Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet
ERDÉSZETI ISMERETEK Az erdő és a vad kapcsolata
Román József, TAEG Zrt. vadgazdálkodási igazgató
Bevezető
Az erdő a legmagasabb rendű és a leginkább összetett életközösségek közé tartozik. Def.: Antropo-bio-geocönózis. Az erdei életközösség az emberi tevékenység hatására folyamatosan és jelentősen átalakul. A biológiai kategóriába tartozó közösségi elemek összetétele a legváltozatosabb, legszínesebb. A vad és az erei ökoszisztéma elválaszthatatlan. A vad akkor válik károsítóvá, ha akadályozza vagy meghiúsítja a gazdasági célok megvalósítását.
A vadászat, mint tevékenység
A vadászat az egyik legősibb emberi tevékenység. Az ősember eleinte a saját védelme és megélhetése miatt vadászott. Később a vadászatot kiváltó késztetés módosult, a modern időkben a vadászatból egyre inkább sport, szórakozás, kedvtelés ill. rekreáció lett. A vadászat és más emberi tevékenységek miatt is a vad élettere jelentősen zsugorodott, fajok tűntek el. A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás! (Gróf Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok)
Vadászat és társadalom
Az emberi faj kialakulásának hajnalán az állatok elejtése nem tudatos, hanem spontán tevékenység volt, ami nem igazi vadászat. Az ember az állatvilág része volt. Az ősközösségi társadalmak és kultúrák kialakulásával párhuzamosan válik tudatos, társadalmi cselekvéssé. Az első, szervezett vadászat nyoma félmillió éves. A vadászat és a társadalom egymás fejlődését segítő és fejlesztő dolgok. (nyelvformáló, közösségalakító stb.) A középkorig a legalapvetőbb társadalmi-gazdasági tevékenység, valós szükségletek kielégítésére szolgált.
A magyar vadászat történte
Hunor és Magor legendája Kézai Simon alapján. A Kárpát-medencébe érkező magyarok itt más fajokból álló vadállományt találtak. Alkalmazott vadászati módjaik: cserkelés, les, hálózás, vermezés, solymászat, falkavadászat, kopózás. A középkori kiváltságok, nemesi vadászatok. A legújabb kor vadászat érdekességei. „Mindig az élet napos oldalán lévőknek adatott meg, hogy vadászhassanak.”
A vadgazdálkodás, mint tevékenység
A vadászat, mint emberi tevékenység és különösen annak intenzívebbé válása „szűkösséget” teremtett. A vadállományban, a vadászatban, más emberi tevékenységekben bekövetkező változások hozták magukkal a vadgazdálkodás megteremtését. Def.: A vadgazdálkodás a vadállomány és élőhelye védelméért, valamint a vadállomány szabályzása érdekében végzett, céltudatos, emberi beavatkozás. A vadgazdálkodás szerepe mindig másodlagos volt a földműveléssel és egyéb földhasználattal szemben, így az erdőgazdálkodással szemben is. Ma is az!
A vad az erdei életközösség része
A vad, mint élőlény a fogyasztó szervezetek (konzumensek) csoportjába tartozó közösségi elem, zömében növényevő vagy mindenevő, páran a ragadozók közé tartoznak. A nagyragadozók jellemzően kipusztultak. (Jelentős hatás a növényevők elszaporodásában.) A korábban meglévő, az egymásra utaltságon és önszabályzáson nyugvó egyensúly idővel felborult. Az emberi hatások következtében az erdő- és a benne élő vadállomány is változik, az erdei életközösségben betöltött szerepe átalakul.
Az erdő és a vad kapcsolata 1.
Napjainkra az erdő átalakult, területe csökkent, fajokban szegényedett, a benne folytatott gazdálkodás külső hatásokra érzékenyebb. A vadászható állatfajok jelentősebb köre károkozóvá lépett elő. Az erdő vadeltartó képességének fogalma és értéke került bevezetésre, meghatározásra. Alternatív fogalom a vadtűrő képesség. A szarvasegység fogalma, váltószámai.
Az erdő és a vad kapcsolata 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A vadeltartó képességet befolyásoló elemek: Az erdő elsődleges rendeltetése. Faállományának kora, összetétele, szerkezete. Cserje- és lágyszárú szintjének jellemzői. Egyéb élőhelyi adottságok: mg-, vízviszonyok. Egyéb feltételek: tömbszerkezet, zavartság stb. Egyéb erdőgazdálkodási körülmények.
A kölcsönhatás feszültségei
A vad egyedei és állománya élőhelyként használja a területet, az egyensúlyi helyzet felborulásával az élőhely-használatban is zavarok támadnak. Az erdőgazdálkodás/erdőgazdálkodó is zavarja a vadállományt. (E zavarás kölcsönösen káros.) Egyes erdészeti módszerek kiváltják a vad elvándorlását, vagy ellenkezőleg, a koncentrálódását. Az erdőgazdálkodó is zavarhatja a vadászatot. Az erdő harmadik fél igényeit is szolgálja. Esetenként e tényező is növelheti az erdő-vad kapcsolatának feszültségeit.
Az ellentétek kibékítése
Az erdő és vad kapcsolatában fellépő konfliktusok feloldása a felek közös érdeke. A feleknek ezért az együttműködést segítő kapcsolatra kell törekedni egymással. Kialakuló konfliktushelyzetet egymásnak jelezni és közösen feltárni, megelőzni kell. Akut probléma esetén pedig különösen fontos a kölcsönös megoldáskeresés.
A legsúlyosabb ellentétek
A vad erdőgazdálkodásban okozott kára, más néven az erdei vadkár. Vtv.75. § (Vtv. kikötése: Az erdősítésben a befejezést követő öt évig, az öt nagyvadfaj által okozott bizonyos kárformák tartoznak csak ide!) A vad által erdőben okozott egyéb károsítás. A vadászati kár. A vadállományban okozott kár.
A vad erdőgazdálkodásban okozott kára Az erdő élőfakészletét és egyéb produktumát érintő károk a következő kárképekbe csoportosíthatók: · a termés, főleg a makk felszedéséből keletkező kár · a természetes újulatok, mesterséges erdősítések elpusztításából keletkezett mennyiségi kár · erdősítésben a rügyek, hajtások lerágásából adódó minőségi kár · méretesebb fák kéregének megsértéséből következő minőségi (esetleg mennyiségi) rágás- vagy hántáskár
A termés felszedéséből eredő kár 1.
A lehullott makk nagy részéből természetes újulat remélhető, illetve begyűjtött makkból erdősíthetünk, vagy csemetekertbe elvethetjük. A vad a makktermés több-kevesebb részét felveheti és ezzel az erdőgazdálkodónak jelentős termelési értékkiesést okozhat. A vad által felvett makkmennyiség megállapítása nehéz feladat, mert csak állandó, bekerített vadmentes un. demonstrációs területek megléte mellett lehetséges. Ez esetben a kerítetlen mintaterületek és a bekerített demonstrációs területek magterítettségi adataiból lehet becsülni a vad által felvett makk mennyiségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyetlen, de nagyobb bekerített terület igen félrevezető eredményt adhat.
A termés felszedéséből eredő kár 2.
A matematikai statisztikai módszerrel kiszámított és mintavételes módszerrel kijelölt kisebb területekből levezetett eredmények konkrét helyre és időpontra adnak jó tájékoztatást. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a lehullott makkot nemcsak a nagyvad veszi fel, hanem pl. a kisemlősök is fogyasztják. A vad kizárásával folytatott vizsgálat hosszabb távon - néhány éven keresztül folytatva - ad csak megbízható eredményt, csak megfelelő ismétléssel, továbbá kontrollal végezve lehet kellően megalapozott.
A mennyiségi erdei vadkár
Az erdősítés csemetéjének elhalását, életképtelenségét okozó károsítása (rágás, taposás, törés, kitúrás, kihúzás) és makk kitúrása. A kár - a klasszikus erdőérték-számítás szerint - a faállomány költség szerinti értékével (S = ÁKÉ) egyenlő. A költség szerinti érték az értékelés időpontjára átszámított (kamatosított) költségek felmerülő összege, levonva belőle a számítási időpontig esetlegesen kinyerhető hozamok értékét. Végeredményben tehát azt a halmozott, átszámított költséget kell megállapítani, amelyet a faállomány létesítésére, pótlására, ápolására, őrzésére, védelmére a kérdéses időpontig ráfordítottak. Nem számít viszont kárnak az, amit nem kell helyreállítani, ezért nem jelent többletköltséget az erdőgazdálkodó számára. A mennyiségi kár bizonyos károsítási arányt (mértéket) elérve teljes kárnak értékelendő.
A minőségi erdei vadkár
A minőségi vadkár esetén az erdősítés csemetéje nem pusztul ki, nem hal el, csak belőle rosszabb minőségű faanyag nyerhető a jövőben (hozamkiesés). Sokkal bonyolultabb ennek megítélése és a kár értékelése is, mint a mennyiségi vadkár esetében. Sok esetben más károsítással keveredve jelenik meg. Ráadásul jellemzően több éven keresztül, ill. visszatérően következik be a minőségi károkozás. Közelítő módszerek kidolgozása napjainkban is kitűzött feladatot jelent.
A mennyiségi vadkár
Ez a költség lehet bizonylatokon alapuló tényleges költség, de lehet normatív kalkulált érték is. Mindkét esetben az egyszerű költségértéket az időtényezővel a számítás időpontjára át kell számítani. A klasszikus eljárásban a költségek között szerepel a földjáradék (földhasználati díj) is.
Az erdei vadkár jogi szabályzása 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8. 9.
Felelősség a vadkárért (Vtv. 75. §) Felelősség a vadászati kárért (Vtv. 76. §) Felelősség a vadban okozott kárért (Vtv. 77. §) A vadászatra jogosult kármegelőzési kötelezettsége (Vtv. 78. §) A földhasználó kármegelőzési kötelezettsége (Vtv. 79. §) A kár megállapítása (Vtv. 81. §) Az előzőekre vonatkozó miniszteri végrehajtási rendelet (79/2004. FVM sz. Vhr. 82. – 84. §) Kártérítés általános szabályai Ptk. 339. – 344. § Veszélyes üzem működtetése Ptk. 345. és 346. § + BDT-k
Az erdei vadkár jogi szabályzása 2.
Az erdei vadkár, felelősség a vadkárért 1.
2.
3.
Erdei vadkárnak számít az öt nagyvad faj erdősítésben illetve az őznek csemetekertben okozott kára. Az okozott kár megtérítésére a vadgazdálkodásra jogosult köteles. Egyéb károk térítésére a Ptk. veszélyes üzemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A vadászati kár: A vadászati jog gyakorlásában résztvevő személyek által okozott mg-i, eg-i és tv-i károkozás. A vadban okozott kár: A vadászati jog gyakorlásának a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával vagy ennek kísérletével való akadályoztatása.
A vadkár megelőzése, elhárítása 1. A vadgazdálkodó kármegelőzési kötelezettségei és jogai Köteles: • a vad kármegelőző riasztásáról gondoskodni • kárveszélyről a föld használóját értesíteni • vadkárelhárító vadászatot tartani Jogosult: • a földhasználó hozzájárulásával berendezést állítani • nem mező- és erdőgazdálkodásban jelentkező kár veszélye esetén vadvédelmi berendezést elhelyezni, figyelmeztető jelzéseket kihelyezni/kihelyeztetni
A vadkár megelőzése, elhárítása 2. A földhasználó kármegelőzési kötelezettségei és jogai Köteles: • a vadkár elhárításában és csökkentésében közreműködni • közvetlen kárveszély észlelésekor a vadgazdát értesíteni • a vadállományt kímélő gazdálkodási eljárást alkalmazni Jogosult: • a vadállomány túlszaporodása esetén állományszabályzó vadászat elrendelését kezdeményezheti (ld. még Vtv. 80. §) • igényt tarthat a ellenszolgáltatásra a rendes gazdálkodást meghaladó kármegelőző közreműködéséért
Az erdei vadkár megállapítása, térítése
Erdei vadkár értékét az újraerdősítés költségei alapján kell megállapítani. Vadkárbecslést csak a megyei szakértői névjegyzékbe felvett személy végezhet. (A Kormányhivatal MgI Vadászati és Halászati Osztálya által vezetett névjegyzék.) Ha a felek egymás között nem tudnak megegyezni a kárértékben, akkor a jegyző rendeli ki hivatali eljárásra a szakértőt. A szakértő által megállapításra kerül a becsült kárérték és annak felek közötti, felelősség szerinti megosztási aránya. Aki ezzel nem ért egyet, az jogi útra terelheti az ügyet. Ajánlott a közös megegyezésre törekvés. A kár forintértékét kell téríteni, de a felek ettől eltérően - pl. kompenzálásban, helyreállításban stb. - is megállapodhatnak.
Ajánlott jegyzetek és irodalmak:
Kondorné Dr. Szenkovits Mariann: Erdészeti ismeretek; egyetemi kézirat, Sopron, 2012. Dr. Csőre Pál: A magyar vadászat története; Mezőgazda Kiadó, Bp. 1994. Vadászati enciklopédia; Szerk.: Dr. Kőhalmy T. Mezőgazda Kiadó, Bp. 1994. Erdészeti alapismeretek; Szerk.: Dr. Tompa K. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1975. Dr. Márkus - Dr. Mészáros: Erdőértékszámítás; Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp. 2000. 1996. évi LV tv. 75. – 81/A § (Vtv. .agy vadászati törvény) 79/2004 (V.4.) FVM rend. 82. – 84. § (Vhr.)
