Erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás a berecki erdészet területén A nagy szülöttjéről, „ á g y ú ö n t ő " Gábor Áronról híres B e r e c k k ö z s é g n e m k e v é s b é híres a k ö z s é g nevét v i s e l ő e r d é szet területét k é p e z ő erdőiről, b e n n e é l ő vadjairól és az o j tozi pisztrángászatáról. M i v e l nyáron az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t által szer vezett látogatás időtartamából e r d é s z e t ü n k területére c s a k 2 óra jutott, e z a l k a l o m m a l szeretnénk néhány átfogó adattal szolgálni. Erdészetünk a Bereck, Lemhény és Ozsdola községek közigazgatási területéhez tartozó e r d ő k r e terjed ki, összterü lete 19 ezer h a állami tulajdonban l é v ő erdő, 5 7 0 és 1483 m tengerszint feletti m a g a s s á g között ingadozik. F ő fafajok a b ü k k , a fehér fenyő, a j e g e n y e é s a l u c f e n y ő . E l e n y é s z ő arányban m e g t a l á l h a t ó a kocsánytalan tölgy és a gyertyán. E r d é s z e t ü n k r e j e l l e m z ő k az e l e g y e s állabok, b ü k k , fehér es lucfenyő, v a l a m i n t a L e m h é n y v ö l g y e t b o r í t ó tiszta b ü k kösök. A felsorolt fafajok természeténél fogva az erdőfelújítás c s a k n e m k i z á r ó l a g o s a n t e r m é s z e t e s felújítással történik, csak a h i á n y o s a n újult r é s z e k e t telepítjük m e s t e r s é g e s e n , a termőhely v i s z o n y a i n a k m e g f e l e l ő fafajokkal. A z erdősítés h e z s z ü k s é g e s c s e m e t é k e t az erdészet tulajdonában l é v ő c s e m e t e k e r t e k b e n neveljük iskolázással. A fő és m e l l é k h a s z n á l a t évi m e n n y i s é g e 6 0 ezer m , a m i nek több m i n t féle b ü k k . Az e r d ő g a z d á l k o d á s b a n az u t ó b b i é v e k b e n felmerült leg fontosabb n e h é z s é g e k a k ö v e t k e z ő k : - A faanyag iránti szelektív é r d e k l ő d é s , ami az ü z e m i er d ő g a z d á l k o d á s t e g y r e n e h e z e b b é teszi. A z igény főleg a j ó m i n ő s é g ű fát adó é s k ö n n y e n k i t e r m e l h e t ő h a s z n á l a t o k felé irányul. A faeladás ipari h a s z n á l a t r a k i z á r ó l a g o s a n „ l á b o n " történik. - A n e m r é g tulajdonba vett erdei u t a k a 9 1 - 9 3 - a s árvizek miatt n a g y o n r o s s z á l l a p o t b a kerültek, emiatt a terület 2 0 % a elérhetetlen. M i n d e z e k feljavítását saját erőből kell majd m e g o l d a n i , az eladott fa é r t é k é n e k függvényében. - Az e r d ő k belsejében l e v ő több m i n t n é g y s z á z m a g á n tulajdonba került kaszáló összterülete m e g h a l a d j a a 9 0 0 hektárt. E z e k e n a kaszálókon folyó legeltetés, kaszálás, er dőirtás állandó z a v a r ó t é n y e z ő k é n t hat a v a d á l l o m á n y r a és nehezíti az erdészeti k i h á g á s o k elleni tevékenységet. - A j u h o k k a l v a l ó legeltetés k i k ü s z ö b ö l é s e az e r d ő b ő l u g y a n i s az erdészet felső határát ö v e z ő havasi legelőkön 3
több, mint 2 0 ezer j u h legel. A p á s z t o r k u t y á k által a vadál l o m á n y b a n tett kár, és az e r d ő b e n j o g t a l a n u l l e g e l ő j u h n y á j a k talajt és felújulást r o n t ó h a t á s a felmérhetetlen, h a b á r n e m k e v é s b é igaz, h o g y a legeltetés m e g f é k e z é s é b e n az u t ó b b i öt é v b e n j e l e n t ő s e r e d m é n y e k e t é r t ü n k el. V a d á l l o m á n y u n k a t alkotó l e g f o n t o s a b b fajok a b a r n a m e d v e , a s z a r v a s , a őz, a v a d d i s z n ó , a farkas, a hiúz, a vad m a c s k a , a róka, a nyúl, a fajdkakas, a m o g y o r ó s t y ú k (csá s z á r m a d á r ) . A terület vadeltartó k é p e s s é g é n e k k ö s z ö n h e t ő e n e l e n y é s z ő a v a d k á r az e r d ő k b e n és c s e m e t é s e k b e n . A ki l e n c v e n e s é v e k t ő l fellendült a külföldiekkel v a l ó v a d á s z t a tás. A terítékre került trófeák bírálata alapján é r t é k e s n e k bi zonyult a v a d á l l o m á n y . M e d v e l e s e i n k n é l ejtettek m á r 5 0 0 p o n t o s m e d v é t is. A z elejtett m e d v é k 8 0 % - a p e d i g j ó v a l m e g h a l a d t a az a r a n y é r e m ponthatárát. S z a r v a s á l l o m á n y u n k m i n t e g y 100 d a r a b , ebből n e m k e v é s a 9 kilós és ezen felüli trófeás p é l d á n y o k s z á m a . 1 9 9 2 - b e n a T ó l á s z n e v ű r é s z e n e g y 2 4 1 p o n t o s 1 2 , 3 kg a g a n c s ú b i k a esett. Itt m e g s z e r e t n é m j e g y e z n i , h o g y a n é m e t v e n d é g v a d á s z a z o n o s a z 1 9 9 3 - a s l á b o d i r e k o r d bi ka elejtőjével. N e m túlzás, h a azt állítjuk, h o g y s e m m i n e m szerzett annyi h í r n e v e t F e l s ő - H á r o m s z é k e c s o d á l a t o s tájainak az utolsó 50 é v b e n , m i n t a v a d á s z a t . N é m e t , osztrák, s p a n y o l , francia, olasz, svájci v a d á s z k ö r ö k b e n n é z e g e t i k a m i n a g y bajuszú Bögözi Endre ozsdalai v a d ő r ü n k b o l d o g f é n y k é p a r c á t a n e m k e v é s b é b o l d o g vadá s z o k é mellett, akik t ö b b n y i r e n á l u n k lőtték életükben az el ső barnamedvét. É s m i v e l e c s o d á l a t o s tájat c s o d á l a t o s h e g y i p a t a k o k sze lik keresztül-kasul, n e m n e h é z elképzelni az e r d ő kellős k ö zepén az ojtozi pisztrángtelepet, a h o n n a n é v e n t e több száz ezer s e b e s p i s z t r á n g - i v a d é k kerül a m e g y e h e g y i v i z e i b e te lepítés céljából é s m i n t e g y h á r o m t o n n a s z i v á r v á n y o s piszt ráng eladásra. A pisztrángtelepet látogatók csodálhatják a h ú s z é v e ott t e v é k e n y k e d ő R ó z s a család önfeláldozó tevé kenységének eredményét. M i v e l a sok j ó után egy k i s r o s s z is elfér, m e g e m l í t e m a j e g e n y e f e n y ő - á l l o m á n y b a n az u t ó b b i h á r o m évben észlelhe t ő Semesia rufimitrana t á m a d á s t , e z e r ö t s z á z h e k t á r terüle ten. A z idén c s ö k k e n t a fertőzés, m i n é l f o g v a a b e ü t e m e z e t t r e p ü l ő v e l t ö r t é n ő v e g y s z e r e s kezelést n e m hajtottuk v é g r e . Márk Miklós erdőmérnök
Ultrahanggal kullancs ellen E g y r e t ö b b a g g o d a l m a t o k o z a k u l l a n c s , e z é r t f i g y e l e m r e m é l t ó a z a z írás, a m i t a n é m e t v a d á s z a t i s z a k l a p , a D i e P i r s h 1 9 9 4 . 9. s z á m a k ö z ö l (65. o l d a l ) . E s z e r i n t a k u t y á k o n , m a c s k á k o n g y a k o r t a m e g j e l e n ő b o l h á k é s k u l l a n c s o k e l l e n M i l á n ó b a n e g y k é s z ü l é k e t s z e r k e s z t e t t e k , a m e l y 1 0 g s ú l y ú , a z állat n y a k ö r v é r e f e l s z e r e l h e t ő és 10-12 h ó n a p o n keresztül a vizsgálatok szerint 97%-os h a t é k o n y s á g ú . E z e m b e r n e k is m e g f e l e l ő v é d e k e z ő e s z k ö z a f e n t i é l ő s d i e k e l l e n , k é s t o k r a , d e r é k ö v r e e r ő s í t h e t ő . K b . 3 5 márkáért lehet majd kapni a n é m e t halászati és vadászati szakboltokban. (Ref.: D r . S z o d f r i d t I s t v á n )
DR. TOMPA KÁROLY
Kisbacon üzenete 65 éve halt meg a falu nagy szülötte, Benedek Elek K i s b a c o n a székelyföldi Erdó'vidék e g y i k l e g k i s e b b te lepülése. A kis falu n a g y fia - Benedek Elek - m e l e g h a n g ú költői k é p e k b e n írja le „ É d e s a n y a f ö l d e m ! " c í m ű k ö n y v é b e n K i s b a c o n földrajzi b e i l l e s z k e d é s é t a z erdővi déki tájba: „ a z é n f a l u m szinte félve h ú z ó d i k m e g a B a r ó t - p a t a k j o b b és bal p a r t j á n , i g e n s z ű k v ö l g y e c s k é b e n . É s z a k , kelet és dél felől s z e l í d e n , c s e n d e s e n e m e l k e d ő h e g y e k k a r i m á z z á k be... E g y h o s s z ú k á s tál, m e l y n e k ki c s o r b u l t egyik v é g e , e b b e n a t á l b a n egy c s u d a s z é p b o k réta: ez a z én s z ü l ő f a l u m . " „ A b o k r é t á t " kelet felőli d o m b é l e n m a m á r k i l o m é t e r h o s s z a n övezi a n a g y m e s é l ő és a k i s b a c o n i k i s i s k o l á s o k - k ö z t ü k e s o r o k írója - ál tal is ültetett h a t - h é t é v t i z e d e s l u c f e n y ő s z e g é l y e r d ő . A falu történetéből A m a is c s a k h a t - h é t s z á z lelkes falut fél é v e z r e d e c s u p á n n é h á n y c s a l á d lakta. Kis f a t e m p l o m u k h e l y é b e , az 1 7 8 8 . évi ö l d ö k l ő török h á b o r ú u t á n , 1796-ra felépítették karcsú tor n y ú k ő t e m p l o m u k a t , és Benedek Sámuel archivárius u r a m elhelyezte a torony g o m b j á b a n j ö v e n d ő b é l i e m l é k e z e t r e áldozatosságuk, makacs élniakarásuk örökbecsű tanúbizony ságát, a falu addigi históriáját. A r e n o v á l á s k o r előkerült írást színes c i k k s o r o z a t b a n ismertette - a kis r e f o r m á t u s eklézsia történetét folytatva - 1991 d e c e m b e r é b e n a Sepsiszentgyör gyön m e g j e l e n ő n a p i l a p , a H á r o m s z é k hasábjain a j ó tollú újságíró, Tompa Ernő, „ C o n t i n u á t a " írta vala h e l y e s avagy helytelen latinsággal a t o r o n y g o m b m i n d e n részletre kitérő, lelkiismeretes archiváriusa. Említett követőjével együtt bi zonyára elvárja, h o g y a falut l e g h o s s z a b b a n , 4 3 éven át ( 1 9 1 7 - 1 9 6 0 ) szolgáló lelkészt, a tizenhetedik papot, Tompa Zsigmondot k ö v e t ő i d ő k n e k is legyen majd krónikása. A n y o l c v a n a s é v e k v é g é n h a z a l á t o g a t v a , akkor ö s s z e s z o ruló szívvel n é z t e m a tervet: H o g y a n fogják m a j d eldózerolni (az 5-7 k m - r e l é v ő M a g y a r h e r m á n n y a l , Szárazajtával együtt) a másfél k i l o m é t e r r e l é v ő faluközpont, N a g y b a c o n k e d v é é r t ezt a „ b o k r é t á t " is, hét f i ú - g y e r m e k e s szülői hajlé k u n k k a l együtt. A p á r száz h e k t á r n y i a g y a g o s talajon m e g termelhették v o l n a u g y a n a p i t y ó k á t (krumplit) és a török búzát (kukoricát), s z e g é n y e s e n a gabonaféléket is. D e ez c s a k ü r ü g y . A cél Benedek Elek e m l é k é n e k elpusztítása volt, amint ezt F a r k a s l a k á n Tamási Áron, Szejkefürdőn Orbán Balázs s í r e m l é k é n e k k ö r n y é k é v e l is tervezték, a m i n t a k k o riban m u t a t t á k n e k e m e z e k n e k a r é m á l m o k n a k is s z ö r n y ű tervrajzait. A mai helyzet M a , 1994 tavaszán r e m é n y k e d v e indul a m i n t e g y 7 0 0 fő kisbaconi székely is a h o l n a p n a k . M e g b o l y d u l t a határ. Váltvaforgató fogatos e k é k k e l ismét m ű v e l i k a d o m b o l dalakra felfutó k e s k e n y teraszokat, hordják a sok istállótrá gyát, vetik a krumplit, m e s z e l i k a h á z a k a t és m i n d több fia tal tér vissza az elárvult „ b e n n v a l ó k b a " . A h a g y o m á n y o s h á r m a s fordulós r e n d s z e r m e g s z ű n t K i s b a c o n b a n is. Hajdan az őszi h a t á r b a b ú z á t v a g y r o z s o t kellett vetnie m i n d e n k i nek, a tavaszi h a t á r b a k a p á s o k és tavaszi v e t é s ű g a b o n a f é l é k
kerültek. A z u g a r n a k fenntartott részt k ö z ö s legelőként h a s z n á l t á k . B u r g o n y á t , kukoricát külön erre a célra kijelölt tavaszi határrészen termesztettek, d e sokkal kisebb terüle ten, m i n t s z a l m á s g a b o n á t . Mária Terézia p a r a n c s á r a a X V I II. sz. végén h o n o s o d o t t m e g a b u r g o n y a t e r m e s z t é s . Benedek Elek leírja, h o g y m i k é n t hozott Kolozsvárról el s ő n e k egyik őse, Benedek Gábor h u s z á r egy szekér b u r g o nyát. Útjáért a falu tiszteletdíjként egy házat épített, m e l y n e k n e v e : „ p i t y ó k á s h á z " lett. Kisbaconban azonban a domborzati tényezők meghatáro zó j e l l e g é b ő l e r e d ő e n j e l e n t ő s e b b volt az állattartás, mint a f ö l d m ű v e l é s . M i n d i g több volt az erdő, legelő, mint a szán tóföld. A l e g e l ő k a faluközösség tulajdonát alkották. A falu döntött arról, h o g y m e l y i k c s o r d a hol legeljen, d e arról is, h o g y a g a z d á k h á n y állatot hajthatnak a c s o r d á b a . A m a r h a l e g e l ő a l e g k ö z e l e b b esett a faluhoz, és a legjobb m i n ő s é g ű volt. A sertéseket hajdanán a falu b ü k k - és tölgyerdeiben hizlalták. B e n e d e k Elekre e m l é k e z e m K i s falumban a n a g y s z é k e l y író, m e s e í r ó , lapszerkesztő, politikus, Jókai Mór mellett a legolvasottabb polihisztor e m l é k e i t k e r e s e m . E m l é k h á z a n e m egyedülálló építészeti r e m e k m ű , akad s o k h a s o n l ó országszerte. N é g y o s z l o p o s , h á r o m s z ö g ű t i m p a n o n n a l a v e r a n d a fölött, n y u g o d a l m a s arányaival n e k e m m é g i s ú g y tetszik, az író unokájával, Be nedek Andrással e g y e t é r t v e m i n t h a a N e m z e t i M ú z e u m zsu gorított m á s a volna. A z e m l é k h á z b a n régi bútorokat, h a s z nálati tárgyakat, az írót ábrázoló képeket, szobrokat lehet látni, kéziratokat eredetiben v a g y fénymásolatban és köny veket, k ö n y v e k e t , a m e l y e k b ő l 166 d a r a b o t Benedek Elek sa ját m a g a írt. D e én m o s t lelki s z e m e i m m e l a kis t e m p l o m ban különálló B e n e d e k - H u s z á r - é k padjában látom E l e k apó j ó s á g o s tekintetét, a k ö r ü l ö t t e c s o p o r t o s u l ó erdélyi írókkal: Bartalis Jánossal, Kacsó Sándorral, Nyírő Józseffel, Szen timrei Jenővel, Tamási Áronnal, a „fiaival" vagy „kalákas o k k a l " együtt. A k o r á b b a n é r ő székely gyerek kíváncsisá g á v a l s z í v o m m a g a m b a a nép szolgálatát b i z o n y í t ó , a ha g y o m á n y o k a t , a történetet, a j ö v ő t b o n c o l g a t ó vitáikat, falu j á r ó terveiket. Eszembe jut Nyírő Józseffel közel húsz év utáni soproni találkozásom is. 1945 februárjában mint a nyilasokhoz „té vedt" képviselő felkeresett minket, az Erdélyi Diákotthon vezetőit, hogy működjünk közre a Sopronba menekült több ezer erdélyi és székely Németországba vagy Svájcba történő letelepítésében. A több mint harminc évvel idősebb íróval if júi hévvel keveredtünk kemény vitába. Elmondtuk, hogy könyveit mindnyájan lenyűgözve olvassuk, elismertük a ne héz sorsú székelyek ernlékfa állítójának, azonban azzal nem érthetünk egyet, hogy hagyjuk el az országot és külföldön alapítsunk új Erdélyt, amíg ismét hazatérhetünk. Hivatkoz tunk neki az 1849-es „Flamingók"-ra is, akik Amerikában „Új-Budát" alapítottak a „hazatérésükig". Ok sem térhet tek soha haza, Új-Budát pedig a történelem szele nyom nél kül elsöpörte abban a nagy hombár országban.
V i s s z a t é r v e a k i s b a c o n i e m l é k e k r e , mi g y e r m e k e k s e m győztük csodálni, h o g y E l e k a p ó n a k m i n d e n r e volt ideje. M i n t földmíves s z á r m a z á s ú , n a g y o n szerette a földet. K a szált öreg k o r á b a n is, s élete f o l y a m á n n ö v e k e d ő kertjében legalább ezer g y ü m ö l c s f á t ültetett, az említett s o k h e k t á r lucfenyves mellett. L e g s z í v e s e b b e n az e g y i k s z o m s z é d falu, B o d o s n a g y g y ü m ö l c s n e m e s í t ő j é n e k , Budai Józsefnek ellen álló helyi fajtáit telepítette. E g y i k legtöbbet d o l g o z ó e m b e r volt, akit a h a l á l is írótollal a k e z é b e n ért 6 5 évvel ezelőtt. M e g m e l e g í t az emlék, h o g y én m é g c u k o r k á t is k a p t a m E l e k apótól, az őt körülrajongó többi falusi g y e r m e k k e l együtt. D e egyben el is szorul a szívem, h o g y n e m s o k á r a ez a g y e r e k c s a p a t kereste a kisbaconi h á z mellett c s o r d o g á l ó M a c s k á s - p a t a k m e n t é n a v e r o n á l o s d o b o z o k a t , amit M á r i a néni kiürített, h o g y szeretett férje után induljon az örök va d á s z m e z ő k r e . E k k o r m á r tudta az orvosoktól, h o g y c s a k így éri utol a s ú l y o s szélütéstől n a p o k óta eszméletlen szeretett társat. A l u c f e n y ő k övezte k i s b a c o n i t e m e t ő b e n l é v ő egy s z e r ű sírjukon két m á r v á n y t á b l a áll a k ö v e t k e z ő feliratok kal: Benedek Elek, 1859. szept. 30. - 1929. aug. 17. - Jézus tanítványa voltam, / Gyermekekhez lehajoltam, / A szívem hez fölemeltem, / szeretetre így neveltem. - Benedek Elekné Fischer Mária, 1862. nov. 3. - 1929. aug. 19. - Ahova te mégy, oda megyek / és valahol lakol, ott lakom, / a te néped az én népem/és a te Istened az én Istenem. /Ahol meghalsz, ott halok meg / és ott temettetem el. R u t h I. 16. 17. A z 1929. a u g u s z t u s i temetésen ott volt K i s b a c o n b a n m i n d e n erdélyi m a g y a r , aki a n a g y íróval v a l a m i k é p p k a p csolatban volt. Tamási Aron m o n d t a a b ú c s ú z t a t ó t és az egyházi szertartást j ó A p á m v é g e z t e . A k é t k o p o r s ó mellett elhangzott szavaiból idézek, a m í g m é g olvasható a fakuló írás:
„ K ü z d e l m e i n k e r e d m é n y e g y a k r a n c s a k h a l á l u n k után k ö v e t k e z i k b e . K i d ő l n e k a k ü z d ő k soraiból a hősök, akik n e m e s e s z m é k é r t v í v ó d t a k . Ki tollal k e z é b e n igédet p r é d i kálta, A t y á n k , aki g y e r m e k e i n k e t s z e r e t v e tanította. Iste nünk, n e ítélj m e g , h a p a n a s z r a n y í l n a k ajkaink, m i d ő n e két n e m e s szív k i a l v á s a miatt g y á s z o l a falu, az anya s z e n t e g y h á z é s m i n d e n f e l é a m a g y a r társadalom. M é g i s ál d u n k téged, A t y á n k , ... h o g y őket szívük, l e l k ü k egész g a z d a g s á g á v a l n é p ü n k n e k adtad, m i n k e t p e d i g segíts, h o g y okosan h a s z n á l j u k a n e k ü n k adott é l e t ü k e t . " Benedek Elek 1921-ben B u d a p e s t r ő l végleg h a z a t e l e p e dett, és szívósan, az elsők k ö z t hirdette, h o g y az új r e n d b e n el kell tüntetni az e g y m á s s a l t o r z s a l k o d ó kétirányú n a c i o n a lizmust, b é k é t kell t e r e m t e n i E r d é l y két n a g y n é p e , a m a gyar és a r o m á n között. A z e m b e r s z e r e t e t vallásának m a g vait m á r a g y e r m e k i l é l e k b e kell elültetni, akkor tud majd fává t e r e b é l y e s e d n i . A z e m l é k h á z látogatóit m i n d i n k á b b ez a tanítása h o z z a oda, akik m a is hallják E l e k apó szavait: „ A z állam n y e l v é t m e g kell tanulni, az é d e s a n y á t o k nyelvét n e m s z a b a d elfelejteni." Benedek Elek n y o l c éven át a s z é k e l y u d v a r h e l y i reformá tus k o l l é g i u m b a n tanult. E z az i s k o l a m a t a n í t ó - ó v ó n ő k é p z ő liceum. 1990 d e c e m b e r é b e n , az iskola fennállásának 3 2 0 . évfordulóján az i n t é z m é n y h í r e s t a n í t v á n y a n e v é t ette fel. K i c s i n y kertjében szív és l é l e k e m e l ő ü n n e p s é g e n leplezték le mellszobrát, amit Szabó János h e l y b e l i szobrász alkotott. Kányádi Sándor s z o b o r a v a t ó j á b ó l a f ü l e m b e c s e n g : „...min den n é p n e k , így a mi k i c s i n y n é p ü n k n e k is voltak kiválasz tottjai, akik a l e g m o s t o h á b b i d ő k b e n is hallatták az igazsá got, és aszerint cselekedtek... A h ű s é g h á r o m s á g á n a k , a hit ben való, a szülőföld és a n é p iránti h ű s é g h á r o m s á g á n a k helyét avatjuk... k e g y h e l l y é . " Itt, az iskolatípustól függetle nül m i n d i g u g y a n a z t tanították, a népszolgálatot. 1991 n o v e m b e r é b e n a s o p r o n i Ó v ó n ő k é p z ő F ő i s k o l a is B e n e d e k E l e k nevét vette fel.
Japán 372 300 k m - n y i területe
N a p i 4 0 0 m m c s a p a d é k s e m ritka
g a s r a n ö v ő b a m b u s z . A faipar Ja
67%-ban erdősült, ami a n a g y n é
és é v e n t e 30 szélvihar - tájfun -
p á n b a n f ő k é n t i m p o r t fát d o l g o z
p e s s é g e (123 m i o fő) mellett f á b a n
l á t o g a t j a a t é r s é g e t . E z e k é s a túl
fel, f a e x p o r t j a n i n c s . S z á l l í t ó i k fel
szegénységet
n y o m ó a n m e r e d e k e n lejtős t e r e p
d o l g o z o t t fa i m p o r t j á r a szorítják
2
jelent.
Az
erdő
31%-ban állami tulajdonú, b e n községi, 58%-ban
11-
magános.
folytán
az
erdőnek
rendkívül
őket, ezért a hazai fatermelés övelésére
n a g y a védelmi szerepe.
törekszenek.
Korlátozza
telepítésből
ezt az erdők n a g y vízgazdálkodá
módja a történelem folyamán az
származik. A természetest a rizs
si j e l e n t ő s é g e . A r i z s t e r m e l é s s z á
adott
termelés a legmeredekebb
Magánerdőben
a
gazdálkodás
Az
erdők
41%-a
olda
mára életfontosságú a szabályo
felerész
lakra s z o r í t o t t a . E b b e n a l e g e l t e
zott víz. Ezt már i d ő s z á m í t á s u n k
b e n társult, a m i 1 9 9 0 - b n 1606 tár
tést é s v a d á s z a t o t a vallási m e g
e l ő t t 3 0 0 é v v e l f e l i s m e r t é k é s fi
sulást jelentett.
g y ő z ő d é s kizárta (- szerencsére -
g y e l e m b e veszik. A z erdő jelentő
helyzetnek
megfelelően
többször változott, m a
A t e r m é s z e t i v i s z o n y o k a z or szágban rendkívül
változatosak.
a rec.?). A z e l m ú l t 4 0 é v nagymértékű telepítések
alatti
folytán
s é g é n e k f e l i s m e r é s é r e utal, h o g y kutatóhálózata
m á r 90 évre
te
Szubtrópusi, mérsékelt m e l e g és
a z á l l o m á n y o k 80%-a 3 5 é v alatti.
k i n t h e t v i s s z a , j e l e n l e g 7 2 0 alkal
h ű v ö s , v a l a m i n t s z u b a r k t i k u s klí
Fafajok t e k i n t e t é b e n a n y u g a t i ré
mazottja k ö z ö t t 470 a kutató. Fel
m a z ó n á k r a oszlik; e z E u r ó p á b a n
szen az örökzöld lombos, keleten
s ő f o k ú s z a k e m b e r e i k e t 22 állami
Délolaszországtól
Skandináviáig
és é s z a k o n a l o m b h u l l a t ó és fe
és 3 m a g á n e g y e t e m e n , valamint
terjedőnek
meg.
n y ő fajok a z u r a l k o d ó a k . M i n d e
összesen 26 e g y e t e m e n képzik.
felel
dékátlaga 1700-1800 m m ,
Csapaegyes
r é s z e k e n a 3000-et is m e g h a l a d j a .
nütt
előforduló,
rendkívül
erő
s z a k o s fafaj a z á l t a l á b a n 2 m m a
( A F Z 1 9 9 4 . Ref.: J é r ó m e R )
KITEKINTŐ
A homoródalmási barlanguidék R VPRGYfiS-SZURDO K FE3LÖDÉS E ÉS VfiZLflTO S TÖMB5Z.ELVENY E KOMAT I
I
I
A Székelyföld e g y i k l e g é r d e k e s e b b , l e g s z e b b , d e napja inkban m é g n e m e l é g g é i s m e r t és látogatott v i d é k e a h o m o r ó d a l m á s i b a r l a n g v i d é k , illetve a V a r g y a s - s z u r d o k é s az ezt környező mészkőszirtek vidéke. A nehézkes megközelíthe tőség, a turisztikai infrastruktúra (szállás, étkezési lehetőség, üdülési feltételek) h i á n y a és a k e v é s turisztikai leírás m a g y a r á z z a ezt az i s m e r e t l e n s é g e t . M e g k ö z e l í t e n i g é p k o c s i v a l V a r g y a s felől lehet, erdei úton (12 k m ) , vagy H o m o r ó d a l m á s felől a M e r k e h á g ó n át a m a n a g y o n l e r o m l o t t állapotban lévő, v a l a m i k o r m é g au tóbusszal is járható k ö v e z e t t úton (6 k m ) . A h a t v a n a s é v e k ben, a m í g a s z e n t k e r e s z t b á n y a i ü z e m e k h e z s z e k e r e k k e l szállították E r d ő v i d é k r ő l a faszenet, a szoroson á t v e z e t ő út is jól j á r h a t ó volt. A fenti u t a k o n kívül g y a l o g o s a n a Szeltersz üdülőtelepről (10 k m ) vagy Kiruly-fürdőről (9 k m ) s z o k t á k m e g k ö z e l í t e n i a szorost. A nehéz m e g k ö z e l í t h e t ő s é g - t e r m é s z e t v é d e l m i s z e m p o n t b ó l - e l ő n y é r e vált e n n e k a c s o d á l a t o s vidéknek, mert az ú t h a s z n á l h a t a t l a n s á g a m i a t t a 6 0 - a s é v e k k ö z e p é t ő l szin te teljesen v i s s z a v a d u l t ős-eredeti állapotába. Ezért m a k ö zel olyannak láthatjuk, amilyen é v s z á z a d o k k a l ezelőtt volt, különösen h a e l t e k i n t ü n k a hargitafürdői k a o l i n ü z e m b ő l s z á r m a z ó k a o l i n o s - l i m o n i t o s iszap lerakódásától, ami s z e n n y e z i a V a r g y a s m e d r é t . Tiszta, ü d e erdei levegőjét n e m s z e n n y e z i k a k o c s i k s z á z a i n a k k i p u f o g ó gázai. A táj földtani v o n a t k o z á s b a n is é r d e k e s és változatos. A Vargyas-szurdok abban a mészkőrögben képződött, amely a P e r s á n y i - h e g y s é g északi csoportjának - a R i k a - h e g y s é g n e k vagy É s z a k - P e r s á n y n a k - l e g é s z a k i b b előfutára. A z 5 0 0 -
6 0 0 m v a s t a g s á g o t is m e g h a l a d ó m é s z k ő - r é t e g s o r , amely m i n d ö s s z e 1-2 k m s z é l e s s é g b e n és 3-4 k m h o s s z ú s á g b a n a felszínen is megjelenik, tulajdonképpen ö s s z e k ö t ő k a p o c s a N a g y h a g y m á s m é s z k ő h e g y s é g e és a P e r s á n y i - h e g y s é g déli részén és a K i r á l y k ő b e n m e g j e l e n ő m é s z k ő s z i r t e k között. Ettől é s z a k k e l e t r e ez a m é s z k ő v o n u l a t és az alatta l e v ő kris tályos k ő z e t e k b ő l álló talapzat lesüllyedt, elborította az Er d é l y i - m e d e n c e t e n g e r e és b e b o r í t o t t á k a fiatalabb tengeri ü l e d é k e k , majd a H a r g i t a vulkáni m ű k ö d é s é n e k termékei, lávaárak, v u l k á n i t ö r m e l é k és iszapárak, laharok és a kiszórt vulkáni h a m u tufái. A szoros vidékétől d é l e b b r e , az alsórákosi Olt-szorosig c s a k a fiatalabb (alsókréta) flis k é p z ő d m é n y e k v a n n a k fel színen, h e l y e n k é n t szintén b e b o r í t v a a vulkáni plató törme lékeinek m a r a d v á n y a i v a l . E z e n a v u l k á n i törmeléktakaróval fedett felszínen, a m i t H a r g i t a - p l a t ó n a k is n e v e z ü n k , indult m e g a folyóvizek v ö l g y a l a k í t ó , - b e v á g ó t e v é k e n y s é g e a ter m é s z e t e s lejtés i r á n y á b a n az E r d ő v i d é k i - m e d e n c e felé, a m e lyet kezdetben m é g tó borított. A b e v á g ó d ó V a r g y a s - v ö l g y h a m a r o s a n elérte a vulkáni t ö r m e l é k t a k a r ó alatt r e j t ő z k ö d ő m é s z k ő r é t e g e k e t , s m i v e l az erdővidéki tó szintje m é g m a g a s a b b a n volt, b e v á g ó d ó t e v é k e n y s é g e j ó darabig stagnált. E b b e n az i d ő b e n széles v ö l g y e t alakított ki a m a i völgy fö lött átlag 100 m-rel. H a a szoros bal oldalán fölkapaszko d u n k K ő m e z e j e felszínére, jól láthatjuk ezt az É N y - D K - i irányú széles, e g y e n e s v ö l g y e t a M á i tető ( 9 3 0 m ) és a kőhát (934 m ) között, a m e l y e n a hajdani V a r g y a s k a n y a r o g v a folyt végig. A z alsórákosi O l t - s z o r o s b e v á g ó d á s á v a l , a tó feltöltődésével é s r é s z b e n a h e g y s é g e k újabb e m e l k e d é s é v e l magyarázhatjuk, hogy a Vargyas bevágó tevékenysége
megújult, s a k a n y a r g ó folyó k i h a s z n á l v a a m é s z k ő t ö m e g e ket átjáró töréseket, m é l y e n b e v á g ó d o t t . A b e v á g ó d á s n e m volt folyamatos, m e r t az e m e l k e d ő m o z g á s o k s e m voltak azok, és a j é g k o r i éghajlat is többször megváltozott. A m á s i k t é n y e z ő , a m i a s z u r d o k kialakulását befolyásol ta, a k a r s z t o s o d á s volt. M i n d e n olyan szinten, ahol a b e v á gódás lelassult, kialakult egy b a r l a n g r e n d s z e r is, a m e l y e n a víz n a g y r é s z e lefolyt, és a b e v á g ó d á s t m i n d i g m e g e l ő z t e egy m é l y e b b szinten kialakult barlangrendszer k é p z ő d é s e is. E z é r t a s z o r o s k é t oldalán a b a r l a n g o k négy szintben sora k o z n a k a V a r g y a s m a i m e d r e fölött ( 1 0 0 m - e s , 4 0 m - e s , 2 0 m - e s , 5-6 m - e s szintek). A s z u r d o k tehát m i n d i g is két té n y e z ő h a t á s á r a alakult: e g y r é s z t a v u l k á n i t ö r m e l é k e k b ő l s z á r m a z ó h o r d a l é k (kavics, h o m o k ) koptató, m e d e r m é l y í t ő munkájával, tehát n o r m á l i s folyóvízi erózióval, m á s r é s z t a r e p e d é s e k m e n t é n a víz oldó hatásával kialakuló b a r l a n g r e n d s z e r e k k é p z ő d é s é v e l , tehát karsztos folyóvízi erózióval, illetve a völgy m e n t é n h a l a d ó b a r l a n g r é s z e k b e s z a k a d á s á val. Ezért láthatunk sok olyan b a r l a n g ü r e g e t a sziklafalak m e n t é n , a m e l y e k nagyjából m e r ő l e g e s e k a V a r g y a s m a i völ gyére. A szurdok felsőrészén a Vargyas vizének nagy része m a is eltűnik egy alsó átfolyó b a r l a n g b a n (kis víznél az egész v í z m e n n y i s é g ) . E z a V í z n y u g a t víznyelője. A szoros alsó részén e z a víz újra felszínre kerül a Vízkelet b ő s é g e s karsztforrásában. A két p o n t között a völgy m e n t é n k b . 1 k m a távolság. Az utóbbi é v e k legjelentősebb e r e d m é n y é n e k tartjuk en nek az aktív b a r l a n g j á r a t n a k a tényleges m e g i s m e r é s é t é s k b . k é t h a r m a d á n a k 1 1 0 0 m h o s s z ú s á g b a n való térképezett feltárását. E z t a n a g y s z e r ű m u n k á t a h á r o m s z é k i b a r l a n g á szoknak, elsősorban Dénes István g e o l ó g u s n a k , illetve a b a róti U r s u s S p e l a e s u s b a r l a n g á s z e g y e s ü l e t n e k köszönhetjük. Feltárult tehát az e m e l e t e s b a r l a n g r e n d s z e r pinceszintje is. A k a r s z t o s o d á s a felszínen is j e l l e g z e t e s . A c s u p a s z szik la felszíneken megfigyelhetjük a lefolyó vizek által oldott kanellurákat, k a r r o s o d o t t sziklafelszíneket, a l a p o s a b b tér színek v í z n y e l ő tölcséreit, a dolinákat és dolinasorokat, az éles sziklatarajokat, s z i k l a p i r a m i s o k a t (pl. U g r o n - n y a k a ,
C s u d á l ó k ő , C s a l a - t o r n y a ) . E g y e d i k a r s z t o s sziklaalakzat a szoros alsó részén a L i k a s - k ő , a n n a k a v í z n y e l ő n e k a m a r a d ványa, a m e l y a V a r g y a s vizét az 5-6 m - e s szint b a r l a n g j á b a vezette, a m i k o r a p a t a k m é g a 2 0 m - e s szinten folyt. F ü g gőleges járatait, örvényüstjeit érdemes megnézni ennek a k u s z a j á r a t o k b ó l álló f ü g g ő l e g e s b a r l a n g r e n d s z e r n e k , m e r t ilyent m á s h o l n e m l á t h a t u n k . A s z u r d o k m e r e d e k lejtőit a sziklafalak lábánál vastag t ö r m e l é k - f e l h a l m o z ó d á s o k borítják, a m e l y e k e t m o z g ó tör m e l é k - é s k ő f o l y á s o k t a g o l n a k . A v i s z o n y l a g o s a n stabilizá lódott törmeléklejtőket s ű r ű l o m b e r d ő k borítják, a m e l y e k szelíd bájt k ö l c s ö n ö z n e k a s z u r d o k n a k . A b a r l a n g o k is sok é r d e k e s látnivalót nyújtanak. L e g i s m e r t e b b a C s u d á l ó k ő É N y - i falán n a g y b a r l a n g k a p u v a l és a sziklafalra nyíló ablakkal induló s az 1930-as é v e k b e n Or b á n B a l á z s r ó l elnevezett n a g y b a r l a n g , a népi nevén Kőlik. Teljes feltárt h o s s z a m a m á r 1578 m . Ismert m é g a Tatárlik a C s a l a - t o r n y a m ö g ö t t és a L ó c s ű r az U g r o n - n y a k a sziklájá b a n , a k i s e b b e k közül p e d i g a M e d v e - b a r l a n g , a Kőcsűr, a B r o n z b a r l a n g (több m i n t 100 b a r l a n g ü r e g r ő l t u d u n k ) . A b a r l a n g o k a t és a s z u r d o k k ö r n y é k é t az e m b e r korán birtokba vette. Erről t a n ú s k o d n a k az ásatások során előke rült t ö r t é n e l m i őskorból s z á r m a z ó k ő k o r s z a k i kultúrák ma r a d v á n y a i , a B r o n z b a r l a n g b ó l előkerült b r o n z ö n t ő m ű h e l y s o k tárgyi e m l é k e . A t ö r t é n e l m i k ö z é p k o r t ó l szinte napjain kig a k ö r n y é k l a k o s s á g á n a k m e n e d é k h e l y e volt veszély ide j é n . E z t bizonyítja a b a r l a n g b e j á r a t o k erődítése. A falmarad v á n y o k m a is láthatóak. A K ő m e z e j é n t e l e p ü l é s m a r a d v á n y o k és v é d ő s á n c n y o m á t találjuk. A b a r l a n g o k a t borító v a s t a g a g y a g b ó l t ö m e g é v e l kerültek e l ő a j é g k o r j e g e s s z a k a s z a i b a n itt élt tundrái állatok m a r a d ványai (barlangi m e d v e , j e g e s m e d v e , r é n s z a r v a s , m o r m o t a , z e r g e stb.). Ü d í t ő , m e g n y u g t a t ó és g o n d o l a t o k a t é b r e s z t ő táj ez, m i n d e n k é p p e n m e g é r d e m l i , h o g y m e g i s m e r j ü k , megcsodáljuk, s a t e r m é s z e t s z é p s é g e i t s z e r e t ő e m b e r figyelmét ráirányít suk a t o b z ó d ó s z é p s é g e k n e k erre a b i r o d a l m á r a . Kristó András
Szakszerű erdőgazdaság Thüringia új erdőtörvényében - H o s s z ú termelési időszak. - Tartamos fatermelés a természetest közelítő élettársulás fenntartásával. - N a g y t e r ü l e t ű tarolás m e l l ő z é s e . - T e r m ő h e l y á l l ó fafajok, g e n e t i k a i s o k f é l e s é g . - Csak feltétlenül s z ü k s é g e s erdőfeltárás. - K í m é l e t e s s é g - f ő k é n t a felújításban, használatban é s szállításban. - Á l l o m á n y t é s talajt v é d ő eljárások. - T e r m ő h e l y h e z i g a z o d ó t a l a j e r ő - f e n n t a r t á s é s -javítás. - Minél k e v e s e b b n ö v é n y v é d ő szer. - G o n d o s k o d á s o l y a n vadállományról, a m e l y megfelel a faállománynak és a z erdőfelújításnak. - Növénytápszerek alkalmazásának kerülése a különösen védett termőhelyeken. - G a z d a g ö s s z e á l l í t á s ú e r d ő s z é l e k f e n n t a r t á s a é s kialakítása. - V í z f e l ü l e t e k é s talajvíz v é d e l m e a z e r d ő b e n .
(AFZ 1994.15. Ref.: Jéróme R.)
SALAMON FERENC
Erdei gazdálkodás Ikafalván Ikafalvát a XV. századig őserdő vette körül. Ezekből a nagy kiterjedésű rengetegekből manapság semmit n e m lehet látni. A nyírfa teljességgel eltűnt. A szocialista rabló erdőgazdálkodás nyomait még 60-100 év múlva is lehet majd látni. Az alszegi és felszegi béfüggők, a Határkert és a Domópusztája, valamint a Falugyepe újkeletű, múlt századi földrajzi névképződmé nyek. 1898-ban egyes hivatalos becslések szerint 1176 hold er d ő volt a falu tulajdonában. Az 1989-es „változás" sem hozott sok újat az erdők dolgában: a magánérdekből egy négyzetcen timétert sem adtak vissza, a közeli kézdivásárhelyi Erdőkiter melő és Fafeldolgozó Vállalat ádázul irtja most is az erdőket. Az egyházi erdőgazdálkodásról 1820-tól vannak pontos ada taink. 1898-ban m é g meg lehetett az a jegyzőkönyvtömb, mely 1767-tel kezdődően rögzítette az egyház fontos dolgait, így az erdővel kapcsolatos írásokat is tartalmazhatta, sajnos ez ma nincs meg. 1820. V. 7-én: „...úgy tapasztaltatik, hogy némelyek nagyon pusztítják az Eklésia erdejét a Fellsöbb rendelések el lenére, erre lett a nemes Eklésiától közönségesen ez a határozsá: hogy aki ennek utánna opservaltatik, hogy fejszével pusztíttaná a N . S . Eklésia akár Csere akár Nyir erdejét, minden sze mély válogatás nélkül fizessen 6 forintokot, ha pedig ösmét fej sze nélkül találtatik akárki aki hasonló módon pusztítaná a már kifejezett erdőt az ilyen fizessen három forintokot." Ugyanezen a gyűlésen erdőpásztorokat is választottak. Ez a határozás, egy ben falutörvény is, érvényes a múlt században. Az egyik utolsó, név szerint ismert fő erdőpásztor, Dienes Balázs az „1820-ik Esztendő Májussá hetedikén kelt egyházi törvény" értelmében adja fel 1858-ban Barabás Antalt, kit meg is büntetnek egy fo rintra. 1883 után már n e m tudjuk, hogy kik az egyházi erdő vé delmezői. 1826-ban a törvényt kiegészítik azzal, ha valaki sze kérrel és fejszével „találtatik", akkor 12 forinttal kell megbün tetni. A főerdőbírónak engedlemeskedni kell: „minden tizedik Ház közül az első vice Erdő Biro, ki köteles a maga tízét őriz ni". 1847-ben már érdekeltté teszik az erdőbírókat: „...forint megyén a rajta kapónak". „1847-dik Év Februáriussának 11-iki éjjelen Lovas Katona Pánczél Antal két lovával Szánnyával és mellette lévő Szolgájával az Ekklésia nagyon tilos erdeibe ta náltatván, éppen akkor á mikor egy j ó tere nyírfát el akart oroz ni, maga ugyan szolgástól el szaladott, de Lovai és Szánnyát bé hajtottuk á M e g y e Bíróhoz". A törvény szerinti 12 forintos büntetést Pán-czél Antal (apósa), márkosfalvi Kós István köz benjárására megúszta hat forinttal, melyet február 16-án be is fizetett Málnási Józsefnek. A jegyzőkönyvek szerint (régen sem volt igazság a földön) három hónap múlva Gyalog katona Mátyás Mózses „...az Ekkla. tilos erdejéből egy szál nyírfát le vágván, hogy bé hordozza, az Egyházi Tanács meg büntette 5 forintig..." 1853-ban D e z s ő Dániel kerül az egyháztanács elé: „...az E.ház erdejében csutakokból szenet égetett, mit ő is elis mer, de tilalmát n e m tudta, azt mondja." Mivel a tiltott er dőben merész volt oly tétre menni, hogy szenet merjen éget ni...", ezért 1 forintra megbüntették. Az egyház saját pénztára javára többször ad el fát: „A folyó 1857 évben nem leven az egyháznak költőpénze, tehát az Ekkla. erdejeben nyirfa adód j o n el litzitaczion, melynek ára tétessen az Ekkla. ládájában". Az Újtemplom építése előtt is az erdőhöz nyúltak: falvak sora jött Ikafalvára fát venni. Az ikafalvi erdők múlt századi állományának fogyásához nagyban hozzájárult a „II. Székely Gyalog Regiment" faszükséglete is. 1811-1836 közöttről vannak hiteles adataink. 1815-
3
től minden évben Ikafalvának 6 At öl „kemény tűzifát" kellett leszállítania Márkosfalvára vagy Kézdivásárhelyre „Anton Sonenberg fődoktornak" és ugyanezt a mennyiséget Zonda István „strázsamesternek". Évente I2V2 öl fa levágása, lepucolása és a helyszínre való szállítása terhelte a falut. M á s , nagyobb köz ségek „Fa repartitiaja" csak a fele volt. A falunak más kötele zettségei is voltak: 1824-ben a kászoni részen hidat építenek, s az építkezésre Ikafalvát beterhelték „2 darab 4 öl hosszúságban 6 col vastagságban kemény cserefa elszállítására". Bereckben (1824) „...az újonnan építendő kapitányi quartely ház építésére az alábbi módon adnak az faluk: (Itt csak az Ikafalvára vonat kozó mennyiséget közöljük.) „2 darab 4 öl hosszú 18 col vastag kemény cserefa 2 darab 4 öl hosszú 6 col vastag kemény cserefa 7 darab 6 öl hosszú 7 col vastag kemény cserefa 2 darab 6V2 öl hosszú 7 col vastag kemény cserefa." „A nemes Regiment Comandonak a múlt hónap harmadik napján (1826 april. 3.) poroncsolatja szerint tartozik a Compagnia a Zabolán tanálható kapitányi és a Léczfalván tanáltató fő hadnagyi kvártélyok renoválására 89 db. cserefát adni, mely fák a falukra az alábbi megirt módon repartiáltattak, ugy mint: (ismét csak az Ikafalvára vonatkozó adatot közöljük.) 15 db. 3 öl hosszú 8 col vastagság." 1829-ben: „fa repartitio", ami Ikafalvát terheli az 6 % öl, amit „Korponai Carolus orvosdoktornak Kézdivásárhelyre" kellett odafuvarozni. Ugyanezt a famennyiséget 1831-1833 kö zötti időszakra Kézdivásárhelyen lakó „Szöts (?) doctornak, Háromszék rendes Physikussának" kellett szállítani. Itt kell megemlítenünk Ikafalva „falusbirájit", akiknek „büntetés terhe alatt" kellett mindenkor biztosítaniuk a fa „idő beni rendeltetési helyére érkezését": - 1814: Fetés Gábor - 1815: Dienes Joseph. Az ismert falubírák sora hiányos: a községháza iratai 1918ban pusztultak el „takarítva". A két világháború közötti időben Ikafalván is megvolt a közbirtokosság. A közbirtokosságnak erdeje, erdei kaszálója és erdei legelője volt. A közbirtokossági tagok „künnháló csor dát" tartottak - m e s s z e a falutól a mikóújfalusi határ közelében. A közbirtokossági tagok a területük arányában csaphattak fel állatot legeltetni. Ha n e m volt elegendő állat, akkor a tulajdo nos eladhatta a legeltetési jogát. U g y a n e z volt a helyzet az er dővel is: Csoporterdő, Csoportig helynevek ma is ezt a közös ségi gazdálkodást őrzik. Az ikafalvi közbirtokosság belső, szer vezeti életéről csak az idősek visszaemlékezéseire alapozha tunk. Iratai elkallódtak. Egy időben (l)Lukács Péter volt az el nök. Egyházi erdőpásztorok 1820-1883 között: 1820—1825: László Lajos, Fetés András, Dezső József és Mátyás László 1826-1833: főerdőbíró Dienes László (és minden tizedik ház közül az első lakó elerdőbíró - neveiket nem ismerjük) 1834-1852: név szerint egyetlen erdőpásztort sem ismerünk 1853-1854: Pánczél M ó z e s , 1855-től megyebíró, ezért fel mentették ebből a funkcióból 1853-1857: Ifj. Dombi Pál 1858-1866: László András és Dienes Balázs 1867-1880: egyetlen erdőpásztor nevét sem tudjuk 1880-1883-?: Mátyás András, megtörténhet, hogy tovább is „erdőbíró", de erről írás nincs.
] KITEKINTŐ FINTA ISTVÁN
Északi szomszédaink erdőgazdasága A szlovák erdők általános adatai 1. 2. 3. 4. 5.
Erdőterület: 1 926 0 0 0 h a Erdősültség: 40% F a t e r m e s z t é s i célú: 72% Véderdő: 14% Közjóléti: 14% " T ű l e v e l ű erdők: 43% L o m b o s erdők: 57% 6. Korosztály szerinti m e g o s z l á s : - 4 0 évig 33% 4 1 - 8 0 évig 43% 8 1 - 1 2 0 évig 19% 1215% 7 . Átlagos fakészlet: 186 m / h a 8. A véghasználati e r d ő k átlagos fakészlete: 3 1 6 m / h a 3
3
A z e r d ő k c s u p á n 1 5 - 2 0 % - a újul fel t e r m é s z e t e s e n , e n n e k 5 0 - 6 0 % - r a való e m e l é s e potenciális lehetőség. A terület 7 0 % - á n n e m megfelelő, t a r v á g á s o s ü z e m m ó d b a n folyik a fahasználat. Fakitermelési lehetőség ( 1 9 9 2 . évi adatok alapján): 5 045 900 m 2 404 300 m 1 623 600 m 17 0 0 0 m 4 047 700 m kitermelés: Az erdők tulajdonviszonyai
ebből: véghasználat előhasználat egészségügyi
3
3
3
3
3
Szlovákiában
1.
Á l l a m i erdők:
41,8%
2. 3. 4. 5. 6. 7.
K ö z b i r t o k o s s á g i erdők: Magánerdők: Városi erdók: E g y h á z i erdők: Mezőgazdsági erdők: Tisztázatlan tulajdonviszonyú erdők:
23,9% 17,4% 9,6% 3,0% 0,5% 3,8%.
Erdészeti politika A z e r d ő g a z d á l k o d á s stratégiai célja: - az e r d ő á l l o m á n y m e g ő r z é s e , az erdősültség n ö v e l é s e ; - erdővédelem; - az e r d ő á l l o m á n y gazdagítása: egészségi á l l a p o t j a v í t á s a a közjóléti és fatermesztési funkciók betöltésére. A k o r m á n y j ó v á h a g y t a az erdészeti politika alapjait, e z e k k i d o l g o z á s á n a k stratégiáját és koncepcióit: - ö s s z e f ü g g ő e r d ő k o m p l e x u m o k m e g t e r e m t é s é n e k előse gítése; - állami fenntartási alap létrehozása; - erdőleltár e l v é g z é s e , e n n e k r e n d s z e r e s aktualizálása erdőrendezőség; - j ó v á h a g y o t t e r d ő á l l o m á n y g a z d á l k o d á s i terv alapján történő gazdálkodás valamennyi erdőben; - v a l a m e n n y i g a z d á l k o d ó k ö t e l e z é s e p o n t o s nyilvántartás vezetésére; - tarvágások csökkentése; - h o n o s fafajok g é n á l l o m á n y á n a k v é d e l m e ;
- a m e g e l ő z é s s z e r e p é n e k h a n g s ú l y o z á s a az e r d ő v é d e lemben; - v a l a m e n n y i erdőterület s z a k s z e r ű kezelése; - az állam e l l e n ő r z ő s z e r e p é n e k biztosítása független h i vatalokon keresztül; - a környezetvédelmi és erdőtörvény azonos alapokra he lyezése. A fakitermelés m é g 1989-ig 4 , 8 - 5 , 0 millió m körül m o z g o t t , ez egyrészt a j o b b e g é s z s é g i állapotból, m á s r é s z t a k ü l ö n l e g e s r e n d e l t e t é s ű e r d ő k (a n e m z e t i p a r k o k , r e z e r v á c i ók, városi ü d ü l ő e r d ő k ) k i s e b b területéből fakadt (bár voltak t ú l h a s z n á l a t o k is). J e l e n l e g az előírás S z l o v á k i á b a n 4,5 millió m . E z t a szintet az e l ő z ő é v e k b e n betartották, d e v o l t a k k i s e b b túl h a s z n á l a t o k is. E z az új t u l a j d o n v i s z o n y o k kialakulásával, illetve az e l l e n ő r z é s j o g i kialakulatlanságával m a g y a r á z h a tó. E b b e n az évben ( 1 9 9 3 ) várhatóan 9 5 % - o s a teljesítés, ami 4 , 3 millió m fakitermelést jelent. E fatömeg 5 6 % - a t ű l e v e l ű és 4 4 % - a l o m b o s fa. A z előí rást n e m egyenletesen teljesítik, m i v e l n é m e l y i k r é g i - ú j tu lajdonos leállította a termelést, a m í g a t u l a j d o n v i s z o n y o k n e m tisztázódnak. A z e g é s z s é g ü g y i t e r m e l é s e k a r á n y a e b ben az évben c c a . 4 5 % volt. A z e l ő h a s z n á l a t o k r é s z a r á n y a 20-25%. A reprivatizációs folyamatot t e r m é s z e t s z e r ű e n lassítja a tulajdon h i v a t a l o s á r v e r é s e k e n v a l ó p á l y á z t a t á s a é s az ezzel j á r ó nyilvántartási p r o c e d ú r a . Ezért, b á r a folyamattal m i n denki egyetért, a földhivatalok d o l g o z ó i n e m k é p e s e k tartani a lépést. S z l o v á k i á b a n a faipar túlméretezett. M á r k e z d e t b e n is a m a x i m á l i s fakitermelési k a p a c i t á s r a állították b e őket. M a n a p s á g szinte m i n d e n városi és falusi e r d ő h ö z saját fűrész ü z e m e t k é p z e l n e k el. A v á l l a l k o z ó r é t e g a v e n d é g l ő k , étter m e k és h o t e l e k után a f ű r é s z ü z e m e k r e vetette m a g á t . A v é k o n y a b b faanyag eladhatatlan. A p a p í r g y á r a k a t n e m érdek lik e z e k a m é r e t e k , p e d i g az e l ő h a s z n á l a t o k faanyaga első sorban odairányulhat. 3
3
3
A faanyagexport állami szinten korlátozott. E x p o r t - é s i m p o r t e n g e d é l y e k k e l j o b b á r a c s a k n a g y ü z e m , n é m e l y i k vá rosi erdőbirtok é s m a g á n v á l l a l k o z ó bír, s ezeket b i z o n y o s társadalmi s z e r v e z e t e k n é l szerezték. A t e r m é k e k s z a b a d á r a s a k , d e elég stabilak é s az árszint ben b i z o n y o s c s ö k k e n é s v á r h a t ó . A faipari ü z e m e k n a g y részt fizetésképtelenek, n e m fizetnek a beszállított faanyag után, s o k a t a r t o z á s u k (csak a T a n u l m á n y i E r d ő g a z d a s á g n a k - Z ó l y o m - n é h á n y milliárd k o r o n á v a l tartoznak). A z állami e r d ő g a z d a s á g o k n a k s o k a k i n t l e v ő s é g ü k és s o k s z o r a m u n kabér kifizetése is g o n d o t o k o z . E b b e n az évben az erdészeti k a m a r á r ó l szóló törvényt m e g s z a v a z t a a p a r l a m e n t . E z t m é g e b b e n az évben fel kell állítani. A z új e r d ő t ö r v é n y , a m á s o d i k á t d o l g o z á s u t á n , vár h a t ó a n a j ö v ő év elején kerül a p a r l a m e n t e l é .
