Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés
Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy és fás szárú növényeket, - továbbá az abban élő rovar-, madárvilágot és erdei vadállományt.
Az erdők jelentősége ► Faanyag biztosítása az ipar számára;
ipari nyersanyag (papír-, bútor-, építő-) energiahordozó ► Erdei termékek (nyomelemek – gombák, gyümölcsök) ► Rekreáció ► Lebegő por megkötése (30-70 t/ha/év - fenyőbükk) ► Biomassza produkció – a biogeokémiai anyagforgalom ; ► Élőhely – biodiverzitás megőrzése, vadászat egyik fő színtere; ► Éghajlatot befolyásoló szerep (CO2-szint, páratartalom)
► Mikroklímát befolyásoló szerep (hőkiegyenlítés, szélvédelem) ► Felszíni lefolyást csökkentő és kiegyenlítő szerep
Az ERDÖ régi jogi definíciója (1996)
Az ERDÖ új jogi definíciója (2009)
2009. évi XXXVII. tv.
A világ össznépességének és erdősültségének alakulása
Fás szárú energiaültetvények - főként a pécsi erőmű térségében
Összes engedélyezett terület: 2 700 ha Az ország területének 0,03%-a
Az erdősültség ►
Érintetlen vegetáció – 85-95%
►
890-es évek - 40-80%
►
1945 – 11,8%
►
1991 – 18%
►
2008 – 20,1% (EU átlag 36%)
stb.
Az erdőterület megoszlása elsődleges rendeltetés szerint 2005 – a korábbi törvény kategóriáinak felhasználásával készült diagram -
Forrás: ÁESz A védelmi rendeltetésű erdőkhöz tartoznak: a talajvédelmi, a vadvédelmi, a vízvédelmi, a településvédelmi stb. védő erdők, valamint a védett erdők (pl. védett természeti területen lévő erdők). Területük és arányuk évtizedek óta növekvő tendenciát mutat.
A hazai erdők főbb jellemzői ►
Magyarország a mérsékelt övi lombos erdők zónájába tartozik.
►
89% lombos; 11% örökzöld (2012)
►
►
85%-án lombos, 15% örökzöld (2000)
►
Örökzöldek közül: lucfenyő (73%), a vörösfenyő (16%)
57%-át őshonos fafajok, ►
►
43%-át idegenföldi, fafajok (akác, fenyők, vöröstölgy) vagy klónozott fajták (nemesnyárak) foglalják el. Élőfakészletben mérve az őshonos fafajok 68%-ot, a nem őshonos fafajok 32%-ot képviselnek.
Az erdőterület 22%-a országos jelentőségű védett természeti területen fekszik (2012) ►
a Natura 2000 hálózat területeinek kijelölése további 20%-nyi (420 e ha) területet érintett, így összesen az erdők 42%-a élvez valamilyen természetvédelmi oltalmat
Fafajmegoszlás Magyarországon 2004.
Forrás: ÁESZ
► A természetközeli állományok területi aránya az elmúlt
évtizedekben jelentősen lecsökkent, és ma már az összes erdőterület kevesebb, mint felén (az ország területének 7%-án) találhatók. ►
Az ártéri erdők aránya 20% körül kellene legyen természetföldrajzi értelemben, de az emberi beavatkozás miatt csak 0,4%
► A fakitermelések elvileg régóta nem haladják meg az
erdőkben képződő folyónövedéket. ►
►
Az elmúlt 10 év átlagában a gazdálkodók a véghasználati lehetőségeket területben 79%-ban, fatérfogatban 80%-ban használták ki. A biomassza-tüzelésre felhasznált faanyag részaránya nő, jelenleg kb. 60%-a az újraképződő fatömegnek.
Az erdőtervezés alapja 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról körzeti erdőterv: a hosszú távra - legalább tíz évre. Tartalma: b) az erdőtagok erdőgazdasagi rendeltetéseit es üzemmódját; c) az erdőrészletek termőhelyi viszonyainak es az erdőállományok jellemző adatainak leírását; d) erdőrészletenként a természetességi állapotot; e) Erdőrészletenként a javasolt erdőfelújítási feladatokat; f) erdőrészletenként az erdei haszonvételek javasolt mértékét, gyakorlásának módját, i) a védett természeti területen a védelemhez, illetve a Natura 2000 területeken a közösségi és kiemelt jelentősegű előhelyek es fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez szükséges javaslatokat.
Javaslatokat fogalmazhatnak meg • • • • •
A körzetben érintett erdőgazdálkodók, a hatóságok, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a körzet területén található önkormányzatok az erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezetek
Magyarország erdőállományából évente, a tartamos gazdálkodás szabályait figyelembe véve bruttó 8 millió m3 fa termelhető ki, amelynek nagyjából a fele energetikai célú hasznosításra szánt.
A 2012-ben kb. bruttó 7,7 millió fát termeltek ki – papíron...
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szerint: - illegális vágás: 3-3,5 millió köbméter/év - (50-75 milliárd Ft). Így összességében kb. 10-11 millió köbméteres a teljes éves fakitermelés - ez nem éri el a magyar erdőállomány 13 millió köbméteres folyó növekedését, - de meghaladja a kitermelési célú telepítések 9 millió köbméteres éves gyarapodását, s ez már az erdők megújuló képességét veszélyezteti. Az illegális kitermelésből származó fa legnagyobb része mintegy 80%-a - tűzifaként hasznosul. Napi Gazdaság, 2009. 10. 27.
Az erdők természetessége
Csoportosítás az életközösség természetességi állapota szerint
A természetes és a helyükre ültetett kultúrerdők fajszáma
Természetszerű erdőtársulások Magyarországon ~7%
Őserdő – Bükk (Répáshuta térsége)
Őserdő – Bükk (Répáshuta térsége) Fennsíkon, meszes alapkőzeten kialakult idős, a művelésből 160 éve kivont magashegységi bükkös. Szerkezeti jellemzők A faállomány kétszintes, az erdődinamikai folyamatok során megindult a lékesedés, az erdő belseje világos. Cserjeszintje gyér, főként a bükk újulatából áll. Összetétel Mindkét lombszintben a bükk az uralkodó, szálanként magas kőris, juharok, hegyi szil található. A gyepszint fejlett, finom léptékben heterogén, sok üde lomberdei fajjal (pl. gombernyő, szagos müge, erdei szélfű, hajperje). Természetesség 5 (a módosított Németh-Seregélyes skála szerint) Veszélyeztető tényezők A területen igen nagy a vadkár, ami a fásszárúak regenerációját erősen gátolja.
Jellemző fafajaink
Kocsányos tölgy (Q. robur)
Nevét arról kapta, hogy termései hosszú kocsányon csüngnek. Nehéz, kemény fáját szilárdságban és rugalmasságban egy hazai fafaj sem múlja felül s ezért széles körben felhasználható.
Kocsánytalan tölgy (Q. petraea)
Termése nehezen észrevehető, rövid kocsányon ül. Fája valamivel könnyebb, finomabb szövetű, ezért keresettebb, azonban fatermése kisebb.
Csertölgy (Quercus cerris) Fája a többi tölggyel ellentétben igen kevés csersavat tartalmaz ezért nem tartós, az időjárásnak kitéve hamar korhad. Ezért az erdészek nem sorolják az ún. „nemes” tölgyek közé. A korábbi erdészeti politika a cser visszaszorítására törekedett.
Felhasználhatósága a különféle eljárásokkal egyre bővül. Az egyik legjobb tűzifa.
tartósító
Bükk (Fagus sylvatica)
Fiatal korában igényli az árnyalást, lassan nő, de növekedését megtartja idős korában is. Korábban fülledékenysége miatt gyomfának tartották, ma már nehéz, kemény vörösesfehér fáját sokoldalúan felhasználják.
Gyertyán (Carpinus betulus)
A főfafajok egyedeinek törzsfeltisztulását, jó törzsnevelését szolgálja és védi a talajt az elgyomosodástól. Azonban szívóssága, erős árnytűrése, évenkénti bő termése, kiváló sarjadóképessége, kezdeti gyors növekedése miatt elnyomhatja a nála értékesebb fafajokat. Tömör, kemény fája nehezen megmunkálható, de felhasználhatósága a technika fejlődésével egyre nő.
Hegyi juhar (Acer Pseudo-Platanus)
Korai juhar (Acer platanoides)
Tekintélyes méretűek; fájuk értékes, szívós, rugalmas, hajlékony, jól megmunkálható; játékkészítés és sportszergyártás; bútor–furnér- és lemezipar.
Mezei juhar (Acer campestre)
Fája súlyos, nehezen hasad, így esztergályozásra kiválóan alkalmas. A kopárosodás megfékezésére nagyszerű, de kevés jó minőségű fát ad, ezért a jó termőhelyeken vissza kell szorítani.
Vénic szil (Ulmus laevis)
Hegyi szil (Ulmus scabra)
Mezei szil (Ulmus minor)
A szilek területe és jelentősége nem csak nálunk, de egész Európában rendkívüli módon lecsökkent. A szilfavész (Ceratostomella ulmi) a szileket – különösen a mezei szilt —tömegesen pusztította ki.
Magas kőris (Fraxinus exelsior)
Virágos kőris (Fraxinus ornus)
A kőrisek, mint elegyfajok csaknem valamennyi természetes társulásunkban előfordulnak. Faanyaguk igen értékes. Nagy fényigényességük miatt állományaik erősen kiritkulnak, ezért nem érdemes elegyetlenül termeszteni őket. Kopárok erdősítésére a virágos kőris igen alkalmas.
Akác (Robinia pseudo-acacia)
Észak-amerikai atlantikus fafaj. Magyarországra 1710-ben kerül parkfának. Gyorsan elterjedt hazánkban, magyar fafajként ismerjük. Kemény, tartós, sokoldalúan hasznosítható fája van. Könnyen telepíthető, tőről és gyökérről kiválóan sarjad. Gyengébb termőhellyel is beéri, de talaját hamar kiéli. Más fafajt nem tűr meg maga mellett. Őshonos, természetszerű elegyes erdeinkben nemkívánatos fafaj.
Erdeink faállományának kormegoszlása (%)
Az erdőgazdálkodás kiemelt ágazatai: 1) erdőművelés 2) fahasználat 3) vadászat - vadgazdálkodás 1) Az erdőművelés fázisai: a) erdőfelújítás, b) ápolás. 1/a) Az erdőfelújítás: kitermelt erdő helyén új erdő létrehozására irányuló tevékenység. Történhet: * természetes úton, magról (bükkösök, tölgyesek, cseresek) * természetes úton, sarjról (akácosok, nyárasok) * mesterséges úton (elvetett makkal, vagy elültetett csemetével) 1/b) Az ápolás: a csemetés korú erdő fő fafajainak védelmét szolgáló beavatkozás a gyorsabban növő lágyszárú, cserje növényzet ellen. A fiatal korú erdő következő életfázisában (10-25 év) már a későbbi kedvező fafajösszetétel (kívánt elegyarány) biztosítása a legfontosabb feladat, amelyet tisztító vágásokkal érünk el.
Erdőápolás előtt – állománycsere közben
2) Fahasználat: a faanyag tudatos hasznosítására irányuló tevékenység. Erdeink közép és idős korában történő gazdálkodási beavatkozások 2/a) A középkorú időszakában az erdőket neveljük: törzskiválasztó gyérítéssel. Majd a kiválasztott törzsek magassági és vastagsági növekedését segítjük elő, amelyet növekedésfokozó gyérítésnek nevezünk. gyorsan növő fafajaink esetében (nyarak, fűzek, égerek) o a középkor 10-20 éves, o az idős kor 20-40 éves, lassan növő fafajaink esetében (tölgy, bükk) o a középkoron 30-90 éves, o az idős koron 90 év feletti állapotot értünk.
2/b) Az erdő idős vagy érett korában történik a véghasználat. Irtás: ha tuskóval együtt termelik ki a fát Tarvágás: az önmaguktól megújulásra nem képes fafajú erdők (fenyők, nemes nyárak, fűzek, akácok stb.) Ennek során egyetlen vágással történik a kitermelés. Felújító vágás: a makkot termő, természetes úton felújuló tölgyesek, bükkösök, cseresek. Időtartam 3-30 év ► Fokozatos felújítóvágás, ha hosszabb idő alatt, legalább 3 lépcsőben, 15-30 év alatt termelik ki az öreg erdőt (tölgyeknél legalább 15 év, bükknél 20-25 év) Szálaló vágást alkalmaznak erdőrezervátumok védőzónáiban, parkerdőkben, 30-60 évet átfogó időszakban.
Közelítés: a fának a vágásterületen az erdei útig/rakodóig történő mozgatása - Vonszolással - Lóval - Traktorral
- Vonszolás nélkül - Kötélpályán - Csúszópályán - Tengelyen (pl. forwarder = traktor + utánfutó + daru)
Hagyományos LKT (erdészeti csuklós traktor) közelítő régebben Zetor (csehszlovák, 1972-től), ma JCB motorokkal
Hagyományos forwarder
Mini forwarder speciális terepre, parkerdőkbe
Lóval közelítés
Kötélpályás közelítés: aljnövényzetet kímélő megoldás meredek hegyoldalakon
Kötélpályás közelítés a Keszthelyi-hegységben (2015)
Állománycsere kötélpályás közelítéssel (erdei fenyő szelektív kitermelése – Keszthelyi-hg.)
Feldolgozás – aprítékolás
Az erdőgazdálkodással kapcsolatban felmerülő problémák és vádak - 1
Az erdőgazdálkodással kapcsolatban felmerülő problémák - 2
Az erdőgazdálkodással kapcsolatban felmerülő problémák - 3
Kerítéssel védett terület a vadkárok megelőzésére (Keszthelyi-hg.)
Az idegenhonos bálványfa (a kép előterében fiatal példányai) megállíthatatlanul terjed - a városközpontoktól a védett természeti területekig mindenütt megtalálható
A természetközeli erdőgazdálkodás
A természeti folyamatokat optimálisan kihasználó, a tartamosságot, biológiai sokféleséget biztosító módszer, amely során: ► nem sérül az erdő, mint legfejlettebb életközösség ökológiai egyensúlya ► olyan kíméletes beavatkozásokat hajtanak végre, amelyek nem sértik az
erdő talaját, a megtelepült csemetéket és az idős állomány egyedeit ► azonos súllyal kezeli az ökológiát és az ökonómiát.
Olyan erdőképet alakít ki, amelyek: ► kis-, közepes-, nagycsoportos felépítésűek ► termőhelyálló, lehetőleg őshonos fafajúak ► elegyes erdők és ezért ökológiailag stabilak ► optimális élőfa készletűek ► természetes úton önmegújulásra képesek.
A szálalóerdő és az egykorú erdő átmérőeloszlása
A természetközeli állapot felé történő átalakítás folyamata
A differenciálódás szakasza: segítjük az értékesebb állományszerkezeti elemeket. A felújulás elősegítésének szakasza: a hangsúly az újulat csoportok létrehozására helyeződik kis és szabálytalan alakú lékek megnyitásával, meglévő újulat-csoportok felhasználásával. A változatos állományszerkezet kialakításának szakasza: cél a a különböző vastagságú és magasságú, más-más méretcsoportba tartozó törzsek mozaikos csoportjainak létrehozása. A változatos állományszerkezet fejlesztésének szakasza: a kialakult csoportok, mozaikok fejlődésének biztosítását, az egyes szerkezeti elemek önállóságának megteremtését szolgálja.
Az FSC (Forest Stewardship Council - Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) nemzetközi minősítés: garanciát jelent az ökológiailag fenntartható gazdálkodásra és a helyi lakosság jogainak és érdekeinek figyelembevételére. A) Garantálja, hogy az adott termék (fa- és papíráru) olyan erdőgazdaságból származik, ahol a kitermelés és erdő újratelepítés során figyelembe veszik a biodiverzitás és az ökológiai egyensúly fenntartását; B) Garantálja a helyi lakosság jogainak és érdekeinek figyelembe vételét, illetve a döntéshozatalba való bevonásukat. * felhagyás a tarvágással, ill. a tarvágás nagy volumenű alkalmazásával * természetes erdők megtartása * felhagyás az erdők ültetvényekké alakításával * génmanipulált növények tiltása * kémiai növényvédőszerek alkalmazásának elkerülése * ritka ill. veszélyeztetett fajok védelme * védelmi területek kialakítása * a fafajok területhez illő megválasztása * őshonos népek jogainak tiszteletben tartása * betartandó üzemi tervek meghatározása * a munkavállalók jogainak betartása Világszerte több mint 50 millió hektárt tesz ki az FSC-vel rendelkező művelt erdők területe.
Magyarországon is léteznek FSC tanúsítvánnyal rendelkező erdőgazdaságok.
Mindösszesen 132 hazai cég (erdőgazdaságok, feldolgozóüzemek, készterméket gyártók) rendelkezik FSC tanúsítvánnyal - 2012. novemberi állapot (info.fsc.org)
A PRO SILVA a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodást szorgalmazó erdészek 1989-ben, Szlovéniában alapított európai szövetsége. Céljuk a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás. A PRO SILVA a természetközeli erdőgazdálkodás gyakorlatba ültetését az alábbi módokon támogatja: információcsere az európai nemzeti csoportok között; bemutató területek létrehozása; találkozók és terepi programok szervezése a bemutató területeken; oktatási- és kutató intézményekkel, valamint egyéb szervezetekkel való együttműködés.
