Tapasztalatok és kilátások a földgáz versenypiacon Dr. Szilágyi Zsombor Kereskedelmi ügyvezető helyettes EMFESZ Kft. 1. A liberalizált földgáz piac eredményei A piac szabályozása Ma a gáztörvény (GET) március 31-ig engedi m,eg a közüzemből ilépés bejelentését, és a kilépés október 1.-től lehetséges. Készül az új gáztörvény, amely egyszerűsíti és rugalmasabbá tette a közüzemből kilépést a feljogosított fogyasztóknak. A fogyasztó 30…60 nap várakozási idővel felmondhatja a közüzemi szerződését és versenypiaci fogyasztóvá válhat, vagyis az év bármely időszakában kezdeményezheti a piac váltást. A közüzembe visszatérés egy év várakozási idő után lehetséges. Ennek a törvényi szabályozásnak több előnye és egy-két hátránya van. Előnye a rugalmas kilépés, a közüzemi szerződés (akár egyéves, akár hosszú távú) felmondása minden következmény nélkül, ösztönzés a versenypiacra lépésre. A törvény megfelelően készíti elő a 2007ben megjelölt határidőt, amikor csak kis számú - első sorban háztartási fogyasztó - úgynevezett végső menedékes maradhat a közüzemi jellegű szolgáltatásban. Hátránya a törvényi szabályozásnak, hogy a nem április 1.-én versenypiacra lépő fogyasztó részére a föld alatti földgáz tároltatást a következő téli szezonra nem rendezi. Nagyon fontos feladata lesz a jogszabály alkotóknak a közüzem elsőbbségének fokozatos csökkentése: a kapacitások lekötésében, a hazai földgáz forrásokhoz hozzáférésben, a közüzemi fogyasztókra vonatkozó könnyített nominálási szankciók vonatkozásában. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (ÜKSZ) a múlt évi kissé nehézkes formálása után ma már megfelelő szabályozása a piac operatív működésének. Mint jogszabályt pótló dokumentumot minden piaci szereplő tiszteletben tartja, azzal a megjegyzéssel, hogy az idők során folyamatosan korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell. Az ÜKSZ néhány előírása szükségtelen költséget eredményez (például a kisfogyasztók mérőinek távleolvashatóvá tétele, az óránkénti nominálás és allokálás). Reméljük, hogy a szabályozás folyamatos karbantartása során tisztulnak ezek a megkötések. Ma úgy tűnik, hogy az ÜKSZ szerkesztői és a MEH nem látja át annak a problémának a súlyát, hogy a versenypiacra lépő akár több tízezer fogyasztó adatszolgáltatási kötelezettsége a rendszerüzemeltetőknél kezelhetetlen lesz a jelenlegi ÜKSZ szabályok szerint. A piac szereplői i. Kereskedők 12 társaság kapott földgáz kereskedői engedélyt a MEH-től. A társaságok egy része a volt gázszolgáltatók üzletágaként, mások önálló kereskedő cégként működnek. 2004.-ben három kereskedő szolgált ki versenypiacra lépett fogyasztókat, a további hat kereskedő a felkészülés időszakában volt. Várhatóan néhány kereskedő meghatározott fogyasztói kör ellátására fog szakosodni. További kereskedők megjelenésével is lehet számolni. A kereskedői működési engedély megadásához jogszabályban meghatározott feltételek tartoznak. Ezek közül a fogyasztók
1
érdekvédelme szempontjából a legfontosabb a kereskedő gazdasági ellehetetlenülése esetére az elkülönített pénzügyi biztosíték, amely legtöbb kereskedőnél 500 millió Ft. Fontos további biztosíték a kereskedő rendszeres beszámolási kötelezettsége a MEH-nek, és a hivatal állandó ellenőrzése is a kereskedőnél. Az EMFESZ Kft. 2003. szeptemberben alakult meg, földgáz versenypiaci kereskedelemre. Földgáz kereskedelmi és határon keresztüli földgáz szállító vezetékhez hozzáférési működési engedélyt kaptunk a Magyar Energia Hivataltól. Közép-ázsiai eredetű földgázt az ukrán-magyar és az osztrák-magyar határon vásárolunk. Földgáz vásárlási szerződésünk tíz évre szól. A rendelkezésünkre álló földgáz mennyisége lényegesen meghaladja a belföldi kereskedési lehetőségeinket. 2004. május 1.-től szolgálunk ki versenypiacra lépett fogyasztókat. Jelenleg 12 fogyasztót, 18 telephelyen látunk el. A fogyasztóink képviselik a versenypiacra lépett cégek 78 %-át, és az értékesített gáz a versenypiaci forgalom több, mint 58 %-át jelenti. A versenypiaci földgáz forgalom ma még az éves 14 milliárd körüli összes gázértékesítésnek mindössze 6,6 %-a. A fogyasztóink ellátásához a szabályozásokban előírt föld alatti készletezést rendben teljesítettük. Minden, a fogyasztók kiszolgálásához és a földgáz tároltatáshoz szükséges engedéllyel és szerződéssel rendelkezünk, legalább 2005. június végéig. ii. Szállító, tároló, elosztó A szállítóvezeték rendszer üzemeltetője a MOL Földgázszállító Rt. Az új jogszabályok szerinti működésük kezdetben – mint minden más piaci szereplőé - apró problémákkal indult, ma már a technikai rendszert és az operatív üzemeltetést is hibátlanul uralják. A kereskedők indulási nehézségeit rugalmas hozzáállással kezelték. A föld alatti tárolásra létrehozott új szervezet a MOL Földgáztároló Rt. A jogszabályi keretek között hamar megtalálta a működése optimális körülményeit. A földgáz kereskedők igényeinek kiszolgálásában kedvező rugalmasságot mutat. Az elosztói engedélyesek a volt gázszolgáltatók eszközállományának üzemeltetésére alakultak. Kezdetben a működési szabályaik kialakítása kissé elhúzódott, a piac többi szereplőjével a kapcsolatuk pár hónap után került egyensúlyba. iii. Fogyasztók A földgáz fogyasztók száma 3 millió felett van, ezen belül a kommunális fogyasztók száma 40 ezer körüli, a termelő vállalkozások száma pedig több, mint 140 ezer. A több, mint 3 millió háztartási fogyasztó versenypiacra lépése 2006 után várható. Véglegesen nem fog minden háztartás a versenypiacon megjelenni, mindig lesznek közüzemi ellátásban részesülők. A kommunális fogyasztók döntő többsége önkormányzati intézmény, változatos földgáz igénnyel és jellemzően hőmérsékletfüggő
2
fogyasztással. Érdeklődésük a versenypiac iránt fokozott, első sorban a költség takarékossági kényszerük miatt. A termelési célra földgázt fogyasztók nagysága, fogyasztási profilja, költség érzékenysége nagyon különböző. A közüzemhez kötöttségük is különböző. Érdeklődésük a versenypiaci – olcsóbb – földgáz ellátás iránt általában erőteljes. A mintegy 140 ezer fogyasztóból megkülönböztetett lehet a fűtő és villamos erőművek, valamint a gázmotorral is üzemelő üzemi erőművek csoportja. Ezek a fogyasztók a villamos áram termelés miatt kedvező földgáz fogyasztási profilt jelentenek. Természetesen a külső hőmérséklettől függetlenül fogyasztók vannak a földgáz kereskedők figyelmének központjában, a jó tervezhetőség és az alacsony rendszerhasználati költségek miatt. Ezeknek a fogyasztóknak a száma azonban csak néhány tucat. iv. Hatóság A földgázpiacot felügyelő legfontosabb hatóság a Magyar Energia Hivatal. Igen fontos feladatuk ma is a jogszabályok, a szabályozások ellentmondásai és hiányosságai miatt iránymutató állásfoglalásokkal az anomáliák feloldása. A versenypiac kiteljesedésével és a közüzemi szolgáltatás visszaszorulásával a hivatal fogyasztóvédelmi feladatai újra fogalmazása válik szükségessé. Nem lehet a versenypiacon mérvadó hatósági magatartás az, hogy a versenypiacra lépett fogyasztó biztonságos kiszolgálásának minden kockázata a fogyasztóé, a hatóság nem kíván beavatkozni a vétlen fogyasztó védelmében. Ma még talán a hatóság számára sem egyértelmű, hogy milyen szabályozási folyamat eredményeként kell megszűnni a közüzemi földgáz szolgáltatásnak 2007-ben Magyarországon. Kereskedés a liberalizált piacon Csak néhány piaci jelenséget lehet kiemelni a versenypiac 2004. évi működéséből, és ezek némelyike nem is alkalmas általánosításra. A múlt év jellemzője az útkeresés a szabályozások lehetőségei között, a szokásos piaci marketing munka legtöbb elemének mellőzése volt. A megkötött kereskedelmi szerződések lényegesen eltérnek a közüzemben alkalmazott, uniformizált szerződésektől. A versenypiaci szerződések minden pontja alku alapján jön létre, és a vevő valamint az eladó jogai, kötelezettségei kiegyensúlyozottak. A kereskedők általában árképlettel határozzák meg a versenypiaci árat. A képletben a gázolaj és a fűtőolaj nemzetközi jegyzésára szokott szerepelni. Ez az ár szokás szerint három havonként változik, és az ármodell követi a kereskedő beszerzési árformuláját. Ismeretes olyan kereskedelmi árforma is, ahol a mindenkori közüzemi árral definiálják a versenypiaci árat. Előfordul az is, hogy legfeljebb egy évre fix árat határoznak meg. Mindhárom ármodellnél van kockázat a kereskedő és a fogyasztó oldalán is. Ennek a kockázatnak mérséklésére szolgálnak a tőzsdei árfolyam biztosítási ügyletek. Ezeket a jelenlegi versenypiaci volumenek mellett korlátozottan alkalmazzák, a kis forgalmazási értékek és az igen magas árak miatt. A kereskedők nem éltek a hagyományos kereskedelmi marketing eszközeivel. Bár ismerik a piac méreteit, a fogyasztókról hiányosak az információik. A fogyasztók legtöbbje közvetetten értesült a piacra lépés lehetőségéről. Hiányos volt a piac szabályozásának propagandája. Az ármunka kezdetleges volt,
3
aminek visszásságai a rendszerhasználati díjak újra szabályozásakor, és a tartósan emelkedő import ára tendencia után derültek ki. A 2004 tavaszán megkötött földgáz kereskedelmi szerződések az akkor hatályos (de kipróbálás előtti) szabályozások alapján készültek. Ma már a szabályozások is jobban illeszkednek a mindennapi, fenntartható gyakorlathoz, és a földgáz kereskedelmi szerződések módosítása is folyamatosan szükségessé válik. 2004. elején a piac működési szabályait még elméleti modell, és kevés nyugateurópai tapasztalat alapján állították fel. Ma már sok olyan részlet tisztázódott, amikre a piac indulásakor senki sem gondolt. Szerencsére ezekben a fejlődési folyamatokban a rendszerüzemeltetők és a hatóság is rugalmas partnere volt a versenypiac szereplőinek. 2004 évben a földgáz versenykereskedelem piacán nem volt piaci verseny. A két aktív szereplő között kialakult egy bizonyos piaci szegmentáció: a MOL Földgázellátó Rt. a szállítóvezetéki fogyasztók versenypiaci ellátását vállalta, az EMFESZ Kft. pedig az elosztóhálózatról kiszolgált fogyasztók kötött találta meg az üzleti partnereit. A versenypiaci földgáz árak erősen eltérőek voltak, részben a fogyasztók eltérő fogyasztási profiljai miatt. 2. Feladatok a liberalizált piac fejlesztésére Szabályozások fejlesztése i. Közüzem és versenypiac Az EU gázpiaci szabályozása értelmében 2007-ben már minden fogyasztónak szabad választási lehetősége lesz a földgáz kereskedők között. Az EU-ban nem ismert a közüzemi szolgáltatás, így a magyarországi piaci átrendeződés határideje ismert, de az áttérés sok kérdésére még nincs szabályozási elképzelés sem. A 2007-ig terjedő időszak átmenetinek tekinthető, amely időszak alatt többszöri jogszabály korrekcióval kell biztosítani a közüzemi szolgáltatás megszüntetését. A piac szereplői (elosztói engedélyesek, rendszerirányító, szállító, kereskedők) nincsenek felkészülve tömeges fogyasztói kilépésre, és a jelenlegi szabályozások is csak fokozatos fejlesztéssel lesznek alkalmasak több ezer versenypiaci fogyasztó kezelésére. Minél előbb meg kell nyitni a földgáz kereskedelem lehetőségét a kereskedők és a közüzemi nagykereskedő illetve a kereskedők és közüzemi szolgáltatók között. Az új fogyasztó ellátásához szükséges forrás kapacitások biztosítása érdekében mielőbb egyértelmű szabályozás szükséges a közüzemi szolgáltatók igazolt kapacitás lekötései ellenőrzésére. Fokozatosan át kell rendezni a piaci elsőbbség kérdését: a mai közüzemi elsőbbséget (kapacitás lekötésben, hazai földgázhoz jutásban, földalatti tárolóhoz hozzáférésben) fokozatosan meg kellene szüntetni, a közüzemi szolgáltatás súlyának arányában. ii. Ellátásbiztonság A versenypiacon az ellátás biztonság sokszor hangoztatott kérdés. A kormányzat a jogszabályokban a kérdést közvetetten kezeli: a versenypiacra lépett fogyasztó a kereskedője/kereskedői megválasztásával, a kereskedelmi szerződés tartalmával szerezze meg
4
az ellátás biztonságot. Ugyanakkor meghagyja a MEH beavatkozása lehetőségét a vétlen fogyasztó gázellátása fenntartására, a hivatal azonnal végrehajtandó határozattal másik ellátót rendelhet ki a fogyasztónak. A versenypiaci fogyasztók ellátási biztonságérzetét lényegesen növelné, ha a kereskedőknek lehetősége lenne meghatározott keretek között kereskedelmi földgáz tároltatásra, az ÜKSZ által előírt (biztonsági) tároltatáson felül. A kereskedelmi földgáz készlet címezhető fogyasztónak, a kereskedelmi szerződés biztosítékaként lenne használható. Fontos piaci eszköz lenne a földgáz források ÜKSZ szerinti kötelező összetételének szabad átcsoportosítása a kereskedelmi szerződéseken keresztül. iii. Operatív működési szabályok A piac operatív szabályozása, az ÜKSZ állandó korszerűsítése feltétlenül szükséges folyamat. A jogszabályokban előírt ÜKSZ módosítási, szerkesztési szabályok nehézkesek, a szabályzat korszerűsítés folyamata elhúzódik, a piaci jelenségekre és igényekre a gyors reagálás elvész. Nehezen tudunk előbbre lépni az elméleti piaci modell alkotáskor alapelvnek tekintett néhány kérdéstől: Az átadó állomások összevonása a nominálás szempontjából, A versenypiacra lépett fogyasztó gázmérője (a fogyasztó nagyságától függetlenül) távleolvasható legyen, Órai nominálás szükséges, az országos rendszer egyensúly biztosítására. Ezeket a Nyugat- Európából átvett működési elemeket a magyar viszonyok között másként kellene értelmezni. iv. Piac bővítés műszaki feltételei Újabb fogyasztók ellátásához szükséges forrás, szállító és elosztó kapacitások kérdését az új gáztörvény rugalmasan kezeli: új igény csak igazolt indokokkal utasítható vissza. Eddig is az elosztói engedélyesek rugalmasan biztosították az elosztóhálózat kapacitás növelését. Az átadók és a szállítóvezeték kapacitás növelés már nehézkesen folyik, határ keresztező kapacitás és föld alatti tároló bővítés pedig évek óta nincs napirenden. Új szállító, határ keresztező és tároló kapacitás létesítéshez célszerű mérlegelni a beruházási lehetőség megnyitását pénzügyi befektetőknek és a földgáz piac szereplőin kívüli üzleti köröknek a részvételét is. v. Földgáz forrás bővítés A földgáz források bővítése nem a liberalizált magyar gázpiac legfontosabb kérdése. A magyar határ külső oldalán több (osztrák, német, farncia stb.) forrás is elérhető. Mindegyik külföldi kereskedő orosz eredetű földgázt kínál különböző feltételekkel és áron. Igazi földgáz forrás diverzifikáció a közép ázsiai földgáz Magyarországra lépésével, vagy a horvát-magyar földgázrendszer összekötésével észak-afrikai gáz behozatalával valósulhatna meg.
5
