ID
NER
NER részletes Szántó. Gyomfajkészlete a kultúrától függően változhat. A megfigyelt fajok közé tartozik a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), mezei zsurló (Equisetum arvense), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), fenyércirok (Sorghum halepense), fakó muhar (Setaria pumila). Extenzív szőlők és gyümölcsösök.
T_S
1
T1
2
T8
3
U11
4
RB
5
U11
6
RAxP2a
7
RAxP2a
8
OB
9
U11
10
OB
11
U10
12
J4
13
OD
14
T1
15
OD
16
B1axOD
17
OD
18
B1a
Fűz-nyár ártéri erdő. A horgásztó (egykori bányató) körüli nem gondozott nem kaszált és művelt részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Nem tőzegképző nádas magas aranyvessző állománnyal a szélében. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek.
19
U10
Tanyák, családi gazdaságok
1
20
RA
Őshonos fajú facsoport.
2
21
OBxD34
3
22
T1
23
OD
24
U10
25
T1
26
T1
Lásd a 28. folt jellemzését. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Tanyák, családi gazdaságok Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál.
Út- és vasúthálózat Egy fás folt, amelyet fehér nyár (Populus alba) középkorú zárt állománya határoz meg. A cserjeszintben veresgyűrű som (Cornus sanguinea), fekete bodza (Sambucus nigra) és egybibés galagonya (Crataegus monogyna) található. A gyepszint az árnyalás következtében gyér, vagy hiányzik. A peremi részek magas aranyvessző (Solidago gigantea) változó szélességű sávban fertőzöttek. Távolabb, a vizsgál területen kívül eső részen a nemesnyár is megfigyelhető. Út- és vasúthálózat A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Út- és vasúthálózat A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Tanyák, családi gazdaságok
1 1 1
2-3
1 2 2 2-3 1 2-3 1 3 2 1 2 2-3 2 3
1 2 1 1 1
27
T10
28
OBxD34
29
OB
30
J4xJ5x(K1a)
31
RAxP2a
32
OB
33
RB
34
RB
35
OD
36
RA
37
RAxOB
38
RAxP2a
39
T1
40
ODxRA
41
T1
42
T1
43
S7
Vadföld. A környező erdőknek zárt szegélycserjése van. A cserjést kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea) alkotja. A gyep degradált, mocsárrétnek minősíthető, a korábban látottakhoz hasonló összetételű. Meghatározó fűfaj az franciaperje (Arrhenatherum elatius) és a siskanád (Calamagrostis epigeios). További megfigyelt növényfajok: bakfű (Betonica officinalis), magyar imola (Centaurea pannonica). A széli, nem kaszált részen zárt sávot alkot a magas aranyvessző (Solidago gigantea). Jellegtelen üde gyep. Puhafás ligeterdő maradvány kisebb tölgyes folttal. Vegyes fajösszetételű. Enyves éger (Alnus glutinosa) és fehér fűz (Salix alba). A kissé magasabb térszínen keményfás ligeterdő maradványa található kocsányos tölgygyel (Quercus robur), közönséges gyertyánnal (Carpinus betulus), mezei juharral (Acer campestre) és magyar kőrissel (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica). A cserjeszintje gyér, közönséges mogyoró (Corylus avellana), fekete bodza (Sambucus nigra) és szórványosan egybibés galagonya (Crataegus monogyna) látható benne. A gyepszintje nagyon fajszegény, valószínűleg a tavaszi aszpektus a leggazdagabb. A gyepszintben megfigyelt növényfajok: közönséges borostyán (Hedera helix), tyúkhúr (Stellaria media), hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica), szagos müge (Galium odoratum), podagrafű (Aegopodium podagraria). A fás folt alatt egy korábbi természetesen meanderező medermaradvány rajzolódik ki. A medermardvány a csatorna miatt nem kap vizet és az árnyalás következtében fajszegény, egy felszakadozott mocsári sásos (Caricetum acutiformis) és sárga nőszirom (Iris pseudacorus) található benne. Az erdő fel van csatornázva. A csatornában apró békalencsés (Lemnetum minoris) hínár és a szélében harmatkásás (Glycerietum maximae) található. Megfigyelt növényfajok: vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), keserű csucsor (Solanum dulcamara), réti füzény (Lythrum salicaria), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), apró békalencse (Lemna minor), ágas békabuzogány (Sparganium erectum). A vízelvezető árkot pionír fa- és cserjefajok vetették be, mint a csigolyafűz (Salix purpurea), fekete nyár (Populus nigra). További megfigyelt növényfajok: földi szeder (Rubus fruticosus agg.) A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Őshonos fafajú puhafás jellegtelen erdő.
1
3
2-3
3-4
2 2-3 2-3
Őshonos fafajú puhafás jellegtelen erdő. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Őshonos fajú facsoport jellegtelen degradált nedves gyeppel.
2-3
Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Magas aranyvesszős facsoporttal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Akácos fasor.
2
2 2 2 1 2 1 1 2
44
OB
Jellegtelen üde gyep.
2-3
45
U4
Telephelyek, roncsterületek
1
46
RAxP2a
2
47
T1
48
RAxP2a
49
T1
50
T1
51
RAxP2a
Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel.
52
OB
2-3
53
RA
54
RA
55
B5xP2a
56
U4
57
T1
58
OB
59
OBxOD
Jellegtelen üde gyep. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Bányató szélében lévő keskeny magassásos zóna, amely pionír fűzfajokkal cserjésedik. Telephelyek, roncsterületek Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Jellegtelen üde gyep magas aranyvesszővel fertőzve.
60
OB
Jellegtelen üde gyep.
61
OBxOD
62
T1
63
OB
64
T1
65
T1
66
OB
Jellegtelen üde gyep magas aranyvesszővel fertőzve. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Jellegtelen üde gyep. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Béci-patak kanalizált árka. A töltésoldalra egy rendszeresen kaszált másodlagos nedves gyep jellemző, amely részben a korábbi mocsárrétek, mezofil sztyepprétek növényzetének elemeiből áll. A fajkészlet a szántó közelsége és a taposás miatt kiegészül különféle gyomfajokkal. Meghatározó fűfajok: franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), tarackbúza (Elymus repens), angolperje (Lolium perenne), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). További megfigyelt növényfajok: közönséges galaj (Galium mollugo), hamvas szeder (Rubus caesius), mezei keresztfű (Cruciata laevipes), füles sóska (Rumex thyrsiflorus), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), mezei aszat (Cirsium arvense), nagy csalán (Urtica dioica), fehér mécsvirág (Melandrium album), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), csomós ebír (Dactylis glomerata), keszeg saláta (Lactuca serriola), fekete üröm (Artemisia vulgaris), vadmurok (Daucus carota), fakó muhar (Setaria pumila), közönséges vasfű (Verbena officinalis), fodros lórom (Rumex crispus), keserűgyökér (Picris hieracioides), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), siskanád (Calamagrostis epigeios), egynyári seprence (Erigeron annuus), fehér here (Trifolium repens), réti here (Trifolium pratense), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), közönséges torma
1 2 1 1 2
2 2 3 1 1 2-3 2 2-3 2 1 2-3 1 1
2-3
67
B1axB2xU8
68
OB
69
T1
70
T10
71
OB
72
B1axU8
73
OB
(Armoracia rusticana), fehér libatop (Chenopodium album), betyárkóró (Conyza canadensis), közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), réti lórom (Rumex obtusifolius), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), fekete ökörfarkkóró (Verbascum nigrum), közönséges aszat (Cirsium vulgare), ragadós galaj (Galium aparine), mezei zsurló (Equisetum arvense), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), nagy útifű (Plantago major). A csatorna töltése több ponton is az inváziós magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) fertőzött és a nem kaszált részeken összefüggő állományt képez. A cseh óriáskeserűfű (Fallopia ×bohemica) kisebb foltja is előkerült egy ponton. A töltés spontán cserjésedik parlagi rózsával (Rosa canina), csigolyafűzzel (Salix purpurea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), de a rendszeres kaszálás ezt a folyamatot visszatartja. Béci-patak kanalizált árka. A meder vízi növényzettel fedett. Nyílt vizes szakaszok csak a hidak, átereszek előtt és utáni rendszeresen tisztántartott szakaszokon figyelhetők meg. A vízfolyás növényzetét a kisebb nyíltvizes szakaszok mellett többé-kevésbé zárt nádas (Phragmitetum communis), valamint a harmatkásás (Glycerietum maximae) határozza meg. Kesekeny sávban a parti sás (Carex riparia) és a mocsári sás (Carex acutiformis) is megfigyelhető. A peremi részen további megfigyelt növényfajok: pántlikafű (Phalaris arundinacea), deréceveronika (Veronica beccabunga), sövényszulák (Calystegia sepium), réti füzény (Lythrum salicaria), kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), sárga borkóró (Thalictrum flavum), szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa). Szórványosan néhány vízigényes fásszárú faj egyedei is megfigyelhetők a partközelben, mint a fehér fűz (Salix alba), hamvas fűz (Salix cinerea). A fákra és a nádra is vadkomló (Humulus lupulus) fut fel a sövényszulák (Calystegia sepium) mellett. Lásd a 66. folt jellemzését Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Felhagyott és földmunkával, taposással bolygatott terület, amely erőteljesen elkezdett gyomosodni. Megjelentek szálanként a töltéseken élő fűfajok, mint pl. a réti csenkesz (Festuca pratensis). Megfigyelt növényfajok: csicsóka (Helianthus tuberosus), fehér libatop (Chenopodium album), betyárkóró (Conyza canadensis), egynyári seprence (Erigeron annuus), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), fehér here (Trifolium repens), fekete nadálytő (Symphytum officinale), A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Kis csatorna, amelyet teljes vonalában zárt nádas (Phragmitetum communis) kísér. Lásd a 66. folt jellemzését
74
B1axB2xU8
Lásd a 67. folt jellemzését
75
OB
76
RBxOD
77
RB
Lásd a 66. folt jellemzését A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa).
3
2-3 1
1
2-3 3 2-3 3 2-3
2-3
2-3
78
OB
79
B1axB2xU8
A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. Meghatározó fűfajok: franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), tarackbúza (Elymus repens), angolperje (Lolium perenne), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). További megfigyelt növényfajok: közönséges galaj (Galium mollugo), hamvas szeder (Rubus caesius), mezei keresztfű (Cruciata laevipes), füles sóska (Rumex thyrsiflorus), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), mezei aszat (Cirsium arvense), nagy csalán (Urtica dioica), fehér mécsvirág (Melandrium album), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), csomós ebír (Dactylis glomerata), keszeg saláta (Lactuca serriola), fekete üröm (Artemisia vulgaris), vadmurok (Daucus carota), fakó muhar (Setaria pumila), közönséges vasfű (Verbena officinalis), fodros lórom (Rumex crispus), keserűgyökér (Picris hieracioides), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), siskanád (Calamagrostis epigeios), egynyári seprence (Erigeron annuus), fehér here (Trifolium repens), réti here (Trifolium pratense), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), közönséges torma (Armoracia rusticana), fehér libatop (Chenopodium album), betyárkóró (Conyza canadensis), közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), réti lórom (Rumex obtusifolius), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), fekete ökörfarkkóró (Verbascum nigrum), közönséges aszat (Cirsium vulgare), ragadós galaj (Galium aparine), mezei zsurló (Equisetum arvense), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), nagy útifű (Plantago major). Lásd a 67. folt jellemzését
80
OB
Lásd a 66. folt jellemzését
2-3
81
B1axB2xU8
Lásd a 67. folt jellemzését
3
82
OB
Lásd a 66. folt jellemzését
2-3
83
OB
2-3
84
RAxP2a
85
OB
86
T1
87
S3
88
RAxP2axU8
89
T1
90
RA
91
RA
92
RA
Lásd a 66. folt jellemzését A felüljáró mellé telepített fasor, a fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), fehér fűz (Salix alba), enyves éger (Alnus glutinosa) egyedei alkotnak. A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. A töltésoldalba rézsűfogó céllal tovább kökény (Prunus spinosa) zárt cserjése van telepítve. A a talpároknál egysorban fehér fűz (Salix alba) telepített fasora látható. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A tervezési területen kívül eső telepített vöröstölgyes fasor a felüljáróra vezető út bal oldalán. A fák alatt zárt cserjést képez a kökény (Prunus spinosa). További megfigyelt növényfajok: csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), hamvas szeder (Rubus caesius), magas aranyvessző (Solidago gigantea). Csatorna, partján facsoporttal és üde cserjéssel. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól
2-3
3
2
2-3 1
1-2
3 1 2 2 2
függően változik. 93
RA
94
OBxRAxP2a
95
OBxRAxP2a
96
RBxOD
97
OB
98
RAxOD
99
RAxOD
100 OB 101 RAxOD
102 RBxP2axOD
103 OB 104 OB 105 OB 106 RAxP2a 107 RA 108 RA 109 RA 110 RA 111 T1
A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Jellegtelen üde gyep spontán facsoporttal és cserjéssel. Jellegtelen üde gyep spontán facsoporttal és cserjéssel. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fa- és cserjefajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál.
2 2-3 2-3
2-3
2-3 2 2 2-3 2
2-3
2-3 2-3 2-3 2 2 2 2 2 1
112 OB 113 RAxOD 114 OB 115 RAxOD 116 RAxOD 117 T1
118 RDb
119 OB 120 T1 121 S1xP2b 122 J4 123 T1 124 T1
125 RBxRCxOD
126 OB 127 RAxOD 128 OB 129 RAxOD
A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Kis kiterjedésű fás folt a mezőgazdasági területbe ékelődve. A foltban a meghatározó fafaj az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), amelybe szórványosan néhány magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és közönséges dió (Juglans regia) is található. Idős egyedei alkotják a lombkoronaszintet. A cserjeszintet a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), fekete bodza (Sambucus nigra) és a két kőris magoncai alkotják. A gyepszint hasonlóan fajszegény, egyveretű, amelyben gyakori a nagy csalán (Urtica dioica), ragadós galaj (Galium aparine), hamvas szeder (Rubus caesius), tyúkhúr (Stellaria media). További megfigyelt növényfajok: erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), ritkás sás (Carex remota), fekete nadálytő (Symphytum officinale), erdei sás (Carex sylvatica). A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Akácos. Fűz-nyár ártéri erdő. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fa- és cserjefajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus robur). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik.
2-3 2 2-3 2 2 1
2-3
2-3 1 2 3 1 1
2-3
2-3 2 2-3 2
130 RAxOD 131 OB 132 RAxOD 133 OB 134 RAxOD
135 RAxS7
136 S1
137 OB
138 RA
139 OB 140 RBxRCxOD
A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Az útmenti fás sáv vegyes fajösszetételű, amelyet nagyobbrészt akácos (Robinia pseudoacacia) alkotja. A fák között azonban megtalálható az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), közönséges dió (Juglans regia), és a nemesnyár (Populus ×euramericana). A cserje- és gyepszintjében a főfajnak megfelelően elsősorban tápanyagtöbbletre utaló fajok találhatók. A cserjeszintet a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja, de megtalálható benne még a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), parlagi rózsa (Rosa canina). A fákra, cserjékre a vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A gyepszintje jellegtelen, gyomfajokkal terhelt. Megfigyelt növényfajok: meddő rozsnok (Bromus sterilis), nagy csalán (Urtica dioica), ragadós galaj (Galium aparine), közönséges galaj (Galium mollugo), fehér libatop (Chenopodium album), parlagfű (Ambrosia artemisifolia), fakó muhar (Setaria pumila), peszterce (Ballota nigra). Magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) erőteljesen fertőzött. Az útmenti árok és gyep növényzete a rendszeres taposáshoz, kaszáláshoz alkalmazkodott. A meghatározó fűfajok közé tartozik a franciaperje (Arrhenatherum elatius), csomós ebír (Dactylis glomerata). További megfigyelt növényfajok: nagy csalán (Urtica dioica), fehér mécsvirág (Melandrium album). A 7538. sz. út mellett lévő kisebb-nagyobb kiterjedésű erdőfoltok fajkészlete a termőhelytől függően változik. A magasabb térszíneken az úthoz közel akácos a jellemző. Ebbe vegyülhetnek bele további honos és nem őshonos fafajok is, mint a fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), vagy az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), közönséges dió (Juglans regia), nemesnyár (Populus ×euramericana). A korábbi természetes erdőtársulásból visszamaradva közönséges gyertyán (Carpinus betulus), kocsányos tölgy (Quercus robur) is megfigyelhető szálanként. A cserjeszintben tömeges a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spinosa) és fekete bodza (Sambucus nigra). A gyepszint fajszegény, nitrofil fajokkal jellemezhető. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Itt egy áteresz a pályatest alatt. A környezete nem kaszált, ezért az árokban összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A fásszárúak közül a fehér nyár (Populus alba), fehér fűz (Salix alba), enyves éger (Alnus glutinosa) és a csigolyafűz (Salix purpurea) fiatal egyedei képeznek vegyes állományt. A kisebb testű vadak által rendszeresen használt átjáró. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fa- és cserjefajokkal. Az őshonos
2 2-3 2 2-3 2
2
2
2-3
2
2-3 2-3
141 RAxOD
142 T1 143 T1 144 RAxS7 145 OD
146 J4xJ5
147 ODxP2c
148 J3xJ4xOD
fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus robur). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. Az áteresz után a csatorna nyomvonalán puhafás fajokból álló fiatalos, főként enyves éger (Alnus glutinosa), fehér fűz (Salix alba) található. Az áteresztől távolodva a fehér akác (Robinia pseudoacacia) válik uralkodóvá. A gyorsforgalmi út kerítése mellett továbbra is megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Lásd 135. fol jellemzését. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A vegyes fajösszetételű puhafás ligeterdő maradvány széli részét gazdag, zárt szegélycserjés kíséri. A cserjés főfajai közé tartozik a kökény (Prunus spinosa) és veresgyűrű som (Cornus sanguinea). A lombkoronaszintet enyves éger (Alnus glutinosa) mellett fehér fűz (Salix alba) határozza meg. A peremi részen az enyves éger (Alnus glutinosa) a meghatározó, míg a Mura felé közeledve a fehér fűz (Salix alba) veszi át az uralkodó szerepet. Ebbe vegyül szórványosan az amerikai kőrisnek (Fraxinus pennsylvanica) és magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) egyedei. További jellemző fásszárú fajként jelen van a széli részen a fekete nyár (Populus nigra), májusfa (Prunus padus). A gyorsforgalmi autóúthoz közel eső részen nemesnyár (Populus ×euramericana) telepítés nyomai is megfigyelhetők. A cserjeszint a folt belsejében is zárt, a fekete bodza (Sambucus nigra) és a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) a jellemző fajok. A fák alatt jól kirajzolódik a Mura egy korábban lefűződött holtágának maradványa. Tavasszal időszakos vízállás is kialakulhat benne. A kiszáradás és az árnyalás miatt a korábbi mocsári növényzet csak foltokban van meg. A parti sásos (Galio palustris-Caricetum ripariae) felszakadozott állománya mellett csak szálanként őrzi a korábbi növényzet elemeit. Ezek közé tartozik a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), mocsári gólyahír (Caltha palustris), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris). Nagy mennyiségbe települt be a nagy csalán (Urtica dioica) és a kőrisek magoncai és már megtalálható a magas aranyvessző (Solidago gigantea) is. Az erőteljes árnyalás következtében a gyepszint fajszegény, enyhén nitrofil jelleget mutató, helyenként hiányzik. A gyepszintben megfigyelt fajok közé tartozik a közönséges borostyán (Hedera helix), amely helyenként összefüggő, zárt gyepet képez. További megfigyelt növényfajok: erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), hamvas szeder (Rubus caesius), kerek repkény (Glechoma hederacea), erdei lórom (Rumex sanguineus), ragadós galaj (Galium aparine), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), vörös acsalapu (Petasites hybridus). Fontos kétéltű élőhely lehet vizes években. A folt északi szélén gyorsforgalmi autóutat átívelő felüljáró, valamint a Murarátka felhagyott és rekultiválatlan hulladéklerakója található. A hulladéklerakó helyét a cseh óriáskeserűfű (Fallopia ×bohemica) nagyobb, összefüggő foltjai rajzolják ki. Mura. A Murát változó szélességű sávban puhafás sáv, fűz-nyár ligeterdő és bokorfüzes kíséri. A meghatározó fafaj a fehér fűz (Salix alba), amelyben szórványosan vénic-szil (Ulmus laevis). Betelepítve a nemesnyár (Populus ×euramericana) is megtalálható. A fákra közönséges borostyán (Hedera helix) fut fel, amely helyenként a gyepszintben is meghatározó. A fák alatt cserjeszint változó mértékű, a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) a legjellemzőbb faj. A fás foltok alatt a magas
2
1 1 2 2
3-4
2
3
150 J3xJ4
aranyvesszős kiegészül még a szintén az inváziós amerikai őszirózsa (Aster sp.) és a cseh óriáskeserűfű (Fallopia ×bohemica) változó kiterjedésű foltjaival. A Mura sodrása a tervezési terület közelében eső szakaszán annyira erős, hogy a hínárnövényzet hiányzik. Lásd a 148. folt leírását.
151 ODxRA
Magas aranyvesszős facsoporttal.
2
152 B1a
3
160 OBxP2a
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A felüljáró mindkét oldalán telepítés nyomán fehér fűz (Salix alba) és fehér nyár (Populus alba) található. Spontán megtelepült a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a kecskefűz (Salix caprea), enyves éger (Alnus glutinosa). A fák alatti részt és a nem kaszált részeken összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya található. Falvak. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Lásd 135. fol jellemzését. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Jellegtelen üde gyep cserjéssel.
161 S1
Lásd a 131. sz. folt jellemzését.
2
162 U3
Falvak.
1
163 ODxRA
Magas aranyvesszős facsoporttal. Felhagyott szántó, amelyet összefüggően a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya fed. Nagyon fajszegény zárt gyep és csak egyedenként található néhány kétszikű faj, mint pl. a magyar imola (Centaurea pannonica), csinos ezerjófű (Centaurium pulchellum), füles sóska (Rumex thyrsiflorus), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum). Spontán fásodik fehér nyárral (Populus alba) és gyomosodik magas aranyvesszővel (Solidago gigantea). A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyepszintben, különösen a nem árnyalt részeken összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A mocsárréti növényzet az aranyvesszős térhódítása miatt gyakorlatilag hiányzik. A korábbi növényzet csak foltokban, vagy szálanként maradt meg az aranyvessző alatt vagy között. Ezek közé tartozik a pántlikafű (Phalaris arundinacea), hamvas szeder (Rubus caesius), franciaperje (Arrhenatherum elatius), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), borsos keserűfű (Persicaria hydropiper), szelíd csorbóka (Sonchus oleraceus), indás pimpó (Potentilla reptans), barna palka (Cyperus fuscus), fakó muhar (Setaria pumila), siskanád (Calamagrostis epigeios), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), nagy útifű (Plantago major), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), nád (Phragmites australis), kerek repkény (Glechoma hederacea), fehér here (Trifolium repens), fekete nadálytő (Symphytum
2
149 U8
153 T1
154 RAxOD
155 U3 156 RAxOD 157 RAxS7 158 T1 159 T1
164 OCxOD
165 RA 166 OB
167 OD
3 3-4
1
2
1 2 2 1 1 2-3
2
2 2-3
2
officinale), mezei here (Trifolium campestre). 168 RAxOD
169 RBxRC
170 OB 171 RA
172 J4
173 B1a
174 Ac
175 OB
176 B1axB2
177 ODxRA
A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fa- és cserjefajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa) és kocsányos tölgy (Quercus robur). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A műút mindkét oldalát fehér fűz (Salix alba) egyedei alkotta fasor kíséri. A medermaradványt gyűrűszerűen veszi körbe a változó szélességű puhafás ligeterdő. A medertől távolabb eső magasabb térszínen magas aranyvessző (Solidago gigantea) keveredik hamvas szederrel (Rubus caesius) és nagy csalánnal (Urtica dioica), továbbá megjelenik a közönséges borostyán (Hedera helix). A cserjeszintben a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mellett megfigyelhető mezei szil (Ulmus minor), mezei juhar (Acer campestre). Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. A nyílt víz mellett nagyobb foltot képez vízi rucaöröm (Salvinia natans) és a érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) hínárja. A keskeny sávban látható mocsári növényzet a parti zónában, amely közé tartozik a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), mocsári sás (Carex acutiformis), zsombéksás (Carex elata), vízi kányafű (Rorippa amphibia), mételykóró (Oenanthe aquatica). A töltés oldala gyomos, jellegtelen üde gyep. Meghatározó faj az franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), siskanád (Calamagrostis epigeios). További megfigyelt növényfajok: nagy csalán (Urtica dioica), hamvas szeder (Rubus caesius), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges galaj (Galium mollugo), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia). A magas aranyvessző (Solidago gigantea) mellett nagyob foltot képez az inváziós amerikai őszirózsa (Aster sp.). A parti zónában a mélységtől függően nádas (Phragmitetum communis) található, amely a part felőli részen gyakran harmatkásásba (Glycerietum maximae), vagy békabuzogányosba (Sparganietum erecti) megy át. A vizzel időszakosan fedett részeken tömeges a pántlikafű (Phalaris arundinacea). A víz szélében még sárga nőszirom (Iris pseudacorus), virágkáka (Butomus umbellatus) található. Erősen degradált mocsárrét maradvány, amelyet jelenleg túlnyomórészt összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios), zárt állománya fed. Foltokban az inváziós amerikai őszirózsa (Aster sp.) is megtalálható. Helyenként mélyedések figyelhetők meg, amely a korábbi lefűződött medermaradvány része. Ezekben fajszegény magassásos növényzet található, mint a mocsári sásos (Caricetum acutiformis), parti sásos (Galio palustris-Caricetum ripariae). A megmaradt szobányi kiterjedésű foltok őrzik nyomokban a korább természetes mocsári növényzetet. A korábbi növényzetből megfigyelt fajok közé tartozik a fehér tippan (Agrostis stolonifera), gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa), őszi kikerics (Colchicum autumnale), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum), mocsári sás (Carex acutiformis), réti csenkesz (Festuca pratensis), nádképű csenkesz (Festuca
2
2-3
2-3 2
3
3
4
2-3
3
2
178 B1a
179 B1a 180 OD 181 OD
182 J4xP2a
183 RAxP2a 184 RA
185 D34xOB
186 T1 187 U3
188 J4xRB
189 Ac
190 OBxOD
arundinacea), mezei aszat (Cirsium arvense), közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria). Spontán cserjésedik csigolyafűzzel (Salix purpurea), veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea), parlagi rózsával (Rosa canina). A cserjés foltokból fák nőnek ki, mint a fekete nyár (Populus nigra). Vaddal erősen járt terület. Kisebb mélyedések is találhatók, amit nádas (Phragmitetum communis) és magassásos tölt ki. A felmérés idején ki volt száradva, de csapadékos időszakban vizes élőhelyek alakulhatnak ki a területén. A nádasra sövényszulák (Calystegia sepium) és vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A nádasba betelepült veresgyűrű som (Cornus sanguinea) és fűzfajok mutatják, hogy az élőhely csak időszakos vízborítású. Az alsó szintjében nagy csalán (Urtica dioica), ragadós galaj (Galium aparine) utal a gyomos jellegére. Lásd a 178. folt jellemzést. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A védőkerítés és a régi országút között egy őshonos cserjékkel és fafajokkal vegyes degradált, gyomos képet mutató élőhely található. A meghatározó fafajok közé tartozik a fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), enyves éger (Alnus glutinosa), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), közönséges dió (Juglans regia). Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. Őshonos fajú facsoport. Rendszeresen kaszált fajszegény mocsárrét, amelynek a meghatározó faja a réti csenkesz (Festuca pratensis), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). További megfigyelt növényfajok: pongyola pitypang (Taraxacum officinale), réti boglárka (Ranunculus acris), fekete nadálytő (Symphytum officinale), pántlikafű (Phalaris arundinacea), mezei aszat (Cirsium arvense), indás pimpó (Potentilla reptans), réti here (Trifolium pratense), kúszó boglárka (Ranunculus repens), pasztinák (Pastinaca sativa), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), borzas sás (Carex hirta), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges galaj (Galium mollugo), A mélyebb fekvésű részein átmegy magassásosba, mocsári sásosba (Caricetum acutiformis) és nádasba (Phragmitetum communis). A nem kaszált részeken vagy a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) képezte cserjés, vagy a magas aranyvessző (Solidago gigantea) összefüggő zárt állománya található. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Falvak. A fás élőhelyek az ártérre jellemző puhafás ligeterdő foltok adják. Fehér fűz (Salix alba) a jellemző, amelyben szórványosan megfigyelhető fekete nyár (Populus nigra). Cserjés foltok is megfigyelhetők kis terjedésben, amelynek jellegzetes faja csigolyafűz (Salix purpurea) és mandulalevelű fűz (Salix triandra). A holtág maradványt a gyorsforgalmi autóút töltése választja el az élő vízfolyástól. Átereszeken keresztül azonban nagy vizes időszakban megoldott a holtág vizének frissítése, feltöltődése. A holtágak után fiatal kőris ültetvény van néhány idős nemesnyár (Populus ×euramericana) egyeddel. Mura holtág. A vízfelszinen kiterjedt foltokat képez a vízitök (Nuphar lutea), valamint a védett vízi rucaöröm (Salvinia natans). A hinarak között megtalálható az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum). A gyepek egy része kaszálva van. Ezek azok a viszonylag sík térszínek, ahol a fűkaszálógép kockázat nélkül tud dolgozni. Változó mértékben degradált üde gyep található itt, amely mocsárréttel (D34) azonosítható. Korábban legelőként hasznosították. Több idős kocsányos tölgy (Quercus robur) hagyásfa is megfigyelhető. Hosszú ideig hasznosítás nélkül a terület
2-3
41673 2 2
3-4
2 2
3
1 1
3
4
2
elgyomosodott, elcserjésedett. Jelenleg kaszálással kezelik.
191 J4xB1a
192 OBxOD 193 J4xB1a 194 J4xB1a 195 B1a 196 T1 197 J3xJ4xOD 198 U8
199 T10xOD
200 RDb
201 RAxOD 202 OB 203 T1 204 U3 205 RA 206 OB 207 RA 208 T9 209 T9 210 P2c
A gyepek egymástól az élővízre merőleges mélyedésekkel, árkokkal tagolva vannak. A mélyedésekben nádas (Phragmitetum communis) és magassásos található, amely fűz-nyár ligeterdővel befásodott. A fáscserjés foltok zártak. A jellemző fajok között a fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), csigolyafűz (Salix purpurea), veresgyűrű som (Cornus sanguinea) figyelhető meg. A nehezen megközelíthető magasabb térszínű részeket meg az magas aranyvessző (Solidago gigantea) összefüggő állománya fedi. Lásd a 190. folt jellemzését. Lásd a 191. folt jellemzését. A foltban egy szép idős szép idős fa, egy kocsányos tölgy hagyásfa található. Lásd a 191. folt jellemzését. Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Lásd a 148. folt leírását. Lásd a 149. folt jellemzését. Mezőgazdasági művelés alól felhagyott terület, amely a felhagyás után elgyomosodott. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) összefüggő állománya fedte el. Spontán cserjésedik enyves égerrel (Alnus glutinosa), fehér nyárral (Populus alba), csigolyafűzzel (Salix purpurea), fekete nyárral (Populus nigra) és fehér akáccal (Robinia pseudoacacia). Vegyes állományú fás folt. A felső lombkoronaszintet nemesnyár (Populus ×euramericana) alkotja. Az alsó szinteken fehér fűz (Salix alba), enyves éger (Alnus glutinosa), kocsányos tölgy (Quercus robur), közönséges dió (Juglans regia), fehér eperfa (Morus alba) található. A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. Gazdag és zárt cserjeszintjét a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), csigolyafűz (Salix purpurea) és a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja. A gyepszintje az árnyalás következtében fajszegény. Megfigyelt növényfajok: hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), ragadós galaj (Galium aparine), borzas sás (Carex hirta), tyúkhúr (Stellaria media). A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Falvak. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Kiskertek. Kiskertek. A gyep szélében az erdő határán nagy kiterjedésű foltjai vannak a cseh óriáskeserűfűnek (Fallopia ×bohemica). A foltok korábban illegálisan
3
2 3 3 3 1 3 2
1
2-3
2 2-3 1 1 2 2-3 2 1 1 1
lerakott hulladékhalmok helyét jelölik ki. 211 S7
217 J4
Akácos fasor. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Lásd a 174. folt jellemzését. A medermaradvány szélében keskeny nádas (Phragmitetum communis) és parti sásos (Galio palustris-Caricetum ripariae) található. Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. Idősebb gyertyános kocsányos tölgyes maradvány. A felső lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a közönséges bükk (Fagus sylvatica) a jellemző, míg az alsó szintben a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), mezei szil (Ulmus minor), vadcseresznye (Prunus avium), vadkörte (Pyrus pyraster) található. A cserjeszintben a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), közönséges mogyoró (Corylus avellana), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) és a bükkök előtti léket szőnyegszerűen fedik a méteres bükk magoncok. A fákra erdei iszalag (Clematis vitalba) fut fel és a közönséges borostyán (Hedera helix) van tömegesen a gyepszintben, valamint a fákra is felfut. A nyíltabb részeken, erdőszéleken áthatolhatatlan szőnyeget képez a földi szeder (Rubus fruticosus agg.). A gyepszint viszonylag fajszegény, gyér. Megfigyelt növényfajok: erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), magyar varfű (Knautia drymeia), szagos müge (Galium odoratum), selymes rekettye (Genista pilosa), enyves zsálya (Salvia glutinosa), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), indás ínfű (Ajuga reptans), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a meredek partoldalon előkerült néhány egyede a dárdás vesepáfránynak (Polystichum lonchitis) és a díszes vesepáfránynak (Polystichum setiferum) egyaránt. A védőkerítés és az erdő között nádas (Phragmitetum communis) található a puhafás ligeterdő foltok között egy lefűződött holtág maradványában. A nádas szélében keskeny sávban harmatkásás (Glycerietum maximae) figyelhető meg. A belső részen vízitök (Nuphar lutea) és vízi rucaöröm (Salvinia natans), bojtos békalencse (Spirodela polyrhiza), érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) hínárja látható. A parti zónában megfigyelt növényfajok: mételykóró (Oenanthe aquatica), vízi kányafű (Rorippa amphibia), parti sás (Carex riparia), torzsika boglárka (Ranunculus sceleratus), deres szittyó (Juncus inflexus). Fűz-nyár ártéri erdő.
218 J4
Fűz-nyár ártéri erdő.
3
219 J4
Fűz-nyár ártéri erdő.
3
220 B1a
Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek. Őshonos fafajú puhafás jellegtelen erdő. Keskeny enyves éger (Alnus glutinosa) fasor, alatta csigolyafűz (Salix purpurea) cserjéssel. A gyepszintben podagrafű (Aegopodium podagraria), hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica). Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdő. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Akácos. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Keskeny, idős magas kőris (Fraxinus excelsior) fasor a műút mellett, amelyre felfut a közönséges borostyán (Hedera helix). Szórványosan van még benne fehér nyár (Populus alba), ezüst juhar (Acer saccharinum), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus). A fasor mögött fiatal telepített akácos található. A fák alatti zárt cserjesávot a gyalogakác (Amorpha fruticosa) képezi veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea).
3
212 OD 213 Ac 214 B1a
215 K1ax(K5)
216 B1axAc
221 RB 222 RDb 223 T1 224 S1 225 T1
226 RAxS7xP2c
2 2 4 3
4
4
3
2-3 2-3 1 2 1
2
227 OBxRA 228 OB 229 OBxRA 230 J4
231 T1
232 J4
233 J4 234 OD 235 RAxOD
236 RBx(K1a)
237 RAxP2a
238 T1 239 RAxP2axOD 240 OB
241 RAxP2a
242 T1 243 T1
Jellegtelen üde gyep spontán facsoporttal. Fajszegény franciaperjés (Arrhenatherum elatius) gyep, amely erőteljesen gyomosodik magas aranyvesszővel (Solidago gigantea). Jellegtelen üde gyep spontán facsoporttal. Fűz-nyár ártéri erdő. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A szántó melleti murvás út mindkét oldalán enyves éger (Alnus glutinosa), csigolyafűz (Salix purpurea) és fehér nyár (Populus alba) spontán állománya kíséri az utat a vízelvezető árkokban. A fátlan részeken jellegtelen degradált nedves gyep található, amely gyomosodik magas aranyvesszővel (Solidago gigantea). Itt egészen megközelíti a puhafás ligeterdő a tervezési területet. A puhafás ligeterdő meghatározó fafajai közé tartozik a fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra). A nem művelt területek rohamosan cserjésednek, fásodnak a nyár és fűzfajokkal, valamint az enyves égerrel. A cserjésben megjelenik a gyalogakác (Amorpha fruticosa) is. Lásd a 232. foltot. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Őshonos fajú facsoport jellegtelen degradált nedves gyeppel. Gazdag cserjeszinttel jellemezhető puhafás, fehérnyaras folt idős kocsányos tölgy (Quercus robur), mezei juhar (Acer campestre), fekete nyár (Populus nigra) egyedekkel. A fajkészlete azonos az előbbi foltéval. A fákra, cserjékre erdei iszalag (Clematis vitalba) fut fel és a széli részén tömeges a kecskefűz (Salix caprea). A lágyszárúak között néhány érdekesebb faj figyelhető meg, mint a orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), olocsáncsillaghúr (Stellaria holostea), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), szagos müge (Galium odoratum), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium). A fák alatt egy csillag alaprajzú bunker félig betemetett nyomai figyelhető meg. Keskeny telepített kocsányos tölgy (Quercus robur) sáv egy vízelvezető árok mentén. A cserjeszintjét a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), mezei juhar (Acer campestre), földi szeder (Rubus fruticosus agg.), közönséges mogyoró (Corylus avellana), kecskefűz (Salix caprea). közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), és a kökény (Prunus spinosa), képezi. Szórványosan előkerül a közönséges dió (Juglans regia), mezei szil (Ulmus minor), vadcseresznye (Prunus avium). A gyepszintje az erőteljes árnyalás következtében gyér. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A rézsűoldal a töltés mellett is telepített eredetű cserjés és fás foltok találhatók. A telepítésekben a fehér nyár (Populus alba), közönséges nyír (Betula pendula) és az enyves éger (Alnus glutinosa), kecskefűz (Salix caprea), csigolyafűz (Salix purpurea) és a fehér akác (Robinia pseudoacacia) terjed erőteljesen. A nem kaszált részeken összefüggően magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) vegyes állománya található. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1.
2-3 41673 2-3 3
1
3
3 2 2
3-4
2
1 2 2-3
2
1 1
foltnál.
244 J5xB1a
245 S1 246 RB 247 OD 248 U3 249 RA 250 RA 251 OB 252 OB 253 T1 254 RAxOD 255 T1 256 RAxP2axOD 257 OBxOD
258 J5xRB
259 OD 260 J5xRB
261 J5xB1axP2a
Az égeres alatt nádas, míg a széli füzes-nyaras részen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A vízfolyás vonalában megfigyelt növényfajok: mocsári sás (Carex acutiformis), parti sás (Carex riparia), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera). A szántóföld felőli részen akácos sáv húzódik, amelyben az mezei juhar (Acer campestre) is jelen van. A mélyebb terület peremi részén fehér fűzzel (Salix alba), fehér nyárral (Populus alba), fekete nyárral (Populus nigra) vegyes állomány követi. A belső részen égeres található. A fával nem borított területen meg nádas (Phragmitetum communis) van. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Falvak. Őshonos fajú facsoport. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Őshonos fajú facsoport jellegtelen degradált nedves gyeppel. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A degradált üde gyep, amelyen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A holtágtól távolodva a magasfeszültségű vezeték nyiladékán az égeres fokozatosan eljellegtelenedik. A természetes égeres után egy olyan vegyes telepített erdő található, amelyet enyves éger (Alnus glutinosa), kocsányos tölgy (Quercus robur), mezei juhar (Acer campestre) alkot. A fák alatt és fátlan részeken egyaránt tömeges a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios). A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Lásd a 255. foltot. Az alsószemenyei temetőtől délre található az egyik Mura-holtág és a természetes magaspartja, amelyet a gyorsforgalmi autóút vágott el a korábban egybefüggő ártértől. Az egykori holtág nagy részét állandó vízborította égerláp borítja. A magaspart tövében egy állandó vízborítású részen idős égerláp található. A vizes folton zsombéksásos (Caricetum elatae) kisebb foltjai mellett harmatkásás (Glycerietum maximae), békabuzogányos (Sparganietum erecti), parti sásos (Galio palustrisCaricetum ripariae), széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae) és nádas (Phragmitetum communis) figyelhető meg. A nádas szélét hamvas fűz (Salix cinerea) idős egyedei kísérik. Az idős égeres cserjeszintjében kányabangita (Viburnum opulus) is található. Az éger gyökfőkön előkerül a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), az iszapos felszíneken meg a kúszó csalán (Urtica kioviensis, ez az adat megerősítésre szorul!). További megfigyelt növényfajok: keserű csucsor (Solanum dulcamara),
3
2 2-3 2 1 2 2 2-3 2-3 1 2 1 2 2
3-4
2 3
4
262 RA(K1a)
263 OD 264 RB
265 RAxP2a
266 RB
267 OB 268 RAxOD 269 U4 270 OD 271 T1 272 T1 273 RAxOD 274 RAxOD 275 OB 276 RAxOD 277 RAxOD
mocsári gólyahír (Caltha palustris), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus). A magasabb térszínen lévő égeres már jellegtelen, nitrofil cserje- és gyepszintű, amelyben jellemző faj a fekete bodza (Sambucus nigra), tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), erdei fejvirág (Virga pilosa), ragadós galaj (Galium aparine), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis). A temető előtti részen, a magaspart maradvány magasabb részein idős kocsányos tölgy (Quercus robur) egyedek utalnak a korábbi természetes állapotokra. Az alsó szintben a jellemző az mezei juhar (Acer campestre). A partoldalon kúsznak fel az enyves éger (Alnus glutinosa) fiatal, magonc eredetű példányai. A gyepszintet összefüggően fedi a közönséges borostyán (Hedera helix). További megfigyelt növényfajok: szagos müge (Galium odoratum), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), hamvas szeder (Rubus caesius). A cserjeszintben közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), földi szeder (Rubus fruticosus agg.). A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A kommunális hulladékkal fedett folton megtelepedett a cseh óriáskeserűfű (Fallopia ×bohemica) nagy összefüggő foltja. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Telephelyek, roncsterületek A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések
4
2 2-3
2
2-3
2-3 2 1 2 1 1 2 2 2-3 2 2
jellemző faja folttól függően változik. 278 OB 279 RAxP2a 280 OB 281 RAxP2a 282 OB 283 OB
284 K1axJ5
285 T1
A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szentadorjáni-patak. A gyorsforgalmi autóút megépülésével egy jelentős szakaszon a patak nyomvonalának áthelyezésére került sor. Ez egyúttal magával vonta az érintett szakaszon a élőhely megszűnését is. Az érintett szakasz alatt és felett is őrzi a patak mellett megmaradt keskeny sávban a természeteshez közeli állapotokat. A parti zónájában néhány vízparti növény figyelhető meg: pántlikafű (Phalaris arundinacea), vízi peszérce (Lycopus europaeus), szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa), kúszó boglárka (Ranunculus repens), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), keskenylevelű békakorsó (Berula erecta). A patakhoz közel eső mélyebb részen a lombkoronaszintben idős fehér fűz (Salix alba), fehér nyár (Populus alba), enyves éger (Alnus glutinosa) és mezei juhar (Acer campestre) található. Ehhez társul a szántó felőli oldalon a fehér akác (Robinia pseudoacacia). Gazdag cserjeszintjében veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), közönséges mogyoró (Corylus avellana) és a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja. A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A gyepszintben tömeges a nagy csalán (Urtica dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea). Az akác jelenléte miatt az tipikus erdei fajok mellett nagy mennyiségben vannak jelen a tápanyagtöbbletre utaló lágyszárú fajok. A szántó közelsége miatt a fajkészletet a szántóföldi gyomnövények is színesítik. További megfigyelt növényfajok: tyúkhúr (Stellaria media), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), podagrafű (Aegopodium podagraria), kakicsvirág (Mycelis muralis), betyárkóró (Conyza canadensis), egynyári seprence (Erigeron annuus), bojtorjánsaláta (Lapsana communis), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), fakó muhar (Setaria pumila), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), óriás zsurló (Equisetum telmateia), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), óriás csenkesz (Festuca gigantea). A patakot a legmagasabb térszínen gyertyános kocsányos tölgyes kísérte. A felső lombkoronaszintben szórványosan fehér akác (Robinia pseudoacacia), vadcseresznye (Prunus avium). A gyepszint viszonylag fajszegény, de a koratavaszi geofiton aszpektusban megtalálható a nagy tömegben a hóvirág (Galanthus nivalis), foltos kontyvirág (Arum maculatum), sárga tyúktaréj (Gagea lutea), salátaboglárka (Ranunculus ficaria), ujjas keltike (Corydalis solida), olocsáncsillaghúr (Stellaria holostea), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis). Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál.
2-3 2 2-3 2 2-3 2-3
3
1
286 OD 287 U8
288 RDb
289 RDb 290 U8 291 T1 292 T1 293 OB 294 T1 295 T1 296 ODxS6 297 RDb
A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Szentadorjáni-patak. Az áteresz túloldalán hatalmas hódvár van a patakra építve. A patak gyorsforgalmi autóúthoz közel eső szakasza kiegyenesített, merőlegesen halad át nyomvonal alatt létesített átereszen. A fás növényzetben is éles váltás figyelhető meg. Egy telepített fiatalos található, amelyet fehér fűz (Salix alba) és enyves éger (Alnus glutinosa) és fehér akác (Robinia pseudoacacia) alkot vegyesen. Lásd a 289. foltot. Folyóvizek Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Magas aranyvesszős facsoporttal.
2 3
2-3
2-3 3 1 1 2-3 1 1 2
Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdő. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdő. Lásd a 284. foltot. A tervezési terület jobb oldalára eső patakszakasz hasonlóan fajgazdag a bal oldalra esőhöz. A vízfolyásokat is magukba foglaló peremi részei mutatnak természetes állapotokat. Több matuzsálemi korú 150-200 évet meghaladó korú kocsányos tölgy (Quercus robur) taláható ezen a szakaszon. A koratavaszi geofiton aszpektus érdekes új eleme a felsoroltakon kívül a vicsorgó (Lathraea squamaria). A kiszélesedő erdőfolt központi része már spontán fásodott, cserjésedet és gyomos állapotú. Pionír fás fajok verődtek fel, mint a fehér fűz (Salix alba), enyves éger (Alnus glutinosa), közönséges nyír (Betula pendula). A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő.
2-3
3
308 RAxP2a
Jellegtelen üde gyep a csatorna partján. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel.
309 OG
Taposott gyomnövényzet.
1-2
310 OG
Taposott gyomnövényzet.
1-2
311 RC
Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő.
2-3
312 OG
Taposott gyomnövényzet.
1-2
313 RCx(K1a)
Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. Az erdő kerítéssel van
2-3
298 T1 299 RDbxOD
300 K1axJ5
301 RA 302 RC 303 T1 304 RC 305 OBxU8 306 T1 307 RA
1 2-3
3
2 2-3 1 2-3 1 2 3
314 OD 315 RC 316 RA 317 RA 318 OB
319 T11 320 RAxP2a 321 T1 322 RAxP2a 323 RAxP2a 324 OB 325 T1 326 RAxP2axOD 327 OB 328 OB 329 RAxOD
330 RBxOD
körbevéve és vadaskertté van alakítva. A korábbi kocsányos tölgy (Quercus robur) telepítés kiritkult állományai között rendszeresen taposott növényzettel alig fedett foltok találhatók. A kerítés szélén közönséges luc (Picea abies) fiatal egyedei vannak telepítve. A déli felének peremi részén található gyertyános kocsányos tölgyesnek minősíthető természetes erdőmaradvány. A névadó kocsányos tölgy (Quercus robur) és közönséges gyertyán (Carpinus betulus) mellett a széli részen gazdag cserjeszint található. A cserjést egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), közönséges mogyoró (Corylus avellana) és a degradációt jelző földi szeder (Rubus fruticosus agg.) alkot. A gyepszint viszonylag fajszegény, de a koratavaszi geofiton aszpektusban megtalálható a hóvirág (Galanthus nivalis). A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdő. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A fátlan területen a nem kaszált részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya borítja. A szántó és gyorsforgalmi út közé beékelődött kertben díszfák, pl. közönséges luc (Picea abies) található. Valószínűleg egy korábbi kertészet területe. Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Őshonos fajú facsoport üde és nedves cserjéssel. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. A jellemző fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus). A cserjést kökény (Prunus spinosa), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) alkot. A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel
2 2-3 2 2 2-3
1 2 1 2 2 2-3 1 2 2-3 2-3 2
2-3
(Solidago gigantea) összefüggően fedett. 331 RAxOD 332 T1 333 P2axOD 334 T1 335 ODxU8 336 T1 337 RAxP2axOD 338 OB 339 RA 340 OB 341 RAxP2axOD 342 OB 343 T1 344 T1 345 T1 346 RAxP2axOD 347 RAxOD 348 T1 349 OBxU8
350 RBxOD
351 RA
352 P2axB1a
A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Üde és nedves cserjés gyepszintjében aranyvesszőssel. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Csatorna, amelynek partján magas aranyvesszős található. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Őshonos fajú facsoport jellegtelen degradált nedves gyeppel. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Jellegtelen üde gyep a csatorna partján. A védőkerítésen belül erdősítés őshonos fafajokkal. Az őshonos fafajok közé tartozik a magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), fehér fűz (Salix alba), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa). A telepített fasorok gyepszintje a kaszálás hiányában magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) összefüggően fedett. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Csörnyfölde. Telephely után. Egy keskeny árok, amelyet fás-cserjés sűrű növényzete fed. A cserjést kökény (Prunus spinosa), földi szeder (Rubus fruticosus agg.) és parlagi rózsa (Rosa canina) alkotja. Ebből emelkednek ki szórványosan fák, mint a fehér fűz (Salix alba), fekete nyár (Populus nigra), közönséges dió (Juglans regia), kecskefűz (Salix caprea), hamvas fűz (Salix cinerea). A fákra, cserjékre vadkomló (Humulus lupulus) és
2 1 2 1 2 1 2 2-3 2 2-3 2 2-3 1 1 1 2 2 1 3
2-3
2
3
353 T1 354 T1 355 T1
356 ODxP2a
357 RAxP2axOD 358 OB 359 OB 360 RAxOD 361 RA 362 OD 363 T1 364 ODxU8 365 RAxOD 366 OB 367 RAxOD 368 T1
erdei iszalag (Clematis vitalba) fut fel. A széli részeken, a szántó felőli oldalon zárt sávot képez a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios). További megfigyelt növényfajok: csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), borzas sás (Carex hirta), réti csenkesz (Festuca pratensis), közönséges bojtorján (Arctium lappa). Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A nem kaszált és művelt részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya borítja. Az útszéli vízelvezető árkokban könnyen terjedő, gyors növekedésű pionír fa- és cserjefajok vetették be magukat, mint a fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), fehér fűz (Salix alba), csigolyafűz (Salix purpurea), hamvas fűz (Salix cinerea), kecskefűz (Salix caprea). Ezek helyenként kisebb fává cseperedtek. Egy mesterséges vízfolyás, amely keresztezi a gyorsforgalmi autóút nyomvonalát. A vízfolyás medrében nádas (Phragmitetum communis) található. A partmenti sávban mocsárréti-vízparti fajokból szerveződött keskeny fátlan sáv található. Szórványosan a csigolyafűz (Salix purpurea) alkot cserjést. Megfigyelt növényfajok: fehér tippan (Agrostis stolonifera), borzas füzike (Epilobium hirsutum). A meder oldalát, szélét magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) zárt állománya kíséri, amelyben alig néhány értékesebb faj található, mint pl. a hamvas szeder (Rubus caesius), közönséges galaj (Galium mollugo). A szántóföld közvetlen közelsége miatt a keskeny gyepsáv gyomokkal terhelt. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Csatorna, amelynek partján magas aranyvesszős található. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál.
1 1 1
2
2 2-3 2-3 2 2 2 1 2 2 2-3 2 1
369 ODxP2a
370 RAxP2axOD
371 RA 372 OB 373 T1
374 RAxOD
375 T1
376 RBxOD
377 T1 378 T1 379 RBxOD 380 P3 381 OD 382 P3 383 RAxP2axOD 384 RA 385 RA
Magas aranyvesszős cserjéssel. A töltés lábánál lévő nem kaszált részt összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. A talpárok becserjésedett-fásodott fehér fűzzel (Salix alba), fehér nyárral (Populus alba), csigolyafűzzel (Salix purpurea), enyves égerrel (Alnus glutinosa). A töltés rézsűje cserjésítve van kökénnyel (Prunus spinosa), de ezen a fehér akác (Robinia pseudoacacia) is terjed. A töltés cserjésítése még mezei juharral (Acer campestre) és kerti gyöngyvessző (Spiraea × vanhouttei) van még telepítve. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A nem kaszált és művelt részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. A szántóföld közvetlen közelsége miatt a keskeny gyepsáv gyomokkal terhelt. További megfigyelt növényfajok: egynyári seprence (Erigeron annuus), betyárkóró (Conyza canadensis). Az útszéli vízelvezető árkokban könnyen terjedő, gyors növekedésű pionír fa- és cserjefajok vetették be magukat, mint a fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), fehér fűz (Salix alba), csigolyafűz (Salix purpurea), hamvas fűz (Salix cinerea), kecskefűz (Salix caprea). Ezek helyenként kisebb fává cseperedtek. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Puhafás jellegtelen erdő. Rezgő nyár (Populus tremula) és közönséges nyír (Betula pendula) által meghatározott spontán felverődött erdős-cserjés folt. A nyarak között szórványosa közönséges gyertyán (Carpinus betulus) fiatal egyedei is előkerülnek. A fák közötti kisebb gyepmaradványokat összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. A terület legmélyebb részén zárt cserjést hamvas fűz (Salix cinerea) és a földi szeder (Rubus fruticosus agg.). A gyepszintjében nagy foltokban van jelen a rezgő sás (Carex brizoides). További megfigyelt növényfajok: tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), békaszittyó (Juncus effusus), indás ínfű (Ajuga reptans), göcsös görvélyfű (Scrophularia nodosa). Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Lásd a 376. foltot. Újonnan létrehozott, őshonos vagy idegenhonos fafajú fiatal erdősítés. A fátlan részeken összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állománya található. Újonnan létrehozott, őshonos vagy idegenhonos fafajú fiatal erdősítés. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik.
2
2
2 2-3 1
2
1
2-3
1 1 2-3 1-2 2 1-2 2 2 2
396 P2a
A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Út- és vasúthálózat A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Gazdag cserjeszinttel jellemezhető keményfa ligeterdő folt. A lombkoronaszintet magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), kocsányos tölgy (Quercus robur) és mezei juhar (Acer campestre) alkotja. A cserjeszintben csigolyafűz (Salix purpurea), hamvas fűz (Salix cinerea) és egybibés galagonya (Crataegus monogyna) és közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) alkotja. A gyepszint viszonylag fajszegény, de a koratavaszi geofiton aszpektusban nagy tömegben megtalálható a hóvirág (Galanthus nivalis). A széli részeket változó szélességű sávban a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) kíséri. További megfigyelt növényfajok: magyar imola (Centaurea pannonica), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), nád (Phragmites australis), Üde és nedves cserjés.
397 U9
Állóvizek
2
398 P2a
Üde és nedves cserjés.
3
399 J4
Fűz-nyár ártéri erdő.
3
400 U9
Állóvizek A horgásztó (egykori bányató) körüli nem gondozott nem kaszált és művelt részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. Az egyik horgászhelyhez tartozó épület előtti taposott terület. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Folyóvizek Fűz-nyár ártéri erdő. A felső lombkoronaszintben fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis). A cserjeszintet a csigolyafűz (Salix
2
386 OB 387 OB 388 RA 389 RAxP2a 390 OB 391 U11 392 OB 393 RAxP2a 394 RAxP2a
395 J6
401 OCxOD 402 OC 403 T1 404 RAxOD 405 OB 406 U8 407 J4
2-3 2-3 2 2 2-3 1 2-3 2 2
3-4
3
2 2 1 2 2-3 3 3
408 U8
409 RAxOD
410 J4 411 J4
412 J4xJ5
413 OBxD34
414 OBxOD 415 RA 416 RAxOD
417 OCxODxS6
purpurea), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), és ritkábban a hamvas fűz (Salix cinerea) sávja képezi. Szórványosan megfigyelhető enyves éger (Alnus glutinosa), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) egyede is. Folyóvizek A töltésnél telepítve fehér nyár (Populus alba) és fehér fűz (Salix alba) található. A nem kaszált és művelt részeket összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. További megfigyelt növényfajok: gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), csomós ebír (Dactylis glomerata), fekete üröm (Artemisia vulgaris), mezei aszat (Cirsium arvense), egynyári seprence (Erigeron annuus), mezei katáng (Cichorium intybus), keserűgyökér (Picris hieracioides), réti here (Trifolium pratense), nagy útifű (Plantago major), madárkeserűfű (Polygonum aviculare). Fűz-nyár ártéri erdő. Lásd a 407. folt jellemzését. Fűz-nyár ártéri erdő. Egy puhafás ligeterdő maradvány, amelyet a fehér fűz (Salix alba), fekete nyár (Populus nigra), enyves éger (Alnus glutinosa), közönséges dió (Juglans regia) vegyes állománya alkot. Szórványosan középkorú kocsányos tölgy (Quercus robur) egyedek is megfigyelhetők. Vízfolyás. A parton a nádas (Phragmitetum communis) és széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae) mellett békabuzogányos (Sparganietum erecti) és harmatkásás (Glycerietum maximae) található. További megfigyelt növényfajok: sárga nőszirom (Iris pseudacorus), tavi lórom (Rumex hydrolapathum). A partmenti sávot hamvas fűz (Salix cinerea) cserjése kíséri veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea), csigolyafűzzel (Salix purpurea) és parlagi rózsával (Rosa canina). Az út mentén megtalálhatók a gyalogakác (Amorpha fruticosa) cserjéi. Nagyon zárt, gyalogosan nem járható növényzet jellemzi a területet. Degradált mocsárét és mezofil sztyeprét mozaikja. Jelenleg kaszált gyep, amelyet szárzúzóval próbálnak a cserjés foltoktól megtisztítani. Korábban legelőként hasznosított terület erőteljesen elcserjésedett. A széli részén nagyobb nitrofil gyomfolt is megfigyelhető. Jellemző fűfajok: réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa), fehér tippan (Agrostis stolonifera), tarackbúza (Elymus repens), árva rozsnok (Bromus inermis), csomós ebír (Dactylis glomerata). További megfigyelt növényfajok: őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), erdei szamóca (Fragaria vesca), bakfű (Betonica officinalis), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), réti boglárka (Ranunculus acris), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges galaj (Galium mollugo), mezei aszat (Cirsium arvense), közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum), mezei keresztfű (Cruciata laevipes), amerikai őszirózsa (Aster sp.). Egyes részein a magas aranyvessző (Solidago gigantea) nagy foltokat borít. A gyepben kisebb-nagyobb foltokat képez az enyves éger (Alnus glutinosa) és magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica). A fás foltokat egy zárt veresgyűrű som (Cornus sanguinea) alkotta cserjés veszi körbe. Degradált üde gyep, amelyet korábban elborított a magas aranyvessző. Jelenleg kaszált gyep, amelyet szárzúzóval próbálnak az aranyvesszőtöl megtisztítani. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. Nagy kiterjedésű fátlan terület, amelyet összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. Valószínűleg korábban szántó volt, amely felhagyásra került. Spontán cserjésedik-fásodik enyves égerrel (Alnus glutinosa), fehér
3
2
3 3
3-4
3
2-3 2 2
2
418 OBxP2a
419 J4xS6
420 T1 421 J4 422 T1 423 RA 424 RA 425 OB 426 RAxOD 427 OB 428 RAxP2a 429 RAxP2a 430 OB
431 J6
akáccal (Robinia pseudoacacia), fekete nyárral (Populus nigra) és csigolyafűzzel (Salix purpurea). Lásd a 413. foltot. Az előbbihez hasonlóan erőteljesen elcserjésedett, fásodott terület. Zárt kökény (Prunus spinosa) cserjés foltok keletkeztek, amelyek eltávolítása jelenleg zajlik. A vízfolyás melletti fás sávot a nyarak és füzek mellett mezei juhar (Acer campestre) és kocsányos tölgy (Quercus robur), valamint a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), valamint fehér akác (Robinia pseudoacacia) alkotja. A fák a már említett áthatolhatatlan cserjéssel szegélyezettek. A gyepszint az árnyalás következtében többnyire hiányzik, vagy nagyon fajszegény. A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A vízfolyás felszínét apró békalencsés (Lemnetum minoris) és a vízitök (Nuphar lutea), hínár borítja. További megfigyelt növényfajok: keskenylevelű békakorsó (Berula erecta), Az áteresz kombinált, vadátjárásra és gépjármű közlekedésre egyaránt alkalmas. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. Fűz-nyár ártéri erdő. Lásd a 407. folt jellemzését. Szántó egyéves, intenzív szántóföldi kultúrával. Fajkészletét lásd az. 1. foltnál. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A gyorsforgalmi út kerítése és a felüljárók rézsűje mellett megfigyelhető változó hosszúságú és szélességű fásítás és cserjetelepítés. A telepítések jellemző faja folttól függően változik. A nyomvonal melletti burkolatlan és nem fásított területet rendszeresen kaszált jellegtelen másodlagos gyep határozza meg. A fajkészlete azonos a 78. foltnál felsoroltakkal. Keményfás ártéri erdő. A Kerka egykori részben lefűződött vagy levágott ágait keményfaliget erdő kíséri. A vízfolyás a természetes állapotoknak megfelelően meanderezik. A felső lombkoronaszintet a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) mellett a parttól kissé távolabb eső kocsányos tölgy (Quercus robur) egyedek képezik. A part menti sávban szórványosan enyves éger (Alnus glutinosa), fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis) található. A peremi részein zárt cserjést képez a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), hamvas fűz (Salix cinerea), csigolyafűz (Salix purpurea). A fás folt alatt a cserjés megritkul és kiegészül a fekete bodzával (Sambucus nigra), közönséges fagyalal (Ligustrum vulgare), közönséges borostyán (Hedera helix). A cserjésből zöld juhar (Acer negundo) és amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) egyedek állnak ki. A gyepszint viszonylag fajszegény, de a koratavaszi geofiton aszpektusban nagy tömegben megtalálható a hóvirág (Galanthus
2-3
3
1 3 1 2 2 2-3 2 2-3 2 2 2-3
3-4
432 RB
433 B1axB2xU9
434 K1a
435 RDb
nivalis). Megfigyelt növényfajok: erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), ragadós galaj (Galium aparine), nagy csalán (Urtica dioica). A szántó felőli részeket keskeny sávban a magas aranyvessző (Solidago gigantea) kíséri. Őshonos fafajú puhafás jellegtelen pionír erdő, főként éger alkotta fiatalos. A holtág déli felében figyelhető meg nyílt vizes folt hínárnövényzettel és a parti zónában nádassal, harmatkásással, magassásossal. A vízborítás stabilizálódásához a gyorsforgalmi autóút töltése hozzájárult. Az egykori meder említett déli felén a legmélyebb pontokon lévő enyves éger (Alnus glutinosa) egyedek a gyökérfulladás miatt elpusztultak. A magaspart kb. 15 m-el, meredek fallal emelkedik a holtág fölé. A déli felében keskeny sávban őrződött meg a legszebb állapotban a magas ártér fás növényzetét jellemző korábbi gyertyános kocsányos tölgyes. Az erdősávban egy matuzsálemi korú 200 évet meghaladó korú kocsányos tölgy (Quercus robur) található, de előkerült a közönséges bükk (Fagus sylvatica) egy fiatal, kb. 30 éves példánya. Ennek az erdőtársulásnak utolsó egyedei figyelhetők meg a nyiladéktól keletre az út melletti fiatalosból kiemelkedve és az alsószemenyei temető előtti sávban. 2005ben még folytonos sávot alkottak az említett térszínen. A meredek partoldal a két fás élőhely ütköző zónája. A lehúzódott idős gyertyán egyedek között számos idősebb enyves éger látható. A cserjeszintje nehezen járható a veresgyűrű som (Cornus sanguinea) és fekete bodza (Sambucus nigra) tömegessége miatt. A gyertyános kocsányos tölgyes gyepszintje fajszegény és alig hordoz néhány érdekesebb növényfajt. Ezek közé tartozik a néhány tucatnyi egyedszámú szártalan kankalin (Primula vulgaris) és a hagymás fogas-ír (Cardamine bulbifera). Szórványosan előfordul az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), foltos kontyvirág (Arum maculatum), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas). Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdő. A keskeny sávtól távolodva az erdészeti beavatkozások nyomán jellegtelen kevert fajösszetételű fiatalos és akácos található. A nyiladéktól keletre nagyobb foltokban jelen van az inváziós bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) is a meredek szivárgóvizes oldalakon.
2
3
3
2
