Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, Agrártudományi szekció

Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, Agrártudományi szekció 2015. április 24., péntek 09:00 – Regisztráció 10:00 – Megnyitó: Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektorának beszéde 10:15 – Köszöntő: Dr. Weiszburg Tamás, ELTE TTK, OTDK titkár 10:30 – Plenáris előadás: Dr. Kató Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem 11:15 – Kávészünet 11:30 – Plenáris előadás: Dr. Sági László agrármérnök, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet 12:30 – Ebédszünet 13:30 – Szakosztályok bemutatói, verseny 17:00 – Plenáris előadás: Dr. Palkovics László államtitkár, Széchenyi díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

18:30 – Borkóstoló 19:30 – Állófogadás 2015. április 25., szombat 9:30 – Regisztráció 10:00 – Plenáris előadás Dr. Kovács Réka Rozália Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Műszaki és Humántudományok Kar, Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék 11:00 – Plenáris előadás Dr. Salamon Rozália Veronika Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományok Kar, Élelmiszertudományi Tanszék 12:00 – Kávészünet 12:30 – Díjkiosztó ünnepség 1

Élelmiszertudományi szakosztály kivonatai Takarmány tartósítását elősegítő mikrobiális biopreparátumok

A közeg csökkent pH-ja elősegíti a nemkívánatos mikrobák elszaporodásának megakadályozását is. Kutatásunk célja olyan mikrobiális, tejsavbaktériumokon alapuló biopreparátum előállítása, mely elősegíti a takarmányok gyors, biztonságos eltarthatóságát, hozzájárulva a tápanyagok növekedéséhez is. Munkánk során spontán erjesztéssel készült tejtermékekből, valamint silók autochton mikrobaközösségéből tejsavbaktériumokat izoláltunk szelektív táptalajon. Elvégeztük az így izolált baktériumok faji szintű azonosítását molekuláris biológiai módszerekkel, meghatároztuk a biokémiai tulajdonságaikat is. A szelektált tejsavbaktériumok esetén jellemeztük fermentációs kapacitásukat különböző szénforrások jelenlétében, és nem utolsósorban kimutattuk antagonista tulajdonságaikat is. A két leghatékonyabbnak bizonyult tejsavbaktérium-törzs és az ebből készült konzorcium hatását vizsgáltuk laboratóriumi körülmények között készített fű- és lucernasiló

Szerző(k): Funkenhauzer Bernadett (Sapientia EMTE, Fenntartható biotechnológiák mesteri, II. év) Irányító tanár(ok): Dr. Laslo Éva (Sapientia EMTE, egyetemi adjunktus) Kivonat: A takarmányok konzerválásának egyik lehetősége a silózás, mely összetett mikrobiológiai és biokémiai folyamatok összessége. A tejsavbaktériumok fermentatív anyagcseréjüknek köszönhetően ezen eljárás során a silózandó növényi részek vízoldható szénhidrátjait szerves savakká alakítják, hozzájárulva a takarmányok tartósításához.

2

esetében. Kutatásunk során több mint 100 tejsavbaktériumot sikerült izolálnunk, melyből 52 izolátumot azonosítottunk 16 S rDNS szekvencia analízisük során. Ezen izolált baktériumok különböző fajokhoz tartoznak, mint pl. a Lactobacillus sp., Pediococcus sp., Enterococcus sp., Leuconostoc sp. Az eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a szelektált baktériumtörzsek elősegítették a silózási folyamatot mind a lucerna, mint a fű esetében, ezért potenciálisan alkalmazhatóak mint siló biopreparátumok.

3

kombinációjának hatását a silózás folyamatára fű és lucerna esetében. A laboratóriumi mini silók elkészítése A frissen begyűjtött füvet és lucernát 20-40 mm-es darabokra aprítottuk egy kerti gallydaráló segítségével. Az így előkészített fűből és lucernából 100 g-os mini szilázst készítettünk, amelyeket polietilén zacskókba, anaerob módon zártunk le egy LAICA vákuumcsomagoló géppel. A mintákat lezárás előtt beoltottuk a fent említett tejsavbaktériumokkal. A tejsavbaktériumokat különböző sajtokból, savóból, szilázsból és káposztaléből izoláltuk. Ezt követően a mintákat szobahőmérsékleten inkubáltuk. A mintákból 3, 8, 17, 30, 60 nap után 1-1 mintát kivettünk, és -20°Con tároltuk az analízisek elvégzéséig. Kémiai és mikrobiológiai elemzések A fagyasztott mintákból 10 g mennyiséget 90 ml desztillált vízzel 30 másodpercen keresztül konyhai robotgéppel homogenizáltuk. Az extraktumot leszűrtük, ebből meghatároztuk a pH-t, majd 14000 rpm-en 5 percig centrifugáltuk és 0,45 μm pórus átmérőjű szűrőn szűrtük. Az így előkészített minták szerves savtartalmát (tejsav, ecetsav, vajsav, propionsav) HPLC-vel határoztuk meg. A nyers fehérje meghatározása

Tejsavbaktériumok hatása laboratóriumi körülmények között elkészített mini silók tartósítására Szerző(k): Máthé Lóránd (Sapientia EMTE, Fenntartható biotechnológiák mesteri, II. év) Irányító tanár(ok): Dr. Laslo Éva (Sapientia EMTE, egyetemi adjunktus) Kivonat: A silózás a tömegtakarmányok tartósításának egyik módszere, amely minimális tápanyagveszteséggel jár. E folyamat során a tejsavbaktériumok a növényi részek vízoldható szénhidrátjait savakká erjesztik, ezáltal csökkentve a közeg pH-ját. Munkánk célja hogy vizsgáljuk az általunk izolált tejsavbaktériumok Lactobacillus plantarum (LbP), Enterococcus fecalis (EF), Lactobacillus brevis (LbB), Lactobacillus paracasei subsp. tolerans (LbPT) Leuconostoc lactis (LL), és Weissella paramesenteroides (WP), valamint ezek

4

Kjeldahl-módszerrel történt. A rosttartalom meghatározása (NDF-semleges detergens rost, ADF-savasdetergens rost) Van Soet-módszerrel történt. Az adatok statisztikai elemzése ANOVA teszttel történt, Past3 ingyenes szoftver segítségével. Szignifikáns különbséget P<0,05 értéknél fogadtunk el. A fermentáció során egyetlen minta esetében sem volt megfigyelhető romlási folyamat, mivel a mintákban nem volt kimutatható a vajsavmennyiség.

5

Silózás során történő erjedési folyamatok és az ebben szerepet játszó mikrobiális közösségek

eltarthatóságát (Weinberg and Chen, 2013). A silóban leggyakrabban előforduló mikroorganizmusok közé tartoznak a Weissella paramesenteroides, W. kimchii, Lactobacillus reuteri, Bacillus megaterium, Paenibacillus macerans (Muck, 2013). Kutatásunk célja strukturális szénhidrátbontó mikroorganizmusok izolálása és jellemzése kukorica, szenázs, lucerna valamint bükköny silók esetében. Munkánk során 190 baktériumot sikerült izolálnunk. A legjobb tulajdonságokkal rendelkező baktériumtörzseket szelektáltuk, jellemeztük és azonosítottuk molekuláris biológiai módszereket alkalmazva. A16S rDNS szekvencia analízise segítségével 19 különböző fajt sikerült azonosítanunk, amelyek a következő nemzetségbe tartoznak: Bacillus, Paenibacillus, Arthrobacter, Micrococcus és Weissella. A 12 CMC-t, a 15 xilánt és a 16 cellulózt hidrolizáló baktériumizolátumok szenázsból, lucerna és kukorica silókból származtak. A legnagyobb diverzitást a lucerna silóból származó baktériumok mutatták, ahonnan 13 baktérium törzset izoláltunk, amelyek 9 fajhoz tartoztak, valamint 5 génuszba voltak sorolhatóak.

Szerző(k): Becze Annamária (Sapientia EMTE, Fenntartható biotechnológiák mesteri, II. év) Irányító tanár(ok): Dr. Mara Gyöngyvér (Sapientia EMTE, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Csíkszereda, egyetemi docens) Dr. Laslo Éva (Sapientia EMTE, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Csíkszereda, egyetemi adjunktus) Kivonat:

A silózás célja a takarmánynövények tartósítása. E folyamat során különböző szénhidrátbontó mikroorganizmusok képesek a strukturális szénhidrátok hidrolízisére, melyeket a tejsavbaktériumok anyagcseréjüknek köszönhetően fermentálnak így biztosítva a siló jobb

6

A biokémiai és fenotípusos jellemzés alapján a legjobb tulajdonságokkal rendelkező baktériumtörzseknek a Bacillus subtilis subsp. inaquosorum, Bacillus licheniformis, Bacillus subtilis subsp. subtilis, Bacillus simplex, és a Weissella paramesenteroides bizonyultak. Ezen baktériumok alkalmazhatóak a silózási folyamat során, növelve a vízoldható szénhidráttartalmat, illetve a takarmány eltarthatóságát. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy az elemzett silók baktérium diverzitása nagy. Az izolált és azonosított baktériumtörzsek rendelkeznek strukturális szénhidrátbontó képességgel, és potenciálisan alkalmasak siló biopreparátumban való alkalmazásra.

7

Sörtörköly sütőipari hasznosítása rostadalékként

A kutatatás célja az ST emberi fogyasztásra való felhasználásának a kikísérletezése, alkalmassá tétele; olyan sütőipari termék kifejlesztése, amelyben a ST felhasználása megvalósítható, ugyanakkor előnyös tulajdonságai kedvezően befolyásolják a termék minőségét. Az új termék egy emelt rosttartalmú kenyér, amely esetében a rosttartalom növelésére búzakorpa helyett ST-t használtunk fel. Kutatásunk során a ST-t kiszárítottuk a kezdeti 78,22%-os nedvességtartalomról 7,54%-ra, az így kapott törkölyt megőröltük, majd öt frakciókra választottuk szét: ST 1 (<0,2 mm), ST 2 (0,2–0,315 mm), ST 3 (0,315–0,40 mm), ST 4 (0,40–1 mm) ST 5 (>1 mm), ezeket használtuk fel a kenyérkészítés során. A ST 3 felhasználásával készített nyerstésztát reológiai vizsgálatnak vettük alá, összehasonlítva egy normál adalékanyagot nem tartalmazó kenyértésztával. A végtermékeknek meghatároztuk a nedvesség- és nyersrosttartalmát, valamint érzékszervi tulajdonságait. Azt tapasztaltuk, hogy a szemcseméret növekedésével csökkent a vízfelvevő képesség, míg a végtermék esetében a szemcseméret növekedésével nőtt a nedvességtartalom. Valószínűleg a nagyobb szemcseméretű őrlemény jobban magába szívja a nedvességet, és sütéskor kevesebb párolgott el. A korpás kenyérrel

Szerző(k): Péter Orsolya (Sapientia EMTE, Fenntartható biotechnológiák mesteri, II. év) Keresztes Béla (Sapientia EMTE, Élelmiszeripari mérnök szak, IV. év) Irányító tanár(ok): Dr. Szép Sándor (Sapientia EMTE, egyetemi tanár) Dr. Salamon Rozália Veronika (Sapientia EMTE, egyetemi docens) Kivonat: Az élelmi rostok szénhidrát polimérek, amelyek számos jótékony hatással rendelkeznek az emberi szervezet számára. Az árparost származhat a sörgyártás folyamatából a cefrézés melléktermékeként, megnevezése sörtörköly (ST). A ST tartalmazza a héjrészeket és más, nem vízoldékony komponenseket, amelyek visszamaradtak a cefrézés, máslás után, rosttartalma 48-59% között változik.

8

összehasonlítva megfigyeltük, hogy nem sokkal kisebb a megkötött és a sütés után megtartott vízmennyiség. A reológiai mérések eredményeiből arra következtethettünk, hogy a nyerstészták erős belső struktúrával rendelkeznek, és nagy valószínűséggel megtartják a kialakított formát bevetéskor. A végtermék érzékszervi vizsgálatai azt mutatják, hogy külső megjelenésre és héj szempontjából mind az öt minta megfelelő, a bélzet esetében ST 1 és ST 2 túl tömött, aroma szempontjából kellemes, bármilyen idegen illattól mentes. Az ST 3 minta íz szempontjából kellemes kenyérre jellemző volt, az ST 4 és még inkább az ST 5 minták esetében szúrós, éles érzet volt tapasztalható. A nyersrost-tartalom vizsgálatának eredményei szerint a ST őrlemény rosttartalma a szemcseméret növekedésével arányosan nő a belőle készített kenyér esetében is. A korpával összehasonlítva bizonyos frakciók esetében (ST 3, ST 4, ST 5) nagyobb a rosttartalom mind az őrleményben, mind a termékben.

Összességében elmondhatjuk, hogy a ST pozitív hatással van a kenyérkészítésre, a tészta több vizet vesz fel. A reológiai mérések alapján a nyerstészta megtartja szerkezetét, alkalmas sütésre, a végtermék érzékszervi vizsgálatai alapján és a kóstolási tesztet figyelembe véve a ST 3 a legmegfelelőbb. A nyersrost-tartalom vizsgálatának alapján, a ST 3 felhasználásával készült kenyér a korpa tartalmú kenyérrel összehasonlítva 26,43%al nagyobb mennyiségű rostot tartalmaz. Kulcsszavak: Rost, sörtörköly (ST), őrlési frakciók, új termék (kenyér).

9

Kertészettudományi szakosztály kivonatai iskolások, egyetemisták és környéken lakók

A marosvásárhelyi vársétány kialakításának története

mindennapi életének. Bár városunk lakói szívükön viselik ennek a sétánynak a sorsát, a története még

Szerző(k):

nincs feldolgozva. A célom, hogy dolgozatomban összefoglaljam a sétány alakulásának körülményeit, az eredeti elképzelést és azt, ahogyan az idők során a mindenkori funkcióját betöltötte, illetve ahogyan a változó igények szerint formálódott. Választ keresek arra, hogy mi inspirálhatta ennek a területnek az eredeti kialakítását és mi az oka a később bekövetkezett változásoknak. A kutatás célja, hogy hiteles források segítségével feltárja a sétány történetét, rögzítse értékeit és ezzel megalapozza az aktuális rekonstrukciót a történeti értékek és a mai használati igények figyelembe vételével.

Patka Zsuzsa Kincső (Sapientia EMTE, Tájépítészet szak, III. év) Irányító tanár(ok): Dr. Jámbor Imre (Sapientia EMTE, CSc, DLA, egyetemi tanár) Kivonat: A vársétány Marosvásárhely egyik meghatározó, jellegzetes eleme. A Városliget mellett ez az egyetlen, a városi szövetnek szerves részét képező vonalas jellegű zöldfelület. Mindamellett, hogy fontos közlekedési folyosó, erős identitással és hangulatisággal bíró egység. Úgy ahogyan ma is, megalakulása óta mindig méltó helyszíne volt az

10

Ezeknek a területeknek nem csak a létrehozása fontos, hanem a fenntartása is, létrehozáskor figyelembe kell venni a hely jellegzetességeit és elhelyezését, a fűfajtákat és ezek arányát a legjobb eredmény elérése érdekében. Fenntartásnál pedig figyelembe kell venni, hogy ezt a füvet rendszeresen kell vágni, locsolni és tápanyagokkal ellátni.

Zöld terület villamosvonalak között Szerző(k): Marity Daniel (Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, Temesvár, Tájépítészet szak, II. év) Irányító tanár(ok): Dr. Székely Gábor (Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, Temesvár, egyetemi adjunktus)

Kivonat: A zöld területek fontosak, nem csak esztétikai szempontból, hanem funkcionálisak is, így befolyásolják az ember fizikai és jóléti állapotát. Ezek a területek segítenek meggátolni a por terjedését, akár 4°C-kal csökkentik a környezet hőmérsékletét, ami egy 30-35 fokos napon jól érezhető. A zöld nyugtató szín, így nem csak hogy kellemes kinézetet „kölcsönöz” egy amúgy „szürke” és zajos város központjának, hanem stresszcsökkentő hatása is van.

11

figyelmet az elmúlt években. Romániában a paprikahajtatás előkelő helyet foglal el a növényházi zöldségtermesztésben. A paprika egyik legveszélyesebb károsítója a hajtatott körülmények között a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis), amely szívogatásával jellegzetes kártételt okoz a termésen. Mivel az évek során már nagyon sok növényvédőszer hatóanyagra találtak rezisztens populációkat, ezért a kártevő ellen az Amblyseius swirskii ragadozó atkát és az Orius laevigatus ragadozó poloskát próbálták alkalmazni a paprika növényvédelmében. A kísérlet 2014-ben folyt a Marosvásárhely melletti SC. BLONDY ROMANIA SRL. zöldségtermesztő farmján. A kártevő tripszek mellett a betelepített hasznos szervezetek szaporodását és elterjedését követtem a növényen végzett felmérések, valamint virágminták alapján. Továbbá értékeltem a hasznos szervezetek és a növényház klimatikus adatai közötti összefüggést. A természetes ellenségek betelepítése a biológiai növényvédelem sikerességét bizonyította, mivel a tripszek nem okoztak gazdaság kárt a megfigyelt paprikán.

Természetes ellenségek alkalmazása a hajtatott paprika növényvédelmében Szerző(k): Koncz Róbert (Sapientia EMTE, Kertészmérnöki szak, III. év) Irányító tanár(ok): Dr. Bálint János (Sapientia EMTE, egyetemi tanársegéd) Dr. Balog Adalbert (Sapientia EMTE, egyetemi tanár) Kivonat: Napjainkban a zöldségtermesztők nagy kihívásokkal szembesülnek, egyrészt azért, mert egészséges és hibátlan árut kell előállítaniuk, másrészt pedig növényvédőszer-maradványt csak kizárólag előírt mértékben tartalmazhat az előállított termés. Az ismételt növényvédőszeres kezeléseknek köszönhetően kialakult inszekticidekkel szembeni rezisztencia nehezíti a termesztők helyzetét, ami a biológiai védekezési módszerek iránti érdeklődésnek adott kiemelt

12

Szabadföldi paprikatermesztés növényvédelmi tapasztalatai Maros megyében

paprika (Capsicum annuum L.) termesztésében igen fontos szerepet játszik a szabadföldi paprikatermesztés. A szabadföldi paprikatermesztés veszélyes károsítójaként tartjuk számon a valódi levéltetveket (Aphididae), ezek közül a zöld őszibarack-levéltetűt (Myzus persicae) illetve a zöldfoltos burgonya-levéltetűt (Aulacorthum solani) a legszámottevőbb, amelyek a kártételük mellett vírusos betegségeket is terjeszthetnek. A kísérlet során 2014-ben a SC. Blondy Romania SRL zöldségtermesztő farmján, Marossárpatakon kilenc szabadföldi paprikafajtán vizsgáltam a megtelepedet kártevőket, valamint a termésmennyiséget. Értékeltem a levéltetvek és a paprikafajták közötti összefüggéseket utalva egyes paprikafajták fogékonyságára a kártevőkkel szemben. Továbbá vizsgáltam a kijelölt paprikafajták néhány vegetatív és generatív tulajdonságát. Az eredmények hozzájárulhatnak a helyi szabadföldi paprikatermesztés technológiájához.

Szerző(k): Miklos Csaba (Sapientia EMTE, Kertészmérnöki szak, III. év) Irányító tanár(ok): Dr. Bálint János (Sapientia EMTE, egyetemi tanársegéd) Dr. Balog Adalbert (Sapientia EMTE, egyetemi tanár) Kivonat: Napjainkban a szabadföldi zöldségtermesztés nagy kihívásokkal szembesül, amik a magas beruházási költségekből, az első osztályú termékek előállításából, illetve a növényvédelemből adódnak. Ennek következtében egy olyan termesztéstechnológia kivitelezését próbáltuk megvalósítani, amely lehetővé teszi az intenzív szabadföldi paprikának a termesztését. Erdélyben a friss fogyasztásra szánt étkezési

13

Növényvédőszerek hatása marosvásárhelyi populációból gyűjtött kullancsokra

által. Kertészeti állományokban gyomszabályozással és rovarölő, atkaölő készítményekkel tudjuk szabályozni a kullancs populációt, amely elősegítheti a biztonságosabb munkakörülmények megvalósítását. Az évtizedek során az intenzív növényvédőszeres kezeléseknek köszönhetően a kullancsok is rezisztenciát alakítottak ki több ellenük alkalmazott hatóanyagokra. A dolgozat célja a különböző növényvédőszer hatóanyagok hatása a 2014 májusában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem területéről begyűjtött Dermacentor marginatus és Dermacentor reticulatus kullancsfajokra. A kísérletet laboratóriumi körülmények között, két ismétléssel végeztük el, összesen 400 kullancs egyedet és 20 hatóanyagot felhasználva. Az egyedeket tízesével véletlenszerűen egy-egy Petri-csészébe helyeztük, majd finom permetképzővel juttattuk ki a vizsgált koncentrációban a vizsgált hatóanyagokat. A kontrollkezelés tiszta víz volt. Több rovarölő és atkaölő szer hatástalannak bizonyult, a legjobb hatást az alfa-cipermetrin, valamint a lambdacihalotlin hatóanyagokkal értük el.

Szerző(k): Demeter Antal (Sapientia EMTE, Kertészmérnöki szak, III. év) Koncz Róbert (Sapientia EMTE, Kertészmérnöki szak, III. év) Miklos Csaba (Sapientia EMTE, Kertészmérnöki szak, III. év) Irányító tanár(ok): Dr. Bálint János (Sapientia EMTE, egyetemi tanársegéd) Dr. Balog Adalbert (Sapientia EMTE, egyetemi tanár) Drd. Szabó Károly-Attila (Sapientia EMTE, óraadó tanár) Kivonat: A kullancsok igen nagy gondokat tudnak okozni az emberi és állati szervezetekre nézve a különböző vírusos és baktériumos betegségek közvetítése

14

A gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare L.) kemotípus változásainak és taxonómiai jellemzőinek vizsgálata mikroszaporítások és genetikai elemzések mentén

növény genetikai elemzése révén. A kutatás hipotéziseként feltételezzük, hogy a kemotípusok meghatározzák a kártevő levéltetvek gyakoriságát nem csak mint egyedszám, de akár a genotípusok gyakorisági szintjén is. Feltételezzük ugyanakkor, hogy a levéltetvek táplálkozása révén a különböző varádics kemotípusokból a környezetbe kerülő illóolajok eltérő ragadozó ízeltlábúakat (katicabogarakat, ragadozó poloskák, fátyolka lárvák, pókok) vonzanak, amelyek elpusztítva a levéltetveket biztosítják a növények túlélését. Az eddigi felmérések során összesen 95 növényt figyeltünk meg. Ezek közül 45 bizonyult tiszta kemotípusnak amelyben egy adott illóolaj legalább 90%-os arányban volt jelen. A tiszta kemotípusok (Borneol, Kámfor és Tujon) mikroszaporítása során nagyon kis mennyiségben sikerült a Tujon kemotípusokat mikroszaporítani. A növények genetikai elemzése jelenleg folyamatban van.

Szerző(k): Putnoky Csicsó Barna (Sapientia EMTE, Kertészmérnöki szak, IV. év) György Fazakas Lóránd (Sapientia EMTE, Kertészmérnöki szak, IV. év) Irányító tanár(ok): prof. dr. Balog Adalbert (Sapientia EMTE, egyetemi professzor) Kivonat: Jelen kutatás során a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) különböző kemotípusainak (Borneol, Kámfor és Tujon) a mikroszaporítása valamint azok genetikai elemzése történt annak megállapítására, hogy az adott kemotípusok mennyire stabilak, ha nincsenek kitéve levéltetvek általi stressznek, és ez a stabilitás tetten érhető-e a

15

bizonyos betegségekkel szemben, továbbá a szélsőséges időjárást is (értem ezt szárazságra) maradandó károsodás nélkül vészeli át. Eredményeink elég eltérőek lettek, ennek egyik magyarázata az, hogy a talajba beöntözött G.i. kompetitív helyzetbe került más gombákkal szemben, egy másik magyarázat az újonnan keresztezett paprika hibridek még nem tapasztalt viselkedése a G.i.-vel szemben.

Nem omologált paprika hibridek szabadföldi rezisztenciavizsgálata Szerző(k): Turóczi Botond (Sapientia EMTE, Növényorvos mesteri, II. év) Irányító tanár(ok): Dr. Balog Adalbert (Sapientia EMTE, egyetemi professzor) Kivonat: 2014. május 15. és szeptember 15. közötti időszakban még nem omologált paprika hibrideken szabadföldi kísérletet végeztünk. Kísérletünk célkitűzése a négy hibrid fajtajellegeinek és ellenállóságának meghatározása volt, emellett mikorrhiza gombákat is bevontunk a kísérletbe. A Glomus intraradicens (G.i) gomba főbb tulajdonsága az, hogy a talaj szintje alatt szimbiotikus kapcsolatot létesít a növénnyel, ez úton a növény gyökérzete megnövekszik, és a szakirodalom, illetve előző kísérletek eredményei arra utalnak, hogy a növény rezisztensebb lesz

16

helyben nemesített, az adott termőhely ökológiai viszonyaihoz megfelelően alkalmazkodott fajtákra kell alapoznunk. A Kertészmérnöki Tanszék korábbi diószelekciós tevékenységéhez kapcsolódva a jelen dolgozatban Marostere, Alsó-Nyárádmente és Kovászna megye néhány településének diópopulációjából kiválasztott értékes fenotípusok vizsgálatát tűztem ki célul. A terepi feltárások alkalmával előzetesen kiválogatott fenotípusokat 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben az alábbi termésmorfológiai és áruérték-jellemzők alapján értékeltem: termésátmérő (mm), terméstömeg (g), csonthéjvastagság (mm), magbél arány (%), a törés utáni magbélfrakciók részaránya (%). A nemesítéshez javasolható rezisztens génforrások és fajtajelöltek kiválasztása érdekében 2013-ban in vitro kísérletben elemeztem a dió xantomonaszos betegségével (Xanthomonas arboricola pv. juglandis (Pierce) Vauterin et al.) szemben a típusok viselkedését. Az ellenálló képesség fokozatainak elbírálásához egyedenként a vegetációs időszak folyamán két fenofázisban, a termékenyülést követően (Gf) és a termékenyülés után 45 nappal (Gf + 45 nap) 30-30 terméskezdeményt, illetve éretlen diótermést gyűjtöttem be. Az éretlen termések tesztelésekor laboratóriumi körülmények között imitáltam a

Kelet-Erdély diópopulációjából tájszelekcióval kiválogatott fenotípusok értékelése Szerző(k): Molnár Róbert-Lóránd (Sapientia EMTE, Kertészmérnöki szak, IV. év) Irányító tanár(ok): Dr. Thiesz Rezső (Sapientia EMTE, egyetemi adjunktus) Bandi Attila (Sapientia EMTE, egyetemi tanársegéd) Kivonat:

A közönséges dió (Juglans regia L.) gyenge alkalmazkodóképességgel rendelkezik, mely következtében a nemesítési helyszíntől távolabbi vidéken történő termesztés esetén nem csak az adott fajtában rejlő biológiai potenciál hasznosulása alacsony, hanem a különféle biotikus és abiotikus stressztényezők következtében jelentős károkat szenvedhet. Ebből adódóan diótermesztésünket a

17

természetben előforduló külső sérüléseken át történő fertőződést. A vizsgálat során a terméseket szúrással fertőztem (108 baktérium sejt/ml), 20 µl/szúráshely adaggal, szelekciónként/fajtánként 20-20 termést felhasználva; termésenként öt-öt fertőzési hellyel. A kontrollterméseket steril desztillált vízzel kezeltem. Az inokulált terméseket zárt, átlátszó műanyag dobozokba helyeztem, a szükséges páratartalom (90%) és hőmérséklet (26-28°C) biztosítása céljából. A terméseket a fertőzés után folyamatosan figyeltem, majd a tízedik napon összesítettem a tüneteket. Eredményeimmel hozzájárulok a kiegyenlített, jó áruértékkel rendelkező, a dió egyik legfontosabb kórokozójával szemben ellenálló fajtajelöltek előállításához.

Kulcsszavak: Juglans regia L., áruérték-vizsgálat, Xanthomonas arboricola pv. juglandis (Pierce) Vauterin et al., inokuláció, ellenálló képesség/fogékonyság

18

Zsűrik Élelmiszer-tudományi szakosztály:   

Dr. Laslo Éva, adjunktus András Csaba Dezső, tanársegéd Dr. Balog Adalbert, egyetemi tanár

Kertészettudományi szakosztály:   

Dr. Balog Adalbert, egyetemi tanár Dr. Moldován Csaba, adjunktus Dr. Nyárádi Imre-István, adjunktus

19

Szervezők Főszervezők:  Csiki Timea  Szabó Zsófia Regisztráció:  Kovács Szabina – Zsuzsanna  Nyikó Anetta  Barabás Noémi  Banga Melinda Moderátorok:  Szabó Zsófia  Ferencz Katalin  Domahidi Renáta  Frunză Blanka  Keszegh Noémi  Pánczél Mikolt Korrektor:  Dr. Fazakas Noémi

20

Műszaki felelősök:  Győrgy Novák László Zsolt  Prokop Tamás – Péter  Dali Szilárd  Szőcs Ervin  Lőrincz Tamás  Varga Gáspár Szponzor felelősök:  Bartha Mihály  Győrgy Novák László Zsolt  Máté Adél  Gál László  Réthi Csaba  Sándor András Protokoll:  Nicoară Bianca – Sibil  Réthi Csaba  György Blanka Főbemondó:  Münzlinger Zoltán – György Fotó/videó:  Kilyén Zsolt  Papp Júlia

21