Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi Intézet
Az Európai Unió és Magyarország kapcsolata a gazdaságfejlesztési pályázatok tükrében
Készítette: Palkó Szilvia Év: 2016
Tartalom
1.
Bevezetés ........................................................................................................................ 3
2.
Az Európai Unió bemutatása.......................................................................................... 5 2.1.
Magyarország és az EU viszonya az EU-s pénzek kapcsán ................................... 9
A volt MAG Zrt. feladatainak bemutatása ................................................................... 16
3.
3.1.
Mennyi pénz került kifizetésre Magyarországon a pályázatok révén? ................. 23
A GOP és a GINOP ...................................................................................................... 27
4.
4.1.
A GOP pályázati konstrukciók bemutatása a részletes pályázati útmutató nyomán 27
4.2.
GINOP pályázati konstrukciók bemutatása az általános útmutató nyomán ........ 41
4.3.
A GOP és a GINOP pályázati kiírások összehasonlítása ..................................... 50
5.
Saját tapasztalat, pályázatok ......................................................................................... 54
6.
A Magtár, Workflow és az EMIR rövid bemutatása .................................................... 60
7.
Milyen javítás szükséges a pályázati folyamatokban annak érdekében, hogy a GINOP
sikeresebb legyen, mint a GOP? .......................................................................................... 66 8.
Milyen mértékű gazdasági fejlődést értünk el a pályázatokkal az EU-s pályázati ciklus
kezdete óta? ......................................................................................................................... 68 9.
Milyen gazdasági hatásai lehetnek annak a jövőben, ha 2020 után nem lesz új uniós
pályázati ciklus? .................................................................................................................. 71 10.
Konklúzió ................................................................................................................. 74
11.
Conclusion ................................................................................................................ 76
2
1. Bevezetés
Az európai uniós források kiemelt szerepet játszanak Magyarország életében, mivel több ezer milliárd forinttal támogatja a magyar gazdaságot, azon belül pedig a pályázó vállalatokat. A támogatások segítségével pedig az elmúlt években rengeteg új munkahelyet sikerült teremteniük a támogatott vállalatoknak, amelyek további adóbevételeket generálnak az államnak. A választott szakdolgozati témám, mellyel részletesebben kívánok foglalkozni, a pályázatok, pontosabban a Magyarországra érkező EU-s pályázati pénzek, a 2007-2013 és 2014-2020 közötti gazdaságfejlesztési programok bemutatása, illetve ezeknek a pénzeknek a felhasználása. A 2007-2013 közötti programozási időszakot bemutatva levonom a konzekvenciát arra vonatkozóan, hogy – véleményem szerint – milyen hibák voltak abban a ciklusban a pályázati kiírásokat tekintve, és milyen módosításokat tartok szükségesnek ahhoz, hogy a 2014-2020 közötti ciklus még sikeresebben záruljon, mint az előző. Azért választottam ezt a témát, mert lassan két éve a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságán dolgozom. Itt kizárólag gazdaságfejlesztési pályázatokkal foglalkozunk. A főosztály, ahol dolgozom, a pályázatok pénzügyi ellenőrzésével, illetve azok adminisztrációjával foglalkozik; a döntéselőkészítés, a helyszíni ellenőrzés, a szabálytalansági eljárások vizsgálata és azok megindítása, a pályázatok utókövetése nem a mi főosztályunk feladata. A dolgozat fejezeteit a következőképp strukturáltam: Első lépésben bemutatom az Európai Uniót: annak alapítóit, szerveit, a magyar EU-s pályázatokhoz
kapcsolódó
stratégiát
(Európa2020).
A
következő
fejezetben
összekapcsolom az Uniót és Magyarországot – bemutatom, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a pályázati támogatások kapcsán, hogy és miként alakult ez a pályázati struktúra, s hogy a 2007-es kezdetű ciklus óta mennyi pénz került kifizetésre régiónként. Ezt követően rátérek a dolgozat magjára: a volt Magyar Gazdaságfejlesztési Központ és feladatainak bemutatása, a módszer, amely alapján pénzügyi szempontból ellenőrizzük a beérkező, már előttünk befogadott pályázatokat, és hogy miként jut el egy vállalat vagy 3
egyéni vállalkozó addig, hogy megkapja az uniós támogatást. A negyedik fejezet a 20072013-as, illetve a 2014-2020-as ciklus gazdaságfejlesztési pályázatok feltételeit mutatja be részletesen, majd ezek összehasonlítására is sor kerül. Az ötödik fejezetben a saját tapasztalataimat írom le a pályázatokkal kapcsolatban, mint pénzügyes. Bemutatom, milyen jellegzetes, általános hibáik vannak a pályázóknak mind a papír alapon beküldött, mind pedig az elektronikus úton beküldött dokumentációban. A hatodik fejezet az általunk használt informatikai rendszerek bemutatása, melyek támogatják a munkánkat, hogy hatékonyabb legyen a pályázatok ellenőrzése. Ezt követően rámutatok az általam hibásnak vélt módszerekre a GOP és a GINOP kapcsán. A következő fejezet az EU-s pénzek áldásos hatását taglalja, majd – felhasználva a témában releváns cikkeket is – kifejtem elképzelésemet arról, hogy, véleményem szerint, hogyan alakul majd Magyarország sorsa 2020 után, amikor várhatóan elapadnak majd az EU-s források. Gazdasági fejlődés lesz-e vagy lejtmenet? Stagnálni fog-e vagy még jelentősebb lesz a fiatalok és az idősebbek kivándorlása, mint az elmúlt években volt? Megmaradnak-e a kétszer hét éves ciklus alatt teremtett munkahelyek, vagy eltűnnek az uniós forrásokkal együtt? Végül levonom a következtetéseimet arra vonatkozóan, hogy az európai uniós támogatásoknak mekkora jelentősége van az ország számára mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból.
4
2. Az Európai Unió bemutatása
Az EU alapító atyái, akik élenjáróként részt vettek abban, hogy a jelenlegi Európai Unió, s annak intézményrendszere megvalósuljon:
Konrad Adenauer, Joseph Beck, Johan Willem Beyen, Winston Churchill, Alcide de Gasperi, Walter Hallstein, Sicco Mansholt, Jean Monnet, Robert Schuman, Paul-Henri Spaak, Altiero Spinelli
Maga az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy véget vessen az európai nemzetségek, országok egymás közötti folytonos háborúzásának, s azokat az energiákat, melyeket a háborúkra pazarolták, az együttműködésbe, a közös fejlődésbe fektessék. Az 1950 évek ugyan még a Kelet és a Nyugat közötti hidegháború jegyében teltek, de ekkoriban már körvonalazódott az első lépés a politikai és gazdasági egyesítésre, az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásának a terve. A közösség hat alapító országa: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország. 1957-ben aláírják a Római Szerződést, és ezzel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a közös piac. Időközben (1986) aláírják az Egységes Európai Okmányt, mely kezdeményezés azért indult, hogy az európai integráció problémáit megoldja, azaz az EU országai között szabad áramlása legyen a kereskedelmi termékeknek, létrejöjjön az „egységes piac”. 1993-ra megvalósul az egységes piac és az áruk, szolgáltatások, személyek, valamint a tőke szabad áramlása. Ezévben születik meg az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés is, majd 1999-ben az Amszterdami Szerződés. 1995-ben létrejön a schengeni megállapodás, melynek értelmében fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyi forgalomban. 2001-ben pedig bevezetik a közös pénzt, az eurót, melyet napjainkban már több tagállam alkalmaz a saját valutája helyettesítéseként. 1970 és 2016 között ezen államokkal bővült az Európai Unió tagállamainak a száma: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, 5
Franciaország,
Görögország,
Hollandia,
Horvátország,
Írország,
Lengyelország,
Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Az EU napjainkban már arra törekszik – a kezdeti nehézségek legyőzése után –, hogy elősegítsék a fenntartható fejlődést és növekedést, megvalósuljon a szabad munkaerőáramlás és munkavállalás, továbbá összehangolt intézkedéseket dolgozzanak ki a globális gazdasági és pénzügyi kihívásokra válaszul. Példaként: A 2008 októberében kirobbant pénzügyi és gazdasági válság kezdetétől fogva a tagállami kormányok az Európai Központi Bankkal (EKB) és az Európai Bizottsággal (EB) közösen dolgoznak azon, hogy helyreállítsák a válság óta megborult pénzügyi stabilitást, és kedvező feltételeket biztosítsanak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Gondoskodjanak a megtakarítások biztonságáról (100 000 euró állami garancia ügyfelenként és bankonként), megfizethető hiteleket biztosítsanak a vállalkozások és a háztartások számára egyaránt, valamint jobb gazdasági és pénzügyi kormányzati rendszert léptessenek életbe. Az Európai Unió intézményei: Európai Parlament, Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága (EUB), Európai Központi Bank (EKB), Európai Számvevőszék, Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), Régiók Bizottsága, Európai Beruházási Bank (EBB), Európai Ombudsman, Európai Adatvédelmi Biztos, Intézményközi testülete1 Az EU a világgazdaság jelentős szereplője, ugyanis a globális GDP mintegy 30%-át és a világkereskedelmi forgalom 20%-át tartja ellenőrzése alatt, az euró pedig jelentős fizetőeszközzé, több EU tagállam által rendszeresen használt valutává vált. A növekvő gazdasági és pénzügyi egymásrautaltság okán az Európai Unió világszerte sok országgal és intézménnyel tart fenn gazdasági kapcsolatot, azonban végső célja a gazdasági stabilitás elősegítése az EU-ban, illetve a világ többi részén is – szem előtt tartva az uniós érdekeket. 1
Az Európai Unió hivatalos honlapja, http://europa.eu/index_hu.htm (letöltés 2016.03.02.)
6
Európa 2020 – Stratégia az okos, fenntartható és befogadó növekedésért: Az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a válságot, emellett pedig megteremtse a gazdasági versenyképesség és a foglalkoztatás növelésének feltételeit. Ennek érdekében született meg az Európa 2020 stratégia, melyet 2010. március 3-án tettek közzé, s melyet 2010. június 17-én fogadott el az Európai Tanács. A projekt az intelligens növekedést tűzte ki célul, azon belül pedig az oktatás, kutatás és innovációs beruházások fejlesztését. Az intelligens növekedés terén teljesítendő uniós célok:
a köz- és magánforrásokból származó kutatási, fejlesztési és innovációs beruházások szintjének el kell érnie az EU GDP-jének 3%-át;
2020-ra a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében a foglalkoztatási arányt 75%-ra kell emelni (kiemelten kezelve a nők, pályakezdők, idősebbek, az alacsonyan képzettek és a legális bevándorlók helyzetét, foglalkoztatását);
az iskolázottsági szint javítása (a lemorzsolódási arány 10% alá csökkentése, illetve a 30-34 év közötti lakosok legalább 40%-ának rendelkeznie kell felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel);
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását minimum 20%-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest (ha van rá lehetőség, 30%-os csökkentést szükséges végrehajtani);
a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell emelni;
az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani;
legalább 20 millió fővel csökkenteni kell azoknak a számát, akik nyomorban, társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik számára a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
Az EU támogatás feltételei: A finanszírozás kiegészítő jellegű, mely azt jelenti, hogy az Európai Unió nem finanszírozza teljes egészében a projektet. Célja, hogy a projekt, melyet részlegesen finanszíroz, ne legyen veszteséges (azonban ez nem egyenlő azzal, hogy a kedvezményezettnek nyereséget biztosít). A már megvalósult, vagy már megkezdett 7
projekteket nem finanszírozza visszamenőlegesen, melyből következik, hogy kizárólag kezdés előtt álló projektekre lehet igényelni. Továbbá projektalapú, ami azt jelenti, hogy egy adott projekt csak egyszer részesülhet a támogatásban. Kizárólag olyan vállalkozások vagy szervezetek (vállalkozói szövetségek, üzleti szolgáltatók, tanácsadók stb.) pályázhatnak, amelyek az EU céljait szolgáló projektet működtetnek,
vagy
hozzájárulnak
valamely
uniós
program
vagy
szakpolitika
megvalósításához/végrehajtásához. Emellett pályázati feltétel az is, hogy a projekt jól kigondolt koncepción alapuljon, több országon átíveljen, illetve többletértéket teremtsen.
8
2.1.
Magyarország és az EU viszonya az EU-s pénzek kapcsán
2002. december 13-án Koppenhágában az EU jóváhagyta Magyarország belépését az Európai Unióba. Ezt követően 2003. április 12-re népszavazást írtak ki Magyarországon az EU-ba való belépés kapcsán, ahol a résztvevők 83,76%-a szavazott az EU-csatlakozás mellett. 2004. május 1-jén meg is történt Magyarország csatlakozása az egyre bővülő Európai Unióba, 2007. december 21-én pedig aláírta a Schengeni Egyezséget, mely biztosítja a személyek valódi mozgásszabadságát. Az EU-nak külön csatlakozási csomagja van, mely két részből áll, s melyet Magyarország is megkapott: egy Előcsatlakozási Alapokból, illetve egy Közösségi Programok csomagból. Az Előcsatlakozási Alapok addig voltak felhasználhatók, amíg országunk nem lett az EU tagja, azaz 2004. május 1-ig. Ezen alapok szereplői a non-profit szervezetek és az önkormányzatok, míg a beszállítók a vállalatok voltak. Jól körülhatárolt feladatokra írták ki őket, az ár pedig meghatározó volt az elbírálás során. Továbbá követendő stratégia volt, hogy a vállalatok és az önkormányzatok – az együttműködés okán – jó kapcsolatot alakítsanak ki egymással. Ezzel szemben a Közösségi Programok élesen az Előcsatlakozási Alapokkal ellentétesek. Ebben az esetben a pénz egyenesen Brüsszelből érkezik (a hazai intézményrendszer kihagyásával), s néhány száz eurótól több millióig is terjedhet a vissza nem térítendő támogatás. Jóval nagyobb teret ad a kreativitásnak, tehát a vállalkozások (mikro- kis- és középvállalkozások) is nagy eséllyel pályázhatnak rá, ugyanis itt nem az ár a meghatározó, hanem a
pályázat minősége. Azonban itt már szükséges önerő megléte a pályázat
elnyeréséhez. Továbbá ez a pályázati típus nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi partnerség kialakítására – az előzővel ellentétben. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak – így Magyarországnak is – ki kellett dolgozni és az Európai Bizottság elé kellett terjeszteni a fejlesztési célkitűzéseket és prioritásokat ahhoz,
9
hogy megkaphassa az EU Strukturális Alapok támogatásait. Ez volt a Nemzeti Fejlesztési Terv, melyért a Magyar Köztársaság Kormánya volt a felelős. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazta az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő ún. Operatív Programokat, melyeknek részletesen be kellett mutatniuk, hogy a tervezett projektek, fejlesztések milyen mértékű társadalmi-gazdasági fejlődést hoznak, hogy történik majd a kivitelezése, illetve hogy ezeknek a végrehajtását, a monitoring és ellenőrző funkciók megvalósulását egy hatékony és átlátható intézményrendszer biztosítja. Ezt követően az EU Bizottság a tagországgal folytatott tárgyalás alapján elkészítette a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keretet (KTK), mely tartalmazta az EU és a tagország pénzügyi kötelezettség-vállalását az adott EU költségvetési időszakban indított, előzetesen egyeztetett tagországi fejlesztési programok kapcsán. Az egyes intézkedések (pályázatok, projektek) részletes leírását szabályozó Program kiegészítő dokumentumokat 2003 szeptemberéig kellett elkészíteni az EU számára. A Nemzeti Fejlesztési Terv főbb célkitűzései: az életminőség javítása, az Unióhoz képest, illetve az országon belüli területi fejlettségi különbségek csökkentése, a termelési környezet fejlesztése, a gazdaság versenyképességének javítása, a foglalkoztatottság növelése és a humánerőforrás fejlesztése, a környezetvédelem és az általános egészségi állapot javítása. A kormány a 2004-től induló Nemzeti Fejlesztési Terv kialakításakor azt is figyelembe vették, hogy az ennek keretében folyó fejlesztések illeszkedjenek, illetve megalapozzák a 2007. évtől kezdődő új EU költségvetési időszakra szóló fejlesztéseket, melyekhez remélhetőleg az Unió nagyobb forrásokat nyújt, mint a 2004-ben kezdődőekhez. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv azonban kizárólag azon fejlesztési terveket fejtette ki részletesen, melyekhez EU-s támogatást kívántunk igénybe venni.
10
1. ábra: A Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzése 2
Az Operatív Programok így a következőképp alakultak: Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Regionális Operatív Program (ROP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Hazánk 2002-2006 között mintegy 16 milliárd eurót kapott Strukturális Alapok címen a kis- és középvállalkozások különböző projektjeire, a 2004. májusi csatlakozás óta pedig a Strukturális és Kohéziós Alapok is növelték hazánk fejlesztésének támogatottságát. A nevezett két alap az EU azon két legfontosabb támogatási forrása, mellyel a csatlakozni kívánó országok fejlesztési, felzárkózási terveit támogatja. Hazánk csak 2004-2006 között megközelítőleg 510 milliárd forintnyi támogatásra volt jogosult, s így mintegy 1350 milliárd forintnyi fejlesztésre nyílt lehetőség azon az öt területen, amelyeket az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megjelölt Magyarország kormánya. Az NFT legfőbb célja a fenntartható fejlődés és az életminőség javítása, továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatása az uniós régiókhoz.
2
http://images.slideplayer.hu/8/2128191/slides/slide_13.jpg (letöltés 2016.03.13.)
11
2. ábra: Az NFT keretében kifizetett támogatások eloszlása3
Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): Az első Nemzeti Fejlesztési Terv 2006-os befejezését az Új Magyarország Fejlesztési Terv követte, mely során Magyarország még több pénzt kapott az EU-tól ahhoz, hogy felzárkózzon az Európai Unió tagországaihoz. Ez a szakasz egy 7 éves periódust ölelt fel 2007-2013 között, melynek első felében a cél a foglalkoztatás és a növekedés volt. Ezen időszak alatt Magyarország mintegy 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesült. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése volt. Ennek érdekében hat területen indult állami és uniós fejlesztés: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A teljes lehívható keret pedig mintegy 7000 milliárd forint volt. Ebben a ciklusban a következő konstrukciók keretében lehetett pályázni: Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) Végrehajtás Operatív Program (VOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP)
3
http://blog.gwconsulting.hu/nemzeti-fejlesztesi-terv-nft-kifizetett-tamogatasainak-megoszlasa-2004-2006/
(letöltés 2016.03.13.)
12
Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP) Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Államreform Operatív Program (ÁROP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)
Új Széchenyi Terv (ÚSZT): A 2007-ben indult ÚMFT folytatásaként született meg 2011-ben az Új Széchenyi Terv, melynek két legfontosabb célja a gazdaság élénkítése és a munkahelyteremtés volt. E cél érdekében hazánk rendelkezésére 2000 milliárd forint uniós pénz állt, melyet az alábbi hét területre igyekeztek összpontosítani: egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció, foglalkoztatás. Magyarország számára a megítélt uniós támogatási összeg a 2007-2013 közötti ciklusban összesen 8200 milliárd forint volt, melyet a magyar állam igyekezett minden centig kihasználni. A teljes lehívás érdekében már a korábbi években engedélyezett 1000 milliárd forint túlvállalást a kabinet, pedig már ekkoriban számoltak azzal, hogy várhatóan lesznek olyan projektek, melyek időközben bebuknak, nem lehet majd befejezni őket. A teljes pénzügyi zárást 2015. december 31-ig kellett volna befejezni, azonban az EU engedélyezett némi csúsztatást, így 2016. év első felében kell kifizetni minden egyes nyertes pályázatot, s a pályázóknak is rendezni pénzügyileg a támogatott projekteket.
13
3. ábra: EU-s támogatások 2007-2013 között4
Széchenyi 2020: 2014-ben ismét egy új hét éves pályázati szakasz vette kezdetét, mely 2020-ig fog tartani, mely hét éves időszakban 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel hazánk az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A kormány által benyújtott és az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok illeszkednek az EU2020 (Európa2020) célkitűzéseihez, melynek nem titkolt célja, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb közösségévé váljon mind gazdaságilag, mind pedig politikailag. Mivel még nem tudható, hogy 2020 után is rendelkezésre fog állni külső segítség vagy sem, ezért Magyarország kormánya úgy döntött, hogy az előttünk álló hét éves ciklus alatt felhasználható 12 000 milliárd forintnyi összeg 60%-át gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani; ezért több százezer új munkahely létrehozása, illetve a kis- és középvállakozói szektor megerősítése a cél. Ebben a szakaszban előreláthatólag a következő operatív programokra lehet pályázni: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) 4
http://m.cdn.blog.hu/ha/hazaeshaladas/image/heil1_1.jpg (2016.03.14.)
14
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
4. ábra: a következő pályázati ciklus EU-s támogatásainak tervezett eloszlása5
5
http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/08/oposszegzes14-20140829.png (letöltés 2016.03.14.)
15
3. A volt MAG Zrt. feladatainak bemutatása
Mivel jelenlegi munkahelyemen a kifutó GOP és a fokozatosan beérkező GINOP pályázatok pénzügyi szempontból való ellenőrzésével és adminisztrációs feladataival foglalkozom, ezért dolgozatomban a Magyar Gazdaságfejlesztési Központot – ma Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság – kívánom bemutatni, illetve a GOP és GINOP konstrukciókkal foglalkozom részletesebben. A GOP a magyar gazdaság tartós növekedését, a fizikai és humán tőke minőségét és termelékenységét kívánja elősegíteni. A program célja, hogy a gazdasági vállalkozások a támogatások segítségével képesek legyenek beruházni jó minőségű eszközökre, képzett munkaerőt foglalkoztassanak, melyek együttesen hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedéshez. A GOP célja egy olyan gazdasági környezet létrehozása, ahol a befektetett tőke egy egységére, illetve egy alkalmazott munkavállalóra nagyobb hozzáadott érték jut. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) az Új Széchenyi Terv keretében a vállalkozói szféra erősítését célzó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közreműködő szervezete volt. A GOP mellett a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) feladatait is ellátta, illetve továbbvitte elődszervezeteinek a GVOP-ból (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) maradt kötelezettségeit. A MAG-ot 2006 októberében alapította meg a Magyar Fejlesztési Bank azzal a céllal, hogy a GVOP korábbi közreműködő szervezeteinek integrálása után egy hatékony, átlátható és ügyfélbarát szervezet lássa el a vállalkozók felé a támogatás közvetítését. A MAG a Magyar Fejlesztési Bank Támogatásközvetítési Igazgatósága, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., az IT Információs Társadalom Kht. és részben a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) egybeolvasztásával jött létre. Az összeolvasztás eredményeképp pedig a 2007-2013-as EU-s támogatási időszakban egy könnyen átlátható szervezet látta el a támogatásra pályázó mikro- kis- és középvállalatokat. A MAG létrehozásával számos párhuzamosság szűnt meg, s így hatékonyabbá vált maga a pályázati rendszer is. A MAG nem kifejezetten profitorientált vállaltként született meg, működésében mégis a piaci jellegű elemek domináltak: ügyfelek elégedettségének 16
maximalizálása, a pályázatok elbírálási idejének csökkentése, a pályázói költségek csökkentése, a nyertes pályázók gyors kifizetése. 2014. április 15-én azonban a MAG Zrt. megszűnt önálló szervezetnek lenni, beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba, s ettől kezdve a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési
Programok
Végrehajtásáért
Felelős
Helyettes
Államtitkárságaként ismerjük. Habár jelen dolgozatban a Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság (GFP HÁT) csak egy kiemelt területét mutatom be, méghozzá a pénzügyi ellenőrzési, illetve kifizetés részét – azon belül is csak a GOP és GINOP pályázatokra kitérve –, azonban felsorolás szintjén megemlítem a Nemzetgazdasági Minisztérium ezen államtitkárságának további területeit: 1. GFP Program Koordinációs Főosztály 2. GFP Operatív Irányítási Főosztály 3. GFP Szabályozási és Ellenőrzési Főosztály 4. GFP Pénzügyi Módszertani és Felügyeleti Főosztály 5. GFP Pénzügyi Eszközök Főosztály 6. GFP Pályázati Stratégiai Főosztály 7. GFP Pályázatkezelési Főosztály 8. GFP Pénzügyi Ellenőrzési Főosztály (ez az a főosztály, melyen belül én is tevékenykedem) 9. GFP Kiemelt Projektek Pénzügyi és Monitoring Főosztály 10. GFP Helyszíni Ellenőrzési Főosztály 11. GFP Szabályossági Főosztály 12. GFP Fejlesztéspolitikai Rendszereket Támogató Informatikai, Iratkezelési és Üzemeltetési Főosztály 13. GFP Információszolgáltató és Partnerkapcsolati Főosztály
Irányító Hatóságok: Az Operatív Programok hatékony és megfelelő irányításáról és végrehajtásáról ezek a szervezetek gondoskodnak. Feladatuk felügyelni, hogy a végrehajtás összhangban álljon a 17
vonatkozó hazai szakpolitikákkal, valamint az adott fejlesztési terület vonatkozásában a lehető legnagyobb gazdasági haszonnal járjon. Az Irányító Hatóságok a szakminisztériumokkal és más partnerekkel együttműködve az alábbiakról gondoskodnak:
az Operatív Programok és a programot kiegészítő dokumentumok kidolgozása,
az Operatív Program Monitoring Bizottságának működtetése,
az ágazati szükségleteknek megfelelő programok megvalósítása,
az Operatív Programban meghatározott mutatók (output, hatás, eredmény) teljesítése, illetve meghaladása,
rendszeres adatszolgáltatás az egységes monitoring információs rendszer (EMIR) keretében a megvalósításra vonatkozóan,
éves végrehajtási jelentés elkészítése, és a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően az EU Bizottság számára történő benyújtása,
az Operatív Program szintű szabályozók, eljárásrendek, irányelvek és ellenőrzési nyomvonal kialakítása és alkalmazásának nyomon követése,
az
Operatív
Program
végrehajtásában
résztvevő
közreműködő
szervezetek
felkészítése; teljesítményük, működésük nyomon követése,
OP szintű tájékoztatási, illetve értékelési feladatok megvalósítása.
Közreműködő Szervezetek: Míg az Irányító Hatóságok az Operatív Programok stratégiai jellegű funkcióit látják el (pl. monitoring, pénzügyi menedzsment, értékelés), addig a közreműködő szervezetek a napi működés során felmerülő feladatokat, elsősorban a pályázatkezeléssel kapcsolatos feladatokat látják el:
pályázatok érkeztetése, formai és tartalmi ellenőrzése, értékelése,
értékelő bizottság működtetése,
támogatási
szerződések6
megkötése
és
esetleges
módosítása,
a
projekt
megvalósulásának nyomon követése (szigorúan a szerződésben foglaltak szerint), 6
Támogatási szerződés: a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei és az irányító hatóság
között létrejött, a támogatás felhasználását szabályozó polgári jogi szerződés.
18
a beérkezett jelentések és kapcsolódó számlák ellenőrzése,
kifizetés engedélyezése,
naprakész és valós statisztikai és pénzügyi információ szolgáltatása az egységes monitoring információs rendszer (EMIR) segítségével,
továbbá rendszeres és ad-hoc jellegű jelentések elkészítése az Irányító Hatóság számára.
A GFP Pénzügyi Ellenőrzési Főosztály feladatai: Előlegigényléssel kapcsolatos feladatok ellátása, a kifizetési igénylések7 (időközi és záró) formai és tartalmi ellenőrzése. Gondoskodik a kifizetési igénylések hiánypótlásával kapcsolatos feladatokról, a projektszintű kifizetés igénylési előrejelzésről. Ellátja az egységes monitoring és információs rendszerben (EMIR) való rögzítéssel járó feladatokat, a projektek megvalósítási időszakáról szóló monitoring jelentéseivel kapcsolatos feladatokat, a megvalósítási időszakhoz kapcsolódó zárási feladatokat, a jelentések kezeléséhez kapcsolódó informatikai adatrögzítéseket és az egyéb szakmai projektmonitoring feladatokat. Részt vesz a pénzügyi és monitoring dokumentumok kidolgozásával,
a
pályázati
kiírások,
felhívások
véleményezésével
kapcsolatos
feladatokban, valamint a szakmai tevékenységhez kapcsolódó fejlesztésekben. Gondoskodik a főosztályt érintő adatszolgáltatási feladatok teljesítéséről, a projektek megvalósítási időszakához kapcsolódó határidők figyeléséről, a kedvezményezettekkel való levelezésről és kapcsolattartásról. Megszervezi és felügyeli a kézi irattárakban kezelt iratanyagok tárolását és mozgatását, gondoskodik az ellenőrző szervek által lefolytatott ellenőrzések támogatásáról, a főosztály tevékenységét érintő eljárásrendek, utasítások elkészítéséről, véleményezéséről, a feladatellátása során felmerülő szabálytalansági gyanú bejelentéséről és a főosztály feladataihoz kapcsolódó ügyfélszolgálati megkeresések kezeléséről. Részt vesz a kommunikációs anyagok, honlapon megjelenő pénzügyi és monitoring információk, dokumentumok kidolgozásában, frissítésében. Együttműködik a projekt megvalósítási szakaszát érintő feladatokban (például közbeszerzés, helyszíni ellenőrzés, szerződésmódosítás, szabálytalanság) a Projekt Főosztályokkal. 7
Kifizetési igénylés: a kifizetési kérelem, valamint a pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló, a támogatási
szerződésben meghatározott dokumentumok összessége.
19
A főosztály vezetője vagy az általa kijelölt személy kiadmányozza a főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó dokumentumokat, valamint az osztályvezető vagy az általa kijelölt személy kiadmányozza az osztály feladat- és hatáskörébe tartozó dokumentumokat. A Kedvezményezettek a Közreműködő Szervezet felé nyújtják be a projekthez kapcsolódó, már
kifizetett
számláikat
vagy
a
kifizetést
alátámasztó,
számlát
helyettesítő
dokumentumokat. Egy számlát nem lehet több projekthez is felhasználni és több projektben elszámolni, így a Kedvezményezett a számla elfogadása érdekében köteles az eredeti számlán feltüntetni a projekt azonosítószámát (pl. GOP-3.2.1-11-2011-0006), a „Teljesítést igazolom” vagy „Átvettem”, illetve a „Támogatás elszámolására benyújtásra került” záradékokat. Egyes konstrukciók esetében eredeti dokumentumok kerültek bekérésre, majd azokat ellenőrzés után visszakapta a pályázó, de az újabb GOP, illetve a most megjelenő GINOP konstrukciók esetében erre már nincs szükség, elektronikusan kell csak beküldeni azokat. A Kedvezményezettek a kifizetést igazoló számla mellékleteként köteles több dokumentumot is benyújtani:
banki kivonat, melyen feltünteti a projekthez kapcsolódó, már kifizetett számla számát,
teljesítésigazolás, melyen szerepel a teljesítés tárgya, a hely, az időpont, a kapcsolódó számla összege és a könnyebb azonosítás érdekében a számla száma, illetve a vevő és az eladó aláírása,
megrendelés vagy szerződés,
infrastrukturális beruházás esetén, ha az építési engedély köteles, a jogerős építési engedély, majd a jogerős használatba vételi engedély,
a pályázó / kedvezményezett képviselőjének aláírás-mintája,
a Közreműködő Szervezet, ha úgy látja, bekérhet árajánlatot – akár többet is -, illetve további dokumentumokat, bankszámlakivonatokat is.
A monitoring részhez a pályázónak szükséges beküldenie sajtóközleményt és fotódokumentációt: minden eszközről 5-5 képet, melyen látszik az eszköz azonosítószáma (amelyek esetében ez releváns), infrastrukturális beruházás esetén az építkezésről és folyamatáról szintén 5-5 kép szükséges, illetve fontos, hogy a kihelyezett „A”, „B” vagy „C” tábláról is készüljön a KSZ számára fotó. 20
Az „A”, „B” vagy „C” táblák mérete a támogatás összegétől függ. Minél nagyobb a támogatási összeg egy projekt esetében, a tábla mérete is annál nagyobb:
„A” tábla: 500 millió forint feletti EU-s támogatás
„B” tábla: 50-500 millió forint közötti EU-s támogatás
„C” tábla: 50 millió forint alatti EU-s támogatás8
A táblák kötelező tartalmi elemei: A projekt megnevezése, a támogatás összege, a Kedvezményezett megnevezése, valamint a kivitelezés kezdetének és befejezésének időpontja. A táblák kötelező formai elemei: ÚSZT nagy logó, Magyarország megújul szlogen, az Európai Unió logója, az Európai Uniós támogatás tényére utaló kötelező mondat, finanszírozó alap megnevezésével (ERFA, ESZA, KA) és az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) elérhetőségei. A kötelező mondat szabályozása pedig a következő: ERFA finanszírozás esetén: „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.” ESZA finanszírozás esetén: „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.” KA finanszírozás esetén: „A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.” Továbbá szükséges az ún. „D” típusú emlékeztető tábla, mely mindenben megegyezik a „C” típusú táblával a kivitelezését tekintve. Ha a kedvezményezett által beküldött kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, hiánypótló levelet írunk a pályázónak, melyben részletesen leírjuk neki, a beküldött pályázat mely részei nem megfelelők, melyeket kell javítottan visszaküldenie. Ilyen hiba lehet, ha egy számlán a záradékok egyike (pl. a projektazonosító) nem kerül feltüntetésre, vagy eredeti
8
Saját ismeret, tapasztalat
21
dokumentum helyett másolatot küld be, vagy a számlához nem csatol a kifizetést alátámasztó bankszámlakivonatot vagy banki igazolást. A hiánypótlást a kedvezményezettnek a levelünk kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesítenie kell. Ha a megvalósítás nyomon követése során nem merül fel olyan probléma, mely a kifizetést megakaszthatja és a támogatás felfüggesztésével jár, a közreműködő szervezet a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 45 napon belül kifizeti a kedvezményezett részére az igényelt támogatást. Ebbe a 45 napos határidőbe nem számítanak bele a hiánypótlás napjai, az esetleges helyszíni ellenőrzés, a szerződésmódosítás, a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések, illetve az év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatok.9
9
ÚSZT arculati kézikönyv: https://www.palyazat.gov.hu/doc/25 (letöltés 2016.03.13.)
22
3.1.
Mennyi pénz került kifizetésre Magyarországon a pályázatok révén?
A Nemzeti Fejlesztési terv keretein belül Magyarország 725 milliárd forint támogatás lehívására volt jogosult az Európai Uniótól. A 2007 és 2013 közötti támogatási időszakban EU-s tagságunk révén 8200 milliárd forint érkezett Magyarországra közvetlenül Brüsszelből. Ezeket a pénzeket kizárólag fejlesztésre használhattuk fel, azonban ezt az összeget rengeteg területen kamatoztathattuk. Ilyen volt például az autópálya építés, a kórházi beruházás, a magyarországi villamosok és villamos sínek felújítása (pl. Miskolc 1-es és 2-es villamos), új gyártócsarnok építése, kastély felújítás, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Területi lebontásban mindez így néz ki:
Közép-Dunántúl: 715 milliárd forint (7110 db nyertes projekt)
Nyugat-Dunántúl: 782 milliárd forint (7681 db nyertes projekt)
Közép-Magyarország: 1340 milliárd forint (10 007 db nyertes projekt)
Észak-Alföld: 1310 milliárd forint (11 090 db nyertes projekt)
Dél-Alföld: 1308 milliárd forint (10 534 db nyertes projekt)
Dél-Dunántúl: 581 milliárd forint (7396 db nyertes projekt)
Észak-Magyarország: 770 milliárd forint (8879 db nyertes projekt)
országos jelentőségű támogatások: 1394 milliárd forint (510 db nyertes projekt)
A nevezett hét éves időszakban az összes pályázati kiírást nézve 120 000-nél is több pályázat érkezett be, melynek hozzávetőleg a fele elnyert valamiféle támogatást. 2013 első felében 934 milliárd forint került kifizetésre. Ez azért jelentős, mert ebben az időszakban több pénz áramlott a gazdaságba, mint az Unióhoz való csatlakozás óta bármelyik évben. A kifizetések ekkorra felpörögtek, heti szinten 20-30 milliárdok kifizetése történt. 2013-ra összesen 63 000 pályázat nyert el támogatást 4600 milliárd forint értékben. A 63 000 nyertes pályázat között ott van pl. a 4-es metró építése, a miskolci villamos fejlesztése, az M0-s körgyűrű kialakítása. A hazai közfejlesztések 97%-ára is uniós forrást használtak fel. 23
2007-2013 közötti ciklus eredményei:
Támogatott projektek száma: 63 207 db vállalkozások által benyújtott: 40 975 db önkormányzati pályázatok: 11 646 db nonprofit pályázatok: 4773 db
országos hatású projektek száma: 510 db
a 10 legnagyobb önkormányzati projekt: Budapest: 4-es metró vonalának 1. szakasza10: 236 milliárd forint Miskolc: városi villamosvasút fejlesztése: 34 milliárd forint Szeged: elektromos tömegközlekedés fejlesztése: 25 milliárd forint Érd és térsége szennyvíztisztító telep rekonstrukciója: 24 milliárd forint Nagykáta: Tápió-menti régió szennyvíz elvezetése- és tisztítása: 24 milliárd forint Debrecen: városi villamoshálózat fejlesztése: 18 milliárd forint Pécs: Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program: 13 milliárd forint Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése: 12,8 milliárd forint Nyíregyháza és térsége szennyvíz elvezetési- és tisztítási programja: 10 milliárd forint Nagykanizsa agglomeráció csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése: 9 milliárd forint
Az Állami Számvevőszéknek 2015. szeptember 9-én megjelent egy tanulmánya a pályázati pénzek kapcsán a következő címmel: Tanulmány a 2007-2013. évi EU költségvetési időszakban
Magyarország
részére
juttatott
közösségi
támogatások
összefoglaló
bemutatásáról, értékeléséről. Ennek segítségével bepillantást nyerhetünk a támogatási időszakban kifizetett uniós pénzek gazdasági hatásába és átfogóan szemlélhetjük azt. A tanulmány elemzi, hogy az operatív programok megvalósulása milyen gazdasági, foglalkoztatottsági, beruházási hatásokat indukált, jelentősen hozzájárult-e az elmaradott térségek felzárkóztatásához, milyen volt az EU-s támogatások felhasználásának eredményessége, továbbá hogy sikerült-e elérnünk a kitűzött célt, hogy Magyarország fejlettsége jelentősen közelebb az EU fejlettebb országainak fejlettségéhez. 10
Kelenföldi pályaudvar – Keleti pályaudvar
24
2004 és 2014 között Magyarország 10 679,9 milliárd forint EU-s támogatást kapott, melyhez 2591 milliárd forinttal járult hozzá. Az uniós támogatásokkal hazánk kissé elmaradt, ugyanis 2007-2009 között többségében a 2004-2006 közötti Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kapott pénzek lehívása történt, 2010-től kezdődött meg ténylegesen a 20072013 közötti pénzek lehívása. Magyarország 2014 decemberéig az EU-s támogatások 78,2%-át hívta le, s ezen ciklus támogatásait 2016 tavaszáig hívhatja le, azt követően már nem. Jelenleg a GOP és GINOP pályázatok ellenőrzése és kifizetése párhuzamosan zajlik. A támogatások kifizetése kapcsán fontos kiemelnünk az árfolyamhatás érvényesülését: mivel a Ft közel 10%-ot romlott 2007-2013 között, és az EU-s pénzek euróban vannak meghatározva, ennek eredményeképp – az ÁSZ becslései szerint is – a tervezetthez képest ~4,5%-kal, azaz 400-450 Mrd Ft-tal többet tudunk felhasználni a 2007-2013-as pályázati ciklus befejezéséig. Az Állami Számvevőszék tanulmányában azt is közzétette, hogy éves szinten a fejlesztési források felhasználása milyen intézményi költségeket igényelt: az ÁSZ becslése szerint 2003-2013 között az állam kiadása évente 40-60 milliárd forint volt csak az uniós intézmények működtetésére. Az uniós programok irányításával, koordinációjával, a pályázatok kezelésével foglalkozó munkaerő száma 2013. év végén megközelítette az 5300 főt, melyből a minisztériumokban koordinálók száma kb. 450 fő, 610 fő a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség
alkalmazottja,
a
közreműködő
szervezetekben
dolgozók
összlétszáma 3265, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban alkalmazott 946 fő volt. A magyar kormány nem kis teljesítést vállalt: 2007-2013 közötti időszak 8204,9 milliárd forint keret terhére, a 15 operatív program céljaira 104,3%-os kötelezettségvállalás történt, melyből
a
GOP
kötelezettségvállalására
107,9%,
mely
az
egyik
legnagyobb
részarányszámú operatív program – a teljes OP-ok 11,5%-át teszi ki. 2013 decemberéig a teljes EU-s keret mindössze 57,8%-a (4742 milliárd forint) került felhasználásra, melynek okai:
az operatív programok forrásfelhasználás programozásának elmaradása vagy nem kielégítő volta,
25
az operatív programok és alkotó részelemek (prioritások, intézkedések, konstrukciók és projektek) céljainak és stratégiáinak – esetenként többszöri – módosítása,
a teljesítések elszámolásának módszertani-technikai sajátosságai és nehézségei, továbbá esetenként az ellenőrzések tervezetnél nagyobb időigénye.
A foglalkoztatási hatásokat tekintve a GOP az egyik legkiemelkedőbb az összes OP közül, ugyanis a GOP és a ROP összesített új munkahelyeinek a száma 2013. december végén 130 775 fő volt a 2015-re tervezett 96 857 fő célértékkel szemben.11 A beruházásokat mérő hatásokat tekintve szintén jól állt a helyzet 2013 decemberében: a felhasznált 4742 Mrd Ft-ból 3182,9 Mrd Ft-ot fordítottak beruházásra. 2013-ig azt mondhatjuk, hogy az EU-s támogatások egyrészt arra mindenképp jók voltak, hogy Magyarország gazdasági fejlődésének visszaesését elkerüljük. Sajnos az EU-s finanszírozási időszakban, 2009-ben kitört a gazdasági válság, melynek következménye a gazdaság erőteljes visszaesése lett volna uniós támogatások nélkül. Emellett Magyarország nagyfokú eladósodottsága is ront, rontott a költségvetés állásán. Emellett az EU-s támogatások kiemelt jelentőségűek az infrastruktúra szempontjából is, ugyanis ennek segítségével Magyarországon elkezdődhetett kiépülni egy hatékony infrastruktúra (itt idézném fel a már említett 4-es metró 1. szakaszát, illetve a miskolci villamoshálózatot).
2000-2013 közötti EU-s támogatások: 41 661 millió euró (~11 497 Mrd Ft) 2000-2003: 898 millió euró (~220 Mrd Ft) (245 EUR/Ft) 2004-2006: 5463 millió euró (~1393 Mrd Ft) (255 EUR/Ft) 2006-2013: 35 299 millió euró (~9884 Mrd Ft) (280 EUR/Ft)
2014-2020 közötti EU-s támogatások: 33 350 millió euró (~10 339 Mrd Ft) (310 EUR/Ft)
Terv: 35 299 millió euró kifizetése
kifizetés 2013 végéig: 24 490 millió euró (69,4%)
kifizetés 2014 végéig: 29 528 millió euró (83,65%)
11
Sajnos nem találtam adatot arról, hogy a GOP magában mennyi új munkahelyet teremtett.
26
4. A GOP és a GINOP 4.1.
A GOP pályázati konstrukciók bemutatása a részletes pályázati útmutató nyomán
A részletes pályázati útmutató bemutatása a GOP 1-3. prioritás tekintetében: Az Új Széchenyi Terv célja a magyar gazdaság és vállalkozások fejlesztése, mely nem érhető el növekedéspárti gazdaságpolitika nélkül. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság folyamatosan fejlődjön, az ÚSZT szerint dinamikus gazdaságpolitika kell, ami a fenntartható fejlődést célozza meg. Ennek érdekében az Új Széchenyi Terv a következő hat területet célozza meg, melyet 2011-2013 között fejleszteni szükséges: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Vállalkozásfejlesztési Program 4. Tudomány – Innováció Program 5. Foglalkoztatási Program 6. Közlekedésfejlesztési Program A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) legfőbb célja a gazdasági növekedés megalapozását biztosító növekedési tényezők erősítése, melyek eléréséhez a következő célok kerültek megfogalmazásra:
A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése
A vállalati kapacitások komplex fejlesztése
Az üzleti környezet fejlesztése
E három kitűzött cél érdekében más-más támogatási konstrukciót írtak ki, azonban ami összefogja az összes GOP projektet, az az általános útmutató, melyet be kívánok mutatni. A kutatás-fejlesztési és innovációs célok kifejezés magában foglalja az új termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozását és kialakítását, illetve azok továbbfejlesztését. Ezen belül a gazdasági fejlődéshez szükséges a szellemi és fizikai tőke – így ezen célokat 27
tartalmazó konstrukciók magukban foglalják a technológiai és termékfejlesztésen túl a szellemi tőke fejlesztését is. A
vállalati
kapacitások
komplex
fejlesztésén
belül
többnyire
a
kis-
és
középvállalkozásoknak (kkv szektor) szóló konstrukció kiírásokat kell értenünk. Ugyanis ezen vállalkozások között is jócskán találunk kiugró potenciált, mégis sok esetben a finanszírozási forrás hiánya az oka annak – főleg a hátránnyal rendelkező térségekben –, hogy ezek a vállalkozások nem tudják felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel, illetve nem tudnak elismertté válni nemzetközileg. Az üzleti környezet fejlesztése: sajnos hazánkban az is hátrányosan érinti a kis forrású kkv-kat, hogy a forráshiány mellett az az információs és kommunikációs technológia sem áll rendelkezésre, ami a kisebb külföldi vállalkozásoknál is már alapvető elvárás. Ennek tükrében a GOP projektek keretein belül ennek a fejlesztése is fontos cél Magyarországon. Illetve hozzá kell tenni, hogy ahol megtalálható a megfelelő információs és kommunikációs technológia, ott a humán tőke is magasabban képzett, hiszen a jól képzett dolgozók részben predesztinálják a vállalat jövőjét, illetve jövőbeni sikereit is. Ha pedig e három fontos célt sikerül elérnünk az EU-s támogatási források révén a hazai kkv szektorban, akkor amellett, hogy jól működő, folyamatos fejlődést produkáló vállalataink lesznek, megvalósulhat Magyarországon a mesteri hármas, a környezet, a gazdaság és a társadalom harmonikus, fenntartható fejlődése. A pályázók köre: Jogi forma szerint az alábbi kiírásoknak megfelelő vállalatok pályázhatnak csak a GOP pályázatokra: Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel, és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, egyéni vállalkozók,12 szövetkezetek, gazdasági kamarák, vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és
12
SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, SZJA hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók – EVA
28
kamarák, költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkező intézménye, jogi személyiségű nonprofit szervezet. Nem nyújtható támogatás az alábbi esetekben: „Agrár vállalkozások: A GOP 1. prioritás (kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások) esetében olyan innovációs és technológiai parkok, amelyek olyan innovációs klaszterhez13 kapcsolódnak, illetve olyan természetes vagy jogi személyek, melyek nettó árbevételének vagy adóalapba beszámított bevételének több mint 50%-át TEÁOR szerinti mezőgazdasági tevékenység (TEÁOR szám: 01.11-03.22) teszi ki. A GOP 2. (A vállalati kapacitások komplex fejlesztése, különösen a kkv-k) és 3. prioritás (A modern üzleti környezet erősítése) intézkedés esetében pedig azoknak, akiknek a legutolsó lezárt teljes üzleti évi nettó bevételének, vagy egyéni vállalkozók esetében vállalkozói adóalapba beszámított bevételének több mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység (TEÁOR szám: 01.11-03.22) teszi ki. Adminisztratív korlátozások: A támogatási kérelem14 benyújtásának idejében a támogatást kérő nem állhat végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb megszüntető eljárás nincs folyamatban. Amennyiben a támogatást igénylőt az említettek közül bármelyik is érinti a támogatási kérelem elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés megszűnésének időpontjáig, azt a támogatást igénylő azonnal köteles bejelenteni. Nem köthető támogatási szerződés, illetve nem folyósítható támogatás azon pályázók részére, akiknek lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása van, és arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett.
13
Klaszter: olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (előállítók, szállítók, kutatók,
szolgáltatók) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze (Kereskedelmi és Iparkamarák). 14
Támogatási kérelem: a felhívásban meghatározott alaki és formai követelményeknek megfelelő
dokumentum, amely egy projekt támogatásban részesítésére irányul, és amelynek részei a projekt adatlap és a mellékletek.
29
A támogatást igénylő nyilatkozik arról, hogy megfelel az Áht. 50. § (1) bekezdésében15 meghatározott követelményeknek, és az Áht. 109. § (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja. A támogatást igénylő tudomásul veszi, hogy a támogatás elnyerése esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a nevét, a projekt tárgyát és a döntés időpontját közzéteszi. A támogatást igénylő a támogatási kérelem benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a támogatás utalványozója és folyósítója, illetve a közreműködő szervezet és az irányító hatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, illetve más jogosultak hozzáférhetnek. A pályázó 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82-84. §-ban foglalt esetek bekövetkezése esetén a támogatást és annak kamatait visszafizeti.16 Ha a pályázó szervezet helyzetében változás áll be, vagy a pályázati célokat akadályozó bármilyen esemény következik be, haladéktalanul értesítenie kell róla a közreműködő szervezetet. Ha a pályázó biztosíték nyújtására kötelezett, azt legkésőbb az első folyósításáig be kell nyújtania. Amennyiben a pályázat támogatottsága nem éri el a 100%-ot, a saját forrásnak rendelkezésre kell állnia a pályázónál, s azt a pályázati útmutatóban vagy felhívásban meghatározott időpontig a pályázónak igazolnia is kell. A támogatott projekt keretében beszerzett ingatlan, illetve vagyontárgy nem idegeníthető el és nem terhelhető meg a fenntartási kötelezettség fennállása alatt. Aki, vagy amely vállalkozás a pályázatra konzorciumban (nem egyedül) pályázik, csak abban az esetben támogatható, ha a pályázati felhívás ezt kimondottan lehetővé teszi.
15
Költségvetési támogatás annak nyújtható, aki megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok
követelményeinek; aki a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és átlátható szervezetnek minősül. 16
Több szempontból nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételének.
30
Nem nyújtható támogatás a következő pályázók részére: Aki a jogszabályban meghatározott, a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg vagy visszavonja, illetve a kért dokumentumokat nem nyújtja be. Akiről bebizonyosodik, hogy vele szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben, továbbá aki a jelen pályázati kiírásra benyújtott pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette. Aki a támogatási rendszerből történő kizárást elrendelő határozat hatálya alatt áll. Akinek tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg. Aki a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyeket legkésőbb az első kifizetés, vagy az előleg folyósításáig nem bocsátja a közreműködő szervezet rendelkezésére. Akiről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a támogatási döntést befolyásoló hamis, valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett. Aki a támogatási döntés meghozataláig nem tesz írásbeli nyilatkozatot annak tudomásul vételéről, hogy a lejárt esedékességű köztarozásának megfizetéséig a pályázóval támogatási szerződés nem köthető, illetve hatályos támogatási szerződés esetén támogatás a köztartozás kiegyenlítéséig nem folyósítható. Aki a támogatási döntés meghozataláig nem tesz írásbeli nyilatkozatot ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy adószámát vagy adóazonosító jelét a Kincstár (a támogatás folyósítója) felhasználja a lejárt köztartozások vizsgálata érdekében. A támogatást igénylő tudomásul veszi, hogy a támogatási igény szabályszerűségét és a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek a támogatási igény benyújtását követően ellenőrizhetik. K+F projektek esetében támogatható: 1. Alapkutatás: olyan kísérleti vagy elméleti munka, melynek elsődleges célja új ismeretek szerzése bármilyen konkrét alkalmazási vagy felhasználási cél nélkül. 2. Alkalmazott (ipari) kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, melynek fő célja, hogy az így megszerzett tudás felhasználható legyen új termékek, eljárások és
31
szolgáltatások kifejlesztéséhez, valamint javulást eredményezzen a már meglévőek esetében. 3. Kísérleti fejlesztés: az alkalmazott (ipari) kutatás eredményeinek tervekbe való foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások tervezése úgy, hogy nem minősül kísérleti fejlesztésnek a terméken, a termelési eljárásokban, a már meglévő szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás. K+F keretében az alábbi tevékenységek támogathatók: Munkatársak alkalmazása, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, szolgáltatás igénybevétele,17 anyagbeszerzés. Regionális beruházás keretében az alábbi tevékenységek támogathatók: A létrehozott új munkahelyre felvett munkavállalók foglalkoztatása, technológiafejlesztést eredményező új eszközök beszerzése, infrastruktúra építése és fejlesztése telekhatáron belül, illetve ingatlan építése, bővítése, fejlesztése és átalakítása, információs technológiafejlesztés,18 illetve az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc / know-how beszerzések. Csekély összegű (de minimis) támogatás az alábbi tevékenységekre nyújtható: Munkatársak alkalmazása, eszközbeszerzés,19 infrastrukturális és ingatlan beruházás (itt az ingatlanvásárlás
is
beletartozik),
információs
technológia-fejlesztés,
piacra
jutás
támogatása,20 munkavállalók képzése, tanácsadás igénybevételének a költsége, minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása, továbbá a beruházás előkészítésének a költsége (pl. kiviteli terv díja) is.
17
K+F célt szolgáló ingatlan és eszköz bérleti díja, továbbá a piaci feltételek szerint harmadik féltől
megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység díja, az ehhez igénybevett tanácsadás költsége, illetve a hasonló szolgáltatások költségei, amennyiben K+F tevékenységhez veszik igénybe. 18
Online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások; modern vállalatirányítási rendszer és
komplex infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások (új hardver, új szoftver, betanítás, domain név regisztráció és a hozzá tartozó webtárhely egyszeri díja). 19
Ide tartozik az eszköz szállításának, felszerszámozásának és üzembe helyezésének a díja, illetve a betanítás
költsége is. 20
Vásárokon, kiállításokon való részvétel, marketingeszközök elkészítése és beszerzése, formatervezés,
marketing munkatárs alkalmazása, a pályázathoz tartozó kötelező kommunikációs tevékenységek költsége.
32
Támogatás nem nyújtható az alábbi esetekben és alábbi tevékenységekre: a pályázó saját maga által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei. A pályázó önmagától vagy kapcsolt vállalkozásától beszerzendő műszaki gépek, berendezések, immateriális javak, ingatlanok és igénybe vett szolgáltatások bekerülési értéke. Garanciális költségek, a pályázónak már meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli vagy más telephelyre való szállítás költsége, franchise díj, a pályázat benyújtása előtt felmerült költségek,21 előkészítési célú költségek,22 biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek, jelzálog vagy bankgarancia költségei, kamatköltségek, működési és általános költségek (rezsi),
reprezentációs
költségek,
utazási-
és
szállásköltségek,23
kiszállási
díj,
jogszabályfrissítés díja, fordítási költségek, levonható áfa. Foglalkoztatás terén a nem rendszeres bér és járulék (pl. jutalom, 13. havi), személyi jellegű egyéb juttatások (betegszabadság, cafeteria, utazási- étkezési hozzájárulás, biztosítás, ruhapénz stb.), illetve az olyan juttatások után megfizetett adók, mely nem került elszámolásra az adott projekt keretein belül. Beszerzés, szolgáltatások és eszközök kapcsán a támogatási összeg terhére nem elszámolható a szerszámkészlet, az eszközök, informatikai eszközök felújítási és karbantartási költségei. A már meglévő gépek átalakítási költségei, szállítási biztosítás és vámkezelés költségei, a másodkézből beszerzett eszközök bekerülési értéke, olyan eszközök, amelyek a pályázónál már használatban voltak (pl. tartós bérlet, próbaüzem, tesztelés),
irodabútor,
készletbeszerzés,
fogyasztási
cikkek,
üzletrész
vagy
részvényvásárlás, gyártási licenc, know-how megújítási költsége, adótanácsadás és könyvelési díj. Továbbá infrastrukturális és ingatlan beruházás esetén nem számolható el a bontási és deponálási költség. A Részletes Pályázati Útmutató kimondja, hogy a beruházás helye, melyre a GOP támogatást igénybe lehet venni, kizárólag a pályázó magyarországi székhelye, telephelye 21
Kivételt képez egyes projektek esetében az előkészítési költség.
22
Pályázatkészítés, pályázati menedzsment, kiviteli tervek, kifizetési igénylés összeállításának a költsége,
közjegyzői díj etc. (kivételt képez egyes projektek esetében az előkészítési költség) 23
Sem gépek üzembe helyezéséhez kapcsolódóan, sem kiállításokon, vásárokon való megjelenés esetén nem
számolható el.
33
vagy fióktelepe lehet. Hardver és szoftver eszközök beszerzése esetén pedig a megvalósulási helyszínnek az a telephely vagy fióktelep minősül, ahol a beszerzett eszközök számvitelileg aktiválásra kerülnek. Továbbá meghatározásra kerül az útmutatóban az is, hogy a fejlesztés helyszínén milyen legyen a népsűrűség. Ez alapján a következő helyeken nem támogatott a beruházás:
népsűrűsége kisebb, mint 100 fő/km2,
illetve lakosai száma 5000 főnél kevesebb.
Az útmutató azt is meghatározza, hogy mely településeken lehet uniós beruházásokat végrehajtani és melyeken nem. Ezen települések nevei az útmutató elkészülése idején még a www.nfu.hu oldalon elérhetőek voltak, azonban jelenleg az oldal nem működik.24 A projekt megkezdésére vonatkozó feltételek: A projekt a támogatási kérelem napján saját felelősségre megkezdhető, azonban ez nem jelenti azt, hogy a beruházás támogatást nyer. Támogatás nem igényelhető olyan beruházásokra, amelyek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően már megkezdődtek. Kivétel azon konstrukciók, melyek esetében az előkészítési költség is elszámolható. Ellenkező esetben a projekt támogatása elutasításra kerülhet, illetve szabálytalansági gyanúbejelentést vonhat maga után. A nagyvállalkozások kötelesek alátámasztó dokumentumokkal igazolni a projekt támogatással és támogatás nélküli életképességének elemzését, illetve annak fennállását írásban igazolni, hogy a támogatás következtében az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:
a támogatás segítségével lényegesen megnő a projekt mérete,
a vállalkozás tevékenységi köre kiszélesedik,
a támogatás által nő a kedvezményezett projektre fordított költsége,
jelentősen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme.
Közbeszerzési eljárás kötelezettsége esetén fokozatosan ügyelni kell arra, hogy a projekt megkezdését jelentő megrendelés időpontja nem előzheti meg a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A támogatását visszavonását eredményezheti, ha a kedvezményezett a projekt megkezdésétől számított 12 hónapon belül
24
Jelen lehatárolás a K+F projektekre nem vonatkozik, azonban a GOP 2. és 3. prioritására igen.
34
nem szerzi be vagy nincs megrendelés / szerződés a projekt keretében támogatott áruk, szolgáltatások legalább 50%-áról, illetve infrastrukturális és ingatlan beruházás esetén szerződést nem köt harmadik féllel minimum a projekt 50%-ának összegéről,
időközi kifizetési kérelem benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását nem igazolja.
Projektkezdésnek minősül: Építés esetén az építési naplóba történő első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), illetve olyan építkezés esetén, ahol nem kötelező építési napló vezetése, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdéséről. Gép, berendezés, eszköz, termékek, immateriális javak esetén az első írásban megkötött megrendelés vagy szerződés dátuma. Foglalkoztatás esetén a projekt keretében teremtett új munkahely első munkavállalójának munkaszerződésében szereplő kezdés dátuma (ha a projekt munkahelyteremtésre irányul), minden más esetben a kedvezményezettel munkaviszonyban álló, a projekt keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaköri leírásának módosítási időpontja. Ingatlanvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontja. Amennyiben viszont a projektet több célterületre vonatkozóan valósítják meg, az összes szerződés, megrendelés közül a legkorábban megkötött időpontja a kezdés ideje. Azonban a megrendelés és szerződés nélkül beszerzett eszközök, immateriális javak esetében a számlán feltüntetett dátumok közül a legkorábbi minősül a projekt megkezdésének. A projekt támogatásához szükséges szempontok: Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, mely esetében a pályázó nem tesz eleget a projektre vonatkozó horizontális szempontoknak.25 Az esélyegyenlőségi célcsoportok magyarországi helyzetének javításához, illetve a környezeti fenntarthatósági célok eléréséhez minden pályázó szervezetnek hozzá kell járulnia, illetve megismernie a vonatkozó jogszabályokat. Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, minden pályázó köteles a projekt adatlap megfelelő pontjában szereplő 8-8 horizontális szempont közül legfeljebb 6-6 szempontot választani, hogy mindkét szempont esetében minimum 1-1 pontot elérjen. 25
Horizontális szempont: nők, férfiak, fogyatékosok, romák esélyegyenlősége, fenntartható fejlődés
biztosítása.
35
Az eszközbeszerzésnek a pályázó által aktivált beruházás keretében kell megvalósulnia. Operatív lízing, bérlet és haszonbérlet keretében történő beszerzésre támogatás nem igényelhető, csak abban az esetben, ha a pályázó zárt végű pénzügyi lízing keretében kívánja beszerezni az eszközt. Azonban ebben az esetben a pénzügyi lízingnek még a projekt befejezése előtt le kell zárulnia, azaz a pályázó tulajdonába kell kerülnie a lízingelt eszköznek. A támogatás azonban csak a lízingcégnek fizetendő eszköz tőkerésze után igényelhető. Abban az esetben húzódhat át a lízing a fenntartási időszakra, ha a lízingdíj tőkerészének támogatásból finanszírozott hányada a projekt megvalósításának végéig kifizetésre kerül a lízingcég részére, s a tulajdonjog megszerzése is megtörténik a fenntartási időszak végéig. Csökkentett támogatási összeg ítélhető meg olyan projektek esetében, ahol egyes eszközök, tevékenységek a nem elszámolható kategóriába tartoznak, vagy felülárazottnak minősülnek. A projekt fenntartási ideje alatt a támogatott eszközök, immateriális javak nem selejtezhetők vagy cserélhetők le, kizárólag akkor, ha a technológia gyors fejlődése okán azok már a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné válnak. Azonban korszerűsítésre, cserére támogatás nem igényelhető, illetve e két tevékenység csak az Irányító Hatóság vezetőjének engedélye után tehető meg, azzal a kitétellel, hogy a cserét / korszerűsítést követően az adott eszközök, immateriális javak megfelelnek a pályázat eredeti követelményének. Támogatási szerződés módosítása ebben az esetben szükségszerű. Továbbá a projekt keretében vásárolt ingatlan vagy vagyontárgy megterhelése és elidegenítése kizárólag az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyéni elbírálása esetén lehetséges. Megvalósítás helye: „Nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon (saját, lízingelt vagy bérelt) kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, továbbá bérelt vagy lízingelt ingatlan esetében a bérleti- vagy lízingszerződés, az ingatlan használatba vételének egyéb eseteiben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a fenntartási kötelezettség idejére. Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös 36
tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás, és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne.”26 A pályázat keretében elnyert támogatással rendelkező projekt nem vehet igénybe más vissza nem térítendő támogatást (kivétel: kamattámogatás, kedvezményes kamatú vagy kamatmentes hitel / kölcsön, fejlesztési adókedvezmény), kivéve, ha azt a pályázati kiírás lehetővé teszi.
A támogatás mértéke: A K+F projekt támogatása alapkutatás esetén az elszámolható költség 100%-a, alkalmazott (ipari) kutatás esetén az elszámolható költség 50%-a, kísérleti fejlesztés esetén pedig az elszámolható költség 25%-a. Azonban ha a pályázat benyújtásakor a pályázó kisvállalkozásnak minősül, a támogatás mértéke alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés esetén 20 százalékponttal nő. Ha a pályázat benyújtásakor a pályázó középvállalkozásnak minősül, a támogatás mértéke alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés esetén 10 százalékponttal nő, továbbá alkalmazott (ipari) kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatás 80%-os intenzitásig további 15%-kal növelhetők.27 Regionális beruházás esetén a támogatás mértéke Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%, Közép-Dunántúl
26
Szó szerint idézve: Részletes Pályázati Útmutató, 43. oldal, C.8.4.a, bekezdés
27
Ha a projekt két egymástól teljesen független vállalkozás együttműködésével valósul meg, illetve a)
egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át viselnie,
b) a projekt legalább egy kkv-val való együttműködéssel jár együtt, c)
a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet együttműködésével valósul meg,
d) vagy a kutatási fejlesztési tevékenység két különböző tagállam együttműködésével valósul meg.
37
tervezési-statisztikai régióban 40%, Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 30%, Budapesten 10 %. A maximális támogatási intenzitás28 a regionális támogatási térképen meghatározottakhoz képest – szállítási ágazatban megvalósuló projektek kivételével – mikro- és kisvállalkozások esetén 20%-kal, középvállalkozások esetén 10%-kal növelhető. Önrészként a K+F projekttámogatás esetén 10%-ot, míg a regionális támogatás esetén 25%-ot kell igazolnia a pályázónak. Önrésznek az alábbiak tekinthetők: Számlapénz: kizárólag a pályázó nevére kiállított, 30 napon belüli bankszámlakivonat, illetve banki igazolás fogadható el. Bankbetét: 30 napnál nem régebbi, a számlavezető vagy a hitelintézet által kiadott igazolás a bankbetét összegéről és annak meglétéről. A pályázó nevére szóló értékpapír: a pályázó nevére kiállított, 30 napnál nem régebbi értékpapír, számlakivonat vagy banki igazolás. Bankhitel: hitelszerződés Tagi- vagy magánkölcsön: a kölcsönszerződés, illetve a banki átutalásról szóló igazolás. A projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés: 30 napnál nem régebbi, a hitelintézet által kiadott igazolás a törzstőke-emelés címén befizetett összegről. Zárt végű pénzügyi lízing: lízingszerződés, és a mellékletet képező átadás-átvételi jegyzőkönyv és fizetési ütemterv. Biztosíték: Előleg vagy kifizetési igénylés esetén, ha a megítélt támogatási összeg meghaladja a 20 millió forintot, és a kedvezményezett nem mentesül a biztosítéknyújtás kötelezettsége alól, akkor a kedvezményezett a támogatás elnyerése esetén biztosítéknyújtásra kötelezett, melyet többféleképpen is megtehet. Támogatás visszafizetési biztosítéknak minősül:
bankgarancia,
ingatlan jelzálogjog,
vállalkozások és nonprofit szervezetek esetében a támogatást igénylő szervezet vezetőjének vagy tulajdonosának kezességvállalása,
28
Támogatási intenzitás: a támogatásnak az elszámolható költségekhez viszonyított aránya.
38
garanciaszervezet által vállalt kezesség.
A biztosítékoknak a fenntartási időszak végéig rendelkezésre kell állniuk. Azonban olyan esetben elfogadható biztosíték, mely a fenntartási időszak vége előtt lejár, ha a kedvezményezett a lejárat előtt 45 nappal igazolja a biztosíték meghosszabbítását vagy cseréjét. Ha ez nem történik meg, az a kifizetés felfüggesztését vagy szabálytalansági eljárást von maga után. 20-50 millió forint közötti beruházás esetén a fenntartási időszakra már nem kell biztosítékot nyújtani, míg az 50 millió forint feletti támogatási összeg esetében a fenntartási időszakra a megítélt támogatás 50%-áig szükséges a biztosíték nyújtása. A biztosítékkal kapcsolatban felmerülő költségek a kedvezményezettet terhelik, arra támogatás nem nyújtható.
Fizikai befejezés: A projekt fizikai befejezésének a beruházás utolsó elemének megvalósulása minősül. Eszközbeszerzés és információs technológia-fejlesztés beszerzése (hardver) esetén üzembe helyezési jegyzőkönyv kiállításának a napja. Ingatlan esetén a használatba vétel (engedélyköteles építés esetén a jogerős használatbavételi engedély). Foglalkoztatás esetén a projekt keretében felvett utolsó munkavállaló munkaviszonyának kezdőnapja. Infrastrukturális beruházás esetén a szükséges, jogerős hatósági engedély kiállításának a napja. Ingatlan vásárlás esetén a tulajdonjog földhivatal általi bejegyzése és a kedvezményezett vállalkozás székhelyként/telephelyként/fióktelepként történő bejegyzése az érintett ingatlanra. Gyártási licenc és gyártási know-how, információs technológiafejlesztés beszerzése (szoftver), honlap fejlesztés esetén a teljesítést igazoló dokumentum kiállításának a napja. Egy projekt akkor minősül befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban29 vagy támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, ha a projekthez kapcsolódó összes számla kiegyenlítésre került, a támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválása megtörtént, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott
29
Támogatói okirat: az irányító hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatkozatát
tartalmazó okirat.
39
beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta, illetve a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása megtörtént. A fenntartási kötelezettség a projekt befejezésétől számítva 5 évig, kkv-k esetében 3 évig tart, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezett vállalja a támogatás visszafizetésének terhe mellett, hogy a projekt megfelel az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak.30 Ha a kedvezményezett eme kötelezettsége nem teljesül, haladéktalanul értesíti a közreműködő szervezetet. Egy projekt az útmutató és a vonatkozó kormányrendelet (368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 99. §. (2) bekezdése) alapján egy támogatott projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a kedvezményezett a támogatói okiratban / támogatási szerződésben a projekt befejezését követő időszakra kötelezettséget nem vállalt, illetve a befejezéshez szükséges kötelezettségek (lásd: fizikai befejezés rész) teljesültek. Ha a kedvezményezett a projekt lezárását követő időszakra további kötelezettségeket vállalat, a projekt akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját (Záró Projekt Fenntartási Jelentés) benyújtotta, azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült és a beszámolóhoz az elfogadó levél kiküldésre került.
30
57. cikk 1. bekezdése: „A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja
meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül – vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-kba történő beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül – a műveletet illetően nem történik olyan jelentős módosulás, amely: a)
jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan előnyt biztosít; és
b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelőtevékenység megszűnéséből ered.” http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:210:0025:0078:HU:PDF (2016.03.15.)
40
4.2.
GINOP pályázati konstrukciók bemutatása az általános útmutató nyomán
A 2007-2013-as, hazánk számára megítélt teljes támogatás 35 299 millió euró (280 forintos árfolyammal számolva kb. 9884 milliárd forint) volt. A megítélt támogatás uniós forrásból 2014 és 2020 között 33 350 millió euró, mely hozzávetőlegesen a mostani 310 forintos árfolyamon számolva kb. 10 339 milliárd Ft. A kormány ennek a pénznek a 60%át tervezi gazdaságfejlesztésre fordítani, a maradék ~40%-ot pedig az összes többi területen kiírt pályázatokra. Előreláthatólag itt is lesznek kisebb-nagyobb támogatás intenzitású projektek, illetve valószínűleg hitellel kombinált pályázati kiírások is. Míg az előző hét éves fejlesztési ciklus célja leginkább a leszakadt régiók felzárkóztatása volt, a jelenlegi hét éves periódusban az EU más célkitűzéseket vállalt, melyet 11 pontban határozott meg, s ehhez a 11 célkitűzéshez igazítja mind a 28 tagállam a saját fejlesztési terveit, hogy mindannyiunk egy irányban fejlődjön tovább. A 11 kitűzött EU-s cél a következő: 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése. 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, és a technológiák használatának minőségbeli javítása. 3. A kis- és középvállalkozások (kkv-k), a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra ágazat versenyképességének javítása. 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés- és kezelés előmozdítása. 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7. A fenntartható közlekedés megteremtése és a kapacitáshiány megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.
41
10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át való tanulásba, fejlődésbe történő befektetés. 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
A nemrég indult 2014-2020-as ciklus kapcsán indult egyfajta közvélemény-kutatás is a szechenyi2020 oldalon, melynek keretében közel 100 000 ember igényei láthatók, véleményük szerint mi a mostani hét éves periódus legégetőbb problémája, mely javításra szorul. Az eredmények rangsorolva a következők:
munkahelyteremtés
a vállalkozások versenyképességének a javítása
szegénység elleni küzdelem, oktatás
energiahatékonyság javítása, környezetvédelem
a közlekedés korszerűsítése
kutatások és fejlesztések támogatása
A GINOP általános útmutatója a következőképpen fogalmazza meg az EU által támogatottak körét: Nem ítélhető meg támogatás, annak aki: Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Köztulajdonban álló gazdasági társaság esetén, ha az Áht.-ban (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény) foglaltak szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének nem tett eleget. Olyan gazdálkodó szervezet, amely az Áht. 1. § 4.) pontja szerint nem átlátható szervezet. Ha a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt áll. Ha harmadik féllel szemben olyan kötelezettsége áll fenn, mely kötelezettség a támogatással létrejött projektet meghiúsíthatja. Ha a támogatási döntés eredményét befolyásoló hamis, valótlan vagy megtévesztő nyilatkozatot tett vagy adatot szolgáltatott.
42
Ha jogerős végzéssel csőd-, végelszámolási vagy egyéb megszüntető eljárás alatt áll a pályázó vállalat. Ha az 1051/2014. (II. 7.) Korm. határozat 7. és 9. pontja alapján ki kell zárni: a) amíg a 2007-2013 programozási időszakban az EU-s társfinanszírozású projektjének megvalósítása során a támogatási szerződésben rögzített ütemezésben való elmaradását nem dolgozta le, illetve b) annak a gazdasági társaságnak és az ezen gazdasági társaság többségi tulajdonosának többségi tulajdonában álló más gazdasági társaságnak addig, amíg a 2007-2013 programozási időszakban az EU-s társfinanszírozású projektjének megvalósítása során a támogatási szerződésben rögzített ütemezésben való elmaradását nem dolgozta le. Aki nem felel meg a felhívásra vonatkozó támogatási feltételeknek.31 Biztosíték: A
kapott
támogatás
ellenében
biztosítéknyújtási
kötelezettsége
áll
fenn
a
kedvezményezettnek, mely a kapott támogatás visszafizetésének a biztosítéka akkor, ha a támogatás visszavonásra kerül, ha a támogatási szerződéstől valamelyik fél eláll, illetve ha a kedvezményezett szabálytalanságot követ el. Nem köteles biztosítékot nyújtani: Költségvetési szerv, egyházi jogi személy, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy azzá válik. A vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel. A többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, a helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába – a projekt fenntartására vonatkozó időszaknak megfelelő tartalmú elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett –, vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül. 31
Az utolsó két bekezdés szó szerinti idézés az Általános Útmutató a Felhívásokhoz 1.0 verzió 4. oldaláról)
43
Ha a támogatást tömegközlekedési tárgyú projekt megvalósításához kapja, s a vagyon kizárólagosan és ingyenesen az állam, a helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül. Bármely kedvezményezett, akinek a projektje nem haladja meg a 20 millió forintot – ha pedig a projektet több kedvezményezett valósítja meg, a ráeső megítélt támogatás nem haladja azt meg. Szociális szövetkezet, műszaki, szakmai érdekképviseletet ellátó köztestület, az a kedvezményezett, aki a projekt megvalósítását követően a megvalósítási időszakra a támogatás kifizetését egy összegben kérelmezi, társasház és lakásszövetkezet a szociális célú város rehabilitációra vonatkozó felhívás keretében. Az a kedvezményezett, aki rendelkezik legalább egy, 12 naptári hónapot felölelő üzleti évvel, továbbá szerepel a közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban, továbbá akkor, ha a támogatás nem beruházás célú, illetve kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul. A nyújtható biztosítékok köre: Garanciavállaló nyilatkozat, ingatlan jelzálogjog, a támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének vagy legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosának, vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosainak kezességvállalása. Garanciaszervezet által vállalt kezesség, biztosítási szerződés alapján kiállított,
készfizető
kezességvállalást
tartalmazó
kötelezvény,
vagy
állami
kezességvállalás. A biztosítékot – ahogy általánosságban a GOP konstrukcióknál is – legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásával (ideértve az előlegkérelmet is) egyidejűleg szükséges benyújtani. A támogatási összeg kifizetése pedig akkor lehetséges, ha a szükséges mértékű biztosíték a vállalatnál rendelkezésre áll. A biztosíték összegének arányaiban meg kell egyeznie a már kifizetett, illetve a kért támogatás összegével; tehát ha többször nyújt be a pályázó kifizetési igénylést, az első benyújtásakor nem szükséges meglennie a teljes támogatási összeget lefedő biztosítéknak. A biztosítéknak a fenntartási kötelezettség megszűnéséig rendelkezésre kell állnia, kivéve akkor, ha a kedvezményezett mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
44
Ahogy a GOP konstrukciók esetében, biztosítékcserére lehetőséget kell adni a pályázónak, illetve azon biztosítékot is be kell fogadni, ami a fenntartási kötelezettség előtt lejár, azonban a kedvezményezettnek 45 nappal a nyújtott biztosíték lejárata előtt meg kell hosszabbítania a biztosítékot vagy cserét kell biztosítania. Ellenkező esetben a kifizetés elutasítására, vagy a támogató által a támogatási szerződéstől való elállásra is sor kerülhet. Ha a biztosíték mérsékelhető vagy megszüntethető, a támogató haladéktalanul nyilatkozik erről. A megvalósítás helyére vonatkozóan ugyanaz érvényes, mint a 2007-2013 közötti programozási időszakban a GOP pályázatok esetén.32
A projekt megvalósítására vonatkozóan: Mérföldkövek: A projekt ütemezett megvalósítása érdekében a felhívás előírhatja, hogy a támogatást igénylő mérföldköveket határozzon meg a projekt megvalósításának során. A mérföldkő a projekt megvalósítása során jelentős időpont, melyhez jelentős, már elért szakmai vagy műszaki eredmény kapcsolódik, vagy az elérendő eredmény egy jelentős szakasza lezárul. Egy-egy mérföldkőhöz meg kell tervezni az adott szakaszban elszámolni kívánt költség mértékét is. A felhívás a mérföldkövek számára, illetve azok tartalmára vonatkozóan is tartalmazhat konkrét elvárást. Előlegigénylésre vonatkozóan: A kedvezményezett előlegigénylésre is jogosult lehet, mely lehet támogatási-, fordított áfavagy szállítói előleg. Előleget folyósítani kizárólag akkor lehet, ha alábbi előírásoknak a pályázó megfelel:
a felhívásban fel van tüntetve az előlegigénylés lehetősége,
a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel,
32
Lásd: 35. oldal
45
amennyiben a kedvezményezett biztosíték nyújtására kötelezett, legkésőbb az előlegigénylési kérelemmel egyidejűleg igazolja az előleggel megegyező mértékű biztosíték meglétét,
amennyiben a felhívás lehetővé tette, a kedvezményezett legkésőbb az előlegigénylés benyújtásakor benyújtja a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 77. paragrafusának (1) bekezdésében előírt dokumentumokat,33
amennyiben releváns, az első kifizetési igénylés jóváhagyásához az irányító hatóság által meghatározott egyéb feltételek teljesültek,
tartalmilag és formailag is szabályosan kitöltött előlegigénylés került benyújtásra.
Kifizetési igénylés: A kedvezményezett időközi és záró kifizetési igényléseket köteles benyújtani, melyben a projekthez közvetlenül kapcsolódó számlák, illetve a projekt tevékenységeinek elvégzését, a költségek felmerülését igazoló egyéb dokumentumok vannak. Ennek alapján történik a megítélt támogatás kifizetése a kedvezményezett számára. A kedvezményezett köteles a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerinti mérföldkövek elérését követően időközi, az utolsó mérföldkő elérése után pedig záró kifizetési igénylését benyújtani. A záró kifizetési igénylésnek tartalmaznia kell a felmerült költségeket bizonyító számlákat és egyéb dokumentumokat, valamint be kell számolni a projekt pénzügyi, műszaki és szakmai előrehaladásának a bemutatásával a projekt eredményességéről és hatékonyságáról. Ezen túl a kedvezményezettnek arról is nyilatkoznia szükséges, hogy a kifizetési igénylés keretében belül benyújtott számlák és egyéb dokumentumok valósak, a támogatott
33
A támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a felhívás lehetővé teszi – legkésőbb az első kifizetési
kérelemhez a kedvezményezett köteles benyújtani a) a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját, b) a kedvezményezett alapító (létesítő) okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát, c) az egyszeri elszámolók kivételével az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat, d) a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyező határozatot, vagy az annak megadására vonatkozó kérelem benyújtását igazoló dokumentumokat, és e) a környezeti hatástanulmányt, vagy annak hiányában előzetes vizsgálati dokumentációt, ha az készült.
46
projekten belül kerültek felhasználásra, továbbá hogy a projekt a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésnek megfelelően halad. A támogatás folyósítása forintban történik, kivéve szállítói finanszírozás esetében. Ilyenkor ugyanis abban a devizában, amiben a kedvezményezett és a szállító megállapodtak. Támogatás csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett megfelelő kifizetési igénylést és valós költségeket tartalmazó számlákat nyújtott be. Ha a támogatási szerződésben vállalt, mérföldkövekre vonatkozó kötelezettségeket nem tudta időben teljesíteni, támogatás részére nem folyósítható addig, amíg a mérföldkő tartalma nem teljesül, vagy a projekt ütemezését változás bejelentés keretében nem módosítja. Halasztott önerő: A támogatás jogosultjának a 2014-2020-as programozási időszakban lehetősége van arra, hogy a projekt megvalósítás időszakában a megítélt támogatás 90%-áig a kifizetési igénylésben szereplő elszámolni kívánt költségeket szállítói finanszírozás esetén önerő teljesítése nélkül lehívhassa. Ezt követően igazolnia kell a megítélt támogatás 10%-ának meglétét ahhoz, hogy igénybe vehesse a megmaradt támogatást, vagy pedig a megítélt támogatás 10%-ának lehívása után a projekt további részét önerőből kell finanszíroznia, s arról a kifizetési igénylésben elszámolnia. A projekt megvalósítás befejezésekor a projekt teljes elszámolt költségére vonatkozó átlagos, illetve tevékenységre vonatkozó támogatási intenzitásnak meg kell egyeznie a támogatási szerződésben meghatározott támogatási intenzitással.34 A kifizetési igénylés hiánypótlási eljárására ugyanaz vonatkozik, mint a 2007-2013 közötti GOP konstrukciók esetében:
ha a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, hiánypótlásra kerül sor, mely a kifizetést felfüggeszti,
ha az időközi kifizetési igénylés ellentmondásos információkat tartalmaz, az irányító hatóság tisztázó kérdés formájában, 3 napos határidővel kéri azok pontosítását, magyarázatát, illetve javítását,
34
A bekezdés szó szerinti idézés a GINOP Általános Útmutató 27. oldaláról.
47
ha a hiánypótlási időn belül a kedvezményezett nem válaszol, nem javítja a hibát vagy pótolja hiányosságát, a kifizetési kérelem azon része elutasításra kerül.
Önerő igazolása: A GOP Részletes Pályázati Útmutató nem részletezte az önkormányzatok és költségvetési szervek önerejének igazolását, melyre viszont a GINOP útmutatóban sor kerül. Önkormányzat: költségvetési előirányzat vagy EU Önerő Alapból származó forrás Önkormányzati társulás: költségvetési előirányzat Költségvetési szerv: költségvetési előirányzat (Az irányító szerv vezetőjének nyilatkozata a saját forrás biztosításáról.)35 Minden más támogatást igénylő esetén az önerő igazolásának a módja megegyezik a GOPban foglaltakkal: számlapénz, bankbetét, névre szóló értékpapír, bankhitel, tagi kölcsön, magánkölcsön, a projekt megvalósítása érdekében végrehajtott tőkeemelés, zártvégű pénzügyi lízing, illetve kiegészül néhánnyal:
az államháztartás alrendszereiből származó egyéb támogatás (vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás, kamattámogatás, kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön, fejlesztési adókedvezmény, kockázati tőkejuttatás),36
az államháztartás alrendszerein kívülről származó egyéb támogatás (vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás),37
kifizetett számlák vagy egyéb, az elszámolást alátámasztó dokumentumok
vízközmű társulat általi finanszírozás.38
Amennyiben azonban a kedvezményezett a projekt megvalósítását követően egy összegben kezdeményezi a megítélt támogatás kifizetését, az önerő igazolása nem szükséges.
35
A GINOP Általános Útmutató 28-29. oldala tartalmazza.
36
Megkötött hitelszerződés, támogatási szerződés, határozat támogatás odaítéléséről.
37
Megkötött hitelszerződés, támogatási szerződés, határozat támogatás odaítéléséről.
38
Társulati alapító okirat, az érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről szóló társulati határozat (amely
tartalmazza az érdekeltségi egységeket). Amennyiben a társulat a hozzájárulásokat hitelből előlegezi meg, akkor a hitelszerződés vagy a hitelintézet által kiadott kötelező érvényű hitelígérvény. A kedvezményezett és a vízközmű társulat közötti megállapodás a forrás átadásáról.
48
A projekt megkezdése: Ahogy a GOP pályázatok esetében már megszokhattuk, az útmutató itt is határozottan kimondja, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőzően már megkezdett projektre támogatás nem igényelhető. Azonban a támogatási kérelem benyújtását követő napon a projekt saját felelősségre megkezdhető, azonban a kérelmezőnek számolnia kell azzal is, hogy a támogatás megítélését ez nem befolyásolja, és ha esetlegesen nem ítélnek meg számára támogatást, a megkezdett projektet saját költségen kell megvalósítania. Projektkezdésnek ugyanazon tevékenységek számítanak, mint a GOP konstrukciók esetében. Fontos, hogy nem számít projektkezdésnek a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, vagy projekt előkészítési tevékenységnek minősül. Amennyiben a projekt több célterületre irányul, a projektkezdés időpontja célterülettől függetlenül az első megrendelésen, szerződésen szereplő időpont. A projekt fizikai befejezése: Itt ugyancsak visszautalnék a GOP útmutatóra, ugyanis a fizikai befejezésre ugyanazok vonatkoznak: egy projekt fizikailag befejezett akkor, ha a projekt keretében támogatott valamennyi tevékenység a támogatói okiratban / támogatási szerződésben meghatározottak szerint, a felhívásban meghatározott feltételek alapján teljesültnek minősül. A projekt fizikai befejezésének az a nap számít, amikor az utolsó támogatott tevékenység is befejeződött. Tájékoztatásra és nyilvánosságra való kötelezettségek: Az ezzel kapcsolatos követelményeket a www.szechenyi2020.hu oldalon megtalálható és letölthető „Széchenyi2020 kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című útmutató és az Arculati Kézikönyv tartalmazza, mely lényegesen nem tér el a 2007-2013 közötti ciklus tájékoztatási kötelezettségeitől.
49
4.3. A GOP és a GINOP pályázati kiírások összehasonlítása
Ha egymás mellé tesszük a GOP és a GINOP programok általános útmutatóját, megállapíthatjuk, hogy a GINOP jelentősen az előző hét éves ciklus fő irányvonalain halad tovább. A pályázók köre, a projekt megkezdésének a feltételei, a megvalósítási időszakban történő elszámolások típusai (egyszeri és többszöri elszámolók), a projekt befejezése és a fenntartási időszak elvárásai is nagymértékben azonosak. Mindössze csak egy-egy kisebb eltérést figyelhetünk meg közöttük. Mindkét operatív program a kkv-k, illetve a K+F+I39 fejlesztését tűzte ki fő célként. A különbség
mindössze
annyi,
hogy
míg
a
2007-2013-as
ciklusban
inkább
a
munkahelyteremtésen és foglalkoztatáson volt a hangsúly, addig a jelenlegi ciklusban mintha a GOP és a TÁMOP házasítását látnánk. Ugyanis míg az előző programozási időszakban a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) keretein belül zajlott az oktatás, addig a jelenlegi GINOP magában foglalja a munkahelyteremtés mellett az oktatás fejlesztését, az alacsony iskolai végzettségűek képzését és fejlesztését, a felsőoktatás duálissá
alakítását
(a
fiatalok
későbbi
elhelyezkedésének
segítségeként),
a
munkanélküliség jelentős és tartós csökkentését, a középosztály megerősítését, illetve az életen át való önképzés megvalósítását is. Kis-és középvállalkozások: Ha a kis- és középvállalkozásokat nézzük, összességében látható, hogy a 2007-2013-as ciklusban többnyire azoknak a vállalkozásoknak ítéltek meg uniós támogatást (akár nem visszatérítendő, akár vegyes konstrukcióról – visszatérítendő és nem visszatérítendő része is van – van szó), akik uniós támogatás nélkül is megvalósították volna a tervezett projektjeiket, és amely projekteket akár a piacról is képesek lettek volna finanszírozni. Ezzel ellentétben azonban a nagy növekedési potenciállal, de nagy kockázattal rendelkező vállalkozások esetlegesen nem kapták meg a támogatást – éppen kockázatosságuk okán. Látható tehát, hogy ebben a hét éves ciklusban inkább a biztosra mentek és nem kockáztatták meg a támogatást akkor sem, ha az adott vállalkozás abszolút fejlődőképes, nemzetközileg felfuttatható, de nagy kockázattal rendelkező kkv volt. Így maradt az
39
Kutatás-fejlesztés és innováció
50
esetlegesen kisebb, de biztos növekedés, elmaradt viszont a kiugrási lehetőséggel bíró kkvk uniós finanszírozása. Jelen, 2014-2020-as ciklusban viszont pont arra kívánnak törekedni a döntéshozók, hogy a kockázatosabb vállalkozások is kaphassanak uniós támogatást. Továbbá összeurópai szinten meglehetősen hatékonynak bizonyultak a JEREMIE-típusú40 visszatérítendő pénzügyi eszközök, ezért cél ennek a típusnak is a széleskörű alkalmazása. Kutatás-fejlesztés, innováció: Míg az előző hét éves ciklusban a GOP 1. prioritásai között az alapkutatás finanszírozása is szerepelt, addig a GINOP kiírásokban már ezeket a kutatási típusokat kizárólag abban az esetben támogatják, ha azok elengedhetetlen előzményei az alkalmazott kutatási, illetve a kísérleti fejlesztési kutatásoknak, továbbá a projekt eredményének piaci hasznosulása kilátásba helyezhető. Az alapkutatás típusú projektek a 2014-2020-as támogatási időszakban az EFOP41 keretében támogathatók. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azon vállalkozások, akik kizárólag vagy részben vissza nem térítendő támogatást kaptak, kevésbé voltak aktívak: a termelékenység lassabban nőtt, mint a piaci versenyben részt vevő és csak a piaci viszonyokra támaszkodó vállalkozások esetében. Európa-szerte megfigyelhető, hogy a támogatott vállalkozások esetében egy egységnyi támogatáshoz 1,3 egységnyi magánberuházás párosult, ami véleményem szerint sem mutat túlzott aktivitást a támogatott vállalkozások esetében. Fontos megfigyelés az is, hogy a támogatások csak a kkv-k esetében voltak jelentékenyek, a nagyvállalatok beruházási szokásaira nem voltak jelentős hatással. Továbbá a kkv-k támogatása leginkább a leszakadó térségek esetében tudott jelentős eredményt felmutatni,
40
A JEREMIE - Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (mikro-, kis- és
középvállalkozásokat támogató közös európai források) olyan pénzügyi tervezési eszközök felhasználását ösztönzi, amelyek javítják a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését a strukturális alapok tevékenységein keresztül. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által nyújtott hozzájárulásokat olyan kölcsön-, garancia- és kockázatitőke-alapok között osztják el, amelyeket aztán vállalkozásokba történő beruházásokhoz használnak fel. Ezek a beruházások tőke, kölcsön és/vagy garanciák formájában valósulhatnak
meg.
A
beruházásokból
származó
hozamot
ismét
befektetik
vállalkozásokba.
http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/funding/special-support-instruments/jeremie/ (2016.03.27.) 41
Emberi Erőforrás Operatív Program
51
aminek az egyik okaként említhető, hogy ezekben a térségekben a legnagyobb akadály a kis- és középvállalkozások számára a tőkehiány. A tapasztalatok alapján viszont a foglalkoztatottság és a beruházási kedv jobban nőtt a támogatott vállalkozásoknál, mint azoknál, akik nem kaptak támogatást vagy nem pályáztak rá. Azonban azt jelen pillanatban még nem tudni, hogy a támogatás révén létrehozott munkahelyek mennyi ideig lesznek fenntarthatók, ezt csak évek múltán látjuk majd. Továbbá az is megfigyelhető és általános jelenség, hogy azon vállalkozások, akik visszatérítendő támogatásokban részesültek, sokkal inkább aktívak, mint a nem visszatérítendő támogatást kapottak. Ez pedig bizonyára azzal magyarázható, hogy míg a nem
visszatérítendő
támogatást
az
adott
vállalkozások
„benyelik”,
majd
elkényelmesednek, addig azon vállalkozások, akik visszatérítendő forrásokat kaptak, ösztönzöttekké váltak, hogy a rendszeres támogatás-visszatérítés mellett hasznot is termeljenek, ténylegesen továbbfejlődjenek. Ahogy a GOP, úgy a GINOP pályázati kiírások is többnyire az ország Pest megyén kívüli régióira vonatkoznak majd (a 2007-2013 közötti ciklusban megjelent az ún. KMOP, mely a GOP pályázati kiírásokhoz volt nagyon hasonló, azzal a különbséggel, hogy ezen belül Budapest és Pest megye pályázhatott EU-s támogatásokra). A jelenlegi hét éves ciklusban véleményem szerint a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) veszi majd át az előző ciklusbeli KMOP szerepét, azonban jelentősen kevesebb támogatással fog rendelkezni, mint a GINOP. Míg a GINOP a támogatási összegek közel 40%-ával rendelkezik, addig a VEKOP annak a tizedével, kb. 3,9%-kal gazdálkodhat. A GINOP-ot, ahogy a GOP-ot is, a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatja. A GINOP, ahogy anno a GOP is, a kkv szektor terén a vállalkozások versenyképességének javítását tűzte ki célul. Kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) területén a K+F kapacitás fejlesztése, a vállalatok, felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek közötti együttműködés, a technológia- és tudástranszfer támogatása, valamint a K+F által kifejlesztett termékek, technológiák és szolgáltatások keresletének bővítése a legfőbb cél. Mivel még mindig megannyi munkanélküli van hazánkban, foglalkoztatás területén továbbra is a fenntartható munkahelyek növelése és a munkanélküliség csökkentése a fő prioritás. A GINOP annyival tovább megy, hogy már nem csak a munkahelyteremtés- és 52
fenntartás a cél, hanem támogatja a fiatalok munka világába való integrációját, igyekszik elősegíteni a vállalkozóvá válást és önfoglalkoztatást, az alkalmazkodóképesség fejlesztését, illetve esélyegyenlőséget kíván biztosítani a karrier és életpálya során. A GINOP foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel kapcsolatos célja a középosztály megerősítése, a munkavállalók mobilitásának erősítése, illetve az, hogy 2020-ra a foglalkoztatás a magyar népességen belül legalább 75% legyen. Nem elhanyagolható a jelenlegi magyar lakosság képzettségének mértéke sem. Mint tudjuk, korunkban meglehetősen magas az iskolát korán elhagyók száma, akik a későbbiekben nem tudnak majd elhelyezkedni tanulatlanságuk okán, ennek következtében nem válnak a magyar gazdaság javára, s a tisztességes adófizetés helyett segélyeken tengődnek majd, vagy a (már-már fehéredő) szürke- és feketegazdaságot erősítik tovább. Habár a GOP és a TÁMOP már az előző hét éves pályázati ciklusban is fontos célként kezelte a tanulás támogatását és a munkahelyteremtést, a GINOP ezen célokat folytatja, sőt, ki is bővíti, hiszen egyik kiemelt prioritása az oktatás és képzés. Az erre irányuló intézkedések azt a célt támogatják, hogy minél kevesebb legyen az iskolát idő előtt elhagyó lakosság mértéke, az emberek körében pedig megszokottá váljon az ún. egész életen át tartó tanulás és önképzés. E célok elérése érdekében a GINOP a munkavállalók és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők képzésére, a munkaerő piaci kompetenciák fejlesztésére, a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztésére, valamint a duális képzés kialakítására és fejlesztésére összpontosít. A GINOP lényeges újítása az előző ciklus Gazdaságfejlesztési Operatív Programjához képest a halasztott önerő, melyre a 2007-2013 közötti ciklusban nem volt lehetőség. Úgy gondolom, ez meglehetősen kockázatos lépés, hiszen ha a kedvezményezett a ténylegesen meglévő önerő igazolása nélkül lehívja a projektre megítélt támogatás 90%-át, majd kiderül, hogy a pályázónak nincs elég pénze folytatni / befejezni a folyamatban lévő projektet, a támogatás visszahívása kockázatos, hiszen lehetséges, hogy a kedvezményezett ezt már nem tudja visszafizetni. Ezzel pedig nem tudunk elszámolni az Európai Unió felé, aminek a következménye (a GOP időszakból kiindulva), hogy az EU azzal az összeggel csökkentve utalja a támogatást, s a bedőlt projektet 100%-ban a magyar államnak kell finanszíroznia. S ha nem csak elvétve egy-egy, hanem több tíz- vagy száz ilyen projekt van, akkor a magyar állam vesztesége mind jelentékenyebb lesz, a tényleges fejlődés pedig egyre csekélyebb. 53
5. Saját tapasztalat, pályázatok
Az elmúlt egy évben többségében a 2007-2013 közötti ciklusban kiírt gazdaságfejlesztési pályázatok pénzügyi ellenőrzésével foglalkoztam a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságán pénzügyi referensként. A pénzügyi ellenőrzés a számlák és a számlákat alátámasztó dokumentumok vizsgálatát jelenti. Nekünk, referenseknek elég sok mindenre kell egyidejűleg figyelnünk. Amellett, hogy a három rendszerben – Magtár, Workflow, EMIR – összehangoltan kell dolgoznunk, egymásra is figyelnünk kell. Általában egy pályázaton két pénzügyes dolgozik: az elsődleges és a másodlagos ellenőr. Elsődleges ellenőrnek számít minden újonnan belépő pénzügyi ellenőr. Az elsődleges ellenőrökből – miután több pályázatot és konstrukciót láttak és megismertek – lesznek a másodellenőrök. Ez általában 1-2 év folyamatos tanulás és pályázatok ellenőrzése után következik be leghamarabb. Azt, hogy ki mikor lesz vagy lesz-e egyáltalán másodellenőr, az osztályvezető dönti el, azonban akad olyan kolléga, aki a nagy felelősség miatt elsőre nem vállalja el a másodellenőrséget azzal az indokkal, hogy még nem érzi magát felkészültnek rá, még szükségét érzi annak, hogy egy nagyobb szakmai tapasztalattal bíró kolléga leellenőrizze az általa már ellenőrzött anyagot. Az elsődleges ellenőr kapja meg elsőként a pályázati anyagot. Ő általában azzal kezdi, hogy mi a projekt kezdő és befejező dátuma. Az ezt követő lépésben az összes számlát és kapcsolódó dokumentumot, a honlapot és a fotókat végignézi, illetve összenézi az EMIRben a pályázó által rögzített adatokkal. Eközben jegyzetel, kiemel, felcímkézi a számlákat és szerződéseket, egyszóval ellenőrzi, hogy rendben van-e a pályázati anyag. Ezt követően az észrevett hibákat mondatokba szerkesztve, a logikai sorrendiséget követve (pl. szállítónként sorolja fel a hibákat) egy word dokumentumba leírja, mely a hiánypótló levél prototípusa. Természetesen akad olyan pályázat (bár én eddig nem találkoztam ilyennel), ahol minden rendben van a beküldött dokumentációval, minden számla alá van támasztva a megfelelő dokumentumokkal, nem találunk benne hibát, de ez nagyon ritka. Ebben az esetben hiánypótló levél nélkül adjuk át a másodellenőrnek, megjegyezve neki, hogy nem találtunk
54
hiányosságot, és ha ő sem, a pályázó meglehetősen gyorsan hozzájut a számára megítélt támogatási összeghez. Ha szükséges, a másodellenőrrel egyeztetve szerződéskötésre, helyszínre, vagy éppenséggel szabálytalanságra küldi az anyagot az elsődleges ellenőr. Ha ezekkel végzett, a Workflow felületen elektronikusan átadja a pályázatot másodellenőrzésbe, majd a közös meghajtón található Excel táblázatba feljegyzi, hogy mikor adta át másodellenőrzésre az aktuális anyagot. Az osztályvezető ezt a táblát rendszeresen ellenőrzi, s a frissen másodba adott anyagokat leosztja a másodellenőr kollégáknak. A másodellenőr ugyanúgy végignézi a benyújtott pályázati anyagot, mint az elsőd, azzal a különbséggel, hogy ő már nem adja további ellenőrzésbe azt. Ha egyetért az elsődleges ellenőrrel, – Workflow-ban is rögzítve – visszaadja neki az anyagot és ő változtatás nélkül feltöltheti az EMIR rendszerbe a hiánypótló levelet. Ha nem ért egyet vele, akkor ezt jelzi az elsődleges ellenőrnek és közösen megbeszélik, kinek van igaza, miért és mit látnak másképp. Az, hogy ketten is megnéznek egy anyagot, azért is jó, mert nem csak tudatlanság állhat annak a hátterében, hogy valaki egy-egy hibát nem vesz észre, hanem a rutin hiánya vagy figyelmetlenség is. Ahogy mondani szokás: több szem többet lát. Ez igaz a pályázatok ellenőrzésére is. A hiánypótló levéllel az elsődleges ellenőr visszaküldi a pályázó által beküldött eredeti számlákat és egyéb eredeti dokumentumokat is. (A pályázati ciklus elején még az összes számlát eredetiben kellett benyújtania a pályázóknak, azonban egyre inkább elektronikussá vált a rendszer, s jelenleg elég csak felszkennelni az eredeti számlát.) Ezt követően az elsődleges ellenőr feltölti a hiánypótló levelet EMIR-be, a másodellenőr jóváhagyja, s ezzel kimegy a pályázó részére a levél elektronikusan. Az elsőd pedig rögzíti a Workflow-ban, hogy áll jelenleg az anyag. A pályázónak két hete van, hogy választ adjon, illetve pótolja a hiányzó vagy hiányos dokumentumokat. Ha netán a beküldött hiánypótlás még mindig nem teljes, ugyanazt a munkafolyamatot végigjárva korrekciós levelet küldünk a pályázónak. Időközi elszámolás során azonban erre nincs lehetőség, ebben az esetben általában három napos határidővel tisztázó kérdéseket küldünk a pályázónak e-mailen. Ha minden rendben van a pályázati anyaggal – pénzügyileg sincs ún. sortúllépés (amikor a pályázó egy-egy eszközre, munkálatra több pénzt akar elszámolni, mint ami a pályázatban 55
lehetséges) –, a másodellenőrrel egyeztetve elfogadjuk az agyagot. A támogatás kifizetése már kizárólag a másodellenőr felségterülete, ő küldi forrásba az anyagot. Innentől kezdve a pénzügyeket a Magyar Államkincstár intézi. Ha végérvényesen lezárul egy pályázat – azaz a pályázó záró elszámolását és kifizetési igénylését elfogadtuk –, átadjuk az anyagot a kizárólag adminisztrációval foglalkozó területnek, s ők azt továbbítják a fenntartást végző osztályra vagy a központi irattárba. Onnantól kezdve az anyag sorsa nem a mi területünk.
Az eddigi pályafutásom során volt dolgom kisebb pályázatokkal, ahol mindössze 5-10 millió forint volt a támogatási összeg és egy záró elszámolást nyújtott be a pályázó, illetve nagy projekttel is, ahol közel egy milliárd forint volt maga a támogatási összeg, és a kedvezményezett több ütemen keresztül számolt el a pályázati pénzzel, azaz akár 5-6 időközi elszámolást és kifizetési igénylést is benyújtott, mielőtt a záró elszámolásra és kifizetési igénylésre sor került. Ezek a pályázatok elég vegyesek voltak: volt közöttük kávézó kialakítása egy fogorvosi rendelőnél, bútorgyártó- és forgalmazó cég, bőröndgyártó, orvosi kísérletekkel foglalkozó pályázó, valamint infrastrukturális beruházás, gyártósorok beépítése és különböző CNC forgácsoló eszközök beszerzése is. Területileg is elég vegyesen voltak a pályázóim: Debrecentől kezdve a Balatonon át egészen Nagykanizsáig foglalkoztam projektekkel. Volt, amelyik egyszerű volt, mivel kevés számlát nyújtott be, így kevés hibázási lehetősége volt, s emiatt viszonylag korán ki is tudtuk fizetni számára a támogatást, azonban volt ezzel ellentétben olyan pályázóm, aki 60-80 számlát benyújtott, ami rengeteg hibázásra ad lehetőséget – s ezzel a lehetőséggel élt is a pályázó. Az ilyen elszámolások viszonylag lassan haladtak. Volt, amit 2-3 hónap után tudtunk kifizetni, illetve van olyan, ami hónapokig a szabálytalanságon hevert és vizsgálták, mert túlárazott volt a beszerzett termék. Ami a leggyakoribb hiányosság volt a pályázóknál, az a meglévő honlap, illetve a honlapon való szerepeltetése a pályázaton elnyert támogatásnak. Sok pályázat – többnyire a kisebb projektek – esetében észrevehető volt, hogy hiába pályázati előírás, hogy legkésőbb a záró elszámolás és kifizetési igénylés idejére legyen kész a honlap, mégsem
56
voltak hajlandók ezt az elvárást teljesíteni, csak többszöri felszólítást követően. Azonban a pályázati elvárások fontosságát tekintve ez volt a legkevésbé súlyos pályázói hiba. Viszonylag gyakori hiba az is, hogy képeket nem az elvárt mennyiségben nyújtanak be (minden eszközről 5-5 darab fotó, építkezés esetén a munkafolyamatokról ugyanígy). Általánosságban viszont elmondható, hogy az általam ellenőrzött, szinte minden pályázónál előfordultak a következő hiányosságok:
a számlán nincs vagy hiányos a záradékolás, illetve hivatkozás,
sem bankszámlakivonat, sem eredeti banki igazolás nem kerül benyújtásra,
nincs a számlát megelőző dokumentum: megrendelés, szerződés (akár e-mailben is),
számla – megrendelés/szerződés összhangja,
nem megfelelő a teljesítésigazolás vagy az üzembe helyezési jegyzőkönyv,
az EMIR-ben való rögzítés nem megfelelő.
A számlán – ahogy egy másik fejezetben már említettem – három záradéknak kell lenni, melyek a következők: pályázati azonosító (pl. GOP-2.1.1-12/B-2013-0603), a „Teljesítést igazolom” vagy „Átvettem”, illetve a „Támogatás elszámolására benyújtásra került”. Számlánál fontos az is, hogy szerepeljen rajta cégszerű aláírás. A pályázati azonosító feltüntetése azért kiváltképp szükséges, mert előírás, hogy egy számlát kizárólag egy pályázati támogatáshoz lehet benyújtani. Így ha már egy pályázati azonosító szerepel rajta, nem tudja másik operatív program kiírására benyújtani. Egyes konstrukciók esetében a számlát eredetiben is be kellett küldenie a pályázónak, illetve egy másolati példányt, majd az eredetit ellenőrzést követően visszajuttattuk neki. Az újabb konstrukciók esetében ez már nem elvárás, elég az eredeti számla szkennelt változatát feltöltenie az EMIR dokumentumtárába, s a másolatot küldeni csak be nekünk. Azonban a záradékoknak így is szerepelniük kell az eredeti számlán – azt úgy kell szkennelni és csatolni. Továbbá ha a pályázó a számlán hivatkozik egy szállító levélre, megrendelésre, szerződésre vagy más, a pályázathoz kapcsolódó dokumentumra, azt a számlához mellékelve szükséges küldenie. Sok pályázó erről megfeledkezik, vagy alapvetően nem tudja.
57
Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk a számla tényleges, pályázó általi kifizetéséről (a GOP pályázatok utófinanszírozásúak voltak, tehát a pályázó csak akkor tudta megigényelni a támogatást, ha már előfinanszírozta a projektet – akár saját forrásból, akár hitel segítségével), szükségünk van a számlához tartozó banki kivonatra vagy eredeti banki igazolásra, ahol a megjegyzés rovatban fel van tüntetve a számla száma, és lehetőleg a pályázati azonosító is. Enélkül nem fogadjuk el a számla teljesítését, s amíg ezt nem pótolja, addig a támogatás azon számlára vonatkozó részére nem jogosult. Több esetben előfordult, hogy a pályázó benyújtotta a számlákat és a banki igazolásokat a fizetés teljesítéséről, azonban sem írásbeli megrendelés, sem szerződés nem született. Márpedig a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál előírás, hogy a 200 000 forint feletti számlákról szülessen megelőző dokumentum, tehát megrendelés vagy szerződés – akár emailben is. Ha viszont ez mégsem történt meg, a pályázónak erről ki kell állítania egy nyilatkozatot, mely szerint „megrendelés/szerződés nem született”. Azonban ha van megrendelés/szerződés, de azok nincsenek összhangban a számlával, azt is hibának számít, amit a pályázónak a későbbiekben, de még a támogatás kifizetése előtt korrigálnia kell. Ez a hiba is előfordul sok pályázat esetében. Teljesítésigazolást többnyire elvégezett építési beruházásról és szolgáltatásról állítanak ki. Kötelező elemei:
mindkét fél (a kedvezményezett és a kiállító) cégszerű aláírása,
az elvégzett munka elnevezése,
a teljesítésigazolás által lefedett időszak (pl. 2016.01.05. – 2016.03.22.),
a megvalósulás helye (ha építkezésről van szó, de az nem építési engedély köteles),
továbbá a munka nettó értéke.
Üzembe helyezési jegyzőkönyv elkészítése eszközbeszerzésnél szükséges, s ez igazolja az eszköz
üzembe
helyezésének/használatba
vételének
időpontját.
Ahogy
a
teljesítésigazolásnak, úgy az üzembe helyezési jegyzőkönyvnek is megvannak a maga kötelező elemei, melyek többnyire azonosak a teljesítésigazoláson szereplő elemekkel: üzembe helyezés helye és időpontja (mely szigorúan a projekt megvalósítási ideje közötti időpont lehet, másképp az eszköz nem minősül elszámolhatónak), az eszköz megnevezése, illetve az üzembe helyező aláírása (míg a teljesítésigazoláson mindkét fél aláírásának szerepelnie kellett, addig itt csak az üzembe helyezőé szükséges).
58
Nem egyedi hiba az sem, hogy a pályázó nem megfelelően rögzíti a számlákat EMIR-ben. Fontos, hogy a számlán szereplő dátumok szerepeljenek az EMIR-ben is (devizás számlánál a forint/devizaárfolyam okán is), illetve ha egy eszköz vagy beruházás több részszámlával lett kiegyenlítve, a megjegyzés rovatban legyenek feltüntetve a korábbi, illetve a végszámla, vagy az utolsó részszámla dátuma és számlaszáma. Szintén gyakori, ám ritkább hiba, mint az előzőek, ha az immateriális javakhoz (knowhow, szoftver, gyártási licenc) kapcsolódóan nem születik tételes átadás – átvételi jegyzőkönyv, illetve oktatás esetén oklevél, tanácsadás kapcsán tanúsítvány nem készül. Mivel az általam ellenőrzött pályázatok csak kis részében fordultak elő ezek, így nálam ezek lényegesen ritkább hibák voltak, mint egy teljesítésigazolás vagy egy megfelelően elkészített üzembe helyezési jegyzőkönyv.
59
6. A Magtár, Workflow és az EMIR rövid bemutatása
A Magtár elnevezés a korább vállalati névből származik, melyet 2014. április 15-ig Magyar Gazdaságfejlesztési Központként említettek, röviden MAG vagy MAG Zrt. A Magtár egy sajátos informatikai rendszer, melyben az osztályok közötti folyamatokat végezzük: iratok, dossziék átadása és átvétele, felajánlások, illetve a pályázatok minden anyaga – hiánypótló levél a pályázónak, beérkezett számlák és kapcsolódó dokumentumok, biztosíték vagy a biztosítékmentesség igazolása, szerződések, szerződésmódosítások stb. – ide van felszkennelve, s bármikor megtekinthető vagy kinyomtatható, ha fizikailag nincs nálunk a dosszié, de szükségünk lenne rá, hogy megnézzünk valamit.
5. ábra: Magtár belépő oldal42
Ez egy zárt rendszer, ahová csak mi, ezen az államtitkárságon dolgozók tudunk belépni, akik az EU-s pályázati rendszerben dolgozunk. Mindannyiunk kap belépéskor, pontosabban a belépést követő napokban egy felhasználónevet, illetve választ magának egy jelszót, melyet csak ő ismer és használ. A felhasználónév nem választható meg, és általában a vezetéknévből és a keresztnév első betűjéből áll – mindezt egybe, kisbetűkkel, ékezetek nélkül írjuk. Pl. az én felhasználónevem is így született: palkosz. A jelszavát mindenki egyénileg választja, majd időközönként a rendszer emlékeztet minket, hogy ideje azt megváltoztatnunk. Ez a rendszer azért jó, mert külsős, aki nem ismeri a felhasználónevünket és a hozzá tartozó jelszót, nem tudja használni a Magtárt, így
42
Saját forrás
60
pedig nem férhet hozzá olyan adatokhoz, melyek csak a pályázóra és a pályázattal foglalkozó munkatársakra vonatkozik. Ha beléptünk, a következőket látjuk: saját munkaasztal, feladatok, gyorsgombok, tallóz, keresés, szerző, adminisztrátor. Általában a mi főosztályunk és osztályunk a saját munkaasztalt használja, azon belül is a baloldalon lévő ügyintézés fület. Ha az ügyintézés fülre kattintunk, ott láthatóak az általunk gyakran végzett feladatok. Többnyire a pályázati dossziék, illetve iratokat hollétéről tájékozódunk itt, ha elkeveredik vagy hiányzik egy anyagon belül egy-egy irat vagy épp az egyik elszámolás dossziéja. Hiszen nagyobb projektek esetében nem ritka a 3-4, de a 10-15, akár a 20 dosszié sem.
6. ábra: Magtár főoldal43
A személyes gyűjtőmappa pedig az a fül, ahol több virtuális dossziénk van: itt tudjuk vezetni, illetve nyomon követni, hogy mely iratokat vagy dossziékat ajánlottuk fel más osztálynak/személynek, valamint látjuk azt is, hogy ki milyen dossziét vagy iratot ajánlott fel a mi osztályunk részére. Sajnos a 2014-es átállás óta sokan nem vezetik kellőképpen a Magtárt, nem ajánlják fel vagy veszik át a különböző anyagokat, így előfordul, hogy elkeveredik egy-egy fontos – akár eredeti – irat, vagy egy anyag egy dossziéja, és csak hosszas keresgélés után találjuk meg. A jelenlegi állás szerint a 2014-2020-as pályázati ciklusra a Magtár megszűnik, de az is lehet, hogy lényeges átalakításon esik keresztül.
43
Saját forrás
61
A Workflow szintén a jelenlegi pályázati rendszerben működő pályázatokhoz kialakított rendszer, és a 2014-2020-as ciklusban részlegesen meg is szűnik. Ebbe a rendszerbe nem kell bejelentkezni; ha a gépen be vagy jelentkezve, a Workflow-t azonnal tudod indítani. Míg a Magtárban az anyag fizikai hollétét tudtuk lekövetni, addig a Workflow-ban azt, hogy is áll éppen az anyag: szerződésmódosítás van-e folyamatban, vagy épp a pénzügyese dolgozik az anyagon, netán már ki is küldte a hiánypótló levelet a pályázónak, helyszínes kollégára várunk, vagy a kifizetés zajlik.
7. ábra: Workflow kezdőlap44
Az egységes monitoring információs rendszeren keresztül (EMIR) kommunikálunk a pályázókkal. Ők az itt lévő dokumentumtárba töltik fel elektronikusan a számláikat, a kapcsolódó dokumentumokat és fotókat. Egy másik platformon pedig a számlát és annak adatait rögzítik. Itt tudunk levelezni a pályázóval – ezen a rendszeren keresztül kapja meg a hiánypótló és egyéb leveleket tőlünk először, ezt követi a postai úton kiküldött levél kézhez vétele. Ahhoz, hogy az EMIR rendszerhez hozzáférést kapjunk, elsőként egy három napos tanfolyamon kell részt vennünk, levizsgázni a munkánkhoz kapcsolódó releváns modulokból (nekem pénzügyesként az iktatás, a nyomon követés és a finanszírozás vizsgákat kellett letennem, de pl. egy szerződéskötő kollégának más modulokat kell használnia, így másból is vizsgázik), majd ha megkaptuk a jogosultságunkat, akkor tudjuk csak használni a rendszert. Az EMIR vizsgát évi rendszerességgel kellett ismételni az elmúlt években – egészen szeptemberig kellett megújító vizsgákat tennünk –, azonban a 44
Saját forrás
62
2014-2020-as pályázati ciklusban már nem ezen keresztül kommunikálunk a pályázóval, hanem egy másik, az EUPR elnevezésű rendszer veszi át a helyét, mely hasonló felépítésű, de a korábbi Workflow és EMIR egyvelege.
8. ábra: EMIR kezdőlap45
A belépést követően tudunk pályázatot választani, ugyanis ez rendszer kezeli az összes GOP, ROP, KMOP, TÁMOP, TIOP etc. pályázatokat.
9. ábra: EMIR főoldal 146
Miután kiválasztottuk a pályázatot, meg tudjuk nézni a szerződéses adatlapját, a számláit, a pályázó által feltöltött dokumentumokat, illetve feltölthetjük a megírt hiánypótló vagy 45
Saját forrás
46
Saját forrás
63
elfogadó levelünket. Ugyanezen a platformon tudjuk a pályázó részére – ha mindent rendben találtunk – kifizetni a kért támogatást is. Tehát tulajdonképpen ez az a rendszer, melyen a legtöbb pályázóval kapcsolatos információt megismerhetjük, illetve ahol kommunikálni tudunk velük.
10. ábra: EMIR főoldal 247
Mint látható, a Magtár – Workflow – EMIR „szentháromság” az a három legfontosabb rendszer, melyben a pályázatokkal dolgozunk, és a pályázókkal tartjuk a kapcsolatot. A három rendszer hibájaként említeném meg azt, hogy sajnos, a 2007-es ciklus kezdete óta nem sikerült őket összehangolni, s még így, az első hét éves ciklus legvégén is rendszeresek az elakadások. Az elsőként említett Magtárban sajnos nem rögzítenek minden dokumentumot, habár az lenne a rendszer elsődleges feladata, hogy abban minden iratot megtaláljunk a pályázatunkhoz, ha valamilyen okból kifolyólag más osztálynál van ideiglenesen a pályázati dosszié, de nekünk sürgősen – akár osztályvezetői utasításra – meg kell néznünk egy adatot, vagy dokumentumnak utána kell néznünk. A dokumentumok Magtárba való rögzítése az Iktatási Főosztály48 feladata. Azonban hozzá kell tennem, hogy rengeteg pályázat érkezett be az elmúlt években, még több hiánypótlás és további dokumentumok, így érthető, hogy egyes iratok sajnos elkerülték az osztály figyelmét és nem lettek rögzítve 47 48
Saját forrás 2016.01.01. óta a főosztály neve a következő: GFP Fejlesztéspolitikai Rendszereket Támogató
Informatikai, Iratkezelési és Üzemeltetési Főosztály
64
Magtárban. Utólag pedig nagyon ritka esetben foglalkoznak ezzel – ha pl. a projektzárást követően tűnik ez fel valamelyik kollégának, akkor már abszolút valószínűtlen, hogy az adott dokumentum bekerüljön a rendszerbe. A Workflow erősségeként kell említenünk azt a tényt, hogy itt nyomon tudjuk követni a pályázat útját. Azonban mivel emberek vagyunk, előfordul, hogy egy-egy megmozdulás vagy tevékenység nem kerül feltüntetésre. Illetve itt meg tudjuk nézni, hogy ki a pályázat pénzügyi ellenőre, másodellenőre, szerződéskötője, mikor került sor a támogatási szerződés megkötésére, a pályázati vagy a helyszíni ellenőrzésre stb. A Workflow mellett az EMIR az a platform, amiben rendszeresen dolgozunk. Mint már említettem, itt tudunk levelezni a pályázóval, megnézni a pályázó által felrögzített számlákat, s javítani, ha szükséges (általában pedig szükséges). Sajnos az EMIR-nek van egy jelentős gyermekbetegsége, mégpedig az, hogy ha sokan használjuk a rendszert – ami mindennapos –, akkor szinte kivédhetetlen, hogy lefagy, kidob és 20 percig nem tudunk visszalépni, így dolgozni sem benne. Valójában mindhárom rendszerről oldalakat lehetne regélni, ám nekem csak a dióhéjban való bemutatás volt a célom ezzel a fejezettel, hogy jobban átláthatóvá tegyem a jelenleg még futó, 2016. első felében lezáruló pályázati rendszert. Úgy gondolom, hogy a három jelenleg használt rendszert akár a következő pályázati ciklusban is megtarthatnánk, hiszen ez egy jól bevált hármas rendszer, amelyet már megszoktunk, s kellőképp jól tudunk alkalmazni. Azonban az EMIR-t a 2014-2020-as ciklusban felváltja az EUPR, mely még ennél is több gyermekbetegséggel küzd jelenleg, és több felülete még nem használható, pedig már egyes osztályokon aktívan használják. Továbbá még mindig nem tudni – csak esetleg felsővezetői berkekben –, hogy megmarade az eddig használt Magtár, illetve a jól bevált Workflow. Arról voltak ugyan híresztelések, hogy az EUPR-t az EMIR és a Workflow összevonásából alakítják ki, azonban azt is hallottam már, hogy az EUPR rendszernek is lesz egy saját Workflow-ja, az eddig használt Workflow-t pedig ugyanúgy használjuk majd ebben a pályázati ciklusban, mint az előzőben.
65
7. Milyen javítás szükséges a pályázati folyamatokban annak érdekében, hogy a GINOP sikeresebb legyen, mint a GOP?
A negyedik fejezetben bemutattam, majd össze is hasonlítottam a 2007-2013 és a 20142020 közötti pályázati ciklus idején működő gazdaságfejlesztési operatív programok általános kiírását. Látható, hogy a most induló gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos ciklus hűen követi az előző hét év irányvonalát. Mindkét program a kutatás-fejlesztést, illetve a kis- és középvállalkozásokat igyekszik leginkább segíteni. Még az előző ciklusban a program fő célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt az Európai Unió tagállamaihoz, addig a mostani ciklusban már nem a felzárkóztatás a fő cél, hanem a fenntartható fejlődés és jól működő gazdaság megteremtése, munkahelyek létrehozása és az integráció a gazdaságfejlesztési programok kiemelt célja. A 2007-2013 közötti ciklusban külön pályázati programok és külön büdzsé volt a budapesti, illetve a Pest megyei vállalkozásoknak (KMOP). Azonban a jelenlegi hét éves ciklus egyelőre ezt nem teszi lehetővé. A mostani gazdaságfejlesztési és innovációs programok többségében az ország többi területeire vannak/lesznek kiírva, és csak egyes esetekben lesz lehetőség Budapesten is felhasználni az EU-s pénzeket. Véleményem szerint nagyon jó a jelenlegi elképzelés, mely szerint a GINOP kiírások nagyobb része tartalmaz majd visszatérítendő támogatást, mint az előző ciklusban. Ugyanis megfigyelhettük,
hogy
azok
a
pályázók,
akik
nem
visszatérítendő
forrásból,
tulajdonképpen ingyen kapott pályázati pénzekből dolgoztak, bizonyára némi kivétellel, de ellustultak. Hiszen a pénzt megkapták, a projektet megvalósították, azonban nincs meg az ösztönzés az EU és a magyar állam felől a további fejlesztésre, melynek következményeként – még ha jó is volt a pályázatban leírt elképzelés – a pályázó nem fektet be újabb és újabb projektekre, az eszközök és a technológia elavulnak, a gazdasági fejlődés meg mindinkább csökken. Végül pedig a jól induló vállalkozás ahelyett, hogy kiugrásszerű növekedésnek indulna, majd külföldön is igyekezne megvetnie a lábát, elvegetál egy minimális profittal, amivel sem ő, sem a magyar gazdaság nem lesz előrébb. Azonban ha a pályázó csak kölcsön kapja a pénzt és vissza kell fizetnie, – akár a teljes támogatást, akár csak egy részét – akkor a továbbiakban is igyekezni fog, hogy a piacon ő
66
legyen az egyik legjobb. Megmarad a versenyszellem, mellyel a gazdasági fejlődés fenntarthatóvá válik. Úgy gondolom, hogy a pályázati folyamatok felgyorsításához szükség lenne egy jól működő rendszerre, ahol a pályázó és a pályázatot elbírálók gördülékenyebben tudnak kommunikálni. Hallomásból tudom, hogy az EMIR eleinte akadozott, de mikor én elkezdtem pályázatokkal foglalkozni, már viszonylag hatékonyan működött. A most induló hét éves ciklusban azonban az EMIR-t felváltja az EUPR, mely várhatóan az EMIR és a Workflow összeolvasztása. Mivel GINOP pályázatokkal még nem foglalkozom, ezért nem ismerem a rendszert, de a már abban dolgozó kollégák többen is mondták, hogy lassú a rendszer, nehéz benne dolgozni, nehezen tölt be. Véleményem szerint ebben az esetben mindössze egy jó informatikus gárdára lenne szükség. Az együttműködés sem elhanyagolható szempont. Ahhoz, hogy a munkafolyamat a GINOP esetében gördülékenyebb legyen, az kell, hogy ne forduljanak elő olyan hibák, mint a GOP pályázatoknál: pl. nincs nyilvántartva a dosszié holléte, emiatt elkeveredik egy-egy pályázati dosszié vagy fontos irat. Már a GOP-nál is szó volt arról, hogy a teljes folyamatot elektronizálják, ami azt jelenti, hogy nincs papír alapú pályázati dosszié, hiánypótló levél, számlák és kapcsolódó dokumentumok. Viszont félő, hogy ez lassítaná az ellenőrzési folyamatot. A papír alapon való ellenőrzés (egyes dokumentumok felcímkézése, címkével való hibajelzés) sokkal hatékonyabb, mint az elektronikus ellenőrzés. Ugyanis ott nincs lehetőség bejelölni az általunk észrevett hibát, így a másodellenőrnek újra tiszta lappal kell kezdenie az ellenőrzést, nagyobb az együtt dolgozó ellenőrök közötti félreértésre az esély.
67
8. Milyen mértékű gazdasági fejlődést értünk el a pályázatokkal az EU-s pályázati ciklus kezdete óta?
Az Európai Unió által nyújtott támogatások nagymértékben hozzájárultak Magyarország gazdaságának a fejlődéséhez, véleményem szerint enélkül a magyar gazdaság stagnált volna az elmúlt évtizedben a különböző hatások miatt: magas fokú eladósodottság, a 20082009 táján kezdődött gazdasági válság, a forint gyengülése etc. Azonban az EU-s támogatások segítségével átlagosan éves szinten 2-4%-os gazdasági növekedést mutathatunk fel. Emellett hazánk infrastruktúrája is javult; villamoshálózatok fejlesztése, a budapesti 4-es metró terveinek megvalósítása, a vasúthálózat korszerűsítése. Az EU-s támogatások szintén kiemelt célja az elmaradott térségek felzárkóztatása volt a 2007-2013-as programozási időszakban. Ahhoz, hogy ezeket megítélhessük, a GDP növekedésre
és
a
foglalkoztatás
bővülésre
gyakorolt
hatásokat
szükséges
számszerűsítenünk, természetesen számításba véve az elért eredmények fenntarthatóságát.
2015. év végéig a következőképp alakultak a GOP programok prioritásai: Az 1. prioritás – „K+F és innováció a versenyképességért” – célja, hogy az ipari kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, az innovatív vállalatok klaszteresedési folyamatait és a fejlesztések piacra vitelét ösztönözze, elősegítse.
A vállalkozások K+F ráfordításai a 2005. évi 89,7 milliárd forintról 2012-re 6%-kal emelkedett.
A kutatási személyzet 2005-ös létszáma 7393 fő volt, mely 2013-ra 62%-kal emelkedett.
A 2. prioritás – „A vállalkozások komplex fejlesztése” – fő célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások támogatási a piaci pozíciók javítása érdekében. A kapacitás fejlesztésének célja, hogy a vállalkozások jövedelemtermelő képessége javuljon. E prioritás kiemelt fókuszterülete a KKV szektor modernizációja.
A fejlesztések eredményeként a vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedése a közép vállalatoknál 2012-re 7,2%-kal emelkedett. 68
A vállalati szektor által elért nettó árbevétel 2013-ra 3,5%-kal nőtt.
A 3. prioritás – „A modern üzleti környezet erősítése” – keretében a vállalkozások külső, működési környezetének fejlesztése a cél. A prioritás meghatározó elemei a térségi, üzleti infrastruktúra kiépítettségének fejlesztése, a piaci és az emelt szintű üzleti tanácsadás nyújtása, valamint az infokommunikációs (IKT) infrastruktúra fejlesztése.
Gazdasági, IKT és logisztikai szolgáltatások területén a bruttó hozzáadott érték növekedése 2012-re elérte az 59%-ot.
A szélessávú hálózatot elérő háztartások mennyisége 2006-ban még 89% volt, mely 2013-ra 9 százalékponttal emelkedett, így elérve a 98%-ot.
A logisztikai központok szolgáltatási árbevétele a 2005. évi 208 milliárd forintról 2013ra 14,1%-kal növekedett.
Azonban ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi új munkahelyet sikerült teremtenie a vállalkozásoknak 2007 és 2013 között az uniós támogatások felhasználásával, a válasszal már kissé gondban vagyunk, ugyanis csak megsaccolni tudjuk azt. A portfolio.hu egy 2015 nyár végi cikke szerint minden egy milliárdnyi EU-s támogatás mintegy 60 új munkahelyet teremtett. Legalábbis a Magyar Fejlesztési Bank havi összefoglalója (Periszkóp) erre jutott a 2007-2013-as ciklus adataiból készített elemzésében. Továbbá arra, hogy minden 100 milliárd forint támogatás 6000 munkahelyet teremtett és 2,2%-kal csökkentette a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között. Emellett a támogatások éves átlagban 0,6%-kal növelték a GDP-t és a foglalkoztatást – a támogatások nélküli helyzethez képest. Az összefoglaló szerint Magyarországon a pályázati források révén 2007 és 2010 között mintegy 4200 új munkahelyet hoztak létre a vállalkozások, melynek értéke 2013-ra elérte a 93 ezret. Arra a kérdésre, hogy vajon ezek a munkahelyek tartósnak bizonyulnak, vagy pedig a pályázatok fenntartási időszakát követően megszűnnek, az összefoglaló azt mondja: Brüsszel szerint a létrehozott munkahelyek jó minőségűek és tartósnak bizonyulnak, tehát remélhetően nem kell tartaniuk ezeken a munkahelyeken az alkalmazottaknak a tömeges leépítésektől.
69
11. ábra: új munkahelyek 2010-2013 között49
Arra az egyértelmű dologra, hogy azokban a térségekben volt nagyobb a nemzetgazdasági beruházások mértéke és a munkahelyteremtések száma a 2007-2013-as programozási időszakban, amelyek magasabb uniós támogatásban részesültek, az MFB elemzése is rámutatott. Ezek a térségek pedig az eleve fejlettebb Pest és Győr-Moson-Sopron megyék mellett a fejletlenebb Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Csongrád és Bács-Kiskun megyék voltak. Az elemzés további megállapítása szerint azokba a megyékbe áramlott több uniós forrás, ahol magasabb a népsűrűség, illetve több vállalat tevékenykedik – mivel a vállalatok képesek felszívni a munkaerőt, s az uniós támogatások nagy részét is. Az elemzés azt is megállapítja, hogy 2009 és 2013 között 15,9%-kal csökkent a vállalatok száma – a válság hatására –, azonban ezek a források segítettek megakadályozni, hogy még több vállalat kerüljön felszámolásra. Számításuk szerint 100 milliárd forintnyi uniós forráslehívás mintegy 2,2%-kal csökkentette a vállalatok számának csökkenését.
49
http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/mennyit_segit_rajtunk_100_milliard_forintnyi_eu-
tamogatas.218867.html (2016.04.10.)
70
9. Milyen gazdasági hatásai lehetnek annak a jövőben, ha 2020 után nem lesz új uniós pályázati ciklus?
Ezt a kérdést feltehetnénk akár úgy is, hogy 2020 után, az uniós források elapadását követően fenn tudjuk-e tartani a jelenlegi gazdaságot, illetve annak növekedését. A kormány jelenlegi elképzelése az, hogy a 2014-2020-as pályázati időszak támogatási forrásait kicsivel több, mint három év alatt kívánja kifizetni, 2016 és 2019 között, miközben tíz év áll rendelkezésére, azaz 2023 év végéig le tudnánk hívni az uniós forrásokat. A kormány tervei szerint a kifizetés a következőképpen zajlana: ebben az évben, azaz 2016-ban 2048 milliárd forint, 2017-ben 2600 milliárd forint, 2018-ban 3500 milliárd forint, végül 2019-ben a megmaradt 1119 milliárd forint támogatás kifizetése történne. Azonban a Brüsszellel való megállapodás: 2014-ben 849 milliárd forint, 2015-ben 1089 milliárd forint, 2016-ban 1109 milliárd forint, 2017-ben 1058 milliárd forint, 2018-ban 1084 milliárd forint, 2019-ben 1443 milliárd forint, végül 2020-ban 1143 milliárd forint. Tehát mint látható, a magyar elképzelés jelentősen eltér a Brüsszellel való megállapodástól. Ezen kívül viszont akad még több probléma is, mivel Brüsszel utólagosan, évente fizeti ki a számlák után az EU-s támogatásokat. A helyzetet bonyolítja, hogy az új szabályok szerint a nyertes projektekre már annak indulásakor kifizethetjük a megítélt támogatás 50%-át – ezek mögött azonban nincsen olyan számla, melyet Brüsszelnek elküldhetünk és kifizeti azt. Ez tehát milliárdokkal növelheti az ország éves deficitjét. Továbbá a Bizottság az előző ciklus konklúzióit levonva úgy döntött, hogy 60 napon belül csak a számlák 90%át fizeti ki, a maradék 10%-ot csak a rákövetkező év májusában. A visszatartás oka pedig az, hogy a szabálytalan összegeket legyen miből levonni. A jelenlegi pályázati ciklusban (2014-2020 között) figyelnünk kell arra is, hogy ne vagy minél kevesebb legyen a bedőlt pályázatok száma, ugyanis Brüsszel még szigorúbb feltételeket szabott, mint az előző ciklusban. Jobban fogják ellenőrizni a pályázatok felhasználását – ha szabálytalanságot tapasztalnak, azt a májusig visszatartott forrásokból levonják –, illetve a mostani pályázati ciklusban jelentősen több visszatérítendő uniós 71
forrást kapunk, mint az előző programozási időszakban. Míg az előző ciklusban Magyarország kapta régiós szinten a legmagasabb vissza nem térítendő összeget, addig a 2014-2020 közötti időszakban a pályázatok 10%-a visszatérítendő forrás. Ezért is kell figyelni arra, hogy csak azon vállalkozások kapjanak uniós támogatást – akár visszatérítendőt, akár vissza nem térítendőt –, akik hosszútávon is versenyképesek tudnak maradni, és nem csak a túlélést biztosítja számukra a megítélt támogatási összeg. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy ez az utolsó olyan hét éves időszak, amikor ennyi támogatást kapunk az Uniótól, ezt követően az országnak jórészt a saját lábán kell majd megállnia. És ha most, 2023-ig, amíg felhasználhatjuk az EU-s támogatásokat, nem építünk ki egy jól működő gazdaságot, ezt követően aligha lesz esélyünk rá. Ezért fontos, hogy a következő években kizárólag olyan vállalkozások pályázzanak és kapjanak uniós támogatást, akik hosszútávon képesek növelni a gazdaságot, megfelelnek a fenntartható fejlődés elvárásainak és maradandó munkahelyeket teremtenek. Ezért is van ennyire jelentős hangsúly az iparfejlesztésen és a termelésen. Véleményem szerint a 2014-2020-as pályázati ciklusnak nagy szerepe van Magyarország jövőjének, gazdaságának tekintetében. Ha sikerült jól elosztani és felhasználnunk az EUtól kapott támogatásokat, akkor képesek leszünk felzárkózni a többi uniós tagállamhoz, és ha nem is néhány éven belül, de pár tíz év múlva talán elérheti Magyarország is a német, osztrák vagy a francia életszínvonalat. Azonban ha az uniós pénzeket elherdáljuk, vagy nem megfelelően használjuk fel, a gazdaságban és az országban is egy erőteljes hanyatlás veheti kezdetét. Nézzük meg azt az lehetőséget, ha jó helyre kerülnek a pályázati pénzek: Magyarország gazdasági fejlődése jelenleg nagy részben az uniós forrásoknak köszönhetően teljesít évi átlagban 3% körül. Azonban ha 2020-ra sikerül kiépítenünk egy jól működő gazdasági környezetet, nem lesz szükségünk az EU jelentős támogatásaira ahhoz, hogy a gazdaság éves viszonylatban 2-4% körül teljesítsen. Ha pedig a gazdaság jól működik, akkor a bérek növekedésnek indulnak, a vállalkozások tovább nőnek és mind több embert foglalkoztatnak – egy-egy vállalat akár nemzetközi elismerésre is szert tehet. Ha a bérek és a munkahelyek száma nő, a munkanélküliség csökken – ami eleve egy globális uniós célkitűzés –, a hajléktalanok száma csökkenő tendenciát mutat, a jelenleg romokban heverő egészségügy virágzásnak indul, s a fiatalok elvándorlási kedve is drasztikusan megcsappan, hiszen látják, hogy itthon is képesek uniós életszínvonalon élni. 72
A dolgozó fiatalok és idősebbek segítségével pedig a későbbiekben lehetőségünk van megteremteni a nyugati típusú nyugdíjrendszert. Azonban ha nem a megfelelő vállalatokhoz kerül a támogatás, a következőképp alakulhat Magyarország jövője: 2023 után, mikorra lehívtuk az összes uniós támogatást és nem várható már több, az éves átlagban 3%-os gazdasági növekedés drasztikusan csökken, vagy szépen lassan mutat majd csökkenő tendenciát. Az elmúlt években megszokott út- és tömegközlekedési felújítások hirtelen
megszűnnek,
a
vállalatok
egymás
után
mondanak
csődöt,
melynek
következményeképp az emberek tömegesen válnak munkanélkülivé, s a hiteleiket nem tudják fizetni. Ezzel párhuzamosan egyre több család és egyedülálló kerül az utcára, a lakosság láthatóan kettészakad: multimilliomosokra és alamizsnán tengődőkre. Ennek hatására a megélhetésért az emberek lopni, ölni is képesek lesznek, megnő a bűncselekmények száma, az egészségügy a mostani viszonyokhoz képest is leromlik. A magas hazai munkanélküliség miatt a fiatalok és az idősebbek is kénytelenek lesznek elszakadni a családjuktól és kivándorolni, ha dolgozni és élni akarnak. A nyugdíjrendszer teljesen összeomlik. Magyarország megszűnik élhetőnek lenni. Ez persze csak két, élesen elrugaszkodott elképzelés és nyilván nem néhány, hanem több tíz év alatt kerülhet sor mind a lecsúszásra, mind a felemelkedésre és fejlődésre, de látnunk kell, hogy az uniós források mekkora lehetőséget jelentenek Magyarország számára, aminek segítségével a magyar gazdaság elindulhat a fenntartható fejlődés felé, s a lakosság ennek hatására megismerheti a létbiztonságot mind fiatalon, mind pedig idősebb korban.
73
10. Konklúzió
Mint látható, a dolgozatomban röviden kitértem ugyan a 2004-2006 közötti Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataira is, azonban csak a 2007 és 2020 közötti két programozási időszakot részleteztem, azon belül is a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatosakat. Az érthetőség kedvéért röviden bemutattam az Európai Uniót, a MAG Zrt.-t, általánosságban a GOP és a GINOP konstrukciókat és azok összehasonlítását ahhoz, hogy egy kívülálló számára is érthető legyen, milyen lehetőségeket rejtenek magukban a pályázatok és a pályázati pénzek. Bemutattam az általunk használt informatikai rendszereket és ellenőrzési módszereket, utána néztem a 2007-2013-as programozási időszakból származó számadatoknak országos szinten, továbbá képet adtam arról, hogy véleményem szerint milyen pozitív és negatív végkifejlete lehet az uniós források felhasználásának. Problémafelvetésként megemlítettem, hogy véleményem szerint mi lenne ahhoz szükséges, hogy a GINOP pályázatok hosszútávon nagyobb sikereket érjenek el, mint a GOP, illetve véleményem szerint milyen módosítás szükséges a pályázati kiírásokban ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztésre felhasznált pénzeket egyes vállalatok ne csupán benyeljék, hanem hosszútávon sikeressé és jól működővé tegye azon vállalkozásokat, melyek elnyerték az uniós támogatásokat. Úgy gondolom, hogy bár minden EU-s támogatás fontos egyes területek, illetve régiók számára, de a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatosak kiemelten, hiszen ezen áll vagy bukik hazánk jövője. Az elmúlt hét éves ciklus Gazdaságfejlesztési Operatív Program, illetve a jelenleg már folyamatban lévő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázati kiírásai hatalmas lehetőséget jelentenek Magyarország számára, és véleményem szerint sok-sok olyan vállalkozás van Magyarországon, mely hatalmas kiugrási lehetőséget tartogat, azonban pénz hiányában nem tud maradandót alkotni – azonban az uniós támogatással lehetősége nyílik rá. S ha a jelenleg is folyó programozási időszakban mer kockáztatni az ország és lehetőséget, illetve támogatást ad a nagy kockázattal ám, de nagy potenciállal rendelkező vállalatoknak, akkor hazánk képes lesz felzárkózni a többi európai uniós országhoz, s úgynevezett nyugati életszínvonalat és nyugati nyugdíjrendszert is sikerül kialakítanunk hosszútávon. Természetesen ez nem az elkövetkező néhány évben 74
várható, hanem több tíz év is szükséges hozzá. Azonban ha az ország jelen időszakban nem él az adott lehetőséggel, megvan az esély arra, hogy az uniós támogatások csordogálásának idején elvegetál még, azonban a források elapadását követően gazdaságunk hanyatlásnak indul, nő a munkanélküliség, romlik az életszínvonal, s mind többen lesznek azok, akik kivándorolnak más országokba, hogy tisztességes megélhetést biztosítsanak maguk és a családjuk számára. Meglehet, hogy egyes fejezetek meglehetősen tárgyilagosak vagy éppenséggel elfogultak lettek, de úgy gondolom, benne vannak mind a száraz tények, mind pedig a saját vélemény a pályázatokra, a gazdaság fejlődésére, illetve hazánk jövőképére vonatkozóan.
75
11. Conclusion
As it can be seen from my thesis, I have referred briefly to the projects of the National Development Plan of 2004-2006, but I have given full details of the years 2007-2020 and mainly concentrated on the improvement of the economy. For better understanding I have given some details about the EU, the MAG Ltd, the GOP, the GINOP constructions and their comparison in order to make nonprofessionals understand it better. I wanted them to apprehend all the possibilities that the financial support can offer. I also showed their IT system and controlling methods, I searched for nationwide data bases from the 2007-2013 period and I gave an overall view of the positive and negative effects of using money coming from EU sources. As for a problem I am concerned there are certain things needed to make GINOP project more successful than GOP in the long run. Moreover there should be some modifications when releasing a new project. Hereby companies will not absorb the money intended for developing the economy but in the long term companies would be made prosperous and fortunate. In my view all EU projects are important in certain areas and regions but they are mainly important if they are connected to the economy as the future of the country depends on them. In the last seven years the Operative Program for the Development of the Economy and the currently operating program for Innovation and Development can give a tremendous opportunities for Hungary. There are a lot of enterprises in Hungary which are waiting for the „big jump” but they cannot do it because of the lack of financial sources. With the help of EU funds they could have the opportunity. If in the present programmed period our country dares to risk and gives a chance to the companies with great potentials then we will be able to join the other Europian Union partners. In consequance we can develop a western living standard and we can adopt their retirement system. This may not happen in the near future, we need more decades for the fulfillment. But if the country does not take the chance it can have negative effects: the country might be on the decline when the sources cease flowing, unemployment rates can increase, living standard registers will get worse and more and more citizens will leave the country to find better conditions for themselves and families.
76
Some of the chapters may be too objective while the others are subjective, but I reckon I could involve all of my personal opinions together with real facts in connection with projects, economy improvement and the future of our nation.
77
Ábrajegyzék: 1. http://images.slideplayer.hu/8/2128191/slides/slide_13.jpg (letöltés 2016.03.13.) 2. http://blog.gwconsulting.hu/nemzeti-fejlesztesi-terv-nft-kifizetett-tamogatasainakmegoszlasa-2004-2006/ (letöltés 2016.03.13.) 3. http://m.cdn.blog.hu/ha/hazaeshaladas/image/heil1_1.jpg (2016.03.14.) 4. http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/08/oposszegzes14-20140829.png
(letöltés
2016.03.14.) 5. Magtár belépő oldal: saját képernyő fotó 6. Magtár főoldal: saját forrás 7. Workflow kezdőlap: saját forrás 8. EMIR kezdőlap: saját forrás 9. EMIR főoldal 1: saját forrás 10. EMIR főoldal 2: saját forrás 11. http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/mennyit_segit_rajtunk_100_milliard_forintnyi _eu-tamogatas.218867.html (2016.04.10.)
78
Irodalomjegyzék: 1. Ágh, A. et al. (2014): Tíz év az Európai Unióban: Felzárkózás vagy lecsúszás?, Kossuth Kiadó, Budapest 2. Dr. Forgács I. – Endrész K. – Gervai J.(2002): Az Európai Unió intézményi szemmel – Az Európai Unió alapintézményei és a magyar integrációs felkészülés. Magyar Közigazgatási Intézet 3. http://ec.europa.eu/economy_finance/index_hu.htm (letöltés 2015.03.02.) 4. http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/priorities/smartgrowth/index_hu.htm (letöltés 2015.03.02.) 5. http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm (letöltés 2015.03.02.) 6. http://ec.europa.eu/eurostat/web/europe-2020-indicators/europe-2020-strategy/targets (letöltés 2015.03.02.) 7. http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/funding/special-support-instruments/jeremie/ (letöltés 2016.03.27.) 8. http://eu.kormany.hu/accessibility/a-magyar-eu-tagsag-tortenete (letöltés 2016.03.05.) 9. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:210:0025:0078:HU:PDF (letöltés 2016.03.15.) 10. http://europa.eu/about-eu/institutions-bodies/index_hu.htm (letöltés 2016.03.02.) 11. http://europa.eu/index_hu.htm (letöltés 2016.03.02.) 12. http://europa.eu/youreurope/business/funding-grants/eu-programmes/index_hu.htm (letöltés 2015.03.02.) 13. http://lakossag.szechenyi2020.hu/szechenyi_2020/aktivitasok_szechenyi2020/tudjon_ meg_tobbet (letöltés 2016.03.20.) 14. http://lakossag.szechenyi2020.hu/szechenyi_2020/aktivitasok_szechenyi2020/koszonju k_a_velemenyet (letöltés 2016.03.20.) 15. http://lakossag.szechenyi2020.hu/uj_szechenyi_terv/eredmenyeink
(letöltés
2016.03.19.) 16. http://lakossag.szechenyi2020.hu/uj_szechenyi_terv/eredmenyeink/7_ev_a_fejlesztes_j egyeben (letöltés 2016.03.19.) 17. http://old.magzrt.hu/ (letöltés 2016.03.13.) 18. http://www.e-oktatas.com/document/euespalyazatirendszere.pdf (letöltés 2016.03.05.)
79
19. http://www.kormany.hu/download/6/e7/90000/NGM%20SzMSz%2020160101.pdf (letöltés 2016.03.13.) 20. http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/szervezet
(letöltés
2016.03.13.) 21. http://www.penzugyiszemle.hu/tanulmanyok-eloadasok/a-2007-2013-evi-uniosforrasok-hatasa-a-magyar-gazdasagra (letöltés 2016.03.19.) 22. http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/beleremeg_a_magyar_allam_a_kormany_rend kivuli_tervebe.229325.html (letöltés 2016.04.10.) 23. http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/peldatlan_kezdemenyezest_tett_orban_az_eupenzekrol.229793.html (letöltés 2016.04.10.) 24. http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/uzletfejlesztes/csepreghy_az_eupenzekrol_nem_nyithatunk_kiskapukat.223454.html (letöltés 2016.04.10.) 25. https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2015/2007 _2013_eu_koltsegvetesi_idoszakban_magyarorszag_reszere_juttatott_kozossegi_tamo gatasok_osszefoglalo_bemutatasa_ertekelese.pdf (letöltés 2016.03.19.) 26. https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2015/2007 _2013_eu_koltsegvetesi_idoszakban_magyarorszag_reszere_juttatott_kozossegi_tamo gatasok_osszefoglalo_bemutatasa_ertekelese.pdf (letöltés 2016.03.19.) 27. https://www.palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_program ok_2014_20 (letöltés 2016.03.13.) 28. https://www.palyazat.gov.hu/doc/25 (letöltés 2016.03.27.) 29. https://www.palyazat.gov.hu/doc/4470 (letöltés 2016.03.19.) 30. https://www.palyazat.gov.hu/fejlesztesi_informaciok (letöltés 2016.03.20.) 31. https://www.palyazat.gov.hu/gazdasagi_versenykepesseg_operativ_program
(letöltés
2016.03.13.) 32. https://www.palyazat.gov.hu/kesedelmes_projektek (letöltés 2016.03.13.) 33. https://www.palyazat.gov.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 (letöltés 2016.03.13.) 34. https://www.palyazat.gov.hu/uj_szechenyi_terv1 (letöltés 2016.03.13.) 35. https://www.palyazat.gov.hu/umft_operativ_programok (letöltés 2016.03.13.)
80
Mellékletek
1. melléklet:
uniós
pénzek
eloszlása
Magyarországon
2007-2013
között:
In:
http://lakossag.szechenyi2020.hu/uj_szechenyi_terv/eredmenyeink/infografika (2016.03.19.)
81
2. melléklet: Honlapon lévő utalás a kapott támogatásra, 50-500 millió forint között: In: http://www.scanomed.hu/palyazat (2016.03.28.)
3. melléklet: Honlapon lévő utalás a kapott támogatásra, 500 millió forint felett: In: www.samsoniteplant.hu (2016.03.28.)
82
4. melléklet: sajtóközlemény minta: http://www.aveasvanyviz.hu/index.php?page=donate (2016.03.28.)
In:
83
5. melléklet: a 2014-2010 közötti pályázati pénzek tervezett elosztása forintban: In: http://images.slideplayer.hu/8/2188599/slides/slide_4.jpg (2016.03.14.)
84
