Erdély és a Székelyföld
Erdély földrajzilag Kelet-közép Európában Románia
fekszik,
a
észak-nyugati
mai részén
(bár a mai Romániában Erdély néven ismert terület több mint a történelmi Erdély, hisz magába foglalja a Partiumot és Bánságot is) - egy évezreden át a történelmi Magyarország
keleti
részét
alkotta. Ezen a területen, még ma is él kb. 1.800.000 magyar, abban az államban amelyet 1920-ban a Trianoni békediktátum "nagyobb Romániává" alkotott. Minden megpróbáltatás ellenére a magyar közösség továbbra is megmaradt ősi földjén, Erdélyben. Erdély tulajdonképpen az összmagyarság második hazája. Az 1992-es romániai népszámlálás adatai szerint Erdély lakosainak több mint egyötöde - 20,76 százalék magyarnak vallotta magát. A 2002-es népszámlálás során ez az arány 19,8 százalékra csökkent! A magyarság Erdély 16 mai megyéjének és 188 városának mindegyikében jelen van, de a községek döntő többségében is. Erdély mint politikailag Romániához tartozó terület és mint történelmi identitás a mai szóhasználatban lényegesen nagyobb, mint a tényleges Erdély. A
trianoni
békediktátum
óta
legtöbb ember ismerete és tudata a Királyhágón
túli
történelmi
Erdélyhez csatolja a Partium és Bánság
ÉK-DNy-i
irányban
mintegy 450 km hosszúságban elnyúló alföldi síkságát, illetve az ahhoz simuló hullámos felszínű dombsági, tájakat.
alacsony
hegységi
Az
erdélyi
elnevezésében
tájegységek a
földrajzi,
néprajzi és történeti tényezők egyaránt fellelhetők. Az erdélyi magyarság regionális
és
szállásterülete
vonásainak
a
taglalása több lényegbevágó, természetföldrajzi nyugvó
politikai
alapon földrajzi
alaptételre épül. Erdély tájföldrajzi szempontból rendkívül változatos nagyrégió. Románia területének közepén az észak-déli, majd kelet-nyugati irányú félkörívben felgyűrődött kárpáti hegységrendszer választóvonal. Az azon belüli Erdély, illetőleg a Királyhágón inneni partiumi és bánsági rész történelmi, kulturális identitásával és tájföldrajzi adottságai folytán determinált közlekedésföldrajzi irányultságával a Kárpát-medencéhez, tágabb értelemben Közép-Európához tartozik. Magyarország irányába a természetes forgalmi vonalak a nyugat felé haladó széles folyóvölgyeken mindig is adottak voltak. Ezt a kiegyezés utáni Magyarország tovább erősítette a vasút- és úthálózat kiépítésével. A Budapest központú közlekedésföldrajzi irányultság mindmáig meghatározó és vonzó, nemcsak a kulturális szálak erősítésében, hanem a román-magyar és Magyarországon keresztül Románia nyugat felé irányuló gazdasági kapcsolatai, politikai-gazdasági aspiráció okán is. A hegyek, völgyek, dombságok és síkságok által tarkított Erdély földje - a változatos földtörténeti fejlődés következményeként - ásványi nyersanyagokban, valamint vízenergiában gazdag. A szántóföldi növénytermelés feltételei inkább a síksági felszíneken, a nagy folyók széles völgysíkjain (Szamos, Maros, Olt) kedvezőek. A hegyközi medencékkel, dombhátakkal tarkított lejtős, csuszamlásveszélyes felszínek a szántóföldi termelésre kedvezőtlenek, inkább legeltető állattartásra alkalmasak. A ritkán lakott közép- és magashegységi területek a lombos, illetve fenyőerdőségek kiváló termőhelyei.
A turizmus szempontjából Erdély legjelentősebb értékei: a természeti környzet, a túrázási, sportolási lehetőségek, a történelmi városok és a helyiek vendégszeretete. A következő programmal mutatjuk be az erdélyi téli turizmus egy szeletét.
Románia 2007 óta Európai Unió tagja, ennek köszönhetően nagymértékben nőtt a határok átjárhatósága. Ma Magyarországról útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal át lehet kelni a román határon. A schengeni határátkelőn ellenőrzik az utazócsoport személyazonosságát és már nyitva is az út Erdély felé. A határt átlépve azonnal lehetőség van pénzváltásra. Romániában az „új lej”, azaz RON a fizetőeszköz. Egy Ron kb. 70 Ft. Nagyváradon a belvárosi sétánk során elsőként a Holdas-templomot tekintetjük meg, melynek érdekessége a toronyban látható 3 méter átmérőjű gömb,amely forgásával a hold föld körüli mozgását követi. A Sas-palota és a Szent-László székesegyház impozáns épületei után a Körös-hídon keltünk át és a szépen felújított Szigligeti Színházat, amelynek gyönyörű plüss belsőtere van és az Ady emléktáblájával az oldalán jelölt az író által közkedvelt alkotó és tartózkodási helyét az EMKE kávéházat is megnézhetjük. Útba ejtetjük még a felújítás alatt levő várat és a szintén rekonstrukciós munkálatok alatt álló püspöki palotát is. Érdekes látni egyébként, hogy mindenhol ami a régmúlthoz, a történelem viharait magánviselő épületekhez a turizmushoz kötődik, felújításon esik át, látszik az Európai Uniós támogatásokat látványosan ráfordítják a város szebbé, látogathatóbbá tételéhez. A Székelyföldre vezető út a Király-hágón át vezet, mely Erdély kapuja, de egyben éghajlatválasztónak is bizonyult, hiszen beléptünk az addig csak hőmérsékletével emlékeztető, de ott már hózáporral minket fogadó igazi télbe. A Székelyföldre vezető út a torténelmi Kolozsváron keresztül vezet, mely nagyon jó minőségű. Újabban megépült a Kolozsvárt elkerülő autópálya, ezzel tehetmentesítve a várost az átmenő forgalom alól. A Körös mentén sok a látnivaló, míg utaztunk az Erdélyi-medencében Erdély fővárosáig a Szamos partjára
épült Kolozsvárig. A körösfeketetói /Negreni/ minden év októberében megrendezett vásáráról, a Csucsán található Boncza-kastélyban látható Ady kiállításról, a kalotaszegi és móc kézművességet és mindent, amit eladhatót áruló Körösfőről,de Bánffyhunyadon az indiai építészethez leginkább hasonlító félkész palotákra is rácsodálkozhatunk. Kolozsvár központjában, megtekintető a Szent Mihály templomot és a Mátyás szoborkompozíciót, Mátyás szülőházát és a Bólyai egyetemet,s megtaláltuk a Sárkányölő Szent-György szobrának másolatát is. Kolozsvártól nem messze található Torda város, mely nevezetes országgyűléseiről, sóbányájáról, melyet az elmúlt években igazi túristalátványossággá fejlesztettek Európai Uniós forrásból. Itt található még a híres tordai hasadék, mely a természetjárók számára felejthetetlen élmény télen, nyáron egyaránt. Székelyföldön számos szálláslehetőséh van a falusi turizmustól, kulcsos házaktól a legmodernebb szállodákig. Mindenki megtalálja az igényeinek és pénztárcájának legmegfelelőbb szállást. Emlékezetes kirándulást tehetünk a parajdi sóvidékre. Parajdon, ahol a só készletével, már az ókorban is Európát ellátó bányába busszal lehet lejutni. Az impozáns méretű felszín alatti termekben történeti ismertető, játszótér, kalandpark, pihenő helyek, kápolna vannak kialakítva. A bányai légkúrát, orvosi javaslatara az asztmában és légúti betegségben szenvedőknek is ajánlják. Szováta hírnevét az idők folyamán kialakult sóstavak, elsősorban a heliotermikus Medve-tó alapozta meg. Ott jártunkkor mindenki csodálkozott, hogy nem volt
befagyva a vize, viszont örömteli, hogy medvével sem találkoztunk. A Danubius Hotelben wellness központ is működik, ahol a tóvizét felszivattyúzzák, felmelegítik és különböző gyógyászati célokra hasznosítják. Korondon a helyi kézművességet ,a hagyományos kerámiát a fatárgyakat,vesszőből font kosarakat és a gyapjúból készült csergéket és különböző tárgyak széles választékát kínáló, egész falu hosszan tartó vásárt tekintetünk meg. Székelykeresztúron az Erdélyhez köthető Petőfi kultuszhoz kapcsolódóan, Petőfi körtefája, a Petőfi szobor előtt tisztelghetünk,a rendkívül gazdag keresztúri múzeum megtekintésével megismerhetjük a hely történelmet, életet, kultúrát. Kitérőt tehetünk Székelyudvarhely felé is, ahol a Szelykefürdőn található Orbán Balázs emlékművet, valamint a város főterén az Emlékezés parkjában a magyar történelmet és a művészeteket meghatározó tizenhárom személyiség szobrait tekintettük meg. Udvarhelyről kifelé jövet,a tatárok által bevehetetlen Jézus szíve kápolna történetét is megismerhetjük. Erdély hegyei kiválóan alkalmasak a téli sportokra Ízelítőűl néhány információ a lehetőségekről. Székelyföldön megalakult a Hargita sírégió. A projektben részt vevő négy sípálya ügyvezetője és a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás elnöke a napokban aláírta a Hargita sírégió alapszabályát, ezzel letéve egy modern síturizmus alapkövét Székelyföldön. A szóban forgó négy sípálya a homoródfürdői Lobogó pálya, a gyergyócsomafalvi Veresvirág pálya, illetve a bucsin-tetői Havas Bucsin és Bogdán pálya. Erdélyben már az 1890-es évektől egyre népszerűbb a sísport, a második bécsi döntés után pedig a trianoni területről is megindult a téli vakációzók áradata a Keleti-Kárpátok, a Hargita, Gyilkos-tó (Cohárd) és mindenek előtt a Radnai-havasok lejtői felé. Az utóbbiban Borsafüreden jött létre a Magyar Nemzeti Télisport Központ, a Lóhavason épült és klasszis hölgyversenyzőnkről, Eleőd Anikóról elnevezett Anikó-menedékház pedig a magyar sízők színe-javának lett az otthona. A kommunista korszakban támogatták, sőt erőltették, hogy minél többen sportoljanak, de új pályák nem születtek, és a kevés felvonó lassú volt és mindig hosszúak voltak a sorok. A rendszerváltozás után jó darabig csak annyi változott, hogy a
bezárt üzemek tulajdonában álló primitív „kutyás” (drótkötélbe kampóval beakasztó) felvonókat szétlopták, hagyták tönkremenni. Pár éve azonban megváltozott a helyzet. Egyre több panzió és magántulajdonú menedékház épül a Székelyföldön, és a téli idegenforgalom érdekében egyre több helyen létesül sífelvonó is. Egyelőre még csak a régi, eléggé rövid pályákon, de pályaelőkészítő ratrak szinte mindenütt van. Az egykori magyar központban, Borsán, csak tervezik a teljes terep modern felvonóval ellátását. Mind több székelyföldi település közelében van már felvonós sípálya, többek között Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, a Bucsin-tetőn, Tusnádon és Gelencén. Ezek általában 1000 m körüli magasságban találhatók és 150-200 m a pályák szintkülönbsége, tehát elsősorban kisgyermekes családoknak és kezdőknek ajánlhatók. Sokat ígér és számunkra különösen fontos a Biharhegység, mert közel van, vonzza a hófelhőket, és legmagasabb csúcsa, a Vlegyásza (Vigyázó) meghaladja az 1800 métert. A hegység peremén van már több kisebb felvonós terep, és olvashatunk az ambiciózus fejlesztési tervekről. Ma a legjobban ajánlható a Madarasi Hargita (1801 m) csúcsa alatt, 1600 m magasságban kialakult telep, ahol összkomfortos, minden igényt kielégítő, de mérsékelt árú menedékházban lakva három korszerű felvonóval ellátott 4,5 km pálya várja a vendégeket, a kezdőktől a versenyzői szintig. Tavaly óta hóágyú növeli a természetes hótakarót. Távol van a lakott településektől, de két kiépített erdei úton (Zetelakától, illetve Szentegyházától) jól megközelíthető, a táj és a kilátás feledhetetlen. Azt is tartsuk szem előtt, hogy ez a magyarok által lakott területek legmagasabb hegycsúcsa, a magyar Szent Hegy, a Fudzsijáma, vagy akár
a Himalája magyar megfelelője! Az alpesi sízés mellett a terep ideális a túrasízéshez is. Végtelen havas lejtők, jelzett és jelzetlen ösvények és szánutak a fák között, de gyalogosan is, vagy még inkább hótalpon jobbnál jobb célpontok, kilátóhelyek várják a télen napot és egészséget keresőket. Autóval a Kolozsvárt elkerülő autópálya révén már 8-9 óra alatt elérhető, de naponta menetrendszerű busz közlekedik Budapest és Székelyudvarhely között, ahonnan már csak 40 km a Hargita katlanja. A Székelyföld helyi és megyei magyar önkormányzatai tudatában vannak az idegenforgalom kínálta lehetőségeknek, és elkezdték a Hargita hegység kiépítését. Készülnek a nagyszabású tervek, ebben komoly pályarendszerek, székes és kabinos felvonók is szerepelnek, és EU-pályázatok révén reális esély van rá, hogy pár éven belül, mire elkészül az erdélyi autópálya, meg is valósulnak. De nem kell addig várnunk, már ma is számos székely sípálya áll rendelkezésünkre, a magasabb fekvésűeket decembertől április végéig jó hó borítja, így ha drágának találjuk a Tátrát és az Alpokat, jóval kevesebb pénzért remek téli napokat tölthetünk Erdély hegyeiben. Hargitafürdő: a síközpont a sípályákon kívül korcsolyapályával és hópánkó pályával is rendelkezik. A szezonban mintegy négy hónapot működő pályán nem volt szükség fejlesztésekre, az árak pedig a múlt évihez hasonlóak maradnak. Bucsin: A Havas Bucsinon egy 1200 m-es kék és egy új, 400 m-es sípálya áll a vendégek rendelkezésére. Kezdőknek oktatást biztosítanak és sífelszerelés is bérelhető. Építettek egy újabb kiszolgáló egységet, vendéglőt. ABucsin Bogdán sípályán több pályamódosítást hajtottak végre: a fekete pálya 750 m-es lett, a kék pedig 550 m. Az idéntől itt is hóágyúk segítségével állítják elő a megfelelő vastagságú hóréteget. A Bucsin Bogdán hétfő kivételével naponta 10:00 - 15:00 óra között és kártyás beléptető rendszert alkalmaznak. Egy felvonás 2,5 RON, a napi bérletért pedig 45 RON-ba kerül a felnőtteknek, míg 14 éven aluli gyermekek számára 2 RON, illetve 35 RON-ba kerül.
Homoródfürdő: a Lobogó Sípálya várható nyitvatartási órarendje napközben 10:00 - 16:00, este pedig 18:00 - 21:00 között lehet majd síelni. A tavalyi szezontól itt is mágneses beléptetőrendszer vezettek be, úgy a sízők, mint a snowboardozók számára. Tusnádfürdő: nem elégséges a hétvégén lehullott hó mennyisége a szezon megkezdéséhez, amennyiben az időjárás az elmúlt napokéhoz hasonló marad, akkor december 15-én indítanák a felvonókat. A jegyek ára a tavalyihoz hasonló marad: a felvonások számának függvényében 12 és 50 lejbe kerülnek (10 felvonás 12 lejbe, míg 60 felvonás 50 lejbe). Erre a szezonra fejlesztették a pálya biztonsági rendszerét és felújították a pályához tartozó vendéglátó egységet is, amelyet bérbe adtak. Borszék: a Reménység síközpont, síterep 3 sípályával (egy könnyű és két közepes nehézségű) várja az érdeklődőket, a síelőket. A Prücsök sípálya: hosszúsága: 814 m, könnyű minősítésű, elsősorban a gyerekeknek, kezdőknek szánt. A Reménység sípálya: 680 m hosszúságú, közepes nehézségű, a Verőfény sípálya pedig 726 m hosszú és szintén közepes nehézségű. Ezeket a pályákat egy központi felvonó, nagyteljesítményű hótaposó, 2 hóágyú szolgálja ki. A főpálya kivilágított, van felszereléskölcsönző és szervíz, vendéglő, parkoló és 500 m-re szálláslehetőség.
Gyimesfelsőlok: Tavaly létesítettek sípályát Gyimesfelsőlokon, ám az akkori kedvezőtlen időjárás miatt folyamatos hóágyúzás mellett is csupán két hétig tudtak megfelelő havat biztosítani a téli sportok kedvelőinek. Idén elsők között, december 5-én üzemelnék be a pályát, amennyiben az időjárás megfelelően alakul – írják a Székelyhon.ro-n. Pénteken – az évadnyitás és Mikulás alkalmából – bárki ingyenesen használhatja a 160 méteres gyerek-, a 700 méter hosszú középnehéz, illetve a 800 méteres könnyű pályát is.
