ÉPÜLETSZOLGÁLTATÁSOK IRÁNYÍTÁSA
Dr. Janik Zoltán PhD, műszaki tanár
BEVEZETÉS Tisztelt Hallgató! Az Épületszolgáltatások irányítása tantárgy diasora azzal a céllal készült, hogy a különböző, egymástól elkülönülő témakörök vázlatosan áttekinthetőek legyenek,
kiemeljék azokat a főbb megállapításokat, amelyek mentén a jegyzet és a gyakorlati
feladatokat
tartalmazó
anyag
feldolgozhatóvá,
könnyebben
elsajátíthatóvá válik. A bemutató anyag a fentieken túlmenően segítséget nyújt a vizsga eredményes teljesítéséhez is azzal, hogy a témakörökön belül kiemeli a legfontosabb tudnivalókat. Szerző
1. Az épületdiagnosztika alapjai, az épületek teherhordó szerkezeteinek fenntartása
ÉPÜLETDIAGNOSZTIKA
Az épületdiagnosztika alatt az épület jelenlegi állapotának és az épületszerkezetek változásainak megállapítását és az ehhez szükséges vizsgálatok elvégzését értjük.
AZ ÉPÜLETDIAGNOSZTIKA, AZAZ AZ ÉPÜLETEK JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA • szemrevételezéssel (pl.: vizesedés, repedések), • mintavételezéssel,
és
a
minta
vizsgálatával (pl.:
faldiagnosztikai
vizsgálat, nyomószilárdság vizsgálat), • mintavételezés nélküli (roncsolás mentes) diagnosztikai vizsgálattal (pl.:
műszeres nedvességmérés).
ÉPÜLETSZERKEZETEK
Az
épületszerkezetek
alatt
klasszikus
értelemben
azon
anyagok
összességét értjük, melyek együtt alkotják az épületet. Az építőipar – és ennek okán az épületfenntartás – épületszerkezetként a
falakat,
födémeket,
a
tetőszerkezetet,
nyílászárókat,
a
gépészeti
berendezéseket, és minden olyan beépített szerkezetet berendezést ért, amely az épület része, abból csak bontással távolítható el.
Épületszerkezetek csoportosítása 1 Tartószerkezetek, melyek tovább oszthatóak az elhelyezkedésük szerint: • elsőrendű tartószerkezet (pl.: alapok, födémek, pillérek), • másodrendű tartószerkezetekre (pl.: erkélyek, folyosók, lépcsők,
fedélszerkezetek). Épületdiagnosztikai szempontból fontos, hogy a tartószerkezetek egy része látható, és egy része nem látható szerkezet, így a diagnosztikai vizsgálatok
nagy szakértelmet kívánnak. Különböző funkciójú épületszerkezetek: • csatlakozó szerkezetekre (pl.: vázkitöltő falazat), • elválasztó szerkezetekre (pl.: válaszfalak), • és nyílászáró szerkezetekre (pl.: ajtók, ablakok).
ÉPÜLETSZERKEZETEK CSOPORTOSÍTÁSA 2 • Az épület külső hatásokkal szembeni védelmét ellátó szerkezetek (pl.:
víz- és hőszigetelés, villámvédelem). • Az épület felületképzési szerkezetei (vakolatok, burkolatok, borítások, festések). • Szerelvények (pl.: esővíz elvezető rendszer, nyílászáró vasalatok). • Kényelmi és biztonsági berendezések (pl.: klíma, fűtés, beépített tűzjelző és oltórendszer, lift). • Segédszerkezetek, melyek a kész épületben már nem találhatóak meg, de az építkezés során szerepük igen meghatározó (pl.: zsaluzatok,
állványok).
AZ ÉPÜLETEK TEHERHORDÓ SZERKEZETEI
- Alap, mely kapcsolatot teremt a talaj és a falak között, viseli és elosztja az épület súlyát. - Függőleges teherhordó eszközök, melyek elsődleges feladata a rajtuk nyugvó épületszerkezeti elemek súlyának egyenletes vonal menti (fal) és pontbeli (pillér) átadása az alapnak.
- Vízszintes
teherhordó
eszközök
térelhatárolásra szolgálnak.
(födém)
a
teherhordásra,
és
TEHERHORDÓ SZERKEZETEK KÁROSODÁSA
• tervezési ok, • anyaghiba, • kivitelezési hiányosság, hiba, • üzemeltetési és használati hibák.
A SZERKEZETI MEGHIBÁSODÁST KIVÁLTÓ OKOK Mechanikai
károk
a
teherhordó
és
a
felületszerkezeteken
jelentkeznek,
túlterhelésből, teherátrendeződésből vagy dinamikus igénybevételből adódhatnak. Mozgás miatti károk okai:
- alaptestek egyenlőtlen süllyedése miatti épületszerkezeti alakváltozások, - terhelés vagy hőmérséklet-változás, - összeépített épületszerkezetek gátolt mozgása. Biológiai károk, melyek jellemzően a faanyagokban alakulnak ki a kórokozók
megtelepedése következtében. Kémiai károk, melyek valamilyen kémiai/vegyi úton roncsolják az építőanyag szerkezetét (pl.: vízben oldott vegyületek, savas eső, stb.).
ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK DIAGNOSZTIKÁJA 1 Alapok diagnosztikája: Az épületek alaptestei - mint az a fentiekben olvasható – nem látható épületszerkezeti elem.
Ezért a diagnosztikája az esetek többségében a kapcsolódó szerkezetek vizsgálatával végezhető el.
Falszerkezetek diagnosztikája: Szemrevételezéses repedésvizsgálat. A falszerkezeteken található repedéskép árulkodó lehet a kiváltó okokról. A repedések oka lehet az alaptest sérülése/süllyedése, túlterhelés, anyag és vagy kivitelezési hiba. Jellegzetes kb. 45 fokos repedések alakulnak ki a különböző falak egyenlőtlen süllyedése következtében. A ferde repedésekre általában igaz, hogy az emelkedés irányba eső falszakasz süllyed jelentősebben.
Amennyiben a teherhordó falszerkezeten repedés látszik, azt mindenképpen statikussal felül
kell vizsgáltatni.
ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK DIAGNOSZTIKÁJA 2 Födémek diagnosztikája: • A födémek lehetnek az épületek kialakításának függvényében látható, és nem
látható
berendezések
kialakításúak.
takarására,
és
Irodaházi
a
födém
környezetben
elrejtésére
a
gépészeti
álmennyezetet
használnak. • A födémek legelterjedtebb károsítója a túlterhelés, az épület fenntartója erről
szemrevételezéssel
tud
meggyőződni.
A
repedések
helyei
jellemzően a falak és födémek felfekvési felületein találhatóak, ahol a nyíróerők a legjelentősebbek.
A HOMLOKZATI FALAK HŐSZIGETELŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA - meglévő tervek alapján, - helyszíni méretfelvétel alapján,
- helyszíni feltárás alapján, - műszeres mérések segítségével, - hő-fénykép segítségével.
2. Az épületszerkezetek szolgáltatásainak tervezése, fenntartása és működtetése
ÉPÜLETSZERKEZETEK SZOLGÁLTATÁSAI Az épületszerkezetek szolgáltatásai – a klasszikus értelemben vett funkciókon, tehát a külső és belső terek elhatárolásán és az időjárás elleni védelmen túl – összetett feladatok, melyek fenntartása összetett ismereteket igényel.
Az épületek teljes körű üzemeltetési, karbantartási, hibaelhárítási, javítási és felújítási tevékenységei folyamatos, időszakos és szezonális feladatokat jelentenek az üzemeltetőknek.
AZ ÉPÜLET ÜZEMELTETŐJÉNEK FELADATAI 1.
Külső és belső épületszerkezetek építőmesteri, szakipari, épületasztalos, épületlakatos és egyéb munkái: • Az épület esztétikai és funkcionális épségének megóvása folyamatos ellenőrzéssel, időszakos, tervezett javítások elvégzésével.
• Az
esetlegesen
jelentkező
meghibásodások
azonnali
javítása,
a
javításhoz szükséges szakembergárda készenlétben tartása, illetve külső partnerek keresése.
AZ ÉPÜLET ÜZEMELTETŐJÉNEK FELADATAI 2 Épületgépészeti rendszerek és berendezések, ezen belül víz-, csatorna- gázellátás, központihőenergia-elosztó és fűtőrendszerek, hűtési és légtechnikai rendszerek, valamint felvonók: •
A
liftek,
felvonók,
mozgólépcsők
ellenőrzését
a
113/1998
(VI.10.)
Kormányrendelet szabályozza. Ennek alapján ezeket a berendezéseket naptári évente szükséges felülvizsgáltatni. •
A gázhálózat felülvizsgálatát a 19/2012 VII.20.) NGM rendelete szabályozza. Ez a felülvizsgálatot az épület tulajdonosának felelősségébe utalja. A műszaki
biztonsági felülvizsgálatot a berendezésen illetve hálózaton 5-10 évente szükséges elvégezni. •
A klíma és a hő-termelő berendezéseket ajánlatos évente tisztíttatni, illetve a termék
leírásában
elvégeztetni.
szereplő
időközönként
a
szükséges
karbantartást
Az épület üzemeltetőjének feladatai 3 Erősáramú energiaellátó rendszerek, berendezések, készülékek; •
A villamos hálózat tűzvédelmi szempontú felülvizsgálatát a 28/2011 (IX.6.) BM rendelet szabályozza, ez jelenleg a helyiség tűzveszélyességi osztályától függően 3-6 év. A felülvizsgálatok tényét a tűzvédelmi hatóság ellenőrizheti, így azok megfelelő dokumentálása és igazolása szükséges.
•
A
villamos
hálózat
felülvizsgálatát
szükséges elvégeztetni.
megfelelő
végzettségű
szakemberrel
AZ ÉPÜLET ÜZEMELTETŐJÉNEK FELADATAI 4 Számítógépközpontok épületgépészeti és épületvillamossági üzemeltetése.
• A számítógépközpontok, azaz a szerverhelyiségek tervezése is igen összetett feladat, és az üzemeltetése sem egyszerű. Az informatikai berendezések működéséhez szükség van: • a megfelelő klimatikus viszonyok, • a megfelelő mechanikai védelem, • a megfelelő energetikai ellátás, • és a megfelelő tisztaság,
biztosítására olyan környezetben, amely az esetek többségében a tárolt adatok miatt kiemelt biztonságú terület.
AZ ÉPÜLETEK GONDNOKI TEENDŐI - Takarítási,
rovar-
és
rágcsálóirtási
tevékenységek
megszervezése; - Járda-, út- és parkgondozás, csúszásmentesítés; - Épületen belüli költöztetési és épületen kívüli szállítási tevékenységek lebonyolítása; - Higiéniai anyagok biztosítása, épülettextíliák mosatása; - Szelektív hulladékgyűjtés, szállítás megszervezése; - Szobanövények ápolása.
AZ EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSA
• Távközlési, hírközlő és adatátviteli, valamint stúdió- és audiovizuális rendszerek, hálózatok, berendezések karbantartása, javítása • Víz-, üdítő-, kávéautomaták biztosítása, üzemeltetése • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • Étkeztetési szolgáltatások ellátása
A feladatokhoz kapcsolódó tervezési és műszaki ellenőri (építész, épületgépész, épületvillamossági és távközlési) tevékenységek ellátása.
PIACISMERET A piaci igények és a felelős gondolkodás miatt elterjedt az irodaingatlan szektorban is az energiahatékony épületek építése.
Ezeknek az épületeknek az üzemeltetése, a megújuló energiafelhasználás
komplexebb technológiai rendszerei miatt jóval összetettebb feladatokat kíván a gépészeti és energetikai rendszerek üzemeltetése, karbantartása terén.
INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA • Az
informatikai
rendszerek
szinte
minden
berendezésben
megtalálhatóak, az informatika fejlődésének fő iránya az informatikai hálózatok, így mára mind az adott épület teljes felügyeletét, mind több
épület összetett – egy helyről történő – felügyeletét lehetővé teszik. Az így létrejövő rendszereket épületautomatizálási rendszereknek nevezzük. • Az
épületautomatizálás
a
felügyeleti,
vezérlő,
szabályozó
és
folyamatirányító berendezéseket foglalja magába azzal a céllal, hogy az épületek üzemi berendezéseinek működési folyamata messzemenően
önműködően és gazdasági szempontok figyelembe vételével történjen.
AZ ÉPÜLETFELÜGYELETI RENDSZEREK Az épületfelügyeleti rendszerek lehetővé teszik az alábbi rendszerek gazdaságos vezérlését: • Világításvezérlés és –szabályozás • Redőnyvezérlés
• Fűtés/hűtés/klíma helyiségenkénti szabályozása • Energiaelosztás/energiamenedzsment • Kijelzés/felügyelet/működtetés.
SZOFTVER
Az épületautomatizálás lehetőségén kívül az informatikai rendszereknek számtalan alkalmazási lehetősége kínálkozik.
Az egyik ilyen lehetőség az épület fenntartási célszoftverek, melyek a különböző
feladatok
elvégzésének
lebonyolítását teszik könnyebbé.
ütemezését,
és
a
feladatok
3. Az épületek berendezései megelőző karbantartásának tervezése és végrehajtása
AZ ÉPÜLETEK KARBANTARTÁSÁNAK GYAKORISÁGA Az
épületek
karbantartásának
gyakorisága
általában
jogszabályok
által
meghatározott, azonban a megelőző karbantartás gyakorisága sok mindentől függ.
Többek között, hogy milyen az igénybevétele, azaz a használat.
FŐBB SZERVIZ-MENEDZSMENT FELADATOK 1 - A műszaki előírásoknak megfelelő rendszeres preventív karbantartás.
Ez jelenti azokat a karbantartási feladatokat, amelyek a műszaki leírások által meghatározottak. - Garanciális javítások ügyintézése. A garanciális javítások általában a vásárláskor a meghibásodások kijavítására
meghatározott garantált javításokra vonatkoznak. Lényeges szempont az idő, vagy futás mennyiségekre vonatkozó kitétel. - Karbantartási ütemterv elkészítése.
Hosszabb távon üzemeltetett rendszerekre célszerű ütemtervet készíteni, amelyek főleg az adott rendszerre előírt vagy ajánlott karbantartási ciklusokat veszi figyelembe.
FŐBB SZERVIZ-MENEDZSMENT FELADATOK 2 - Karbantartások, javítások dokumentálásának elvégzése. A karbantartások esetében lényeges szempont, hogy a karbantartásokról pontos nyilvántartást vezessünk, ugyanis ez alapján lehet tervet készíteni, valamint az
elmaradt, és szerződéses garanciákat érvényesíteni. - Hatósági ellenőrzésekben való közreműködés, képviselet. Fontos tisztázni, hogy az időszakos, vagy véletlenszerű ellenőrzéseken a karbantartó cég képviselőként eljár-e, vagy milyen mértékben működik közre. Ez az
esetleges bírságolási tételeknél a helytállás mértékében és mikéntjében szerepet játszhat.
Főbb szerviz-menedzsment feladatok 3 - Kötelező időszakos felülvizsgálatok elvégzése dokumentálása.
A kötelező időszakos felülvizsgálat elvégzése, és dokumentálása nem csak azért fontos,
mert
ezzel
elkerülhető
a
bírságolás,
hanem
azért,
mert
ezzel
balesetmentessé tehető a munkavégzés, valamint igazolható, hogy az események bekövetkezése érdekében a szükséges intézkedések megtörténtek.
- Meghibásodott készülékek javítása (szükség esetén szakszervizek bevonásával) A meghibásodott készülékeket vagy rögtön ki kell javítani, vagy az üzemeltetésük korlátozásáról haladéktalanul intézkedni kell. Ennek elmulasztása súlyos anyagi felelősséggel járhat.
FŐBB SZERVIZ-MENEDZSMENT FELADATOK 4 - Folyamatos műszaki állapotfelmérés.
A leginkább költségtakarékos megoldás a folyamatos műszaki állapot vizsgálata és az üzemész állapot fenntartása. Ezzel kiszűrhetőek már kezdeti meghibásodások, így a javítás kevésbé költséges, mint amikor már akut állapot alakul ki. - Selejtezési javaslatok készítése.
Egy
folyamatos
karbantartás
esetén
könnyebben
feltárhatóvá
válnak
a
berendezéseken olyan meghibásodások, amely esetében mérlegelni kell, hogy a javítás, vagy az új beszerzés a költségkímélőbb. Amennyiben a folyamatos karbantartás lehetőségét alkalmazzuk, előre tervezhető egy nagyjavítás, vagy egy új
beszerzés.
FŐBB SZERVIZ-MENEDZSMENT FELADATOK 5 - Életmentő berendezések meghibásodása. Életmentő berendezések esetében nem engedhető meg a meghibásodás, vagy
hibás működés, ezért ezek folyamatos felülvizsgálata, karbantartás, javítása folyamatosan meg kell, hogy történjen. - Reakcióidő.
Amikor kiválasztjuk a szolgáltatót, aki a szükséges javítást vagy karbantartást végzi, nagy jelentősége van annak tisztázására és lehetőség szerint írásos rögzítésére, hogy ezt a tevékenységet mennyi időn belül képes elvégezni.
FŐBB SZERVIZ-MENEDZSMENT FELADATOK 6 - Fogyóanyag és alkatrészellátás. A fogyóanyag és alkatrészellátás a karbantartási szerződés által meghatározott módon történi. A legritkább eset, amikor a megrendelő biztosítja a pótlás, vagy a karbantartás eszközeit, anyagait. Ez több ok miatt is lehetséges: a tárolás, a pótlási
készlet alkalmazási valószínűsége miatt stb. - Szükség esetén időszakos cserekészülék biztosítás. A felhasználó szempontjából a szerződés szerint kikötés lehet a cserekészülék
biztosítása. Amely a folyamatos üzemeltetésnek egy fontos feltétele. Ennek tényét az üzemeltetési szerződésben kel rögzíteni.
FŐBB SZERVIZ-MENEDZSMENT FELADATOK 7 - Üzembiztonsági garanciavállalás. Általában az üzembiztonsággal kapcsolatos kritériumokat és feltéteket az adott
berendezés műszaki leírása, illetve karbantartás esetén a karbantartási jegyzőkönyv rögzíti. - Szakszemélyzet oktatása, betanítása. Általában semmis a karbantartási szerződés, ha a megfelelő oktatásra vonatkozó
részt nem teljesítik. Általános hibás gyakorlat – főként új berendezések beépítése eseté – hogy nem kötik ki a felkészítési kötelezettséget. - Szaktanácsadás. A szaktanácsadás segítséget nyújthat minden olyan esetben, amikor az érintett vállalat rendelkezik átalányszerződéssel, valamint külön megbízással akkor is, ha
nem.
4. A közműszolgáltatások tervezése és irányítása
VILÁGÍTÁS, ENERGIA Az energiafelhasználás az épületek működésének elengedhetetlen forrása. Tisztázni kell: mely területeken, milyen típusú energiát és milyen mennyiségben használunk fel.
Számítógépeink, szervereink, irodatechnikai berendezéseink és egyéb elektronikai eszközeink működtetéséhez, a munkaterület megvilágításához,
a megfelelő
hőmérséklet biztosításához, a konyhai eszközök üzemeltetéséhez és sok esetben még az épület légcseréjének szabályozásához is felhasználunk energiát különböző
formában.
VILÁGÍTÁS 1 Vizsgálni kell, hogy melyik rendszer vagy rendszerek kombinációja az, amely környezeti, illetve gazdasági szempontból a legideálisabb, és amely a dolgozók számára a legjobb munkakörülményeket biztosítja.
Sok esetben több technológia együttes alkalmazásával érhetjük el a legkedvezőbb eredményeket, más-más rendszert célszerű alkalmaznunk az irodákban, raktárakban, mellékhelyiségekben, garázsban vagy az udvaron. Egy tipikus irodában az energiafelhasználás 29%-át a világításra felhasznált energia teszi ki. Helyesen megtervezett és kialakított rendszerekkel a világításra használt energiának akár 50-80%-át is meg lehet takarítani.
VILÁGÍTÁS 2 Energiatakarékos fénycsövek Az energiatakarékos fénycsövek előnye, hogy élettartamuk hosszabb, energiafogyasztásuk azonos fényerősség mellett kisebb, mivel a hagyományos izzók használata során a felvett energia körülbelül 90%-a hővé alakul át, és csak
10%-át képes fénykibocsátásra hasznosítani.
LED-technológia Az újabb tervezésű LED alapú világítótestek alkalmasak arra, hogy egyszerre több
égőt is tartalmazzanak. Töredék annyi energiát használnak fel, mint energiatakarékos társaik.
Világítás 3 Egyéb technikai újítások A fényerő szabályozásával az energiafogyasztást úgy tudják optimalizálni, hogy
komfortérzet és munkavégzés minősége ne romoljon. Mozgásérzékelők segítségével a ritkán használt területeken (tárolók, mosdók, átjárók) jelentős energia-megtakarítást lehet elérni. Természetes fény
•
Az irodai bútorok és ezáltal az irodai munkavégzés fizikai helye is nagyban befolyásolja, hogy mennyire van lehetőség a természetes napfény hasznosítására. Az iroda tájolása behatárolja a természetes fény mellett való munkavégzés idejét.
KONYHAI BERENDEZÉSEK A háztartásokban használt
berendezések egy része az irodákhoz tartozó
konyhákban is megtalálható, például mosogatógép, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, kávéfőző, vízforraló stb.
Energiacimke A termékek osztályozására hozták létre az energiacímkét, amely könnyen értelmezhető formában tartalmazza a háztartási gépek energiafogyasztására vonatkozó adatokat.
Emberi tényező Képzésekkel, aktív kommunikációval és a rendelkezésre álló információs csatornák kihasználásával az irodában dolgozó munkatársak minél nagyobb hányadát lehet elérni. Megismerhetik az energiatakarékossági célkitűzéseket.
FŰTÉS, HŰTÉS 1 Egy átlagos iroda energiaigényének a 40%-a megy el fűtésre, hűtésre és légkondicionálásra. A fűtő, hűtő és légkondicionáló rendszerek felelősek az
irodában
dolgozó
munkatársak
komfortérzetének
biztosításáért
és
szinten
tartásáért. A világításhoz hasonlóan, itt is van lehetőség kisebb fogyasztásra a komfortérzet
megtartása mellett. Ezek a rendszerek a legnagyobb elektromos energia-fogyasztó készülékek közé tartoznak, viszont a jelentős energiafelhasználással nagy energiacsökkentési lehetőségek is párosulnak.
FŰTÉS, HŰTÉS 2 Szigetelés
Specifikus fűtés- és hűtéscsökkentési intézkedések előtt célszerű részletes épületszigetelési felülvizsgálatot készíteni, hiszen a nyílászárók felelősek egy épület energiaveszteségének 25%-áért. Megfelelő üzemeltetés
Az irodák legnagyobb problémája a rendszerek felesleges működtetése, ami egyszerűen megoldható termosztátok vagy intelligens épületvezérlők segítségével.
FŰTÉS, HŰTÉS 3 Régi rendszerek felújítása A technológia fejlődésével a rendszerek energiahatékonysága növekszik, így a régebbi típusok fenntartási költsége sokszor jóval magasabb, mint az újaké. Fűtésszabályozás A legtöbb irodaház dolgozói szinte alig tartózkodnak az épület raktáraiban, folyosóin vagy éppen a bejárati helyiségben. Ezeknek a fűtése, hűtése felesleges, mivel csak átmenetileg használják azokat.
FŰTÉS, HŰTÉS 4 Árnyékolás Egy irodaépületre három területen érvényesül leginkább a napfény melegítő hatása: ablakra, falakra és a tetőre. Mindhárom területen léteznek árnyékoló intézkedések – fényvisszaverő tető, ablakárnyékolók, vegetációk árnyékoló hatása stb.
Csak természetesen A környezetünk adta lehetőségeket érdemes kihasználni, hisz energiát spórolhatunk velük. Megfelelően tájolással a téli hónapokban javasolt nyitott rolóknál dolgozni, hisz a
napfény nagy mértékben felmelegítheti az irodát, és ez csökkentheti a beállított hőfok eléréséhez szükséges energiát. Nyáron viszont ajánlott behúzni a sötétítőket, mert a nap hősugárzása akadálytalanul átjuthat az ablaküvegen és a belső térben felmelegítheti a levegőt.
5. A kültéri területek szolgáltatásainak tervezése és irányítása
A KÜLTÉRI TERÜLETEK SZOLGÁLTATÁSAINAK TERVEZÉSE •
A létesítménygazdálkodás, mint szervezeti funkció feladata, hogy optimális szinten biztosítsa
az
szükségletének
egész
szervezet
kielégítését,
létesítménygazdálkodási
azaz a
szervezet
szolgáltatások
főtevékenységének
iránti
zavartalan
működését. Tevékenysége során a változások kezelésével alapvetően befolyásolja a
szervezetet, a dolgozók közérzetét, a szervezet működésének hatékonyságát. A szolgáltatási kör magában foglalja például: •
az épületekhez kapcsolódó szolgáltatásokat – az épület maga, épület karbantartási és egyéb műszaki szolgáltatások, takarítás, az energiamenedzsment, őrzés-védelem, stb.,
•
a munkavégzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat - étkezési szolgáltatások, munkahelyi egészségügyi szolgáltatások, információs és kommunikációs szolgáltatások, helyi katasztrófa-megelőzés
és elhárítás,
létesítmények
tűzbiztonsági szolgáltatásai,
bútorozás, költözések, vagyonvédelem, munkavédelem, területmenedzsment, stb.
A SZOLGÁLTATÁSI KÖR MAGÁBAN FOGLALJA • az épületekhez kapcsolódó szolgáltatásokat – az épület maga, épület karbantartási
és
egyéb
műszaki
szolgáltatások,
takarítás,
az
energiamenedzsment, őrzés-védelem, stb., • a munkavégzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat - étkezési szolgáltatások,
munkahelyi egészségügyi szolgáltatások, információs és kommunikációs szolgáltatások, helyi katasztrófa-megelőzés és elhárítás, létesítmények tűzbiztonsági
szolgáltatásai,
bútorozás,
munkavédelem, területmenedzsment, stb.
költözések,
vagyonvédelem,
A LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS
A
létesítménygazdálkodás
egy
szervezeten
belül
a
munkahely
és
a
munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó belső szolgáltatások iránti kereslet és kínálat menedzselése a szervezet stratégiájának figyelembe vételével.
ZÖLDFELÜLET KEZELÉS
A zöldterület-kezelés legfőbb célja parkok és kertek telepítése, gondozása és fenntartása. Ide tartozik még – többek között – a kertépítés, a kerttervezés, a növénytelepítés, a növényápolás, az automata öntözőrendszerek telepítése és karbantartása, a kertrekonstrukció és az egyéb kerti munkálatok. A zöldterületkezelés másik két nagyon fontos célkitűzése a köz- és közösségi terek, épületek támogatása és a környezetvédelem.
A KARBANTARTÁSI FELADATOK • szürketisztítás az út, a járda, lépcsők, parkolóházak, parkolók és felüljárók; • településtisztasági feladatok ellátása; • jégmentesítés az út, a járda, a parkolók, lépcsők és a felüljárók burkolatain;
• vízelvezetés kialakítása; • vízelvezető árkok, szivárgók, tisztítása; • csatornarendszerek, és tartozékaik karbantartása, javítása; • tervezett kertészeti feladatellátás; • parkokban található kerti bútorok javítása, pótlása és karbantartása;
• automata öntözőrendszerek telepítése, karbantartása; • gallyazás az elektromos vezetékek mentén (áramszolgáltató feladata).
A KARBANTARTÁSI FELADATOK
• táblák, burkolati jelek pótlása, javítása, tisztítása; • úthibák korlátozása, javítása; • tervszerű karbantartás az utak, a járdák, lépcsők, felüljárók, parkolók esetén; • elhullott állatok begyűjtése;
• a meghibásodott forgalomszabályozó, figyelő, jelző, tájékoztató rendszer javításának megrendelése; • köztéri világítások biztosítása.
6. Területgazdálkodás, a munkahelyek tervezése, átalakítása
A LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS A létesítménygazdálkodás két nagy feladatköre a nagy mennyiségű ingatlan és adott esetben kapcsolódó ingóságok adatkezelése, valamint a karbantartás
menedzsment. Az adatok tárolására és kezelésére jól strukturálható nyilvántartó programok állnak rendelkezésre, melyek képesek kezelni az ingatlan állományokat és a benne lévő eszközöket, a hozzájuk tartozó szerződésekkel valamint fogyasztói információkkal.
A struktúra képes a megfelelően karbantartott adatokból hathatós segítséget nyújtani a döntéshozatalhoz.
A MUNKAHELY KIALAKÍTÁSAKOR TERVEZNI KELL 1
•
menekülési utak és vészkijáratok;
•
tűzjelzés és tűzoltás;
•
munkahelyi hulladékkezelés;
•
zárt munkahelyek szellőztetése;
•
a helyiségek, terek hőmérséklete;
•
a helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása;
•
a helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete;
•
ablakok és tetőablakok;
•
ajtók és kapuk;
•
közlekedési útvonalak, veszélyes területek;
•
mozgólépcsők és mozgójárdák;
A MUNKAHELY KIALAKÍTÁSAKOR TERVEZNI KELL 2 •
rakodók (rámpák);
•
helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken;
•
pihenőhelyek;
•
öltözőhelyiségek;
•
tisztálkodó- és mellékhelyiségek,
•
elsősegélyhelyek,
•
szabadtéri munkahelyek,
•
ivóvízellátás a munkahelyen;
•
munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem;
•
megváltozott munkaképességű (fogyatékos) munkavállalók munkahelyei;
Tervezéskor figyelembe kell venni 1 -
A tűzbiztonsági, munkabiztonsági és higiénés feltételeket.
-
Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget
nem
károsító
levegőt,
figyelembe
véve
az
alkalmazott
munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését.
-
Biztosítani
kell
munkavégzéshez
a
munkahelyeken
elegendő
természetes
az
egészséges
fényt,
továbbá
és a
jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást.
biztonságos munkavégzés
TERVEZÉSKOR FIGYELEMBE KELL VENNI 2 -
A
munkahelyeken
csak
rögzített
és
szilárd,
csúszást
gátló
padlózat
alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők.
-
A helyiségeknek elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók a munkát egészségük, biztonságuk
veszélyeztetése nélkül végezhessék.
-
A munkavállaló részére a munkahelyen a munkavégzéshez megfelelő ülőhelyet kell biztosítani, amennyiben a munkát részben vagy teljes egészében ülve is
lehet végezni.
TERVEZÉSKOR FIGYELEMBE KELL VENNI 3 -
Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni.
-
Az ajtók és kapuk elhelyezését, számát és méretét, valamint a készítésükhöz felhasznált anyagokat a helyiségek és terek jellege, használata alapján kell meghatározni.
-
A mozgólépcsők és mozgójárdák biztonságos működtetését biztosítani kell, azokat a szükséges biztonsági berendezéssel fel kell szerelni.
-
-
A
munkavállalók
részére
megfelelő
öltözőt
kell
biztosítani,
munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük.
ha
a
7. A közvetlen munkakörnyezet menedzsmentje
A MUNKAHELY KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ NÉHÁNY JOGSZABÁLY A munkahelyek kialakításra a legfontosabb rendező elveket különböző szintű jogszabályok határozzák meg, így ezek figyelembe vétele kötelező érvényű. Az előírások döntő többsége munkaegészségügyi, építészeti, tűzvédelmi jellegű
feladatok betartására irányul. A teljesség igénye nélkül néhány vonatkozó jogszabály: • a 253/1997. (XII. 20.) korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, • a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, • a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk
biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
BERENDEZÉSEK KIALAKÍTÁSA • Lényeges szempont a berendezések kialakításánál, hogy amennyiben lehetséges az irodában ne helyezzenek el nyomtatót, faxot, fénymásolót stb.,
a jelentős zajhatásuk nehezíti és zavarja az irodai munkát. A fő rendezőelv legyen, hogy mindenki számára könnyen megközelíthető, de senkit ne zavarjanak a munkavégzésben.
• Röviden
összefoglalva:
mindig
a
kommunikációs
útvonalak
figyelembevételével, valamint a munkatársak fizikai és lelki szükségleteinek
szem előtt tartásával alakítsuk ki az irodai környezetet. Az emberközpontúság mindig megtérül.
A NÖVÉNYEK SZEREPE AZ IRODÁBAN • A növényeknek a munkahelyeken is jelentős szerepe van. A díszítő funkción kívül, növelik a fizikai és mentális komfortérzetünket és csökkentik a stresszt, javítják a zárt térben a levegő minőségét.
• Minden egyes szobanövény miniatűr ökoszisztémaként működik, mivel a
levelek, a gyökerek, sőt még a talajbaktériumok is részt vesznek a levegő tisztításában.
8. Speciális épületek szolgáltatásainak irányítása
SPECIÁLIS ÉPÜLETEK A speciális épületek alatt azokat a létesítményeket értjük, amelyek a szokványos fenntartási feladatokon kívül jellegüknél fogva külön igényeket is támasztanak.
Ilyenek a kórházak, honvédelmi építmények speciális ipari létesítmények
RENDÉSZETI TEVÉKENYSÉG A kiemelt létesítmények esetében mind az őrzésvédelem mind a ki- és beléptetés más, szigorúbb szabályok szerint történik, mint a nyílt közintézménynek számító kórházak esetében.
Ezen épületek esetén kiemelt fontosságú az őrzésvédelmi feladatok ellátása. Az ilyen intézményekben a veszélyességükből adódóan szükséges az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása. Fel kell készülni egy esetleges terrorista akcióra. Ki kell annak lehetőségét zárni, hogy az ott tárolt anyagok, eszközök, vagy készült termékek avatatlan kézbe kerüljenek. Fel kell készülniük arra, hogy egy esetleges havaria esetén, a
keletkező károkat minimalizálni tudják.
TAKARÍTÁS A KÓRHÁZI ÉS TISZTATEREK ESETÉN • Az intézményre szabott takarítási technológia kialakítása során a különböző
gyakorisággal végzendő feladatok előírása szükséges. • A
naponta,
hetente,
havonta
elvégzendő
feladatokat
helyiségekre,
berendezési és felszerelési tárgyakra bontottan szükséges megadni. A tisztaterek takarításánál elengedhetetlenül fontos a személyi higiénia és a védőeszközök megfelelő használata. Az ilyen területek csak akkor tisztíthatók meg a kellő mértékig, ha a takarításhoz
megfelelő „professzionális takarítószereket alkalmazunk és a munkavállaló testfelületén található kórokozók megfelelően elzártak a védőruha által.
9. A távmunka épületszolgáltatásainak irányítása
TÁVMUNKA
A távmunkát számos megfogalmazásban értelmezik. Az egyik legáltalánosabb megfogalmazás szerint valamennyi nem munkaadói központban teljesített munkát
távmunkának tekintjük.
A TÁVMUNKA ALKALMAZÁSA A távmunka a nemzetgazdaság valamennyi területén alkalmazható.
A két meghatározó tényező a munkáltató és a munkavállaló. Amennyiben a
menedzsment szemlélete a direkt munkairányítás és folyamatos ellenőrzés irányába tolódik el, bármilyen pozitív előnye is lenne a távmunkának, nem valósul meg.
TÁVMUNKA FELTÉTELEI 1
A távmunka végzésének számos feltételei közül (önkéntesség, a menedzsment döntése, a munkaviszony fenntartása, a foglalkoztatás feltételei stb.) kiemelkedő fontosságú a vállalat gazdasági helyzete, valamint az épületszolgáltatás abban a
tekintetben, hogy biztosítania kell a helyszíni feltételeket a vállalatnál, valamint a munkavégzés helyszínén is.
TÁVMUNKA FELTÉTELEI 2 -
a cég jó állapotban lévő, jól karbantartott, megfelelő munkaeszközöket helyezzen ki távmunkásai otthonába,
-
a cég fizesse a készülékek, berendezések installációs költségeit, a segítő-
támogató szolgáltatás, karbantartás és készülékbiztosítás költségeit,
-
az egészségvédelemre és biztonságra (munkavédelemre) vonatkozó törvényi és jogszabályi feltételeket be kell tartani, és betartásukat rendszeresen ellenőrizni kell,
-
ésszerű mértékben, de folyamatosan biztosítani kell a távmunkás elérhetőségét, kapcsolatát munkahelyével,
TÁVMUNKA FELTÉTELEI 3 •
a cégnek extra (kiegészítő) jövedelmet kell fizetnie a távmunkás fűtési, világítási költségeinek fedezésére, valamint a távmunka végzésével összefüggő telefon költségek viselése érdekében,
•
a távmunkások felkészítését megfelelő képzéssel, gyakorlati tréningekkel is elő kell segíteni. Támogatni kell, hogy a távmunkások folyamatosan vegyenek részt a szakmai továbbképzéseken,
•
a cég folyamatosan rendelkezésre álló tanácsadói, szerviz háttérrel segítse
távmunkásait.
10. Az épületek és szolgáltatások életciklus költsége, az életciklus költség számítási módszerei
AZ ÉPÜLETEK ÉS SZOLGÁLTATÁSAIK ÉLETCIKLUS KÖLTSÉGE Életciklus
költség
fogalma,
egy
létesítmény,
termék,
szolgáltatás
stb.
megvalósításával kapcsolatos beruházási költségek, valamint azok működési periódusa során felmerülő üzemeltetési és fenntartási (javítás, karbantartás stb.) költségek összessége.
AZ ÉLETCIKLUS KÖLTSÉG SZÁMÍTÁSÁNAK EREDMÉNYEI
• Segít a tervezési folyamatokban. • Hasznos információkat nyújt a költség-haszonelemzés részére. • Lehetőséget ad arra, hogy utólagosan összevethessük az életciklus alatt felmerült költségeket.
11. Help desk- ügyfélszolgálat, alapfogalmak és alapelvek
HELP-DESK (ÜGYFÉLSZOLGÁLAT) A Help-desk (ügyfélszolgálat) egy információs és segítségnyújtó erőforrás, ami elhárítja (vagy segít elhárítani) a számítógépek és hasonló elektronikai eszközök hibáit. A cégek gyakran nyújtanak segítséget az ügyfélszolgálatukon keresztül: egy díjmentesen hívható telefonszám, honlap, vagy e-mail segítségével. Léteznek olyan ügyfélszolgálati szolgáltatások is, melyek házon belül, vagyis cégen belül nyújtanak technikai segítséget a dolgozóknak.
A HELP-DESK TEVÉKENYSÉGEK SZEREPLŐI, FELADATKÖREI ÉS HATÁSKÖREI Végfelhasználó:
• A rendszerbeli szakmai feladatokat ellátó dolgozó. Problémakezelésben szerepköre az üzemeltetés során felmerült kérdések vagy problémák felvetése a kulcsfelhasználó felé.
A HELP-DESK TEVÉKENYSÉGEK SZEREPLŐI, FELADATKÖREI ÉS HATÁSKÖREI Kulcsfelhasználó: •
A munkavégzés helyszínén, munkáltatói jogkör gyakorlója által, adott szakterületen működő rendszerbeli használatra és szakmai tanácsadásra, végfelhasználók segítésére kijelölt dolgozó, aki szakterületén széleskörű szakismerettel, szakmai gyakorlattal és felhasználói szinten alapos rendszer ismerettel, valamint a rendszer működtetésével/kezeléséve kapcsolatos vizsgával
rendelkezik. •
Problémakezelésben feladata a szakterületén jelentkezett problémák soron kívüli elhárítása, a munkavégzés folyamatos biztosítására áthidaló megoldás keresése és azoknak a hibáknak, melyeket nem tud elhárítani HelpDesk felé történő bejelentése.
•
A kulcsfelhasználó általában Web felületen keresztül, e-mailben, vagy telefonon, teheti meg bejelentéseit.
•
A problémát bejelentő kulcsfelhasználónak nyomon kell követni a bejelentés megoldásának alakulását.
A HELP-DESK TEVÉKENYSÉGEK SZEREPLŐI, FELADATKÖREI ÉS HATÁSKÖREI Help-desk kezelő • A help-desk kezelők jelentik a hibaelhárítás első vonalát, fogadják a bejelentők által telefonon vagy e-mailben megtett bejelentéseket, és rögzítik azokat.
• A hibaleírásnak be kell határolni a hiba helyét (a funkciót vagy eszközt, a környezetet), pontosan kell megadni a hibajelenséget (például hibaüzenet szövegének leírását), a hiba reprodukálásának módját, a hiba jelentkezésének időpontját és helyét. • Törekedni kell minden olyan információ megadására, ami a hibajelenség megértéséhez, reprodukciójához, valamint a megoldás ellenőrzéséhez szükséges.
A HELP-DESK TEVÉKENYSÉGEK SZEREPLŐI, FELADATKÖREI ÉS HATÁSKÖREI Szakértők, szakértő csoportok: • Problémakezelésben feladatuk az üzemeltetési problémák bejelentésének
figyelemmel kísérése, elemzése, diagnosztizálása, soron kívüli intézkedés megtétele a hatáskörükbe utalt adatbázisban részükre kijelölt probléma elhárítására,
megoldás
keresése
az
üzemeltetés
folyamatosságának
biztosítása érdekében, áthidaló megoldási javaslat az üzemeltetési probléma előfordulásának kiküszöbölésére, a megoldások ismertetése, elsősorban a problémát bejelentő kulcsfelhasználó, de a többi kulcselhasználó felé is.
A HELP-DESK TEVÉKENYSÉGEK SZEREPLŐI, FELADATKÖREI ÉS HATÁSKÖREI Help-desk rendszeradminisztrátor: • A Help-Desk törzsadatbázis karbantartásával megbízott dolgozója. • Feladata a help-desk adatbázis karbantartása és a rendszer technikai működőképességének folyamatos ellenőrzése, figyelése. Technikai működési probléma esetén a rendszermenedzsment üzemhez fordul.
• Hatásköre kiterjed az adatbázis összes törzsadatának karbantartására és az egyéb az ehhez kapcsolódó összes rendszer adminisztrációs feladatainak ellátására.
PROBLÉMA-ELHÁRÍTÁS FOLYAMATA
• A végfelhasználó tájékoztatja a kulcsfelhasználót egy probléma létezéséről, ezt követően a kulcsfelhasználó értelmezi azt, ha tudja, megpróbálja elhárítani. Ha a kulcsfelhasználó a hibát nem tudja elhárítani, akkor
behatárolja azt a modulokhoz tartozó hibakategóriák közé, majd intézkedik a bejelentésre.
PROBLÉMA-ELHÁRÍTÁS FOLYAMATA Bejelentés: •
A problémát elsősorban általában a help-desk web-felületén való rögzítés útján kell bejelenteni.
•
Ha a probléma természetéből adódóan a kulcsfelhasználó a bejelentéshez listát, vagy mellékletet
is csatolni akar, akkor a bejelentés e-mailben is történhet. Fájlmelléklet küldése csak akkor javasolt, ha a probléma leírása fájlmelléklet nélkül lehetetlen, vagy nehézkes lenne, illetve ha probléma megértését a fájlmelléklet nagymértékben megkönnyíti. •
A kulcsfelhasználó a problémát a Help-Desk részére telefonon is bejelentheti. Telefonos bejelentés esetén a kulcsfelhasználónak először is azonosítania kell magát, majd ezt követően a kezelő berögzíti a bejelentést az AHD rendszerbe.
•
Telefonon és e-mailen történő bejelentés esetén a help-desk kezelő ellenőrzi, hogy a bejelentő jogosult-e bejelentést tenni. Ha a bejelentő nem kulcsfelhasználó vagy szakértő, a bejelentést nem fogadja el és a bejelentőt kulcsfelhasználóhoz irányítja.
PROBLÉMA-ELHÁRÍTÁS FOLYAMATA Problémakezelés: •
Minden bejelentési forma esetén kötelező megadni – a probléma leírása mellett – legalább a modulok szintjéig a hiba kategóriáját, és azt, hogy a bejelentés a (TPA) éles tranzakciós, a (TEA) oktatási, a (TQA) minőségbiztosítási vagy a (BPA) BW éles rendszerre vonatkozik-e.
•
A bejelentést a rendszer automatikusan továbbítja az egyes hibakategóriáknál megadott
alapértelmezett
szakértői
csoporthoz,
vagy
szakértőhöz.
A
kulcsfelhasználónak a bejelentést követő munkanap végéig visszajelzést kell kapnia a felelős szakértőtől, hogy eljutott hozzá a bejelentés és a kivizsgálását elkezdték.
•
A válasznak tartalmaznia kell, hogy a hiba elhárítása előreláthatólag mennyi időt fog igénybe venni. Kérdéses esetben a szakértő konzultál a hiba bejelentőjével.
PROBLÉMA-ELHÁRÍTÁS FOLYAMATA Bejelentés lezárása: • A bejelentést a témafelelős szakértő vagy megbízottja zárja le az egyeztetést követően.
A tudásbázis bővítése, módosítása: • A hibák elhárításának, problémák megoldásának során szerzett azon tapasztalatokat, melyekre a további munkában is szükség van, elérhetővé tételük indokolt, ezért a szakértők rögzítik a tudásbázisában.
12. Az épületek szolgáltatásainak fenntartása és a környezetvédelem szempontjai
A SZOLGÁLTATÁSOK FENNTARTHATÓSÁGA A szolgáltatások fenntarthatóságának alapfeltétele a globális megközelítés a működtetés valamennyi területén, mely magába foglalja a tervezést, kivitelezést.
Az átfogó szemléletmódban jelentős segítséget nyújtanak az informatikai rendszerek.
Segítségükkel
már
a
tervezés
időszakában
virtuálisan
megjeleníthetők a részelemek így elemezhetővé válik azok működtetése, a hibák feltárása és szükség szerinti kijavítása. Lehetőség nyílik a szűkebb és tágabb
környezet elemzésére, ugyanis a különböző szoftverek segítségével nem csak a célobjektum jeleníthető meg, hanem annak környezete is, beleértve az infrastruktúrát is. Ezek a rendszerek a továbbiakban is támogatást nyújtanak a
teljes életciklus alatt, segítségükkel optimális döntéseket hozhatunk.
13. Az épületek használhatósága, a használhatóság tervezése
ÉPÍTÉSI HASZNÁLHATÓSÁG Az épület kialakításának meg kell felelnie a működési követelményeknek. Az az épület, amely nem foglalkozik a felhasználók funkcionális követelményeivel a munkavállalók, és a nyilvános felhasználók számára frusztráló. Egy jól megtervezett épület egyszerre esztétikus, és jól használható.
Jelentős szempont az épületben a használhatóság tekintetében a vezérlő
helyiségek és egyéb üzemeltetési területek méretezése könnyű navigálhatósága, mely elősegíti a hatékony munkavégzést.
MEDDIG ÉLNEK AZ ÉPÜLETEK • Sokszor jelenik meg a sajtóban, hogy már fölösleges egyes régi épületeket
felújítani, hiszen úgyis csak 50 évre tervezték, tehát célszerűbb a lebontásuk. • Ezek az álinformációk szakmai tájékozatlanságra utalnak, amely fölöslegesen riogat műszaki kérdésekben járatlan lakosokat.
• Egyértelműsíteni kell, hogy a jól karbantartott lakóházak közül tartószerkezeti, vagy anyagszerkezeti kimerülés miatt egyet sem bontottak el. Speciális,
egyedi kivétel volt a bauxitbeton és a martinsalak tartószerkezetű épületek bontása, ahol olyan új építőanyagot alkalmaztak, melynek a beépítéskor még nem ismerték a valós tulajdonságait, melyekből nem volt tapasztalati referencia sem.
ÉPÜLETGÉPÉSZETI BERENDEZÉSEK A lakások funkcionális korszerűsége nem függ össze az elsődleges szerkezetek fizikai élettartamával, tehát az erkölcsi kopás tényét a tartószerkezet, annak építőanyaga nem befolyásolja, ugyanakkor meghatározza a korszerűsíthetőség lehetőségit és módját.
Minden tartószerkezet átalakítható a statikai szabályok és technológiai lehetőségek betartásával, szigorúan szakszerű tervezés alapján.
14. Fejlődési tendenciák, a jövő épületei
ZÖLD MENEDZSMENT • Az irodai működés a cég fő profiljától függetlenül mindenhol hasonló
elemekből áll, az anyag- és energiaáramok, a jelentősebb környezeti hatások és a zöldülés lehetőségei hasonlóak, de a helyi lehetőségek mindig nagyon eltérőek lehetnek.
Mik lehetnek a nagyobb hibák? • Az a veszély, hogy jót akarunk, de mégsem azt az eredményt kapjuk, amit vártunk. • A munkatársak ellenállásába ütközünk. • Nem jönnek a várt eredmények.
• Jelentős erőforrás ráfordítással csekély sikert érünk el, amivel még a vezetőség ellenszenvét is kiválthatjuk.
VEZÉRELVEK Fő vezérelvek, amelyekre a közérthető üzenetek felfűzhetőek, és amelyek nem csak Zöld Iroda esetében alkalmazhatóak: • Rethink (Újragondolás) • Reduce (Felhasználás visszafogása)
• Reuse (Újrahasználat) • Replace (Helyettesítés) • Recycle (Újrahasznosítás)
FELADATMEGOSZTÁS • A vezető feladata, hogy jó célt válasszon a menedzser dolga a legideálisabb út megtalálása a célhoz. Felsővezetők feladata kiállni a fenntarthatóság ügye mellett és elkötelezni magukat, hogy ennek szellemében irányítják a cégüket.
• • A környezeti célok érdekeit szolgáló változtatások nem lehetnek sikeresek, ha csak a szabályok eszközeihez nyúlunk. A hatékonyság és a sikeresség feltétele az elkötelezett csapat, amely a vezető mögött felsorakozik.
A JÖVŐ VÁROSI ÉPÜLETE •
A szilárd védőburokként funkcionáló épületek kora hamarosan leáldozik. Az Arup futurológusai lényegében élő toronyházakat képzelnek a közeljövő városaiba. Ezek az épületek több szinten integrálódnak a városi környezetbe, automatikusan idomulnak a külvilág változásaihoz, és dinamikus alkalmazkodnak használóik/lakóik pillanatnyi
igényeihez: •
Ezek a létesítmények már önellátóak lesznek: a lakók energiaigényét szél- és napenergiából
fedezik,
de gondolnak
a
keletkező
szürkevíz
és
biomassza
hasznosítására. Az élelmiszerellátást pedig azzal az élelmiszerrel oldják meg, amelyeket a lakószintek között elhelyezkedő függőleges farmok termelnek. Öntözésre
a tetőn befogott esővizet használják. Az épület minden ízében a lakók igényeit szolgálja ki, a napsütés függvényében mozgó lakómoduloktól és az utcaszinten villódzó információs rendszeren keresztül a mélygarázsba csatlakozó közlekedő járatokig, amelyekben a felszínről levitt járműforgalom áramlik.
AKTÍV HÁZ Energia • Az aktív ház energiatakarékos, minden szükséges energiát megújuló energiaforrások biztosítanak, összekapcsolva az épületet vagy a közeli
kollektív energiarendszert és a villamos energia hálózatot. Belső klíma • Az aktív ház egészségesebb és kényelmesebb belső feltételeket teremt a lakóinak és az épület bőséges kínálatot nyújt napfényből és friss levegőből. Az alkalmazott anyagok pozitívan hatnak a kényelemre és a belső klímára. Környezet • Az
aktív
ház
pozitív
kölcsönhatásban
áll
a
környezettel,
optimális
kapcsolatban a helyi körülményekkel, koncentrál az erőforrás-felhasználásra,
valamint az átfogó környezeti hatásra, teljes életciklusán keresztül.
Köszönöm a figyelmet, jó tanulást kívánok.
