energiatrend Hírek az energia világából az üzleti ügyfelei számára | 2013. ősz
M A G A Z I N
Rezsicsökkentés
Lehetetlen helyzetbe hozhatja az energiaszolgáltatókat az újabb kormányzati lépés. A mind nagyobb veszteségbe kényszerített cégek olcsó célpontjai lehetnek az állami felvásárlásoknak
Versenycsökkentés
A versenypiacon csapódnak le az állami árszabályozás hátrányai
Önerő nélkül nem zöldítenek a kisvállalatok CÉGES Árambeszerzés Az
magazinja
1
tartalom
8 12 24 28
6
A verseny jótékony hatásait is kizárja az állami szabályozás
8
Októbertől újra csökken az áram és a gáz ára
10
Stagnáló árampiaci kilátások
11
Vízierőmű-építés repülő dömperrel
12
Önerő nélkül nem zöldítenek a kisvállalatok
14
Bánjunk okosan az energiával!
17
Időszakos béke az uniós-kínai napelemháborúban
18
Ha áram van, minden van
20
Power-to-gas – Gázban tárolt zöldenergia
22
Árambeszerzés vállalatoknak
24
Milliókat is megtakaríthat a transzformátorok karbantartása
27
Ahány „ház”, annyi szokás?!
28
E-kerékpár: kényelem és fenntarthatóság két keréken
30
Biztonságot és megtakarítást hoznak a felülvizsgálatok
31
Sokba kerülhet a ki nem használt teljesítmény
33
Nyolcezer okosmérőn múlik a jövőnk?
Energia trend Magazin 2013. ősz Hírek az energia világából az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ üzleti ügyfelei számára Kiadó: ELMŰ Nyrt. Megjelenik a Sanoma Media Budapest Zrt. és a Heart Communications Kft. közös gondozásában. Felelős szerkesztő: Nemes-Smucz Katalin Szerkesztők: Szép Edina, Szalay Dániel, Fekete László Szerzők: Hlavay Richárd, Leszák Tamás, Nagy Bálint, Dr. Szuchy Róbert, Horváth Balázs, Szalay Dániel Művészeti vezető: Varga Buda • Képszerkesztő: Px7 Fotók: Tóth Milán; bestmachinery.hu Nyomdai munkák: Color Pack Zrt. • Felelős vezető: Zsukk László
33 4
energia TREND | 2013. ősz
Fotóink, írásaink és grafikáink, a szerkesztési és tördelési megoldások szerzői jogvédelem alatt állnak. Engedély nélküli másolásuk és felhasználásuk jogszabályba ütközik és büntetőjogi felelősséggel jár. A lapban közölt tanácsok, tippek a szerkesztő és a megszólalók véleményét tükrözik, és nem minősülnek befektetési ajánlatnak. A kiadvány ingyenesen terjesztett, kereskedelmi forgalomba nem hozható. Az
magazinja
5
OktóbertÔl újra csökken az áram és a gáz ára
Egy háztartási fogyasztóra jutó évi VEZETÉKESGÁZFOGYASZTÁS (köbméter)
A második és a várható harmadik körös rezsicsökkentés akár megoldhatatlan helyzetbe is hozhatja az energiaszolgáltatókat, legalábbis akkor, ha az idén január 1-jétől érvényes intézkedésekhez hasonló technikát alkalmaz a jogalkotó. A mind nagyobb veszteségbe kényszerített cégek olcsó célpontjai lehetnek az állami felvásárlásoknak.
A
z energiacégek idén leginkább leépítésekben, a beruházások visszafogásában, illetve az alvállalkozók foglalkoztatottságának csökkentésében gondolkodhatnak, a további árcsökkentés szolgáltatókra terhelése pedig tömeges fizetésképtelenséget jelentene a szektorban. A kormány a fűtési szezon kezdete előtt ismét csökkenti a lakossági gáz- és áramárakat, a legutóbbi nyilatkozatok szerint legalábbis ezt már tényként kezeli az energetikai vezetés. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az újabb lakossági transzfer forrása, azaz ismét a szolgáltatók és a versenypiaci fogyasztók viselik-e az árcsökkentés terheit, esetleg más eszközöket is bevet majd a kabinet. A január elsejétől érvényes 10 százalékos lakosságidíjcsökkentést megosztva az egyetemes szolgáltatókra és a versenypiaci energiavásárlókra terhelte a szabályozás. Az Energiainfo.hu elemzése szerint több tízezer vállalkozás szembesül a rendszerhasználati díjak 10-15 százalékos emelkedésével, a kis- és középvállalatok energiaköltségei 10-30 százalékkal is emelkedhetnek – összesen több mint 13 milliárd forinttal. Nyilvánvalóan sem az energiacégek, sem a kkv-k nem bírnának el hasonló kört még egyszer, így várhatóan nem, vagy nem csak itt keres majd tartalékokat a szabályozó. Konkrétumok nem, utalások azonban már elhangzottak arról, hogy az állami MVM Zrt. is kivenné a részét az árcsökkentésből, nem véletlen az sem, hogy több áramtermelővel éppen az elmúlt időszakban tárgyalta, illetve tárgyalja újra hosszú távú beszerzési szerződéseit a vállalat. Kérdés azonban, hogy az E.ON itthoni gázüzletágának felvásárlása, az orosz Déli Áramlat gázvezeték
8
energia TREND | 2013. ősz
magyarországi szakaszának építése és egyéb kötelezettségei mellett milyen mennyiségben maradnak forrásai az egyébként komoly nyereséget termelő cégnek ilyen célokra. Szakértők abban egyetértenek, hogy az energiaszektorban az újabb – esetleg a választásokig még kétszer – 10 százalékos árcsökkentést csak a cégek már nem tudják finanszírozni, így könnyen a működésképtelenség határára sodródhatnának a szolgáltatók. A – kevéssé sem leplezett – kormányzati szándékok szerint a nehéz helyzetbe kerülő szolgáltatók, hálózatüzemeltetők könnyű és olcsó célpontok lehetnek az állami felvásárlási törekvések számára. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter egy májusi lapinterjúban reálisnak nevezte az összesen 30 százalékos rezsicsökkentés lehetőségét, nyitva hagyva ugyanakkor, hogy ebben mekkora szerepe lehet az orosz Gazprommal kötendő, 2016-tól érvényes hosszú távú gázbeszerzési szerződés mostaninál kedvezőbb feltételeinek. Az állami tulajdon természetesen nem önmagában jelent nemkívánatos célt az energetikában, az európai tapasztalatok szerint épp olyan jó példák vannak megfelelően, a piac szabályai szerint működő állami cégekre, mint magántulajdonosok vállalataira. A hangsúly ebben az esetben a piac szabályain van, a fő kérdés ugyanis nem a tulajdonos személye, sokkal inkább az, hogy adott esetben az állam milyen módon, milyen feltételek között vesz részt a szektor működésében, mennyire érvényesülnek a piac – hosszabb távon megkerülhetetlen – jellegzetességei, mennyiben piaci és men�nyiben politikai-állami eszközökkel regulálja a
szektort a kabinet. Szakértők szerint éppen ez a vonatkozás lehet az, amely szerint az itthoni helyzet kevéssé fenntartható jövőképet jelent. Az idei első negyedévben év/év alapon mintegy harmadával zuhant az energiaszektorbeli beruházások volumene. A KSH adatai szerint a 2012-es első negyedévhez mért 30,5 százalékos csökkenéshez elsősorban a hálózatbővítések és -fejlesztések mérséklődése járult hozzá, a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás, illetve légkondicionálás ágon végrehajtott beruházások 2012 egészében 147,8 milliárd forintot tettek ki, ami a megelőző évinél közel 40 százalékkal volt alacsonyabb, az idei első negyedév 11,9 milliárd forintja pedig e tendenciához képest jelentett további 30 százalékos mínuszt. Az adatsor arra mutat rá, hogy a mind nagyobb veszteségekbe kényszerített egyetemes szolgáltatás és az össztársasági szinten is nulla közelébe csökkenő eredmények miatt a vállalatok hosszabb – illetve láthatóan már rövidebb – távon csak a kötelező karbantartásokat képesek végrehajtani. Megfigyelők szerint az őszi rezsicsökkentési kör adott esetben már közvetlen működési problémákkal fenyeget az energiacégek szempontjából, hiszen a beruházások elmaradása „csak” évek múlva, a megfelelő szakmai megalapozottság nélkül végrehajtott árcsökkentés azonban már rövidebb távon is ellátási gondokat hozhat.
A szakmában – és bizonyos esetekben a kormánypárti politikusok körében is – mind többen mondják ki, hogy a rezsicsökkentés szükségszerűen csak átmeneti intézkedés lehet. A vásárlóerőhöz mérten ugyanis valóban magasnak számít – az uniós átlagtól elmaradó keresetek miatt – a lakossági fogyasztók keresetéből a közműköltségekre fordítandó ös�szeg részaránya, hosszú távon azonban a piac figyelmen kívül hagyása egy fenntarthatatlan modellt eredményez. Miközben a rezsiköltségek alacsonyan tartásának hosszabb távon is fenntartható eszköze a hatékonyságot és a takarékosságot javító energetikai felújítások végrehajtása lenne. Az energiacégek több piaci beszámoló szerint is a „túlélésre” rendezkednek be, ami a beruházások nyilvánvaló visszavétele mellett komoly költségcsökkentő intézkedéseket is jelent, a munkahelyek százait jelentő alvállalkozói megrendelésállomány szükségszerű csökkenése mellett a hírek szerint egy-egy cégnél leépítések is elképzelhetők. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete korábban azt közölte, egyelőre nem készült olyan kormányzati hatástanulmány, amely a rezsicsökkentés foglalkoztatási hatásait tekintette volna át, az azonban biztos, hogy a beruházások csökkenése már most meglátszik a beszállítók, alvállalkozók megrendelésállományán, foglalkoztatottságán, a szolgáltatóknál pedig az országos átlagnál alacsonyabb, illetve akár teljesen elmaradó idei béremelés, vagy éppen a cafeteriakeretek csökkentése jelzi az intézkedések hatását.
A nyár folyamán hatályba lépett rendelkezések már nem csupán az áram- és gázszolgáltatásban, hanem többek közt a víziközmű-szektorban, a szemétszállításban és a kéményseprésben is tíz százalékkal alacsonyabb árakat hoztak. A vízműveknél az árvágás egybeesik az ágazati törvény generálta integrációs-koncentrációs folyamatokkal, amelyek eredményeként a következő időszakban 400 körüliről 35-40 közelébe csökken a szolgáltatók száma. Az árbevételük tizedétől eleső, zömében önkormányzati vagy állami tulajdonú cégek a szakmai vélemények szerint az energiaszektorhoz hasonlóan nehéz helyzetbe kerülnek. Különbség ugyanakkor, hogy a közösségi tulajdon meghatározó – egyre meghatározóbb – szerepe miatt joggal számíthatnak a szektorbeli társaságok valamilyen állami mentőövre, támogatási alapra, hasonlóan például a távhőszolgáltatókhoz, amelyeknél éppen a jelentősen megnövelt kormányzati dotáció jelenti a rezsicsökkenés ellensúlyát.
A rezsicsökkentésen túl újabb milliárdos költségeket hozhat az energiaszolgáltatóknak az a módosítás, amely szerint a csatlakozóvezetékek és berendezések felülvizsgálatát az elosztóknak kellene megfizetniük. Az év végéig az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezéseket és csatlakozóvezetékeket kell felülvizsgálni, 2014 végéig az 1981−1993, majd 2015-ben az 1994−2003, 2016. december 31-ig pedig a 2004. január 1-je és a rendelet hatálybalépése között üzembe helyezett eszközök szorulnak majd kontrollra.
1990
1,142.4
1991
1,361.5
1992
1,267.9
1993
1,351.5
1994
1,304.6
1995
1,360.1
1996
1,496.6
1997
1,386.8
1998
1,241.7
1999
1,326.7
2000
1,227.6
2001
1,304.7
2002
1,331.4
2003
1,505.0
2004
1,427.0
2005
1,456.6
2006
1,372.5
2007
1,164.2
2008
1,152.6
2009
1,087.6
2010
1,067.5
2011
934.2
2012
896.7 Forrás: KSH
Hivatalosan egyelőre egyetlen szolgáltató sem élt kivonulásra, egyetemes szolgáltatói engedélye visszaadására utaló bejelentéssel. Egy hasonló lépés nem is lenne egyszerű, az energiahivatalnak ugyanis meglehetősen széles mérlegelési jogköre van, az egyetemes szolgáltatásban érintett fogyasztók védelme miatt ugyanis az engedély visszavonásának elfogadásakor elsődleges szempont a szolgáltatás folytonosságának fenntartása.
Az
magazinja
9
Stagnáló árampiaci kilátások fotó: bestmachinery.hu
Sem a fogyasztás, sem az árak jelentős növekedését nem várják a körképünkben szereplő hazai piaci szereplők, azt azonban kiemelik, hogy a német energiafordulat és az Európai Unió szén-dioxidkvótarendszerének esetleges újragondolása komoly hatással lehet a villamos energia árára középtávon.
VízierÔmÛ-építés repülÔ dömPerrel
S
tagnáló, vagy csak enyhén emelkedő lakossági és ipari villamosenergiafogyasztást, és továbbra is nyomott árakat várnak ágazati szereplők a villamosenergia-piacon. „Sem a lakossági, sem az ipari fogyasztásban nem várunk komolyabb emelkedést” – mondta a minap az Energiainfo.hu-nak Briglovics Gábor, az Alpiq Csepel vezérigazgatója. „A lakossági fogyasztásban mindinkább előtérbe kerül az energiahatékonyság még akkor is, ha jelenleg adminisztratív eszközökkel visszafogják az energiaárakat, így abban a szegmensben stagnálhat a fogyasztás. A gazdaságban pedig még nem lendültek be az energiaigényes iparágak, így felfutó fogyasztásról egyelőre ott sem beszélhetünk” – emelte ki a vezérigazgató, aki szerint hosszú távon esetleg a villamos energia közlekedésben játszott szerepének növekedése megemelheti a fogyasztást, azonban erre legkorábban 10 éves távlatban kerülhet sor. A fogyasztás felfutása nélkül az árak sem fognak érdemben növekedni, legalábbis addig, amíg az Európai Unió
10
energia TREND | 2013. ősz
Új vízi erőművet terveztek a svájci Linthal városa feletti tavakra, a feladat azonban látszólag megoldhatatlan volt. Hogyan lett úrrá az ember a természet kihívásain?
nem változtat a szén-dioxid-kvóták jelenleg is érvényben lévő rendszerén. „Addig továbbra is elárasztja az európai piacot a tengerentúli szén, így kínálati oldalon továbbra is a szenes erőművek dominálnak majd a piacon” – hangsúlyozta a vezérigazgató. Hasonlóan vélekedett Hajdú Balázs, a CEZ Magyarország kereskedelmi igazgatója. „Egyelőre megjósolhatatlan a fogyasztás alakulása, mivel még mindig nagy az iparági bizonytalanság, ám a fogyasztás mindig a GDP-vel jár együtt, így egyhamar jelentős emelkedésre nem lehet számítani, igaz viszont, hogy számtalan tényező módosíthat ezen” – mondta az Energiainfo.hu kérdésére. A villamos energia árának változásával kapcsolatban Hajdú Balázs az uniós kvótapolitika bizonytalansága mellett a német energiafordulat miatt bekövetkezett változásokat is ármódosító tényezőként azonosította. „Egy komolyabb napos időszakban már most gyakran láthatunk negatív árakat a szabadpiacon, amikor beérkeznek
A
a kötelezően átvett megújuló kapacitások. Mivel azonban a megújuló energiaforrások többsége igencsak függ az időjárástól, máskor kiugró árakra, komoly csúcsokra lehet majd számítani. Hosszú távon azonban ennek a trendnek a hatása megjósolhatatlan, így a villamos energia ára valószínűleg továbbra is nyomott marad” – hangsúlyozta.
munkagépek képtelenek lettek volna feljutni az Alpok sziklás hegyoldalain épülő mérnöki csodához, ahová semmilyen út sem vezet, a helikopteres építkezés pedig óriási költségeket emésztett volna fel. Így hát kötélpályán szállítják a több tíz tonnás munkagépeket a vízi erőmű építéséhez.
Hajdú szerint az európai regulációs problémák arra késztetik a befektető vagy energiacégeket, hogy egyelőre jegeljék a beruházásokat. „Kínálati oldalon szinte csak a megújuló energiaforrásokból érkezik majd új kapacitás, a hagyományos források irányából egyelőre nemigen.” Ennek okaként a hektikusan változó szabályozási környezetet említette. „Elég csak ránéznünk a magyar piacra, a szabályozás szinte évről évre változik. Ugyanez történik az uniós piacon is, márpedig az energetikai szektorban nem lehet néhány évre tervezni egy beruházást, legalább húsz évben kell gondolkozni. Ilyen környezetben ez lehetetlen.”
Repülő munkagépek A megoldás végül a sífelvonókhoz hasonló két óriási kötélpálya lett, amelyek akár egy negyventonnás munkagépet is képesek felemelni. A hosszabb kötélpálya Linthal városból vezet fel az első megállóhoz, amely 1850 méter magasan fekszik. Innen a teherautók egy három kilométer hos�szú alagúton keresztül jutnak el a Limmern- tóhoz. A másik kötélpálya ettől a tótól indul, és harminctonnás teherautókat bír el. A munkagépek végül egészen 2500 méterig szállnak, a
végállomás a második tó, a Muttsee – számolt be róla a bestmachinery.hu.
Felér egy kisebb Pakssal A Linthal felett fekvő tavak már korábban is szolgáltattak energiát, ám a tervek szerint a 2015-re elkészülő erőmű négyszeresére növeli a megtermelt villamosenergia mennyiségét. Az elkészülő erőmű teljesítménye a paksi atomerőműével vetekszik majd. A vízi erőmű a két tó közötti magasságkülönbséget használja ki. A lezúduló víz hajtja meg azokat a turbinákat, amelyek a villamos áramot termelik. Az éjszakai órákban pedig, amikor kevesebb áram fogy, és így olcsóbb az energia, a víz egy részét visszapumpálják a felső tóba. A beruházás a tervek szerint mintegy 400 milliárd forintba kerül majd.
Magyarországnak is kellene Az ehhez hasonló szivattyús-tározós erőműre Magyarországnak is szüksége lenne, mert biztonságosabbá alakítja az áramellátást, és lehetővé teszi a megújuló energiák hasznosítását is. Idehaza a Zempléni-hegységben, Recsken és a Pilisben is terveztek ilyen erőművet, ám ezekből mostanáig semmi sem valósult meg. Az
magazinja
11
mint a helyi hő- és hűtésienergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból, megújuló energia alapú térségfejlesztés, illetve áram-, kapcsolt hő- és áram-, valamint biometán-termelés, geotermikus projektek, épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás-hasznosítással kombinálva, valamint a megújuló energiaforrás alapú hő- és áramtermelés – mindezekre 2011–2012-ben összesen 78 milliárd forint állt rendelkezésre. Szintén a KEOP prioritása a hatékonyabb energiafelhasználás, ennek célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire, az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeire), továbbá a távhőszolgáltatók és -termelők energiatakarékosság-növelésére, -javítására irányuló beruházásainak elősegítése, támogatása. A prioritás elsősorban kis- és
ÖnerÔ nélkül nem zöldítenek a kisvállalatok Az energetikai és hatékonysági fejlesztésekre rendelkezésre álló uniós források felhasználásának egyik legnagyobb gátja a magyar kisvállalatok körében a saját erő hiánya, a szakmai vélemények szerint egyébként sem túlzó keretösszegekkel kiírt konstrukciók ezért a lehetségesnél is kevésbé hasznosulnak.
M
agyarország energiahatékonysági politikája huszadik az EU-ban, szakértők szerint a kormány inkább csak a jelszavak szintjén nyúl a témához, a kapcsolódó beruházások támogatása az egyébként nem túlzottan ambiciózus célokhoz képest sem megfelelő – derül ki az Energy Efficiency Watch Survey felmérésből. A megkérdezett itthoni szakértők szerint a kitűzött célok ugyan formailag pozitívak, „elméletben” felismerik az energiahatékonyság lényegi mivoltát, a vonatkozó stratégia megvalósulását azonban kevéssé lehet felfedezni. Az energiahatékonyság legnagyobb akadálya továbbra is a finanszírozás hiánya, az energiafogyasztás csökkentésének leghatékonyabb
12
energia TREND | 2013. ősz
eszköze a lakossági felújítások ösztönzése lehetne, de nem tesz jót az ügynek az sem, hogy az intézményrendszer megosztott: az energiáért a fejlesztési, az építőiparért a nemzetgazdasági, az energiahatékonysági standardokért pedig a Belügyminisztérium felel – utóbbiak a szomszédos országokhoz képest is elmaradott szinten állnak Magyarországon. A felmérésen a válaszadók harmada szerint a jelenlegi eszközökkel Magyarország nem lesz képes teljesíteni a 2011 és 2016 közötti 9 százalékos végfogyasztói energiafogyasztás-csökkentési célt. A meglehetősen szerény lakossági programok mellett a céges fejlesztések sem dúskálnak pályázati forrásokban. Az akciótervről a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján elérhető információk szerint a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) „Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése” elnevezésű prioritási tengelye a megújuló energiából előállított hő- és/vagy villamosenergia-termelésre, valamint bioetanol előállítására és megújuló energiaforrások alkalmazásával kombinált épületenergetikai fejlesztésekre fókuszáló projekteket kívánja támogatni. Ennek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos energia részaránya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez. A tengelyen belül olyan konstrukciók kaptak helyet,
szági helyzetben pedig kiemelt szerepe lehet az önerő biztosításának – a saját pénz hiánya az, ami a forráshiányos kkv-szektorban a támogatások igénybevételének, és így a fejlesztések elindulásának legnagyobb gátja. Az egyik legutóbbi pályázati konstrukció az augusztus 5-én indult, bentlakásos közintézmények kezelésében lévő épületek számára meghirdetett, napenergiát hasznosító rendszerek kiépítését szolgáló pályázat. Ez a támogatás akár teljes egészében is fedezheti az elismerhető bekerülési költséget, a keretösszeg 867,2 millió forint, amelyről a fejlesztési tárca korábban azt közölte, hogy a finanszírozás alapját a kvótabevételek jelentik. Ezt megelőzően, júliusban az NFÜ újra megnyitotta a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése érdekében kiírt pályázatot a közép-magyarországi régióban. A négy napra újranyitott konstrukcióban rendelkezésre álló keretösszeg 1,494 milliárd forint volt, ebből 896 millió forint a közszféra, 598 millió pedig a cégek számára állt rendelkezésre, a kiírás szerint várhatóan 15 pályázat részesül támogatásban.
Június 25-ig lehetett pályázni természet és biodiverzitás, környezetvédelmi politika és irányítás, valamint információ és kommunikáció témakörben a LIFE+ Program keretein belül: az Európai Bizottság 2013-ra 278 millió eurós keretösszeget határozott meg környezetvédelmi beruházások támogatására, ebből Magyarország számára mintegy 7,16 millió euró indikatív forrás áll rendelkezésre.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium téglaépítésű társasházak energiahatékonysági felújítása, fűtéskorszerűsítése és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése céljából hirdetett lakossági pályázatot augusztus 15-től. Az Új Széchenyi Terv Társasházak Energetikai Felújítása Alprogramban költségvetési forrásból rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 834,2 millió forint, a pályázaton az 1971 előtt, hagyományos technológiával, égetett tégla falazattal készült, legalább 20 lakásos társasházak vehetnek részt.
KEOP: A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás
Konstrukció neve
közepes méretű projekteket támogat, 10–75 százalék közötti intenzitással, 2011–2012-ben összesen valamivel több mint 56 milliárd forint meghirdetett kerettel. A pályázati források, illetve az azokhoz szükséges önrész leginkább a kkv-szektorban jelentenek fontos kérdést, a nagyobb vállalatok jellemzően birtokában vannak azon forrásoknak, amelyek a legtöbbször gyors megtérülésű energetikai, hatékonysági fejlesztésekhez szükségesek. A legutóbbi hírek szerint a kormány ismét elővenné a 2010-es választások idején, illetve azt követően többször is felmerült ötletet, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem mellett az energiahatékonyság és az alternatív energiaforrások használatát segíteni hivatott zöld bank megvalósításának ötletét. Szakértők szerint egy ilyen, a tervek szerint állami és piaci vegyes tulajdonú pénzintézet legnagyobb előnye, hogy testre szabott finanszírozási formákat képes nyújtani a vállalkozások számára, a magyaror-
Pályázatok, kiemelt projektek meghirdethető kerete (milliárd forint) 2011
2012
2013
Helyi hő- és hűtési-energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból
10,00
0,00
0,00
Megújuló energia alapú térségfejlesztés
6,00
0,00
0,00
Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometántermelés
11,57
0,00
0,00
Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
1,62
0,00
0,00
Pénzügyi konstrukció
1,00
5,00
0,00
Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva
8,00
0,00
0,00
Megújuló energiaforrás alapú hő- és villamosenergia-termelés
0,00
35,00
0,00
Összesen
38,19
40,00
0,00 Forrás: NFÜ
Az
magazinja
13
