EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK A FÖLDGÁZ VERSENYPIACON Dr. Szilágyi Zsombor kereskedelmi ügyvezető helyettes EMFESZ Kft. 1.Results on liberalized natural gas market The competitive natural gas market opened up in January 2004 is producing remarkable results till today. Market regulation is completed by laws, business regulations and licenses for activity of market performers. The continual development of legal regulations guarantees the introduction of EU regulations step by step. About 10 pct of Hungarian gas consumption is sold out on competitive natural gas market. There is a lot to do in order to continue the liberalization of gas market. 2.What to do for development of liberalized market (some of important questions) • To realize system of public tariff and price system based on purely economic basis • To demolish differences between public consumers and competitive market customers • To formulate security rule via new legal and market supply drafts • To refine operative activity regulations continuously • To develop capacity for market expansion: border capacity, storage capacity, pipeline capacity
1. A LIBERALIZÁLT FÖLDGÁZ PIAC EREDMÉNYEI A 2004 januárban megnyílt földgáz versenypiac napjainkig jelentős eredményeket tud felmutatni. A piac szabályozása a jogszabályi keretek, az üzletszabályzatok és a piaci szereplők működési engedélyei kiadásával kiteljesedett. A hazai szabályozások folyamatos fejlesztése biztosítja az EU szabályok fokozatos bevezetését. A piac szereplői i. Kereskedők 13 társaság kapott földgáz kereskedői engedélyt a MEH-től. Jelenleg három kereskedő szolgál ki versenypiaci fogyasztókat, a többi kereskedelmi engedélyes a felkészülés időszakában van. ii. Szállító, tároló, elosztó A rendszer operatív működésének gondjai megoldódtak, az ellátás technikai és szabályozási feltételei kialakultak. A rendszerhasználati szerződések megkötése körül kialakultak vélemény különbségek, általában a szabályozások értelmezése miatt. iii. Fogyasztók
1
A mintegy 180 ezer feljogosított fogyasztóból 140 ezer kommunális fogyasztó, nagyobb részük háztartási léptékű gázigénnyel. A földgáz versenypiacon megjelenésük csak a fogyasztó alapos műszaki, informatikai felkészülése után képzelhető el. Az önkormányzati intézmények versenypiacra lépése szakszerű integrátor közreműködése nélkül nem látszik megoldhatónak. A mintegy 40 ezer vállalkozás, amely a földgázt részben termelő tevékenységhez használja, egyszerűbben lehet felkészíteni a versenypiaci operatív működésre: van energetikusuk, vagy olyan személyzetük, amely képes a rendszeres adatforgalom biztosítására. Ma mintegy 200 m3/óra körül látszik az a teljesítmény határ, amely felett a versenypiacra lépés anyagi előnyei meghaladják a versenypiaci működés többlet költségeit. Alig több, mint száz azoknak a fogyasztóknak a száma, melyek évente 5 millió m3-nél több földgázt vételeznek. Közülük az ipar legjelentősebb gázfogyasztói kiléptek a versenypiacra. 2005 végére a versenypiacra lépett fogyasztók száma száz körül lehet. Ma évente mintegy 1,1 milliárd m3 földgázt használnak a versenypiaci fogyasztók. A lakosság részére a szabad kereskedő választás lehetősége 2007-től nyílik meg. A lakossági fogyasztók ezreinek versenypiaci földgáz ellátására a mai szabályozások nem alkalmasak, és a kereskedők sem tettek még előkészületeket a lakossági ellátásra. iv. Hatóság A földgázpiacot felügyelő legfontosabb hatóság a Magyar Energia Hivatal. Igen fontos feladatuk ma is a jogszabályok, a szabályozások ellentmondásai és hiányosságai miatt iránymutató állásfoglalásokkal az anomáliák feloldása. Kereskedés a liberalizált piacon Emeljünk ki néhány piaci jelenséget a versenypiac 2004-2005. évi működéséből: • Kevés jogszabályi kötöttség, a földgáz fogyasztó és a kereskedő közötti szerződés a legfontosabb szabályozó a kereskedelmi kapcsolatban, természetesen a jogszabályok és az ÜKSZ mellett. A kereskedelmi szerződés egyenrangú partnerek egyezségével jön létre, ahol a szerződés minden pontja alkudható. Mindennek eredménye, hogy a kereskedelmi szerződés egyedi, és alig van két szerződésnek azonos eleme. A szerződés bármikor, bármilyen kérdésben módosítható, a szerződő felek egyetértése esetén. A szerződések hatályát is szabadon választhatják meg a felek. Nincsen egy gázévnél rövidebb időre kötött szerződés, de egyre több a határozatlan idejű szerződés, ami a felek egymás iránti bizalmának fontos megnyilvánulása. • Közüzemnél olcsóbb ár a versenypiac egyik legfontosabb eleme. Amíg a közüzemi árak elfogadhatóan követik a rendszerhasználati
2
költségek és az import földgáz árának alakulását, addig a kereskedő tud a fogyasztóra vonatkozó közüzemi árnál olcsóbb ajánlatot adni. A fogyasztók kedvelik a rájuk vonatkozó közüzemi árhoz kötött versenypiaci árazást. Fel kell készülni ugyanakkor, hogy 2007-től a közüzemi ár megszűnésével már képletes árat kell alkalmazni, aminek alapja a mindenkori import földgáz ár lesz. Sajnos, az utóbbi másfél évben az import földgáz ára folyamatosan és drasztikusan emelkedett, ennek következményeként a közüzemi árhoz képest az elérhető árengedmény szűkült. Ez a tendencia 2007-ig is tarthat, és a legkedvezőtlenebb esetben az adott fogyasztó esetében az utolsó közüzemi ár azonos lehet az induló versenypiaci árral. •
•
Teljeskörű szolgáltatás a kereskedő részéről azt jelenti, hogy a fogyasztó ugyanúgy az elszámoló gázmérőjén veszi át a gázt, és nem kell foglalkoznia a földgáz határon átléptetésével, szállításával, tároltatásával és az elosztóhálózaton fuvaroztatásával. Az elosztói engedélyessel a rendszeres kapcsolata havi mérő leolvasásnál és jegyzőkönyvezésnél marad meg, minden egyéb ellátással összefüggő feladatot a kereskedő lát el. A szolgáltatás biztonság a második leggyakoribb kérdés a közüzemből kilépést mérlegelő fogyasztótól. Maga a fogyasztó is csak azt várja el a versenypiaci kereskedőtől, hogy a neki szükséges földgáz minden pillanatban a rendelkezésére álljon, valahogy úgy, ahogy a közüzemben. Ezt az elvárást kissé pontosítani kell a versenypiacon: o A földgáz úgy fog rendelkezésére állni, ahogy a kereskedelmi szerződés ezt részletesen leírja. Például: a szerződött órai teljesítmény csak igen komoly bírság veszélye mellett léphető túl, a napi fogyasztást a nominálási rend korlátai és következményei mellett lehet szabadon változtatni. A földgáz fogyasztás toleranciáit a szerződés részletesen szabályozza. o A vevő ellátásához szükséges rendszerhasználati szerződések mellett a kereskedő hosszú távú import szerződéssel is rendelkezik, amely import lehetőség általában többszöröse a vevő gázigényének. o A kereskedő a fogyasztási profiltól függő mennyiségű földgázt tároltat a nyári időszakban. Ezt a földgázt a kereskedő hitelezi, és bármikor be tudja mutatni a vevőnek, hogy a téli ellátásához éppen mennyi földgáz van már tárolva. o A fogyasztó a földgáz igényei változtatása esetén használja a mindennapi operatív kapcsolatát a kereskedővel, és a kereskedő törekszik a váratlan események következményeinek mérséklésére. o A földgáz fogyasztást a kereskedő naponta számolja el a fogyasztóval. Ehhez mindennapos
3
kapcsolattartás és adatforgalom tartozik. A fogyasztónál ki kell alakítani az adatforgalomhoz szükséges szervezeti, technikai és személyi feltételeket. o A versenypiacon a kereskedő nem nagyon ad földgáz hitelt a fizetési gondokkal küzdő fogyasztónak. A szolgáltatás biztosítékait a kereskedelmi szerződésben kell rögzíteni, bár a gáztörvény és végrehajtási rendelete megadja a MEH-nek a jogot, a fogyasztó folyamatos ellátása érdekében szükséges (azonnal végrehajtandó) intézkedések megtételére. Ha megkérdezzük a MEH-et, hogy ez milyen cselekvéssort jelent, akkor nem nagyon kapunk rá választ, mert még nem volt szükség ilyen beavatkozásra. A kereskedők a jogszabályban előírt feltételnek teljes egészében megfelelnek, beleértve a zárolt pénzügyi biztosítékot is, amely kizárólag a MEH hozzájárulásával a kereskedő fizetési/kártalanítási kötelezettségei teljesítésére használható fel. A szolgáltatási biztosítékok között kiemeltnek lehet tekinteni a kereskedő import földgáz forrásait, a föld alatti földgáz tárolási programját, a megkötött rendszerhasználati szerződéseit, az előző időszak szolgáltatási eredményeit, vevőköre tapasztalatait, fizetőképességét. Az EMFESZ Kft. esetében a szolgáltatás biztonsága értékelésénél figyelembe lehet venni, hogy fogyasztója nem lépett vissza közüzembe, egyetlen percre sem maradt fogyasztója földgáz nélkül, és havonta néhány új kereskedelmi szerződést kötnek meg. 2. FELADATOK A LIBERALIZÁLT PIAC FEJLESZTÉSÉRE • Tisztán közgazdasági alapú közüzemi tarifa és árrendszer elérése kiemelten fontos cél. A közüzemi tarifák keresztfinanszírozása a piacosodási folyamatot le is állíthatja. Szükséges és indokolt a közüzemi árak negyedévenkénti felülvizsgálata és korrekciója. Fontos, és ma még világosan nem látható feladat a 2007. évi közüzemi szolgáltatás megszűnésekor a közüzemi tarifa és árrendszert felváltó ár meghatározás kidolgozása. • Közüzem és versenypiac közötti különbségek lebontása már a 2005. évi gáztörvény módosításával megindult. A közüzemi szolgáltatás prioritása első sorban a kapacitások lekötésénél szorul felülvizsgálatra, különösen a közüzemi kapacitás lekötések indokoltságának szigorúbb ellenőrzésével. A település léptékű teljesítmény szükséglet meghatározásánál használt egyidejűségi tényezők módszertani finomítása átadói és szállítási kapacitásokat szabadíthat fel. A közüzem vásárolja fel a teljes hazai földgáz termelést. Ennek indokoltságát is célszerű lenne vizsgálni. Jó lenne a közüzemi kapacitás lekötéseknél a piaci változások gyors átvezetését jogszabállyal is elősegíteni, mert a ma
4
versenypiacra lépett fogyasztó kapacitásai a közüzemi lekötésekben még akár fél évig is szerepelnek. • Ellátásbiztonság új jogszabályi és piaci megfogalmazása sokoldalú, és bonyolult feladat. Elfogadható az a megközelítés, hogy a versenypiacon a fogyasztó ellátásbiztonságát a kereskedelmi szerződésben kell rögzíteni, de ehhez a piaci szabályozásokban új kereskedelem technikai megoldások megnyitására is szükség lenne. A közüzembe a fogyasztó elhatározásából visszatérést a jogszabályok már megfelelően fékezik, ez a szabályozás a 2007. évi közüzem megszüntetést jól készíti elő. A versenypiacról kényszer helyzet miatt a közüzembe visszatérést a 2005. évi GET módosítás már megkezdte előkészíteni, de részletes kibontása feltehetően a végrehajtási rendeletekben jelenik meg. Nem nyitott meg a törvény a másik kereskedőhöz rendelés lehetőségét, amire pedig valószínűleg lesz valós lehetőség. Értelmezni kellene az egy fogyasztót ellátó két (esetleg több) kereskedő lehetőségét és alkalmazását a szabályozásokon át kellene vezetni. Megvalósítható lenne egy megkötött kereskedelmi szerződés mögött egy második, (tartalék) biztonsági kereskedelmi szerződés megkötése egy másik kereskedővel, amely második kereskedő rövid időn belül beléphetne az ellehetetlenült első kereskedő esetén. A zárolt pénzügyi biztosíték intézménye kissé túlhaladott, mert a biztosíték 500 millió Ft-os maximuma csak néhány kisebb fogyasztó kártalanítására adhat fedezetet. A vagyoni biztosíték helyett értékesebb lenne, ha a napirenden lévő országos stratégiai földgáz készletezésben a kereskedők vállalkozási alapon vennének részt. • Operatív működési szabályok folyamatos finomítása: o Kötelező adatforgalom A jelenleg versenypiacon lévő pár tucatnyi fogyasztó adatai a jelenlegi szabályozás szerint kezelhető adattömeget és elfogadható adatforgalmi költséget jelent. Tételezzük fel, hogy több száz, akár több ezer fogyasztó jelenik meg a versenypiacon: ekkor a fogyasztók mérő információinak, az órai fogyasztásnak a kezelése a mai felkészültség mellett a rendszerüzemeltetőknek megoldhatatlan. A mérők távleolvasására vonatkozó törvényi rendelkezésnek a végrehajtási rendeletekben kibontásánál arra kellene törekedni, hogy csak olyan adat kerüljön gyűjtése és feldolgozásra, aminek érdemi szerepe van az ésszerűbb teljesítmény gazdálkodásban. Biztosnak tekinthetjük, hogy az 500 m3/óra teljesítmény alatti fogyasztók mérőinek távleolvasása nem szükséges, mivel ezeknek a fogyasztóknak az operatív teljesítmény gazdálkodásban a jól bevált statisztikai módszerek miatt nincs fontos szerepük.
5
•
•
•
•
Megoldást kell keresni a több ezer fogyasztó napi elszámoltatásánál a kiegyensúlyozó gázmennyiség kezelésére is, a mai módszer helyett. o Átadók, fogyasztó csoportok összevonása lehet az operatív működés egyszerűsítésének egyik reális útja. Ezzel a fogyasztó csoportok egyidejű teljesítmény igényének csökkentése, kapacitás felszabadítása válik lehetségessé. Piac bővítéshez kapacitások fejlesztése: új határ keresztező kapacitás, tároló kapacitás, szállítóvezeték kapacitás szükséges. Ilyen kapacitás kiépítéséhez pénz és akár több év is szükséges. Fontos kérdés azonban az, hogy új határ keresztező kapacitással új földgáz forrás is megjelenik-e, vagy csak a ma ismert földgáz források fognak földrajzilag megoszlani. A magyar határ külső oldalán időnként megjelenő nem túl jelentős, és ismeretlen cégek által ajánlott (legtöbbször bartell szállítás alapú) földgáz források nem képezhetnek valódi kereskedelmi áru alapot. Tárolási kötelezettség értelmezése a kilépett fogyasztók esetében ma még rendezetlen. A versenypiacra lépett fogyasztó részére tárolt gáz a közüzemi nagykereskedő tulajdonában és készletében van a kilépés pillanatában. Ez egyrészt kettős kapacitás lekötést eredményez, mert a versenypiaci kereskedő a hiányzó tárolt készlet helyett HAG forrást kénytelen lekötni és vásárolni, ugyanakkor a közüzemi nagykereskedőnek fölös tárolt készlete keletkezik. Célszerűnek látszik a közüzemi szerződést felmondott fogyasztó részére a tároltatási feladatot a nyilvántartásba vétellel egyidőben kivonni a közüzemi nagykereskedő feladatából, és a versenypiaci kereskedő részére a tároltatást megnyitni. Ezzel a szabályozással a kereskedő is befolyásolni fogja a fogyasztót a közüzemből kilépés időpontjának megválasztásában. Rövid távú kereskedelem megindítása szükséges, első sorban az időnként jelentkező szabad kapacitások hasznosítására. A földgáz tőzsde megindítása a magyar kapacitások struktúrája és volumene miatt talán soha nem lesz indokolt, a regionális (több országot átfogó) tőzsdén pedig elvesznek a kis volumenű rövid távú magyar kapacitások. A hazai rövid távú (napos, hetes, havi) kereskedés elvi alapjai a mai szabályozásokban megjelentek, gyakorlati megvalósításához talán a rendszerirányító jogainak és adottságainak bővítése lenne szükséges. Megszakítható teljesítmény lekötés ösztönzése a földgáz kereskedelemben fontos tényező lehetne, a szabad kapacitások felszabadítása érdekében. A ma megszakítható teljesítmény lekötéssel rendelkező mintegy kéttucatnyi fogyasztó nem képvisel jelentős csúcsnapi teljesítményt. A szűkös kapacitás helyzetben a megszakítható kapacitás vállalást azzal lehetne ösztönözni a fogyasztóknál, ha a
6
•
fogyasztó megszakítható teljesítmény vállalása esetén az elosztó, a szállító is köteles ezt elfogadni, és az eddig szokásos teljesítménydíj fizetési kedvezményt mindkét rendszerüzemeltető megadná. Csatlakozási díj megfizetésével a többlet kapacitáshoz tartozó határ keresztező, szállító- és elosztó hálózati kapacitás igénybevételére is legyen jogosult a fogyasztó.
7
