pécsen, Budapesten a Kerepesi úton pedig új autóbuszsáv segíti a forgalom gyorsabb haladását. Á. K.

 Minőségi szálláshelyek. Az október elején meghirdetett turisztikai attrakció-fejlesztési kiírásokat követően novemberben megnyílt a lehetőség arra, hogy a pályázók magas színvonalú szálláshelyeket hozzanak létre uniós támogatással. A pályázati csomagban több mint 26 milliárd forint költhető el a többi között új szálláshelyek létesítésére, a meglévő szállodák kapacitásának növelésére, infrastrukturális fejlesztésére, valamint a szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatások – például wellness-, fitness-, gyógy- és családbarát szolgáltatások – javítására.

dést igénybe vevők száma. Ez a közlekedés zsúfoltságát és a környezet egyre erőteljesebb terhelését eredményezi a nagyvárosok belső területein. Javulást a tömegközlekedés igénybevételének ösztönzése hozhat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a régiók 60 milliárd forintot fordíthatnak a közös-

22

vok, illetve utastájékoztató, informatikai rendszerek kialakítására, valamint a fogyatékossággal élők autóbusz-közlekedését elősegítő infrastruktúra fejlesztésére.


 Fejlődő egészségügyi infrastruktúra. A regionális operatív programokból 110 milliárd forint jut a következő hét év évben az egészségügy korszerűsítésére. A novemberi pályázati csomag keretében mintegy 20 milliárd forint értékben indulhatnak el egészségügyi beruházások a régiókban. A pályázat az alapellátás-, illetve a kistérségi önálló járóbeteg-szakrendelők fejlesztését támogatja. A program keretében javítható a többi között a már működő orvosi rendelők infrastruktúrája, orvosi rendelővé, egészségházzá alakíthatók eddig más célra használt ingatlanok, megújulhatnak a járóbetegközpontok, illetve új gépek támogathatják az orvosi ellátást.

KÓR-KÉP – KÖZLEKEDÉS

VágányZŰR Egyelőre marad a bezárásra ítélt 38 mellékvonal Az alacsony forgalmú vasúti vonalak vizsgálata után 38 szakasz esetében nem tartja indokoltnak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), hogy azokat az országos hálózat keretében működtesse. Ezek a vonalak az érintett önkormányzatok kezdeményezésére térségi vasútvonallá átminősítve üzemelhetnének tovább. Az önkormányzatoknak azonban első körben mindössze két hét állt rendelkezésére a döntéshez, a tárca felszólítása szerint november 7-éig kellett nyilatkozniuk, hogy hajlandók-e térségi kezelésbe venni az egyébként bezárásra ítélt vonalakat. Valószínűleg az erőteljes tiltakozás miatt döntött úgy végül a GKM, hogy egyelőre továbbra is megrendeli a közszolgáltatást a 38 érintett vonalon, és folytatja az egyeztetéseket az összes érintett önkormányzattal. A tárca közlése szerint az érintett vasútvonalak között 12 olyan van, ahol megkezdik a felkészülést a szolgáltatóváltásra, ennek érdekében december 9től a vasúti menetrendek mellett a vasúti közlekedés kiváltására hivatott új autóbusz-menetrendek is életbe lépnek. November 20-áig a 38 mellékvonal 286 érintett önkormányzata közül 75 juttatta el szándéknyilatkozatát a minisztériumhoz.

Levelet írt október végén a polgármestereknek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, amelyben tájékoztatta őket a kisforgalmú vasúti szakaszok szakmai vizsgálatának eredményéről. A levél szerint a tárca 2006 nyara óta vizsgálja a vasúti mellékvonalakon végzett, személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket. A közlekedésben megindult reformfolyamatok célja minél magasabb szolgáltatási színvonal elérése, az adott finanszírozási források mellett. Ellátatlan település nem maradhat, ugyanakkor az ésszerű gazdálkodás megköveteli az indokolatlan párhuzamosságok felszámolását. Ennek alapján vonalanként kell dönteni arról, hogy melyik közlekedési mód – vonat vagy autóbusz – a hatékonyabb megoldás, melyik tart meg több utast a közösségi közlekedés keretei között. A tárca szerint a mai infrastrukturális és mobilitási adottságok mellett egy település fejlődése, illetve fejlettsége, valamint a lakók életszínvonala nem attól függ, hogy van-e vasúti csatlakozás. Szinte minden településnek jelenleg is van autóbuszos elérhetősége. A hazai települések döntő többségében, körülbelül két-

harmadában a helyközi személyszállítási közszolgáltatást eddig is kizárólag az autóbuszos forgalom biztosította. A települések harmadában párhuzamosan jelen lévő vasúti és autóbuszos szolgáltatók közül lényegesen többen választják az autóbuszos közlekedést. A tárca álláspontja szerint egyébként nem a vasút és az autóbusz közötti verseny a lényeg, hanem a közösségi közlekedés vonzóvá tétele, hiszen az egyéni közlekedés részaránya már meghaladja a 60 százalékot. A közösségi közlekedés esetében azonban az a reális út, ha csak azokat a vonalakat tartja az állam az országos vasúti hálózatban, ahol ez valóban indokolt, a többi pedig – önkormányzati kezdeményezés és felelősségvállalás esetén – térségi, elővárosi vasútként működik tovább.

Alacsony kihasználtság A szakmai felmérések szerint Magyarországon a vasútvonalak fajlagos kihasználtsága lényegesen alacsonyabb, mint a legtöbb EUtagállamban. Míg nálunk az egy kilométerre jutó utasok éves száma körülbelül 15 ezer fő, addig Svájcban ugyanez a szám meghaladja a 90 ezer főt, és a szomszédos Ausztriában is majdnem 35 ezer. Magyarországon a megtett utaskilométerek tekintetében 100 kilométernyi utazásból 60 kilométer jut a személygépkocsikra, 24 kilométer az autóbuszra és 13 kilométer a vasútra. A vasút 13 százalékos részesedése évi közel 150 millió utast jelent. Az alacsony


23

KÓR-KÉP – KÖZLEKEDÉS A 38 vasútvonal Viszonylat

Hossz (km) Almásfüzítő–Esztergom-Kertváros 38 Székesfehérvár–Komárom 82 Hegyeshalom–Csorna 39 Körmend–Zalalövő 23 Balatonmáriafürdői elágazás– 52 Somogyszob* B.fenyves GV–Somogyszentpál 14 Mezőfalva elágazás–Paks* 40 Börgönd–Sárbogárd * 30 Godisa–Komló * 19 Pécs–Pécsvárad * 23 Villány–Mohács * 24 Balassagyarmat–Ipolytarnóc OH. 41 Újszász–Vámosgyörk 62 Eger–Szilvásvárad 34 Szilvásvárad–Putnok * 34 Szerencs–Hidasnémeti 51 Kál-Kápolna–Kisújszállás 74 Tiszafüred–Karcag 45 Sáránd–Létavértes 20 Mátészalka–Záhony 57 Mátészalka–Zajta 43 Kocsord alsó–Csenger * 25 Tiszalök–Ohat-Pusztakócs * 65 Nyíregyháza–Balsa Tiszapart 39 Herminatanya–Dombrád 28 Újszeged–Mezőhegyes 66 Mezőhegyes–Battonya * 18 Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes 98 Kisszénás–Kondoros * 6 Vésztő–Szeghalom–Gyoma 52 Vésztő–Körösnagyharsány * 32 Szeghalom–Püspökladány 47 Kiskunfélegyháza–Lakitelek 25 Lakitelek–Kunszentmárton 29 Kiskunfélegyháza–Szentes 39 Szentes–Orosháza 40 Kecskemét–Törökfái–Kiskőrös 54 Kecskemét–Törökfái–Kiskunmajsa 52 * A várhatóan megszűnő 12 vasútvonal

kihasználtság gazdaságtalan működést eredményez: a legkisebb utasforgalmú mellékvonalakon az utasoktól befolyó bevételek csak a felmerülő költségek közel 15 százalékát fedezik. A GKM 64 alacsony forgalmú vasúti viszonylatot vizsgált meg, amelyek között a vasúti törvényben mellékvonalnak

24

minősített, 2007 elején még személyszállítási szolgáltatással rendelkező szakaszok mellett nyolc, kirívóan alacsony forgalmú fővonal is szerepelt. A vizsgálat kiterjedt arra a 14 vonalra is, amelyeken 2007 márciusában szolgáltatóváltás történt. A vonalak együttes hossza 2653 kilométer. A vizsgálatban érintett teljes mellékvonali és részleges fővonali hálózat az országos vasútvonalak hosszának egyharmadát teszi ki, az utasforgalomnak azonban csak 7,2 százaléka realizálódik itt. A vizsgált vonalak átlagos napi utasforgalma 345 fő/nap. Az egy járaton utazók átlagos száma 23, az egy kilométerre eső átlagos utasszám pedig 12 fő. A tárca szerint ott érdemes megtartani az országos hálózat keretében a személyszállítást, ahol a napi utasforgalom meghaladja az 1000 főt, vagy az 500 főt, de a vonalnak agglomerációs kapcsolata van.

Bezárás vagy térségi működtetés A vizsgálat szerint 38 vasúti viszonylaton nem igazolható az országos közforgalmú vasúti személyszállítás fenntartása. Ezek az érintett önkormányzatok kezdeményezésére térségi vasútvonallá átminősítve működhetnek tovább. Ennek elmaradása esetén a vasútvonal által kiszolgált utazási igényeket a továbbiakban autóbuszos szolgáltató látják el. A minisztérium szerint a térségi vasút Európában jellemző üzemeltetési modell. A tárca kész arra, hogy közszolgáltatási szerződést kössön a


térségi és elővárosi vasútvonalak üzemeltetőivel. A turisztikai célú üzemeltetés ettől különválasztandó, az ilyes esetekben fejlesztéspolitikai eszközök – például turisztikai programok – támogathatják a további működést. A térségi vasútvonalakon kétféle módon végezhető személyszállítás. Egyrészt közszolgáltatásként, akkor az adott viszonylat utazási igényeit továbbra is a vasúti személyszállítás szolgálja ki. A vasúti menetrendet fokozottan össze kell hangolni más közlekedési szolgáltatók menetrendjével és szállítási volumenével. Az állam a működtető vasúttársaságnak kifizeti azt a közszolgáltatási kompenzációt, amit a közgazdaságilag hatékonynak tekintett szolgáltatónak ugyanezen szolgáltatásért veszteség-kiegyenlítésként fizetne. A személyszállítás működtethető nem közszolgáltatásként is. Ekkor az üzemeltetőnek az önálló árképzésen túl joga van tetszőleges menetrendet készíteni, viszont nem igényelhet fogyasztói árkiegészítést és veszteségkiegyenlítést. A viszonylat közszolgáltatásnak minősülő utazási igényeit autóbuszos szolgáltató látja el. Tipikus példája lehet ez a turisztikai célú vasúti személyszállításnak.

Önkormányzat, nyilatkozz! A minisztérium a polgármestereknek írt levelében leszögezi: nem azt várják el, hogy az önkormányzat helyi feladatai mellett jelentős forrásokat költsön a térségi vasútvonalak fejlesztésére. Az

önkormányzatok nyilatkozatára van viszont szükség ahhoz, hogy ott, ahol valódi igény van a térségi vasút kialakítására, el tudják indítani a pályázati folyamatot. A költségvetési megszorításokat amúgy is nehezen viselő önkormányzatok azonban mindössze két hetet kaptak a döntésre, a tárca felszólítása szerint november 7-éig kellett nyilatkozniuk, hogy hajlandóke térségi kezelésbe venni az egyébként bezárásra ítélt vonalakat. Nem meglepő, hogy az érintett 286-ból mindössze 34 önkormányzat küldött szándéknyilatkozatot a minisztériumba. Sokan kifogásolták, hogy a tárca nem tisztázta, mekkora veszteséget hajlandó finanszírozni. A tájékoztatóban csupán az szerepel, hogy térségi vasúttársaság esetén az állam csak a hatékonynak tekintett szolgáltatónak hajlandó ellentételezni a veszteséget. Szintén bizonytalanságot okoz, hogy a térségi vasutaknak legalább 25 évre bérleti szerződést kell kötniük a MÁV Zrt.-vel a pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközökre, úgy, hogy a bérleti díj szintje nem okozhat veszteséget a MÁV számára. Lehetőség lenne arra is, hogy a térségi vasutak átvegyék a pálya üzemeltetését, és így megszabaduljanak a pályahasználati díjtól, ezzel viszont vállalniuk kellene a rossz állapotú mellékvonalak karbantartásának és a felújításának költségeit.

KÓR-KÉP – KÖZLEKEDÉS Tiltakozások és sztrájkok A közlekedési tárca elképzelése nem csak az önkormányzatok tiltakozását váltotta ki. Még az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese is azt közölte: a szocialista képviselők csak azoknak a vasúti szárnyvonalaknak a bezárásával értenek egyet, amelyek megszüntetéséhez a helyi önkormányzatok is hozzájárulnak. Kovács Tibor szerint a szocialista képviselők nem kaptak megnyugtató választ a minisztériumtól, milyen megtakarítást eredményeztek a már bezárt vasúti szárnyvonalak. Nem tartották megnyugtatónak a választ azzal kapcsolatban sem, hogy az érintett lakosok legalább azonos színvonalú szolgáltatást kaptak-e a szárnyvonalak bezárása után.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint a vasúti mellékvonalak ügyében az érdemi párbeszéd elmaradt. A szövetség fontosnak tartja, hogy a mellékvonalak kérdése hosszú távra szólóan, és megnyugtatóan rendeződjön. Az érdekképviselet közölte: egyetért az érintett települési polgármesterek jogos kritikáival, és szolidaritását fejezi ki a megoldást kereső önkormányzatokkal. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) és a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) november 7-én reggel 6 és 8 között szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot a vasúti szárnyvonalak tervezett bezárása miatt. Novem-

Összefogás a vasútvonalért A Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti vasútvonal térségi kezelésbe vételére egységesen kinyilvánították szándékukat az érintett önkormányzatok, mert nem tartják elfogadhatónak, hogy a közlekedési tárca leállítsa itt a forgalmat – mondta Balassagyarmat polgármestere. Medvácz Lajos hozzátette: az idő, amit a minisztérium adott, nagyon rövid volt, két hét alatt nem lehetett képviselő-testületi döntéseket előkészíteni és meghozni. Ezért elvi nyilatkozatot adtak, és szeretnék megismerni az üzemeltetéssel kapcsolatban a tárca elképzeléseit, mert erről eddig nem kaptak érdemi információt. Pártállástól függetlenül a térség politikai és gazdasági szereplői is kiálltak a vonal megtartása mellett. A polgármester nem tartja elfogadhatónak, hogy ilyen rövid idő alatt, megfelelő tájékoztatás nélkül akarta a minisztérium egy ilyen súlyú döntés elé állítani az önkormányzatokat. Érthetetlen-

ber 21-én országszerte 136 szervezet támogatta a Liga Szakszervezetek által meghirdetett demonstrációt, igaz, ekkor nem csak a mellékvonalak bezárása, hanem az egészségügyi és nyugdíjrendszer átalakítása miatt is tiltakoztak a csatlakozók. A VDSZSZ és a VSZ reggel 6-tól déli 12ig tartó hatórás sztrájkot tartott ezen a napon. A munkabeszüntetést annak ellenére megtartották, hogy a közlekedési minisztérium úgy döntött: a 38 mellékvonalból 26ra egész évre, míg 12 esetében február végéig megrendelést adnak az új vasúti menetrendben. A vasutasok szerint ez a megoldás nem jelent hoszszú távú garanciát a mellékvonalak sorsának megnyugtató rendezésére.

nek tartja azt is, hogy miért akarják megszűntetni ezt a vonalat: a felmérések alapján ez a legforgalmasabb a bezárásra ítéltek közül. Emellett államközi megállapodás alapján egy szakaszt a szlovákok jelenleg teherszállításra használnak, tehát teljesen leállítani a forgalmat itt nem lehet. Medvácz Lajos elmondta: azt nem vitatják, hogy jelenleg a vonal üzemeltetése gazdaságtalan, de ezzel kapcsolatban sem kaptak egyértelmű és pontos információt, a minisztériumnak ez a döntése nem volt megfelelően előkészítve. Emellett az elkészült szaktanulmányok is arra mutatnak rá, hogy ezt a vonalat érdemes lenne fejleszteni, mert bekapcsolható lenne a nemzetközi forgalomba is. Szlovák tervek szerint fejleszteni szeretnék a Pozsony–Kassa-vonalat, és ennek része lehetne a Balassagyarmat és Losonc közötti szakasz. A vonalon a forgalom azonnali megszűntetésétől egyelőre elállt a tárca, de azóta sem kaptak tájékoztatást arról, hogy mikor kezdődnek az egyeztetések, miért nem tartja meg a minisztérium az országos hálózatban ezt a szakaszt, illetve milyen feltételeket biztosít a térségi kezelésbe adásnál - közölte a polgármester.

Folytatják a tárgyalásokat A GKM folytatja az egyeztetéseket az összes érintett önkormányzattal és továbbra is várja szándéknyilatkozataikat az egyes vasútvonalak térségi üzemeltetésére. November 20-áig a 38 vonal 286 érintett önkormányzata közül 75 adott pozitív választ, vagyis minden negyedik település. A bezárásra ítélt mellékvonalak egyelőre maradnak. A 38 érintett vonalból 26-ra a teljes menetrendi időszakra közszolgáltatási megrendelést adott szaktárca, 12 vonal esetében azonban – összesen 368 kilométeren – megkezdik a felkészülést a szolgáltató-váltásra. Ezért december 9-től a vasúti menetrendek mellett a vonatközlekedés kiváltására alkalmas új autóbusz-menetrendek is életbe lépnek. Az autóbuszok a GKM megrendelésére szükség esetén új járatokkal vagy kibővített útvonallal közlekednek. A minisztérium szándéka továbbra is, hogy ahol lehetséges, a közszolgáltatást az önkormányzatok bevonásával megvalósuló térségi vasúti modell váltsa fel. A tárca a következő időszakban a MÁV, a Magyar Vasúti Hivatal és a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bevonásával, az önkormányzatok véleményének figyelembevételével alakítja ki a térségi vasúti pályázatok rendszerét. A GKM törekvése, hogy a térségi vasúti pályázatokat minél hamarabb ki lehessen írni. Á. K.


25

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Átadták a Pro Architectura Díjakat A 2007. évi Pro Architectura Díjakat az Építészet Világnapján, október 1-jén adta át Újhelyi István államtitkár és Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban. Az alapítás óta az idén 16. alkalommal került sor e díjak átadására. A Pro Architectura építészeti nívódíj, amely egy kiemelkedő építészeti minőségben megvalósult új, vagy jelentősen átalakított (kibővített) régi épület építészeti tervezésének elismeréseként adható miniszteri kitüntetés. Az idén díjat kaptak: Anthony Gall, Pintér Tamás János és Csaba Katalin Ágnes építészek megosztva az erdőbényei Béres Szőlőbirtok és Pincészet épületegyüttesének tervezéséért. A tervező építészek a hely szellemének megfelelő épületegyüttest alkottak. Kiemelkedően oldották meg az üzemi és a vendégforgalmi funkciók összhangját, a tájba illő, azt gazdagító épületet formáltak. A komplexum tömegformái, külső és belső részletei korszerű eszközökkel utalnak a történelmi borvidék nemes hagyományaira, erősítik a ház, a táji környezet és a település látványi kapcsolódását, harmóniáját. Az épületcsoport a településről nézve nagyszerű látványt nyújt, ugyanígy a település is teljes szépségében bontakozik ki a pincészet épületeiből nézve. A Hegyalja egyik zugában megbúvó, nagy-

26

múltú Erdőbénye fejlődésében ez az alkotás remélhetően az első jelentős lépést jelenti. Kalmár László és Zsuffa Zsolt építészek megosztva a budaörsi Városháza épületének tervezéséért. Az építészek a Polgármesteri Hivatal korábbi épületének átalakításával és jelentős bővítésével – meglehetősen heterogén települési környezetben – egy olyan új, karakteres építészeti hangsúlyt alkottak, amely a továbbiakban irányadó lehet a város gyorsütemű fejlődésében. Ma még ritkaságnak számít a korszerű, szinte minden humán igényt kielégítő közigazgatási rendeltetésű épület, amire a budaörsi Városháza kiemelkedő példa. Ezen belül ki kell emelni az akadálymentes használat feltételeit szolgáló építészeti-műszaki megoldásokat, amelyekért Az év akadálymentes épülete 2007 országos építészeti nívódíjpályázat keretében a terve-


zők, az építtetők és a kivitelezők együttesen elismerést kaptak. Karácsony Tamás, Kern Orsolya és Klobusovszki Péter építészek megosztva a veszprémi Dubniczaypalota rekonstrukciójának és bővítésének tervezéséért. A veszprémi várnegyedben álló műemlék épület rekonstrukciójának és bővítésének rendkívül összetett feladatát a tervezők példás szakértelemmel és igényességgel oldották meg. A meglévő épület és az új épületrészek egymáshoz illesztése funkcionális és építészeti szempontból is sikeres, ezen belül ki kell emelni a részle-

tek gondos megtervezését, kialakítását. Az épület kiváló példa a műemlék épületek új célú hasznosítására, a különböző tematikát bemutató kiállítások elhelyezésére (kortárs és klasszikus képzőművészeti tárlatok, téglamúzeum), az együttes működtetés mellett is szükséges, kellő mértékű elkülönítésre. Koller József és Csatai László építészek megosztva a Debreceni Ítélőtábla és Fellebbviteli Ügyészség épületkomplexumának tervezéséért. A debreceni Ítélőtábla és Fellebbviteli Ügyészség épületkomplexuma a utóbbi években megvalósult középületek sorában országos szinten is kiemelkedő helyet foglal el, a téglaarchitectura szép

Integrált városrehabilitáció Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez, a városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi indikátorainak meghatározásához

A városok egy meghatározott körének, a megyei jogú városoknak kötelező az Integrált Városrehabilitációs Stratégia (IVS) készítése, az IVS készítésére kötelezett nem megyei jogú városok körét régiónként határozzák meg. Ahhoz, hogy részesülhessenek a 2007–2013 közötti regionális operatív programok városrehabilitációs támogatásaiból, integrált városfejlesztési stratégiát (IVS) kell készíteniük. Az IVS készítésének módszertanát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság által kiadott, Városrehabilitáció 2007–2013ban című kézikönyv tartalmazza. A módszertan meghatározza azon adatok körét, melyek alapján a stratégia elkészíthető. A Kézikönyv és az Útmutató letölthető a www.otm. gov.hu honlapról.

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN példája. A rendeltetést jól kifejező fegyelmezett, egyben kellően tagolt tömeg és homlokzat mögött logikus és nagyvonalú, minden részletében átgondolt belső térelrendezés található. Az épület Debrecen központjának átalakulásban lévő részén helyezkedik el, és ebben a minőségében a területet felértékeli, jelentősége és jellege feltehetően hatással lesz a további beépítések karakterére, színvonalára Pálfy Sándor, Fialovszky Tamás, Sajtos Gábor és Ivanics Éva építészek megosztva a szombathelyi Arena Savaria Városi Sportcsarnok épületének tervezéséért. Általában a sportcsarnokok igényes külső megjelenítése, tömeg- és homlokzatképzése bonyolult építészeti feladat, főként a nagy méretek miatt. Ezt a feladatot a tervezők – a belső térbeli elrendezéssel együtt – példamutatóan magas színvonalon oldották meg, különös tekintettel az olyan újszerű, eredeti megoldásokra, mint a lelátókon át történő megvilágítás, vagy a homlokzatok megfelelő arányú tagolása. A nemzetközi sportvetélkedők megrendezésére is alkalmas létesítmény hosszú időre biztosítja Szombathely sportéletének fejlődését, jelentős közéleti események lebonyolítását, és segíti a város külkapcsolatainak élénkítését. (Forrás: Zsilinszky Gyula vezető főtanácsos, a díjbizottság titkára, ÖTM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárság )

Az idei Palóczi Antal Díj kitüntetettei Október 1-én, az Építészet Világnapján vehették át a kitüntetettek a Palóczi Antal Díjakat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban. A Palóczi Antal Díjat a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter alapította 2005-ben, az első két elismerést 2006-ban adták át. A díj az egyes építészeti alkotásokat, illetve épületeket tervezők elismerésén túl megteremtette az átfogóbb léptéket és szemléletet képviselő településtervezés méltó elismerését. A településrendezési feladatellátásban közreműködők munkájának minősége, eredményei a feladat jellegéből adódóan nehezebben mérhetőek, ezért a díjazott személynek vagy tervezőcsoportnak minimum 10 éves kimagasló színvonalú tevékenységet kell maga mögött tudnia, bizonyítania. A tevékenység területe lehet tervezési, kutatási, oktatási és főépítészi, jóllehet egyegy kimagasló szakmai életút a felsorolt területek közül többet is érint. Az idén 14 jelölés érkezett, amelyek közül a Palóczi Antal Díj bizottság tett javaslatot a díjazottak személyére. Az idei díjazottak Berczik András építőmérnök és Kiss Lajos építészmérnök. Berczik András első „végbizonyítványát” jog- és államtudományból szerezte, de későbbi tanulmánya és szakmai gyakorlata a közlekedéstudomány területére vezette át. Talán a több területen szerzett képzettsége is hozzájárult, hogy mindenkori korszerű szakmai ismeretek alkalmazásán túl munkásságát az egyes

szakágakat rendszerbe foglaló, átfogó szemlélet jellemzi. Kezetektől (1949-től) a Budapesti Városrendezési Intézetnél, majd jogutódjánál, a Budapesti Városépítő és Tervező Vállalatnál dolgozott, ahol 1964-től a közlekedés- és közműtervezési osztály vezetője, nyugdíjazásáig. Közlekedésmérnökként számos rendezési terv készítésében vett részt, melyek közül kiemelkedő Budapest, és a budapesti agglomeráció különböző rendezési terveihez készült közlekedési munkarészek szerepe, melyekben végigkísérhetők a mai térszerkezetet is alakító javaslatok. Kutatói, szakírói, oktatói tevékenysége, társadalmi, közösségi munkája egyaránt példamutató életművé egészítik ki tervezői munkáját. A Magyar Urbanisztikai Társaság alapító tagja volt. A Társaságnál, valamint a Közlekedéstudományi Egyesületben több tisztséget is ellátott. 19731990 között az MTA Településtudományi Bizottságának tagja. A Városi Köz-

lekedés című szaklapnak alapítása óta munkatársa, 1996 óta szerkesztője. Kiss Lajos építészmérnök, vezető építésztervező, településtervező, területi tervező. Tiszteletbeli egyetemi docens, a Csongrád Megyei Építész Kamara alelnöke. Pályája kezdetén Szolnokon városi főmérnök, majd 15 éven keresztül a Csongrád Megyei Tervező Vállalatnál tervező, ahol a szakmai hierarchia lépcsőit végigjárja. Számos településrendezési terv készítésében vesz részt, elsősorban a DélAlföld városaira és községeire (Csongrád, Hódmezővásárhely, Szentes, Békéscsaba, Szeged). 1987-től Szeged város főépítésze, 1991-ben irodavezetőként megszervezi a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodáját. 1992-től (megalakulásától) a Dél-alföldi Területi Főépítészi Iroda vezetője, ahonnan idén januárjában vonult nyugdíjba. Rendkívül sokoldalú: alkotói, tervezői tevékenységének színvonalát tervpályázatok során elért eredményei igazolják, területi főépítészi munkájának ellátása hozzájárult Szeged és a Dél-Alföld fejlesztéséhez. Emellett szakcikkei, elméleti és szakirodalmi munkássága és közel két évtizedes oktatói tevékenysége is kiemelkedő. (Forrás: Nagy Eszter tanácsos, ÖTM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárság)


27

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A Helyi Építészeti Örökség 2007 Nívódíj Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium első alkalommal hirdette meg a Helyi Építészeti Örökség 2007 Nívódíj című pályázatot. A pályázatra 12 településről 16 pályamű érkezett. A építészeti nívódíjat két pályamű megosztva kapta, kettő pedig elismerésben részesült. Az Önkormányzati és a Területfejlesztési Minisztérium jogelődjei - az FVM, 2002-től a BM, az Építésügyi Hivatal, majd az OLÉH - 1999 óta évente meghirdették az építészeti örökség helyi védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások támogatását biztosító pályázatot. Amíg azonban a korábbi pályázatokkal támogatást lehetett nyerni, a mostani építészeti nívódíjjal a megvalósult alkotásokat ismerik el. 12 településről 16 pályamű érkezett. A nívódíjra pályázni lehetett az

ország területén lévő, önkormányzati rendelettel a helyi védelem körébe vont elemekkel, melyek jelentős építészeti értéket képviselnek és helyreállításuk, bemutatásuk példaszerű színvonalon, értéknövelő módon valósult meg. A Helyi Építészeti Örökség 2007 Nívódíj címet két épületegyüttes nyerte el megosztva. Megkapta Nívódíj címet és az azzal járó 700 ezer forintot Györköny, a helyi védelem alatt álló Pincehegy épületegyüttesével. Az építtető-kivitelező Györköny község önkormányzata (Braun Zoltán polgármester). Példaértékű a helyi védelem alatt álló területen elhelyezkedő, mintegy 250 épületből álló pincefalu folyamatos megújítása, a történeti értékek megmentése. A pincék-présházak felújítása folyamatosan, nagy hozzáértéssel, megfelelő minőségben, hagyományos anyaghasználattal történik. Értékeket konzervál, a

FELHÍVÁS a PRO RÉGIÓ DÍJ adományozására A díjra a terület- és regionális fejlesztés, a térségi és kistérségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, illetve szervezeteket lehet javasolni. A díj adományozásának időpontja: 2008. március 15. Az adományozás jelenlegi rendjét szabályozó 31/2005. (X. 21.) TNM rendelet 2. §-a szerint a díj adományozására bárki tehet javaslatot. A javaslat benyújtási határideje: 2007. december 15. A Pro Régió Díj adományozására vonatkozó javaslatot a Pro Régió Díj Bizottsághoz kell benyújtani. A Pro Régió Díj Bizottság elnöke: az ÖTM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára; tagjai az elnök által a területfejlesztés és területrendezés elismert szaktekintélyei közül felkért személyek. A beérkezett javaslatok alapján a bizottság előterjesztést készít az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek a Pro Régió Díj adományozására. A fenti javaslatot a bizottság titkári teendőit ellátó Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztályára kell megküldeni (Postai cím: 1903 Budapest, Pf. 314., fax: 441-7742). Forrás, további információ, adatlap, eddigi díjazottak: www.otm.gov.hu honlap.

28


rekonstrukcióban mértéktartó és a helyi megoldásokhoz illeszkedő. A feladat közösségformáló erejű, élettel tölti meg az építészeti emlékeket. Az országban általában fokozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett pincesorok számára mintát ad. Folyamatos hasznosítása, használata biztosított, a falu életének fontos részét képezi. A másik díjazott Závod, a település a helyi védelem alatt álló lakóépületek homlokzatainak felújításával nyerte el a Nívódíj címet. Az építtető Závod község önkormányzata (Szász János polgármester), a tervező Szász Gábor építész (Szegmens Kft.), a kivitelező pedig Antal Márton (Forrás Bau Kft.). Élő, működő falu, ahol a megmaradt értékeket igyekeznek rendben tartani, az elpusztultakat jó színvonalon rekonstruálni. A pályázaton valójában csak három homlokzat felújítása indult, de a helyreállítás jóval több épületen történt meg. Ezzel egységes, a történeti értékeket előtérbe helyező utcaképeket, településkaraktert állítottak helyre hitelesen. A helyreállított lakóépületek megőrzik eredeti funkciójukat, hasznosításuk továbbra is biztosított. A munka Saphard program révén jöhetett létre. Mindkét, nívódíjban részesült alkotás példamutató erejű, a jelen pusztuló, lecserélődő falusi építészeti örökség helyzetében kiemelkedő. Közös bennük, hogy az egyedi, értékőrző felújítások nagy száma történetileg hiteles, összefüggő, egységes stílusú településrészt állít helyre. Mindkét esetben élő közösségek használják, tartják fenn a hagyományos környezetet. Díjazásuk a további folytatást hivatott ösztönözni.

Elismerést és 300 ezer forintot kapott további két pályázó. Nyalkán, egy helyi védelem alatt álló lakóház felújításának építtető-kivitelezője Viszló László, tervezője pedig Dimény Gábor építész. A régi parasztház felújítása magánkezdeményezés, amely törekszik az eredeti, történeti állapot helyreállítására, de illeszkedik a mai igényekhez is. Ily módon alkalmassá válik a mai életmód befogadására anélkül, hogy az épület jellegzetességei, értékei csorbulnának. Az egykori funkciók átértékelése mellett is ötletes és példamutató megoldás. A felújításhoz eredeti vagy korhű anyagokat használtak. A magyar falu jellegzetes épületei – melyek fokozatosan eltűnőben vannak – mára már jelentős értéket képviselnek, ezért fontos a fennmaradásuk-fenntartásuk, egyedi védettségük. A másik elismerést a budapesti Schöpf-Merey Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ utcai homlokzatának felújítása kapta. Építtetője a kórház, tervezői Krikovszy Péter vezető tervező, Kugler Katalin és Balla Mariann építészek (BFVT Kft.), Dávid Ferenc művészettörténész, illetve Soós László iparművész. Gondos munkával előkészített és elvégzett, kutatási eredményeketfelhasználó,mintaszerű homlokzathelyreállítás. Az egykorteljesenlecsupaszítottutcai homlokzatot egy régi terv alapján rekonstruáltak,visszaállítvaazeredeti, gazdag, különleges homlokzatképzést, vakolatarchitektúrát. Építészetileg, műszakilag korrekt megoldás, mely példát mutat a környezetének, alakítja terét és a nagyközönségnek is szól. A kórház minden dicséretet megérdemel, hogy ezt fontosnak tartotta és meg is valósította. (Forrás: Bánóné Nyékhelyi Mária szakmai titkár ÖTM, Bódyné Máthé Ildikó építész VÁTI.)

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette

Magazin

PályázatVadász szerkesztőség 1139 Budapest, Teve utca 41.

Infóvonal

Internet

Mobil: 06 (20) 968-0806 Fax: 06 (1) 237-1209

www.palyazatvadasz.hu palyazatvadasz@starfish.hu

Írjon velünk >> pályázatot! Tükörpályázatok

Gazdaság- és régiófejlesztés

A teljesség igényével

Interjú Csanádi Ágnessel, a VÁTI Kht. vezérigazgatójával

Tisztességes ajánlat

Fair Trade – Világmozgalom már Magyarországon is

Pályázatok

• Komplex technológiai beruházás • Múzeumi pályázatok • Vállalati folyamatmenedzsment • Forgalomcsillapítás

Kérje ingyenes mintapéldányunkat!

 4 PályázatVadász + 1/2 év ePályázatVadász 4400 Ft  8 PályázatVadász + 1 év ePályázatVadász 7950 Ft KÉRJÜK, JELÖLJE BE, MELYIK ELŐFIZETÉSI CSOMAGOT VÁLASZTJA!

A megrendelő neve (akinek a nevére a számlát kéri): Számlázási cím: Hányadik számtól kívánja megrendelni:



Átutalással



Csekkel

Megrendelő (olvasó) neve (akinek a nevére küldjük a magazint): A magazin postázási címe (ua., ha megegyezik a fenti címmel): Telefonszám: Dátum:

E-mail cím: Aláírás:

Kérjük, hogy a pontosan kitöltött előfizetési szelvényt postán (Starfish Média Kft., PályázatVadász magazin, 1139 Budapest, Teve utca 41.), vagy a (+36-1) 237-1209-es faxszámon juttassa el a kiadóba. A PályázatVadászra a www.palyazatvadasz.hu honlapon keresztül is előfizethet. A gördülékeny adatkezelés érdekében kérjük, faxolja el, vagy postán küldje be szerkesztőségünkbe a befizetést igazoló postai szelvény másolatát. Előfizetőink igénybe vehetik e-PályázatVadászszolgáltatásunkat, amelynek keretében háromhetente tájékoztatjuk Önöket az aktuális pályázati kiírásokról. Kérje ingyenes mintapéldányunkat! Hívja Infóvonalunkat!

Előfizetési szelvény

Előfizetési díjak:

ÉRTÉK A MÉRTÉK ÖN K O R K É P. Inog az értékalapú ingatlanadó. Esélyek és lehetőségek. Összhang Nem mondunk le senkiről

Recommend Documents