Erőmű fejlesztés állami támogatással?

BUDAPEST 1024 * LÖVŐHÁZ UTCA 37 * 1276 PF 1104 * TELEFON: 3459-500 * FAX: 3459-550 * E - MAIL: [email protected]

Erőmű fejlesztés állami támogatással? 2014. szeptember 11. MEE Vándorgyűlés, Debrecen

Dr. Grabner Péter Energetikai stratégiai tanácsadó


Kapacitásfejlesztési motivációk? Hosszútávú szempontok •

A széndioxid kibocsátás csökkentésének az igénye, valamint a megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának a növekedése teljesen új helyzetet eredményezett a villamosenergia-piacon A szél és a nap, mint energiaforrások kevésbé szabályozhatók és erőteljesen függenek az időjárástól. A jelentős mennyiségű villamosenergia-termelés mellett az időjárástól függő termelők kapacitás értéke csekély A korábbinál nagyobb mennyiségű rugalmas termelőkapacitás szükséges

•

A konvencionális termelőkapacitások rendelkezésre állásását és időszakos termelését csökkenő profit és a gazdasági válság, illetve utóhatása miatt növekvő pénzügyi bizonytalanság mellett kell finanszírozni.

Rövidtávú szempontok • • • •

A megújulók beépített kapacitása a támogatási rendszer miatt ugrásszerűen is változik A széndioxid piac összeomlott Pénzügyi válság – romló hitelminősítés; csökkenő részvényárfolyamok; csökkenő illetve stagnáló villamosenergia-igény Drasztikusan csökkenő profitabilitás a gáz alapú villamosenergia-termelők esetében


A kapacitáshelyzet értékelésének főbb szempontjai A termelés, a fogyasztás és a határkeresztező kapacitások technológiai megoldásai

A villamosenergiaimport lehetőségei

Tarifarendszer

• A különböző megoldások nagymértékben helyettesíthetők • Kapacitás létesítés ösztönzése (nem megújulók) eltérő hatást gyakorolna a különböző technológiákra • A kapacitás létesítési ösztönzési rendszer működése extrém piactorzulási kockázat a rendszerösszekötők és termelés tekintetében (Mihez képest van kapacitáshiány?)

• Milyen módon állnak rendelkezésre az import kapacitások? • Kapacitáshiány esetében rendelkezésre áll az import kapacitás? • A szomszédos rendszerek eltérő műszaki jellegzetességekkel rendelkeznek

• A határkeresztező infrastruktúra használati költségének tükröznie kell az infrastruktúra ellátásbiztonságban betöltött szerepét • A rendszerüzemeltetőknek a tarifarendszeren keresztül, megfelelő megtérülést biztosító fedezetet kell kapniuk a hálózati beruházásokra • A jogi kereteket célszerű úgy meghatározni, hogy a hurkolt horizontális hálózatok fejlesztését ne kelljen kockázati tőkebefektetők bevonásával megoldani


Növekvő kockázatok A piaci árat jelentős mértékben befolyásolják az alacsony határköltségű technológiák • Ha az alacsony határköltségű termelők viszonylag nagy óraszámban működnek, akkor azokban a órákban, ahol nem termelnek nagyon komoly árugrásokat okozhatnak • A bevételek egyre nagyobb hányadát kell egyre kevesebb óra alatt megtermelni

A szakpolitikai bizonytalanságok erőteljesen befolyásolják a befektetéseket • Nem egyértelmű, hogy az elhúzódó válság miatt hogyan változik az EU klímapolitika (a globális politikákat is befolyásolhatják Kína erőteljesebb környezetvédelmi erőfeszítései) • Marad az EU ETS kibocsátási korlát és / vagy szigorodnak a megújulókkal, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos követelmények • Az ukrán válság következményeként szigorodhatnak az energiahatékonysági követelmények


Mindig vannak alternatívák Egyelőre van még idő a döntéshozatalra • Jól működő kiegyenlítő és a napon belüli piacok szükségesek • Ismét át kell gondolni a területenként eltérő piaci árakhoz vezető módszereket (pl. „locational marginal pricing ”, „market splitting”) • Nagyobb átviteli kapacitás szükséges ahhoz, hogy a helyi kapacitás és energiahiányok ne okozzanak kezelhetetlen helyzeteket (korszerűbb erőművek, „smart grid”)

Vannak technológiai lehetőségek infokommunikációs fejlesztések

• Nyilvánvaló, ha folyamatosan nő az időjárástól függő termelők termelési aránya, akkor ahhoz szabályozó kapacitások szükségesek. • A szükséges technológia függ a szabályozási helyzettől és a technológiai fejlesztésektől (korszerűbb erőművek, „smart grid”)

A kapacitástöbbletre hosszabb távon van szükség

• Ki fog úgy energetikai befektetést végrehajtani, hogy a piaci modell extrém változásai, vagy a kormányzati politikák lehetetleníthetik a befektetések megtérülését?

Önbeteljesítő jóslat?


A lehetséges szabályozói beavatkozások keretei • A villamosenergia-rendszerek hosszú távú ellátásbiztonságának elősegítése kiemelt állami feladat – A politikai, hatalmi logika ütközik (pl. árszabályozási beavatkozások az áremelkedés megakadályozására) a villamosenergia-rendszerek hosszú távú ellátásbiztonságának érdeke. – A „kiemelt közérdek” nem lehet indok arra, hogy az engedélyezési eljárások felmentést adjanak pl. a környezetvédelmi szabályok alkalmazása alól, vagy az árak elveszítsék a költség alapjukat

• Az alkalmazható kapacitás-mechanizmusok főbb típusai: – – – – –

„Bizalom a szabályozás kiszámíthatóságában” Kapacitásdíj-alapú mechanizmusok (pl. versenytárgyalás > HTM), Energiadíj-alapú mechanizmusok, Beruházási mechanizmusok, valamint Tartalékkapacitási mechanizmusok (pl. MAVIR tartalék éves, vagy egyéb időtartamra, CfD).


Kapacitásdíj-alapú mechanizmusok • A módszer meghatározó eleme az erőműveknek fizetendő külön „kapacitásdíj” alkalmazása • A módszer lényegi elemei: – Egy központi kapacitásvásárló-intézmény – például a területileg illetékes TSO, rendszerirányító vagy akár a szabályozó hatóság – versenytárgyalást hirdet a piacon (egy jövőbeni időszakra) igényelt kapacitásra. – A rendszerirányító (vagy regulátor) előre jelzi a várható terhelést – és így a kapacitásszükségletet – egy előzetesen meghatározott bevezető időszakot követő meghatározott vállalási időszakra – A vállalási időszakra igényelt kapacitásokat centralizált versenytárgyaláson választják ki. (A tenderen részvételre jogosult termékek és szolgáltatások a következők lehetnek: meglévő erőművi kapacitás, tervezett erőművi kapacitás, kapacitásforrásokra vonatkozó kétoldalú szerződések, DSM termékek, illetve átviteli rendszerfejlesztések.) – A versenytárgyalás fő célja egy olyan piaci (MW-onkénti) egyensúlyi ár kialakulása, amelyet a tenderen győztes minden erőforrás-szolgáltatónak kifizetnek (és minden fogyasztóra ráterhelnek).


Az energiadíj-alapú mechanizmusok • Az energia-adásvételi szerződéskötésekre vonatkozó kötelező szabályok bevezetésével támogatják új kapacitások létesítését, illetve a már meglévők piacon maradását. • Elvi megoldási lehetőségek: – Alapértelmezett vevő: egy központi intézmény (például a területileg illetékes TSO), amely kötelező érvényű, és az adott időszakra előre jelzett terhelést meghaladó mennyiséghez szükséges mértékben energiavásárlási szerződéseket köt a piacra lépő új erőművekkel. A későbbiekben továbbértékesíti e szerződéseket a piac résztvevőinek. – Az energia kereskedőkre vonatkozó kötelezettségek rendszere: az energiaszerződés kötésének eszközét általánosítják oly módon, hogy minden kereskedő köteles szerződni többlet energiamennyiségre. Az összes kereskedőnek (kötelező jelleggel) szerződnie kell az adott időszakra előre jelzett terhelést meghaladó mennyiségű villamos energiára. A keresleti oldal terheléscsökkentő szerződései az erőművekkel megkötött szerződések alternatíváiként jöhetnek számításba.


A beruházási mechanizmusok • Direkt beavatkozás az új infrastruktúra elem létrehozása érdekében • Egy fejlesztést ösztönző intézmény általában egy versenytárgyalás keretein belül ösztönzi új erőművi kapacitások létesítését. – A versenyző ajánlatok közül azok a projektek nyernek – pénzügyi, vagy egyéb – támogatást, amelyek a műszaki és üzemi paraméterek, költség-haszon elemzés, esetleg egyéb speciális kritériumok alapján a legalkalmasabbnak látszanak az előzetes célkitűzések megvalósítására. – A közvetlen beruházások módszerénél a fejlesztést elhatározó intézmény közvetlenül maga lesz a beruházó; már eleve azzal a kezdeti szándékkal, hogy a megvalósuló létesítményt később eladja. Ebben az esetben még pályáztatásra sincs szükség. A fejlesztésért felelős intézmény – miután szabadon dönthet a megvalósult erőmű eladásáról – bármikor az iparág versenypiacának részévé teheti azt.


A tartalékkapacitás mechanizmusok • Cél, hogy a már meglévő erőművi kapacitások egy részének (vagy egészének) tevékenysége egy kijelölt szervezet közvetlen ellenőrzése alá kerüljön. • A kijelölt szervezet meghatározza a tartalékolási lépések menetrendjét; majd egy ún. kiváltó esemény (pl. üzemi szabályzatban definiált esemény) bekövetkezésekor kezdeményezi az aktiválást. Ebbe a kategóriába tartozik: – Az üzemi szabályok mechanizmusa: a kijelölt intézmény meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint egyes résztvevők és/vagy a piac működnek/működik, – Az ellátási szerződések mechanizmusa:a kijelölt szervezet tartalékkapacitásokra szóló szerződéseket köt az erőművekkel, valamint – A keresleti szerződések mechanizmusa: a kijelölt intézmény szerződéseket köt a keresleti oldal szereplőivel a kereslet csökkentésére.


Kockázatkezelés Ki viselje a kockázatokat? - A termelők, vagy a fogyasztók • Tradicionálisan a kockázatokat a fogyasztók viselték, a piacnyitás „áttolta” a kockázatokat a termelőkre • Egy esetlegesen bevezetendő kapacitáspiac ismét a villamosenergia-fogyasztókra terheli a kockázatokat • Az állam nem tud önálló kockázatviselő lenni, mert az adófizetők, illetve a hitelezők pénzügyi eszközeit használja • A kockázatviselés tekintetében a direkt állami beavatkozás a politikai szempontok prioritása miatt rendszerint elfedi az egyébként sem egyszerű összefüggéseket • A valós költségektől állami eszközökkel elszakított árak lehetetlenítik a kockázatkezelést és torz energiahatékonysági ösztönzéseket vihetnek a rendszerbe • Az állam – minden probléma ellenére – felelős az ellátásbiztonságért.


Kényszerhelyzet van? A kapacitás-mechanizmusok és az integrált európai energiapiac együttes működése bizonytalan • Kapacitás-mechanizmusokat ugyan számos nemzeti piacon tesztelték, de az integrált piacokra gyakorolt hatása elvileg sem tisztázott – Európa éles üzemben válhat „laboratóriummá”. • A fizikai és kereskedelmi szempontból összekapcsolt piacok miatt a tervezési munka során veszélyes tervezési hibák jelentkezhetnek • Az integrált energiapiac működése folyamatosan változik, de folyamatosan nő az integráció mértéke

Az elkövetkező kb. tíz évben nem látszik a komoly többletkapacitás iránti igény • • • •

A legtöbb európai országban kapacitás felesleg van A német „Energiewende” nem a villamosenergia-termelési oldalon okoz problémát Az alacsony árak és a csökkenő kihasználás aláássa a meglévő kapacitások működőképességét is. A problémát inkább a meglévő kapacitások leállítása okozza (gázalapú termelők)


Kapacitás mechanizmus és az állami támogatásokra vonatkozó EU szabályozás • •

•

Minden támogatási rendszert előzetesen engedélyeztetni kell a Bizottsággal! Az előzetes EU vizsgált a brit CfD (Contract for Difference) mechanizmus értékelésére irányult, tehát – Nem az egyes technológiákkal foglalkoztak – Kizárólag az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályokra koncentráltak. A brit kormányzati cél az alacsony CO2 kibocsátású technológia támogatása (ez a gyakorlatban atomerőművet jelent, Hinkley Point C), bár a módszer elvileg nyitott a további projektekre is.


A brit modell elsődleges bizottsági értékelése (a Hinkley Point C projekt állami támogatása) A kialakított konstrukcióban a beruházási szerződés főbb jellemzői a következők: • • •

•

•

A kedvezményezett, azaz az erőmű fix átvételi árat, ún. „Strike Price-t” kap a megtermelt villamos energiáért; A vállalkozónak annyit kell termelnie, amennyi általában „elvárható” egy atomerőműtől és nem egy előre meghatározott fix mennyiséget; A szerződésben meghatározzák: – azt a maximális termelési mennyiséget, amely után a fix átvételi ár jár. – az e feletti mennyiségért már nem fizet az állam; – meghatároznak egy ún. referenciaárat is és abban az esetben, ha a referenciaár magasabb a fix átvételi árnál, akkor a fix átvételi ár és a referenciaár különbözetét az erőműnek ki kell fizetnie az államnak. A kormánynak egy call opció, míg az erőműnek egy put opció áll a rendelkezésére abban az esetben, ha az atomerőmű politikai okok következtében leáll. Az erőmű tulajdonosai ekkor egy meghatározott mértékű kompenzációra is jogosultak. A projekthez állami garanciavállalás is kötődik.


Vizsgálat az „Altmark” kritériumok alapján (1) 1.

A vállalkozásnak pontosan definiálható közszolgáltatási kötelezettsége keletkezik A közszolgáltatási kötelezettség fogalma alkalmazható a villamosenergiapiac ellátásbiztonságával összefüggésben Kö zszolgá ltatá s ≠ versenypiaci tevé kenysé g A rendszerszintű szolgáltatás lehet közszolgáltatás, de a „zsinór” termelés nem

2.

A támogatást olyan objektív és átlátható módon kell meghatározni, mellyel elkerülhető, hogy egy vállalkozás kedvezőbb helyzetbe kerüljön versenytársainál A kompenzációt átlátható módon kell meghatározni, ehhez egyértelmű kritériumok szükségesek A projekt költségei nem, vagy nehezen vethetők össze más hasonló beruházások költségeivel (különösen akkor, ha a benchmark projekt is támogatást kap)


Vizsgálat az „Altmark” kritériumok alapján (2) 3. A kompenzáció nem lehet több mint amennyi a közszolgáltatási kötelezettség ellátásához szükséges, figyelembe véve az ésszerű profitit is Amennyiben a közszolgáltatási kötelezettség csak azért keletkezik, mert a piac nem, vagy nem ezt az erőművet építené, akkor az építéssel a kötelezettség megszűnik. A jövőbeli árakat ugyan nem lehet pontosan előre jelezni, de olyan kompenzációs mechanizmus szükséges, amely megakadályozza az esetleges extraprofitot.

4. Ha a vállalkozást nem közbeszerzési eljárás keretében választják ki, akkor a támogatást mértékét úgy kell meghatározni, hogy meg kell vizsgálni egy jól működő hasonló vállalatnak a közszolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő költségeit (ésszerű profitot is figyelembe véve) A projekt költségei nem, vagy nehezen vethetők össze más hasonló beruházások költségeivel (különösen akkor, ha a benchmark projekt is támogatást kap)


Mit mond az előzetes Bizottsági vélemény? • Az „Altmark” kritériumok teljesítése nem bizonyítható • A szerződés nem értelmezhető általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak • A támogatás kiszorítja az alternatív technológiákat • A Bizottság úgy véli, hogy a támogatás nagy valószínűséggel nem a piaci kudarc kezelését célozza. A Bizottság szerint a támogatás piactorzító hatású, mert szinte kockázatmentes projektet biztosít a befektetőnek • A Bizottság szerint a támogatás nagy valószínűséggel nem egyeztethető össze a vonatkozó szabályozással! Amennyiben a végleges döntés is elutasító akkor a Bizottság megtiltja a módszer alkalmazását.


A kockázatkezelés egyik eszköze: „Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról” A 2014. július 1-jétől alkalmazandó „Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról” („Guidelines on State aid for environmental protection and energy 2014-2020”) című EU Bizottság által elfogadott dokumentum Célja: értékelési szempontok, amelyek alapján a Bizottság minősíti a piaci szereplők számára nyújtott állami támogatásokat a környezetvédelem és az energetika területén.

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.


Az érintett területek Az iránymutatás hatálya alá tartozó és az energetikához szorosan kapcsolódó beavatkozási lehetőségek: • • • • • • •

Az uniós szabványok túlteljesítéséhez, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emeléséhez nyújtott támogatás (ideértve az új járművek beszerzéséhez nyújtott támogatást); Megújuló energia termeléséhez nyújtott támogatás; Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott támogatás, ideértve a kapcsolt energiatermelést, valamint a távfűtést és távhűtést. A szén-dioxid leválasztásához, szállításához és tárolásához (ideértve a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási lánc egyedi elemeit is) nyújtott támogatás; A megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés támogatásának finanszírozásával összefüggő terhek csökkentése formájában megvalósuló támogatás; Energetikai infrastruktúrára irányuló támogatás; A termelési kapacitások megfelelőségét biztosító intézkedéshez nyújtott támogatás.


Közös értékelési elvek minden részterületen •

•

•

Elsődlegesen a termelési kapacitások megfelelősége biztosításának olyan alternatív lehetőségeit – például a keresletoldali gazdálkodás ösztönzését és a rendszerösszekötő kapacitás növelését – kell mérlegelniük, amelyek nem hatnak kedvezőtlenül a környezeti vagy gazdasági szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetésére irányuló célkitűzés megvalósítására A támogatás nem terjedhet ki a villamos energia értékesítésének ellentételezésére, vagyis az értékesített MWh alapján nyújtott ellentételezésre Az intézkedésnek nyitva kell állniuk és megfelelő ösztönzőket kell biztosítaniuk mind a meglévő, mind a jövőbeli termelők, valamint a helyettesíthető technológiákat – például a keresletoldali visszajelzéseket vagy tárolási megoldásokat – alkalmazó termelők számára.


Minimum követelmények Az intézkedésnek teljesítenie kell az alábbiakat: • • •

• •

Nem csökkenti a rendszerösszekötő kapacitásba történő beruházás ösztönzőit; Nem ássa alá a piac-összekapcsolást, többek között a kiegyenlítési piacokat sem; Nem hátráltatja az intézkedés előtt hozott, energiatermeléssel kapcsolatos beruházási döntéseket, illetve a gyártóknak a kiegyenlítési piaccal vagy a kiegészítő szolgáltatások piacával kapcsolatos döntéseit; Nem erősíti meg indokolatlan mértékben a piaci erőfölényt; Egyenértékű műszaki és gazdasági jellemzők esetén az alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelőknek kedvez.


Következtetések • Bármilyen intézkedést kíván Magyarország megvalósítani, azok mindegyike többletforrásokat igényel. • Csökkenő, illetve hatósági eszközökkel csökkentett lakossági végfogyasztói ár, a nem lakossági fogyasztókat terhelő keresztfinanszírozások mellett a szükséges fejlesztések csak állami forrásokból finanszírozhatók (adóbevételek, hitelek) • Magyarország csak akkor tudja a lehető legkisebb társadalmi költséggel járó módon megoldani a kapacitás problémáját, ha olyan megoldásokat választ, amelyek harmonizálnak az EU folyamataival.


Köszönöm a figyelmet! [email protected]

Jóllehet, a FŐMTERV mindent megtett annak érdekében, hogy a prezentáció keretében helytálló információkat nyújtson, a FŐMTERV, kapcsolt vállalkozásai, ezen társaságok munkavállalói, illetve tanácsadói a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizárják felelősségüket minden olyan kárért, amely a prezentáció felhasználásából, vagy a jelen prezentáció esetleges hiányosságaiból származik. ♦ FŐMTERV does his utmost to ensure the accuracy of information. The Company, the Subsidiaries, and its employees and consultants shall not accept responsibility for any inaccuracy or incompleteness of this presentation. The Company, the Subsidiaries, and its employees and consultants will not be liable for any damages, losses or costs or expenses arising from lack of this presentation, or from use of this presentation.

Erőmű fejlesztés állami támogatással?

Recommend Documents