ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Hány darab zsindely lesz bizonyos méretű fából

ERDÉSZETI LAPOK AZ O R S Z Á G O S

ERDÉSZETI

EGYESÜLET

K Ö Z L Ö N Y E . Kiadó :

Szerkesztő :

Az Országos Erdészeti-Egyesület.

Bedő

Megjelenik minden Tizenötödik évfolyam.

Albert.

hónapban.

V . füzet.

Május 1876.

Előfizetési díj egy évre: azok számára kik az „Országos nem tagjai 8. frt; tagok számára az évi 5 frt alapítványi beküldése mellett csak 3 frt.

Erdészeti-Egyesületnek" kamat, vagy évdij

Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, a várban, Disz-tér A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért

12. sz. a. I. közöltetnek.

em.

Hány darab zsindely lesz bizonyos méretű fából. Irta : I l l é s

A

gyakorlatban

magát

egyik

vagy

gyakran másik

Nándor.

merül

termelési

fel

a kérdés : kifizeti-e

ág.

Adatok

nélkül

ezt

kiszámítani nem lehet. Az adatokat szakunk számára az e r d ő ­ statika, junk

vagyis

egyentan

kötelessége.

szolgáltatja.

Statikai

adatokat

Ezt

művelni mindnyá­

gyűjteni

leginkább

a

gyakorlat embereinek van módjában. E z sokak előtt nehéznek látszik;

de

h a a munkásokat

figyelemmel

kisérjük,

fogásaikat

e l t a n u l j u k ; a munkaidőt a munkaeredménynyel összehasonlítjuk, számos, igen

használható

adatot

szerezhetünk. É s ha a z u t á n

kissé számítunk, nemcsak adatok birtokában leljük magunkat, de n é h a - n é h a sikerül egy-egy szabályt vagy törvényt is levezetni. Pfeil, szakunknak egyik legnagyobb mestere, azt mondja : tanuljatok

a

munkásoktól.

ERDÉSZETI LAPOK.

Igaza

van.

A

munkásoktól 17

kell

tanulnunk;

mert

a

munka

praxisa

azokat

sok

oly

fogásra

megtanította, melyről nekünk fogalmunk sincs. A zsindelygyártás erdeinkben ős időktől fogva h o n o s ; de nem

hallottam,

hogy

valaki

tanulmányozta

volna

a

munka

menetét ugy, a mint az történik, hogy abból a nyerhető zsin­ delymennyiséget

megbízható

tájékozást

adhatólag

kiszámítani

lehessen. Rendesen

a földolgozandó

anyag

mennyiségét

köbözték,

s azt hasonlították öszsze a n y e r t anyaggal. Az igy származott adatok tehát vagy azt fejezik ki, hány köbláb fából lesz ezer zsindely, vagy

vagy

egy

pedig

köb-öl

érvényesek

mennyi

fából.

szerepelnek.

zsindely

Ezen A

nyerhető

eredmények

mint

következőkből ki

egy

átalánosan

fog tűnni, hogy

az eredménynek ezen átalánositása nem h e l y e s ; mert ság

szerint

dely

igen

származik

ölenként,

E sorok czélja a lehet,

hogy

különböző

némelyek

figyelmet

vastag­

mennyiségű

vagy

zsin­

köbméterenként.

e t é r r e vonni; mert

fölakadván

bécsi,

a

következő

kutatni fognak, s vagy megdöntik azokat, vagy

remélni

állításokon,

érvényre

jut­

tatják, vagy épen kiépítik. A

zsindelygyártás,

mint

fapazarlás

fölött

sokan pálczát

törnek, és méltán : ott, a hol a fát mint épületfát jutányosán el lehet adni, ott a zsindelygyártásnak szerepe alárendelt. De a hol

ezen előnyös körülmény nem létezik; a hol csak kevés

épületfa adható el, sőt a fát még mint tűzifát sem lehet mind e l a d n i ; a hol minden gyártás, mely a tűzifa ár fölött jövedelmez, a jövedelmezőség emelése érdekében pártolásnak örvend, ott a zsindelygyártás nem fog kiküszöböltetni az erdőből és a faüzletből. A z s i n d e l y j o b b a n arányban

fizet

mint

a

tűzifa.

Mily

áll az épületfaárhoz, azt legyen szives valaki, a ki

fenyvesekben működik, és zsindelygyártással foglalkozik, közölni. Alább szintén talál a szives olvasó valamit.

Lássuk miként készül a zsindely! A zsindelyész a fatörzset a zsindely hosszának megfelelő szakaszokra fürészeli. A rönköt hütüjére

állítván,

annak

körületét

16 ctm-nyi*)

(6 hüvelyk)

részletekre és ennek megfelelő hasábokra osztja. **) A kérges oldalán 6 hüvelyk vastag hasábot közepén kétfelé hasitja (1. ábra 1. számú szaggatott vonal). Az ily módon származott két hasábot ismét két-kétfelé, (lásd ábra 2 , 2, sz. vonal) és ismét a négy hasábot két-kétfelé (lásd ábra 3, 3, 3, 3 . sz. vonalak) hasítja. A kérges oldalon 6 hüvelyk vas­ tag hasábból lett tehát 8 hasáb, melynek mindenikéből lesz egyegy zsindely, melynek hátvastag­ sága (horonyháta) hüvelyk

vastag,

6 : 8 = 0 75 (lásd ábra eb

oldalon 2 zsindely egy hasábból vonalozva). Ha tudni akarjuk tehát, hány zsindely lesz valamely körületét

kell

zsindely

megmérnünk,

rönkőből, akkor előbb annak

vagy

az átlóból

kiszámítanunk.

E végett köztudomás szerint az átlót 3-mal kell szorozni, p l . : 8 " átló áí 3 X 8 = 2 4 "

körüket.

H a a körületet 6-al elosztjuk, s a hányadot 8-al szoroz­ zuk, akkor az egész rönkőből nyerhető zsindely számát nyerjük. Pl. a rönkő 8 hüvelyk vastag, tehát körülete 2 4 hüvelyk 24 : A

8

hüvelyk

vastag

6=4X8=32. rönkőből

lesz

tehát

32 zsindely,

(föltéve, hogy a rönkő minden része jól hasad). *) Az alábbi számításokat a könnyebb tájékozás végett a régi és az uj Szer. mérték szerint adjuk. A mellékelt melléki **) A ábra a négy hasábra metszett kerek fatörzs egyik hasáb­ jának bütüjét, illetőleg a törzs bütii-lapjának egynegyed metszetét ábrázolja, ab Szerk. vagy 6c vonalak pedig a törzs félátmérőjét mutatják.

E z e n művelet azonban egyszerűsíthető, ha t. i. a letet 0'75-el, vagyis

körü­

elosztjuk.*) M e r t a fönnebbi példát

3

/ -(il 4:

vévén ismét föl 2 4 : 0-75 = 3

24 : Hogy

a

körületet

/

4

32

=

32.

kiszámítani

ne

kelljen,

3 : 0 ' 7 5 - ö t kell kiszámítani, mi '=* 4. Tehát szorozván,

az

eredmény

mennyiség,

pl. 4 X

7=28

4X

8 = 32

a

Métermérték

szerint

centiméterrel, 8 " = 2 1

constans

átlót

nyerhető

4-el

zsindely­

zsindelv.

4X10=40 4 X 1 5 = 60

az

a

J

6 hüvelyk

egyenlőnek

vehető

16

cm.

3 X 2 1 = 6 3 * * ) : 16 = 4 X 8 = 3 2 . Tehát a centiméterekben kifejezett átlót 3-mal szorozván és 16-al elosztva, s ennek hányadosát ismét a körület nyolczadrészével szorozván, a nyerhető zsindelymennyiség az eredmény. De

16 : 8 = 2 ;

ha

tehát

a

centiméterekben

kifejezett

körületet 2-vel, t. i. a zsindely hornyos h á t á n a k vastagságával elosztjuk, a nyerhető zsindelymennyiséget számítottuk

ki, pl. :

6 3 : 2 = 32 (vagy ha pontosabban vesszük 3 1 ' 5 ) . A constans itt 3 : 2 = T 5 . *)

A

fönnebbi

szabály,

ha

z=zsindelymennyiség,

á=átló,

fc=körület,

algebraice igy i r h a t ó :

2 = ^

8 =

3aX7s =

z =

3a X

3

3a /

4

b

1'33

z = 3a : 075 -

=

133

k

' 0-75

z= —a z = 0-75 4 a. **)

A

csekély

különbségtől

annál

i n k á b b e l l e h e t t e k i n t e n i , m e r t a zsin­

delyész ugy is d u r v a m é r t é k k e l mér, s b i z o n y á r a t ö b b e t hibázik egy centiméternél.

A zsindelymennyiség tehát

legegyszerűbben

k i t u d h a t ó , ha a c e n t i m é t e r e k b e n 1^2-el

kifejezett

átló

szoroztatik. -

Pl. 2 1 X l ' 5 = 3 1 5

a mi majdnem

egyenlő a fönnebbi

4 X 8 ? = 3 2-vei. Ügyes zsindelycsináló azonban annál több zsindelyt is hozhat ki, ha t. i. ugy hasit, mint az az ábrán az ab felőli oldalon látható. Ezen hasítási mód mellett egy hasábból lesz 3 darab, tehát a 6 " = 1 6 cm. kéregvastagságu hasábból 12 darab, tehát a fönnebbiekhez analógé hüvelyk

mértékre:

3 X 8 = 2 4 : 6 = 4 X 1 2 = 48 2 4 : 0-5 = 4 8 6 X 8 = 48. Métermértékre : 3 X 2 1 = 6 3 : 16 = 3 - 9 X 1 2 = 47 6 3 : 1-33 = 4 7 2 1 X 2 ' 2 5 = 47. Ezen utóbbi számítást azonban alapul venni túlzott lenne, mert annak csak vastagabb rönköknél van értelme, a hol t. i. ily módon még a 3 vagy 4 " = 6 vagy 10 cm. zsindelyszé­ lesség igy is elérhető. Tehát 10 hüvelyktől bezárólag 15 hüvelykig. Azontúl már 2 bodon, vagyis két sor hasitható le, a mi előnyösebb. Még a közönséges hasitásnál is kell selejthasábokra a számításból valamit leütni; ennek % - o s nagyságát a gyakorlat­ ban kell megállapítani. Egyelőre 5 — 1 0 ° / - r a tehető ezen esedék. 0

A fönnebbiekhez előadottak nyomán állíttatott össze a következő tábla, előre bocsátván, hogy 1 zsindely 0-0127°', 1 0 0 0 zsindely 1 2 - 7 , vagy 1 zsindely 5 0 0 - , 1 0 0 0 zsin­ dely 0-0005 C/

0

cm

0

cm

A rönkő

vastagsága

Egy

zsindely

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

91 /o

d a r a b

köbláb

hüvelyk

A

ből v á r h a t ó

tömtartalma

A zsindely tömtart almá­ nak aránya a nyersfa t ö ­ meghez

E g y 85°' t a r ­ talmú bécsi ölből l e s z tehát

Egy metszet­

metszet

83-0 76-0 65-0 59-6 53-0 48-5 44-8 41-8 55-8 57-0

5.600 5.120 4.356 4.000 3.555 3.259 3.000 2.800 2.766 2.720

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64

0400 0-500 0-660 0-800 0-990 1-178 1-382 1-600 1-840 2-000

1 5 és 16 hüvelyk vastagságú rönkőhől azonbau már 1

két-két bodon vagy öv hasitható le 4 és 4, illetőleg 4 és d ^ -

hüvelyk szélességgel, s miután 4 6 l darab 1 5 hüvelyk vastag­ ságú

rönkő megy

egy bécsi ölre, a belső bodonból nyerhető

még 1 2 9 0 drb zsindely és igy összesen 2 7 6 6 + 1 2 9 0 = 4 0 5 6 ; szintúgy a 1 6 hüvelykes 42-5 rönkőből még 1 3 6 9 + 2 7 2 0 = 4 0 8 9 darab zsindely nyerhető.

60

A rönkő vasta sága

i

a>

42

ö os

£ "E a os *H

(»>

§

szerint

Származik g

kiszámítva

zsindely


N

tí

co +a CD

a_ >,50 6 0 J=> CP

Sí

OD _ ^

= S2 IS " *" J á ts g>3 F

A rönkő vastag- 1 sága

Méter-mérték

a zsindely

Származik

cm. 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

d a r a b

0 cm. 001571 0-01732 0-01900 0-02077 0-02262 0-02454 0-02654 0-02863 0-03078 0-03302 0-03534

30 31 33 34 36 37 39 40 42 43 45

1392 1305 1267 1193 1159 1098 1072 1016 995 950 927

1911 1791 1735 1638 1591 1505 1470 1396 1360 1298 1269

31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

zsindely

oS ói co CD

a cS ín

a 43

» I 60

cm.

mennyiség.

CD

N

DQ -t^ CD

a_,

oS ^

Sí

JD

§«2

CD

g

g

*

a -s.g

-CD - O

g>3

60 J=

0W c m . 0-03774 004021 0-04276 0-04539 0-04810 0.05080 0-05376 005670 0-05973 006283

©

s-s

d a r a b 46 48 49 51 52 54 55 57 58 60

887 868 833 816 785 772 742 729 707 696

1214 1190 1141 1122 1076 1058 1023 1003 968 954

A 40 cm. átmérőjű rönkőből lehasítható lévén még egy belső 20" átmérőjű bodon, s miután ilyen 15 9 megy egy tömör köbméterre, darabját 30 zsindelylyel számítva még 477 -f 954=1431, tehát körülbelől annyi hasitható ki, mint a 26—27 cm. átmérőjű törzsekből. A fönnebb közölt táblákból tehát látható, hogy : zsin­ d e l y t g y á r t a n i csak v é k o n y a b b fákból e l ő n y ö s , mert a v a s t a g a b b a k n á l a r á n y t a l a n u l n a g y t ö m e g esik a f o r g á c s b a . -

Ezen tétel különösen azon esetben fontos, midőn a zsin­ delygyártás jövedelmezőségét puhatoljuk, s a belőle nyerhető eredményt a tüzifaárral akarjuk összehasonlítani. Pl. a kezelésem alatt lévő homoki erdőbe behoztam a zsindelygyártást nyárfából. Erre a gondolatra ugyan saját elmél­ kedésem utján jöttem, látván, hogy a nyárfahasitványból (dranica) készült födél igen soká eltart. Fölfedezési érdememtől azonban elestem, mert a bécsi világkiállításon a Schwarzenberg-féle pavillonban találkoztam nyárfa zsindelylyel. De mind­ egy, akárki jött első e gondolatra, tény az : a homoki e r d ő k b e n sok a nyárfa, és n y á r f á b ó l jó z s i n d e l y t l e h e t készíteni. Már most nálunk a nyárhasábfa bécsi ölének ára 4 frt — kr, vágatási bér — , 80 , a hasábfa tőértéke A zsindely ezrének ára . . . . „ „ , készítési bér 2 frt 20 kr „ „ „ kötözése százas cso­ magokban 10 kr

3 frt 20 kr. 5 „ — „

a zsindely tőértéke

2 frt 70 kr.

2 „ 30 „

7 " - e s fából lesz 5 6 0 0 zsindely, 2 frt 7 0 k r r a l 15 levonva a hasábfa tőárát

3

,

12

„

20

nyereség 1 1 frt 92 kr. 1 4 " - e s fából lesz

2800

zsindely,

2

frt

7 0 krral levonva a hasábfa tőárát nyereség

7

„

56

„

3

,,

20

,

4 frt 36 kr.

Luczfenyő ültetések sikere a gödöllői kir. kastély kertjében. Gödöllő

mezőváros,

mely Budapesttől észak-keletre

1

S /^

mértföldnyi távolságra, a budapest-kassai országút s az északi magyar

államvasút

mentén,

a földrajzi szélesség 4 7 ° 3 6 ' , és

hosszúságnak 3 7 ° 1' alatt egy dus tölgy- és gyertyánerdőség­ gel koszorúzott, hegy- s dombcsoportozatok által képezett teknő alakú

völgyben

fekszik,

daczára e látszólagos mélységnek,

a

tenger szine felett mégis 7 4 1 lábnyi magasságban áll. Ezen

mezővárosnak nagy díszére szolgált a régi hg. Gras-

salkovits-féle terjedelmes és díszes angolkert, melynek közepe­ táján ízletesen épült ódon kastély emelkedik, honnét gyönyörű regényes

kilátás

ajánlkozik

a várost

körülövedző

hegységek

lánczolatára. Gödöllőnek

magas

és egészséges fekvése mellett elvitáz-

hatlanul nagy előnyére szolgál a környéken zatú

erdőkben

tenyésző

különféle

vad

lévő dus

állomány

lombo­

is, mely a

legszenvedélyesebb vadász igényeit is képes kielégíteni. E helyhez kötött ritka körülmények idézték elő azt, hogy 1 8 6 7 - b e n a gödöllői uradalom a magyar állam által Ő cs. kir. Apostoli

Felsége

legmagasabb

fejedelmi

rendelkezésére

meg-

vétetett,

és a fennálló hazai törvények értelmében a m. kir.

koronajavak tartott

közé

magas

iktattatott.

czélnak

Hogy

tökéletesen

ezen

vétel a szem előtt

megfelel,

bizonyítja az is,

hogy ő felségeik 1867-ik évtől fogva Gödöllőt minden meglátogatják,

s az őszi és téli hónapok

évben

legnagyobb részét

majdnem szakadatlanul itt töltik. Alulírott a legmagasb látogatások ünnepélyes idejének és eseményeinek

leírásába

közleményének sítására

czélja

vonatkozó

e helyen egyedül

nem

azon

adatok leírására

bocsátkozhatván, jelen

fenyőcsemeték meghono­ irányul,

melyek a besz-

terczebányai m. kir. jószágigazgatóság kerületéből a kir. télykert

és

annak

környékén

lévő

fasorok

és

díszültetések

pótlásául a mult évben hozattak ide és ültetettek Mielőtt

azonban

azok

leírásához

fognék,

kas­

el. nem

tartom

feleslegesnek a kir. kastélykert alapításáról és annak

mostani

állapotáról néhány szót elmondani. A gödöllői kir. palota felépítése után 1 7 5 0 - i k évben

az

előtte és mögötte fekvő térség kertté alakíttatott, mely térség most

már

államvasút állomás fekvő

csak

194

vonala

és

hold

területből

közvetlen

a

áll, miután

kertben

az

északi

felállított

vasúti

által a kertből nagyrész elmetszetett. A palota előtt külső kert

emelésére

szolgál

azon

körülmény, hogy a

gödöllői felső határban eredő Rákos patakocska keresztül vonul­ ván rajta, abban egy zugé által felfogott tavat képez. A palotakertnek sére

oly fanemek

első berendezése

válogatattak,

melyek

alkalmával ezen

feldíszíté­

silány homokos

talajban, s változó éghajlat alatt gyors növést képesek

kifej­

teni, ezen fanemek között az ákácz- és nyárfafélék, különösen a Populus piramidalis és Canadensis játszották a főbb

szerepet,

elegyítve voltak vadgesztenye, j u h a r (Acer tartaricum és tanoides), lepényfa

hárs

(Tilia

(Gleditsia

Argentea,

Microcantha

Grandilőlia és

és

Macrocantha),

Pla-

Parvifolia), Boglárfa

(Platanus Orientális és Occidentalis), bálványfa (Ailantus glandulosa) stb. fanemekkel, s csak az 1 8 1 7 - b e n történt angol modor­ ban

való

fanemek

átalakítása

alkalmával

meghonosítását,

kastélykertben

jelenleg

kisértették

s

annak

oly

szép

excelsa), erdei és fekete fenyő

meg a

köszönhető, példány

tűlevelű

hogy

a

lúczfenyő

kir.

(Abies

(Pinus silvestris és Austriaca),

nemkülönben cyprusok (Thuja Occidentalis és Orientális) talál­ hatók,

melyek

szemre

tesznek,

megható

méltóságos

különösen

téli

külsejökkel

időben,

hanem illatos lélzetökkel a levegőt is A

gödöllői

uradalomnak,

történt

többféle

birtokváltozása

nem

csak

a

kellemes benyomást,

felfrissítik.

különösen

az utóbbi években

következtében,

az

egykor

híres gödöllői kastélykert sok tekintetben szenvedett, ugy hogy a

nevezett

uradalomnak

alkalmával annak

a

kincstár

berendezése,

részére

a hiányzó

lett

megvétele

faiskolák

miatt,

a

kor. urad. erdőségekből átültetett hárs- és j u h a r csemetékkel, csak

a legnagyobb

fáradsággal

eszközöltethetett;

de a mult

években felállított, gőzerőre alkalmazott, víznyomó géppel össze­ kötött czélzott

alagcsövezés, befásitások

s a berendezett faiskolák segítségével a annyira

haladtak,

hogy

csak

az

képes

megbírálni az utóbbi években történt befásitások sikerét, ki a királyi kertet 1 8 7 0 - i k év előtt ismerte. Tekintetbe véve, hogy a legmagasabb udvar itteni tartóz­ kodása

többnyire

a késő

őszi és téli hónapokra esik, midőn

díszültetéseink lombkoszorujoktól nagyobbrészt már megfosztva állanak,

s tekintve

előszeretete

a

azt,

tűlevelű

hogy fanemek

Ő felsége iránt

a királyné különös

nyilvánul,

a

főudvar-

mesteri hivatal által elhatároztatott, hogy a kastélykerti lombfacsoportozatok

és

fasorok

tűlevelű

fanemekkel

pótoltassanak,

mely terv sikerét a felső kertrészben álló néhány kitűnő szép növésű

lúczfenyő-példány

előre

biztosnak

igérte,

ennélfogva

faiskolákban nevelt 3 éves lúczfenyőcsemeték külföldön vásárol-

tattak és részenkint szabadon álló csoportokban, részben pedig a

meglevő

lombfacsoportozatokban

aljfaképen

ültettettek

el.

E z e n kísérlet azonban nem vezetett a várt eredményre, miután a kiültetett ilyféle csemetéknek 5 2 ° / - a

a talaj silánysága és

0

nyomasztó hőség miatt már az első évben

kiveszett,

a

meg-

maradottak pedig csak alig észrevehető növekvést mutatnak. Egy

ujabb kísérlet eszközölhetése végett 1875-ik évben

a beszterczebányai jószágigazgatóság megkerestetett államvasút

mentén

fekvő

az

északi

kincstári erdőségeiből 6 — 8 ' magas

Iuczfenyő ültönczök átküldésére, mely felszóllitás következtében a kir. 8'

fentnevezett

igazgatóság

erdőhivatalt, magas

hogy

suháng

utasította az

óhegyi

fenyőcsemetét

a

mellett gumóstul kiszedetvén, mint

a beszterczebányai pagonyból legnagyobb

gyors

200

m.

darab

elővigyázat

szállítmányt

Gödöl­

lőre küldje. Ezen

200

db

suháng

csemete

4

zárt vasúti kocsiban

gondosan elhelyezve, 1 8 7 5 - i k év május-hó 2-án, miután ezen szállítmány a felső vidéki zordonabb éghajlati viszonyok miatt előbb kivihető nem volt, a gödöllői vasúti állomásra érkezett, honnét

a

kiültetési

helyekre azonnal átszállittatott, midőn is

a szállítmány átvételével foglalkozó udvari kertészek a csemeték gondos csomagolása felett teljes elismerésüket fejezték ki, és a kiültetésnek

kedvező

sikerét

annál

inkább

is

reményiették,

mert a haj szál gyökerek épen és frissen megmaradtak a reájok tapadt agyagban. Minthogy tetés egy csoportozat

ezen ültönczök kisérletképen hozattak, a kiül-

közép

minőségű

árnyékában

talajon

történt,

álló 3 0 — 4 0 éves ákácz-

feltévén,

hogy az ültetésnek

sikeres eredménye után ezen védfák kivágatnak,

a már előre

elkészített 3 ' széles és V mély gödrökben, melyek az ültetés napján megnedvesittettek, az ültetés következő talaj vegyítéssel történt :

a)

homok-talaj

az

itteni

utak

fenntartására

használt

trachit kő törmelékével; b) homok-talaj az itteni erdőségekben található televény­ nyel vegyítve és c) vegyítés nélküli tiszta .

A kiültetett

alkalmával

homok-talajban.

csemeték július

bekapáltattak

hóban beállott szárazságok

s megöntöztetvén,

továbbra érintet­

lenül hagyattak.

4-5

alkalmazott talajvegyités

trachit murvány

Kiszáradottak darab száma

A kiültetéseknél

kiszáradás ideje

1

3

15 12 éves

2-529

20 10

„

2-122

4

30

8

i

2 054

3-5

»

5

12 12

„

2529

4-G

erdei televény

6

4 3

4

június

•

hóban n

1 augusztus hóban

25 10

„

2-122

3-5

65

28

8

„

2-054

3

8

2 szeptemb. hóban

10 1 2

„

2-529

4-5 vegyítés n é l k . h o m o k

5

2 augusztus hóban

í

2-122

35

n

6

2

55

n

6

2

55

30 1 0 30

8

,,

200

2-054

3

ezen

a legnagyobb

»

17

•

Mint s

álsó átmérője c. méterekben

Kora

magassága méterekben

darab száma

A k i ü l t e t e t t lúczfenyő cse­ metéknek

Hossznövekvé 8 1875. évben c. métei •ékben

Ezen ültetések eredménye a következő táblázatból látható:

táblázat azon

mutatja,

az átlagkiszáradás

81/2^/0,

osztályban történt, hol a homok erdei

televénynyel volt vegyítve, noha

a csemeték ezen

osztályban

mutatják a legnagyobb hossznövekvést, a legkisebb kiszáradás pedig a trachit törmelékkel vegyitett homoktalajban fordul elő, s

bár a hossznövekvés

ezen

osztályban

a legkisebb, de a

fennmaradt ültönczök viritó színe azt bizonyítja, hogy az itteni

homoktalajban

Iuczfenyő

ültetéseknél

csak

oly talajjal

való

vegyités előnyös, mely nedvtartó s hüsitő képességgel bir. A kiültetett másra

lett

200

szállítási

db Iuczfenyő-csemete a

díjjal

együtt

gödöllői állo­

összesen 1 8 1 frt 66 krba

került, ennélfogva egy darabra esik 9 0 8 kr, mely

ár

tekin­

tetbe véve, hogy a budapesti kertészeknél egy darab cserépben nevelt

1 m. magas

Iuczfenyő

csemete

1 frttal is fizettetik,

jutányosnak mondható. Az itt előadott lúczfenyő-csemeték ültetésénél e nem várt kedvező eredmény kilátásba helyezi, hogy az ültetések ez évben nagyobb

mérvben

vidékein

nevelt

kir.

fognak

1000

udvarmesteri

folytattatni,

darab

hivatalnak

folyamában várható. —

s Magyarország felső

csemetének

megrendelése a cs.

engedélye

Gödöllőn,

után, még

e tavasz

1876.

Kallina

Károly,

m. kir. erdőmester.

A fatörzsek ábrázolása és azok alakszámainak egyenletei. Irta G e 1 i n e k Tivadar, m. kir. erdőrendező.

A bécsi világkiállitáson az erdészeti szakba vágó szem­ léleti-

és

tanulmány

tárgyak

közt

a magyar

részéről a hazai erdők minta faalakjairól

államerdészet

bemutatott rajzok is

élénk érdeket keltettek. Ezen rajzokkal, illetőleg ábrázolásokkal, melyek

a

vizs­

gálat tárgyául kiszemelt mintatörzseknek kisebbített mértékben felvett hossz-átmetszeteit tüntették ki, egy és ugyanazon minta­ fának

a felvétel

alkalmával,

és

az ezt megelőzött képződési

fokozatokban fennállott, s egymásba rétegezett alakjai, leg magassági-

és sugár

irányú

illető­

(vastagsági) méretei, követ­

kezőképen tehát egyúttal a termőhely, éghajlat, fanem, nevelési

és elbánási különfélesége szerint egymástól eltérő faalakok összehasonlító átnézetei mutattattak be. A fatörzsek növekvési és fejlődési (képződési) menetének a fennebbirt eljárás szerinti ábrázolási módozata egy oly feladathoz (Problemm) vezet, melynek megfejtését az alakszámok elméletében kell, hogy keressük. Ha egy fatörzs hossztengelyét egy síkkal függélyesen átmetszük, a faalak oldalvonala az átszegő síkban oly vonalat mutat, melynek hajlása a fának vaskosságától vagy sudarlósságától függ; ezen vonal, ha a fatörzsnek azon magassági pontjától indul ki, melynél annak szabályosabb képződése kezdődik, (vagyis gyakorlatilag a törzsmagasság / -ad részén vétetni szokott mérponttól) azon esetre, ha a törzsnek alakja egyenoldalu kúpnak felel meg, e g y e n e s v o n a l a t képezend; növekvő alakkal biró törzseknél azonban a törzs-vaskosság mérve szerint görbe vonalba, vagy görbe vonalszeletbe megy át, mely a bizonyos szabályt követő görbe vonalaknak közel összeegyező határai közt halad, ha azon némi eltéréseket nem tekintünk, melyek szabályes haladásában időnként beálló és kedvezőtlen befolyások által idéztetnek elő. 1

20

Azon feltevésből indulva ki, hogy az ezen kupdadok (Conoide) szabályszerű képződésére zavarólag közbenható befo­ lyások, melyeknek ezen, kiválóan jelzett hossztengelyekkel biró fatörzs alakok csak azon oknál fogva vetik alá magukat, mint­ hogy természetes kifejlődésüknek föltételei hiányoznak, és mivel ezen időnként közbeeső, s a nőtértől és ágképződéstől függő természetes képződésnek útját álló befolyások csak ideiglenes hatással birnak, a zárlatnak és a fa nőtérnek helyes választása, s ennélfogva az ágak alakja és fejlődési foka által elháríthatok (A fának, névleg pedig a törzsnek alakja és egyúttal alakszáma is lényegében az ágképződésnek s ezen képződés befolyása tartamának kifolyása. Pressler's Gesetz der

Stammbildung und dessen Forstwirtschaftliche B e d e u t u n g ) : megkísérli e sorok szerzője a nélkül, hogy ezen tárgy meg­ beszélésénél tanszerü eljárást czélozna, a fatörzsek ábrázolását fejtegetni, a határozott föltételekből kiinduló szerkezeti rajz elvét véve ezen tárgy alapjául, melynek az alakszámok elmé­ letéhez kellene csatlakozni. Breymann Károlynak „Anleitung zur Holzmesskunst" czimü, Bécsben 1 8 6 8 - i k évben megjelent művében az átmérők­ nek a fatörzs különböző magasságánál mutatkozó szabályszerű csökkenésére nézve ugyanis a kúpdadok (Conoide) alakulási (kép­ ződési) szabályára vonatkozólag levont elmélete szerint, azon kupdadok (Conoide), melyeknek alkotó (görbe) vonalai az : p x px px X

1

— egyenletek által fejeztetnek ki, oly faalakokkal birnak, melyek 1-ör a köb karanyhoz (hajtalékdad, paraboloid), 2-or az apolloni karanyhoz 3-or 4-er 1-ör 2-or

(hajtalékdad),

a közönséges (egyenoldalu) kúphoz és a Neili-féle karanyhoz vagy hajtalékdadhoz tartoznak, s a köb karanynál 0, , az apolloni karanynál . . . . 0, , 60

50

3-or a közönséges kúpnál . . . . 0, , 4-er a Neilli-féle karanynál . . . . 0, számokkal fejezett alakszámcsoportoknak alárendelvék. 33

25

ki­

(Breymann-nak 1 8 5 9 - b e n Bécsben megjelent „Tafeln für Forstingenieure und Taxatorén" czimü művében a sudarlós, egyenes oldalú, s vaskos kúpnak megfelelő alakszámok 0, o> 0,333 ^ 0 , számokkal sorolvák fel, mely alakszámokat a szerző az ezen t á r g y r a vonatkozó további fejtegetéseiben a 20

s

500

gyökizmosodásra eső törzsrésznek 0,

és 0 ,

3 6 7

5 2 5

0, , 24

- r e helyesbített).

Breymannak ben

hozzászámitása folytán

„Anleitung zur H o l z m e s s k u n s t ' czimü művé­

kiszámított

alakszámcsoport

szerint az ezen tárgyalásban

kiszámított átmérő csökkenés csak is azon k ú p d a d o k r a (Conoiden) vonatkozólag m u t a t t a t h a t o t t ki, melyek 0 , , 0 , , 0 , 0 , 6 0

alakszámokkal A

5 0

3 3

2 5

birnak.

jelenlegi

tárgyalás

azonban

irányelvül

azon

görbe

vonalak egyenleteinek kiszámítását tűzte ki, melyeknek tenge­ lyük

körüli

forgásai

egy

összefüggő

fokozathoz tartozó k ú p d a d o k a t

szakadatlan

alakszám­

képeznek.

E z e n tárgyalás alapjául t e h á t azon görbe vonalak sából

alakult

(forgó)

testek

szolgálnak,

forgá­

melyeknek általános

m

egyenlete átfogót

y

2

=

p x 7 képleten alapul, (1) mely képletben p = az

(paraméter),

m

és

n

pedig

egész,

positiv

számokat

jelentenek. A nek,

görbe

tehát

felület

azon

(vagyis oldalfelszin) által határolt test­

forgó

testeknek

térfogata

(tömtartalma)

melyek görbe vonalak forgása által keletkeznek, V == >r j f képlet

által

határértékeit

fejeztetik

h

ki,

y

2 dx

. . . .

melyben

o és

is,

a

2 h a változó x-nek

jelentik. 2

H a a 2 . számú egyenletbe az y - n a k é r t é k é t az 1-ső számú egyenletből átvesszük,

akkor pxvdx, x^rdx

lesz,

tehát

ha

az

összetett

gratio) keresztül vitetik :

és

. . . .

kifejezésben

3 az egészelés (Inte-

p

X

x

v

d

x

=

=

71

P

m

P p -

tehát

° ~ - ^

m

+1

i—

V

7 r

e s z

° — l

m

- ós minthogy

m +

hT

1

= hT. h

m

.

m

4-

l

és n

- + 1 r= n

n m

n

V = -phT. ^- h egyenletre változik. n

. . . .

n

4

H a az x = h határértékre nézve y értékét r-rel jelöljük, minthogy ez az alsó körlap sugara, és ha figyelembe vesszük, 2

2

hogy ennek helyébe ( r = ph^") r

helyettesíthető, a fennebbi

4-ik számú egyenlet a következő képletre is változtatható :

V = i és ha K r

2

=

! I

4 - h

r

• • • .5,

g-nek vétetik : m-|-n

gh

.

.

.

. 6,

vagyis : Egy tartalma,

forgó testnek (Rotationskörper) ür- s illetőleg tömmely

alakító

görbe

vonalának

tengelye körüli for­

gásából származik, egyenlő az alapkörlapnak és magasságának —-—szeres

szorzatával:

n

az

m-f-n

törtszám tehát

tulaidonké-

m-f-n m 2

pen az alakszámot fejezi ki, mely az y = p x T értéktől függ. H a az ——- g h általános képletben r

m+ n °

akkor a z : — g h

= \

0, r, alakszámmal bíró 2

EEDKSZETI LAPOK.

m =

3

n =

l-nek

gh = kupolád

és

0,

vétetik, 2 5

gh-ra

(Conoid)

változik, vagyis a

köbtartalmának 18

meg-

határozására szolgáló kifejezésre; és ha a hajtalékok általános m 2

képletében : y = pxv-ben ugyanazon értékek vétetnek szá­ mításba, akkor a képlet : y2 — p

3

X

a Neili-féle hajtalék (Neili'sche Parabel) egyenletét szolgáltatja. Ha m = 2 és n == l-nek vétetik, akkor az általános képlet m^n

h

S

=

í + 1 • g

h

=

J

• g

h

=

0,33

h

g >

v

a

gy

i

s

a

°>3 3

A L A K

~

számmal biró kúpdad (Conoid) köbtartalmának meghatározására szolgáló kifejezést adja, és ez esetben in 2

2

2

y = px~s~y == p x , vagyis a kúp egyenlete. Ha végre m = 1 és n = l-nek vétetik, akkor gh a= — . gh = - gh = 0, gh a 0, alakszámmal biró kúpdad (Conoid) köbtartalmának meghatározására szolgáló 50

50

m 2

2

kifejezést adja, és ez esetben y = p x i r y = px az apolloni hajtalék (Apollonische Parabel) egyenletét mutatja. Ha az alakszám általános kifejezése ° = F-nek vétetik, akkor n = F m + Fn 1 n - Fn n (1 — F)

= = m

m+ n

—

m

1T

°

n

(1—F) F

—

, 2

'

1—F F

n 111

m

Miután az — törtszám a y = p x 7 egyenletben x-nek hat­ ványa, a 3. számú egyenlet szerint pedig m

1—F

~rT F ' a következő szabály felállításához vagyunk jogosítva :

m

„Hogy a hajtalékok általános képletében y

2

=

az x hatvány meghatároztassék, ha az együttható ^r~^ =

pxT-ben (Coefficient)

F , vagyis az alakszám ismeretes, ez utóbbi

ségből levonandó,

a maradék

az egy­

pedig F együttható, vagyis az

aiakszám által osztandó." A tengelyük körüli forgásuk által az

gh

m-J-n

egyenlet

által kifejezhető (forgó) testeket képező görbe vonalok egyen­ letei tehát a következők :

A hatványozó kiszámítása a A

forgó hajtalékok általános

egyenletében

A z o n forgó t e s t e k a l a k í t ó g ö r ­

testek 2

y = px

térfogata

béinek egyenlete, melyeknek

1—alakszám

—gh

az

térfogata n

m-j-n

alakszám

á l t a l kifejezett s z a b á l y

alapján

1 — 0,.

g

h

S

h

0,27 e

h

0,28 §

h

0,25

=

y 2

",25

=

px PX

1-0,,,

0,26

,846

"126

l-0„

=

",27

2, 7 0 4

y

2

y 2

2,704

2

h

,571

y

2

= px

2

,448

y

2

= px

2

,333

y

2

0j29 1-0-30

0,30 §

H

0)30

1—0,,,

0,31

g

h

0,32

g

h

0,33

g

h

0,31

=

2,225

= px

y " = px 2

1-0* 0)32

i-o„

^,125

y

2

2,030

y

2

\ Neili-féle karanyvagy hajtalékdad

px

=

2

",Í8

\í

^,846

1-0,29

S

3 3

= px

1-0,,

0,29

gh.

= px = px

,571

2,448

2,333

2,225

2,125 2,030 i í

egyenold. kup

A hatványozó kiszámítása A

a

forgó hajtalékok általános

egyenletében

A z o n forgó t e s t e k a l a k í t ó gör­

testek

y

térfogata n gh

az

z

=

px

béinek egyenlete,

n

m

1—alakszám

n

alakszám

által kifejezett szabály

n térfogata

alapján

px

1—0„ 0,35

g

h

0,36

g

h

0,37

S

h

0,38

g

h

0,39

g'

h

g

h

g

h

1,857

V

2

px

1—0„ 0-36

157.77

px

1—0,, 1,702

v2

j2 = px

1,564

px

1-0,. v2

1,439

y =

px

1,381

T

P

px

l-0„ 0,41

0

2

0,42

g

">42

=

x

1-0,. 0,43

g

1,325

h

,;2

=

"143

px

1—0,. 0,44

g

] l

2

px

2

— px

1,272

y =

1,222

y

1—0,. 0,45

g

h

0,46

g

h

0

gh

0)4S

l-0„

1,174

px

1,127

px

1,083

px

">46

1-0,. ) 4

7

",47

1—0,. 0,48

g

h

,564

,439

Í41

1—0. ] l

-,777

,5

1,5 ",40

,857

,631

1,631

",39

,941

,702

px

1—0,.

0,40

eh. m+n

1,941

,

=

i-o„ "134

melyeknek

,381 ,325 ,272 ,222 ,174 ,127

°

A hatványozó kiszámítása a hajtalékok általános egyenletéhen m

Azon forgó testek alakító gör­ béinek egyenlete, melyeknek

2

y = px ^ 1—alakszám

az —

=

n

n térfogata

= m-J-n

alakszám

gh.

által kifejezett szabály alapján

í—o„

j

h

0,49

S

0,50

gh

0,51

gh

0,52

gh

0,53

gh

",49

i-o,

5

,040

1,

",50

i-o,»

y = px 2

1; 0 4 0 apolloni k arany vagy hajtalékdad

y = px 2

u

"151

0,960

= px

,960

0,923

y — px

0,923

0,886

y = px

0,886

0,851

y = px

0,851

0,818

y = px

0,818

0,785

y — PX

0,754

y — px

0,754

0,724

y = px

0,724

1—0„

o,

52

1-0,5 0, 1—0,.

2

2

6 3

0,54

gh

">54

l-0, 0,55

gh

0,56

gh

0,57

gh

0,58

gh

0,58

0,59

gh

0,59

0,60

gh

5

",55

1—0,

2

5

",56

1—0,

2

2

s

2

1-0,5

i-o„

=

2

0,' , 6 9 5

y = PX

0, 6 6 6

y = px

2

2

0,785

0,695 0,666 !

köb-karany v a g y hajta­ lékdad

A fatörzsek hossztengelyein át vezetett metszetek szerint kitüntetendő ábrázolásnak (szerkezeti rajzoknak) czéljaira azon görbe vonalok fennebb megjelölt egyenleteinek kell szolgálni, melyeknek forgásai kupdadokat képeznek, melyek térfogatainak kifejezése az

m+n

gh = F . gh általános képletből vonható le.

A fatörzsek szabályszerű, átmérő-csökkenése a F =

—~—

J

m+n

alakszámtól függ, tehát azon görbe vonal kifejezésétől is, mely a törzs szélét képezi. H a ezen szabály kitüntetéséhez bizonyos fatörzs-alak vém

tetik, mely egy görbe vonalnak y forgásából

származott,

akkor

a

== px^~

ezen

által

kifejezhető

kifejezés két adott oldal­

szegvényt (Ordináta) illetőleg : 2

y

i

2

=

2

p

l

;

"

1

y

^

:

i

V

.

.

.2,

x

1/ f

x ^

. . . .

3.

x

törzsmagasság ~'--ában vett mérpont

át­

dj-el, x

átmérő x

x ":x ° .

l/x a

. .1,

°>

!

x

H a yj mint mérője

= x

=

m

x t=" : p x ~ . .

2

y:y

y y

i

tehát egyúttal

m

=

y

n

X

2 :

n

px

X

2

px

_m_

y y

m

=

mint a törzs

bármely

magasságában

meghatározandó

d -el, x

x

mint a törzsnek

a

mérponttól

egész

csúcsáig

mért

hossza H-val, x

x

mint az y - t ő l v. i. a törzs x

azon

a bizonyos második átmérő kipuhatolandó,

pontjától,

melynél

egész a törzs csú­

csáig mért hosszaság H - h - v a l fejeztetik ki, a k k o r a 3-ik számú egyenlet igy is i r h a t ó :

di : d

x

=

j/ÉÍ^ : ái l/(H—h)"=-

d x =

— }/H^

Az

g h-val jelölhető

kúpdadok különböző magassá­

gaira vonatkozó szabályszerű átmérő csökkenésre nézve, e sze­ rint a következő általános képlet vonható le : )/(H—h)4

2

s ennélfogva, ha az y = p x v általános kifejezésből x í r értéke a di|/(BÍ—h)*

d

x

=

—

egyenletbe helyettesittetik, akkor a

iövetkező egyenletek állanak : d,}/(H-h) 0.

3

2

d

x

2.846

j/(H—h)

1/h_ . 2.846

Ö

S

9

dij/íH-h) -"

•27

ái | / ( H — h )

2.571

Mi

d i j / ( H - -h)

2.248

0, , 2

II

2.248

di j/(H—h) •30

dx = H

2.333

2.333

di

1

iZ(H-h) -

0. 41

di|/(H-h)

L

0.4 1

j/H -

.381

di |/(H—h)

L

352

1.352

di|/(H- -h) d =

0.

x

1.172

)/H

di | / ( H --h) 0. 4 5

>s3

1.172

d^ x

1.222

1.222

di j/(H--h)

1.174

di J/(H—h)

1.127

d =

0, •16

x

0. 47

H

1.127

dij/(H—h) 0. 48

1.083

c3 1.083

0.

4

d =

cli J / ( H - h )

x

1

J/H •50

d.=

di|/(H-h) 7 :H

1.040

0

dij/cH-h) -'

di

0.886

di]/(H 0.

d

33

x

= | /

d* =

0.886

H

d^(^ir di J/(H- -h)

•55

-c3

|/ o. H

8 1 8

>N 785

di 0. DG

d

x

= 0

|/H -

7 8 5

0.754

di | / ( H 0-57

754

|/H° 0.724

•58

d

x

=

lij/(H-h) 0.695

•59

d

x

=

di]/(H-h)_ 666

0. 00

dxj/(H—h)° (Folyt,

köv.)

A fa- és különösen a dongaüzletet illető szabványok a trieszti piaezon. (P.) Nem régiben közölték a lapok, hogy a zágrábi ke­ reskedelmi

kamara

fakereskedők E

felhívására a szlavóniai

márcziushó

gyűlésről, véglegesen

és

horvátországi

2 5 - é n Zágrábban gyűlést megállapított

tartottak.

határozatok

alakjában,

még nem birunk érdemleges tudósítással, s igy nem is foglal­ kozhatunk azzal; de nem mulaszthatjuk el olvasóinkkal közölni a trieszti piaeznak a faüzletet

illető

szabványait,

melyeknek

állítólag nyomasztó súlya verte fel a háromegy királyság fater­ termelőit tétlen szendergésükből, hogy azokkal szemközt állást foglaljanak. Közöljük ezeket annál inkább, mert nemcsak a fakereskedőket érdekelhetik ezek, lenül e lapok

speciális

de érdekelni fogják kétségte­

olvasó közönségét,

az

erdészet szak­

embereit is. A trieszti piacz

1 6 5 . §-ra terjedő

szabványaiból

2 1 §.

kizárólag a fa- illetőleg a dongaüzlettel

foglalkozik,

ugyan még elszórtan is egyes

melyek a fával fog­

pontokat,

találunk

lalkoznak ; de ezek nem annyira magát a faüzletet illetik, mint inkább az árúk be- és kirakására, mérésére vonatkoznak. Igy a 145-ik §. meghatározza, hogy ha a rakodó hajó a gibraltári szoroson belül fekvő kikötőbe rendeltetik,

ugy a teheradó az

árút a hajó horgonyzó helyéhez legközelebb fekvő p a r t r a saját költségén

tartozik

litmányokra,

szállítani.

bármely

„Ez áll különösen a dongaszál-

kikötőbe

küldessenek

is azok,

még a

gibraltári szoroson kivül fekvő kikötőket sem véve ki." A 146-ik §. pedig arról nyújt fogalmat, mily mennyiség rakható fel a hajóra,

vagy azokból ki naponként,

ha az idő

a munkában nem akadályoz: a) tölgydonga ^ - m é r e t ű a partról hidon szállítva 2 0 . 0 0 0 darab, rakodósajkán hordva 1 5 . 0 0 0 d a r a b ;

b) épületfa,

gerenda

(bordonali),

5 0 köbméter a partról és rakodó c) deszka,

palló (ponti),

gerendázat

sajkával;

czölöp és más fürészárúból

köbméter a p a r t r ó l és rakodó tével

áttérünk már

a

dongaüzletet

fentebb

illető

emiitettem,

1 1 6 - i k t ó l egész a 1 3 7 - i k Nem lesz érdektelen

80

sajkával.

Több ily érdekes pontra akadunk m é g ; mint

(travatura)

de ezek mellőz-

szabványokra,

2 1 §. foglalkozik

melylyel,

és pedig a

§-ig. ezekkel

bővebben megismerkedni s

a z é r t czélszerünek tartjuk azokat egész

terjedelmükben a kö­

vetkezőkben közölni: Tölgydongák. 116.

§.

„Szűz

tömeg"

(monte vergine)

elnevezés alatt

a nyers termény értetik, mint az az erdőből jön, azonban min­ dig osztályozva, azaz a dongák hosszasági,

szélességi és vas­

tagsági méretük szerint rendezve. „Tömegáru"

(mérce in monte) nevezett alatt az erdőter­

mény az alj (scarto) kirekesztése után értetik. 1 1 7 . §. „Alj" elnevezés alatt következő darabok é r t e t n e k : Kettős hajlásuak,

ha a hajlás 3 deciméter (1 láb) ívtá-

volságon 6 milliméter (3 vonal) ívmagasságu; háromszor vagy többször

görbe darabok,

ha mindjárt 6

milliméternél csekélyebb ívmagasságu görbeséggel birnak i s ; erősen kajlák (imberlati), azaz olyanok, melyeknél a kaj­ laság (imberlatura) nagyobb a darab v a s t a g s á g á n á l ; többé, kevésbé

szú-rágottak;

a darab egész vastagságán átható vörös, fekete vagy vizvonásosak; a darab vastagságán átmenő fagyrepedékkel birok, kéreggel vagy a n é l k ü l ;

benőtt

átmenő repedékekkel vagy ágakkal, valamint oly darabok is, melyek mindkét lapon hasonló hibáktól megtámadottak, ha mindjárt nem mennek is át egyik v a l : mindazon

dongák,

lapról a m á s i k r a ;

melyek vastagságukban

egyszó­

ketté hasítva

vagy fürészelve, legalább egy fél, folyadékok számára felhasz­ nálható hibátlan dongát nem adnak. 1 1 8 . §. „Kettősalj" (scartone)

nevezet alatt oly dongák

értetnek, melyek franczia rendszer szerinti boros hordók elő­ állítására nem alkalmasak, nevezetesen melyeken

több

mint

5 kisebb

darabok:

féregrágás

vagy

egynél

több nagyobb átmenő lyuk v a n ; a szélesség felénél több, a vastagságon átmenő s a darab egész hosszán kiterjedő vörös vagy fekete

vonásosak;

revesek vagy k o r h a d t a k ; a rost ellen hasítottak,

azaz függélyesen a helyett hogy

egyenközüleg a fa szálsugaraival. 1 1 9 . §.

A tömegárúban

átveendő s ennek

egy

részét

képező „jó a l j " (buono scarto) nevezet alatt következő dara­ bok é r t e t n e k : rosszul munkáltak, azaz melyek egy gánál különböző

helyeken

3 4

/36"

O S

méretű don­

mérve a vastagság vagy szélesség­

ben egy negyednél, a hosszúságban egy tízednél nagyobb kü­ lönbözetet m u t a t n a k ; 3 deciméter (1 láb) távolságon

egy egyszerű 6 millimé­

t e r (3 vonal) ívmagasságát átlépő görbeséggel; kevésbé kajlák (imberlati); úgynevezett kardalakuak (sciabolati), azaz olyanok, melyek élei görbén a helyett hogy egyenesen a vastagságon nem sek;

haladnának;

átmenő bogasak vagy

fagyrepedéke-

végül mindazon dongák, melyek vastagságukban

sítva vagy

fürészelve

adni ígérnek.

egy,

de nem két

szétha­

hibátlan fél dongát

1 2 0 . §. A vevőnek joga van dongákat

visszavetni,

hacsak

az

úsztatott vagy vizármosott eladó az eladásnál ki nem

kötötte ilyeneket is szállíthatni. 1 2 1 . §. A vevő nem köteles a „ tömegdongában" gozott vagy az erdőben

bevégzett

előállítás után

átdol­

utólagosan

kijavított dongákat elfogadni. Hasonlóan nincs joga az eladó­ nak, az aljból,

mely egyedül és egyidejűleg a tömeggel ada­

tik el, alkalmatos dongákat javítás czéljáből kiválasztani, hogy azt

megtörtént

javítás

után

a

vevőnek

mint

tömegárut

adja át, vagy pedig magának visszatartsa. 1 2 2 . §. H a kiköttetett, hogy a „jó a l j " a tömegnek bi­ zonyos százalékát,

vagy hogy a tömegben

ket nem lépheti át,

ugy a vevő nem

előforduló

mérete­

kötelezhető, még pénz­

beli megtérítés mellett sem, a j ó alj többletet elfogadni. Ha­ sonlóan

nem

egyenlíthető ki egyik méret a másikkal,

az egész részleg

számára

kikötött

tömeg^-nek, mint a „jó alj"-nak

arányban

hanem

kell ugy a

„jó

kiszállíttatni.

1 2 3 . §. E czíkknél is az 5 ° / - n y i többlet vagy kevesebb­ 0

let érvényes,

ha

az illető

(circa) h a s z n á l t a t i k ;

szerződésekben e szó

h a e kifejezés hiányzik,

„mintegy"

ugy az eladott

mennyiség teljesen kiszállítandó. 1 2 4 . §. H a az eladő magát lességű

dongák

meghatározott

szállítására kötelezte,

átlagos szé­

például 1 0 0 dongának

egy adott összszélességet kell mérnie, ugy minden elnézés vagy kárpótlás ki van zárva, oly módon, hogy az eladó okvetlenül a kikötött átlagos szélességű dongákat köteles szállítani, a nél­ kül, hogy a különbözet pénz vagy nagyobb mennyiségű donga által pótolható l e n n e ; hasonlóan nem egyenlítheti ki az elég­ telen átlagszélességét az eladó másnemű

(vagy méretű)

don­

gákkal sem, melyek talán szélesebbek lennének, valamint nincs igénye áremeléshez sem, ha nagyobb átlagszélességü

dongákat

is szállítana, mintsem kiköttetett. H a azonban az ár egy kö-

zépszélesség-egység alapján köttetett, nak ez átlagos szélességgel

tényleg

a nélkül,

bírnia kellene,

badságában áll az eladónak a szerződésszerű megfelelő nagyobb

hogy az áru­

mennyiségű dongában

ugy sza­

átlagszélességet

kiszállítani vagy az

árat a tényleg kiszállított s a szerződésben az árat szabályozó szélesség közti arányban leszállítani. 1 2 5 . §.

Addig,

mig Francziaország,

mint

azon

állam,

mely a méterrendszert teremtette s először fogadta azt el hi­ vatalosan, a dongaüzletben a régi párisi mértéket a pied du Roi" vagy 4 4 3 .

2 9 6

használata —

vagy

párisi lábat

(egy méter =

párisi vonal) fentartja,

„l'ancien

3 . 0 7 8 4 4 láb

nem kerülhető el ennek

a métermérték használata mellett —

a trieszti

üzletben sem. 1 2 6 . §. Az esetben, ha az eladó magát bizonyos részle­ get meghatározott időközben szállítani kötelezte s e kötelezett­ ségének meg nem felelne, ugy a vevőnek jogában á l l : a) a nem kellő időben szállított áru átvételét megtagadni, a szerződéstől

visszalépni,

még esetleg az eladó kezei

az előleg vagy közt

lenne,

foglalópénz,

rögtöni

mely

visszaadását

követelni; vagy b) az eladónak kézbesített tudósítás után, a hiányzó á r u t bármily áron is ennek költségén beszerezni;

vagy

c) a ki nem szállított áru értékén alapuló kárpótlást kö­ vetelni, mely érték felhívásra, a trieszti kereskedelmi és ipar­ kamara elnöke által, határoztatik meg. 1 2 7 . §. A dongák a legrövidebb, legkeskenyebb és legvéknyabb helyeiken méretnek. 1 2 8 . §. Hol nem másként köttetett ki, a dongák követ­ kező méretek szerint osztályoztatnak,

a hosszúságot

„ i

0.49 M=18hüv. 0.60 „ = 2 2 | 0.7C„=28 „ 0.92 „ = 3 4 „ 1.08 „ = 4 0 „ 1.25 „ = 4 6 „ 1.41 „ = 5 2 „

Ú

1-62 „ = 6 0

teljes „ „ „ „

„

illetőleg:

fölfelé 0.60 M = 2 2 httv.-ig mint 1 8 " vagy t% láb, „ „ „ „

0.76 0.92 1.08 1.25

„=28 „=34 „=40 „=46 1.41 „ = 5 2 1.62 „ = 6 0 1.79 „ = 6 6

„ „ „

a szélességet

„ „ „ „ „

„ „ „ „ „

„

„ 54" „ „ 60" „

„

24" 30" 36" 42" 48"

y „ „ „ „

2 2% 3 3 /, 4

„ „ „ „ „

1

1

4 /, „ 5

illetőleg:

teljes 0.081 m = 3 hüv.-től 0.108 m = 4 hüvelykig mint kétharmad donga; 0.108 rn—0.162 = 4—6 hüvelyk mint egység számíttatik. Nagyobb szélességű árura esetről-esetre szerződtetik, mint szintén oly dongákra is, melyek 0.081 m = ( 3 hüvelyknél) keskenyebbek. teljes

a vastagságot vagy erősséget illetőleg: 0.011 M — 0 . 0 1 6 M 5 — 7 vonal mint 1 hüvelyk fele 0.016 * — 0 . 0 2 0 7- •9 V 1 » /3" 0.020 » — 0 . 0 2 5 9 - 11 w n i d / 0.025 — 0 . 0 3 2 71 11 —-14 egység ÍJ 0.032 l ! / küvelyk — 0.038 » 14 — 17 •n 0.038 — 0.050 n 17— -22 n 7) 0.050 n — 0.059 n 22 — 26 kettős erősség. 71 n 2

7)

7) M

7) 71

7)

A

5

7)

a

6

4

?)

A fentebbiekből következik, hogy hol nem valami külö­ nös

m é r e t k ö t t e t e t t ki, a dongák,

melyek bizonyos osztály

minimai m é r e t é t hosszúság, szélesség vagy vastagságban el nem érik, mindig a legközelebbi alsóbb osztályba esnek, igy például dongák,

melyek nem épen

3 4 " hosszúak a 30 hüvelyküek,

melyek nem 11 vonal vastagok a 9 — 1 1 " közé soroltatnak stb. Hol a dongák átlagszélesség

szélességének mérésé

megnyerése czéljáből

forog

szóban,

az

(mindig elegendő számú

próbamérések

által)

megállapodás szerint, kenyebb helyén, fején,

ugy ez az érdeklett

felek

közt

történhetik vagy minden

vagy a darab közepén,

történt

darab legkes­

vagy végül a darab

mint ez a rakásokban vagy az úgynevezett

várnákban

(cbebe) választás nélkül történhetik. Ha e mérésnemeket dás nem j ö t t létre, fejeken

illetőleg

ugy a mérés, mint fentebb

mondatott, a

történik.

1 2 9 . §. Ha a mérés történik,

semmi előleges megállapo­

a

hajóteher

kiszámítása

czéljából

ugy a mérés a vastagság és szélesség megállapítása

végett a dongahossz lesség közepén

központján

s a hosszúság végett a szé­

történik.

1 3 0 . §. A hordódonga ára száz vagy határoztatik meg,

ezer

miután alapul az úgynevezett

darabonként 3 6

/ i és

4

/ ", 6

azaz 0.92 m ( = 3 4 " ) 1.08 m ( = 4 0 " ) hosszú, 0 . 1 0 8 m ( = 4 " ) 0.162 m ( = 6 " ) szélesés 0.025 m ( = 1 1 ' " ) vastag donga vétetett. A többi méretek mint ezt a 1 2 8 . §. határozza.

3 6

0.032 m ( = 1 4 " ' )

/ i - e s r e változtatgatnak,

Lehet azonban

minden

egyes

méretre külön árat szabni. 1 3 1 . §. „Dugoni" nevezet alatt oly hasított vagy szoro­ san a rostszálak irányában fürészelt s aztán meggyalult don­ gák értetnek, melyek 1 6 4 centim. (5 lábnál) hosszabbak. Ezek vagy köbmérték,

vagy darabszám, vagy pedig a forgó vonal­

mérték szerint köttetnek. E czikkre is ugyanazon a közönséges tölgydongáknál

szabványok érvényesek,

melyek

alkalmaztatnak.

Bühkdongák. 1 3 2 . §.

A

bükkdongák

száz

darabonkint

„in

monte"

adatnak el. (lásd 1 3 4 . §.) 1 3 3 . §. i A l j " (scarto) alatt a korhadt és repedt dongák értetnek. ERDÉSZETI LAPOK.

iq

1 3 4 . §. tetett,

H a az á r u

„aljmentesen"

(escluso scarto) köt­

u g y a vevőnek szabadságában áll az aljat

h a r m a d á é r t átvenni vagy nem.

Máskülönben

az ár két­

köteles mind az

aljat (scarto) mind a kettősaljat (scartone) átvenni. 1 3 5. §. dongák)

A

„dogherelle uso

pontosan

Grecia"

( g ö r ö g vagy apró

osztályoztatnak s az egy deciméter széles­

ségű legkisebb m é r e t b e n szállíttatnak ki, azonban mégis ugy, hogy minden h á r o m d a r a b dongának 3 5 — 3 6

centiméter átla­

gos szélességgel kell bírni. Másnemű 1 3 6 . §. vorato

Az épületfa mint

mercantilmente)

vagy

fák. kereskedelmileg

mint

felületesen

(legname lakidolgozott fa

(lavorato a spigolo vivo) köttetik. A második

esetben a vevő

nem

kötelezhető

erdőszöges

bükkdeszkácskák

(tavolette),

(fahenger) d a r a b o k a t t ű r n i . 1 3 7 . §. Deszkák

(tavole),

b á r d o l t deszkák (scurette), léczdeszkák (moraloni), léczek (moraletti) száz számra k ö t t e t n e k ; evezők, talpkák (traversine) da­ r a b s z á m r a ; g e r e n d á k (travamenta), hajófalfák (corbame), tölgy­ fürészáruk

(rovere da filo), padlók (ponticelli),

padlógerendák

(palancole) mérték szerint k ö t t e t n e k . E z e k azon pontok, melyek a trieszti piacz szabványaiból á fa-, különösen a dongaüzletet illetik, s jó szolgálatot vélünk tenni, midőn ezt a m a g y a r közönség t u d o m á s á r a hoztuk.

A tűzifa méter-mértékéről. A tűzifa m é t e r - m é r t é k é r ő l lapunk folyó évi II. megjelent

és

a

füzetében

méter-öl behozatalát ajánló közlemény kiadá­

sakor azon megjegyzéssel hivtuk fel t. szaktársainkat nézeteik

nyilvánítására, hogy mi e tárgyra vonatkozó nézetünknek később fogunk kifejezést adni. A felmerült kérdésre eddigelé két t. szaktársunktól vettünk nyilatkozatot, ki.

Ez

idő

s mindkettőt lapunk f. évi III. füzetében óta

adtuk

hozzánk

a tűzifa métermértéke iránt ujabb

nyilatkozat nem érkezvén,

kötelességünknek ismerjük ez alka­

lommal már saját nézetünknek is kifejezést adni a következőkben. Nem tagadható, hogy de nézetünk szerint eddigi úgynevezett

csak régi

a

méter-öl

alkalmazásának

is

feltételes

jogosultsága volna az

erdei

némi,

ölekhez való hasonlósága és a

szokás, mely épen az eddigi kezelésből kifolyólag az uj mér­ tékekre való átmeneti időszakban némely helyeken szivesebben venné használatba. Ezzel ellentétben azonban, nem tekintve azt, hogy az ál­ talános mérték-törvény egyöntetűbb alkalmazása s ezzel a min­ dennapi élet forgalmának könnyítése is a külön speciális mér­ tékek használata ellen szólanak, „egy m é t e r t "

a tűzifa mérték-egységéül az

részünkről azért is ajánlandónak

tartjuk;

1) mert az, kezelési szempontból, illetőleg munka és fu­ varozási egységül is alkalmatos fatömeget foglal magában, mi­ után a téli rövid napokon, például a nem ex professo favágók, tehát a falusi gazdálkodással foglalkozó és télen át mellékesen favágást teljesítő lakosok által is, egy nap könnyen kivágható, s mert az erdőben illetőleg a vágásban való felrakásnál szin­ tén könnyen kezelhető egység; mert a korábbi mérték-rendszer egy méterhez közel álló

1

a kezelési igények

már

alatt is szükségessé tették volt az /

i

öl alkalmazását,

s mert fuvaro­

zásra is kivált a nehezebb hegyes vidékeken és rosz sáros utak­ nál igen gyakran képezheti a kétfogatú és gyenge

vonóerővel

bíró falusi gazdák egyszeri teher r a k o m á n y á t ; 2) mert az egy-méter fa elkészítésére

fordítandó munka

dijainak pénzértékben való megállapítására is oly egységet ké19*

pez, melynek h a t á r á t a tűzifa termelésnél alapul venni minden hátrány nélkül lehetséges, sőt czélszerübb is mint volt a régi öl vagy lenne az uj méteröl, miután egy favágó ennyi fát egy nap rendesen nem készit fel; 3) mert vásári, kalmas,

nem

lévén

illetőleg vétel és eladási egységül is al­ sem

tul

kicsiny,

sem a gyakorlati

élet

szükségeivel g y a k r a n ellentétbe jövő e g y s é g ; és végül 4) m e r t a tűzifára a küldföld is ugyan ez egységet hasz­ nálja s mert attól ebben eltérni czélszerüségi ok nem forog fenn. <73edő

oAlbert.

Erdeink érdekében. A mint a nagybirtokok az ős nemesi családoktól, kik az erdők

iránt

túlsúlyra

kiváló

vergődött,

kegyelettel amaz

viseltettek,

az

ujabb

időben

üzletemberek kezébe kerülnek, kik

vagyonuk g y a r a p í t á s á r a minden eszközt felhasználnak, s kiknek kezei között a szerzett b i r t o k r a a legkorlátlanabb rablógazdál­ kodás súlya nehezedik : ezzel egyidejűleg birtokok

kiegészítő

végromlásuk

részét

képező

s o d o r t a t n a k az ezen

magán-erdők

is

bizonyos

felé.

A pénzügyi szédelgésből űzött, minden rendszer és kimélét nélküli r a b l ó g a z d á l k o d á s n a k az erdők okvetlenül

áldozatul

esnek,

hátrányos

s

e körülménynek közgazdaságilag felettébb

visszahatása kimaradhatlan, minthogy az erdőkkel együtt egy­ szersmind

a jóllét jelentékeny forrásai és feltételei semmisül­

nek m e g . Az

erdők

teinket

tartósan

légből

a

talajba

hivatvák

u.

fedezzék; vezessék;

i., hogy n a g y m é r v ű a

termékenyítő

faszükségle-

anyagokat a kör­

a talaj termékeny

alkatrészeinek

elillanását megakadályozzák; gyökérzetükkel a hegyomlások és lemosásoknak

gátot

vessenek;

a

terményföldeket

a

hó-

és

kőomlások

ellen

védjék;

a sebes esők vizének rohamos lefo­

lyását megakadályozzák; a talaj nyirkosságát és a állandóan fenntartsák; futó

homokot

a légköri

letartóztassák;

forrásokat

csapadékokat szaporítsák; a

szélvészek

ellen védelmül szol­

gáljanak; égiháboruk és jégverések erejét mérsékeljék, s ará­ nyos elosztás és kiterjedés mellett az éghajlatot és időjárást szabályozzák. lyással

Mindezek

vannak

az

mellett pedig a legjótékonyabb

egészségi

viszonyokra

is,

s a

befo­

legszebb

— mert természetes — díszéül szolgálnak az országnak. Hogy ama nagymérvű erdőpusztitások, melyek 15 év óta folyton fokozódó arányban tapasztalhatók, jelentékeny

mérték­

ben elősegítették a néhány év óta gyakran sujtoló elemi csa­ pásokat, ezt mindenki be fogja látni, a ki a természeti törvé­ nyek és viszonyok ismeretével bír. De

a

tömeges

erdőirtások

rendszerint

a nép

sülyedését és elszegényedését is maguk után vonják. u.

i. több munkaerőt

elvonnak

a

mezőgazdaságtól,

erkölcsi Egyfelől mint

a

mennyit az belterjes mivelés mellett nélkülözhetne. A napszá­ mosnak és fuvarosnak egyaránt alkalma nyílik többet keresni, s ennek arányában egyszersmind többet is fogyaszt, különösen a

szeszes italokból

natnyi erőt szokás

azért,

hogy a nehezebb munkához pilla­

szerezzen. E z

második

azonban

természetté

válik,

csakhamar szokássá, s a vagy

más szóval mérték-

telenséggé fajul, s fölösleges mondanom, hogy a szenvedélylyé vált

iszákosság

csökkenti

aztán

a munkaképességet és kitar­

tást, s a munkás földjei mivelését csak felületesen és hanyagul teljesiti, igyekezvén mielébb ismét erdei munkát, s azzal pénzt keresni, hogy iszákossági szenvedélyét kielégíthesse. A hanyag mivelés pedig tetemesen csökkenti a talaj értékét, melyhez aztán nem kell egyéb,

termőképességét és

csak egy mostoha év

csapása, s a szükség és nyomor általánossá válik, mert ilyenkor az élelmi és egyéb szükségleti czikkek drágulásával szemben a

m u n k a b é r e k épen csökkennek, s igy a keresmény korántsem elég­ séges a szükségletek mindenikének fedezésére. Végül az élelmi szerek hiánya folytán csökken az emberi és állati m u n k a e r ő ; be­ tegségek kapnak l á b r a ; a terményföldek mivelése még inkább el­ hanyagoltatik, s a szükség és nyomor állandó jelleget ölt. A kíméletlen erdőpusztitások sok esetben onnan erednek, mert a pénzzavarokba keveredett birtokos, hogy mielébb pénz­ hez juthasson, és zavarából kigázoljon, neki esik az ég ingyen adománya g y a n á n t t e k i n t e t t erdőnek, kintet jön

minél

nagyobb

figyelembe

annál

kevésbé

az

pénzösszeg

anyagok

pedig

a

s hogy ilyenkor a fő te­ bevételére irányul, s nem

helyes

és

rendszer

okszerű értékesítése,

nélküli

gazdálkodás

következményei, ez mind magától értetődik. A

jövő

letarolt

erdő­

területek legnagyobb részt k o p á r o n m a r a d n a k , s kivált

hegyi

vidékeken rövid idő alatt vadon és terméketlen pusztaságokká válnak, venne

minthogy igénybe,

élvezné;

a

azok

újraerdősítése költséget és fáradságot

melynek

jelen

gyümölcsét

birtokos

pedig

területet csekély haszonnal

inkább

azonban csak az utókor

kényelmesebbnek

használni,

sem­

hogy utódjai számára költekezzék. Nem számit rá, vagy

nem

törődik

még

jóakaratú

szakértők

legelőnek

találja a

figyelmeztetése után sem a

jelen birtokos azzal, hogy e helyeken rövid idő alatt sem erdő, sem legelő nem lesz. Hogy a tömeges erdőtarolásoknak mily hátrányos befolyá­ suk van, továbbá m a g á r a az illető vidék okszerű ságára

és

faüzletére

vesszük,

hogy

a

agyagok

mellett,

is,

erdőgazda­

könnyen beláthatjuk, ha

figyelembe

halomra

döntött és n a g y m é r t é k b e n

kivált

kiviteltől elzárt helyeken, az árak

a

felgyűlt

mennyire alá sülyednek. Ilyen tömeges termeléssel csak olyan vállalkozók boldogulhatnak, kiknek módjukban áll a potom áron megvett anyagokkal vasúton távolabbi piaczokat felkeresni, hol áruikat, h a olcsón is, de még mindig előnynyel értékesíthetik.

Az inkább tokos,

helyhez

kinek

kötött

és okszerűen gondolkozó erdőbir­

az erdőbirtokban

fekvő tőkét, az üzleti költsé­

geket és terhes adót egyaránt számitásba kell

vennie, termé­

szetesen ezen versenyt nem képes kiállani, s a visszás körül­ mény nem

folytán csak

számítása

elvégre

hogy hasznot

nem

is ád,

oda üt de az

ki, hogy erdeje adót

és

kezelési

költségeket sem fedezi. Ilyen óhajtást

körülmények

kell

meghozatnék,

hogy s

között

közérdekben

álló;

általános

képezzen : vajha erdőtörvényünk mielébb

abban

a

föntebb

jelzett

visszás körülmény

ellen is kellően gondoskodva lenne. Schnóbel

János,

főerdész.

Szabályrendeletek az államerdészeti-szolgálat köréből. A kincstári erdőőrök bélyegül etekének mikénti

számára szerzendő vadászati fedezése és azok lőfegyvereinek köteles volta.

jegyek adó­

( K ö r r e n d e l e t a z ö s s z e s m . k i r . p é n z ü g y i , b á n y a - és j ó s z á g i g a z g a t ó s á g h o z , s f ő e r d ő hivatalokhoz.)

1 8 7 5 . évi 4 3 . 4 7 1 . és egyöntetű

szám. Felmerült

alkalmazkodás végett

az 1 8 7 5 . évi XXI.

kételyek

mellőzése

ezennel kijelentetik,

törvényczikk 9. §-ának

hogy

határozmányainál

fogva az államkincstár megántulajdonát képező erdők, vadász­ területek őrzésére állandóan

alkalmazott szolgaszemélyzet (er­

dőőrök, erdő védek) számára, minthogy ezen egyének vadászatra használható lőfegyverrel vannak ellátva, a kincstár, a melynek szolgálatában azok állanak, mely jegyek ezen léptétől

erdőőröknek

számítandó

bélyegilleték

köteles

három évi

szerezni vadászati jegyet,

egyénenkint a törvény életbe­ érvényességgel,

előleges lefizetése mellett,

hatóság első tisztviselője által kiadandók.

a

12

frtnyi

az illetékes törvény­

A jószágigazgatóságok,

illetőleg

főerdőhivatalok oly he­

lyekre nézve, hol a törvény jelzett rendelete megfelelőleg még nem foganatosíttatott volna, intézkedjenek azonnal, hogy azon kincstári erdőőrök számára,

a kik vadászatra használható lő­

fegyverrel vannak tényleg ellátva, a szükséges vadászati jegyek az illetékes

törvényhatóságtól

ezen jegyekért tartozván

járó

viselni,

szereztessenek

bélyegilletéket,

a

megfelelő

meg,

és

hogy

mint közadót a kincstár

összegek

az

pénztárakból szabályszerű elszámolás mellett

illető

erdészeti

kifizettessenek.

Egyúttal szigorú miheztartás végett kijelentetik, hogy az emiitett kincstári erdőőrök a birtokukban levő minden puskáért, mely szerkezeténél

fogva

vadászatra

évi X X I . t.-cz. 2 0 . §-ában kötelesek megfizetni, vagyon őrzésére ségüknél fogva

az

megállapított évi adót

1875.

okvetlenül

minthogy a kincstári erdők mint magán­

alkalmazott nem

használható,

erdővédek ezen szolgálati minő­

tartoznak a szoros értelemben vett köz-

hatósági rendőrök sorába, a kiknek szolgálati használatra ren­ delt lőfegyvereiket az idézett törvény 2 4. §-a

adómenteseknek

nyilvánítja, mely kedvezmény azonban sem a kincstári, sem a városi vagy más községi erdővéd-személyzetre egyáltalában ki nem terjesztethetik. Az

— Budapesten, 1 8 7 6 . áprilhó

erdőgyakornokok

által félszámitható

illetőleg

fuvardíjak

12-én.

ló- és postapénz,

s

tárgyában.

(Körrendelet valamennyi jószágigazgatósághoz és

fó'erdőhivatalhoz.)

1 8 7 5 . évi 6 0 1 9 6 . szám. Kérdés tétetvén az iránt, hogy micsoda távolság

mellett számithatják fel az erdőgyakornokok

az 1 8 7 0 . évi 2 3 0 2 3 . számú

körrendelettel

megállapított

na­

ponkinti 42 krnyi lópénzt, s mily távolság mellett az egyszerű postahajtási tőleg

az

pénzt

azon esetben,

erdőhivatalok

ha közvetlen elöljáróik ille­

utasításai folytán kirándulást tesznek:

utasittatik a m. kir. igazgatóság (hivatal),

hogy

az

:

erdőgya-

kornokoknak mindazon esetekben, ha közvetlen elöljáróik által legalább

négy

bezárólag egész tizenkét (12) kilométernyi t á ­

volságra

küldetnek

utakon

az előbb megjelöltnél

erdőbe menniök, érvényesítendő, bizottsággal

ki,

vagy ha k o c s i v a l

naponkint mely

nem

járható

nagyobb távolságra is kell az

csakis a negyvenkét krnyi

érvényesítésnek akkor is van

való kiküldetésük esetében valamelyik

12 kilométernyi távolságra

lópénz

helye,

ha

helységből

vagy pedig kocsival járható utakon

nagyobb távolságra az erdőbe kirándulnak. Ha

pedig

kocsival

az erdőgyakornokok

járható

küldetnek

ki,

utakon

12

közvetlen előjáróik által

kilométert

a két lóra való egyszerű

túlhaladó

távolságra

postahajtási pénz (a

mellékilletmények nélkül) érvényesítendő. Igy például az erdőgyakornokoknak azon esetben, ha 20 kilométernyi távolságra

az

erdőbe

kiküldetnének, és a kikül­

detési czél elérése végett 10 vagy 12 kilométernyi távolságra a posta vagy más kocsival járható távolságra utaznak,

pedig

kocsival

járható

a

még

utakon

az

hátralevő erdőben

csakis 42 krnyi lópénz j á r ; ha pedig 12 kilométert

túlhaladó távolságra utazhatnak: hajtási

nem

utakon,

pénz

ezen és

a

posta vagy más kocsival j á r h a t ó uton

távolságra a két lóra való az

ezen

egyszerű posta­

kirándulás folytatására az erdőben

teendő útra ismét a naponkinti 42 krnyi lópénz érvényesítendő. A vaspályaaz

és gőzhajózási

erdőgyakornokokra

dijak

ugyanazon

felszámitását

szabályok

illetőleg

alkalmazandók,

melyek a tisztviselőkre nézve érvényben állanak. Budapesten, 1 8 7 6 . januárhó Az

erdészeti

tisztviselők

által

vonatkozó

10-én.

teendő

állomáshelyettesitésekre

szabályok.

1 8 7 5 . évi 6 5 4 1 8 . sz. Több oldalról felmerült azon kétely el­ oszlatása

czéljából,

mintha az 1 8 7 4 .

évi

6 0 5 / P . M. számú

körrendelettel

kiadott

és

a

„Pénzügyministerium

ügykörére

vonatkozó szolgálati szabályok gyűjteményé "-vei az 1 8 6 0 . évi 5 6 4 3 3 . számú helyettesítési

szabály

hatályon kivül helyezte­

tett volna, tudomásra hozatik, miszerint ezen szabály érvényes­ ségét

a

„Szolgálati

érintetlenül h a g y á ; sítési szabály egyöntetű

a

szabályok

ideig

tekintve azonban, miszerint ezen helyette­

jelen

eljárás

gyűjteménye" mind ez

és

viszonyoknak szoros

csak részben felel meg,

alkalmazkodás végett

az

alább

következő helyettesítési szabályzat adatik ki. 1. H a irodai

és

a

helyettesítendő

szolgatartási

ezen állomás

állomás

utazási

és

lótartási,

átalánynyal van rendszeresítve, akkor

ellátásánál a helyettes az állomással összekötött

ezen átalányokat, helyettesítési idejének tartamára, élvezi. 2 . H a az utazási és lótartási átalánynyal ellátott helyet­ tes

a helyettesítendő

állomással

kell hogy lássa: akkor

együtt

saját állomását is el

a helyettest azon esetre, ha a kirán­

dulások alkalmával mind a két állomással járó hivatalos teen­ dőket egyúttal végezheti, ben pedig

a

a magasabb átalány, ellenkező eset­

körülményekhez

mással összekötött átalány,

képest,

vagy

mind a két állo­

vagy saját átalányon kivül a má­

sodik átalány felerésze illeti. 3. H a a helyettes a helyettesítés következtében állomást változtat és ennek folytán

napidíj,

vagy napidíj-átalány élve­

zetébe lép, akkor csakis egyedül a lótartási átalányt húzhatja; azon esetben pedig, ha utazási

átalányban

az

nemcsak

egyes

állomásokra rendszeresített

élelmezési dij, hanem a fuvarbér

is benfoglaltatnék, akkor nem az egész átalány, hanem az élel­ mezési pótlék levonása

után a maradandó rész (tisztán a fu­

varbért

szolgáltatandó

illető

összeg)

ki;

a

hol azonban ez

számszerint elválasztható nem lenne, ott az átalány két egyenlő részre osztandó és az egyik rész mint fuvarbér-megtérítés kintendő és utalványozandó.

te­

4. A napidijátalányok

kiszabásánál

mindenkor a „Pénz­

ügyi Közlöny"

1 8 7 5 . évi folyamának 3 3 . számában közzétett

ugyanazon

2 5 8 9 7 . számmal kiadott körrendelet tartandó

szem

évi

előtt,

melynek

értelmében

a

kiszabandó

bavi átalány

azon összeget nem haladhatja túl, melyet a helyettes az igaz­ gatóság kerületében teendő utazások alkalmával napidijak

fejé­

ben felszámíthatna. 5. A

hol

egyáltalában

szolgálati kirándulások

a

helyettesítendő

állomásnál

a

külön nem dijáztatnak, a helyettes ily

költségek megtérítésére nem tarthat igényt. 6. Azon esetben, ha az egyes kirándulásoknál határozott dijak vannak megállapítva,

de a helyettes napidij- vagy más­

féle élelmi pótlékot huz, akkor ezen határozott dijból egyedül csak

a

fuvarbér-költséget,

mig

ellenkező

esetben

a

teljes

dijt kapja meg. 7. Az utazási, ló- és kocsistartási, irodai és szolgatartási átalányok a helyettesnek azon naptól kezdve utalványozandók, mely

napon

helyettesítendő

állomását elfoglalta,

és azok az

egész helyettesítési idő folyamán részére kiszolgáltatandók. 8. Azon eset beálltával pedig, ha egy tási átalánynyal

ellátott

tisztviselő

utazási és lótar-

három hónál tovább nem

terjedő időre szabadságoltatnék vagy betegeskednék, a szabad­ ság

vagy

betegség

átalányainak

beálltától

élvezetében

számítandó

megmarad

ugyan,

három

hóig

ezen

de helyettesének

ezen három hó alatt felmerülendő kirándulási költségeit fedezni tartozik,

mig e határidő

elteltével, — ha addig állomását el

nem foglalja, — utazási és ló tartási átalányai beszüntetendők és a helyettesnek teendők folyóvá. 9. Azon esetben, ha egy utazási és lótartási átalány nyal ellátott tisztviselő

oly

állomás

melylyel ezen járandóságok lyettesítés

előreláthatólag

helyettesitésével

összekötve huzamosb

bizatik meg,

nincsenek, s ezen he­

ideig

tart,

az

utazási

átalány azon hó végével, melyben állomásától felmentetik, be­ szüntetendő ; a lótartási átalány pedig a felmentés napja után következő hó 1-től számítandó egy évnegyeden keresztül még kiszolgáltatandó; magától értetvén, hogy a helyettesítés tarta­ mára

az

illető

tisztviselőnek

teherrel nem járó összes illet­

ményei meghagyatnak. 10. H a valamely

állomás

helyettesítésére erdőgyakorno­

kok alkalmaztatnak, ezen esetben akkor is, ket változtatni kénytelenek,

ha

állomáshelyü­

de a helyettesítés saját igazgató­

ságuk kerületén belül történik, a napdij csak a helyettesítendő állomás helyére — oda és vissza —- tett utazási időtartamra, nem pedig az egész helyettesítési idő tartamára utalványozandó ki.

Megjegyeztetik - egyébiránt,

hogy a hosszabb

ideig tartó,

vagy nagy felelősséggel összekötött helyettesítésért nekik meg­ felelő jutalomdíj hozható javaslatba. H a pedig az erdőgyakor­ nokok az igazgatóság kerületén kivül helyettesítenek, részükre a szabályszerű napidíj

a helyettesítés egész időtartamára en­

gedélyezendő. A kirándulásokra

nézve

megállapított

járó átalányokat tekintve, azon szabályok,

és

más

teherrel

melyek a tisztvise­

lőkre nézve érvényesek, az erdőgyakornokokra is kiterjesztet­ nek. — Budapesten, 1 8 7 6 . januárhó

22-én.

A bécsi világkiállítás egy emlékezetes tárgya. A bécsi világtárlat látogatói bizonyára emlékezni fognak még azon óriási fatörzsre, mely az egyiptomi alkirály palotája közelében volt felállítva s mellmagasságban 4 / m. körfogatos s egész hosszában 3 3 . m. magas termete mellett mindenkinek méltán feltűnhetett. A déli félteke őserdeinek eme tekintélyes lakója tudo­ mányos néven: A r a u c a r i a b r a s i l i e n s i s Rich A., brasiliai diszjegenye =*= Schmucktanne (XXII. 11.) a tobozter3

4

mők (Coniferák) rendjéből. Ugyanazt a különböző indián-nép­ törzsek más és más elnevezésekkel illetik. így Brasiliában P i n h e i r o b r a n c o , P i n h e i r o v e r m e l h o , tupi-tájszólás szerint C u r i - ű v a és a guarani nyelvben C u r y - y név alatt fordul elő. A szóbanforgó fa R í o - J a n e i r o - tói északnak M i n a s G e r a é s és S a n P a u l o tartományok között kiter­ jedt erdőségeket képez. Fája hajóépítésre kitűnően alkalmas s 15 cm. hosszú, majdnem gömbded tobzának magva nyers és szárított állapotban, valamint főzve és pörkölve élvezeti áruczikket képez. A brasiliai diszjegenye az őskori benszülöttek főtápszerét szolgáltatván, ezekre nézve ép oly fontos és jótékony volt, mint más vidékek lakóira nézve némely pál­ mák. A fa törzséből szivárgó, Dammar-hoz hasonló gyanta a maga valóságában fénymáznak, firneisznak és füstölésekre hasz­ náltatik, viaszkkal vegyitve pedig gyertyakészitésre alkalmas. Magvából lepárolás utján pálinkanemü szeszes ital nyerhető. Ezen faóriásnak mintegy 1 0 0 0 mértföldről való clszállithatása és a világtárlaton való felállithatása végett a tör­ zset rövidebb darabokra kellett felmetszeni, melyeket aztán a felállításnál a darabok közepén hosszant végig húzott erős vasrúddal foglaltak ismét egybe. Egy ilyen darabbal örvendeztette meg a cs. kir. keres­ kedelmi rninisterium az eulenbergi (morva-szilézia) erdészeti iskolát. Ezen ajándékdarab közép átmérője, a l l / ^ cm. vas­ tag kéreg beszámításával 117 cm., hossza pedig 1 1 3 . cm. volt.*) A fatest 0.8, a kéreg pedig 0.25 köbmétert tett ki. Ennélfogva s amennyiben ezen darabról megközelitőleg az egész törzsre következtetni lehet: a kéreg-anyag a tiszta fának 3 2 , a kérgében levő törzsnek pedig 2 4 százalékát képezte. A be­ cses ajándék nagyobb része kérgestől együtt és felirattal ellátva az eulenbergi kastély bejáratánál eső és hó ellen védett pon­ ton van elhelyezve. E g y kisebb darabja az intézet gyűjteménytárában van s az okmutatásoknál tanulmánytárgyul használta­ tik. Végül egy kis rész ugy a fából, mint pedig a kéregből vegyileg felbontatván, a következő alkatelemeket tüntette elő : 1

5

*) N e m c s o d á l h a t ó , h o g y a s z á l l í t á s i k ö l t s é g B é c s t ő l E u l e n b e r g i g 40 f r t r a r ú g o t t .

o

1. A

A fa.

Fajsúlya =

C3

P4

100 s ú l v r é s z í IUU s u i y r e s z i kereghamubol : j

3 9 . 2 5 9 6.244

9.045 2.059 1.03

15.20

3.47

2.39

0.8

0.6

3 7 . 0 3 3 1.87

1.115 1.931 0 . 4 1 4

14.26

0.41

0.71

0.72

100

0.79

0.15

122.201 39.50^1000] 838.30J

0.575.

Hamutartalma 0 . 8 6 1 % 100 s ú l y r é s z h o m o k t ó l és s z é n t ő l tiszta fahamu tartalmazott . . . 1000 s ú l y r é s z l é g s z á r a d t f á r a e s e t t víztartalom Hamualkatrészek Eléghető szerves anyag

Eulenberg,

o

kéreg.

F a j s ú l y =• 0 . 8 2 2 . Hamutartalma 3.95%. 100 s ú l y r é s z h o m o k t ó l és s z é n t ő l tiszta h a m u tartalmazott . . . . 1000 s ú l y r é s z l é g s z á r a d t k é r e g r e esik v í z t a r t a l o m Hamualkatrészek Eléghető szerves anyag II.

Összesen

p.

a 60

2

2

4

-

7 5 - 0 6 8 2

M

6

7

%
6

s

2.18

1.73

0.58

vízben oldható, 6 v b a n oldható, ^ '

1 8 7 5 . decz. 2 9 .

e

m

o l d

0.06

2.44

0.14

0.15

0.26

0.06

0.56:

f 39.564°/ vizben oldható, > gor oldható, j ^« .

106.90-) 8.61>10O0| 884.49J

0

s a

n

0.44

100

1.684 0 . 6 9 6

2 7 . 2 2 1 7.211 2 1 . 5 4 9 5.454 0.726 3 0 . 4 0 4 3.216

h a t ó

_

100 súlyrész fahamubol:

5

4

&

5

7

g

s

6

ó

s

a

Q

v

u

a

n

n

Veseli

e

m

o l d h a t ó

.

V.,

a természettan t a n á r a a morva-sziléziai erdészeti-iskolán.

Mit várhatnak a triesztiek a magyarizmus részéről. CB.) Lapunk folyó évi III. füzetének első czikkében a Francziaországba történő dongaszállitásról teljesen tárgyilagos kifejezéssel az mondatott, hogy ha a s z i s z e k-k á r o 1 y v ár o s i vasút kiépülne, „nem volna-e természetes, hogy az óriás mennyiségű donga-szállítás a legrövidebb és legolcsóbb utat választva a tengerhez, Fiúménak venné útját? E magyar kikötő­ város s a most teljesen kirekesztett államvasút károlyvárosfiumei vonala elkerülhethenül részt venne ugy a hasított, mint puhafa-küldemények szállításában, mely most tőlük természet­ ellenesen eltereltetik *. Á „ T r i e s t e r Z e i t u n g " f. é. márcz. 29-ki számában megemlékezik lapunk ezen közleményéről, s a szerkesztő követ­ kező megjegyzést t e s z i : „Ezen nem igen leplezett nyilatkozatok­ ból megérthetnék a mi optimistáink, hogy mit várhatnak a magya­ rizmus részéről". Bizony szép dolog, és még őszintébb nyíltság ez a „Triester Zeitung" t. szerkesztőjétől, hanem hát azért csak minden eszes ember a maga dolgát végzi, s igy mi sem sokat törődhetünk azzal, hogy a z , a mit a magunk részére jónak és hasznosnak ismerünk, miként tetszik a jó triestieknek; aztán elvégre is lapunkban objective volt az ügy előadva, és egyátalán nem lett a nemzetiségi eszme előtérbe állítva, mint ezt a lajtán-tuli szokások szerint a szomszédos barátság érde­ kében a „T. Z . " szerkesztője is jónak látta tenni. Ki tehet arról, hogy a sziszek-károlyvárosi vasút kiépítése által a Szi­ szekről Károlyvároson át küldött fagyártmányok 14.7 mértfölddel rövidebb vasúti utat nyernének, mint a minőt a sziszek-trieszti vonalban birnak!

Figyelmeztetés. 4 6 1 . sz. Az Országos-Erdészeti-Egyesülethez az uj t a g ­ sági nyilatkozatok kiállítása, s az alapítványi kamatok és t a g -

ságidijak befizetése ügyében többféléi intézett kérdésekre a következő nyilt választ van szerencsénk adni : Azon szaktársak részéről, kik az 1 8 7 5 . év végéig az egyesület évdijas rendes tagjai voltak és időközben külön ala­ pítványi kötelezvény kiállítása által nem lettek alapitó-tagokká, de az egyesület évdijas rendes tagjainak a folyó 1 8 7 6 . évtől kezdve is megmaradni kivannak, szintén uj tagsági nyilatko­ zatok állitandók ki. Tisztelettel kéretnek tehát azon eddigi t. tagtársak, kik továbbra is az egyesület tagjai akarnak maradni, nemkülönben azon szaktársak és ügybarátok is, kik ujon belépni kivannak, szíveskedjenek a kezökhöz megküldött vagy egyes tagtársaink részéről nekik átadott tagsági nyilatkozatokat aláírva, avagy ha a nyomatott szövegű nyilatkozat esetleg kezöknél nem volna, akkor e helyett levélbe foglalt ebbeli tudósításaikat a titkári hivatalhoz (Budapest, vár, dísztér 1 2 . sz.) minél hamarább beküldeni, bogy a tagok sorába bejegyeztethessenek, s hogy ennek alapján a tagsági oklevelek és az egyesület tagjainak kiadandó uj névsora részökre szintén megküldhető legyen. E g y ú t t a l tiszteletteljesen kérjük fel az egyesület azon tagjait, kik az alapítványi kamatokkal vagy tagsági- és lap­ dijakkal a folyó évre még hátralékban vannak, valamint azon t. előfizetőket is, kik az előfizetési díjnak csak egy részét kül­ döttek be, szíveskedjenek a hátralévő összeget postautalvány által az egyesület pénztárának Budapestre (vár, dísz-tér, 1 2 . sz.) lehető mielőbb megküldeni. Végül a r r a is kérjük a t. tagokat és olvasókat, miszerint a részökről teljesített fizetés megtörténte után az „Erdészeti Lapok "-ban megjelenő nyilvános nyugtázást mindig áttekinteni méltóztassanak azért, hogy azon esetre, ha a teljesített fizetés nyugtázva netalán nem lenne az iránt a postai felszólamlást, vagy a titkári hivatalhoz való felvilágosítási kérdést kellő időben megtehessék. Budapest, májushó 4 . 1 8 7 6 . Az Országos Erdészeti-Egyesület titkári hivatala.

A boglárfa (Platanus) káros tulajdonsága. E g y guabwilleri tanárnak (Elszászból) a „Med. Rundschau" közlése szerint, olvassuk

—

közben

—

több

platánok

miként izben

alatt

tüneteket venni é s z r e ;

ezt az Oest. Mon. S. f. Fw-ben

alkalma

volt

foglalkozó

a

kertészeti

munkásokon

sőt önmagán

is,

fiatal

munkák

nehéz

légzési

platánok alatt

tett egyik sétája után, köhögéssel párosult kellemetlen légcső­ szúrást tapasztalt. A jelenség okát a platánlevelek alsó lapján található moholyszálcsáknak tulajdonitotta, gébb szellő fuvalmára alászállongnak.

melyek a leggyön­

Górcső

ezen szálcsák mindenike egy-egy tűalaku,

alatt

vizsgálva,

igen törékeny szá-

racskából áll, mely az esteli órákban gyürüs kidudorodásokat s ezeken ismét körben

helyezkedett 6 — 7 parányi,

kanyarult

hegyű tüskét mutat, ugy, hogy az a zsurló (Equisetum) kicsi­ nyített

képét tünteti elő. A Platán mindkét fajánál (occid. et

orient.) előforduló eme mellékszervecskék káros befolyása egyéb­ iránt már régibb idő óta ismeretes volt. S az ujabb

észleletet

tevő t a n á r u r sem kívánja ezen fanemet a sétányokról és más nyilt helyekről végkép száműzetni,

de igenis a zártabb, péld.

kolostorok, kórházak, börtönök stb. ültetvényeiből s óvatosságra inti kivált a mellbetegeket, hogy főleg nyáron s gyönge fuvalmu szellő idején platánok alatt huzamosabban ne tartózkodjanak. A mi a kerti munkásokat

illeti,

ezeket

nézete szerint

csak eső, vagy erős harmat után tanácsos platán-ültetvények­ ben foglalkoztatni.

Horvát erdészeti-egylet és a körösi tanintézet újra Szervezése. Horvátország több erdésze f. évi márcziushó 2 6 - á n Zágrábban tanácskozást ügyében;

tartott

egy erdészeti egylet alapítása

az országos kormány képviselője Stojanovic osztály­

tanácsos, ki az ottani földmivelési ügyek referense, az uj egyeERDÉSZETI LAPOK.

20

sületnek a kormány teljes

támogatását

egylet megalakulása után T o m i é

helyezte kilátásba. Az

cs. k. erdőfelügyelő elnöknek

és Köröskenji megyei főerdész t i t k á r n a k választattak. Az igaz­ gató választmány 6 tagból áll, az első közgyűlés idei augustusban lesz. E g y ú t t a l megemlitjük

azt

is,

hogy

hallomásunk

szerint

a h o r v á t országos kormány kebelében tanácskozások folynak a körösi ( H . Kreuz.) gazdasági és erdészeti tanintézet újra

szer­

vezése i r á n t ; a mit részünkről valóban mulhatlanul szükséges­ nek t a r t u n k , m e r t az ezen iskolába való felvételre eddig kivánt csekély előképzettség s a tanulók között máig is uralkodó laza fegyelem egyáltalában

nem igen

alkalmas zálogok a r r a ,

hogy

onnan általában véve az erdőtiszti szolgálatra megfelelő alapos képzettségű egyéneket lehessen nyerni.

Fehér-varju. Barsmegye déli részében a mult őszön fehér varjú észleltetett, mely rokonai részéről folytonos üldözés tárgya volt,

mig

hetekig szürke

végre

tartó varjú

sikerült

utánjárás —

azt

jutalmául

corvus

szín hamvas-szürke,

a

Z o n g o r János

corone

szürke

változtatásának oka talán

a

elejtenie. —

szolgabírónak

E z fajára

nézve

s rajta a rendes

fekete

szin

pedig

varjúfélék

által

fehér. eléretni

Szine szokott

nagy kor. Az elejtés u t á n csak ötödnapra kerülvén kezeimhez, már ügyes kitömőhöz nem küldhettem s azt magam, ki a kitömésbe szintén bele kontárkodom, kitömtem. Nem tökéletes tehát, de mindamellett rosznak nem mondható. — Mária-Családon. Vadászfy

Jenő,

erdész.

Erdészeti-Congressus. A lajtántuli erdészeti Congressus f. évi márcziushó erdőtörvényre

27—30

vonatkozó

napjain t a r t a t o t t meg. Tárgyát az azon

kérdések

nézve a bécsi cs. kir. földmívelési tományok közötti egyetértő

képezték,

ministerium

az

melyekre egyes tar­

megállapodást kívánta létre hozni.

A lajtántuli országok erdészeti-egyletei hivatalos küldötteik által voltak képviselve.

A Congressus elnöke C o l l o r e d o

Mans-

f e 1 d herczeg, alelnökei S c h w a r z e n b e r g

Károly herczeg és

gróf D ü r k h e i m , jegyzői pedig M a r e n z e l l e r

ministeri ta­

nácsos és R i n a 1 d i n i osztálytanácsos voltak.

A jövő évben

márczius első felében, szintén fog congressus tartatni, melynek tárgyai lesznek: „az erdő befolyása az országok cultur-állapot á r a " és „az oktatási kérdés."

A

fapiaczról. B u d a p e s t , május-hó 9-én 1876.

Üzleti tudósitásaink megirása idejében már jó régen nem állottunk

oly

ár-

és

kereslet-hullámzatokkal

szemben

mint

most; egyik helyről arról értesítenek, hogy az üzlet jól megy, a faanyagokat kedvvel vásárolják és emelkedő árakkal fizetik, mig a másik

piaczról

azt

a hirt

tömegeket csak megvesznek,

adják, hogy egyes kisebb

de általában véve a

kelendőség

nem üti meg a várt mértéket s az árak is csak a régi foko­ zaton maradnak. Mi felemiitjük e különböző körülményeket, hogy ez által is hivebb képét nyújtsunk a helyzetnek; zik azonban t. olvasóinkkal

feladatunkhoz t a r t o ­

és ügyfeleinkkel az ingadozó vi­

szonyok között is, a közvetlen eladó és vásárló körökön kivül álló semleges álláspontunkból felismerhető és megítélhető saját nézetünk szerinti

valódó

tényállást közölni, a mit jelen eset­

ben abban fejezhetünk ki, hogy azon áremelkedés és fokozot­ tabb kereslet,

melyet általában véve korábbi tudósításainkban

jeleztünk tettleg fennáll, ezt igazolván azon esetek is, hogy a szegedi és soborsini piaczokon,

az alföld több kisebb piaczán

s részben a komáromi piaczon is az árak felmentek. A szegedi

piacz

lettel rendelkezik,

még

most aránylag igen csekély kész­

s ez miként t. olvasóink az alábbi

lekből, összehasonlítva azokat a mult füzetünkben látandják rövid

idő

alatt

ártéte-

közlőitekkel,

igen lényeges és magas árkülönbö20*

zetet idézett elő. A soborsini piacz árai a mult éviekhez ké­ pest szintén lényegesen magasabbak,

a

mi

főindokát

abban

leli, hogy a kir. kincstár, mely Görgényből, Tordáról és Szász­ sebesből

a

megelőző

évben tetemes fatömeget szállított oda,

az erdélyi erdőgazdaság üzleti kezelésében történt változtatás­ nál fogva ez évben nem szállított semmi le, s ez által a ma­ gán fakereskedők korlátlanabb urai lettek nyeges módosulást mihelyt

a

szenvednének

Soborsinra

kereskedők

a

a helyzetnek.

egyébiránt

ezen

utalt fürésztulajdonosok

Maroson

fennebb menve,

Lé­

piacz árai,

és alvidéki fa­

megkisérlenék a kir.

kincstártól Szászsebesben és Görgényben vásárolni. Nem két­ kedünk, hogy számlájokat ez esetben jól megtalálnák, s ezzel kivonnák magukat az eladásra váró fakészletek arányához ké­ pest magasabban szabott árak alul; nem hisszük, hogy a le­ szállítási

nehézségek

rajok

nézve

oly kedvezőtlenek lennék,

mint a minőnek sokan azt festik, kivált midőn a kir. erdőhi­ vatalok

is

igen valószínűen segélyökre lennének a szükséges

számú tutajosok A tűzifa helyzetnek

megszerzésében. választékok

általában

véve

szintén kedvezőbb

örvendenek, s ez anyagok eladásánál a mult évek

túltermeléséből

keletkezett

kereslet

közötti

helyen

pedig már

pangóbb helyzet már a kinálat és

arányosabb

fokozatok

közé

jutott;

némely

annyira is változtak a viszonyok, hogy a

készletek teljesen kifogyván, a kinálat a felmerülő számosabb igényeket nem elégítheti ki. A folyó évi erős tél a városok

készleteit

megapasztotta,

s

a ez

korábbi is

időkhöz

természetesen

képest az

nagyobb

tetemesebben

anyagok

nagyobb

keresletét és á r a k tartottabb helyzetét eredményezi. Budapesten különösen megapadt a cserfa, s azért e választékra nézve oly eladók, kiknek számithatnak

cserfája

vevőkre;

Budapestre a fogyasztó

hozható, jó árak mellett közönségnek

meg van a

maga igénye vagy előszeretete egyik vagy másik választékhoz,

szivesebben fizeti azt magasabb áron is, ebből folyólag pedig a budapesti kereskedőnek is kötelessége a közönséget kielégíteni, s raktárában,

ha társaitól túlszárnyaltatni vagy háttérbe szo­

ríttatni nem akar, cserfát tartani, ha azt a többi anyagokhoz képest mindjárt áldozattal vásárolja is. Egyes piaczokról a következő árakat jegyezhetjük fel :

Budapesten. Egy méter cser tűzifa . . . . 5 frt 65 kr. Komáromban. 1 0 0 drb 26 cm. széles, 2 . 5

cm. vastag, 3 .

8

m. h.

lúcz- vagy jegenyefenyő­

deszka tutajjal együtt

82 — 8 4

Egy köbláb vastagabb „

„

fenyő épületfa

középméretű vékony

„

„

frt.

.

28 kr.

„

.

25

„

„

.

22

„

Sopronban. Egy méter kemény hasábfa .

4.

2 5

frt.

E g y méter puha hasábfa

2.

1 3

„

Ungvári Egy köbméter 2 .

5

cm.

vastag

fenyő fürész áru

13 frt.

Egy köbméter 2 .

5

cm. vastag kőris és j u ­

har fürészáru Egy köbméter 2 . cm. vastag tölgy fürészáru 5

1 0 0 0 drb 50 cm. hosszú fenyőzsindely

.

22.

3

„

19.

8

„

7

B

Nyíregyházán. Egy köbméter 2 . cm. vas­ 5

tag, 4 méter hosszú fenyőfürészáru Egy köbméter tölgy- és kőris fürészáru

14.

2 5

„

. 19—22.

1 6

„

Egy méter bükk tűzifa

3— 3.

3 5

„

Debreczenben. Egy köbméter 2 . cm. vas­ 5

tag 4 m. hosszú fenyő fürészáru

14.

Egy köbméter tölgy fürészáru „

.

19—22.

kőris

„

. . . .

juhar

„

. . . .

„

9

1 6

,

—23

7 5

,

17. —20.

5 8

„

20.

5 8

4 1

Szegeden. Egy köbméter gömbölyű fenyőfa

7—10 „

Egy méter bükk, cser vagy kőris hasábfa

4 „

E g y méter szil hasábfa 4

tölgy

3.

,

frt.

5

i

Soborsinban. E g y köbm. gömb. fenyő szálfa Szászsebesben. E g y köbméter gömbölyű

5-5-

3

Tordán. E g y köbm. gömbölyű fenyő szálfa GÖrgényben (Szász-Régen mellett). E g y köbméter gömbölyű fenyő szálfa

-16

-7.

5

- 5

. »

3-1*- - 4 -

6

.

-4.

5

.

2*5-

Bécsben. E g y méter nem úsztatott kemény hasábfa 5. A faszén keresletnek örvend, a mi a r r a mutat,

7 5

. 6. „ hogy az 5

ennek kelendőségét általánosan szabályozó vasgyári működések megindulóban vannak. A külföldi faárak A

tölgydongaárak

tartottak.

a mult hó közepén

Francziaországban

történt fagy folytán alábbszálltak volt, ujabban azonban felmentek,

s

ugy

állanak,

mint

mult

füzetünkben c

jegyezve.

Bedő

ismét voltak

oAlbert.

Különfélék. A S z e g e d e n ez é v b e n t a r t a n d ó o r s z á g o s k i á l ­ l í t á s r a a bejelentési határidő folyó május-hó végével j á r le. A folyó évben Budapesten tartandó IX-ik nemzetközi statistikai congressus tárgyalási idejéül szeptember-hó 1—7 napjai tűzettek ki. E r d ő é g é s e k . Az ország több vidékéről erdőégésekről panaszkodnak, nevezetesen a Székelyföldön oly nagy számban fordulnak elő az e r d ő é g é s e k , hogy szándékos gyújtogatás gyanúját keltik, kivált miután egyszerre 5, 6 és 10 helyen is felgyúl az erdő. H i ú z . Stiavnicskán (Turóczmegyében) mult hó 21-én R é v a y S. báró kertjében egy nagy nőstény hiuzt lőttek. E l é g e t t g ő z f ü r é s z . P o p p e r Lipót zakamenei (Arva­ megyében) 6 keretes gőzfürésze, mely 4 5 . 0 0 0 forintra volt biztosítva, a mult hó végén leégett.

S z o l g á l a t i v á l t o z á s o k az e r d é s z e t k ö r é b e n . K l i p u n o v s z k y Károly osztálytanácsos és ni. kir. jószág­ igazgató Kolozsvárt basonminőségben Nagy-Bányára, G-irsik János királyi tanácsos és m. kir. jószágigazgató Nagy-Bányán hasonminőségben Kolozsvárra helyeztettek át. H a l á l o z á s o k . Sina Simon báró és birtokos, ki szá­ mos jótékonysága által hazánkban is halhatatlan érdemeket szerzett, széki id. gr. T e l e k y Domokos a közügyek és az iro­ dalom terén kiváló érdemű főúr, és Kádár István m. kir. közalapítványi erdőmester, erdészeti szakunk egyik szorgalmas és buzgó munkása elhaltak. A boldogultak mindhárman alapító tagjai voltak az Orsz. Erdészeti-Egyesületnek. Béke hamvaikra!

Az Orsz. Erd.-Egyesület pénztáránál teljesített fizetések. (1876.

ápril

hóban.)

453. sz. Lehmann János erdőmérnök-segéd 8 forint, P a u s i n g e r József m. k. közp. erdőrendező 10 frt, Modor sz. k. város 3 frt, Hoffmann Samu fakereskedő 17 frt 60 kr, S z t o k o s z a Géza akad. segédtanár 8 frt, I l l é s Nándor er­ dőmester 41 frt 80 kr., L e i t n e r Endre uradalmi erdész 4 frt, P l e c h József m. kir. erdész 4 frt 40 kr., Denk Adolf m. kir. erdőmester 28 frt, H a l l i á r s z k y Samu ura­ dalmi főerdész 8 frt, S t e y r e r József m. k. erdőmester 8 frt, S i m e n s z k y Kálmán közalap, erdőmester 13 frt, Knotz Adolf fakereskedő 8 frt, B i e b e 1 János építész 8 frt, T a ub e r Manó fakereskedő 8 frt, S o r e t i é Antal m. k. erdő­ mester 5 frt, S t e i n s d o r f e r József m. kir. erdész 5 frt, S z a r v a s s y Alajos m. kir. erdész 5 frt, S t a s s e v i c s József m. kir. erdész 5 frt, Dyk Antal m. k. erdész 5 frt, Komarek József m. k. erdész 5 frt, O h m a y e r János m. k. erdész 5 frt. K u n t z l Antal m. k. közalap, főerdész 15 frt, R á k o s s y József m. k. erdész 5 frt, Gróf Gyürky Ábra­ hám és neje a grófné ő méltósága 300 frt, M a l t s e k Gusz­ táv m. kir. jószágigazgató 8 frt, S p i n d l e r Károly m. kir. erdész 103 frt, K e n e s s e y Kálmán m. k. osztálytanácsos 15

frt, L e v i c z k y Albert m. k. erdőgyakornok 8 frt, R h e á r Frigyes és társai fakereskedők 8 frt, S c h l e i s z n e r és B r a u n Béni fakereskedők 8 frt, S c h u 11 e r Dániel fakereskedő 8 frt, H o r v á t h Mihály földbirtokos 8 frt, K e l e m e n Márton m. k. erdész 8 frt, K o s s á n y i Róbert m. k. erdőmester 8 frt, B i e l e k István m. k. főerdész 8 frt, F r a n k n e r Antal föld­ birtokos 10 frt, B i n e t z Gábor 1 frt, E r n h o f f e r Ignácz uradalmi erdész 2 frt 2 0 kr, M o l n á r Károly erdész 8 frt, P a p p Ferencz erdészsegéd 8 frt, L á n g Lipót és társa k e ­ reskedők 2 0 frt, G e l i n e k Tivadar m. k. erdőrendező 8 frt, B e n i t z k y Gyula földbirtokos 2 0 frt, K o v á c s Zsigmond pécsi püspök ő ngymlga 2 0 0 frt, S z ő l l ő s y János megyei erdőmester 1 0 frt 2 0 k r . , Néhai gróf Pálffy József örököse 4 0 frt, F i k k e r Béla m. kir. erdőmester 18 frt, V a n k e Sándor főerdész 2 frt, S i m o n e k János urad. főerdész 19 frt, E p e r j e s sz. k. város 3 frt 9 0 kr., A l m á s y Edmund földbirtokos és neje ő nagysága 9 0 frt, P a i t l e r Antal József váczi püspök ő ngymlga 10 frt, C s á s z k a György szepesi püspök ő ngymlga 1 0 frt, K o v á c s i c s Ede m. k. főerdész 1 0 0 frt.

Szerkesztői üzenetek. Az erdei fák geológiája.

K ö z l é s e c s a k a k k o r lesz m e g k e z d h e t ő , h a a z e r d ő g a z d a s á g t á r g y á t k é p e z ő ö s s z e s főbb f a n e m e k n e k e t á r g y r a v o n a t k o z ó , és a z e g y e s f a n e m e k n é l a m o s t a n i n á l a czél é s é r t e l m e s s é g i g é n y e i h e z m é r t t e n r ö v i d e b b r e vont, l e í r á s a k e z e i n k k ö z ö t t lesz. H i s s z ü k , h o g y a j o é s k e l l e m e s m u n k á ­ hoz n e m fog ö n n e k a z idő h i á n y o z n i . Erdörendezési utasítás. T a r t a l m a s j ó m u n k a é s k ö z l é s é t l e h e t ő m i e l ő b b megkezdendjük. K. Gy. fakereskedő urnák. A t u t a j f á k n á l vagy t u t a j o k b ó l k i v e t t szál­ f á k n á l a fa m i n d k é t v é g é n a h e v e d e r b e v á g á s o k o n kivfll e s ő t ö r z s v é g e k , a szálfa k ö b t a r t . a l m á b a n e m s z á m í t a n d ó k b e , m i u t á n e z e n f a r é s z e k c s a k i s a z egész s z á l f á n a k vizén való s z á l l i t h a t á s á r a s z ü k s é g e s e s z k ö z ö k ü l , d e n e m é p í t é s r e h a s z n á l h a t ó anyagokul tekintendők.

Kiadói

kérés.

Lapunk f. é. III. füzete teljesen elfogyván, tisztelettel kéretnek azon tagok, vagy előfizetők, kiknek az expeditionál történt téve­ désbői a kérdéses füzet Jóét példányban küldetett meg, szíves­ kedjenek a felesleges példányt a szerkesztőségnek visszaküldeni.