ERDÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI I. A SZAKKÉPESÍTÉS Országos Képzési JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 6262 01 2. A szakképesítés megnevezése: Erdésztechnikus 3. Hozzárendelt FEOR szám: 3125 4. Szakképzési évfolyamok száma: 3 5. Képzési idő, maximális óraszám: 6. Elmélet aránya: 50% 7. Gyakorlat aránya: 50%
II. A SZAKKÉPESÍTÉS TOVÁBBI ADATAI 8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga 9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: szakmai alkalmasság 10. Előzetes szakmai gyakorlat: 11. Előírt gyakorlat: 12. Szakmai alapképzés időtartama: 13. Szintvizsga:
III. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 3125 Erdő- és természetvédelmi technikus 2. A munkaterület rövid, jellemző leírása Az erdésztechnikus feladata az erdőgazdálkodással kapcsolatos minden középfokú végzettséget igénylő tevékenység ellátása a maggazdálkodás, a csemetetermesztés, az erdőművelés, az erdővédelem, az erdőhasználat, az erdei termékek értékesítése, a vadgazdálkodás és az alapvető fafeldolgozás területén. A felsorolt tevékenységek irányítása, szervezése vagy az azokban történő vállalkozás. 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése 21 6207 01 Dísznövénytermelő 21 6207 02 Faiskola-kezelő 31 6207 03 Faiskolai szaporítóanyag-előállító 33 6207 01 Dísznövénykertész 51 6207 01 Kertépítő és -fenntartó 33 6280 01 Mezőgazdasági gépész
31 6280 10 52 5470 04
Mezőgazdasági gépkezelő Környezetvédelmi technikus
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 1. A foglalkozás gyakorlása során elvárt kompetenciák A szaporítóanyag termelés. Az erdőtelepítés. Az erdőfelújítás. Az erdőnevelés. Az erdőhasználat. A vadgazdálkodás. Az erdőmérés. Az erdőrendezés. A fafeldolgozás. Az erdővédelem. A faanyagmozgatás, szállítás, értékesítés. Az irányítási, szervezési feladatok. Az önálló vállalkozás fenntartása a munkaterületen. 2. Elméleti követelmények Ökológia terén - meg tudja jelölni az ökológiai tényezők helyét az erdei ökoszisztémákban, - fel tudja sorolni az élővilág szerveződési szintjeit, és meg tudja magyarázni azok tartalmát, - definiálni tudja az ökológiai alapfogalmakat, használni tudja a szakkifejezéseket, - önállóan el tudja magyarázni az élő és élettelen környezetben lejátszódó anyag- és energiaforgalmat, - önállóan el tudja magyarázni az ökoszisztéma jellemzőit, működésének alapelveit. Termőhelyismeret terén - ismeri az erdő életében döntően érvényesülő éghajlati és talajtényezőket, - definiálni tudja a termőhely és a termőhelytípus fogalmát, - ismertetni tudja a termőhelyi tényezőket (domborzat, klíma, hidrológiai viszonyok, genetikai talajtípus), - be tudja sorolni az erdőterületeket az erdészeti klímaértékelés kategóriáiba, - érti a talajok genetikai kialakulását, - ismeri a talajok genetikai osztályozását (romtalajok, klímahatásra kialakult talajok, vízhatásra kialakult talajok), - felismeri a fontosabb talajtípusokat, be tudja sorolni őket a talajosztályozásba, - fel tudja sorolni a hazai erdőgazdasági tájakat. Erdészeti növénytan terén - biztonságosan ismerjék fel az erdei fa és cserjefajokat, önállóan tudják ismertetni azok felismerési bélyegeit, - biztonságosan tudja ismertetni a főfafajok termőhelyi igényét és elterjedését, - ismerje a kísérő fafajok és cserjék termőhelyi igényét s elterjedését, - ismerje fel az erdőben előforduló gyakoribb, vízgazdálkodást jelző és védett lágyszárú növényeket, - tudja azonosítani a fontosabb növénytársulás-csoportokat és tudja ismertetni azok összetételét, - lássa az összefüggéseket a társulások kialakulása és a termőhelyi viszonyok között, - ismerje fel a lágyszárú növények vízgazdálkodást és talaj-kémhatást jelző tulajdonságát és ennek erdészeti jelentőségét, - tudja azonosítani a növények rendszertani helyét. Erdészeti állattan terén - biztonságosan ismerje fel a vadászható, a gyakoribb védett, és a jelentős erdőgazdasági kártevő állatokat, - tudja ismertetni a tanult állatfajok életmódját, élőhelyi igényét, az ökoszisztémában betöltött szerepét, gazdasági jelentőségét, védelmének okát, vagy kártételét, - határozók segítségével tudja azonosítani a gyakoribb, erdőben élő egyéb állatokat, - tudja azonosítani az állatok rendszertani helyét. Erdőmérés terén
- tudja definiálni és értelmezni a faállomány-szerkezeti alapfogalmakat, - ismerje a faállomány élőfa-készletének meghatározására szolgáló módszereket (teljes felvételezés, mintaterületes eljárások, átlagfás mintavétel), és a fatérfogat kiszámítására szolgáló módokat, - legyen képes a faállomány, vagy az egyes fák fatérfogatának önálló meghatározására. Munka-, tűz- és környezetvédelem, terén - ismerje a biztonságos munkavégzés általános feltételeit, a foglalkozási ártalmakat, - ismerje fel a munkahelyi környezet védelmének jelentőségét, ismerjék a tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait és azok megelőzésének lehetőségeit, - biztonsággal ismerje fel a tűzveszélyt jelentő tényezőket, és tudják azok elhárításának módjait, - ismerje a munkavédelem, környezetvédelem és tűzelhárítás jogi szabályozását, - ismerje és tudja értelmezni az Erdészeti Balesetelhárítási Szabályzat (EBSz) tartalmát, - biztonsággal tudja ismertetni és alkalmazni az egyes munkafolyamatokra vonatkozó munkavédelmi szabályokat. Gépkezelés terén - ismeri a gépészet alapanyagait, azok jellemzőit és felhasználói körét, - azonosítani tudja a gépelemeket, - ismeri az erőgépek működési elvét és szerkezeti felépítését, - körül tudja írni az erdőgazdasági gépek alkalmazási területeit, a velük szemben támasztott követelményeket, - ismeri a fontosabb erdőgazdasági gépek működési elvét és szerkezeti felépítését, - meg tudja magyarázni a fontosabb erdőgazdasági gépek kezelését, karbantartását, egyszerű hibák elhárítását, - ismeri a közlekedés szabályait. Vadgazdaság terén - ismeri a vadászati szempontból fontos állatfajok életmódját és élőhely igényét, - ismeri a vadgazdaság helyét és szerepét az erdő- és mezőgazdaságban, - felismeri a vadgazdaság és a természetvédelem kapcsolatát, - értékelni tudja az egyes vadfajok természetben betöltött szerepét, - jellemezni tudja a vadfajokra jellemző trófeák fejlődési szakaszait, - felismeri az élőhely gazdálkodás, vadföld gazdálkodás és vadtakarmányozás jelentőségét, - ismeri a zárttéri vadtenyésztést, a vadbefogás lehetséges módjait, - ismeri a mesterséges apróvadtenyésztés technológiáját, - meg tudja nevezni a vadbetegségeket, - azonosítani tudja a vadfajokat, - ismeri az állományszabályozás alapelveit, - önállóan alkalmazni tudja a vadkárelhárítás és a vadvédelem különböző módszereit, - bírálni tudja a vadfajok trófeáit, - biztonságosan ismeri a vadászfegyverek kezelését, - alkalmazni tudja a vadászati módokat, - ismeri a vadászati jogszabályokat. Erdőművelés terén - legyen képes önállóan ismertetni, megtervezni és végrehajtani: - a maggazdálkodás és csemetetermesztés, - az erdőtelepítés, - a természetes és mesterséges erdőfelújítás, - az erdőnevelés, - a különleges termőhelyi viszonyokon (homokterület, ártér, láp, kopár, szik) történő erdősítés munkafolyamatait, - ismerje a sarjerdő-gazdálkodás módszereit és lehetőségeit, - ismerje a rontott erdők átalakításának módjait, - ismerje az erdőgazdasági üzemmódok lényegét, és magyarországi alkalmazásának lehetőségeit, - ismerje a közjóléti, védelmi, kutatás-oktatási célú erdők létesítését, kezelését, - ismerje az erdészeti növénynemesítés céljait, módszereit, a nemesítés eredményének ellenőrzését, a fajtaelismerés szabályait, - ismerje az erdőművelés és természetvédelem kapcsolatát és a természetszerű gazdálkodás lehetőségeit, módszereit. Az erdőhasználat terén
- felismeri a fahibákat, - jellemezni tudja a fa fizikai tulajdonságait, - ismeri a fahasználat tevékenységi körét, - elemezni tudja a fakitermelés munkaműveleteit, - ismeri a fahasználatban alkalmazott gépi eszközök működését és alkalmazási lehetőségeit, - ismeri a faanyagmozgatás végrehajtását, - meg tudja nevezni a fakitermelés munkahelyeit, - meg tudja nevezni az erdei választékokat, - ismeri az erdei választékok előállításának szabványait, valamint az Európa országaiba irányuló feldolgozatlan fa szabványát, - ismeri a fahasználat tervezésének alapvető lépéseit, - ismeri a választéktervezés módszereit, - ismeri a fahasználati munkarendszereket és azok alkalmazási lehetőségeit, - ismeri az erdei termékek és mellékhaszonvétel előállítási módjait. Gazdasági és vezetési ismeretek terén - ismeri a közgazdasági alapfogalmakat, - meg tudja nevezni a gazdálkodási formákat, - ismeri a gazdálkodás szabályozását, - körül tudja írni a gazdálkodási folyamatokat, - ismeri az erdőről és az erdő védelméről, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényeket, - ismeri a vállalkozások létrehozásának feltételeit. Fafeldolgozás terén - ismeri a fafeldolgozás alapfogalmait, - ismeri a fűrészipar, lemezipar gyártástechnológiáit, - ismeri a faipar helyét és kapcsolatát az erdőgazdálkodással, - körül tudja írni az erdei termékek minőségi követelményei és a faipari termékek előállítása közötti összefüggéseket. Erdőrendezés terén - ismeri az Állami Erdészeti Szolgálat szervezetét, - ismeri az erdőállomány-gazdálkodás tervezését, - ismeri az átfogó erdőterv szintű tervezést, - önálló alkalmazás szintjén ismeri az erdőterv használatát és vezetését, - ismeri a geodéziai alapfogalmakat, - biztonsággal ismeri a térképészeti jeleket, jelöléseket, - önálló végrehajtás szintjén ismeri az erdőgazdasági területek határainak kitűzését, - azonosítani tudja az erdészeti üzemi térképek fajtáit, - el tudja végezni az erdő határainak megállapítását és megjelölését. Erdővédelem terén - tudja értelmezni az erdő megbetegedésének fogalmát, ismerje annak lehetséges módjait, a kór- és kárláncolat, gradáció és járvány kialakulását, - ismerje a betegségek elleni védekezés általános módszereit (megelőző, megszüntető), - ismerje az előrejelzés kárfelmérés módjait, legyen képes az egyszerűbb előrejelzési módok önálló alkalmazására, - ismerje a növényvédelmi technológiákat, és azok erdőben való alkalmazásának lehetőségeit, - tudja csoportosítani a növényvédőszereket, tudja elhelyezni a rendszerbe az erdőgazdaságban használt gyakoribb növényvédőszereket, - ismerje a növényvédelmi munkák végzésének biztonsági szabályait, - önállóan ismerje fel a gyakoribb erdei károsítókat és kórokozókat, - ismerje a fontosabb károsítók, kórokozók életmódját és az életközösségben betöltött helyét, szerepét, - az életmód figyelembevételével önállóan tudja megállapítani a fontosabb károsítók és kórokozók ellen alkalmazható védekezési technológiát. 3. Gyakorlati követelmények Erdei életközösség ismerete terén
- önállóan és biztonsággal ismerje fel, - - az erdei fa és cserjefajokat, - a vadászható állatokat, - a fontosabb erdei kórokozókat és károsítókat, - a fontosabb védett növényeket és állatokat, - ismerje fel, határozók segítségével azonosítsa, - a gyakoribb gyomnövényeket, - a vízgazdálkodást és kémhatást mutató típusjelző növényeket, - a gyakrabban előforduló egyéb növényeket, állatokat, ehető és mérgező gombákat, - ismerje fel a fontosabb növénytársulás-csoportokat, meg tudja mutatni az arra jellemző fajokat, - ismerje fel a fontosabb genetikai talajtípusokat, tudja besorolni azokat a talajrendszerbe, - meg tudja határozni a talaj fontosabb fizikai és kémiai mutatóit, - meg tudja mérni a fontosabb éghajlati tényezők értékét, - legyen képes a termőhely értékelésére és a termőhelytípus meghatározására, - tudja elmagyarázni a termőhely és a rajta élő társulás összefüggéseit. A műszaki ábrázolás, erdőmérés, földmérés és erdőrendezés terén - tudja önállóan használni a rajzeszközöket, ismerje a tömbírást és a műszakirajz szabályait, - tudjon rajzeszközökkel és szabadkézzel térképet másolni, és térképvázlatot készíteni, - le tudja rajzolni az egyszerűbb gépészeti elemeket és szerkezeteket, - önállóan és biztonsággal tudja olvasni az erdőtervi térképet, - erdőtervi térkép segítségével önállóan tudja azonosítani és jelölni az erdőrészlethatárokat, - a hagyományos geodéziai eszközök segítségével el tudjon végezni távolságmérést, területfelmérést, területkitűzést, - önállóan, biztonságosan képes legyen a fakészlet meghatározási módszerek alkalmazására, meg tudja állapítani a faállomány élőfa készletét, az álló és fekvő fa térfogatát, - ismerje az erdőterv tartalmát, ki tudja olvasni abból az erdőrészlet adatait, tudjon erdőrészlet leírást készíteni „L”-lapon. A munka- tűz- és környzetvédelem terén - a balesetelhárítási, környezetvédelmi és tűzmegelőzési szabályok ismeretében, feladatait képes legyen biztonságosan elvégezni, - képes legyen megszervezni, megteremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit, - tudjon munkavédelmi oktatást tartani és arról jegyzőkönyvet készíteni, - ismerje fel a veszélyhelyzeteket, és legyen képes azok elhárítására. Gépészet, gépkezelés terén - ismerje fel, be tudja mutatni a gépelemeket, - tudja elmagyarázni a belsőégésű motorok működési elvét, ábrákon, modelleken, valódi motorokon be tudja mutatni azok szerkezeti felépítését, - önállóan tudja használni a motorfűrészeket és annak kisegítő eszközeit, adaptereit, el tudja végezni ezek karbantartását és egyszerűbb hibaelhárítását, - el tudja magyarázni az erőgépek működését, be tudja mutatni a szerkezeti egységeit, - önállóan tudja kezelni a közelítőgépeket és az erdészeti rakodógépeket, ismeri működési elvüket, szerkezeti felépítésüket, el tudja végezni ezek karbantartását és egyszerűbb hibaelhárítását, - ismeri az erdőművelés, erdőhasználat, anyagmozgatás, növényvédelem munkagépeit, el tudja magyarázni a működését, be tudja mutatni szerkezeti elemeit. Vadgazdaság terén - önállóan és biztonságosan tudja használni a vadászfegyvereket, el tudja végezni a szét és összeszerelését, karbantartását, - ismeri a vadászati módokat, önállóan részt tud venni egyéni és társas vadászatokon, - el tudja végezni vadászatok tervezését, szervezését, végrehajtását, - ismerje a vadgazdálkodási terv tartalmát, tudja használni a tervet, legyen képes abból az adatokat kiolvasni, - tudja elvégezni a vadlétszám becslését, és részt tudjon venni az állományszabályozási terv és a vadgazdálkodási terv elkészítésében, - képes legyen a vadgazdasági berendezések készítésére, elhelyezésére.
Erdőművelés terén - az erdőművelési munkák elvégeztetésére és ellenőrzésére. Erdőhasználat terén - tudjon vágásszervezési tervet készíteni, - el tudja végezni a fadöntést, gallyazást, darabolást, felkészítést, - önállóan, biztonsággal el tudja végezni a választékolást, készletezést, számbavételt, - képes a fakitermelési munkák megszervezésére, végrehajtatására és ellenőrzésére, - tudjon erdei melléktermékeket gyűjteni (gyűjtetni) és kezelni, - el tudja végezni a faanyag közelítését, gépi rakodását és a rakodó rendezését. Gazdasági és vezetési ismeretek terén - legyen képes az erdőgazdasági munkák középszintű előkészítésére, szervezésére, elvégeztetésére, ellenőrzésére és értékelésére, - tudjon munkanaplót, szolgálati naplót és raktárkönyvet vezetni, ki tudja tölteni a munkák elvégzéséhez tartozó bizonylatokat, - legyen képes az erdészeti munkák végzésére önálló vállalkozóként, - munkájához tudjon számítástechnikai eszközöket alkalmazni. Fafeldolgozás terén - ismeri és el tudja magyarázni a fafeldolgozás technológiáit, be tudja mutatni a technológiákhoz tartozó gépeket, eszközöket, azok működési elvét és szerkezeti felépítését. Erdővédelem terén - ismerje fel az erdőben előforduló betegségeket, - az egyszerűbb előrejelzési módok alkalmazásával tudjon rövidtávú előrejelzést adni a betegség lefolyására, - tudjon kárfelmérést készíteni, - a kórokozók és károsítók életmódjával összefüggésben tudjon javaslatot tenni az alkalmazható védekezési technológiára. 4. Személyi követelmények A munkaterület jellemzéséhez igazodó szakmai, egészségügyi alkalmasság határozza meg a beiskolázási feltételeket. Az erdésztechnikus rendelkezzen általános és szakmai műveltséggel, amely alapot ad a folyamatos önművelésre, a szakma szeretetére. Alakuljon ki benne a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, valamint a jó vezetői készség. Az erdésztechnikus rendelkezzen jó koordinációs készséggel és fizikai állóképességgel az időjárás viszontagságai között végzett munkához. Alakuljon ki benne az alkalmazkodó képesség, a pontos, precíz munkavégzés igénye, a munkavégzéshez különösen a gépjármű vezetéséhez - nélkülözhetetlen figyelemmegosztás képessége, valamint az önálló vállalkozó készség. Tevékenységét tudja összehangolni környezetének fenntartható állapotával.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele A vizsgára az jelentkezhet, aki az erdésztechnikus szakmai képzést eredményesen elvégezte, vagy a vizsga megkezdéséig várhatóan elvégzi. Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályokban előírtak szerint történik. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben a járműkategóriához előírt életkor. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: „T” kategóriára, vagy „B” kategóriára érvényes járművezetésre jogosító okmány megléte. A jogosítvány a szakmai vizsgára történő felkészítéssel együtt is megszerezhető. Iskolai rendszerű képzés esetén a járművezető képzés kötelező részét képezi az oktatásnak. A képzés alatt szervezett járművezető képzés esetén a jármű kategóriájának megfelelő egészségügyi alkalmasság. Amennyiben a képzést folytató intézmény pedagógiai programjában előírta szakdolgozat készítését, a vizsgára bocsátás feltétele, hogy a tanuló a pedagógiai programban meghatározott követelmények szerint legalább elégséges szinten elkészítse dolgozatát.
A szakmai vizsgát a vonatkozó hatályos rendelet előírásai alapján kell végrehajtani. Köztes vizsga: 2. A szakmai vizsga részei - Írásbeli vizsga - Szóbeli vizsga - Gyakorlati vizsga A szakmai vizsga során az írásbeli vizsgarész előzze meg a többi vizsgarészt. A vizsga további sorrendjét a vizsgabizottság elnöke határozza meg. 2.1. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama Az írásbeli vizsga feladat két részből áll. A feladat első része egy összefüggő dolgozat, amelyet a tanulónak esszé formájában önállóan kell kidolgoznia. A második rész egy feladatlap, amely objektíven értékelhető feladatokból áll (egyszeres választás, többszörös választás, relációanalízis, kakukktojás, felsorolás, szöveg kiegészítés, egyszerű számítás stb.) Az első feladatrész lehet önálló erdőművelési, vagy erdőhasználati téma, illetve lehet olyan komplex feladat, amelynél az említett két tantárgyból adott alapfeladat kidolgozásához szükség lehet az erdészeti növénytan, az erdőbecslés, az erdőrendezés és a gazdasági és vezetési ismeretek témakörök egyes részeinek alkalmazására. A második feladatrész (feladatlap) összeállításában az egyes szakmai ismeretek a következő javasolt arányokban szerepelnek: Tantárgy - erdészeti növénytan, termőhelyismeret, erdőművelés, erdővédelem: - erdőhasználat, fafeldolgozás: - erdőmérés, erdőrendezés: - géptan: - gazdasági és vezetési ismeretek: - erdészeti állattan, vadgazdálkodás: Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
Javasolt pontszámarány 30% 30% 10% 10% 10% 10%
2.2. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama A gyakorlati vizsga két részből áll: felismerés, gyakorlati feladat. a) felismerés A vizsgázónak erdei fafajokat, cserjéket, fontosabb társulást, vízgazdálkodást jelző és védett lágyszárú növényeket, vadnyomokat, vadászati, erdő-és természetvédelmi szempontból fontosabb állatokat kell megismernie preparátum, metszet, teljes növény, hajtás, termés, mag formájában. Segédeszközként csak kézi nagyító használható. A felismerési részben a tanulónak azokat a fajokat kell ismernie, amelyeket az erdészeti növénytan és erdészeti állattan tantárgyakban az FVM által kiadott központi program szerint tanultak. A vizsgázónak 10-30 növényt és állatot kell felismernie. A felismerésre szánt anyagot a központi programban meghatározott fajokból a vizsgát szervező intézmény állítja össze. b) gyakorlati feladat A vizsgázó az FVM által jóváhagyott tételsorból húzva egy konkrét gyakorlati feladatot kap, amelyet végre kell hajtania. A tételsor az erdőművelés, termőhelyismeret, erdővédelem, erdőhasználat, vadgazdálkodás, géptan, gazdasági ismeretek, erdőmérés, erdőrendezés témakörében tanult gyakorlati ismereteket foglalja magába.
A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb 300 perc. 2.3. A szóbeli vizsga tantárgyai - erdőműveléstan, - erdőhasználattan, - gazdasági és vezetési ismeretek. Az erdőművelés vizsgatárgy: - az állományalkotó főfafajok és a fontosabb kísérő fafajok ismertetése, - a gyakoribb erdőtársulás-csoportok jellemzése, - a termőhely fogalma és tényezőinek ismertetése, - az erdészeti talajrendszer 9 fő típusa, azok kialakulásának körülményei és a fő típusokba tartozó, gyakoribb erdészeti jelentőséggel bíró genetikai talajtípusok rövid jellemzése, - a maggazdálkodás, csemetetermesztés ismeretei, az erdőtelepítés, az erdő mesterséges és természetes felújítása, a különleges termőhelyi viszonyok közötti erdősítés módjai, - erdőnevelés ismeretei, - a sarjerdő-gazdálkodás és a rontott erdők átalakításának ismeretei, - az erdőgazdasági üzemmódok, - a természetközeli erdőkezelés elvei, - az a közjóléti, védelmi és oktatás-kutatási célú erdők létesítésének, kezelésének ismeretei, - az erdészeti növénynemesítés ismeretei. Az erdővédelemtan tantárgy: - az általános erdővédelemtan, - az általános erdővédelmi technológia, - a részletes erdővédelemtan, - a részletes erdővédelmi technológia ismereteit, témaköreit foglalja magába. Az erdőhasználattan vizsgatárgy: - az erdőhasználattan fogalma, felosztása, a fahasználat tevékenységi köre, - a faanyag tulajdonságai, a fahibák, - a fakitermelés végrehajtását, munkarendszerei, - a faanyagmozgatás végrehajtása, - az erdei választékok szabványai, méreti és minőségi követelményei, az Európa országaiba irányuló feldolgozatlan faanyag szabványa, - az erdei melléktermékek termelése, - a fahasználat tervezése témaköröket foglalja magába. A gazdasági és vezetési ismeretek vizsgatárgy: - a közgazdasági alapfogalmak, - a gazdálkodási formák, - a gazdálkodási folyamat, ennek szabályozása és értékelése, - a jogi ismeretek, - a vállalkozói ismeretek, - a vezetési ismeretek témaköröket foglalja magába. A szóbeli vizsgán az FVM által jóváhagyott és kiadott tételeket kell alkalmazni. 3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével 3.1. Az írásbeli vizsga tartalma - esszé jellegű kidolgozás erdőművelési, erdőhasználati, vagy ezekre alapuló (növénytannal, erdőbecsléssel, erdőrendezéssel, gazdasági és vezetési ismeretekkel) komplex téma ismertetése. - feladatlap kitöltése egy az erdészeti növénytan, erdészeti állattan, termőhelyismeret, erdőművelés, erdővédelem, vadgazdálkodás, erdőhasználat fafeldolgozási alapismeretek, erdőbecslés, erdőrendezés, géptan, gazdasági és vezetési ismeretek, témakörök ismeretanyagából 3.2. A gyakorlati vizsga tartalma
- felismerés, erdei fafajok, cserjék, fontosabb társulást, vízgazdálkodást jelző és védett lágyszárú növények, vadászati, erdő-és természetvédelmi szempontból fontosabb állatok felismerése segédeszköz nélkül, preparátum, metszet, teljes növény, hajtás, termés, mag formájában, - magtermés becslésének, gyűjtésének, kezelésnek elvégzése, a mag minőségének megállapítása, - csemetekerti vetésterv készítése, magszükséglet és területigény számítása, - vetés, dugványozás, csemetenevelési feladat elvégzése, - erdősítés és erdősítés ápolás elvégzése, - erdősítési terv készítése, - fiatalos ápolás elvégzése, - nevelővágások jelölése, - erdőtársulás-csoportok felismerése a terepen, jellemző faji összetételének, védett és jelző (vízgazdálkodást és talajkémhatást) lágyszárú növényeinek bemutatása, - talaj-és termőhelytípus, valamint a hozzá köthető célállomány meghatározása terepen, - az erdő betegségeinek felismerése terepen, és a javasolható védekezési technológia meghatározása, - fadöntés végrehajtása különböző helyzetű fákon, - gallyazás, választékolás végrehajtása, - fahasználati tervek (választékterv, vágásszervezési terv) készítése, - faanyagmozgatás tervezése, - faanyagmozgatás: közelítés, gépi rakodás, rönkrendezés elvégzése, - vadállomány-szabályozási terv tartalmának ismertetése, tervrészlet elkészítése, - vadászati terv készítése, - vad trófeájának értékelése, - motorfűrész és adaptereinek üzemeltetése, hibaelhárítása, karbantartása, láncélezésének elvégzése, - dízel- és Ottó-motorral felszerelt erőgép, vagy személygépkocsi karbantartása, üzembe helyezése és működtetése, - az erdőgazdaságoknál használatos nyomtatványok kitöltése, - csemete- és faanyag-készlet felvételezése és bizonylatolása, - munkanorma megállapítása, - gazdasági mutatók (termelési érték, ráfordítás, termelékenység, hatékonyság, gazdaságosság) számítása, - költségek tervezése és meghatározása, - álló fa és faállomány fatérfogatának meghatározása különböző becslési módokkal, - erdőrészlet területének meghatározása, kitűzése és térképi ábrázolása, - erdőleírási jegyzőkönyv („L”-lap) készítése, - az erdőterv részeinek ismertetése, a benne szereplő adatok kiolvasása. 3.3. A szóbeli vizsga tartalma - az állományalkotó fő fafajok és a fontosabb kísérő fafajok ismertetésére, - a gyakoribb erdőtársulás-csoportok jellemzésére, - a termőhely fogalmának és tényezőinek ismertetésére, - az erdészeti talajrendszer 9 főtípusának és azok kialakulásának ismertetésére, a főtípusokba tartozó gyakoribb erdészeti jelentőséggel bíró genetikai talajtípusok rövid jellemzésére, - a maggazdálkodás, csemetetermesztés munkafolyamatainak ismertetésére, - az erdőtelepítés, az erdő mesterséges és természetes felújításának, a különleges termőhelyi viszonyok közötti erdősítés módjainak ismertetésére, - az erdőnevelés ismertetésére, - a sarjerdő-gazdálkodás és a rontott erdők átalakításának ismertetésére, - az erdőgazdasági üzemmódok jellemzésére, - a természetközeli erdőkezelés alapelveinek ismertetésére, - a közjóléti, védelmi és oktatás-kutatási célú erdők létesítésének, kezelésének ismertetésére, - az általános és részletes erdővédelemtan és erdővédelmi technológia ismereteinek elmondására, - az erdészeti növénynemesítés céljának és módszereinek ismertetésére, - az erdőhasználattan fogalmának, felosztásának, a fahasználat tevékenységi körének ismertetésére, - a faanyag tulajdonságainak jellemzésére, a fahibák ismertetésére, - a fakitermelés végrehajtásának, munkarendszereinek ismertetésére, - a faanyagmozgatás eszközeinek, módszereinek ismertetésére,
- az erdei választékok szabványainak, méreti és minőségi követelményeinek, valamint az Európa országaiba irányuló feldolgozatlan fa szabványának ismertetésére, - az erdei melléktermékek termelésének ismertetésére, - a fahasználati tervezés ismertetésére, - a közgazdasági alapfogalmak ismertetésére, - a gazdálkodási formák ismertetésére, - a gazdálkodási folyamat leírására, a folyamat szabályozásának és értékelésének ismertetésére, - a gazdálkodási és szakmai tevékenység jogi szabályozásának ismertetésére, - a vállalkozás kialakításának és működtetésének ismertetésére, - a vezetési ismeretek elmondására. 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A vizsga alóli felmentés a hatályos vizsgarendelet figyelembe vételével a vizsgakövetelmények teljes megfelelése esetén adható. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. Mentesül az adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetőleg tantárgyi) tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a tanulmányi verseny kedvezményezettjeire vonatkozó szabályozás szerint kell megállapítani. 5. A szakmai vizsga értékelése A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján - szakmai elméletből és - szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. 5.1. Az írásbeli vizsga értékelése Az írásbeli feladatot pontozással kell javítani. A feladatra adható összes pontszám 100 pont, amelyből az első feladatrész és a feladatlap aránya kb. 60-40%. A feladatlap pontozását a az FVM által kiadott értékelési útmutató szerint kell elvégezni. A kapott pontszámok alapján a tanuló a szakmai írásbelire egy érdemjegyet kap a következők szerint: 0-30 pont = elégtelen (1) 31-44 pont = elégséges (2) 45-60 pont = közepes (3) 61-80 pont = jó (4) 81-100 pont = jeles (5) A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott. A gyakorlati vizsgán tantárgyanként (feladatonként) külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell osztályozni. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt gyakorlati vizsgaeredményét, ha bármely gyakorlati tantárgyra elégtelen érdemjegyet kapott. 5.2. A szakmai elméleti vizsga értékelése A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegy és a szóbeli vizsgarészen tantárgyanként külön-külön kapott érdemjegyek (3 db) számtani átlagolásával kell meghatározni. (Kerekítési tényezőként az írásbeli vizsgarész eredményét kell figyelembe venni.) Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgájára, vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott. Ha a részjegyek átlaga 2,5, 3,5 vagy 4,5, akkor a kerekítés a szóbeli osztályzatok átlagának irányába történik. 5.3. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése A felismerést úgy kell értékelni, hogy aki
- a felismerés feladatban szereplő fajok számának 40%-át nem ismeri fel, vagy azt meghaladóan hibázik, az elégtelen osztályzatot kap; - a felismerés feladatban szereplő fajok számának 30-40%-a között hibázik, annak osztályzata elégtelen, de a vizsgabizottság számára póttételként egy másik felismerési kollekciót jelöl ki. Ha a tanuló ezt megoldja, akkor a második kollekcióban bármilyen elégtelennél jobb eredményt ér el, a felismerési feladatra elégséges osztályzatot kaphat. A felismerés érdemjegyének megállapítására javasolt értékelés: 0-7% hiba jeles (5), 8-14% hiba jó (4), 15-21% hiba közepes (3), 22-29% hiba elégséges (2). A gyakorlati feladat értékelését a vizsgabizottság a hagyományos osztályzatokkal végzi. A szakmai gyakorlat végső osztályzatának megállapítása a két vizsgarész érdemjegyeinek egyszerű összevetésével történik. Ha a két részjegy átlaga 2,5, 3,5 vagy 4,5, akkor a kerekítés a gyakorlati feladat osztályzatának irányába történik. Ha a vizsgázó bármelyik részjegye elégtelen, akkor a végső osztályzata is elégtelen lesz. Ha a tanuló a gyakorlati vizsga során saját, vagy más testi épségét veszélyezteti, akkor a vizsgát meg kell szakítani és a jelölt elégtelen osztályzatot kap. A szóbeli vizsga értékelését a vizsgabizottság tantárgyanként a hagyományos osztályzatokkal végzi. 5.4. A szakmai vizsga értékelése Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a vizsgakövetelményeket teljesítette. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá ha a szóbeli vizsgarészen bármelyik szakmai elméleti tantárgyból elégtelen érdemjegyet, illetőleg osztályzatot kapott. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, illetőleg tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javító vizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető. 6. A vizsgáztatás sajátságos feltételei A szóbeli és a gyakorlati vizsgarész egy vizsganapon csak kis létszámú csoportnál és csak a szakképesítésért felelős minisztérium külön engedélye alapján szervezhető. A sikeres szakmai vizsgát tett erdésztechnikusok a végzettségüket igazoló szakmai bizonyítvánnyal a külön jogszabályban meghatározott intézménynél igényelhetik az FVM által kiadott motorfűrészek közelítőgépek és erdészeti rakodógépek kezelésére jogosító gépkezelői jogosítványt, amely tartalmazza a gépkezelő fényképét, személyi adatait (név, anyja neve, születési év), a kiállítás dátumát, a gép megnevezését, és az egészségügyi alkalmasságot. Az egészségügyi alkalmasságot a külön jogszabályban előírt időközönként kell érvényesíteni.
VI. EGYÉB TUDNIVALÓK Javasolt tantárgyak (modulok) Szakmai elmélet Ökológiai alapismeretek Erdészeti állattan Erdészeti növénytan Termőhelyismerettan Erdőméréstan Munka-, tűz- és környezetvédelem Géptan Vadgazdaságtan Erdőműveléstan Erdőhasználattan Gazdasági és vezetési ismeretek
Fafeldolgozási alapismeretek Erdőrendezéstan Erdővédelemtan Európai Uniós ismeretek (modul) Szakmai gyakorlat Tantárgyi gyakorlatok - A tanév rendjébe beépített, a szakmai elméleti oktatás tantárgyaihoz kapcsolódó gyakorlatok. Összefüggő gyakorlatok - A szakképző évfolyamokon a tanév szorgalmi ideje alatt tartott 5-10 napos folyamatos, komplex fakitermelési, vagy erdőnevelési gyakorlat. Nyári üzemi gyakorlat - Nyári tanítási szünetben tanévenként 3-4 hét időtartamú, erdészeti üzemben eltöltött gyakorlat. Ebből egy-egy heti időszak, az iskola szervezésében lebonyolított tanulmányút, a hazai erdőgazdasági tájak és az ott folyó gazdálkodási munkák sajátosságainak megismerésére. Naposi - hetesi szolgálat - A szakképző évfolyamokon a tanévi óraszám terhére szervezett, 1-6 fős kiscsoportos foglalkozások, szolgálati jellegű, naponként, vagy hetenként váltó beosztásban. Szakdolgozat
